Tordáné Hajabács Ilona
NEVELÉSI ALAPISMERETEK MUNKAFÜZET gyakorlatok és feladatok
Hagyományok Háza Népi játék és kismesterségek oktatója tanfolyam hallgatói számára
2
A NEVELÉS
1. Írjon példát a következőkre: -
A nevelés, mint a társadalom funkciója
-
A nevelés, mint konkrét emberi tevékenység
2. Igazolja egy-egy példával a nevelés sajátosságait (örök, történeti, nemzeti, társadalmilag meghatározott, céltudatos, tervszerű, szervezett, fejlesztő, egyetemes, permanens, ellentmondásos, bipoláris, sztochasztikus)! 3. Határozza meg a nevelést, a Prospero című film alapján!
4. Hogyan határozták meg a különböző korok és a különböző emberek a nevelést? Gyűjtsön meghatározásokat a neveléstörténet nagyjaitól, szak- és szépirodalomból, kérdezzen meg kollégákat, felnőtteket, fiatalokat és gyermekeket! Értékelje a definíciókat!
5. Keressen példákat (szépirodalomból, filmekből és a hétköznapi életből vagy saját életéből) olyan hatásokra, amelyek szocializálnak! Nevezzen meg ilyen konkrét tényezőket!
6. Ábrázolja körökkel a következő összefüggéseket: Szocializáció és nevelés:
Nevelés és oktatás:
Szocializáció, nevelés és oktatás:
3
7. Húzza alá a nevelés helyes meghatározását! mely az embereket éri minden személyiségalakító hatás mely a felnövekvőket éri Nevelés mely az embereket éri minden tervszerű és tudatos személyiségalakító hatás mely a felnövekvőket éri 8. Mit jelentenek a következő idegen szavak? permanens: bipoláris: sztochasztikus: didaktika
4
A SZEMÉLYISÉG
1. Bizonyítsa be (saját életéből vagy környezetéből vett példával), hogy öröklött adottságaink, hajlamaink külső hatásokra alakulnak és állandóan változnak!
2. Fogalmazza meg a Hol vagyok én című film tanulságait! a.)
Milyen külső hatások következtében lett Zsolti "problémás gyermek" az első osztályban?
b.)
Szívesen fogadná-e osztályába/csoportjába Irsai Zsoltot? Nem, mert
Igen, de nagyon ügyelnék arra, hogy
c.)
Véleményem az anyáról:
d.)
Véleményem Hajnalka néniről:
5
A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SZAKASZAI
1.
Mit jelent a fejlődés egyenetlensége? Írjon példát!
2.
Sorolja fel a fejlődés tényezőit! 1. 2. 3.
3.
Milyen viszony van a fejlődés egyes tényezői között? Egészítse ki a következő gondolatokat!
Az ……………………………. ténye kétségtelen. Az ………………… azonban nem végzetesen Meghatározó. Az ember tulajdonképpen egyetlen képességgel rendelkezik, „a ……….………………………………….. ………………………………………………………………….”. Ahhoz, hogy…………………….., …………………………….……..képességekké, tehetséggé alakuljanak, meghatározott ……………………………….van szükség: 1. 2. 4.
Ha módjában áll figyeljen meg környezetében újszülöttet, csecsemőt vagy kisgyermeket! Rögzítse megfigyeléseit naplószerűen az adott szempontok (testi fejlettség, mozgás, beszéd, értelmi-érzelmi megnyilvánulások, anya-gyermek kapcsolat) szerint!
5.
Az anyával való kapcsolat az alapja a csecsemő, a kisgyermek, sőt általában az ember egészséges fejlődésének. Írjon példát is erre!
6.
Miért kiemelkedő időszaka az akarat fejlődésének az óvodáskor?
Írjon példát!
6
7.
Nevelés- és fejlődéslélektani szempontok alapján milyen játékfajtákat különböztethetünk meg? a.)
