NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003

Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében

TARTALOM, BEVEZETÔ

2

TARTALOM

Bevezetô.........................................................................................................3 Demográfia...................................................................................................4 A lakosság egészsége...................................................................................6 Várható élettartam................................................................6 Halandóság..........................................................................7 Megbetegedések..................................................................17 Egészségmagatartás..................................................................................22 Dohányzás.........................................................................22 Alkoholfogyasztás...............................................................22 Testtömeg-index.................................................................23 Testmozgás.........................................................................23 Források......................................................................................................24

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

BEVEZETÔ

A népegészségügyi jelentések a döntéshozók és a szakemberek számára a lakosság egészségérôl illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezôkrôl készített rendszeres beszámolók. 2003 elején az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére indult meg a hazai népegészségügyi jelentési rendszer kialakítása a szakterület legjelentôsebb intézményeinek összefogásával. Az együttmûködés eredményeképpen az elsô magyar Népegészségügyi Jelentés 2004 tavaszán fog megjelenni. Ennek elôzeteseként állították össze a szerzôk ezt a kiadványt, amely a döntéshozók számára kínál “pillanatfelvételt” a magyar lakosság egészségérôl. A szerzôk ebben a gyorsjelentésben csupán a népegészségügyi szempontból legjelentôsebb egészségproblémákra szorítkoztak, és azok bemutatásához is csupán néhány jellemzôt, indikátort használtak. A szûkítést az idôbeli és a terjedelmi korlátokon túl a hiányosan rendelkezésre álló adatok is indokolták. Az indikátorok kiválasztását, természetesen a szerzôk által használt egészségmodell – a napjainkban leginkább elfogadott funkcionális modell – is meghatározta. Az említett korlátok ellenére remélik, hogy ez a gyorsjelentés haszonnal forgatható az átfogó és részletes Népegészségügyi Jelentés megjelenéséig.

A szerzôk

3

DEMOGRÁFIA

DEMOGRÁFIA

4

Magyarország népessége 1980-ban 10,7 millió volt, ami 2003-ig mintegy 567 ezer fôvel lett kevesebb - ez Hajdú-Bihar megye népességének felelne meg. Az elmúlt 20 évben A népesség rohamos fogyása 2001-ben megtorMagyarország népességfogyása pant, azonban nem állt meg, és azóta is évente meghaladta a félmillió fôt mintegy 30-35 ezer fôvel fogyatkozunk. Az egyes korcsoportok létszámváltozásait követve elôrevetíthetôk olyan népegészségügyi változások, mint a szülôképes korú nôk létszámának a növekedése, az idôsek számának várható emelkedése, vagy az aktív korú férfiak számának csökkenése, melynek várható társadalmi, egészségügyi, gazdasági következményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

+

+

A születések száma lényegesen alacsonyabb, a halálozásoké viszont jelentôsen magasabb, mint az elvárható lenne

A

magyar népesség kormegoszlása már 1992-ben is az elöregedô társadalmakra jellemzô korfát mutatta, ami 2002-re még kifejezettebbé vált: az egyre csökkenô születésszám következtében az 5 év alatti

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

5

korosztály létszáma jelentôsen kevesebb, mint az azt követô korcsoporté, míg az idôs férfiaknál megfigyelhetô létszámhiányt a magas halandóság magyarázza. Figyelemre méltó, hogy az élveszületések száma tíz év alatt negyedével csökkent, annak ellenére, hogy a szülôképes nôk száma közel azonos volt a két idôpontban!

1992

-ben a 15-19 és a 35-39 éves korcsoportok voltak a legnépesebbek. A két demográfiai hullám az ’50-es évekbeli “Ratkó-korszak” elsô és második generációjának felel meg. Ugyancsak e népesedéspolitikai intézkedés negatív utóhatásának volt tulajdonítható a 25-29 éveseknél megfigyelhetô hullámvölgy. Tíz év alatt a két demográfiai hullám eltolódott, és a 25-29 és a 45-49 éves korcsoportok lettek a legnépesebbek. Így, mivel a szülôképes korú nôk létszáma növekszik, a születések száma még akkor is emelkedhet, ha a gyermekvállalási kedv változatlan marad.

