NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM, HELYI TANTERV

Nevelési és pedagógiai program

Tisza-parti Általános Iskola

NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM, HELYI TANTERV TISZA-PARTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Szeged, 2015. szeptember 01.

1



TARTALOMJEGYZÉK 1

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1

Küldetésnyilatkozat

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.1 Az intézmény pedagógiai munkája 1.2.2 A pedagógiai munka alapelvei, értékei 1.2.3 A pedagógiai munka céljai 1.2.4 A pedagógiai munka feladatai 1.2.5 Fejlesztési feladataink eszközei és eljárásai

6 6

1.2

1.3

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

6 6 6 7 9 12 15

Az emberi értékeket nem lehet közvetlenül tanítani, a szociális értékek tanulásának, tanításának tantárgyi megjelenítése, a foglalkozások hagyományos iskolai formái ebben az esetben nem hatékonyak. A feladat megoldása intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők emberi kapcsolatok kialakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a gyerekek személyre szabott élettervének kidolgozására. Az általános személyiségvonások fejlesztése az alábbi kiemelt területek kapcsán valósul meg: 15 1.3.1 A személyiségfejlesztés módjai 15 1.3.2 Személyiségfejlesztő programok tanórán kívül 16 1.4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.4.1 Egészség 1.4.2 Egészségfejlesztés

16 16 17

1.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.5.1 Közösségfejlesztés a nevelés bevezető és kezdő szakaszában 1.5.2 Közösségfejlesztés a nevelés alapozó és fejlesztő szakaszában 1.5.3 Közösségépítő foglalkozások 1.5.4 A tanulók részvétele az iskolai szervezetekben

18 18 18 18 19

1.6

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.6.1 A pedagógusok feladatai 1.6.2 Az osztályfőnökök feladatai

20 20 20

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.7.1 A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tevékenységek 1.7.2 A tehetséggondozás színterei tanórákon 1.7.3 A tehetséggondozás színterei tanórán kívül 1.7.4 A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások 1.7.5 A Tisza-parti Általános Iskolában szervezett tanulmányi és sportversenyek 1.7.6 Városi, megyei, országos versenyek, amelyeken rendszeresen szerepelnek tanulóink 1.7.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programjaink 1.7.8 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása 1.7.9 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 1.7.10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.7.11 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

21 21 21 21 22 22 23 24 25 25 26 27

1.8

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

28

1.9

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

28 2

Nevelési és pedagógiai program 1.9.1 1.9.2


A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái A kapcsolattartás színterei

29 29

1.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.10.1 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei 1.10.2 Osztályozó vizsga 1.10.3 Javítóvizsga 1.10.4 A vizsgák részei és követelményei tantárgyanként, évfolyamonként

30 30 31 32 32

1.11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.11.1 Az iskolai felvétel szabályai 1.11.2 Az iskola átvételi szabályai

33 33 34

1.12

35

2

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.1.1 Az iskola évfolyamain választott kerettantervek 2.1.2 Kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (2013) 2.2

36 36 36 37

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 39

2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

40 40 40 41 41

2.4

Mindennapos testnevelés

42

2.5

A választható tantárgyak, foglalkozások

42

2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 2.6.1 A számonkérés elvei 2.6.2 Az iskolai beszámoltatás, mérés alkalmazott formái 2.6.3 Mérések 2.6.4 A beszámoltatás követelményei, formái

43 43 43 43 44

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának értékelése 2.7.1 Az iskola értékelési módjai

46 47

2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.8.1 A magatartás minősítésének szempontjai 2.8.2 A szorgalom minősítésének szempontjai 2.8.3 A jutalmazás és a fegyelmezés iskolai elvei

49 50 51 52

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.9.1 Házi feladat

53 53

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.10.1 Matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból 2.10.2 Magyar nyelv és irodalom (alsó tagozat), idegen nyelv, informatika, technika, sakk

54 55 55

2.11 A tanulók fizikai állapotának mérése 2.11.1 A mérés céljai, várható hasznosulása 2.11.2 A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások 2.11.3 Általános vizsgálati szempontok

55 55 56 56 3

Nevelési és pedagógiai program 2.11.4

A testnevelők feladata

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Egészségnevelés

Tisza-parti Általános Iskola 56 57 57

3

HÓNAPOK

58

4

FELADATATOK

58

5

FELELŐSÖK

58

2

TERÜLETEK

59

3

SZŰRÉSEK, VIZSGÁLATOK

59

4

FELADATOK

59

5

MEGÁLLAPÍTÁSOK

60

6

FELADATOK

60

7

TERÜLETEK

61

8

MEGÁLLAPÍTÁSOK

61

FELADATOK

61

9

2.12.2 A környezeti nevelés 2.12.2.1 Célok, értékek a környezeti nevelésben 2.12.2.9 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai célok, feladatok 2.12.2.9.1 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 2.12.2.9.2 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 2.12.2.9.3 Módszertani elemek 2.13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.13.1 Intézményünk célja 2.13.2 Oktatási, nevelési gyakorlatunk 2.13.3 Sajátos nevelési igényű tanulók támogatása 2.13.4 Az iskola kapcsolatrendszere 2.14 Mellékletek 2.14.1. számú melléklet 2.14.2. számú melléklet

61 62 68 69 70 71 71 72 72 73 73 74 74 84

4



„Aki az iskolában van, akár tanul, akár tanít, az hat is. A tanuló társaira, tanáraira, a tanár tanítványaira, kollegáira, szülőkre, ők viszont mindannyian egymásra hatnak... Így jön létre az iskola, s lesz annak ezáltal szelleme, lelke, élete.” Máté Eszter (igazgató 1995-2008)

Az iskola történetéből Helytörténeti források szerint „az újszegedi csekély számú tankötelesek régebben Szegedre jártak iskolába”, majd 1841-től hosszabb – rövidebb működéssel meg-megszűnik az újszegedi iskola, „mert a község nem volt képes a tanítót fizetni.” (Reizner János: Szeged története 1899.)

„El vannak határozva... Új-Szegeden egy teljesen új iskola emelésére” (Szegedi Napló 1895. augusztus 14.)

„A beiratások tartanak az újszegedi községi népiskola első és második vegyes osztályába az újszegedi iskola helyiségében.” (Szegedi Napló 1896. augusztus 26.)

„A Tisza-parti Általános iskola 1960. május 25-én a mártírhalált halt Mező Imre emlékére felvette a Mező Imre Általános Iskola nevet.” (Almanach a Tisza-parti Általános Iskola 100 éves fennállásának emlékére 1896-1996)

„1967-ben az év végi tanácsülésen döntöttek arról, hogy a „Mező Imre iskolát jövőre 16 tanteremmel bővítsék”, de az anyagi helyzet miatt csak 12 tantermes lett az új épület, amit 1969. április 2-án adtak át.” (Almanach a Tisza-parti Általános Iskola 100 éves fennállásának emlékére 1896-1996)

„A rendszerváltás után intézményünk újra Tisza-parti Általános Iskola lett.” (Almanach a Tisza-parti Általános Iskola 100 éves fennállásának emlékére 1896-1996)

„Két pályázati forrásból és a hozzá kapcsolódó önkormányzati önrészből teljes egészében megújult Szegeden az idén 115 éves Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda épülete, valamint megépült egy 500 fő befogadására alkalmas modern tornacsarnok is.” (www.varoskep.szeged.hu)

5



1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 Küldetésnyilatkozat Nevelő-oktató tevékenységünk az egészséges és kiegyensúlyozott gyermekkort biztosító, egyenlő hozzáférésen alapul, a hagyományokat tiszteletben tartó kompetencia alapú oktatás megvalósítására irányul. A gyermekek egyéni adottságait szem előtt tartva, nem hajszolt tempóban, mégis céltudatosan magas színvonalon oktatva, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tanítási program megvalósítását tűztük célul.

1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.1 Az intézmény pedagógiai munkája Iskolánk a hagyományos értékekre alapozva nagy hangsúlyt fektet az emberi együttélés szabályainak megismertetésére, az erkölcsi normák kialakítására, a humanista szemlélet átadására. Nagyon fontosnak tartjuk a toleranciát, a közösséggé formálást, a csoportszellem kialakítását, a sportszerűség megkövetelését. Meghatározó nevelési elvünk: a gyerekek személyiségét megismerve, a családokkal együttműködve, egyénre szabott bánásmódot kell kialakítani minden tanulóval kapcsolatban. Képességtől függetlenül minden diákot lehet motiválni, tanulásra serkenteni az erőfeszítések figyelembe vételével, a befektetett munka elismerésével, az elért eredmények jutalmazásával. Az oktatás, az ismeretátadás területén fő feladatunknak mindig az alapképességek fejlesztését tekintettük, s tekintjük ma is. Nélkülözhetetlen a kommunikáció, az értő olvasás, a logikai érzék, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a tanulásmódszertan megismertetése a gyerekek jövőbeli haladásának megalapozásához, s ahhoz, hogy tárgyi tudásukat a gyakorlatban alkalmazni tudják. A tantestület eddigi gyakorlatát összefoglalva, a törvényi változásoknak megfelelően, kialakította a kompetenciafejlesztés iskolai rendszerét.

1.2.2 A pedagógiai munka alapelvei, értékei Pedagógiai munkánk alapelve a nyitottságra, a felelősségtudatra, erkölcsiségre, állhatatosságra, kitartásra nevelés mellett a tanulói érdeklődés, az új iránti fogékonyság felkeltése és fenntartása, mely a nevelésben és az oktatásban differenciált bánásmóddal, a teljesítménnyel szemben támasztott igénnyel párosul. Munkánk során a személyiségformálás, az értékközvetítés, a kreatív, önálló gondolkodásra és véleményalkotásra való nevelés, a kulcskompetenciák fejlesztése minden évfolyamon és minden műveltségterületen hangsúlyosan megjelenik. Ezek fejlesztése az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-oktatás legfontosabb feladata.

6



1.2.3 A pedagógiai munka céljai A Tisza-parti Általános Iskola a tanulói alapkompetenciák és képességek optimális fejlesztését, a differenciált tanítási-tanulási stratégia megvalósítását tűzte ki céljául, melyet egyéni adottságokhoz igazodó követelmény- és eljárásrendszerrel, tanulásirányítással kíván elérni. Nevelő-oktató munkánk elsőrendű törekvése, hogy esélyegyenlőséget, egyenlő hozzáférést biztosítva, a szülőkkel, családokkal szorosan együttműködve, a diákok mindennapi terhelését életkori sajátosságaikhoz mérve, képességeiket maximálisan kiaknázva használható tudást, biztos, stabil, alapokat, adjunk életükhöz, további tanulmányaikhoz. Olyan pedagógiai munkát végzünk, amelyben a tanulók tudásának, adottságainak, személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, valamint a differenciált képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a hátránnyal induló vagy lemaradó tanulók felzárkóztatására az alábbi területeken: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári • Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • Hatékony, önálló tanulás A tanulók tudását, képességeit, személyiségük fejlesztését nemcsak az iskola falai között, hanem külső helyszíneken, a társadalmi élet és tevékenységek más fórumain is igyekszünk fejleszteni. Célkitűzéseink összhangban állnak a minket választó szülők értékrendjével. 1.2.3.1 Kiemelt célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Az alapfokú oktatás bevezető szakasza átvezeti a kisgyermekeket az óvoda játékközpontú foglalkozásaiból az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi őket a környezet, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Az 1-4. évfolyamon az iskolai tevékenységek sokszínűsége segíti a tanulók természetes fejlődését, érését, testi és a lelki harmóniájuk kialakítását. • Teret ad játék és mozgás iránti igényüknek, amelyet o kíváncsiságtól, érdeklődéstől motiváltan, o élményszerű tanulással, o problémahelyzetekből kiinduló tevékenységgel, o kreativitást fejlesztő feladatokkal, o az alapkészségek fejlesztésével, o a felelősségtudat, a kitartás, az önállóság csiszolásával, o a reális önértékelés kialakításával igyekszik elérni. • Elősegíti a szocializáció folyamatát o mintát, magatartási normát ad az együttműködéshez, problémák megoldásához, a konfliktuskezeléséhez, o viselkedési szabályokat közvetít, erősíti a humánus szokásokat, magatartásformák kialakulását a társas közösségben. 7


• • •

• •


Megalapozza az emberi méltóság tiszteletét, nyitottságot, elfogadást, toleranciát, előítélet-mentességet Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. Épít az alapvető készségek, képességek, kompetenciák fejlesztésére a tanulócsoport, ill. az egyes tanulók fejlődési jellemzőinek megfelelően. Ezek közül kiemelten a o szövegértés, szövegalkotás kulcskompetencia, o a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása o az összpontosítást, az analizáló és szintetizáló képességet, a logikus, módszeres és hatékony gondolkodást, a kreativitást elősegítő sakkoktatás segítségével. Megteremti az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét. Elősegíti a tanulási stratégiák megválasztása az életkori sajátosságok tükrében.

1.2.3.2 Kiemelt célok az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára Az 5-6. évfolyamon is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt, mert a 10-12 éves tanulók gondolkodása még erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért az integratív, képi megfogalmazásra alapozó fejlesztés a megfelelő. Az elvont, fogalmi és elemző gondolkodás csak a serdülőkor kezdetétől, a fejlesztő szakaszban kerül előtérbe, amikor a tanulókat érdeklődésüknek, képességeinek, tehetségüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanuláshoz. • A test és a lélek harmóniájának fenntartása mellett a szocializáció folyamatának erősítésével a felelősségtudatos gondolkodás kialakítására törekszünk. • Az önismeret, az együttműködési készség, az akarat, a segítőkészség, a szolidaritásérzet és empátia igényének kialakításával a megbízhatóság, becsületesség és szavahihetőség értékeit hangsúlyozzuk. • az alapműveltség továbbépítése, az alapkompetenciák folyamatos fejlesztése differenciálódó tantárgyi rendszerben folytatódik a rendszerező képességek fejlesztésének előtérbe kerülésével, heurisztikus tanulási helyzetek segítségével: o a matematika és az idegen nyelvi kulcskompetencia fejlesztésének kiemelt szerepe • A szükséges kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövetői, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó képességekkel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésével kialakítjuk a tanulókban a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolat igényét. • Az iskola az egyéni és közérdek, a demokratikus működés értékeinek tudatosítója, felkészít a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. • A demokratikus normarendszert a mindennapi magatartás mellett kiterjeszti a természet és az épített környezet iránti felelősségére. • A nemzeti hagyományok alsó tagozatban kezdett ápolása, tudatosítása folytatódik a nemzeti azonosságtudat kialakításával. • Az egymás mellet élő kultúrák iránti igény felkeltése erősíti az Európához tartozás tudatát, és késztet más népek kultúrájának megismerésére.

8



1.2.4 A pedagógiai munka feladatai A pedagógiai munka alapvető feladata az önismereti nevelés, az eredményes kapcsolatteremtés, problémakezelés, ahol az együttműködés eszköze, életünk mindennapi kísérőjelensége az interperszonális kommunikáció. A gyermekek önmagukhoz és másokhoz kapcsolódó viszonyában, az egymás közötti kapcsolatrendszer kialakításában, a toleranciában, az elfogadás képességének kialakulásában lényeges a pedagógusok példamutató szerepe, segítő irányítása, támogatása az alábbi területeken: Interperszonális magatartás: • Az egyén önmagához való viszonyában o a személyes méltóság megtartása o az önmegismerés, önkontroll o az önmagunkért való felelősség vállalása o az önállóság o az önfejlesztés, önnevelés o az önálló véleményalkotás • Az egyén másokhoz való viszonyában o a személyes méltóság védelme o az élet és egészség megóvása o a személyes tulajdon védelme o a személyes meggyőződéstől eltérő nézetek, szokások tisztelete o az információk megbízhatósága iránti igény o az együttérzés és segítés A kulturális magatartás: • a kulturális értékek tiszteletben tartása • a kulturális javak iránti érdeklődés • igény és törekvés a kultúrával való sokféle kapcsolatra • a kultúra értékei iránti érzékenység, nyitottság • a kulturális tolerancia • az önbizalom és mások iránti bizalom egyensúlyának kialakítása 1.2.4.1 Kiemelt fejlesztési feladatok a nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Énkép, önismeret • Az óvodából iskolába kerülést lassú átmenettel kell segíteni, biztonságérzetet fokozó, tanulási sikerek megélését teremtő helyzetekkel, tapintatos, szeretetteljes légkörben, hogy a tanuló kipróbálhassa fejlődő önállóságát. • Sokféle közös tevékenység szervezésével szabályokat, szokásokat, normákat sajátíthatnak el, amivel elősegíthető szocializációjuk sikeressége. Hon- és népismeret • A kisiskolás különös fogékonysága lehetővé teszi a nemzeti kultúra sikeres átörökítését, hagyományok ápolását, (olvasmány, ének, zene, tánc, képzőművészeti alkotások által) a hazaszeretet példáinak megmutatásával. • A környezetünkben élő népcsoportok iránti nyitottságra hangolás, kitekintés, ami a nemzeti azonosságtudat mellett alakítja az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti fogékonyságot.

9



Környezeti nevelés • Az alsó tagozaton tapasztalati és érzelmi alapon attitűdformáló szokásalakító tevékenység, a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásával. Pl.: környezeti problémaszituációk a gyermekek öntevékenységére épített projekt- jellegű tevékenységgel. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése • A bevezető és kezdő iskolaszakasz legfontosabb eredménye az olvasás, írás megtanulása, eszközzé fejlesztése. • A kezdeti időszakban nagy szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. • Az értő olvasás fejlődésében fontos az ismeretforráson túl az irodalmi élmény felismerése. • Az ösztönös nyelvhasználatot a tudatosítási folyamatok befolyásolják. • Az IKT eszközök használatának megismerése, az írott és elektronikus média oktatást segítő szerepének előkészítése. Tanulás • Az alapkompetenciák fejlesztése, az önálló tanulás képességének kialakítása, a tárgyi tudás megalapozása az olvasás-szövegértés, a kommunikáció fejlődésének függvényében valósítható meg. • A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú fejlesztésével, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával biztosítható a komplex, alkalmazásképes tudás kialakítása. • Az érdeklődés, a kíváncsiság a problémahelyzetekkel, kreativitást igénylő feladatokkal, a már megszerzett tudás folyamatos mozgósításával fejlesztődik tovább, szervezett és kötetlen, egyéni és társas tanulási helyzetekben. Testi és lelki egészség • A mozgáskultúra szervezett és célirányos fejlesztésével, naponta a szabadlevegőn szervezett kötetlen játékkal, egészséges tanulási környezet biztosításával, humánus, szeretetteljes bánásmóddal, szorongásmentes légkör megteremtésével óvjuk a gyerekek testi-lelki egészségét. • A kortárscsoportok, barátságok alakulása a tapintatos pedagógiai vezetés kialakítja az elfogadás, a türelem, az együttműködés, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés értékeit. Felkészülés a felnőtt létre • Szerepjátékok, magatartásformák, személyek közötti kapcsolatok értelmezése, attitűdformálás, jó magatartási minták követése segítik elő az állampolgári nevelés társadalmi tapasztalatainak megszerzését. • Ezek a feladattudat, a felelősségérzet, az együttműködés képessége, a közös ügyek iránti érdeklődés, a figyelem, a tenni akarás, a véleménynyilvánítás igénye a tolerancia alapjainak kialakítását szolgálják. 1.2.4.2 Kiemelt fejlesztési feladatok a nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára Énkép, önismeret • Motiváló tanulási környezet biztosításával fokozódjon a tanulókat körülvevő személyek, dolgok, események iránti érzékenység, ami alakítja az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságukat. Közben a tanulók maguk is aktív részévé válnak 10



az értékek felismerésének, megnevezésének, azonosításának, ezáltal kompetensebbnek érzik magukat saját fejlődésük, nevelésük, sorsuk, életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret • Nagyon fontos, hogy a tanulók az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza, egyéni és közösségi tevékenységeit, népünk kulturális örökségét, hagyományait megismerjék, őrizzék, ápolják, gyakorolják. • Legyenek harmonikus kapcsolatban a természettel és a társadalmi környezettel. • Ismerjék a történelem, a tudományok, a művészetek, a sport kiemelkedő magyar személyiségeit, eredményeit. • Alakuljon ki a nemzettudat, a hazaszeretet érzése, az Európai Unióhoz tartozás gondolata, más népek kultúrájának, értékeinek megismerése által azok megbecsülése. • Ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit. • Törekedjenek nemzetközi kapcsolatok kialakítására, ápolására. Környezeti nevelés • A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása a környezeti válság elmélyülésének megakadályozása, az élő természet fennmaradásának, a társadalmak fenntartható fejlődésének elősegítése céljából. • Tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelése, akik kreatív és problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, eligazodnak a természeti, társadalmi, gazdasági, jogi területeken az egész életen át tartó tanulás igényével. • A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése. • Az ember alkotta értékek felismerése, megőrzése, a modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeinek felismerése. • A közvetlen környezet értékeinek megőrzése, ápolása. Kommunikáció • Az információs és kommunikációs kultúra szolgálja a megismerési képességek fejlesztését, az eligazodást, a tanulást, együttműködést és társadalmi érintkezést, az információk megtalálását, annak szelektív használatát. • Az anyanyelv tudatos, igényes használata mellett az idegen nyelv a kultúrák közötti információcsere eszközévé váljon. • Az IKT eszközök, valamint az írott és elektronikus média a tanítási, tanulási folyamat mindennapos segítői legyenek. • Az információs világháló az élethosszig tartó tanulás egyik eszközévé váljon. Tanulás • Az iskola alapfeladata a nevelés, oktatás, amely a teljes személyiség és valamennyi értelmi képesség fejlődését, fejlesztését szolgálja. • A tanár keltse fel az érdeklődést, adjon útbaigazítást, tanítsa az eredményes tanulás módszerit, technikáit. • Mozgósítsa az előzetes tudást, adjon egyénre szabott módszereket. Kooperatív csoportmunkával, az emlékezet erősítésével a gondolkodási kultúra és alapkompetenciák fejlesztésével tökéletesedjen a mindennapokban, az új helyzetekben is használható tudás. • A matematika kompetencia alapú oktatás előnyeinek kihasználásával a logikus gondolkodás, a rendszerező képesség fejlesztésével nyújtson megfelelő, használható alapokat. 11


• •

•

•

•


Az alternatívák végiggondolásának gyakorlatával fejlődjön a tanulók döntési képessége a legjobb lehetőség kiválasztására. Erősödjön a kritikai gondolkodás, a konfliktusok kezelésének képessége, az életminőség javítása, valamint az értelmi és az érzelmi egyensúly megteremtésével a mind teljesebb élet lehetősége. Az iskolai tevékenység keretein belül az iskolai könyvtár és informatikai bázis rendszeres használatának elsajátítása, a keresés módjának és eszközének, a forrásfelhasználás technológiájának megismerése és alkalmazása az adatgyűjtés és témafeldolgozás eszköze legyen. A használható nyelvtudás presztízse felértékelődött, ami szükségessé teszi a tanulók életkori sajátosságainak, érdeklődésének és ismereteinek figyelembe vételével a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítását. Az angol nyelv kompetencia alapú oktatása, a nyelvtanítás hagyományos keretei mellett a projektmódszer felhasználásával mindennapi kommunikációs helyzeteket teremtve éri el célját.

A testi és lelki egészség • Az iskolai környezet legyen alkalmas az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés biztosítására. • A pedagógus értékként élje meg az egészséget, a harmonikus életet, s ezt a szemléletet képes legyen a gyermekeknek is átadni, mert a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása a gyermekek egészségi állapotát is javítják. • Fejlődjön diákjaink empatikus, segítőkész magatartása. • A nevelő segítse a káros, függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzését. • Az iskola készítsen fel az örömteli a családi életre. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire • A pályaorientáció célja, hogy segítse a tanulót további iskola- és pályaválasztásában, ami az önismereten (egyéni adottságok, képességek ismeretén), a leendő pályák követelményeinek ismeretén, alternatívák megismerésén, valamint a valóság és a vágyak reális összehangolásán alapszik. • A siker kritériumai a rugalmasság, az együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képessége, az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek összehangolása. Ezen képességek birtokában válhat alkalmassá a tanuló élete későbbi szakaszaiban (esetleg többször is) pályamódosításra. • A társadalmi beilleszkedéshez a szociális és a társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése szükséges (segítségnyújtás, együttműködés, vezetés és versenyzés…) • Az iskolai közéletben részt vevő, jogaikat érvényesítő tanulók minél nagyobb létszámban gyakorolják a társadalmi, állampolgári kompetenciák körét. • A cselekvési és vállalkozói kompetenciák az öntudatos fogyasztói magatartásban, a versenyképességben, a gazdálkodási és munkaképességben fejlesztődnek.

