" A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövőnek is lerakja alapját." (Eötvös Lóránd)
2013
Nevelési program
„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)
Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
7140. Bátaszék Budai út 9-11. 1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ................................................................................………. ….3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................…...10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................17 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................18 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..........................................24 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..........26 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................32 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................33 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .........................................................36 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................37 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai........................................................................38 2. Az intézmény helyi tanterve ...........................................................................................41 2.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................41 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám.................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........54 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 56 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................59 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............59 2.7 Projektoktatás ..............................................................................................................61 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...................................................62 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .63 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásaHiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...............................80 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......82 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..........................................88 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elveiHiba! A könyvjelző nem létezik.
A pedagógiai programban az egyes szövegrészek eltérően érvényesek az intézmény egyes tagintézményeire. -
-
A kiemelés nélküli szövegrészek az intézmény egészére érvényesek. Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak az általános iskolai tagintézményekre érvényesek. Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak a gimnáziumi tagintézményre érvényesek. Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak az alapfokú művészetoktatási tagintézményre érvényesek. A többcélú nevelési-oktatási intézményen belül az alapfokú művészetoktatási tagintézménynek a jelen pedagógiai program mellékleteként ÖNÁLLÓ NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE VAN. Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak a pörbölyi általános iskolai tagintézményre érvényesek. 2
3
1. A Cikádor Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja Preambulum
Tanulóink nyitott szívvel lépik át iskoláink küszöbét, és mi segítünk, hogy nyitott szemmel és befogadó értelemmel ismerjék meg és vegyék birtokba az egész világot. Iskoláink ezt adják a szárnyaló tehetségnek, az igyekvő lemaradónak, a fogyatékossággal együtt élőnek. Humánus nevelést a társadalmilag elismert és elvárt ismeretek, értékek közvetítésével harmonikus egyensúlyban. Fejlett nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatot. A test egészséges, és a szellem érzelemgazdag fejlődését.
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a. Pedagógiai alapelveink
b.
A komplexitás elve alapján elfogadjuk, hogy a nevelés során biológiai, pszichológiai és társadalmi hatásokkal kell számolnunk. A pedagógus és a tanítvány egyenlő félként vesz részt a nevelésben, ahol a pedagógusnak vezető szerepe van: a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Figyelembe vesszük a tanulók életkori és egyéni sajátosságait. Fejlődését mindenkor a saját fejlődési fokához mérten értékeljük. A nevelés mindig közösségekben, céljaik, érdekeik figyelembevételével és aktív részvételükkel történik. Az iskolai közösségek biztosítsanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A nevelési, tanulási folyamatban biztosítani kell az elvek és tapasztalatok összhangját, a saját tapasztalatok megszerzését, megértését és általánosítását. Az iskola támaszkodjon mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül szereznek. A nevelés-oktatás folyamatában egyszerre van jelen a szabadság és a kényszer, az egyén és közösség érdekellentéte. A nevelés-oktatás folyamatában szükséges a bizalom, a megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt. Törekvés a személyes kapcsolat kialakítására. Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.
Az iskoláink által közvetítendő értékek
Olyan emberi tulajdonságok, jellemvonások, magatartás-minták, erkölcsi alapelvek, amelyek az emberi élet, az emberi kapcsolatok minőségét javítják, ezért ezeket kötelessége átszármaztatni az iskolának. Az értékeket két csoportra osztjuk. Az egyik az egyénre, a tanulóra, a leendő állampolgárra vonatkozik, a másik az iskolára, mint szervezetre. Az emberre vonatkozó értékek: - Léteznek olyan - az emberiség történelme során kialakult -eszmék, amelyek az egyén belsővé válása és megvallása az egyes ember, a társadalom és benne az iskola érdeke. Ezen eszmék sorában, az emberi értékek élén áll a humanizmus. Benne elsőrendű a műveltség, a tehetség, a szorgalom, stb. Alapvető polgári értékek a szabadság, és az egyenlőség eszméje. A demokratizmus minden demokratikus társadalomban olyan érték, amelynek elfogadása, megismertetése, gyakoroltatása, alapvető társadalmi érdek. Az ember kialakulása óta társas lény, a kisebb, nagyobb közösségek tagja. A valahová tartozás különböző fokozatait jelentik a kollektivizmus és a hazafiság eszméje. Ezek az eszmék jelentenek értelmes korlátot a határtalan egyéni érdekekkel, az önzéssel, a nihilizmussal szemben. Ezen eszmék sorába tartozik az értelmes, hasznos munka megbecsülése, tisztelete.
4
Mivel az ember társadalmi lény, magatartását, viszonyulásait csak ebben a közegben értékelhetjük. Az átszármaztatandó értékek között nagy jelentősége van a társadalmi magatartásoknak és a használható tudásnak. Az ember folytonos érdeklődése, aktivitása éppen a társadalmi lény mivolta melletti elkötelezettségét jelenti. (Érdeklődés a világ dolgai, az emberiség globális problémái iránt.) Ebből a helyzetéből adódóan pozitív érték a társadalmi hasznosság, amellyel folyton gyarapítja az anyagi vagy szellemi javakat. A társadalom tagjaként fegyelmezettnek és felelősséget vállalónak kell lennie. Közösségi magatartást kell tanúsítania, amelynek megnyilvánulásai a kooperatív magatartás (együttműködés) és a szolidaritás. Az értékek sorában az eszméknél már említettük a hazafiságot. Társadalmilag azonban az a hazafiság eredményes, amely megismerő, cselekvő, példaadó. Így a társadalmi magatartások közé tartozó érték a társadalmi nyitottság más népek, nemzetek, nemzetiségek megértésére, azok kultúrájának, szokásainak megismerésére, értékelésére. Különösen fontos ez egy nemzetiségi iskolában. - A társadalomban élés elemi építőkövei az interperszonális magatartás-minták (a másokhoz való viszony). Benne a másik ember személyes méltóságának, mások életének, testi épségének, egészségének védelme. A személyes tulajdon védelme, a másik ember meggyőződésének, nézetének, szokásainak tiszteletben tartása. Az interperszonális magatartások tartalmazzák az olyan tradicionális keresztény értékeket is, mint a szeretet, a türelem, az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, áldozatkészség, tisztelet, tolerancia. A társadalom életében fontos a két fél kapcsolatában az információk megbízhatósága, a partner hitelessége. - Az ember a társadalomban mindig elhelyezi önmagát. A helyes értékrend az intraperszonális magatartásokban (az egyén viszonya önmagához) nyilvánul meg. Jelenti ez a személyes méltóság megtartását, a kellő önismeretet és önkontrolt, a felelősségvállalást önmagáért. Ezek a személyiséggel harmóniában fejlődnek, mint például az önállóság. E magatartás-mintának különösen magas értékű fokmérője az önfejlesztés, önnevelés. - Az iskola, amely az értékek közvetítője, - évszázadok óta hagyományosan - a kulturális magatartás-formákat is értékként kezeli. Ezért is tekintjük értéknek azt a magatartást, amely tiszteli a kulturális értékeket, érdeklődik a kulturális javak iránt, sokféle kapcsolatra törekszik a kultúrával, s általában nyitott és érzékeny a kultúra értékei iránt. Ezzel együtt kulturális tolerancia jellemzi az idegen, a sajátjától eltérő kultúrák iránt. - Az előzőekben az ember társadalmi-lény mivoltát hangsúlyoztuk az értékek, magatartás-minták megfogalmazásakor. Az ember azonban természeti lény is. Nem hanyagolható el viszonya a természet világához. Ennek megnyilvánulni a természet szépségének szeretetében, az élet tiszteletében kell. Törekednie kell az ember és természet kapcsolatára. Ami megjelenik a természet erőinek okos az ember és a természet harmonikus, nem kizsákmányoló kihasználásában, a környezet védelmében. A természeti és épített környezet megőrzésében, s továbbadásában a következő generációk számára. - Az ember természeti-társadalmi lény mivolta együttesen képvisel egy speciális érték-rendszert, a testi-lelki egészséget. Mint tudjuk ez szoros összefüggésben van az életmóddal. Így az egészséget szolgáló helyesen kialakított életmód is az értékrendszer része. Az iskolára, mint szervezetre vonatkozó értékek: Bátaszéken és Pörbölyön az iskolák a helyi kulturális élet központjai. Ez két területen jelentkezik. Részben a korosztály számára szervezett kultúra-átszármaztató tevékenységek szervezésével: hangversenyek, színházlátogatások, íróolvasó találkozók, iskolakönyvtári szolgáltatások, művészeti szakkörök, iskolatárlatok, irodalmi színpadok, stb. Részben pedig a települések kulturális igényét kiszolgáló tevékenységekkel: növendék-hangversenyek, kulturális bemutatók, szavalóversenyek, ünnepi megemlékezések, városi szintű kiállítások tartása. Az iskoláink részesei a népi, nemzetiségi hagyományápolásnak, amikor tanulóink a kórusok, illetve a nemzetiségi tánccsoportok tagjaiként közreműködnek. A helyi sportélet korosztályos központjai is az iskolák, az utánpótlás nevelés színhelyei. A BSE több szakosztályának bázisa (karate, sakk, labdarúgás, kosárlabda). -
c. A nevelő-oktató munka céljai Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a NAT-tal összhangban az alapvető fejlesztési területek - összhangban a kulcskompetenciák alapját jelentő képességekkel, készségekkel, ismeretekkel, attitűdökkel - fejlesztése. Ezzel közreműködni kívánunk egy jobb, egy tökéletesebb nemzedék létrejöttében. Ez egyet jelent azzal, hogy a nevelés célja műveltséget adni, az embert kulturális lénnyé tenni, életminőségén javítani. A nevelésünket, amelyet egy demokratikus iskolarendszer determinál, két tényező határozza meg: a hagyományos értékek és a társadalmi igények. Az iskola nevelési stratégiája, amelyet úgy is megfogalmazhatunk :
5
Milyen céltételezéssel neveljük-oktatjuk tanulóinkat? A célok, ha elegendő konkrétsággal rendelkeznek, megfogalmazásukban szinte követelményként jelennek meg. A következőkben felsorolandó "kimeneti" célok követelményeknek is tekinthetők: - Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. - Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag és erkölcsös. - Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére. - Rendelkezzen a megújulás és az egész életen át tartó tanulás képességével. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). - Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. - Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösséghez tartozás érzése. - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért, közösségéért, környezetéért. - Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos. - Tudjon a helyzethez illően viselkedni, pontosakká, rendszeretőkké, udvariasakká váljanak - Rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel, ezeken belül a szakmai tevékenységek alapelemeivel. - Rendelkezzen az informatikai és kommunikációs technikák fejlődésükkel arányos alkalmazási képességével. - Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó. - Legyen a világról és önmagáról reális képe. Törekedjen a helyes önértékelésre. - Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. - Sikeres érettségi vizsgát tegyen minden diákunk. - Tanulóink dönteni tudjanak a reális felsőfokú továbbtanulásról. - A tehetséges, felkészült diákok felvételt nyerjenek felsőfokú tanintézetekbe és el tudják végezni azt. - Legyenek megbízhatóak, nyitott szellemiségűek és toleránsak. - Rendelkezzenek jó szervezőkészséggel. - Értsék és gyakorolják az igazi demokráciát. Intézményi célok Az iskolánk Bátaszék Város, és Pörböly Község egyetlen általános iskolája, gimnáziuma ezért sokrétű tevékenységet kell folytatnia, többféle célnak kell eleget tennie, meg kell felelnie a legtöbb társadalmi igénynek. Ezért célunk: - A változatos gyermeki adottságokra építve emeltszintű oktatási formák működtetése (rajz, művészetek), - A szerzett képességekkel megerősített adottságok kihasználása a tehetséggondozás formáira, - Az iskolánkba járó gyermekek szerezzenek versenyképes tudást a továbbtanulásukhoz, illetve olyan ismereteket, amelyekkel a munkaerő piaci versenyben eredményesen vehetnek rész, - A képességbeli hátrányok, a szociális helyzetből adódó hátrányok csökkentése a felzárkóztatás, és az integrált oktatás különféle formáival, az esélyegyenlőség biztosításával. - Az emeltszintű rajz és az alapfokú művészetoktatás működéséből származó esztétikai nevelés pozitív kisugárzásának jobb kihasználása az egész iskolai nevelési rendszerben, - Felzárkózni a életkori lehetőségeknek és a kor színvonalának megfelelő információs és számítógépes kultúra közvetítésével. - Különösen fontosnak tartjuk, hogy a nemzetiségi népismeret tananyagának helyi ismeretanyaga minél sokrétűbb, színesebb legyen, - A német nemzetiségi iskolai létünkből, valamint hazánk európai integrációjából adódóan növelni szükséges a nemzetiségi osztályokba járók nyelvi kommunikatív képességét, távlatban meg kell teremteni a kétnyelvű oktatás tárgyi és személyi feltételeit. - Továbbra is működtetni kell az iskola meglévő belföldi és külföldi kapcsolatait. - Az emberiség globális problémáira való odafigyelésre nevelésben kapjon kitüntetett szerepet a környezeti nevelés, - Az iskolai környezet nevelésre alkalmasabbá tételével javítsunk a tanulók környezetükkel kapcsolatos igényességén, - A sajátos nevelési igényű tanulók számára teremtsük meg a lehető legalkalmasabb képzési formákat (gyógypedagógia, gyógytestnevelés, logopédia, speciális felzárkóztatások, egyéni fejlesztések). - A szülők igénye alapján tartsuk fenn az egész napos ellátás, valamint az iskolai étkezés lehetőségét - A társadalmi beilleszkedés segítése az integrációs programmal, különösen a hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetben élő, devianciára hajlamos tanulók esetében.
6
-
Mikrotérségi szintű kapcsolatépítés a környező nevelési-oktatási intézmények közti szakmai együttműködés fejlesztésére, a jó pedagógiai gyakorlatok átadására, átvételére. Kapcsolatépítés az óvodával az óvoda-iskola átmenet problémáinak csökkentésére. Az iskola tudjon megfelelni a partnerek kinyilvánított és látens igényeinek.
Az iskoláink által képviselt, a tanulóra, a tanárra, a tanuló és a tanár iskolai szerepére vonatkozó nézetek: Iskoláink vallják, hogy a gyermek alapvetően érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás motívumával rendelkezik. Mivel céltételezésünk gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, ezért elfogadjuk a gyermeki személyiségekben rejlő különbözőséget, illetve a személyiségfejlődésben lévő eltéréseket. Ez viszont az iskola értékeként feltételezi a differenciált nevelés-oktatást. A tanulók közti differenciálás alapja az éppen aktuális tudásszintjük, fejlődési állapotuk. A tanulók társadalmi hátterének különbségéből, személyiségfejlődésük egyéni különbözőségéből adódó fejlődési eltéréseket az iskolai esélyegyenlőség garantálásával igyekszünk csökkenteni. Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit, a projektoktatást. Ezzel együtt a hagyományos tanító-, tanárszerep is átalakul. Az "előadó" szerep helyett döntően a munka irányítójává, segítő munkatárssá, tanulási partnerré kell válnia. Ismernie kell a tanulók aktuális fejlődési szintjét, pillanatnyi érzelmihangulati állapotukat (empátia), érdeklődésüket, de ugyanakkor tisztában kell lennie egy-egy képesség, készség kialakulásának apró lépcsőfokaival is, hogy tudja, milyen feladatra késztesse az egyes gyerekeket. A differenciálás nemcsak a tanulóra, hanem a tananyagra is érvényes. Mivel minden gyermeket a képességei szerinti legnagyobb tudáshoz kell juttatnunk, ezért a mindenki számára kötelező alapkövetelményeken túl az egyéni képességek szabják meg a tananyagot. d. A nevelő-oktató munka feladatai Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): -
a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a tanulókban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a tanulók jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;
Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 13. évfolyam): -
fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
7
-
az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
e. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai -
Intézményünk alapelveinek és céljainak megvalósítása érdekében sokszínű eszköz- és eljárásrendszert alkalmaz. Eljárásainkat, módszereinket az adott nevelési-oktatási helyzetnek megfelelően a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez.
Alkalmazott eszközeink - a nevelők és gyermekek – tanulók személyes kapcsolatai - az osztályközösség nevelő szerepének felhasználása - a pedagógus személyes ráhatása - a motiválás eszközeinek alkalmazása - a rendszeres és következetes pedagógiai munka - egyéni fejlesztő programok, modern informatikai eszközök alkalmazása (CD, videofilmek, digitális tábla, könyvtár) - az intelligencia- és kreativitást fejlesztő egyéni programok - gazdag tevékenységkínálat kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez - növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia) - felzárkóztató foglalkozás és egyéni korrepetálás - kiscsoportos foglalkozás tehetséggondozás céljából - a családlátogatások - A kompetencia alapú iskolai oktatás újszerű tanulásszervezési módszereinek alkalmazása: tantárgytömbös oktatás, erdei iskola, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása - A kompetencia alapú iskolai oktatás modern pedagógiai módszertanának alkalmazása: témahét, projekt, kooperatív technikák, moduláris oktatási program, IKT eszközökkel támogatott nevelés-oktatás - IPR program alkalmazása a HHH-s tanulók hátránykompenzációjára - SNI-s tanulók esetében: sérülés specifikus fejlesztés, egyéni haladás. Alkalmazott eljárásaink
-
az egyéni és közösségi tevékenységek során példaként állított eredmények, produktumok a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a versenyeken való szereplés a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből, tananyagokból megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított terhelés A kompetencia alapú iskolai oktatás újszerű tanulásszervezési eljárásainak alkalmazása: tantárgytömbös oktatás, erdei iskola, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A kompetencia alapú iskolai oktatás modern pedagógiai eljárásainak alkalmazása: témahét, projekt, moduláris oktatási program, kooperatív technikák, egyéni, páros és csoport munka szervezése. IPR program eljárásainak alkalmazása a HHH-s tanulók hátránykompenzációjára. Differenciált rétegmunka, egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban. Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása.
8
-
Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés. Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása. Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása; Internet-használat. A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén. A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.
Iskolánk pedagógusai által a leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eszközeink, eljárásaink, módszereink:
KÖZVETLEN beszélgetés Tevékenységek ösztönzés megszervezését, gyakoroltatás megerősítését segítségadás k ö v e t e l é s célzó módszerek ellenőrzés értékelés játékos módszerek – megbízás magyarázat, tények és jelenségek bemutatása, önálló elemző munka II. Magatartásra a nevelő személyes példamutatása ható módszerek tények és jelenségek bemutatása
KÖZVETETT
I.
közvetítése műalkotások bemutatása III. Tudatosítás, meggyőződés ki– alakításának módszerei
magyarázat beszélgetés bírálat önbírálat a tanulók önálló elemző munkája
a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása ösztönzés hagyományok kialakítása ellenőrzés a nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből felvilágosítás betartandó magatartási normákról vita
9
Módszerek eljárások
Az új oktatásszervezési eljárások, munkaformák a pedagógiai program eszközrendszerében Tantárgytömbös oktatás
Projektoktatás
Moduláris oktatás
Témahét
Csoportmunka – közös alkotás IKT alkalmazása: virtuális tárlatlátogatás. Múzeumok, tárlatok látogatása. Tanulmányi kirándulások: természeti megfigyelések, tanulmányok és arra épülő feladatok. Differenciált rétegmunka A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Egy közös produkció létrehozásában
Csoportmunka – közös alkotás. IKT alkalmazása. Tanulói alkotások felhasználása illusztrációként. Múzeumok, tárlatok látogatása. Összehasonlító elemzés. Differenciált rétegmunka A tanulók önálló kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Esztétikai értékítéletek fejlesztése. Egy közös produkció és egyéni produktumok létrehozása. Interjúkészítés.
Csoportmunka és egyéni munka; Differenciált képességfejlesztés; IKT alkalmazása az ismeretszerzés eszközeként. Több érzékszervvel történő tapasztalás a jobb megismerés és rögzítés érdekében. Gyakorlatorientálts ág. Produktumok, tanulói alkotások létrehozása. A tanulás és nem verbális eszközeinek alkalmazása.
Egyéni- és csoportmunka. Differenciált rétegmunka. IKT alkalmazása a téma minél sokrétűbb és szemléletesebb megközelítése céljából. Tanulmányi kirándulások vagy erdei iskola a témában való elmélyülés céljából (terepgyakorlat) Gyűjtőmunka. Üzemlátogatás.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Monológikus módszerek: elbeszélés (szemelvény plasztikus stílusos bemutatása) leírás (szemléletesség, tárgyszerűség) magyarázat (problémaorientált) tanulói kiselőadás (megfigyelési szempontok) házi dolgozatok, beszámolók, kritikák készítése és bemutatása Dialógikus módszerek: beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése csoportmunka. Vita (érvelés, egy téma sok oldalú megközelítése) Játék. Kiállítás, - tárlat, - színház – látogatás, filmnézés (a látottak elemzése és megbeszélése)
Tanulói laptop program Csoportmunka. Differenciált egyéni munka. Differenciált csoportmunka. Kutatás, felfedezés Páros munka Egyénre szabott munkaforma Differenciált tananyagfeldolgozás feladatlapos rendszerben Foglalkoztató feladatlapok készítése.
10
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztésnek van motívum-rendszere (többnyire öröklött motívumok, hajlamok) és van képességrendszere (melyek egy része öröklött, más része tanult képesség, ismeret). Az öröklött motívumokkal, hajlamokkal kapcsolatos általános követelmény, hogy minden pozitív személyiség-összetevőt, amely az iskola által megfogalmazott értékek irányába fejleszti a tanulói személyiséget erősíteni, a megfelelő életkori szinten tartani, a személyiségfejlődés értelmében optimalizálni kell. A képesség-rendszer elemeit, ha az iskolába kerülés előtt kialakul: fejleszteni, egyébként az életkori sajátosságok szerint kialakítani, fejleszteni és optimalizálni kell.
Az értelem kiművelése - A tanulási motívumok fejlesztése Motívumok Feladatok Megismerési vágy A tanulási kompetencia fejlesztése. fejlesztése. Digitális-kompetencia fejlesztése. Az iskolai élet változatos A kíváncsiság öröklött információkat, élményeket kínáljon. A motívumának megismerés minél több fajtáját kell kihasználása; kínálni, alkalmazni, követelni. A világ megismerésére való törekvés Néhány területen motívumait fenn kell tartani és gazdagabb és mélyebb fejleszteni kell. A közölt ismeretnek érdeklődés létrehozása mindig legyen hír értéke. (pl. olvasás); Biztosítani kell a szellemi siker örömét. A feladatok legyenek rendezési, rendszerezési, analizáló és önálló szintetizáló természetűek. A felfedezési vágy fejlesztése.
Megfigyelési késztetés; Értelmezési vágy fejlesztése.
Egy-egy felfedezés történetének ismertetése. A korábban tanult ismeretek és az új ismeret közti kapcsolat felismertetése. Digitáliskompetencia fejlesztése. A megfigyelés fejlesztése. Az észlelt jelenségek közti viszonyok értelmezése.
Eszközök - Eljárások A motiváció a teljes nevelő-oktató munka alapvető eljárása. Bőséges szemléltetés. Az érdeklődés fenntartása érdekében tevékenykedtetés, cselekedtetés. Megfelelő élményeket kell biztosítani (mesék, könyvek, vizuális élmények). Az érdeklődés felkeltése információ-hordozók segítségével(újság, Tv, internet) is történjen. A személyes példamutatás szükséges az elérni kívánt érzelmi minta nevelői kifejezésével. Az érdeklődés széles körben tartása mellett egyegy területen az elmélyült érdeklődést is ki kell alakítani. Minél több területen kell alkalmazni az oktatás hagyományostól eltérő eszközeit: úgymint – témanap, témahét, projekt, erdei iskola, informatikai eszközök. A felfedező tanulás módszereit kell alkalmazni.
Sok megfigyelést, összehasonlítást igénylő feladatot, kísérletet kell alkalmazni.
11
A tanulók előfeltétel-tudásától és életkorától függően fokozódó komplexitású játékokat és szimulációkat kell alkalmazni. Az öröklött motívumokat gyakoroltatni kell, valamint újabb fejlesztő hatású alkotó tevékenységeket kell a tanulókkal megismertetni. Az alkotásvágy fejlesztésének álladó színtere az emelt szintű rajztanítás. A tanulási Szükséges a siker és kudarcélmény teljesítményvágy megfelelő, még ösztönző mértékű optimalizálása szinten tartása. A nevelő személyiségével alakítsa ki a tantárgyához való tanulói kötődést. Reálisan elvégezhető feladatmennyiséggel, a teljesítés rendszeres, következetes értékelésével kell a kötelességtudatot fejleszteni. A megfelelő szintű tanulási ambíciót kell kialakítani tanítványainkban. Tanulási életprogram Életpálya-építési kulcskompetencia A tanulás gyakorlati értéke. fejlesztése Továbbtanulási szándék. Meg kell ismertetni a tudás és a Önfejlesztési igény. társadalmi státusz, az abból származó életminőség összefüggéseit. Digitális-kompetencia. A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése
Az értelem fejlesztése – a kognitív kompetenciák fejlesztése Feladatok Kognitív műveletek Mozgáskoordináció fejlesztése. Felismerés és kivitelezés, Artikuláció fejlesztése. kapcsolás, aktivitás és Az alkotóképesség fejlesztése. előrejelzés; A gyerekek szókincsének Gondolatképzés és gyarapítása. A nyelvi kompetencia igazságértékelés; fejlesztése. Mennyiségi összevonás-összeadás Összevonás; fejlesztése. Halmazképző összevonás tulajdonságok alapján. Megkülönböztető tulajdonságok gyűjtése, tulajdonságfogalmak Összehasonlítás kialakítása. Azonosítás és besorolás; A tapasztalati következtetéshez sok gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőséget kell alkalmazni. Matematikai-logikai kompetencia fejlesztése. A gondolkodási Sorrendfelismerés és kompetencia fejlesztése. sorképzés; Elemi kombinálás; Tapasztalati következtetés
Az életkornak megfelelő szintű didaktikus játékok alkalmazása. Önálló alkotásokra késztetés. Ki kell használni a különféle pályázatok (pl . rajzpályázat) adta lehetőségeket. Rendszeres iskolai tárlatokat kell szervezni a tanulók munkájából. Kooperatív technikák alkalmazása. Projektek.
Nevelői figyelem, pozitív megerősítés, türelem, sikerélmény biztosítása. Ösztönző eljárások: dicséret elismerés, jutalom, büntetés. Különleges, változatos tanulási formák alkalmazása. Verbális tanítás helyett tanulásirányítás. Kooperatív technikák alkalmazása. Projektek. Következetes számonkérési eljárások alkalmazása. Alkalmazni kell a gyakorlati pályaorientációt. (Munkakörök megismerése, munkahelyek látogatása, stb.)
Eljárások Utánzás, hangoztatás.
Igazságértékelő feladatokat kell alkalmazni minden tantárgy ismeretanyagának tanítása során.(igaz-hamis)
Tárgyak manuális csoportosítása adott tulajdonság szerint. Ugyanazon dolgok minél több szempont szerinti halmazokba csoportosítása. A sorrendképzéshez, azonosításhoz, besoroláshoz, összehasonlításhoz szükséges a sok, konkrét szemléltetőeszköz használata.
12
Megismerés Megfigyelés; Átkódolás;
Értékelés;
A megfigyelés fejlesztéséhez sok olyan tanórát kell szervezni, ahol ennek teret adunk. A problémafelvetések megoldására megoldási kódrendszereket kell alkalmazni – formalizálni. Mérési és értékelési képességek kialakítása sok mérési feladattal.
Megfigyelési és tanulókísérleti feladatok adása.
Sok gyakorlati mérési feladatot kell adni az életkori sajátosságoknak megfelelően. Alsó tagozaton: egyszerű megfigyelési feladatok; a felső tagozaton: ellenőrző, kísérleti megfigyelések.
Értelmezés; Bizonyítás Kognitív kommunikáció Ábraolvasás és ábrázolás; Tapasztalati és értelmező nyelvtudás; Beszéd és beszédértés; Írás és olvasás; Formalizált kommunikáció
A matematikai-logikai kompetencia fejlesztése. Ábraolvasási és ábrázolási képességek fejlesztése.
Fogalmazástanítás fejlesztése Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése. A nyelvi kompetencia fejlesztése. Digitális-kompetencia fejlesztése. Gondolkodás A gondolkodási kompetencia Viszonyítás; fejlesztése. Általánosítás és osztályozás; A több szempontú viszonyítást kell Problémamegoldás; gyakoroltatni.
Megfelelő didaktikus ábrájú tankönyvek használata.
Könyvtárhasználat és számítógép használat minél több megismerési folyamatban.
Tantárgyi koncentráció, komplex szakkörök.
Tanulás Tanulási módok optimalizálása; Tapasztalati és értelmező tanulás;
Problémamegoldó helyzeteket kell teremteni komplex feladatok adásával. A matematikai-logikai kompetencia fejlesztése A tanulási kompetencia fejlesztése. A tanulás tanításának alapvető módozatait kell közvetíteni. A tanulásmódszertan elemeinek beépítése tantárgyanként az oktatási folyamatba. Hatékony önálló tanulás.
Az ismétlés, mint alapvető tanulási rutin állandó alkalmazása. Minél több szemléltetés a tanításban. Időnként önálló tananyag feldolgozás. Feladat megoldási stratégiák felkínálása.
Önálló és szociális tanulás
13
A személyes motívumok fejlesztése Motívumok Feladatok Önkiszolgálási A személyi higiénés nevelés követelményei motívumok 1-4.osztály: Ismerje meg saját testét és annak működését életkorának megfelelően. Vigyázzon ruházatának tisztaságára. Tudjon önállóan mosakodni. Ismerje a A biológiai szükséglet zuhanyozás előnyeit. Igényelje a személyi tisztaságot. Tudja, hogy mikor kell feltétlenül fogat mosnia, kezet mosnia. Testnevelés óra után mosakodjon meg, étkezés után mosson fogat. Legyen tisztasági csomagja. Öltözködjön kis segítséggel az évszaknak megfelelően. Éljen a helyes napirend szabályainak megfelelően. Ismerjen fel alapvető betegségtüneteket. Tudja, hogy az alapvető fertőző betegségek fertőzései ellen hogyan lehet védekezni. 5-6.osztály: Erősíteni kell a testápolást, azon belül a tisztálkodást, bőrápolást, haj-, kéz-, körömápolást, a száj higiéniáját. A kislányokat fel kell készíteni a menstruációra és az ezzel járó tisztálkodásra, viselkedésre. Az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés, minden nap tiszta fehérnemű. Tudjon az alkohol, dohányzás és drogok egészségromboló hatásairól. Ismerje néhány speciális fertőző betegség tüneteit. 7-13.osztály: Tudatosuljanak a testápolás alapvető szabályai, a tisztálkodó eszközök használata. Tudják testük működését, a nemi szervek felépítését, tisztántartását. Legyen fogalmuk a fogamzásgátlásról, a szexuális élet higiéniájáról. Legyen tisztában az alkohol, a dohányzás és a drogok káros, egészségromboló, életveszélyt okozó hatásaival. Tudják, hogy a betegségeknek milyen fizikai, mentális, társadalmi hatásai vannak. Tudjanak a stressz hatásairól és csökkentésének lehetőségeiről. Komfortszükséglet A környezeti higiénés nevelés követelményei 1-4.osztály: Rakjon rendet maga körül, igényelje a rendet, tisztaságot szűkebb-tágabb környezetében. Óvja az őt körülvevő természetet. Tevékenyen vegyen részt a növényápolásban, növényültetésben. Télen etesse a madarakat, készítsen madáretetőt. Vállaljon felelősi teendőket. Legyen állandó otthoni munkája. Ismerje és tartsa be a megfelelő megvilágítást. Tudja az egyes tevékenységekhez szükséges ideális hőmérsékleteket. Ismerje a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát. Ismerje a szelektív szemétgyűjtés fogalmát és is be. Vegyen rész papírgyűjtésben, és törekedjen az újrahasznosított papírok használatára. 5-6.osztály: Ráhangolás az egészséges környezet-egészséges ember viszonyra. Legyen tisztában a levegő, a víz, a talajszennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerje fel az ember természeti környezetet károsító hatásait. Tudja a megelőzés és megoldás lehetőségeit. Érezze fontosságát az állatok téli etetésének. Ismerje a nemzeti parkok jelentőségét, védelmét. Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjen. 7-13.osztály: Ismerje a zajártalmat, megelőzésének lehetőségét. Legyen tisztában a ház körüli munka értékével. Tudatosuljon benne a felelősség a saját egészségének védelmében és a környezet védelmében. Eljárások
Olyan iskolai légkört alakítunk ki és tartunk fenn, amelyben lehetőség van a biológiai szükségletek egészséges és kulturált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a hátrányos szokások, minták lebontására. Az iskolai tisztaság, rend, esztétikus környezet szolgálja ki a tanulók komfort szükségletét és keltsen igényt ilyen komfort fenntartására. A tanulók közreműködjenek annak kialakításában és fenntartásában.
