A BSc képzés értékelése a BME-VIK-en 2010. február 12. v.2-3, munkaverzió Közreműködő VIK testületek és csoportok: • Mérnökinformatikus-képzés Szakbizottsága, MISZB, • Villamosmérnök-képzés Szakbizottsága, VSZB, • Oktatási Bizottság, OB, • Minőségbiztosítási Bizottság, MBB, • Dékáni Hivatal, DH, • VIK-TMIT: Adatbányász Csoport és Titkárság. Felhasznált dokumentumok: [1] BME-VIK munkaközössége: BME-VIK kari önértékelés a MAB Intézményakkreditáció számára, 2008-2009 [2] BME-VIK munkaközössége: BME-VIK önértékelés a Mérnök-informatikus alapképzésről a MAB párhuzamos akkreditációja számára, 2009. október [3] Pipek János (ODH, BME-TTK): A felzárkóztató tárgyak oktatásának tapasztalatai a BME-en. Előzetes jelentés, 2010. február 7. [4] Tevesz Gábor, Keszler Anita, Kalmusné Mihók Zsuzsa: A tanköri foglalkozás tapasztalatai a BME-VIK-en, 2010. február 7. Tartalom: A. Felvétel, elbocsátás, tanulmányok, végzés 1. A felvétel főbb adatai 2. Az elbocsátás főbb adatai 3. A tanulmányok főbb adatai 4. A végzés főbb adatai 5. Összegzés 6. A felvételi rendszer anomáliái 7. A BME és a BME-VIK lehetőségei és eddigi erőfeszítései a felvétel javítására B. Tantervek felépítése 1. Tantárgyak kreditérték és heti óraszám szerinti eloszlása 2. Gyakorlatok és laborok összevetése az ötéves és a BSc képzésben 3. Szakirányok darabszáma, kimérete kreditben, hallgatói létszámok 4. Önálló munka kimérete C A szöveges értékelés 1. Mérnök informatikus Bsc szak 2. Villamosmérnöki BSc szak A. Felvétel, elbocsátás, tanulmányok, végzés 1. A felvétel főbb adatai Az utolsó öt-éves (u. 5é, u-1. 5é) és az első BSc (1.BSc, 2.BSc, stb.) évfolyamok féléveinek ütemezése a mintatanterv szerint: 1
No.
03 ő 04 t 04 ő 05 t 05 ő 06 t 06 ő 07 t 07 ő 08 t 08 ő 09 t 09 ő 10 t 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 u-1. 5é 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 u. 5é 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 1 2 3 4 5 6 7 1.BSc 1. év 2. év 3. év 4. év 1 2 3 4 5 6 7 2.BSc 1. év 2. év 3. év 4. év 1 2 3 4 5 6 3.BSc 1. év 2. év 3. év 1 2 3 4 4.BSc 1. év 2. év 1 2 5.BSc 1. év A kétciklusú képzés bevezetése nem változtatta meg alapvetően a felvétel főbb mutatóit, amelyeket az alábbi ábrán mutatunk be [1]. A felvétel főbb mutatói a VIK-en 2001 - 2008, forrás: www.felvi.hu 3000
2500
2000
fő
Össz. Jelelntkező 1500
Össz. Felvett
1000
500
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
A tömegképzés bevezetése a felsőoktatásban kb. 6 évvel előzte meg a BSc-MSc képzés bevezetését. A BME-VIK BSc képzéseinek kódjai: Villamosmérnöki szak, alapképzés 5N-A7 Mérnök informatikus szak, alapképzés 5N-A8 BSc szakokat csak nappali képzés formájában indít a VIK. A BME-VIK mérnök informatikus BSc képzésére felvettek száma félévenként [1, 2]: Felvételi Diplomát MScponthatár szerzettek ben száma továbbösszesen 1. helyen állami önkölts. összesen (áll./ önkts.) tanul 1759 886 423 56 126/90 123 109 479 Jelentkezők száma
Tanév 2005/06
Felvettek száma
2
2006/07 2007/08 2008/09 2009/10
1575 1777 1775 1766
853 736 723 894
443 478 493 580
45 53 8 15
488 531 501 595
125/80 120/100 366/365 373/365
A BME-VIK villamosmérnöki BSc képzésére felvettek száma félévenként [1]: Felvételi Diplomát MScponthatár szerzettek ben száma továbbösszesen 1. helyen állami önkölts. összesen (áll./ önkts.) tanul 1146 649 397 15 124/76 149 412 974 568 416 10 122/94 426 1160 573 451 19 120/100 470 1003 464 391 7 356/331 398 1258 582 496 3 355/373 499 Jelentkezők száma
Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10
Felvettek száma
A VIK teljes hallgatói állománya:
3
6000 5000 4000
műszaki inf. 5-éves
3000
vill.-mérnöki 5-éves
2000
mérnök inf. Bsc vill.-mérnök Bsc egyéb
1000
összlétszám
9 08 / 20
20
07 /
8
7 06 / 20
20
05 /
5 20
04 /
4 03 / 20
6
0
Felvételi pontszámok félévenként:
4
A mérnök informatikus hallgatók által megírt fizika felmérő eredménye, a felvételi pontszám függvényében [3]:
Következtetés: összefüggés gyakorlatilag nem mutatható ki. A jelenlegi felvételi rendszer szerint számított felvételi pontszám nem mérvadó a mérnök informatikus hallgatók fizika előképzettsége szempontjából! 2. Az elbocsátás főbb adatai Tanulmányi okból elbocsátott hallgatók száma a felvétel éve szerint: 5
Az elbocsátás értékelő táblázata: BSc szak
Elbocsátás % Felvett fő villamosmérnöki Ebből elbocsátott fő alapszak Elbocsátott % Felvett fő mérnök informatikus Ebből elbocsátott fő alapszak Elbocsátott %
2005 ő 412 110 27% 479 130 27%
2006 ő 426 145 34% 488 140 29%
Felvétel féléve 2007 ő 2008 ő 470 398 185 39% 531 501 190 36%
2009 ő 499
595
Hány aktív félév után lettek elbocsátva a hallgatók?
6
A BSc képzésből elbocsátott hallgatók megszerzett kreditjei:
3. A tanulmányok főbb adatai 7
Ismételt tantárgyfelvételek adatai: Az ismételt tantárgyfelvételeket együttesen számoljuk össze mérnök informatikus és a villamosmérnöki BSc szakokra: Ismételt tárgyfelvétel 1 2 3 4 5 6 7 8 száma Tantárgy db, n.a. n.a. 27 16 7 7 3 2 VIK oktatja Tantárgy db, n.a. n.a. 11 3 4 8 3 1 Társkar oktatja Tantárgy db, 698 128 38 19 11 15 6 3 összesen n.a.: nincs VIK-re és Társkarra szétbontott adat. Egy tantárgyat 8-szor vett fel BSc-s hallgató: • VIK oktatja: 2 ilyen tantárgy van (mindkettő SZIT-es), • Matematika Intézet oktatja: 1 ilyen tantárgy van (Analízis1). Egy tantárgyat 7-szer vett fel BSc-s hallgató: • VIK oktatja: 3 ilyen tantárgy van (IIT, HVT és EET oktatja), • TTK oktatja: 3 ilyen tantárgy van (Fizika 1, Fizika 1i, Matematika A2a). Fontos megemlíteni, hogy a tömeges tantárgyismétlések alapvetően az első két évben szereplő tantárgyakkal hozható kapcsolatba, hiszen 5, vagy annál többször felvett tantárgy csakis kizárólag az első két év tantervében szerepel, azaz az Alapképzésben. Érdemes lenne ezen tantárgyak esetében a hatékonyabb szűrés érdekében egy limitet bevezetni, amely az ilyen kiugróan magas értékeket nem engedne meg a hallgatók részére, hiszen ha megtekintjük az átlagos tantárgyfelvételi értéket, akkor ez lényegesen alacsonyabb (8 esetén 1.21-1.55, 7 esetén 1.17-1.52 /kivéve Fizika 1i 1.86!/, 6 esetén 1.161.61 /kivéve Valószínűségszámítás 1.95/). Minden tantárgy esetében 2, illetve ez alatti értéket kapunk az átlagos tantárgyfelvételre. Ebből a szempontból vizsgálva a képzésünket megfigyelhető, hogy a GTK-s tantárgyaktól eltekintve 1.5, illetve ennél magasabb értéket 75%-ban a mérnök informatikus BSc képzés tantárgyai teszik ki (6/8), és ezen listán is a villamosmérnöki BSc tantárgyak a lista végén találhatóak. A BSc képzésben a Kar által tartott szakirányos tantárgyak esetében az átlagos tantárgy felvételek száma lényegesen alacsonyabb. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez esetben a vizsgálható minta is lényegesen alacsonyabb, lévén hogy lényegesen kevesebb hallgató ért még el a szakirányos tantárgyakhoz, így a statisztika jelen állapotában kedvezőbb képet fest a ténylegesnél ezen tantárgyak esetében. Az egyes félévekben szerzett kreditek eloszlása: Az alábbi grafikonokat úgy állítottuk össze, hogy az első félévek teljesítéséből nem vettük ki azokat a hallgatókat, akiket a következő félévekben tanulmányi okokból elbocsátott a Kar.