1.2.5 Fejlesztési feladataink eszközei és eljárásai Céljaink megvalósulását segítik: • a nyugodt környezet, a kiegyensúlyozott iskolai légkör • az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosítása • a tolerancia, a másság elfogadása • az értékközvetítés 12


• • • • • • • • • • • • • •


az alapvető erkölcsi normák megismertetése a kulturális alapkészségek elsajátításának támogatása az önálló tanulási képesség kialakítása a hagyományosan magas színvonalú oktató-nevelő munka a szemléletében egységes tantestület egységes elvárásai az egyéni, személyes bánásmód az emlékezetfejlesztés felzárkóztatás, tehetséggondozás csoportbontás keretében a kreativitás, a logikai készség fejlesztése a sakk tantárgyként való tanításával az első és a második évfolyamom egészséges életmódra, a családi életre nevelés a mindennapos testnevelés keretein belüli úszásoktatás az első és második évfolyamon kompetencia alapú szövegértés-szövegalkotás, matematika és angol nyelvi oktatásban a tananyag optimális elsajátítása az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránnyal induló, vagy lemaradó tanulók felzárkóztatása a sikeres továbbtanulásra való felkészítés

1.2.5.1 Fejlesztési feladataink eszközei a nevelés bevezető és kezdő szakaszban • • • • • • • • •

nyitottság a környezet felé fogékonyság a társas kapcsolatok felé érdeklődés a társadalom értékei iránt a mozgás- és játékigény kielégítése felelősségtudatra, kitartó munkavégzésre nevelés az érzelemvilág gyarapítása az egyéni képességfejlesztés az elektronikus média használatának megalapozása a nyelvtanulás megalapozása

1.2.5.2 Fejlesztési feladataink eszközei a nevelés alapozó és fejlesztő szakaszban • • • • • • • • • • •

differenciált foglalkozás a különböző érdeklődésű és tehetségű, testi- szellemi fejlettségű tanulókkal egyén és közérdek viszonyának kialakítása környezettudatos magatartás öntudatos fogyasztói magatartás nemzeti és etnikai hagyományok tudatosítása Európához tartozás tudatosítása más népek kultúrájának megismerése, elfogadása használható idegen nyelvi tudás kialakítása az információs, kommunikációs kultúra, mint a megismerés eszköze a könyvtár és informatikai bázis használata felkészülés pályaválasztásra, a társadalomba való beilleszkedésre

13



1.2.5.3 Tanulásszervezési eszközök, eljárások Alapkompetenciák fejlesztése A gyermeknek olyan környezetre van szüksége, amely biztosítja számukra saját individuális, emocionális, intellektuális és szociális potenciáljuk kiteljesedését, s meglévő tudásukból új tudás létrehozását teszi lehetővé. Fejleszti a tanulók kommunikatív, gondolkodási, tudásszerző és tanulási képességét, konvertálásra, rendszerezésre, logikai összefüggések felismerésére tanítja őket. Iskolánkban a képességfejlesztés kiemelt területei • A szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területén a tanévet átfogóan legalább két tanulócsoportban teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú programcsomag adaptálása, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom területén első osztálytól felmenő rendszerben. • A matematika kulcskompetencia területén a tanévet átfogóan legalább két tanulócsoportban teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú programcsomag adaptálása ötödik osztálytól felmenő rendszerben. • Az idegen nyelv (angol) kulcskompetencia területén a tanévet átfogóan legalább két tanulócsoportban részleges tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú programcsomag adaptálása moduláris oktatási formában hetedik osztálytól felmenő rendszerben. Projektoktatás A hagyományos oktatási formák mellett rendszeresen alkalmazzuk a projektmódszeren alapuló, komplex tantárgyi ismeretszerzést. Alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. •

• •

A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, amelyben o a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak, az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítása indirekt módon történik, o megtapasztalják az önállóság, a kooperáció, a tervezés, az alkalmazkodás, a gazdaságos időbeosztás, az információk megosztásának fontosságát, o fejlődik szociális, kommunikációs és ismeretszerzési képességük, kreativitásuk, problémamegoldó és analitikus gondolkodásuk, o megvalósul az egymástól történő tanulás, melynek során konkrétan hasznosítható, gyakorlati tudást kapnak. A feladatokban saját képességeiknek, érdeklődési körüknek, egyéni tapasztalataiknak megfelelően tudnak részt venni, így a motiváció igen erős. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: o tárgy, játék, társasjáték, o modell, makett o előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, o írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, o bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, o rendezvény, ünnepély stb.

14



Az iskolában megvalósuló projektek • •

•

•

Új pedagógiai módszerek, tanulásszervezési eljárások és munkaformák alkalmazása tanórai és tanórán kívüli keretek között. Projektek o Tanévenként egy alkalommal három hetet meghaladó projekt a jeles napok témakörében az alsó tagozaton hely- és honismereti témahét szervezése alsó és felső tagozaton elsősegély-nyújtási alapismeretek felmenő rendszerben Az önálló intézményi innovációk o angol mérés kidolgozása o a mérés digitális változatának megvalósítása IKT eszközökkel támogatott jó gyakorlatok átvétele, adaptálása, beépítése a tanulási folyamatba.

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az emberi értékeket nem lehet közvetlenül tanítani, a szociális értékek tanulásának, tanításának tantárgyi megjelenítése, a foglalkozások hagyományos iskolai formái ebben az esetben nem hatékonyak. A feladat megoldása intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők emberi kapcsolatok kialakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a gyerekek személyre szabott élettervének kidolgozására. Az általános személyiségvonások fejlesztése az alábbi kiemelt területek kapcsán valósul meg: • a társadalmi elkötelezettség • a közösségi magatartás • a társadalmi hasznosság • a társadalmi felelősség • a hazafiság • a társadalmi nyitottság • a természet szépségének szeretete • a természeti kincsekről való gondoskodás igényének kialakítása • törekvés az ember és a természet harmonikus kapcsolatára • az élet tisztelete és szeretete

1.3.1 A személyiségfejlesztés módjai • • • • • •

rendszeres uszodai foglalkozás, valamint sakkoktatás az első és második évfolyamon az ismeretszerzés különböző formáinak elsajátítása minden tanulói teljesítmény követése, azok elismerése a kimagasló versenyeredmények alapítványi jutalmazása kidolgozott feltételrendszer alapján a kiváló teljesítményt nyújtó tanulók elismerése, valamint köszöntése szüleikkel együtt a társadalmilag elfogadott értékek és nemzeti kultúránk közvetítése o ünnepségek, versenyek, megemlékezések, kirándulások... 15


• • • • • •

• •


a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek nyújtása a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása a gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatását a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése az esélyegyenlőség biztosítása az egészséges életmód igényének kialakítása o mindennapos testnevelés, úszásoktatás, környezetvédelem, sportnapok, kirándulások drog- és bűnmegelőzés a tudatos fogyasztói magatartás alakítása

1.3.2 Személyiségfejlesztő programok tanórán kívül Iskolai életünkben a tanórán kívüli foglalkozások többsége a hagyományok szerint alakul. Ezek a tantestületünk által megfogalmazott célokhoz illeszkedve fontos szerepet töltenek be diákjaink életében. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező foglalkozások az - óraszámok függvényében - a tanulói igények szerint szerveződnek. • differenciált képességfejlesztés o hátránykompenzáció, felzárkóztatás o tehetséggondozás • házi, városi, megyei, országos versenyeken való szereplés • házi, városi, megyei, országos, nemzetközi versenyek szervezése • egyéb tanórán kívüli foglalkozások –, szakkörök, napközi, tanulószoba – a lehetőségek és az igények szerint • sakk tehetségfejlesztés • iskolai sportkör • énekkar • Internet hozzáférés • hittanoktatás • felzárkóztató és tehetséggondozó programok • könyvtárhasználat • tornaterem használata • sportudvar használata • felkészítés a tanulmányi versenyekre • speciális tanácsadások • pályaorientáció • zenei előképzés, hangszertanítás a Király – König Péter Zeneiskola intézményünkben szervezett foglalkozásain • tánc, musical-színjátszás, kézműves- és képzőművészeti képzés

1.4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.4.1 Egészség Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározása az egészséget nem passzív állapotként, hanem folyamatként mutatja be, melynek kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése esetén a legnagyobb az esély: 16



ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), • ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, • ha individuális önállóságát megőrzi, • ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. •

1.4.2 Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: • az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít • az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra,gazdaság) • az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. 1.4.2.1 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok az iskolában Az iskola mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere, fontos szerepet játszik a gyerekek életmódjának és ezen belül egészségmegtartásának formálásában. Célja: o törekedjen a lelki egyensúly megteremtésére, o a családi és társas kapcsolatok erősítése, o a segítőkészség fejlesztése. o megismertesse a konfliktuskezelési technikákat, o pozitív életszemlélet és attitűdök kialakításával védelmet nyújtson a diákoknak a káros hatásokkal szemben, o a káros szenvedélyekkel való találkozásuk és azok felvállalása előtt ismertesse meg a veszélyeket és az elkerülési lehetőségeket, módokat. Az iskola feladata: o szakemberek bevonásával általános állapotfelmérést és rendszeres egészségügyi ellenőrzést biztosítson, 17


o o o o


felmérje és bővítse a gyerekek ismereteit, egészségtudatos életmódra ösztönözzön, életvezetési ismereteket nyújtson, teremtse meg a mozgásban gazdag, sportos életmód lehetőségét

1.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A gyerekek életkori sajátosságából következik, hogy az aktív és kezdeményező tanulói jelenlét főképp a magasabb évfolyamba járók jellemzője. Elsősorban az osztályközösségek az iskolai élet leggyakoribb színterei, de nagyon fontos a sport, a felzárkóztató és fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, a zenetanulás tánc színjátszás lehetősége, a könyvtár, a számítógépterem használatának biztosítása is. Ezeken kívül a lehetőségek és az igények szerint egyéb tanórán kívüli foglalkozások is a tanulók rendelkezésére állnak.

1.5.1 Közösségfejlesztés a nevelés bevezető és kezdő szakaszában • • • • • •

a kortárs kapcsolatok megerősítése mindennapi életvitel a társas kapcsolatokban az állampolgári életvitel elemi megismerése a másság elfogadása, megbecsülése a környezeti értékek óvása nyitottság a különböző szokásokkal, a mássággal szemben

1.5.2 Közösségfejlesztés a nevelés alapozó és fejlesztő szakaszában • • • • • •

harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel részvétel a nemzetközi kapcsolatok kialakításában a környezeti értékek gyarapítása együttműködés a környezeti konfliktusok megoldásában önálló ismeretszerzés, véleményformálás a diák-önkormányzati munka hatékonyabb működés

1.5.3 Közösségépítő foglalkozások •

•

•

Kulturális megmozdulások, művészet, zene: o hangverseny-látogatások szervezése o bábszínház, mozi, színház látogatása o iskolai ünnepségek (tanévnyitó, a zene világnapja, október 6., október 23., Mikulás, karácsonyi koncert, magyar kultúra napja, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, március 15., a költészet napja, a magyar holokauszt áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás napja, ballagás, tanévzáró) o farsangi délután, disco, kézműves foglalkozások, alkotóház Sport, kirándulás: o osztálykirándulás évente legalább egy alkalommal o sportnapok évi rendszerességgel o tanév végi diáknapok szervezése Környezetvédelemmel kapcsolatos programok:

18


•


o iskolánk udvarának és kertjének rendben tartása, parkosítása folyamatos feladat, melybe a diákok és szülők is bekapcsolódnak o tájvédelmi kirándulások környezetvédő szakemberrel Pályázatok által finanszírozott egyéb programok o erdei iskola szervezése o határon túli kirándulás szervezése

1.5.4 A tanulók részvétele az iskolai szervezetekben 1.5.4.1 A diákönkormányzat A diákönkormányzat helyi szerve a diáktanács. A felső tagozat minden osztályból két, az osztály által választott képviselő lehet a diáktanács tagja. Ezeket a tanulókat az osztálytársaik, a diáktanács elnökét a tagok választják meg maguk közül. A diáktanács tagja bárki lehet, aki a tanulóközösség bizalmát élvezi. A diákönkormányzat munkáját segítő tanár a diáktanács és a nevelőtestület közötti összekötő kapocs. A diáktanács közvetítésével a tanulóknak minden esetben van véleménynyilvánítási lehetősége. A diáktanács hagyományos iskolai rendezvényei: farsang, diáknapi vetélkedő, játszóházak, zenés összejövetelek. 1.5.4.2 Ügyelet Az iskola 7-8. évfolyamai a tanév folyamán ügyeletet látnak el. Munkájukat a mindenkori ügyeletes tanárok utasítása szerint végzik az órakezdések előtt 7:25–8-ig, és az óraközi szünetekben. Tevékenységüket rendszeresen értékeljük, év végén a legjobbakat jutalmazzuk. 1.5.4.3 Sportkör Az iskolában sportkör működik, melynek kínálata a lehetőségek és a különböző korcsoportú diákok érdeklődésének és képességeinek függvényében alakul: • sakk – egyesületi kapcsolattal • labdarúgás – egyesületi kapcsolattal • duatlon, triatlon – egyesületi kapcsolattal • atlétika • röplabda • kosárlabda • kézilabda • tollaslabda Ezzel összefüggésben feladatunknak tekintjük: o az egészséges életmód igényének kialakítását o a mozgásban gazdag életforma természetessé válását o a sportban jó adottságú, tehetséges gyermekekkel valamely sportág megszerettetését o házi versenyek rendezését o diákolimpiai részvételre való felkészítést o más sportegyesületbe való átirányítást o hazai és külföldi versenyeken való részvételt

19



1.6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.6.1 A pedagógusok feladatai Minden pedagógus feladata a legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóit. Törekedni a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, a differenciált foglalkoztatásra, gondot fordítani a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetséggondozásra. Maradéktalanul betartani és teljesíteni a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és feladatrendszerét. Az iskola érdekeit szem előtt tartva az éves munkaterv alapján végezni munkájukat. Folyamatosan képezni magukat szakmailag és pedagógiailag. Emberségükkel, felkészültségükkel, kulturált viselkedésükkel, öltözködésükkel példát mutatni tanítványainknak. Munkakörükbe tartozik: • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók órai feladatainak, dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a tanítási órák dokumentálása, • osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, • dolgozatok, tanulmányi versenyek anyagának összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • ügyeleti, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és étkezésekkor, • iskolai ünnepségek, rendezvények, kirándulások, megszervezése, • iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való részvétel, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. • balesetveszély vagy baleset bekövetkezése esetén a szükséges intézkedések haladéktalan megtétele • tűz és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend betartása

1.6.2 Az osztályfőnökök feladatai • •

Az osztályfőnök felelős vezetője az osztályközösségnek. Együttműködik az osztályával kapcsolatban álló pedagógusokkal.

20


• • • • • • • • • • • • •


Osztályozó értekezleten képviseli osztályát, ismerteti tanulmányi helyzetüket, neveltségi szintjüket, magatartásukat. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében együttműködik a szülőkkel, igyekszik összehangolni az iskola és a család nevelőmunkáját. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Szervezési és adminisztratív feladatokat végez a középfokú felvételi eljárás során. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat tagjaira és vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. A veszélyeztetett tanulók védelme érdekében felveszi a kapcsolatot a törvényben meghatározott szervezetekkel. Tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi munkájáról. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket. Gondoskodik a jutalmazások és büntetések bejegyzéséről. A házirendet, a baleset- és tűzvédelmi szabályokat ismerteti a tanulókkal (az első tanítási napon) és a szülőkkel (az első szülői értekezleten). Figyelemmel kíséri a tanulók iskolai szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését. Folyamatos kapcsolatot tart osztálya szülői munkaközösségével. Osztálya tagjainak 2 nap hiányzást engedélyezhet.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.7.1 A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tevékenységek Iskolánkban kiemelt szerepet szánunk a jó adottságú, kreatív gyermekek képességeinek kibontakoztatásának, személyiségének fejlesztésére. Az oktatási folyamatba épített differenciált foglalkozások, a csoportbontások, a kooperatív technikák alkalmas eszközök arra, hogy felismerjük a kiemelkedő adottságú tanulókat. A pedagógusok személyisége, kreativitása, felkészültsége, elkötelezettsége elengedhetetlen feltétele a tehetséggondozásnak. Tantestületünk tagjai szakterületükön színvonalas munkát végeznek, többségük örömét leli a gyermekek képességének fejlesztésében, így tanulóink megtalálhatják tehetségük kibontakoztatásának lehetőségeit.

1.7.2 A tehetséggondozás színterei tanórákon • • • •

differenciált egyéni foglalkozások bármely tantárgy esetében differenciált csoportmunka az ismeretek elmélyítése érdekében csoportbontás alkalmazása magyar, angol, matematika, sakk, informatika, technika és életvitel tantárgyak esetében nívócsoportos oktatás magyar és matematika tantárgyak esetében

1.7.3 A tehetséggondozás színterei tanórán kívül A kreatív személyiség fejlesztésének gátat szabhat az osztálylétszám és a tanórán elvégzendő feladatok. Így a speciális tehetségfejlesztés igazi színtere a tanórán kívüli foglalkozás. Ezek a foglalkozások tág teret adnak ahhoz, hogy a belülről motivált tanulók örömmel és kedvvel tevékenykedhessenek.

21



A tanórán kívüli foglalkozásaink a speciális képességek mellett a személyiséget is eredményesen fejlesztik. A több osztályból szerveződő csoportokban fejlődik az önértékelés, és a másik tudásának elismerése is. A tanórán kívüli differenciált képességfejlesztő foglalkozások az igények és a rendelkezésre álló óraszámok függvényében tanévenként változnak. Területei: • természettudományok • magyar nyelv és irodalom • idegen nyelv • művészetek • sport A Király–Kőnig Péter Zeneiskola bázisiskolájaként az alapfokú művészetoktatás szervezett keretek közt folyik intézményünkben. Az igények előzetes felmérése után a képzés területi: • zenei előképző • szolfézs • hangszeroktatás A tanórán kívüli foglalkozások kínálatát a szabadidő-szervező által szervezett rendszeres és eseti programok színesítik, gazdagítják.

1.7.4 A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások • • • • •

konzultáció a tanulási problémákról felkészítés a tanulmányi versenyekre felkészítés egyéb, a tanulóknak hirdetett versenyre egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat, számítógép-használat, tornaterem-használat, sportudvar használata speciális tanácsadások

1.7.5 A Tisza-parti Általános Iskolában szervezett tanulmányi és sportversenyek A legjobb adottságú tanulóink városi, megyei, országos tanulmányi- és sportversenyeken is részt vesznek. Felkészülésük során sok segítséget kapnak szaktanáraiktól. Iskolánk a következő tanulmányi és sportversenyek szervezését vállalta: •

• • •

Magyar nyelv és irodalom o Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny o Városi helyesírási verseny alsó tagozatos tanulók részére o Bolyai anyanyelvi csapatverseny körzeti fordulója Történelem o Görgey Artúr történelemverseny Angol nyelv o Tisza-parti városi angol nyelvi verseny Matematika o Bolyai matematika csapatverseny megyei fordulója 22


•


Sakk (évente 25-30 alkalom hétvégenként) o Városi diákolimpia o Megyei diákolimpia o Megyei csapatbajnokság o Régiós sakkversenyek o Tisza-partis péntek o Gyerek-szülő csapatverseny

Ezeken a versenyeken természetesen a saját diákjaink is részt vesznek.

1.7.6 Városi, megyei, országos versenyek, amelyeken rendszeresen szerepelnek tanulóink A tanítványaink az alábbi, más szervezet, intézmény által meghirdetett városi, megyei és országos versenyen is szerepelnek rendszeresen: •

•

•

•

•

•

Matematika o Bátaszéki Matematikaverseny o Bonifert Domokos Matematikaverseny o Bolyai Matematika Csapatverseny o Kalmár László Matematikaverseny o Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny o Makkosházi Városi Matematikaverseny o Varga Tamás Országos Matematikaverseny o Zrínyi Ilona Matematikaverseny o Mozaik Verseny o Internetes versenyek o Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Matematikaverseny o Radnóti Tehetségkutató Matematikaverseny Fizika o Bor Pál Fizikaverseny o Öveges József Fizikaverseny o Jedlik Fizikaverseny o Mozaik verseny o Internetes versenyek Kémia o Hevesy György Kémiaverseny o Meleg István Kémiaverseny o Mozaik Verseny Földrajz o Teleki Pál Földrajz, Földtanverseny o Mozaik Verseny Biológia o Herman Otto Országos Biológiaverseny o Elsősegélynyújtó verseny o Mozaik Verseny o Nevezetes napokhoz kapcsolódó városi versenyek Komplex természettudományos versenyek o Játékos Természettudományi Vetélkedő

23


•

•

•

• •

•


Angol o Tabán Teszt Túra o Bábel Városi Szövegértő Verseny Magyar nyelv és irodalom o Kazinczy szépkiejtési verseny o Városi szavalóverseny o Városi mesemondó verseny o Irodalmi Kávéház Történelem o Orczy Történelemverseny o Radnóti Tehetségkutató Történelemverseny Informatika o Városi számítástechnikai verseny Művészetek o Városi rajzversenyek o Éneklő ifjúság o Biciniuméneklési verseny o Népdaléneklési verseny Sport o Diákolimpia csapatverseny sakk úszás labdarúgás atlétika kézilabda kosárlabda vízilabda röplabda tollaslabda o Diákolimpia egyéni verseny a diákok érdeklődésétől, egyéni felkészültségétől függően

1.7.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programjaink Pedagógusaink egyéni bánásmód mellett fokozottan figyelnek azokra a gyerekekre, akik tanulmányaik során nehezen teljesítenek. Tanórai és órán kívüli differenciált foglalkozások beépítésével igyekeznek a lemaradókat felzárkóztatni, a hátrányokat csökkenteni. Minden tanulónak lehetősége van • tanítójához, szaktanárához, napközis nevelőjéhez segítségért fordulnia, • egyéni magyarázatot, értelmezést kérnie, • fejlesztő foglalkozásokon részt vennie, • felzárkóztató foglalkozásokat kezdeményeznie, • a tanulmányi előrehaladása mértékének megfelelő csoportba kerülnie, • hosszabb felkészülési időt kérnie, • írásbeli helyett szóban, szóbeli helyett írásban felelnie, • szükség esetén segédeszközt használnia. A tanórákon is fokozott figyelmet kapnak ezek a tanulók, gyakoribb az ellenőrzésük, számonkérésük, hogy az egyszerre megtanulandó anyag kevesebb legyen. 24



Az így kezelt problémák az esetek nagy százalékában csökkennek vagy megoldódnak, a tanulmányi eredmények javulnak.

1.7.8 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Iskolánk feladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, a szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása. Testi, érzékszervi, beszédfogyatékosság esetén o Iskolánk látás-, hallás- és mozgássérült gyermekek integrált oktatását vállalta. A tanulók speciális fejlesztését a fogyatékosságuknak megfelelő országos szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján szakirányú végzettségű utazó gyógypedagógusok látják el egészségügyi és pedagógiai célú habitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében. • A megismerő funkciók vagy a viselkedés zavarának gyanúja esetén o A szülőkkel való egyeztetés után az osztályfőnök, vagy a szaktanár a gyermekvédelmi felelős segítségével kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát. o Ha a vizsgálat sajátos nevelési igényt igazol, a tanulót - a probléma súlyosságától függően - fejlesztő pedagógus, vagy utazó gyógypedagógus segíti. A szakember személyre szabott, egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében fejleszti a tanulókat. o A különleges gondozásba vétel attól a naptól illeti meg őket, amelyiken sajátos nevelési igényüket megállapították. Ha a szakértői bizottság valamely tantárgy értékelése alól felmentést javasol, az iskola köteles azt figyelembe venni. A szülő a javaslat ellenére kérheti a tantárgyi értékelést. •

1.7.9 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskola légköre meghatározó az intézményt használók számára. Egy kialakult szemléletet, értékrendet, konkrét nevelési elveket tükröz. A beilleszkedés feltétele az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályainak betartása mellett az ezekkel való azonosulás, a kialakult szokások átvétele. A gyermekek egy részénél a közösségi beilleszkedésben, viselkedésében nehézségek, hiányosságok tapasztalhatók. A társas magatartás kiszámíthatatlansága, a nehezen nevelhetőség, az agresszivitás, a labilis érzelmi állapot mind-mind olyan jelek, melyek magatartászavarra utalnak. A pedagógusok feladata, hogy jelezzék a problémát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, aki az osztályfőnökkel és a szülőkkel konzultálva indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakemberétől kér segítséget. Ha a tanuló szakértői bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A szakvélemény alapján a fejlesztő foglalkozást fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus végezheti.