14
Mozgásszükséglet; Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges Az egészséges életmódra életmódra nevelésében. A mindennapos testnevelés megteremtésével a tanulók nevelés-sport. egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgáljuk. Növelnünk kell a testmozgás, a sport propagandáját a versenyszellem kialakításával, az eredmények megfelelő publikálásával. (Lásd még: Feladataink: Egészségnevelési - Tanulóink egyre nagyobb részének bevonása a rendszeres program) mozgástevékenységbe, a sportolás megszerettetése, elfogadtatása, mint az egészséges életmód alapja. - Az egészséges életmód feltétele. - Az általános higiéniai szabályok ismertetése és gyakorlása - Tisztálkodás, fogmosás, öltözködés, napirend, fertőző betegségek (tüneteik, megelőzésük), alkohol, dohányzás, drog káros hatásai, szexuális nevelés - Táplálkozáskultúra (egészséges ételek készítése) Eljárások A mindennapos testedzés jogszabályi megteremtése. A diáksportkör szakosztályainak működtetése. Úszásoktatás. Az óraközi szünetek alkalmával az udvarra vonulás – mozgás. Hagyományos iskolai versenyek szervezésével biztosítjuk tanulóink részvételét a versenysportban (lsd. Iskolai hagyományok) A sport közösség és személyiségfejlesztő lehetőségének kiaknázása a következő területeken: őszi – tavaszi sportnapok, sportbemutató, sporttáborok, foci, aerobic, karate. A tehetséges gyerekek kapcsolódjanak be a városi sportéletbe. Élményszükséglet Az iskola mindennapos feladata, hogy a tanulók lelki egyensúlyának fenntartásához, ápolásához az élményekkel járuljon hozzá. Olyan mintákat, attitűdöket, meggyőződéseket kell kialakítani, amelyek igényes esztétikai élmények keresésére és létrehozására késztetnek. A művészeti tantárgyak alapfeladata ennek megvalósítása. Eljárások Az emelt szintű rajzoktatás működtetése. Művészeti szakkörök indítása. Iskolai tárlatok fenntartása. A zeneiskolai oktatás. Énekkar, zenekar működtetése. Művészeti pályázatokon indítunk tanulókat. Művészeti bemutatókat, versenyeket rendezünk. Az ilyen élmények biztosítására szervezünk színházlátogatást, tanulmányi kirándulást, kiállítás látogatást. Önvédelmi motívumok Identitásvédő Feladatunk a tanuló önazonosságtudatának fejlesztése. Azokat az egyéni motívumok értékrendet, meggyőződést, nézetet kell fejleszteni a tanulóban, amellyel ezeket erősíteni lehet. Eljárások Mivel az önazonossági védelme különféle konfliktusokban nyilvánul meg, ezért a (Lásd még: legfontosabb eljárás a spontán keletkező konfliktusok kezelése. Erre célszerű Egészségnevelési konfliktuskezelő továbbképzésen részt venni a nevelőtestület minél több tagjának. program) Egészségvédő motívumok (Lásd még: Egészségnevelési program)
A tapasztalati úton elsajátítható betegségmegelőző motívumok nem elegendők a az egészséget veszélyeztető helyzetek elkerülésére. Tudatos prevencióra van szükség a gyermekek nevelésben-oktatásában. Ezért feladatunk az egészségvédő- és egészségkárosító motívumok mind teljesebb megismertetése a tantárgyi rendszer szinte minden területén.
A szuverenitás motívumai Szabadságvágy
Az iskola feladata, hogy olyan légkört, szellemet fejlesszen ki és tartson fenn, amelyben nem sérül a nevelők és a tanulók szabadságvágya, amelyben a korlátok egymás szabadságvágyának érvényesülését szolgálják.
15
Eljárások
Ezek gyakorlati megvalósítása az iskolai élet minden területén napi feladatokat ad a nevelőtestület minden tagjának. Több konfliktus forrása, ezért itt is elengedhetetlen a megfelelő konfliktuskezelés. A szabadságfogalom megfelelő kialakításához nélkülözhetetlenek a történelem- és irodalomtanítás nagyhatású eszközei. Ezen túlmenően fel kell vállalni minden ezzel kapcsolatos vitát. Önállósulási és Az iskolai nevelés feladata az önállósulási és öntevékenységi vágy – életkori öntevékenységi vágy sajátosságoknak megfelelő – optimális szocializálódásának elősegítése. Ennek szolgálatában kell külön eljárásokat kidolgozni, alkalmazni az optimálistól bármely irányba eltérő tanulókra vonatkozóan. Az osztályfőnöki órák keretében kell – a családi életre nevelés témakörében – optimalizálni (különösen serdülőkorban) ezeket problémákat, belőle ébredő konfliktusokat. Önértékelési motívumok Feladatunk a tanulók reális önbecsülésének kialakítása, megerősítése. A tanulók Önbecsülés önértékelését figyelemmel kell kísérni, segíteni kell. Az átlagtól eltérő képességű, alkatú, fejlődésű, stb. tanulók önértékelését, a belőle következő önbecsülését segíteni kell. Kezelni kell mind a kisebbségi komplexusokat, mind pedig az indokolatlan önteltséget. Eljárások A tanulók rendszeres önértékelésre késztetésével és egymás értékelésének igényével, a közösség értékelésének kikérésével kell alakítani a gyerekek önértékelését, önbecsülését. Ezt segíti a rendszeres, reális nevelői értékelés. Önbizalom Az iskolai nevelésünk feladata a reális önbizalom kialakítása, fenntartása. Eljárások A tanulók elé mindig olyan feladatot kell kitűzni, amely megfelel a tanuló kompetenciájának: legyen erőfeszítést igénylő, de sikert ígérő. A teljesítmény értékelése legyen reális – ne csak az eredményt, de a tanuló képességeit, aktuális teljesítőképességét is vegye figyelembe. Személyes képességek fejlesztése Önkiszolgálási képességek A testi képességek (kondíció, koordináció) elsősorban a testnevelés és sport Testi képességek feladatkörébe tartozik. A tánc és dráma modulnak szintén feladata. A vizuális Önkifejezési képességek nevelésben és a technikai nevelésben rejlő lehetőségeket is ki kell használni. A nevelésben a szabadidő hasznos eltöltését is szervezetten, vagy a figyelem ráirányításával kell felhasználni. Önellátási képesség Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület – technika tantárgy képességfejlesztési feladatköre az aminek teljesítésével – az életkori sajátosságoknak megfelelően – látja el ezt a feladatot. A fejlesztésének egyik legfontosabb területe a napközi otthon. Eljárások A napközi otthonban a mindennapi élet legfontosabb eseményei során (pl. étkezés) kell fejleszteni ezt a képességet. Befogadóképesség A befogadóképesség (pl. esztétikai befogadóképesség) fejlesztésére – a fokozatosság elvét követve – az alapvető jelrendszerek értelmező megismertetése a feladatunk. Az iskola is legyen esztétikus közeg. Fejleszteni kell ezzel a tanulók ízlését, igényességét. Eljárások Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése csak annak megismerésén keresztül lehetséges. Ezt szolgálják a rendszeres színház-, tárlat-, hangverseny látogatások. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztése. Önkifejezési képességek Az iskolai nevelésünk feladata az önkifejezés gazdag és igényes repertoárjainak elsajátíttatása, azok elegendő gyakoriságú alkalmazása, a kialakult képesség fejlesztése. Ennek színterei az ének-zene, a vizuális kultúra, az irodalom, a tánc és dráma, stb. műveltségi területek. A fejlesztendő képességek: az előadói, az improvizációs, a vizuális, a szövegalkotó, műértelmező) Eljárások Emelt szintű rajz tanórái, műhelymunkái. Iskolai ünnepélyek műsorai. Vers- és prózamondó versenyek, énekversenyek, dramatizált jelenetek előadása, stb.
16
Önvédelmi képességek Egészségvédő képesség (Lásd még: Egészségnevelési program, Fogyasztóvédelmi program) Eljárások
Az egészségvédő képességek kialakítása az iskola komplex feladata, amely több tantárgy, műveltségi terület között oszlik meg. Feladat az egészséges táplálkozás, életmód, a testi-lelki egészség védelmének képességét fejleszteni. Fontos az egészségromboló káros szokások veszélyeinek reális megismertetése (dohányzás, alkohol, drogok, stb.)
Önmegismerés
Az önismeret fejlesztése az iskolai nevelés-oktatás minden folyamatában feladat. Ehhez a nevelői, osztályközösségi, és önértékelés gyakori alkalmazása szükséges.
Az egészséges táplálkozáshoz a technika tantárgy: háztartási ismeretekben valósul meg gyakorlati főzésekkel. Az osztályfőnöki órák egészségvédelmi foglalkozásai, valamint az azonos nevű modul valósítja meg a fenti területek mindegyikét. Diákönkormányzati feladat az iskolai étrend kialakításában közreműködni. Identitásvédő képességek A teljes iskolai pedagógiai folyamat feladata a tanulók ilyen képességeinek fejlesztése. A tanulói értékrend és értéktudat fejlesztésével fejlődik ez a képesség. A szuverenitás képessége Az iskolai nevelés során meg kell találni azt az egyensúlyt, amellyel a tanulók individuális és közösségi nevelése egyensúlyban van. Ki kell alakítani a tanulókban, hogy szabadságukat, önállóságukat, öntevékenységüket megőrizzék és tudják működtetni. Ön-reflexív képességek Az önértékelés meglévő motívumait fejleszteni kell. Az önértékelés képességének Önértékelés kialakítása a személyiség fejlődése szempontjából nagy jelentőségű.
Az egyén tudati fejlesztése Tudatfejlesztés Általános személyes világtudat Természettudat (Lásd még: Környezeti nevelési program)
Eljárások (Lásd még: Környezeti nevelési program) Társadalomtudat
Én tudat
Feladatok A természettudat kialakításának feladata a természettudományok által feltárt ismeretek, összefüggések átfogó rendszerbe –életkori sajátosságoknak megfelelően – rendezésével valósul meg. A tanításukban érvényesíteni kell a tudománytörténeti vonatkozásokat (természeti népek világképe, ősmagyarok világképe, keresztény vallások világképe) A természettudat napjainkban fontos része – a globális problémákat okozó – környezetszennyezés, ember által okozott környezeti változások. Ennek a problémának a nevelés-oktatás folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia. A biológiai tudat kialakítása során hangsúlyos feladat az egészséges életmódra nevelés. A természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudat kialakítását a tantárgyi ismeretek közlésén kívül gyakorlati eljárásokkal kívánjuk erősíteni. Különösen fontos rendszeres tevékenységgel erősíteni ezt a veszélyes háztartási hulladékok iskolai gyűjtésével (kimerült elemek), az iskolai szelektív hulladékgyűjtés kialakításával, vagy a környezetszennyező anyagok rendszeres gyűjtési akcióival. A társadalomtudat kialakítása – benne a tanuló fejlődő világnézetével – az iskolai nevelés-oktatás egyetemleges feladata, kiemelten az Ember és társadalom című műveltségi területet. Ehhez kell erősíteni a tanulók értékrendjét, eszméit. Ki kell használni a rendelkezésre álló – életkori sajátosságoknak megfelelő – tudománytörténeti vonatkozásokat (természeti népek vallásfelfogása, középkori és ókori népek eszmevilága, nagy világvallások) Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia fejlesztése. Az én tudat kialakításának feladata az előző fejlesztési feladatok legtöbbjének megvalósulásával teljesül. A NAT és a Kerettantervek tantárgyi rendszere erősíti ezt a folyamatot. Azzal, hogy nagyobb teret kapnak az embertudományok (biológia, egészségtan, pszichológia, ökológia, jog, etika, stb.) elősegítjük az ember és a társadalom jobb megértését. Ezek az ismeretek az összehasonlító önreflexió, az én tudat fejlődésének forrásaivá válnak.
17
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanuló személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: - a tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az olvasás iránti igény felkeltése. - a tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. - a tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladat: A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. a tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. -
- A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az identitás tudat kialakítása, megerősítése. -
-
-
-
-
A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való önzetlen részvételre. A család és a szülő szeretetére nevelés Feladat: Igyekszünk elmélyíteni a tanulókban a családjuk iránti szeretetet és tiszteletet. Osztályfőnöki órákon beszélgetünk arról, hogy milyen szülői áldozatokkal és felelősséggel jár a gyereknevelés. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az én tudat fejlesztése, a személyiségfejlesztés alapján az önismeret, a reális énkép kialakítása Feladat: A diák fogadja el önmagát olyannak, amilyen. Fogalmazza meg, milyenné szeretné válni, majd ebből kiindulva fejlődjön, változzon.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai - Egészségfejlesztési program. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat az Iskolai Egészségnevelési és Egészségfejlesztési Program foglalja össze, amely a pedagógiai program melléklete. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnői hálózat segítségével szakköri formában valósítjuk meg. A szakkör célja, hogy a tanulók ismerjék meg: - a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, - az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az újraélesztés ABC-jének értelmét, - az elsősegélynyújtás általános szabályait. A tanulók sajátítsák el: - az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, - az alapvető életműködések zavarainak felismerését, - az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját. Legyenek képesek: - a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését, - a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, - a szájból-orrba befújásos lélegezetés elvégzésére, - egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, - ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, - balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon a TÁMOP 3.1.4-2012/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázat keretében 20 órás tanfolyam során valósul meg pedagógusok és egészségügyi szakemberek bevonásával.
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 Segítő életmódra nevelés – közösségfejlesztés általános feladatai A szociális értékrend szociális motívumainak fejlesztése
19
Motívumok Szociális hajlamok Kötődés Ragaszkodás, szeretet Rangsorképzés
Csoportképzés
Birtoklás
Párképzés Szexualitás Utódnemzés Szociális attitűdök és meggyőződések Tanult motívumok (érzelmek: empátia, megértés, együttérzés, részvét, stb.)
Feladatok Eljárások A szociális kompetencia fejlesztése. Erősíteni kell a tanulók kötődését a családhoz, csoporthoz, osztályfőnökhöz. A tanulókat, családi A szeretet a kötődés érzelmi megtestesítője, aminek viszonyaikat meg kell megnyilvánulása ne legyen szégyen. ismerni az osztályfőnöknek és a Ki kell alakítani azokat az iskolai sajátosságokat, nevelőknek. amelyek olyan rangsorképző tulajdonságokat Irodalmi és történelmi hordoznak, amelynek alapján mindenkinek megvan az minták. előbbre jutás lehetősége. Olyan hovatartozási kötődések kialakítása, amelyek nem a másik csoport lenézésében, előítéletben, Osztálytársak szembenállásban nyilvánulnak meg, hanem ünnepeinek (névnap, megértésben. IPR-program működtetése. születésnap) megünneplése. Közös A megosztás, felajánlás, adakozás, ajándékozási készülés iskolai és hajlam rendszeres művelésével kell a birtoklás nemzeti ünnepekre. öröklött hajlamát szabályozni. Szituációs helyzetek teremtése pl.:játékok használata a A családi életre nevelés feladatai: a családmodellek napköziben. megismerése.
Ki kell emelni azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési módokat, szociális, történelmi, vallási eseményeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitűdök kialakítását tartjuk szükségesnek.
A pozitív attitűdöket kellemes élményekkel, ismételt megerősítéssel kell kialakítani.
Meggyőződések (elfogadó-elutasító) A meggyőződéseket igazolt ismeretekkel kell erősíteni. Az emberekre, etnikumokra, nemzetekre vonatkozó szociális meggyőződéseket pozitív, elfogadói irányba kell fejleszteni. Az előítéletes meggyőződések, általánosítások hibás voltát irodalmi, történelmi, napi politikai példákkal kell indokolni.
A szociális képességrendszer fejlesztése Képességek
Feladatok
A negatív attitűdöket kellemetlen, irodalmi, történelmi, olvasmány élményekkel kell kialakítani – szembe állítva velük a pozitív attitűdöket. Nemzetiségi oktatás népismereti tananyagai.
Eljárások
20
Szociális komponenskészletek Szokások, minták
Szociális készségek pl.: kapcsolatteremtés empátia, tolerancia, érdekelemző-egyeztető, elismerés-bírálat, konfliktuskezelés, vitakészség, alkalmazkodás, szervezőkészség, vezetői készség, kooperáció
A szociális kompetencia fejlesztése. A személyiségfejlesztésben nagy szerepe van az észlelhető, elsajátítható szociális mintáknak. Ellenpólust kell mutatni a tömegkommunikációs eszközökből áramló antiszociális mintákkal szemben.
Személyes példamutatás, történelmi, irodalmi példák. Spontán és mesterséges szituációk, a drámapedagógia eszközeinek bevezetése.
Az eredményes fejlesztéshez lehetővé kell tenni a szociális képességek működését, a segítést, a szociális kommunikációt, együttműködést, demokratikus vezetést, tisztességes versenyzést. Önálló munkavégzés, munkaszervezés. A nevelés - oktatás mind több területén kell alkalmazni a kooperatív tanulás módszereit. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.
Diákönkormányzat működtetése. Csoportos munkavégzés, együttműködés. Felelősi hálózat kiépítése. Iskolai hagyományápolás. A közösségi rendezvényekkel az együttléteket élményszerűvé kell tenni. Demokratikus elvű tanárA szociális ismeretek alapvető iskolai forrása diák kapcsolat. Szociális ismeretek az irodalom és történelem tantárgy ismeretanyaga. Új ismeretanyagban: társadalmi, gazdasági ismeretek, állampolgári, emberismeret. A szociális kommunikáció A nyelvi kompetencia fejlesztése. Érzelmi kommunikáció Alapvető feladat a gyakori érzelmi kontaktus és a környezet érzelmi Az elmarasztaló érzelmi kommunikációjának pozitív reagálások is bizalomra, megnyilvánulásainak erősítése. szeretetbe ágyazódjanak. Dominánsan pozitív érzelmi légkört kell a Konfliktuskezelő tanulóközösségekben kifejleszteni. Ez tartja technikákat kell alkalmazni fenn a személyiség biztonságérzetét. az iskolai nevelés minden területén. A nevelőtestület tagjait megismertetjük az EQ Tudatos fejlesztése szükséges az egyes fontosságával és Szóbeli kommunikáció verbális komponenseknek (meggyőzés, eljárásaival. feladatadás, utasítás, beszámoló, elismerés, A számonkérési formák bírálat, stb.) között növelni kell a szóbeliséget. Szituációs gyakorlatok
21
A szociális érdekérvényesítés fejlesztése A segítőképesség
Az együttműködési képesség A vezetésképesség
Az önkormányzás képessége
Az előző képességek alapján működő közösségek fejlesztése
A versenyzés képességének fejlesztése
Az iskola feladata, hogy a megfelelő műveltségi területekről az alkalmas mintákat kiemelje, azokkal az életkori sajátosságoknak megfelelően szembesüljenek a tanulók. Alkalmazni kell a mindennapi iskolai életben az együtt cselekvést, közös feladatmegoldást. A tanulóknak legyen elegendő alkalmuk a segítő együttműködést gyakorolni. Kooperatív technikák, projekt-oktatás. Mivel a pedagógus-tanuló viszony szükségszerűen vezető- vezetett kölcsönhatás, de képessé kell, hogy tegye a tanulót a helytállásra – ezért segítő vezetésként kell működnie. Ebben a folyamatban a segítő vezetés, a demokratikus vezetés és az együttműködés szabályainak egymást támogatva kell működniük.
Irodalmi, történelmi példák filmélmények bemutatása. Alkalmazni kell a kooperatív tanulást: pl. tanulópárok létrehozásával.
Ez a segítő életmódra nevelés hatékony mintája. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy vezetői segítséggel tűzzenek maguk elé célokat, annak elérése érdekében összehangolt tevékenységet folytassanak az elvégzett munkát értékeljék. A közösség tevékenysége épüljön be az iskola tevékenységi rendszerébe. Élményszerűvé kell tenni a közösségi követelményeket. A közösség véleménye váljon az egyén magatartásának szabályává. A közösség keltse fel az egyén aktivitását.
A diákönkormányz at tervező, szervező feladatainak nevelői segítése, döntéseik előkészítése. Közös kulturális, sport és A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell szabadidős az életkorral változó közösségi magatartásokhoz: a kisgyermek programokat kell heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – szervezni az személyiségének átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és egyes irányítani képes személyiséggé válásig. A felelősi feladatok közvetlen közösségfajták ellenőrzés nélküli teljesítésének megvalósítása. A közös tevékenység számára, minél egyes mozzanatainak megszervezésére való megtanítás. A pedagógus sokrétűbb szerepének csökkentése. A fegyelem továbbfejlesztése, a felelősség közösségi alapjainak lerakása, a segítés közösségi indítékainak növelése. élményszerzési lehetőséggel Az iskola feladata a segítő versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával. El kell ismerni, ill. A versenyzés, meg kell követelni a szabályozottság, az esélyesség és a segítés (fair harc pozitív és play) megtartását. negatív Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia fejlesztése. módjainak összehasonlítása, értelmezése különféle sportés történelmi példákon.
1.4.2 Az iskolai hagyományápolás, mint közösségfejlesztés Az általános iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény hagyományrendszere: Tanévnyitó ünnepély: Itt történik az első osztályosok fogadása, megajándékozása. Október 6. ünnepély az Aradi Vértanúk napján. Külön az alsó tagozatnak és külön a felsőnek. Október 23. Megemlékezés és ünnepség az l956-os forradalom és szabadságharc emlékére. December 6. Mikulásnapi sportnap.
22
December: Karácsony előtti utolsó tanítási nap: Február: Március 15.
Április 11. Május első vasárnapja: Június 4. Június: utolsó tanítási hetén: Június: utolsó tanítási nap: Június: utolsó hét szombatja: Iskolai szintű versenyek: Sport:
Szaktárgyi: Alsó tagozat: Felső tagozat: Bátaszéki matematika verseny: Jékely Zoltán szavalóverseny:
Nemzetiségi nap – karácsonyi vásár karácsonyi ünnepség. Dorottya nap - Farsang Megemlékezés és ünnepség az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján. Nyuszis sportnap. Megemlékezés a költészet napjáról. Anyák Napi ünnepség. Nemzeti összetartozás napja Diáknap. Búcsúzó 8.osztályosok bababallagása. 8.osztályosok ballagása.
Kanizsai Dorottya Úszóverseny Kölyök Kupa - november, Suli Kupa - december Kalász János Torna Tanulmányi versenyek (iskolai) tantárgyi versenyek – december tantárgyi versenyek döntő – március március
Szórakoztató rendezvények – sportnapok: Mikulás, Nyuszis sportnapok December: Karácsonyi bál - külön alsó és külön felső tagozat Február: Farsangi bál A hagyományápolás külsőségei Név Címer Sportruházat Zászló Ünnepi viselet Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A tanévek visszatérő gyakorlatában nevelők, szülők és tanulók körében törekszünk az elvi és a gyakorlati egység megteremtésére. Az iskola gondoskodjon arról, hogy a hagyományok dokumentációit (írásos anyagok, képek, oklevelek, tablók stb.) kellő tisztelettel és hozzáférhető formában őrizzük iskolánkban. Az iskola névadójával („Kanizsai Dorottya”) kapcsolatos hagyományok Ismerkedés a névadó életével, történelmi érdemeivel. Iskolai jelképek (jelvény, oklevélnyomtatvány, embléma) tervezése – versenyszerűen – az iskola tanulóival. A jelképek alkalmazása. Dorottya nap (február 6): Dorottya-bál. Hozzá kötődően jelmeztervező verseny kiírása. Dorottya napi hangverseny a zeneiskolások előadásában. Kortörténeti vetélkedő a mohácsi csata és történetei korából. Rendszeres tanulmányi kirándulások a mohácsi emlékhelyre. Házi múzeum: amelyben állandó kiállítás van a korról és Kanizsai Dorottyáról. Táborok – erdei iskolák Az iskolában évente szervezünk tanulóink számára üdülő- és szakmai táborokat. Ezek fajtái eddigi gyakorlatunk szerint: - Balatonszepezdi nyári tábor a felső tagozatosoknak (üdülő és szaktábor) - Fadd-Dombori nyári tábor az alsó tagozatosoknak (üdülőtábor) - „SULI-MÓKA” játékos sportverseny testvérvárosaink (Besigheim, Nagysalló) iskolái között.
23
A gimnázium hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztés megvalósulását az osztályhoz, az iskolához a különböző korcsoportokhoz való tartozás erősítését a tanórákon kívül a következő területeken látjuk megvalósíthatónak. A gimnázium hagyományőrző tevékenységei: - Fontos feladat az iskola névadójának, II. Géza király emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő Géza-nap, illetve a megyei művelődéstörténeti és szavalóverseny és a tehetséges diákok bemutatkozása a Géza-gálán. A Géza-napon megválasztott 11. évfolyamos „Géza király” és „Eufrozina királyné” megkoronázása minden év május 1-jéhez közeli időpontban kerül megrendezésre. Évenként Géza-bál szervezése az iskolát támogató magánszemélyek és közösségek illetve szülők és diákok számára. - A négy, öt vagy hat éves kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka elismeréseként az arra érdemes 12. évfolyamos diák(ok) a ballagási ünnepélyen Géza-plakettet kap(nak). - A ballagási ünnepségen adjuk át a legkiemelkedőbb sportteljesítményt nyújtó végzős tanítványunknak, az életmentés közben tragikusan elhunyt diákunk, Szűcs Péter emlékére alapított díjat. - Minden tanév folyamán iskolai ünnepélyeket, illetve megemlékezéseket tartunk. - Hagyományos középiskolai rendezvényeink: induló osztályok közösségformáló programjai tanévkezdés előtt (kirándulás, vetélkedő, ismerkedés a város nevezetességeivel, szecskabál – tekintettel a sok bejáró tanulóra) - Ünnepségek alkalmával gimnáziumunk minden tanulója iskolai egyenruhát visel, mely az együvé tartozást fejezi ki – ezzel is erősítve az egy közösséghez való tartozás érzését. Tudományos Diákkör: Az iskolában Tudományos Diákkör működik, melynek hagyományos rendezvényei a következők, ezzel is erősítve a különböző korosztályú tanulók közösséghez tartozását: előadássorozat szervezése, versenyeztetés, felolvasó ülések rendezése, színházlátogatások, túrák, kirándulások szervezése. Az adott tanév történéseit, eseményeit CD-re, DVD-re rögzítjük, havonta a városi újságban, a Cikádor újságban beszámolunk róla, év végén évkönyvünkben megjelentetjük. A gimnázium honlapján rendszeresen frissítjük az anyagot. Iskolai sportkörök – DSK: A közösen végzett sporttevékenység, a versenyeken való részvétel, a közösen elért eredmény, sikerek erősítik a csapathoz tartozást.
1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Diákönkormányzat – DÖK: A tanulók és a tanulóközösségek képviseletére, érdekvédelmére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenység segítésére az iskolában (a Kanizsai Dorottya Általános Iskolában és a II. Géza Gimnáziumban) diákönkormányzat működik, amelyet a diákok által megválasztott vezetőség irányít. Képviselői jelen lehetnek az iskolaszéki megbeszéléseken, a szóbeli érettségi vizsgán stb. Igyekszünk bevonni a fiatalokat és ezzel érdekeltté tenni a döntések előkészítésébe, ehhez a megfelelő információáramlást biztosítjuk (összekötő tanár, igazgató útján, diákközgyűlés). Tevékenységüket a diákok javaslata alapján az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik, szervezeti és működési szabályozásuk az SZMSZ mellékletében található.
1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Kanizsai Dorottya Általános Iskola Az iskola feladatai közé tartozik az is, hogy felkeltse diákjaiban a szabadidő értelmes eltöltése iránti igényt és megszervezze az érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelő tevékenységet. Nyújtson olyan élményt, a melyet a diákok a későbbiekben hasznosíthatnak. Fontos, hogy tanulóink szabad idejükben is fejlesszék személyiségüket, kommunikációs képességüket, a találékonyságukat. Elengedhetetlen szempont, hogy a szabadidős tevékenység kielégítse kíváncsiságukat, felkeltse érdeklődésüket, nyújtson lehetőséget készségeik, képességeik fejlesztésére. Ennek eszköze lehet az újszerű infokommunikációs eszközök szabadidőben történő használata, melyeknek segítségével újabb és újabb ismereteket gyűjthetnek diákjaink tanulmányaik sikeresebb folytatásához. Az iskolai szabadidős tevékenység lehetőséget nyújt az emberi értékek, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok megismerésére, ápolására is. Lehetőséget teremt a gyermekek egyik legalapvetőbb igényének, a közösséghez tartozásnak megélésére is. A tanuló a szabad játék során olyan élményhez jut , amely sarkalja a további
24
közös munkavégzésre, az egymás i megértésére, az együtt működésre, így a későbbiekben a diák állampolgárként is a demokráciát ismerő és a toleranciát gyakorló emberré válhat. A megvalósítás területei: - Délutáni sportfoglalkozások, edzések-atlétika, labdarúgás, - Természetjáró tevékenység-bakancsos túrák évente legalább 4 alkalommal, turisztikai versenyek alkalomszerűen, - Iskolai sportversenyek-télapós és nyuszis sportnapok, évfolyamszintű osztálybajnokságok, házi úszóversenyek, - Óraközi szünetre és a délutáni napközis időszakra szervezett játékos testmozgások és foglalkozások – napköziseknek legalább évi 2 alkalommal játékos sportverseny - úszásoktatás-időszakosan a versenyek előtt tréning - Nyári táborok- sport tábor az alsó tagozatnak, jelentkezés esetén Dombori és Szepezd - Színházlátogatás-szinte havi rendszerességgel alsó-felső tagozat - iskolai és városi könyvtári foglalkozások-alkalomszerűen a napközisek és egyéb érdeklődők részvételével - diákönkormányzati rendezvények- diáknap, fordított nap, rendszeres diák gyűlések, karácsonyi bál, és farsangok, teadélutánok , - szakkörök-az aktuális szakköri kínálatok alapján - hazai és a külföldi tanulmányi utak- osztálykirándulások , Suli-móka - Nagysalló, Partner iskola - Beisigheim - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást-alkalomszerűen 7-8.évfolyamosok részére-Szekszárdon pályaválasztási börze, II. Géza Gimnázium
-
Tanulmányi kirándulások: Az osztályfőnökök kísérő tanár segítségével, a nevelőmunka és közösségfejlesztés céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A szervezésbe, a kirándulásra készülésbe bevonják a diákokat is. Ugyanezen célok megvalósítását szolgálják az iskolai szintű kirándulások is. A TÁMOP 3.1.4-2012/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázat keretében évente egy alkalommal diákjaink részt vehetnek erdei iskolában, amely a környezettudatos magatartás kialakítása mellett, a közösség fejlesztését is szolgálja. Ökológiai tábor, környezettudatos nevelést, fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos tanórán kívüli tevékenység. A 7-10. évfolyamos tanulókat érinti, célja Magyarország tájainak ökológiai viszonyainak megismerése, környezettudatos magatartás kialakítása. Évente egy alkalommal van tervezve, tavaszi időszakban, s egyszerre 45 diákot érint. Sportkirándulások - környezettudatos nevelést, fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos tanórán kívüli tevékenység évente négy alkalommal és 15 főt érint. nyelvi tábor – az EU országok tradícióinak megismertetése külföldön tartott nyelvi tábor segítségével, évente egy alkalommal 7 napos program, 15 fő részvételével.
1.5 A pedagógusok feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
25
-
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -
-
-
-
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. osztálytermek rendben tartásának és dekoráció kialakításának felügyelete. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Alaposan meg kell ismernie tanítványait. Az iskola pedagógiai elvei szerint nevelje osztálya tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Működjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Tartson fenn aktív pedagógiai kapcsolatot az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs, stb.) Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet és mikroértekezletet tart. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Saját hatáskörben - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Nevelő - oktató munkájához tanmenetet készít. Különös figyelmet fordítson a gyerekek egészségnevelésére.
26
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
-
Intézményünkben közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a kompetenciafejlesztés. A gyermek, a tanuló a képességek, készségek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozza a családból, melyek fejlesztése kiemelt feladatunk. A tehetség és képességek kibontakoztatásában az intézmény valamennyi pedagógusa részt vesz. Legfontosabb feladatnak tekintjük a tehetségek felismerését, ápolását, a gyermekek, tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását. E tevékenységek színterei: - egyéni képességekhez igazodó tanórai differenciált tanulásszervezés; - emelt szintű oktatás; - a nívócsoportos oktatás; - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; - sportkör; - a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások; - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - a szabadidős foglalkozások (pl .színház-és múzeumlátogatások ); - művészeti csoportok; - az iskolai könyvtárak, valamint az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a továbbtanulás segítése; - a valamely területen tehetséges SNI-s tanulók célirányos fejlesztése. E tevékenységeket hivatottak segíteni azok a koordinációs fórumok, amelyeket rendszeresen működtetünk: közös szakmai sport-munkaközösség, szakmai értekezletek, műhelymunkák, alkalmi feladatokra szerveződő közösségek. A gimnáziumban a tehetséggondozás differenciálással kezdődik. Ennek megvalósulási területei: orientációs csoportok indítása (közép és emeltszintű érettségire való felkészítés, nívócsoportos oktatás (nyelvi, matematika) szakkörök, középfokú nyelvvizsgára előkészítők iskolai sportkör (atlétika, labdarúgás, kosárlabda stb.) versenyek, vetélkedők, pályázatok rendhagyó órák rendhagyó helyszínen (múzeum, irodalmi kávéház, Csodák Palotája) ill. meghívott előadókkal egyéb szabadidős foglalkozások (énekkar, színház, operalátogatás, múzeumlátogatás, kiállítás szervezése, kézműves szakkör, állatkerti látogatás) a továbbtanulási lehetőségek időben elkezdett feltérképezése, célirányos felkészítés, tudatos pályaválasztás (pályaválasztási felelős, osztályfőnök, EDUCATIO kiállítás megtekintése 10-12. évfolyamon, pályaorientációs börze)
27
Az új oktatásszervezési eljárások, munkaformák a tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek eszközrendszerében
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek,
Tantárgytömbös oktatás Egyéni képességeknek megfelelő differenciált feladat meghatározás. Egyéni produktumok készítése pályázatokra, versenyfelkészítés.
