NEWSLETTER. LAVECO since 1991

2010/4

LAVECO ® since 1991.

NEWSLETTER Legális-e a dopping? Társaságiadó-változások Magyarországon Adóváltozások Liechtensteinben Trustok-ról még egyszer LAVECO Karácsonyi Vacsora Cipruson Legális-e

a dopping?

Középiskolai matematikaórán találkoztam először az axióma kifejezéssel. A háromszög egy axióma, nincs rá definíció, mit is tekinthetünk annak. De valószínűleg mindannyian el tudjuk képzelni miről is van szó, hogyan néz ki egy háromszög. Persze itt is lehetnek árnyalatok, síkfelületen netán domború, vagy homorú felületen kívánjuk megrajzolni az alakzatot. Viharos gyorsasággal változó világunkban a bennünket nap mint nap elárasztó információtömeg feldolgozása és befogadása lehetetlen feladat elé állít mindannyiunkat. Igen, én be merem vallani: nekem nem sikerül. Lehetetlen feladat ez, ha tényleg eleget akarnánk tenni akár egy minimális szinten is maximalistává válva a ránk zúduló információözön feldolgozásának, biztosan belepusztulnánk a frusztrációba. És akkor jövök én is, minden negyedévben a LAVECO Newsletter éppen aktuális számával. Ha igazán őszinte akarok lenni Önökkel, hozzá kell tennem: bizonyos marketing guruk még ennél is gyakoribb hírlevél küldözgetést tartanának üzletileg hatékonyabb-

nak a LAVECO részéről. Nem látom ugyanakkor értelmét tudósítani a kedves olvasót egy olyan hírről, amely csak kevesek érdeklődésére tarthat számot. A banglades-i jövedékiadó-törvény változása, amely például a háztartási fűtőolaj adójának 2%-os növeléséről szól, meglehetősen partikuláris információ a mi üzleti köreinkben. S bár Banglades egy több mint 150 milliós ország, viszonylag ritka az onnan hozzánk érkező ügyfél, vagy az oda tartó európai üzletember. Nincs értelme ilyen és hasonló hírekkel újságokat megtölteni és havonta bombázni Önöket. Maradnék tehát a negyedévenkénti egy hírújságnál, amely a LAVECO olvasói közönségét érdeklő információkat tartalmazná, mert véleményem szerint ez még feldolgozható tartalmilag és időbelileg egyaránt. Mint ahogyan én is szívesen olvasom negyedévente kedvenc vitaminos üzletem hírújságját arról, hogy szezonálisan milyen vitaminnal, táplálék kiegészítővel erősítsem a szervezetemet. Igen, sajnos még a legkonzervatívabb táplálkozási szakértők is javasolják a kiegészítők szedését, mivel az egyre satnyább minőségű élelmiszerekből testünk nem képes magához venni a szükséges tápanyagokat, s elszennyezett modern világunkban kicsit olyan hatásnak vagyunk kitéve, mint az autó, amelyiknek 95-ös benzint kellene kapnia, de folyamatosan csak 76-os kerül befecskendezésre a motorjába.

www.laveco.com

2010/4

2

Valami hasonló jelenség van körülöttünk az üzleti világban is. A LAVECO-nál eltöltött, most már lassan egész pontosan 20 év alatt arra lettem figyelmes, hogy ügyfeleink egy része kényszerből használja az offshore céget. Igen furcsa paradoxon ez, de amikor az üzleti konkurensek már évek óta alkalmazzák az adókímélő technikákat, akkor nincs más lehetőség: ha kimaradsz, lemaradsz. Magasabbak lesznek a költségeid, drágábban kell kínálnod a termékeidet, szolgáltatásaidat, s a versenytársak leköröznek. A világért sem szeretnék senkit bármire is buzdítani, higgyék el, megteszi ezt helyettünk a kapitalizmus kőkemény profithajhász világa. Nemrég egy gazdasági hetilap cikke akadt kezembe Magyarországon. A cikk arról szólt, hogy a családi vállalkozások egyesületet alapítottak a saját érdekeik képviseletére. Igen jelentős kérdésről van szó: Magyarországon a vállalkozások több, mint kétharmada családi vállalkozás és ők alkalmazzák a foglalkoztatottak több mint felét. A cikk apropója a családi vállalkozások továbbvitele, miként tudják az utódok kezelni az apák által megteremtett birodalmat. A kérdés aktuális, hiszen akik a 90-es évek vállalkozási hajrájában alapítottak