40 év felett, A 15 évnél fiatalabbak aránya a népességen belül az életkor elôrehaladtával fokozatosan emelkedik a 1992-ben még 20% volt, ami 2002-re 17%-ra csökkent, nôk létszámbeli aránya és egyidejûleg a 65 év felettiek aránya 14%-ról 15%-ra növekedett. A jelenlegi tendenciák alapján, vagyis ha a várható élettartam növekszik, és a születésszám csökken, akkor más nyugat-európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is a népesség elöregedése várható.

A

különbözô életkorokban, a férfi-nô arány vizsgálatakor szembeötlô, hogy 40 év felett egyre nagyobb a nôk létszámbeli aránya, ami a férfiak igen magas halálozására hívja fel a figyelmet. A 40-64 éveseknél 112%-os, a 65-84 éveseknél 165%-os, és a legidôsebbeknél - 85 év felett - már 250%-os a nôk létszámtöbblete.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

6

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

VÁRHATÓ ÉLETTARTAM Ha

a halálozási mutatók változatlanok maradnak hazánkban, a 2002-ben született A születéskor várható élettartam a férfiaknál 8, a nôknél 6 évvel marad magyar fiúk 68, a lányok 76 életévre számíthatnak, átlagosan 8 illetve 6 évvel el az Európai Unió átlagától kevesebbre, mint az uniós országokban született társaik (2. ábra). Az európai régió 51 országa közül Magyarország csupán a 39. helyezett; lemaradva nemcsak a nyugati, hanem Közép- és Kelet Európa (KKE) országaihoz képest is. A férfiak 1993-ig romló életkilátásaiban az utóbbi tíz évben jelentôs javulás tapasztalható. A nôknél 1970-tôl folyamatosan, egyenletesen növekszik a várható élettartam, ami 1993-tól még kifejezettebbé válik és meredekebben közelíti meg Közép- és Kelet Európa országainak átlagát.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

7

A ma születô magyar fiúk egészségi esélyei a lányokéhoz viszonyítva egyre romlanak – hasonlóan, mint a legtöbb európai országban. A nemek közötti egészségbeli egyenlôtlenséget ugyanakkor a nemek területi esélyegyenlôtlenségei is “színezik”: 2001-ben a Budapesten született fiúk 69,3 évet, ezzel szemben Szabolcs-SzatmárBereg megyében születettek 3,5 évvel kevesebbet – 65,8 évet remélhetnek.

HALANDÓSÁG A

halálozás nemzetközi és országon belüli összehasonlítása alkalmas a társadalmat sújtó populációs veszteségek becslésére, az intervenciós stratégiák tervezésénél az elérendô célok kitûzésére. Ez különösen fontos hazánkban, ahol a népesség halandósága az európai országok közül, egyes betegségek esetében világviszonylatban is a legrosszabb.

Általános halandóság Magyarországon 2002-ben közel 133 A magyar lakosság halandósága ezren haltak meg. A rendkívül kedvezôtlen alig mutat kedvezôbb képet, mint halálozási viszonyaink miatt évente harminc évvel ezelôtt, miközben az Hódmezôvásárhelynyi lakossal (kb. 50.000-rel) EU országokban jelentôs javulás több hal meg, mint amennyi a nyugat-európai tapasztalható halálozási viszonyok mellett várható lenne, vagy másképpen fogalmazva: mintha egy éven át, hetente két, magyarokkal teli Boeing 747-es Jumbo Jet zuhanna le! Az utóbbi 10 évben ugyan már javulást mutató, de még mindig igen rossz magyarországi viszonyokat jól jellemzi, hogy a 65 évnél fiatalabb magyar férfiak halálozása egyedülálló módon romlott Európában a 90-es évek közepéig, és emiatt az ezredfordulón tapasztalt halandóságuk még mindig közel 30%-kal magasabb az 1970-es értéknél (3. ábra)! Az EU országokkal összevetve még aggasztóbb a kép: míg 1970-ben a 65 év alatti magyar férfiak halandósága az EU átlagot alig haladta meg, 2000-ben a különbség még mindig csaknem 2,5-szeres.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

