Budapest 1900, m á j u s hó 23
LAP.
41. (899) s z á m .
Aa Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
az Országos Törzsk/jnyyelö Bizottságnak f. évi május hó 30-án, szerdán, délután 5 órakor a Köztelken tartandó ülésére.
Meghívó
Felkérjük az érdeklődő gazdaközönséget, hogy a versenyen minél tömegesebben résztvenni szíveskedjenek. A rendező-bizottság.
A verseny d. e. 9 órakor kezdődik. Vonatok ugy Budapest, mint Pozsony felől kellő számban közlekednek. A versenytér közvetlenül a vasútállomás mellett fekszik.
A versenyen részt vesz 6 deb, különböző szerkezetű, egytagú és 5 drb, különböző szerkezetű, többtagú fogatos kapáló-gép.
Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületele Országos Szövetségének központja, és a Nyitravármegyei gazdasági egyesület által rendezendő nemzetközi fogatos kapálőg é p v e r s e n y május hó 31-én tartatik meg Tótmegyeren.
Nemzetközi kapálógép-verseny.
1900. május 26. d. u. 4 ó. Mezőgazdasági szesztermelök orsz. egyesületének választmányi ülése. 1900. május 29. d. e. 11 ó. Festetits• szobor-bizottság ülése. 1900. május 30. d. u. 5 ó. Országos törzskönyvi bizottság ülése. 1900. junius 7. d. u. 4 ő. Az OMGE. igazgató-választmányának ülése.
Ülésnapok a Köztelken.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Mai számunk 20 oldal.
Legutóbb megemlékeztünk a tavaszi fagykárokról s ujabb értesüléseink arról tanúskodnak, hogy az országos fagyok jelentőségét egyáltalán nem becsültük tul. A mostoha időjárás következményeit csak most kezdjük belátni. Panaszos leveleket, czikkeket olvasunk s mozgalmakról veszünk hirt, melyek arról adnak számot, hogy egyes bortermelő vidékeinket valóságos katasztrófa sújtotta. A „Szamos", a „Bereg", a „Máramarosi Lapok", az „Ung", az „Egri Híradó", a „Nyirvidék" mind siratják a pusztítást s az egész ország szeme könybe lábadhat, ha Hegyaljára tekint, melynek egész vidéke a fagy áldozatává vált. Bortermelő vidékeink nagy részében sírva fognak szüretelni. E helyeken pedig a jő szüret nemcsak gazdasági kérdés, hanem egyenesen létkérdés. Mert ott, ahol a szőlő elfagy, nem csak egy év tökebefektetése vész el, hanem hoszszu évek munkájának eredménye és reménye válik semmivé. A mezőgazdasági termelés sokféle ágazata között megosztott koczkázat súlyát a szölökultura mind egymagában viseli s ezenkívül szenvedett vesztesége a következő évben nem pótol-
I. Borvidékeink katasztrófája.
Tavaszi fagykárok.
Főtárgyak: 1. Uj tenyészállatok felvétele. 2. A földmivelési minisztérium válasza az állami tenyészetek orsz. törzskönyvelése tárgyában. Eostyán Ferencz s. k., elnök.
Kéziratokat a azerkesztlség a
Budapest (Kistelek), f j l l ö i - i t 25. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
KÖZLÖNYE.
Továbbá az agrár kölcsönökkel terhelt szőlőkre nézve, a folyamodó gazdák kérvényének hely adassék, hogy ezen év függesztessék fel a fizetési kötelességtől, ugy az 5 évi haladék is ezen egy év elhagyásával számitassék.
Annyi bizonyos, hogy a fagy verte borvidékek nagy megpróbáltatásnak néznek eléje s egyáltalán nem túlzott abbeli aggályunk, hogy önsorsukra bizva, vájjon sikerül-e talpra állaniok? Tudomásunk szerint az érdekelt vidékek városaiban s törvényhatóságaiban már is mozgalmak indultak meg, melyek mentőfonalat igyekeznek juttatni a válság elé került szőlőbirtokosok kezébe. Igy Eger város képviselőtestülete a Szederkényi Nándor indítványára feliratot tervez a kormányhoz s kérelme az lenne, hogy a felújított szőlőket megillető 10 évi adómentességbe az idei fagykár miatt a folyó év ne számitassék, hanem ezen év tudassék be a fagykárt illető adómentességbe.
Mit jelent tehát ez az országos fagykár akkor, mikor a rekonstruálás költségeiben kimerült ország már-már a siker küszöbén állt s mikor a természet megtagadja a nagy tőkebefektetések szerény kamatjait is, mit jelent ez gazdára, munkásra nézve s mennyire hátráltatni fogja ez a csapás a szölőfelujitás munkáját, azt magyarázni sem szükséges e helyen.
ható. Ahol egy töke kifagy, oda a jövő őszre nem lehet egy másik termőtökét varázsolni. És minden elmaradt szőlőfürt 4—5 esztendei várakozás reményét tolja odább, a jövö bizonytalanságai közé.
Ram Ut»iEik~olSaz«t*sí ffijs ItozerkeaztS *m kkdfafet M»l«a: Fumter G « i a u OMOB. igMgatSj*. Kgtn érti H korona, félévre 19 korona, negyedévre F«lal5a azarheaatS: Szilasay Z o l i i n u OMOE. narkí.zisS-títkira.. ina»T BKrna u OMO». titkári. —
Ás »rsiágo« magyar gazdasági egyesület tagjai llgyei kapják.
Megjelenik minden szerdán és szombatén.
AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S
KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
KÖZTELEK
X . Évfolyam.
egyik,
mi
is
hogy az
amit
az,
beálló
kamat-
fagyoknak a gabonatermésre gyakorolt, mindenesetre káros hatásával szemben rámutattunk arra az anomáliára, hogy mikor a gazdák országszerte panaszkodnak a fagyesetek miatt és amikor a látható búzakészletek oly rendkívül alacsonyak, ugyanakkor a börzén az októberi buza ára javulás helyett még lejebb esik. Azt állítottuk, hogy itt ismét a kontremin ismert fogásával van dolgunk, amely azon mesterkedik, hogy a még visszatartott gabonakészleteket olcsó árban juttassa a spekuláczió kezére. Jellemző eset erősiti meg ezt az állítást. A mult héten az a hamis hir terjedt el a börzén, hogy Kőbányán ismét kiütött a sertésvész. Ezt a légből kapott hírt hivatalos oldalról nyomban megczáfolták ugyan, de azt már nem lehetett megakadályozni, hogy a kukuriczaárak nagyot essenek. A tőzsde tehát, mely a fagyjelentéseket olyan rideg nyugalommal fogadta, erre az alaptalan koholmányra nyomban reagált, mert ez az erős kontremin-tábor kiböjtölő politikájába kitűnően beillett. Vak, aki ebből a ravasz fogásból a spekuláczió lólábát kilógni nem látja. A spekuláczió czélja pedig nem egyéb, minthogy a gabnaárakat mindaddig lehetőleg alacsonyan tartsák, mig
A „Köztelek" 39. számában a tavaszi
I I . A fagy és a buza ára.
tása is aligha elkerülhető lesz ott, ahol a fagy a szőlőtermésben 50%-on felüli kárt okozott. Reméljük egyébként, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter ismert buzgalmával a szölőkatasztrófa ügyével máris behatóan foglalkozik s a csapás enyhítésére irányuló terveiről tudomást fogunk vehetni, mielőtt a kárvallott szőlősgazdák mozgalma a kormányig és törvényhozásig utat törhet.
általános adófizetésnek jövő évre való halasz-.
Tekintve azonban azt, hogy a fagyok nemcsak a szőlőket, de emellett a mezőgazdasági terményeket is sújtották, az
zelhető, ha az' Agrárbank veszteségeit az állam fedezi.
gazdák egy évi moratóriumot kapjanak. Ez azonban a kivitelben csakis ugy kép-
agrárkölcsönöknék ez évien esedékes részlete a jövő évre halasztassék, tehát a szőlős-
kivánunk, a másik pedig
meghosszabbítása az
szükség. A z adómentességnek egy évvel való
Ugyanily irányban a hegyaljai szőlősgazdák is feliratot intéznek a kormányhoz. Ezeket a kívánalmakat teljesen méltányosoknak találjuk. A szölöfelujitás nagy feladatának sikerét koczkára tenni nem szabad, a szőlőbirtokosok támogatásától nem lehet a kormánynak visszahúzódni, még nemzeti áldozat árán sem. Ma még a pusztulás képe nem tiszta s lehet, sötétebbnek látjuk a valónál. De a kormány szakközegeinek feladata a helyzetről megbízható informácziókat nyújtani s mindenütt ott, ahol a fagykár jelentékeny volt, segitő beavatkozásra lesz
1900 MÁJUS HO 23
Berzsenyi urnák igaza van abban, hogy a „Köztelek" egy kiváló czikkirója által tavaly kilátásba helyezett magas búzaárak nem következtek be. Hát hiszen jelen események egybevetésével épen azt
Én is a ,Köztelek* tavalyi jóslásában bizva nem adtam el, hanem vettem augusztusban búzát és jelentékeny veszteséget szenvedtem. Arra nézve, mennyiben okoz kárt a tavaszi fagy, legyen szabad megjegyeznem, hogy én mint régi gazda, aki 1866-iki nagy fagykáron is keresztülmentem és igy több évi tapasztalásból beszélhetek, a z t ' mondhatom és sokkal alaposabban állithatom, mint a ,Köztelek" B. B. czikkirója a buza árának emelkedését, hogy mig a gabona a fejét hányni és virágozni nem kezd, addig a fagy benne nagy kárttenni nem tud, sem repczében, sem búzában, sem rozsban, az árpát ugyan sásban is többékevésbbé megsanyargatja és hálrataszitja, de azért tönkre nem teszi, amit börziánerek sokkal jobban tudnak, mint sok tapasztalatlan gazdasági iró. Felszólalásom tehát abban összpontosul, ne tessék ilyen jóslatokat a gabonaárak emelkedéséről iobbé b. lapjában közölni, hanem tessék mindenkinek bölcs belátására bizni, eladja-e, vagy tovább tartsa gabonáját.
Meg nem foghatom miért akar a „Köztelek" a gazdaközönségnek mindig hosszú fogakat csinálni azon biztatássál, hogy nemsokára a gabona ára tetemesen emelkedni fog, holott tavalyi jövendölésének is épen ellenkezője következett be, amiáltal a gazdaközönségnek sok százezer forintokra menő kárt okozott, mert mindenesetre jobb lett volna a gazdáknak még augusztusban, vagy szeptemberben eladni buzájukat, amikor még mindig 8'50 frt körül volt az ára, mint ez évi márcziusban, a mikor a búzaár 7'45 frt volt. A terménykészlet és szükséglet számitások nem érnek semmit, — vagy legalább nincsen semmi gyakorlati hasznuk, ha azokat a tőzsde nem respektálja, vagy tessék a mellett agitálni, hogy a börze zérassék be és szüntettessék meg, ha mindig hamis árakat csinál.
a termény a gazdák magtárából a közvetítő kereskedelem és a fővárosi nagy malmok kartelszerüen működő érdekeltségének karmai közé nem jut. A fővárosi nagy malmok spekulácziójára is ujabb világot vet a mult héten Aradon megtartott titkos értekezlet, melyben a fővárosi malmok a vidékieket arra igyekeztek rábírni, hogy az őrlési üzemet redukálják. Czéljuk volt ezzel egyfelől demonstrálni az őrlési forgalom tilalmának tarthatatlansága mellet, másfelől pedig abba a törekvésükbe igyekeztek belevonni a vidéki malomipart is, hogy fogyasztási igényeiknek egyelőre való csökkentésével a gabonaárakat még jobban leszorítsák. A megállapodás nem jött ugyan létre, mert a vidéki malomipar most már sikeresen versenyezhet a fővárosi nagy malomiparral, amely az őrlési forgalom kiváltságától elesett és igy az üzemredukczióra semmi oka nincsen. Bizonyít azonban ez az eset amellett, mennyire szemközt kerültek a fővárosi nagymalmok a mezőgazdasági termelés érdekeivel. A következmények tanúságai által minden tekintetben megerősödött közleményünket mindazáltal birálat tárgyává teszi Berzsenyi Gyula gazdatársunk, ki a következő levelet intézte hozzánk:
KÖZTELEK,
Az őszi buza a lehető legrosszabbul telelvén, még a tél folyama alatt foltonként, ahol a víz megállt, — kifagyott. A megmaradt pedig semmit nem bokrosodván, felnyulott. Már most az ilyen buzavetés a dűlőről nézve jónak mondható, de bele kell abba menni, rögtön konstatálható annak értéke'égy praktikus gazdánál. Ezeken kivül a folytonos esőzés folytán, mely pár hónaptól fogva uralkodik s a sok hirtelen hőváltozás miatt, a buza nagy mérvben megrozsdásodott s az
A „Köztelek" 39-ik számában Buday Barna szerkesztő ur .Befagyott remények" czimü vezérczikkét olvasván, az abban felsorolt igazságok arra késztettek, hogy én is tollat fogjak s az ügyre vonatkozó szerény nézetemet nyilvánítsam. Mindig élénk figyelője voltam a gabonaáraknak s ugy a mult, mint a jelen évben, arról győződtem meg, hogy azok mesterségesen visszanyomatnak. Hogy ez igy áll, kitűnik abból, miszerint, daczára a Répcze-folyó kiöntésének Vas és Sopron megyékben s ugy szintén Ausztriában is, hol a árviz milliókat tevő károkat okozott az őszi és tavaszi növényekben ; daczára a Fekete-Körös kiöntésének Arad és Bihar megyékben hol szintén 20—30 ezer hold területet árasztott el a viz és végre daczára a május hő 14 —15-én bekövetkezett országos fagynak — a gabonaárak nem emelkedtek. A minisztériumhoz beérkezett értesítések a gabona állásáról túlzottak, hogy ugy mondjam, teljesen megbízhatatlanok, mely nem is csoda ha azt nézzük, hogy a tudósítók kétharmadrésze tanító, kik mindenhez máshoz, csak a gazdálkodáshoz nem értenek. Felesleges fejtegetni, hogy az ily jelentéseknek nem sok komolyságot lehet tulajdonítani, mely. többnyire az olvasó-körben, néhány parasztgazda véleménye szerint készül el. Nézzük csak behatóbban hogy is állanak a vetések jelenleg?
Berzsenyi urnák arra a megjegyzésére vonatkozólag, hogy a fagy nem ártott a gabonának, álljanak itt egy másik gazdatársunktól Káldy János úrtól vett s igen figyelemre méltó sorok.
igyekeztünk illusztrálni, hogy eféle különben teljesen megokolt következtetések miért nem válnak be a valóságban. Azt hiszszük, Berzsenyi ur félreértette közleményünk tendencziáját, mert mi nem ihletett jósokként léptünk fel, hanem csupán arról beszélgettünk, mi lehet az oka annak, hogy amidőn akár a terméskilátásokat, akár a meglevő készleteket tekintve, magasabb búzaárakat látunk megokolva, ugyanakkor az árak hanyatlanak, sőt még az u. n. szilárdabb üzletirány sem következik be. Az észszerű következtetések megbuktak a tőzsde magatartásán és valószínűleg meg fognak bukni mindaddig, mig a tőzsdei gabonaüzleteket nem reformálják. Erre igenis rá kell mutatnunk minden kínálkozó alkalommal és az erre való utalások a gondolkozó gazdát legfeljebb tartózkodóvá tehetik. Senki sem vethet ránk azonban, ha maga is a tőzsdei spekuláczió terére lép, mert ezt nem ajánlottuk soha, sőt ellenkezőleg. Ha a gazdák a jobb árakra való kilátásokat ugy akarnák hihasználni, hogy papiros-búzával spekulálnának maguk is, ugy a természetes áralakulás megakasztására maguk adnák oda a fegyvert sagábona-piaczot még kiszámíthatatlanabbá tennék.
41. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM.
41. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
Sajnos, nem áll az, hogy a fagy ne túdna ártani a gabonának, mig az virágozni nem kezd. Szomorú tanúság erre az idén többek között Szabolcs vármegye, ahol sok ezer hold. gabnavetést a fagy teljesen tönkretett.- Ez okból tudomásunk szerint hivatalos mozgalom is indult meg . már a vármegyében, azzal a czéllal, hogy a fagykárosult gazdák földadójának elengedését kérjék. S nézzünk szét csak egy kicsit az országban, mit szólnak a gazdák ? Oly nyugodtan itélik-e meg a helyzetet, mint a tőzsde urai?
A Kdldy ur megfigyeléseiből is kitűnik tehát, hogy a tavaszi mostoha időjárás a gabnanemüek termés-kilátásán rendkívül sokat rontott, aminthogy az ország több vidékéről érkeznék már panaszok, hogy a rozsda rohamosan terjed. A hűvös, esős időknek erre a következményére el lehetett készülve minden gyakorlati gazda. De nem csak a rossz tél, az árviz és a tavaszi esőzés okozott károkat, hanem kárt tettek, még pedig igen jelentékény mértékben a gabnanemüekben direkt a tavaszi fagyok is.
Ezeket kívántam Buday Barna szerkesztő ur vezérczikkéhez fűzni, mintegy tanuságául az abban felhozott igazságoknak.