Írjon példát!
b.)
Írjon példát!
c.)
Írjon példát!
8.
Mi az óvodáskor legjellemzőbb játéka? Miért? Írjon legalább egy példát!
9.
Meséljen el óvodásnak egy – az életkorának megfelelő – még nem ismert mesét! Ha befejezte kérje meg a gyermeket, hogy ő is mesélje el! Figyelje meg a következőket! a.)
Megértette-e a mese lényegét?
b.)
Mit reprodukált helyesen?
c.)
Miben tért el, mit hagyott ki?
10.
Igazolja egy gyermekrajzon a szinkretizmust!
11.
Miért nem helyes óvodás korú gyermeknek (Figyelje meg a gyermek reakcióit, mozgását, arcát efféle tevékenység közben!) -
egyedül TV-t vagy videót nézni?
-
szembekötősdit játszani?
7
12.
Vizsgáljon meg egy gyermeket iskolaérettség szempontjából! Testi és mozgásfejlettség:
Érzelmi – erkölcsi követelmények:
Szociális szempontból:
Értelmi képességek:
13.
Gyűjtsön néhány a 10-14 éves korra jellemző speciális érdeklődésre utaló tevékenységet!
14.
A serdülés feszültségei gyakran foglalkoztatják az írókat, művészeket. Gyűjtsenek serdülőkről szóló irodalmi, művészeti alkotásokat, filmeket!
15.
Vizsgálja legalább egy gyermek mozgásfejlettségét! a.)
lapozgatás A gyermekek elé egy könyvet teszünk, majd azt a feladatot adjuk nekik, hogy amilyen gyorsan csak tudják, lapozgassák a könyvet. A lapozgatást bal kézzel megismételtetjük. Az idő: 15 sec. A 9 évesek normája 12-12 lap átfordítása.
b.)
vonalkázás A gyermekek elé vonalkázott papírt teszünk (ez lehet iskolai füzet lapja is). A gyermek feladata, hogy a két vonal közé vonalakat húzzon – lehetőleg egymástól azonos távolságban – amilyen gyorsan csak tud. Az idő 10 sec. A 6 évesek normája jobb kézzel legalább 12, bal kézzel legalább 10 vonal húzása.
c.)
körök átszurkálása A gyermekek elé olyan papírlapot teszünk, amely kígyózó vonalban elhelyezett apró köröket tartalmaz. A feladat a következő: amilyen gyorsan csak tudják, tűvel kell átszurkálni a köröket, úgy, hogy a szúrás ne érintse a körvonalat. Az idő: 45 sec. A 10-11 évesek normája fiúknál 55, lányoknál 60 kör. Hasonlóan nagy pontosságot és kitartást igénylő feladat, ha egy papírlapra valamilyen figurát rajzolunk, a lapot szivacsra tesszük, s a vonalra sűrű pontokat szurkáltatunk. Ha szurkálás elég sűrű, a lapról a figura kiemelhető.
8
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FELADATAI
Az értelmi nevelés 1. Kit tartunk napjainkban művelt embernek?
