Népszava Leépült építőipar oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Népszava Leépült építőipar 2014.03.26 - 11. oldal - [6051490] *Nyolc év alatt kilencvenezerrel csökkent a dolgozók száma Drámai mértékben zsugorodott a magyarországi építőipari teljesítmény és foglalkoztatás. Az utóbbi években gyakorlatilag az uniós források, illetve a bővülő nyugat-európai "vendégmunka" mentették meg az ágazatot a teljes összeomlástól. Tavaly az utolsó negyedévben és 2014 elején ugyan jelentős növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, de az adatok csak a rendkívül alacsony bázishoz képest javultak - figyelmeztet Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tiszteletbeli elnöke. - Mennyire tekinthető mérvadónak az ÉVOSZ véleménye? - Az idén negyedszázados szakmai, gazdasági érdekképviseletnek mintegy 300 tagja van a KSH nyilvántartásában szereplő 96 ezer építőipari cégből, ám ők adják az országos építésszerelési teljesítmény nagyjából 40 százalékát. Többségében nagy és közepes vállalkozásokat tömörítünk, de van kisvállalkozói tagozatunk is. Jelenleg az ÉVOSZ a legnagyobb reprezentatív szerveződés az ágazatban. - A 96 ezer cégből mennyi képes megélni a mind szűkebb piacon? - Az adóhatóság 82 ezer vállalkozásról tud, vagyis ennyien évente legalább nullás bevallást nyújtanak be. Ezek működő, esetleg úgynevezett alvó cégek, amelyek azonban bármikor képesek munkába állni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azonban csak 56 ezer építési céget regisztrált. Ennyien indulhatnak közbeszerzési pályázatokon, mert kamarai regisztrációs szám nélkül ilyen feladatokra nem lehet ajánlatot tenni. - Még így is túl soknak tűnik az eszkimó a fogyatkozó fókákhoz képest. Mekkora volt a forintban mérhető vesztesége az iparágnak? - Az uniós arányoknak megfelelően általában ötven százaléknak kellene lennie az állami, önkormányzati, illetve háttérintézményeik megrendelés-állo-mányának a piacon. Ám ez a múlt, mert a hazai építőiparnak 2006 volt az utolsó jó éve, 2013-ra piacainak 43 százalékát elveszítette. Míg nyolc éve még folyó áron számolva 2360 milliárd forint volt az országos építésszerelés értéke, 2012 végére ez 1600 milliárdra olvadt. Azóta a mindenkori kormányzat megrendeléseivel igyekezett legalább fékezni a mélyrepülés sebességét. Így tavaly már a közmegrendelések adták az ágazat teljesítményének 56 százalékát. Ennek volt köszönhető, hogy 2013-ban 9,6 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye, s így az év végére már "csak" 30-33 százalékkal maradt el a hat évvel korábbi produktumától. Üröm az örömben, hogy igen alacsony bázishoz képest mérte a KSH ezt a jelentős javulást. Ráadásul az ágazat nem minden szereplője élvezhette még ezt a viszonylagos bővülést sem, mert a megbízások többsége uniós forrásokból finanszírozott út- és vasútépítés, felújítás, környezetvédelmi, vízügyi, árvízvédelmi beruházás volt. A lakásépítés és -felújítás azonban tavaly is tovább zsugorodott, márpedig a kisvállalkozások nagy része a lakossági megrendelésekből élt, élne meg. Ha az építőipar egyéves teljesítményét száznak vesszük, akkor normális esetben a lakásépítés, -felújítás mértéke ennek a 32-35 százalékát éri el. Ez Magyarországon a múlt évben hat-hét százalék volt. A kisvállalkozások zöme kimaradt a növekedésből. A közösségi beruházásoknak köszönhetően az idén hat-nyolc százalékkal bővülhet az építőipar teljesítménye, a lakossági piac azonban 2014-ben is hi-bernálva lesz. - A közhiedelem úgy tartja, csak kevesen és főleg a nagyok férnek hozzá a közbeszerzések húsosfazekához. Jut azért valami a kicsiknek is? - A legfrissebb elemzések szerint az utóbbi két év jogszabály-változásainak köszönhe-tően a közbeszerzéseken elnyert munkák 82 százalékát a kis- és középvállalkozások végzik. Ezek 150 millió


forintot meg nem haladó, hirdetmény nélküli, tárgyalásos, építési célú közbeszerzési eljárások. - Ha nincs hirdetmény, honnan értesülhetnek ezekről a közbeszerzésekről a cégek? Esetleg csak a bennfentes vállalkozók tudnak a lehetőségekről? Nem válhat mindez a helyi korrupció melegágyává? - Főként a nagyobb cégek berzenkedtek e módszer ellen, mondván, hogy lehetőséget ad a korrupcióra, mert átláthatatlanná teheti a döntési folyamatokat. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz azonban kevesebb panasz érkezett, mint korábban. - Egymást, illetve a közbeszerzési eljárásokat figyelik a helyi vállalkozók, vagyis ügyelnek arra, hogy ne csak a "haveroknak" jusson munka? - Így is lehet mondani. A jelenlegi jogi környezet viszont szabadabb mozgásra ad lehetőséget a helyi tender kiíróinak a vállalkozók meghívására. Az ágazat gondjait különben sem a közbeszerzési eljárások okozzák, hanem a fizetőképes kereslet hiánya. - Milyen következményekkel jár a gyenge vásárlóerő? - Például azzal, hogy irreálisan alacsony árakon dolgozik az ágazat. A megrendelő felelőssége is megkerülhetetlen. Magyarországon a közszférában jellemző, hogy a legjobb minőségben, a legtöbb műszaki tartalmat, a lehető legolcsóbban szeretné a megrendelő megkapni. Ez azért is érdekes, mert a legtöbb megbízást vissza nem térítendő uniós forrásból finanszírozzák. Tőlünk nyugatra a vállalkozók többsége csak a megfelelő ár-érték arányban hajlandó dolgozni. - Mennyire van jelen az építőiparban a korrupció? - Erről mindenki csak beszél, de felelősséggel senki nem nyilatkozik. A szövetségnek nincsenek adatai. - Növekszik a bedőlő építési cégek száma. Akadnak olyan vélemények, hogy ez akár a piac tisztulását is hozhatja, ki-hullanak a kóklerek. Egyetért? - Nem. Sajnos, a mérettől függetlenül jó néhány, akár nagy múltú, tisztességesen dolgozó, korrekt alvállalkozói kört foglalkoztató cég is megszűnt az ügyeskedők mellett. Jelenleg Magyarországon mindössze 23 olyan nagy cég található, amely 250 embernél többet foglalkoztat. - Az eltűnt cégekkel munkahelyek is elenyésznek. Milyen mértékű volt a foglalkoztatás csökkenése? - Látványos a visszaesés, hiszen 2006-ban még 340 ezer embert foglalkoztattak az építőiparban, s a múlt év végére ez 250 ezerre olvadt. Ezen belül az alkalmazotti kör mindössze százezerre tehető. Jószerivel csak minden harmadik ember dolgozik munkaszerződéssel, a többiek megbízási szerződéssel, vállalkozási jogviszonyban tevékenykednek. Ennek oka nyilván az, hogy a munkáltatónak az alkalmazottól a legdrágább megszabadulni. A másik két kategóriában pedig adott feladatokra lehet szerződni. Ma is az a helyzet, hogy a cégek munkaerőigénye megbízásfüggő. - A hatóság és a sajtó is az építőiparban foglalkoztatott rengeteg feketemunkást emlegeti. Valóban súlyos a helyzet? - Hogy stílszerű legyek, ez a kérdés sem fekete-fehér. Nem arról van szó, hogy az adócsaló, gonosz építési vállalkozó feketén dolgoztat kiszolgáltatott embereket. Különösen a lakossági megrendeléseknél, ami még egyáltalán akad, becslések szerint az esetek felében még írásos szerződés sincs. Az emberek ugyanis szeretnék elkerülni a 27 százalékos áfát. Itt kellene erősíteni az ellenőrzéseket. A nagyobb, jobban szem előtt lévő cégeket a hatóságok is könnyebben "megtalálják", ezért a feketemunkások lebukásának is nagyobb a kockázata. Az egyik megoldás lehet az elektronikus építési napló bevezetése, amelynek adatai automatikusan beérkeznek az építésfelügyelethez, az építésengedélyezési hatósághoz, a munkaügyi felügyelethez és az adóhatósághoz. Persze, hatékony ellenőrzés nélkül ez sem sokat ér. Az sem jó, hogy a tavalyi jogszabály-változási dömping áttekinthetetlenné tette az előírásokat, és főként a kisebb cégek föl is adták. A kevesebb több lenne, de kétségtelen, a megrendelői mentalitásnak is változnia kellene. - Az ágazat talán leggyilkosabb betegsége a lánctartozás. Becslések szerint ennek értéke elérheti a 400 milliárd forintot. Sikerült ebből lefaragni? - Arra látok esélyt, hogy két-három év alatt legalább a felére csökkenhessen a lánctartozás. Ezt segítheti a Teljesítésigazoló Szakértői Szervezet (TSZSZ), amely tavaly ősszel kezdte meg tényleges tevékenységét. A kivitelező panasza esetén a szervezet szakértői a helyszínen ellenőrzik a munkát. Ha a fővállalkozó vagy a beruházó a szakértői határozat ellenére sem igazolja a számlákat, és nem fizet, a panaszos


vagy a beruházó a szakértői határozat ellenére sem igazolja a számlákat, és nem fizet, a panaszos bírósághoz fordulhat, és a TSZSZ véleménye súlyos érv. Eddig a mintegy 70 esetből több mint 90 százalékban a panaszosnak adott igazat a szakértői bizottság. A felek többnyire megegyeztek, és a vállalkozók peres eljárás nélkül jutottak a jogosan járó pénzükhöz. Egyelőre hiába illesztette be Magyarország is a nemzeti jogrendbe az uniós előírást, hogy a megrendelőnek harminc napon belül ki kell fizetnie az igazolt teljesítményt. Ehhez is szemléletváltozásra lenne szükség. Sorra dőlnek be a vállalkozások a recesszió miatt A recesszió talán legnagyobb vesztese Magyarországon az építőipar. A lakossági megrendelések szinte eltűntek a piacról, és a vállalati ügyfelek közül is leginkább csak a gépiparból, mezőgazdaságból érkezik némi megrendelés. Törvényszerű, hogy ebben az ágazatban a legnagyobb mértékű a cégfelszámolás is. Az Opten céginformációs szolgáltató előrejelzése szerint az idén akár 40 ezer cég is megszűnhet, s ebben a hatalmas számban jócskán lesznek építőipari vállalkozások is. Az Opten szerint az idén januárban 426 cég szűnt meg az építőiparban. Ez ugyan nem jelez növekedést az előző év azonos időszakához ké-pest, de bizonyítja, hogy a magas megszűnési ráta stabilizálódhat: 2013 januárjában 425, az idén 426 cég szűnt meg egyetlen hónap alatt. - Az év hátralevő részében újabb hullámra számíthatunk, mert még sok, 2012-ben indult felszámolási eljárást most fejeznek be a hatóságok, emellett számos, 2013-ban kezdődött kényszertörlés is lezárulhat közölte Tóth Tamás, az Opten igazgatója. A törölt cégek száma az idén újabb rekordot dönthet: 20112012-ben átmeneti csökkenést tapasztalhattunk, 2013-ban azonban lendületesen növekedett a törlések száma az ágazatban, és az emelkedés folytatódhat. A Központi Statisztikai Hivatal múlt év végi és az idei év eleji bővülést jelző adatai sem fedhetik el, hogy a hazai építőipar alapvető gondokkal küzd, amelyek között az egyik legsúlyosabb a kereslet drámai visszaesése és a tőkehiány. Ezen a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja sem segít, hiszen az építőipari vállalkozóknak csak akkor lenne érdemes akár 2,5 százalékos kamatra kölcsönt felvenni, ha megfelelő meg-ren-delésállománnyal rendelkeznének. A lakossági piacon azonban most sem várható áttörés. A reál-jövedelem ugyan némileg növekedett, csakhogy az emberek ódzkodnak a bármilyen kedvező, többéves futamidejű hitelektől. Amíg nem áll helyre a bizalom a gazdasági és jogi környezettel szemben, addig sem a vállalkozói, sem a megrendelői oldalon nemigen lehet arra számítani, hogy jelentős mértékben élénkülni fog a hitelfelvételi kedv. A bankok pedig a korábbinál sokkal szigorúbban vizsgálják az ügyfelek hitelképességét, és amúgy is alaposan kiszáradtak a hitelforrásaik. Az Opten közleményéből egyébként az is kiderül, hogy a 2011-ben ismét elmélyülő gazdasági válság és visszaesés hatására 2012-ben jelentős felszámolási cunami tizedelte meg az ágazat szereplőit, ami az eljárások átfutási ideje miatt 2013 közepe óta érzékelhető a törlések számának növekedésében. Ez a hatás az Opten szerint 2014 első felében még biztosan érzékelhető marad a cégstatisztikában, s mindez a kényszertörlések magas számával párosul. Némi gyógyír a nyomasztó adatokra, hogy 2014 első hónapjában 343 új építőipari vállalkozás alakult meg. Ez több, mint a 2012-2013-ban megszokott, havi 200-300 cégalapítás, de jócskán elmarad a megszűnések számától. - A jelenség nem feltétlenül kedvezőtlen, hiszen az építőipar volt az az ágazat, amelyikben korábban még akkor is sokkal több cég alakult, mint amennyi megszűnt, amikor ezt semmilyen gazdasági számítás nem indokolta - mondja Tóth Tamás. Az építőipar nehéz helyzetét és a válság második hullámának erejét jól mutatja, hogy amíg a legnagyobb 25 ilyen cég még a válság első hullámát követően, 2010-ben is 170 milliárdos összesített árbevételt ért el, 2011-ben már csak 136 milliárdot, 2012-ben pedig ennél is kevesebbet, 131 milliárd forintot forgalmazott áll az Opten közleményében. Koji László: a tavalyi jogszabály-változási dömping áttekinthetetlenné tette az előírásokat FOTÓ: K 2 PRESS Az építőipari rovat támogatója a Strabag. * Bihari Tamás

==***==


Zalai Hírlap Hogyan exportáljunk? 2014.03.26 - 2. oldal - [6053092] Nagykanizsa (pat) - A magyar kis- és középvállalkozások számára kínált, új exportlehetőségeket mutatták be a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megrendezett konferencián a Vasemberház dísztermében. Szárszó Tibor, a Nemzeti Kereskedőház ágazati vezetője a tavaly májusban létrehozott intézmény megalakulásának körülményeit és eddigi munkáját mutatta be. Kiemelte, hogy az indulás óta a Nemzeti Kereskedőház immár Afrika, illetve a Közel- és Távolkelet 8 országában működtet kirendeltségeket. Az exportálásban gondolkozó kisvállalkozásoknak elsősorban külföldi partnert és piacot próbálnak keresni. Majd a kapcsolatfelvételtől az üzlet megkötéséig széles körű, mindenre kiterjedő segítséget nyújtanak. *PAT

==***==


index.hu 2014.03.25 15:21.11 - [28333621] Ettől függ, hogy szakmával lesz-e munkája

A nyelvtudás, a szakmai gyakorlat és az iskolai eredmények mellett a családi háttér is számít. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit leginkább az javítja, ha olyan szakmát tanultak, amely megfelel érdeklődési körüknek, és amivel később is szívesen foglalkoznának. A szakiskolát vagy szakközépiskolát végzettek elhelyezkedésében ugyancsak fontos tényező a szakmai gyakorlat szerzése, iskolai és céges keretben, az idegen nyelvtudás és a jó tanulmányi eredmény, derült ki a GVI kutatásából. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) évente megismételt kérdőíves felmérésben 2009 és 2012 között több, mint 10 000 olyan fiatal pályáját követte, akik szakiskolában vagy szakközépiskolában szereztek szakmát- írja a Portfolio.hu . A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit leginkább az javítja, ha olyan szakmát tanultak, amely megfelel érdeklődési körüknek, és amivel később is szívesen foglalkoznának. A megfelelő szakmát tanultak 48 százaléka, míg a nem megfelelő szakmát végzetteknek csak 33százalékadolgozott a kérdezés időpontjában. Azaz nagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük azoknak, akik érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelőbb szakmát szereztek. A gyakorlati képzést külső cégnél elvégzők - a cégekkel tanulószerződést kötők - is könnyebben tudnak elhelyezkedni. Azok közül, akik csak az iskolai tanműhelyben végezték gyakorlati képzésüket, 41százaléktalált munkát 9 hónap alatt, ez az arány a külső céghez járók körében 46százalék, a mindkét helyre járók között pedig 49százalék. A jó szakiskolai tanulmányi eredménnyel rendelkezők is jobb esélyekkel indulnak álláskereséskor: a munkába álltak tanulmányi eredményének átlaga 3,68, a többieké pedig csak 3,60 volt. Nem mindegy a családi háttér és érdeklődés Emellett a férfiaknak és a gépészeti szakmát tanultaknak is nagyobb esélyük van a 9 hónapon belüli elhelyezkedésre. A gazdasági válság óta egyre nehezebb munkaerőpiaci helyzet 2009 után azonban minden évben rontotta a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit. A munkanélküliségi kockázat esetében jelentős a családi háttér hatása: az alacsony végzettségű és a munkanélküli apák gyermekei gyakrabban válnak munkanélkülivé.Az érdeklődési körüknek megfelelő szakmát végzettek körében alacsonyabb (23százalék) a munkanélküliség, mint azok között, akik nem szívesen foglalkoznának a jövőben a megelőző évben szerzett szakmájukkal (28százalék, lásd fenti ábra). A munkanélküliségi kockázatot a továbbtanulási ambíciók és az idegen nyelv ismerete is csökkentik. Az idegen nyelvtudással bírók 21 százaléka volt munkanélküli a kérdezés időpontjában, míg a csak magyarul tudók között ez az adat 30százalékvolt. Az érettségi megszerzése is csökkenti a munkanélküliség esélyét: az érettségizettek 18százaléka számolt be munkanélküliségről, a csak szakképzettséggel rendelkezőknek viszont 25százaléka. -1-


Emellett a tanulószerződéses tanulók ritkábban válnak munkanélkülivé: a csak iskolai tanműhelybe járók között 32százalékot tett ki a munkanélküliek aránya a kérdezések időpontjában, míg a külső céghez járók körében 24százaléknak, a mindkét lehetőséget megragadók között pedig 22százaléknak nem volt munkája.

kanizsaujsag.hu 2014.03.25 16:17.31 - [28334214] Új piacok, új lehetőségek

A fenti címmel tartottak export-tanácsadási fórumot a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében a Vasemberház Dísztermében, ahol bemutatták a Magyar Nemzeti Kereskedőház Partner Programját. A városunkba érkezett roadsow-n dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntőt. Kiemelte, a rendezvényen, ahol a piacra jutás, a hitel és az új technikai eszközök hármasát foglalták egységbe a kis- és középvállalkozóknak szeretnének segítséget nyújtani a forrásszerzésben. A vállalkozók a fórumon első kézből kaphatnak információkat a külpiacokról, az export nyújtotta lehetőségekről. Hangsúlyozta, a MNKH tevékenysége révén a vállalkozók termékei az Európai Unión kívüli országokba is eljuthatnak, ezzel pedig új piacok és lehetőségek nyílhatnak meg számukra. Szárszó Tibor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ágazati vezetője a Magyar Nemzeti Kereskedőház nyújtotta lehetőségeket ismertette. Elmondta, az MNKH 2013-ban kezdte meg működését. A tevékenységi körébe tartozik a magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének elősegítése, export tevékenységének támogatása és erősítése. Továbbá felkutatja, tömöríti azokat a hazai vállalkozásokat, melyek termékei, szolgáltatásai a külföldi piacokon is versenyképesek lehetnek, illetve a külpiaci relációs kereskedőházakon keresztül felméri a piaci igényeket is. A kereskedőház jelenleg is több száz hazai partnerrel áll kapcsolatban, és keresi azokat az élelmiszeripar, mezőgazdaság, vegyipar, környezetipar, egészségipar, gépipar és IT ágazatokból kikerülő magyar vállalatokat, amelyek magas minőségű, exportképes termékeket, szolgáltatásokat nyújtanak. Az MNKH Partner Programja keretében pedig a hazai vállalkozások számára komplex szolgáltatást nyújtanak. A kereskedőház szakértőivel hazánkban jelenleg 23 helyszínen konzultálhatnak a vállalkozók. Céljuk, hogy 2018-ra a jelenlegi 25,5 százalék helyett a magyar export 33 százaléka jusson el az EU-n kívülre, valamint 20 országban működő kereskedőházi rendszer kiépítése. A fórumon továbbá tájékoztatást kaphattak a résztvevők a MKIK külpiaci szolgáltatásairól, a MKIK Kínai és Mongol tagozatáról, az Exporttámogatási lehetőségekről, a Növekedési Hitelprogramról, valamint az előadásokat követően személyes konzultáció keretében tájékozódhattak a kereskedőház nyújtotta szolgáltatásokról és az üzleti együttműködési lehetőségekről, különös tekintettel Törökországra vonatkozóan. Továbbá bemutattak egy, a MKIK tulajdonában lévő ipartechnikai újdonságot, a 3D-s nyomtatót működés közben. V.M.

-2-

Népszava Leépült építőipar oldal - [ ]

Recommend Documents