Ezek mind olyan jelek, melyek figyelmet érdemelnek az eladók részéről, hogy ne üljenek fel az ügynökök hitegetésének, sem ijesztegetésé~ek, mert eléikezik nem sokára az az idő, hogy a buza ára egy csapással fog felugrani a jelenleg mesterségesen vissza nyomott árról.
alantabb fekvő területeken pedig megsárgulván, teljesen visszamaradt fejlődésében. A rozs pedig legtöbb helyütt még a tél folyamán kifagyott, ami pedig megmaradt, ép most. lévén a virágzásban, az uralkodó hűvös esős idő miatt üresen marad. Árpában szintén nagy kárt tett a fagyosszentek napja, melynek következtében a tavasziak megsárgultak. Zabban van tán a legkevesebb kár. Tengeri, ahol korán el lett vetve, ugy a fagy, valamint a sok esős idő következtében, még ahol ki sem fagyott, teljesen megsárgult s elcsenevészedett. Burgonya, répa, szintén tetemes kárt szenvedett, ugy hogy sok helyütt újból kell vetni. Vörös-lóhere a tél folyamán, — legalább Aradmegyében, — majdnem mindenütt teljesen kifagyott. Ahol pedig megmaradt, olt a sok esőzés folytán, — ahol az altalaj kötött, — mind visszaesett, megsárgult, vörösödött, ugy hogy anyahere, de tán még sarjú sem lesz belőle. Igy a mult évinél még magasabb lóheremagárakat érünk el s jaj lesz annak a gazdának, kinek a vetőmagot kereskedőtől kell vásárolni. Szőlőben Szintén nagy károk vannak, néhol pedig a gyenge hajtások teljesen lefagytak. A dohányt csak most lehet ültetni, mivel a talajra eddig lehetetlen volt menni. Az elmondottak mind olyan momentumok, mit egy gazdának sem szabad figyelmen kivül hagyni, mivel a spekulácziót csak is résen állás mellett lehet megakadályozni, legalább részben. Mert mint Buday Barna is mondja, már megindultak a vidékeken a buza utáni keresletek, ugy alattomban, indirekte. Ezen gazdaságba is, melyet vezetek, érkeztek ilynemű megkeresések, melyek „ nagyobb tőzsdei megbízásból' stb. kérdik a buza mennyiségét s annak utolsó árát.
1900. MÁJUS HO 23.
ii. A kihasznált — egy vagy más okból gyengén termő rét első sorban trágyázást kiván. Szándékosan mellőzve minden nagyobb költséget vagy körülményes kísérletet igénylő mütrágyázási eljárást, röviden csak azon legegyszerűbb módokra terjeszkedem ki, amelyeket adott körülmények között minden gazda könnyen alkalmazhat. Legolcsóbb s hatásában biztos eredményű réttrágya az érett istállótrágya, melyet mint már emlitve volt, czélszerü e czélból földdel rétegezni, majd néhányszor átkeverni, hogy a használatig teljesen elkorhadjon és úgyszólván komposzttá alakuljon. Az ilyen trágyát késő őszszel a már megejtett erős fogasolás után hozhatjuk a rétre — annak állapota s a készlet nagysága szerint k. holdanként 10—15 négyökrös fuvart számítva. A lehetőségig arányosan elosztott trágyát a téli csapadékok s a tavaszi olvadás csaknem egészen a talajba iszapolják, ugy, hogy a tavaszi fogasolás után alig látszik belőle valami. Ha némi alkalmatlan hulladéka mégis mutatkoznék, azt tövisboronákkal huzassuk össze és tisztittassuk le a rétről. Holdanként 10 szekérnyi jó érett trágya felhordása után már a szárazabb dombos réteken is jó eredményre számithatunk, — több trágya mellett az eredmény nemcsak nagyobb, de tartósabb is lesz. Egy-egy jó trágyázás hatása átlag 4—6 évig mutatkozik jelentékenyebben s épen ezért — de meg amiatt is, hogy a tulerős trágyázással rétünkben kárt ne tegyünk — czélszerü lesz azt 4—6 évi időközökben mérsékelt mennyiségek felhordásával ismételni, iletőleg a réteket fordákba osztani. Erősen elmohosodott, de különben jó talajú réteken kitűnő hatással alkalmazhatjuk a kilugozatlan tiszta fahamut, melyből kat.
Rétjeink gondozása és felujitása.
Rovatvezető: Kerpelj Kábaán.
NÖVÉNYTERMELÉS.
Hát ne is vitatkozzunk e fölött s ne mondja nekem semmi nagytapasztalatu gazda, hogy ez a tavaszi fagy nem ártott a gabonának, mikor látom panaszba, siralomba borulni egész gabonatermelő szülőföldemet. Csapással van biz itt dolgunk, valóságos országos csapással, melynek következményeit hosszú ideig megnyögjük. S nemcsak mi panaszkodunk, hanem épen most olvassuk a „Deutsche Tageszeutung" „ E g y rossz esztendő" cz. czikkét, mely fejtegetvén a tavaszi fagykárok következményeit, a német gazdáknak is szomorú aratást helyez kilátásba. Rossz esztendő lesz ez az idei a gazdákra, az már bizonyos, de hogyan heverik ki, ez még kétséges. Áldozatok, állami segítség nélkül aligha uszszuk meg. S jegyezzük ide még egyszer a mostoha idők egyik tanúsága gyanánt, hogy mig a gazdák serege az adófillérek elengedéséért könyörög, addig a tőzsdei jelentések nyugodtan konstatálják a lanyha irányzatot. Ott fagy, itt tüz emészti a termelés értékét. N e lássanak csodát benne, ha a magyar föld adósságba merül, gazdája hitét veszti, munkása vándorbotot fog és jobb hazát keres. B. B.
KÖZTELEK,
817
A rétek felujitása csak ugy vezet czélra, ha a talajt előbb jó erősen megtrágyázzuk — holdanként legalább 30—40 fogat jó minőségű
holdanként 4—5 q. használandó — mindég őszszel s a lehető legerősebb fogasolás után. Nedves, hűvös talajú, de nem mocsaras réteken szintén kitűnő hatással lehet a hamutrágyázás, amennyiben a sásos savanyu fűféléket a jobb minőségű édes füvek kiszorítják, miáltal a pázsit sűrűsödik s a termés ugy tömegében, mint minőségében emelkedik. A kőszénhamut is használhatjuk nedves rétek trágyázására, de abból már 8—10 q. kell holdanként s azt is tanácsos pár héttel a használat előtt földdel és trágyával jól összekeverni s gyakran meglocsolni. Ott, ahol rendelkezésünkre áll, olcsó és kitűnő réttrágya a televényes tóiszap, melyet a nagy nyári forróságok idején a kiszáradt tó széleiről kevés fáradtsággal és költséggel kifuvarozhatunk. De mert az ilyen iszap folytonos vegybomlásban lévén, a növényzetre nézve ártalmas szabad televénysavakat tartalmaz — közvetlenül a rétre hordatni nem szabad, hanem egy-egy fuvarra körülbelül 1 q. oltatlan meszet számitva — azzal kellően rétegezett kupaczokat rakatunk belőle s ha eső nem jön reá, ugy gyakrabban meglocsoltatjuk s a korhadást és szétmállást elősegítendő, néhányszor átforgattatjuk a kupaczokat. Az őszi fogasolás után elterittetjük a réten az iszapot k. holdanként 15—20-fuvart számitva, ugy, hogy a pázsit csak beszórva, de befedve ne legyen. Nedves, mocsaras rétek kivételével mindenütt kitűnő é3 több évre kiható eredménye lesz az ilyen trágyázásnak. Csekély mésztartalmú szárazabb réteken, továbbá a szikes és vizenyős kotútalajokon kitűnő hatást érhetünk el gipsztrágyával. A gipsz könnyen s aránylag olcsón beszerezhető műtrágya, melyből k. holdanként 3—4 q. minden esetben elegendő s különösen ajánlható annak fahamuval vagy érett istállótrágyával való együttes alkalmazása. Leginkább kora tavaszszal szokás felhinteni, de kivált keveréktrágyázásnál czélszerübb azt már őszszel felhasználni. Csekély mésztartalmú televényes kotútalajokon nagy hatást érhetünk el mésztrágyázással is. Holdanként 8—10 q. oltatlan meszet számithatunk s azt földdel rétegezve apróbb halmokba rakatjuk s egészen befödetjük földdel. Száraz időjárás esetén néhányszor meglocsoljuk a halmocskákat és a mész elmállása után párszor átkeverjük. Elteregetése mindég őszszel a fogasolás után történjék. Ugy a gipsz, mint a mész magukban véve nem növényi tápanyagok s hatásuk csak a talajban levő ásványfélék átalákitásában nyilvánul — igazán jó eredményük tehát csak ugy lesz, ha rétjeinket időközönként istállótrágyában is részesítjük, ellenkező esetben 2—3 évi feltűnő emelkedés után ismét rohamos csökkenés áll be a termésben. A felsorolt trágyafelék tökéletesen elegendők arra, hogy velük rétjeink termőerejét fentarthassuk, illetőleg fokozhassuk. Oly elhanyagolt réteken, amelyekről a nemesebb fűfélék kipusztultak s helyüket haszontalan gyomok foglalták el — vagy amelyeknek agyontipratott termőrétege a trágyázással is daczol— csakis felújítással segíthetünk. Azért, ha a rétek fekvése megengedi, szántassuk fel az ilyen területeket — még pedig lehetőig jó, mélyen járó előhántós ekékkel, hogy az aláforgatott gyephant mihamar elkorhadjon. Ha ilyen ekéink nincsenek, akkor ugy, amint az e lapokban már régebben le volt irva — egymás nyomán járatott ekékkel végeztessük a törést — vagy végül nyár utolján egyes ekékkel sekélyen hámoztassuk meg a gyöpöt s ha az teljesen átszáradt, ugy fogasoltassuk el apróra, majd hengerezés után szántassuk fel őszszel újra jó mélyen.
Természetesen csakis ugy lesz haszna a kísérletnek, ha azt olcsó denaturált sóvá'végezhetjük. A konyhasó a talajt igen hamar kimeríti, azért a békarokka kiritkulása után azonnal trágyázzuk meg az ilyen rétet istállótrágyával. Ahol a fölös nedvesség elvezetése nem lehetséges, ott ne vesztegessünk az ilyen rétre se munkát, se költséget, hanem alakítsuk azt nádassá, vagy erdővé.
trágyával, melyet lehetőleg még az őszi szántás előtt felhordatunk, de ha ezt nem tehetnénk, azért az őszi mély szántást el ne mulaszszuk. Kellő tekintettel legyünk trágyakészletünkre s a rétek felújítását ennek megfelelően részletenként végezzük. A télen át kihordott trágyát tavaszszal alászántjuk, de ha ezt még őszszel megtettük, ugy tavaszszal nem szükséges újra szántani, hacsak kései kapást nem vetünk az uj törésbe. Tényleg legczélszerübb lenne az ilyen földeken kapásnövényt termelni — de ezt azután kitűnő mivelésben részesítsük, hogy az összes évelő gyomok kipusztuljanak s ha erre a legtöbb vidéken divó szokások mellett nincs kilátásunk, ugy jobb, ha az uj törésbe tengericsalamádét s utána még ugyanazon évben pohánkát vetünk, mikor is egészen biztosak lehetünk róla, hogy az alkalmatlan gyomokat alaposan kipusztítjuk. Az igy kitisztított, friss trágyaerőben levő réttörést rákövetkező tavaszon bevetjük a kellő arányokban összeállított főmsgke ver ékkel. Védnövényül ritkásan vetett árpát, vagy zabot használjunk, de azt megérni ne engedjük, hanem kalászhányás után azonnal vágassuk le takarmánynak s minél előbb takaríttassuk le az uj rétről. Hogy milyen fükeveréket vessünk az az éghajlati viszonyoktól s a talaj fekvésétől és összetételétől függ. Egyáltalán nem helyes, ha a gazda i'yen alkalmakkal reezipék után indul s azért nem is szolgálok ilyenekkel. Első sorban a jó, természetes rétek flórájára legyünk tekintettel s azokból válogassuk össze kellő arányban a nemesebb szál- és aljfüveket s aztán ezek közé keverhetünk kisebb arányban olyan takarmányféléket, amelyek vadon ugyan nem fordulnak talán elő vidékünkön, de amelyeket mint mesterséges takarmánynövényeket gazdaságunkban már sikerrel termeltünk. Ilyenek a luczerna, vöröshere, baltaczim, fehérhere stb. Ezek kivált az első években jelentékenyen fokozzák a termést — ritkulásuk után pedig az eddig megerősödött fűfélék pótolják hozamukat. Aki a fükeverék összeállítására nézve utmutatásra szorul — az ilyent minden szakmunkában, sőt minden jóravaló magánjegyzékben is talál. A felújított rétet legalább 2—3 évig egyáltalán nem szabad legeltetni s ezután is csak nagy elővigyázattal, mert az ilyen vetett rétek különben sem olyan tartósak, mint a természetesek s még a legnagyobb gondozás és többszöri trágyázás mellett is csak 10—12 évig tarthatók fenn igazán jó állapotban — azután legjobb azokat újra feltörni. Igen gyakoriak az olyan rétek, melyek nedves, mocsaras fekvésük s a rajtuk elhatalmasodott gyomok — különösen a surlófélék (Equisatum) miatt csaknem használhatatlanok! A surlóval — jobbanmondva békarokkával kevert savanyu szénát a szarvasmarha egyáltalán nem eszi meg s a birka és a ló sem sok hasznát veszi — azért, ahol a rét fekvése azt lehetővé teszi, ott igyekezzünk csatornázással segíteni a bajon. Ha igy sikerül a talajvíz tükrét legalább 1 méterrel leszállítanunk, ugy a békarokka erősen meg fog ritkulni — de ahol ez nem lehetséges, ott igyekezzünk legalább némileg szárazabbá tenni a rétet s azután tegyünk kísérletet konyhasótrágyázással, mely egyes esetekben k. holdanként 3—4 q. felhasználása mellett igen jónak bizonyult.
Terjedelmes és kimerítő dolgozatomat az OMGE. legközelebb külön füzetben fogja közrebocsátani, jelen közleményem tehát csak kivonatos, de hü ismertetője kiván lenni a vizsgálatok főbb eredményeinek. 1
Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület* már 1899-ben elhatározta, hogy vegyes b;zottság ellenőrzése mellett szarvasmarhákon megejtendő próbavágásokat rendez, kiderítendő egyfelől a székesfővárosi mészárosok által már régen vitatott azon kérdést, hogy: azok az állatok veszitenek-e többet vásárolt élősúlyukból, amelyek kizárólag szénával, avagy azok, amelyek szénával és tengeridarával etettetnek a piaezra érkezés és megvásárlás közötti időben s mintegy mennyit veszítenek 20—24 órai koplaltatást feltételezve a levágás pillanatáig és kiderítendő, hogy minő viszonyok forognsk fönn az élő- és holtsúlyban a szerb marhát a marjyar és nyugati marhával összehasonlítva, tekintettel lehetőleg minden egyéb kérdésre is, mely az épen jelzett kérdésekkel összefügg. A székesfőváros közvágóhidján végrehajezen vizsgálódások adatainak feldolgozásával az OMGE. engem bizoit meg, ki egyben a négyes ellenőrző-bizottságban, mint a m. kir. állatorvosi főiskola küldöttje is résztvettem.
Próbavágások.
Rovatvezető: Kovácsy Béla.
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
Ahol a nádnak értéke nincsen, ott alakítsunk erdőt az ilyen rétből. Mocsaras területek befásitására kiválóan alkalmas és értékes müfát s elég jó tűzifát szolgáltató fanem az Eger (Alnus), melyből előbb magvetés utján csemetéket nevelünk s azokat 2—3 éves korukban a kérdéses területen 2—2V2 m. távolságban kiültetjük — ügyelvén, hogy az első pár évben túlságosan nedves, vagy vizállásos ne legyen a talaj később a sík vízben is jól kiállják. Ha a megmaradt példányok sürün állanának, ugy megritkíthatok. Mocsaras területek befásitására alkalmasak mág a különböző nyárfák, melyek közül a kanadai, a rezgő és a feketenyár elég értékes és a gazdaságban is jól használható fát szolgáltatnék — habár fiatalabb korukban a túlságos nedvességet nem szeretik. Szaporltá-uk legegyszerűbben dugvány ozás utján történik — de a rétekre mindég kész gyökeres példányokat ültessünk s a fölös nedvességet igyekezzünk sz első években árkolással mérsékelni — később a fák maguk is jól kiszárítják a talajt. A füzesekről szándékosan nem emlékezem meg e helyütt — mert a füz mint szálfa igen haszontalan — kosárfüztelepek létesítése pedig körülményesebb lévén—terjedelmesehb ismertetést igényelne. Az érdeklődők a „Köztelek" régebbi számaiban erre nézve is találhatnak értékes adatokat. "
Nádast kétféleképen létesíthetünk — ugyanis vagy a nád gyöktörzseit használjuk fel ugy, hogy a réten párhuzamos barázdákat hasogatva, azokba tavaszszal a nádasokból kiásott 50—60 cm. hosszú gyöktörzseket fektetünk s ismét beföldeljük, vagy pedig megszántjuk az egész rétet ugy, amint épen lehet s őszszel érett nádbugákkal sürün behintve az egészet jól lehengerezzük. Mindkét esetben gondunk legyen reá, hogy tavaszszal az egész bevetett vagy beültetett terület pár napra viz alá kerüljön — később azonban állandóan csak nyirkos, süppedékes állapotban legyen a talaj. Helyes eljárás melleit mindkét módon czélt érünk, de megjegyzem, hogy az első pár évben a nádas ritka és gyenge lesz s csakis a rendes, tisztán végezett őszi vagy téli kaszálások után fog később erősödni. A netán mutatkozó üres foltokat ültessük be újra.
