MAB azonosító: 143
A BME VIK Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola Önértékelése 2009. március 24.
1. A doktori iskola bemutatása A Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola küldetése a következő: • hazai szinten élvonalbeli, tudományos mélységű és eredményességű képzés megvalósítása a villamosmérnöki tudományok területén; • a doktori kutatások során nyert elméleti eredmények összekapcsolása a gyakorlati technológiákkal amelyek a tudás értékével megnövelt, innovatív megvalósításokhoz vezet; • a terület és egyetemünk oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása. Az iskola 2003 óta működik Zombory László vezetésével, akinek tevékenysége nagyban hozzájárult az iskola jelenlegi színvonalához és tudományos eredményeihez, valamint a fokozatot szerzett hallgatók hazai és nemzetközi elismertségéhez. Az iskola szakmai bázisát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karának tíz tanszéke, valamint négy tudásközpontja adja (a tanszékekről és tudásközpontokról, valamint ezek szakmai profiljáról bővebb információ a www.vik.bme.hu weboldalon található). Az iskola főbb kutatási témái a telekommunikáció, mikrohullámú technika, félvezetőfizika, elektronikus eszközök, villamos gépek, erőművek és hálózatok, elméleti villamosságtan, antennák és hullámterjedés, elektronikus technológia, mérésadatgyűjtő rendszerek, digitális jelfeldolgozás, digitális rendszerek és áramkörök, szabályozáselmélet, automatizálás és robotika. A kutatások és a doktori oktatás a következő szakmacsoportokban zajlanak: • energetika, elektrotechnika szakmacsoport • híradástechnika szakmacsoport • mikroelektronika és technológia szakmacsoport • mérés- és szabályozástechnika szakmacsoport. 1.1. A doktori iskola belső szerkezete A doktori iskola szervezeti felépítése megfelel az iskola jóváhagyott Működési Szabályzatának. Az iskolának 15 törzstagja van, ezek mindegyike MTA doktora (egy tagnál az eljárás folyamatban), egyetemi tanári beosztásban, valamint tagjai között az két MTA rendes tagja van (a törzstagok korára vonatkozó adatokat a 2.3. fejezet taglalja). Az iskola tevékenységének szervezését, valamint a minőség biztosítását két bizottság végzi:
1
• a Villamosmérnöki Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács, amely a doktori cselekményekért felelős; • a Villamosmérnöki Doktori Iskola Tanácsa, amely a doktorandusz képzést felügyeli (kutatási témák, tantárgyak, témavezetők, doktori hallgatók). A bizottságok havi rendszerességgel üléseznek. 1.2. A doktori iskola vezetője A Doktori Iskola megbízott vezetője 2009. március 13 óta Dr. Kollár István. A BME jóváhagyásra felterjesztette a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. Dr. Kollár István 1954-ben született. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi tanára. Összesen több, mint 3 évet dolgozott külföldön, a Stanford Egyetemen az USA-ban, illetve a Vrije Universiteit Brussel-en Belgiumban. Rendszeresen publikál a szakma vezető nemzetközi folyóirataiban, konferenciáin. Angol nyelvű monográfiája 2008-ban jelent meg. Beszél angolul, németül és franciául. Rendszeresen meghívott bíráló folyóiratokban, konferenciákon és doktori védéseken. Három legfontosabb eredménye: a) Monográfia: Widrow B, Kollár I, Quantization Noise in Digital Computation, Signal Processing, and Control. Cambridge: Cambridge University Press, 2008. 