25



A beilleszkedési problémák, a tanulási nehézségek kiküszöbölése érdekében minden tanulóknak (szülőnek) lehetősége van • a tanítókhoz, osztályfőnökökhöz, szaktanárokhoz, napközis nevelőkhöz segítségért fordulnia, • egyéni magyarázatot, értelmezést kérnie, • fejlesztő foglalkozáson részt vennie, • felzárkóztató foglalkozásokat kezdeményeznie, • tanulmányi előrehaladásának megfelelő csoportba kerülnie. A felső tagozaton - az éves munkaterv szerint - negyedévente magatartás és szorgalomértékelést tartunk az osztályokban tanító pedagógusok jelenlétében. Itt minden tanulót egyenként értékelünk, a magatartási, szorgalmi problémákat megbeszéljük. A súlyosabb eseteket osztályfőnök, szülő, gyermek, fegyelmi felelős, esetleg igazgató együttműködésével feltárjuk, és javaslatot teszünk a változtatásra, megoldásra. 1.7.9.1 A beilleszkedés segítése a nevelés folyamatában • • • • • • • • • • • • • • • •

demokratikus iskolai légkör toleráns, segítőkész tantestület befogadó gyermekközösség a gyermekvédelmi felelős támogató munkája fejlesztő pedagógus alkalmazása utazó gyógypedagógus foglalkoztatása a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók feltérképezése segítő beszélgetések (egyéni, csoportos) közösségépítő foglalkozások csoport- és osztálykeretben rendszeres kapcsolat a szülőkkel kapcsolatfelvétel a pedagógiai szakszolgálatokkal napközis-, tanulószobai foglalkozás szervezése felzárkóztató tehetséggondozó programok drogmegelőzés bűnmegelőzés pályaorientáció

1.7.10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség időbeni felismerésével olyan védő, óvó rendszer kiépítése válik lehetővé az iskolában, amely a gyermekek számára nyugodt, biztonságos feltételeket teremt a tanuláshoz. Ehhez szükséges az okok feltárása, a feltárt helyzetek nyilvántartása, a megfelelő segítség kiválasztása, annak alkalmazása, majd a gyermeknek és családjuknak pedagógiai módszerekkel történő segítése. Legfontosabb feladatunknak tekintjük az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemben: • az általános és korai prevenciót • az iskolai „jelzőrendszer” működtetését a problémás esetekben • együttműködést a segítő külső szervekkel, szakemberekkel • folyamatos kapcsolattartást a családokkal • a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók feltérképezését • felvilágosító munkát a szociális juttatásokról 26



• kapcsolatfelvételt a szociális intézményekkel • kapcsolatfelvétel a pedagógiai szakszolgálatokkal Támogatási formák, amikkel a családok élhetnek: • étkeztetési térítési díj támogatása • tankönyvtámogatás • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése • tanulmányi kirándulás anyagi támogatása saját alapítványunktól • preventív segélyek rendkívüli esetekben A felsoroltak kérvényezésében a gyermekvédelmi felelős és az iskolatitkár segíti a családokat. A megelőzés és a felvilágosítás jelentős szerepet kap pedagógiai munkánkban. Ezek megnyilvánulási területei: • esetmegbeszélés, nevelési tanácsadás • a pedagógiai szakszolgálat segítségének igénybe vétele • családlátogatás (osztályfőnök, napközis nevelő, gyermekvédelmi felelős) • az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gyermekvédelmi felelős heti fogadóórái • fokozott egyéni bánásmód • napközis-, tanulószobai foglalkozások • felzárkóztató tehetséggondozó programok • drog- és bűnmegelőzés • pályaorientáció A gyermek veszélyeztetettsége esetén, indokolt esetben, kötelesek vagyunk jelzéssel élni a városi gyermekvédelmi szervezetek felé, melyek segítséget nyújtanak a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.

1.7.11 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az iskola szociális szolgáltatásai •

•

•

A gyermekek biztonságának védelme o gyülekezés ügyeletes tanári és diákfelügyelettel reggel a zsibongóban, 7.30-tól a tantermekben, o napközis és tanulószobai ellátás a tanítási órák után, o napközis felügyelet tanítási napokon, valamint igény szerint az iskolai szünetek idejére 17 óráig, o felvilágosító foglalkozások, előadások, bemutatók szervezése a gyermekek biztonsága, a gyermekbalesetek megelőzése érdekében meghívott szakemberek közreműködésével o az iskolai rendezvények és a gyermekek közlekedésének segítése rendőri, polgárőri segítséggel Az egészségvédelem o az iskolaorvos, iskolafogász és a védőnő egészségügyi szűrővizsgálatai o a felsőlégúti beteg gyermekek úszásoktatása első és második évfolyamon o felvilágosító foglalkozások, előadások a gyermekek egészségét veszélyeztető káros szenvedélyekről a védőnő és segítségével Az anyagi hátrányok csökkentése 27


•


o a Tisza-parti Általános Iskoláért Alapítvány hozzájárulása a rászorulók részére a kirándulások költségeihez egyéni elbírálás alapján o a szociálisan rászorulók kérelmének támogatása a nyári táboroztatási igények elbírálása során Felzárkóztatás, beilleszkedési, magatartási, tanulási, mentális problémák o az esélyegyenlőség biztosítása egyénre szabott bánásmód segítségével o felzárkóztatás bontott csoportos oktatás keretében o egyéni segítségnyújtás egyéb tanórán kívüli foglalkozások keretében o segítségkérés a megfelelő pedagógiai szolgálattól o a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni vagy kiscsoportos fejlesztése szakemberek segítségével o könyvtárhasználati órák szervezése, tankönyv- szak- és szépirodalom kölcsönzése az iskolakönyvtárban o az informatikai szaktanterem délutáni használata, internet hozzáférés felvételire való felkészítés

1.8 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje •

•

• • •

•

A tanulónak jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűléseken, a DÖK ülésein, valamint a szülők által képviselve a fogadóórákon és a szülői értekezleteken, s így megismerni, milyen kérdésekben tartanak igényt véleményére és javaslatára; az osztályközösség előtt, az iskolagyűlésen, személyes ügyeiben az osztályfőnöknek az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat. A tanulók (képviseletükben a szülők) joga, hogy a tanév kezdetén az osztályfőnökök tájékoztatásából megismerjék a jogaik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. A tanuló ügyében az érdekképviseleti jog gyakorlása a diákönkormányzat feladata. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának egyik fóruma az évente egy alkalommal megtartott iskolagyűlés. A DÖK dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról, és programját szervezi. A tanulók választhatnak és választhatók az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi tisztségére, a választás rendjét a diákönkormányzat működési szabályzata határozza meg Az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan dönthet, az osztályok döntése nem lehet ellentétes a Házirendben leírtakkal, az osztályok jogosultak valamennyi iskolai ügyben javaslattal élni, véleményüket kifejteni.

1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülőknek első és döntő szerepe az iskolaválasztáskor adódik. Mind a családoknak, mind nekünk fontos, hogy egymás igényeinek megfeleljünk, ezért az iskolavezetés jelentős feladatának tekinti az érdeklődő szülők, óvodák, korrekt tájékoztatását.

28



1.9.1 A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái • •

• • • •

A szülők elvárásainak megismerés, az élő és folyamatos kapcsolattartás az intézményben dolgozó minden pedagógus feladata. A szülők az iskola működéséről, a benne folyó oktatásról kialakított véleményüket szülői fórumokon, fogadóórákon, szülői értekezleteken mondhatják el, de indokolt esetben a szervezett formákon kívül is. A folyamatos véleménynyilvánítás és véleménycsere lehetősége megillet minden szülőt, aki az illetékes tanárral, iskolavezetéssel konzultálni kíván. Az iskolaszék a szülői-iskolai vélemények további egyeztetését, szükséges esetben összehangolását segíti. Ennek rendszeres színterei az iskolaszék értekezletei, az igazgatói tájékoztatók, a szülőkkel vagy azok képviselőivel való folyamatos kapcsolattartás. Ezek a találkozások lehetőséget adnak a szülői igények megnyilvánulásaira is, melyek az elképzeléseinket befolyásolhatják.

1.9.2 A kapcsolattartás színterei A szülői közösség választott képviselői útján közvetve jelen van az iskolai élet minden területén. Segítségükre, támogatásukra, mindenben számíthatunk. Véleményezési és egyetértési jogot gyakorolnak az intézményhasználók érdekeinek védelmében az iskola által hozott döntések, valamint az intézmény dokumentumainak módosítása, esetén. • Szülői munkaközösség o A megbeszéléseken osztályonként két szülő képviseli a közösség érdekeit. • Iskolaszék o Tagjait a szülői munkaközösség választja, mellyel szemben beszámolási kötelezettsége van. o Részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésében, az intézmény által hozott döntések véleményezésében. • Tisza-parti Általános Iskoláért Alapítvány kuratóriuma o Anyagi támogatást nyújt a kiemelkedő tanulók tanév végi jutalmazásához a tanulmányi versenyek lebonyolításához a tanulmányi versenyekre való utazáshoz a hátrányos helyzetű tanulók kirándulásához 1.9.2.1 A szülőkkel való közvetlen információcsere fórumai • • • • • • •

szülői értekezletek évente három alkalommal fogadóórák negyedévenként osztályfőnökök, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős egyéni fogadóórái kéthetenként igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórák hetenként személyes találkozások igény szerint előre egyeztetett időpontban nyílt napok, bemutató órák szükség esetén családlátogatás

29



1.9.2.2 Az iskola működését közvetlenül segítő szülői megnyilvánulások • • • • • • •

partnereink az osztálykirándulások szervezésében, lebonyolításában segítőink az iskolai rendezvények szervezésében o ballagás, versenyek, ünnepi hangversenyek, farsang, játszóházak sporteseményekre, versenyre kísérnek, felügyelnek társadalmi munkában segítenek más szülőt, szülői közösséget segítenek előadásokat tartanak társaink a gyermekvédelemben

1.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.10.1 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgák a következőek: • osztályozóvizsga • javítóvizsga A vizsgák nem nyilvánosak, díjtalanok, a vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsgázónak a vizsga előtt 15 perccel kötelező megjelenni. A vizsgák ideje a tanítási év vége. A vizsgára legalább 1 hónappal korábban kell jelentkezni. Pontos napjáról az igazgató legalább két héttel előtte értesítést küld. A tanulmányok alatti vizsgák a vizsgabizottságok szervezése és felügyelete mellett zajlanak. A vizsgabizottság tagjai: az elnök, a kérdező tanár és az ellenőrző tanár. • Az elnök vezeti a bizottság munkáját, felel a vizsga szabályszerűségéért, ha kell szavazást rendel el. • A kérdező tanár – aki csak a tantárgynak megfelelő szakos pedagógus lehet vizsgáztatja a tanulót. • Az ellenőrző tanár – a szakmai munkaközösség tagja - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet. Az elnök és a tagok aláírásával készült jegyzőkönyvet, az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. A vizsgákon nyújtott teljesítmény minősítése az alábbi érdemjegyekkel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A vizsga eredményét az osztályfőnök dokumentálja, az intézményvezető aláírásával hitelesíti. A vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. 1.10.1.1 Az írásbeli vizsgák általános szabályai • • • • •

Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga tehető, amelyek között 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani. A tanteremben csak a vizsgázó diák és a vizsgáztató pedagógusok tartózkodhatnak. Az iskola pecsétjével ellátott feladatlapon, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot. A feladatlap megoldásának ideje 45-60 perc, SNI tanuló esetén 60-90 perc. A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. 30



1.10.1.2 A szóbeli vizsga általános szabályai • Egy tanuló egy napon legfeljebb három tantárgyból tehet szóbeli vizsgát. • A felelet során a tanuló a 30 perc felkészülési idő alatt készített – az iskola által biztosított bélyegzővel, névvel, dátummal ellátott papíron készült - jegyzeteit használhatja. • A felelet maximum 15 percig tarthat. • Két szóbeli vizsga között a vizsgázónak 15 perc pihenőidőt kell biztosítani. 1.10.1.3 A gyakorlati vizsga szabályai • • •

Egy tanuló egy napon legfeljebb három tantárgyból tehet gyakorlati vizsgát. A vizsgafeladatok végrehajtásának időtartamát a tantárgyat oktató pedagógus határozza meg, erről előre tájékoztatja a szülőt és a tanulót. A gyakorlati vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

1.10.2 Osztályozó vizsga A hatályos jogszabályok alapján a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól o szülői kérésre magántanuló, o szakértői javaslat alapján, ha sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének az egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget • a törvény által meghatározott időnél (250 óra, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-a) többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Ha a magántanuló, külföldön tartózkodik - a szülő írásbeli kérelmére - a vizsgaidőszaktól eltérő időpontban is vizsgázhat. A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. 1.10.2.1 A magántanuló felkészítése és értékelése •

•

Ha a tanuló a szülő döntése alapján magántanuló, akkor felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 31



A magántanuló jogosult részt venni a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait, ha betartja a házirendben foglaltakat.

1.10.3 Javítóvizsga A javítóvizsga helye az iskola kijelölt tanterme. A javítóvizsga időpontját augusztus 25-30. közötti időszakra az igazgató határozza meg. A javítóvizsgára jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. • A javítóvizsgát az érintett szakmai munkaközösség tagjaiból választott vizsgabizottság folytatja le. • Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. • Az eredményhirdetés a bizonyítványok kiosztásával történik. Ha a javítóvizsgán a tanuló nem jelenik meg, és távolmaradását a javítóvizsga napján orvosi igazolással nem igazolja, az évfolyamot ismételni köteles. Megfelelő igazolás esetén az igazgató egy újabb időpont kitűzésével ad lehetőséget a vizsgára. • •

1.10.4 A vizsgák részei és követelményei tantárgyanként, évfolyamonként 1.10.4.1 Alsó tagozat

Tantárgy megnevezése

1-2. évfolyam

3-4. évfolyam

Szóbeli Írásbeli Gyak. % % %

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Sakk

50 100 100 20 -

100 50 100 20 20

Szóbeli %

Írásbeli %

Gyak. %

20 50 100 20 -

100 80 50 100 100 20 -

80 100 80 100 -

80 100 80 100 80

1.10.4.2 Felső tagozat 5-6. évfolyam Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika

7-8. évfolyam

Szóbeli Írásbeli Gyak. % % % 70 50 20

100 30 50 80

-

Szóbeli %

Írásbeli %

Gyak. %

70 50 20

100 30 50 80

32

Nevelési és pedagógiai program Erlókölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Tisza-parti Általános Iskola 100

-

-

100

-

-

50

50

-

50

50

-

20 20 50 20

80 50

40 20 20 20 20

60 80 80 60 -

50

80 80 50

20 -

50

20 80 80 50

50

50

-

50

50

-

20

-

80

25

-

75

1.11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.11.1 Az iskolai felvétel szabályai A vonatkozó hatályos jogszabályok szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség a 16. életév betöltéséig tart. A tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A felvételi körzetek megállapodását a kormányhivatal végzi. A tanköteles tanulókat a fenntartó által meghatározott időszakban kell beíratni. 1.11.1.1 Az eljárás menete Felvételi kötelezettség • A gyermeket iskolai körzetbe tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van az állandó lakhelye, illetve állandó lakhelye hiányában a tartózkodási helye. A felvételi kötelezettség körén túli jelentkezők felvétele • Ha az intézmény a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint előnyben részesülnek o a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, o a településen található lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulók. • Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás szabályait a házirend tartalmazza. • Sorsolás nélkül is felvehetők o a sajátos nevelési igényű tanulók o akiknek ezt különleges helyzete indokolja 1. testvére az adott intézmény tanulója 2. munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található 3. az iskola a lakóhelyétől egy kilométeren belül található 33



4. szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő A beíráshoz szükséges okiratok • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya) • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás • a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság szakvéleménye (ha van) • a gyermek felügyeleti jogát ellátó szülő személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája

A felvételről szóló döntés • A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületének igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni. Értesítési kötelezettség • A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskola igazgatója a fenntartó által kijelölt időpontig megküldi a szülők részére.

1.11.2 Az iskola átvételi szabályai A tanuló átvételére – a felvételi szabályok és a rendelkezésre álló szabad férőhely figyelembe vételével - a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételről az igazgató dönt. Másik oktatási intézményből fegyelmi büntetés miatt átvételét kérő vagy fegyelmi büntetés következtében kizárt tanuló átvételéről a nevelőtestület –a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül - 2/3-os többséggel dönt. Az átvételhez szükséges okiratok: • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya), • a tanuló bizonyítványa, • a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság szakvéleménye (ha van), • a gyermek felügyeleti jogát ellátó szülő személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája. A külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása • A magyar anyanyelvű - hiteles magyar nyelvű fordítást mellékelő - külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulót o ha a két intézmény követelményei megegyeznek, az iskola megfelelő évfolyamára vesszük fel, o ha a két intézmény követelményrendszere között jelentős eltérés van, különbözeti vizsga letételére kötelezzük. • Ha a tanuló a magyar nyelvet nem beszéli, akkor az iskola igazgatója abba az évfolyamba veszi fel, melyről a tanulónak hazájában bizonyítványa van. A tanév végén a tanuló osztályozó vizsga keretében magyar nyelven köteles számot adni tudásáról.

34



1.12 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A teljes körű egészségfejlesztési tevékenység a 2013/2014-es tanévtől az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával bővül. A tudnivalókat projektmódszer keretében ismertetjük meg a tanulókkal, mert ez lehetőséget ad a mindennapi élethez kapcsolódó problémák elméleti és gyakorlati elsajátítására is. A program megvalósítását • az iskolai védőnő, • a vöröskereszt helyi tagjai, • valamint az orvos szülők segítségével és bevonásával végezzük. A projektet tanórán kívüli foglalkozás keretében szervezzük, az első és ötödik évfolyamon vezetjük be, majd felmenő rendszerben folytatjuk. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek fő témakörei: •

•

•

•

•

•

•

•

1. évfolyam o veszélyes és veszélytelen helyzetek, tárgyak (beszélgetés, játékos feladatok, rajzok, csoportosítás) 2. évfolyam o a leggyakrabban előforduló balesetek, fogalmak pontosítása segítségkérés esetén (égés, fagyás, törés, vérzés, ájulás stb.) 3. évfolyam o gyakorlati ismeretek: az elsősegélydoboz tartalma o szituációs gyakorlatok: baleset észlelése, segítségkérés 4. évfolyam o projektmunkák készítése veszélyes közegek témakörben: a víz, vízpart, közlekedés az utakon, zárt terek, tűzközelben stb. 5. évfolyam o a gyerekekkel megtörtént helyzetek és azok kezelése, veszélyhelyzetek felismerése, a megfelelő segítségkérés elsajátítása. 6. évfolyam o pontos elméleti ismeretek megtanítása o egyszerűbb kötözések típusai, a légutak biztosítása és a stabil oldalfekvés tudnivalói a gyakorlatban 7. évfolyam o az iskolában, közúton és otthon előforduló leggyakoribb balesetek konkrét kezelésének elsajátítása 8. évfolyam o a diákok betekintést nyernek a mentősök és a helyi vöröskereszt munkájába o felkészülés a megyei elsősegélynyújtó versenyre.

35



2 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2.1 A választott kerettanterv megnevezése: EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1., 2. számú melléklet (a továbbiakban: kerettantaerv). 2.1.1 Az iskola évfolyamain választott kerettantervek

Alsó tagozat

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport - úszás Sakk

Felső tagozat

Változat

Tantárgy megnevezése

Változat

kerettanterv

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

A kerettanterv kerettanterv kerettanterv

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv A kerettanterv kerettanterv kerettanterv SAJÁT SAJÁT

kerettanterv kerettanterv B B A kerettanterv A kerettanterv kerettanterv A A kerettanterv

36



2.1.1 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK 2.1.2 Kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (2013)

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan / hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Sakk

Összesen

1

0,5

4 1 1 2 2 1 5

1

0,5

1

2

1

8

7,5

288

270

7

1 0,5

5 1 1 2 2 1 5

4,5 1 1 2 2 1 5 1

180 36 36 72 72 36 180

162 36 36 72 72 36 180 36

4 1 1 2 2 1 5

1 0,5

25

900

900

23

25

ú s

ú

s

ú

s

ú

s

8

7,5

288

270

6

2

8

288

5 1 1 2 2 1 5

4,5 1 1 2 2 1 5 1

180 36 36 72 72 36 180

162 36 36 72 72 36 180 36

4 1 1 2 2 1 5

0,5

4,5 1 1,5 2 2 1 5

25

25

900

900

22

3

25

1 1

2

1

0,5

1 1

162 36 54 72 72 36 180

6 2 4 1 1 2 2 1 5

900

24

éves

éves

összesen

választható

kötelező s

1 23

éves ú

összesen

7

s

választható

ú

kötelező

s

heti

összesen

ú

választható

s

kötelező

ú

összesen

kötelező

választható

Tantárgy

heti

éves

heti

heti

1

7 3 4 1 2 2 2 1 5

252 108 144 36 72 72 72 36 180

3

27

972

Kötelezően választható tantárgyak 1-2. évfolyamon: • sakk heti 1 órában • úszás heti két órában testnevelésóra keretében Kötelezően választható tantárgyak felmenő rendszerben • erkölcstan • hit- és erkölcstan 37


2

2

72

2

2

2

74

2

4

2

72

2

2,5

90

3

1 1 1 5 1

0,5

1 1 1,5 5 1

36 36 54 180 36

1 1 1 5 1

1008

25

3

28

1008

28

36

1 1 1 5 1 28

1 1

1

3

4

0,5 1

4 3,5 4 1

144 126 144 36

2

72

1,5 2 2 2 1

54 72 72 72 36

1 1

1 1

36 36

5 1

5 1

180 36

31

1116

kötelező

éves

összesen

választható

kötelező

éves

3 3 1

36 36 36 180 36

1

2

144 144 144 36

36

1

26

0,5

4 4 1

1

36

1 5 1

4 1 1

1

1

1

4

2 1 2 1 1

1

1

összesen

kötelező 3 3 1

1

8. évfolyam óraszámok heti éves

4

éves

összesen 4 1

144 144 144 36

3 4 1

7. évfolyam óraszámok heti

összesen

Összesen

4


választható

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan / hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

választható

Tantárgy

kötelező


választható


3 4 1

144 108 144 36

3 3 1

4

2

72

2

2 2 2 1 1

72 72 72 36 36

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1

36 36 36 180 36

31

1116

28

0,5 1

3

38



2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • •

•

• • • • • • • • • •

• • • • • • •

A tankönyvet csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő hivatalos tankönyvlistáról választunk. A tankönyv tematikája, tartalma, az ismeretanyag mennyisége feleljen meg a NAT előírásai alapján, a kerettantervek adott évfolyamra vonatkozó követelményeinek, valamint az előírt óraszámoknak. A tankönyv tartalma és feladatanyaga vegye figyelembe a tantárgyi kerettanterv belépő tevékenységformák címszava alatt szereplő követelményeit, s segítse ezek megfelelő gyakoroltatását. Feleljen meg a kompetencia alapú oktatás követelményeinek. Módszertani kultúrája legyen változatos, szemléltetései motiváló hatásúak. Legyen szakmailag megbízható, tudományosan megalapozott, korszerű. Szaknyelven, de – az esélyegyenlőséget biztosítva - közérthetően, érdeklődést felkeltően íródjon, s pozitívan motiválja a tanulókat. A modern folyamatok, szabályszerűségek, törvényszerűségek megértéséhez is adjon segítséget. Legyen könnyen tanítható és tanulható, különüljenek el a megtanulásra szánt definíció jellegű, a magyarázó és a szemléltető részek. Az új fogalmakat alaposan magyarázza. Legyen differenciálásra alkalmas. Legyen színes, tipográfiája a gyermekek önálló tanulását kiemelésekkel, képekkel, ábrákkal, táblázatokkal segítse. A tankönyv tartalmazzon kiegészítő anyagokat is. Tevékenységen alapuló, a mindennapi életből vett feladatokat, példákat tartalmazzon, változatos, fokozatosan nehezedő sorrendben. Érdekességével, játékosságával adjon segítséget az önértékeléshez, az egyéni és kooperatív tanuláshoz, öntevékenységhez. Olyan feladatokat tartalmazzon, amelyek gondolkodásra, állásfoglalásra ösztönöznek. Gyermeklélektani szempontból feleljen meg az adott életkorú tanulók áltagos fejlettségi szintjének. Legyen a tankönyvhöz tartozó, jó minőségű szemléltető eszköz. Tartozzon hozzá digitális tananyag-feldolgozás, amelynek használata kompetens a forgalomban lévő IKT eszközök paramétereivel. Szolgálja a könyvtárhasználatra nevelést is. Lehetőség szerint tartós kötésű könyv legyen kedvező áron. A fenntarthatóság érdekében legyen biztosított a következő évfolyamok folyamatos, felmenő rendszerű tankönyv és taneszköz-utánpótlása.

39



2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében az egyik legfontosabb feladat a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek megfelelő pedagógiai kezelése. • Fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. • Fejlesztjük mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat, ritmusérzéküket és hallásukat. • Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. • Az önismeretük alakításával fejlesztjük az értékelés és önértékelés képességét, az együttműködési készséget a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. • A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. • A kreativitásuk fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. • A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával a helyes magatartásformákat megismertetjük és gyakoroltatjuk. • Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- és interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán hangsúlyosabbá válnak az iskolai teljesítmény – elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Az 1-2. évfolyamon megalapozott kulcskompetenciák továbbfejlesztése folytatódik. Bevezetésre kerülnek a tanulásmódszertan alapjai, a különböző tanulási technikák elsajátítása, begyakorlása, tantárgyakra való adaptációja. • • •

•

•

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával valósítjuk meg. Az önismeretük alakításával fejlesztjük az értékelés és önértékelés képességét, az együttműködési készséget a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. 40


• •

• •


A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 4. év végére fokozatosan felkészítjük tanulóinkat arra, hogy megfeleljenek a felső tagozat által elvárt követelményrendszernek.