KÖZTELEK, 190Ó. MÁJUS HO 23.
41. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
szénás összesen szénásnál darás összesen darásnál
+ 250 kg, -f- 22 72 kg. -j- 195 kg. + 17 72 kg.
Fagygyu nélkül:
3"05%. Tiszta hus: 1 drb 322 4 kg. = 51 "4%,
1 drb 19 16 kg. =
Az ellenőrzés nélkül kény- és kedv szerint étetett, sózott, itatott, de nem különben vegyesen szénán és darán s nem kizárólag szénán tartott 6 állatra vonatkozólag a vásá- • rolt sulybóli veszteség és a tiszta hus szolgáltatás a következő:
a szénás 64"41% | a szénás 55:01% a darás . 63 00% | a darás 54'58% tehát mindkét súlyban kevesebbet adott a darás és pedig: — 1-41% kai. | — 0.43% kai. Tiszta hus (4 negyed és szegy) pedig volt: 11 szénásnál átlag 50 80% 11 darásnál „ 50 25% — 0 55%.
Fagygyuval:
11 szénás összesen — 205 kg. 1 szénásnál — 18 6 kg. Tehát a szénás 1 drbja érkezéstől etetés utánig többet gyarapodott, mint a darás + 0'5 kg.-mai, és vásárolt súlyából kevesebbet veszített mint a darás, t. i. 18 6 kg. — 0 9 kg. = 3 4 % . 11 darás összesen — 215 kg. 1 darásnál — 19'5 kg. Tehát a darás 1 drbja érkezéstől etetés utánig kevesebbet gyarapodott mint a szénás — 5'0 kg.-mal és vásárolt súlyából többet veszitett mint a szénás, t. i. 19-5 kg + 0-9 kg. == 3 6%. Vágósulyban adott pedig:
Vásárolt suly és levágás előtti suly között a külömbözet.
11 1 11 1
Érkezéskori és etetés utáni suly közötti külömbözet:
A hivatalos jegyzőkönyvekben foglalt adatok alapján az érdekesebb és főbb eredmények és tanulságok a következőkből tűnnek ki: Vásárolt súlyból veszteség-. 11 szénásnál átlag 3'48% 17 darásnál , 342% — Q'06%. Vágósuly fagyqyuval: 11 szénásnál átlag 64 41% . 17. darásnál „ 63 56% — 0 85%. Veszteség életre: 11 szénásnál átlag 35'59% 17 darásnál , 36 44% + 0 85%. Vágósuly fagygyu nélkül: 11 szénásnál átlag 55 01% 17 darásnál .. 55 02% -f- 0 01%. Veszteség életre: 11 szénásnál átlag 44'99% 17 darásnál „ 44 98% — 0 01%. Tiszta hus (4 negyed és szegy). 11 szénásnál állag ' 50 822% 17 darásnál „ 50 6 8 9 % — 0433%. A bizottság elnézésből nem a vásárolt, hanem a levágás előtti élő sulyokból számította ki a sulyvesztéségi perczenteket s a feljegyzésben á / i o - e d perczentes hibát is ejtett, x /ioo perczenteket pedig fel se jegyzett. Ekként jön ki a 11 szénásnál átlag 1 drbra az imént feltüntetett 3 48% s a 17 darásnál 3 42%, ami által8,m utólag helyesbítve igy áll: 11 szénásnál átlag 3 470%, 17 darásnál „ 3"472%, vagyis a suiyveszteség a darásoknál nem kisebb 0'06%-tel, hanem nagyobb (tökéletesen semmisnek vehető) 0"002°/o (2/iooo) perczentte1. Tiz negy drb szénást 11 drb darással összehasonlítva, a dolog igy áll :
41. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
482 55 kor.
335-60 kor. ... 482 55 kor. ... 335 60 kor.
28965'60 kor. Ebből a 28—29 ezer koronából tessék még bármit leszámítani, ami a valóságnak megfelel, de egy akkor is bizonyos marad,
Haszon a 3. esetben
Összesen . 2400-— kor. Bevétel . 30365 60 „ Le a kiadást.... 2400"—- „
Haszon az 1. és 2. esetben ... 13552-80 kor. A szék bére 1 évre ., . 1200*— kor. A székálló b<5re 1 évre . 1000— „ Berendezés s egyéb 1 évre .... 200"— „
Összesen . 1630*— kor. Bevétel . 15182.80 kor. Le a kiadást... 1630-— kor.
Haszon összesen 146 95 kor. Már most: 1. haszon hetenkint 2 ily állat után _„ 293 90 kor. 2. haszon évenkint 104 ily állat után __ 15182 80 „ 3. haszon évenkint 208 ily állat után ... 30365 60 „ A szék bére 1 évre ... - 800— „ A székálló bére 1 évre 730'— „ Berendezés s egyéb 1 évre ... 10Q-— „
Kiadás összesen Bevétel Kiadás
595 gk. élősúly vételára á 50 fillér 297'50 kor. Egyéb kiadás (vágóhíd, fogy. adó stb.) 2160 , Apadóra 5o/o ... 16 50 „
Bevétel összesen
vagyis a mészárosok által kifogásolt, a piaczon általában uzuális módon etetett, itatott darás állatok, az összes itt szóban levő állatok között a legkevesebbet veszítettek vásárolt súlyúkból s a legtöbb tiszta hust (4 negyed és szegy) szolgáltatták. Ugyanezen állatokat a különbeni vágósulyok szempontjából tekintve, szolgáltatott a 6 drb vágósulyt fagygyuval: 64'10°/o, fagygyu nélkül-. 5581°/o, tehát az összes itt szóban forgó darások között ugy fagygyuval vett, mint anélkül számított vágósulyban a legtöbbet szolgáltatták, vagyis veszteségük az életre a legkevesebb volt, t. i. fagygyut is számítva 35'84°/o, fagygyut nem, számítva 54" 19%. Hogy, különösen ez utóbbi adatokat tekintve, — melyek tények — mi okuk van a mészárosoknak a dara-etetés hánytorgatására, azt — én legalább — nem tudom felfedezni s kénytelen vagyok újra is e helyen hangoztatni, hogy: keressenek netán csakugyan nem megfelelő pénzbeli eredményeik okául akármi mást, és ne állítsák oda azt az ártatlan darát bűnbakul. Az épen említett pénzbeli eredmények egyébiránt számításaim szerint oly „fényesek", hogy ha ezekkel a vágó iparos egynémelyike boldogulni nem tud és panaszkodik, oly bibijének kell lennie a dolgának, amelyen a daraetetés beszüntetése semmikép se segit. A gazda és mészáros között fenforgó ezen áldatlan kérdést a jövedelmezőség szempontjából kimerítően tárgyalom emiitett teljes jelentésemben, itt csak rámutatni kívánok arra a következőkben. A próbára vágott 28 ál'atot vágási eredmények szempontjából tekintve, átlagnak egy jó középminőségű magyar ökröt vehetünk, mely élő, holt és egyéb súlyviszonyokat és árt tekintve körülbelül megfelel egy 1889. május havában próbára vágott s minden részeiben értékelt állatnak, melyről részletes jelentésem teljes egészet nyújt. Ezen az alapon számítva, alakul a kiadás-bevétel mérlege a következőképen : Összes (325-50 kg.) húsból bevétel 407'47 kor. Egyebekből (fagygyu stb.).. 75-08 „
KÖZTELEK,
1900. MÁJUS HÖ 23.
Egyik lótenyésztési szaklapunkban azt a véleményt nyilvánították, hogy az angol kormánynak konzulátusunk által kellett volna fel-
Külföldiek lóvásárlásai Magyarországon.
Eképen számítva — mint azt végjelentésünkben részletesen is kimutatom — eladatott körülbelül 50'65°/o szinhus, számítván pedig minden — a székbe kerülésig felmerült kiadást és minden bevételt, veszteség egyetlen állaton se volt, a nyereség pedig 96*10 minimum és 135"80 korona maximum között mozgott darabonkint s, 100 koronán alul csak 3 esetben. Mind a 28 állat, eként számítva, jövedelmezett 329620 koronái, egy darab tehát átlag 11772 koronát, a kiadásokat teljes ténylegességükben véve, a bevételeket ellenben a (csonttal együtt értett) húsra nézve kilónkint és átlag csak 110 fillérjével számítva. Ebből levonhatja, aki akarja, a darabonkint mondjuk 53 kg.-nyi csontot, melyet nem 110, hanem átlag csak 70 fillérjével adnak el kilónkint s mégis oly tisztességes polgári haszon fog mutatkozni (97*52 korona egy állaton), amely nem teszi indokolttá a bűnbaknak ott való keresését, ahol az fel nem található, mert máshol van. A vásárpénztárban-e, a mészárosok túlhajtott fényűzésében, költekezésében-e, vagy börzei és más egyéb sokszor balsikerü manőverekben-e, azt nem tudom, nem is keresem, de abban a szegény darában nincs a bűnbak arra elfogulatlanul nem lehet rámondani, hogy: „da liegt der Hund begraben." Monostori Károly.
hogy t. i. minimum 20—25 ezer korona az, • amit egy, hetenkint 4 drbot vágó és kimérő mészárosnak az üzlete évenkint tisztán jövedelmez, havonkint tehát valami 2000 korona, amivel nem sok másféle iparos dicsekedhetik. Fel lehet persze hozni, hogy az 50 fillér vételár tulalacsonyan van felvéve; ám tessék hát akinek jól esik 60 fillérjével számítani, de aztán az egyéb kiadásokat ne oly pazarul mérni, mint én s kijön, hogy legalább is méltóságán alulinak kell, hogy tartsa egy ily szép jövedelemmel biró ember annak a boldogtalan széna-dara-kérdésnek a hánytorgatását. Hogy az a ,kisember", aki hetenkint csak egy darabot képes eladni, csak valami 6011-40 K. évi jövedelemmel kell, hogy beérje, azt magam se mondom örvendetesnek, de szomorúnak se tartom, mert hiszen az ilyen „kis" ember, ba székállót nem tart, 730 koronát megtakarít s eként évi jövedelmét már 6741-40 korona fogja képezni, ami azt hiszem, már elég tekintélyes összeg arra, hogy az a kis ember is jól megállja a helyét a maga, családja és hazája iránti kötelességek teljesítésének a terén, amint látjuk is, hogy számos esetben becsülettel megállja. Érdemes már most — amennyire lehet, megvizsgálni azt is, hogy körülbelül hogyan állunk a mérleg dolgában azon 28 állatnál, amely próbára vágatott. Nem kutatom, hogy a vállalkozó a 28 db élősúlyát mennyiért vette, tény azonban, hogy a vágatási idő folyamán a 28 dbhoz hasonló áru átlag 50 filléren állott kilónkint. Tekintettel pedig arra, hogy a húsféleségek között csak 8 van olyan, amely 100 filléren alul árusittatik el (s ezek között is 6 van 96 filléres) a többi 25 féleség nagyobb része pedig 130 filléren felül adatik el a mészáros által, azt hiszem, a lehető legszerényebb számítással élek, ha azt mondom, hogy a 28 állat húsfélét reprezentáló anyagainak fele 120, fele pedig 100 fillérért el volt adható, beleértve egy-egy állatnál mintegy 53 kg. csontot is, melynek kilója átlag 70 fillér.
819
A Stadel-Torkos-féle szab. földmérő talyiga. (Kiállította Stadel Károly örökösei gépgyára, Győr.) A kiállításon észlelt kelendőség mutatta meg ezen egyszerű mérőeszköz értékét. Az eszme, melynek alapján a mérőtalyiga készült, nem uj. Mérőkereket a
A Szegedi országos mezőgazdasági kiállítás gépészeti újdonságai.
Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál.
GAZDASÁGI GÉPÉSZET.
Ha tehát az állam átlag 325 frtot ad egy remondáért, miért ne kaphatná azt meg a tenyésztő maga, hogy annál nagyobb kedvvel és értelemmel nevelje az állam részére szükséges lóanyagot. Brezovay Sándor.
kérnie a magyar kormányt, hogy az angolafrikai háború alkalmából nálunk a lóvásárlást közvetítse. A főszerkesztő azt a megjegyzést tette erre, hogy kormányunk a neutrálitás fentartása miatt mint közvetítő fel nem léphetett. Ezt az indokolást elfogadom, de nem látom azt, hogy széles Magyarországon senki se lehetne, aki a lótenyésztésre annyira fontos lóértékesitést felkarolná vagy előmozdítására hivatva érezné magát. Itt van első sorbán az egyenesen lóértékesitésért alakult Tattersall részvénytársaság. Nem léphetne összeköttetésbe akár az angol kormánynyal, akár annak idején azon bevásárló társasággal, mely a párisi kiállításra Magyarországból 8000 lovat szerzett be. Én ugy hiszem, mindkét helyről szívesen vették volna, ha a Tattersall a bevásárlásokat előmozdítja, felszólitván egyrészről a tenyésztőket, hogy lovaikat bizonyos napra a Tattersallba küldjék, másrészről pedig a vásárlóbizottságnak tudtára adván, hogy szükségleteiket a Tattersallból, annak közvetítése által, egyenesen a tenyésztőktől szerezhetik be. Szerintem nem elég csak arról gondoskodni, hogy mennél több telivér és egyéb jó lovakkal lássák el az országot, — szükséges azoknak értékesítését is lehetővé és minél könnyebbé tenni. Még egy megjegyzést szabad legyen tennsm. A katonai lóvásárlások, ugy látom, lassankint elmúlnak. És akkor csakugyan alább kell hagynunk a lótenyésztéssel, mint azt már eddig is sokan tették és mindinkább tenni fogják. Mert a lótenyésztés ilyen körülmények között nem fizeti ki magát. Sok helyről hallottam már azt a panaszt, hogy az állam keveset fizet a remondákért más államokhoz képest, de ha legalább azt a remondaárt mi tenyésztők kaphatnék meg; ellenben kénytelenek vagyunk a remondának való lovakat potom 180—200 frtért eladni s igy azt a kis hasznot, melyet a tenyésztő nagyon megérdemelne, a kereskedő teszi zsebre. Lehet-e — kérdem — rossz néven venni attól a parasztembertől, ha ő a két- és hároméves csikóját befogja? Szerintem nem, mert ő tudja, hogy ha 4 éves koráig meg is tartja lovát s ha az a legjobb is, még sem birja remonda árban (azaz 325 frtért) eladni, hanem kénytelen azt a kereskedőnek a már fent említett árban elvesztegetni. Annyiért pedig csakugyan nem érdemes egy csikót 4 éves koráig eltartani s addig semmi hasznát sem venni; 200 frtos ár mellett jutván a tenyésztőnek naponta 13 kr. Tessék azért egy csikót jól gondozni és kifejleszteni. Nem tartozom azok közé, kik miDdent csak az államtól várnak, mert jól tudom, hogyha a kormány egyes dolgokra sokat áldoz, ugy más uton ismét csak mi fizetjük azt meg, de a mihez csak egy kis jóakarat kell, azt, ugy hiszem minden honpolgár megkívánhatja kormányától.
és a vész. Magyarország sertéstenyésztésének helyzete — amióta mezőgazdaságunk ezen legjövedelmezőbb ágazatát a sertésvész annyira megkárosította — lényegesen megváltozott.
Sertéstenyésztésünk
Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY.
Mérés alkalmával a számolőlap o pontra állítandó, mi a mutatót tartó r csavar meglazítása után fordítható e pontra ugy, hogy e csavar meglazitásával az egész számolólapot h tokjával együtt a 60. sz. ábrán látható spirálrugó oldalt eltolja a végtelen csavartól s igy kiakasztván azt, foroghatóvá teszi. Beigazitás után a kereket a fehérre festett, u. n. kezdő küllőre állítva, a talyigát a lemérendő vonalon végig tolják, időközben csak a csengettyüjelíések számát figyelvén meg. Az egész eszközt az 59. sz. rajz mutatja. Kezelése tehát egyszerű, a mérés gyorsan és egyszerűbb méréseknél elég megbízható pontossággal végezhető. Miután az évenként ismétlődő kisebb gazdasági felmérések, u. m. a szegődményes földek, feles, harmados, szakmányos stb. területek kimérése lánczczal rendszerint lassú munka, azt előnyösen helyettesítheti ez a mérőtalyiga, annyival is inkább, mert hozzá csak egy emberre van szükség, az mérhet és kezelheti is egyszerre az eszközt. Kapható Stadjl Károly örökösei gépgyárában, Győrött. i f j . Sporzon Pál.