8
30 25 20
2005/2006
15
2006/2007 2007/2008
10
2008/2009
5 0
1fé.
2.fé.
3.fé.
4.fé.
5.fé.
6.fé
7.fé
8.fé
5N-A8 Mérnök informatikus BSc képzés 30 25 20
2005/2006
15
2006/2007 2007/2008
10
2008/2009
5 0
1fé.
2.fé.
3.fé.
4.fé.
5.fé.
6.fé
7.fé
8.fé
5N-A7 Villamosmérnöki BSc képzés A fenti grafikonokat megvizsgálva megállapítható, hogy a villamosmérnöki képzésen valamivel magasabb az egy félévben átlagosan megszerzett kreditek száma. A félévek között jelentős mértékű eltérés nem tapasztalható, MI esetében 22.46 és 26.19 között, a VI esetében 22.65 és 29.01 között, de az utolsó 2 félévet nem vizsgálva 24.48 az alsó határ. A 7. és 8. félévek alacsonyabb értékei abból adódnak, hogy ha egy hallgató nem teljesíti a Szakdolgozat-készítés tantárgy felvételi követelményeit, akkor rögtön 15 kreditet veszít abban a félévben. Féléves ösztöndíjindexek eloszlása Összefüggés a felvételi pontszámok és a BSc-s hallgatók görgetett tanulmányi átlagai között [1]: 2005. Vill.
2006. Inf.
5.00
5.00
4.50
4.50
4.00
4.00
3.50
3.50
3.00
3.00
2.50
2.50
2.00 115.00
120.00
125.00
130.00
135.00
140.00
145.00
150.00
2.00 110.00
115.00
120.00
125.00
130.00
135.00
140.00
145.00
150.00
Az első BSc évfolyam adatai. Felvétel: 2005-ben. 9
2006. Vill.
2006. Inf.
5.00
5.00
4.50
4.50
4.00
4.00
3.50
3.50
3.00
3.00
2.50
2.50
2.00 115.00
120.00
125.00
130.00
135.00
140.00
145.00
2.00 115.00
120.00
125.00
130.00
135.00
140.00
145.00
A második BSc évfolyam adatai. Felvétel: 2006-ban. 2007. Inf.
2007. Vill. 5.00
5.00
4.50
4.50
4.00
4.00
3.50
3.50
3.00
3.00
2.50
2.50
2.00 115.00
120.00
125.00
130.00
135.00
140.00
145.00
2.00 100.00 105.00 110.00 115.00 120.00 125.00 130.00 135.00 140.00 145.00 150.00
A harmadik BSc évfolyam adatai. Felvétel: 2007-ben. Szűrés a görgetett átlagokra: A 2008. tavaszi félév eredményeire történt a szűrés, vagyis sorban a 6., 4. és 2. félévi görgetett átlagról van szó. A fenti regressziós egyenesek m meredekségeinek értékei:
Felvétel éve 2005 2006 2007
Felvételi rendszer Kétszintű érettségi, 120+ pontos rendszer Kétszintű érettségi, 120+ pontos rendszer Kétszintű érettségi, 120+ pontos rendszer
BME-VIK képzés
m Görgetett tan.átlag/felv.pont átlag féléve Vill. BSc Mérn. inf. BSc
Első BSc évfolyam
6
0,05
0,0442
Második BSc évfolyam
4
0,043
0,0383
Harmadik BSc évfolyam
2
0,0587
0,0485
Értékelés: e vizsgálat mutatói szerint a 4. BSc félév a legnehezebb mindkét szakon. Ösztöndíjáltagok változása a félévek során
10
Értékelés: e vizsgálat mutatói szerint • a 4. BSc félév a legnehezebb a mérnök informatikus szakon, • az 1. és 2. BSc félév a legnehezebb a villamosmérnöki szakon, • a két szak adatai jó egyezést mutatnak a 3.-9. félévekben. 4. A végzés főbb adatai Az első BSc évfolyam hallgatóinak eloszlása 2009 őszén, azaz képzésük 9. félévében:
11
További adatok az 1. pont felvételi táblázataiban találhatók. 5. Összegzés 1. A hallgatókat jó felvételi pontszámmal veszi fel a VIK: • összehasonlítva a BME többi mérnöki karának szakjaival, • összehasonlítva más magyar egyetemek karaival a mérnök informatikus és a villamosmérnöki képzésekben • különös tekintettel az igen jelentős felvett létszámra. 2. A felvételi vizsga eltörlésének ideje pontosan egybeesik a BSc oktatás bevezetésének idejével a BME-VIK-en. A felsőoktatási felvételi vizsga eltörlése óta jelentősen romlott a korreláció a felvételi pontszám és a matematika/fizika felkészültség között. Ez a romlás különösen a fizika felkészültség esetén drasztikus, a mérnök informatikus BSc hallgatók körében. 3. A hallgatók elbocsátásának aránya a BSc képzésből igen magas a VIK-en, és ráadásul évről-évre növekvő mértékű a 2005-2007 felvételi évek időszakában. Az elbocsátás mértéke mindkét szakon meghaladja az 35 %-t a 2007-ben felvettek körében! 4. Az elbocsátott hallgatók többségét 3 aktív félév után bocsátja el a Kar. Kimondhatjuk, hogy az elbocsátás időben megtörténik, ha az elkerülhetetlen. 5. A megszerzett kreditek száma az elbocsájtott hallgatók nagy többségének esetében 30 kredit, illetve az alatti érték, és a legtöbb elbocsájtott hallgató a 3. félévben van. Ez azt jelenti, hogy az n*15 kredites szűrő - ami a hallgatók haladási sebességének a minimum 50%-os arányát irányozza elő jól teljesíti a feladatát. 6. Feltűnően sok azon hallgatóknak a száma, akik a minimális kreditmennyiséget sem tudják teljesíteni, ezek azok a hallgatók, amelyeket korábban a felvételi már megszűrt, illetve aki rájön arra, hogy nem jól választott pályát. 7. A szakközépiskolák vélekedése szerint túl sok hallgatót veszünk fel, csupán a normatív finanszírozás megszerzésének kedvéért! Mert az egyetemről elbocsátott hallgatók aránya túl magas. Az egyetemről elbocsátott hallgatók pedig már nem mennek vissza a szakközépiskolákba szakmát tanulni. 12
Ezzel szemben nincs szigorú korreláció a felvételi pontszám és az elbocsátás között, a jelenlegi felvételi rendszerben. Vagyis a felvételi során nem lehet megmondani előre, hogy kiket nem kellene felvenni. 8. Érdemes lenne a TVSZ-ben kb. 5 alkalomban maximálni egy tantárgy ismételt felvétel lehetőségeinek számát. 9. A képzésben maradó, azaz a nem elbocsátott hallgatók többsége több mint egy évet csúszik a BSc képzés befejezésével! 6. A felvételi rendszer anomáliái A felsőoktatási képzés az alábbi fő tényezők határozzák meg a bemeneti oldalról: a. Felvételi követelmények: Felvételi Tájékoztató, www.felvi.hu b. Az egyes felsőoktatási alap (BSc), mester (MSc) és tanári szakok képzési anyagát a „Az alapés mesterképzési szakok Képzési és Kimeneti Követelménye” (KKK) dokumentum írja elő, amely letölthető az OKM honlapjáról: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=555 A fenti két forrás által meghatározott követelmények nincsenek összehangolva a jelenlegi rendszer szerint. Ezt fejtjük ki részletesebben az alábbiak során. Középiskolai oktatási helyzetkép és felsőoktatási felvételi eljárás 2004-ig Az felsőoktatási folyamat első lépése a felvételi eljárás. A korábbi rendszerben az oktatást szigorú felvételi vizsga előzte meg, amely többnyire két tantárgyból állt. E két tantárgyat szak-specifikus módon határozták meg. Pl. a villamosmérnöki, vagy a műszaki informatikus szakokon matematikából és fizikából állt a felvételi vizsga. A felsőfokú oktatásba jelentkező hallgatók általában érettségiztek is a felvételi tantárgyakból. A felkészülés során intenzíven használták a középiskolai tanulók a