Projektoktatás
Moduláris oktatás
Közös produktum készítése, interjú, kiselőadás. Egyéni képességeknek, együttműködési lehetőségeknek megfelelő feladatszabás a projekt megvalósítása során.
A tanulók egyéni ütemű előrehaladása lehetővé teszi a tehetséggondozást
Témahét Differenciált munka és tanórán kívüli tevékenységek; Lényegkiemelő képesség, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tanítási stratégiák széles skálájának alkalmazása Különböző interakciós módok használata A diákok ötleteinek és javaslatainak felhasználása
Tanulói laptop program Felkészítés a továbbtanulásra Előkészítő szakkörök Versenyeztetés Tehetségekkel való foglalkozás: ECDL vizsgára felkészítés.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése érdekében elsődleges feladatunknak tekintjük: a probléma időben történő észrevételét, a diagnosztizálást, szakemberek bevonása (pszichológus, kineziológus, logopédus, nevelési tanácsadó) az okok feltárását, a szükséges intézkedések megtételét, a segítő programok megtervezését A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítik a kompetencia alapú oktatási program egyes eljárásai: Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása. Differenciált rétegmunka alkalmazása. A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán IKT eszközök, iskolai könyvtár könyvállományának használata Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. - Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása, felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások szervezése. Megfelelő szintű csoportba való osztás. A nem szakrendszerű oktatás alkalmazása keretében a felzárkóztatás segítése az 5-6. évfolyamon. Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban A megelőzés érdekében a Nevelési Tanácsadó munkatársai segítenek a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a problémák felismerésében. Az intézményrendszer szabályozott folyamatainak egyike a Nevelési Tanácsadóhoz történő irányítás, az onnan való visszajelzés. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az oktatási intézményegységekben az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások és képesség-kibontakoztató foglalkozások jelentik.
28
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Az új oktatásszervezési eljárások, munkaformák a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program eszközrendszerében Tantárgytömbös oktatás
Projektoktatás
Moduláris oktatás
A kognitív területeken tanulási kudarcnak kitett tanulók számára sikerélmény biztosítása motiváló hatású feladatokkal. A tanulásiismeretszerzési folyamat apró elemekre bontása, majd ezek szintézise, nagyobb összefüggésekbe helyezése Folyamatosan magas motivációs szint fenntartása.
Tevékenykedtetéssel sikerélményhez juttatás Egyéni képességeknek megfelelő feladatszabás a projekt megvalósítása során.
A mindennapi életben jól hasznosítható, és sok tapasztalással megszerzett tudás motiválja a gyerekeket
Témahét Élményszerű tanulás a motiváció, az érdeklődés felkeltése révén
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A tananyagok megfelelő kiválasztása. Az anyag újratanítása abban az esetben, ha a diákoknak problémájuk adódik. Rugalmasság és kreativitás.
Tanulói laptop program A tanuláshoz való viszony áthangolása. Tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása. A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése. A tanulók számítástechnikai eszközök iránt tanúsított magas fokú motivációs szintjének megtartása, e motivációs erő felhasználása a tanításitanulási folyamatban
29
2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségek általában szocializációs zavarok vagy egészségügyi okok miatt alakulnak ki. Feladataink ennek megfelelően: - A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében elsődleges a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok feltárása. Diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások
területeinek felderítése, az okok felderítése, -
Szoros kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnővel, családgondozóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. A pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, a jó cselekedet azonnali elismerése, megerősítése. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató foglalkozások szervezése. A tanárok és tanulók személyes kapcsolatainak erősítése. A szülők szemléletformálása, szoros kapcsolat a családdal. Családlátogatás, a fiatalok otthoni életformájának, ellátásának figyelemmel kísérése. Esélyegyenlőség, sokrétű tevékenységformák biztosítása. Személyre szabott tanulás, tanítás. fejlesztő programok kidolgozása,
speciális szakember segítségének biztosítása differenciált képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése nyugodt, kiszámítható, következetes nevelői magatartás kiscsoportos foglalkozások felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás rövid, tömör, világos utasítás egységes nevelői követelménytámasztás szülő-gyermek kapcsolat erősítése, dicséret, pozitívum elmondásával családlátogatások napközi-tanulószoba közösségformáló szerepe a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, előadás, fogadóóra, nyílt nap) beilleszkedési zavarral, magatartási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók rehabilitációs célú a Nevelési Tanácsadó keretében végzett foglalkozás kis létszámú csoportok szervezése oldott, szorongásmentes légkör biztosítása
30
Az új oktatásszervezési eljárások, munkaformák a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek eszközrendszerében
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Tantárgytömbös oktatás Felkészítés az önálló munkára. Feladatok kiegészítése, részekre bontása. Szubjektív önkifejezés segítése. Személyes élményeken alapuló, differenciált problémamegoldás hoz szükséges háttértudás kiépítése. Közvetlen kommunikálás, beszélgetés. Folyamatos elismerés, dicséret.
Projektoktatás
Konfliktuskezelés Egyéni képességeknek, együttműködési lehetőségeknek megfelelő feladatszabás a projekt megvalósítása során. Szülő és gyermek közti kapcsolat erősítése Személyre szabott feladatokkal segíteni a kiscsoportokba való beilleszkedést Nagyfokú tolerancia minden résztvevő részéről.
Moduláris oktatás
Témahét
A közösen végzett tevékenység, a csoportmunka elősegíti a beilleszkedést.
Differenciált feladat meghatározás. Folyamatos motiváció a tanulási kedv fenntartásáért. A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. Fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Cselekvési program készítése. (saját maga és környezete számára) Emberi együttélés alapelveinek értelmezése Helyes énkép,- emberkép megalapozása Hatékony tanulásszervezés Élénk tempó az órákon A diákok munkájának rendszeres ellenőrzése
Tanulói laptop program
A hátránnyal küzdő tanulók számára egyéni fejlesztési célok kitűzése a motiváció folyamatos fenntartásával. Ismerjék fel saját és mások értékeit, fogadják el azokat és a másságot.
31
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak a gyermekek nevelésére és gondozására. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Alapvető feladat a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Fontos, hogy a pedagógia minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön. Olyan pszichés körülményeket kell biztosítanunk, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek, aki az osztályfőnökökkel, a védőnővel és a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal közösen szeptember hónap folyamán egy átfogó felmérést végeznek az iskola tanulóinak szociális helyzetéről. Az érintett szervekkel a kapcsolattartás folyamatos, ill. havi rendszerességgel esetmegbeszélésekre kerül sor. Az itt szerzett információk alapján a rászoruló gyerekeket nyilvántartásba veszik, és az egész tanéven keresztül figyelik és segítik. Ezen tanulók támogatást kapnak könyvosztáskor (ingyen tankönyv), étkeztetéskor (menzadíj 50%), iskolatejet naponta, valamint iskolánk alapítványa támogatást ad nyelvi táborok, kirándulások, nyelvvizsgák megvalósításához. Az ifjúságvédelmi tevékenység részeként rendszeresen naprendre kerülnek a 7-13. évfolyamos korosztályt leginkább érintő és veszélyeztető tényezők: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás, AIDS, leginkább a megelőzésre helyezve a hangsúlyt- külső szakemberek bevonásával. Ezekkel a problémákkal foglalkoznak az osztályfőnöki órák havi rendszerességgel és évi két alkalommal vendégelőadók meghívásával (rendőr, orvos, egészségügyi előadó, védőnő). Ezen programok célja, hogy tudatosítsa a fiatalokban a szerek káros és romboló hatását, mely kihat az egyénre, a családra, az egész társadalomra. A lelki eredetű problémák elszaporodása miatt fontos a rászoruló tanulók mentálhigiéniás szakemberhez való irányítása. Mivel a legfontosabb láncszem a család, emiatt sokkal szorosabb a kapcsolat a rászoruló családokkal. Erre szolgálnak a közös és a rendkívüli szülői értekezletek, a családlátogatások és a fogadóórák. A gyermek- és ifjúságvédelem érdekében intézményünk együttműködik az illetékes Gondozási Központtal, Polgármesteri Hivatallal, Gyermekorvosokkal, Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő szervezetekkel. A gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységeink: - személyes, egyéni tanácsadás (szülőnek, diáknak), szülőkkel való együttműködés - korrepetálások, szintre hozó foglalkozások - szabadidős tevékenységek szervezése (szakkörök, fakultációk, sportolási lehetőségek, internet használat, könyvtár, nyári szaktáborok stb.) - a pályaválasztás segítése - egyéniségvédő és mentálhigiénés programok szervezése szakemberek bevonásával. - egészségügyi szűrővizsgálatok, védőoltások megszervezése - iskolai étkezési lehetőség - közzéteszi jól látható módon a tanulók és a szülők számára a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segély szolgálat) címét és telefonszámát (kék szám)
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetben került gyermekek felderítése alapvető feladatunk. A szociális hátrányok enyhítését az alábbiak szolgálják: - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programja - IPR - Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségéről. - Természetbeni juttatások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, táboroztatási támogatás). - A szociokulturális hátrányok enyhítése (jól felszerelt könyvtár, tanácsadás, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, pályaorientáció, felvilágosító, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szervezése,
32
napközi, tanulószoba, diákétkeztetés). A hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - a családi mikrokörnyezet feltérképezése, a megfelelő intézkedések megtétele - családi házon kívüli környezet megismerése - tartós tankönyvek vásárlása, használatba adása - alapítványi támogatás nyelvtanuláshoz és egyéb, tanulást segítő programokhoz (tanulmányi kirándulás, színházjegy, hangverseny stb.) - az iskola létesítményeinek (sportcsarnok, uszoda, internet, könyvtár) használata - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, bejáróknál a környező települések megfelelő szakembereivel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a Vöröskereszttel és más társadalmi szervezetekkel, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskola belső döntési mechanizmusában a tanulók a diákönkormányzaton keresztül vehetnek részt. Az Nkt. részletesen szabályozza azokat a területeket, ahol a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény tanulói a Kanizsai Dorottya Általános Iskolában és a II. Géza Gimnáziumban diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. Az iskola diákönkormányzatának a tantestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ melléklete. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait. A diákönkormányzatba a 4.- 5.-6.-7.-8. osztályok küldhetik képviselőiket. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlésen lehet közérdekű észrevételeket, javaslatokat, kritikai megjegyzéseket tenni. A diákközgyűlés az igazgató által (lsd. tanév rendje), illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A diákönkormányzat tisztségviselői: a) Gyermekvezetők: - osztályonként egy-egy osztálytitkár; további egy-egy választott osztályképviselő b) Felnőtt segítők, vezetők: - diákönkormányzatot segítő nevelő A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezetők továbbítják a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése A Diáktanács az osztályonkénti képviselők testülete; havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. Döntési joga van: - a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Egyetértési joga van: - a házirend kialakításában, az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben, a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában. Véleményezési joga van: - a tanév rendjének meghatározásában; a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában; meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben; a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében; Javaslattevő joga van:
33
- minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők: - osztályönkormányzatok tevékenysége. - A “ Bátaszék Város jó tanuló- jó sportoló” díjra ajánlás, amely elismerésre a DSK vezetőségével, a tantestülettel együtt teszünk javaslatot;
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Együttműködési formák Az iskolai közösségek és kapcsolati formák Az iskolaközösség: az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. Az alkalmazotti közösség: az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A szülői munkaközösség: A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A SZMSZ a következő jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: A szülői munkaközösség joga, rendszeresen tájékoztatást kapni az iskolaszék tevékenységéről, rendszeresen tájékoztatást kapni azon alapítványi, diák-önkormányzati pénzek felhasználásáról, amelyek jótékonysági rendezvények bevételeként szolgálják az iskola tanulóinak jutalmazási és egyéb, a nevelést, oktatást segítő céljait. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői választmányt az igazgató tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az SZMK elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az iskolaszék. Az iskolaszék a saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A diákönkormányzat. Az osztályközösség. Az osztályközösség az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége: megválasztja az osztály titkárát és helyettesét, küldötteket delegál az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe és a diákközgyűlésbe így dönt saját diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az of. jogosult az osztályában tanító pedagógusok mikroértekezletét összehívni, levezetni. Az osztályfőnöki feladatra történő kijelölés szabályai: A megbízásnál a nevelő pedagógiai felkészültsége az elsődleges szempont. Az osztályfőnök megbízatása idején szaktanárként is minél több időt tölthessen együtt tanítványaival. Az alsó és felső tagozatos tanulmányok során lehetőleg ne kerüljön sor osztályfőnök-változásra. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje. Az iskola, különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, iskolagyűlés, tanácskozások, nyílt napok, fogadóórák. A rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, amellyel minden pedagógus rendelkezik. Az alkalmi időpontok a hirdetőtáblákon jelennek meg
Rendszeres írásbeli tájékoztatás. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztatófüzetében is feltüntetni. A tájékoztatófüzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás legfontosabb fóruma a diákönkormányzat, amely alkalomszerűen tart ülést. Ezen kívül a diákok rendszeres tájékoztatására szolgál a folyosói faliújság, az iskola honlapja, valamint a szóban és írásban történő hirdetések.
34
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőkkel való kapcsolattartás a következő fórumokon történik: iskolaszék, fogadóóra, szülői értekezlet. Az osztályfőnök közvetlenül- vagy a diákok közvetítésével tartja a kapcsolatot a szülővel.
-
-
-
-
-
-
Feladatunk, hogy a családi nevelést kiegészítve, vele összhangban gondozzuk, ápoljuk, védjük, neveljük és fejlesszük a ránk bízott gyermekeket, tanulókat. Az együttműködés alapvetően a szülő és a pedagógus folyamatos információcseréjén alapszik. Az együttműködés során közösen kell törekedni a céljainkban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló programjában. A tagintézmények a tanév során szóbeli tájékoztatást tartanak az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak (a tanulók tájékoztató füzetében). Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja. Évente szeptember végén, január elején és május elején tartunk szülői értekezletet. Ezeken a tanév rendje, az osztály általános tanulmányi, neveltségi állapota, a jobb tanulmányi és neveltségi állapot eléréséhez szükséges feladatok összehangolása kerül napirendre. Az aktuális osztályt érintő eseményekre történő felkészülés (pl. kirándulás), a továbbtanulással kapcsolatos információcsere, az országos és helyi közoktatás-politika alakulása, változása szintén témája egy-egy szülői értekezletnek. Hasonlóképpen a szülői értekezleten ad az iskola tájékoztatást: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról. A szülők kérdéseit, véleményét, javaslatait összegyűjti az osztályfőnök és továbbítja az iskola igazgatósága felé. Rendkívüli szülői értekezletet az of. és a szülői munkaközösség vezetője hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. Esetmegbeszélés a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevők szülei számára. A szülői fogadóórák: az általános iskola valamennyi pedagógusa a tanév során minden hónap első hétfőjén fogadóórát tart 16 órától 17 óráig. A gimnázium az éves munkatervben rögzíti a fogadóórák időpontját. A fogadóórán kívüli időpontban egyeztetés után is lehetséges a szülő és nevelő találkozása. Rendszeres írásbeli tájékoztatás: valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztatófüzetében is feltüntetni. A tájékoztatófüzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. Családlátogatás: a fiatalok családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás. Különösen fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű, problémás fiatalok családjánál tett látogatásokat.
35
-
Az új típusú tanulásszervezési eljárások alkalmazása során – projekt, témahét, erdei iskola – a szülőket, a tevékenységek megvalósításához kapcsolható egyéb partnereket bevonjuk az így szervezett tanulási-tanítási folyamatba.
A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.
Az új oktatásszervezési eljárások, munkaformák a szülők, tanulók, iskolai pedagógusok együttműködésének formáiban, továbbfejlesztésének lehetőségeiben. Tantárgytömbös oktatás Projektoktatás Moduláris oktatás Témahét Műveltségterület Tanulói laptop tantárgyi bontás nélküli program oktatása Komplex produkciók Szülői tájékoztatók, Szülői tájékoztató, Példamutatás. Partneri igény felmérése Az elektronikus megvalósításakor a szülők meghívók, részvétel az segítség a Az otthoni Szülői fórumok információcsere tevőleges részvétele. értékelésben. gyűjtőmunkában, felkészülésnél és a biztosítása. kialakítása a Iskolai projektekhez, témahéthez Tárgyi feltételek előadások gyűjtőmunkánál Különböző szülői ház és az csatlakozó produktumok megteremtésében szülői készítésében. szülői tevékenységekben iskola között. megismertetése a szülőkkel. segítség. segítségnyújtás. együttműködés Szülői segítségadás, kívülállók A létrehozott produktum Szülői prezentáció (papírgyűjtés, faültetés, bevonása. bemutatása a (szülői) a témával környezeti nyilvánosságnak. kapcsolatban. tevékenységek, vetélkedők, túrázás, táborozás) Szülői segítségnyújtás önálló tanulói feladatok, kutatómunka elvégzéséhez.
36
1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat segítségével minden tanulóra érvényes lehetőségeket biztosítsunk ahhoz, hogy tanulmányaikat ismétlés nélkül folytathassák, vagy más intézményekből érkezve a különbségeket áthidalhassák. Iskolánk lehetőséget biztosít a tehetséges tanulók számára, hogy a tanulmányok lerövidítésével előrehozott (érettségi) vizsgát tehessenek. Ennek előfeltétele, hogy a(z érettségire bocsátáshoz szükséges) tantervi követelményeket teljesítsék. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje A szaktanár által összeállított feladatok megoldását, teljesítését minimum háromtagú vizsgabizottság értékeli. Az értékelésnek meg kell felelnie az évfolyamra megállapított követelményeknek. A vizsgatárgyak részei Írásbeli, szóbeli, gyakorlati. A vizsgatárgyak követelményei Minden tantárgy adott évre vonatkozó helyi tantervi követelményei.
VIZSGATÍPUSOK Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet a tanuló: - ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; - ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; - ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget - ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; - ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki Az osztályozóvizsga előírásai: - Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni - Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. A Pörbölyi Általános Iskolában az osztályozó vizsgabizottság tagjai: az osztályfőnök, a nevelőtestület egy tagja és a tagintézmény-vezető. - Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. - A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. - Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. - Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.
37
Javítóvizsga - Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-13. évfolyamon a tanév végén egy, max. három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; A javítóvizsgák előírásai: - A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; - A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; - A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet. - Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell; - A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá; - A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. - A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola; - A javítóvizsga nem ismételhető; - Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem jelent meg – hacsak távollétét betegsége vagy halaszthatatlan ügy miatt igazolják - úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. - Igazolt távollét esetén az új tanév első két hetében kell kijelölni számára a javítóvizsga új időpontját. Különbözeti vizsga - Más iskolából átjelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
A különbözeti vizsgát a tanév első félévét követő héten, illetve az osztályozóvizsgák időszakában lehet letenni. Alkalmassági vizsga - Alkalmassági vizsgát az iskolában az emeltszintű rajzoktatás osztályába történő felvétel előtt, illetve a művészetoktatási tagintézménybe történő felvétel előtt tart az iskola. - Az emeltszintű rajzoktatásra jelentkezés előtt, a rajzoktatásban résztvevő nevelőkből álló háromtagú bizottság megnézi az óvodás gyermekek óvodában készült rajzait, és annak alapján tesz ajánlatot az oktatási típusba történő felvételre. Az első osztályosok beiratkozását követően mindazokat a tanulókat fel kell venni az emeltszintű rajzos osztályba, akik a bizottság javaslata alapján ajánlatot kaptak. - Az alapfokú művészetoktatás képzéseiben való részvétel felvételi vizsgához kötött. A felvételi vizsga az adott szaktárgynak megfelelő egyszerű képességvizsgálatból áll. A jelentkező gyerekek alapvető hozzáállásának, szándékának figyelembe vétele mellett a képességekről és azok fejleszthetőségéről a szaktanárokból álló háromtagú vizsgabizottság dönt. -
Szóbeli felvételi vizsga a gimnáziumban - A gimnáziumban nem tartanak szóbeli felvételi vizsgát. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének helyi szabályai Más iskolából átjelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Fegyelmi okból való átvétel esetén 6 hónapos türelmi időt állapítunk meg. Ha ennek ideje alatt a tanuló nem felel meg a tanulmányi és magatartási követelményeknek, javasolhatjuk a szülőnek másik iskolába való átvitelét.
38
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A hatosztályos gimnáziumi képzés induló évfolyamára az a tanuló vehető fel, aki a hatodik osztályt sikeresen elvégezte és a 14. életévét nem töltötte be. A hagyományos gimnáziumi képzés induló évfolyamára az a tanuló vehető fel, aki a nyolcadik osztályt sikeresen elvégezte és a 17. életévét nem töltötte be. Az iskolába való felvétel a tanulmányi eredmény alapján – a jelentkezés függvényében –, valamint az esetleges versenyeredmény(ek) beszámításával történik. A beiratkozást a tanuló az iskola által meghatározott időben, személyesen vagy (kiskorú tanuló esetén) a szülő útján teheti meg. A beiratkozás az általános iskolai bizonyítvány birtokában, június hónapban történik. A belépő évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, vagy személyi igazolványát és lakcímkártyáját a tanuló általános iskolai bizonyítványát, tanulói azonosító kártyáját
39
" A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövőnek is lerakja alapját." (Eötvös Lóránd)
2013
Helyi tanterv
„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)
Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
7140. Bátaszék Budai út 9-11. 40
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ...........................................................................................3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................17 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .........................................18 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..........................................24 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..........26 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................32 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................33 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .........................................................36 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................37 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai........................................................................38 2. Az intézmény helyi tanterve ...........................................................................................41
3
2.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................41 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám.................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........54 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 56 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................59 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............59 2.7 Projektoktatás ..............................................................................................................61 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...................................................62 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .63 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásaHiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...............................80 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......82 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..........................................88 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elveiHiba! A könyvjelző nem létezik.
A pedagógiai programban az egyes szövegrészek eltérően érvényesek az intézmény egyes tagintézményeire. - A kiemelés nélküli szövegrészek az intézmény egészére érvényesek. - Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak az általános iskolai tagintézményekre érvényesek. - Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak a gimnáziumi tagintézményre érvényesek. - Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak az alapfokú művészetoktatási tagintézményre érvényesek. - A többcélú nevelési-oktatási intézményen belül az alapfokú művészetoktatási tagintézménynek a jelen helyi tanterve mellékleteként ÖNÁLLÓ NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE VAN. - Ezzel a háttérrel kiemelt szövegrészek csak a pörbölyi általános iskolai tagintézményre érvényesek.
41
42
2. A Cikádor Általános Iskola és Gimnázium helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése -
-
-
A Kanizsai Dorottya Általános Iskola tantestülete, valamint a Pörbölyi Általános Iskola tantestülete: A Nemzeti köznevelési törvény 26.§(2) szerint az EMMI „A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) rendeletében”megjelent kerettantervét építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába az ének zene tantárgy „A” változatával, valamint 17/2013(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségek óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvéről kiadott 8§ (1) c) bekezdése alapján német nyelvoktató nemzetiségi nevelésre-oktatásra. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola a 20/2012. EMMI rendelet 171. § alapján képességkibontakoztató és integrációs személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató felkészítést pedagógiai rendszerét beépíti a helyi tantervébe, és e program szerinti foglalkozást biztosít. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése a 6. évfolyamon magyar nyelv és irodalom tantárgyból, a matematika tantárgyból történik a 2013/14-es tanévtől kimenő rendszerben.
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK ELVEI -
-
Iskoláink az alapító okiratban szereplő felhatalmazás alapján, biztosítják a szakértői bizottsági véleménnyel rendelkező, sajátos nevelési igényű, (testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) integrált, - szükség esetén részlegesen integrált formában történő fejlesztését, nevelését – oktatását. Az érintett tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására, nevelésére vonatkozó irányelveket kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek alkalmazandók: o a személyi és tárgyi feltételek, rehabilitációs órakeret biztosítása o feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése, o sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; o differenciált, egyéni segítségnyújtás, önmagukhoz viszonyított fejlődésük értékelése. o A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást. o Ennek megfelelően a fejlesztés, a szakértői bizottságok által meghatározott területeken, adaptált programok, egyéni fejlesztési terv alapján történik.
A NEMZETISÉGI NÉMET OKTATÁST IGÉNYLŐ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK ELVEI A német nemzetiségi oktatás a nemzetiségi tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve figyelembe vételével zajlik. - A nemzetiségi német oktatása: kisebbségi nyelvoktató forma - A nemzetiségi népismeret tananyagtartalmak oktatása önálló tantárgyként történik. 2.2.1 A választott kerettanterv által meghatározott, és a kötelező feletti óraszámok A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A Pörbölyi Általános Iskolában a 3-4. osztályban a szabadon tervezhető órakeret terhére a magyar nyelv és irodalom tantárgyat heti egy órával (évi 36) növeltük meg, melyet a tantárgy helyi tantervében a következő tematikai egységre használunk fel: „6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése” -
Kanizsai Dorottya Általános Iskola 43
1.évfolyam
TANTÁRGYAK általános
Nemzetiségi nyelv és irodalom
rajzos
2.évfolyam
nemz.
KERET
általános
rajzos
3.évfolyam
nemz.
KERET
általános
rajzos
4.évfolyam
nemz.
KERET
általános
rajzos
nemz.
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
-
-
-
-
5
-
-
-
-
-
5
-
-
-
-
-
5
-
-
-
-
-
5
-
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7
7
Matematika
4+1
4
4
7 4
7+1
7
7
4+1
4
4
7 4
6+1
6+0,5
6
4+1
4+0,5
4
6 4
Idegen nyelv (angol)
KERET
6+1
6
6
4+1
4
4
2+1
2+1
6 4 2
1
1
1
1
Történelem Erkölcstan / Hit- és erkölcstan
1
1
Környezetismeret
1
1
Nemzetiségi népismeret1
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
Vizuális kultúra
2
2
Dráma és tánc/Hon- és népismeret Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2 2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
5
3
23
23
1
1
1
1
1
1
1+1
1
1
2 2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
5
3
23
23
1
1
1
1
1
1
2 2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
5
3
23
25
1
1
1 2
2 2
1
1
Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia
+2
+2
+2
+2
Informatika Testnevelés és sport
3
2
3
2
3
2
2
3
2
3
2
2
3
2
3
2
2
3
2
3
2
5
Osztályfőnöki Összesen délelőtt
23
21
Összesen délután
26
2
4
2
ÖSSZES (de + du)
25
25
282
Szabadon tervezhető órakeret
2(0)
2(0)
2(0)
Nemzetiségi órakeret Felhasználható összes tanóra Heti maximális a NAT szerint Napi maximális a NAT szerint
21
26
2
2
4
25 27 6
25 27 6
27 31 7
2
25
25
283
2(0)
2(0)
2(0)
2
21
25
2
2
4
25 27
25 27 6
25 27 6
27 31 7
2
25
25
27
3(0)
3(0)
3(0)
2
23 2
2
4
25 27 6
25 27 6
27 31 7
2
27
27
27
3(0)
3(0)
3(0)
2 25 27
24
25
2
2 25 27
27 29 7
27 29 7
28 33 8
27 29
Az órák forrása az ének-zene 1 órája 110/2012.Korm.rend.(NAT) 8.§(3)da alapján növelve a választható órák terhére 3 110/2012.Korm.rend.(NAT) 8.§(3)da alapján növelve a választható órák terhére 1 2
44
5.évfolyam
TANTÁRGYAK általános
Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv (angol) Nemz.-ben: választhat. Történelem Erkölcstan / Hit- és erkölcstan Nemzetiségi népismeret Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Életvitel és gyakorlat Informatika
6.évfolyam
nemz.
KERET
általános
rajzos
7.évfolyam KERET
nemz.
általános
rajzos
8.évfolyam KERET
nemz.
általános
rajzos
KERET
nemz.
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
de
du
-
-
-
-
5
-
-
-
-
-
5
-
-
-
-
-
5
-
-
-
-
-
5
-
4+1
4
4
4
4+1
4
4
4
3+1
3
3+1
4+1 3
4 3
4 (2)
4 3
3+1 3
3 3
3 (2)
3 3
3+1 3
3 3
3
2 1
2 1
2 1
2 1
2+0,5 1
2+0,5 1
2+0,5 1
2 1
2 1
2 1
2 1
1 2
2
1 1 1
1 1 1
1
1
Testnevelés és sport
3
Osztályfőnöki Összesen délelőtt Összesen délután
1 26
ÖSSZES (de + du) Szabadon tervezhető órakeret Nemzetiségi órakeret Emelt szint többlet a du terhére(köt. választható) Felhasználható összes tanóra Heti maximális a NAT szerint Napi maximális a NAT szerint
rajzos
2
3
2
1 24
2
2+0,5
1 1 1
1 1
1 1
1
1
1
5
1 3
1 26
1 26
3
2
5 29 2(0)
2+0,5
1 1 1
1 29
2 28 2(0)
1
2
+3
(2)
2
2 31 2(0)
2
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
1 1
1
1
1
1 3
1 3
1
1 1
5
3
1 25
1 29
2
1 29
2 28 3(0)
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
1 1
1 24 5 29 3(0)
2(0)
2
2
4
3 3
3+1 3
3 3
3+1
2 1
2 1
2 1
2 1
4 3 3
(2)
2 1 1
31 3(0)
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 3
2
5 32 3(0)
1+0,5 1+0,5 2 2 1 1
1+0,5 1+0,5 2 2 1 1
1
1
1
5
3
1 28
1 29
2
2
1 27
5 35 3(0)
3
1 1 2 2 1 1
1
1
2 3
31 3(0)
3
1 28
5 32 3(0)
5
2
1 30
2(0)
1(0)
+3
1+0,5 1+0,5 2 2 1 1
1
1 30
2 3
+3
1 27
2 31 3(0)
3
2(0)
1(0)
4
2
1 1
2
4+1
1
2+0,5
+3
3
5 35 3(0)
3
2(0)
1(0)
1(0)
28
28
31
28
28
28
31
28
31
31
33
31
31
31
33
31
31
31
34
31
31
31
34
31
35
35
39
35
35
35
39
35
7
7
8
7
7
8
7
7
8
7
7
8
45
Kanizsai Dorottya Általános Iskola-gyógypedagógiai oktatás Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon a gyógypedagógiai oktatásban Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 7+1 Matematika 4 4 3+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 1+1 2 2 Vizuális kultúra 1+1 2 2 2 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2(0) 2(0) 2(0) 2(0) Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon a gyógypedagógiai oktatásban Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 +2 4 +2 4 +2 4 +2 Idegen nyelv 2 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 2 2 állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Természetismeret 2 2 4 4 Földrajz 1 1 2 Ének-zene 2 2 1 1 Vizuális kultúra 2 2 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 2 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2(0) 2(0) 2(0) 2(0) Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Az 51/2012. (XII. 21.) rendeletben megjelent kerettanterv felmenő rendszerű bevezetésének ütemezése: (Úkt – új kerettanterv szerinti helyi tanterv; HT – régi NAT szerinti helyi tanterv) Évek/évfolyam 2013 2014 2015 2016
1. Úkt Úkt Úkt Úkt
2 Ht Úkt Úkt Úkt
3. Ht Ht Úkt Úkt
4. Ht Ht Ht Úkt
5. Úkt Úkt Úkt Úkt
6. Ht Úkt Úkt Úkt
7. Ht Ht Úkt Úkt
8. Ht Ht Ht Úkt
46
Pörbölyi Általános Iskola A német nemzetiségi nyelvoktatás hagyománya a Pörbölyi Általános Iskolában Iskolánk, a Pörbölyi Általános Iskola egy fiatal intézmény, melynek működése 1994. szeptemberében indult. Az 1993-as pörbölyi autóbusz baleset tragédiája után intézményünk adományokból létesült. A település lakossága úgy döntött, új, alsó tagozatos iskolát épít. Intézményünk az akkori szülők kérésére német nemzetiségi iskolaként nyitotta meg kapuit. Iskolánk néhány éves múltja arra ösztönöz minket, pedagógusokat, hogy „fiatal” intézményünkben olyan hagyományokat szilárdítsunk meg, melyek vonzóvá teszik iskolánkat nem csupán a helybeli lakosság számára, hanem egyre inkább felkelti olyan szülők érdeklődését is, akik számára fontos az, hogy gyermekük családias, gyermekközpontú közösségben, német nemzetiségi hagyományok szellemében nevelődjék. Az itt élő szülőknek fontos, hogy gyermekeik az iskolában találkozzanak a német nemzetiségi hagyományokkal, kultúrával. Iskolánk arculata hűen tükrözi a hagyományok megőrzésének fontosságát. Az ősök életének emlékei a mindennapok részévé válnak, hiszen a folyosón minden nap „találkozunk” velük. Hagyomány iskolánkban, hogy évente a farsangi időszakhoz kötődően nemzetiségi napot rendezünk. Ezt a napot a német néphagyományoknak szenteljük. A nemzetiség életét körbejárva, annak mindig újabb szeletét ismertetjük meg tanulóinkkal. Fontos számunkra, hogy diákjaink ne csak halljanak a hagyományokról, hanem saját tapasztalat útján is szerezzenek ismereteket, éljék meg azokat. Ismerjék és tudják viselni őseink ruhadarabjait, kóstolják meg, és tudják elkészíteni egyszerűbb hagyományos ételeiket. Szívesen hallgassák a sváb népzenét, tudjanak rá jókedvvel táncolni. Tiszteljék, és ismerjék meg a régi mesterek szorgalmas munkáját, szerszámaikat, tudásukat. A TÁMOP 3.1.4 keretében 2009-ben kidolgoztuk a Márton témahét programját, mely német nemzetiségi alapokon nyugszik. Egész heti tevékenységünket a Márton záróműsor koronázza meg, mely egyik legszebb ünnepe az egész településnek. Az iskola központi szerepet vállal a nemzetiségi identitás megtartásában. Az iskolai nevelés folyamatában megragadunk minden alkalmat a nyelv gyakorlására, a kapun belépve német nyelvű üdvözlő felirat fogadja a látogatókat és a gyermekeket. A folyosón haladva őseik fotója alatt német szavak igazítanak útba bennünket. A mindennapi tevékenységeink során is alkalmat keresünk a nyelv sokrétű használatára. A népszokások felelevenítése folyamatosan történik a népismeret tananyagba építve és az évente visszatérő rendezvények keretében, Munkatervünk tartalmazza a Márton nap, Karácsony, Nemzetiségi nap, Húsvét és Pünkösd programjainak megszervezését. Jelentős számunkra, hogy a bátaszéki tájház német nemzetiségi helytörténeti gyűjteménye, jól kiegészíti az iskolai német népismeret oktatását. Tanulóink itt tapasztalatokat szerezhetnek a háztartási eszközök használatáról, népviseletről, a mindennapi élet tárgyairól. A tantestület minden tagja elkötelezett a nemzetiségi értékek iránt. Mindennapi munkájukban tükröződik ezen értékek tisztelete. Iskolánk tanulói a negyedik évfolyam befejezése után is elkötelezettek maradnak a német nemzetiségi értékek iránt. Ezt igazolja, hogy apró intézményünkből továbblépve Bátaszéken vagy Baján nemzetiségi osztályokban folytatják tanulmányaikat. A nemzetiségi nyelvoktatás többletterheket ró tanulóinkra, melyeket játékos módszerekkel, minél több tevékenységgel, tapasztalatszerzéssel, informatikai eszközök használatával szeretnénk kompenzálni. Majdani felnőtt életükre olyan szilárd hagyományrendszert vihetnek magukkal, mely a terheknél sokkal nagyobb értéket jelent számukra.