2.3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. • • • • • • • • •

•

Iskolai tevékenységek közben fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szolidaritás-érzetét. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben a tanulók gyakorolhatják, igazolhatják megbízhatóságukat, és etikai értékeiknek hitelességét. Tudatosítjuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékeit és annak általános, illetve a nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok ápolását. Fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosság-tudatot és az egymás mellett élő kultúrák megismerésének igényét. Erősítjük az Európához való tartozás tudatát és megismertetjük más népek hagyományait, kultúráját, szokásait. Fejlesztjük a tanulók azon készségeit, képességeit, amelyek a mikro- és makrokörnyezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. Biztosítjuk az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerését. Igyekszünk kialakítani az önálló tanulás és ismeretszerzés készségét. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának megalapozása. Próbáljuk kialakítani a munkához való pozitív viszonyt, tartós munkavégzést, ehhez igyekszünk kedvező feltételeket teremteni.

2.3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • •

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigényük figyelembe vételével fejlesztjük mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat, ritmusérzéküket. 41


• •

• •

• •


A tanulók egészséges életvitelének kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív és interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Fejlesztjük kreativitásukat, törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésére. A helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi területeit alapozzuk meg. A mentális képességek célirányos fejlesztésével a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra, az alapvető képességek, készségek elsajátítására, az önálló tanulásra és az önművelésre nevelünk.

2.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés megvalósításának módját a törvényi előírásokban meghatározottak szerint szervezzük • heti 3 óra tanórai keretben • heti 2 óra - műveltségterületi oktatással, - iskolai sportkörben - a versenyszerűen sporttevékenységet folytató tanulók esetében sportegyesületek keretében

2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások A kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. • Ha a tanulót a szülő kérelmére felvették a választott tanórára vagy tanórán kívüli foglalkozásra, a tanítási év végéig, illetve sakk és úszás esetén a 2. évfolyam utolsó tanórájának befejezéséig köteles azon részt venni. • A választható tanórai foglalkozások értékelése és minősítése, a magasabb évfolyamba lépés követelményei, valamint a mulasztások igazolásának rendje azonos a kötelező tanórai foglalkozások elvárásaival. Kötelezően választható tanórák: • sakk- vagy úszásoktatás • erkölcstan vagy hit és erkölcstan oktatása Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások • napközi, tanulószoba • differenciált képességfejlesztés • tantárgyi, műveltségterületi szakkörök • sportkörök

42


2.6 Az iskolai beszámoltatás, követelményei, formái


az

ismeretek

számonkérésének

Iskolánk alapvető célja, hogy minden tanítványunk saját lehetőségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi, érzelmi és testi fejlődésében. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés nevelő – oktató munkánk egyik alapelve. Mindezek érvényesülése érdekében az ismeretek számonkérése, a tanulók pedagógiai értékelése és minősítése iskolánkban egységes elvek alapján folyik.

2.6.1 • • • • • •

A számonkérés elvei a mérni kívánt területre vonatkozzon legyen tekintettel a tanulók életkori sajátosságaira legyen folyamatos, megkövetelve ezzel a folyamatos tanulást tárgyi tudást mérjen pontos visszajelzést adjon tanuló, tanár és a szülő részére egyaránt SNI-tanulók esetében vegye figyelembe a szakértői bizottság javaslatait

2.6.2 Az iskolai beszámoltatás, mérés alkalmazott formái • • • • • • • •

egységes évfolyamtesztek a tanmenetekben meghatározott felmérő dolgozatok, szakaszzárók, témazárók évfolyamonként azonos feladatsorokkal rövid írásbeli feladatlapok a házi feladat ellenőrzése céljából egyéni, szóbeli beszámoltatások összefüggő felelet, kiselőadás formájában önálló kutató-, és gyűjtőmunka, beszámolók, memoriterek alkotómunka eredményei, művészeti produktumok, munkadarabok, projektek sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedők kísérletek

2.6.3 Mérések 2.6.3.1 A tudásszint mérése •

•

•

•

1. évfolyam o Bemeneti mérés DIFER mérés minden tanév októberében a gyerekek iskolaérettségének megállapítására. 2. évfolyam o A tanév végén az elemi készségek vizsgálata a továbbhaladás minimális feltételeinek megléte céljából 4. évfolyamon o A tanév végén az elemi készségek vizsgálata a továbbhaladás minimális feltételeinek megléte céljából 6. évfolyam o Országos kompetenciamérés o Angol nyelvi mérés o Csoportbontás előtti szintfelmérés

43


•


8. évfolyam o Országos kompetenciamérés o Angol nyelvi mérés o Kimeneti mérés a felvételi vizsgák eredményessége, valamint a középiskolák visszajelzései

2.6.4 A beszámoltatás követelményei, formái 2.6.4.1 A szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái Formái Célja Az aktuális tananyag Rövid rendszerezése, egyéni beszámolta- tás ismétlése.

Egyéni feleltetés

Projekt, témahét

A szaktárgyi terminológia, a kifejezőkészség fejlesztése, irányított kérdésekkel az összefüggések felidézése. Tantárgyközi ismeretek szerzése, a szaktárgyakhoz kapcsolódó érdekességek megismerése. Az alapkompetenciák fejlesztése.

Feladata Információszerzés a tanulók felkészültségéről, lényeglátásáról, a megértés szintjéről.

Súlya, szerepe Az értékelés során hasznos, motiváló információt kap a tanuló az ismeretek elsajátításáról. A szakkifejezések pontos Összefüggő felelés Motiváló, mert használata, annak esetleg kérdésekre, értékelés után feltárása, hogy a tanuló az osztály minden osztályzatot kap milyen szinten áll az tanulója a tanuló. önálló feladatmegoldás, figyelmének ébren értelmezés terén. tartásával.

Projektek, prezentációk készítése. A tanult ismeretek, az elkészült dokumentumok, munkadarabok bemutatása a közösségnek projektzáró nap keretében. Motiváció, és a Annak felismerése, hogy A tanóra folyamán Szorgalmi feladat kitűzése kreativitás fejlesztése. a tanuló tudása alkalmas- differenciált e mélyebb összefüggések gondolkodtató meglátására, a tárgy feladat, vagy a házi iránti motiváltság feladat növelése. kiegészítése. Gyűjtőmunka

Egy-egy fogalom, jelenség, témakör sokoldalú megismerése. Tantárgyközi kapcsolatok kialakítása. Személyiségfejlesztés.

Eljárása A házi feladat ellenőrzése, 1-1 ismétlő feladat táblánál történő megoldása.

A kooperatív csoportmunka egyenlő hozzáférést, esélyegyenlőséget biztosító, motiváló szerepe.

Jó megoldás esetén feleletjegynek számító ötös, vagy a megoldás teljességétől függően jó pont szerzése. A szaktárgyhoz Személyiségfejlesz-tés, a Kiselőadás tartása, Mivel ez a kapcsolódó szóbeli kifejezőkészség faliújság, munkaforma érdekességek fejlesztése, prezentáció minden megismerése, szakkifejezések helyes készítése, feladatok segítséget elhelyezése a használata, gyűjtése, megenged, megfelelő történelmi szókincsfejlesztés. szaktárgyi motiváló jegyet korban, ezzel a versenyek, kaphat a tanuló. tantárgyi koncentráció pályázatok. lehetőségének kihasználása. 44



Célunk, hogy a tanulók értékelésében kapjanak nagyobb teret a szóbeli számonkérések. A projektmunka és a bemutatkozást lehetővé tevő zárónap során a gyerekeknek több lehetősége van a kommunikációra, a verbális megnyilvánulásra. SNI tanulók esetében a szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével kell eljárni a szóbeli számonkérések során. 2.6.4.2 Az írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái Formái

Célja

Feladata

Tanév eleji mérés

A tanévi kezdőszint A tartós tudás megállapítása. tartalmának és a felejtés mértékének megállapítása. A felelevenítés, megerősítés, begyakorlás, hiánypótlás irányainak meghatározása.

Szakaszzáró vagy Egy tanulási év végi felmérés periódust lezáró értékelés az adott tantárgy tantervi követelményeinek tükrében. A megszerzett tudás összegző számonkérése, a csoportbontások alapja. Témazáró feladatlapok

A tudás nagyobb egységeinek felmérése és a tantervi követelmények kritériumaival valóösszevetése. A továbbhaladáshoz szükséges alapfogalmak ismeretének ellenőrzése. A témakörben lévő általánosabb összefüggések meglátásában és

Objektív tájékozódás és tájékoztatás a témakörben szerzett ismeretek, fogalmak, összefüggések felismerésében, megértésében és alkalmazásában való elsajátítási szint mértékéről.

Eljárása

Súlya

Az előző évi tananyag alapismereteinek egész órás felmérése vagy a tanév első hetében, vagy néhány órás ismétlés, rendszerezés után egységes javítókulcs alapján értékelve. A fél/éves tananyag befejezését rendszerezését követő, teljes áttekintést adó, egy egész tanórás feladatlap megoldása, értékelése egységes javítókulcs alapján.

Nincs meghatározó ereje a minősítésben, csak a motiváló hatású jegyeket ajánlott hivatalossá tenni.

A félév/tanév során szerzett érdemjegyek alapján még nem egyértelmű osztályzat illetve csoportba sorolás eldöntése. Az így szerzett érdemjegy súlyozottan szerepel a záró osztályzat kialakításában. Az adott tantárgyi A félévi, tanév végi tantervekben osztályzat meghatározott kialakításában számú, előre nagyobb súllyal bejelentett írásbeli szerepel. számonkérés A teljesítmény a témakör jegyértékének összefoglalását, megállapítása rendszerezését egységes követő egész standard küszöbök tanórán. alapján Értékelése előre, történik. egységesen kidolgozott javítókulcs alapján történik. 45

Nevelési és pedagógiai program alkalmazásában való jártasság feltérképezése. Tudásszint-mérés Az eredményes tanulás elősegífeladatlapokkal tése az esetleges a témakörön tanulási hibák belüli feltárásával; a tagolással fejlesztett képesséönálló gek, készségek szövegalkotásdiagnosztizálása; sal a feldolgozott témák elsajátítási hiányosságainak felmérése. Írásbeli felelet

A folyamatos tanulás szokásának kialakítása; az aktuális ismeretek elsajátítási szintjének ellenőrzése.


Az aktuális téma tudástartalmának felismerése, megértése, alkalmazása, a problémaértelmezés képességének mérése; a fejlesztés területeinek, irányainak, a gyakorlás témáinak kimutatása.

A tanítási-tanulási folyamat bármely időszakában tájékozódó jellegű, spontán mérés lefolytatása az előző órákon (vagy korábban) tanult, gyakorolt ismeretek, eljárások, szabályokból.

Az elért teljesítmény tájékoztató jellegű, nem szükségszerű jegyre váltani; egy feleletnyi súlyú érdemjegyre csak ösztönző hatása esetén ajánlott beváltani.

Kisebb anyagrészek számonkérése, rendszeres értékelés és visszajelzés.

Rövid, max. 15-20 perces, néhány, az előző órák anyagára vonatkozó, tömör kérdés, feladat megoldása.

Érdemjeggyel értékelt teljesítmény az ötfokozatú skála alapján a szóbeli feleletekkel azonos súllyal.

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével kell eljárni az írásbeli számonkérések során. 2.6.4.3 Az írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének eszközei, korlátai •

•

Eszközök o nyomtatásban megjelent központi feladatlapokkal és javítókulccsal o tankönyvkiadók, mérési központok ajánlott, adaptált eszközeivel o helyileg összeállított tantárgyi feladatsorokkal, tesztekkel Korlátok o a témazáró feladatlap íratását összefoglaló órának kell megelőznie o a dolgozatírás tényét legkésőbb az azt megelőző órán be kell jelenteni o ugyanazzal a tanulóval, tanulócsoporttal egy nap két tantárgyi témazáró feladatlapnál több nem íratható

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának értékelése Az értékelés alapja a NAT ismeret- és követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése, amivel a pedagógus irányítja és felméri a tanulók munkáját. Az értékelés a pedagógiai folyamatban álladóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Az értékelés célja:

46


• •


hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét, mely elengedhetetlenül fontos az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához, a tudásszint mérése, visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak, információ a szülőknek

Az értékelést nem kell, hogy minden esetben minősítés kövesse. Az értékelésnél a tanuló minden jellegű megnyilatkozását figyelembe kell venni, ezek tanórai, tanórán kívüli aktivitás, szóbeli és írásbeli felelet, felmérések, tesztek, versenyeken való részvétel, szereplés, egyéni feladatvállalás. Az iskolai teljesítmények értékelésének és minősítésének a tanulók életkorának megfelelően változnia kell • az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékelésétől el kell jutni a nyolcadik év végére a NAT által előírtakig. • A tanulóknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat, így is fejlesztve önismeretüket. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és a kudarc megélésével. A tanulókat segíteni kell ezek feldolgozásában. • Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: o az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére o a fejlődésre a korábbi teljesítményhez képest o a tanórai és a tanórán kívüli magatartásra o a szorgalomra, ezen belül a felkészülésre és felkészültségre o a feladatvállalásra és feladatvégzésre o a szükséges felszerelések meglétére

2.7.1 Az iskola értékelési módjai Iskolánkban a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányi munka értékelése a következő módokon történik. 2.7.1.1 Szöveges értékelés A 2. számú melléklet mondatbankja alapján • Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam félévi értékelésekor szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. o Ha a tanuló „fejlesztésre szorul” minősítést kap, az iskola a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét, feltárja a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz a hiányok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. • Az 3-8.évfolyamon szövegesen értékeljük az írásbeli munkák külalakját 2.7.1.2 A modulok értékelési formái Tantárgyba épített modul: • folyamatos motiválás szóban • félévkor és év végén az értékelés a tantárgyi jegy részét képezi Önálló modul: • félévkor és év végén írásbeli értékelés o megfelelt o jól megfelelt o kiválóan megfelelt 47



2.7.1.3 Hagyományos, ötfokozatú számskálával történő értékelés Az érdemjeggyel történő értékelést a 2. évfolyam végétől használjuk. Az értékelés szempontjai:

5

4

3

2

1

Ismerete

biztos

nem teljes körűen biztos

felszínes, hiányos

nagyon hiányos alapvetően hiányos

A szakkifejezéseket

tudja, mindig helyesen használja kiválóan alkalmazza

tudja

hiányosan tudja

jól alkalmazza

hibákkal alkalmazza

jelentős hiányokkal tudja sok hibával alkalmazza

Írásbeli, szóbeli beszámolói során

önálló

csak részben önálló

segítséggel nem segítséggel önálló sem képes

Az összefüggéseket

meglátja, felfedezi

kisebb segítségre szorul érti

részben érti

ritkán érti

nem érti

A tanultak rendszerbe illesztését

önállóan végzi

kevés segítséggel végzi

sok segítséggel végzi

csak segítséggel tudja végezni

segítséggel sem képes felelni

Írásbeli munkája

91%-100%

75%-90%

55%-74%

30%-54%

30% alatt

Szóbeli felelete közben tanári segítséget

nem igényel

1-2-szer igényel

többször igényel

folyamatosan igényel

segítséggel sem képes felelni

A tanult eljárásokat

nem tudja nem alkalmazza

Az értékelés a hatályos jogszabályok alapján az alábbi módon történik: • a tanuló tudásának értékelése és minősítése: jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1) • a tanuló magatartásának értékelése és minősítése: példás(5), jó(4), változó (3), rossz(2), • a tanuló szorgalmának értékelése és minősítése: példás(5), jó(4), változó (3), hanyag (2) 2.7.1.4 Egyéb értékelési formák • a leírt értékelési formák mellett más módok, eszközök is alkalmazhatók o piros pontok, jelek, szimbólumok

48



2.7.1.5 Követelményeink az iskolai értékeléssel szemben Az ellenőrzés, értékelés, minősítés minden esetben legyen segítő szándékú, rendszeres és következetes. Lehetőség szerint pozitív érzelmi töltést kiváltó mind a szülő, mind a gyermek számára, akinek minden készségszintjét folyamatosan mérni kell. Ki kell alakítani a tanulóban az önellenőrzésre és önértékelésre való törekvést. Az értékelés legyen: • tárgyilagos és objektív, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak • következetes és felelősségteljes • egységes, egyszerű, áttekinthető • folyamatos és rendszeres • szakszerű, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő • sokszínű és serkentő, ösztönző hatású • differenciált, személyre szóló (az eltérő adottságú gyerekeknek eltérő sikert biztosító) • jelezze a tanuló és környezete számára helyzetét, mert az osztályzatnak is elsősorban visszajelző funkciója van • preferálja a szorgalmat, a tehetséget

2.8 A tanulók jutalmazásának, értékelési elvei

magatartásának

és

szorgalmának

A magatartás és a szorgalom értékelése az alsó tagozaton havonta történik a tanulók javaslata alapján az osztályban tanító pedagógusok és az osztályfőnök egyetértésével. A felső tagozaton az osztálykeretben havonta megbeszélt értékelés után negyedévente kerül erre sor az ebből a célból összehívott nevelőtestületi megbeszélésen, ahol az érdemjegyek megítélése a tanulók javaslatai, osztályfőnöki, szaktanári vélemények egyeztetése után tantestületi döntés alapján történik.

49



2.8.1 A magatartás minősítésének szempontjai Példás

Jó

Változó

Rossz

élenjáró, Az iskola és közössékezdeményező geinek céljaival való azonosulás és értékeinek figyelembevétele, valamint a munkában való részvétel

aktívan, szívesen közömbös, részt vesz megbízatásaiban következetlen

érdektelen, megbízhatatlan, szembefordul a közakarattal

Hatása a közösségre

pozitív ,társaival segítőkész

befolyást nem, vagy kevésbé gyakorol

tudatosan nem árt, de olykor agresszív

szembefordul a közösséggel, agresszív

A házirend betartása

betartja és betartásra ösztönöz. csak igazoltan hiányzik

betartja, azt tudatosan nem sérti meg, csak kisebb mértékben

hajlamos a fegyelmezetlenségre, a házirendet gyakran megszegi késését, hiányzását igazolja

Aktivitása, példamutatása.

jó, másokat is buzdít

megfelelő, számottevő

gyenge

sokat vét ellene, gyakran megsérti, figyelmen kívül hagyja. 2 igazolatlan óra után negatív, rendbontó visszahúzó erő

Felelősségérzete

fejlett, tettekben megnyilvánuló, vigyáz az iskola felszerelésére, környezetére

nem kezdeményez de elfogadja az aktivizálható kezdeményezést

sodródik a többséggel, vagy a közösség mellett, olykor közömbös

Fegyelmezettsége

nagyfokú, önfegyelemre épül. nincs írásbeli figyelmeztetése

megfelelő, gyenge, ingadozó előfordul, hogy kifogásolható zavarja társait. nincs írásbeli figyelmeztetése

súlyosan kifogásolható gyakran fegyelmezetlen társait zavarja

Törődés társaival

gondos, figyel másokra, segít

általában észreveszi társai gondjait nem mindig segít

esetleges, spontaneitás jellemzi

közömbös vagy gátló, ártó szándékú

Segítőkészsége

fejlett, keresi a segítő és jobbító változások lehetőségét

együtt érez a problémákkal küzdőkkel, de nem foglalkozik velük

szimpátiája ingadozó időnként kárörvendő

kívülálló, elzárkózó, nem jellemzi segítőkészség akadályozza a folyamatos iskola munkát

fejletlen, tetteiért nem vállalja a felelősséget

50

Nevelési és pedagógiai program Viselkedése, hangneme

kifogástalan, udvarias

Viszonya nevelőihez, a felnőttekhez, szüleihez

tisztelettudó, udvarias, készséges

Tisza-parti Általános Iskola néha kívánnivalót nyegle, gyakran hagy maga után kiszámíthatatlan de nincs írásbeli megrovása szót fogad, a csak nyomatéfigyelmeztetést kos utasításra megfogadja hajtja végre a tanári és szülői utasítást, esetenként tiszteletlen

durva, goromba, udvariatlan, agresszív szófogadatlan, nyíltan szembeszegül, ellenáll, van írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetése

2.8.2 A szorgalom minősítésének szempontjai Példás igényes

Jó Változó folyamatos, ingadozó képességeit nem használja ki kellőképpen

Munkavégzésének jellemzői

kitartó, pontos, megbízható, rendszeresen tanul. felszerelését rendben tartja

rendszeres, figyel, folyamatosan készül az órákra a felszerelése, házi feladata néha hiányzik

Általános tantárgyi Munkavégzése, viszonya az egyes szaktárgyakhoz

minden iskolai - ösztönzésre feladatát elvégzi, dolgozik, órákon igényes olykor több biztatást igényel

a segítséget elfogadja a tanórai munkába bekapcsolódik de nem mindig tanul

feladatait a tárgyak többségében nem végzi el, egyes tan-tárgyakkal szembeszegül

Önálló munkavégzése, önállóság szintje

önálló, önelemző, önálló ismeretszerzés igényével tanul

önállótlan, tanári utasításokra szorul, de az utasításokat legtöbbször végrehajtja

elutasító a tanulással szemben, nem hajlandó munkavégzésre

Többletmunka

többletmunkát a kötelező végez. tananyagon tananyagot felül is produkál pontosan többletismeretre teljesíti, törekszik érdeklődése azon belül marad

ritkán figyel valamire, érdeklődésének megfelelően tanul

közömbös, érdektelenség jellemzi abban ami az iskolával kapcsolatos

Tanulmányi munkájának szintje képességeihez viszonyítva.

törekszik az önálló munkavégzésre, de az nem folyamatos

Hanyag képességeitől teljesítménye messze elmarad

rendszertelen, megbízhatatlan pontatlan nem végzi el feladatát feladatait, olykor hiányosan órákra nem végzi el, hiányos a készül, felszerelése, házi felszerelése feladata nincs

51

Nevelési és pedagógiai program Tanórán kívüli információk felhasználása Kötelességtudata

sokszor, előfordul, hogy rendszeresen versenyeken vesz ösztönző részt célprémiumra információt gyűjt magasfokú, ösztönzésre vár, rendszeresen általában készül az felkészül órákra, kibővíti egyéb forrásmunkával

Tisza-parti Általános Iskola ritkán, ami érdeklődését felkelti

egyáltalán nem

alul motivált, változékony

nem törődik kötelezettségeiv el

2.8.3 A jutalmazás és a fegyelmezés iskolai elvei 2.8.3.1 A jutalmazás elvei • •

•

A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi és egyéb munkájában elért jó eredményeket jutalmazni kell. Jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő közös erőfeszítéseket vagy a példamutatóan egységes helytállást, o a csoportos jutalmazásról a Diáktanács véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt Az egyes tanulók jutalmazásának az alábbi fokozatai lehetnek o szaktanári dicséret: a szaktanár döntése alapján azok a tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő munkát végeztek, a szaktárgynak megfelelő elismerésben, dicséretben részesíthetők melyet a szaktanár bejegyez a tájékoztató füzetbe és a naplóba o osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök saját döntése vagy pedagógustársai javaslata alapján a tanulót példaként állítja tanulótársai elé, és a dicséretet írásban a szülőknek is tudomására hozza, valamint bejegyzi az osztálynaplóba o igazgatói dicséret: a diáktanács, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményéért az igazgató a tanulót dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti, az osztályfőnök bejegyzi a naplóba o nevelőtestületi dicséret: a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény, az egyéb kimagasló eredmény a tanév bármely szakaszában jutalmazható. A dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, jóváhagyás esetén erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi az osztálynaplóba.

2.8.3.2 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei •

• •

Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg az iskolai házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: o Szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás a megfelelő szorgalom vagy felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint tanítási órákon, 52



foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, a fokozatosság elve szerint. o Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás a fokozatosság elve szerint a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. o Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás jelentősebb igazolatlan mulasztás vagy súlyosabb fegyelmezetlenség miatt. o Nevelőtestületi büntetés, ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, hivatalos fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi, nevelőtestületi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedéseket írásban kell megfogalmazni, arról a szülőt értesíteni kell, valamint az osztályfőnök bejegyezi a naplóba.

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.9.1 Házi feladat A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet a tanítási időn kívül – otthon, napközis vagy tanulószobai foglalkozáson - egyéni munkával végeznek el a tanulók. •

•

•

A házi feladat szerepe, célja o az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése o gyakorlás o önálló alkotómunka A házi feladat típusai o szóbeli o írásbeli o anyaggyűjtés, megfigyelés o szorgalmi feladatok A házi feladat megoldásának feltételei o a megfelelő tárgyi tudás o az életkornak megfelelő tanulási módszerek ismerete o az elkészítés formai kritériumainak ismerete o bemutatásának határideje o nyugodt környezet biztosítása

A tantestületünk tagjai egyetértenek abban, hogy szükség van házi feladatra, mert úgy véljük, hogy a tanórán kívüli munka javítja a tanuló motivációját, fejleszti a készségeket, alkotásra késztet és javítja, növeli a tanulói teljesítményt. Az ellenőrzés és értékelés technikájának korai elsajátíttatása nagymértékben segítheti a tanulás motivációs bázisának pozitív feltöltődését, valamint a helyes tanulási szokások elsődleges bevésődését. A házi feladatok az ún. közvetett nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják. Ezeknek köszönhetően nő a tanulók önfegyelme és problémamegoldó képessége, a feladat jó időbeosztásra szoktat, kötelességtudatot formál, önálló munkavégzésre nevel. A házi feladatok elkészítése a háromoldalú partnerség kialakulását eredményezi, lehetőséget ad a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére.