matematika és a fizika példatárakat. A szigorúbb felvételi vizsga csekélyebb lemorzsolódást és így hatékonyabb egyetemi oktatást eredményezett. A szigorú vizsgán alapuló felvételi eljárással bekerült hallgatók későbbi teljesítménye a felvételi pontszámok alapján jól becsülhető volt statisztikai módszerekkel. Középiskolai oktatási helyzetkép és felsőoktatási felvételi eljárás 2005-től Magyarországon 2005-től bevezették a kétszintű érettségi vizsga rendszerét, és egyúttal eltörölték a felsőoktatási felvételi vizsgát. Az érettségi vizsga öt tantárgyból áll: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott idegen nyelv és egy választott tárgy. A mérnök informatikus és a villamosmérnöki képzést megalapozó követelmények általában nem teljesülnek automatikusan az érettségi vizsga letételével. Az érettségi vizsgának két, a középiskolai tananyag lezárását, illetve a felsőoktatásba való felvételiztetést szolgáló funkciója van. Az eredeti célkitűzés szerint az emelt szintű érettségi vizsga szolgálná a felvételizést. Ez a célkitűzés azonban nem valósult meg, mert a felsőoktatási intézmények összessége nem követeli meg a felvételhez az emelt szintű érettségit. További probléma, hogy a műszaki felvételihez megkívánt másik természettudományos tantárgy már nem szak-specifikus. Előírt érettségi tantárgyak felvételi szempontjából pl.: • A mérnök informatikus és a programtervező informatikus BSc szakokon: - matematika kötelező, és - biológia vagy fizika vagy informatika vagy elektronikai alapismeretek, vagy informatikai alapismeretek. 13
•
A villamosmérnöki (és sok más műszaki) BSc szakon egyaránt: - matematika kötelező, és - biológia vagy fizika vagy informatika vagy kémia vagy elektronikai alapismeretek, vagy informatikai alapismeretek vagy más megnevezett műszaki alapismeretek. A példának tekintett szakokon azonban biológia és kémia oktatás egyáltalán nincs, de van magas szintű fizika oktatás. Az informatika érettségi gyakori a mérnök informatikus hallgatók körében, de nem sokat ér, mert az egyetemi hallgatók többsége nem, vagy csak sokadszori nekifutásra teljesítenek fizikából. Ezért okoz nagy problémát, hogy a fenti felvételi előírás az alábbi statisztikákat eredményezi: Fizikából érettségizett a BME-VIK-re felvett hallgatók körében 2008-ban: • a villamosmérnöki BSc szakon: 65% • a mérnök informatikus BSc szakon: 22%. A fizika érettségi hiányában pedig gyakran előfordul, hogy a középiskolai diák nem kap fizika oktatást középiskolai tanulmányainak utolsó két évében. Ezt a folyamatot az is elősegíti, hogy a középiskolai fizika tanárok száma csökkenőben van! A KKK szempontjai A mérnök informatikus és a villamosmérnöki BSc képzések tanterveinek szakmai követelményeit az idevágó KKK előírások határozzák meg. E KKK-k nem írnak elő sem biológia, sem kémia oktatást e BSc képzésekben. Ezért mondjuk azt, hogy e szakokra előírt felvételi követelmények és e szakok KKK szakmai előírásai nincsenek összhangban. Ráadásul, a BSc képzésekre vonatkozó KKK-k egyáltalán nem tartalmaznak bemeneti képzettségi előírásokat, ellentétben az MSc képzésekre vonatkozó KKK előírásokkal. 7. A BME és a BME-VIK lehetőségei és eddigi erőfeszítései a felvétel javítására A BME nem szabályozhatja elképzelése szerint a felvételi követelményeket, mert ez a Magyar Rektori Konferencia (MRK) hatásköre. Az MRK-n pedig sokféle érdek jelenik meg. Ezzel együtt, a BME-nek és a BME-VIK-nek sok más lehetősége is van az előnytelen felvételi rendszer ellensúlyozására. Tankör-rendszer bevezetése a VIK-en: A VIK 2008 ősztől kezdve vezette be a tankör-rendszert. Ennek kezdeti pozitív hatása máris jelentkezik a hallgatók teljesítésében [4]:
14
Felzárkóztató tantárgyak bevezetése 15
A felzárkóztató fizika oktatást először a VIK vezette be 2008 őszén BME-en kísérleti jelleggel a tanköri foglalkozás keretében. A pozitív tapasztalatok alapján BME szinten megszületett a megfelelőjogi alap a BME TVSZ 2009. májusi módosításával, amely bevezette a „felzárkózást segítő szabadon választható tantárgy” fogalmát. Ennek alapján hirdette meg először 2009 őszén a BME TTK „Bevezető matematika” és „Bevezető fizika” tantárgyakat. A tapasztalatokat a [3] dokumentum foglalja össze. Kapcsolatteremtés középiskolákkal A BME-VIK kapcsolatot épített ki 2009 őszén 15 középiskolával, elsősorban a Pro Progressio Alapítvány támogatásával (Pályázat középiskolák részére ). Ennek keretében: • a középiskolák vagy a fizika tanárok anyagi támogatáshoz jutottak, • a BME VIK oktatói és senior hallgatói népszerűsítették a természettudományos és a műszaki képzést e középiskolákban, • e középiskolák tanulói külön lehetőséget kaptak a BME VIK laboratóriumainak meglátogatására. További, még kiaknázatlan lehetőségek a. Az MTA, az ipar és a műszaki szolgáltatás, a természettudományos/műszaki felsőoktatás és a középiskolák széleskörű összefogása. Ilyen eseti és részleges kezdeményezések régóta működnek az országban. Széleskörű és egységes összefogás kimunkálása és megvalósítása minden szereplőnek érdeke lenne. Néhány alapvető célkitűzés: • A magyar természettudományos kutatás és a magyarországi ipari szereplők jelentős eredményeinek bemutatása és népszerűsítése. • Álláslehetőségek és karrierek széleskörű bemutatása az ipar és a műszaki szolgáltatás területén. • A középiskolai természettudományos oktatás népszerűsítése és támogatása. • Az egyetemi természettudományos, műszaki és informatikai képzés népszerűsítése. • A természettudományos tanárképzés népszerűsítése és támogatása. • A tehetséggondozás jobb felkarolása. b. Érdemes lenne tájékoztatni a középiskolás érdeklődőket BME és a BME kari honlapjain, beleértve a BME-VIK honlapját is arról, hogy hogyan célszerű felkészülni az egyetemi tanulmányokra az egyes BSc szakok esetében. Pl. a BME-VIK BSc szakjai esetében: • matematika és fizika: fakultáció és/vagy szakkör és/vagy emelt szintű érettségi, • alapszintű programozás elsajátítása, • angol nyelvismeret elsajátítása. c. Egyetemi előkészítők szervezése a BME keretében, a BME-n és néhány főbb vidéki központban, pl. az alábbi tantárgyakból: • matematika, • fizika, • programozás, Megjegyzések: • Nem felvételi, hanem egyetemi előkészítőről van szó, hiszen láttuk a fentiekben, hogy ezek érdemben szétválnak. • A Corvinus Egyetem tart előkészítőt matematikából és történelemből. • A BME Építészmérnöki Kar tart előkészítőt szabadkézi rajzból.