Német nemzetiségi helyi tanterv Általános Iskola Pörböly
47
1-2. osztály közös órái
1-2. osztályos tanulók összes óraszáma
pedagógus óra összesen
3. évfolyam osztott órái
3-4. osztály Közös órái
4. évfolyam osztott órái
3-4. osztályos tanulók összes óraszáma
pedagógus óra összesen
Német nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Német népismeret Környezetismeret Ének-zene „A” Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
3-4. osztály
1. évfolyam osztott órái
Tantárgyak
2. évfolyam osztott órái
1-2. osztály
1
1
1
4
3
2
2
2
6
6
5
2
5
7
12
4
2
4
7
10
2
2 1
2
4 1
6 1
2
2 1
2
4 1
6 1
1
1
1
1
1
1 2
1 1 2
2 1 2
1 1 2
1 1 2
1 1 2
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5
5
5
1 1
1
Szabadon tervezhető órák
- Német nyelv és irodalom - Magyar nyelv és irodalom
Összesen 110/2012(VI.4.) kormány rendelete 8§ (3) da) Maximális
túl nem léphető tanórai időkeret Tervezhető további időkeret egyéb foglalkozásra Az osztályok számára engedélyezhető időkeret
2
11
2
16
11
4
27
38
2
2
4
1
1
2
11
18
11
29
31
33
16
17
54
57
1
1
40
Nkt. 27§ (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret a tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
110/2012(VI4.) Kormányrendelet 7§ (2) ”Ha az iskolai nevelést-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.”
A helyi tantervet módosítható körülmények 48
Iskolánk alapítása óta német nemzetiségi négy évfolyamos részben osztott közoktatási intézményként működik. Továbbra is minden olyan iskolánkba jelentkező tanuló számára, akinek szülője, gondviselője a német nemzetiségi népcsoporthoz tartozónak vallja magát, vagy ezt a szolgáltatást igénybe kívánja venni, és a szabad férőhelyek száma ezt lehetővé teszi, biztosítani kívánjuk a német nemzetiségi nyelvoktatást a helyi tantervünkben kidolgozott módon. Azoknak a tanulóknak, akik ezt a szolgáltatást nem kívánják igénybe venni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14§ (4) bekezdése alapján, biztosítjuk az általános tantervű oktatást. Német nemzetiségi helyi tantervünket az iskolánkban eddig előforduló tanulólétszám alapján dolgoztuk ki. Amennyiben azonban az összevont osztályokban, a tanulók átlaglétszáma eléri a 2011. évi CXC Tv. 4. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámot (23 fő) a Nemzetiségek 17/ 2013 (III.1) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvéről kiadott rendelet 6 §-ban meghatározottak szerint csoportbontásban tanítjuk a német nyelv és irodalom tantárgyat. Amennyiben az iskolánk valamely évfolyamán a tanulók létszáma egy évfolyamon meghaladja a 2011. évi CXC Tv. 4. számú mellékletében meghatározott osztályok minimális létszámát (14 fő), s egyben az összevont osztály meghaladná az osztály maximális felvehető létszámát (27 fő), úgy külön osztály indítását kezdeményezzük fenntartónknál.
49
II. Géza Gimnázium Az 51/2012. (XII. 21.) rendeletben megjelent kerettanterv felmenő rendszerű bevezetésének ütemezése: (Úkt – új kerettanterv szerinti helyi tanterv; HT – régi NAT szerinti helyi tanterv) Évek/évfolyam 7 8 9 10 11 12 2013 Úkt Ht Ht Ht Ht Ht 2014 Úkt Úkt Ht Ht Ht Ht 2015 Úkt Úkt Úkt Ht Ht Ht 2016 Úkt Úkt Úkt Úkt Ht Ht 2017 Úkt Úkt Úkt Úkt Úkt Ht 2018 Úkt Úkt Úkt Úkt Úkt Úkt Évek/évfolyam 2013 2014 2015 2016 2017
9 Úkt Úkt Úkt Úkt Úkt
10 Ht Úkt Úkt Úkt Úkt
11 Ht Ht Úkf Úkt Úkt
12 Ht Ht Ht Úkt Úkt
13 Ht Ht Ht Ht Úkt
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait, valamint a választott kerettanterv feletti óraszámokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv 7-12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irod. I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társ.ism Erkölcstan Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép, média Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki I. érettségi tárgy II. érettségi tárgy Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló ok.
7. évf. 3+1 3+1
8. évf. 4 3+1
3+1 2 1
3+1 2 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
9. évf. 4 3+1 3+1 3+1 2
2 2 2 1 1 1 1+1
10. évf. 4 3+1 3+1 3+1 2
2 2 2 2 1 1
1 1 5 1
1+1 5 1
5 1
5 1
3(0) 31
3(0) 31
4(0) 53
4(0) 36
11. évf. 4 3+1 3 3+1 3
12. évf. 4 3+1 3+1 3+1 3+1
1 2 2
2
2
2
5 1 +2 +2 6(0) 35
1 5 1 +2 +2 8(0) 35
1+1
50
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése
Változat
Biológia 9-12 Biológia 7-8. Ének
B változat A változat B változat
2.2.2 Nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Kanizsai Dorottya Általános Iskola Kötelezően választandó tantárgyak Tanulóink a tanulói jogviszony keletkezésekor – jellemzően a beiratkozáskor – választhatnak az alábbi oktatási formák, emelt óraszámban tanított tantárgyak közül: - Nemzetiségi német nyelvoktató, - Emelt szintű rajzoktatást - Általános tagozatú oktatás A választott oktatási formákkal nyelvi órát és magasabb óraszámú és vizuális kultúra órát is választanak a szülők. Iskolánkban kötelezően választandó tantárgy még az idegen nyelvek, az angol és a német. Harmadik osztályos tanulóink szüleinek január 31-ig kell választaniuk a két idegen nyelv között. Kötelezően 4. évfolyamtól azt az idegen nyelvet oktatják az adott osztályban, amelyet az osztály tanulóinak többsége választ. A nemzetiségi német nyelvoktató, emelt szintű rajzoktatás többletóráinak tananyagát a tantárgyak helyi tantervi részénél találhatóak.
Szabadon választható tantárgyak -
-
Az emeltszintű rajzoktatásban szabadon választható óraszámnak minősül vizuális kultúra tantárgy kerettantervi óraszámát meghaladó délutáni óraszám (műhelymunka). Azoknak a tanulóknak, akik számára a szüleik a beiratkozáskor az emelt szintű rajzoktatást választották, a műhelymunka a tanulmányaik során kötelező. A nemzetiségi nevelést-oktatást választó tanulók számára az 5-8. évfolyamokon – heti 2 órában szabadon válaszható tantárgy második idegen nyelvként az angol nyelv. A nemzetiségi német nyelvoktató, emelt szintű rajzoktatás többletóráinak tananyaga a tantárgyak helyi tantervi részénél találhatóak.
Egyéb szabadon választható foglalkozások, szakkörök -
Az iskola minden tanév kezdetén szakköri, sportköri ajánlattal kínálja meg a tanulókat. Ennek típusai, összetétele tanévenként változhat. A tanulók a kínálat alapján választanak foglalkozást, foglalkozásokat egy tanévre. 51
-
Sakk Heti 2 ó. Fizika-kémia Heti 1 ó. Matematika szakkör 5-6-7. oszt. Heti 1 ó. Atlétika alsó tagozat 3-4. osztály /lehetőség szerint 2 csoport is lenne, Heti 2 ó. 1-2. osztályban is van jelentkező/ Atlétika felső tagozat Heti 2 ó. Történelem 5-6. oszt Heti 1 ó. Labdarúgás 5-6.oszt. Heti 3 ó. Labdarúgás 1-2 o. Heti 3 ó. Labdarúgás 3-4 o. Heti 3 ó. Számítástechnika 7-8.oszt és egy csoport versenyelőkészítés Heti 1-1ó Kosárlabda szakkör Heti 1 ó. Bábszakkör igény esetén Heti 1 ó. Matematika.3. oszt. Heti 1 ó Heti 1 óra Matematika 4. osztály Heti 2 óra Mazsorett Matek előkészítő az első félévben 8.évf Heti 1 ó Magyar előkészítő az első félévben 8.évf Heti 1 ó TÁMOP-3.1.4-12 pályázatban – informatika 4. osztály heti 1 óra TÁMOP-3.1.4-12 pályázatban – KRESZ szakkör 4. osztály heti 1 óra TÁMOP-3.1.4-12 pályázatban – informatika tehetséggondozó heti 1 óra TÁMOP-3.1.4-12 pályázatban – Helytörténet-, honismeret szakkör heti 1 óra TÁMOP-3.1.4-12 pályázatban - Sportkirándulás - Bakancsos évi 4 alkalom A foglalkozások főbb típusai: honismeret – helytörténet; KRESZ; elsősegély nyújtás; matematika; környezetvédelem; Sportkörök: atlétika; labdarúgás; úszás; kosárlabda; turisztika (Bakancsos)
II. Géza Gimnázium 52
Az iskola nagyon fontosnak tartja a tehetséggondozást, ennek érdekében iskolánk a nem kötelező (választható) tárgyak tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára, ezek megtartására a délutáni órakeretben van lehetőség. Választható szakköri kínálatunk: - II. idegen nyelv 7-8. osztályban (2-2 óra) - történelem, művelődéstörténet 7-13 (2 óra) - informatikából 7. évfolyam 1 óra, 9-12. évfolyam (2-2 óra) - Környezetvédelmi szakkör (7-13) 2 óra - matematika (7-10) 2-2 tehetséggondozó szakkör - fizika (7-8) 2 óra tehetséggondozó szakkör - kémia (7-8) 2 óra tehetséggondozó szakkör - idegen nyelv tehetséggondozás (9-10. évfolyam) 2-2 óra A nem kötelező tanórai foglalkozások következő évi kínálatát az iskola május 15-ig elkészíti. Ebben szerepel a tantárgy, az oktatás szintje és a tantárgyat tanító pedagógus neve. A diákok május 20-ig jelentkezhetnek ezekre a foglalkozásokra. A jelentkezés módosítására szeptember elsejéig van lehetőség. A tanuló a választott órát tanév közben nem adhatja le. Lehetőségek:
a.) sportköri foglalkozás b.) Tudományos Diákkör c.) szavalóversenyre felkészítés d.) tantárgyi szakkörök igény szerint e.) énekkar, színjátszó kör, természetjáró diákkör
A szakköri vagy tehetséggondozó csoport indításának feltétele:8-10 fő.
2.2.3 A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0147 pályázatból adódó kötelezettségek A TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázat elnyerésének következtében projektek és témahét kerül megszervezésre. A pályázat elnyeréséből következően a kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportok számára a következő tantárgyak és kompetencia területek kerültek bevezetésre: A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül a szövegértés és szövegalkotás kompetencia fejlesztése integráltan valósul meg teljes óraszámban, amit egy érdemjeggyel minősítünk (a mindenkori 0. évfolyamot követő osztályban). Ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, etika) műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása, amit tantárgyanként külön érdemjeggyel minősítünk (a 0. évfolyammal induló 12. osztályban). A matematika tantárgy keretében a matematika kompetencia valósul meg egy tanuló csoportban teljes óraszámban (a hatosztályos képzés 9. évfolyamában). Az informatika tantárgy keretében informatika kompetencia valósul meg teljes óraszámban (a 0. évfolyamban). Új tanulásszervezési eljárásként a tantárgytömbös oktatás került bevezetésre a 0. nyelvi előkészítő évfolyamon angol nyelv, német nyelv és informatika tantárgyakban. A TÁMOP 3.1.4 pályázat elnyerésének következtében a kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportok számára a következő tantárgyi modulok kerültek bevezetésre: német nyelvi modulok bevezetése egy tanulócsoportban (a hatosztályos képzés 8. évfolyamában) angol nyelvi modulok bevezetése egy tanulócsoportban (a hatosztályos képzés 10. évfolyamában)
53
Német nyelv (szabadon választott modulok) Angol nyelv (szabadon választott modulok)
a teljes óraszám 30%-a a teljes óraszám 30%-a
8.
Német nyelv tantárgyba beépítve
10.
Angol nyelv tantárgyba beépítve
A II. Géza Gimnáziumban minden tantárgy értékelése az osztályfőnöki óra kivételével érdemjegyekkel történik.
A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve és tanterve A kerettantervi rendelet csak nyelvi előkészítő évfolyam esetében csak az idegen nyelvek esetében határoz meg konkrét követelményeket, a többi tantárgy esetében az iskola határozza meg a tartalmi követelményeket. Tervezett óraterv I. Idegen nyelv 13 óra II. idegen nyelv 5 óra Magyar nyelv 2 óra Matematika 2 óra Informatika 2 óra Testnevelés 5 óra Osztályfőnöki 1 óra Tanulásmódszertan 1 óra Összesen: 31 óra Az osztályon belül két csoport indul. A csoportoknál a nyelvi órák száma és a két nyelv aránya az általános iskolában szerzett nyelvismeret tükrében alakul. A magas óraszámú nyelvtanítás célja: az általános iskolában tanultak rendszerezése, összefoglalása, a négy alapkészség (írás, olvasás, szövegértés, beszéd) fejlesztése, kiemelten kezelendő a szókincs és a beszédkészség továbbfejlesztése. Az informatika oktatására heti 2 óra áll rendelkezésre. Az informatika oktatás gépelési, szövegszerkesztési alapismeretek elsajátításával kezdődik. Az informatikai képzés keretében a közép és emeltszintű érettségi követelményeinek elsajátítására is lehetőség van. A heti 2 órában tanított matematika nem a gimnáziumi matematika anyag oktatását célozza meg. Fő cél az 5-8. évfolyamon általános iskolában tanult matematikai tananyagnak a jártasság szintjéről a készség szintjére való fejlesztése. Különös tekintettel a számolási-, a logikai-, és az egyéni probléma megoldási készség fejlesztésére. Tanítunk magyar nyelvet is heti 2 órában. Az anyanyelvi oktatás fő célja a tanulók nyelvi tudatosságának megalapozása, amely elsősorban az idegennyelv-oktatást támogatja, valamint a helyesírási- és szövegértési készségek fejlesztése a későbbi tanulmányok segítése érdekében. Mindezek mellett a képességfejlesztés és a tanulásmódszertan javítása a fő cél. Ez olyan képességek és készségek megszerzésére ad lehetőséget, amelyekre ennek a korosztálynak szüksége van. Ezzel fejleszteni lehet a figyelem és koncentrációs képességet, a logikai készségeket, a szövegértést és szövegalkotást, a kommunikációs készségeket, az önálló ismeretszerzés képességét, a tanulók kreativitását és a hatékony tanulási technikák elsajátítását. Fontos még a pozitív énkép kialakítása, a tanuláshoz való pozitív hozzáállás, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Felmenő rendszerben, azoknak, akik nyelvi előkészítő osztályba jártak a 9 évfolyamon az első idegen nyelv óraszáma plusz egy órával növekszik a helyi tanterv óraszámaihoz képest.
A kétszintű érettségi vizsga 54
Intézményünkben a kétszintű érettségi vizsga mindkét szintjére történő felkészítés zajlik 1) A 11 és 12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakból biztosítani kell, hogy a tanuló mind közép, mind emelt szintű érettségire felkészülhessen. Ezek a tárgyak a magyar, történelem, matematika, angol, ill. német nyelv. 2) A kötelező tárgyakon kívül legalább két tárgyból lehetővé kell tenni az emelt szintű érettségire való felkészülést. Választható tárgyak: biológia, fizika, kémia, földrajz, informatika. Az emelt szintre történő felkészítés mellett legalább három tárgyból lehetővé kell tenni a középszintű érettségire való felkészítést. Választható tárgyak: biológia, fizika, kémia, földrajz, informatika, ének, vizuális kultúra és testnevelés. 3) Tanulói igény esetén az iskola megszervezi a közép és emelt szintű érettségi vizsgát minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. 4) Kötelező tárgyak esetében (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) a felkészítés a középszintű érettségi vizsgára a tanórán történik. 5) Emelt szintre készítés: matematika esetében az egyik csoportba kerülnek azok, akik emelt vizsgát kívánnak tenni. A többi tárgy esetében ez nem oldható meg a délelőttben. Ezekből külön csoportok szerveződnek és délutáni foglalkozások keretében történik a felkészítés. 6) A magas követelmények indokolják a legalább heti három órás felkészítőt az érettségi emelt szintjére. A közép szintre való felkészítés heti két órában történik. 7) A kétszintű érettségi felkészítésre való jelentkezés módja azonos a nem kötelező tanórai foglalkozásokra történő jelentkezés szabályaival. Az igényfelmérés és a jelentkezés az iskola által kibocsátott jelentkezési lapon történik. 8) A jelentkezett diák tanév közben a felkészítést nem hagyhatja abba. Szándékának módosítására csak a következő tanév elején van lehetőség. 9) Az érettségi vizsga részletes követelményeit, a közép és emelt színtű érettségi tantárgyi témaköreit a 14/2003. (V.27.) Korm.r., a 71/2003. (V.27.) OM.r., valamint a 25/2003. (IX.26.) OM.r. tartalmazza. Érettségire bocsátható az a tanuló, aki a középiskolára megállapított követelményeket teljesítette. Az érettségi vizsga részletes követelményeit, a közép szintű érettségi tantárgyi témaköreit az egyes tantárgyak helyi tantervei is tartalmazzák.
A levelező tagozat működése és órakerete 1. A levelező tagozatra az iskola által kibocsátott jelentkezési lapon lehet jelentkezni a tárgyév február elsejétől az új tanév első napjáig. A levelező tagozat célja, olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Tehát az elsajátítandó tananyag és követelmények megegyeznek a nappali tagozat tananyagával és követelményeivel. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, valamint a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét. 2. A tananyag tantárgyi tartalmai és tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáinak és a világban való tájékozottságuknak a továbbfejlesztésére. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és ezek óraszámai (Kerettantervi kézikönyv Bp. 2001.82.p.)
55
ÉVFOLYAM/
9.
10.
11.
12.
TANTÁRGY
levelező
levelező
levelező
levelező
1,5 1,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3 10,5
1,5 1,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3 10,5
1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 3 10
1,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3 2 10
Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Filozófia Idegen nyelv Érettségi felkészítő Összesen:
3. A beszámoltatás és vizsgáztatás rendje: matematikából és idegen nyelvből folyamatos és rendszeres számonkérés van, hasonlóan a nappali tagozathoz. A többi tantárgyból évente három beszámolónak kell eleget tennie a tanulónak. A szaktanár döntése alapján ez a beszámoló lehet írásbeli, vagy szóbeli, vagy mindkettő. A beszámoltatás időszaka: november, február és május hónapok. Adminisztrálása osztályozó íven történik. Csak az a tanuló kaphat év végén bizonyítványt, aki mindhárom beszámolón megjelent és a követelményeknek eleget tett. Az egyes foglalkozások közötti egyéni felkészülés keretében elsajátítandó anyagot tantárgyanként a tárgy óratervei tartalmazzák. A levelező tagozaton tanuló hallgatók félévente költségtérítést fizetnek. Ennek mértékét és módját az SZMSZ szabályozza.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Kanizsai Dorottya Általános Iskola
Pörbölyi Általános Iskola
A megfelelően kiválasztott tankönyv nemcsak egy eszköz a tanító számára, hanem a legfontosabb, amely nélkülözhetetlen segítsége a mindennapok munkájában. A tanulónak pedig az az eszköz, amely segítséget ad az új ismeretek elsajátításában, amely hozzájárul a készségek, képességek fejlesztéséhez, mint pl.: - a beszéd és vitakészség - a megismerési módszerek megalapozása - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - az önálló tanulás képességének fejlesztése Azokat a tankönyveket javasoljuk elsősorban, amelyek biztosítják a készségfejlesztést, tartalmazzák a kerettantervben megjelölt témaköröket, a jelzett tartalmi anyagot. Megfelelő segítséget nyújtanak a követelmények teljesítésében. Megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. 56
Korszerű, szakmailag kifogástalan ismereteket tartalmaznak. Jól taníthatók, amelyek a tartalomnak és a pedagógiai feladatoknak is megfelelnek. Legyen továbbá: - logikusan szerkesztett - áttekinthető - alkalmas az otthoni tanulásra - változatos az ábrázolás módja - alkalmas az összevont órák önálló munáira Vegyük figyelembe a következő szempontokat is: - az ábra kellő magyarázata, „körülvétele˝ szöveggel - metodikai összhang - stílusbeli egység - formai beilleszkedés, méretezés - mennyiségi összhang, arányosság (legyen meg a szükséges ábra, de ne túl sok) - az egyes magyarázó ábráknak legyen számuk és ábrafeliratuk - a tanulók értsék a tankönyvek kommunikációját, szövegét és képanyagát Fontos az életkori sajátosságokat is figyelembe vevő: - betűtípus - kiemelés - a színek harmóniája - a papír minősége, fűzése Szakmailag korszerű legyen. - gyermeklélektani szempontok (pl.: egy tananyaghoz hány oldal tartozik) - motiválás, mennyire ösztönöz a tanulásra, mennyire érdekes - didaktikai kimunkáltsága (pl.: összefüggések az illusztráció és a tananyag között, vagy a kép és az alá írott szöveg között) - Szövegezettsége legyen: - logikus - nyelvtanilag helyes - érthető A szöveg és a kép összhangja akkor felel meg: - ha a képet szemlélő gyermek személyiségének szinte minden területére érezhető befolyással van - ha a szöveg és a kép teljes egészet alkot, minél nagyobb összhang uralkodik köztük, annál eredményesebben szolgálja az oktatás, nevelés feladatait - ha fellelhetők benne az esztétikai tetszés nem tetszés, vágyak és akarati indítások egyaránt - ha a tanuló értelmi erőit aktivizálja, s ezen belül is főleg a gondolkodásra, a részek közötti kapcsolat keresésére készteti a gyerekeket A szín nem is elsősorban esztétikai, mint pszichológiai kategória. A szín sok esetben egységes jel is. A vonzó tankönyvnek feltétlenül hatással kell, hogy legyen a tankönyvhöz, a tantárgyhoz, a tanuláshoz fűződő érzelmek alakulásában. Az esztétikus tankönyv fölkelti az érdeklődést, s tartósan leköti a figyelmet. Elsőtől negyedik osztályig csak azt a tankönyvet, tankönyvcsaládot használhatjuk, amellyel az első osztályt kezdtük. Tankönyvcsaládot (kiadót) váltani a négy év során nem lehet, még akkor sem, ha ez indokoltnak tűnik. Változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha ismét első osztályban kezdünk dolgozni. A kompetencia alapú oktatás bevezetése szükségessé tette, hogy a bevont tanulócsoportokban a taneszközök feleljenek meg a kompetencia alapú oktatás követelményeinek. Lehetőség szerint tartalmazzanak IKT-s segédanyagokat.
57
II. Géza Gimnázium Az oktató-nevelő munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak, amelyeket a szakminiszter tankönyvvé nyilvánított. Egyéb segédanyag (film, újság, CD, Interneten fellelhető információ, stb.) csak akkor kérhető számon a diáktól, ha a hozzáférhetőség egyértelműen megoldható. Az iskolai könyvtár állományának állandó bővítésével biztosítjuk, hogy a szaktanárok a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a szükséges segédeszközökhöz. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a tanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése, a diákok, ill. a szülők kötelessége. A Közoktatási törvény értelmében a Diákönkormányzat és az Iskolaszék a számukra biztosított egyetértési jogával él mielőtt a tankönyvjegyzék véglegesítése megtörténik. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, igazodjon a tanuló képességeihez - a taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több tanéven át használhatók - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Tankönyvcsalád váltása akkor lehetséges, ha ezt szakmai-pedagógiai szempontok indokolják. - A nívócsoportos oktatás eredményességének biztosítása érdekében alapvető feltétel, hogy a nyelvtanárok évfolyamszinten azonos nyelvkönyvet használjanak. Ennek teljesítése minden kollégára nézve kötelező. - a kompetencia alapú oktatás bevezetése szükségessé tette, hogy a bevont tanulócsoportokban a taneszközök feleljenek meg a kompetencia alapú oktatás követelményeinek. Lehetőség szerint tartalmazzanak IKT-s segédanyagokat.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv pedagógiai szempontból egységesen kezeli az első hat évfolyamot. A köznevelési törvény az általános iskolai oktatás évfolyamait négy pedagógiai szakaszra bontja. Ezek a következők: 2.4.1 Az 1-2. és 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén - funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam) - az óvoda játékközpontú világából való átmenet megkönnyítése a tanulásközpontú iskolai élet felé 58
- a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, befogadóképesség - fogékonyság kialakítása az új ismeretek iránt - az iskolai életet hátrányokkal kezdők segítése; a tanulói kudarc kerülése - az iskolai élet, társas kapcsolatok elemi ismereteinek közvetítése (rend, munkafegyelem, tisztaság, igényesség a környezet iránt, közösségi élet az osztályban) - a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása; A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink a bevezető és kezdő szakaszban: - a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: a játékos ismeretszerzés; a felfedezés lehetőségének megteremtése; a tanulói kíváncsiság kielégítése, - az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése, - a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés, - az egyéni képességek kibontakoztatása, - a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése, - a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával, - a tanulási szokások megalapozása, - szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, - a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. Alapozó és fejlesztő szakaszában (5-8. évfolyam) - a bevezető és kezdő szakasz nevelő - oktató munkájára épülve a kialakított képességek, készségek továbbfejlesztése, - az osztott oktatás erősíti a személyes kötődés fennmaradását, sokat javíthat a tanulói teljesítményen, - az eltérő érdeklődésű, képességű, motivációjú tanuló egyéni teljesítménye maximumának elérése, - az önálló tanulás képességének kialakítása; a sokrétű ismeretközléssel a problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése, - a továbbtanulásra való felkészítés az érdeklődésnek, képességeknek megfelelően, - a társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás, szerepvállalás kialakítása, magatartási formák elsajátítása, - a nemzettudat fejlesztése, a nemzeti értékek tiszteletére nevelés; felelős helytállás igényének kialakítása a társadalmi életben, - szolidaritás. A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink az alapozó és fejlesztő szakaszban: - a tanulók differenciált oktatása, az életkoroknak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása (elvont gondolkodás, elemzés, összefüggések felismerése, következtetések levonása), - a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban, 59
- a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében, - a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák, követendő magatartás min-ták - szokások kialakítása, gyakoroltatása a tevékenységek során, - viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése, - a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés, - érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. -
-
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.4.5 Minden évfolyamra érvényes pedagógiai feladatok -
-
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 60
-
-
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
2.5 Mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 2012/13-as tanévtől kötelezően bevezette a mindennapos testnevelést az iskolák első és ötödik és kilencedik osztályában felmenő rendben. A mindennapos testnevelés iskolában a következő módon kerül megszervezésre: A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Heti 3 órában a kerettanterv által előírt tananyag, valamint 1 óra úszásoktatás és 1 órában a Kölyökatlétika program anyaga valósul meg. A II. Géza gimnáziumban a testnevelés órákat kéthetes ciklusban tudjuk megvalósítani. A kéthetes ciklus 10 testnevelés órájából 2 órát a tanuszodában, 8 órát a sportcsarnokban tudunk megszervezni, mivel a tanuszoda és a sportcsarnok is nagyobb távolságban van az iskolától, így indokolt az órák tömbösítése, vagy csatlakozó órában történő megszervezése.
A mindennapos testnevelés megvalósításának koncepciója: A testnevelés órákat az iskola helyi rendjének megfelelően, kéthetes ciklusban kívánjuk megvalósítani. A kéthetes ciklus 10 testnevelés órájában, 2 órát a tanuszodában, 8 órát a sportcsarnokban tervezünk. Az úszásfoglalkozásokat, az uszoda és az iskola közti távolság miatt, tömbösítve tudjuk szervezni. Mind az úszásórákat, mind pedig a szárazföldi testnevelésórákat a délelőtti tanórákba szeretnénk beilleszteni, amennyiben az infrastruktúra, a tanulók, és az adott osztályt tanító testnevelők leterheltsége megengedi. Amennyiben nem valósítható meg az órák délelőtti megtartása, úgy délutáni csatlakozó óraként valósítjuk meg azokat. A három testnevelés órára épülő plusz két órán a törzsanyag mélyebb elsajátítását, gyakorlását tervezzük, mintegy lehetőségként a tehetséges - de sportkörben nem tevékenykedő – tanulók számára, valamint felzárkóztatásra a gyengébb képességű diákoknak. Azon tanulók számára, akik leigazolt,- versenyengedéllyel rendelkező - sportolók, az iskola eltekint a ráépülő két órán való részvételtől. A felmentést kérő tanulónak, az iskola által kibocsájtott formanyomtatványon kell igazolnia egyesületi sporttevékenységét félévenként, az adott egyesület vezetőjének és edzőjének aláírásával, pecsétjével, az edzések pontos helyének és idejének feltüntetésével. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai Kanizsai Dorottya Általános Iskola Választható tantárgyak Tanulóink a tanulói jogviszony keletkezésekor – jellemzően a beiratkozáskor – választhatnak az alábbi oktatási formák, emelt óraszámban tanított tantárgyak közül: 61
- Nemzetiségi német nyelvoktató, - Emelt szintű rajzoktatást - Általános tagozatú oktatás A választott oktatási formákkal nyelvi órát és magasabb óraszámú és vizuális kultúra órát is választanak a szülők. Iskolánkban kötelezően választandó tantárgy még az idegen nyelvek az angol és a német. Harmadik osztályos tanulóink szüleinek január 31-ig kell választaniuk a két idegen nyelv között. Kötelezően 4. évfolyamtól azt az idegen nyelvet oktatják az adott osztályban, amelyet az osztály tanulóinak többsége választ. Szabadon választható tantárgyak -
-
Az emeltszintű rajzoktatásban szabadon választható óraszámnak minősül vizuális kultúra tantárgy kerettantervi óraszámát meghaladó délutáni óraszám (műhelymunka). Azoknak a tanulóknak, akik számára a szüleik a beiratkozáskor az emelt szintű rajzoktatást választották, a műhelymunka a tanulmányaik során kötelező. A nemzetiségi nevelést-oktatást választó tanulók számára az 5-8. évfolyamokon – heti 2 órában szabadon válaszható tantárgy második idegen nyelvként az angol nyelv.
