BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Önértékelés 2009
1. A Doktori Iskola korábbi akkreditációja A Magyar Akkreditációs Bizottság 1997/4/IX/10. sz. határozatával jóváhagyta a BME által benyújtott Műszaki Menedzsment Doktori (Ph D) „A” programot, amely feljogosította a Budapesti Műszaki Egyetemet, hogy a közgazdaságtudomány tudományágból megindítsa a doktoranduszképzést és adjon ki doktori fokozatot. Ezen határozat alapján az 1998/99-es tanévben megindult a képzés 16 fővel. Az említett „A” programokat 2000-ben a kritériumoknak megfelelően ideiglenes akkreditációval doktori iskolákká alakították át. Ebben az időpontban a doktori iskola létszáma 51 fő volt. Egy évvel később, 2001-ben, a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos minőségellenőrzést végzett a doktori iskolában. Az ennek során szerzett tapasztalatok kedvező döntéshez vezettek: a Magyar Akkreditációs Bizottság Plénuma 2002. február 2-i ülésén a 2002/2/III. számú határozatával véglegesen akkreditálta a doktori iskolát. Egyúttal megváltoztatta a tudományági besorolást is. Mivel a gazdaságtudomány tudományágát kettébontották – a Gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a Közgazdaságtudományok területeire – onnantól kezdve a Gazdálkodás- és szervezéstudományok ágában folytattuk a munkát; a doktori iskola neve Műszaki menedzsment, gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola lett. A döntés teljes mértékben megfelelt korábbi munkánknak, hiszen az előző években is a gazdálkodás- és szervezéstudományok területeihez tartozó témakörökben szerezték fokozatot hallgatóink. A Magyar Akkreditációs Bizottság említett döntésével jogosultságot kaptunk doktori képzésre, doktori fokozat odaítélésére, habilitációs eljárások lefolytatásra, valamint arra, hogy doktori fokozatként honosítsunk külföldön szerzett tudományos fokozatokat. A bolognai rendszer bevezetésével a műszaki menedzserek képzését a gazdaságtudományok ágáról a műszaki tudományokhoz sorolták; ennek megfelelően a doktori iskola tevékenysége újra a Gazdálkodás- és szervezéstudományok területére koncentrál. 2. A doktori iskola törzstagjai, témavezetői, oktatói és hallgatói A doktori iskola élén 2008 szeptemberében személyi változás történt: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanártól, aki betöltötte a 70. életévét, Dr. Szlávik János egyetemi tanár vette át az iskola vezetését. Szlávik professzor az MTA doktora, a BME Környezetgazdaságtan tanszék vezetője. Kutatási területe a környezetgazdaságtan teljes spektrumára terjed ki, eredményeiről többek között 13 szakkönyvben, számos folyóiratcikkben számolt be. Évente több szakmai konferencián szerepel előadóként. A doktori iskolának jelenleg 9 törzstagja van, köztük négyen a DSc-, illetve az MTA doktora fokozattal rendelkeznek. Életkori megoszlásukat az 1. számú ábra mutatja. A törzstagok között – egy kivételével – az alapító tagok szerepelnek. Így az átlagéletkor viszonylag magas: 58 év; az iskola újonnan kinevezett vezetője 62 éves. Az elmúlt években néhány fiatal kolléga 1
kezdte meg munkáját törzstagként, de a fiatalítás a következő évek egyik legfontosabb feladata marad. törzstag 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 törzstag
-40
41-45 1
46-50
51-55
56-60
61-65
2
2
3
66-70
71-75
76-80
80-
1