53



2.9.1.1 A házi feladat önálló elvégzésére való felkészítés módja •

•

•

Első osztályban o a feladathoz szükséges eszközök előkészítése o az időérzék fejlesztése o az egyéni tanulási sorrend szokássá alakítása o konkrét feladatok, az esetleges problémák megbeszélése o ellenőrzés, értékelés Második-negyedik osztályban o folytatódik az első osztályban megismert módszerek gyakorlása o a szóbeli tanulás technikájának elsajátíttatása Felső tagozaton o a tanulók az életkoruknak és a tantárgyak sajátosságainak megfelelően kapnak feladatot a tananyag minél jobb elsajátítása érdekében

2.9.1.2 Feladatok hét végégére, iskolai szünetekre A tanulók terhelhetőségének figyelembevételével a nevelő egyéni megítélés alapján dönti el, hogy a hét végi pihenő napokra és a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre ad-e házi feladatot. 2.9.1.3 Házi feladatok újszerű tanulásszervezési eljárások esetén •

Projektoktatás, témahét o A projektpedagógia, az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt, ezért megszűnik a verbális képességek fölénye. o Speciális formája a témahét, ahol az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb, rugalmas időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. o Megnő a megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód, a kreativitás, a pontos kivitelezés szerepe. o A tananyag összefügg a gyerekek tapasztalatával, így az jobban bevésődik, s ezáltal motiváló erejű. o A házi feladat ebben az esetben elsősorban gyűjtőmunkára, illetve annak rendszerezésére korlátozódik.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontás célja az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk • az idegen nyelvet valamennyi tanított évfolyamon • az informatikát valamennyi tanított évfolyamon • a magyar nyelv és irodalmat 7-8. évfolyamon • a matematikát 7-8. évfolyamon • a technikát 5-8. évfolyamon • a sakkot 1-2. évfolyamon • a magyar nyelv és irodalmat az 1-4. évfolyamokon heti 1 órában 54



2.10.1 Matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból •

•

A hatodik osztály végén szintfelmérést végzünk a következő szempontok figyelembe vételével o a tanulói teljesítmények o a szaktanári vélemény o a gyermek irányultsága A csoportok átjárhatók, de a csoportváltás mindig teljesítményhez kötött o váratlan teljesítménycsökkenés, elmaradás o az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődés

2.10.2 Magyar nyelv és irodalom (alsó tagozat), idegen nyelv, informatika, technika, sakk •

A csoportbontást az osztálylétszám felezésével valósítjuk meg.

2.11 A tanulók fizikai állapotának mérése A felsős tanulók fizikai állapotának feltérképezésére a hatályban lévő törvény által előírt mérést használjuk, a NETFIT tesztet. A NETFIT®, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt. Célja az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségének és az egészségtudatos életvezetés értékeinek, az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében való népszerűsítse és tudatosítsa. A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez, úgynevezett egészségsztenderdekhez viszonyítja. Az egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben.

2.11.1 A mérés céljai, várható hasznosulása •

• • • • •

Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A különbözőségek felfedezése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedezi az esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő, különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez.

55


•


Már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes területen elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok.

2.11.2 A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások •

• •

• •

Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül - valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá - az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen - a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján.

2.11.3 Általános vizsgálati szempontok • • •

•

A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak - szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhetjük el. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. o A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző nagy teremben, tornateremben, illetve szabadtéren célszerű elvégezni. o A motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. o A motorikus próba elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni.

2.11.4 A testnevelők feladata 2.11.4.1 Egységes minőségellenőrzés • • • •

Minden tanév 2. félévében elvégzik a fizikai méréseket, motorikus próbákat. Rögzítik a teljesítményt és eredményt, pontozzák az adatokat és minősítenek a mérések között, betartják a megfelelő sorrendet, és a tesztek előírásait. Biztosítják a mérések közti pihenést, a tanulók biztonságos sportolását. Bátorítják, többletteljesítményre ösztönzik a gyermekeket a jobb eredmények és az önbizalom elérése érdekében.

56



2.11.4.2 Egységes minőségbiztosítás • •

•

Feltárják az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat. Képesség szerinti differenciált terheléssel törekednek azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzéssel növelik a gyermekek fizikai képességeit és testi, lelki egészségét. Kialakítják a tanulókban a testedzés utáni vágyat, és több versenysportolót nevelnek.

2.11.4.3 Folyamatos visszacsatolás • •

•

A tanulók aktív közreműködésével, tervezett foglalkozásokon elemzik a rendszeres testedzés hatását. Nyomon követhetővé teszik a változásokat a tanárok, tanulók és szülők számára. Ezzel fejlesztik a fiatalok önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során kiugró teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó gyerekeket - ha a helyi lehetőségek megengedik - az élsport felé irányítják.

2.11.4.4 Az adatok nyilvántartása Az adott törvényi előírásoknak megfelelően történik.

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés célja az egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele kapcsán. 2.12.1.1 Az iskolai egészségfejlesztés tényezői Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: • a genetikai tényezők, • a környezeti tényezők, • az életmód, • az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszicho-szociális környezetének alakításával -, az iskolaegészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

57



2.12.1.2 A célok meghatározása Egészségnevelési programunk célja megfelelő alapot adni diákjainknak arra, hogy életük folyamán tudatosan törekedjenek saját és környezetük állapotának egészségessé tételére és annak megőrzésére. Olyan értékrend kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz, s alapot ad a személyes krízishelyzetek és a kezelési stratégiák felismeréséhez, a rizikóvállalás határainak megláttatásához. Olyan tudatos egészségszemlélet kialakítása törekszünk, amely • korszerű ismereteket, értékeket, attitűdöket közvetít o pozitív életszemlélet kialakítása o a lelki egészség ápolása o az életvezetési készségek fejlesztése o a helyes életvitel megalapozása o a nem-et mondás vállalásának megtanítása o a teljesítménygondok enyhítése o a támogató kapcsolatrendszer kialakítása o érzelmi támasz nyújtása • megismerteti o az életkorral járó biológiai, életmódbeli tennivalókat, o az egészséges táplálkozás jelentőségét, o a mozgás egészségmegőrző hatását, o a társas kapcsolatok egészségetikai kérdéseit, o a káros szenvedélyek testi és személyiségromboló következményeit • erősíti o a személyiségfejlesztő hatásokat o a készségfejlesztést (kommunikáció, konfliktuskezelés, döntés…) o a testi- és mentális egészség fontosságát o a korszerű táplálkozás iránti igényt o a mindennapos testmozgás szükségességét o az egészséges párkapcsolatok kialakítását •

elutasítja o a káros szenvedélyeket (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztást) o az egészségre ártalmas szexualitást (AIDS prevenció).

2.12.1.3 Folyamatterv, cselekvési program 3

Hónapok

4

Feladatatok

Szeptember Október

Állapotfelmérés Az éves program kidolgozása

November-április

A tervezett programok lebonyolítása

Május

Az éves program értékelése, a

5

Felelősök

osztályfőnökök, szaktanárok vezetőség, munkaközösségvezetők, gyermekvédelmi felelős, szabadidő szervező, iskolaorvos vezetőség, osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, gyermekvédelmi felelős, szabadidő szervező, külső segítők A programok lebonyolításában 58


Tisza-parti Általános Iskola továbblépés feltérképezése

részt vevők

2.12.1.4.1 Színterek, módszerek Iskolai

Iskolán kívüli

Színterek Tanítási órán: - biológia - egészségtan - osztályfőnöki órák Tanórán kívül: - napközi, - tanulószoba - szakkör - szülői értekezlet - táborok, kirándulások - mozi, színház, kiállítás

Módszerek, tevékenységek - interaktív ismeretek - szituációs játékok - beszélgetések - művészeti foglalkozások - vetélkedő - kérdőív - információközlés - elrettentés

2.12.1.4.2 Általános állapotfelmérés és az ellátás területei Az iskolánkba járó tanulók higiénés kultúrája megfelelő A szülők nagy gondot fordítanak arra, hogy gyermekeik megjelenése rendezett, tiszta, ápolt legyen. Dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztást eddig nem tapasztaltunk. Nagy gondot fordítunk a gyerekek széles körű tájékoztatására, minden alkalmat megragadunk a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Egészség 2

Területek

Iskolaorvosi ellátás

3

Szűrések, vizsgálatok

Érzékszervi működés Mozgásszervi működés Vérnyomás Túlsúly Krónikus betegségek Fejlődési rendellenesség Beteg gyerekek ellátása

Iskolai balesetek:

4

Feladatok

Évenkénti szűrővizsgálat, illetve szükség esetén szakorvosi vizsgálat

Rosszullét, betegség, lázas állapot esetén. A szülő értesítése, illetve súlyosabb esetben az iskola felnőtt dolgozója a körzeti gyermekorvosi rendelőbe átkíséri a tanulót. Az eset súlyosságától függően a sérülés helyi ellátása, súlyosabb esetben szakorvos, mentőszolgálat és a szülők értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele.

59


Tisza-parti Általános Iskola Iskolán kívüli balesetek (tanulmányi kirándulás)

Iskolafogászat

Személyi tisztaság

Közétkeztetés

Baleset-megelőzés

Munkavédelem

A területileg illetékes orvosi ügyelet értesítése.

Fogászati szűrővizsgálat

Szájhigiénés felvilágosítás, szükség esetén kezelés vagy szakrendelésre utalás. A rendezett megjelenés, a Rendszeres tisztálkodás, napi személyes higiénia iránti többszöri kézmosás, fontossága, igényét kialakítása, fejlesztése a megfelelő öltözködési kultúra kialakítása, fejlesztése Iskolai étkeztetést és az iskolai Az étel mennyiségének, büfét a diákok nagy százalékban minőségének, tartalmasságának veszik igénybe. javítására való törekvés. A büfé egészséges, értékes tápanyagokat tartalmazó kínálatának kialakítása. Tanévenként rendszeres baleset- A tanulók részvételének megelőzési oktatás. biztosítása, a fokozottan balesetveszélyes területek folyamatos ellenőrzése, a tanári felügyelet megszervezése. Tanévenként rendszeres munkavédelmi oktatás.

A szaktanárok kötelesek a tantárgyuknak megfelelő munkavédelmi előírások oktatására.

5

6

Testi nevelés Területek

Megállapítások

Mindennapos testnevelés, Minden tanuló naponta részt testedzés alsó és felső tagozaton vesz a testmozgási programban. tanítási órán és tanórán kívüli tevékenységek keretében

Tanórai foglalkozások

Testmozgási program Életmód – sport Pszichofizikai képességek fejlesztése

Feladatok

1-4. évfolyamon minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgást, melynek ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos egészségfejlesztő testmozgást tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje, legfeljebb 5 perc felhasználásával lehet megszervezni. A kötelező óraszámok keretében a helyi tanterv előírásai szerint.

60

Nevelési és pedagógiai program Tanórán kívüli foglalkozások

Tisza-parti Általános Iskola Tömegsport: atlétika, kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás…

Iskolai szintű mozgósítás, hogy minél több tanuló vegyen részt rendszeresen a sportfoglalkozásokon.

Az eredmények értékelése. Felmentett tanulók Gyógytestnevelésben, könnyített testnevelésben részesülők A tanulók mozgásfejlettségével, állóképességével kapcsolatos felmérések

Orvosi szakvélemény alapján

Szülők, tanárok, gyógytestnevelők, egészségügyi szakemberek együttműködése.

A mozgásszegény életmód, a Minden tanuló számára fizikai fizikai képességek hanyatlása, a és motorikus képességmérés szellemi teljesítmény romlásának megelőzése érdekében.

Drogprevenció 7 Területek A tanulók ismeretei A tanulók attitűdje Jellemző szülői magatartás

Pedagógusok ismeretei

Pedagógusok problémaérzékenysége

8 Megállapítások Tanulóink az ismereteiket a szülőktől, nevelőktől, társaiktól és a médiából szerzik. A diákok pozitív hozzáállása az ismeretszerzéshez. A szülők együttműködnek az iskolával, nyitottak a gyermekeket fenyegető helyzetek megelőzésére. Tantestületünkben többen részt vettek a DADA program továbbképzésein, ismereteiket folyamatosan bővítik. A nevelőtestületünk minden tagja nyitott a gyermekeket fenyegető veszélyhelyzetek megelőzésére.

9 Feladatok Ismereteik bővítése, rendszerezése, téves információk kiszűrése. Véleményeik meghallgatása, korrigálása, megbeszélése. A szülők ismereteinek bővítése a szülői értekezleteken, illetve meghívott előadók segítségével, valamint egyéni beszélgetések során. Folyamatos és aktuális ismeretszerzés. Helyzetek időbeni észlelése, reagálása, problémák feltérképezése, kezelése.

2.12.2 A környezeti nevelés A környezet- és az egészségvédelem egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. A ránk bízott gyermekek nevelésében, tárgyi tudáson és érzelmi kapcsolaton alapuló felelősségteljes gondolkodás és aktív, cselekvő hozzáállás kialakítására törekszünk. A környezeti nevelés • stabil, megújulásra képes, felelősségteljes érzelmi kapcsolatot alapozzon meg az élőés élettelen környezettel • fejlessze a szándékot és a képességet a környezet aktív megismerésére 61


• •


keltse fel az igényt, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre tegyen képessé változások jelzéseinek felfogására, a problémák tudatosítására, okainak megértésére, a lehetséges megoldások keresésére

2.12.2.1 Célok, értékek a környezeti nevelésben •

•

Általános célok o Az egyetemes természetnek - a Világegyetem egészének - mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt o a Föld egészséges folyamatainak megőrzésére, a természeti értékek visszaállítására, a harmóniára való törekvés o a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai céljaink o az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása o az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése o rendszerszemléletre nevelés o holisztikus szemléletmód kialakítása o fenntarthatóságra nevelés o a környezetetika hatékony fejlesztése o érzelmi és értelmi környezeti nevelés o tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés o tolerancia kialakítása o a környezettudatos magatartás és életvitel segítése o az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése o az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása o ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát o helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések o problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség o globális összefüggések megértése o létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása o az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás o a családi életre nevelés fejlesztése o az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

2.12.2.2 A környezeti nevelés feladatai •

Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése o helyi értékek és problémák feltérképezése o helyi célok megfogalmazása öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság o lakóhely megismerése értékek, gondok, a megoldás módjai o hagyományok védelme családi, iskolai, települési, nemzet szinteken o azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken 62



o a kommunikáció fejlesztése a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel o a lehetőségek kihasználása napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok 2.12.2.3 Jellemzők, célok, feladatok, tevékenységek Jellemzők

Célok

Feladatok, tevékenységek

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Helyi forgalom

Közlekedési biztonság növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése Csökkentés

- „fekvőrendőrök” megléte - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló - biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése - lakó- és pihenő övezet megóvása - parkosítás az iskola környékén, az iskolakertben: a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - újabb játszóterek - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, homok cseréje - festések, felújítások - a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása - gázkazán szabályozása

Légszennyezés

Szemét és kutyapiszok Tiszta, egészséges környezet

Eu-s normáknak megfelelő játszótér kialakítása Az iskolabelső

A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

Világítás

Egészséges, takarékos Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen Biztonságos aljzat A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség A tanulókban

Vízfelhasználás Iskolakert Udvar Az iskola eszközellátottsága

Fogyasztóvédelem

- energiatakarékos izzók és fénycsövek használata - víztakarékos öblítés, az automata csapok karbantartása - növények gondozása, pótlása, felújítása, fajátékok, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása - az aszfaltozott rész felújítása - a tantermekben interaktív tábla, projektor és számítógép - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok - videokamera, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár

- az egyes tantárgyakba kell beépíteni a 63

Nevelési és pedagógiai program kialakítani és fejleszteni: - tudatos, kritikus fogyasztói magatartást, - ökológiai fogyasztóvédelmet - környezettudatos - fenntartható fogyasztást.

Tisza-parti Általános Iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat, - tanórán kívüli tevékenységek (pl. vetélkedők), - iskolán kívüli helyszínek látogatása (pl. piaci séták), - hazai és nemzetközi együttműködések más iskolákkal, civil szervezetekkel,

2.12.2.4 A módszerek kiválasztásának szempontjai • • • • • •

• • • • •

• • • • • • • • • •

•

fejlesszék a tanulók szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére o biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket o problémamegoldó gondolkodás, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre o vizsgálják, hogy mit tehet a tanuló a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása, érdekében o tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét o tegyék világossá, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak o teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók o szülők, külső szövetségek alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére 64


•


legyen bennük sok játékos elem

2.12.2.5 A környezeti nevelés módszerei •

•

•

Hagyományos módszerek o tanulmányi séta, kirándulások, táborok o szituációs játékok, művészi kifejezés o kiállítások, múzeum-látogatások o jeles napok a Víz Világnapja, a Föld Napja, Madarak és Fák Napja o gyűjtőmunka, o egyszerű és célzott megfigyelések, mérések o érzelmi nevelés Aktív és interaktív módszerek: o riport, tudósítás o közösségépítés, kooperatív csoportok o kísérletezés, modellezés o projektmunka, témahét o anyaggyűjtés – média, internet o bemutatkozás, prezentáció Kreatív tevékenységek o az iskola körüli kert gondozása, folyamatos szépítése, fejlesztése o környezettudatos viselkedési minták közvetítése o szelektív hulladékgyűjtés o természetvédelmi és fenntartási munkák o az esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, művészi kifejezés vizuális művészet a környezeti nevelésben irodalmi alkotások zeneművészet

2.12.2.6 Eszközök, eljárások A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálást. A környezeti nevelés színterei: Tanítási órán • Az alsó tagozaton o az olvasás, szövegértés, szövegalkotás területén, a környezetismeret, a rajz, az ének, a technika, lehetőség szerint a matematika órákba beépítve a környezettudatos szemléletet • A felső tagozaton o a természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, osztályfőnöki órákon valósulhat meg a környezeti nevelés Tanórán kívül o előadások szervezése o kiállítások látogatása 65


o o o o o o o o


részvétel a városi programokon megfigyelések, kísérletek a szabadban szemétgyűjtés, parkosítás akadályversenyek diáknap közlekedésbiztonsági nap tanulmányi versenyek, vetélkedők napközis szabadidős foglalkozások

2.12.2.7 Eszközök, felszerelések •

•

•

•

•

Környezetvédelmi vizsgálódások o mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők o határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek o indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység) o glicerin, cellux Elsősegélykészlet alapvető anyag o sebtapasz, közepes méretű steril kötszer, nagyméretű steril kötszer, extra- nagy steril kötszer, steril szempárna o háromszögletű kötöző-kendő, krepp kötöző-tekercs o biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz Szemléltetés o applikációs képek, fali tablók o IKT eszközök o digitális tananyagok, ismeretterjesztő bázis o a tantárgyaknak megfelelő szemléltető eszközök A példamutató iskolai környezet o a termek, a folyosók, a mellékhelyiségek, az udvar tisztasága és esztétikus kialakítása o növények, élősarok, ültetése, gondozása o anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés o egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé o gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése, vetélkedők szervezése o szelektív hulladékgyűjtés o pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása Kommunikáció o Iskolán belül munkaértekezletek, faliújság, spontán beszélgetés • felelősök rendszere a diákönkormányzat ülései, diákközgyűlés • felelősök rendszere iskolarádió o Iskolán kívül tájékoztató füzet elektronikus napló szülői faliújság szülői értekezletek, iskolaszék, szülői munkaközösségi megbeszélések tájékoztató levelek az iskola honlapja

66



2.12.2.8 Az egészségnevelési és környezeti nevelési program ellenőrzése, értékelése, minőségének biztosítása Az egészség- és környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Értékmegőrzésre, értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Az iskola egészség- és környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest- markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet. Ezeken a területeken fokozottan jellemző a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák, eljárások használata, a tantárgyközi kompetenciák fejlesztése. 2.12.2.8.1 Elvárások a pedagógusok egészség- és környezeti nevelési munkája kapcsán •

• • • • • • • • • •

•

Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítsanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzésre, szabályalkotásra. Segítsék a szabályok és összefüggések megállapítását a napi élethelyzetekben megjelenő példák és szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag élményt nyújtson, legyen természetes valóságában tanulmányozható. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. Dolgozzanak projektszemlélettel, segítsék tanulóik kommunikációját, prezentációs munkáját. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozzák meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák o a tanulói kíváncsiság megőrzését; o az aktivitás fenntartását és megerősítését; o a belső motivációs bázis fejlesztését; o az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; o a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; o a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; o az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. A hagyományos eszközök mellett használják ki az infokommunikációs eszközökben rejlő lehetőségeket o digitális tananyagok, internet…

2.12.2.8.2 A tanulók munkájának ellenőrzésének, értékelésének szempontjai

67



Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Az értékelés során a nevelő • körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, • értékelje a személyes előrehaladást és adjon határozott instrukciókat a továbblépéshez, • segítse a fontos az összefüggések meglátását Eredményvizsgálat • Az egészség és környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Az eredményvizsgálat irányuljon: • az egyes tanulók esetében o az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására o a szociális képességek alakulására o a beállítódások és értékorientáció fejlődésére o a csoporthelyzet megismerésére o a konfliktuskezelés módjára irányul • az osztályközösségek esetében o a csoportviszonyok alakulásának o a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak o az informális kapcsolatrendszernek o a tevékenységrendszernek a megismerésére Eredményvizsgálati módszereink • folyamatkövető megfigyelés • célzott megfigyelés • helyzetfelmérés • tevékenységelemzés • egyéni és csoportos megbeszélés.

2.12.2.9 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai célok, feladatok A tudatos környezeti nevelés részét képezik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok, melyek tantárgyközi kompetenciák fejlesztése során épülnek be az iskolai tanterv bizonyos részeibe Ezeket az ismereteket hagyományos módszerekkel, szokványos tanórai keretek között nem lehet hatékonyan oktatni. Konkrét ismeretek helyett bizonyos készségek kritikus gondolkodás, egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás - hangsúlyos fejlesztésével lehet eredményeket elérni. A fogyasztóvédelemi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és mindennapi életünkben való képviselete jelenti. Fogyasztóként minden állampolgár a következő alapvető jogokkal rendelkezik: • az alapvető szükségleteik kielégítéséhez • a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz 68


• • • • • •


a különböző termékek és szolgáltatások közötti választáshoz a megfontolt választáshoz szükséges tények megismeréséhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához

2.12.2.9.1 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése 69



• az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. A tanulókkal meg kell ismertetni a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. A fogyasztás során hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. • Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás o Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. • Ökológiai fogyasztóvédelem o Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. • Környezettudatos fogyasztás o Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. • Fenntartható fogyasztás o A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. • Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem o Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 2.12.2.9.2 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak jól beépíthetők • az egyes tantárgyak, tanórai foglalkozásaiba o technika, matematika, fizika, földrajz, magyar, biológia, kémia, informatika, történelem, médiaismeret, osztályfőnöki óra… • a tanórán kívüli tevékenységekbe 70


• •


o vetélkedők, versenyek, rendezvények az iskolán kívüli helyszínek esetén o piaci séták, üzletek, bankok látogatása hazai és nemzetközi együttműködések során o más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel

2.12.2.9.3 Módszertani elemek Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között, hanem a tantárgyközi kapcsolódásokat kihasználva, bizonyos alapkészségeket fejlesztünk a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. • Ilyen készségek o a kritikus gondolkodás, o az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás o az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás o a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése, és bevonása az iskolai nevelési programokba. Az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok kapcsán a gyerekek és családjaik tudatosabban élik meg fogyasztói szokásaikat. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása megfelelő keretet teremthet a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének, az emberek vásárlási szokásai terén. Ezek a következők: • médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, • egyéni és csoportos döntéshozatal • helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása • adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában • problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • szimulációs játékok, esettanulmányok viták o eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése • Érveléstechnikai gyakorlatok o hatékony érdekérvényesítés

2.13

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, továbbá mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket. Ezért a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők. A diszkriminációmentességen, szegregációmentességen túl az esélyegyenlőség érvényesülését is biztosítani kell a közoktatási intézményekben. Az egyenlő bánásmód követelményének 71



betartása mellett törekedni kell az esélyegyenlőség előmozdítására is. Ez olyan aktív, cselekvő magatartást feltételez, amelynek eredménye, hogy az érintettek valóban aktív részeseivé válnak a számukra biztosított lehetőségeknek. Az esélyegyenlőségi programban különösen az alábbi csoportokra irányul a figyelem: • hátrányos helyzetű tanulók, • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, • sajátos nevelési igényű tanulók. A három fogalom értelmezésénél a hatályos jogszabályokban meghatározottakat követjük.