A választható tantárgyak, foglalkozások az érintett tanuló számára a választott tanévre vonatkozóan kötelezők. A jogszabályokban meghatározottak szerint a következő tanévre érvényesen a megelőző tanév május 20-ig lehet a választást módosítani. Amennyiben egy adott tantárgy választása kimarad egy tanévben, akkor a későbbiekben vagy egy alacsonyabb évfolyamú csoporthoz lehet csatlakozni – ha órarendileg lehetséges -, vagy különbözeti vizsga tételével. Egyéb szabadon választható foglalkozások, szakkörök A szakköri vagy tehetséggondozó csoport indításának feltétele:10-12 fő. A foglalkozás, tantárgy választásával együtt az azt tartó pedagógust is választja a tanuló. - Az iskola minden tanév kezdetén szakköri, sportköri ajánlattal kínálja meg a tanulókat. Ennek típusai, összetétele tanévenként változhat. A tanulók a kínálat alapján választanak foglalkozást, foglalkozásokat egy tanévre. - A foglalkozások főbb típusai: honismeret – helytörténet; KRESZ; elsősegély nyújtás; matematika; környezetvédelem; - Sportkörök: atlétika; labdarúgás; úszás; kosárlabda; turisztika (Bakancsos) II. Géza Gimnázium A nem kötelező tanórai foglalkozások következő évi kínálatát az iskola május 15-ig elkészíti. Ebben szerepel a tantárgy, az oktatás szintje és a tantárgyat tanító pedagógus neve. A diákok május 20-ig jelentkezhetnek ezekre a foglalkozásokra. A jelentkezés módosítására szeptember elsejéig van lehetőség. A tanuló a választott órát tanév közben nem adhatja le. Lehetőségek:
a.) sportköri foglalkozás b.) Tudományos Diákkör c.) szavalóversenyre felkészítés d.) tantárgyi szakkörök igény szerint
e.) énekkar, színjátszó kör, természetjáró diákkör A szakköri vagy tehetséggondozó csoport indításának feltétele:8-10 fő. A foglalkozás
62
2.7 Projektoktatás A pedagógiai projekt: A pedagógiai projekten a következőket értjük: A pedagógiai projekt valamely komplex téma olyan feldolgozása, amelynek során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése és megszervezése, a témával való foglalkozás, a munka eredményeinek létrehozása és bemutatása a tanulók valódi (egyéni, páros, csoportos) önálló tevékenységén alapul. A pedagógus feladata a gyerekek önállóságának helyt adni, ezt az önállóságot facilitátorként, szupervizorként, tanácsadóként segíteni. Az iskolánkban az 5. osztályos nemzetiségi német nyelv tantárgy nemzetiségi népismeret tartalmi keretén belül valósul meg. A projekt címe "Mesterségek - munkák". Ebben tanulók megismerhetik a bátaszéki németség 19-20. századi speciális foglalkozásait, mesterségeit. A projekt keretében betekintést nyernek nemcsak a kékfestő, mézeskalácsos, harisnyakötő, kőműves-műkőkészítő, foglalkozások rejtelmeibe, hanem a projektoktatás jellegzetességének megfelelően más, e projekthez kapcsolható egyéb műveltségterületről származó ismeretanyagot szerezhetnek, fejleszthetik készségeiket. A projekt végén az elkészült produktumokat az iskolai Karácsonyi vásárhoz köthető német és magyar nyelvű műsor keretében kerülnek bemutatásra. A Pörbölyi Általános Iskolában a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében egy három hetet meghaladó „Légy a környezet őre” elnevezésű környezetvédelmi projektet valósítunk meg a 3-4. összevont osztályban. Mivel az új helyi tanterv 2013. szeptember 1-jén csak az első évfolyamon lép hatályba, így a 3-4. osztály tananyagát és órakeretét a pályázat megvalósításának utolsó évében már nem érinti. Ezzel 2013-14-es tanévben a pályázat fenntartásának ötéves kötelezettségét teljesítjük. Szintén e pályázat keretében utolsó évben valósítjuk meg a „Márton” és az „Egészség” elnevezésű témaheteket. A „Márton” témahét tananyagtartalmai a következő tanévben a német népismeret valamint a német nyelv és irodalom, rajz és vizuális kultúra, magyar nyelv és irodalom, ének-zene tantárgyakban valósulnak meg. Az „Egészség” témahét tananyagtartalmait a környezetismeret, a német nyelv és irodalom, a testnevelés és sport valamint a délutáni foglalkozások keretében valósítjuk meg. Projektoktatás jelentősége A projektoktatás jelentőségét a következőkben látjuk: A munkaforma újszerűen, változatos formában, sok cselekedtetéssel, csoportmunkával dolgozza fel az ismeretanyagot. A három hetet meghaladó projekt munkaformájával sikeresen fenntartható a tanulói érdeklődés, elmondható, hogy a tanulócsoportok nagy motivációval dolgoznak. A tanulók az itt elkészült alkotásaikat szívesen teszik közre az iskolai kiállításon, és produkcióikkal szívesen szerepelnek a szélesebb nyilvánosság előtt. A projekt eredményeinek bemutatására a hagyományos iskolai „Karácsonyi vásáron” nyílik lehetőség tanulóinknak. A projektoktatás lehetőségei A projektoktatásra számos lehetőség nyílik tanítási-tanulási folyamatban a különböző műveltségterületek tekintetében. További projektek megvalósításához lehetőséget teremthet az ember és társadalom műveltségterület „Lakóhelyünk nemzetiségei, népcsoportjai”, valamint ember és természet műveltségterület egészségmegőrzéshez kapcsolódó fejlesztési feladatai. II. Géza Gimnázium – Három hetet meghaladó karácsony projekt Fejlesztési cél: Tanuláson kívüli tevékenységbe ágyazva a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó különböző műveltségi területek céljainak kiszolgálása a projekt keretében.
63
A tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanulásnál domináló szerep jut az információk feldolgozásának tevékenykedtetéssel. A kreativitás, kritikai gondolkodás fejlesztése. Érzelmi nevelés. Ismeretszerzés: a projekt a meglévő ismeretre épít (előzetes tudás), mely kibővül új információkkal, összefüggések megláttatásával. Tehát ezek megszerzése, megértése, rendszerezése, emlékezetbe vésése a cél. A meglévő, illetve a kibővített tanulási ismereteket gyakorlati tevékenység folyamán gyakorolhatják a tanulók, a problémamegoldó és kreativitást fejlesztő feladatokon keresztül. Készségek: A tudatos tevékenység automatizált komponenseként jelenik meg a programban. (pl. Kézműves műhely témakörben önálló információfeldolgozással kell elkészíteni a „munkadarabokat”.) A képességek fejlesztése hosszabb távú és sokrétű folyamat. A közösproblémamegoldás, a team munka, a kooperativitás, a tapasztalás, a megközelítési mód együttes jelenléte a sikeres teljesítményeket célozzák. A folyamatos szó-és írásbeli kommunikáció, az együttműködés és folyamatos értékelés segíti az alapvető kompetenciák alapozását. A magatartás alakításánál az attitűdök szerepe emelhető ki. Várható, remélhető, hogy a diákok pozitív reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők hatására a gyermekek kiegészítik tudásukat, fejlődik interperszonális és intraperszonális kompetenciájuk. A nevelő, mint facilitátor van jelen. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőségi fejlesztések/Célmeghatározás Rövidtávú célok (max. 1 év) - Legyen napra kész az intézményben a HH-s és HHH-s tanulók listája. - A kompetenciaméréseknél a HH-s és HHH-s tanulók eredményei a párhuzamos osztályok és az évfolyamok között legyen összehasonlíthatók. - Az intézmény valamennyi dokumentumában előírt rendelkezések, szabályok nem lehetnek ellentétesek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény előírásaival. A dokumentumok folyamatos felülvizsgálata és szükség szerint a rendelkezések módosítása. Középtávú célok (max. 3 év) - Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének javítása érdekében a következő tanévekben is igényelni kell az integrációs támogatást, működtetni kell IPR programot. - Növelni kell a jogosultak körében a propagandát, hogy az iskolai végzettségükről nyilatkozók száma növekedjen, s ezzel együtt a HHH-s tanulók lehetséges aránya közeledjen a 100%-hoz. - Az érintett tanulók szülei ismerhessék meg az Útravaló és Arany János programokat. - Az esélyteremtés érdekében növelni kell az esélyteremtő Útravaló és Arany János programban való részvételt - Szorgalmazni kell a HHH tanulók iskolán kívüli segítő programokban való részvételét, az esélyegyenlőség biztosításának és hátrányok csökkentésének az érdekében. Növelni kell a HH-s és a HHH-s tanulók napközis és tanulószobai foglalkozáson való részvételének arányát. Törekedni kell arra, hogy a szakköri munkában, a tudományos diákkör munkájában az alapfokú művészetoktatásban a HHH-s tanulók nagyobb számban vegyenek részt. - A módszertani képzettség további erősítése. A pedagógiai-módszertani kultúra további fejlesztése érdekében szükséges a differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatos ismeretek bővítése egyrészt az integrált formában történő oktatásban részt vevő tanulók, valamint az évfolyamismétlő tanulók további fejlesztése érdekében. - Valamennyi tanuló továbbtanulásának biztosítása. Valamennyi gimnáziumi tanuló eljuttatása az érettségi vizsgához, a tehetségesek továbbtanulásának biztosítása.
64
Hosszú távú célok (max. 6 év) - Biztosítani kell a teljes körű szakos ellátottságot. Megfelelő szakember ellátottság feltételeinek javítása. Megfelelő szakember biztosítása az oktatás területén az SNI-s tanulók megfelelő fejlesztése érdekében. - A HH-s és HHH-s tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és a hátrányok csökkentése érdekében szinten kell tartani a kompetencia alapú oktatási programba bevont érintett tanulók számát, javítani kell a kompetencia mérés során nyújtott teljesítményüket. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó iskolákban történő továbbtanulási arányának növelése szükséges. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók eredményeinek fokozatos javítása, felsőoktatásban történő továbbtanulási arányának növelése szükséges. 2.9 a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzése és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Kanizsai Dorottya Általános Iskola
Pörbölyi Általános Iskola
Alsó tagozat -
ÁLTALÁNOS ELVEK: - Maximum napi egy témazáró dolgozat iratható. - Tanulmányi versenyek 1 – 3. helyezettjei hangsúlyos jegyet kapnak. - A kitöltött mezők szóbeli értékelést jelentenek.
-
-
Szóbeli értékelés kiterjedhet a tanuló tanórai és tanórán kívüli tevékenységére, teljesítményének értékelésére is. A szóbeli feleletek numerikus értékelésekor a tanulói teljesítmény a szaktanár szóban is értékeli. Szöveges értékelésekor kiemeli a tanulói teljesítmény pozitívumait, rámutat a hibákra és értékelésében támpontot, segítséget nyújt az esetleges hibák kiküszöbölésére. Szóbeli szöveges értéklelés szerepe még, hogy tisztázza a lehetséges alulteljesítés okait. Fontos elvárás még a szöveges értékeléssel szemben, hogy folyamatos legyen, kövesse a tanulót a tanulási folyamatban. Szöveges értékelésre kerül sor rendszeres fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai programok, projektek értékelésekor, magatartás és szorgalom jegy megállapításakor is. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés a kiemelkedő teljesítmény értékelésének alkalmával vagy fegyelmi vétség esetén. Az értékelés módja : A helyi tanterv egyes tantárgyainál megadott szempontsor alapján
65
Magyar nyelv és irodalom
Formái
1. évfolyam Rendje Korlátja (Maximum)
2. évfolyam Értékelésben Rendje Korlátja betöltött (Maximum) szerepe százalékos alkalmi 45 p.
Diagnosztizáló alkalmi mérés Szummatív Félév mérés év vége
45 p. 45 p.
Értékelő lap szerint szöveges értékelés
Tollbamondás heti
fél oldal
Havi írásbeli heti szöveges ért.
fél oldal
Másolás
Fél oldal
Havi írásbeli heti szöveges ért.
Fél oldal
-
-
Csak szóbeli
heti
Fogalmazás Szövegalkotás
Szövegértés
Témazáró felmérés
2.félévtől havi
2. félévtől témánként
1.félév: Havi írásbeli szószerkezetek szöveges 2.félév: értékelés 5-6 mondat 45 perc
Félév év vége
alkalmi
havi
százalékosan
45 p.
45 perc
45 perc témánként
Értékelésben betöltött szerepe százalékos Félévkor értékelő lap szerint, év végén osztályozással I. félévben Havi írásbeli szöveges ért. II. félévtől osztályozás Negyedévi írásbeli szöveges értékeléssel, II. félévtől osztályozással és szöveges értékeléssel Szöveges értékeléssel, és II. félévtől osztályozással is Negyedévi írásbeli szöveges ért. II. félévtől osztályozás I. félévben százalékosan, II. félévtől osztályozás
3. évfolyam Rendje Korlátja (Maximum)
4. évfolyam Értékelésben Rendje Korlátja betöltött (Maximum) szerepe százalékos alkalmi 45 p.
Értékelésben betöltött szerepe Százalékos
alkalmi
45 p.
Félév év vége
45 p.
Teljes értékű jegy
Félév év vége
45 p.
Teljes értékű jegy
heti
egy oldal
Osztályozás Havonta teljes jegy.
heti
egy oldal
Havonta teljes jegy.
heti
Fél-egy oldal -
-
-
-
Havi
2.félévtől 1 oldal
Osztályozás Teljes értékű jegy
Havi
1-1,5 oldal
Teljes értékű jegy
45 perc
Osztályozás Teljes értékű jegy
havi
45 perc
Teljes értékű jegy
45 perc
Osztályozás Hangsúlyos jegy
2.félévtől témánként
45 perc
Hangsúlyos jegy
havi
témánként
66
Röpdolgozat
-
-
alkalmi
10-15 perc
¼ évi szöv. Ért. Félévtől osztályozás
alkalmi
10-15 perc
Osztályozás Kis jegy
alkalmi
10-15 perc
Kis jegy
Matematika Formái Rendje
Diagnosztizáló mérés Szummatív mérés
alkalmi
1. éfolyam Korlátja Értékelésben (Maximum) betöltött szerepe 45 p. százalékos
Rendje
alkalmi
2. évfolyam Korlátja Értékelésben (Maximum) betöltött szerepe 45 p. százalékos
Félév év vége
45 p.
Értékelő lap szerint
Félév év vége
45 p.
Témazáró felmérés
Havi
45 p.
Havi szöv. értékelés
Havi
45 p.
Röpdolgozat
heti
Gyakorlás után
szöveges
heti
Gyakorlás után
I. félévben Értékelő lap szerint, II. félévben teljes értékű jegy I. félévben Havi szöv. Értékelés, II. félévben hangsúlyos jegy I. félévben szöveges ért. II. félévben kis jegy
Rendje
alkalmi
3. évfolyam Korlátja Értékelésben (Maximum) betöltött szerepe 45 p. százalékos
Rendje
alkalmi
4. évfolyam Korlátja Értékelésben (Maximum) betöltött szerepe 45 p. Százalékos
Félév év vége
45 p.
Teljes értékű jegy
Félév év vége
45 p.
Teljes értékű jegy
Havi
45 p.
Hangsúlyos jegy
Havi
45 p.
Hangsúlyos jegy
heti
Gyakorlás után
Kis jegy
heti
Gyakorlás után
Kis jegy
67
Környezetismeret Formái
1. éfolyam Korlátja Értékelésben (Maximum) betöltött szerepe 2.félévtől 1 oldal Havi szöv. témánként értékelés Rendje
Témazáró felmérés
Röpdolgozat
-
-
-
Vaktérkép
-
-
-
2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Korlátja Értékelésben Rendje Korlátja Értékelésben Rendje Korlátja Értékelésben (Maximum) betöltött (Maximum) betöltött (Maximum) betöltött szerepe szerepe szerepe témánként 1 oldal I. félévben témánként 2 oldal Hangsúlyos témánként 2 oldal Hangsúlyos Havi szöv. jegy jegy Értékelés II. félévben hangsúlyos jegy alkalmanként 10-15 perc I. félévben ¼ alkalmanként 10-15 perc Teljes értékű alkalmanként 15-20 perc Teljes értékű éves jegy jegy szöveges ért. II. félévben teljes értékű jegy Adott 1 oldal Kis jegy témánál Rendje
A hangsúlyos érdemjegyek százalékhatárai az alsó tagozatban: Ponthatárok: 100 - 91 % - 5 90 – 76 % - 4 75 – 51 % - 3 50 – 34 % - 2 33 – % - 1 Három röpdolgozat, tollbamondás, szódolgozat kisjegyének átlaga kerül bejegyzésre a naplóba teljes értékű jegyként
-
Felső tagozat
Történelem:
5 – 8. osztály Formái
Házi feladat
Rendje Témánként változóan havi 1-2 alkalommal
Korlátjai Maximum egy füzetoldalnyi.
Röpdolgozat
Témánként kétszer
Maximum az előző két tananyag. Maximum 20 perc.
Vaktérkép kiegészítése
Topográfiához kapcsolva. Témánként maximum kétszer.
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya
Teljes értékű jegy. Kis jegy.
68
Témazáró dolgozat Esszé
Témánként egy – tanévenként maximum 5 alkalommal.
45 perc.
7-8.évfolyamon a témazáró részeként
Maximum fél füzetoldal.
Hangsúlyos értékű jegy. Teljes értékű jegy.
Otthoni szorgalmi feladat Kiselőadás írásbeli vázlata
Témánként, alkalmanként (honismeretből gyakorlati feladat)
Kis jegy.
Alkalmanként Teljes értékű jegy
Magyar nyelv és irodalom:
5 – 8. osztály
Formái Tollbamondás
Rendje Heti egy alkalom.
Korlátjai
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya
10 – 12 mondat Teljes értékű jegy.
Másolás
Heti maximum 2 alkalommal
Csak a „rászorulók, max._ 0,5 oldal Nincs osztályozva.
Röpdolgozat
Alkalmanként.
Maximum 1 órai anyag.
Témazáró dolgozat
Irodalom: évi 3-4 dolgozat Nyelvtan: évi 3-4 dolgozat
45 perc
Országos mérőanyag alapján
Országos mérőanyag alapján
Teljes értékű jegy.
Központi mérések
Hangsúlyos értékű jegy. Nincs osztályozva.
Hf.: Fogalmazás
Hf.: Tananyaghoz kapcsolódó munkafüzeti feladatok.
Évfolyamonként a tantervben meghatározott 5. évf.: min. 1 oldal műfajok alapján. 6. évf.: min. 2 oldal 7-8.évf.: min. 2-3 oldal. Irodalom: max.: 3 feladat/alkalom Maximum fél füzetoldalnyi. Nyelvtan: max.: 3 feladat/alkalom
Angol és német idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv : Formái Tollbamondás
Rendje Témakörönként 2-3 alkalom.
Teljes értékű jegy.
Szorgalmi jegy.
1–8.osztály Korlátjai
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya (4.második félév – 8.osztály)
4 – 8 perc (korosztálytól függően) Teljes értékű jegy.
Röpdolgozat (szódolgozat) (kivéve 1-2. osztály)
Új anyag feldolgozásának befejeztével
Témakörönként: 1-2 alkalom, 12 szó kb.8-10 perc (3 – 8. évfolyamok)
3 szódolgozat = 1 érdemjegy ponthatárok: 12-11 = 5, 10-9 = 4, 8-6 = 3, 5- 4 = 2, 3 – 0 = 1
69
Témazáró
Minden téma végén. Tartalmazza a szókincset, a tanult nyelvtani anyagot
45 percben feldolgozható feladatmennyiség
Teszt
Gyakoroltatás, számonkérés
Hangsúlyos nyelvtani összefoglalás után szövegértési gyakorlás után. Maximum 2 oldal.
Versenyeredmények
Hangsúlyos érdemjegy Ponthatárok: 100 - 90 % - 5 89 – 75 % - 4 74 – 50 % - 3 49 – 30 % - 2 29 – % - 1 Félévi és év végi osztályozásnál domináns jegyek. Csak a 90 % feletti teljesítményt értékeljük (5).
Kiírástól függ Iskolai /1.2.3.hely – 5-ös érdemjegy megyei, országos részvétel eredményétől függetlenül 5.
Szorgalmi feladat, előadás/projekt
Az otthoni írásbeli felkészülés- házi feladat
Matematika:
Értékelés: osztályfőnöki dicséret ill. a projektek esetében érdemjegy (5) Alsó: 3-4 mondat (max. fél oldal) Felső: 1-2 feladat (max. egy oldal)
Gyakori hiánya negatív érdemjegyet von maga után.
5 – 8.osztály
Formái Röpdolgozat (előre be nem jelentett) Témazáró dolgozat
1-1 témakörhöz projektek készítése, nemzetiségi műsorok szereplői is. Évente 1-2 alkalom Minden tanórán.
Rendje Témánként 1-2 alkalommal Egy-egy téma végén. Évente 4 – 5.
Korlátjai Fogalmak, szabályok. A házi feladathoz hasonló feladatok.
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya Kis jegy. (három kis jegy egy nagyot ér)
Tantervi követelmények Hangsúlyos jegy
Dolgozat Alapszintű feladatok
Témakör részpontjainál történő felmérés, témánként 2-3
Tantervi követelmények
Alkalomszerű, témához kapcsolódó 3-4
A tantervi minimum-követelmények
Teljes értékű jegy Értékelésnél magasabb %
Teszt
ÉKÉV kiírás- Országos Kompetenciamérés
Nem minden évfolyamon (kiírás szerint) Teljes értékű jegy
HF. – írásbeli
Szorgalmi feladat, kiselőadás
Alkalmanként – tananyaghoz kapcsolódó gyakorló feladat Fogalmak, szabályok – témához kapcsolódó, tantervben meghatározott Alkalomszerű – tananyaghoz kapcsolódó nehezebb, gondolkodtató feladat, témához illő
Feladattól függően maximum (3-4 feladat) Maximum 1 – 1,5 füzetoldal
Teljes értékű jegy
70
Biológia – földrajz - természetismeret: Formái Teszt
Szöveg-kiegészítés Röpdolgozat
Vaktérkép készítés, kiegészítés
5 – 8.osztály
Rendje Alkalomszerűen (témazáró dolgozat vagy gyakorlásként)
Korlátjai Maximum 30 perc.
Röpdolgozatban, vagy témazáró dolgozat részfeladata
Maximum fél nyomtatott oldal.
Témakörönként, maximum 5, alkalomszerűen
Csak néhány anyagrész tudását méri. Maximum 20 perc.
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya A dolgozatban teljes értékű, a gyakorlásnál alkalmas az önellenőrzésre. Teljes értékű jegy
Földrajzi anyagrészeknél fordul elő (témazáró dolgozat része is lehet)
Értékelhető teljes értékű jeggyel, vagy kisjeggyel (amikor 3 kisjegy átlaga 1 teljes értékű jegy) Teljes értékű jegy, vagy kisjegy
Esszé
Alkalmanként, évente néhány
Nehezebb és időigényesebb, mint a többi számonkérési mód. Maximum egy füzetoldal. Teljes értékű jegy, vagy kisjegy
Témazáró dolgozat
A témakör végén, a témakörök számával megegyező.
Több feladattípussal az egész témakör tudását méri. 45 perc. Csak a versenyen részt vevőket érinti
Versenyeredmény
A versenyeken kimagasló eredményt elérőknek
Hf.:- írásbeli – munkafüzeti feladat, vázlat, stb.
A tananyag sajátosságainak, a gyerekek értelmi szintjének megfelelő mennyiségű vázlat, munkafüzeti feladat
Ének - zene:
Hangsúlyos jegy
Teljes értékű jegy vagy kisjegy Maximum 4 feladat. Célja: az elméleti anyag megértését, begyakorlását kell szolgálnia
5 – 8.osztály Formái
Órai munka
Dallamírás kiegészítés
Rendje 5.-8.oszt. heti egy óra
5.-7.oszt. heti 1-2 8.oszt. heti 1
Korlátjai A kerettanterv által meghatározott, a továbbhaladás feltételeit biztosító törzsanyag keretein belüli ismeretek megtanítása Fenti
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya 5.-8.osztályban: 3 kisjegy egy nagy
5.-6.oszt. –3 kisjegy 1 nagyjegy 7.-8.oszt. – kisjegy, nagyjegy
Röpdolgozat
Témánként 1
Fenti Részjegyek
71
Témazáró dolgozat Teszt
Hf.: írásbeli, szorgalmi feladat Hf.: szóbeli, egyéb
Vizuális kultúra: Formái Órai munka
6.oszt.- félévenként 1 7.-8.oszt.- témakörönként 1
Fenti
5.oszt.- évente 1 6.oszt.- félévente 1 7.oszt.-évente 2 8.oszt. évente 3 Az elvégzett helyi tantervi anyag megerősítése különböző változatossággal Zeneszerzők élete, zenetörténet – kiselőadások, népdalversenyre készülés, hangszeres bemutató órák
Fenti
5.-8.oszt.-felelet értékű egész jegy Félévi, év végi jegymegállapításnál beszámítjuk. A tanított törzsanyag és kiegészítő anyag témaköreiből
Kisjegy
Teljes értékű jegy, szaktanári dícséret
5 – 8.osztály Rendje 5.-8.osztályban témánként 4-5 kisjegy
Művészettörténeti feladatlap kitöltése
3 –4 téma tanévenként
Művészettörténeti részfeladatok
4-5 témánként
Korlátjai A törzsanyagon belül 5.-6.osztályban a differenciált értékelés, több rajzból a legjobbat diktálhatja a naplóba
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya Minden évfolyamon 4-5 kisjegyből összetevődő nagy jegy 5.-6.oszt. 4 t./év nagy jegy 7.-8.oszt.3 t/év nagy jegy Témánként 4-5 alkal: 1-1 jegy
Összefoglaló, rendszerező, témazáró
Feladatlap rajz Nagy jegy
Otthoni feladatok – elrontott munkák javítása
Alkalmanként
Szorgalmi feladat, versenyeredmények
Alkalmanként
Nagy jegy
Fizika – kémia – életvitel és gyakorlat: Formái Teszt
Nagy jegy
5 – 8.osztály Rendje
Havonta 1x
Korlátjai
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya
2-3 leckét ölel fel 1 jegy – teljes értékű
Röpdolgozat Témazáró dolgozat
Havonta 1x Félévente 1x
1 leckét ölel fel Több leckét ölel fel
1 jegy – teljes értékű Hangsúlyos jegy
Ellenőrző feladatlap kitöltése
Gyakorlás, a témazáró dolgozat megírása előtt
Több leckét ölel fel 1 teljes értékű jegy
72
Házi feladat
Tananyaghoz kapcsolódó munka (feladatok, kérdések)
Max.4 gyak.
Fizikatörténeti kis dolgozat
A tanult anyaggal kapcs. fizikusok tevékenysége Az elemek felfedezése, a kémia nagyjainak megismerése
Max.1-2 oldal
Technikatörténeti kis dolgozat
A technika fejlődésének bemutatása
Max.1-2 oldal
Munkafüzet
A gyakorlat elmélyítése
1 vált.
Otthon végzett kísérlet
Fizikai-kémiai kísérletek elvégzése a könyv leírása alapján versenyeredmények
1-2 kísérlet
Kémiatörténeti kis dolgozat
egyéb
Max.1-2 oldal
Gyógypedagógia Sajátos nevelési igényű tanulók: Formái
5 – 8.osztály Rendje
Tollbamondás
Alkalomszerűen
Másolás Röpdolgozat
Alkalomszerűen Alkalomszerűen
Témazáró
Minden témakör végén
Hf- írásbeli
A hangos órán tanult ismeretek gyakorlását szolgálja
Hf.szóbeli
A tananyagból következően a szabályok értelemszerű megtanulása
Témazáró
Minden témakör végén
Vers vagy memoriter tanulása
Félévente 3
Korlátjai Magyar nyelv A nyelvtani szabályok ismeret, íráskészség Olvasott, ismert szöveg legyen Előre bejelentve, a számonkért ismeretek már tanultak legyenek Előre bejelentve, megfelelő ismétlés, rendszerezés, összefoglalás után
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya Kisjegy Nagyjegy
Hangsúlyos jegy
Már közösen tanult legyen a gyakorlandó ismeret, Ismerjék a feladattípusát Önálló feladatvégzés A szabályok közös értelmezése és gyakorlása a tanórán Magyar irodalom A megtanított/tanult ismeretek megfelelő ismétlése, Nagyjegy összefoglalása, stb.után Közösen feldolgozott vers vagy szöveg részlete legyen A vers szó szerinti megtanulása A memoriter értelemszerűen
Nagyjegy
73
Hf. írásbeli
Szóbeli
Óráról órára a tanult anyag olvasása Az olvasási készség Alkalomszerűen, ha a hangos órán nem végzünk Az íráskészség a feladatokkal Olvasmányok, versek olvasása, esetleg másolás Vers: önállóm pontos szövegtanulás Vers: az olvasási készség Fogalom, memoriter: értelemszerűen Fogalom, memoriter: az olvasási készség és a Félévente min.3 vers szövegértés Fogalom: a tananyaghoz kapcsolódva Történelem, természetismeret, földrajz
Szóbeli felelet
Alkalomszerűen
Az előző 1-2 lecke, részletesen
Nagyjegy (3.)
Röpdolgozat
Alkalomszerűen, de előre bejelentve
Az előző 1-2 lecke legfontosabb ismereteit kérje számon
Nagyjegy (2.)
Témazáró
Minden témakör után
Az adott témakör megfelelő ismétlése, összefoglalása, stb.után
Nagyjegy (1.)
Hf. Írásbeli
Az ismeretek gyakorlása, megszilárdítása – alkalmanként
Az olvasási készség A feladatértési és feladatmegoldási készség
Hf. Szóbeli
Közös lényegkiemelés után értelemszerűen önálló tanulás – óráról órára
Olvasási készség Szövegértés, lényegkiemelés Matematika
Röpdolgozat
Alkalmanként
Csak tanult ismeretet lehet számon kérni Nagyjegy
Témazáró Hf. Írásbeli
Minden témakör után Az órán tanult ismeretek önálló gyakorlása – minden hangos óra után
A tanult ismeretek megfelelő begyakorlása, ismeret összefoglalása stb. után
Nagyjegy
Megfelelő előzetes ismeretek
74
A tanuló magatartásának értékelési szempontjai az 1-4. évfolyamon: - Nevelői utasítások betartása - Felnőttekkel való beszéde - Társaival szemben tanúsított magatartása - Viselkedése - Beszédstílusa - Környezetének rendje - Az iskola berendezési tárgyainak megóvása - A házirend szabályainak betartása - Fegyelmi büntetései - Igazolatlan mulasztásai A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai az 1-4. évfolyamon: - Felkészülése az órákra - Aktivitása az órán (figyelme, kitartása) - Munkafegyelme, kötelességtudata - Felszerelése - Önként vállat feladatok - Felelősi munkája A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái : Magatartás: Példás magatartású: Az a tanuló, aki az iskolában és az iskolán kívül a megfogalmazott alapértékeket az életkorának megfelelő szinten elsajátította, és az ehhez rendelt neveltségi követelményeknek megfelelően él. Betartja a Házirend követelményeit. Nincs igazolatlan mulasztása és fegyelmi büntetése. Aktív segítséget nyújt társainak és nevelőinek az iskolai élet minden területén. Jó magatartású: Az a tanuló, aki nagyrészt megfelel a példás magatartás kritériumainak, azonban vannak esetek, amikor apróbb dolgokban, nem szándékosan vét a Házirend ellen, segítségnyújtása az iskolai élet nem minden területére terjed ki. Igazolatlan hiányzása nincs. A fegyelmi intézkedések közül legfeljebb szóbeli figyelmeztetése van. Változó magatartású: Az a tanuló, aki noha érti és elsajátította a megfogalmazott értékeket, de gyakran megszegi azokat, nem aszerint él. Többször összeütközésbe kerül a Házirend követelményeivel (pl. viselkedésével zavarja az iskolai tevékenységet). Rendbontásában ismétlődés és szándékosság tapasztalható. Igazolatlan hiányzása legfeljebb egy alkalommal volt. Legnagyobb fegyelmi büntetése az osztályfőnöki intés. Rossz magatartású: Az a tanuló, az előzőekben említett értékeket, a Házirend követelményeit gyakran és szándékosan megszegi. Több alkalommal igazolatlanul hiányzott a tanórákról. Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetése van (pl. igazgatói intés, megrovás). Minden rendőrségi eljárást követően, ha a szabálysértést bizonyítják.(Függetlenül attól, hogy kiskorúsága miatt a törvények szerint nem büntethető.) Szorgalom: A szorgalom értékelése mindig a tanuló képességeinek figyelembevételével történik. Példás szorgalmú: Az a tanuló, akinek munkavégzése pontos, megbízható minden tantárgyban. Tanári irányítással többletfeladatot is vállal. Munkavégzése mindig a képességeinek megfelelő. Gyakran tanulmányi vagy sportversenyek résztvevője. A megfogalmazott kultúrával kapcsolatos értékeket elsajátította, iskolai munkáját ezek az értékek jellemzik. Rendszeresen készül, érdeklődése, figyelme tartós. Felszerelése, munkaeszközei a tanórákon hiánytalanul és kifogástalanul ott vannak.
