BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Önértékelés 2014
1. A Doktori Iskola korábbi akkreditációja A Magyar Akkreditációs Bizottság 1997/4/IX/10. sz. határozatával jóváhagyta a BME által benyújtott Műszaki Menedzsment Doktori (PhD) „A” programot, amely feljogosította a Budapesti Műszaki Egyetemet, hogy a közgazdaságtudomány tudományágból megindítsa a doktoranduszképzést és adjon ki doktori fokozatot. Ezen határozat alapján az 1998/99-es tanévben megindult a képzés 16 fővel. Az említett „A” programokat 2000-ben a kritériumoknak megfelelően ideiglenes akkreditációval doktori iskolákká alakították át. Ebben az időpontban a doktori iskola létszáma 51 fő volt. Egy évvel később, 2001-ben, a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos minőségellenőrzést végzett a doktori iskolában. Az ennek során szerzett tapasztalatok kedvező döntéshez vezettek: a Magyar Akkreditációs Bizottság Plénuma 2002. február 2-i ülésén a 2002/2/III. számú határozatával véglegesen akkreditálta a doktori iskolát. Egyúttal megváltoztatta a tudományági besorolást is. Mivel a gazdaságtudomány tudományágát kettébontották – a Gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a Közgazdaságtudományok területeire – onnantól kezdve a Gazdálkodás- és szervezéstudományok ágában folytattuk a munkát; a doktori iskola neve Műszaki menedzsment, gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola lett. A döntés teljes mértékben megfelelt korábbi munkánknak, hiszen az előző években is a gazdálkodás- és szervezéstudományok területeihez tartozó témakörökben szerezték fokozatot hallgatóink. A Magyar Akkreditációs Bizottság említett döntésével jogosultságot kaptunk doktori képzésre, doktori fokozat odaítélésére, habilitációs eljárások lefolytatásra, valamint arra, hogy doktori fokozatként honosítsunk külföldön szerzett tudományos fokozatokat. A bolognai rendszer bevezetésével a műszaki menedzserek képzését a gazdaságtudományok ágáról a műszaki tudományokhoz sorolták; ennek megfelelően a doktori iskola tevékenysége újra a Gazdálkodás- és szervezéstudományok területére koncentrál.
2. A doktori iskola törzstagjai, témavezetői, oktatói és hallgatói A doktori iskola élén 2008 szeptemberében történt először személyi változás: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár, aki a doktori iskolát megalakulása óta vezette, betöltötte a 70. életévét. Utódjául Dr. Szlávik János egyetemi tanárt választották, aki két évre vette át az iskola vezetését. Szlávik professzor az MTA doktora, a BME Környezetgazdaságtan tanszék vezetője. 2010-ben Dr. Veress József lett a doktori iskola vezetője. Szakterülete a gazdaságpolitika. 2012-ben Veress professzor lemondott, helyét Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár vette át, aki elsősorban a gazdaságtudományok számos területén dolgozik és publikál. Több nemzetközi konferencián tartott előadásokat (21th World Conference on Open Learning and Distance Education, Düsseldorf, 2001, “Integration and Transformation”, Bamberg, 2001, „Economic Growth and Distribution“, Lucca, 2004, 45th Congress of the European Regional Sciences Association, Amsterdam, 2005, “Wirtschaft und Ethik”, Wittenberg, 2005, 1
„Bosnien-Herzegowina und die soziale Marktwirtschaft im 21. Jahrhundert“ Sarajevo, 2005, „European Association for Evolutionary Political Economy“, Bremen, 2005, 47th Congress of the European Regional Sciences Association, Paris, 2007, International Conference „Economic & Social Challanges and Problems”, 2008, 2009, 2010, Tirana, Jahrestagung des Ausschusses für evolutorische Ökonomik des Vereins für Socialpolitik, Budapest, 2008, 3rd Central European Conference in Regional Science, Kassa, 2009, Regional Studies Association, Conference, Leuven, 2009, “Entrepreneurship and Regional Policy”, Patras, 2010, Keynote Speaker a “La Crisis del Euro y su Impacto en la Economia y la Sociedad” c. konferencián, León, Mexiko, 2013). Több even keresztül szervezője volt a European Doctoral Seminar szemináriumsorozatnat, amely magyar, német, albán, macedon és boszniai doktoranduszoknak vitafórumot biztosított. (Ld. http://kgt.bme.hu/cms/index.php?Tanszékünkrő___Munkatásak___Dr._Meyer_Dietmar)
A doktori iskolának jelenleg 8 törzstagja van, köztük négyen a DSc-, illetve az MTA doktora fokozattal rendelkeznek. Életkori megoszlásukat az 1. számú ábra mutatja. A törzstagok között – egy kivételével – az alapító tagok szerepelnek. Így az átlagéletkor viszonylag magas: 59 év; az iskola jelenlegi vezetője 59 éves. Az elmúlt években néhány fiatal kolléga kezdte meg munkáját témavezetőként, oktatóként és törzstagként, de a fiatalítás a következő évek egyik legfontosabb feladata marad.