1. ábra: A törzstagok életkori megoszlása A doktori iskola törzstagjai összesen 73 doktorandusz témavezetőiként dolgoztak, átlagosan 8,1 hallgatót segítették első lépéseiknél a tudományos pályán. A 73 hallgató közül eddig 44en, azaz a felvettek 60,2 %-a, szerzett abszolutóriumot; 17-en pedig (23,3 %) fejezték be tanulmányaikat a Ph D fokozat megszerzésével. Az elmúlt öt évben a doktori iskola keretében 39 kolléga hirdetett meg kutatási témát. Ezzel a Gazdálkodás- és szervezéstudományok jelentős területét tudtuk lefedni, azaz a képzésre jelentkező hallgatók disszertációikat hozzáértő témavezetők irányításával a legkülönfélébb témákból készíthették el. Az oktatói gárda lényegében megegyezett a témavezetők csoportjával, így a különböző tantárgyak gondozását saját erőkkel tudtuk megoldani. A doktori iskola képzési struktúrája kezdettől fogva az általános gazdaságtudományi ismereteket és a konkrét kutatásokat megalapozó ismereteket egyesíti. Ennek megfelelően az első szemeszterekben azonos tantárgyakat veszik fel a hallgatók, később pedig specializációkban (ipari menedzsment, környezetmenedzsment, marketingmenedzsment, minőségmenedzsment, nemzetközi üzleti műveletek menedzsment, pénzügyi menedzsment, termelésmenedzsment) folytatják tanulmányaikat. A korábban meghirdetett gazdaságpolitikai specializáció jelenleg szünetel. Megalakulása óta a doktori iskolában majdnem 200 hallgató folytatta gazdaságtudományi tanulmányait, közük 90 hallgató nappali tagozatosként, 107-en pedig levelező tagozatosként iratkozott be. A hallgatói létszám – kumulatív – alakulását mutatja a 2. számú ábra
2
Összes felvett doktoranduszok alakulása 100 90 80 70 60 Összes felvett doktoranduszok alakulása
50 40 30 20 10 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
2. ábra: A felvett doktoranduszok számának alakulása Az egyes években felvett nappali tagozatos hallgatók számát, valamint tanulmányaik finanszírozását a 3. számú ábra tartalmazza. Adott évben felvett PhD hallgatók száma
20 18 16
Hat. Túli. M. ö. Alapítványi öszt. Külf. öszt.
14
Nappai ktg. tér.
12
Állami öszt.
10 8 6 4 2
19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08
0
3. ábra: Az egyes években felvett nappali tagozatos hallgatók száma A hallgatók száma pozitívan fejlődik. Ennek okát abban látjuk, hogy a doktori iskola által meghirdetett témák a potenciális doktoranduszok érdeklődését váltják ki, a képzés formája szintén kedvező értékelést kapott; a doktori képzés megítélése jó. Az első években hallgatóink többsége állami ösztöndíjakkal finanszírozhatta tanulmányait; összesen 52 nappali tagozatos hallgatónak (58 %-nak) tudtuk ezt a támogatást biztosítani. A 2001-2003 közötti időszakban ezt különböző alapítványi ösztöndíjakkal tudtuk kiegészíteni, ami szám szerint 13 hallgatót érintett. A 2004/05-ös tanévtők kezdődően, de főleg 2007-től növekedett az önköltséges nappali tagozatos hallgatók száma, döntő mértékben – ahogyan ezt a fenti táblázat is mutatja – az állami ösztöndíjak számának a csökkenése miatt. 3
A következő időszakban a korábbinál erőteljesebben arra törekszünk, hogy a nappali tagozatos hallgatók számára alapítványi, vállalati és egyéb ösztöndíjakat szerezzük, hogy idejüket és energiájukat teljes mértékben a doktori képzésre fordíthassák. E mellett folytatni kívánjuk a korábbi gyakorlatot, hogy – elsősorban a nappali tagozatos – doktoranduszokból a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatói és kutatói utánpótlását biztosítsuk. Ennek érdekében többüknek – az abszolutórium megszerzése után és a disszertáció belátható időn belül várható védése esetén – tanársegédi állást kínáljuk. 4. A doktori iskola eredményei A Gazdálkodás- és szervezéstudományi doktori iskolában eddig – 2009. január 31-ig – összesen 107 fő szerzett abszolutóriumot, 64 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait, további 18 fő megindította a védési eljárást. 2003 és 2008 között 15 nappali tagozatos hallgató szerezte meg a tudományos fokozatot, két fokozatszerzési eljárás jelenleg még folyamatban van. Az odaítélt fokozatok számának kumulatív alakulása a 4. számú ábrán látható.