778 p. ISBN:978-0-521-88671-0 http://www.mit.bme.hu/books/quantization/ b) I Kollár, Frequency Domain System Identification Toolbox for Matlab. Forgalmazott programcsomag, Gamax Kft, Magyarország, 1994. http://www.mit.bme.hu/~kollar/fdident/ c) Részvétel az analóg-digitális konverterek IEEE tesztelési szabványának továbbfejlesztésében Lásd például Bilau TZ, Megyeri T, Sárhegyi A, Márkus J, Kollár I, Four-parameter fitting of sine wave testing result: iteration and convergence. Computer Standards and Interfaces, Vol. 26, No. 1, pp. 51-56 (2004) http://home.mit.bme.hu/~kollar/papers/CSaI-2003.pdf Honlap: http://www.mit.bme.hu/~kollar/indexm.html, publikációs lista teljes dokumentumokkal: http://mycite.omikk.bme.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10001703 1.3. A doktori iskola hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere A doktori iskola törzstagjai és témavezetői számos nemzetközi és hazai tudományos szervezetnek a tagjai (IEEE, HTE, MATE, ETE stb.). Mind a törzstagok mind a témavezetők rendelkeznek nemzetközi kutatási és oktatási tapasztalatokkal (az egyetemek listája függelékben található). A doktori iskola diákjai számos nemzetközi projekt keretében kutatnak. A doktori iskolához kapcsolódó Periodica Polytechnica Trans. on Electrical Engineering-ben rendszeresen publikálunk nemzetközi cikkeket is. Az iskola szorosan együttműködik a hazai kutatóintézetekkel is (pl. MTA SZTAKI), illetve a több egyetemet és kutatóintézetet is tartalmazó szinergikus tudásközpontokkal (pl. Mobil Innovációs Központ, Egyetemközi Távközlési és é Informatikai Kooperációs Kutatási Központ, Ericsson-BME High Speed Networking Laboratory), illetve nagy iparvállalatokkal (MVM, EON, Siemens, Nokia, stb.).
2
A doktori iskolának kiemelt kapcsolata van a KFKI - Műszaki Fizikai Kutató Intézettel, a Dr. Bársony István által vezetett kutatócsoporttal. A kutatóhelyről rendszeresen kapunk témákat és témavezetőket az anyagtudomány és szilárdtest fizika területéről, amelyek tovább emelik a doktori iskola színvonalát. 1.4. A doktori iskola infrastruktúrája A doktori iskola élenjáró infrastruktúrával rendelkezik a villamosmérnöki területen, számos mérőlaborral modern eszközökkel felszerelve, amely lehetővé teszi a nemzetközileg is számon tartott kutatásokat (a laborok leírása megtalálható a http://www.vik.bme.hu oldalról kiindulva az egyes tanszékek információinál).
2. A doktori iskola működésének számszerű vizsgálata Ebben a fejezetben a doktori iskola működése szempontjából fontos számadatok kerülnek bemutatásra, amelyek a képzés hatékonyságáról és eredményességéről informálnak.
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2.1. Az iskola fokozatot szerzett hallgatói
1
6
1
7
9
7
8
12
7
10
13
11
6
9
PhD
PhD fokozatok száma a vill. DI-ban 120 100 80 60 40 20
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
0
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Állami öszt. Nappali költst.
1997
2.2. Az iskola felvett nappali (állami és költségtérítéses) hallgatói
17
12
10
15
8
8
7
17
13
8
7
11
22
32
38
39
17
19
16
21
22
15
17
15
3
Felvettek a villamos DI-ba 60 50 40 Nappali költst.
30
Állami öszt.