KÖZTELEK,
1900. MAJUS HÖ 23.
Ezen, egyensúlyt vesztett üzleti viszonyok további fennállása mellett tehát mezőgazdaságunk egy oly ágazatának kell feltarthatatlanul megsemmisülnie, amely nemcsak hogy egy nemzeti vagyont ránt magával, hanem amely egész Alsó-Magyarország mezőgazdaságának egyik alapfeltételét, mondjuk életkérdését képezi. Mindennek egyedüli oka az évek során át nálunk uralkodó sertésvész. A nagyvevők és hizlalók egy része felhagyott az üzlettel és nyugszik babérjain, egy része üzletét lehetőleg redukálta és egy harmadik
még meg végképen, nagyobb vevőket vagy nagy sertésfaíkákat ott alig lehet látni. Ma, jóllehet Kőbányán és Bécsben 100—104 fillért fizetnek kilogrammonként, otthon a tenyésztők — ha egyáltalában vevőt tudnak fogni (? 1) — 120—180 kg. nehéz, vészen át nem ment süldők kilogrammjáért legfeljebb 60—64 fillért kaphatnak. Igaz ugyan, hogy vészen átment hasonló sulyu süldőkért kilogrammonként 84—86 fillért is adnak, de mit ér az, ha elébb a jószág 30—40%-ának kellett elpusztulnia, hogy körülbelül 25% ártöbbletet lehessen elérni?! Ennél még jobb a 60 filléres ár 1 Ilyen ár mellett azonban kézen fekvő veszteség nélkül tenyészteni nem lehet. Lehet, hogy ilyen ár mellett egyszer-másszor megtérül a felétetett tengerinek az értéke, hanem a tenyésztőnek számítani kell arra is, hogy a vészen kivül a fentemiitett betegségek is rendesen szintén követelik a maguk áldozatait és nem szabad figyelmen kivül hagyni az egyéb kiadásokat és a nagy koczkázatot sem.
ÉVFOLYAM.
Mindezen rendszabályokkal azonban nem szüntetjük meg a vészt. Pedig csak a vész tökéletes megszűnése bátoríthatja fel az üzletembereket a kereskedés és hizlalás újbóli felkarolására, mert akkor az üzletbe fektetett tőke nem lesz annyira veszélyeztetve s Németország is csak akkor fogja kivitelünk előtt kapuit ismét kinyitni, ha az ország éveken át sertésvészmentes lesz, feltéve, ha az ottani hatalmas, kormányának diktáló agrár-párt nem fog a fennálló kereskedelmi egyezményeink kijátszására más ürügyet kitalálni. A sertésvész megszüntetése lehetséges lenne, ha, mint más hasonló állatragályok megszüntetése czéljából, minden vészes vagy vészgyanus sertés hivatalból kiirtatnék, csakhogy azt a kártalanítás keresztülvihetetlensége meg nem engedi. Hanem nemcsak, hogy ezen probléma nehéz megfejtésével nem foglalkozunk : ellenkezőleg mi tenyésztők magunk mesterségesen tovább tenyésztjük a sertésvészt. A vészen átment jelszó nálunk mai ser-
lehet más eredménye, mint hírneves tenyésztésük hanyatlása. Végre a hatóságilag életbeléptetett szigorú rendszabályok — amelyek kivált eleinte a belforgalom sima lebonyolítására kissé bénitólsg hatottak — a vész továbbtf rjedésének kétségkívül némileg gátat vetettek. El kell ismerni azoknak jó hatását, sőt szerény nézetem szerint azon rendszabályokat még jobban fejleszteni kellene.
61. ábra. A Stadel-Torkos-féle földmérő talyiga csengője.
Vannak nagyobb tenyésztők, akik szerb tenyészsertéseket szereztek be és az ezekkel való keresztezéstől sokat várnak, aminek alig
Több oldalról felhasználtatott a sertésvész arra is, hogy honi sertéstenyésztésünk rovására a nagyobbára külterjes gazdasági rendszerünk és legeltetési viszonyaink mellett alig honosítható hussertéstenyésztésnek propaganda csináltassék.
Országszerte hirdettek óv- és gyógyszereket, amelyeknek egyike sem vált be. Következett a védőojtások egész sorozata, amelyeket egyes tenyésztők és állatorvosok is approbáltak, mig végre kisült, hogy egyikükben sem lehet bizni.
része talán tönkre is ment. A külföld pedig, ahonnét a vészt mihozzánk is behurczoltáic, szigorú állategészségügyi rendszabályaink daczára rnost a vészt felhasználja ürügyül arra, hogy kivitelünk előtt kapuit bezárja. Körülbelül hat év óta a vész elleni védekezés ezeken az állapotokon mit sem tudott változtatni. Sőt ha erre visszatekinthetünk: egyes mozzanatai felett csak mosolyognunk kell. A vész fellépése után mindenki igyekezett falkájában utolsó perczig eltagadni a vész fellépését; ma pediglen az olyan jószágra is ráfogják, hogy vészes volt, amely himlőben vagy orbánczban hullott el, csak hogy jószáguktól szabadulhassanak.
4 I . SZÁM. 1 0 - I K
60. ábra. A Stadel-Torkos féle földmérő talyiga számoló késztiléke.
Maholnap azonban az ilyen vásárokat már csak hirből ismerik és ha nem is szűntek
A vész fellépése előtt nem sok féjtőrést okozott a sertéstenyésztés mikénti kezelése és a szaporulat értékesítése. Uralkodtak ugyan akkor is különbző járványok, mint p. o. a torokgyik, a himlő és főleg az orbáncz; hanem mig a torokgyik inkább csak szórványosan, a himlő pedig többnyire csak az apróbb, tehát a még kevésbé ériékes malaczok között lépett fel: addig az orbáncz ellen legalább is jó ideig a védöojtást alkalmazhatták. Az értékesítés biztos helyéül pedig a debreczeni, nagyváradi és gyulai nagyvásárok kínálkoztak, ahol a sertéseken jól tul lehetett adni, ahol az ár megállapítására a kőbányai hizott sertések ára szolgált alapul. Nevezetesen, amennyit ott kilogrammonként — 45 kg. páronkénti élősúly levonása után — a hizott sertésekért jegyeztek, körülbelül ugyanennyit szoktak volt adni e vásárokon 120—180 kg. sulyu süldők élősúlya után, a szokásos 4°/o levonásával. Ezzel az eladók egyszer jobban, másszor rosszabbul, de általában véve jól kijöhettek; nem kevésbé a vevők és hizlalók is, sőt köztudomásu dolog, hogy az utóbbiak közül sokan nagy vagyonra teltek szert. De ezenkívül még a vásárokon, hol rendesen 26—30,000 db. sertés hajtatott föl, vámpénzekben nagy összegek folytak be és az illető városok nagy közforgalomnak örvendhettek.
59. ábra. A Stadel-Torkos féle földmérő talyiga.
mérnökök már régen használnak, különösen utak felmérésére. A gazdaságban előforduló kisebb méréseknél azonban nem alkalmazták ezt, pedig éppen itt, az egyszerűbb méréseknél, gyorsabb s csak oly megbízható eredmény érhető el vele, mint a mérőlánczczal. Szerkezete, melyet mellékelt ábrák mutatnak, egyszerű. Három részből áll, u. m. a kerék, számoló készülék és szarvakból. A kerék területe vagy egy öl, vagy egy méter, a küllők száma 6 vagy 10, aszerint amint a kerék területe öles, vagy méteres. A keréktalpon a küllőknek megfelelően e bordák láthatók, (59. ábra) mélyek, a földön nyomot hagyva, jelzik a lábakat, tizedöleket vagy deczimétereket. A számolókészülék áll a területén fogazott forogható /"körlapból, melynek területe 100 fokra van osztva. E lap fogai benyúlnak a kerék tengelyén vágott h végtelen csavarba, ugy, hogy a kerék forgása által forgásba jő a fokokra osztott körlap. A kerék és a számolólap közti áttétel ugy van me 0 választva, hogy a kerék 100 fordulatánál a számolólap egy teljes fordulatot végez. Ugyanekkor a számolólap hátsó oldalán levő o csengőre ráüt az ezalatt felemelt s a 100 ik kerékfordulatnál lecsapódó rugós nyelű m kalapács, melynek szerkezetét a 61. sz. ábra mutatja. A számolólap felett álló g mutató (60. ábra) jelzi az öleket illetve métereket.
820
Egyesület
GYULA
10 k o r o n a .
Megrendelhető a
. . " —
('Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.} Budapest, 1900. május 19. Az időjárás e héten abnormálisan alakult. Tavaszi meleg napok helyett hűvös, fagyos időjárásunk volt, Váltakozva gyakori csapadékkal, sok helyütt jégesővel is. Gyengébb éjjeli fagyok és dér a növényzetben, a gyümölcs és szőlőn kivül különösen a tavaszi vetésekben nagyobb károkat okoztak és habár az őszi buzavetéseket illetőleg, ezek eddigi jó fejlődésük és igy nagyobb ellentálló képességük folytán kevésbbé érkeztek panaszok, kedvezőbb időjárásra mégis sürgősen volna szükség. Elvétve rozsdahirek is érkeztek. Rozsra utóbbi időben ugyancsak kevesebb a panasz, habár a vetés általában rosszul telelt és nagyobbára ritka. A vízállás mérsékelten emelkedett. A külföldön az időjárás ugyancsak kedvezőtlen lefolyású volt és különösen Középeurópából érkeztek erre vonatkozó panaszok. Mindenütt melegebb időt kívánnak. A külföldi piaczok üzletmenete mindazonáltal csendes lefolyású volt és nem emiithetünk oly mozgalmat, mely az árviszony jelentékenyebb emelkedését hozta volna magával. Az aratási kilátások- többnyire kedvezőek, a szükséglet teljesen kielégítést talál, a fogyasztás pedig állandóan csak a legszükségesebb beszerzésekre szorítkozik. Az időjárás további lefolyása mindenesetre mérvadó leend és igy annak fejlődését be kell várni. Amerikában csekély mérvű ingadozások voltak, melyek prompt búzáknál 2 cent emelkedést eredményeznek, míg később határidők változatlanok maradtak. Az aratási kilátások az Egyesült-Államokban a legkedvezőbbek ; a látható búzakészletek a Bradstreets becslése szerint pedig 3.666,000 hushellel csökkentek és ma 46.263,000 bushelt tesznek, szemben 1899, évi 25.468,000. 1898. évi 23.085,000 és 1897. évi 28.296,000 bushellel. Argentiniában igen kedvező az időjárás, a látható készletek növekednek és 735,000 quarterre rúgnak. Angliá2an az irányzat tartósán gyenge volt és az árak valamenuyi czikkben csökkenőek, Francziaországban csekélységgel magasi bb árakat jegyeztek. Németországban az üzlet kezdetben gyenge maradt, a fogyasztás tartózkodó volt, később kedvezőtlen időjárásra árak azonban mérsékelten emelkedtek. Nálunk az összes czikkekben gyenge volt a kereslet és az árak változatlanul tartottak. Tengeri határozottan lanyha volt. A felmondások továbbra is nagyok és búzában csak lassan találnak átvételre. E héten szállifásra bejelentettek '74.000 mm. búzát, 500 mm. rozsot és 24.000 mm. tengerit. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza lanyha irányzatban indult. A malmok tartozkodóaő voltak, a forgalom is csekély maradt és csupán a korlátolt kínálatnak tudható be, hogy az árak csak néhány fillérrel csökkentek. A bekövetkezett kedvezőtlen hideg időjárás és az ezzel kapcsolatos aggodalmak később egyes malmokat ismét nagyobb beszerzésekre ösztönöztek, az irányzat is megjavult és némi visszaesés után, a hét végével ismét kellemes üzletünk van, mi mellett az árak a mult héthez viszonyítva alig tüntetnek fel változást. Az összes forgalom ; 120,000 q, a heiihozatal 150,000 q. tesznek ki. Rozs a hét kezdetével csak mérsékelt érdeklődéssel találkozott és az irányzat is csendes maradt. Később azonban a kereslet különösen elszállítási czélokra javult, a hangulat is barátságosabb alakot
Budapesti gabonatőzsde.
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
„Köztelek" kiadóhivatalában.
1
az 0. M. G. E. ügyvezető titkárja. Nagy kvart alak 320 lap.
RUBINEK '
Gazd.
vámügyi bizottságának megbízásából irta:
Magyar
vámtarifánk,
Az Országos
uj
és
jövő vámpolitikája
822
1900. MÁJUS
HO 23.
100 3400 3600 500 403 100 3100
riért. Helyben 11—11.40 K. Árpában szilárd az üzlet s takarmány czélokra 1—12.20 mig finomabb áruért 13.4C-ig is érhető el' "Rozsban ' ' " " kinálat mellett az nagyon mérsékelt
Mezőkövesdi: Szentesi: Ó becsei : Bácskai:
Fehérmegyevid.: 150
74 74 . . 5.65 15-70 „ 79 . , 16-— , 77 „ „ 16.50 „ 74 . „ , 16.05 „ 74 , „ 15'90 mm. 79 kg K. 16 60 „ 79 „ „ 16-45 mm. 73 kg K. 15-55 15-55 . 73 1400 76 Tengeriben jobb forgalom mellett a
75 . „ 15.60 Pestmegyevidéki: 1500 .n 80 kg. K. 16-40
Kapi jeífBtés a gabonaüzletről. 1900. május 22. Lanyhább külföldi jegyyzések, szép derült idő és aránylag nagyobb kinálat a határidőpiaczra lanyhitólag hatott, minek következtében az októberi buza 16.18 K.-ról 16.10 K.-ra esett, nemsokára ismét megszilárdul 2 fillérrel, mely jegyzés az egész délelőtt folyamán tartotta magát kevés üzlet mellett. Ugyanígy lanyhultak el a többi terminusok s különösen az októberi rozs, melyet 14.60 K.-tól 14.40 K.-ra rántották le, hogy aztán ismét 14.48-ra emelkedhess ék. Készáruban — a tegnapi nagyobb hozatalra való tekintettel — kb. 23000 m. búzát hoztak forgalomba, mely mennyiségnél a tulajdonosoknak 5—10 fillérnyi árengedményt kellett concedálni. Mindössze 4000 m. buza lett felmondva szállításra 15.98 árfolyammal. Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik: Eladatott: Buza: ívidéki: 100 mtm.80 kg K. 16 60 3 hóra
""'Árpa (takarm. és hánt. czélokra) állandóan gyengén van kínálva és különösen hizlalóknál talált jó kereseletre. A gyárosok csak mérsékelten vásároltak. Az irányzat szilárd maradt és árak a mult héthez viszonyítva jól tartottak. M nőség szerint gyárosoknál helyben 12-40—80, hizlalóknál Kőbányán 13 K.-ig jegyzünk. Jó minőségű sörárpa állomásokon átvéve alig kerül forgalomba. (Minden 100 kilogrammonként.) Zab valamivel jobb kinálat és mérsékelt kereslet mellett változatlan maradt. Prima áru hiányzik* Szin és tisztaság szerint 10.40—70, finom minőségű árut 10.80—11.30 kor.-ig jegyzünk helyben 100 kg.-ként Tengeri határozottan lanyha volt A hajóhozatalok tetemesek, mig a gyárosok szokványáru nagyobb mérvű átvétele folytán készletekkel el vannak látva s e héten teljesen tartózkodóak maradtak. Az áralakulás ennél fogva lefelé törekvő volt és a mult héthez viszonyítva árak kb. 25 fillérrel csökkentek. Helyben 11-10—11-15 koronáig jegyzünk. A hét végével barátságosabb a hangulat. Állomásokon átvéve a kereslet szintén csökkent, az áresés azonban mérsékelt és kb. 10fillérttesz ki. Olajmagvak: Káposztarepczében (effektív áru) e héten sem volt forgalom. Káposztarepczében augusztusra mérsékelt az érdeklődés, kedvezőtlen jelentésekre a hangulat azonban szilárd volt és az árfolyam 26-— K.-ról 26 50 K.-ig emelkedett. Ma 26-60—26-80 koronán jegyzünk. A mellékczikkekben jelentéktelen a forgalom; vadrepcze 12—13 K, gomborka 21—23 K,, lenmag 26—28, prima áru 32 koronát is ér el névleg helyben. Hüvelyesek: Babban e héten sem volt érdeklődés, a kinálat is korlátolt és árak változatlanokTörpebab Gyöngyösön 17.—, Félegyházán 17, gömbölyű Mohácson 1450, Zombor-Baján 14.50 Barnabab Kalocsán 14.50, tarkabab Nagy-Károlyon 10.—. Kendermag helyben 21,— koronáig jegyez. Bükköny 14. 14.50 K. Muharmag 14—15 koronát jegyez helybeli paritásra, minden 100 kilogrammonként. S
öltött és teljes mult heti árakat fizettek. Minőség szerint mercantil áruért 13-10—13-50, jobb- és príma áruért 13-80 kor.-ig fizettek helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékokban e héten nem volt for-
KÖZTELEK,
4 I . SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
képviseli
Funkelstein József, Aradon Radwáner és Rónai Bpest... Hollander A. ésfiaUngvár... Lamberger Károly Bpest ... Kramer Lipót Budapest Gr. Teleki Arvéd,V Drassó— Veninger Antal, Győr.._ ... Felsenburg I. fiai B.-Gyarmat 13 13 Fuchs Fülöp ésfia,Budapest Nöthling Vilmos Budapest... i o u összesen— ... 7529 8915 16444 !) 97 q Anthyllis vulneraria, 10 q Phleum pratense. 2) 9 q Trifolium incarnatum, 16 q Trifolium repens és 1 q Anthyllis vulneraria. 8) 4 q Trifolium repens. 4) 51 q Takarmányrépamag. *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai herefélék magvait a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja.
Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1900. május 2")-án. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 1-től a mai napig az alanti magkereskedőkaél és termelőknél a következő vetőmagvakat ólomzárolta: Luczerna Lóhere Összesen léte 5200 Mauthner Ödön1) Budapest... 2450 Haldek Ignácz,2) Budapest— 1984 Magy. mezőg. szöv.3) Bpest— 1204 Frommer A. H. utóda Bpest— 1076 Klein Vilmos Szatmár Deutsch Gyula, Budapest ... Singer Zsigmond, Budapest Ifj. Freund Sámuel, Szatmár Boross és Szalay Budapest Beimel és fia Budapest Klein Vilmos örök. Temesvár
A szeszüzletben e hétnek elején változatlan irányzat és forgalom uralkodott és csak kisebb tételek kerültek eladásra. A kontingens nyersszesz ára szilárd és miután a mezőgazdasági szeszgyárak nagyobb része már készletét eladta, ugy a kereslet folytán az ár Va K. emelkedett. Elkeltfinomítottszesz nagyban azonnali szállításra 116117 —K. adózva és 46' 47"— K. adózatlanul szabadraktárra. Élesztőszesz szilárd és adózva 116-60—117-50 K., adózaüanul 47'— K. kelt el. Az adózott nyersszesz és denaturált szesz ára Vs K. emelkedett. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz gyéren volt kínálva és csak néhány kisebb tétel kelt el 38—38 50 K. azonnali szállításra. Vidéki finomitógyárak által finomított szesz 114. 114 50 K. volt ajánlva ab állomás és néhány tétel ez áron zárulva is lett. A kontingens nyerssseu ára Budapssten 38-50— 39-— korona. Bécti jegyzés 42 60-43-— korona, kontingac* -yen szeszért. Prágai jegyzés 112-•— korona adózott ás 39-50 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyiét 20•— korona kiviteli szeszért 80°/o hektoliterje. Kivitelre e h finomított szeszt vásároltak, szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyeznek. Budapesti zdrlatárak « héten: Finomított siess 116117-— korona, élesztőszesz 116117-— K., .y->« szotsz adózva 114" 115"— korona, nyersszesa MJÓxatlap íexkontingens) —' korona, denaturált imsíz 3738— korona. Kontingens nyersszesz — korona. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentvetadapastivasútállomáshoz szállítva készpénxfiseiái mellett értendők.
Szeszftzlet. Sffiss*. (Goldjlnger Gfcbo? í'.eszgyári
árak emelkedő irányzatot követnek s minőség szerint 13.60—14.20 K. jegyzünk helyben átvéve. Zabban élénkebb a forgalom s az árak tartottak helyben 10.20—10.60 fizetnek. A déli órákban ismét hathatósabban megszilárdult az októberi rozs és 14.40—14.66 K.-ig emelkedett „rozsda" hírekre. Határidők egy órai zárlat Buza májusra 1900. 15.96 -98 , októberre , 16.14-16 Tengeri májusra , 11.14—16 juliusra . 11.26—28 Rozs októberre , 14.62—64 Zab októberre , 10.56—60
KÖZTELEK,
1900. MÁJUS HO 23.
®SST összes H M
823
—.00 .00, kelkáposzta. I. r. 100 darab 4.00—12.00, kecske —, boszniai —, szerbiai —, angol kereszvöröskáposzta I. r. 100 drb 00.00—00.00, fejes saláta tezés —, romániai , durvaszőrü — db. I. r. 100 drb 2.00—3.20, kötött saláta 100 drb , A birkavásár jelentéktelen volt. burgonya 1 vaggon sárga 600.0—640.0, fehér 400.00— Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó ssSvettezeArak a következők: Belföldi hizlalt ürü 33 -38 50 K. 440.00, rózsa 1 q. 5.20—5.80, fekete retek kicsiny 100 téoe'.. üzleti jelentése, 1800. május hó 19 é ól. páronkint, 44-48 (-)K.-ig 100 küó élősúly szerint,feljavídrb 0.-—0.—, ugorka 100 drb savanyítani való •— K. páronkint, •— K.-ig 100 , savanyitott 3.60—5.20, nagy salátának , tott juhok A hét második felében a forgalom nem volt .00, belföldi , kiló élő suly szerint, kisorolt kosok —45— K.-ig élénk. A hozatalok közepes arányokat öltöttek. Az paradicsom olasz 1 q. —.00 , tök főzni való 100 drb páronkint, —45.— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, irányzat általában lanyha s ez különösen az élő baromfi- zöld paprika 100 drb .— K.-ig páronkint, .— K-ig 100 kl. , zöldborsó hüvelyes 1 q. 24 28—, kifej- kiverő juhok nál volt tapasztalható, ugy, hogy az összes élelmi, zöldbab hüvelyes 1 q. 200—200, élős. sz., bárány — K. páronkint, kecske —• K. ezikkek kisebb-nagyobb árveszteséget szenvedtek. — tett — kifejtett , karfiol 100 drb —.00 .00, anya juhok —•— K. páronkint, szerbiai — K« páronEladatott: torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00—34.00, spárga kint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — K. páronkint. Husnemüekből : vidéki borjú 80—90, sertés, 1 kg. 1.20—1.60 korona. szalonna nélkül 94—96 koronával 100 kgonként. Bárány, Gyümölcs. Alma, nyári édes ! q. —. .—, minőség szerint 8—14 K. párja. Őzbak egészben 140 f. Bécsi vágómarhavásár. 1900. május hó 21-én. rétesbe való 00.00—00.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. (Vass Jenő tudósítása a ,Köztelek" részére.) kgonként. —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 00.00—00.00, Összes felhajtás 5626 db. Ebből magyar 3627 db» Tejtermékek: Vaj elhanyagolt; I. r. teavaj szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —. .—, nem galicziai 1157 darab, bukovinai 55, német 787 db 2-00—2-20, f'őzővaj 1-50— 1'80 korona; turó 20—28 fillérért magvaváló vörös 1 q. —. .—, ringló nemes I. r. fiatal db. ökör kgonkint csak nehézen volt eladható. 1 q. —. .—, baraczk kajszin 1 q, — .—, hizott 4769 db, legelő 857 db, 4312 db, bika 101 db, tehén 464 db, bivaly 64 db. őszi 1 q. — .—, magvaváló 1 q. —. >—.—, Az üzlet lanyha, csupán bikák értek el a csekély nem magvaváló 1 q. —. .—, szőlő fehér mézes felhajtás folytán jobb árakat. rucza 1-60—1-80, liba 1-60—300 korona páronkint csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —. .—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. .—, Arak: prima magyar 62—67-— (70-—), szekunda nagyban véve. apró szemű 1 q. —. .—, eper (szamócza) 1 kg. 54—61, tertia 46—53. Galicziai prima 6270'— Tojás változatlan. I. r. áruért most is 57-50—58 2 40 2.60, málna 1 kg. —. .—, szeder 1 liter ( ), szekunda 55—61, tertia 48—54. Német príma korona volt kapható. —. .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , 70—77-— (78 -), szekunda 60-69, tertia 52-59. kicsiny 100 drb —. —.—, sárga dinnye nemes I. r. Legelőmarha : szerb és magyar 40 —54 —, rosszabb Spárga keresettebb ; 120—160 fillérrel elkelt 100 drb —. .—, II. r. 100 darab —, .—, minőségű 40—54. Bika 38—69-— (70), tehén 38—68 (—) egész készletünk. Tök 100—120, ugorka nagyság szerint dió nagy papirhéju 1 q. 00.00—00.00, apró kemény és bivaly 40 46-—. Az összes eladások, élősúlyban, 16—30 korona száza. hfju I. r. 1 q. 00.00—00.00, mogyoró nagy olasz 1 q. koronaértékben értendők. —.00 .00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab Hivatalos árjegyzés 3.80—7.00, apuliai 100 drb —. .—, mandarin 100 Bécsi szurómarhavásár. 1900. május 17-én. FelBudapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.40—2.60, füge hozatott: 4324 borjú, 1920 élő sertés, 1835 kizsigerelt hordós 1 q. 32.00—36.00, koszorú 1 q. 40.00—44.00, élelmiczikkekről. Budapest, 1900. május 21-ről. datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—88.00, mazsolaszőlő sertés, 290 kizsigerelt juh, 1427 bárány. Hus és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja (fehér) 1 q. 70.00—112.00, szőlő passatutti 1 q. Az üzlet lanyha vott. , I. rendű 108—112, II. r. 100—108, III. r. 96—100, eleje 1 q. —..—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Arak kilogrammonként: kizsigerelt borjú 72—84, I. r. 96—100, II. r. 92—96, III. r. 68—92, borjúhús 1 q. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 160.00—220.00, prima 86—104, primissima 106—114 (120—), élő borjú hátulja I. r. 108—116, II. r. 100-108, eleje I. r. 60—88, prima 92—100, primissima -104, fiatal -, II. r. 1 q. 140.00—160.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz 92- ICO, H. r. 84—92, bárány 1 darab hátulja sertés 64-82, kizsigerelt sertés, nehéz 88—96, hízó , eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 84—88, csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. sertés, süldő 96—100 ( ), kizsigerelt juh 68—84 .—, boróka 1 kg. —.—.—, II. r. 80—84, eleje I. r. 74—76, II. r. 72-74, sertéshús köménymag 1 q. —. fillér pr. kiló, bárány páronkint 12—26 (—) korona. 1 q. szalonnával budapesti , vidéki , házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges szalonna nélkül budapesti 88—92, vidéki 72—90, II. r. 44.00— 46.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. 40.-46.—, vörös bor 1 hl. 32. 36.—, házi pálinka sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való .— korona. Bécsi sertésvásár. 1900. május 22 én. (SchkifeU , füstölt budapesti I. r. , vidéki II. r, 1 q. palaczkokban 1 hl. —. Baáapssti takar® ányvásár. (IX. kertilsS Metíer- der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köz124—130, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—7.00, tisztított I. r. 1 kg. 0. 0.—, sonka 1 kg. nyers, belf. ateza, 1S00. május 22 A székesfővárosi vásárigazgatóság telek" részére). Felhajtás: 4739 süldő, 5746 zsirsertés, öszhentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 0.90—1.50, •elentéie a .Köttetek' részére). Felhozatott a szokott szf«en 10485 drb. Ősségekből 157 ssekér réti szóss, 21 aekér muhar, csont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal A forgalom lanyha volt. 1.70—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers 38 szekér zsupszalma, 20 szekér alomszalma, 1 szekér taÁrak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél, füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. -, karsaÉnyísRlffiai 0 siekéf íengeriszár, 6 szekér egyéb kül ; prima 92-94 fillér, kivételesen 96fillér,közepas sózott 104—108, füstölt 96—120, sertészsír 1 q. hordóval ükarmány (zabosbükköny, sarjú stb.) 600 seík sssesska. fillér, süldő 64-82 fillér. 116—120, hordó nélkül budapesti I.r. 112—116, szalámi á forgalom közepes. Arák fil.-ben q-ként, a kSvet- 76-90 fillér, könnyű keiők: réti széna 400 600, muhar 520—640, ísajs1 kg. belföldi 260—300, prágai kiróna. szalma 260—320, alomszsima 200—240, egyéb íakarBaromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való asáay lóhere , taksrmány1.00—1.80, tyúk belföldi I. r. 2.40—2.70, kappan hizott Bécsi juhvásár. 1900. május hó 17-én. Felhajtás , inczerna alma 260—260 lOOkéveíeageriss. I. r. 0.00—0.00, sovány 0.00—0.00, rucza hizott I. r. §058 db juh. 0.00—0.00, sovány belföldi 2.40—2.60, liba fiatal újdon- 520-520, sarjE 360-400, szalffiRgzecsks 320—380, széna Kedvező párisi hírekre az üzlet megszilárdult. , uj , zsbosbükköny 280—560. Összes ság 4.40—8.00, lud hizott I. r. 12. 13.00, sovány Arak : export juh páronként 50—52 (55) fillér per fisaim 249, ndy 311,250 kg. belföldi 0. 0.—, pulyka hizott I. r. 0. 00.—, kiló, kiv. —, raczka 44- -48 — fillér élősúlyban. sovány belföldi 4.0—4.80 korona. — b) Tisztított: csirke 1. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.50—2.20, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 2.00—4.00, rucza illatrásárok. hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott Budapesti szurómarhavásár. 1900. május hó 18-án, 1 kg. 1.12—1.20, 1 drb 4. 6.50, magló 1 kg. , 1 drb — , pulyka hizott 1 kg, 0.00—0.00, 1 drb Á székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj Felhajtatott: belföldi 1790 db, eladatott 1790 db, 1 kg. 2.40-3.20, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, el1.60—2.00 korona. adatott — drb, növendék élő borjú 51 db, eladatott Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.60—1.80, csuka 0.00— 51 drb, élő bárány 19 db, eladatott 19 drb; belföldi 0.00, ponty dunai nagy 1.60— 2.00, márna 0.00—0.00. — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — süllő balatoni — , czompó 1.50—1.50, pisztráng drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, nagy , kecsege 0.00—0.—, angolna — —, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott apró kevert 0.50—0.80. Lazacz rajnai 1 kg. 0. .— — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő korona. kecske — drb,'eladatott — drb. Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.16—0.16, A borjuvásár lefolyása élénk volt. lefölözött 0.12-0.12, tejfel 0.50—0.56, teavaj 1 kg. 1.70—2.20, főző darabos 1.50—1.60, szedett 1.40—1.60, Arak a következők: Élő borjuk: belföldi olvasztott , margarin I. rendű , II. r. koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 5683 — , tehéntúró I. r. 0.20—0.24, juhturó 0.92—1.12, koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai liptói 0.80—1.28, juhsajt 90—92, ementáli belföldi , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona. kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig koronáig drbonkint, koronáig Liszt és kenyérnemüek. Kenyérliszt 1 q. , kiv. , kiv. koronáig súlyra, növendék borjú kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.26—0.26, barna Magyarország legnagyobb é* egyedüli koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—45 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona. koronáig, kiv. 50 koronáig súlyra, Ölött borjú: | gazdasági gépgyára,) Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00 belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, mely a gazdálkodáshoz szükséges külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00- 24.00, galicziai — koronáig, kiv. koronáig koptatott 26.00-30.00, külföldi héjas 20.00—34.00, súlyra, tiroli — koronáig, kiv. koronáig bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00—16.00, szines drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig 12.00—20.00 korona. súlyra, növendék koronáig, kiv. gazdasági gépeket gyártja. koronáig drbonkint, élő bárány 1115-— koronáig Tojás. Friss teatojás 100 drb 4. -4.10, alföldi •— koronáig párja. (1440 drb) 56.00—58.00, erdélyi (1440 drb) —.00 .00, páronkint, ölött bárány — • szerb (1440 drb) 5656-—, apró (1680 drb) , meszes tojás — korona. fordulni. Bndapesti jnlivátsár. 1S00. május hó 21-én. (S Zöldség. Sárgarépa 100 köt. , I. r. 1 q. 5.00—6,00, petrezselyem ujd. 109 köt. , I. r. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Részletes árjegyzékkel 1 q. 28.0C—36.00, zeller I. r. 100 drb 14.0 24.0, kara- jelentése a ,Köztelek" részére). és szakszerű felvilágosítással díjmentesei) szol- p lábé I. r. 100 drb 3.50—20.0, vöröshagyma ujd. belföldi Felhajtatott: Bellöldi hizlalt ürü 113 darab, 100 köt. , érett makói 1 q. —.00 .00, fok- eladatott 113 drb, feljavított julok — drb, eladatott hagyma I. r. 1 q. 26.00—30.00, czékla 1 r. 100 drb — drb, kisorolt kotok 14 drb, eladatott 14 darab, 1.20—2.00, II. r. 0.80—1.20, fejeskáposzta I. r. 100 drb kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb,
41. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en groa) eladott élelmiessikkek áralrél.
országos
intézet a központi
E t e t é s i
... M i n t á k k a l
alapján,
vegyi
é s Felvilág-ositással
szívesen
szolgálunk
IS. mentes a n y a g
... ...
Protein
_ ; . . . ...
15.40%
Z s i r ...
57.?8°/o
13.75°/o
6.140/0
árpadaránk
47.55°/o
13.?4%
vegyelmezése
belül
elnökhöz figyelembe
később
l!,'
^
Székesfehérvár,
1900. május 7.
érkezett ajánlatok
Báró Fiáth Pál egyesületi
nem vétetnek.
nyújtandók
1000. junins hó 10-ig
Kellőleg felszerelt ajánlatok
be;
csakis
mellett
fegyelmi eljárás alapján mozdítható el állásából.
időn
é v i felmondás
három évre megválasztatik, mely
latára a közgyűlés által egy
aján-
alkalmazza
oklevél. A z
korona.
és ennek letelte után az igazgató-választmány
igazgató-választmány egy évi próbaidőre
szakiskolai
Évi fizetés 2400
Minősítés felsőbb gazdasági
Pályázati feltételek:
pályázatot hirdet.
drb magyar
894
„
„
„
16 „
7 „
897 899
898
„
„
„
üsző „
„
„
Megkeresések
„
„
F e j é r m .
„
emse emse
kan
intézendők.
942
hivatalhoz
,,
„
W I L L I A M J. S T I L L M A N , i g a z g a t ó . B u d a p e s t , V., V á c z i - u t 38. szó,m.
M c Cormick Harvesting M a c h i n e Company.
Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötözsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni:
Chicagói aratógépgyár. Kévekötőaratógép. Itflarokrakóaratógép. Fíikaszálógép.Szénagyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö. Kévekötözsineg.
M c Cormick Harvesting Machine Company.
Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék — Svojsic állomással való forgalomban kitüntetett díjtételek érványen kivül helyezése. A szab. osztrák-magyar államvasuttársaság Svojsic állomása, mely czupán az .ottani czukorgyár forgalmát közvetítette, f. é. junius. 1-én beszüntettetik s ennek következtében az osztrák-magyar vasúti kötelék II. rész 1 díjszabási füzet 46 és 63. oldalán ezen állomásra kitüntetett csomópoti díjtételek ugyanazon időponttól kezdve érvényen kivül helyeztetnek. Budapest, 1900. május hó 5-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is
Ma^y-LáEig,
központi felügyelői
„
„ 20 . „
„ süldő
,, 25
12 db öreg (fecskehasu) mangalicza kan 40
tenyész-
é s 3 6 d r b üsző,
13 „
tehén
Eladó továbbá vészen átment
„
6
„
„
„ „
9
893
892-beli tehén
8y5
„
17 db 896
„
2 7
1 db öreg tehén
a következő évjáratokból:
42
irány változtatás következtében eladásra kerül
G r ó f Z i c h y János ur nagy-lángi u r a d a l m á b a n
Eladó állatok.
H e d r i c h é s Strauss „KIRÁLYMALOM" Budapest.
Sí. mentes a n y a g
Protein
Z s i r r._. ... „ ! ... ... ...
vegyi
állomás
4 I . SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
gyártmányú:
vegykisérleti
c z é l o k r a
1900. MÁJUS HO 23.
legjobban ajánlható saját
cliemiai
KÖZTELEK,
rizstakarmánylisztünk
az
824
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Lipót
örökösei
tulajdonát
„ „ „
13 1 9
„
„
„
„
Döl
beltelek,
szőlő,
kert,
legelő,
rét,
utak,
szántóföld,
adatnak:
stl>.
é.
vasúti
állomástól
8—9
f. év junius
csatolásával hó
15-ig-
19-én. özv. M a t t y a s ó v s z k y
1900.
Lipótné, s. k.
Nagy-Herestény,
V Á L L A L A T
3.— 3.—
3.— 2.40 6.—
2.60 2.60 2.60 2.60 2.— 5.—
kötve
megrendelés
(Köztelek) A müveket bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.
intézendők.
B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25. s z á m
Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához
Cselkó és Kossutány Takarmányozástan Cserháti Sándor Talajismeret Hilgard-Treitz Szikes talajok Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés Rázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés . Dr. Baross János Idegenek birtokbeszerzése
2.40 1.60
fűzve
gazdasági könyvek jelentek meg:
kiadásában a következő
K Ö N Y V K I A D Ó
felügyelete alatt álló
ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÖLET
május hő
Kelt Néveren, u. posta
kozó részletes feltételek is megtudhatók.
vonat-
10%-ának, mint bá-
alulirotthoz küldjék be, hol a haszonbérletre
natpénznek
lataikat a felajánlott haszonbér
Bérelni szándékozók felhivatnak, hogy zárt aján-
kastélylyal, parkkal és gyümölcsössel.
km.-nyi távolságban. Néveren egyemeletes, 18 szobás
vagy a zsitva-ujfalusi h.
K é t majorral, kavicsolt országút mellett a bars-taszári,
T39 liold 790 D ő l , 120© • ölével számitva.
1168
539
„ 1005
133
„
35 34
643 hold 346
két egymásutáni évre haszonbérbe
határában fekvő birtokai f. é. október hó 1-töl tizen-
képező Bars vármegyében, Néver és Bélád községek
Néhai Mattyasóvszky
Haszonbérleti hirdetés.
41. SZAM. 10-IK 825
bordói-pori
Szövetkezete" fill. „ „
Az
emelkedő
a ? Tessék
por k é z n é l |
gyártmányok: 32 kor. 10 kor. 28 kor.
40 kor. 36 kor.
j j j
I |
és a v i d é k i
(Köztelek) m e g b í z o t t a k .
BUDAPEST
| A „Borászati Lapok" kiadóhivatala,
B U D A P E S T , ( A l k o t m á n y - u t c z a 31. s z á m ) . Ezenkívül megrendeléseket elfogadnak:
| iagyar Mezőgazdák Szövetkezeténéi, j
| A z „Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő j
Permetező Kézi f u j t a t ő (igen finoman poroz) Háti porozó gép(igen finoman poroz)
Megfelelő magyar
Vermorel-féle „ E c l a i r " permetező Vermorel-féle „ T o r p i l l e " porozógép
I P e r m e t e z ő é s fujtató g é p e k r |
| t o l u n k , m e r t a gyártás k o r l á t o l t .
a
mielőhb a rendelést \ l e g y e n . E l k é s e t t r e n d e l é s e k t e l j e s i t é s e é r t n e m szava- |
védekezés i d e j é r e
eszközölni, hogy
a
lenesen |
—
folytán
|
kötelezők.
kénárak
f e n t i á r a i csak i d e i g -
és
M
|
porok
rézgálicz
Ahol az 1899-ik évben volt oidium, először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., p o r o z z u n k ; másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. r é z k é n p o r . S o k k a l k e v e s e b b f o g y belőle, m i n t a közönséges k é n porbél. É dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e
|§
|| É 4 f| | ||
j| xira Budapesten a „Magyar Mezőgazdák \ raktárában: * £ 50 kg. zsákokban á kg. 52 10 kg. zsákokban á kg. 56 & 5 kg. zsákokban ... f i * á kg. 56
oidiumiiak (lisztharmat).
| a legbiztosabb, olcsó ős a szőlőt egyéb betegségtől is védelI mező ellenszere az
jréz-kéiaporj
A dr. Aschenbrandt-féle
H Ű T A szőlő első permetezéséhez l°/o; második permete- \ \ zéséhez ll/a—2°/o; harmadik permetezéséhez lW/o-os oldatot | | használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 pepnezéshez 22—25 kg. \ j bordói por, 25—30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.—. | j A port k o n y h a s z i t á n a vizbe szitáljuk és kész az oldat. j
Ara Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* rak- j j tárában: 50 kgos zsákokban _ á kg. 76 fill. 10 kgos zsákokban... a kg. 80 „ 5 kgos zsákokban L á kg. 80 „
peronosporájának |
a szőlő- é s a b u r g o n y a
| a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere
A dr. Aschenbrandt-féle
ISOO. MÁJUS HO 23
1900, MÁJUS HO 23.
Magyar kir, államvasutak,
KÖZTELEK,
41.SZAM.
10-IK A V F O L Y A M .
A magy. kir. államvasutak és az általuk kezelt az osztendei expresszvonat egyszer Verciorova ban felé, az esti órákban 2—2 helyi személyvonat helyezte magánvasutakon f. évi május 1-én a nyári menetrend illetve felől. tik forgalomba. lép életbe, melynek lényegesebb eltérései a jelenlegi Budapest és Palota-Újpest között a mult év nyarán E vonat Budapest ny. p. u.-ról éjjel 1 órakor menetrendtől a következőkben közöltetnek: fog indulni és Bécsbe reggel 7 óra 10 perczkor fog forgalomban volt helyi vonatok ismét fognak közlekedni. A budapest—brncki vonalon. A nyaralók és érkezni; az ellenkező irányban pedig Bécsből este 6 Palota-Újpesten a fel-, illetve leszállás nemcsak a kirándulók igényeinek kielégítése czéljából Budapest és óra 39 perczkor fog indulni, és Budapestre éjjel 11 Budapest és Bécs között közlekedő átmeneti személyBicske között a mult nyáron közlekedett helyi vonatok órakor fog érkezni. vonatoknál is kizáratik és pedig a budapest-galántaismét forgalomlba helyeztetnek és pedig: május 15-től A keleti, illetve osztendei expresszvonatokhoz marcheggi irányban a Budapestről d. u. 12 óra 25 perczszeptember 15-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon egy kor, d. u. 2 óra 35 perczkor, d. u. 4 óra 50 perczkor, csatlakozásban Galántán a Berlin—Budapest keleti exvonat Budapestről d. e. 9 órakor indul Bicskére és presszvonat helyeztetik' naponta mindkétxirányban for- este 7 óra 50 perczkor és este 9 óra 5 perczkor induló onnét egy vonat este 9 órakor érkezik vissza Budapestre. galomba. vonatoknál a leszállás; az ellenkező irányból pedig a E vonatok közlekedésének tartama alatt ugyanE vonat Berlinből reggel 7 órakor indul és Buda- Budapestre este 8 óra 5 perczkor és az éjjel 10 óra azon napokon azután a Bruck felől jövő, illetve az pest ny. p. u.-ra éjjel 11 órakor érkezik, Budapest 35 perczkor érkező vonatoknál a felszállás. előtte Bruck felé menő személyvonatnál Bicske és Buda- ny. p. u.-ról éjjel 1 órakor indul és Berlinbe d. u. 5 Pozsony és Bécs között május 6-tól szeptember pest k. p. u. között, Budapest—Kelenföld állomáson ki- óra 17 perczkor érkezik. 16-ig bezárólag, ünnep- és vasárnapokon reggel Bécsből véve, az utasok felszállása és a szomszédos forgalmú A Berlin—Budapest keleti expresszvonatok for- Pozsonyba és este onnét vissza egy-egy helyi személyjegyek használata kizáratik. galomba helyezése folytán a jelenleg Budapest és Zsolna vonat fog közlekedni. A párkány—nána—léva—garam—berzenczei vonaTovábbá junius 1-től szeptember 15'ig bezárólag között Galántán át közlekedő és Budapest ny. p. u.-ról a Budapest k. p. u.-ról este 7 óra 20 perczkor Bicskére, este 6 óra 20 perczkor induló illetve ide Zsolnáról d. e. lon. Léva és Garam-Berzencze kőzött junius 1-től aug. onnan pedig este 6 óra 50 perczkor és este 9 óra 20 9 óra 45 perczkor érkező gyorsvonat megszüntettetik. 31-ig bezárólag egy-egy vonat ismét forgalomba helyezA közönség kényelmének érdekéből megenged- tetek. E vonat csatlakozólag Párkány-Nána felőJ, Léváperczkor Budapestre induló helyi személyvonatok natetik, hogy Budapestről az expresszvonattal Bécs, Berlin, ról d. u. 12 óra 22. perczkor indul, az ellenkező irányponta indíttatnak. A Grácz felől'Budapest k. p. udvarrá délután ér- Páris és Osztende felé utazók Budapest ny. p. u.-on a ból pedig oda este 10 órakor érkezik. A pozsony-ujváros—ujkomáromi vonalon. A jelenleg kező gyorsvonatnál Szt-János állomáson a feltételes vonatnak Belgrád felől este 11 óra 20 perczkor való érkezése után azonnal, illetve azon napokon, midőn az Uj-Komárómból d. e. 11 óra 25 perczkor Duna-Szerdamegállás megszüntettetik. Végül Budaőrs megállóhelyen a mult nyáron meg- expresszvonat csak Budapestről kiindulólag közlekedik helyre induló vegyesvonat forgalma a duna-szerdahely— állott vonatok a f. évi nyári évad alatt is megállíttatnak. már este 11 óra 30 perez után a vonatba beszálhassanak. pozsony-ujvárosi vonalrészre is kiterjesztetik, ellenben A párisi világkiállítás tartama alatt Páris és Bécs a jelenleg Uj-Kom'áromból Pozsony-Ujvárosra d. e. 10. A budapest—esztergomi és buda-császárfürdőközött naponta I. és II. oszt. közvetlen kocsikkal köz- óra 51 perczkor érkező vegyesvonat forgalma Dunakitérő-ó-budai vonalakon. A nyaraló és kiránduló közönség igényeinek ki. lekedő és rendes gyorsvonatu menetdíjfizetésemellett. Szerdahely és Pozsony-Ujváros között megszüntettetik. A budapest— hatvan—ruttkai vonalon. A jelenleg elégitése czéljából Budapest ny. p. u.-tól Pilis-Csabáig használható uj expresszvonatok junius 1-től kezdve május 15-től szeptember 15-ig bezárólag, vasár- és ün- minden szerdán Budapest ny. p. u.-ig és minden Ruttkáról Budapest k. p. u.-ra este érkező gyorsvonat nepnapokon d. u. 2 óra 5 perczkor induló uj személy- csütörtökön Budapest ny. p, u.-ról kiindulólag fognak Kis-Terennén 1 perezre rendesen megállittatik. A losonczi piaezot látogató közönség érdekében vonat helyeztetik forgalomba; az ellenkező irányból közlekedni. pedig a mult év nyarán forgalomban volt esti személyE vonat Budapest ny. p. u.-ról reggel 5 óra 45 minden hétfőn és csütörtökön a Zólyomból Losonczra vonat ugyanazon napokon és időtartam alatt az idén perczkor indul Bécsbe d. e. 10 óra 30 perez és Inns. reggel 7 óra 3 perczkor érkező tehervonat személyszális fog közlekedni. bruckon át Párisba, másnap d. u. 4 óra 55 perczkor lításra rendeztetik be. A helyi forgalom kielégítése czéljából a bud.ipestE vonatokhoz Ó-Budán csatlakozólag Ó-Buda és érkezik, az ellenvonat pedig Párisból d. e. 10 óra 40 Császárfürdő kitérő között egy-egy vonat fog közle- perczkor indul és Innsbruckon át Bécsbe d. u. 5 óra hatvani vonalrészen a kővetkező helyi vonatok helyez15 perczkor Budapest ny. p. u.-ra este 10 óra 45 percz- tetnek ismét forgalomba és pedig a nyári menetrend kedni. A jelenleg reggel Pilis-Csabáról Budapestre és az tartamára naponta Budapestről d. u. 1 óra 30 perczkor onnét Pilis-Csabára délután közlekedő személyszállító kor érkezik. vonatok forgalma a pilis-csaba—doroghi vonalrészre is Budapest ás Bécs között a mult nyáron junius Gödöllőre induló május 15 tői szeptember 30-ig bezárókiterjesztetik. 1-től bezárólag szeptember 15-ig mindkét irányban for- lag, ugyancsak naponta a Hatvanból Budapestre d. e. Végül az összes személyszállító vonatok Pilis- galomban volt s csupán I. oszt. utasokat szállított egy- 8 óra45perczkor érkező; május 15-től szeptember 15-ig egy gyorsvonat ez idén május 1-től bezárólag szep- bezárólag vasár- és ünnepnapokon, a Hatvanból BudaCsabatábor megálló helyen ismét megfognak állani. A györ—feliringi vonalon. A Ménfő és Csanak , tember 30-ig I. és II. oszt. kocsikkal fog közlekedni. pestről éjjel 10 óra 40 perczkor érkező, valamint a megállóhelyek vidékére kirándulóknak Győrbe alkalmas E vonat Budapest ny. p. u.-ról d. u. 4 óra 45 percz- Budapestről Hatvanba reggel 7 óra 35 perczkor indula időben való visszautazhatása é r d e k é b ő l junius kor indul és Bécsbe este 9 óra 15 perczkor érkezik, helyi vonatok. Az utóbb emiitett vonatnak közlekedési tartama 1-től szeptember 30-ig, vasár- és ünnepnapokon Szeme- Bécsből pedig d. u. 2 óra 45 perczkor indul és Budaalatt, vasár- és ünnepnapokon a Budapestről Kassa rétől Győrig este egy uj helyi vonat helyeztetik for- pest nyug. p. u.-ra este 7 óra 25 perczkor érkeiik. galomba. A nyári iielyi forgalom igényeinek kielégítése felé közlekedő reggeli személyvonat a budapest—turai A jelenleg Fehringről d. u. induló helyi személy- czéljából ismét megfelelő számban fognak helyi sze- vonalrészen, Aszód állomás kivételével, csak a felszálló utasok által vehető igénybe. Továbbá Munkács-Otthon mélyvonatok közlekedni és pedig : Budapest—Érsekújvár vonat Szombathelyen csatlakozást nyer a déli vasút uj között május 1-től szeptember 30-ig Párkány-Nánán, feltételes megállóhely igényeinek kielégítése czéljából személyvonatához Bécs-Ujhely felé. A Székesfehérvár—kis-czelli és jutás—veszprémi Balassa-Gyarmat és Léva felől illetve felé való csatla- és a nyaraló közönségre való tekintettel Budapest-Józsefváros és Péczel között mindkét irányban egy-egy uj kozással a mult nyáron is forgalomban volt egy-egy vonalakon. A helyi érdekek, különösen Pét fürdő forgalmának jobb kialégitése érdekéből Veszprémből ki- személyvonat naponta,'maly vonat Budapest, ny. p. u.-ról személyvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Péczelről indulólag Székesfehérvárig junius 1-től szeptember 15-ig 6 óra 15 perczkor reggel indul illetve ide éjjel 11 óra Budapest-Józsefvárosba reggel 6 órakor fog érkezni, az ellenkezS irányba pedig Budapest-Józsefvárosból este bezárólag, vasár- és ünnepnapokon, valamint csütörtökön 30 perczkor érkezik. 6 óra 50 perczkor inditta'ik. egy esti személyszállító vonat ismét forgalomba heBudapest és Párkány-Nána között ugyancsak lyeztetik. A Péczel—Budapest-Józsefváros irányú vonatnak május 1-től szeptember 30-ig a mult nyáron forgalomA bicske—Székesfehérvár—sárbogárdi vonalon. ban volt délutáni gyorsított helyi személyvonat, Pár- forgalomba helyezése folytán a Miskolczról Budapest A Sárbogárdról Bicskére jelenleg reggel induló vegyes- kány-Nánán, Balassa-Gyarmat és Garam-Berzencze felé k. p. u.-ra reggel 6 óra 35 perczkor érkező személyvonat Péczel és Budapest között felzálló utasok által vonat Sárbogárdon csatlakozásba hozatott a gyors- fog naponta közlekedni. nem vehető igénybe. vonathoz Fiume felől. E vonatnak forgalomba helyezése folytán a BudaAkis-czell—csáktornyai, ukk-tapolczai éstürje— Végül a Hatvanból jelenleg d. u. 3 óra 32 perczbalaton-szt.-györgyi vonalon. A mult nyáron Kis-Czell pest ny. p. u.-ról d. u. 1 óra 45 perczkor Bécsbe induló kor Budapestre induló személyvonat c&ak Gödöllő és és Zala-Egerszeg között mindkét irányban közlekedett gyorsvonat Vácz, Nagy-Maroson és Párkány-Nánán Budapest között tartatik forgalomban. és Kis-Cz'ellen a gyorsvonathoz Budapest felé, illetve csupán felszállás czéljából állíttatik meg. A zolyom—zólyom-brezói és zólyom-brezó—erdőTovábbá Nagy-Marosról Budapesten jelenleg este köz—tlszolczi vonalon. Junius 1-től augusztus 31-ig befelől, csatlakozott személyvonat ismét forgalomba he8 óra 35 perczkor az uj menetrendnél pedig este 8 óra zárólag, vasár- és ünnepnapokon Zólyom és Szliács lyeztetik. E vonat ükkon Tapolcza felől és felé, Türjén 45 perczkor érkező személyvonat forgalma a párkány- között mindkét irányban ismét egy-e^y tehervonat teherpedig Balaton-Szt.-György felől, illetve felé, talál csat- nána—nagy-marosi vonalrészre is kiterjesztetik. vonat rendeztetik be személyszállításra. lakozást. Továbbá a jelzett időtartam alatt ugyancsak Budapest és Nagy-Maros között május 1-től szepEllenben Tűrje és Zala-Szt-Grót között jelenleg tember 30-ig Nagy-Marosról este 9 óra 7 perczkor vasár- és ünnepnapokon, Zólyom-Brezóról este 9 órakor forgalomban levő helyi vegyesvonatok csekély igénybe- Budapestre, junius 1-től szeptember 30-ig Budapestről ez idén is indíttatik egy személyszállító tehervonat vétel miatt megszüntettetnek. este 7 óra 50 perczkor Nagy-Marosra és Nagy-Marosról Beszterczebányára, A budapest—galánta—marcheggi és galánta- reggel 6 óra 55 perczkor Budapestre egy-egy helyi Végül május 1-től szeptember 30-ig vasár- és zsolnai vonalakon. A jelenleg mindkét irányban heten- személyvonat helyeztetik naponta forgalomba, továbbá ünnepnapokon Zólyom felől való csatlakozással, Zólyomként háromszor közlekedő keleti-, illetve egyszer köz- május 15-től szeptember 30-ig ünnep- és vasárnapokon Brezóról este 8 óra 57 perczkor Breznóbányára induló lekedő osztendei-, expresszvonatok Bécs, illetve Marchegg Budapestről d. e. 8 óra 45 perczkor Nagy-Marosra és helyi vegyesvonat helyeztetik forgalomba. és Budapest között egy és ugyanazon menetrend szerint Nagy-Marosról d. u. 4 órakor Budapestre, végül május A budapest—miskolcz—lawocznei és miskolcz— naponta helyeztetnek forgalomba és pedig hetenként 15-től szeptember 15-ig bezárólag vasár- és ünnepna- kassai vonalakon. A Tátra-fürdőkbe utazó közönség réhatszor mint keleti-, és egyszer mint osztendéi-expressz- pokon Budapestről d. u. 12 óra 40 perczkor Nagy- szére a mult évben Budapestről Kassán át Csorbáig Marosra és Nagy-Marosról d. e. 11 óra 40 perczkor és viszont forgalomban volt éjjeli gyorsvonat ez idén E vonatok Budapesten tul hetenként ötször nyer^ Budapestre egy-egy helyi személyvonat fog indulni. is junius 15-től szeptember 15-ig bezárólag forgalomba nek folytatást és pedig a keleti expresszvonat háromszor Budapest és Vácz között május 15-től szeptember helyeztetik. Belgrád felé? és felől, egyszer Verciorova felé és felől; 15-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon mindkét irányEzen vonat Budapest k. p., u.-ról éjjel 10 óra
A magy. kir, államvasutak folyó évi nyári menetrendje.