vállalkozás tagjai között nincs offshore tulajdonos, de „beszállítói” vonalon a pénz egy jelentős része ezen irányba távozik. Szívesen venném ugyanakkor segítségüket, ha esetleg meghatároznák az „offshore cég” fogalmát. Nekem, aki 20 éve foglalkozom a kérdéssel, kicsit nehezen megy. Vagy minden, vagy semmi, ami nem itthon van. Men�nyire offshore egy londoni, vagy éppen stockholmi cég? Én ezeken a helyeken is tudok adómentes formációt létrehozni. Kiálthatunk-e offshore-t egy máltai cégre, ahol 35% a társasági adó és ezt ténylegesen be is kell fizetni? Egy Abu-Dhabiban bejegyzett befektetési alap, amely mondjuk csekély 500 milliárd dollárral rendelkezik, offshore-e, tekintettel arra, hogy az Emirátusok teljes területe adómentes? De az elhíresült Ciprus a maga 10%-os társasági adójával és az egyébként a magyarhoz hasonló transzparens cégjegyzékével offshore-e? Csak néhány példa a sok közül, de a világért sem akarnám szakmai erőfölényemet felhasználni a példák szaporítására. Illetve egyet mégis elő kell vezetnem: Magyarország a 2011. január 1-jétől széleskörűbben értelmezett kedvező társasági adózásával ilyen példa lehet, hiszen 500 000 000 forint nyereségig itt is 10% lesz a nyereségadó. Akkor vajon Magyarország is offshore, vagy csupán beáll a nemzetközi profithajhászat adóversenyébe, magához próbálva vonzani a külföldi befektetőket? Vagy esetleg ne vegyünk tudomást az amúgy sok ezer éve létező adóversenyről, amely valószínűleg azóta létezik, amióta adóztatás van? A háromszög axióma?, a vitamin doppingszer?, az offshore cég?….. Igen, folytassuk együtt a mondatot 2011-ben. Kívánok hűséges és érdeklődő olvasóinknak üzleti sikerekben gazdag Új Évet, magánéletükben sok boldogságot, jó egészséget!

New Hungary

céget – miként a LAVECO is ekkor jött létre 1991ben Magyarországon – azok ma az utódlás nehéz kérdésével néznek szembe. Nos, az érdekvédelmi szervezet „szelektálja” leendő tagjait, s nem vesznek fel például „offshore” tulajdonú cégeket tagjaik sorába. Minden tiszteletem a szervezet alapszabályzatának megalkotóié, bár egy dolog a tulajdonlás és egy egészen más dolog például a külföldi, netán offshore céggel létesített üzleti kapcsolat, szerződéses viszony. Mert bár lehet, hogy az illető

www.laveco.com

Üdvözlettel: Váradi László Ügyvezető igazgató LAVECO Ltd.

3 Társaságiadó-változások Magyarországon 2011. január 1-je értékelésünk szerint jelentős fordulatot hozhat a magyar cégek nemzetközi megítélésében. A korábbiakban már meglévő adószabályokhoz képest most egy olyan jelentős módosulás következett be, amely mind a kereskedelmi, mind pedig a befektetési társaságok vonatkozásában adózási előnyöket biztosít a Magyarországon bejegyzett külföldi tulajdonú cégek számára. Ezt az áttörést a társasági adó kulcsának 10%-ra történt csökkentése adja meg, amely a jövő évtől 500 000 000 Ft éves nyereség erejéig alkalmazható, az e fölötti nyereség továbbra is 19%-kal adózik.