2. Hospitáljon legalább egy tanítási órán! Készítsen jegyzőkönyvet, majd a minta alapján óravázlatot!
ÓRAVÁZLAT
A tanítás ideje: Helye: Tanít: Bubcsó Klári Témakör: Tananyag: Agyagedény készítése és díszítése (új ismeret feldolgozó óra) Az óra célja és feladatai: klasszikus edényformák megismerése, az edényformák és a felhasználás összefüggése, az anyag megmunkálásának eszközei és lehetőségei. Az anyag megmunkálás technikája: agyaghurkákból edény formálása. Díszítés módja, technikája Módszerek és eszközök: beszélgetés, bemutatás, szemléltetés (diaképek), önálló alkotómunka (egyéni korrekció), értékelés. Munkaforma: frontális (beszélgetés, értékelés) egyéni, differenciált egyéni Előkészület: agyaghurkák, a tanterem átrendezése, a munka feltételeinek megteremtése, nyomóminták. Időbeosztás: Az értékelés szempontjai: megfelel-e a célnak, a forma eredetisége, díszítés elhelyezése, szabályosság
9
Az óra menete I. Az új ismeretek feldolgozása Az ősemberről tanultak felelevenítése (tantárgyi koncentráció és motiváció), a termények tárolásának szükségessége, lehetséges módjai Az agyagedények funkciója, (különböző anyagok tárolása), alakja (a formák változatossága és a 3 klasszikus forma), mérete, készítésének módja A munka folyamata: tervezés Szempontok: - milyen célra használjuk? - használhatóság és esztétikum - a technika megbeszélése, bemutatása II. Önálló alkotómunka Egyéni korrekció, eszközhasználat, technikai jártasság alakítása Díszítés: arányok, minták (egyszerűség), eszközök (karcolás, nyomatok, rátétes díszítés) III. Értékelés Szempontjai: - megfelel-e a célnak? - formája eredeti-e? - szabályossága, a díszítés elhelyezése
3. A látott tanórán gyűjtsön példákat: ismeretre
jártasságra
készségre
képességre
tehetségre
képzésre
10
4. Írjon egy-egy példát az általános és a speciális képességekre!
5. Írjon egy-egy példát az általános és a szakképzésre!
AZ ÉRZELMEK FORMÁLÁSA 1.
Mi az élmény? Írjon le egy saját élményt!
2.
Figyelje meg egy gyermek érzelmi reakcióit! Próbálja meg megállapítani vérmérsékleti típusát!
3.
Nevelői közül kik hatottak leginkább Önre érzelmi téren? Miből tudja lemérni hatásukat?
4.
Nevezzen meg néhány – érzelmi fejlődésére különösen ható irodalmi (esetleg más művészeti) alkotást!
5.
Milyen közösségi élményekre emlékszik?
6.
A látott tanítási óra milyen intellektuális élményeket váltott ki?
7.
Milyennek értékeli szüleihez fűződő viszonyát?
8.
Figyeljenek meg saját gyakorlatuk közben vagy hospitáláson néhány gyermeket! Milyen jeleit veszik észre a kisebb-nagyobb érzelmi sérüléseknek?
11
9.
Milyen okai vannak a „kényeztetésnek”? És milyen következményei lehetnek?
12
A JELLEM, A JELLEMFORMÁLÁS
1.
Gyűjtsön példákat a gyermek erkölcsi ismereteinek és ítéleteinek sajátosságaira!
2.
Olvassa el Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét című regényét vagy nézze meg a belőle készült remek filmet! Mit jelent a cím?
Melyik szereplővel tud leginkább azonosulni? Miért?
Miért válnak a történelem kiszolgáltatottjaivá a szereplők?
Hogyan tudjuk elkerülni, hogy a hatalom eszközévé, áldozatává váljunk?
Miért találta ki az ördögi hatalom a partizán megütésének próbáját?
Miért üthette pofon az órás a megkínzott partizánt?
Határozza meg, hogy mit jelent az erkölcsi tett!
3.
Saját területén milyen lehetőségei vannak az erkölcsi nevelésre; Elemezzen egy konkrét foglalkozást!
13
TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSBEN 1.
Mi az alapvető különbség a játék és a munka között?
2.
Írjon példát a munka személyiségfejlesztő hatására!
3.
Mit jelent az a kijelentés, hogy „a napirend és az életrend a nevelés eszköze és eredménye”?
4.
Milyen kapcsolatban van a munka a szabadidővel? Gyűjtsön példákat saját életéből!