75
Jó szorgalmú: Az a tanuló, aki az órákra lelkiismeretesen készül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, de nem mindig a képességeinek megfelelő szinten, hanem az alatt. Az említett értékeket elsajátította, de többletmunkát vagy versenyfeladatokat nem vállal. Változó szorgalmú: Az a tanuló, aki nem megbízható rendszerességgel készül fel a tanórákra. Rendszeresen a képességei alatti szinten teljesít, többször figyelmetlen, szétszórt. Iskolai felszerelései gyakran hiányoznak, nem megfelelően tartja rendben őket. Hanyag szorgalmú: Az a tanuló, akinek a tanulmányi munkáját a megbízhatatlanság, az érdektelenség, a közöny jellemzi. Feladatait sokszor nem végzi el, munkaeszközei hiányosak, rendetlenek. Az alapvető munkafegyelem, kötelességtudat hiányzik belőle. Állandóan a képességei alatt teljesít. II. Géza Gimnázium a.) Értékelési alapelvek A tanulási-tanítási folyamatban elengedhetetlen a visszajelzés, a már elért eredmény és az elérendő cél folyamatos összehasonlítása, ezért fontos, hogy az értékelés objektív, megbízható és érvényes legyen, megfeleljen a tanuló életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének. Az értékelés hatékonysága érdekében célszerű sokoldalú, változatos értékelési rendszert kidolgozni. Minden tanárnak - szaktól függetlenül - feladata a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a tanuló kifejezőkészségének fejlesztése, ami azt jelenti, hogy mind a szóbeli, mind az írásbeli feleletek értékelésénél a tanároknak javítaniuk kell a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat is. A követelmény - és értékelési rendszer legyen tantárgyanként lehetőleg egységes, ezek kidolgozása a munkaközösségek feladata. A követelmény- és értékelési rendszereket a tanulókkal a tanév elején ismertetni kell. A tanuló teljesítményét az érdemjegyek mellett - amennyiben ezt a tantárgy jellege megköveteli - szóban illetve írásban értékelni lehet. b.) Az értékelés célja Az értékelés legfőbb célja az önértékelési képesség kialakítása és a személyiség fejlesztése. Az értékelés elsősorban a tanuló tudására, érdeklődésére irányuljon. Értékelni kell emellett kreativitását, feladatvégző képességét, eszközhasználatát, szabálytiszteletét, rendezettségét - pl. a füzet külalakja -, együttműködési készségét a tanár-diák, diák-diák kapcsolatban. c.) Az értékelés formái és fórumai A tanuló teljesítményének szóbeli értékelése az órán, a szülői értekezleten és a fogadóórán történik. Itt a szülő az érdemjegyeken kívül gyermeke magatartásával, órai munkájával kapcsolatban is informálódhat. A félévente szerzendő érdemjegyek száma természetesen függ az adott tantárgy heti óraszámától. Amennyiben ez hetente egy órát jelent, az osztályzatok minimális száma félévente 3 jegy. Ha heti több óráról van szó, úgy a minimum a heti óraszám kétszerese, arányosan elosztva egy félévre. A félév és tanév végi jegyek alakulásánál nem minden jegy számít egyformán. A nagydolgozati jegyeknek - melyek száma minimum a heti óraszámmal egyenlő évente - kiemelkedő szerepük van, duplán számítanak. Tanév végén a tanuló egész évi teljesítményét értékeljük. Félév, vagy tanév végén, ha a tanuló kétesre áll, akkor a nagydolgozatok átlaga mérvadó lehet az osztályzat megállapításánál. Osztályozni a tanuló tudását, szorgalmát szabad, nem pedig viselkedését vagy külső megjelenését. A tanuló buktatásánál a fő szempont a jegyek átlaga, amit befolyásolhat a jegyek tendenciája, az órai aktivitás, a nagydolgozatok átlaga és az elégtelenek száma. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, szóbeli értékelés, jutalmazás, elmarasztalás. Osztályozó értekezlet - félévkor és tanév végén -, melynek résztvevői az osztályban tanító pedagógusok, az igazgató vagy helyettese. Levezetője az osztályfőnök. Az osztályközösség munkájának értékelése az osztályfőnöki órán történik, az értékelésben közreműködik az osztály önkormányzati képviselői. A tanulóközösség tevékenységét tanév végén a tanévzáró ünnepélyen az igazgató értékeli. Az értékelés formáit, valamint a tanulók munkájának ellenőrzésére, értékelésére vonatkozó részletes szabályozást a Pedagógiai program tartalmazza. 76
A tanulók munkájának ellenőrzése és teljesítményének értékelése A tanulók teljesítményének folyamatos és rendszeres ellenőrzése a szaktanár joga és kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenőrzési formát alkalmaz, de a lehetőségekhez mérten törekedni kell a szóbeli feleltetésre (szóbeli, írásbeli, gyakorlati). Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a tanulók írásbeli munkáit 2 héten belül kijavítja, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adva azok tapasztalatait feldolgozza. Addig nem iratható új dolgozat, amíg a szaktanár az előzőt ki nem javította. Ha a diák a dolgozatát a pedagógus hibájából az értékelési határidő lejárta után ismerheti csak meg, jogosult eldönteni, hogy érdemjegye beleszámítson-e a félévi, illetve év végi osztályzat megállapításába. Nemleges döntés esetén a jegy a naplóba nem kerül beírásra. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot fogadóórákon megtekintse. Az érdemjegyekhez a szaktanár értékelést is ad. A tanulóknak visszajelzést kell kapniuk teljesítményükről a számonkérés jellegének megfelelően (írásbeli hibák jelzése, esetleg pontozás, szóbelin szöveges értékelés stb.) Az érdemjegyeket a szaktanár a naplóban (a fakultációs naplókból legalább havonta átírja) folyamatosan rögzíti. A tanulók kötelesek a kapott jegyeket az ellenőrző könyvbe beírni. Ezt a szaktanár, illetve az osztályfőnök ellenőrizze. Azért, hogy az érdemjegyek eredete nyomon követhető legyen, azokat különböző színekkel jelöljük (kék: szóbeli felelet; piros: előírt nagydolgozat). Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy több lecke (téma; logikai egység) anyagának elsajátítását ellenőrzi, vagy egy teljes tanórát vesz igénybe. Egy tanítási napon egyetlen osztály, csoport sem kötelezhető két dolgozatnál több megírására. A pedagógus dolgozatíratási szándékát köteles a naplóban és szóban az osztálynak, csoportnak előre jelezni. Nagydolgozat az a dolgozat, amely legalább egy témakör vagy fejezet anyagát kéri számon, időtartama legalább egy tanítási óra. Nagydolgozat íratási szándékát a tanár egy héttel előbb jelezze. Az osztály diákképviselője is nyilvántartást vezethet a kitűzött dolgozatokról, és köteles a szaktanárnak jelenteni, ha az adott napra már más dolgozatot is kitűztek. Az elmaradt írásbeli beszámoltatást pótolni kell, tantárgytól függetlenül az adott témakör befejezéséig, illetve legkésőbb az adott félév végéig. A tanulók beszámoltatásának formái, rendszere Tantárgy
Magyar
Minimális Nagydolgozatok osztályzat félévente száma (jelölése piros)
Felelet értékű jegyek (jelölése kék)
Egyéb osztályzattal kifejezett értékelési formák Memoriter, tollbamondás min. félévente 1 Szorgalmi jegy, kiselőadások, versenyeredmények egész jegy értékű órai munka prezentáció szorgalmi feladatok versenyen való eredményes szereplés; Felszerelés többszöri hiánya, házi feladat indokolatlan hiánya Felelet értékű jegy adható szorgalmi feladatok, kiselőadások, versenyen való eredményes szereplés; Felszerelés többszöri hiánya, házi feladat indokolatlan hiánya Írásbeli: az egész órát igénybe nem vevő feladatlap
a heti óraszám kétszerese a heti óraszám kétszerese
a heti óraszámmal megegyező Félévente 2
Félévente 1
Idegen nyelvek
a heti óraszám kétszerese
a heti óraszámmal megegyező
Félévente a heti óraszám kétszerese (legalább 2 szóbeli jegy)
Matematika, fizika, kémia, Számítástechnika
a heti óraszám kétszerese
a heti óraszámmal megegyező
a heti óraszám háromszorosa
Biológia
a heti óraszám kétszerese
Félévente 2
Írásban vagy szóban havonta 1 jegy
Történelem
Félévente 2
77
Kiselőadásért, összefoglalás, órai munkáért kisjegy kapható – ebből 3 ér egy feleletJegy értékűt Földrajz
6
Rajz
7
Ének
5
Testnevelés
4
Félévente 3
Félévente 3 szóban Félévente 2 (ábrázolás. művészettört. Írásban)
Gyakorlati munkára adott jegy félévente 5
Megjegyzés: A piros színnel beírt nagydolgozat jegy duplán számít az átlag kiszámításánál.
A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartás és szorgalom minősítéséről félévkor és tanév végén az osztályozó értekezleten az osztályfőnök dönt, az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom minősítések előkészítésébe bevonja az osztályközösséget, illetve annak önkormányzati szervét is. A magatartás minősítésének fokozatai Példás a tanuló magatartása, ha aktívan részt vesz az osztály és iskolai rendezvényeken, ötleteivel, kezdeményezésével segíti ezek sikeres megvalósítását. Példamutatóan viselkedik a tanórákon, a tanórákon kívül az iskolában és az iskolán kívül, pl. az utcán. A Házirend előírásait betartja. Emellett dicséretben vagy jutalmazásban részesült. Jó a tanuló magatartása, ha részt vesz az osztály és iskolai rendezvényeken. Iskolai és iskolán kívüli magatartása ellen kifogás nincsen. Szaktanári ill. osztályfőnöki figyelmeztetésben nem részesült. A házirend előírásait betartja. Változó a tanuló magatartása, ha a vele szemben támasztott kívánalmaknak nem mindig felel meg. A tanórákon magatartásával társai figyelmét elvonja a munkától, viselkedése kifogásolható. Az osztály és iskolai rendezvényeken nem mindig vesz részt. Vállalt vagy megbízott feladatát nem teljesíti. Az iskolán kívüli viselkedése sem megfelelő. Rossz a tanuló magatartása, ha az osztály és iskolai rendezvényeken nem vesz részt, és iskolán kívüli viselkedésében súlyosan megsérti az idevonatkozó szabályokat. Társaira káros hatással van. A házirendben előírtakat nem teljesíti, emellett osztályfőnöki ill. igazgatói figyelmeztetésben részesült. A magatartás és szorgalom jegyeket az osztály és az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönti el. A jobb jegy elfogadásához a tantestület kétharmados többsége szükséges. Magatartás Szempontok
Példás
Jó
Változó
Rossz
Fegyelmezettség
Állandó, pozitívan Befolyásolja társait Kifogástalan, Udvarias
Megfelelő, de nem Teljesen sajátja Megfelelő, de nem példaértékű Jóindulatú, de nem befolyásolja társait nem vét ellene
Ingadozó
erősen kifogásolható
Nyegle, hangoskodó
durva, romboló
közömbös, vonakodó Részben tartja be
negatív, félelmet keltő
Ingadozó
Megbízhatatlan
Hangnem
Kapcsolatok
Kezdeményező, aktív
Házirend
betartja, és ösztönöz betartására Kialakult
Felelősségérzet
Kialakulóban van
sokszor megsérti
78
A szorgalom minősítésének fokozatai Példás a tanuló szorgalma, ha képességei és körülményei szerint, mindent megtesz annak érdekében, hogy munkája során tudása legjavát adja. Tanulmányi eredményei a tőle elvárható szintet elérik. Jó a tanuló szorgalma, ha képességei és körülményei szerint törekszik az elsajátítandó anyagot jól megérteni és alkalmazni. Kitartó munkával azonban jobb eredmény elérésére volna képes. Változó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját rendszertelenség jellemzi, cselekvőkészsége és elért eredményei, képességeihez és körülményeihez mérten nem kielégítőek. Hanyag a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját elhanyagolja, az igyekezetnek és törekvésnek jelét sem mutatja. Elért eredményei erősen kifogásolhatók. Szorgalom Szempontok
Példás
Jó
Tanulás
Céltudatos, igényes, törekvő
Pontos, Kitartó, Rendszeres, Önálló
Ugyanaz, de nem adja képességei maximumát Rendszeres, pontos, többnyire önálló
KötelességTudat
Kifogástalan
Megfelelő
A tanórán kívüli tevékenység
Érdeklődő, Aktív, kezdeményező
végez, de nem kezdeményez
Munkavégzés
Változó
Hanyag
ingadozó
Felületes
hullámzó, rendszertelen
Lusta
Kifogásolható Pl. felszerelése Gyakran hiányos stb.
Nincs
Nem vállalkozó
Nincs
2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai egységesen tanítási napra ill. pihenő napra Kanizsai Dorottya Általános Iskola
Pörbölyi Általános Iskola
- Az otthoni felkészüléshez (napközi) előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai az alsó tagozatos általános iskolai és sajátos nevelési igényű tanulók esetében - Általános elvek: - A házi feladat adásával lehetőséget adunk a gyakorlásra. - A házi feladat nem lehet új anyag feldolgozása. Házi feladat minden nap van. A Pörbölyi Általános Iskolában péntekenként csak szóbeli házi feladatot adunk. - A házi feladatok terjedelme 1 – 2. évfolyamon: maximum kétféle írásbeli és egyféle szóbeli feladat naponta. - 4. évfolyamon: maximum háromféle írásbeli és kétféle szóbeli feladat naponta. Nemzetiségi osztályban 2. évfolyamtól az írásbeli és szóbeli házi feladat mennyisége a német nyelv és irodalom feladataival megnövekedhet. - Olvasás gyakorlása minden nap legyen. - A memoriterek tanulásához elegendő idő álljon rendelkezésre (kb. 1 hét).
79
Magyar nyelv és irodalom Formái Olvasásgyakorlás Helyesírás Másolás Nyelvtani gyakorlatok Memoriterek Szorgalmi feladat Olvasmánynapló
1. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 15 perc naponta Max. 15 perc
alkalmanként alkalmanként -
Heti felkészülés Minőségi munka -
2. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 20 perc naponta Max. 20 perc
alkalmanként alkalmanként -
3. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 20 perc naponta Max. 20 perc
Heti felkészülés Minőségi munka -
alkalmanként alkalmanként 1 nyári olvasmány
Heti felkészülés Minőségi munka 5 oldal
4. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 20 perc naponta Max. 20 perc
alkalmanként alkalmanként 1 nyári olvasmány
Heti felkészülés Minőségi munka 10 oldal
A Pörbölyi Általános Iskolában a kötelező olvasmányok a tanév folyamán a magyar nyelv és irodalom óra keretében kerülnek feldolgozásra Matematika Formái Gyakorló feladatok Gyűjtőmunka Szorgalmi feladatok
1. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 15 perc alkalmanként alkalmanként Minőségi munka
2. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 20 perc alkalmanként alkalmanként Minőségi munka
3. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 20 perc alkalmanként alkalmanként Minőségi munka
4. évfolyam Elvei Korlátjai naponta Max. 20 perc alkalmanként alkalmanként Minőségi munka
Környezetismeret Formái Írásbeli feladatok Szóbeli feladatok Gyűjtőmunka Otthoni kísérletek, megfigyelések
-
1. évfolyam Elvei Korlátjai témakörhöz Max. 5 perc Kiemelt részek Max. 5 megtanulása perc alkalmanként Néhány kép és adat
Elvei témakörhöz
2. évfolyam Korlátjai Max. 5-10 perc
Kiemelt részek megtanulása alkalmanként
Max. 5-10 perc Néhány kép, a megfigyelések lejegyzése: max. 0,5 old.
Elvei témakörhöz
3. évfolyam Korlátjai Max. 10 perc
Kiemelt részek megtanulása alkalmanként
Max. 15 perc Néhány kép, a megfigyelések lejegyzése: max. 0,5 old.
Elvei témakörhöz
4. évfolyam Korlátjai Max. 10 perc
Kiemelt részek megtanulása alkalmanként
Max. 20 perc Néhány kép, a megfigyelések lejegyzése: max. 0,5-1 old.
Az otthoni felkészüléshez (napközi) előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai felső tagozaton Általános elvek: A házi feladat adásával lehetőséget adunk a gyakorlásra. A házi feladat nem lehet új anyag feldolgozása. Házi feladat minden nap van. A házi feladatok terjedelme 5 - 6. évfolyamon: maximum két-háromféle írásbeli és két-háromféle szóbeli feladat naponta. 7 – 8. évfolyamon: maximum háromféle írásbeli és három-négyféle szóbeli feladat naponta. Olvasás-szövegértés gyakorlása hetente 2-3 nap legyen. A memoriterek tanulásához elegendő idő álljon rendelkezésre (kb. 1 hét). 80
- II. Géza Gimnázium Általános elvek: - A házi feladat adásával lehetőséget kínálunk a gyakorlásra - A házi feladat nem lehet új anyag feldolgozása - Minden nap kell adni házi feladatot - A memoriterek megtanulásához legalább egy hét álljon rendelkezésre - Az évfolyamok közötti differenciálás a tananyag súlyától és nehézségétől függ. Írásbeli házi feladatok meghatározása és azok korlátai Tantárgy Matematika, Fizika, Kémia
Írásbeli, gyakorlati Az óra anyagához szorosan kapcsolódó feladatok Témák összefoglalásánál plusz gyakorlás
Maximuma Az órai gyakorlás 30 %-a Az órai gyakorlás 100 %-a
Idegen nyelv
Nyelvtani gyakorlatok Képeslap írása levél, fogalmazás írása Dialógus írása Képleírás Tanmondatok fordítása Magyarról idegen nyelvre, Idegen nyelvről magyarra Internetes feladatok (információ gyűjtése) Tesztek megoldása Alkalmanként a tananyaghoz kapcsolódó ábrák, források elemzése, topográfia, fogalmazás Alkalmanként az órán elsajátított anyag elmélyítése, gyakorlása mindenki számára kötelező Szorgalmi feladat: gyűjtőmunka (önkéntes) Alkalmanként a munkafüzetben, - az órán megkezdett feladat befejezése Házi dolgozat (megadott szempontú értekező írás) önálló gyűjtőmunka, megfigyelés Az elméleti anyag alkalmazása a gyakorlatban (munkafüzet, füzet)
3-4 feladat
Történelem
Biológia
Földrajz
Magyar irodalom
Magyar nyelv
Művészettörté net Rajz A lassabban dolgozó tanulók otthon fejezhetik be az órai munkát + szorgalmi munkák készítése Ének-zene Dallam kottázása szolmizációs hangok alapján Dallam szolmizációs hangjainak leírása kotta alapján Dallam transzponálása egyik hangnemből a másikba Ritmusképletek, hangok, szünetjelek, kulcsok gyakorlása, ütemek kitöltése
10-15 mondat
Feladatok számonkérése Az írásbeli házi feladat indokolatlan hiánya miatt elégtelen adható, egyébként a házi feladat nem osztályozandó. A szorgalmi feladat jelessel jutalmazható. Szavak írásban – 3 kis dolgozat egy nagy jegy vagy hosszabb felkészülési idő esetén egy nagy jegy Dialógus, monológ szóban vagy írásban . Házi feladat indokolatlan hiánya, felszerelés otthon hagyása esetén a harmadik alkalommal elégtelen. Az írásbeli házi feladat (fordítás, fogalmazás) is osztályozható.
Fél oldal terjedelem
Írásbeli: indokolatlan hiánya elégtelen
Fél oldal terjedelem
u.a. mint a történelemnél
Az órán megkezdett feladat befejezése
Írásbeli: munkafüzetek félévenkénti értékelése
3 oldal (A/4)
Írásbeli: házi dolgozat tartalmi és nyelvi osztályozása Szorgalmi: jelessel jutalmazható
1/ 2 – 1 oldal 4 feladat
Órai munka Befejezése Önkéntes a diák érdeklődésének megfelelően Egy négysoros dallam, vagy két sor
Írásbeli: indokolatlan hiánya elégtelen Témazáró dolgozattal + műalkotások felismerése, elemzése Folyamatos értékelés A szorgalmi jelessel jutalmazható
Írásbeli: indokolatlan hiánya elégtelen, egyébként nem osztályozandó.
81
Szóbeli házi feladatok meghatározása és azok korlátai Tantárgy Matematika, Fizika, Kémia Idegen nyelv
Történelem
Biológia
Földrajz
Szóbeli Az adott órán elhangzott tételek, definíciók, összefüggések Emelt szinten bizonyítások is. Szavak, kifejezések Dialógus Monológ Vita Téma
Maximuma Adott témakör
Feladatok számonkérése Szóbeli feletetés. A szorgalmi feladat jelessel jutalmazható.
15-20 szó
Szavak szóban/ írásban történő számonkérése. Dialógus, monológ szóban vagy írásban . Témák – egy hét áll rendelkezésre, hogy felkészüljön szóban. Házi feladat indokolatlan hiánya, felszerelés otthon hagyása esetén a harmadik alkalommal elégtelen.
Folyamatosan a tanórán feldolgozott tananyag elsajátítása (főbb folyamatok, összefüggések áttekintése)
Előző órai anyag, ismétlő kérdés adott témakörből
Folyamatosan, óráról órára rendszeresen az órán feldolgozott anyag elsajátítása (fogalmak, összefüggések) u.a. mint a biológiánál
Előző órai anyag + adott témában ismétlő kérdések
Magyar irodalom
Tanult tényanyag, fogalmak Tanult irod .mű elemzésének reprodukálása + memoriter
Magyar nyelv
A tanult nyelvtani szabályok, fogalmak
Művészettörté Folyamatosan, óráról órára rend – net szeresen az órán feldolgozott anyag (video, albumok diák tk. segítségével) elsajátítása Rajz -------------------Ének-zene Stílustörténet, műfajok jellemzői, zeneszerzők élete, művei
10-20 mondat 3-5 perc folyamatos előadás
Szorgalmi feladat, kiselőadás jelessel jutalmazható, Szóbeli számonkérés rendszeresen az előző anyagból + ismétlés u.a. mint a történelemnél
Egy tankönyvi lecke Szorgalmi: kiselőadás jelessel jutalmazható szóbeli: u. a. mint a tört. Az életrajzok ismertetése Szóbeli számonkérés rendszeresen az röviden + fogalmak pontos előző anyagból + ismétlés meghatározása, Szorgalmi: jelessel jutalmazható műelemzések a tk. és a vázlat Szóbeli: minden esetben osztályozandó alapján Az előző tanórai anyag + az adott témakörben ismétlő Szóbeli: számonkérése kapcsolódhat a kérdések házi feladat ellenőrzéséhez, osztályozható Adott témakörön belül Műalkotások felismerése, elemzése
-----------------1/ 2 oldal (A/4)
Szóbeli: írásban és szóban is számon kérhető a tanult anyag
Megjegyzés: A pihenőnapra adott házi feladat mennyisége nem haladhatja meg a tanítási napra adott házi feladat mennyiségét
2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Kanizsai Dorottya Általános Iskola
Pörbölyi Általános Iskola
A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan megbontjuk az alábbi esetekben - az nemzetiségi és idegen nyelv beiratkozási létszámtól függően - az életvitel és gyakorlat tantárgy (felső tagozat) Ezeket a csoportokat úgy alakítjuk ki, hogy az egy csoportba kerülők létszáma a tizenkettő főt ne haladja meg.
82
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, nemzetiségi nyelv és irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Életvitel és gyakorlat tantárgy csoportbontásban történő oktatását az teszi szükségessé, hogy a gyakorlati tevékenységekhez szükséges terek és eszközök nem állnak rendelkezésre osztálylétszámnyi mennyiségben. A Pörbölyi Általános Iskolában részben összevont osztályokban tanítjuk a tanulókat. Az osztályokat az évfolyamok létszámától, és a törvényileg szabályozott időkerettől függően a lehető legnagyobb mértékben a készségtárgyak kivételével évfolyamonként bontjuk. Német nemzetiségi helyi tantervünket az iskolánkban eddig előforduló tanulólétszám alapján dolgoztuk ki. Amennyiben azonban az összevont osztályokban, a tanulók átlaglétszáma eléri a 2011. évi CXC Tv. 4. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámot (23 fő) a Nemzetiségek 17/ 2013 (III.1) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvéről kiadott rendelet 6 §-ban meghatározottak szerint csoportbontásban tanítjuk a német nyelv és irodalom tantárgyat. Amennyiben az iskolánk valamely évfolyamán a tanulók létszáma egy évfolyamon meghaladja a 2011. évi CXC Tv. 4. számú mellékletében meghatározott osztályok minimális létszámát (14 fő), s egyben az összevont osztály meghaladná az osztály maximális felvehető létszámát (27 fő), úgy külön osztály indítását kezdeményezzük fenntartónknál. - II. Géza Gimnázium A gimnáziumban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket és a matematikát; informatikát csak olyan nagy létszámú osztályoknál, akik nem tudnak egyszerre az informatika teremben leülni. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 2.12 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot Kanizsai Dorottya Általános Iskola A nemzetiséghez nem tartozó tanulók az alábbi területeken ismerhetik meg a településünkön élő nemzetiségi kultúrát: - Hon és népismeret tantárgy helyi tantervi tananyaga - Helytörténeti ismeretek szakkör (a TÁMOP-3.1.4-2012. projekt) II. Géza Gimnázium Településünk történetileg németajkú lakossággal rendelkezett. A német lakosság nagy részét a II. világháború után kitelepítették, helyükre bukovinai székely és felvidéki magyar lakosság került. Ma ezen sokgyökerű kultúrák keveredése határozza meg településünk arculatát. Diákjaink közül sokan ápolják azt a kulturális hagyományt, ahonnan származnak. Táncolnak a felvidéki, vagy a német tánccsoportban, vagy tagjai a székely kórusnak. A gimnáziumi helyi tantervében a német nyelv tantervén belül megjelenik a német hagyományok megismerésének lehetősége, amikor a településünk, lakóhelyünk témakört dolgozzák fel német órákon. A történelem tantárgy helyi tantervében 12. évfolyamon megjelenik a II. világháború utáni kitelepítések és lakosságcsere egyezmények politikai háttere, osztályfőnöki óra keretében pedig minden évben egy órát szentelünk a helyi hagyományok megőrzése
83
2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Kanizsai Dorottya Általános Iskola
Pörbölyi Általános Iskola „A nép egészsége legyen a legfőbb törvény” (Cicero)
A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérésével az EMMI – az iskolai testnevelésre és sportra építve – olyan nemzeti mozgásprogramot indított el, amelynek célja fiataljaink harmonikus testi fejlesztése. E szemléletében és módszertanában országosan egységesen végrehajtott programmal nagymértékben hozzájárulhatunk népünk – ezen belül is elsősorban a felnövekvő nemzedék – testi-lelki-morális egészségének javításához. A köznevelési törvény kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában, és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről”. A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása). Az egészségügy területén Az iskolaorvos és védőnő, vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak, a tanulók funkcionális állapotáról – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés.
-
-
Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglakozások hatására bekövetkező változást. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: o a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése),
84
-
-
-
-
-
o az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló – testi, biológiai, fiziológiai – adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. (Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyekben a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését, feltehetően valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal – különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is – szorgalommal, kitartással eljuthat, akár NB. I-s szintig. Ha az egyes sportágakban megismerjük (ez irányú kutatásainkat megkezdtük) a hazai és nemzetközileg jegyzett élsportolók sportágra jellemző általános fizikai teherbíró-képességének mértékét, valamint a sportághoz szükséges speciális teljesítmény szempontú fittség dimenzióit és azok megkívánt szintjét, (mint elérendő célt) akkor a sportoló és az edző számára ismertté válik, hogy a kiválasztott sportágban, milyen szintre kell felfejleszteni a sportolni vágyó fiatalok kondicionális állapotát az élsportolói szint eléréséig. (Megjegyzés: ha csak több éves sportolói múlt után, derül/derülnek ki a kiválasztott sportághoz szükséges leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok, a biológiai érés befejeződéséig nem csak az edzőnek, hanem a játékosnak is törekedni kell, azok mielőbbi felszámolására.) A fizikailag jól felkészített versenyző – váratlan zavaró körülmény nélkül – nem csak a verseny/mérkőzés időtartama, hanem az egész versenyidőszak alatt megbízható, kiegyensúlyozott fizikai-pszichikai teljesítményt nyújt. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztése és a megkívánt mértékű szinten tartása – egyéni és csapat sportágakban is – nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az élsportolók több éven tartó sportpályafutásuk alatt, különösebb egészség károsodás nélkül végezzék a nagy fizikai terheléssel járó sportág specifikus edzéseket. A jól felkészített versenyzőre az a jellemző, hogy edzője irányításával egyre tudatosabban vesz részt edzései megtervezésében, saját sorsának irányításában, pontosan fel tudja mérni saját teljesítményét, felkészültségét és ez elegendő önbizalmat ad ahhoz, hogy verseny közben is maximális teljesítményt érjen el. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. A tanulók fizikai állapotának mérésére alkalmazott módszerrel szemben támasztott legfőbb kritériumok - Megbízhatónak kell lennie – a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül – jelen esetben – valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje.
85
Egyszerű kell legyen – a próba helyes technikai végrehajtása különösebb előképzettséget ne igényeljen. - Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá – az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. - A gyakorlati életben jól alkalmazható és minél olcsóbb legyen – a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényeljen. - Adjon módot összehasonlításra – standardhoz, vagy mások által mért – a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján. Hiteles tervet, csak hiteles adatok alapján lehet készíteni! -
A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban A testnevelés munkaközösség az ajánlott mérések közül egységesen Dr. F. Mérey Ildikó Mini Hungarofit tesztjét választotta. A „Mini Hungarofit” tesztrendszer méri, értékeli és minősíti a törvény által előírt, adatszolgáltatási kötelezettséget jelentő, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: a) az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b) azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. c) A kiegészítő mérésként módszert kínál: d)optimális testtömeget, illetve az attól való eltérést mértékének meghatározásához, e)bemutatja az aerob állóképesség területén elért teljesítmény és a próba megkezdése előtt és elvégzése után mért pulzusértékek értelmezését. 1-2. osztályban a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének erőállóképességének méréséhez a 3 motorikus próbában elért teljesítményeket vizsgáljuk (helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, hason fekvésből törzsemelés és leengedés). 3-8. osztályokban a teljes Mini Hungarofit mérést alkalmazzuk. Mini Hungarofit: (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése: 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 3. Hason fekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték: 140 pont Mini Hugarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő-állóképesség: 21+3x14 pont = maximálisan 63 pont
86
A Hungarofit tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglakozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. A két értékelési forma kombinációja Minősítési rendszer - Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0 – 20.5 pont IGEN GYENGE 21 – 40.5 pont GYENGE 41 – 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 61 – 80.5 pont KÖZEPES 81 – 100.5 pont JÓ 101 – 120.5 pont KIVÁLÓ 121 – 140.0 pont EXTRA Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése (Az egyes kategóriák értelmezése) IGEN GYENGE (0-20.5 pont) Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE (21-40.5 pont) Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira hogy, nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ (41-60.5 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES (61-80.5 pont) Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ (81-100.5 pont) Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ (101-120.5 pont) Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA (121-140 pont) Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportágispecifikus edzés elvégezésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt, folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíró-képességük szintjét a sportághoz szükséges "megkívántság" szintjén tartsák.
87
A testnevelők (testnevelést tanítók) által elvégzendő feladatok -
-
Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén felméri a fizikai állapot minősítéshez szükséges próbákban elért teljesítményt. A mért eredmények pontértékei alapján elvégzi az értékelést és a minősítést. A 2003/2004-es tanévtől adataink kiértékelését számítógépes program segíti, így a tanulók teljesítményének alakulása 1-8. osztályokig nyomon követhető és archiválható. A tanulókkal és szüleikkel egyaránt ismerteti teljesítményük minősítését. A mérések során kiugró teljesítményű tanulókat az élsport felé irányítja. A hiányosságokkal rendelkező tanulókat differenciált terheléssel igyekszik eljuttatni az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell” szint megtartására. A fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének tárgyilagos, önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Vezeti az egyéni és az osztályonkénti adatlapokat.
Feladatok az egészségügy területén -
-
-
Védőnő feladata: Optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározása. Az egészséges testsúlyt, a testtömeg és a testmagasság mérésével határozhatjuk meg legegyszerűbben. Ennek megállapítására célszerű a felmérések idejét kijelölni. A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalokról az egészségügyiek is vezessenek nyilvántartási adatlapot. Iskolatitkár feladata: Az intézményi, osztályonkénti összesített adatlapot elkészíti és az intézmény vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskola egészségügy felé.