53381/1900 szám.
826
SZAM. ÍO-IK
ÉVFOLYAM.
.s
kor
KÖZTELEK,
1900. MÁJUS HO 23
. „
ugymint a mult évben Arad és Mária-Radna között kor érkezik; az ellenvonat pedig Küküllőszegröl Buda naponta ismét személyszállítással fog közlekedni; to- pest és Brassó felől csatlakozólag d. u. 2 óra 58 perez vábbá minden vasár- és ünnepnapon, valamint a radnai kor indul. éjjel 12 óra 35 perczkor indul és Budapest k. p. u. bucsu napokon Mária-Radnától Aradig este egy helyi Továbbá Küküllőszeg és Dicső-Szt.zMárton között reggel 6 óra 55 perczkor érkezik. indíttatik, minekfolytán ezen napokon Tövisröl mindkét irányban szintén egy-egy uj személyvonat fog A fürdőévad tartamára, vagyis junius 15-től vonat 57 perczkor érkező személyvonatnál közlekedni, mely Küküllőszegröl a Budapest felől érkező augusztus 31-ig bezárólag Munkács és Szolyva—Hárs- Aradra este 8ésóra Arad között a szoiiíszédos forgalmú és gyorsvonathoz csatlakozólag d. e. 9 óra 10 perczkor falva között mindkét irányban napon'.a egy-egy teher- Mária-Radna menettérti jegyeknek használata kizáralik. fog indulni; az ellenkező irányból pedig Küküllőszegre vonat ismét személyszáliitássál fog közlekedni. A Budapestről d. u. 2 óra 15 perczkor Arad felé d. u. 12 óra 47 perczkor fog érkezni, a hol Budapest A Csapról d. u. Budapestre érkezS, illetve innét d. u. Csapra induló gyorsvonat Nyék-Ládháza, továbbá induló gyorsvonat Tápió-Szelén nem áll meg. Rákoson, és Brassó felé fog csatlakozást kpzvetiteni. ' Ellenben a jelenleg Sóváradról Küküllőszegre a most említett gyorsvonatokkal csatlakozásban álló Nagy-Kátán és Ujszászon pedig csak felszálló utasok Miskolcz Kassa között közlekedő gyorsvonatok Csány által lesz igénybe vehető, mig Földvár állomáson Élő- d. e. 11 óra 55 perczkor érkező, iltetve onnan Sóváradra patak fürdő látogatásának megkönnyítése czéljából egy d. u. .2 óra 30 perczkor induló vegyésvonat forgalma állomáson feltételesen megállíttatnak. megszüntettetik. A kis terennre—kisújszállási vonalon. Szalólc—Tas- perezre rendesen megállittatik. A budapest—püspök-ladány—kőrösmezői vonalon. A kis-kapus—nagy-szebeni vonalon. Nagy-Szeben kony és Kisújszállás között mindkét irányban egy-egy Budapest és Kőrösmező között mindkét irányban egy- és Vizalina-fürdő között a fürdővonátok május 15-től uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. szeptember 15-ig bezárólag az idén is naponta forgaTovábbá junius 1-től bezárólag augusztus 31-ig egy UJ gyorsvonat helyeztetik forgalomba, mely Budaa vasár- és ünnepnapokon, d. u. Kis-Terenne és Párád pest és Püspök-Ladány között a budapest—kolozsvári lomba helyeztetnek. uj gyorsvonattal egyesitve. fog közlekedni. A nagyszeben—olthid-kitérö— vöröstoronyi vonalon. között szintén egy-egy uj vonat fog forgalomba helyes E vonat Budapest k. p. u.-ról reggel 6 óra 50 Nagy-Szeben és Vöröstorony között a mult év nyarán tetni, mely vonat Kis-Teremén a déluláni személyvc nathoz Ruttka felől, illetve az esti gyorsvonathoz Buda- perczkor, Püspök-Ladányból d. e. 10 óra 53 perczkor vasár- és ünnepnapokon forgalomba volt kiránduló mdul és Kőrösmezőre este 7 óra 30 perczkor érkezik, vonatok ez idén május 15-től szeptember 30-ig fognak pest felé fog csatlakozást nyerni. A miskolcz—füleki vonalon. A jelenleg Fülekről d. az ellenkező irányban pedig Kőrösmezőről d. e. 9 óra közlekedni. 30 perczkor indul és Püspök-Ladányra d. u. 5 óra 3 A brassó—zernesti vonalon, ügy mint, az előző e. 10 óra 39 perczkor az uj menetrendnél pedig d. perczkor, Budapest k. p. u.-ra pedig este 9 óra 40 percz- években mindkét irányban egy-egy harmadik esti vegyes10 óra 40 perczkor Bárrévfre induló személyvonat fc galma a Bánréve—miskolczi vonalrószre ís k.teijesztetik. kor érkezik, mindkét vonat Kőrösmezőn a cs. kir. állam- vonat ez idén is forgalomba helyeztetik. vasút vonatával; Stanislau felé, illetve csatlakozásban A brassó-kézdi—vásárhelyi és sepsi-szt-györgy— A jelenleg Bánrévéről Miskolczra reggel 7 óra fog állani. , ? polancai vonalon. A mult év nyarán vasár, és ünnep46 perczkor induló személyvonat Fülekről kiindulólag Királyházától Szatmár-Németig egy uj személy- napokon Tusnádtól Brassóig forgalomban volt fürdőfog közlekedni. Ellenben a jelenleg Fülekről Miskolczra vonat fog közlekedni, mely Királyházáról csatlakozólag vonatok ez idén is ugyanazon napokon julius :1-től d. e. 10 óra 45 pcrczkor érkező személyvonat forgalmi Báttyu felé este 8. óra 54 perczkor fog indulni. szeptember 15-ig fognak közlekedni. mégszüntettetik. Az üj gyorsvonatok; forgalomba helyezése folytáp A budapest—orsova—verc'orovai vonalon. A hetenFeled és Balogfalva között a nyári menetrend tartamára Rimaszombat felől illetve felé való csatlako- a Püspök-Ladány, Mármaros-Sziget között jelenleg köz- kínt egyszer-egyszer közlekedő • keleti, • illetve ostendei zással mindkét irányban figy-egy személyszáltitó teher- lekedő gyorsvonatők forgalma Debreczen és Máramaros- expressvonat, továbbra is hetenként egyszer-egyszer, de Sziget között megszüntettetik. egy és ugyanazon menetrend szerint fog közlekedni. vonat fog ismét személyszállításra berendeztetni. ív! egszüntettet k továbbá Királyháza és MáramarosE vonat Budapest ny. p. u.-ról éjjel 11 óra 30 perczkor A miskolcz—tornai vonalon. A Miskölczról Tornára Sziget között jelenleg közlekedő Báttyu felé illetrefelől fog indulni; az ellenkező irányból pedig Budapest ny. jelenleg reggel 6 órakor induló vegyesvonat Miskolci csatlakozó gyorsvonat a- délutáni gyorstehervonatnál p. u.-ra éjjel 12 óra 50 perczkor fog érkezni. csatlakozást nyer a Budapestről éjjel 11 óra 10 pei Debreczentől Püspök-Ladányig a személyszállítás, valaA temesvár—józsefváros—báziási és az abból kor induló vegyesvonathoz. mint a Királyházáról jelenleg d. u. 1 óra 22 perczkor kiágazó mellékvonalak Budapesttel való összeköttetéséA bánréve—dobsina! pelsőéz—murányi ég pelsöc nagy szlabosi vonalakon. A Miskölczról—Fülekre reggel Debreczenbe induló személyvonat forgalma Királyházá- nek javítása érdekéből Budapest i,y. p. u.-ról este 10 óra 10 perczkor egy uj gyorsvonat indíttatik Szegedre, induló személyvonat menetrendének módosiiása folytán tól Szatmár-Németiig. a jelenleg Dobsináról éjjel 3 óra 15 perczkor induló A báttyu—királyházai vonalon. A püspök-ladány— mely csatlakozni fog az éjjel 1 óra 47 perckor .Temesvegyesvonat is kedvezőbb időben, vagyis 4 óra 30 kőrösmezői vonalon rendszeresített uj gyorsvonatokkal várra induló éjjeli személyvonathoz. Ellenben az uj gyorsvonatnák forgalomba helyeperczkor fog indulni és ennek folytál Budapest felől, illetve felé való csatlakozás létesítése csatlakozásban- álló Murány és Na_ czéljából Báttyu és Királyháza között mindkét irányban zése folytán a Budapest ny. p. u.-ból jelenleg éjjel 10 óra 35 perczkor Szegedre induló személyvonat forvegyesvonat Murányból illetve Nagy-Szlabosról is ké- egy-egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely sőbben, vagyis reggel 4 óra 25 perczkor indíttatnak. Báttyuról Királyházára d. u. 12 óra 35 perczkor érkezik, galmon kivül helyeztetik, Pelsőcztői Jolsváig egy tehervonat személyszállításra illetve onnan d. u. 3 óra 20 perczkor Báttyura indul. A helyi ' ' ' ' rendeztetik be, mely Bánréve és Dobsina felől csatlaEllenben a jelenleg Királyházáról d. u. 12 óra Temesvár—JÓ2 kozólag Pelsőczről esle 6 óra 57 perczkor fog indulni. 39 perczkor és d. u. 2 órakor Báttyura induló gjors- uj személyvonat rendszeresittetik. A budapest—lajos—mizsei vonalon; Bndapest és A feled—tiszolczi vonalon. Feledtől Tiszolcíig egy ületve vegyesvoriat, valamint a jelenleg Báttyuról Királyuj vegyes vonat helyeztetik forgalomba, mely Feledről házára d. u. 1 "óra 15 perczkor és d. u. 1' óra 44percz- Lajos-Mizse között mindkét irányban egy-egy harmadik Fülek felől csatlakozólag d. u. 4 órakor indul. kor érkező vegyes- illetve gyorsvonat megszüntettetik. vonat helyeztetik forgalomba. E vonat Budapest ny. p. Feled és Rima-Szombat közölt mindkét iránybar A debreczen—füzes-abonyi vonalon. Füzes-Abony u.-ról este 7 óra 20 perczkor fog indulni; az ellenkező egy-egy tehervonat személyszállításra rendeztetik be. és Tisza-Füred között mindkét iránybán egy-egy uj irányból pedig Budapest ny. p. u.-ra d. u. 3 óra 15 E vonat Feledről Fülek felől csatlakozólag, reggel E vonat F.-Abonyból a hajnalban oda érkező perczkor fog érkezni. 7 óra 25 perczkor indul illetve oda Miskolcz felé vonatokhoz való • csatlakozással reggel 4 óra 10 perczA kis-kún félegyháza-csongrádi vonalon. A jecsatlakozólag d. e. 8 óra 44 perczkor érkezik. kor fog indulni, illetve F.-Abonyba, Eger. felé csatlako- lenleg a kis-kún-félegyházai és csongrádi országos Végül a Félédről jelenleg d. u. 5 óra 40 percz- zólag, reggel 7 óra 16 perczkor fog érkezni. vásárok napjain közlekedő reggeli vonatok minden kedkor induló vegyesvonat forgalma Rimaszombat és A debreczen—nagy-léta—vértesi és sáránd— den és pénteken is forgalomba helyeztetnek. Tiszolcz között megszüntettetik. derecskei vonalon. A Szepes-Sóstóra kirándulóknak.Deb. A kis-kűn-félegyháza—kis-kún-majsai vonalon. A A sátoralja-ujhely—íegenye mihály—kassai vona- reczenbe való visszautazhatása érdekéből május 15-től jelenlegi kiskúnfélegyházai és kis-kun-majsai országos lon. A S.-A.-Ujhelyről d. u. Kassára induló személyvoszeptember 15-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon, vásári vonatok a kis-kun-majsai heti vásárok napjain nat csatlakozást nyer a Budapestről reggel induló Derecskéről este egy fürdővonat ismét fog közlekedni. .vagyis minden kedden és pénteken isf ognak közlekedni. gyorsvonathoz. A jelenleg Sáránd és Derecske között minden A temesvár-józsefváros—báziási vonalon. A budapest—kolozsvár—predeáli és a budapest— pénteken közlekedő vegyesvonatok csekély igénybevétel A Báziásról Temesvár-Józsefvárosra jelenleg Arad—tövisi—vcnalakon.A jelenleg Kolozsvárról és Arad- miatt forgalmon kivül "helyeztetnek. este 8 óra 4 perczkor érkező személyvonat csatlakoról egyesítve, d. u. Budapest k. p. u.-ra érkező és inA nagyvárad—érmihályfalvai vonalon. A jelenleg zást nyer a gyorsvonathoz Orsova felé. nét ugyanezen irályokba egyesítve induló délutáni Ermihályfalváról reggel Nagyváradra induló személyA temesvár—Józsefváros—buziás—fürdői vonalon. gyorsvonatok "Budapest és Szolnok között ismét elkülö- vonat Ermihályfalván csatlakozást nyer a Szatmár- A iürdőévad tartamára és pedig junius 1-től szeptemnítve fognak közlekedni. Németi felől érkező vonathoz. ber 15-ig a mult évben is közlekedett egy-egy személyA budapest aradi gyorsvonat mindkét iránybi A püspök-ladány—szeghalomi vonalon. A csak Szeg- vonat'ismét forgalomba helyeztetik. Arad és Tövis, illetve Predeál között folytatást nyert íalom és F.-Gyarmat között jelenleg forgalomban levő A zsebely-bókai vonalon. " regyesvonatok csekély igénybevétel miatt megszünés Predeálon ismét közvetlenül csatlakozik a román Zsebalyre reggel érkező vegyesv vasút gyorsvonatához Bucarest felé, illetve felöl, ellen- tettetnek. kiindulólag -fog közlekedni. ben a Budapestről d. u. induló és ide d. u. érkező A vésztő—kötegyán—hollódi vonalon. A jelenleg A versecz—maros-illyei vonalon. A Büziás fürdő• gyorsvonatok forgalma Nagyvárad és Kolozsvár között Vésztőről reggel induló vegyesvonat Hollódon Jaskóh- ről jelenleg éjjel 3 óra 20 perczkor Verseezre .. induló az idén megszüntettetik. Barcst felé, a Hollódról Vésztőre délután érkező-vegyes- vegyesvonat reggel 2 óra. 50. perczkor már Lhgosról Budapest k. p. u. és Kolozsvár között mindkét vonat pedig Kötegyánon Békés-Csaba felől nyer csat- kiindulólag fog közlekedni. irányban egy-egy uj gyorsvonat helyeztetik forgalomba. lakozást. A jelenleg Lúgosról d. u. Marzsinára induló veA nagyvárad—püspök-fürdő—félix-fürdői vonalon. gyes vonat forgalma a marzsiria—maros—illyei,-vonalE vonat Budapest és Szolnok között a Budapest, k. p. u.-ról reggel 6 óra 50 perczkor Gyulafehérvárra: A mult nyáron közlekedő fürdővonátok ez idén is for- részre is kiterjesztetik. E vonat Maros-Hlyére este 7 óra 50 perczkor fog - érkezni és • ott csatlakozást fog induló illetve onnét Budapest k. p, u.-ra este 9 óra galomba helyeztetnek. 