16
B. Tantervek felépítése 1. Tantárgyak kreditérték és heti óraszám szerinti eloszlása A tantárgyak kreditérték és heti óraszám szerinti eloszlása (Mérnökinformatikus szak) kreditérték heti óraszám
kredit/heti óraszám
16 14 12 10 8 6 4 2
39 41
35 37
34
32
28 30
24 26
23 23
19 21
15 17
11 13
9
7
5
3
1
0
tantárgy száma
Tantárgy száma Tárgynév 1 Analízis 1 2 Analízis 2 3 Valószínűségszámítás 4 Bevezetés a számításelméletbe 1 5 Bevezetés a számításelméletbe 2 6 Kódolástechnika 7 Algoritmuselmélet 8 Fizika 1 9 Fizika 2 10 Mikro- és makroökonómia 11 Menedzs. és váll.gazd. 12 Üzleti jog 13 Köt.vál gazd és hum. 1. 14 Köt.vál gazd és hum. 2. 15 Jelek és rendszerek 16 Elektronika 17 Szabályozástechnika 18 Digitális technika 1 19 Digitális technika 2 20 Számítógép-architektúrák 21 Számítógép hálózatok 22 Távközlő hálózatok és szolg.
Kredit- Heti érték óraszám 7 6 7 6 4 4 5 4 4 4 5 4 5 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 2 4 4 6 6 5 4 4 4 4 4 5 4 5 4 5 4 4 4 4 4 17
23 23 23 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
34 35 36 37 38 39 40 41 42
Mérés laboratórium Mérés laboratórium Mérés laboratórium Mérés laboratórium A programozás alapjai 1 A programozás alapjai 2 Szoftvertechnológia Szoftvertechnikák Információs rendszerek üzemeltetése Operációs rendszerek Adatbázisok Mesterséges intelligencia Számítógépes grafika és képfeldolg. Szoftver laboratórium Szoftver laboratórium Szoftver laboratórium Szoftver laboratórium Szoftver laboratórium Elágazó: Beszédinformációs rendszerek Rendszermodellezés Deklaratív programozás Szakirány tárgy Szakirány tárgy Szakirány tárgy Szakirány laboratórium Önálló labor Szakdolgozat Szabadon választ-ható tantárgy 1 Szabadon választ-ható tantárgy 2
2 2 2 2 5 4 4 4 4 4 5 5 4
2 2 2 2 2 4 4 4 4 4 4 4 4
2
2
5
4
4 4 4 4 6 15 6 4
4 4 4 4 4 10 6 4
18
A tantárgyak kreditérték és órászám szerinti eloszlása (Villamosmérnöki szak) 16
kreditérték
Kredit/heti óraszám
14
heti óraszám
12 10 8 6 4 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142 tantárgyak száma
Tantárgy Kredit- Heti száma tantárgy érték óraszám 1 Matematika A1 6 6 2 Matematika A2 6 6 3 Matematika A3 4 4 4 Matematika A4 4 4 5 Fizika 1 5 4 6 Fizika 2 5 4 7 A számítástudomány alapjai 6 6 8 Anyagtudomány 4 4 9 Informatika 1 5 5 10 Informatika 2 5 5 11 Mikro- és makroökonómia 4 4 12 Menedzsment és vállalkozásgazd. 4 4 13 Üzleti jog 2 2 14 Köt. vál. gazd. és hum. ism. 1 2 2 15 Köt. vál. gazd. és hum. ism. 2 2 2 16 A programozás alapjai 1 5 4 17 A programozás alapjai 2 4 4 18 Digitális technika 1 7 6 19 Digitális technika 2 5 4 20 Jelek és rendszerek 1 6 6 21 Jelek és rendszerek 2 6 6 22 Elektrotechnika 6 5 23 Elektromágneses terek 5 4 24 Elektronika 1 6 5 25 Elektronika 2 5 5 26 Mikroelektronika 5 4 19
27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42
Méréstechnika Villamos energetika Infokommunikáció Elektronikai technológia Szabályozástechnika Szakirány elméleti tárgy Szakirány elméleti tárgy Szakirány elméleti tárgy Laboratórium 1 Laboratórium 2 Szakirány laboratórium Önálló laboratórium Szakdolgozat Szabadon választ-ható tantárgy 1 Szabadon választ-ható tantárgy 2 Szabadon választ-ható tantárgy 3
5 5 5 5 5 4 4 4 5 4 4 5 15 4 4 2
5 5 5 5 5 4 4 4 4 3 3 4 10 4 4 2
2. Gyakorlatok és laborok összevetése az ötéves és a BSc képzésben Laboratórium + gyakorlat heti óraszáma az Ötéves és a BSc képzésben (Mérnökinformatikus szak)
ötéves BSc
Al
Ad at bá go zis rit ok m Di us git e ál lm is él te In et ch fo rm ni ka ác 1 ió ‐2 sr El ek en t ds ro ze ni ka re kü Je le ze ké m sr ... en d Kó sz er do ek l ás M te ér ch és M ni es la ka bo te rs ra ég t ór es iu in Op m t e er llig ác en ió Pr sr c ia og en ra m ds Sz ze ám ozá re Sz s ító k ám al a g pj ít ó ép ai gé ‐a 1‐ rc pe 2 hi sg t e ra k tú fik rá a k és ké pf ...