2.13.1 Intézményünk célja Alapvető célunk, hogy biztosítsuk intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Esélyt kell teremtenünk a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálására, esélyegyenlőségük előmozdítására minden tevékenységünk során. Esélyegyenlőségi célok: • A beiratkozásnál, az oktatási intézménybe való felvételnél, a hatályos jogszabályok alapján, az iskola körzetébe tartozó gyermekek felvétele után először HHH tanulók felvételi kérelmét teljesítjük. • A tanításban és az ismeretközvetítésben a korszerű pedagógiai eljárásokat, differenciált módszertant alkalmazunk. • A gyermekek egyéni fejlesztésére biztosítjuk a megfelelő szakellátottságot. • A tanulók sikeres előmenetele céljából alkalmazzuk az egyéni fejlesztési terveket. • A tananyag kiválasztásában figyelembe vesszük a tanulók képességeit. • Továbbtanulásban és pályaorientációban vállaljuk a diákok képességeihez illeszkedő felkészítést. • Pedagógusainkat csoportos, egyéni, belső- és külső továbbképzéseken tesszük képessé a feladatok ellátására. • Együttműködő kapcsolatot építünk ki a szülői házzal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, valamint az óvodákkal és középfokú oktatási intézményekkel.

2.13.2 Oktatási, nevelési gyakorlatunk A tanulási kudarcok – melyek a gyermekek hátrányos helyzetéből, szorgalmuk hiányából, gyengébb képességeikből következnek – a többiektől való végleges leszakadás kockázatát rejtik magukban. Éppen ezért fontos feladatunk e tanulók felzárkóztatásának segítése. • Pedagógiai programunk alapján a szociális hátrányok enyhítése alapvető feladat. Ezen hátrányokkal küzdő gyerekek kiszűrése, problémáik feltárása követelmény. • Gyermekvédelmi felelősünk nevelőtestületi továbbképzéssel és szakmai anyagok továbbításával segíti a tantestületet a problémás gyermekek kiszűrésében. • Fejlesztő pedagógusunk egyéni terv alapján foglalkozik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal. • A pedagógusok és a pedagógiai asszisztensek segítik a rászoruló gyerekeket. A korszerű tanítási módszerek elsajátítására nevelőtestületi továbbképzéseket szervezünk. (Tanulás tanítása, kooperatív technikák, projektpedagógia.)

72



2.13.3 Sajátos nevelési igényű tanulók támogatása A sajátos nevelési igényű tanulóknak, gyermekeknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotuknak megfelelő pedagógiai fejlesztésben, gyógypedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy igényjogosultságukat megállapították. Iskolánkban fejlesztőpedagógus és utazó gyógypedagógusok végzik ezt a munkát

2.13.4 Az iskola kapcsolatrendszere Az iskola a gyermekek védelme, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése céljából rendszeresen kapcsolatot tart a szülőkkel, az iskolaorvossal, a védőnőkkel, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal. A tanulók tehetségének kibontakoztatása és az egészséges életmódra nevelés érdekében az intézmény együttműködik a város kulturális és sportlétesítményeivel, kapcsolatot tart különböző sportegyesületekkel.

Szeged, 2015. szeptember 1.

Jóváhagyta:

Schaller Györgyi intézményvezető

73



2.14 Mellékletek 2.14.1. számú melléklet

A szöveges értékelés mondatbankja 1. osztály 1. félév Magatartás • Magatartása példás. – Magatartása jó. – Magatartása változó. – Magatartása rossz. • Kapcsolata társakkal: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival barátságos. – Társaival együttműködő. – Társaival türelmes. – Társaival közömbös. – Társaival türelmetlen. – Társaival goromba. • Felnőttekhez való viszony: Felnőttekhez való viszonyában együttműködő. Felnőttekhez való viszonyában udvarias. - Felnőttekhez való viszonyában segítőkész. – Felnőttekkel szembeni viselkedése gyakran kifogásolható. • Tanórán: Tanórán aktív. – Tanórán fegyelmezett. – Tanórán együttműködő. – Tanórán passzív. – Tanórán fegyelmezetlen. – Tanórán rendbontó. • Tanórán kívül: Tanórán kívül együttműködő. – Tanórán kívül fegyelmezett. – Tanórán kívül fegyelmezetlen. – Tanórán kívül rendbontó. Szorgalom • Szorgalma példás. – Szorgalma jó. – Szorgalma változó. – Szorgalma hanyag. • Tanuláshoz való viszony: Tanuláshoz való viszonya aktív. - Tanuláshoz való viszonya érdeklődő. - Tanuláshoz való viszonya kötelességtudó. - Tanuláshoz való viszonya felületes. - Tanuláshoz való viszonya érdektelen. - Tanuláshoz való viszonya hanyag. • A tanulásban: A tanulásban önálló. – A tanulásban kitartó. – A tanulásban gyakran szorul segítségre. – A tanulásban önállótlan. • Házi feladat: Házi feladatát elkészíti. – Házi feladatát alkalmanként elfelejti. – Házi feladatát gyakran nem készíti el. • Felszerelése: Felszerelése általában hiánytalan. – Felszerelése néha hiányos. – Felszerelése gyakran hiányos. Magyar nyelv és irodalom • Hangképzés: Hangképzése pontos. – Hangképzése javítást igénylő. – Hangképzése logopédus által fejlesztésre szorul. • Beszéde: Beszéde érthető. –Beszéde nehezen érthető. – Beszédtempója megfelelő. – Beszédtempója lassú. – Beszédtempója hadaró. – Beszédtempója akadozó. – Beszédtempója dadogó. – Hangereje megfelelő. – Hangereje halk. – Hangereje harsány. • Hallott szöveg: A hallott szöveget önállóan megérti. - A hallott szöveget segítséggel érti meg. - A hallott szöveget nem érti meg. • Szóbeli kifejezőkészsége: Szóbeli kifejezőkészsége választékos. - Szóbeli kifejezőkészsége érthető. - Szóbeli kifejezőkészsége nehézkes. – Egész mondatokban fejezi ki magát. – Segítséggel fejezi ki magát. • Szókincs: Szókincse gazdag, választékos. – Szókincse korosztályának megfelelő. – Szókincse hiányos. Olvasás 74


• • •


Betűismeret: A betűket biztosan ismeri és olvassa. – Betűismerete bizonytalan. – Betűismerete hibás. - Betűket téveszt. Hangos olvasás: Olvasása folyamatos. – Olvasása szótagoló. – Olvasása betűző. Szövegértés: Szövegeket önállóan ért meg. – Szövegértése pontos. – Szövegértése megfelelő. – Szövegértése bizonytalan. – Szövegértése hibás. – Szövegértése segítséget igénylő.

Írás Betűismeret: A tanult betűket biztosan ismeri és írja. – A betűk írásában még bizonytalan. • Másolás:Munkája mindig pontos, hibátlan. – Másolásban néha hibázik. – Másolásban gyakran hibázik. • Írástempó: Írástempója lendületes, gyors. – Írástempója megfelelő. – Írástempója akadozó. – Írástempója lassú. – Írástempója lassú. • Íráskép: Írásképe tetszetős. – Írásképe esztétikus. – Írásképe jól olvasható. – Írásképe rendezetlen. – Írásképe nehezen olvasható. – Írásképe igénytelen. Matematika • Számfogalom: Számfogalma a tanult számkörben kialakult. – Számfogalma a tanult számkörben kialakulatlan. • Számszomszédok: A számszomszédokról biztosak az ismeretei. – A számszomszédok felismerésében bizonytalan. - A számszomszédokat téveszti. – A számszomszédokat nem ismeri fel. • Számok tulajdonságai: A számok tulajdonságait önállóan felismeri és megnevezi. – A számok tulajdonságait segítséggel ismeri fel. – A számok tulajdonságait nem ismeri fel. • Számok bontása: A számok bontását önállóan végzi. – A számok bontott alakjait biztosan ismeri. – A számok bontását segítséggel végzi. – A számok bontását nem képes elvégezni. • Műveletek: A műveleteket pontosan értelmezi és végzi. A műveletek értelmezésében alkalmanként hibázik. – A műveletek végzésében alkalmanként hibázik. – A műveletek értelmezésében gyakran téved. – A műveletek értelmezésében bizonytalan. – A műveletek végzésében gyakran téved. – A műveletek végzésében bizonytalan. Környezetismeret • Megfigyelések: Megfigyelései pontosak. - Megfigyelései felületesek. – Megfigyelései pontatlanok. • Tapasztalatok: Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. – Megfigyeléseit segítséggel fogalmazza meg. - Megfigyelései pontatlanok. • Szokásrendjének alakulása: Közvetlen környezetével szemben igényes. – Közvetlen környezetével szemben még nem igényes. – Testének, ruházatának, eszközeinek épségére vigyáz. – Testének, ruházatának, eszközeinek épségére nem mindig ügyel kellő mértékben. – Testének, ruházatának, eszközeinek épségére nem vigyáz. Ének-zene • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • A dalok éneklése: A tanult dalokat önállóan énekli. – A tanult dalokat szívesen énekli. –A tanult dalokat segítséggel énekli. – A dalokat csak csoportban énekli. • Ritmus: A tanult ritmusértékeket alkalmazza. – A tanult ritmusértékeket megnevezi. – A tanult ritmusértékeket nem ismeri. • Dallam, szöveg: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. – A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. •

75


•


Dalos játékok: A dalos játékokban szívesen vesz részt. – A dalos játékokban passzívan vesz részt. – A dalos játékokban rendbontóan vesz részt.

Rajz és vizuális kultúra • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Színhasználat: Munkáin változatosan használja a színeket. – Munkáin sajátos módon használja a színeket. – Munkáin visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználat: A rajzeszközöket kiemelkedően használja. – A rajzeszközöket jól használja. – A rajzeszközöket megfelelően használja. – A rajzeszközöket bátortalanul használja. • Térkihasználás: A rajzfelületet maximálisan kihasználja. – A rajzfelületet bátortalanul használja. - A rajzfelületet aránytalanul használja. Technika és életvitel • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Munkadarabok: Munkadarabjai pontosak. – Munkadarabjai esztétikusak. – Munkadarabjai gyakran pontatlanok. • Eszközhasználat: Az eszközöket jól használja. – Az eszközöket biztonságosan használja. – Az eszközöket megfelelően használja. – Az eszközöket bátortalanul használja. Testnevelés és sport • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Az órai tevékenységben nem szívesen vesz részt. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. – A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. – A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. • Mozgásos játék: A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. – A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. – A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. – A mozgásos játékokban rendbontóan vesz részt. Sakk • Alapismeretek: A sakktáblát és a figurák menetmódját tökéletesen ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját jól ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját pontatlanul ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját még nem elég jól ismeri. • Szabályok: A sakkjáték szabályaival tisztában van, és azokat helyesen alkalmazza. – A sakkjáték szabályaival tisztában van és, azokat többnyire helyesen alkalmazza. – A sakkjáték szabályaival tisztában van, bár azokat gyakran hibásan alkalmazza. • Játszma: Egy játszma végigjátszása nagy rutinja miatt könnyedén megy. – Egy játszma végigjátszása gördülékenyen megy. – Egy játszma végigjátszása kicsit akadozva, de megy. – Egy játszma végigjátszása rutin hiánya miatt még nem megy. • Tervalkotás: A játék során az állást helyesen értékelve alkot tervet. – A játék során az esetek nagyobb részében jól alkot tervet. – A játék során esetlegesen, inkább lépésekben gondolkodva alkot tervet. Erkölcstan • A tanuló életkorához képest reális képpel rendelkezik önmagáról. –A tanuló életkorához képest még nem rendelkezik reális képpel önmagáról. • A tanuló betartja az udvarias viselkedés illemszabályait. –A tanuló még nem tartja be az udvarias viselkedés illemszabályait. 76


•


A tanuló szívesen bekapcsolódik az órai munkába. –A tanuló csak kérésre kapcsolódik be az órai munkába. – A tanuló kérésre sem kapcsolódik be az órai munkába.

1. osztály 2. félév Magatartás • Magatartása példás. – Magatartása jó. – Magatartása változó. – Magatartása rossz. • Kapcsolat a társakkal: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival barátságos. – Társaival együttműködő. – Társaival türelmes. – Társaival közömbös. – Társaival türelmetlen. – Társaival goromba. • Felnőttekhez való viszony: Felnőttekhez való viszonyában együttműködő. Felnőttekhez való viszonyában udvarias. - Felnőttekhez való viszonyában segítőkész. – Felnőttekkel szembeni viselkedése gyakran kifogásolható. • Tanórán: Tanórán aktív. – Tanórán fegyelmezett. – Tanórán együttműködő. – Tanórán passzív. – Tanórán fegyelmezetlen. – Tanórán rendbontó. • Tanórán kívül: Tanórán kívül együttműködő. – Tanórán kívül fegyelmezett. – Tanórán kívül fegyelmezetlen. – Tanórán kívül rendbontó. Szorgalom: • Szorgalma példás. – Szorgalma jó. – Szorgalma változó. – Szorgalma hanyag. • Tanuláshoz való viszony: Tanuláshoz való viszonya aktív. - Tanuláshoz való viszonya érdeklődő. - Tanuláshoz való viszonya kötelességtudó. - Tanuláshoz való viszonya felületes. - Tanuláshoz való viszonya érdektelen. - Tanuláshoz való viszonya hanyag. • A tanulásban: A tanulásban önálló. – A tanulásban kitartó. – A tanulásban gyakran szorul segítségre. – A tanulásban önállótlan. • Munkája csoportban: Munkája csoportban aktív. – Munkája csoportban kezdeményező. – Munkája csoportban irányító. – Munkája csoportban kreatív. – Munkája csoportban együttműködő. – Munkája csoportban segítőkész. – Munkája csoportban passzív. – Munkája csoportban hárító. – Munkája csoportban hátráltató. • Házi feladat: Házi feladatát elkészíti. – Házi feladatát alkalmanként elfelejti. – Házi feladatát gyakran nem készíti el. • Felszerelése: Felszerelése általában hiánytalan. – Felszerelése néha hiányos. – Felszerelése gyakran hiányos. Magyar nyelv és irodalom • Hangképzés: Hangképzése pontos. – Hangképzése javítást igénylő. – Hangképzése logopédus által fejlesztésre szorul. • Beszéde: Beszéde érthető. –Beszéde nehezen érthető. – Beszédtempója megfelelő. – Beszédtempója lassú. – Beszédtempója hadaró. – Beszédtempója akadozó. – Beszédtempója dadogó. – Hangereje megfelelő. – Hangereje halk. – Hangereje harsány. • Szóbeli kifejezőkészsége: Szóbeli kifejezőkészsége választékos. - Szóbeli kifejezőkészsége érthető. - Szóbeli kifejezőkészsége nehézkes. – Egész mondatokban fejezi ki magát. – Segítséggel fejezi ki magát. • Szókincs: Szókincse gazdag, választékos. – Szókincse korosztályának megfelelő. – Szókincse hiányos. Olvasás • Hangos olvasás: Olvasása folyamatos. – Szavanként olvas. – Olvasása szótagoló. – Olvasása betűző. 77


•


Értő olvasás: Szövegeket önállóan ért meg. – Szövegértése pontos. – Szövegértése megfelelő. – Szövegértése bizonytalan. – Szövegértése hibás. – Szövegértése segítséget igénylő.

Írás Másolás:Munkája mindig pontos, hibátlan. – Másolásban néha hibázik. – Másolásban gyakran hibázik. • Írástempó: Írástempója lendületes, gyors. – Írástempója megfelelő. – Írástempója akadozó. – Írástempója lassú. – Írástempója lassú. • Íráskép: Írásképe tetszetős. – Írásképe esztétikus. – Írásképe jól olvasható. – Írásképe rendezetlen. – Írásképe nehezen olvasható. – Írásképe igénytelen. • Tollbamondás: Tollbamondás után hibátlanul ír. – Tollbamondás után kevés hibával ír. – Tollbamondás után sok hibával ír. Matematika • Számfogalom: Számfogalma a tanult számkörben kialakult. – Számfogalma a tanult számkörben kialakulatlan. • Összeadás: Összeadása pontos. – Az összeadás végzésében alkalmanként hibázik. – Az összeadás végzésében gyakran téveszt. – Az összeadás végzésében bizonytalan. • Kivonás: Kivonása pontos. – A kivonás végzésében alkalmanként hibázik. – A kivonás végzésében gyakran téveszt. – A kivonás végzésében bizonytalan. • Pótlás: Pótlása pontos. – A pótlás végzésében alkalmanként hibázik. – A pótlás végzésében gyakran téveszt. – A pótlás végzésében bizonytalan. • Szöveges feladatok: Egyszerű szöveges feladatot önállóan old meg. – Egyszerű szöveges feladatok megoldásában bizonytalan. – Egyszerű szöveges feladatok megoldásában gyakran hibázik. Környezetismeret • Megfigyelések: Megfigyelései pontosak. - Megfigyelései felületesek. – Megfigyelései pontatlanok. • Tapasztalatok: Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. – Megfigyeléseit segítséggel fogalmazza meg. - Megfigyelései pontatlanok. • A tanultak: A tanultakról kiemelkedő a tudása. - A tanultakról biztos a tudása. – A tanultakról egy-egy részletben bizonytalan a tudása. – A tanultakról hiányosak az ismeretei. • Tájékozottság: Tájékozottsága átlagon felüli. – Tájékozottsága korának megfelelő. – Tájékozottsága hiányos. Ének-zene • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • A dalok éneklése: A tanult dalokat önállóan énekli. – A tanult dalokat szívesen énekli. –A tanult dalokat segítséggel énekli. – A dalokat csak csoportban énekli. • Ritmus: A tanult ritmusértékeket alkalmazza. – A tanult ritmusértékeket megnevezi. – A tanult ritmusértékeket nem ismeri. • Dallam, szöveg: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. – A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. • Dalos játékok: A dalos játékokban szívesen vesz részt. – A dalos játékokban passzívan vesz részt. – A dalos játékokban rendbontóan vesz részt. •

Rajz és vizuális kultúra • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. 78



Színhasználat: Munkáin változatosan használja a színeket. – Munkáin sajátos módon használja a színeket. – Munkáin visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználat: A rajzeszközöket kiemelkedően használja. – A rajzeszközöket jól használja. – A rajzeszközöket megfelelően használja. – A rajzeszközöket bátortalanul használja. • Térkihasználás: A rajzfelületet maximálisan kihasználja. – A rajzfelületet bátortalanul használja. - A rajzfelületet bátortalanul használja. Technika és életvitel • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Munkadarabok: Munkadarabjai pontosak. – Munkadarabjai esztétikusak. – Munkadarabjai gyakran pontatlanok. • Eszközhasználat: Az eszközöket jól használja. – Az eszközöket biztonságosan használja. – Az eszközöket megfelelően használja. – Az eszközöket bátortalanul használja. Testnevelés és sport • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Az órai tevékenységben nem szívesen vesz részt. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. – A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. – A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. • Mozgásos játék: A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. – A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. – A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. – A mozgásos játékokban rendbontóan vesz részt. Sakk • Alapismeretek: A sakktáblát és a figurák menetmódját tökéletesen ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját jól ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját pontatlanul ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját még nem elég jól ismeri. • Szabályok: A sakkjáték szabályaival tisztában van, és azokat helyesen alkalmazza. – A sakkjáték szabályaival tisztában van és, azokat többnyire helyesen alkalmazza. – A sakkjáték szabályaival tisztában van, bár azokat gyakran hibásan alkalmazza. • Játszma: Egy játszma végigjátszása nagy rutinja miatt könnyedén megy. – Egy játszma végigjátszása gördülékenyen megy. – Egy játszma végigjátszása kicsit akadozva, de megy. – Egy játszma végigjátszása rutin hiánya miatt még nem megy. • Tervalkotás: A játék során az állást helyesen értékelve alkot tervet. – A játék során az esetek nagyobb részében jól alkot tervet. – A játék során esetlegesen, inkább lépésekben gondolkodva alkot tervet. Erkölcstan • A tanuló betartja az udvarias viselkedés illemszabályait. –A tanuló még nem tartja be az udvarias viselkedés illemszabályait. • Társas kapcsolataiban figyelmes. – Társas kapcsolataiban barátságos. – Társas kapcsolataiban együttműködő. – Társas kapcsolataiban türelmes. - Társas kapcsolataiban türelmetlen. – Társas kapcsolataiban közömbös. – Társas kapcsolataiban goromba. • Gondolatairól, érzéseiről önállóan számol be. – Gondolatairól, érzéseiről kérdések segítségével számol be. – Gondolatairól, érzéseiről ritkán számol be. • Tanórán aktív. – Tanórán csak biztatásra tevékeny. – Tanórán passzív. – Tanórán rendbontó. •

79



2. osztály 1. félév Magatartás • Szorgalma példás. – Szorgalma jó. – Szorgalma változó. – Szorgalma hanyag. • Magatartása példás. – Magatartása jó. – Magatartása változó. – Magatartása rossz. • Kapcsolat a társakkal: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival barátságos. – Társaival együttműködő. – Társaival türelmes. – Társaival közömbös. – Társaival türelmetlen. – Társaival goromba. • Felnőttekhez való viszony: Felnőttekhez való viszonyában együttműködő. Felnőttekhez való viszonyában udvarias. - Felnőttekhez való viszonyában segítőkész. – Felnőttekkel szembeni viselkedése gyakran kifogásolható. • Tanórán: Tanórán aktív. – Tanórán fegyelmezett. – Tanórán együttműködő. – Tanórán passzív. – Tanórán fegyelmezetlen. – Tanórán rendbontó. • Tanórán kívül: Tanórán kívül együttműködő. – Tanórán kívül fegyelmezett. – Tanórán kívül fegyelmezetlen. – Tanórán kívül rendbontó. Szorgalom • Tanuláshoz való viszony: Tanuláshoz való viszonya aktív. - Tanuláshoz való viszonya érdeklődő. - Tanuláshoz való viszonya kötelességtudó. - Tanuláshoz való viszonya felületes. - Tanuláshoz való viszonya érdektelen. - Tanuláshoz való viszonya hanyag. • A tanulásban: A tanulásban önálló. – A tanulásban kitartó. – A tanulásban gyakran szorul segítségre. – A tanulásban önállótlan. • Házi feladat: Házi feladatát elkészíti. – Házi feladatát alkalmanként elfelejti. – Házi feladatát gyakran nem készíti el. • Felszerelése: Felszerelése általában hiánytalan. – Felszerelése néha hiányos. – Felszerelése gyakran hiányos. • Munkája csoportban: Munkája csoportban aktív. – Munkája csoportban kezdeményező. – Munkája csoportban irányító. – Munkája csoportban kreatív. – Munkája csoportban együttműködő. – Munkája csoportban segítőkész. – Munkája csoportban passzív. – Munkája csoportban hárító. – Munkája csoportban hátráltató. Magyar nyelv és irodalom • Szóbeli kifejezőkészsége: Szóbeli kifejezőkészsége választékos. - Szóbeli kifejezőkészsége érthető. - Szóbeli kifejezőkészsége nehézkes. – Egész mondatokban fejezi ki magát. – Segítséggel fejezi ki magát. • Szókincs: Szókincse gazdag, választékos. – Szókincse korosztályának megfelelő. – Szókincse hiányos. • Kérdések, utasítások megértése: Kérdést, utasítást pontosan ért meg. – Kérdést, utasítást pontatlanul ért meg. – Kérdést, utasítást hibásan ért meg. • Válasza: Válaszai általában választékosak, pontosak. – Válaszai általában pontosak. – Válaszai általában felületesek. – Válaszait általában nehezen fogalmazza megOlvasás • Hangos olvasás: Hangos olvasása folyamatos, tempója közelít az élő beszédhez. – Olvasása kifejező, írásjelekre figyelő. - Olvasása folyamatos. – Olvasása pontos. – Olvasása pontatlan. Olvasása lassú. - Olvasása szótagoló. – Olvasása betűző. • Szövegértés: Szövegeket önállóan ért meg. – Szövegértése pontos. – Szövegértése megfelelő. – Szövegértése bizonytalan. – Szövegértése hibás. – Szövegértése segítséget igénylő. • Memoriter: Verset hangulatosan mond. – Verset pontosan mond. – Verset kevés hibával mond. – Verset bizonytalanul mond. – Verset hadarva mond. – Verset pontatlanul mond. 80