Az országosan bevezetett próbarendszer nem teljes, osztályonként, iskolánként kiegészíthető: - A tanterv célkitűzéseihez, feladataihoz, követelményrendszeréhez és mozgásanyagához alkalmazkodjon! - A cselekvéstanulás (mozgástanulás) törvényszerűségeit és fázisait vegye figyelembe! - A tanulók számára vonzó legyen. - Maximális egyéni teljesítmény elérésére ösztönözzön (versenyjellegű legyen)! - Segítse elő a sportági választást! - Legyenek gyorsan lebonyolíthatók, a testnevelés órákba beépíthetők, egyszerűen adminisztrálhatók. Összegzés: Az emberek különböző testi, biológiai, fiziológiai adottságokkal születnek, de tevékenység közben gyakorlás folyamán fejlődjenek. A fizikai állapot ismerete lehetővé teszi, hogy a tanulókat differenciáltan, a pillanatnyi általános fizikai teherbíró képességüknek megfelelően, de a kívánt egészségmegőrző hatást biztosító optimális „nem sok, nem kevés” napi, heti mozgásos tevékenységgel terheljük. Egyben lehetőséget ad ahhoz, hogy a közös tanár-diák mérés és értékelés folyamán olyan elméleti és gyakorlati – élettani, egészségtani, edzéselméleti – ismereteket sajátítanak el a fiatalok, amelyek segítségével önállóan is mérhetik, ellenőrizhetik fizikai fittnes szintjük fejlődését.
II. Géza Gimnázium 88
A tanulók fizikai állapotának mérése Az Nkt kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. - Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja: egyrészt minőségellenőrzés jellegű, ami az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérését, illetve értékelését jelenti. Másrészt minőségbiztosítás jellegű, ami lehetővé teszi a fiatalok differenciált terhelésének lehetőségét. Harmadrészt pedig tudatosítja a fiatalokban a rendszeres testedzés egészségmegtartó, ill. egészségjavító hatását. - Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna: a fizikai állapot számszerűen kifejezhető és összehasonlítható; lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás megválasztásához; biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményekhez viszonyítást; felfedi az esetleges hiányosságokat, lehetővé téve azok szakszerű kijavítását; objektíven tükrözi egy-egy programcsomag hatására bekövetkező változásokat; a rendszeres ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez; összehasonlítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, különféle sportágat űző egyének teljesítményéhez; már kisiskolás korban felszínre kerülnek a genetikailag kiváló adottságokkal rendelkező fiatalok; az egyén választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetőség szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejlesztenie magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. - A méréssel szemben támasztott legfőbb kritériumok: megbízhatónak kell lennie; egyszerű kell legyen; legyen könnyen használható; olcsó legyen; lehessen összehasonlítani más mérésekkel; - A fizikai állapotmérés iskolánkban- Dr. F. Mérey Ildikó Mini Hungarofitt tesztje: ezen teszt 5 próbából áll, melyhez egy 140 pontos skála tartozik. Az 5 próba a következő: - 1. Aerob állóképesség mérése-Cooper teszt, 12’ futás; - 2. Helyből távolugrás; - 3. Hanyattfekvésből felülés; - 4. Hason fekvésből törzsemelés; - 5. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás. Minősítési rendszer - Kategóriák a minősítéshez: 0 - 20 pont IGEN GYENGE 21-40 pont GYENGE 41-60 pont ELFOGADHATÓ 61-80 pont KÖZEPES 81-100 pont JÓ 101-120 pont KIVÁLÓ 121-140 pont EXTRA Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: egyes kategóriák értelmezése IGEN GYENGE (0-20p) Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, estenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE (21-40 pont) Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el, annyira hogy, nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
ELFOGADHATÓ (41- 60 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. 89
KÖZEPES (61-80 pont) Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább azt a szintet megtartsa. JÓ (81-100 pont) Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ (101-120) Aki ezt a szintet eléri és megtartja, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA (121-140 pont) Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportág-specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. A testnevelők által elvégzendő feladatok - Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és tanév végén felméri a fizikai állapot minősítéshez szükséges próbákban elért teljesítményt. - A mért eredmények pontértékei alapján elvégzi az értékelést és a minősítést. Ezt számítógépes program segíti, így ez dokumentálható. - A tanulókkal és szüleikkel egyaránt ismerteti teljesítményük minősítését. - A mérések során kiugró teljesítményű tanulókat az élsport felé irányítja - A hiányossággal rendelkező tanulókat differenciált terheléssel igyekszik eljuttatni az elfogadható szintre. - A fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének tárgyilagos önértékelésének, akaratának, és önbecsülésének fejlesztése. - Vezeti az egyéni és az osztályonkénti adatlapokat.
2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei és programja Az egészségneveléssel összefüggő elveket és feladatokat az Iskolai Egészségnevelési és Egészségfejlesztési
Program foglalja össze, amely a pedagógiai program melléklete. 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti neveléssel összefüggő elveket és feladatokat a Környezeti Nevelési Program foglalja össze, amely a pedagógiai program melléklete.
2.15 A jutalmazás iskolai elvei 1. Azt a tanulót kell megjutalmazni, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít, vagy 90
-
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
2. A jutalmazás alapelvei: - A jutalmazás mértéke a jutalmazott tevékenység, eredmény, viselkedés mértékével összhangban legyen. - Az adott jutalom esetén az egyes fokozatok megismételhetők és kihagyhatók: - A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában és az iskolai élet különböző területein az önmagukhoz mért jó eredményeket is jutalmazni kell. - Ha a tanuló a tanítási szünetben vagy az iskolán kívül hajt végre jutalmat érdemlő cselekedetet, az első adandó alkalommal jutalmazni kell. - A dicséretet a naplóba be kell jegyezni, a szülőket pedig szóban, vagy írásban értesíteni kell. Az írásos értesítés történhet ellenőrzőn keresztül, vagy levélben. - A jutalmazás nyilvános, a többi tanuló számára ösztönző legyen. - A tanulóközösségeket a jutalmazásokba a közösség érdemi értékelését is figyelembe véve be kell vonni. - A jutalmazottak nevei és az általuk szerzett oklevelek időszakosan kerüljenek ki az iskola faliújságjára. - Valamely tanulmányi vagy sportversenyen a megyei első helyezett tanulókról vagy csapatokról az országos versenyeken döntőkbe jutott tanulókról vagy csapatokról készüljön fénykép és ez legyen kitéve az iskolában az e célra kijelölt helyre. Ezek a fényképek az adott helyen legyenek amíg a tanuló iskolánkba jár. Ezt követően gondoskodni kell a dokumentumok megőrzéséről, összegyűjtéséről. - Egyéb helyezettek eredményeit is nyilván kell tartani. - Az oktatásért felelős miniszter által tanulók számára adható díjra felterjeszteni a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezető jogosult. 3. A jutalmazás formái Általános iskola - Osztályfőnöki dicséret: Az osztályfőnök adja szóban vagy írásban. Adni lehet az osztályfőnök, egy pedagógus, vagy az osztályközösség javaslatára. - Igazgatói dicséret írásban: Az igazgató adja a diákönkormányzat, az osztályfőnök, vagy a pedagógusok valamelyikének javaslata alapján. Adható annak a tanulónak, aki a kötelességén túlmenően osztálya, vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményt produkál. - Nevelőtestületi dicséret írásban: Huzamos ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény és segítőkészség, megyei vagy ennél magasabb szintű versenyeken elért kimagasló eredmények elismeréseként adható. A nevelőtestületi dicséret adását kezdeményezheti az osztályfőnök, az osztályban tanító nevelőközösség. Odaítéléséről a testület dönt. Azok a tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, a szaktárgynak megfelelő elismerésben részesíthetők. (pl.: kiváló történész, kiváló matematikus) Az év végi osztályozáskor a tantárgyi dicséretben részesülő tanuló tantárgyának minősítése: kitűnő. - A tanulásban és a sportolásban kiemelkedő eredményt elért 8. Osztályos tanulót külön 91
Jogszabályban leírtak szerint - a „Jó tanuló, jó sportoló” elismerésben kell részesíteni, illetve a Bátaszék Város Jó tanulója – jó sportolója díjra kell felterjeszteni. A felterjesztéshez a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. - Az előző pontokban megfogalmazott dicséretekért az osztályfőnöki - és a napközis munkaközösség döntése alapján könyvjutalmat, ajándékutalványt, táborozási vagy kirándulási kedvezményt lehet adni. - Az a tanuló, aki a tanév egésze során jeles tanulmányi eredményt ért, magatartásával és szorgalmával kiérdemli, a nevelőtestület döntéséve alapján oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. - Az a negyedik és nyolcadik osztályos tanuló, aki négy, illetve nyolc éven át jeles tanulmányi eredményt ért el, díszoklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Gimnázium Legalább két szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján igazgatói dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül kitűnt társai közül tanulmányi eredményével, példás magatartásával és szorgalmával. Oklevél formájában, írásbeli osztályfőnöki dicséretben lehet részesíteni azt a tanulót, aki év végi bizonyítványában 4,51%, vagy a feletti eredményt ért el. Igazgatói dicsérő oklevelet és emellé tárgyjutalomként könyvet kell adni annak a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles vagy kitűnő eredményt ért el. A dicséretet a jutalomkönyvbe is be kell írni. Igazgatói írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a munkáját, aki az iskolai tanulmányi versenyen első-hatodik helyezést ért el. Igazgatói dicséretben, oklevélben és könyv-, illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést ért el. Megyei és országos verseny esetén ez az elismerés illeti meg azt a tanulót, aki első-huszadik helyezést ért el. Igazgatói elismerő oklevéllel és dicsérettel kell kitüntetni azt a tanulót, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetőleg az iskola által szervezett különböző megmozdulásokon, sport, hulladékgyűjtés stb. kiemelkedő eredményt ért el. Az iskola névadójának arcképével elkészített plakettet, emlékoklevelet lehet adományozni annak a végzős tanulónak, akinek tanulmányi ideje alatt az eredménye év végén jeles átlagnál nem volt rosszabb. Az iskola névadójának arcképét ábrázoló plakett és elismerő oklevél adható annak a tanulónak is, aki az országos tanulmányi versenyen, illetőleg országos művészeti, kulturális vagy sportversenyen elsőötödik helyezést ért el. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A jutalmazás fokozatai: -
-
szaktanári dicséret: kiemelkedő szaktárgyi munkáért, példamutató diákköri tevékenységért szóbeli osztályfőnöki dicséret: a közösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, osztálydekorálásért, faliújság szerkesztésért, a gyenge tanulók segítéséért, 92
-
-
-
-
-
a nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért írásbeli osztályfőnöki dicséret: osztályszintű műsor szervezéséért, kiemelkedő iskolai szintű szereplésért, kiemelkedő társadalmi munka szervezéséért, abban való részvételért házi versenyeken való szereplésért, kiemelkedő sport vagy kulturális munkáért igazgatói dicséret: két írásbeli osztályfőnöki dicséret után, megyei tanulmányi versenyeken, pályázatokon való jó szereplésért az iskola hírnevét öregbítő kulturális, sport vagy egyéb teljesítményekért, kiemelkedő diákköri munkáért írásbeli szaktanári vagy általános tanulmányi dicséret félévenként az osztályozóértekezlet határozata alapján. tantestületi dicséret: országos tanulmányi vagy sportversenyeken kiemelkedően sikeres szereplésért, az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért Géza-érem: a tanulmányi idő alatt végzett munka alapján adható a fenti fokozatok alapján oklevél és könyvjutalom adható Szűcs Péter-díj: évente kerül kiosztásra, az adott tanévben kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó tanulónak, ha nincs ilyen tanuló, akkor a végzősök közül az kapja, aki a legtöbbet tette az iskola sportéletéért
A tanulók jutalmazásának kiemelt formái – Géza-plakett Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A Géza-plakett elnyerésének feltételei: - kiemelkedő tanulmányi eredményt nyújtson - kiemelkedő közösségi munka, közéleti tevékenység, iskolánk diákmozgalmi életében vagy - országos tanulmányi versenyen vagy iskolán kívül egyéb (sport, művészeti stb.) tevékenységi területen kimagasló teljesítmény nyújtása Fontosnak tartjuk, hogy a jutalmazások, elismerések megfelelő nyilvánosságot kapjanak.
Művészeti Iskola A jutalmazás a művészetoktatás pedagógusai, nevelőtestülete kezdeményezésére történik.
93
A zeneiskolai tanulók közül a tanévenként vagy pályafutásuk során legeredményesebb tanulókat fel kell terjeszteni a „Melodie” Gaszner István Alapítvány által kiírt jutalomra. A felterjesztést a zeneiskolai munkaközösség végzi.
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 94
Kanizsai Dorottya Általános Iskola és a Pörbölyi Általános Iskola 1. Helyzetelemzés (az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés szempontjából): a.
Az egészségnevelés tárgyi feltételei:
-
Az iskola épületeinek, udvarai biztosítják a hatékony nevelőmunka feltételeit. Azonban mind az épületek, mind pedig az udvari környezet folyamatos karbantartásra, fejlesztésre szorul. Az osztálytermek nem felelnek meg teljes mértékben a jól takaríthatóság, valamint a szélsőséges téli hideg, de különösen a nyár eleji meleg esetén a hőszigetelés szempontjainak. Az udvar kellő nagyságú, azonban a létszámhoz mérten nem eléggé tagolt, illetve az alsó tagozatos gyermekek mozgásigényhez illeszkedő udvari gyermekjátékokban szegényes. A tornacsarnok megfelelő kihasználtságú. Rossz idő esetén, amikor minden testnevelésóra a terembe szorul, zsúfolt. A kiszolgáló helyiségek (WC, mosdó) jól kialakított, de egy része folyamatos, ütemezett felújításra szorul. Az előterek, nevelői szobák, szertárak az egyes épületrészekben hiányoznak, vagy szűkösek. Az iskola helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai általában megfelelnek a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet szükségleteinek. Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség-, és munkavédelmi eszközök) biztosítják az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Praktikus lenne, ha minden alsó tagozatos osztályteremben a folyóvíz rendelkezésre állna.
-
-
A testnevelés órák, valamint bizonyos sportkörök megtartásához rendelkezésre áll – az iskolától nem nagy távolságra lévő – tanuszoda. Az egészségnevelés tárgyi feltételei a Pörbölyi Általános Iskolában: Az iskola udvara jó lehetőséget ad a szabad levegőn való mozgásra, játékra. Azonban mind az épület, mind pedig az udvari környezet folyamatos karbantartásra, fejlesztésre szorul. Az osztálytermek kicsik és nem felelnek meg a szélsőséges téli hideg, de különösen a nyár eleji meleg esetén a hőszigetelés szempontjainak. Az udvar kellő nagyságú, azonban az alsó tagozatos gyermekek mozgásigényhez illeszkedő udvari gyermekjátékokban szegényes. A Művelődési Ház nézőtere szolgál tornaszobául, mely sem méretében, sem feltételeiben nem felel meg a testnevelés órák optimális feltételeinek . Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága biztosítja az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Praktikus lenne, ha minden osztályteremben a folyóvíz rendelkezésre állna. A kiszolgáló helyiségek (WC, mosdó) kialakítása nem a mai kornak megfelelő, zsúfolt, és száma a tanulók létszámához viszonyítva kevés, ezért bővítésre, átalakításra szorul. Az iskola helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai általában megfelelnek a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet szükségleteinek. A testnevelés órák keretén belül az úszásoktatás igénybevételéhez rendelkezésre áll a Bátaszéki Tanuszoda.
b. Az egészségnevelés személyi feltételei:
-
-
-
Szülők : A szülőkkel együttműködve kell a gyermek helyes napirendjét, szokásait kialakítani. Csak kevés tanulónak van tervszerűen összeállított – a tanítási nap egészére érvényes – napirendje. A gyermekek elmondásából ismert, hogy közülük sokan egészségtelen életmódot folytatnak: rossz táplálkozási szokások (tízórai helyett zsebpénz édességre, üdítőitalra), napi rendszeres testmozgás hiánya, éjszakába nyúló televíziózás, internetezés stb. Pedagógusok, iskolai alkalmazottak: Nincs olyan tanóra, szakkör, verseny, óraközi szünet, szabadidős tevékenység vagy egyéb nevelési terület, amelyben a nevelőnek ne lenne egészségnevelési feladata. Ma még hiányzik az a tudatosság, amellyel a családi egészségnevelési hiányosságokat az iskola teljes körűen pótolni lenne képes. Az iskolai büfében árusított termékek, nagy részben meghatározzák az egészséges táplálkozásra való nevelést Iskolaorvos, védőnő: Az egészségügyi ellátás következő területein nyújtanak ismereteket: o Az életmód és betegségek összefüggési. o Az iskola tanulóinak egészségi állapotának figyelemmel kísérése.
95
-
-
o A serdülőkori változások ismerete. o Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdések A Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálata, a Tanulási képességeket vizsgáló bizottságok és a Városi Nevelési Tanácsadó o A gyermekvédelmi munkában, a konkrét államigazgatási ügyekben és a gyerekek tanulási fejlődésében, fejlesztésében tudnak segítséget nyújtani. Rendvédelmi szervek
o
-
A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, drogprevenciós, rendészeti közlekedési témájú előadások tartásával segítenek.
Pszichológus, mentálhigiénés szakember
o
A gyakori családi, iskolai konfliktusok kezelésére csak krízis helyzetekben áll rendelkezésre szakember. Azonban ezt a feladatot sem helyben tudjuk elláttatni, hanem a megyeszékhelyen. Többnyire a sajátos nevelési igényű gyermekek komplex gondozásának részeként.
2. Küldetésnyilatkozatunk az iskolai egészségnevelésről: „Ép testben ép lélek” Az iskolai nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Ez a pedagógiai folyamat kétrétegű. Egyrészt a tantervekben, tanítási gyakorlatban szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Másrészt az iskolai élet mindennapos gyakorlatában - az iskola üzemeltetésében, fenntartásában- kell gondoskodni az iskolában dolgozók és tanulók egészségéről. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel-együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és gyerekek életminősége, jóléte érdekében.
Jövőkép az iskolai egészségnevelés hatásáról: Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program hatásaként el kívánjuk érni, hogy a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakítása révén a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskolai nevelésben a testi, a fizikai mellett a lelki higiénének is helyet kellene adni. A tájékoztatással a diákok életkorához kell alkalmazkodni. Az összefüggéseket gyakori példák és élményszerű illusztrációk kövessék.
3. Pedagógiai elveink, értékeink az egészségnevelés területéről: Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség megvédése ezért az egyes embernek és a társadalomnak is alapvető érdeke. Napjainkban mindjobban kibontakozik az egészségvédelem össztársadalmi jellege: az egyének öntudatos, aktív egészségvédelme mellett a mások egészségéért vállalt társadalmi felelősség. Az egészség megvédéséhez, megedzéséhez, visszaszerzéséhez megfelelő ismeretekre van szükség. Ezt segíti az egészségnevelés. A nevelőmunka megtervezésénél abból kell kiindulni, hogy az egészséges életmód, az edzett, egészséges szervezet a nevelés egyéb területein végzendő munkának is alapját képezi. Valamennyi nevelőnek- elsősorban az osztályfőnöknek- tekintettel kell lennie a gyermek egészségére is az oktatónevelő munka tervezése során. Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunka szerves részét képezi. Az ember – a diák és a tanár – közösségi lény. Az iskola természetéből fakadóan természetes és mesterséges közösségeket teremt. Az osztályközösség, a szakköri csoport, az énekkar vagy a sportkör, de a „haveri kör” is közösség. Olyan tér, ahol tanulható szerepeket kapunk, ahol folyamatos a visszajelzés, a reflexió és sokszor a kontroll, ahol – ha figyelünk – rengeteg információt szerezhetünk magunkról. A közösség megtanít bizonyos viselkedésmintákat, amelyek sehol máshol nem sajátíthatók el. Az iskola vezetőinek, a tantestület tagjainak nemcsak a tanítás, hanem a közösségteremtés is feladatuk. A közösség létrehozása, majd később vezetése nem könnyű feladat. A status quo-ból adódó hatalommal és vezetői pozícióval jól kell tudni bánni, tisztában kell lenni bizonyos csoportdinamikai törvényszerűségekkel és veszélyforrásokkal.
96
A közösségi létforma megélése a diák szempontjából terápiás jelentőségű is lehet. A közösség megtartó erejű. A csapatban megélhető a valahová tartozás érzése, a megértés és az elfogadás. Megtanulható az alkalmazkodás, a lojalitás, segítőkészség. Érdemes tehát odafigyelnünk arra, hogy az iskola az utolsó reális esély arra, hogy diákjaink, gyermekeink közösségi élményhez, tapasztalathoz jussanak, és ezzel (is) felkészüljenek a felnőtt életre.
4. Fő egészségnevelési céljaink: Az egészségnevelés célja az, hogy a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Minden tevékenységével az iskolának szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és társi környezetével segítse az iskola azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, melyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.
Az egészségnevelési feladatok megvalósítását segítik a nevelési tervünk célkitűzései:
az életkornak megfelelő egészségügyi szabályok megismertetése és megvalósításához szükséges motiváció, az egészséges napirend összeállítása és megvalósítása, a rendszeres testedzés szokássá alakítása, a pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életmódot kialakítani, konfliktusokat megoldani. a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető hatásainak megismertetése figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, készítmények helyes kezelésére, felismerésére, tárolására a pedagógusok nyújtsanak támogatást a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzésében a betegségek és balesetek elleni védekezés szabályainak ismertetése és gyakoroltatása az élet és testi épség védelmének tudatosítása az egészségfejlesztése, egészséggondozás, egészséges táplálkozás elegendő mozgáslehetőség, rendszeres testedzés és játéklehetőség biztosítása a szocializáció – beilleszkedés segítése, a világ tevékeny megismerése, az egészségnevelési célú értelmi és érzelmi fejlesztés megvalósítása. A fenti célok megvalósításához a gyermek életkori sajátosságait figyelembe kell venni. Az egészségnevelés tervezésénél a követelményekre és megvalósításukhoz szükséges tevékenységi formákra kell gondolni.
97
Feladataink az egészségnevelési fő célok megvalósításához: Célok
Feladatok
Tevékenységek
A tevékenységek színterei
Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói
1. Iskolánk legyen tiszta, Udvarunk szépítése, növények esztétikusan dekorált, otthonos ültetése, ápolása. intézmény. Tisztaság megóvása. A tantermek berendezéseinek megóvása.
Telepítsünk minél több növényt. Gyűjtsük össze az eldobott szemetet. Osztályok közötti tisztasági és dekorációs verseny. A tanulói tevékenységeket követő rendrakás.
A tanulóknak legyen igénye a szép, tiszta környezetre, óvják, ápolják azt. Minden osztály gondozza az általa vállalt területet.
2.Az alapvető higiénés szabályok gyakoroltatása, szokássá alakítása.
Az iskola biztosítson lehetőséget minden tanulónak ezen alapvető szabályok betartására. Legyen szappan, törölköző az ebédlőben és a vizes helységekben.
Alapvető higiénés szabályok betartatása (étkezések előtt kézmosás, lehetőség szerint fogmosás a táplálkozás után.)
Osztálytermek. Folyosórészek. Étkezési színterek. Iskolaudvar. Tornacsarnok. Az iskola épületének környéke. Technika, osztályfőnöki órákon, a napköziben és a gyerekek szabadidejében valósítható meg. Osztályközösségek, napközis csoportok. Az egyes tantárgyak ide illő témaköreinél.(magyar, környezet, technika, of.-i)
3.Minden gyereknek legyen az iskolai programokhoz megfelelő egészséges, kényelmes öltözete.
Öltözködési tanácsokkal segíteni a szülőket. Tudatosítani a tanulókban az időjárásnak megfelelő öltözködést. A rászorult családok segítése (megfelelő fórumokhoz irányítással.)
Az öltözködéssel kapcsolatos egészségügyi és illemszabályok megtanítása. A különböző tevékenységekhez megfelelő öltözet kiválasztása.
Az alsó tagozatos gyerekeknek legyen tisztaság csomagja, amit rendszeresen használnak. A napközisek, menzások ebéd előtt mossanak kezet. Osztályfőnökök és választott felelősök ellenőrzik és értékelik a követelmények betartását. Minden nevelő naponta Tudják, hogy az évszaknak, figyelemmel kíséri a gyerekek napszaknak megfelelően kell öltözködésének megfelelőségét. öltözni. A helyes öltözködéssel a betegségek is megelőzhetők. Az osztályfőnökök, szaktanárok ellenőrizzék az alkalomnak megfelelő öltözködést.
98
Célok
4. Helyes napirend kialakítása a szülői ház közreműködésével.
5. A táplálkozás nyugodt körülmények között az életkori szükségleteknek megfelelően történjen.
6. A gyermekek minél több időt töltsenek a szabad levegőn.
Feladatok
Tevékenységek
Helyes napirend kialakítása, Napirend készítése és rendszeres megfelelő életritmus kialakítása a információszerzés annak tanuló életkorához igazodva. betartásáról. A napirend iskolai részének segítése megfelelő órarenddel. Fontos tényező a táplálkozási Az órát tartó nevelő felügyeljen a kultúra alakulásában, hogy tízórai szünetben. milyen a terítés, az ételek Az ebédeltetés is nevelői tálalásának esztétikája. Minél felügyelettel történjen. több zöldség és gyümölcs A diák-önkormányzat fogyasztása. közreműködjön a heti étrendek Az iskolai étrend igazodjon a összeállításában. nevelési célokhoz. Ismerjék meg és gyakorolják az egészséges ételek elkészítését.
A tanórák közti szünetekben az időjárás lehetőségei szerint a gyermekek tartózkodjanak az udvaron. Az őszi és nyári időszakokban a testnevelésórákat a szabadban kell tartani.
Sportkirándulásokat kell szervezni. TÁMOP 3.1.4-12/2.
A tevékenységek színterei
Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói
Osztályfőnöki óra. Diákönkormányzati program. Minden tanító és tanár feladata. (különösen az órarendkészítőké)
Legyen képes minden tanuló az életkorának megfelelő, az egészségvédelem szempontjait érvényesítő napirend készítésére. Technika, biológia, egészségtan és Kulturált körülmények között, természet-illetve környezetismeret ülve fogyasszák el a tízórait és órákon ismerjék meg a táplálkozás az ebédet. élettani hatásait. Az iskolabolt kínálatában Egészségnap - TÁMOP 3.1.4-12/2. egészséges ételek témanap szerepeljenek. A gyerekek úgy Az iskola nyújtson modellt a jöjjenek iskolába, hogy előtte családoknak, az egészséges reggeliztek. táplálkozás szokásrendszerének Egészséges táplálékok kialakításában. készítése technika és környezetismeret órákon; Az óraközi szünetekben a tanulók Az udvarra, sportudvarra Az időjárás által lehetséges az udvarra mennek. sportpályára kell szervezni. foglalkozások 80%-a a A mindennapos testmozgás szabadban kerüljön követelményei szerinti megtartásra. foglalkozások, a napközisek játékos testmozgása. Havi egy alkalommal a napközisek számára egész délutános tevékenység szervezése a szabadban.
99
Célok
7. Gyermekeink egészséges testi fejlődése, fejlesztése nem képzelhető el rendszeres, a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő idejű, tartalmú testnevelés nélkül. Cél a mindennapos testedzés igényének kialakítása.
Feladatok
A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése a motoros képességek fejlesztése. A vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása a mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése.
Mindennapos testnevelés.
8. Családi életre nevelés, családtervezés: anatómiai és szexuális felvilágosítás és az ezekkel kapcsolatos betegségek (AIDS, hepatitisz, stb) megismerése, hatásai.
A gyerekek életkorának megfelelő szintű felvilágosítás.
9. Tanulóink minél több elrettentő példával találkozzanak a drog, alkohol és dohányzás egészségkárosító és társadalomromboló hatásáról.
Káros szokások kialakulásának megelőzése. Fontos a pedagógusok és az iskolában dolgozók példamutatása. Az egészségkárosító hatások élményszerű szemléltetése.
Tevékenységek
A tevékenységek színterei
Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói
Órarend szerinti testnevelésórák. Délutáni sportfoglalkozások, edzések. Heti 5 óra. Természetjáró tevékenység. Iskolai sportversenyek. Osztályok közötti bajnokságok. Óraközi szünetre és a délutáni napközis időszakra szervezett játékos testmozgások. Rendszeres úszásoktatás. Nyári táborok. Sport- és mozgásprogramok – TÁMOP 3.1.4-12/2. Megismerkednek a serdülőkori változásokkal. Az alsó tagozatban, a nemi érést megelőzően is fontos a szexuális nevelés. Filmvetítés az AIDS-ről, a látottak megbeszélése.
Tornacsarnok. Iskolaudvar. Turisztikai helyszínek. Uszoda. Nyári táborhelyek.
A mindennapos testnevelés révén erősödjön a gyerekek ellenálló képessége, fejlődjön az izomzata. Minél kevesebb gyereknek legyen szüksége gyógytestnevelésre, de akinek szükséges az is kapja meg a megfelelő fejlesztést.
Osztályfőnöki, környezet és egészségtan és biológia órákon. Az iskolai védőnő is tart felvilágosító előadásokat. Egészségvédelmi programokban való részvétel a védőnő szervezésében
Ismeretszerzés előadásokból, filmekből, bemutató kísérletekből. A drogprevenció projet-szerű feldolgozása.
Osztályfőnöki, biológia, egészségtan órák. Projekt. A drogprevenciós projekt megvalósításában rendvédelmi szakemberek is részt vesznek
Ismerjék meg a serdülőkorban bekövetkező testi és lelki változásokat, a nemi betegségeket és a fogamzásgátlás módjait. A tanulók merjenek nevelőikhez fordulni kérdéseikkel, problémáikkal. Legyen fogalmuk az egészségkárosító hatásokról, és azok megelőzéséről. Minél kevesebben fogyasszanak alkoholt, kevesebbet dohányozzanak.
100
Célok
Feladatok
Tevékenységek
10. Cél a lelki egészség megóvása, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja. Fontos az elfogadó magatartás kialakítása a fogyatékosokkal és hátrányos helyzetűekkel szemben és az agresszivitás csökkentése. Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. 11.A gyermek testi épségének védelme, a baleset megelőzése.
A tevékenység-rendszerben tudatos nevelői magatartással csökkentsük az iskolai stresszt. A követelményrendszer és a tanulói képességek egymáshoz igazítása. A terhelés egyenletessé tétele. A minél több területen alkalmazott iskolai integráció.
Az órarend kialakításánál figyelni kell az egyenletes terhelésre. Közös programok és azonos lehetőségek az iskola minden tanulója számára. Konfliktuskezelő technikák elsajátítása a nevelőknek. Tolerancianövelő rendezvények. Konfliktuskezelő és az iskolai bántalmazást megelőző képzés 78. osztályosoknak. – TÁMOP 3.1.4-12/2.
Tanórai konfliktusok. Versenyek, sportnapok, ünnepélyek, stb. Nemzetiségi nap, Iskolai diákfórumok. Tanár-diák közös szabadidős rendezvények. Délutáni tanulói tanfolyam TÁMOP 3.1.4-12/2.
Csökkenjen az iskolai tanulói stressz. A konfliktusok ott oldódjanak meg, ahol keletkeztek. Ne fokozódjanak a tettlegességig a konfliktusok. Az iskola legyen képes mentálhigiénés helyzetek kezelésére.
A gyermekek figyelmének felhívása az iskolában, otthon, utcán, játék, sport közben előforduló veszélyhelyzetekre és azok megelőzésére.
Tanórákon,(kémia, fizika, technika, stb.),napközis foglalkozásokon, sportfoglalkozásokon és minden szabadidős tevékenység alkalmával. (kiránduláson, táborozásokon)
Ismerjék a balesetek megelőzésének módját. Csökken a tanulóbalesetek száma.
12. A tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás és az életmentés módszereit.
Tanítsuk meg a gyerekeknek az elsősegélynyújtás és az életmentés alapvető technikáit.
Balesetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő filmek bemutatása, megbeszélése. Esetmegbeszélések. Balesetveszélyes eszközök helyes használatának gyakoroltatása. Ismeretszerzés, a tevékenységek gyakoroltatása.
Tevékenységek
A tevékenységek színterei
Célok
Feladatok
A tevékenységek színterei
Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói
Osztályfőnöki óra, alsós Legyen képes ellátni környezetismereti órákon, biológia egyszerűbb sérülések esetén a óra , technika és természetismeret sérültet. óra Egy-egy balesetveszélyes tevékenység előtt. A gyakorlati bemutatás az iskolaorvos? vagy védőnő segítségével. Speciális szakkör. TÁMOP 3.1.412/2.
Követelmény 101
a célok teljesülésének értékelési mutatói 13. Ismerjék meg a környezetükben, a háztartásban használt veszélyes anyagok leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető hatásait. Lásd még: Környezeti nevelési program
14. A tanulók legyenek képesek balesetmentesen közlekedni gyalogosan és kerékpárral. Tudják használni a tömegközlekedési eszközöket.