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
20
Laboratórium+gyakorlat heti óraszáma az Ötéves és a BSc képzésben (Villamosmérnöki szak) ötéves
BSc
ni ka El 2 ek tro ni ka E 1 El le ek kt tro ro ni ni ka ka it 2 ec hn ol óg ia Fiz ika In 1‐ fo 2 rm at ika La 1‐ bo 2 r at M ór at em iu m at 2 ik a A1 ‐2 ‐3 M ‐4 ér és Pr te og ch ni ra ka m te rv Sz ez ab és ály 1‐ oz 2 ás te Vi ch lla ni m ka os en er ge tik a
te ch
tá lis Di gi
An
ya g
tu do
m án y
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
3. Szakirányok darabszáma, kimérete kreditben, hallgatói létszámok Mérnök informatikus alapszak: Szakirányok kimérete: 37 kredit Szakirányok és ágazatok 1. Autonóm intelligens rendszerek szakirány Autonóm rendszerek ágazat Intelligens rendszerek ágazat 2. Infokommunikációs hálózatok szakirány Infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások ágazat Mobil infokommunikáció ágazat 3. Informatikai technológiák szakirány Szoftverfejlesztési ágazat Rendszerfejlesztési ágazat Rendszertervezési ágazat 4. Médiainformatika és -biztonság szakirány Médiainformatika ágazat Médiatechnológiák ágazat 5. Vállalati információs rendszerek szakirány Összesen
Hallgatók létszáma 2008. 2009. 2010. február február február 32 46 32
35
55
61
54
97
111
33
40
43
13 166
24 262
27 274
Villamosmérnöki alapszak: 21
Szakirányok kimérete: 36 kredit Szakirányok és ágazatok 1. Beágyazott és irányító rendszerek szakirány Beágyazott információs rendszerek ágazat Irányítórendszerek ágazat Számítógép-alapú rendszerek ágazat 2. Infokommunikációs rendszerek szakirány Médiakommunikációs technológiák és rendszerek ágazat Infokommunikációs hálózatok és alkalmazások ágazat Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások ágazat 3. Mikroelektronika és elektronikai technológia szakirány Mikroelektronika ágazat Elektronikai technológia ágazat 4. Villamos energetika szakirány Összesen
Hallgatók létszáma 2008. 2009. 2010. február február február 63 91 99
65
74
62
40
44
55
35 203
49 258
57 273
Ágazat tantárgyak Az egyéni képzéshez kötődő szakirány tantárgyak: • Szakirány labor, • Önálló labor, • Szakdolgozat-készítés 4. Önálló munka kimérete kreditben BSc szak Tantárgy mérnök informatikus villamosmérnöki Önálló labor 6 5 Szakmai gyakorlat nem kötelelző 0 (6 hét) Szakdolgozat-készítés 15 15 Összesen 21 20 C A szöveges értékelés 1. Mérnök informatikus Bsc szak A HK összefoglaló véleménye: A tantárgyi láncokat érdemes áttekinteni egymásra épülés szempontjából. Melyik ismereteket mely tárgy adja le, mi az, amire építhetnek a rákövetkező tárgyak. Ehhez kapcsolódik esetlegesen az előtanulmányi rend átgondolása is. Ahol ez különösen kijött a programozás lánc, mert ott több különböző tanszék is érintett, ami miatt még kevésbé valósul meg a kommunikáció a tárgyak, tárgyfelelősök között. A másik kritikus terület az, hogy a kredit és a munkamennyiség sok esetben nincs összhangban. Általánosan igaz, hogy a laborok nagyságrendekkel több munkát igényelnek, mint ami a 22
kreditszámból következik, vagy mint amennyi munkát egy előadásos tárgy igényel arányaiban. Ez elsősorban a Szoftver labor 4-re és 5-re igaz, előbbi esetében ötéves képzéshez képest például egy kredittel kevesebbet ér, viszont a tananyag változott. Szoftver labor 3 esetében pedig a probléma az, hogy 2 kredites labortárgyként nem lehet egy új programnyelvet megtanítani, emiatt vannak előadások a tárgyból szemben a hivatalos 0/0/2-s kimérettel. Hasonló a helyzet a Mérés laborok esetében is, de ott kicsit kevésbé jelentős a többletterhelés a kreditekhez viszonyítva. A harmadik, ami felmerült, hogy elég sok tárgy esetében változtak a számonkérések az elmúlt időszakban, több lett a kiscsoportos gyakorlat, és emellett több lett a gyakorlatokon íratott kiszárthelyi is. Mivel ezek a változások fokozatosan mentek végbe, és egyedileg született döntés minden esetben érdemes lenne megvizsgálni a terhelés jelenlegi mértékét, mert érkeztek olyan észrevételek, hogy a hallgatók, különösen a másodévesek nagyon le vannak terhelve az állandó számonkérésekkel. A MISZB testületi véleménye: a. Visszatekintés az elmúlt évekre A kétciklusú képzésre való átállás körülményei: • Az átállás Európa-szerte politikai döntés alapján sürgősséggel zajlott • A kétciklusú rendszer remélt előnyei mellett az átállás a következő problémákat vetette fel o A BSc és MSc szintek képzési célkitűzéseinek teljesítéséhez meg kell bontani az osztatlan képzésben hagyományosan kialakult didaktikát. A képzés első , BSc szakaszában az elmélet rovására a gyakorlati oldalt kell erősíteni, míg a második, MSc szakaszban a specializációhoz tartozó elméletet is tanítani kell. Az osztatlan képzés tapasztalatai szerint a hallgatók készsége az absztrakt, elméleti tárgyak befogadására az első években lényegesen erősebb, mint a képzés második felében. o Az első ciklusba belépő hallgatókról nagy biztonsággal eldönthető, hogy a BSc fokozatra, vagy MSc-PHD pályára predesztináltak. Az MSc-re aspirálók és hivatottak számára a BSc szinten kilépni szándékozókkal azonos BSc program végigjárása aligha optimális. o Jó BSc kibocsátás más oktatói összetételt igényel. Változatlan, vagy alig változó oktatói gárda gyors átállítása az új munkapontba nem oldható meg. • A Kar a következő feltételekkel tartotta végrehajthatónak az átállást: o A BSc, MSc és PhD képzési szintek együtt tervezendők o Valamennyi képzési szint működési körülményeit (finanszírozási feltételeit) előzetesen tisztázni kell o Az átállás költségeit a költségvetés finanszírozza Ezek közül a feltételek közül egyik sem teljesült. • BSC tanterv kialakításakor az alapkérdés az volt, hogy a képzés melyik funkcióját tartjuk elsődlegesnek, a felkészítést az MSc képzésre, avagy a felkészítést a munkába állásra. A kettő együtt aligha teljesíthető. Egyetemi szintű állásfoglalás született arról, hogy a BME a színvonalas MSc kibocsátást tekinti elsődleges feladatának. • A Kar a két szakon némileg eltérő stratégiával tervezte a BSc tantervét. A villamosmérnöki szak az osztatlan képzési programot gyakorlatilag kettévágta egy BSc szakdolgozat beiktatásával. A mérnök informatikus szak jelentősebb átalakítást hajtott végre. Ezt részint a BSc fokozattal való munkába állás szempontjainak figyelembe vétele, részint az osztatlan előd képzés későbbi szakirányosodása indokolta. • A BSc tanterv tervezése önállóan, az MSc-től teljesen függetlenül történt. Ennek következményeként erőteljes nyomás volt a korábbi ötéves képzés minél nagyobb részének megjelenítésére már a BSC szinten. 23
•
A kialakult tanterv a hivatalba lépő új dékán javaslatára a képzés elindulása előtt még egyszer módosult, egyrészt a szakirányok a korábbi szakmacsoportok mentén összevontan, egy félévre tömörítve kerültek kialakításra, a felszabaduló helyekre pedig bekerült az elődképzés néhány további tárgya. A tanterv néhány ponton kezdettől fogva ismert feszültségeket tartalmaz. • a JAVA tanítása egyetlen 0/0/2 kiméretű, 2 kredites labortárgyban • túlméretezett Mérés labor tárgy • egy féléves önálló labor és szakirány (kevés) • 7 féléves mintatanterv tavaszi MSc kezdéssel • Fizika tárgy szerepe b. Oktató/hallgató arány az egyes tantárgyaknál A képzés indulásakor készült erőforrásterv kimutatta, hogy a kétciklusú rendszerben a kisebb kapacitású tantermek, laborok és a gyakorlati és labor foglalkozásokat vezető beosztott oktatók jelentik majd a szűk keresztmetszetet. A Kar a nagy létszámú, tantermi gyakorlatok intézményének elfogadásával, a BSc-s szakiránytárgyak számának racionalizálásával és a „csak megoldjátok valahogy” koncepcióval kezelte a problémát, és indította el a képzést. A TVSZ azon módosítása, mely szerint a gyakorlat csoportlétszáma legfeljebb 35 fő lehet, lehetetlen helyzetbe hozta a Kart. A profiltisztítás, a tárgyak egyetlen tanszék gondozásába helyezése, kedvező hatásai mellett néhány tárgynál rontotta megfelelő