8

A

halandóság változását részletesebben megvizsgálva feltûnik, hogy férfiaknál az 1970. év halálozási szintjéhez viszonyított romlás leginkább a 35-54 éves kor között jelentkezik: a ’80-as évek elejéig a halandóság fokozatosan növekedett, ezt a rendszerváltozásig egy kissé javuló szakasz követte (4. ábra).

Országon belül lényeges különbségek vannak a megyék, illetve a férfiak és nôk halandósága között

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

1989 és 1993 között egy gyorsan romló, majd egyre kifejezettebb javulás figyelhetô meg. Ebben a korcsoportban kétszer több férfi halt meg, mint 1970-ben! Ugyanakkor a fiatalabbaknál illetve idôsebbeknél ilyen mértékû romlás nem tapasztalható, sôt a legfiatalabbak és legidôsebbek esetében folyamatos a halandóság javulása. (Megjegyezés: hasonló halandósági változások figyelhetôk meg a nôknél is.)

9

Legkritikusabb a 35-54 éves férfiak halandósága

Csecsemôhalálozás A

halandósági elemzések speciális területe a csecsemôhalálozás, mivel azt általában az egészségügyi ellátás színvonalának minôsítésére használják. 1970-ben Magyarország 36 ezrelékes csecsemôhalálozása kiugróan magas volt Európában, ez az érték 2001-re a negyedére csökkent (5. ábra). Az uniós országokban ez idô alatt hasonló nagyságrendû javulás figyelhetô meg, így aztán ez a szakadék a “nyugat” és hazánk között 30 év alatt sem mérséklôdött. 2002-ben Magyarországon a csecsemôhalálozás 7,2‰-es volt, azonban az országon belül a területi eltérések igen markánsan jelentkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még minden 1000 gyermek közül 10 meghalt mielôtt betöltötte volna elsô életévét, ezzel szemben Hajdú-Bihar megye 4‰-es csecsemôhalálozási értékével eléri az uniós átlagot.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

Okspecifikus halandóság

10

Haláloki struktúra átalakulása 2002-ben

a halálozások csaknem fele a keringési rendszer betegségei, negyede a rosszindulatú daganatos betegségek, 7-7%-a az emésztôrendszer betegségei illetve a külsô okok miatt következett be. Az utóbbi években a haláloki struktúra átrendezôdése figyelhetô meg: míg A halálozások felét a keringési a szív-, és érrendszeri betegségek miatti rendszer betegségei, negyedét a halálozás aránya valamelyest csökken, addig a rosszindulatú daganatos daganatos betegségeké emelkedik. A keringési betegségek okozzák rendszer betegségei a férfiak halálozásának 45%-át, a nôk esetében 58%-át okozzák. Ez az arány a különbözô életkorokban is jelentôsen változik: a fiatalok körében a halálesetek döntô része a külsô okok (balesetek, öngyilkosság) miatt következik be. 35-64 éves kor között legnagyobb arányban – különösen a nôk körében – kiugróan magas a daganatos betegségek és a férfiak körében jelentôs az emésztôrendszer betegségei miatti halálozás aránya. Csak az idôs korban kerül elôtérbe a keringési rendszer betegségei miatti halálozás (6. ábra). A prevenciós stratégiák tervezésekor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az egyes betegségek mekkora kockázatot jelentenek a lakosság összessége számára, valamint hogy az egyes életkori csoportokban eltérô súllyal jelennek meg a fôbb halálokok.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