20 10
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0
41-45
46-50
51-55
56-60
61-65
66-70
71-75
76-80
80-
-40
2.3. Az iskola törzstagjainak életkori megoszlása
törzstag 0 1 A DI vezetője 55 éves Átlagéletkor 59.6 év
0
3
5
1
6
0
0
0
Villamos iskola 6 5 4 3 2 1
80-
76-80
71-75
66-70
61-65
56-60
51-55
46-50
41-45
-40
0
2.4. A hallgatók fokozatszerzési ideje Végzési idő, év PhD cselekmény
-3 6
4 13
5 23
6 22
4
7 10
8 8
>8 5
Vill. PhD cselekmény 30 25 20 15 10 5 0 -3
4
5
6
7
8
>8
Átlag: 6.8 év
2.5. Az eljárás ideje Eljárás ideje PhD eljárás
-3 0
Átlag [hónap]:
4 1
5 7
6 4
7 9
8 2
9 5
8.49
Vill PhD eljárás 10 9 8 7 6 5
PhD eljárás
4 3 2 1 0 -3
4
5
6
7
8
9
10
11 12 13 14 15 16 17 18-
5
10 4
11 1
12 0
13 2
14 1
15 0
16 0
17 1
182
2.6. A fokozatot szerzettek nyomon követése A fokozatot szerzettek első elhelyezkedése szerint Figyelembe vett hallgató/Érintett hallgató = 85/127 Vill iskola
0, 0% BME
31, 37%
31, 36%
Többi egyetem Kutató Int. Szakmai karrier Egyéb
9, 11%
14, 16%
Figyelembe vett hallgató/Érintett hallgató = 85/127 Vill iskola
16, 19% Magyaro. Küldföld
69, 81%
A fenti hallgatók közül az 5 évnél régebben fokozatot szerzettek jelenlegi elhelyezkedése szerint: Figyelembe vett hallgató/Érintett hallgató = 47/82 Vill iskola 0, 0% 12, 26% BME Többi egyetem Kutató Int.
25, 52%
Szakmai karrier Egyéb
6, 13% 4, 9%
6
Figylembe vett hallgató/Érintett hallgató = 47/82 Vill iskola 11, 23%
Magyaro. Magyaro. Külföldi gyak.
5, 11%
Külföld
31, 66%
3. Az adatok értékelése A fenti adatok alapján a doktori iskolának a következő erősségei és gyenge pontjai vannak.
3.1. Erősségek A doktori iskola törzstagjai mind MTA doktori címmel rendelkező egyetemi tanárok, amely megfelelő erősségű tudományos hátteret biztosít az iskola működéséhez. A doktori iskola törzstagjai és témavezetői erős publikációs és tudományos háttérrel rendelkeznek, a tématerületen belül számos kompetenciának meghatározó birtokosai. A kar méretéből és minőségéből fakadóan képes a villamosmérnöki tudományok szinte teljes keresztmetszetében témákat kiírni és idevágó doktori kutatásokat vezetni. A doktori iskola eredményessége kiegyenlített (sőt enyhén emelkedő) tendenciát mutat. A 2004-2008 periódusban fokozatot szerzettek aránya az 1998-2002 periódushoz képest 114%. A költségtérítéses hallgatók aránya jellemzően nagyobb mint az Állami Ösztöndíjasoké (tipikusan 132% és 240% között ingadozik az ösztöndíjas létszámra vetítve). Ez annak is következménye, hogy a doktori képzés során a hallgatók változatos projektfeladatokkal ismerkednek meg és az így keletkezett hozzáadott tudásnak igen jó munkaerő-piaci értéke van. Ez a vonzerő a doktori iskola erőssége, ugyanakkor kockázati faktorokat is magában rejt (lásd a gyenge pontokra vonatkozó bekezdéseket). A költségtérítéses hallgatók támogatásnak főbb forrásai: • EU 7-ik keretprogram projektjei; • ipari együttműködések (Ericsson, Nokia, Siemens, IBM, Microsoft, T-Systems, Morgan Stanley, stb.); • kutatóintézettekkel való együttműködés (pl. MTA SZTAKI), de ez nem annyira jellemző.