AZ ESZTÉTIKAI (MŰVÉSZETI) TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSBEN Egy tanulmány (dr. Mészáros István: Gyermektípusok – esztétikai tevékenységek. Bp. 1971. Tankönyvkiadó) az esztétikai tevékenységekben való részvételük alapján a gyermekeket a következő alaptípusokba sorolta: a.) érdeklődő, folyamatos figyelésre képes, folytatást kereső b.) érdeklődő, folyamatos figyelésre képes, belenyugvó c.) érdeklődő, változó figyelmű, folytatást kereső d.) érdeklődő, változó figyelmű, belenyugvó e.) közönyös Olvassa el figyelmesen a következő jegyzőkönyv részleteket! Határozza meg a gyermek típusát, állapítsa meg, milyen hatások alakították a gyermek viszonyát az esztétikai tevékenységekhez, és ha kell, mit tenne a korrekció érdekében! A második osztályos Tibor csillogó szemmel fogadta a mese bejelentését, majd végig teljes figyelemmel, élvezettel, legtöbbször a tanítónőre nézve hallgatta végig a Kőkastély című 15 perces mesét. A mesét követő beszélgetésben élénken vett részt. Olvasástudása közepes, a napköziben sohasem kér könyvet, hogy olvasson, szabad időben inkább barkácsol, fúrfarag, futballozik, játszik. Szülei gyakran vesznek neki könyveket, de még egyiket sem olvasta végig, megnézte a képeket, majd becsukta a könyvet, és többé rá sem hederített. Típusa:
14
A második osztályos Attila örömmel hallgatja az iskolai meséket, szívesen vesz részt az azt követő beszélgetésekben, sok mesét ismer. Olvasni nem szokott. A napköziben igen gyakran választja a mesehallgatást. rendszeresen meghallgatja a televízióban az esti mesét. Barátja lakásán egyszer megpróbálta telefonon is meghallgatni a mesemondást, de nem sikerült, mert nem lehetett jól hallani. Amikor beteg volt napjában többször is kérte, hogy olvassanak neki a mesekönyvből. Édesanyja (akit nagyon szeret) kisebb korában is többször mesélt neki. Szülei sok jó, neki való mesekönyvet vesznek neki, de ezeket sem olvassa, csak a képeket nézegeti bennük nagy érdeklődéssel. Típusa:
A második osztályos Miklós szépen, folyamatosan olvas hangosan, de magában is képes már erre. Sok mesét olvasott már, az olvasókönyv legtöbb meséjét is előre olvasta. Tanítónőjének mindig büszkén újságolja, amikor egy-egy teljes mesefüzetet elolvasott. Szülei elmondták, hogy elsős korában gyakran együtt olvasták el a képeskönyv alá írt verseket, majd örömmel olvasta ezeket egyedül is. Mostanában a meséskönyvből a mesék egyes részleteit hangosan olvassa fel édesanyjának. Az olvasott mesékről otthon is szívesen beszélget. Típusa:
A második osztályos Vera lelkes „jaj, de jó!” felkiáltással helyezkedett kényelmes figyelő helyzetbe, amikor a tanítónő „A szegény ember és a róka” című mesét elkezdte. Élénk hahotával kísérte az első percben felhangzó furcsa neveket, majd a szomszédjának azt suttogta: „én is láttam rókát”. A 3. percben már nem a tanítónőt nézte, hanem szélesen elkönyökölve kibámult az ablakon. Az 5-6. percben forgolódni kezdett, majd az ujjait nézte. A 8. percben lapozgatni kezdett az olvasókönyvben. Közben az osztály hangosan felnevetett a mese egyik fordulatán. Hirtelen Vera is odafigyelt, talán egy percig tartott a figyelme, majd az orrát kezdte piszkálni, ujjait nézegette. Vannak saját mesekönyvei, de még egyetlen mesét sem olvasott el belőlük, szüleit sem szokta kérni, hogy meséljenek (”á, ők sohasem érnek rá!”). Televíziójuk nincsen, a rádióban még nem hallgatott mesét, nem is tudja, mikor van meseműsor. Típus:
A másodikos Katalin, amikor a tanítónő elkezdte Benedek Elek meséjét, különösebb érdeklődést nem mutatott: a padban elhelyezett holmiját vizsgálta. 2-3 percig figyelt a tanítónőre nézve. A 4. percben már a könyvét babrálta, majd hátrafordult, felállt, leült, az ujjaival játszott. Az 5. percben az asztalra hasalva figyelni kezd, mert az osztály kuncog a mesén, ő is hangosan felnevet. A mesét követő beszélgetésből kiderül, hogy nem ismerte a mesét, és most is csak arra a részletre emlékszik, amikor együtt nevetett az osztállyal. A beszélgetés alatt is a ceruzájával játszik, firkálgat, óvatosan még egy kis uzsonna falatot is bekap A napköziben gyakran kér könyvet, belekezd egy-egy mese elolvasásába, de rövid idő múlva már egy másikhoz lapoz. Édesanyja szerint az elkezdett diafilmet gyakran abbahagyja, a televíziós mese közben is tornászni kezd, vagy kiszalad az udvarra. Részlet a jegyzőkönyvből: − Amióta másodikos vagy, kérted apukádat vagy anyukádat, hogy meséljenek neked? – nem. − Amióta másodikos vagy kérted apukádat vagy anyukádat, hogy olvassanak fel neked mesét? − Igen. Anyukát kértem. – Olvasott? – Nem. – Mit mondott? – Anyuka most nem ér rá. − Mikor néztél a televízióban mesét utoljára? – Pénteken. – Miről szólt a mese? – Hát… hát… a néni mesélt. Típusa:
15
Ilona szeret énekelni az énekórán, jó hangja van. Ha a napköziben a pedagógus énekes játékot javasol, szívesen vesz részt benne, szemmel láthatóan átéli a játék örömét. Otthon azonban saját jószántából sohasem játszik énekes játékokat („nincs testvérem”), bár nagyon szeret játszani. Típusa:
Mónika szeret énekelni, bár nincs különösebben szép és jó énekhangja. Nővérével otthon gyakran énekelnek. Édesanyjuk gyakran kéri: „énekeljetek együtt, hadd hallgassam!” Szívesen játszanak énekes játékot otthon a ház udvarán, vagy kinn a réten. Gyakran hallgatnak együtt rádiót is. Típusa:
Kézimunka órán Zsuzsa gondolatokba merülten, félénken, tétova mozdulatokkal kezdett hozzá a virágkaró elkészítéséhez. A csiszolást ügyetlenül és igen lassan végezte. Elkezdte a karó hegyezését is, de nem boldogult vele, hangoztatta, hogy ő nem tudja megcsinálni. Tehetetlenségében a késre is panaszkodott. A következő órán legalább 5 perces késlekedéssel fogott a rovásfaragáshoz, és az óra végére egyetlen mintával sem készült el. Munka közben többször megállt, elkalandozott a tekintete, ábrándozott, kinézett az ablakon, és társait figyelte. − Otthon vagy a napköziben részt szoktál-e venni énekes játékokban? – Nem. − Otthon vagy a napköziben szoktál-e rajzolni? – Nem. Típusa:
A negyedikes János nyugodtan ült a helyén, amikor a tanítónő elkezdte a felolvasást. A második perc után már lankadt a figyelme, az ujjaival kezdett játszani. Körbetekingetett az osztályban, majd unottan nézett maga elé. A 10 percben nyújtózkodott, aztán visszakönyökölt a padra, maga elé meredt. A beszélgetésbe nem kapcsolódott bele, a kérdésekre nem tudott válaszolni. Amikor meghallotta a csengőt, ő volt az első, aki felállt és elindult a folyósóra. Ott megjött a hangja, futkosott, szaladgált. Részlet a jegyzőkönyvből: – Vannak könyveid? – Igen, 11 darab. – Melyiket kaptad ebben a tanévben? – A Puskák és galambokat. – Elolvastad más? – Még nem. – Kaptál kölcsön könyvet mostanában? – Igen. – Kitől? – Nagyobb barátomtól. – Melyik könyvet? – A Piszkos Fredet. – Elolvastad – Igen.. – A rádióban milyen műsorokat hallgatsz meg szívesen? – A tánczenét, a Szabó családot, a krimiket. – Moziba szoktál járni? – Néha. – Utoljára mit láttál? – A Kalandorokat. Típusa:
16
A NEVELÉS ESZKÖZRENDSZERE: A „PEDAGÓGIAI TECHNIKA”
1.
Mit jelent a módszertani kultúráltság?
2.
Melyek a pedagógus szociális technikái? Soroljon fel néhányat és értékelje saját magát ebből a szempontból!
3.
Nézze meg a Holt Költők Társasága című filmet! A látottak alapján rangsorolja, ki felelős és milyen mértékben Niel Perry haláláért? Indokolja a sorrendet! Legyen első és másodrendű "vádlottjának" védője!
4.
Mit jelent az a kijelentés, hogy, „ha kell, a pedagógusnak nincs joga nem büntetni”?
Írjon erre példát is!
5.
Gyűjtsön példákat a jó és rossz jutalmazásra és büntetésre! Figyelje meg a következményeket is!
6.
Gyűjtsön pozitív és negatív példákat arra, hogy hogyan veszik figyelembe a pedagógusok a jutalmazás és büntetés szempontjait!
7.
Írjon rövid fogalmazást "Pedagógus példaképem" címmel!
8.
"A közepes tanító elérheti ugyan, hogy tanítványai tanultabb emberekké legyenek, de nem érheti el, hogy műveltebbekké legyenek." (Antonio Gramsci) Értelmezze az idézetet!
17
9.
Keressen példát saját környezetében arra, hogy az azonosnak tűnő hatásokra az emberek nagyon különbözően reagálnak!
10.
Elemezze egy konkrét, megoldott helyzetben a megoldás módszereit a módszerek kiválasztásának szempontjából!
11.
Keressen példát arra, hogy milyen következményei vannak annak, ha a környezet nem követel egységesen!
12.
Figyeljen meg egy pedagógust, foglalkozásvezetőt, előadót, hogyan használja a pedagógiai technikákat! Készítsen jegyzőkönyvet!
13.
Figyelje meg egy gyermek- vagy felnőtt csoportban a közvélemény kényszerítő erejét! Segíti-e vagy gátolja ez a csoportvezető (a pedagógus) nevelőmunkáját?
14.
Gyűjtsön csoporthagyományokat!
15.
Olvassa el a következő nevelési helyzeteket! Képzelje magát a pedagógus helyzetébe és oldja meg a helyzetet (egyes szám első személyben fogalmazzon!)! Értékelje pedagógiai stílusát!
Egyszer az egyik gyerek nagyon rossz volt. Nagyon megharagudtatok rá. Azt mondtátok neki, hogy holnap az édesapjával akartok beszélni. A kisfiú borzasztóan megijedt, földre vetette magát, sírt, zokogott, és azt mondta: Jaj, jaj, csak aput ne kelljen behívni! Erre én odalépek hozzá és:……..
Egy másik kislány is gyakran haszontalan. Társaival verekedett, sohasem fogadott szót. Amikor az anyukájával sikerült beszélnetek, elmondtátok neki, hogy mennyi baj van a kislánnyal. Jó, hogy megtudtam — mondta az anyuka —, majd jól megverjük otthon, hogy többet ne jusson eszébe rosszalkodni. Erre én:……….
18
Egyszer az egyik gyerek nagy naptárgyűjteményt hozott a foglalkozásra. Éppen valamit nagyon meg akartatok értetni a gyerekekkel, amikor a szomszédja halkan elkezdett könyörögni: Mutasd meg a naptáraidat légy szíves! A gyerek éppen oda akarta adni a gyűjteményt a szomszédjának, amikor odaértél melléjük……..
Egy másik alkalommal egy kisgyerek képeslapokat hozott magával. Éppen bemutattad, hogy ezen a napon mit fogtok csinálni, amikor elővette és nézegetni, rendezgetni kezdte. Erre én:………..
Az egyik kisfiú már nagyon sok bosszúságot okozott neked. Legutóbb, amikor megint nagyon felbosszantott, azt mondtad neki, hogy kiteszed a csoportból, nem akarod többet látni. Erre a kisfiú dühében egy nagyon csúnyát kiabált feléd. Erre én:……….
Az egyik foglalkozáson egy kisfiú, aki nyilvánvalóan unatkozott, bebújt a pad alá és a gyerekek lába között kezdett mászkálni. Először csak egy gyerek nevetett, aztán egyre többen. Végül hangosan kacagott az egész csoport. Erre én
Két foglalkozás között uzsonna idő van. A gyerekek előveszik az otthonról hozott finom falatokat. Egy kislány előtt nincs uzsonna. Szemmel láthatóan nagyon éhes, nagyokat nyelve pillant körül. Erre én
16. Fejezze be a következő mondatokat! Ha valaki szeret, abból tudom, hogy……………………………………………………………. Boldog vagyok, amikor az emberek…………………………………………………………...... Néhányan szeretik azt, ahogyan én…………………………………………………………….… Tudom hogyan kell……………………………………………………………………………… Nehéz nekem………………………………………………………………………………….…. Velem kapcsolatban az egyik legjobb dolog, hogy……………………………………………… Szeretem, ahogy én……………………………………………………………………………… Nehéz valakit meghallgatnom vagy beszélgetnem valakivel, ha…………………………………
19
Legkönnyebb akkor meghallgatnom valakit, vagy beszélgetnem, ha………………………… Más emberekkel kommunikálva legerősebb oldalam………………………………………… Más emberekkel kommunikálva gyenge oldalam………………………………………………. 17. Értékelje a következő idézeteket! "Ó, tanuló, ne légy tunya, különben megbüntetlek. Ne táplálj szívedben elérhetetlen vágyakat, különben tönkremész. Szorongasd a könyvet kezedben, olvasgass belőle, kérj tanácsot attól, aki többet tud nálad." (Egyiptom, írnokképzés)
"A gyermek füle a hátán van, és csak akkor hall, ha megverik.” (Egyiptom)
"Fenyegetésekkel és veréssel térítsd az egyenes útra, éppen úgy, mint ahogyan az ember egy meghajlított és meggörbített fadarabot kiegyenesít." (Platon Kr. e. 428/7 – 348/7)
"Véleményem szerint a világon legfontosabb a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlődése is." (Antiphón i.e. V-IV. sz)
"Minden dolog mértéke az ember"(Prótagorasz i. e. V. sz.)
"Egészen elállatiasítják a gyermeket a sok gyötréssel és edzéssel." (Arisztotelész i. e. 384 – 322)
"Az erénynél a tudás kevesebbet vagy éppen semmit sem nyom." (Arisztotelész)
"Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül." (Arisztotelész)
20
"Lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül." (Arisztotelész i. e. 384 – 322)
„Az ember egyetlen képességgel születik: a képességek kialakíthatóságának képességével.” (Lénárd Ferenc)
„A tanítvány nem bögre, amelyet meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet lángra kell lobbantani.” (Lamb)
„A könyvek és a zene bármivel gazdagítanak is, csupán eszközök, hogy eljuss az emberhez.” (Semprun) „A gyermek tiszta lap.” (Locke) „Az alma nem esik messze a fájától.” (közmondás) „Rendszeressé kell tennünk az olyan iskolai számonkérést is, ahol a puskázás elvárt tevékenység.” (Marx György)