A társasági adó mértéke: 19.par. (1) A társasági adó mértéke – a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. (3) (4) Ezzel a változtatással Magyarország az Európai Unióban Ciprus és Bulgária után harmadikként vezette be a legalacsonyabb nyílt, adó-visszatérítési rendszert nem alkalmazó társasági nyereségadó kulcsot. (Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert például Málta esetében létezik egy külföldieknek adható adó-visszatérítési rendszer, amely igénybe vehető a befizetett 35%-nyi ténylegesen befizetett nyereségadó ellenében.) A nemzetközi adóversenyben, amely egyre inkább – hangsúlyozni kívánjuk, hogy teljesen legálisan – jelen van az üzleti életben, ez azt jelenti, hogy az aktív tevékenységet (kereskedelem, termelés, szolgáltatás, stb.) folytató magyar cégekben képződő nyereség kedvezően adózik a korábbiakhoz képest. A további adóterheket vizsgálva természetesen a jövőben is felmerül a helyi iparűzési adó jellemzően 2%-os mértéke, amelyről nem szabad

2010/4 megfeledkeznünk, hiszen ennek alapja, ha nem is egyezik meg a társasági adóéval, de hasonlóan számítandó. További lendületet kaphatnak a Magyarországon bejegyzett, bejegyzendő külföldi tulajdonú holdingtársaságok is. Véleményünk szerint a mostani magyar adószabályok egyértelmű nyertesei a külföldi tulajdonú cégek, akár aktív tevékenységet, akár csupán passzív befektetői tevékenységet végezzenek is. A befektetői holdingtársaságok viszonylatában fontos megvizsgálni alapvetően 3 jövedelemtípus, - a kamat - a jogdíj és royalty típusú díjak, valamint - az osztalék magyarországi adóztatását. A befolyó kamatok 100%-a adóalapot képez a magyar cég esetében. A forrásországban a kifizető szempontjából viszont igénybe vehetőek a Magyarország által megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmények általában kedvező előírásai. A Magyarországról kifizetett kamatok esetében nem terheli tovább a magyar céget a korábbiakban alkalmazott 30%-os adó, mivel a 2011. január 1-jétől érvényes szabályok alapján a külföldi szervezet adóját az adótörvény eltörli. Ezzel a változtatással a magyar cég a nemzetközi vállalatközi kölcsönfolyósítás ideális eszközévé vált, hiszen Magyarország semmilyen adóparadicsomi feketelistán nem szerepel, még a legszigorúbb adórendszert alkalmazó nyugati országokban sem. A befolyó royalty típusú díjak adózására részben kedvező előírást tartalmaz a Társasági Adótörvény 7. paragrafusa:

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek: 7. paragrafus (1) Az adózás előtti eredményét csökkenti: s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra.