16
14
12
10
8
Adatsor1
6
4
2
0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
4. ábra: Az odaítélt fokozatok alakulása
4
A fokozatszerzéshez szükséges idő nappali tagozatos hallgatók esetében átlagosan 5,77 év; két hallgatónak sikerült a Ph D-t négy éven belül megszerezni, egy hallgatónak 8 évre volt szüksége. Ezeket az adatokat az 5. számú ábra mutatja. PhD fokozatszerzés időtartama 6 PhD fokozatszerzés időtartama
5 4 3 2 1 0
0-3 3,5
4
4,5
5
5,5
6
6,5
7
7,5
8
5. ábra: A fokozatszerzés időtartama Az átlagos eljárási idő majdnem 2 év, pontosan 21,67 hónap. (Az egyes eljárásokra való megoszlást az alábbi ábra tartalmazza.) Ezt a számot a fokozatszerzés átlagos idejével összehasonlítva azt látjuk, hogy a hallgatók átlagosan 4 év alatt szerzik meg az abszolutóriumot.
Eljárási idő alakulása 12
10 Eljárási idő alakulása 8
6
4
2
0 03
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 1 8-
6. ábra: Az eljárási idő alakulása
5
A doktori cselekmények magas színvonalát mindig is az országos átlagnál jóval szigorúbb publikációs követelmények biztosították. A doktori eljárás megindításakor már két idegen nyelvű publikációt (köztük egyet a Scopus vagy a Web of Science adatbázisokban szereplő folyóiratokban kell megjelentetni) vártunk el, ez a szám fokozat megszerzésekor legalább 4. Ezen kívül meghatározott pontokat kell szerezni többnyire országosan terjesztett szakfolyóiratokban való publikálással. 2009. január 1-jével lépett érvénybe a BME új Doktori és Habilitációs Szabályzata. Mivel ez a szabályzat döntően a műszaki karok számára adott feltételeket tükrözi, ez doktoranduszaink számára komoly kihívást jelent. Ebben a tapasztalt oktatók segítségére is számítunk, hogy témavezetőkként és elismert szakemberekként igényes tanulmányok megírására ösztönözzék az ifjabb kollegákat és utána hazai és nemzetközi kapcsolataikat felhasználják a szóban forgó tanulmányok elhelyezéséhez. Kívánatos volna a témavezető és doktorandusz közös publikálásainak számát is növelni.
5.
A doktori iskola belső működése
A Doktori Iskola Tanácsa, illetve az utóbbi időben a Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács rendszeresen, általában kéthavonta, tanácskozott. Az aktuális tartalmi és adminisztratív ügyek (felvétel, eljárás indítása, fokozatszerzés, fokozat odaítélése) mellett számos egyéb kérdés is szerepel folyamatosan a napirenden. Közülük talán kiemelkedik a többször megrendezésre került Országos Doktoranduszkonferenciák megszervezése. Minden egyes rendezvény aktuális és tudományosan igényes témával foglalkozott (2005-ben a magyar gazdaság versenyképessége, 2007-ben Európa helyzete a változó világgazdasági környezetben volt a konferencia központi témája). Mindkét doktoranduszkonferenciát két, illetve három szekcióban szerveztük meg, hogy a szép számban, az ország szinte minden gazdaságtudományi doktori iskolájáról jelentkező hallgatóknak kellő lehetőséget biztosítsuk gondolataik, eredményeik bemutatásra. A konferenciákon elhangzott előadásokat lektoráltan külön kötetekben jelentettük meg.
6. Nemzetközi kapcsolatok A doktori iskola nemzetközi kapcsolatainak bővítése az egyik legfontosabb feladat a következő időben. Ez egyrészt külföldi szaklapokban való publikálást, nemzetközi konferenciákon való részvételt jelent, de másrészt arra is törekszünk, hogy külföldi partnereikkel közös projekteket, kutatásokat valósítsuk meg. Első, egyáltalán nem elhanyagolható eredménynek tekintjük, hogy 2004 óta évente átlagosan négy doktorandusz részt vesz az European Doctoral Seminar keretében megszervezett nemzetközi összejöveteleken; az elmúlt években ily módon 11 doktorandusz – általában többször – szerepelt az említett rendezvényeken. Ezeken különböző országokból származó doktoranduszok bemutatják és megvitatják kutatási eredményeiket. Az elhangzott előadásokat lektoráltan konferenciakötetekben jelentetjük meg.
6
7. C-SWOT analízis A
SWOT
elemzés a vizsgált probléma, rendszer, terület erősségeit (S = Strength),
gyengeségeit (W = Weaknesses), lehetőségeit (O = Opportunities), fenyegetéseit/kihívásait (T = Threats) feltárva segíti a vezetést a döntéselőkészítésben, a döntésben. A korábbi SWOT elemzések tapasztalatai, az akkor feltártak nyomonkövetése, a bekövetkezett változások alapján készítettük elő a jelenlegi elemzést, amely az iskola mintavételes alapon kiválasztott néhány végzett ill. jelenlegi doktorandusza, hallgatója, és ugyancsak mintavételesen kiválasztott néhány témavezetője, az Iskola vezetőinek véleményére, az első, 2001-ben elvégzett SWOT óta bekövetkezett tényekre, tapasztalatokra, adatokra, tényekre épül. Néhány megjegyzés a SWOT konkrét, Doktori Iskolánkra történő alkalmazásához, amelyet az első hasonló említett elemzés óta lezajlott folyamatok is igazolnak: 1. A SWOT elemzés általában egy szervezet belső használatára készül, alapvetően azzal a céllal, hogy alkalmazója megfogalmazz a legfontosabb tennivalókat, változtatási irányokat, a további stratégiai és taktikai célokat a szervezet működésének folyamatos javítás-fejlesztése érdekében. A gazdasági életben nem szokásos sem az erősségeket, sem a gyengeségeket, sem a lehetőségeket és fenyegetéseket „kiteregetni” a versenytársak előtt, amelyet azután azok saját stratégiák ill. taktikáik kidolgozása és alkalmazása során felhasználhatnak. Miután a jelenlegi hazai gyakorlatban egy külső szervezet (a MAB) minősít, így az információk szervezeten kívülre kerülésének ez esetben is van veszélye. Ugyanakkor, ha a pályázatban nagyon markáns és hihető megoldásokat javasolunk, akkor az elemzés hiteles lesz mindenki számára, és hasznos az Iskola számára. 2. Amennyiben a SWOT elemzést a szervezet (jelen esetben Doktori Iskolánk) kialakítói, működtetői készíti, érthető módon fennáll a szubjektivitás (jelen esetben a pozitívabb megítélés) veszélye. Ennek tompítását segítheti, ha egyrészt a szereplők véleményére (hallgatók és témavezetők, esetleg a doktoranduszokat alkalmazók) nagymértékben támaszkodunk, másrészt, ha – főként az erős és gyenge pontokat – nemzetközi mércéhez, vagy a hazai legjobbakhoz viszonyítva fogalmazzuk meg. A jelen SWOT elemzés során igyekeztünk a fenti specialitásokat figyelembe venni. A munka legfontosabb célja (és egyben eredménye): - mely területen vagyunk erősek, és hol jók az esélyeink? Ezekre a jövőben fokozottabban kell támaszkodnunk; - ahol erősek vagyunk, de fenyegetettségek (is) érezhetőek, ott köthetünk stratégiai szövetséget/szövetségeket az ebben ugyancsak érintettekkel (pl. a követelmények magas szintje; a magasan kvalifikált szellemi munka alacsony társadalmi presztizse), ezzel csökkentve, vagy megszüntetve a fenyegetettségeket; - ahol gyengék vagyunk, ott csökkentsük, esetleg szüntessük meg gyengeségeinket; - ahol gyengék vagyunk, és a fenyegetések is erősek, és ezek nehezen, vagy belátható időn belül nem csökkenthető ezek fenyegető hatása, ott esetleg megfontolható a visszavonulás.