létszámú, több tanszékről verbuvált gyakorlatvezetői stáb összeállításának esélyeit. c. Az előtanulmányi rend értékelése A jelenlegi előtanulmányi rend elég kötött, így a kreditrendszer által biztosított szabadság jelentősen korlátozódik. A megkötések szakmailag indokoltak, de felmerül, hogy a tárgyak ne az előtanulmányi renddel, hanem a megkövetelt kompetenciákkal biztosítsa a hatékony oktathatóság feltételét. Az előtanulmányi rend kétségtelenül nehezíti az egyszer csúszott hallgatók számára a visszazökkenést a mintatanterv szerinti ritmusba, valamint a kreditrendszer lehetőségeinek kihasználását a jó képességűek számára. Ugyanakkor a TVSZ-ben megengedett rendkívül liberális zárthelyi és vizsgapótlási lehetőségek a hallgatókban azt a hamis érzetet keltik, hogy egy-egy csúszás könnyen pótolható, a számonkérések elvesztik komolyságukat, lehetőséget adnak a tét nélküli próbálkozásokra. A hallgatók többsége nem tud élni a kreditrendszer szabadságával, határozottabb, feszesebb pálya-kijelöléssel tudna csak ritmusban maradni. d. A szakdolgozat készítés értékelése A Karon az ötéves képzésben jól kialakított, szabályozott formában történt a diplomatervek készítése, a védések előkészítése és lebonyolítása. A gyakorlatot jelentősen segítette az elkészített szabályozáson kívül a sok év alatt kialakult gyakorlat, illetve az erről készült ajánlások, amelyek megfogalmazták a formai és tartalmi elvárásokat, a dolgozathoz csatlakozó munka mennyiségét, minőségi megítélésének szempontjait, mértékeit. A BSc képzésben a szakdolgozatok előkészítésének körülményei, a hallgatók előképzettségének szintje és jellege is jelentősen különbözik. Az ezeket az eltéréseket figyelembe vevő szabályozás elkészült, a tantárgyi adatlap megfogalmazza a követelményeket. A Kar a 2010. januári záróvizsga időszakban összevont, több tantárgy tudásanyagára épülő, komplex, minden az alapképzést záró hallgató számára kötelező záróvizsgát vezet be, amely egyben – az eredmény megfelelő átskálázásával – MSc felvételi is. A BSc képzés eddigi két záróvizsga időszakának tapasztalatai szerint a szakdolgozatok bírálata és a záróvizsgák megszervezése a problémák ellenére sikeres volt. 24
Különösen nehéz a téli záróvizsga időszak, ami az MSc felvételi eljárás által szabott igen szűkös időkeretek miatt jelentős előkészítést, és az amúgy is túlterhelt karácsonyi időszakban feszített vizsgarendet igényel. A szakdolgozatok tartalmi elvárásai változtak, a képzés jellegéhez igazodóan a korábbi diplomadolgozatokhoz képest a szakdolgozatok gyakorlatiasabb és kisebb terjedelmű munkákat mutatnak be. A szakdolgozatok témakínálata jelentős részben a korábbi témák átalakításából keletkeztek, a bíráltatás rendszere nem változott az ötéves képzéshez képest. Problémát jelent, hogy a BSc képzésben még nem alakult ki a szakdolgozatok elkészítése során elvárt munka mennyiségének, színvonalának egységes gyakorlata. Ennek gyorsítása érdekében a Kar – és így a MISZB – fokozott figyelmet fordít a tapasztalatok összegyűjtésére, elemzésére és ez alapján ajánlások kidolgozására. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata: Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik a hallgatók: Az önálló hallgatói kezdeményezésű szakdolgozati témák arány körülbelül 20%. A hallgatók jelentős hányada, mintegy 60%-a, az önálló laboratóriumban megkezdett témát folytatja. A tanszékek által felkínált témaválasztékon belül is a témák mintegy 50-60%-a külső, ipari kapcsolaton alapul. e. Információ más egyetemek és főiskolák hasonló képzéseiről: Alapképzés -Nappali - Államilag Támogatott FH: felvett hallgatók száma PH: felvételi ponthatár 2005 2006 2007 2008 2009 FH PH FH PH FH PH FH PH FH PH Budapesti Műszaki és 423 126 443 125 478 120 493 Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Műszaki Főiskola 346 117 338 116 301 114 286 Neumann János Informatikai Kar (Budapest) Budapesti Műszaki Főiskola 64 Neumann János Informatikai Kar (Székesfehérvár) Debreceni Egyetem Informatikai Kar 93 109 125 107 140 105 125 (mérnök informatikus) Debreceni Egyetem Informatikai Kar 88 113 138 111 123 103 122 (programtervező informatikus) Eötvös Loránd Tudományegyetem 220 116 518 106 526 107 444 Informatikai Kar (programtervező informatikus) Pannon Egyetem Műszaki 47 82 32 Informatikai Kar (Nagykanizsa) Pannon Egyetem Műszaki 80 112 187 106 115 104 58 Informatikai Kar (Veszprém) Pannon Egyetem Műszaki 173 101 222 90 172 Informatikai Kar (mérnök informatikus)
366 580 373 300 306 333 164
60
247
286 125 314 253 127 302 290 512 320 201
40
248
325
31
375
163 199 256
25
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (programtervező informatikus)
-
-
206
90
185
92
189 164 204 277
További vélemények: a. Azokat a hallgatókat is meg kellene tanítani programozni, akik nem tanultak meg programozni a középiskolában. b. A LINUX és UNIX oktatás része kellene legyen a BSc tantervnek. Akár annak árán is, hogy a Mérés labor vonulat 4 tantárgyról 3 tantárgyra csökkenne. c. Ezen a szakon különösen nagy a lemorzsolódás: • rendre több mérnök informatikus hallgatót vesz fel a VIK, mint villamosmérnök hallgatót, • rendre kevesebb mérnök informatikus hallgató végez, mint villamosmérnök hallgató. d. A Markov folyamatok alapjait tanítani lenne szükséges a Valószínűségszámítás tantárgy keretében. 2. Villamosmérnöki BSc szak A VSZB testületi véleménye: A VSZB tagjai a képviselt szakterületek véleményét, probléma felvetését az alábbi témákban gyűjtötték össze. Vannak részek, amelyek túl részletesen vannak kifejtve, kissé el is kalandoznak a szigorúan vett témáktól. Azért hagytuk benne, hogy az a megállapítás, vélemény, amihez kapcsolódnak, jobban meg legyen világítva. A hallgatói véleményt külön kiemeljük. a. A gyakorlatok, laborok, gyakorlati képzés. Értékelése, problémái. A gyakorlatok száma megnőtt (ha tényleg a tanterv szerint tartjuk a tárgyakat), vagy legalábbis formálisan elkülönült. A szakképzéshez kapcsolódó laboratóriumok jelentősen lecsökkentek, pedig a valódi gyakorlati ismereteket – a Bologna folyamathoz illeszkedve – éppen a laboratóriumokban lehet megszerezni. Azért, mert az oktatásban a kiscsoportos tantermi foglalkozást magyarul „gyakorlat”-nak nevezzük, ez még nem jelenti azt, hogy az oktatásunk ennek növelésével automatikusan gyakorlat orientálttá válik. Éppen ezért megvizsgálandó, hogy a gyakorlatok hasznossága a hallgatók tanulmányi előmenetelében és a gyakorlati ismeretek átadásában arányos-e a ráfordított munkával. A folyamatos készülés hiánya miatt hatékonyságuk (különösen a gyakorlatoké) nem kielégítő. A folyamatos készülés hiánya a számonkérési rendszer anomáliáinak következménye. BSc-hez még mindig túl elméletiek vagyunk, de az elméleti alapok további redukálása a hagyományos egyetemi képzés színvonalának a feladását jelentheti. Ezen való változtatás egy kicsit távol áll a hagyományainktól, de a BSc-hez ez lenne közelebb. Ez elsősorban arra igaz, aki ezzel a diplomával elhagyja az egyetemet, és nem folytatja MSc-n. (Az MSc-n folytató hallgató sem ért többet a gyakorlathoz, csak neki ez kevésbé fájó probléma.) El tudunk képzelni egy erősen gyakorlatias képzést (tudjon forrasztani, tudjon mérni szkóppal, spektrumanalizátorral, tudjon mikrokontroller programot írni assembly és C nyelven), de ez akkor legyen erős: tényleg tudjon konkrét technológiákkal dolgozni. Ne maradjon két szék közt a pad alatt: elméletet már nem tud, mert BSc-s, gyakorlati technológiákban nincs otthon, mert BME-s. Hallgatói vélemény: Egyre több tárgy esetében jelennek meg a kistermes gyakorlatok, ami pozitív változás. Ennek ellenére is a gyakorlati képzés hiánya a leggyakoribb kritika a hallgatók részéről. b. A szakképzés és az alapképzés aránya. Akadémiai vagy gyakorlat orientált alapképzést akarunk? El kell dönteni és deklarálni kell, hogy milyet akarunk, mert ez határozza meg az arány megítélését.