7
A fokozatot szerzett hallgatók nyomon követéséből levonható következtetések: • A hallgatók nagy része (45%) kutatási és fejlesztési területen maradt, egyrészt egyetemünk oktatói gárdáját, másrészt hazai és nemzetközi kutatóintézetek/kutatóhelyek munkatársainak a számát növelve. • Ugyanakkor egy szintén jelentős rész a szakmához kapcsolódó iparban helyezkedett el (32%). Ez alátámasztja a doktori iskola tudományos értékét, valamint –ami ugyanilyen fontos - hogy az tudományos eredmények és a doktori periódus alatt megszerzett tudás releváns az ipar számára is. A doktori iskolában már elkezdődött azon megújulási folyamat, ami a hagyományos értékek megtartásával, de új intézkedésekkel az eredményességen tovább szeretne javítani. 3.2. Erősítendő területek – kockázati faktorok Fokozatszerzési eredményesség és fokozatszerzési idő A villamosmérnöki tudományok doktori iskolája szeretné javítani nemcsak az Állami Ösztöndíjasokra vetített eredményességi mutatóit, de a teljes felvételi létszámra vetített eredményességét is. A fokozatszerzés problémái a következő okokra vezethetők vissza: • A doktori felvételi pontszámai igen magasak, a nemcsak állami ösztöndíjban részesülő hallgatók esetén is. Ezért a kar nem akar különbséget tenni az állami ösztöndíjasok és az arról csak néhány ponttal lemaradók között, az utóbbiak doktori képzésből való visszautasításával. Ráadásul belső vizsgálataink azt mutatják, hogy igen laza a korreláció a fokozatszerzés és a felvételi teljesítmény között, ami megerősíti, hogy csak a felvételi keresztmetszet szűkítésével az eredményesség nem biztos, hogy javítható. • A villamosmérnöki területen a doktoranduszok nagyszámú, ipari hasznosításokkal is rendelkező, nemzetközi kutatásokba tudnak bekapcsolódni. Az itt megszerzett tudás növeli a hallgató versenyképességét a munkaerő piacon, amely a doktori fokozat előtti alkalmazáshoz vezet. • A kutatások projektbeágyazottsága szintén veszélyfaktort jelent, hiszen a kutatási tevékenység nem biztos, hogy tudományosan is „dokumentált” (publikációk, tézisek …etc.) végeredménybe torkollik, ami tovább hátráltatja a fokozatszerzést. • A doktori iskolába belépő hallgatók háttérismeretei és előképzettségei változnak, amely másfajta doktori témavezetést igényel. A hallgatók átlagos fokozatszerzési ideje magas, az (1.5. fejezet alapján az átlag 6.8 év). • Ehhez egyrészt a publikációs tevékenységen kell javítani, ami a rangos folyóiratokban való publikálási tevékenység időben való elkezdését jelenti.
8
• Másrészt a nyelvi követelmények abszolválása (két nyelvvizsga) szintén kitolhatja a fokozatszerzési időt, amire szintén figyelmet kell fordítani. • A hallgatókat jobban kell serkenteni a tudományos és a tézisekbe beépíthető eredmények elérésére a projekt típusú tevékenység ellenében. A doktori iskola törzstagjainak életkora A doktori iskola törzstagjainak életkora kockázati faktor az iskola működésében. Egyrészt a 15 tagból 6 tag idősebb 66 évnél, amely következményeként hosszú távon az iskola nem számíthat rájuk törzstagként. Másrészt az átlagéletkor is magas (59.6 év), amely esetlegesen problémát jelent az iskolának a változó körülményekhez való alkalmazkodása során. Az életkor eloszlásának a jellege is jelzi a jelentős fiatal létszám hiányát. Mindez annak is a következménye, hogy doktori iskolánkban csak egyetemi tanárokat, MTA doktori fokozattal választunk Adminisztratív folyamatok és eljárási idő A fenti adatok alapján az átlagos eljárási idő 8.49 hónap. Az átlagot lényegesen meghaladó – 10-12 hónapos - eljárási időknek legtöbbször a jelölt az oka (harmadik bíráló szükségessége vagy a jelölt miatt késleltetett védés) A doktori iskola működése szempontjából az átlag javítható a bírálati idő szigorúbb betartatásával, a doktori iskola adminisztrációs folyamatainak gyorsításával. Hallgatói motiváció A hazai ipari és gazdasági környezet azon részének – amely a technológiai folyamatok egyszerűbb alkalmazását igénylő fokán valósítja meg tevékenységeit - nincs szüksége innovatív munkavégzésre. Ezen cégek humánerőforrás politikája az alapdiplomával rendelkező hallgatókra irányul, amely gyengíti az MSc és PhD fokozatok vonzerejét. A munkaerőpiac ilyen eltolódása és „csábítása” esetén, nehéz tudományos kutatásra és doktori tanulmányokra itt tartani a diákokat.