Írás Másolás: Munkája mindig pontos, hibátlan. – Másolásban néha hibázik. – Másolásban gyakran hibázik. • Írástempó: Írástempója lendületes, gyors. – Írástempója megfelelő. – Írástempója akadozó. –Írástempója lassú. • Íráskép: Írásképe tetszetős. – Írásképe esztétikus. – Írásképe jól olvasható. – Írásképe rendezetlen. – Írásképe nehezen olvasható. – Írásképe igénytelen. Nyelvtani, helyesírási ismeretek • Ábécé: Az ábécét pontosan tudja. – Az ábécét pontatlanul tudja. – Az ábécét nem tudja. • Betűrend: Betűrendbe sorolni önállóan tud. – Betűrendbe sorolni segítséggel tud. – Betűrendbe sorolni segítséggel sem tud. • Tollbamondás: Tollbamondás után hibátlanul ír. – Tollbamondás után kevés hibával ír. – Tollbamondás után sok hibával ír. • Elválasztás: Az elválasztás szabályait biztosan alkalmazza. – Az elválasztás szabályait kevés hibával alkalmazza. – Az elválasztás szabályait sok hibával alkalmazza. • A j/ly-os szavak: A j/ly-os szavakat biztosan, hibátlanul írja. – A j/ly-os szavakat kevés hibával írja. – A j/ly-os szavakat sok hibával írja. Matematika • Számfogalom: Számfogalma a tanult számkörben kialakult. – Számfogalma a tanult számkörben kialakulatlan. • Műveletek: A műveleteket pontosan értelmezi és végzi. – a műveletek értelmezésében alkalmanként hibázik. – A műveletek végzésében alkalmanként hibázik. – A műveletek értelmezésében gyakran téved. – A műveletek értelmezésében bizonytalan. – A műveletek végzésében gyakran téved. – A műveletek végzésében bizonytalan. • Összeadás: Összeadása pontos. – Az összeadás végzésében alkalmanként hibázik. – Az összeadás végzésében gyakran téveszt. – Az összeadás végzésében bizonytalan. • Kivonás: Kivonása pontos. – A kivonás végzésében alkalmanként hibázik. – A kivonás végzésében gyakran téveszt. – A kivonás végzésében bizonytalan. • Szöveges feladatok: Egyszerű szöveges feladatot önállóan old meg. – Egyszerű szöveges feladatok megoldásában bizonytalan. – Egyszerű szöveges feladatok megoldásában gyakran hibázik. • Függvények, sorozatok: Függvények, sorozatok szabályát önállóan megállapítja, folytatja. – Adott szabályú sorozatot önállóan folytat. – Adott szabályú sorozatot segítséggel folytat. – Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Környezetismeret • Megfigyelések: Megfigyelései pontosak. - Megfigyelései felületesek. – Megfigyelései pontatlanok. • Tapasztalatok: Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. – Megfigyeléseit segítséggel fogalmazza meg. - Megfigyelései pontatlanok. • A tanultak: A tanultakról kiemelkedő a tudása. - A tanultakról biztos a tudása. – A tanultakról egy-egy részletben bizonytalan a tudása. – A tanultakról hiányosak az ismeretei. • Tájékozottság: Tájékozottsága átlagon felüli. – Tájékozottsága korának megfelelő. – Tájékozottsága hiányos. Ének-zene • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. •

81



A dalok éneklése: A tanult dalokat önállóan énekli. – A tanult dalokat szívesen énekli. –A tanult dalokat segítséggel énekli. – A dalokat csak csoportban énekli. • Ritmus: A tanult ritmusértékeket alkalmazza. – A tanult ritmusértékeket megnevezi. – A tanult ritmusértékeket nem ismeri. • Dallam, szöveg: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. – A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. • Dalos játékok: A dalos játékokban szívesen vesz részt. – A dalos játékokban passzívan vesz részt. – A dalos játékokban rendbontóan vesz részt. Rajz és vizuális kultúra • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Színhasználat: Munkáin változatosan használja a színeket. – Munkáin sajátos módon használja a színeket. – Munkáin visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználat: A rajzeszközöket kiemelkedően használja. – A rajzeszközöket jól használja. – A rajzeszközöket megfelelően használja. – A rajzeszközöket bátortalanul használja. • Térkihasználás: A rajzfelületet maximálisan kihasználja. – A rajzfelületet bátortalanul használja. - A rajzfelületet bátortalanul használja. Technika és életvitel • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Munkadarabok: Munkadarabjai pontosak. – Munkadarabjai esztétikusak. – Munkadarabjai gyakran pontatlanok. • Eszközhasználat: Az eszközöket jól használja. – Az eszközöket biztonságosan használja. – Az eszközöket megfelelően használja. – Az eszközöket bátortalanul használja. Testnevelés és sport • Órai tevékenység: Órán aktív. – Órán csak biztatásra tevékeny. – Az órai tevékenységben nem szívesen vesz részt. – Órán passzív. – Órán rendbontó. • Gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. – A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. – A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. • Csapatjáték: A csapatjátékokban együttműködően vesz részt. – Csapatjátékokban közömbösen vesz részt. – Csapatjátékokban nem szívesen vesz részt. – Csapatjátékokban rombolóan vesz részt. Sakk • Alapismeretek: A sakktáblát és a figurák menetmódját tökéletesen ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját jól ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját pontatlanul ismeri. – A sakktáblát és a figurák menetmódját még nem elég jól ismeri. • Szabályok: A sakkjáték szabályaival tisztában van, és azokat helyesen alkalmazza. – A sakkjáték szabályaival tisztában van és, azokat többnyire helyesen alkalmazza. – A sakkjáték szabályaival tisztában van, bár azokat gyakran hibásan alkalmazza. • Játszma: Egy játszma végigjátszása nagy rutinja miatt könnyedén megy. – Egy játszma végigjátszása gördülékenyen megy. – Egy játszma végigjátszása kicsit akadozva, de megy. – Egy játszma végigjátszása rutin hiánya miatt még nem megy. • Tervalkotás: A játék során az állást helyesen értékelve alkot tervet. – A játék során az esetek nagyobb részében jól alkot tervet. – A játék során esetlegesen, inkább lépésekben gondolkodva alkot tervet. •

82



Erkölcstan • A tanuló betartja az udvarias viselkedés illemszabályait. –A tanuló még nem tartja be az udvarias viselkedés illemszabályait. • Társas kapcsolataiban figyelmes. – Társas kapcsolataiban barátságos. – Társas kapcsolataiban együttműködő. – Társas kapcsolataiban türelmes. - Társas kapcsolataiban türelmetlen. – Társas kapcsolataiban közömbös. – Társas kapcsolataiban goromba. • Gondolatairól, érzéseiről önállóan számol be. – Gondolatairól, érzéseiről kérdések segítségével számol be. – Gondolatairól, érzéseiről ritkán számol be. • Tanórán aktív. – Tanórán csak biztatásra tevékeny. – Tanórán passzív. – Tanórán rendbontó. • Törekszik rá, hogy érzelmeit, gondolatait a közösség számára elfogadható módon nyilvánítsa ki. – Még nem törekszik arra, hogy gondolatait, érzéseit mások számára is elfogadható módon nyilvánítsa ki. Erkölcstan 2. osztály II félévtől: • Kiválóan megfelelt. – Jól megfelelt. - Megfelelt. – Nem felelt meg. Külalak 3-8. évfolyam • Elvárások: - esztétikus, tiszta, rendezett, jól olvasható íráskép - áttekinthető szövegelrendezés - a hibák javítása egyértelműen, egy vonallal áthúzva, satírozás nélkül történjen • -

Értékelés: esztétikus, jól olvasható áttekinthető, olvasható rendezetlen, nehezen olvasható

83



2.14.2. számú melléklet

Az osztályozó és a javító vizsgák követelményei Az vizsgák során a számonkérésre a tantárgyak sajátosságait figyelembe véve írásban és/vagy szóban és/vagy gyakorlati vizsga keretében kerül sor. 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására kérdésekre való válaszadásra; - meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; - az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás) - a tanult memoriterek elmondására; - magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; - kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok - a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő–néma és hangos olvasására; - a másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; - a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; - szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. Matematika - A tanuló tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; - legyen képes a halmazok számosságának megállapítására; - tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; - legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján; - egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni. - tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; - biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; - használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket; - képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; - ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; - ismerje fel a páros és páratlan számokat; - tudja a számok szomszédjait; - tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; - legyen kell gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; - tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel. - legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; - ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; - tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; 84


-


használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.

Környezetismeret - A tanuló tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit. - tudja az irányokat helyesen használni. - ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja. - tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét. - ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét. - tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról. - tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent. - ismerje fel a növények és állatok fő részeit Rajz -

A tanuló ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen használni. ismerkedjen meg a természet és az ember alkotta jelekkel. tudjon viszonyítani (kisebb-nagyobb). ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét. tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni. legyen képes egyszerű tárgyak létrehozására. fejlődjön esztétikai érzéke. tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egy-egy látványra rácsodálkozni. tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztalás, érzékelés). tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör.

Technika -

Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű és balesetmentes használata. Az anyagok alakítása (például agyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; fa tördelése; papír tépése, nyírása, hajtogatása; a fonal sodrása, csomózása, bojtozása. ) A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.

Ének: -

Énekeljenek tisztán és ritmizáljanak hallás után tanultdalokat egyénileg vagy csoportosan. Ritmushangszerként használjanak tárgyakat és játékhangszereket. Az énekelt vagy hallott zeneritmusát kísérjék mozdulatokkal (taps, dobbantás). Fejezzék ki zenei élményeiket szavakban vagy a szöveg sugallta utánzó mozdulatokkal (rögtönözve) Tegyenek különbséget zaj és zene között, ismerjenek fel különböző hangforrásokat. Játékos gyakorlatok Különböztessék meg az énekhangot a hangszeres hangzástól. Zenehallgatás .Tegyenek különbséget magas és mély, hosszú és rövid hang között

Testnevelés 85


Erkölcstan: -


Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. A család és rokonság elemi szintű ismerete. Személyes tapasztalatok a családi és közösségi ünnepek kapcsán. Személyes tapasztalatok a környezetben élő emberekkel kapcsolatban. A környezet élővilágának ismerete a személyes tapasztalatok útján. útján.

2. évfolyam Magyar nyelv, irodalom - A tanuló képes legyen ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; - kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; - a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; - a tanult memoriterek szöveghű elmondására; - szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; - olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; - tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; - 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; - az ábécérend ismeretére, - hosszú magán-és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; - a hosszú hangok jelölésére az írásban; - Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. - Az egyszerű szavakat helyesen választja el. - Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz - A rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére, tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőkét másolással. - Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. - A j hang biztos jelölésére 20–a tanulók által gyakran használt–szótőben;–a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására - A szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint. Matematika - Számok írása, olvasása, helyes használata 100-ig, nagyság szerinti összehasonlításuk, felsorolásuk növekvő, illetve csökkenő sorrendben. Számok helyének megtalálása a számegyenesen. - Az egyes, illetve a tízes számszomszédok megállapítása.

86


-


Az egyjegyű és a kétjegyű, illetve páros és páratlan szám fogalmának alkalmazása. Az összeadás és a kivonás értelmezése (rajz, szöveg alapján) a 100-as számkörben. Kerek tízesek és egyjegyű számok összegének meghatározása. Kétjegyű számokhoz egyjegyű számok hozzáadása, kétjegyű számokból egyjegyű számok elvétele a tízesek átlépése nélkül. Kétjegyű szám pótlása a nagyobb tízes szomszédra. Kerek tízesekből egyjegyű szám elvétele. Kétjegyű számokhoz kerek tízesek hozzáadása, kétjegyű számokból kerek tízesek elvétele. Hosszúságok becslése, megmérése, kimérése. A méter, deciméter és centiméter hosszúságegységek és a köztük lévő kapcsolat ismerete, egyszerűbb átalakítások. A fenti témakörökhöz kapcsolódó egyszerű szöveges feladatok megoldása felolvasott szöveg alapján

Környezetismeret - A tanuló megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! - Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről! - Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint! - Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket!– - Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben! - Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit! - Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit! - Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje a fontosabb élelmiszer csoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében! - Fogadja el a másságot és a testi fogyatékos embereket! - Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket! - Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! - Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit! - Ismertessen egyet a település hagyományai közül Rajz -

Tudja, mi az ismétlés, ritmus. Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában. Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni. Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére. Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülő díszt alkotni. Ismerje fel a műalkotások témáit. Legyen képes egyszerű báb tervezésére. Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után. Legyen képes néhány művészeti alkotás és azok alkotóinak megnevezésére.

87



-

Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után.

-

Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban.

Technika

Ének Testnevelés -

A hallás után tanult dalokat közösen énekeljék; tudjanak alkalmazkodnia csoport énekéhez. Helyes éneklési szokások kialakítása Énekeljenek ritmuskísérettel. Játékos gyakorlatok Különböztessék meg a hangerő és a tempó változásait. Tudják érzékelni a zenemű tagolását. Előkészítő gyakorlatok a formaérzék fejlesztéséhez Hajtsák végre a vezényszónak megfelelő alakzatot. Gimnasztikai gyakorlatok végzése bemutatott v. a pedagógus által elmondott utasítások alapján. Változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását. Tudjon 6-8 percig futni megállás nélkül. Tudjon futni iram- és irányváltoztatással, tárgykerüléssel, 30 m-t maximális sebességgel. Helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. Ugrókötél gyakorlatok 30 mp-ig folyamatosan. Helyből távolugrás: fiú: 119 - 128 cm, lány: 114 - 118 cm. A tevékenység céljának megfelelően használja a labdát, próbálja a technikát minél pontosabban gyakorolni. Ismerje a használt szerek nevét. Célbedobás zsámolyra, karikába 6 m-ről. Távolba dobás kislabdával: fiú: 14-20 m, lány: 13-14 m Legyen képes különböző játékos és egyszerű egyensúlygyakorlatok elvégzésére változó körülményekkel. A testtömeg megtartása függésben és támaszban. Mászókötélen mászókulcsolással mászási kísérletek Labdajátékok. Tudja a labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni, a tanult átadási módokkal a társnak átadni. Szlalom labdavezetés 15 m-es pályán. Labdaadogatás párokban 1 perc 3 m-es távolságból 30-40 átadás

Erkölcstan: - Személyes adatok elemi szintű ismerete. - Tapasztalatok problémás helyzetekről - A rokonság ismerete. 88


-


A személyes kapcsolatok alapszabályai. Iskolai és családi tapasztalatok a közösségi események, ünnepek és hagyományok kapcsán. A lakóhely ismerete. Ismeretek a környezetben élő növényekkel és állatokkal kapcsolatban. A mesevilág megkülönböztetése a valós környezettől.

3. évfolyam Magyar nyelv - Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése, helyesírása. - A begyakorolt szavak helyesírása a kiejtés szerint, a szóelemzés alapján. Egyszerű és összetett szavak elválasztása önállóan. - További 25-30 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése. - Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése. - A szófajok szabályának megfogalmazása. Magyar irodalom - Öt-hat mondatból álló elbeszélő fogalmazás írása felkészülés után, ismert témákban. A fogalmazások tagolása. - Egyéni tempójú, rendezett, tiszta íráskép. - Az írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. - Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. - A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. - Ismert feladattípusok szóbeli és írásbeli utasításainak megértése. - Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek felolvasása felkészülés után. Matematika - Ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát. - Állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot. - Tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni. - Tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni. - Értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni. - Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül. - Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint. - Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. - Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét. - Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást. - Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal. - Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval). - Becslést, ellenőrzést eszközként használja. - Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.

89


-


Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat. Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

Környezetismeret - Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. - Ismerje a növények és az állatok felépítését, legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget. - Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. - Legyen képes tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton. - Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat. - Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost. - Legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket. - Ismerjen fel néhányat képről Budapest nevezetességei, hídjai közül. Ének-zene -

A dalanyagból kiválasztott 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult technikai megoldások, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről.

Életvitel és gyakorlati ismeretek - Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése. - Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat felismerése. - Tudjon megkülönböztetni a műszaki rajzban használatos vonalfajtákat, legyen képes nézeti rajzok elemzésére. - Egyszerű makett készítése. - Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait. - Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása. - Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie. - Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt. Rajz és vizuális kultúra - Tudja, mi az azonosság, hasonlóság. - Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával. - Tudja, mi a kontraszt. - Ismerje a fő- és mellékszíneket. - Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni. - Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. - Ismerjen legalább 3-3 műalkotást és alkotóját, azokról tudjon összefüggően beszélni. - Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását. - Tudja, mi a tájkép, csatakép, emlékmű. - Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát. 90



Testnevelés és sport - Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelelően. - A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását. - A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. - A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása. - A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. - A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása. Erkölcstan: - Életkorának megfelelően legyen reális képe saját külső és belső tulajdonságairól. - Tudjon figyelni másokra. - Törekedjen a másokkal való tartós kapcsolat kialakítására. - Ismerjen konfliktusok feloldására szolgáló eljárásokat. - Érzelmileg kötődjön a magyar kultúrához. - Értse, hogy az emberek és kultúráik sokfélék, törekedjen azok elfogadására. - Értse, hogy a Föld mindenki közös otthona, melyért felelősséggel tartozunk. - Törekedjen rá, hogy a jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi szempontból értékelje. 4. évfolyam Magyar nyelv - Esztétikus, rendezett egyéni írás. Mondatok helyes leírása. - A mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása. - Az egyalakú szótövek, a tanult toldalékok felismerése, a szavak toldalékos alakjának helyesírása. - Az igealakok felismerése, az igekötős igék helyesírása ismert szavak esetében. - A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása, a földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek, díjak nevének esetében a begyakorolt szavak helyesírása. A főnevek tárgyragjának, a többes szám jelének felismerése. - A melléknév, a számnév helyes írásmódja. A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel. - A tanult szófajok felismerése, megnevezése és a szabályok megfogalmazása. Magyar irodalom - Szövegértés igazolása feladatok önálló megoldásával: válaszadás, lényegkiemelés. - Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Az udvarias beszédfordulatok használata a mindennapi beszédhelyzetekben. - A mondanivaló értelmes, lényegre törő megfogalmazása szóban. - Előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasása, a szövegfonetikai eszközök használata. - 15-20 soros szöveg önálló olvasása. Angol nyelv - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, legfeljebb kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; 91


-


ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést vagy állítást pontosan megért. rövid, egyszerű szövegekben felismeri az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről képes röviden, nonverbális elemekkel támogatva beszélni. törekszik az angol nyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. észreveszi a magyarul illetve angolul történő olvasás közötti különbségeket. felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. észreveszi a magyarul illetve angolul történő írás közötti különbségeket. felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat. bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.

Matematika - Tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni; - Legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására; - Tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni; - Tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát; - Ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát; - Tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján; - Tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban. - Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül. - Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint. - Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. - Ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét. - Tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást. - Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel. - Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. - Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval). - Becslést, ellenőrzést eszközként használja. - Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. - Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat;

92


-


Ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat; Ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma); Tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat; Tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét.

Környezetismeret - Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek legjellemzőbb élőlényeit - Értse az élőlények élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti egyszerű összefüggéseket. - Tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni. Ismerje ezeknek a csoportoknak a jellemző tulajdonságait. - Legyen képes a megismert élőlényekből egyszerű táplálékláncot összeállítani. - Lássa az emberi tevékenység és a természet veszélyeztetettsége közötti összefüggést. - Ismerje az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket. - Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén. - Tudjon irányokat meghatározni a fővilágtájak segítségével. - Találja meg lakóhelyét és nagytájainkat a domborzati térképen. - Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. - Ismerje fel a Földön kívüli térségek létét. Ének-zene -

A dalanyagból kiválasztott további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. A Himnusz szöveghű éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése. Tanult dalok szolmizálása tanítói segítséggel. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.

Életvitel és gyakorlati ismeretek - Alaprajz, nézetrajz készítése önállóan. - Mérés centiméteres pontossággal. - Részvétel tárgykészítő tevékenységben – tárgykészítés saját ötlet alapján. - A célszerű és takarékos anyagfelhasználás. - Rend, tisztaság munka közben. - A készítendő tárgy sajátosságaihoz illő anyag és munkaeszköz választása. - Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában. - Ismerje a háztartásban használatos eszközök és gépek rendeltetését és használatát. Rajz és vizuális kultúra - Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen. - Legyenek képesek a valóság téri viszonyait rajzukban takarással, feljebblejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni.

93


-


Legyenek képesek tárgyak folyamatos megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapján. Legyenek képesek tárgyak különböző nézeti rajzának elkészítésére. Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére. Ismerjék a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudják kikeverni ezeket. Tudják a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét. Ismerjenek legalább három műalkotást és azok alkotóját.

Testnevelés és sport - Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelelően, majd önállóan is. - A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását futását. - Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. - Közepes lendületű nekifutással végrehajtott ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. - Helyből távolugrás: fiú: 120 cm, lány: 100 cm. - A megfelelő dobásmód kiválasztása és végrehajtása. - Testtömegük megtartása támaszban és függésben, majd mozgás közben. Erkölcstan: - Életkorának megfelelően legyen reális képe saját külső és belső tulajdonságairól. - Figyeljen másokra. - Törekedjen a másokkal való tartós kapcsolat kialakítására. - Ismerjen konfliktusok feloldására szolgáló eljárásokat. - Értse a szabályok jelentőségét a közösség életében, részt vesz azok kialakításában, és be is tartja azokat. - Érzelmileg kötődjön a magyar kultúrához, életkorának megfelelően ismerje azt. - Értse, hogy az emberek és kultúráik sokfélék, tartsa tiszteletben azokat. - Értse, hogy a Föld mindenki közös otthona, melyért felelősséggel tartozunk. - Törekedjen rá, hogy a jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi szempontból értékelje. - Legyen képes a körülötte zajló eseményekre és különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. 5. évfolyam Nyelvtan -

-

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről a gyakorlatban. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben.

94


-

-


A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. A szótag és az elválasztás. A betűrend. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. Helyesírási alapelvek. A szóelemző írásmód. A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Irodalom -

-

-

Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A mesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. Petőfi Sándor: János vitéz című elbeszélő költeménye. Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó különböző korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban, a korosztálynak megfelelő olvasmányokban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. A megadott memoriterek ismerete.

Történelem - Az információk rendszerezése és értelmezése az őskor, az ókori Kelet, Hellas, az ókori Róma és a koraközépkor történelméből. - Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. - Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése - Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban - A lényeg kiemelése írott és hallott szövegből - Fogalmazás írása valamely történelmi témáról - Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből - Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után (vagy időszámítás előtt és után). - Viszonyítások használata: most, előbb, később, ugyanakkor, régebben, nagyon régen. - Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel (pl.időszalag készítése).

95


-


Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata évtized, évszázad, évezred, emberöltő. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen.

Angol nyelv - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér. - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. Matematika -

Természetes számok írása, olvasása. Hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom mérése, mértékegységei. Az osztó és többszörös fogalma. Természetes számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása többjegyű osztóval. Arányossági következtetések. Testek, felületek, vonalak. Körző és vonalzó használata. Síkidomok, sokszögek fogalma, jelölések, elnevezések, csoportosítás. A kerület, terület fogalma, mértékegységei. Téglalap kerületének és területének kiszámítása. Téglatest fogalma, tulajdonságai, hálója, felszíne, térfogata. Egész szám, ellentett, abszolútérték fogalma. Egész számok kivonása, összeadása eszközhasználattal. A derékszögű koordináta-rendszer. Szögtartomány, szögek mérése, fajtái. A tört értelmezése, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása. Törtek összeadása, kivonása, szorzása és osztása természetes számmal. Ponthalmazok távolsága. Merőlegesség, párhuzamosság fogalma, merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése derékszögű vonalzóval. Háromszög szerkesztése három oldalból. téglalap szerkesztése. A tizedestört fogalma, írása, olvasása, ábrázolása számegyenesen. Tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása és osztása természetes számmal. Egyszerű grafikonok értelmezése, adatok leolvasása. 96


Informatika -


legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret a tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal

Természetismeret - tudják megkülönböztetni leggyakoribb zöldségeinket és gyümölcseinket - ismerjék a különböző növényi szervek jellemzőit - legyenek képesek az elemi térképhasználatra - ismerjék az időjárást kialakító tényezőket. Jellemezzék éghajlatunkat - tudják melyek a belső és külső erők felszínformáló szerepe - legyen alapismeretük a leggyakoribb kőzetekről, a talajképződésről - ismerjék a leggyakoribb házkörül élő és háziállataink szervezeti sajátosságait - tudják mi a megporzás és a megtermékenyítés közti különbség - ismerjék a leggyakoribb növényi és állati kártevőket és az ellenük való védekezés módjait Erkölcstan -

személyes élmények, tapasztalatok megfogalmazása, erkölcsi tanulságok levonása beszélgetés, véleménycsere általános erkölcsi kérdésekben mesék, mondák fontos erkölcsi tanulságainak megfogalmazása élménybeszámoló valós élethelyzetekről emberi magatartások, jellemek vizsgálata,a jó és rossz kategóriája érvek, ellenérvek megfogalmazása a saját vélemény alátámasztására, illetve mások véleményének megcáfolására eligazodás az egymásnak ellentmondó információk, üzenetek között morális döntés választást igénylő helyzetekben

Hon és népismeret - a tanulók ismerjék családjuk történetét, a család felépítését, a rokoni kapcsolatokat, a családon belüli munkamegosztást. - ismerjék lakóhelyük természeti adottságait, a szülőföldjükhöz köthető hagyományos gazdasági és kézműves tevékenységeket, a lakóhely néprajzi jellemzőit, történetének nevezetes eseményeit, lakóhelyhez köthető jeles személyeket. - fedezzék fel a jeles napok, ünnepi szokások, társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét. Ismerjenek ünnepi köszöntőket, színjátékszerű szokásokat. - ismerjék a magyar nyelvterület néprajzi tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Ismerjék fel a táji adottságok és a hagyományos gazdálkodás, népi építészet közötti összefüggéseket. Fedezzék fel hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

97



Rajz -

Vonalas tanulmányrajz természeti formáról ( metszet, szimmetria, arányosság), tónusozás Művészi átírás, leegyszerűsítés, dekoratív tervezés Hideg-meleg színek, főszínek, mellékszínek, színkeverés, árnyalatok Ókori egyiptomi, görög , római építmények, szobrok, festmények képről felismerése, épületek szerkezete, tagolódása


Régi és új stílusú népdal ismerete, éneklése, stílusos előadása (tiszta intonáció, magabiztos szövegtudás) szolmizálása kottakép alapján. Népdalelemzési szempontok ismerete, alkalmazása a tanult népdalokra Ritmusértékek, ritmusképletek ismerete, felismerése, alkalmazása (egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod) Zenetörténeti ismeretek:őskor, ókor, középkor, reneszánsz Zenei műfajok Egyházi és világi zene: mise, motetta, madriga sanzon Zeneszerzők: O. Lessus, G.P. da Palestina Tanult műdalok éneklése tudja követni a vezényszavakat (figyelem összpontosítása) legyen képes 10 percen át folyamatosan gimnasztikai gyakorlatokat végezni hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket legyen képes futni fiú: 4 percig lány: 3 percig tegyen egy-két fogásnyi kísérletet mászásban. legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerje az adott sportjáték legegyszerűbb játékszabályait vállalja a szabadtéri tevékenységet rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet a felmérések alkalmával (ősszel-tavasszal) mutasson fejlődést önmagához viszonyítva

Technika és életvitel - élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban - az étkezőasztal megterítése - épület alaprajzának értelmezése - becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal - egyszerű műszaki rajzok olvasása - ismerje az anyagok érzékelhető tulajdonságait és az anyagvizsgálatok elemi módszereit - a kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepe - gyalogos és kerékpáros közlekedést szabályozó jelzőtáblák és útburkolati jelek felismerése - a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása - ismerjék fel a táplálkozási rend ritmusában, annak ésszerű váltakozásában az egészséges táplálkozás alapjait

98



6. évfolyam Magyar nyelv - A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. - A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. - A szavak közötti kapcsolatok. - A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. - A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának esetei. Irodalom -

-

-

-

-

Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet), rany János: Rege a csodaszarvasról A walesi bárdok. Arany János: Toldi című elbeszélő költeménye. Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő pályája: próbatételek, bűn és megtisztulás. A történetmondás eszközei - szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági (történelmi) regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Lírai alkotások elemzése különböző korokból. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. Az időmértékes verselés alapjainak megismerése a gyakorlatban. A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek használatában. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. A megadott memoriterek ismerete.

Történelem - Az információk rendszerezése és értelmezése a virágzó középkor; a világ, Európa, és Magyarország a kora újkorban; valamint a forradalmak és polgárosodás kora Európában és Magyarországon témakörben - Források elemzése, lényeg kiemelése az olvasott szövegből - Híres emberek, történelmi személyiségek ismerete, jellemzése - Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban - Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről, társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről. - Érvek, ellenérvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, mások véleményének megcáfolására 99


-


Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után (vagy időszámítás előtt és után). Viszonyítások használata: most, előbb, később, ugyanakkor, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel (pl.időszalag készítése). Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata évtized, évszázad, évezred, emberöltő. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események,jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen.

Angol nyelv - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; - jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér; - tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. Matematika -

Az egymilliónál nagyobb természetes számok írása, olvasása. Mérés, mértékegységek, mértékváltás. Kerekítés, közelítő érték. Az átlag kiszámítása. Prímszám, összetett szám fogalma. Oszthatósági szabályok, feladatok. Műveletek egész számokkal. A racionális szám fogalma. Műveletek törtekkel, tizedes törtekkel.

100


-

Informatika -


Geometriai alapismeretek, Szakaszfelező merőleges szerkesztése, szögmásolás, szögfelezés. Háromszög és téglalap szerkesztése. Háromszögek, négyszögek csoportosítása. Tengelyes tükörkép megszerkesztése, tengelyesen tükrös alakzatok kiválasztása. Grafikonok elemzése. Arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás. A biztos, lehetséges, de nem biztos és lehetetlen események megkülönböztetése. Két-három lépésben megoldható egyenletek, egyenlőtlenségek. tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni tudjon használni néhány közhasznú információforrást tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni küldjön és fogadjon elektronikus leveleket legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat

Természetismeret - Elemi szinten tudjanak tájékozódni a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. - Tudják felsorolni a kontinenseket, óceánokat. - Legyenek egyszerű szemléletes képzeteik a földrajzi övezetekről. - Ismerjék a Föld legfontosabb mozgásait és ezek következményeit. - Ismerjék hazánk fő tájait. - Lássák az összefüggést a felszín, az éghajlat, a talaj, a természetes növényzet és az ott kialakult gazdasági ágazatok között. - Ismerjék Nemzeti Parkjainkat és az ember természetformálásban részt vett szerepét. - Tudják jellemezni a főbb hazai életközösségeket és egyszerű táplálékláncot kialakítani. - Ismerjék a legjellegzetesebb hazai növény-és állatfajok testfelépítését, életmódját. - Értsék meg a természetvédelmének jelentőségét. Erkölcstan -

Kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó részvétel közös beszélgetésben Önálló vélemény megfogalmazása konkrét élethelyzetek kapcsán Érvek, ellenérvek higgadt megfogalmazása Irodalmi alkotások erkölcsi szempontú értékelése Alapvető emberi jellemek tanulmányozása, véleményalkotás Erkölcsi értékek, erkölcsi alapelvek megfogalmazása

101



Rajz -

Természeti forma ábrázolása; fény-árnyék hatás, felület, formakarakter, arány Az emberi arc arányai, karakter Iniciálé, miniatúra rajzolása Rovarokról tanulmányrajz (testfelépítés, arány, szimmetria) 12 tagú színkörkészítése, színkeveréssel, színkontrasztok, hőfokkontraszt, mennyiségi kontraszt Honfoglalás kori tárgyak, motívumok, román, gótikus, reneszánsz épületek, szobrok, festmények felismerése,jellemzése

Ének -

Testnevelés -

régi és új stílusú népdal ismerete, éneklése, stílusos előadása (tiszta intonáció, magabiztos szövegtudás) szolmizálása kottakép alapján. Népdalelemzési szempontok ismerete, alkalmazása a tanult népdalokra Ritmusértékek, ritmusképletek ismerete, felismerése, alkalmazása (egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod) Ritmusképletek: szinkópa, nyújtott, éles ritmus A barokk és a klasszicizmus kor stílusjegyei, műfajai, szerzői - barokk műfajok: opera, oratórium, szvit, concerto, passió - barokk szerzők: J. S. Bach, A. Vivaldi, G. F. Handel - bécsi klasszicizmus műfajai: szimfónia, szerenád, szonáta, kamarazene - a bécsi klasszicizmus zeneszerzői: J. Haydn (Szerenád), W. A. Mozart (Vágyódás a tavasz után), L. v Beethoven (Mormotás fiú dala) ismerje a gimnasztika legalapvetőbb szakkifejezéseit, vezényszavait futómozgása mutasson eltérést vágta és kitartó futás esetén mutasson eltérést nekifutása távol- és magasugrás esetén helyből távolugrásban érjen el legalább fiú: 132 cm-es, lány : 130 cm-es teljesítményt kislabdahajításban érjen el legalább fiú: 18 m-es, lány: 16 m-es teljesítményt segítségadás mellett legyen képes uralni egyszerű, nem szokványos helyzetben legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban vállalja és szeresse a szabadtéri sporttevékenységet a felmérések alkalmával mutasson fejlődést önmagához viszonyítva

Technika és életvitel - Ételkészítési eljárások, étrend. - Épületek és építmények funkciói , szerkezeti elemei, anyagai. - Egyszerű műszaki rajzok készítése. - Tárgyak felismerése vetületek alapján. - Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. - Vetületi ábrázolás. - A kerékpáros közlekedés szabályai. - Tennivalók közlekedési baleset esetén. - Az elsősegélynyújtás.

102



7. évfolyam Magyar nyelv - A mondat jellemzői, fajtái. - Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. - A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. - Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel). - A mondatfajták biztos megkülönböztetése. Irodalom -

-

-

Történelem -

Epikus olvasmányok, drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a főés mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). Egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői. Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása ,Az információk rendszerezése és értelmezése Európa a nemzetállamok kialakulásának és világháborúknak a korában Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. Az olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről, A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből 103


-


Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről, társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására, Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása Rajzos vázlat készítése. Folyamatábra, diagram elemzése. Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. szépirodalomból,sajtótermékekből, rádió- és a tévéműsorokból, A különböző információforrások alapján szóbeli következtetések megfogalmazása. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról. Időmeghatározás konkrét kronológiai adatokkal. Viszonyítások használata: konkrét történelmi időszakokhoz kapcsolódóan (pl. előző évtized, a reformkorban, a XX. században). Kronológiai adatok rendezése. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata évtized, évszázad, évezred, emberöltő. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. A múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. Események, személyek, tárgyak csoportosítása korok szerint. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen.

Angol nyelv - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket tesz fel, - eseményeket mesél el; 104


Matematika -


megértési probléma esetén segítséget kér; részt vesz egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményez, befejez. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. racionális számokkal való műveleteket és azok tulajdonságait a hatvány fogalmát és azonosságait arányos következtetéseket százalékszámítást algebrai kifejezéseket algebrai kifejezések helyettesítési értékeinek kiszámítását a helyes műveleti sorrendet az egytagú és többtagú kifejezésekkel való számolásokat (összevonás, kiemelés egyenletek, egyenlőtlenségek megoldását, ellenőrzését tengelyes és középpontos tükrözést és tulajdonságait a nevezetes szögpárokat a szimmetrikus alakzatokat a háromszögek és nevezetes négyszögek tulajdonságait, szerkesztésüket a háromszögek, négyszögek és a kör kerületét, területét a háromszögek egybevágóságának alapeseteit a háromszögek nevezetes pontjait, vonalait a lineáris függvények ábrázolását, tulajdonságait a henger és hasáb fogalmát a henger és hasáb felszínének és térfogatának fogalmát, kiszámításuk módját a halmazokat és halmazműveleteket

Informatika - Legyen képes kezelni a számítógép legfontosabb perifériáit - tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában - tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását - ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). - tudja és használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait 105


-


képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus) ismerje a könyvtártípusokat tudja használni az elektronikus könyvtárat tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten

Fizika -

A tanuló ismerje a korpuszkuláris anyagok és a fizikai mezők jellemzőit kölcsönhatások fajtáit a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, mértékegységeit, kiszámítását tömeg-, térfogatmérést a sűrűség fogalmát, kiszámítását az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, a különféle erőhatásokat és ábrázolásaikat, az erő forgató hatását erő-ellenerő fogalmát, a hatás-ellenhatás törvényét a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását a folyadékok és gázok nyomását Arkhimédész törvényét, az úszás, merülés, lebegés erőtani és sűrűségbeli feltételeit a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő és élettelen világban az energia fogalmát, fajtáit, jelét, mértékegységét az energiaváltozásokat a hétköznapi élet különböző folyamataiban a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét, kiszámítását az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozásokat tudja a fent soroltakhoz tartozó kísérleteket elemezni, magyarázni.

Biológia -

A tanuló ismerje távoli tájak életközösségeit: a trópusi, a mérsékelt és a hideg övezet, a hegyvidékek, a tengerek és a tengerpartok élővilágát az élőlények alkalmazkodó képességének és a környezet változásainak kapcsolatát az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait az élőlény és környezete; az életközösségek szereveződését táplálkozási kapcsolatokat és szinteket az anyagforgalmat és energiaáramlást. az emberi tevékenység hatását az életközösségekre a Föld globális gondjait lakóhelyünk környezeti problémáit rendszert az élők világában, rendező elveket, rendszertani kategóriákat: az élőlények országait

106



Kémia -

A tanuló ismerje a fizikai és kémiai tulajdonságokat gázok, folyadékok és szilárd anyagok jellemzőit a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozásokat az energiaforrásokat ásványi szeneket mesterséges szeneket a földgáz és a kőolaj jellemzőit a megújuló energiaforrásokat az oldatokat, az oldatok töménységéhez kapcsolódó számításokat az atomokat és elemeket az anyagmennyiség fogalmát az atom felépítését. az elektronfelhő szerkezetét az atomszerkezetet a periódusos rendszert kémiai kötéseket kémiai reakciókat a reakcióegyenletekhez kapcsolódó számításokat

-

A tanuló ismerje a földtörténetet a kontinensek földrajzát (Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia, Ázsia, Sarkvidékek, Közép-Európa kivételével Európa) a természeti és gazdasági adottságokat az egy-egy kontinensre, vagy az országokra vonatkoztatva a tankönyvben szereplő topográfiai névanyagot Tájékozódjon a vaktérképen.

Földrajz

Erkölcstan -

Alapvető erkölcsi értékek ismerete, törekvés ezek befogadására, helyes értelmezésére, alkalmazására Véleményalkotás erkölcsi kérdésekben Vitatkozás, érvek, ellenérvek felsorakoztatása saját véleménye mellett Élménybeszámoló átélt, pozitív élményekről Személyes, negatív élethelyzetek felvázolása, az ebből levonható erkölcsi következtetések megfogalmazása Művészeti alkotások erkölcsi szemléletű vizsgálata, elemzése

Rajz -

Egyszerű jel, piktogram készítése Emberi arc, karikatúra,fény-árnyék, tónus, művészi túlzás,montázstechnika Mértani testekről látszati, vetületi és axonometrikus rajz készítése. Alaprajz Gerinces állatról tanulmányrajz (arány, karakter ), színes tanulmány Csendélet rajzolása, festés többféle technikával, fény-árnyék Újkori művészeti stílusok ismerete, alkotások felismerése, összehasonlítása A magyar paraszti kultúra ismerete (építészet, tárgykultúra)

107




régi és új stílusú népdal ismerete, éneklése, stílusos előadása (tiszta intonáció, magabiztos szövegtudás) szolmizálása kottakép alapján. Népdalelemzési szempontok ismerete, alkalmazása a tanult népdalokra Ritmusértékek, ritmusképletek ismerete, felismerése, alkalmazása (egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod) Ritmusképletek: szinkópa ritmus, nyújtott ritmus, éles ritmus k6, n6 hangközök ismerete Romantika stílusjegyei, műfajai és zeneszerzői:szimfonikus költemény (Liszt Ferenc), balett (N.P.Csajkovszkij), magyar nemzeti opera (Erkel Ferenc), romantikus dal (F.Schubert) Műdalok - Schubert: Pisztráng A tanuló fegyelmezetten tudja követni az utasításokat tudjon önállóan 6-8 gyakorlattan bemelegíteni futástechnikája mutasson eltérést vágta- és tartós futás esetén legyen képes folyamatosan futni fiú: 6 percig, lány: 5 percig. Fejlődjön kitartó futása tudja a labda helyes lekészítését. Kislabda-hajításban érjen el legalább fiú: 20 m-es, lány: 18 m-es teljesítményt legyen képes egy-egy elem bemutatására ( szükség szerint segítségadás mellett), fejállás, zsugorállás, mellső mérlegállás,kézenállás segítségadással, guruló átfordulás előre-hátra mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival törekedjen az alapérintések tökéletesítése, alsó ütőérintéssel a labda átjátszása a másik térfélre. Értse, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el néhány önvédelmi fogást. Ismerje a légzésszabályozást nyugalmi és stresszhelyzetben.

Technika életvitel - Víz- és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. - A hulladékok azonosítása, csoportosítása. - A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások. - Veszélyes hulladékok, környezeti és egészségügyi hatásaik. - Szelektív hulladékgyűjtés. - Megújuló és nem megújuló energiaforrások. - Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének, illetve előállítási módjainak, továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. - A biztonságos közlekedés alkalmazása.

108



8. évfolyam Magyar nyelv - A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése. A nyelvi szintek. A mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. - A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése, helyesírási vonatkozásai. - Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. - Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. - A tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. - Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága szórendjének jellemzői. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között. - A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Irodalom: -

-

A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar- és világirodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól Egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása. Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szövegekhez kapcsolódó vizuális kifejezőeszközök ismerete, használata.

Történelem - A világ, Európa és Magyarország története a II. világháborútól napjainkig, valamint állampolgári ismeretek témakörben - Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása

109


-


Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból, rövid szöveges tartalmi ismertető készítése, Az internet kritikus és tudatos felhasználása történelmi filozófia- és etikatörténeti ismeretek szerzésére. Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából, Az információk rendszerezése és értelmezése. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Az olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítése. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése,feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről, feltételeiről, okairól Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen, Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Társadalmi-történelmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása, Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről, társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a valószínű megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása Rajzos vázlat készítése. Folyamatábra, diagram elemzése. Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. A különböző információforrások alapján szóbeli következtetések megfogalmazása. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról. Időmeghatározás konkrét kronológiai adatokkal. Viszonyítások használata: konkrét történelmi időszakokhoz kapcsolódóan (pl. előző évtized, a reformkorban, a XX. században). 110


-


Kronológiai adatok rendezése. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata évtized, évszázad, évezred, emberöltő. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának felismerése A múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. Események, személyek, tárgyak csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. Történelmi időszakok, pl. századok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. A különböző korokban élt emberek sorsának összehasonlítása abból a szempontból, hogy mi változott az életük során. A gyorsan és lassan lezajló változások megkülönböztetése. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen.

Angol nyelv - A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket feltesz, - eseményeket elmesél; - megértési probléma esetén segítséget kér; - egyszerű párbeszédben részt vesz; - fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; 111


-


jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő, 50 szavas szöveget ír; kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

Matematika -

A tanuló ismerje a halmazokat, halmazműveleteket. racionális számokkal végzett műveleteket. hatványozást és a nevezetes azonosságokat. egyenletek, egyenlőtlenségek megoldását, ellenőrzését. szöveges feladatok (helyértékes, geometria, fizikai, keveréses, együttes munkavégzéses) megoldását, ellenőrzésének módját A négyzetgyökvonást. Pitagorász-tételt és alkalmazását. hasáb, henger, gúla hálóját, felszínnek és térfogatának kiszámítását. egybevágósági transzformációkat középpontos hasonlósági transzformációt. függvények (lineáris, abszolútérték, másodfokú) ábrázolását, jellemzését. egyenletek grafikus megoldását kombinatorika, statisztikai alapfogalmakat.

Informatika - A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. - képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. - minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. - tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. - tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. - tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. - legyen képes –segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. - tudjon forrásokra hivatkozni. - lássa át a problémamegoldás folyamatát; - ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; - ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; - tudjon kódolni algoritmusokat; - tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; 112



-

ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján;

-

A tanuló ismerje az atomok felépítését, a testek elektromos állapotát és fajtáit. az elektromos áram fogalmát, vezetőket, szigetelőket. az áramerősség, feszültség fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását, mérését. az elektromos áramkör részeit. soros és párhuzamos kapcsolást. az elektromos ellenállás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. Ohm törvényét. elektromos munka, teljesítmény fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. az elektromos áram hatásait a gyakorlati életben. elektromágneses indukció fogalmát. egyenáram, váltakozó áram fogalmát. transzformátor felépítését, működését elektromos távvezeték –rendszert. fényforrás fogalmát, csoportosítását. a fény terjedési sebességét. visszaverődési és törési törvényeket síktükör képalkotását. tükrök, lencsék használatát a gyakorlati életben. a szem képalkotását, közel- és távollátás fogalmát, korrigálásának módját. fehérfényt, mint összetett fényt és a szivárvány keletkezését. Tudja a fent soroltakhoz tartozó kísérleteket elemezni, magyarázni.

-

A tanuló ismerje az emberi test felépítését és működését. A szerveződési szinteket; sejtjeink közös jellemzőit a szövetek felépítését és funkcióját. az önfenntartó működéseket: a szervek felépítését és működését. az idegrendszer felépítését és működését; a szomatikus és a vegetatív idegrendszer felépítését és működését; a reflexek, érzékszervek felépítését, működését. a nemi működést. az ember nemi életét. A terhesség és szülés körülményeit. A higiéniát és a nemi úton terjedő betegségek megelőzését.

-

A tanuló ismerje a nemesgázokat, a hidrogént Halogénelemeket, a hidrogén-kloridot. a VI. főcsoport jellemzőit, a víz, vizes oldatok kémhatását, a hidrogén-peroxidot, fontosabb kénvegyületeket. az V. főcsoport jellemzőit,

Fizika

Biológia

Kémia

113



-

az ammónia, a salétromsav, a foszforsav, a műtrágyák jellemzőit. a IV. főcsoport jellemzőit fontosabb szénvegyületeket, a szilícium és vegyületeit. a fémek általános jellemzését. korróziót, korrózióvédelmet. Az alkálifémeket, az alkáliföldfémeket, a természetes vizek keménységét, vízlágyítás folyamatát. az alumínium tulajdonságait és az alumíniumgyártás folyamatát. a vas tulajdonságait és a vasgyártás folyamatát. a rézcsoport jellemzőit. a cinkcsoport jellemzőit.

-

A tanuló ismerje Közép-Európa természeti földrajzát. Közép-Európa országainak gazdaságföldrajzát. Magyarország természeti földrajzát. Magyarország társadalomföldrajzát. a tankönyvben szereplő topográfiai névanyagot A tanuló tájékozódjon a vaktérképen.

Földrajz

Erkölcstan - Erkölcsi értékek, normák helyes értelmezése, különbségtétel jó és rossz, igaz és hamis, bátor és gyáva, hasznos és haszontalan, szép és rút között - Önálló vélemény megfogalmazása a legfontosabb erkölcsi értékekkel kapcsolatban - Vélemények ütköztetése, vita, egyeztetés alapvető erkölcsi normák terén - Személyes élmények, tapasztalatok felidézése erkölcsi kérdésekben - Irodalmi és publicisztikai művek, filmek erkölcsi szempontú elemzése - Kritikai gondolkodás, lelkiismereten nyugvó morális döntések meghozatala Rajz -

Bonyolultabb természeti forma (pl. csiga ház) tanulmányrajza, tónusos, színes kivitelben. Csendélet beállításról több nézetű kép készítés A megismert festmények stílusában kép készítése Tárgytervezés,épülettervezés Képregény készítés, storyboard, fázisrajz, fotomontázs, plakát tervezése XIX., XX. századi egyetemes és magyar művészeti alkotások ismerete

Ének -

régi és új stílusú népdal ismerete, éneklése, stílusos előadása (tiszta intonáció, magabiztos szövegtudás) szolmizálása kottakép alapján. Népdalelemzési szempontok ismerete, alkalmazása a tanult népdalokra Ritmusértékek, ritmusképletek ismerete, felismerése, alkalmazása (egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod) Ritmusképletek: szinkópa, nyújtott ritmus, éles ritmus k6, n6 hangközök ismerete t1-t8 összes hangköz ismerete, felépítése adott hangra Késő romantika, XX. század zenéje, műfajai, zenei irányzatok, zeneszerzők: programzene (G. Gershwin), jazz (B. Britten), blues (C. Orff), musical, rockopera 114


-


XX. sz. magyar zeneszerzői: Kodály Zoltán, Bartók Béla, Szokolay Sándor Zeneművek: Kodály: Psalmus Hungaricus, Bartók: Négy szlovák népdal, Andrew L. Webber: Macskák

Testnevelés - A tanuló tudjon önállóan 8-10 tornára is alkalmas szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és végrehajtani - tudjon maximális sebességgel, laza, könnyű mozgással futni - a rajtolásokat pontosan a vezényszavaknak megfelelően hajtsa végre - A lendületszerzéssel végzett dobásokban növekedjék a dobás ereje, (kislabdahajítás, súlylökés) - mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival - tökéletesítse az alapérintéseket. - ismerje a játék 3 érintéssel szabályait - ismerje a labdarúgás szabályait - ismerje a légzésszabályozást nyugalmi és stresszhelyzetben. Technika és életvitel - Áramköri elemek a háztartási hálózatban. - Az ivóvíz forrásai, a víz felhasználása. - Víztakarékos fogyasztói magatartás. - Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték és fűtési rendszerek) működését. - A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások. - A kerékpáros közúti közlekedés KRESZ szerinti szabályai. - Feltalálók és találmányok bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. - Tudja a helyes táplálkozási módszereket. A hibás táplálkozási szokásokat és divatokat tudja elutasítani. - Konyhatechnikai eljárások.

115

NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM, HELYI TANTERV

Recommend Documents