www.laveco.com

2010/4 A Magyarországról külföldre fizetendő jogdíjakra vonatkozóan megint csak kedvezően alkalmazható szabály, hogy nem kell megfizetni a 30%-os adót a külföldi szervezet részére átutalt jogdíjakra vonatkozóan 2011. január 1-jétől. A magyar holdingcég által megszerzett osztalék – az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot kivéve – nem képez adóalapot a társasági adó szempontjából. A magyar cég külföldre kifizetett osztaléka szintén nem adózik Magyarországon, így a külföldiek a társasági adóval leadózott jövedelmüket további osztalékadó megfizetése nélkül szabadon elvihetik az országból. A korábbiakban leírtakhoz kapcsolódva megállapítható, hogy a külföldi tulajdonos által létrejött jövedelmek össz-adóztatása kedvezőbb a magyar magánszemély tulajdonosokhoz viszonyítva. Ha a magyar cég tulajdonosai magyar magánszemély adórezidensek, akkor ők a megszerzett osztalékjövedelmük után még kötelesek 16% osztalékadót, valamint 450 000 Ft erejéig 14% egészségbiztosítási hozzájárulást is fizetni 2011. január 1-je után. A 16%-os kulcs ugyan kedvezőbb, mint a korábbi 25%, de a törvények egészéből az látszik, hogy a jogszabályalkotók egyértelműen ösztönözni kívánják a külföldi befektetőket Magyarországon. S e tekintetben nincs különbség külföldi és külföldi között. Bár az elmúlt két év az offshore cégek emlegetésétől volt hangos, Magyarországon az adótörvények semmilyen korlátozó megszorítást nem tartalmaznak a külföldi cégek magyarországi befektetéseire vonatkozóan. Véleményünk szerint továbbra is megéri külföldi cégként magyarországi leányvállalatban tagként, részvényesként tulajdonosnak lenni, élvezve a helyzet nyújtotta legális adózási előnyöket. Magyarország ideális holdingközponti szerepet tölthet be 2011. január 1-jét követően.

www.laveco.com

4 Adóváltozások L iechtensteinben Az alpesi mini-ország Liechtenstein évtizedeken át a megbízhatóság és stabilitás jelképe volt a pénzügyi világban. A nemzetközi szervezetek nyomására azonban úgy tűnik, Liechtenstein is kénytelen olyan változásokat beiktatni az adórendszerébe, amelyek segítségével lekerülhet számos nyugati ország adóparadicsomokat szankcionáló „feketelistájáról”. Az adóváltozások 2011. január 1-jétől folyamatosan lépnek majd életbe Liechtensteinben, részben társasági formától, részben különböző vagyonelemektől és jövedelemtípusoktól függően eltérően adóztatva a keletkező nyereséget. A társasági adó általános kulcsa 12,5% lesz jogi személyek részére, miközben a tőkeadó megszűnik. A vállalatok korlátlan ideig továbbvihetik a korábbi évek veszteségeit, és új eleme az adórendszernek a csoportszintű adóztatás bevezetése. A korábbi 4%-os osztalékadó megszűnik, igaz átmeneti szabályként a korábbi tartalékok következő két évben történő felosztása esetén ez az adó 2% lesz, majd ezt követően szintén 4%. A legfontosabb nemzetközi vonatkozása az adórendszer változásának Liechtensteinben az egyezményi háló kiszélesedése. 2008. előtt Liechtenstein mindössze 2 országgal rendelkezett kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel. Még 1955-ben kötöttek egyezményt Svájccal, valamint 1969-ben Ausztriával. 2008. december 8-án aláírásra került az USA-val egy adóinformáció-csere egyezmény (Tax Information Exchange Agreement, TIEA), valamint általános jogsegély egyezmény is. 2009 folyamán 11 újabb egyezmény jött létre többek között Németországgal, valamint Franciaországgal az információk cseréjére vonatkozóan. S bár a liechtensteini adószakemberek folyamatosan hangoztatják, hogy ezen egyezmények nem jelentenek automatikus adatszolgáltatást az országok között, az informá-

5

2010/4

ciók bekérésének lehetősége megnyílt a magas adókulcsot alkalmazó országok számára. Liechtenstein ezzel folyamatosan elveszítheti azt a több évtizedes image-ét, amely az országot a megbízhatóság és titkosság jelképeként tartotta számon a nemzetközi üzleti közvélemény tudatában.