9
4. A doktori iskola C-SWOT analízise Korlátok (Confines) A doktori iskola törzstagjainak és témavezetőinek az oktatási/kutatási terhelése
A doktori iskola törzstagjainak életkori eloszlása A doktori iskola adminisztrációs erőforrásai A doktori iskolára jutó Állami Ösztöndíjak száma A diákok motivációja és felkészültsége
Erősségek (Strengths)
Gyengeségek (Weaknesses)
Lehetőségek (Opportunities)
Veszélyek (Threats)
A törzstagok tudományos minősítése és ereje
Eredményesség a fokozatszerzésben
Nívós doktori kutatási témák, nemzetközi és ipari finanszírozással
Az iskola változási folyamatainak megindulása
Hosszú fokozatszerzési idő
Csökkenő jelentkezési létszám a doktori iskolába (már „nincs” ötéves képzés, még nincs mesterdiplomás hallgató)
A törzstagok és témavezetők szakmai háttere és tudományos súlya
A törzstagok életkori eloszlása Eljárási idő
Élenjáró infrastruktúra és kedvező kutatási környezet
A külső igények Helyzetbehozás karrier szempontjá- és környezet változási trendek ból nem a tudományos jellegét erősítik a doktori képzésnek Alacsonyabb hallgatói motiváció a doktori tanulmányokra az ipari és gazdasági igények változása miatt
Törzstagutánpótlás a kari tudományos értékekkel rendelkező oktatóbázisából Az egyetem hírneve ás meghatározó szerepe a villamosmérnöki tudományokban
Megélhetési gondok a doktori periódus alatt
5. Intézkedési terv A felmerülő kockázati faktorok csökkentésére a doktori iskola a következő intézkedési tervet dolgozta ki: Eredményesség növelése a fokozatszerzésben •
A témavezetés minőségének az ellenőrzése és a témavezetői motivációk növelése (eredményességi adatok nyilvánossá tétele, a sikeres témavezetés kari elismertségének növelése)
•
A doktori diákok előrehaladásának rendszeres ellenőrzése.
•
Erősebb minőségellenőrzés és motiváció a tudományos eredmények elérésében (pl. a minikonferenciák szervezése minden évben a doktori iskolában a cselekményindítás, ahol a előtt állók a téziseikről számolnak be) 10
A doktori iskola törzstagjainak életkora Ez viszonylag sürgős feladat a közeljövőben. A karon létezik az a tudományos eredményekkel rendelkező oktatógárda, akik megfelelő publikációs háttérrel rendelkeznek és az MTA doktora fokozat küszöbén állnak, akikből az új törzstagok kiválaszthatók. Az eljárási idő A doktori iskola adminisztratív folyamatainak elektronizálásával és a szigorlati és védési bizottságok szervezésében nyújtandó nagyobb kari segítséggel javítható. Egyúttal a doktori hallgatók számára olyan eljárási ütemterv kidolgozásával, amely szinkronizálva van a doktori tanácsok ülésével.
6. Az intézkedési terv ütemezése A fenti tervek összefoglalását és ezek végrehajtásának ütemezését az alábbi táblázat tartalmazza (a táblázat egyes intézkedéseinek a részletes magyarázata az előző fejezetben található). Javasolt intézkedések
Intézkedések ütemezése
Témavezetői motiváltság növelése
2009 szeptember
Évenkénti átvilágítás szempontrendszerének kidolgozása
2009 május
A doktori iskola adminisztratív folyamatainak átszervezése
2009 június
Új törzstagok bevonásával megoldható
2009 december
Erősebb marketing tevékenység a doktori felvételi során
2010 január
Tézis ismertető minikonferenciák szervezése
2010 december
Budapest, 2009. március 27.