40 perczkor érkező gyorsvonattal egyesitve fog közleAz aranyos-gyéres-tordai vonalon. A budapest— közvetiteni Déva felé. . kedni és Kolozsvárra d. u, 3 óra 50 perczkor fog ér- kolpzsvári uj gyorsvonatokhoz csatlakozólag Kolozsvár Továbbá Maros-IHyéről csatlakozással Déva felől kezni, illetve onnét d. u. 12 óra 32 perczkor fog indulni. és Tövis között rendszeresített uj nappali személyvona- d. u. b óra 25 perczkor induló tehervónat Marzsináig Ezen uj gyorsvonatokkal csatlakozásban -Kolozs- tok Aranyos-Gyéresen - csatlakozást nyernek: Tordáról, személyszállításra rendeztetik be. vár és Tövis közöt mindkét irányban egy-egy uj sze- illetve Tordára. Ellenben á jelenleg Maros—Hlyéről Hunyad—Dobrára mélyvonat fog közlekedni, mely Tövisről Kolozsvára d. A székely- kocsárd—marosvásárhely—szász-régeni és vissza hetenként kétszer közlekedő vegyesvonat u. 12 óra 7 perczkor fog érkezni, illetve onnan Tövisre )n. A budapest--kolozsvári uj. gyorsvonat folyta- forgalmón kivül helyeztetik. d. u. 20 perczkor fog indulni és mindkét vonat Tövisen tását képező személyvonathoz váló csatlakozás létesítése A jelenleg Maros—Hlyéről Buziás-fürdőre d. u, Déva felől, illetve felé csatlakozást fog közvetiteni. végett a jelenleg Székely-Kocsárdról éjjel 11 óra 1 percz- induló,vegyes vejnat forgalma Lúgos és .Buziás fürdő kor Marosvásárhelyre induló személyvonat á Brassó között'megszüntettetik. felől érkező gyorsvonat bevárása után Székely-KocsárdA jassenova—aninai vonalon. A Marillavölgybe és " ite 9 órakor indíttatik. Steierlakra való utazás kedvezőbbé, tétele - czéljából két irányban egy-egy helyi vonat ismét forgalomba A maros-ludas—beszterezei vonalon. A jelenleg • junius 1-tŐl bezárólag augusztus 31-ig": áiaj'pali vegyeshelyeztetik. Brassó és Predeál között julius 1-től szeptember Maros-Ludasról Beszterczére, Beszterczéről Nagy-Czég— vonatok helyett mindkét irányban egy-egy személnvöhat 30-ig bezárólag minden csütörtökön, íasár- és ünnep- Budatelkére és Nagy-Czég—Budatelkéről Maros-Ludasra . ^az- idén. ís: forgalomba helyeztetik. napokon, valamint a görögkeleti ünnepnapokon a román személyszállításra heténként csak egyszer közlekedő A budapest—zimony—belgrádi vonalon. A jelenleg államvasuti vonathoz csatlakozólag mindkét irányban tehervonatok, ugymint az a-f. é. február hó 1-je előtti, k. p". u. és Belgrád között mindkét irányban hetenként egy-egy személyvonat helyeztetik forgalomba. Ellenben időben is történt, hetenként ismét háromszor : fognak kétszer, .közlekedő • keleti expressvonat május 1-től lemélyszállitást közvetiteni. megszüntettetik a jelenleg Kolozsvár és Tövis között hetenként háromszor helyeztetik forgalomba-és e vqnaközlekedő éjjeli személyvonatok forgalma Kolozsvár és tök Budapest k. p. u. érintése nélkül Budápest ny. p. A kük üllőszeg—sóváradi vonalon. Küküllőszeg és Székely-K ocsárd közölt, valamint a nappali gyorsteher- Bonyha között mindkét irányban egy-egy uj vegyesvonat ü.-r-41-kiindulólag Rákos rendező p. u. Kőbánya f. p. u. . vonatoknál a személyszállítás Kolozsvár és Tövis között, helyeztetik forgalomba. E vonat Küküllőszegre, a gyors- és Budapest—Ferenczvároson át 'fogn'ak -közlekedni, az Aradról este 6 óra 35 perczkor induló tehervonat, ia1hoz csatlakozólag Brassó felé d. e. 8 óra 25 perez- |illetve ez irányon át Budapest, ny. p. u.-ba bejárni
4í
K Ö Z T E L E K , 1900. MÁJUS H 0 23.
kapható kiadóhivatalunkban.
1 fpt 36 fepépt (portómenteiea)
Lapunk bekötési táblája
az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője B U D A P E S T , V., V á e z i - k ö r ú t 52. szám. — Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyitványokkal kívánatra készséggel szolgálok. —
SAMU
vállalom a felelősseget. glet esetén kérem a i gépekre nekem már
ik használhatóságáért és jó munkájáé
:énagyüjtőgépeket
„Deering"-féle fükaszálógépeket, marokrakó aratógépeket és kévekötő aratógépeket,
PROPPER
41. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M ,
fiatal
Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Á r a k : nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény Átvitelénél fizetendők.
nagyban és kicsinyben.
KfHÜIT
A készlet egész é r e n át á l l a n d ó a n 800—1000 darab. 909
Szamosujvárt.
Papp Antalnál,
erdélyi igás ökör
egész éven át l e g e l s ő r e n d ű nehéz
Kapható
lomban levő éjjeli személyvonatok Bosna-Bródba érkeA nyári menetrendre vonatkozó egyéb részletes zőleg, illetve onnnan indulólag fognak közlekedni. adatok ugy a menetrend-hirdetményekből, valamint az A borovó—vukovári vonalon. Az Eszék és B.-Bród állomásokon a lapusok, illetve személypénztáraknál, között megszűnő éjjeli személyvonatokhoz csatlakozó nemkülönben a városi menetjegyirodáknál darabonkint vegyesvonatok szintén megszűnnek; ellenben a Szabadka 30fillérérthapható menetrendkönyvecskékből vehetők ki. és B.-Bród között forgalomba helyezett gyorsvonatokkal A jelenlegi menetrendből az uj menetrendbe való való csatlakozás létesítéséről gondoskodva van. átmenetre nézve a t, ez. közönség a következőkre figyelA budapest—fiumei vonalon. A nappali gyorsvona- meztetik : tok Fiúméban, a Fiume—Velencze között hetenként A budapest-marcheggi és galánta—zsolnai vonakétszer és Fiume—Ancona között hetenként egyszer; lon. Bécs felől a keleti expressvonat április 30-áról az éjjeli gyorsvonatok pedig a Fiume—Ancona között május 1-ére hajló éjjelen még a régi menetrendszerint hetenként egyszer közlekedő gyorshajókkal és ezek által közlekedik ugyan, de már nem Budapest k. p. u.-ba, Róma, Nápoly illetve Milánó felé és felől az olasz vas- hanem Budapest ny. p, u.-ba fog érkezni és ott felutak vonalaival ugyanazon napokon mint jelenleg a f. évi nyári menetrend tartama alatt is csatlakozásban Budapeströl Bécs illetve Zsolna felé az egyesitett lesznek és pedig Budapest felől a nappali gyorsvonat keleti és berlin—budapest keleti expressvonat május minden kedden és szombaton a Velenczébe, csütörtökön 1-étt már indíttatik. az Anconába, az éjjeli gyorsvonat minden hétfőn az A Budapest ny. p. u.-ról este 6 óra 20 perczkor Anconába menő hajóval; Budapest felé a nappali gyors- Zsolnára induló gyorsvonat .április 30jól május 1-ére vonat pedig minden kedden és pénteken a Velenczéből, hajló éjjelen még közlekedni fog. vasárnap az Anconából, az éjjeli gyorsvonat minden A budupest—kolozsvár—predeáli és a budapest— szerdán az Anconából érkező gyorshajóval áll csatla- arad—tövisi vonalakon. A budapest—aradi gyorsvonat, kozásban. • .... mely jelenleg Szolnokig, a kolozsvári gyorsvonattal E vonatok Fiúméban azon napokon, a melyeken egyesítve közlekedik, már április 30-án a kolozsvári hajóösszéköttetés van a hajóra, illetve hajóról való át- gyorsvonattól elkülönítve Budapestről d. u, 2 óra 15 szállás megkönnyítése czéljából ezentúl is a kikötő- perczkor fog indulni "és már Predeálig fog közlekedni; ellenben a predeál—arad—budapesti irányban közlekedő helyre állíttatnak. A Fiume és Delnice között jnnius 1-től szeptem- gyorsvonat április 30-án és május l-e közötti éjjelen ber 30-ig bezárólag, vasár- és ünnepnapokon mindkét Predeál—Tövis—Arad között még nem fog forgalomba irányban a mult nyáron közlekedett egy-egy helyi sze- helyeztetni, hanem május 1-én reggel csak Aradról fog indíttatni és Szolnoktól Budapestig még a Nagy-Várad mélyvonat ismét forgalomba helyeztetik. A jelenleg Fiúméból Budapestre reggel érkező, felől közlekedő gyorsvonattal egyesítve továbbittatik. illetve onnan Fiúméba este induló személyvonat Batta A jelenleg Kolozsvárról éjjel 11 óra 47 perczkor m. r. helyen nem állíttatik meg. Tövisre induló személyvonat április 30-ról május 1-ére A kaposvár—fonyód—fürdőtelepi vonalon. Mult hajló éjjelen még Kolozsvár és Székely-Kocsárd között nyáron junius 15-től augusztus 31-ig mindkét irányban is fog közlekedni. naponta közlekedett egy-egy fürdővonat ez idén is A budapest—orsova—verciorovai vonalon. A Budaindíttatik. pest ny. p. u.-ról este 10 óra 10 perczkor Szegedre A somogy—szobb—balaton-szt.-györgyi vonalon. ' induló uj gyorsvonat már április 30-án indittatig; ellenJunius 15-től augusztus 31-ig bezárólag, ünnep- és ben a Budapest ny. p. u.-ról Szegedre jelenleg este 10 napokon, mindkét irányban az idén is egy-egy fiirdö- óra 35 perczkor induló személy vonat április 30 ról május l-re hajló éjjelen már nem fog közlekedni. vonat fog közlekedni. A budapest—belgrádi vonalon. Keleti expressvonat A dugostlo—novskai és banovajaruga—pakr.ci vonatakon. A lipiki fürdőközönség igényeinek kielégítése április 30-ról május l-re hajló éjjelen Belgrád felé sem czéljából Dugoselo—Banovajaruga és Pakrac között Budapest k. p. u.-ról, sem Budapest ny. p. u.-ról nem Dugoselon a nappali -gyorsvonatokkal csatlakozásban, indíttatik. mindkét irányban, úgymint a múltévben, egy közvetlen A szabadka—dáljai, uj-dombovár—dálja—bosna— személyvonat helyeztetik forgalomba. bródi és borovó—vukovári vonalakon. A jelenlegi menetE vonatoknak forgalomba helyezése folytán a rend szerint április 30-án Pécsről este 8 óra 85 perczjelenleg Pakracról Banovajarugára reggel 7 óra 50 percz- kor Bród felé induló személyvonat április 30-ról május kor induló és az onnan Pakrácra este 7 órakor érkező l-re hajló éjjelen még Eszék, és Bosna-Bród között is fog közlekedni.' vegyesvonat forgalmon kivül helyeztetik. Ezen vonattal csatlakozásban Borovó és Vukovár A zágráb—csáktornyai és zabok—krapina—teplitz— krapinai vonalakon. Zapresii és Zabok—Krapina—Teplitz között jelenleg forgalomban levő vonatok május 1-én és folytatólag Krapina között a mult évben naponta még indíttatnak. Végül a jelenlegi menetrend szerint Bosna— forgalomban volt fürdővonatok junius 1-től szeptember 15-ig az idén is forgalomba helyeztetnek. Bródról éjjel 11 óra 19 perczkor Pécs felé induló szeVárasd és Varasd-Teplicz között a mult évben mélyvonat április 30-ról május. 1-ére hajló éjjelen vasár- és ünnepnapokon forgalomban volt egy-égy vonat Bosna-Bród és Eszék között már nem fog közlekedni. az idén is ugyanazon napokon, junius 1-től szeptember Budapest, 1900. április 26-án. 15-ig bezárólag fog közlekedni. Az igazgatóság (Utánnyomás nem dijaztatik.)
A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő amerikai
Ennek folytán Budapesten a keleti expressvonatoknál is az utasok felvétele vagy leszállítása, szintén csak a ny. p. u.-on történik. A keleti expressvonat Budapest ny. p. u.-ról éjjel 11 óra 20 perczkor indul illetve Belgrádtól Budapest ny. p. u.-ba éjjel- 11 óra 20 perczkoa érkezik. A jelenleg Budapest k. p. u.-ról d. u. 2 óra 40 perezkor induló gyorsvonat Kun-Szt.-Miklos, Tass és Csengőd állomáson nem fog megállani. A kis-körös—kalocsai vonalon. A mult nyáron közlekedett egy-egy reggeli személyvonat az idén is forgalomba helyeztetik. A szeged-rókus—szabadkai vonalon. Kamarás erdőre és Palics-fürdőíe kiránduló közönség részére junius 1-től szeptember 15-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon Szeged-Rókus és Szabadka között mindkét irányban egy-egy személyvonat és Palicsról Szabadkára este egy helyi vonat helyeztetik forgalomba. A hegyes-feketehegy—palánkai vonalon. HegyesFeketehegyről este 7 óra 23 perczkor Palánkára és onnét d. u. 3 óra 26 perczkor Hegyes-Feketehegyre egy uj vegyesvonat fog indíttatni; továbbra Gajdobra és Palánka között mindkét irányban egy-egy uj vonat fog d. e. forgalomba helyeztetni. Ellenben a jelenleg Palánkáról Hegyes-Feketehegyre d. e. illetve onnan Palánkára d. u. induló, valamint a Palánka . és Gajdobra között d. u. közlekedő vegyesvonatok forgalmon kivül helyeztetnek. Az 6 becse—újvidéki ás vaskapu—titeli vonalakon. Ó-Becse és Újvidék között mindkét irányban egy-egy uj szomélyvonat helyeztetik forgalomba. A vaskapu— titeli vonal vonatai nem mint eddig Újvidékről, illetve Újvidékig, hanem csak Vaskaputól, illetve csak Vaskapuig fognak közlekedni. A szabadka—dáljai, uj-dombovár- b.-bródi és Zágráb— bródi vonalakon. A Budapest és Bosznia közötti összeköttetés megrövidítése czéljából Szabadka—Dálja— B.-Bród között mindkét irányban s mindhárom kocsiosztályt szállitó egy-egy gyorsvonat az idén ismét forgalomba helyeztetik, mely vonatok Szabadkán a budapest—belgrádi gyorsvonatokkal állanak közvetlen csatlakozásban. Ezen gyorsvonatnak forgalomba helyezése folytán a jelenleg Szabadkáról este Dáljára induló személyvonat csak Zomborig fog közlekedni; a jelenleg Dáljáról reggel Szabadkára érkező személyvonat helyett pedig Zomhorról Szabadkára egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely Zomborról Szabadkára reggel 6 óra 55 perczkor fog érkezni. Zomborról Nemes-Militicsre junius 1-től augusztus 31-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon, délután úgymint a mult nyáron egy tehervonat személyszállításra rendeztetik be. Továbbá a jelenleg a Bosna-Bródról éjjel 11 óra 19 perczkor Pécsre és az onnét este 8 óra 35 perczkor B.-Bródra induló személyvonat csak Pécs és Eszék között tartatik fenn. A jelenleg Uj-Dombovárról B.-Bródba éjjel 12 óra 6 perczkor érkező személyvonat forgalma Bród és B.-Brőd között megszüntettetik. Végül a jelenleg Zágráb és Bród között forga-
828