Trustok-ról

mégegyszer

A LAVECO Newsletter korábbi számaiban már többször írtunk a Trustokról. A kontinentális jogrendszerű országokban élő üzletemberek számára egy kissé nehezen értelmezhető és kezelhető üzleti megoldás a Trust, amelynek lényege, hogy a Trust-ot Alapító (Settlor) a vagyonát jogilag egy bizalmi vagyonkezelőnek (Trustee) adja át tulajdonjogilag is, aki köteles a megállapodásnak megfelelően a vagyont megőrizni, kezelni a Haszonélvezők (Beneficiaries) javára. A Trust egy magánjogi megállapodás két fél között, jogi személy a megállapodás létrejöttekor nem keletkezik. A Trust-nak tehát nincsenek is konkrét tulajdonosai, csak haszonélvezői (Beneficiaries), akik között az alapító (Settlor) szintén szerepelhet. Nem jön létre tehát ellenőrzött külföldi társaság sem, mivel nincs elkülönülő entitás a Trust esetében. A kontinentális jogrendszertől idegen jogi megoldásról van szó, így ezen országok egy részében a Trust-ban lévő haszonélvezeti jog nem bejelentés köteles az adóhatóság felé a Haszonélvező magánszemély részéről. Bár kissé megfoghatatlannak tűnik e vagyonvédelmi eszköz, a gyakorlatban életképességét bizonyítja az a 800 éves múlt, amely mögötte van az angolszász jogrendszerű országokban. S itt nemcsak szűken véve Angliáról van szó, hanem

annak egész korábbi gyarmatrendszeréről. A mai adókedvezményes helyszínek túlnyomó többsége az angol trust törvényeket vette át, de nyugodtan említhetjük az USA-t is, amely szintén az angol hagyományok mentén haladt a Trust jog továbbfejlesztésében.

LAVECO K arácsonyi Vacsora C ipruson 2010. december 17-én 4. alkalommal rendezte meg a LAVECO Ltd. larnacai irodája a Karácsonyi Vacsorát. Kollégáinkon kívül részt vettek a partin a helyi ügyvédi, könyvelői, adótanácsadói irodák képviselői, valamint legfőbb banki partnereink is. A helyszín igen különleges volt, mivel egy művészeti galériával egybeépült étterem adott otthont az eseménynek. Így a vacsora szünetében a vendégek szabadon megtekinthették az oldalsó termekben kiállított több ezer bagolyszobrocskát, amely a Ciprusi Ortodox egyház fejének gyűj-

teményéből való. A páratlan magángyűjtemény még a hazai vendégeket is meglepte, sokan közülük először jártak a galériában, s így számukra is felejthetetlen élményt nyújtott az este, ahol a kellemes ételeken és finom görög borokon kívül latin táncosok is szórakoztatták a résztvevőket.

THE Laveco group

Web site: www.laveco.com

United Kingdom Hungary LAVECO Ltd.. LAVECO KFT.

Cyprus LAVECO LIMITED

Romania optitax S.R.L.

Bulgaria LAVECO eoOD

seychelles LAVECO Ltd..

3rd Floor, Blackwell House,

33/a Raday street,

Despina Sofia Complex

Suite 2, Oliver Maradan Bld.

1092 Budapest,

Ap. 202, United Nations 8

Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria

Oliver Maradan Street,Victoria

EC2V 5AE United Kingdom

Hungary

Drosia 6042, Larnaca, Cyprus

Tel.: +359-2-953-2989

Mahé, Seychelles

Tel.: +44-207-556-0900

Tel.: +36-1-456-72-00

Tel.: +357-24-636-919

Mob: +359-888-126-013

Tel.: +248-322-261

Fax: +44-207-556-0910

Fax: +36-1-456-72-01

Fax: +357-24-636-920

Fax: +359-2-953-3502

Fax: +248-324-932

E-mail: [email protected]

E-mail: [email protected]

E-mail: [email protected]

59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 1st District, Bucharest, Romania Tel.: +40-21-311-61-76 Mob: +40-747-595-132 Fax: +40-21-311-61-82 E-mail: [email protected]

Porto Lagos No.1,Ent.2,Floor 5,

Guildhall Yard, London

E-mail: [email protected]

E-mail: [email protected]

A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk.