Önértékelő jelentés BME 148 kódszámú Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori iskola

Önértékelő jelentés BME 148 kódszámú Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori iskola Tartalom 1.

LEÍRÓ RÉSZ

1

1.1. A doktori iskola bemutatása 1.1.1. Tudományfilozófia és metodológiatörténet program (vez.: Margitay Tihamér egy. tan.) 1.1.2. A tudomány társadalomtörténete program (vez.: Fehér Márta egy.tan, a DI vezetője) 1.1.3. Technika-, mérnök- és ipartörténet program (vez.: Németh József c.egy.tan.) 1.1.4. STS (Science-Technology-Society) tanulmányok, tudomány- és technikapolitika program (vez.: Hronszky Imre, egy.tan.) 1.2. A doktori iskola koherenciája 1.3. A doktori iskola eredményei az utóbbi 3-5 évben 1.3.1. Kiválósági hely 1.3.2. Fokozatot szerzett hallgatók 1.3.3. Tudományos eredmények 1.4. A doktori iskola vezetője 1.5. A doktori iskola belső szerkezete 1.6. A doktori iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai

2. A DOKTORI ISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI 3. C-SWOT ANALÍZIS 1. MELLÉKLET: OKLEVÉL 2. MELLÉKLET: A DOKTORI ISKOLA FELVÉTELI ÉS FOKOZATSZERZÉSI STATISZTIKAI ADATAI

1 2 2 2 3 3 5 5 5 6 7 7 8

9 9 10 11

1. Leíró rész 1.1. A doktori iskola bemutatása A TFTT DI 1998-óta működik (korábban Technika-, mérnök- és tudománytörténet néven, multidiszciplináris iskolaként filozófia és történelemtudományágban, 2008. óta Tudományfilozófia és tudománytörténet néven csak filozófia tudományágban). Kutatási területe: a modern tudományfilozófia és a tudományfilozófia története; valamint a tudomány (főként a természet- és műszaki tudományok) és a technika társadalomtörténete, tudományfilozófiai, konceptuális és metodológiai, valamint tudásszociológiai szempontú vizsgálata. Kutatási és képzési körébe tartozik a magyar mérnökképzés és ipartörténet kutatása is. A kurzusok egy részét angol nyelven tartjuk. A DI-ban 4 képzési program működik együtt:

1

TFTT DI – Önértékelő jelentés

1.1.1.

Tudományfilozófia és metodológiatörténet program (vez.: Margitay Tihamér egy. tan.)

a) Oktatási célok A képzés célja, hogy megismertesse a hallgatókat a legfontosabb modern (20-21. századi) tudományfilozófia álláspontokkal – ideértve a leíró és a normatív megközelítéseket egyaránt –, valamint hogy bemutassa e nézetek egyes logikai, ismeretelméleti és nyelvfilozófiai háttérproblémáit. Kialakítani a résztvevőkben a filozófiai, módszertani reflexió-képességet, tudományfilozófiai és metodológiai rálátást saját tudományágukra. Bevezetni a hallgatókat a filozófia kutatás módszertani követelményeibe és ezek alkalmazásába. b) Kutatási célok A tudományos gondolkozás fogalmi alapjainak vizsgálata, a természet- és a társadalomtudományos kutatás módszertani kérdései, egyes modern tudományelméletek kritikai vizsgálata, a különböző tudományelméletek összehasonlító vizsgálata, az egyes tudományok filozófia kérdései. A megismerés tudásszociológia és társas episztemológia vizsgálata, a megismerés naturalizálásának programja, tudomány kognitív modelljeinek vizsgálata. 1.1.2.

A tudomány társadalomtörténete program (vez.: Fehér Márta egy.tan, a DI vezetője)

a) Oktatási célok Megismertetni a PhD hallgatókat saját tudományáguk (amelyben MSc vagy MA diplomát szerzetek) történeti, tudományfilozófiai és tudásszociológiai vonatkozásaival, bevezetni őket a legújabb historiográfiai eljárásokba. Bemutatni a tudományfejlődés társadalmi beágyazottságát, intézményi és mentalitástörténeti meghatározottságát. Kialakítani a történeti-módszertani reflexió-képességét, történeti rálátást saját tudományágukra. Bevezetni a hallgatókat a történeti kutatás módszertani követelményeibe és ezek alkalmazásába. b) Kutatási célok Főként a XVII-XVIII. századi természettudományos eredmények létrejöttének, az újkori modern tudomány kialakulásának konceptuális és metodológiai vizsgálata. A különböző tudományfejlődésmodellek összehasonlító vizsgálata. A tudományos terminusok jelentésváltozása, és ennek szemantikai elemzése. A tudásszociológia „erős programjá”-nak tudománytörténeti alkalmazása. A tudományos és művészeti alkotások kölcsönhatásának vizsgálata, a tudományos és művészi látásmód eltéréseinek feltárása. 1.1.3.

Technika-, mérnök- és ipartörténet program (vez.: Németh József c.egy.tan.)

a) Oktatási célok A hallgatók áttekintést kapnak az egyetemes technikatörténet néhány fontosabb epizódjáról, és kérdésfelvetéséről, megismerik a magyarországi technikai kultúra nagy korszakait, hazai és nemzetközi eredményeit. Elemezzük, hogy az iparfejlesztésben milyen szerepe volt a magyar mérnököknek és

2


természettudósoknak, bemutatjuk a magyarországi mérnökképzés történetét, elemzéseinket nemzetközi összefüggések feltárásával és bemutatásával végezzük. b) Kutatási célok Egyes eszközök, technológiák fejlődésének korszakai, társadalmi, gazdasági, kulturális, etikai vonatkozásaik, továbbá a hazai ipar és műszaki képzés története. 1.1.4.

STS (Science-Technology-Society) tanulmányok, tudomány- és technikapolitika program (vez.: Hronszky Imre, egy.tan.)

a) Oktatási célok A képzés alapját az un. Tudomány, technika, társadalom (STS) tanulmányok képezik, melynek során elsősorban az angolszász irodalomban kikristályosodott STS tematikát követjük. Vizsgáljuk a tudomány, a technika, valamint a társadalom kölcsönhatásainak fontosabb területeit, kiemelt figyelmet szentelünk a tudomány- és technikapolitika történeti áttekintésének. A program a tudomány-, technika-, és innováció-politika témakörét integrált rendszernek tekinti, amit a legújabban széles értelemben vett innováció-politikának neveznek. A célkitűzés az, hogy a hallgató ismerje és értse, hogy a különböző szakpolitikai gyakorlatok és elméletek milyen történeti körülmények között keletkeztek, és milyen feladatai és lehetőségei vannak a szakpolitikának ma. b) Kutatási célok A tudomány, a technika és az innováció kölcsönhatásai, valamint ezek politikai, etikai és egyéb társas vonatkozásai. A tudomány-, technika- és innovációpolitika története, elméletei és gyakorlati eszközeinek kritikai vizsgálata. Az új technológiák és a globalizáció kérdései.

1.2. A doktori iskola koherenciája Mára a tudományfilozófia és a tudománytörténet, valamint ehhez kapcsolódva a technikafilozófia és történet egy diszciplináris egységet alkot. Ebben a tudományok és a technika kutatásához – az egyes jelentős tudomány- és technikafilozófiai irányzatok elméleti alapvetésének megfelelően – logikai, filozófia, történeti, szociológiai és kognitívtudományi eszközöket alkalmaznak, és éppúgy elfogadott a tudomány és a technika eredményeinek vagy gyakorlatának egyes szempontok szerinti vizsgálata, mint az, hogy ezeket mint komplex jelenségeket kulturális, társadalmi és történeti összefüggéseikben vizsgálják. A DI a nyugati egyetemeken meghonosodott, e diszciplínát művelő tudományfilozófiai és tudománytörténet (HPS) tanszékek által gondozott doktori képzések gyakorlatához igazodik. (Mintául Cambridge, Edinburgh és a Cornell hasonló képzései szolgáltak.) Az iskola keretei között nincs lehetőség a nemzetközi gyakorlatban megtalálható sokszínűség teljes megjelenítésére, de mind a programokban, mind a törzstagok mind pedig a témavezetők személyében és a témák kiírásában igyekszik a legfontosabb irányzatokat sokszínűségükben és egységükben megje-

3


leníteni. A tudományfilozófia programban a sokszínűséget megalapozó különböző filozófiai alapvetéseket mutatjuk be, és tárgyaljuk a vitáikat, illetve a kapcsolódási pontjaikat, a tudomány társadalomtörténete, a technika- és mérnöktörténet, továbbá az STS tanulmányok programok pedig a DI fókuszát jelölik ki a diszciplína keretei között. Az egyes törzstagok kapcsolódása a doktori iskola kutatási területéhez: Dr. Farkas János: A tudás és a tudomány szociológia megközelítései Dr. Fehér Márta: Modern tudomány története, tudományfejlődés-elméletek Dr. Galántai Zoltán: Technikatörténet egyes kérdései Dr. Hronszky Imre: Tudomány és technika társadalmi kontextusban Dr. Margitay Tihamér: Metodológiai kérdések, egyes tudományfilozófiai elméletek vizsgálata Dr. Neumer Katalin: Wittgenstein matematika- és pszichológiafilozófiája, valamint ismeretelmélete; nyelvfilozófia kérdések Dr. Perecz László: magyar tudományfilozófia Dr. S. Nagy Katalin: a képzőművészet technikai hátterének története, tudományos megismerés és művészi megismerés Dr. Zemplén Gábor: modern tudomány történetének egyes kérdései, a tudomány retorikai elemzése A törzstagoknak közös diszciplína köré szerveződését mutatja, hogy minden törzstagnak van már a DI-ban, a törzstag fenti kutatási témái egyikébe eső témájú disszertációval fokozatot szerzettje. A témavezetők kiválasztásának két szempontja van, egyrészt megkíséreljük a nagy nemzetközi témákat lefedni, amelyekre idehaza színvonalas szakaemberek vannak, másrészt igyekszünk a tudományfilozófiai hazai képviselői számára a DI körül szakmai műhelyt szervezni. Ennek eredménye, hogy a külső és a belső témavezetők, oktatók számtalan közös kutatásban, konferencián és publikációban vesznek részt.

4


1.3. A doktori iskola eredményei az utóbbi 3-5 évben 1.3.1.

Kiválósági hely

A MAB az ország összes történelemtudományban akkreditált doktori iskoláinak párhuzamos akkreditációja során 2006-ban részletesen megvizsgálta az iskolát. A beadott részletes anyagok, valamint a látogató bizottság által végzett mélyreható felmérés (benne a tematikák és az oktatási anyagok áttekintése, óralátogatások, félévi vizsga- és kutatási dolgozatok megtekintése, hallgatókkal folytatott négyszemközti beszélgetések, disszertációk megtekintése stb.) alapján a MAB az iskolát az ország egyik legjobb történelemtudományban működő doktori iskolájának minősítette, és „Kiválósági hely” címet adományozott neki. Az oklevél másolatát az 1. számú melléklet tartalmazza. (Majd a 2008-as felülvizsgálat alkalmával a MAB az iskola multidiszciplináris (történelemtudomány és filozófia) jellegét megszüntette, és átsorolta kizárólag a filozófiai tudományágba.) 1.3.2.

Fokozatot szerzett hallgatók

2005 Demeter Tamás 03.17. Az eszmék tipográfiája Faragó Péter

04.14. A relativizmus a tudományos tudás szociológiájában, a Bloor-Latour vita

Kardos Mária 05.17. Kerámiakészítési technikák Antal Ildikó:

06.02. A magyarországi villamosipar 1918-ig

Gurka Dezső

06-14. A schellingi term.fil. és a korabeli természettudományok korrespondenciái

Tanács János

09.29. Ami hiányzik Bolyai Appendixéből – és ami nem

Ropolyi László 12.19. A technika etikai kérdései 2006. Várkonyi László

01.27. A technológiai hatáselemzés fejlődése, a participáció lehetősége és

szükségessége Kutrovátz Gábor 03.16. An epistemological cross-section of science studies in the context of sciencewars Novotny Erzsébet 05.04. A nyomdaipar fejlődése Magyarországon Lovász György 05.25. Az Ikarusz szerepe az autóbuszgyártásban és a gyártmányfejlesztésben (19482003) 2007 Győrffy Miklós 01.26. Az EU kutatásfinanszírozása és ennek hatása Mojzes Imre 06.21. A kalocsai Haynald obszervatórium működése és kisugárzása Renner Péter 10.16. Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből (1916-2000) Estók Éva: 12.18. A lead-user menedzsment elvi kritikája az innovációtörténeti és STS tanulmányok tükrében

5


2008 Binzberger Viktor 01.11. Understanding and Power in Software Development Practices Nemes József 01.15. Az elektrotechnika fejlődése a Nyugat-Dunántúlon a XIX-XX.sz. fordulóján Czomba Sándor 06.24. Iparfejlesztési tendenciák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1980-2000. Bodrogi Bence 06.30. A magyarországi trolibusz üzemek története, helyük és szerepük a városi hálózatban

1.3.3.

Tudományos eredmények

Az alábbiakban csak a DI hallgatóinak jelentős részvételével született eredményeket soroljuk fel, kiemelve bennük a DI hallgatóinak szerepét. • Akadémia Kutatócsoport 2003-2007 között működött az MTA-BME „Tudományfilozófia és tudománytörténet” kutatócsoport Fehér Márta vezetésével, alkalmazott kutatóként tevékenykedett (akkoriban) Ph.D. hallgatóként: Zemplén Gábor, Binzberger Viktor és Fazekas Péter (aki jelenleg a Kovács Ilona vezette Kognitív tudományi MTA-BME kutatócsoportban működik). A kutatócsoport munkájának eredményeit a Tudás az időben c. Tudománytörténeti és tudományfilozófiai Évkönyvben (szerk: Fehér-Láng-Zemplén. Typotex 2004), illetve az Értelem és történelem (szerk: Fehér-Zemplén-Binzberfer, l’Harmattan, 2006) tettük közzé. • Fontosabb konferenciák: • A. Koestler születésének 100. évfordulóján a Polányi Mihály Filozófiai Társasággal együtt nemzetközi konferenciát szerveztünk. Az előadásokból válogatást tettünk közzé a Polanyiana c. folyóiratban. • Th. Kuhn halálának 10. évfordulójára, 2006. szeptemberében kétnapos tudományos konferenciát szerveztünk széles körű hazai részvétellel. A konferencián elhangzott előadásokból válogatott, szerkesztett kötetet készítettünk: Th. Kuhn és a relativizmus címmel (szerk. BinzbergerZemplén-Fehér, l’Harmattan 2007.) megjelent kötetben publikáltuk • Polanyi Reconsidered címmel 2008. júnusában nemzetközi konferenciuát szerveztünk a neves tudományfilozófus Személyes tudás c. műve megjelenésének 50. évfordulójára, amelyről világszerte megemlékeztek. Mintegy 30 résztvevő volt jelen. Az elhangzott előadásokból válogatást jelentetünk meg ez év folyamán a Polanyiana c. folyóiratban (Margitay T. és Zemplén G. szerkesztésében.) A hallgatók szerepe meghatározó volt valamennyi konferencia szervezésében, lebonyolításában, a publikációk szerkesztésében és kiadásában, legfőképpen pedig számos előadást tartottak. • Fontosabb publikációk • Meghatározó hallgatói részvétellel a fent említett három tanulmánykötet jelent meg (Tudás az időben, Értelem és történelem, Kuhn és a relativizmus), és egy kötet készül. (Kutrovátz – Láng – Zemplén (szerk.): Határmunkálatok, Bp.: L’Harmattan) • Az eddig megvédett értekezések közül 12 anyaga teljes egészében megjelent nyomtatásban, illetve megjelenés alatt van önálló kötetként, kötet részeként bővített formában, vagy cikksorozat formájában. (Binzberger Viktor, Bodrogi Bence, Csiba József, Demeter Tamás, Galántai Zoltán, Lovász György, Mojzes Imre, Nagy Géza, Novotny Erzsébet, Szabó Géza, Szász Gábor, Tanács János munkái.) Ezek közül 2 pedig idegen nyelven jelent meg.

6


1.4. A doktori iskola vezetője Fehér Márta DSc egyetemi tanár (Széchenyi Díjas). Kutatási területe a fizika és a csillagászat XVII. Századi története, tudományfilozófia és metodológiatörténet, modern tudásszociológia (az „Erős Program”) Eddig 7 témavezetettje szerzett fokozatot (beleértve a 2 korábbi CSc fokozatot szerzett aspiránsokat is). Fulbright Visitng Pofessor-ként egy évig oktatott az Egyesült Államokban a Rutgers University-n tudományfilozófia és logika kurzusokat. A Dubrovnikban működő nemzetközi Inter-University Center meghívott előadója volt 10 éven át évente a tudományfilozófia kurzusokban. Kutatásszervezőként: elnöke volt az IUHPS Magyar Nemzeti Bizottságának és 2008-ig az MTA Tudomány és technikatörténeti Komplex Bizottságának. Alapító és vezetőségi tagja a Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaságnak és a Magyar Kognitív Tudományi Társaságnak. Főszerkesztője a Polanyiana c. angol és magyar nyelvű tudományfilozófiai periodikának és szerkesztőbizottsági tagja az International Studies int he Philosophy of Science, a Világosság és a Magyar Filozófiai Szemle c. szakmai folyóiratoknak. Refree az Australasian Journnal of Philosophy c. folyóiratnál. Legjelentősebb 3 eredménye és munkája: • • •

A tudományfejlődés inkommenzurábilitás-problémájának szemantikai és szintaktikai elemzése: A tudományfejlődés kérdőjelei, Akadémiai Kiadó 1983. A tudományos metodológiai normák történeti változásainak összehasonlító elemzése: Changing Tools, Akadémiai Kiadó 1995. A tudásszociológia u.n. „erős programjá”-nak kritikai értékelése, valamint a logikai érvelés kialakulásának és megszilárdulásának társadalmi-szociológiai kontextusa in.: FehérBékés: Tudásszociológia, Typotx 2005., ill. Fehér-Láng-Zemplén: Tudás az időben, Tudománytörténeti és tudományfilozófiai Évkönyv, Műegyetemi Kiadó 2004.

1.5. A doktori iskola belső szerkezete A BME GTK három tanszékének munkatársai vesznek részt az oktatásban mint programvezetők, témavezetők és oktatók, és további ELTE, ME, MTA Fil.Kut.Int., Szoc.Kut.Int. oktatók és kutatók mint témavezetők és a doktori kurzusok oktatói. A képzés első évében mind a négy program hallgatói azonos képzésben (un. felzárkóztató képzésben) vesznek részt. Ennek keretében 4 kötelező tárgyat hallgatnak, és ezekből félévek végén vizsgát tesznek. A 4 program a II. évben szétágazik, és a Ph.D. hallgatóknak 3-3- kötelező és vizsgaköteles tárgyat kell teljesíteniük, továbbá minden hallgató a kutatási témához kapcsolódó 2-2 speciális kollégiumot kell felvenni és teljesíteni. A III. éveseknek már csak 1-1 spec. koll.-t vesznek fel, és a disszertációtémájukon dolgoznak a témavezetőjükkel konzultálva. Minden doktorandusznak minden félév végén be kell nyújtania egy nagyobb terjedelmű kutatási

7


dolgozatot, és el kell készítenie egy átfogó beszámolót a félévben végzett munkájáról (a kutatómunkáról, konferencia-látogatásairól, olvasmányairól, publikációról, nyelvtanulásáról, a dolgozatírással kapcsolatos előrehaladásáról). Továbbá minden hallgató a heti tanszéki szemináriumon sorra előadja a kutatási eredményeit, amelyeket megvitatunk. Heti 2-4 órában pedig részt vesznek a tanszék BA-BSc képzésében un. „teaching assistent”-ként, illetve egyes graduális hallgatói szemináriumi foglalkozások megtartásával. A Ph.D. hallgatók számára minden év novemberében doktorandusz szekciót szervezünk a BME TDK konferencia keretében. A hallgatókat az írásbeli beszámolójuk és az előadásuk alapján minden félévben értékeljük. A DI fogad és felkészít un. „egyéni felkészülők”-et is fokozatszerzésre. Ennek keretében olyan jelentkezőkkel foglalkozunk, akik nem voltak a DI hallgatói, hanem valamely tudományterületen már diplomát (sőt: fokozatot!) szereztek, és benyújtanak egy témavázlatot a disszertációjukról. Ezt a DI Tanácsa megtárgyalja és, ha elfogadhatónak találja, szigorlatra bocsátja a jelentkezőt, és témavezetőt biztosít számára. Majd lebonyolítja a később elkészült disszertáció munkahelyi vitáját, és azután a fokozatszerzés eljárást.

1.6. A doktori iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai Hazai kapcsolatok: • Az MTA Filozófiai Kutató Intézet, az MTA Szociológia Kutatóintézet, a BME társkarainak, az ELTE, a ME, a Collegium Budapest, a CEU, a Műszaki Múzeum, a Közlekedési Múzeum munkatársai oktatóként, témavezetőként és az eljárásokban szakértőként rendszeresen részt vesznek az iskola munkájában. Hallgatók külföldi részképzései: • Univ. of Edinburgh: két doktorandusz volt ösztöndíjas vendéghallgató • King’s College, London: egy hallgató egy évre • Inst. Jean Nicod, Paris: egy hallgató félévre • Cambridge University: egy hallgató két évre Külföldi vendégprofesszorok, témavezetők, bírálók: • Ivo Schneider (Uni.München) • Tóth Imre (Uni. Regensburg, jelenleg Párizsban Prof. Emeritus) • Trevor Pinch (Bath Univ., UK) • Fiedrich Steinle (Max Planck Inst., Berlin). Nemzetközi együttműködés projektekben jelentős hallgatói részvétellel: • HIPST pályázati együttműködés 8 EU országgal, a DI oktatói és doktoranduszai részvételével a tudományfilozófia oktatás-módszertanának fejlesztésében. • Az IUHPS ez évi Int. Congress of the History of Science and Technology kongresszus Local Organizing Committee-ben való részvétel (a DI oktatói és doktoranduszai).

8


2. A doktori iskola infrastrukturális feltételei A DI infrastrukturális feltételei jónak mondhatók. Az évente felvett mintegy 8 hallgatónak külön doktorandusz szobát biztosítunk, ahol számítógép és internet-használat, valamint nagy teljesítményű másoló- és nyomtató-gép áll rendelkezésükre. Az egyetemi informatikai rendszerben szakmai folyóiratok és adatbázisok is hozzáférhetők számukra. Az OMIKK könyvtárban külön kari olvasóterem és azon belül az évek során gyűjtött speciális szakirodalom segíti a Ph.D. hallgatóink felkészülését. A konferenciák és viták és fokozatszerzési eljárások (nyilvános védések)megtartására alkalmanként igénybe vehetjük a BME helyiségeit. A GTK Dékáni Hivatala adminisztratív segítséget nyújt a hallgatók és a fokozatszerzési eljárások ügyintézésében. A BME Egyetemi Doktori Tanácsa elvi irányítást és szakmai segítséget nyújt a minőségbiztosításban.

3. C-SWOT analízis

C: külső korlátok: a DI olyan egyetemen működik a „humán tudományok” területén (filozófia tud. ágban), ahol főleg a műszaki és természettudományokat, valamint a társadalomtudományokat művelik. S: Erősségek: a DI az országban egyedülálló a W: Gyengeségek: a DI erőssége egyben bizomaga nemében. Nyugat-Európában és az USA- nyos értelemben a gyengesége is: ez a profil nem ban léteznek hasonló DI-k, hazánkban ilyen pro- intézményesült idehaza e DI-n kívül, nincsenek partner-DI-k.

filú DI csak a TFTT DI.

O: Fejlesztési lehetőségek: továbbfejlesztjük a T: Veszélyek: a DI által odaítélhető fokozat, doktori képzést előkészítő mesterszakot, ami „Tudományfilozófia és tudománytörténet” PhD – jelenleg a „Kognitív tanulmányok” MA szak. És nem túl piacképes. Az üzleti szféra nem az ilyen indítási akkreditációra benyújtjuk, majd megin- területen fokozatot szerzettek iránt érdeklődik. Ez dítjuk a már a MAB által alapításra akkreditált a helyzet indirekt módon eredményezheti a DI„tudományfilozófia

és

tudománytörténet” ben folyó képzésre jelentkezők számának csökkenését, és esetleg minőségének romlását.

(MA/MSc) mesterszakot.

9


1. Melléklet: Oklevél

10


2. Melléklet: A doktori iskola felvételi és fokozatszerzési statisztikai adatai

11


12

Önértékelő jelentés BME 148 kódszámú Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori iskola

Recommend Documents