Tanulóink legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerjék fel az ember természeti környezetet károsító tevékenységét. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok helyes kezelésére, a legfontosabb szabályokra (felismerésükre, tárolásukra)
Ismeretszerzés. Osztályfőnöki óra, biológia óra, A háztartásban használt vegyi természetismeret óra kémia óra, anyagok (tisztítószerek, technika óra. üzemanyagok, 7-8.osztályos tanulóknál növényvédő szerek, gyógyszerek) dobozainak, a veszélyességet jelző leírásainak gyűjtése, értelmezése. A szelektív hulladékgyűjtés iskolai bevezetése.
Ismerjék a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtéssel és veszélyes anyagok (pl. elemek) gyűjtésével érjük el, hogy a családokban is növekedjék a szelektív hulladékgyűjtés igénye. Ismerjék a nemzeti parkok jelentőségét, védelmét. Ismerjék a zajártalmat, megelőzésük lehetőségét. Kevesebb élelmiszer, és környezetet szennyező anyag kerüljön a kukákba. DDOP-pályázat követelménye. Technika és környezetismeret órák. Utazáskor a nevelő feladata az Háziversenyek, kirándulások, önálló utazásra felkészítés, az vetélkedők. utazás szabályainak, a KRESZ-szakkör, verseny – TÁMOP közlekedésnek a gyakorlati 3.1.4-12/2. életben való használatát gyakoroltatni.
Ismerjék meg a gyalogos- és kerékpár-közlekedés szabályait. Gyakorlással alakuljanak ki a képességeik.
Ismeretszerzés a tanórákon. Tanulmányi séták, kerékpárkirándulások. Tömegközlekedési eszközök használata: bejáró tanulók, kirándulások, színházlátogatások, stb. Sport- és mozgásprogramok – TÁMOP 3.1.4-12/2.
102
A II. Géza Gimnázium egészségnevelési programja „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét – mert a múltban épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv)
Elméleti háttér A II.Géza Gimnázium egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatójára épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében: - minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást - együttműködést alakít ki a pedagógusok, egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok között - egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és egészségügyi szolgáltatásokat biztosít - kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének - olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Tehát nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt a diákoknak: - ha az egyén integrálódik a közösséghez (családhoz, iskolához) - ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud - ha individuális önállóságát megőrzi - ha megteremti az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei közt Az iskolának jelentős szerepe van abban, hogy a tanulók fent említett feltételeknek megfeleljenek és ezáltal egészségüket megőrizhessék. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartoznak például a következők: - az egészséges táplálkozás - az aktív szabadidő eltöltés - a lehetőség szerinti mindennapos testmozgás - a személyi higiéné - a lelki egyensúly megteremtése - a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása - a családi életre való nevelés - a családtervezési módszerek ismertetése - az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye - az egészségkárosító magatartás elkerülése
61
Egészséges iskola A gyerekek az iskolában nem egyszerűen az életre készülnek, hanem az iskola számukra maga az élet. A személyes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi életteli színtérré. Ezért fontos az egészséges iskola megteremtése, mely nem csak külső körülményeiben, hanem szocializációs szerepében is olyan hely, ahol a diák otthon van, ahol gondjait megbeszélheti. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben a hosszú időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat stb.
Az iskolai egészségnevelő program szereplői a diákok Az iskolai egészségnevelő program a diákokért van, az ő egészséges életvitelüket szolgálja. Az őket érintő, egészségükkel kapcsolatos problémáikról közvetlenül tudomást szerezhetünk, ha megvan a bizalom az iskolai egészségnevelő program szereplői között. Ennek a bizalomnak a kialakítása a program egyik legfontosabb célja. A különböző vizsgálatok, felmérések pedig a közvetett információszerzést szolgálják. az igazgató és a tantestület (kiemelt szerepe van a testnevelőnek, a biológia szakos tanárnak és az osztályfőnököknek valamint az egészségfejlesztésben képzett pedagógiai szakembereknek) Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakemberek elsősorban az osztályfőnökökre támaszkodhatnak. De szükséges a pedagógusok és az iskolai egészségügyi szolgálat munkatársainak szoros együttműködése. A legjobb program sem lehet eredményes és a legfelkészültebb egészségnevelő, drogügyi prevenciós szakember sem tudja ellátni feladatát az iskolavezetés és a kollégák támogatása nélkül. A tantestület együttműködése elengedhetetlen. Fontos, hogy a tanárok tudják, mi a feladatuk, és mit kell tenniük, ha kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Szükség van arra, hogy az iskolaigazgató, az egész tantestület, minden pedagógus egyetértsen az iskola egészségnevelő céljaival. Minden munkatárs véleménye fontos. Össze kell gyűjteni a nevelőtestület módszereit, ötleteit, de tisztázni kell, kik azok, akikre leginkább számítani lehet. Kiemelt jelentőségű a szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok (biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása a munkába. a szülők A szülők a diákok egészséges életvitelének cselekvő alakítói. A szülők és az iskola együttműködése elengedhetetlen. A szülők véleményét a szülői értekezleteken, fogadóórák alkalmával ismerhetjük meg, ezen alkalmakkor gyűjthetjük össze a szülők által megfogalmazott problémákat, majd ezeket a felmerülő problémákat közösen – szülők, pedagógusok, diákok és más szakemberek együttműködésével – oldhatjuk meg. az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos együtt látja el. Feladataik a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magába foglalja a testi, az érzelmi és intellektuális fejlődés követését, és a kóros elváltozások korai felismerését. Az évenkénti belgyógyászati, szemészeti, fogászati stb. vizsgálatok ütemezését az iskola egészségügyi szolgálat szakemberei végzik, saját munkatervük alapján. az iskolapszichológus Egyre többen tudjuk, hogy minden iskolában nagyon nagy szükség lenne erre a szakemberre, mégis csak kevés iskola rendelkezik iskolapszichológussal. Nagy segítséget nyújthatna a tantestületnek a lelki eredetű problémák feldolgozásában. a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek és ifjúságvédelmi felelős
62
Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei az iskolában - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - a mozgás fontossága - a testi higiénia - az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, AIDS prevenció - személyes krízishelyzetek felismerése és stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - a szenvedélybetegségek elkerülése (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használatának megelőzése) - személyes biztonság (közlekedés) - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a környezeti ártalmak elkerülése - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást fontosnak tartjuk és megvalósítjuk elsősorban az osztályfőnöki órák keretében. A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást azért alkalmazzuk, mert több és helyes tudás helyes döntésekhez és az életvezetés helyes alakításához vezet. (Például a világ számos országában nagyon jó eredményhez vezettek azok az egészségnevelő kampányok, melyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívták fel a figyelmet.) A hagyományos felvilágosítás azonban nem elegendő a tanulók viselkedésének a befolyásolására. Más, iskolán kívüli motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek lehetnek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén érdemi eredményeket tudjunk elérni. A hagyományos egészségnevelés jellemző vonása, hogy általában egyoldalú közlési forma: a diákság aktív és személyes bevonása nélkül történik. A nagyobb hatékonyság elérése érdekében pedig gyakran fordul elrettentő információk bemutatásához. Rizikócsoportok felismerése – az iskolaorvosi vizsgálatok során sor kerül a tanulók életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatára, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küszködő diákok számára speciális kezelést, pl. gyógytornát biztosítunk. Serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti foglalkozások – a serdülőkori pszichés problémákkal küszködő tanulók számára képzett szakember nyújthat segítséget. A probléma felismerése után tanácsoljuk a megfelelő szakember felkeresését.
63
Milyen keretek között valósítjuk meg egészségnevelési céljainkat? -
minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez elsősorban az osztályfőnöki órák nyújtanak alkalmat a fenti témák megbeszéléséhez testnevelési órák, sporttevékenységek, sportkörök osztálykirándulások iskolai sportrendezvények szánkótúrák, korcsolyázás délutáni, hétvégi szabadidős foglalkozások vetélkedők, versenyek, játékos programok iskolanapi programok, tanár-diák meccsek táncok (szalagavató bál, „szecska-bál”, farsangi bál)
TÁMOP 3.1.4-12/2. számú pályázat biztosította lehetőségek: egészségfejlesztési ismeretek - a pályázat támogatja a közlekedési ismeretek oktatását, gimnazistáknak szervezett kressz oktatást, ezen belül komplex egészségfejlesztési ismeretek átadását külső előadó bevonásával. A megvalósítás 32 órában történik elosztva a tanév során a tanórák között, 20 tanuló bevonásával – sport és mozgásprogramok – a pályázat támogatja az intézményben az egészségfejlesztő, a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülését szolgáló és a fizikai aktivitásban gazdag életmódra nevelő oktatásszervezési formák megjelenítését. A programban részt vesz az iskola minden tanulója, keretein belül megvalósul edzés lehetőség, versenyeztetés, iskolai kupa rendezése, mindennapos sportolási lehetőség biztosítása – egészségnap – a pályázat támogatja félévente legalább egy egészségnap szervezését az egészséges táplálkozással összefüggően, amelyben az iskola minden tanulója érintett. – együttműködések az iskolai egészségfejlesztés kapcsán külső szervezetekkel, konfliktuskezelés és iskolai agresszió témakörben, valamint családi életre nevelés területén külső tréner által tartott foglalkozások, legalább évente 3 alkalommal, 84 fő bevonásával. –
Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák évfolyamokra lebontva 7-8. osztályok: 5 óra a.) lelki egészség (mentálhigiéné) 2 óra A lelki fejlődés folyamatai, meghatározói. A gátlások kialakulása és leküzdése. Az agresszió és hatása az egyénre. Önmagunk elfogadásának és elfogadtatásának képessége. Az esztétikum hatása a lelki fejlődésre. b.) testi egészség 3 óra Az emberi test életműködésének ismerete az önismeret lényeges eleme. Az egészségmegőrzés belső igényének kialakítása. Az egyéni adottságok, hajlamok figyelembe vétele a szervezet működésében. A balesetek elkerülése. A közlekedés szabályai. A biciklivel való közlekedés egészségmegőrző szerepe és veszélyei. 9-10. osztályok: 5 óra a.) lelki egészség 2 óra
64
A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktus szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. b.) testi egészség 3 óra
Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: Az önfegyelem, az akaraterő, az én-azonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában, a pszichés zavarok testi jelei. A lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.) Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb.) Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk: segítségnyújtás baleseteknél). Az egészséges táplálkozás, a háztartás szervezése
11-12. osztály 5 óra a.) lelki egészség 2 óra Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége. Saját magunk tisztelete, méltósága, egyéniségünk színeinek vállalása. Érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban élő emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. b.) testi egészség 3 óra - Szexuális kultúra - saját test igenlésének képessége - a petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlődésében - a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt – a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk - a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (fertőzésveszély)
65
- az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?) - „az optimális családtervezés” lehetősége - szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás - a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggése - az AIDS - egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk - mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztás, gyógyszerek, kábítószerek - az alkoholizmus és drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések) - betegekkel, fogyatékosokkal szembeni magatartás - beteg, gondozásra szoruló családtagok A speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott előadót (orvost, biológiatanárt, szexuálpszichológust) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő és nem megfelelő a környezet sem. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. A mindennapos testedzés programja Sajnálatos ténykérdés, hogy országunk lakosságának egészségi állapotával, fizikai teljesítőképességével problémák vannak. Ennek egyik fő oka, a lakosság mozgásszegény életmódja. A lakosság egészségi állapotát, az egészségügyi ellátás, természeti és környezeti hatások, valamint a genetikai tényezők mellett, majdnem 50%-ban az életmód határozza meg! Következésképpen a prevencióra, életmódbeli, valamint magatartásbeli tényezőkre kell összpontosítanunk. A rendszeres testedzés, a sportolás, az egészséges életmód különösen fontos napjainkban, hiszen a felfokozott tempó, a kihívások egymásutánisága, alkalmazkodni jól tudó egyéneket kíván. Különösen vonatkozik ez a felnövekvő nemzedékre, akik egyre inkább „ülő” életmódra vannak szoktatva (a televízió és a számítógépek révén) és egyre több káros hatásnak vannak kitéve (cigaretta, alkohol, drogok). Az egészséges életmódra nevelés feladatait az iskolai testnevelésnek is fel kell vállalnia. A „testi nevelés” fő feladata: az egészséges testi fejlődés biztosítása, az egészség megőrzése, megszilárdítása, a rendszeres testedzési igény felkeltése. Összességében az egészséges életmód kialakításáról van szó, amelybe természetesen beletartozik a mindennapos mozgás, testedzés is. A Közoktatási Törvény 48.§ (2), az 52.§ (9)-(10) és az 53.§ (9) bekezdése megfogalmazza, hogy az iskola köteles biztosítani a tanulók részére a mindennapos testedzést és az iskolai sportkör működését. Az iskola gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. A Közoktatási Törvény megteremti a jogi feltételeket – a lehetőségeket és kötelezettségeket egyaránt – a tanulóifjúság kiegyensúlyozottabb testi-lelki fejlődéséhez, a fejlesztési program megvalósításához. A mindennapos testedzés a tanórákon kívül a délutáni iskolai sportköri mozgásra épülő mozgásokon valósul meg. Gimnáziumunk naponta felváltva kínál gerinctornát, aerobikot, jógát, kondicionáló tornát és sportjátékokat. Továbbá kosárlabda szakosztály is működik iskolánkban, melynek csapata rendszeresen versenyeken vesz részt. Ide kapcsolódik a havi rendszerességgel szervezendő túra-napok, amikor úszni, korcsolyázni, szánkózni, gyalog- és kerékpártúrára visszük tanulóinkat. Városunkban több sportegyesület (karate, labdarúgás, aerobik, kosárlabda, népi tánc) működik, melyeknek szép számmal tagjai diákjaink. Az iskolai sportkör által a mindennapi testedzéshez felkínált lehetőségek Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
66
Foglal-
Mozgás művészet
kozás Ideje
14-15 h-ig
Labdarúgás házi Jóga
Kondi torna
Labdarúgás házi
bajnokság
Testépítés
bajnokság
14-15 h-ig
14-15 h-ig
14-15 h-ig
reggel 7 - 7 óra 45 percig
Helye
gimnázium
Gimnázium
gimnázium
Gimnázium
Gimnázium
tornaterme
tornaterme
tornaterme
tornaterme
tornaterme
kosárlabda
Kosárlabda
18-19 óra
18-19 óra
sportcsarnok
sportcsarnok
Pálffy Pál
Pálffy Pál
CIKÁDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA BÁTASZÉK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 67
Kanizsai Dorottya Általános Iskola Helyzetelemzés: A Bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola épülete a város központi részén épült a harmincas évek elején. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az épület együttes több hullámban készült, vannak modern és kevésbé modern iskolaszárnyak, ezért más és más egy-egy osztály környezete. Fontosabb teendő lenne, a régi iskolai szárnyakban a nyílászárók szigetelése vagy cseréje. Megvalósult az iskola világításának felújítása, az energiatakarékos izzók beszerelésével. Fűtésünk korszerű, gázfűtéssel üzemel. Lehetőségeinkhez mérten folyamatosan történik a vizesblokkok átépítése. Az iskolát minden oldalról épületek veszik körül, ezért jelentősebb zöld terület csak a városon kívül található. Az udvar egy kisebb területét befüvesítettük, bokrokat ültettünk és padokat helyeztünk ki. Itt halad át az 56-os út, ezért elég nagy a zaj szint az utcára nyíló tantermekben. Az áthaladó forgalom miatt a levegő tisztasága sem megfelelő. Két év óta sikeresen működik a tisztasági verseny az osztályok között. Azóta tisztább és barátságosabb az iskola épülete. A folyosók díszítettsége sokat változott, a gyerekek rajzai, munkái mindenki számára megtekinthető, de szükség lenne további tárlókra és faliújságokra. Az osztályokon belül folyamatosan zajlik a padok és székek cseréje. Lehetőség szerint a régi szekrények helyett is újakat kapunk. Az iskola technikai felszerelése fejlődik, új számítástechnikai termet alakítottunk ki. Egyre több informatikai eszköz áll rendelkezésünkre, melynek egy része az iskolai könyvtárban található. Az iskolában jelenleg a tantestület egy jelentős része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére.
Küldetésnyilatkozatunk az iskolai környezeti nevelésről: „Ki-ki dolgozhat a maga hivatásában a „környezet” – a világ és az ember jövője érdekében. A legfontosabb azonban a nevelés.” 68
Dr. Sólyom László
Jövőkép az iskolai környezeti nevelés hatásáról: Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani -
-
a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket; értékelés és mérlegelés készsége;
Pedagógiai elveink, értékeink a környezeti nevelés területéről: Olyan gyermeket kell nevelnünk, aki a jövőben környezetéért felelős állampolgárrá válik, aki kezdeményező szerepet játszik, a település környezettudatos szemléletének kialakításában. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Tanulásszervezési és tartalmi kereteken belül a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei). Továbbá a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon ( a környezet szennyezés hatása, a természeti – és az épített környezetre és az emberre). Multimédiás módszerek alkalmazása és a számítógép felhasználása a tanórákon.
Fő környezeti nevelési céljaink: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; 69
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége;
Feladataink a környezeti nevelési fő célok megvalósításához:
Célok
az egészségnevelési program elkészítése; a tantestület minden tagjának megnyerése a környezeti nevelési munkához; tiszta környezet érdekében az iskolában és a településen hulladékgyűjtés, kezelés és felvilágosítás az iskolai kirándulási nap és az erdei iskola hagyománnyá tétele a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése valamennyi feladat ellátási helyre (DDOP - pályázati követelmény) veszélyes hulladékgyűjtés (elemek) fenntartása (DDOP - pályázati követelmény) törekvés az újrahasznosított anyagok nagyobb arányú használatára (papírfelhasználás) (DDOP - pályázati követelmény)
Feladatok
Tevékenységek
Színterek
Módszerek
A célok teljesülésének értékelési mutatói, követelmények 70
1. Legyen tiszta, egészséges az iskolai környezet. Minél több osztály tekintse feladatának a tiszta, ápolt és virágos környezet kialakítását.
Az eredményesen működő, osztályok közötti és a napközis tisztasági verseny folytatása. A füvesítés, virágosítás folytatása. Szeméttárolók sűrítése. Gondozás a parlagfű mentesítés érdekében.
2. Településünk tisztántartása.
Akciónap a parlagfű ellen. Részvétel az őszi takarítási Osztályonként, illetve Városunk, iskolánk és Tanórán kívüli tevékenység. napon. Lehetőség szerint napközis környéke. (szept. 3. péntekje) csoportonként egy Közösségépítés terület megtisztítása
3. „Élősarok” kialakítása a lehetőségek szerint egy-egy osztályban.
Olyan osztályrész t alakítsunk ki, ahol zöldnövény, akvárium, terrárium elhelyezésével biológiai kísérletek megfigyelésére nyílik lehetőség, és javítja a terem esztétikáját.
Szemétgyűjtés, a virágok ápolása délután is. Az osztályok dekorálása faliújságok felfrissítése a napköziben is
Élősarok kialakítása, növényültetés, locsolás, állatok gondozása,
Az iskola környéke, udvara, folyosói és tantermei. A tanulói tevékenység minden tanórára, szakkörre, napközis és szabadidős tevékenységre kiterjed.
Osztálytermek, szaktantermek. Környezetismeret, természetismeret és biológia szaktárgyak órái, napközis foglalkozások.
Tisztasági felelősök, hetesek és a tanulók tevékenykedtetése az osztályfőnökök és a diákönkormányzat irányításával. Versenykiírások és értékelések. Iskolai területek felosztása patronáló osztályok, napközis csoportok között. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában.
Kooperatív módszer kreatív tevékenységek egyszerű megfigyelések. Kis csoportok megbízása a feladat elvégzésével.
Tiszta, kultúrált környezet, az osztályok közötti verseny győzteseinek jutalmazása.
Minden osztály vegyen részt az akcióban. Mindenkiben tudatosítani kell környezete tisztaságának fontosságát, a megtisztított területek a takarítás után is tiszták maradjanak. Kísérletek és megfigyelések a megadott szempontok alapján, minél több élőlény megfigyelésére nyíljon lehetőség. Kísérletek sikeres megfigyelése.
71
4. A szabadidő hasznos eltöltése a természeti környezet megismerése, megóvása érdekében.
Ajánlás a gyerekeknek, jeles napokkal kapcsolatos megemlékezések, csoportos és pályázati munkák kiírása és a díjnyertes pályázatok értékelése és bemutatása a napközis csoportok között is. A természet megismerését célzó kirándulások szervezése. Két faliújság kihelyezése (egyik a könyvtár mellé). A pályamunkák folyamatos beérkezése és azok értékelése.
A gyerekek értesülhetnek az új könyvek, kiadványok érkezéséről, felhívásokról és versenyekről. Részvétel a pályázatokon, versenyeken.
Az iskola és a város könyvtára, a művelődési otthon kiállításai, a település tájháza, a délelőtti tanórák és a délutáni szakkörök, az iskola épülete és udvara. Kirándulások alkalmával a természeti környezet, arborétumok, turistautak, stb.
Riportok, tesztek, feladatsorok, játékos feladatok teljesítése. CD-k videók megtekintése. A megadott irodalmak olvasása, természetfilmek megtekintése.
Minél több sikeres pályamunka beérkezése. A gyerekek váljanak érdeklődővé, és kísérjék figyelemmel a kiadott feladatokat és azok eredményeit.
72
5. Minél több időt töltsenek a gyerekek a szabadlevegőn*
Iskolai kirándulási nap szervezése évfolyamonként adott útvonaltervek alapján. Osztálykirándulások szervezése, évenként más-más nemzeti park megismerése.
Ajánlott irodalom áttanulmányozása, versenyfeladatok, gyűjtőmunkák szempontjainak kiadása, parkok élővilágának megismerése CD-k és videók segítségével
Az ajánlott kirándulási terv helyszínei, az iskola épülete és udvara, az iskolai és városi könyvtár, a város sportpályája, szakköri és tanórai tevékenységek.
Terepgyakorlati módszer. Térképkészítés, olvasás, Megfigyelések. Madárvédelmi feladatok Szituációs játékok, gyűjtőmunkák, tablók készítése, környezetvédelmi tevékenységek.
Ismerjék meg egy-egy terület élővilágát, ok-okozati összefüggéseket. Kiemelten foglalkozzanak a DunaDráva Nemzeti Park területével. Új fajok megismerése, élőhelyek megőrzése, hulladékgyűjtés, A gyerekek minél több szempont szerint ismerjék meg környezetüket, védjék és óvják.
67
Egy újfajta környezethez és egymáshoz való alkalmazkodás. az erdei környezet céltudatos megfigyelése és az adott feladatok megoldása.
A megszervezett erdei Projekt okta iskola színhelye. terepgyakor térképkészít megfigyelés madárvédelm szituációs já gyűjtőmunk készítése, kö tevékenység
6. Komplex természetismereti, környezetvédelmi ismeretek szerzése a terepen – erdei iskolai módszerek alkalmazásával.
A mindenkori 5. osztályosok részvételével a környezettudatos szemlélet érdekében erdei iskola szervezése. Az ok-okozati összefüggések meglátása, és a folyamatok megfigyelése.
7. A tanórákon felmerülő környezetvédelmi problémák megbeszélése.
Tantárgyanként a problémák Gyűjtőmunka, Különböző megoldási lehetőségeinek környezetszennyezés tantárgyakhoz összegyűjtése. i problémák kapcsolódó tanórák rendszerezése (talaj, víz, levegő). Víz szennyezettségi mérések végzése.
8. Célok
Feladatok
A természet Minden iskolai változásainak évfolyamot érintő túrák megfigyelése, szervezése ismeretszerzés a folyamatosan megújuló természetről. A természetjáró tevékenység, a természetvédelem megszerettetése.
Tevékenységek
Színtér
Kísérlet, me gyűjtőmunk terepgyakor térképkészít oktatás, tabl Koncentráci egészségnev területeivel.
Módszerek
Mecsek, Gemenci- Útvonalter erdő térképkész térképolva TÁMOP 3.1.4-12/2. megfigyel gyűjtőmun Bakancsos turisztikai szakkör
* Az iskola összes tanulója számára kirándulás szervezése évfolyamonként, ajánlott útvonaltervek alapján (Alsó tagozat: helyi sportpályát körülvevő erdő, Sárvíz part, Orbán-hegy, Kövesdi erdészház. Felső tagozat: Bárányfok ( trófea múzeum, tanösvény), Pörböly (kisvasút), Kövesd (Marika-forrás), Báta (tájház, Mélygödör). A kirándulás ajánlott időpontja Az Állatok Világnapja (okt. 5.). Más órákkal történő integráció érdekében a kiránduláshoz megfigyelési szempontok kidolgozása és gyűjtőmunka végzése szükséges (rajz, technika, magyar és környezetismeret). Kiemelten kezelendő a környezetünkben található és a kirándulásokkal érintett Duna-Dráva Nemzeti Park területe, annak élővilága, ismerjék meg és óvják annak védett növényeit és állatait (tablók készítése).
68
II. Géza Gimnázium 1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából A II. Géza Gimnázium alapvetően régi épület. A falak vastagsága előnyös, a nagy melegben is kellemes hőmérsékletet biztosít, és télen sem jelent komoly gondot a kifűtése. Az utóbbi években végzett elektromos felújítás, a világítótestek és a nyílászárók cseréje előnyösen hatott a megvilágítás minőségére. A keskeny folyosók újra lapozásának, a falak fával történő lambériázásának és az udvari tanterem elbontásának köszönhetően a folyosó világosabb lett, így szélesebbnek, barátságosabbnak tűnik. A DDOP-s pályázat támogatásának köszönhetően 2010-ben elkészült új aula és ebédlő és modern melegítőkonyha minden téren megfelel a követelményeknek. Az évenkénti tisztasági meszelések igen előnyösek a környezeti, esztétikai és az egészséges nevelés szempontjából egyaránt. Bár iskolánk udvara a tanuló létszámhoz képest kicsi, mégis nagyon rendezett és barátságos. Nem hiányoznak az árnyékot adó fák, padok, virágok, füvesített terület, pergola és a sportolást, mozgásigény kielégítését szolgáló kosárpálya. A tantermek száma, mérete az átalakítások következtében javult az utóbbi időben, valamennyi tanteremben sikerült lecserélni a székeket és a padokat. Az iskolát két mellékforgalmú út határolja, még sincs távol a központtól, sem a buszmegállótól. Ez utóbbi előnyös a bejáró tanulók szempontjából (arányuk az iskolában kb. 45 %). A főútvonal távolsága is előnyös, hiszen az ott haladó hatalmas átmenő forgalom nem terheli közvetlenül az iskolát és környezetét zajával, ill. kipufogó gázaival. Az anyagi helyzet szűkössége ellenére is minden dolgozónak és a tanulók nagy részének köszönhetően az iskola, mint épület, a lehető legbarátságosabb környezetet biztosítja az itt folyó munkához. A környezeti nevelés eszközei széles körben állnak rendelkezésünkre: ismerethordozók, kép-, és hanganyagok, folyóiratok, szakkönyvek, internet, multimédiás anyagok, audiovizuális eszközök stb. A környezeti nevelés színterei az iskolában: - hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekben a diákok is jártasak. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Természetesen felhasználjuk a hagyományos audiovizuális és informatikai lehetőségeket is. Az élményszerű bemutatás mellett azonban komoly elméleti alapok megszerzését is fontosnak tartjuk, ami az aktív és hasznos környezetmegóvás alapfeltétele. Tanórai keretek között egyszerűbb laborvizsgálatokat szervezünk (pl. egyszerű víz- talaj és levegővizsgálati módszerek). - nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során diákjainknak rendszeresen szervezünk intézmény- és múzeumlátogatásokat. Az itt folyó munka a tanév szerves része (pl. Paks, Bátaapáti atomtemető, stb.) Tanórán kívüli programok:
69
Diákjaink rendszeresen indulnak környezet- és természetvédelmi versenyeken (Curie környezetvédelmi verseny, Takarítási világnap tiszteletére meghirdetett fotópályázat, és szemétszedési akció stb.) Az év során többször túrázunk, kirándulunk. Évente 2 alkalommal részt veszünk a Deutsche Bühne előadásain TÁMOP 3.1.4-12/2. számú pályázat biztosította lehetőségek: Ökotábor – a pályázat támogatja a környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek megvalósítását. Ez a 7-10. évfolyamos tanulókat érinti, célja Magyarország ökológiai viszonyainak megismertetése, a környezettudatos magatartáskialakítása, évente egy alkalommal kerül megszervezésre két éven keresztül, 45 fő diák bevonásával.
Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában különböző gyűjtési akciók (pl. papír-, szemét-, használt elem-, használt ruha-, szép, jó állapotú használt játékok). Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra (Föld napja, Víz napja, stb.) Iskolánk udvarát szívünkön viseljük, rendszeresen takarítjuk, szépítjük. Környezet- és természetvédelem témakörben pályázatokat hirdetünk (pl. plakát-, fotókészítés). Iskolánk rendszeresen jelen van a jótékony céllal meghirdetett futóversenyeken és más rendezvényeken. A környezeti nevelés fontos pillére diákjaink egymáshoz, ill. másokhoz viszonyulása, valamint a megfontolt pályaorientáltság, ezeket kívánjuk elősegíteni pályaválasztási börzék kínálatának megtekintésével. 2. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is, ezért iskolánknak részletesen is ki kell dolgoznia az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások: 1. Iskolán belül: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskola környezeti nevelése, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. 70
Tanárok és diákok: A környezeti nevelésben diákjaink tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében részesülnek. A tanárok és diákok együttműködése elengedhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, míg a tanórán kívüli tevékenységek környezeti nevelését a tantestület. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház hatása, ezért a harmonikus együttműködés fontos feladatunk. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Pl. iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást; technikai dolgozóknál példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk stb. 2. Iskolán kívüli együttműködés Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Az iskolai tevékenységet színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása (pl. múzeumok, állatkert, botanikus kert, védett területek, barlangok, ökoházak stb.). Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő, így az oktatás szerves részeivé válnak. 3. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározója az iskolai büfé kínálata, fontos tehát, hogy a büfé iskolánkra szabottan működő önálló egység legyen. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékek listája. Fontosnak tartjuk a büfé közvetlen környezetének kialakítását is, ezért az iskolavezetés folyamatos kapcsolatban áll a büfé működtetőjével. 4. Alapelvek, jövőkép, célok: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -
a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség az ökológiai lábnyomok.
71
Szem előtt kell tartanunk, hogy gyerekeket nevelünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy diákjaink fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életvitelt - a környezet értékei iránti felelős magatartást - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód technikáinak és módszereinek elsajátíttatása. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése a diákokban, pl.: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet szintetizálás, analizálás kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód kritikus véleményalkotás, vitakészség kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári cselekvés értékelés, mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk, így diákjainkat a szakmai képzésen kívül erkölcsös és környezettudatos életmódra is tanítanunk kell. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Munkánk során arra törekszünk, hogy megtanítsuk tanulóinkat arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket, így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtté. 5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Lehetőségeink: -
tanulmányi kirándulások, táborok, terepgyakorlatok, stb. látogatások: múzeum, állatkert, botanikus kert, hulladéklerakó, barlangok, ökoház kézműves foglalkozások pályázatok: kiállítás-szervezés stb. szakkörök iskolazöldítés 72
-
nemzetközi kapcsolatok, diákcserék, hagyományos együttműködések versenyeztetés.
6. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükségünk. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Az alkalmazható módszerek tárházának csak töredékét alkalmazzuk, így ezek kiterjesztése, kollégákkal való megismertetése fontos feladatunk. Néhány példa a munkánk során alkalmazott módszerekből: - modellezés - játékok - kreatív tevékenységek - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák - gyakorlatok - közösségépítés. 7. Taneszközök Iskolánk rendelkezik a legalapvetőbb oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához elengedhetetlenül szükségesek. Természetesen folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Ezek anyagi erőforrásairól a fenntartóval még egyeztetni kell. 8. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél fogva – a kommunikáció több típusát kell alkalmaznunk. Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Korunk elengedhetetlen követelménye, hogy képesek legyenek eligazodni a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban, képesek legyenek kiszűrni az értékes információkat az értéktelenek közül. Tanulóinkat továbbiakban meg kell tanítanunk a megfelelő fellépésre, szereplésre és az előadások módszertanára, valamint, hogy a végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt. Ezen képességek napjainkban nélkülözhetetlenek. Iskolán belüli kommunikáció formái: -
kiselőadások tartása házi dolgozatok készítése faliújságok, plakátok készítése iskolarádió felhasználása híradásra pályázatok benyújtása.
Iskolán kívüli kommunikáció formái:
73
-
közvetlen környezetünk problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes hivatallal.
9. Továbbképzés A pedagógusok számára nélkülözhetetlen a folyamatos szakmai és módszertani továbbképzés, a jövő feladata, hogy környezeti nevelési témában a szakos kollégákon kívül is részt vegyünk tanártovábbképzésben.
74