26
Akár melyik is a preferencia, a szakképzés aránya kicsi. Az akkreditációs MAB követelményeket is csak úgy tudtuk teljesíteni, hogy a Laboratórium tárgyakat oda soroltuk. Ha ez változatlan marad, legalább szét kellene húzni, hogy ne egy félévben legyen. A BME számára az akadémiai BSc az előnyös. Személyi összetétele, hagyományai erre teszi alkalmassá. Ha gyakorlatorientáltat szeretnénk, akkor a mi BSc-nk egy gyenge főiskola lesz, mert erre nincsenek meg a feltételek. Ha mégis a gyakorlatorientált mellett döntünk, akkor át kell strukturálnunk az oktatói gárdát. Szükség van egy csomó fiatal, napi technológiát ismerő oktatóra, akiknek nincsenek kutatási ambícióik, nincs publikációs kényszer, hanem középiskolás tanár óraszámában tanít egy technológiát. Ezt viszont meg kell fizetni. A mostani fizetési struktúra oly mértékben alul fizeti a tanársegédi, adjunktusi réteget, hogy ezt csak annak fényében tolerálja az oktatói gárda, hogy majdan docens vagy egyetemi tanár lesz. Ha ennek nincs meg a perspektívája, tarthatatlan ez az alulbérezés. (Nem mintha egy docens milliomos lenne, hiszen a kezdő mérnök fizetése több.) A kettő egészséges keverékét lenne célszerű megcélozni. Azt olvasható a BME honlapján, hogy „Korszerű mérnökképzés – az elmélet és a gyakorlat harmóniája.” Sajnos hiába igyekszünk ezt patikamérleggel belőni, a számonkérési rendszerünk anomáliái és a hallgatók felkészültségbeli szórása bármilyen kényesen beállított egyensúlyt eltorzít. A hallgatói vélemény: A szakképzés és alapképzés aránya a BSc képzés után, az iparban dolgozni vágyók és az MSc képzésben továbbtanulni vágyók számára sem optimális. (MSc-s hallgatóink hosszú kihagyás után ismét Matematikát és Fizikát tanulnak. Ezzel ellentétben, inkább szakma specifikus képzést várnak az MSc képzéstől.) A BSc képzést elvégző mögött, mindössze egy félévnyi szakirányú képzés és a szakdolgozat megírása van. c. A tantárgyak egymásra épülése, tantárgy vonulatok vizsgálata, előtanulmányi rend. Ha ennyi matematika van, és mégis panaszkodunk, hogy hiányosságok vannak matematikából a szakmai tárgyakban, akkor vagy az egymásra épüléssel (a matematika tárgyak tartalmával), vagy a számonkéréssel (az elégséges nem elégséges) van probléma. Az előtanulmányi rend átgondolandó. Az Elektromágneses terek előtanulmánya javult. Az Elektronika 1. előlről semmihez sincs kötve, nincs vonulatban. A kérdés összefügg a számonkéréssel. A tantárgyak akkor tudnak egymásra épülni, ha megkövetelünk egy tényleg elégséges szintet (ld. a számonkéréseknél). Hallgatói vélemény: Az előtanulmányi rend komoly átgondolásra szorul. A leghosszabb tantárgyláncolat hat féléves, melynek végén olyan tárgy van, ami nem indul minden félévben. Így a hallgatók egy köztes tárggyal való csúszással is két félévvel nyújtják meg ezt a láncot - és legalább egy félévvel a képzést. Másik probléma, hogy az oktatók gyakran nincsenek tisztában az alapozó tárgyak tematikájával és nem is építenek arra. d. Problémás tantárgyak. Fizika, Elektromágneses terek. Valahol szűrni kell. Ez minél előbb kellene, célszerűen a felvételinél (ha lenne). Ez is összefügghet a számonkéréssel: a problémás tárgyakat általában a számonkérések eredményei alapján azonosítjuk be. A jelenlegi számonkérési rendszerünk annyira torz, hogy annak alapján problémásnak nevezni egy tárgyat csak óvatosan lehet. Szükség van valamilyen más, összetettebb mechanizmusra a „problémás” tárgyak azonosításához. Hallgatói vélemény: • Elektromágneses Terek • nagy létszámú kurzus • hallgatók tömegeinek nagy nehézséget okoz a tárgy abszolválása • szigorú követelményrendszer 27
• kiscsoportos gyakorlat hiánya (2010 tavaszi félévig) • Megjegyzés: gyakran ez az egyetlen tárgy „választja” el a hallgatókat a szakdolgozat
írástól • Programozás alapjai 1. • nem készít fel megfelelően Programozás alapjai 2. tárgyra • Matematika tárgyak: • eltérő követelmények oktatónként • nem feltétlenül a szaktárgyakhoz illeszkedő tematika • Laboratórium tárgyak (kis mértékben): • eltérő nehézségű követelmények és laborok • mérésvezetők eltérő gondolkodása a tárgy céljait illetően (az a cél, hogy tanítsuk a hallgatót, vagy inkább tudását és felkészültségét ellenőrizzük) e. Hallgatók színvonala, felvételi-emeltszintű érettségi kérdései. Tudomásul kell venni, hogy tömegképzés van. Több hallgatót veszünk fel, felhígult a színvonal. Ha ezen változtatni akarnak magasabb szinten, akkor a finanszírozási rendszert kell megváltoztatni, hogy az egyetemek ne legyenek rákényszerítve a minél több hallgató felvételére. Így könnyebb lenne mindenkivel elfogadtatni a felvételi-emeltszintű érettségi szükségességét. Nekünk a szintet nem szabad csökkenteni. Ugyanakkor az évente legjobb 50-100 hallgató ugyanúgy itt van a szakunkon, mint korábban, csak most felveszünk még a korábbiakhoz képest további 200-at. Nyilvánvalóan nem a legjobbak közül. El kell döntenünk, hogy mennyire kell a fejpénz. Ha kell, nem szabad siránkoznunk a színvonal miatt. Ha nem kell, és tartjuk magasan a lécet, akkor viszont ezt következetesen kell tegyük, és vállalni, hogy az első néhány félévben felére csökken a létszám. Ezt helyettesíthetné az emelt szintű érettségi, ami ezt a szelekciót a gimnáziumokra kitolja. Erősen javasolt ennek visszaállítását (a teljes műszaki felsőoktatásban). Más szempontból: A hallgatóság szakmai felkészültségének és motiváltságának szórása nagy. Mivel nem tudjuk biztosítani a folyamatos tanulást, ennek a szórásnak a felszámolására kicsi a remény a képzés során. A felvételi követelmények megváltoztatása nem fogja felszámolni a torz számonkérési és pótlási gyakorlat kedvezőtlen hatását, bár a belépő hallgatók szórását az előképzettség és motiváltság szempontjából csökkentheti. Hallgatói vélemény: Kétségkívül széles skálán szóródik a hallgatók színvonala. Ugyancsak változó, hogy a hallgató mennyi időt fektet a tanulásba és mennyit egyéb, tanulmányaira kiható tevékenységekre (munka). Az alapozó tárgyak kevésbé motiválják a hallgatókat a tanulmányokban való elmélyedésre, mint a későbbi szakirányos tárgyak. Csökken a szakma iránt (kezdettől) elhivatott hallgatók száma. f. Önálló hallgatói munka. Milyen mértékben alkalmasak erre a hallgatók? Milyen mértékben szorítjuk rá őket? A hallgatók egyik nagy hiányossága az önálló problémamegoldó képesség hiánya. Ezt próbálhatjuk kifejleszteni, de a tömegképzés ez ellen hat. Sajnos az Önálló laboratórium indulásakor még nincsenek is a szükséges szakmai ismeretek birtokában, ami az önálló munkát segítené. A hallgatókat erre nem nagyon neveljük, de a tömegképzésben ennek nincsenek meg a feltételei, hiszen ez az oktatói oldalról extra energiaráfordítást igényel (konzultáció). Irreálisan megnövekedett az oktatói oldal konzultációs feladata. Ezt ezzel a létszámmal nehéz tartani. A BSc-vel bejött plusz 1 önlab, plusz 1 szakdolgozat. Az MSc-vel plusz 1 önlab és plusz 1 diploma (mindkettő két féléves). Az oktatói oldalról a konzultálásra fordítandó idő nincs nagyon arányban a kredittel (ami a hallgató ráfordítását hivatott mérni). Egy konzultálandó hallgató tipikusan 1 egységnyi oktatói ráfordítást igényel (pl. 1 óra/hallgató/hét), kb. függetlenül a feladata méretétől. Ennek megfelelően az ilyen konzultációs feladataink majdnem duplájára nőttek. 28