7
A SWOT elemzés eredménye: ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
- az előadók és témavezetők jó felkészültsége, kvalifikáltsága, széles hazai és nemzetközi kapcsolatai; - széleskörű interdiszciplináris tudás és témaválaszték; - új, tudományosan kevésbé kutatott témák és területek; - a távoktatási lehetőségek széles köre, és jó szervezettsége; - az egyetem és a kar „neve”, elismertsége, keresettsége; - igényes felvételi szelekciós mechanizmus; - magas elvégzési és publikációs követelmények; - a képzés magas színvonala, és magas szervezettsége; - jó kapcsolat a hallgatók, oktatók és témavezetők között; - a klasszikus és korszerű tudományos irodalom magas adaptációs képessége.
- kevésbé ismert, és elismert tudományterület más tudományterületeken végzettek számára; - tárgy-, és/vagy (tárgy) tartalom ismétlések; - csekély számú idegen nyelvű előadás, többségében magyar nyelvű előadások; - órarendi bizonytalanságok, - a szakterület publikációs lehetőségei – különösen a PhD hallgatók számára - szűkösek; - az eddigi, jól elindult, kialakult mérnöki és menedzsment tudományi kettősség egyre inkább gyengül; - a kommunikáció és az információáramlás hiányosságai; - túl sok szakterület; az oktatási szakirányokkal több nehezen kapcsolható/hangolható össze; - a tanulmányi időszak alatti követelmények nincsenek eléggé pontosan megfogalmazva; - az iskola oktatása nem készít fel hatékonyan a követelmények teljesítésére.
LEHETŐSÉGEK
FENYEGETÉSEK/KIHÍVÁSOK
- a tanterv folyamatos korszerűsítése, átdolgozása a tudomány fejlődésével lépést tartva; - új témák és területek fokozatos kidolgozása és beépítése; - a szakterületek közötti témák és témavezetések elindítása (pl. műszaki és menedzsment, menedzsment és jogász) - az MSc most indul, ami lehetőséget biztosít jó hallgatói merítésre; - növekvő érdeklődés a tudományos fokozatok iránt; -. neves témavezetők behozatala, ipari területre történő kiterjesztés, országos hírű iskolává válni; - a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek bővítése az EU-ban, és azon kívül; - külföldi előadók, témavezetők bevonása. - az oktatói utánpótlás biztosítása; - stratégiai jellegű kapcsolatok kiszélesítése a K+F kapcsolatok területén, - a BME hírnevének tudatos felhasználása; - a professzorok kapcsolati tőkéjének kamatoztatása. - szimulációs témakörben sikeres védés esetén a McLeod Intézet nemzetközi Ph.D. oklevelet ad.
- a többi doktori iskola alacsonyabb publikációs, és egyéb követelményei miatt inkább oda mennek; - a tandíj alacsonyabb összege a többi iskolánál (elszívó hatás); - a környező, ill. hasonló iskolák megerősödése; - a publikációs követelmények teljesítésének nehézsége; - a műszaki területekről kevés jelölt jön; - kicsi az ösztöndíj; a tehetséges hallgatókat elszívja a munkaerőpiac; - gyengül a hallgatói „merítési kosár”; - más iskolák (pl. a Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem) egy-egy téma mögé sokkal több erőforrást tud tenni.
Budapest, 2009. március
8