Dr. Kollár István a Villamosmérnöki Tudományok DI megbízott vezetője
11
FÜGGELÉK – a doktori iskola nemzetközi kapcsolatai F.1. Kutatói kapcsolatok (ahol a Doktori Iskola oktatói az elmúlt 10 évben minimum fél évig kutattak) Európa •
Technische Universität Berlin, Institut für Fernmeldetechnik, Germany
•
Fachhochschule Köln, Germany
•
Heinrich-Hertz-Institut für Nachrichtentechnik Berlin GmbH, Germany
•
Institute of Microtechnology, University of Neuchâtel, Switzerland
•
Laboratoire Paris VI, Université Pierre et Marie Curie, France
•
INSA de Lyon, France
•
Centre Automatique et Systèmes, France
•
Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, Belgium
•
TU Helsinki, Finland
•
University of Oulu, Laboratory of Microelectronics, Finland
•
University of Trento, Italy
•
University College Dublin, Ireland
•
University College Cork, Ireland
Észak Amerika •
Florida Institute of Technology, USA
•
Columbia University (New York, NY),USA,
•
Bell Laboratories (Murray Hill, NJ), USA
•
University of North Carolina at Chapel Hill, NC, USA
•
Simon Fraser University, Burnaby, Canada
Ázsia •
The Hong Kong Polytechnic University, Hong Kong SAR
F.2. Vendégoktatás (ahol a Doktori Iskola oktatói az elmúlt 10 évben oktattak) Európa •
Technische Universität Berlin, Institut für Fernmeldetechnik, Germany
12
•
Laboratoire Paris VI, Université Pierre et Marie Curie, France
•
Katholieke Universiteit Leuven, Dept. Mech Engrg., Belgium
•
Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, Belgium
•
TU Helsinki, Finland
•
Royal Institute of Technology, Stockholm, Sweden
•
University of Trento, Italy
•
University of York, UK
Észak Amerika •
Columbia University (New York, NY), USA
Dél Amerika •
Pontifica Universidad Chile, Chile
•
Universidade Federal de Santa Catarina, Florianópolis, Brasil
Ausztrália •
University of Sydney, New South Wales
•
University of Canterbury, Christchurch, New Zealand
F. 3. Pályázati kapcsolatok (a karral ill. a tanszékekkel a Doktori Iskola témaköréhez tartozó közös pályázatokban résztvevő intézmények) Európa •
Technische Universität Berlin, Institut für Fernmeldetechnik, Germany
•
Fraunhofer Inst. Berlin & München, Germany
•
Fraunhofer-Institut für Betriebsfestigkeit und Systemzuverlässigkeit, Darmstadt, Germany
•
Rechenzentrum Universität Stuttgart, Germany
•
University of Dortmund, Germany
•
TU Graz, Department of Communications and Wave Propagation, Austria
•
Thomson, France
•
Thales Communications, France
•
INSA de Lyon, France
•
Institute Nationale Polytechnique de Grenoble, France
•
Alcatel-SEL, France 13
•
École Nationale Supérieure des Télécommunications de Bretagne (ENST Bretagne, Brest) , France
•
École Nationale Supérieure des Télécommunications (ENST Paris), France
•
Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications (LORIA) at the University Henri Poincaré, Nancy, France
•
University of Rennes, France
•
Swiss Federal Institute of Technology, Lausanne
•
University of Zurich, Switzerland
•
Katholieke Universiteit Leuven, Belgium
•
Royal Military Academy, Belgium
•
University Southern Denmark, Denmark
•
Norwegian University of Science and Technology, Norway
•
Royal Institute of Technology, Stockholm, Sweden
•
Technical Research Centre of Finland, Tampere, Finland
•