A kérdés az, hogy milyen szintű ismeretek önálló alkalmazását várjuk el. Tapasztalat, hogy bizonyos, összetettebb ismereteket az Önálló laboratórium tárgy során újra el kell magyarázni. Hallgatói vélemény: Az folytonos, otthoni, önálló hallgatói munka leginkább csak a labortárgyak esetén érvényesül. Sok tárgy nem készteti a hallgatót otthoni, önálló munkára. Az Önálló Laboratóriumot illetőleg, a konzultációk mennyisége konzulens- és hallgató függő, emiatt nagyon eltérő. (ez lehet akár két konzultáció egy félév alatt, vagy heti többszöri). A képesség, önálló munkára a legtöbb esetben megvan a hallgatókban, viszont a gyakorlat hiányzik. g. Számonkérések. Színvonal. mennyiség, forma (szóbeli, írásbeli). A probléma nem abban van, hogy nem tanítunk meg mindent, hanem abban, hogy nincs egy olyan közös minimum, ami nélkül nem engedjük tovább a hallgatót. Ezek után a sokból minden hallgató véletlenszerűen jegyez meg, ill. felejt el valamit, és a rákövetkező tárgyak nem tudnak készség szinten építeni rá. Minden dereng valamilyen alap szinten, de nem lehet építeni rá. Amikor engedünk ez elméletből, az nem igazán átgondolt. Sokszor inkább a követelményekből engedünk: neki elvileg tudnia kellene, de nem követeljük meg, hogy valóban tudja. Ezek után a következő tárgy számít egy olyan tudásra, ami nincs. Meg kellene fogalmazni olyan tudást, amit nagyon keményen számon kér az adott tárgy, és utána a többi ismertnek feltételez, és ezt joggal teszi. Ezt lehetne pl. kritérium tudásnak nevezni. Sajnos, a tömegképzésnek itt is hatása van: az írásbeli vizsgáztatás térnyerése, még a záróvizsgákban is. A számonkérések nem tudják biztosítani a folyamatos tanulást, pedig ez nélkülözhetetlen a hatékony oktatáshoz, különösen az (akár egy tárgyon belül is) egymásra épülő anyagrészek elsajátítását feltételező mérnöki képzéseknél. A (BSc) képzésünk gyenge pontja a számonkérési rendszer, mivel az valójában a hallgatókat nem segíti, hanem gátolja abban, hogy sikeresen és újrahasználható módon elsajátítsák a szükséges ismereteket. Hallgatói vélemény: A hét félévet figyelembe véve, szemeszterenként nagyon eltérő a hallgatók terheltsége. Az apró változtatások abba az irányba mutatnak, hogy a terhelés a szorgalmi időszakban legyen nagyobb. A több, kisebb félévközi számonkérés önmagában nem elvetendő, viszont könnyen túlterheli a hallgatókat. A szóbeli számonkérések száma minimális. h. A tantárgyak segédanyagokkal való ellátottsága (könyvek, jegyzetek, on-line segédanyagok) Itt vannak hiányosságok. Továbblépés csak akkor reális, ha legalább 3-5 évig nem nyúlunk a képzéshez. Mozgó célpontra nehéz lőni. Nem lehet jegyzetet írni úgy, hogy mire kijön, elévült, fölöslegessé vált. Ha javítani akarunk rajta, egységes kari irányelvek kidolgozása és számonkérése célszerűnek látszik. Hallgatói vélemény: Az alaptárgyaknál minden esetben rendelkezésre áll segédanyag. Ezek kidolgozottsága, aktualitása azonban tárgyanként nagyon eltérő lehet. Emellett rengeteg anyag található hallgatói privát siteokon, amiket szívesen használnak a hallgatók. Ezek minősége, ellenőrzöttsége kérdéses. Szakirányos tárgyak segédanyagainak kidolgozottsága, aktualitása szakirányonként nagyon eltérő. i. Egyéb. Bármi, ami felmerül valakiben. Az MSc és a BSc képzésben együttesen a gazdasági és humán ismeretek mennyisége 30 kredit (20 kredit a BSc-ben és 10 kredit az MSc-ben, ami egy teljes félév – a teljes ötéves képzésben ez 18 kredit volt), ez a szabadon választható tantárgyak hasonló témában történő megválasztásával akár 46 kredit is lehet (36 kredit a BSc-ben). Ezeknek a krediteknek az átcsoportosításával növelhető lenne a gyakorlati órák aránya már a BSc képzésben is. Ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy egy gazdhum kredit megszerzése nem kíván a szaktárgyakkal azonos mértékű munkát a hallgatóktól. 29
Az önlab tárgyak kreditszáma a BSc+MSc képzésben 60 kredit (ez egy teljes tanév, a korábbi ötéves képzésben ez 46 kredit volt). Ez azt jelenti, hogy az ötéves képzéshez képesti plusz (11.) félévet GTK tárgyakkal és önlabszerű tárgyakkal töltötte fel a VIK. Ez olyan tartalék, amit fel lehet használni a labortárgyak szaporítására és egyes alaptárgyak óraszámának növelésére. j. A beszorított MSc felvételi miatti időhiány Az MSc felvételi rendszerünk a - VSZB véleménye szerint - nem megfelelő. Csökkenteni kellene a lefedett szakterületek számát és a felvételi kérdések mennyiségét, de főleg azt kell megváltoztatni, hogy a kérdések a mi adott BSc anyagunkra koncentráljanak. Ezzel kinyithatnánk az MSc képzésünket más egyetemen végzett hallgatók számára, és azt is lehetővé tennénk, hogy a saját szakjaink közötti átjárás is könnyebb legyen. Az MSc felvételi nagyon beszorul az Oktatási Hivatal által előírt ütemezés miatt. Nagyon nagy az időhiány a vizsgázásoknál és a felvételinél. Ez irreális követelményeket támaszt az oktatói oldalon, nem ad lehetőséget esetleges hibák, nehézségek korrigálásra (pl. kiesik egy oktató). Nem tolerálható, hogy a törvény fellebbezésre több hét határidőt hagy, amikor a munka lényegi részét vivő egyetem néhány napra be van szorítva. Az országos szintű adminisztráció számára sem tolerálható hosszú idő, amikor azt egy számítógép végzi, az adatokat pedig az egyetemek előkészítik. További vélemények: a. Azokat a hallgatókat is meg kellene tanítani programozni, akik nem tanultak meg programozni a középiskolában. b. A villamosmérnöki szak szakmai területe túl széles ahhoz, hogy minden villamosmérnök hallgató megkapja minden szakmai terület alapozását a BSc képzés keretében. Ebből adódik a túlságosan szűkre szabott szakirányú képzés. c. Az EMT tantárgy tematikája nagyobbrészt nem a BSc, hanem az MSc képzésbe való. A BSc képzésben e helyett a hullámterjedést lenne célszerű bemutatni fémvezetéken, optikai vezetékben és szabad térben. d. A képzésbe felvett hallgatók számát nem lehet csak a BME-VIK szempontjai szerint mérlegelni. Az ország iparának és műszaki szolgáltatásának szüksége van ennyi végzős villamosmérnökre, sőt, még többre is szüksége lenne! e. A végzős villamosmérnök BSc-s hallgatók túlnyomó többsége tovább tanul az MSc képzésben. Ameddig ez a helyzet, megkérdőjelezhető a villamosmérnöki BSc képzés önmagában történő értékelése.
30