Életkor megoszlása a törzstagoknál
46-50
51-55
56-60
61-65
66-70
1. ábra: A törzstagok életkori megoszlása
A doktori iskola jelenlegi törzstagjai összesen 65 doktorandusz témavezetőiként dolgoztak, átlagosan 8,1 hallgatót segítették első lépéseiknél a tudományos pályán. A 65 hallgató közül eddig 54-en, azaz a felvettek 83,1 %-a, szerzett abszolutóriumot; 40-en pedig (61,54 %)
2
fejezték be tanulmányaikat a Ph D fokozat megszerzésével. Ezek jelentős előrelépések az öt évvel ezelőtti akkreditációhoz képest, ahol a megfelelő értékek 60,2 %, valamint 23,3 % voltak. Az elmúlt öt évben a doktori iskola keretében 34 kolléga hirdetett meg kutatási témát. Ezzel a Gazdálkodás- és szervezéstudományok jelentős területét tudtuk lefedni, azaz a képzésre jelentkező hallgatók disszertációikat hozzáértő témavezetők irányításával a legkülönfélébb témákból készíthették el. Az oktatói gárda lényegében megegyezett a témavezetők csoportjával, így a különböző tantárgyak gondozását saját erőkkel tudtuk megoldani. Különösen örvendetes, hogy most már korábbi doktoranduszaink is témavezetőkként segítik munkánkat. A doktori iskola képzési struktúrája kezdettől fogva az általános gazdaságtudományi ismereteket és a konkrét kutatásokat megalapozó ismereteket egyesíti. Ennek megfelelően az első szemeszterekben azonos tantárgyakat veszik fel a hallgatók, később pedig specializációkban (ipari menedzsment, környezetmenedzsment, marketingmenedzsment, minőségmenedzsment, nemzetközi üzleti műveletek menedzsment, pénzügyi menedzsment, termelésmenedzsment) folytatják tanulmányaikat. A korábban meghirdetett gazdaságpolitikai specializáció jelenleg szünetel. Megalakulása óta a doktori iskolában majdnem 230 hallgató folytatta gazdaságtudományi tanulmányait, közük 108 hallgató nappali tagozatosként, 121-en pedig levelező tagozatosként iratkozott be. A hallgatói létszám – kumulatív – alakulását mutatja a 2. számú ábra
Felvett hallgatók száma 60 50 40 30 20 10 2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
0
2. ábra: A felvett doktoranduszok számának alakulása Az egyes években felvett hallgatók számát, valamint tanulmányaik finanszírozását a 3. számú ábra tartalmazza.
3
60 50 40 Költségtérítéses össz.
30
Nappali állami ösztöndíjas 20 10 0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014
3. ábra: Az egyes években felvett nappali tagozatos hallgatók száma A hallgatók száma igen pozitív fejlődés után most inkább stagnál, évente 12-15 jelentkező közül 8-10 főt vettük fel. Ez elmaradás a korábbi, néha 20 főnél is többet számoló évfolyamoktól.. Ennek okát abban látjuk, hogy a doktori iskola által meghirdetett témák kiváltják ugyan a potenciális doktoranduszok érdeklődését, s a képzés formája szintén kedvező értékelést kapott, de a doktori ösztöndíj a verseny- vagy állami szférában elhelyezkedő évfolyamtársuk fizetésével semmiképpen sem mondható versenyképesnek. A felsőoktatás területén jelenleg tapasztalható bizonytalanság sem jelent biztató jövőképet a doktoranduszaink számára, akik egyre többen választanak külföldi intézmények tanulmányaik folytatásához. Az első években hallgatóink többsége állami ösztöndíjakkal finanszírozhatta tanulmányait. A 2004/05-ös tanévtők kezdődően, de főleg 2007-től növekedett az önköltséges nappali tagozatos hallgatók száma, az elmúlt években kétharmad – egyharmad arányban oszlanak meg az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók száma. A következő időszakban a korábbinál erőteljesebben arra törekszünk, hogy a nappali tagozatos hallgatók számára alapítványi, vállalati és egyéb ösztöndíjakat szerezzük, hogy idejüket és energiájukat teljes mértékben a doktori képzésre fordíthassák. E mellett a hallgatókat erőteljesebben kell pályázati pénzekkel finanszírozott kutatásokba bevonni, amely az anyagi oldalon kívül komoly kutatási tapasztalatokat is hoz nekik. Továbbá folytatni kívánjuk a korábbi gyakorlatot, hogy – elsősorban a nappali tagozatos – doktoranduszokból a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatói és kutatói utánpótlását biztosítsuk. Ennek érdekében többüknek – az abszolutórium megszerzése után és a disszertáció belátható időn belül várható védése esetén – tanársegédi állást kínáljuk.
4. A doktori iskola eredményei A Gazdálkodás- és szervezéstudományi doktori iskolában eddig – 2014. szeptember 1-ig – összesen 157 fő szerzett abszolutóriumot, 129 fő indított eljárást, közülük 102 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait, azaz megszerezte a fokozatot, jelenleg 9 eljárás még folyamatban van. A végzett doktoranduszok számainak lassabb növekedése a korábban már említett 4
csökkenő jelentkezésekre vezethető vissza. Az odaítélt fokozatok számának kumulatív alakulása a 4. számú ábrán látható. A 2009 óta a doktori iskola keretében fokozatot szerzettek neveit, értekezéseik témája és értékelése a Mellékletben található.
Odaítélt fokozatok száma 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
4. ábra: Az odaítélt fokozatok alakulása 2008 és 2014 között
A fokozatszerzéshez szükséges idő nappali tagozatos hallgatók esetében átlagosan 5 év és 5 hónap; négy hallgatónak sikerült a PhD-t négy éven belül megszerezni, 13 hallgatónak öt évnél rövidebb idő volt erre szüksége, de sajnos több hallgatónak 8 évbe tellett a fokozat megszerzése. Ezeket az adatokat az 5. számú ábra mutatja.
A fokozatszerzés időtartama 25 20 15 10 5 0 4
4,5
5
5,5
6
6,5
7
7,5
8
5. ábra: A fokozatszerzés időtartama
5
Az átlagos eljárási idő körülbelül másfél év, pontosan 18,18 hónap. (Az egyes eljárásokra való megoszlást az alábbi ábra tartalmazza.) Ezt a számot a fokozatszerzés átlagos idejével összehasonlítva azt látjuk, hogy a hallgatók átlagosan 4 év alatt szerzik meg az abszolutóriumot.
Az eljárási idő alakulása (hónap) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0-5
6-10
11-15
16-20
21-25
26-30
31-35
6. ábra: Az eljárási idő alakulása A doktori cselekmények magas színvonalát mindig is az országos átlagnál jóval szigorúbb publikációs követelmények biztosították. A doktori eljárás megindításakor már két idegen nyelvű publikációt (köztük egyet a Scopus vagy a Web of Science adatbázisokban szereplő folyóiratokban kell megjelentetni) vártunk el, ez a szám fokozat megszerzésekor legalább 4; itt a Web of Science adatbázisban szereplő folyóiratban való publikálás kötelező. Ezen kívül meghatározott pontokat kell szerezni többnyire országosan terjesztett szakfolyóiratokban való publikálással. 2009. január 1-jével lépett érvénybe a BME új Doktori és Habilitációs Szabályzata, amelyet 2010-ben és 2013-ban a felsőoktatást érintő új törvények megjelenése után többször módosította a Szenátus. Mivel ez a szabályzat döntően a műszaki karok számára adott feltételeket tükrözi, ez doktoranduszaink számára komoly kihívást jelent. Ebben a tapasztalt oktatók segítségére is számítunk, hogy témavezetőkként és elismert szakemberekként igényes tanulmányok megírására ösztönözzék az ifjabb kollegákat és utána hazai és nemzetközi kapcsolataikat felhasználják a szóban forgó tanulmányok elhelyezéséhez. Kívánatos volna a témavezető és doktorandusz közös publikálásainak számát tovább növelni.
6
5.
A doktori iskola belső működése
A Doktori Iskola Tanácsa, illetve az utóbbi időben a Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács rendszeresen, általában kéthavonta, tanácskozott. Az aktuális tartalmi és adminisztratív ügyek (felvétel, eljárás indítása, fokozatszerzés, fokozat odaítélése) mellett számos egyéb kérdés is szerepel folyamatosan a napirenden. Közülük talán kiemelkedik az eddig összesen négyszer megrendezésre került Országos Doktoranduszkonferenciák megszervezése. Minden egyes rendezvény aktuális és tudományosan igényes témával foglalkozott. A 2005-ben megrendezett konferencia például a magyar gazdaság versenyképessége adta a rendezvény vezérfonalát, 2007-ben Európa helyzete a változó világgazdasági környezetben volt a konferencia központi témája, 2013-ban pedig a térség közgazdasági vonatkozásairól tartottak beszámolókat, előadásokat a résztvevők.. Mind a négy doktoranduszkonferenciát két, illetve három szekcióban szerveztük meg, hogy a szép számban, az ország szinte minden gazdaságtudományi doktori iskolájáról jelentkező hallgatóknak kellő lehetőséget biztosítsuk gondolataik, eredményeik bemutatásra. A konferenciákon elhangzott előadásokat lektoráltan külön kötetekben jelentettük meg.
6. Nemzetközi kapcsolatok A doktori iskola nemzetközi kapcsolatainak bővítése az egyik legfontosabb feladat a következő időben. Ez egyrészt külföldi szaklapokban való publikálást, nemzetközi konferenciákon való részvételt jelent, de másrészt arra is törekszünk, hogy külföldi partnereikkel közös projekteket, kutatásokat valósítsuk meg. Első, egyáltalán nem elhanyagolható eredménynek tekintjük, hogy 2004 óta egészen a 2011-ben bekövekezett sajnálatos felszámolásáig évente átlagosan négy doktorandusz részt vesz az European Doctoral Seminar keretében megszervezett nemzetközi összejöveteleken; az elmúlt években ily módon 21 doktorandusz – általában többször – szerepelt az említett rendezvényeken. Ezeken különböző országokból származó doktoranduszok bemutatják és megvitatják kutatási eredményeiket. Az elhangzott előadásokat lektoráltan konferenciakötetekben jelentetjük meg.
7. C-SWOT analízis A SWOT elemzés a vizsgált probléma, rendszer, terület erősségeit (S = Strength), gyengeségeit (W = Weaknesses), lehetőségeit (O = Opportunities), fenyegetéseit/kihívásait (T = Threats) feltárva segíti a vezetést a döntéselőkészítésben, a döntésben. A korábbi SWOT elemzések tapasztalatai, az akkor feltártak nyomonkövetése, a bekövetkezett változások alapján készítettük elő a jelenlegi elemzést, amely az iskola mintavételes alapon kiválasztott néhány végzett, ill. jelenlegi doktorandusza, hallgatója, és ugyancsak mintavételesen kiválasztott néhány témavezetője, az Iskola vezetőinek véleményére, az első, 2009-ben elvégzett SWOT óta bekövetkezett tényekre, tapasztalatokra, adatokra, tényekre épül. Néhány megjegyzés a SWOT konkrét, Doktori Iskolánkra történő alkalmazásához, amelyet az első hasonló említett elemzés óta lezajlott folyamatok is igazolnak:
7
1. A SWOT elemzés általában egy szervezet belső használatára készül, alapvetően azzal a céllal, hogy alkalmazója megfogalmazz a legfontosabb tennivalókat, változtatási irányokat, a további stratégiai és taktikai célokat a szervezet működésének folyamatos javítás-fejlesztése érdekében. A gazdasági életben nem szokásos sem az erősségeket, sem a gyengeségeket, sem a lehetőségeket és fenyegetéseket „kiteregetni” a versenytársak előtt, amelyet azután azok saját stratégiák, ill. taktikáik kidolgozása és alkalmazása során felhasználhatnak. Miután a jelenlegi hazai gyakorlatban egy külső szervezet (a MAB) minősít, így az információk szervezeten kívülre kerülésének ez esetben is van veszélye. Ugyanakkor, ha a pályázatban nagyon markáns és hihető megoldásokat javasolunk, akkor az elemzés hiteles lesz mindenki számára, és hasznos az Iskola számára. 2. Amennyiben a SWOT elemzést a szervezet (jelen esetben Doktori Iskolánk) kialakítói, működtetői készíti, érthető módon fennáll a szubjektivitás (jelen esetben a pozitívabb megítélés) veszélye. Ennek tompítását segítheti, ha egyrészt a szereplők véleményére (hallgatók és témavezetők, esetleg a doktoranduszokat alkalmazók) nagymértékben támaszkodunk, másrészt, ha – főként az erős és gyenge pontokat – nemzetközi mércéhez, vagy a hazai legjobbakhoz viszonyítva fogalmazzuk meg. A jelen SWOT elemzés során igyekeztünk a fenti specialitásokat figyelembe venni. A munka legfontosabb célja (és egyben eredménye): - mely területen vagyunk erősek, és hol jók az esélyeink? Ezekre a jövőben fokozottabban kell támaszkodnunk; - ahol erősek vagyunk, de fenyegetettségek (is) érezhetőek, ott köthetünk stratégiai szövetséget/szövetségeket az ebben ugyancsak érintettekkel (pl. a követelmények magas szintje; a magasan kvalifikált szellemi munka alacsony társadalmi presztizse), ezzel csökkentve, vagy megszüntetve a fenyegetettségeket; - ahol gyengék vagyunk, ott csökkentsük, esetleg szüntessük meg gyengeségeinket; - ahol gyengék vagyunk, és a fenyegetések is erősek, és ezek nehezen, vagy belátható időn belül nem csökkenthető ezek fenyegető hatása, ott esetleg megfontolható a visszavonulás.
8
A SWOT elemzés eredménye: ERŐSSÉGEK - az előadók és témavezetők jó felkészültsége, kvalifikáltsága, széles hazai és nemzetközi kapcsolatai; - széleskörű interdiszciplináris tudás és témaválaszték; - új, tudományosan kevésbé kutatott témák és területek; - a távoktatási lehetőségek széles köre, és jó szervezettsége; - az egyetem és a kar „neve”, elismertsége, keresettsége; - igényes felvételi szelekciós mechanizmus; - magas elvégzési és publikációs követelmények; - a képzés magas színvonala, és magas szervezettsége; - jó kapcsolat a hallgatók, oktatók és témavezetők között; - a klasszikus és korszerű tudományos irodalom magas adaptációs képessége.
GYENGSÉGEK - kevésbé ismert, és elismert tudományterület más tudományterületeken végzettek számára; - tárgy-, és/vagy (tárgy) tartalom ismétlések; - csak magyar nyelvű előadások; - órarendi bizonytalanságok, - a szakterület publikációs lehetőségei – különösen a PhD hallgatók számára - szűkösek; - az eddigi, jól elindult, kialakult mérnöki és menedzsment tudományi kettősség egyre inkább gyengül; - a kommunikáció és az információáramlás hiányosságai; - túl sok szakterület; az oktatási szakirányokkal több nehezen kapcsolható/hangolható össze; - a tanulmányi időszak alatti követelmények nincsenek eléggé pontosan megfogalmazva; - az iskola oktatása nem készít fel hatékonyan a követelmények teljesítésére.
9
LEHETŐSÉGEK
FENYEGETÉSEK/KIHÍVÁSOK
- a tanterv folyamatos korszerűsítése, átdolgozása a tudomány fejlődésével lépést tartva; - új témák és területek fokozatos kidolgozása és beépítése; - a szakterületek közötti témák és témavezetések elindítása (pl. műszaki és menedzsment, menedzsment és jogász) - az MSc most indul, ami lehetőséget biztosít jó hallgatói merítésre; - növekvő érdeklődés a tudományos fokozatok iránt; -. neves témavezetők behozatala, ipari területre történő kiterjesztés, országos hírű iskolává válni; - a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek bővítése az EU-ban, és azon kívül; - külföldi előadók, témavezetők bevonása. - az oktatói utánpótlás biztosítása; - stratégiai jellegű kapcsolatok kiszélesítése a K+F kapcsolatok területén, - a BME hírnevének tudatos felhasználása; - a professzorok kapcsolati tőkéjének kamatoztatása.
- a többi doktori iskola alacsonyabb publikációs, és egyéb követelményei miatt inkább oda mennek; - a tandíj alacsonyabb összege a többi iskolánál (elszívó hatás); - a környező, ill. hasonló iskolák megerősödése; - a publikációs követelmények teljesítésének nehézsége; - a műszaki területekről kevés jelölt jön; - kicsi az ösztöndíj; a tehetséges hallgatókat elszívja a munkaerőpiac; - gyengül a hallgatói „merítési kosár”; - más iskolák (pl. a Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem) egy-egy téma mögé sokkal több erőforrást tud tenni.
Budapest, 2014. szeptember
10
Melléklet: Az utóbbi öt évben védett doktori disszertációk Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Név
Disszertáció címe
Témavezető
Rövid értékelés
Szabó Tibor
Állami egyetem szervezetének és működésének elemzése és lehetséges fejlesztési irányai
Kövesi János
Csigéné Nagypál Noémi
A vállalatok társadalmi felelősségvállalása és kapcsolódása a fenntarthatósághoz
Szlávik János
Korom Erik
Vállalati teljesítményt befolyásoló tényezők modellezése hazai empirikus vizsgálat alapján
Laáb Ágnes
Zámbori Mihály
A HM gazdálkodási tevékenysége összehasonlítva a visegrádi államokkal a 2002-2006. közötti ciklusban, különös tekintettel a (hadi)beszerzésekre, az ingatlangazdálkodásra és a pénzügyi tevékenységre A fenntarthatóság kistérségi vizsgálata
Kerékgyártó György
A szervezés- és vezetéstudomány fejlődésében egyre nagyobb jelentőségű a szervezetszociológiára is építő szervezeti magatartás tudományos vizsgálata, amely a szervezetek működésének belső törvényszerűségeit kutatja. E viszonylag fiatal szervezeti magatartástudomány elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésére vállalkozott a szerző egy speciális területen, ahol új aspektusból új törvényszerűségeket tárt fel és alkalmazott a gyakorlatban is. A dolgozat témaválasztása aktuális, több új kutatási eredményt tartalmaz. Az értekezés jó színvonalú, kritikai és szintetizáló készségről, lényeglátásról tanúskodó munka. A dolgozat széles információ tartalmú, új és újszerű tudományos igényű gondolatokat, a vállalati teljesítmények fejlesztésében jól hasznosítható, előremutató megközelítéseket foglal magában. A szerző disszertációjában Magyarországon elsőként elemzi tudományos módszerekkel a HM és a négy visegrádi állam védelemgazdálkodási tevékenységét, összehasonlításuk értékelése alapján, feltáró jellegű kutatás során új tudományos mértékű megállapításokat tesz.
A társadalmi felelősségvállalás, regionális sajátosságok vizsgálata az Európai Unióban
Szlávik János
Csete Mária
(Feketéné) Csáfor Hajnalka
Szlávik János
A szerző hazánk egyik elmaradott térségének helyzetét figyelembe véve vizsgálja a fenntarthatóság kérdését, ez önmagában is úttörő vállalkozás. Az értekezés gyakorlati alkalmazhatóság és hasznosíthatóság szempontjából kiemelkedő. A dolgozat több éves kutató munka eredménye, a szerző széleskörű ismeretekkel rendelkezik a témáról. A dolgozat elméleti része színvonalas, a szerző munkásságának kiemelkedő területe a gyakorlati rész.
11
Bethlendi András
A hazai hitelpiac empirikus vizsgálata; Fejlődési irányok, makrogazdasági és pénzügyi stabilitási következmények
Veress József Hajdú Ottó
László Gábor
A nyílt forráskódú szoftverek jogi, politikai, gazdasági és társadalmi összefüggéseinek feltárása a központi kezdeményezések tükrében
Karvalics László
Bartus Gábor
Piac és környezet
-
Kiss András
Az európai uniós környezetvédelmi támogatási rendszer értékelési módszertana a magyarországi Kohéziós Alap projektek vizsgálata alapján Az állami támogatások szerepe a magyar autóiparban
Valkó László
Madarasiné Szirmai Andrea
A pénzügyi kimutatások valóságtartalma a környezeti információk tükrében
Laáb Ágnes
Kalló Noémi
Az időalapú versenyzés támogatása a termelésmenedzsment eszközeivel (A sorképzési szabályok szolgáltató rendszerekben történő alkalmazásának elméleti megalapozása)
Koltai Tamás
Kemenczei Nóra
Kurtán Lajosné
A disszertáció a hazai hitelpiac alapos, átfogó elemzését adja. Erénye a dolgozatnak a feldolgozott elméleti és empírikus szakirodalom nagy mennyisége és relevanciája. A szerző széleskörű ismeretekkel rendelkezik a témáról. Az értekezés a szerző korábbi kutatási eredményeire támaszkodva vizsgálja a nyílt forráskódú szoftverek széles alapokon értelmezett összefüggéseit. A téma aktuális és fontos, műszaki és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú terület. A szerző témaválasztása mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentős. A szerző az ökológiai közgazdaságtan néhány kiemelkedő tézisének kritikai értékelésére tett kísérletet multidiszciplináris és rendszerszemléletű megközelítésében. A téma a gyakorlati alkalmazása szempontjából is időszerű. A szerző munkája, teljesítménye nemzetgazdasági szinten hasznos az elemzéseit és következtetéseit tekintve. Az értekezés értékes, a napi gazdasági tervezőmunka során is jól hasonlítható eredményeket mutat be, összefüggéseket tár fel. A szerző hasznos témával foglalkozott. A környezeti számvitelnek várhatóan jelentős szerepe lesz a tudományos kutatásokban és a gyakorlati életben. A dolgozatban bemutatott pénztári expressz sor kialakítási modellek közvetlenül érintik a társadalom széles körét. A gazdasági tényezők mellett a vevői elégedettségen keresztül életminőséget befolyásoló szerepük van. A szerző által alkalmazott modellezési eljárás optimálisnak tekinthető a ráfordítások és eredmények szempontjából.
12
Lengyel Balázs
A tudás-alapú gazdaság területi vizsgálatai Magyarországon – regionális innovációs rendszerek és tudásbázis Az inflációs célkövetés, az árszínvonal célkitűzés, valamint a hibrid politikájuk alkalmazhatóságának parametrikus elemzése
Papanek Gábor
Vállalkozó egyetemek Magyarországon: technológiatranszferaktivitás és -attitűd a magyar egyetemi kutatók körében Üzleti folyamatok megbízhatóságának modellezése
Petruska Ildikó
Erdős Péter
Collectibles as Alternative Investments (Gyűjtemények, mint alternatív befektetési lehetőségek)
Ormos Mihály
Antal Miklós
Strategic management of environmental decisions: the role of social, policy, and cognitive networks (A környezeti döntéshozatal stratégiai menedzsmentje: szociális hálók, szakpolitikai kapcsolatrendszerek és gondolati hálózatok a fenntarthatóság szolgálatában) Közvetlen külföldi beruházások integráltsága a beszállítói kapcsolatok tükrében: a magyarországi Suzuki példája
Füle Miklós
Bokor László
Novotny Ádám
Jónás Tamás
Mészáros Ádám
Veress József
Kövesi János Tóth Zsuzsanna Eszter
Vígh László
A szerző a regionális innovációs rendszerek és tudásbázisok magyarországi vizsgálatával aktuális és fontos témát választott és dolgozott fel magas színvonalon. A szerző modern közgazdasági elméleti felkészültsége kiemelkedő. Munkájának értékét növeli az önálló háromperiódusos modell kidolgozása, amelynek segítségével komplexebb környezetben képes összehasonlító elemzéseket végezni. A felsőoktatási vállalkozói tevékenység hazánkban is folyamatosan bővülő terület, amely a szabályozási-jogalkotási tevékenység által is sűrűn érintett, ezért a szerző témaválasztása időszerű. Az értekezés célja egy, a mérésekhez kapcsolódó algoritmus kidolgozása, ami az üzleti folyamtok megbízhatóságát modellezi. Az elkészült eljárás alkalmazása is része az értekezésnek. A témaválasztás aktualitás és fontos, mert a legutóbbi válság hatására felerősödött az igény olyan alternatív befektetési termékek iránt, amelyek recesszió esetén is védelmet nyújtanak.. A szerző elméleti és módszertani felkészültségét bizonyítja az értekezés. Az angol nyelven igényesen megírt munka a szerző emberi, erkölcsi, szakmai elkötelezettségét tükrözi. Az értekezésben a szerző az emberiség előtt álló globális ökológiai feladatok megoldására keresi a választ.
A dolgozat mélyrehatóan feldolgozza és érdemben elemzi a téma szakirodalmának javát. Értékes
munka a működőtőke-import mikroszintjéről, illetve a bejövő FDI vállalati hálózati hatásairól.
13
Bíró-Szigeti Szilvia
Mikro- és kisvállalkozások marketingfeltételeinek vizsgálata az energiamegtakarítás lakossági piacán
Vágási Mária
Az értekezés az energiamegtakarítási piacot, az energiamegtakarítási beruházások érintettjeit elemzi, az épületenergetikában érdekelt kisközépvállalkozások marketingtevékenységét vizsgálja és ugyanezen körnek a kvantitatív kérdőíves elemzésére
Ransburg Beatrix
A fenntartható fejlődés vállalati integrációja a kommunikáció tükrében A hazai nagyvállalati gyakorlat vizsgálata
Vágási Mária
Az értékezés témája érdekes és aktuális, a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalása, illetve annak szükségessége, elkerülhetetlensége napjainkban mind többek számára válik nyilvánvalóvá. A szerző azt vizsgálja, hogy a hazai nagyvállalatok gyakorlatában az integráció, és különösképpen a kommunikációja hogyan jelenik meg.
Péterné Baranyi Rita
A környezetbarát termék védjegyzés „3WIN” kapcsolatrendszere
Kósi Kálmán
Reizingerné Ducsai Anita
Az emissziós jogok kezelése a pénzügyi kimutatásokban
Laáb Ágnes
Az értekezés témája fontos és időszerű. A környezetbarát termékek jelzéseire, védjegyeire irányuló elméleti, környezetpolitikai és vállalatgazdálkodási összefüggéseinek kutatása jelentős vállalkozás. Az európai és a hazai fejlemények vizsgálata ezen a területen is elengedhetetlen. A „3WIN” közelítés eredetisége növeli a választott téma értékét. Az értekezés központjában az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének számviteli szabályozása áll. A szerző részletesen feldolgozza, bemutatja a téma módszertani alapjait közgazdaságtani, környezetgazdaságtani, számviteli oldalról.
14
Németh Edit
Az irodai munkahelyi környezet fejlesztésének emberi és szervezeti vonatkozásai
Antalovits Miklós Vasné Egri Magdolna
Andó Ildikó
Úton a felhatalmazás felé - A felhatalmazás alkalmazhatóságának kutatása a hazai üzleti kultúrában
Gyökér Irén
Karcsics Éva
Menedzseri kompetenciaelvárások a munkaerőpiacon
-
Urbán András
Többperiódusú befektetési stratégiák vizsgálata
Ormos Mihály
Lamanda Gabriella
Banki működési kockázatok kezelésének szabályozása és gyakorlata
Vígvári András
Zsolnai Alíz
Banki tőkekövetelményi szabályok a (kisebb) hazai hitelintézetek működése tükrében
Vígvári András
A szerző a munkavállaló és a vállalat közötti kölcsönhatások területének újfajta megközelítésben, komplex vizsgálati módszerrel - a menedzsment, a marketing és az ergonómia diszciplínák együttes alkalmazásával – történő bemutatására vállalkozott. Az értekezés fő erőssége az interdiszciplináris terület szakirodalmának részletes bemutatása, érdeme a problémamegoldásra irányuló szemléletmód. A szerző egy még kevéssé kutatott terület, a felhatalmazás elméleti és gyakorlati vizsgálatára vállalkozott. A választott területen elsők között foglalkozott igen alapos, primer és szekunder kutatásokra támaszkodva e témakörrel. A szerző a kompetencia alapú emberierőforrás-menedzsmet területén folytat vizsgálatot a menedzserek kompetenciáit illető munkaerőpiaci elvárások elméleti és gyakorlati elemzésével. A szerző témaválasztása a többperiódusú befektetési stratégiák vizsgálata, azon belül a logoptimális és szemi-logoptimális portfólióstratégiák elemzése tranzakciós költséggel is, és az egyensúlyi modellekhez viszonyítva. A téma aktuális és érdekes. A téma jelenlegi feltáratlansága és sokrétűsége kiemelt fontosságot ad a témának. Az értekezésben számos egyedi és rendszerszintű bankválság okainak elemzésekor a működési kockázatok komoly tényezőként kerültek beazonosításra. A szerző dolgozatában a bankszabályozási lehetőségekkel foglalkozik, illetve a tőkeellátottság és a kockázati jellemzők kérdéseit dolgozza fel. Elsősorban a kisebb pénzintézetek szempontjából elemzi a kérdést.
15
György László
A társadalmi felzárkózás egyes gazdaságpolitikai aspektusai
Veress József
A szerző az értekezésében elmélyült elemzésben mutat rá a hazai oktatásban a tanulók – ezen belül a roma, nem roma tanulók – teljesítmény különbségeinek okaira, s arról újszerű probléma térképet mutat be. Az értekezés a társadalmi , gazdasági, tudományos problémák egy több szempontból is aktuális kérdésével foglalkozik, hidat képez a feladatok matematikai megoldása és a megoldások menedzsment hasznosítása között.
Tatay Viola
Menedzsmentdöntések támogatása matematikai programozási modellekkel
Koltai Tamás
Fortvingler Judit
A co-ordinated model of auditing EU funds under shared management (A közvetett uniós támogatások ellenőrzésének koordinált modellje)
Laáb Ágnes
Az uniós támogatások ellenőrzésének vizsgálata mind elméleti és gyakorlati, mind nemzetközi és hazai szempontból releváns téma. A szerző a téma fontosságát meggyőzően támasztja alá.
Dülk Marcell
Methodological improvements in financial analyses (Módszertani továbbfejlesztések a gazdasági elemzésekben)
Andor György
Dombi Ákos Péter
Physical capital accumulation and economic growth in the Central Eastern European countries between 1995 and 2007 (A közép-kelet-európai országok 1995. és 2007. közötti gazdasági növekedésének tényezői, különös tekintettel a tőkefelhalmozásra)
Veress József
Büdyné Rózsa Ildikó
Codification of IFRS deriving from the experiences on US GAAP Codification modell (Az IFRS kodifikációja a US GAAP kodifikációs modell tapasztalatai alapján)
Laáb Ágnes
Lógó Emma
Piac szegmentációs
Petruska Ildikó
A dolgozat tiszta struktúrájú, könnyen érthető és egyszerű módosítást javasol a jelenérték számítás jelenlegi módszereire. A szerző hiánypótló eredményeket mutat be, amelyek aktualitásához nem fér kétség. A téma, a közép-kelet európai országok gazdasági viselkedésének és relatív fejlettségének vizsgálata időszerű, a feldolgozása magas színvonalú. Ehhez sikeresen alkalmaz ökonometriai modelleket. Ennek során arra tesz kísérletet, hogy megragadja azokat a tényezőket, amelyek e felzárkózási folyamatot vezérlik és alakítják, és számszerűsítse ezek hatását a jelezett országok növekedésének mértékére, illetve a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásuk sebességére. Az értekezés témája nemzetközi és hazai mércével mérve előremutató, elméleti és gyakorlati szemszögből egyaránt releváns, a globalizáció kihívásaival történő szembenézés szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A szerző a két rendszer formai megjelenését, használhatóságát elemzi a formai, strukturális különbségekből fakadó használhatóságra fókuszálva. Az értekezés a fogyasztói és
16
lehetőségek feltárása bolton belüli vásárlói magatartás alapján
Hernádi Péter
Kelemenné Erdős Anikó
Theory and practice of capital structure in Central and Eastern Europe (A tőkeszerkezet elméleti és gyakorlati kérdései Közép- és KeletEurópában) A közforgalmú közlekedési szolgáltatás és piac vizsgálata marketing és fenntarthatósági nézőpontból
Ormos Mihály
Vágási Mária
vásárlási magatartás témakörében az eladáshelyi szegmentumfeltárás lehetséges folyamatát és moderátorait vizsgálja. A téma aktualitása és elméleti-gyakorlati fontossága vitathatatlan. A szerző a témaválasztásával arra törekedett, hogy a témakör elméleti ismeretanyagát a régió vállalati viselkedésének értelmezésére, modellezésére alkalmazza. Eredményei egy már sokszor vizsgált problémához jelentenek érdemi hozzájárulást. Az értekezés két fontos aspektusra: a marketingelemzési szempontokat követő interdiszciplináris megközelítésre és a fenntartható fejlődés szempontrendszerének érvényesítésére fókuszál, hozzájárulhat egy vonzóbb közforgalmú személyközlekedés kialakításához és azon keresztül a fenntartható fejlődéshez. A témaválasztás aktuális.
17