University of Bologna, Department of Electronics Computer Science and Systems, Italy
•
University of Rome “Tor Vergata”, Dipartimento di Ingegneria Elettronica, Italy
•
University of Torino, Italy
•
University of Easter Piemonte, Italy
•
Polytechnic Institute of Valencia, Spain,
•
Telecom Castilla-La Mancha, Spain
•
Universidad Carlos III de Madrid, Spain
•
University of Vigo, Departamento de Ingeniería Telemática, Spain
•
Universidade do Algarve, Portugal
•
Rutherford Appleton Laboratory, UK
•
University of Bristol, UK
•
University of Leeds, UK
•
University of Lancaster, UK
•
Herriot Watt University, UK
•
University of Southampton, UK
•
University of Surrey, Centre for Communication Systems Research, UK
•
University of Aberdeen, Department of Engineering, UK
•
University College Dublin, Ireland
•
University College Cork, Ireland
•
SINGULAR Software AE, Greece 14
•
South East European Research Centre, Greece
•
Institute of Communication and Computer Systems - National Technical University of Athens, Greece
•
Germanos Group AE, Greece
•
SIGMA 2000 - PHAROS LTD., Greece
•
Steinbeis Transfer Zentrum, Greece
•
Jozef Stephan Institute, Ljubljana, Slovenia
•
University of Zagreb,, Faculty of Electrical Engineering and Computing, Croatia
•
Sapientia Magyar Erdélyi Egyetem, Románia
•
Technical university of Cluj-Napoca, Romania
•
University of Zilina, Slovakia
•
Warsaw University of Technology, Poland
Észak Amerika •
Florida Institute of Technology (FL, USA)
•
Cornell University (NY, USA)
•
University of Michigan at Ann Arbor (MI, USA)
•
Drexel University, Philadelphia (PA, USA)
•
Simon Fraser University, Burnaby, Canada
•
University of Manitoba, Canada
•
Centre de Recherche Informatique de Montréal, Canada
Ázsia •
Nagoya University, Japan
•
University of Tokyo, Japan
•
Tokyo Institute of Technology, Japan
•
Waseda University, Japan
F.4. Cserekapcsolatok (intézmények, ahonnan Doktori Iskolánk vendégoktatói, PhD bírálói érkeztek, ill. ahol PhD hallgatóink vendégdiákok voltak) Európa •
Universität Karlsruhe, Germany
•
TU Ilmenau, Germany
•
University of Trier, Germany 15
•
University of Applied Science, Dresden, Germany
•
Ecole des Mines de Paris, Centre Automatique et Systèmes, France
•
INSA de Lyon, France
•
Ecole National Superieure d’Electricité, Gif-sur-Yvette, France
•
Institute Nationale Polytechnique de Grenoble, France
•
Université de Rennes 1, Brest, France
•
TU Delft, Faculty of Applied Physics, the Netherlands
•
TU Eindhoven., the Netherlands
•
TU Lulea, Sweden
•
Lund University, Lund, Sweden,
•
Ericsson Research, Stockholm, Sweden
•
Telia Research, Stockholm, Sweden
•
Universidade do Algarve, Faro, Portugal
•
Oxford University, UK
•
University College Dublin, Ireland
•
University College Cork, Ireland
•
Dublin Institute for Advanced Studies, Dublin, Ireland,
•
FORTH-ICS Foundation for Research and Technology Hellas Telecommunications and Networks Laboratory, Heraklion, Crete, Greece
•
Politehnica University of Bucharest
Észak Amerika •
Drexel University, Philadelphia (PA, USA)
•
Computer Science Department, NC State University, Raleigh, NC, USA
•
University of New Hampshire, USA
•
Simon Fraser University, Burnaby, Canada
Ázsia •
Shizuoka University, Hamamatsu, Japan
•
NTT DoCoMo, Tokyo, Japan
16