Keringési rendszer betegségei

11

A legtöbb haláleset (2002-ben 67 ezer) a keringési rendszer betegségei miatt következett be, ami önmagában is jelzi e betegségcsoport népegészségügyi jelentôségét. A halálozások döntô hányada idôs korban következett be, 65 éves kor elôtt ez az ok mindössze egyhatod részben fordult elô. 1970-ben ebben a betegségcsoportban a 65 évnél fiatalabb magyar A legtöbb haláleset a keringési rendszer betegségei miatt férfiak mortalitása az EU átlagához viszonylag közeli volt (127%). Késôbb a halálozási arányszámok szinte vala- következik be mennyi volt szocialista országban emelkedtek, beleértve Magyarországot is, míg az EU-ban csökkentek. Az 1990-es évek elejétôl – kissé elmaradva a volt szocialista országoktól – javulás figyelhetô meg, ám 2000-ben Magyarországon ez az érték még mindig az EU-átlag háromszorosa, és magasabb, mint Közép- és Kelet-Európa országainak átlaga (7. ábra).

A 65 évnél fiatalabb magyar nôk halandósága ugyancsak igen kedvezôtlen: harminc év távlatában az EU átlagához viszonyítva a relatív halandóság 151%-ról 2001-re 290%-ra emelkedett, és Kelet-Európa országaihoz képest is magasabb (109%). A 65 évnél fiatalabb magyar nôk gyakrabban halnak meg a keringési rendszer betegségei miatt, mint az EU országokban a férfiak, pedig ott a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg ilyen betegségekben, mint a nôk! 2002-es adatok szerint a férfiak keringési rendszer betegségei okozta korai halandósága a legmagasabb Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-NagykunSzolnok megyében, a Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom megyében volt.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

12

A férfiak korai halandósága még a legkedvezôbb mutatójú Budapesten is kétszerese az EU átlagának. A 65 évnél fiatalabb nôk szív-, és érrendszeri betegségek miatti mortalitása a férfiaknál említett négy megyén kívül Borsod-AbaújZemplén megyében volt a legmagasabb. A közép- és nyugat-magyarországi megyékben az országosnál alacsonyabb a nôk halandósága, de még így is közel kétszerese, mint az EU-ban 2000-ben.

Rosszindulatú daganatok

A

haláloki gyakorisági lista második helyén a rosszindulatú daganatok állnak. 2002-ben 33 ezer ember halálát okozták, amelyek jelentôs része (40%) 65 éves életkor elôtt következett be. A daganatok kialakulásának ma már több kockázati tényezôje is ismert, amelyek közül számos az életmódra vezethetô vissza (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya), de számolni kell egyéb (környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság, az ellátórendszer területi egyenlôtlensége) tényezôkkel is. A daganatos halálozás csökkentését az új megbetegedések kialakulásának megelôzésével – elsôsorban a primer prevenció eszközeivel – lehet megvalósítani.

A

z elmúlt harminc évben a rosszindulatú daganatok miatti kiemelkedôen magas korai (65 év elôtti) halandóság közel 30%-kal nôtt, miközben az EU országaiban csökkent: az 1970-es 7. helyrôl Magyarország az ezredfordulóra az 1. helyre került Európában. Igaz a ’90-es években lassú csökkenés indult el, de még mindig jelentôsen magasabb a daganatos halandóság, mint akár az EU, akár Közép- és Kelet-Európa országainak átlaga (8. ábra).

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

2002-ben 100.000 65 évnél fiatalabb férfi közül 189 rosszindulatú daganatos betegségek miatt halt meg Magyarországon. Ennél is több életet veszítettünk el Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol kétszer több férfi halálát okozta valamilyen daganatos betegség, mint az EU-ban az ezredfordulón.

13

A

nôk korai daganatos halandóságának országos átlaga 2002-ben 99/100.000 volt, 1,6-szer magasabb, mint az EU 2000. évi átlaga. A férfiakkal ellentétben kiugróan magas a Budapesten élô 65 évnél fiatalabb nôk daganatos halálozása. Ha Magyarországon az EU daganatos halálozás mutatói érvényesülnének, akkor évente kb. 2700-zal kevesebb nô halna meg daganatos betegségek miatt!

A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganata

A nôk daganatos halálozásában elsô helyre került a tüdôrák

A magyar férfiak rosszindulatú megbetegedéseinek közel harmadát a légcsô, a hörgô és a tüdô daganatai okozzák, megelôzve a többi daganatos halálokot. 2002-ben az 5600 légzôrendszeri daganat fele a 65 év alatti korosztályt érintette. A 65 évnél fiatalabbak körében, az összes (8200) daganatos haláleset 34%-át okozta. A férfiak e betegségcsoport miatti korai halandósága 1970-ben európai viszonylatban kedvezô volt, majd a halandóság növekedni kezdett és 1998-ig közel megháromszorozódott. A 65 év alatti nôk körében még ennél is riasztóbb mértékben növekedett a halálozás: az 1970-es halálozási szint 2000-re közel 3,5-szeresére nôtt.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

14

2002-ben minden 5. daganatos haláleset a légzôrendszer betegségei miatt következett be, és ezzel – megelôzve a korábbi években elsô helyet elfoglaló emlôrákot – a tüdôrák lett a vezetô halálok a daganatos betegségek között (9. ábra)!

Mind a férfiak, mind a nôk korai tüdôrákos halálozása 2002-ben valamennyi megyében magasabb volt, mint az EU átlag: háromszor magasabb volt a 65 év alatti férfiak tüdôrákos halálozása Kelet-Magyarországon mint az uniós országokban.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

Riasztó a budapesti nôk helyzete: több mint háromszor nagyobb a kockázata, hogy tüdôrák okozza halálukat, mint az EU-ban! Kistérségi elemzések összevont halálozási eredményei is jól mutatják a tüdôrákos halandóság területi halmozódásait (10. ábra). Bár a daganatos betegségek, így a tüdôrák latencia ideje több év, évtized is lehet, érdekes megjegyezni, hogy a 2000-es adatok szerint a rendszeres, naponta legalább 20 szál cigarettát elszívó férfiak körében a legmagasabb az észak-alföldi régióban (29%), a nôk körében a közép-magyarországi régióban (12%) volt.

Az emlô és a méhnyak rosszindulatú daganata

A nôk daganatos halálozásában – 2002-ben 16%-kal – a tüdôrákot követve az emlôdaganat állt a második helyen (2234 haláleset). Európai viszonylatban a magyar nôk halandósága ma kiemelkedôen magas, bár a ’70-es években még kedvezôbb volt, mint az EU országaiban (11. ábra). Hasonlóan más daganatos betegségekhez 1970-tôl rohamos volt évrôl-évre az emelkedés: 1994-ig 1,5szeresére nôtt, majd egy törést követôen lassú csökkenés elôjelei látszanak az emlôrákos halálozásban. 2002-ben a területi eltérések széles határok között mozogtak: míg a déli és észak-keleti megyékben a 2000-es uniós értéknél kedvezôbb volt a halandóság, addig Budapesten, Csongrád és Fejér megyében 1,5-szer magasabb arányban okozta emlôdaganat a nôk halálát, mint az EU-ban. 1970-ben Magyarország a méhnyakrákos halálozásban az európai országok között a 4. helyen állt. Bár a ’80-as évek közepéig tartó emelkedést követôen csökkent a halálozás, a nyugati országokhoz viszonyítva még mindig óriási a lemaradás: 2000ben csaknem háromszor magasabb volt hazánkban méhnyakrák miatti halálozás, mint az EU országaiban (513 haláleset) (11. ábra).

15

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

16

2002-ben a méhnyakrákos mortalitás valamennyi megyében meghaladta az EU-s átlagot. A legrosszabb halandóságú Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megyei nôk veszélyeztetettsége 4-szer magasabb, mint a legkedvezôbb halandóságú Nógrád megyében élôké.

Öngyilkosság

A ritka, kedvezô változások közé sorolható az öngyilkosság okozta halálesetek számának utóbbi évtizedben bekövetkezett csökkenése. A nyolcvanas évek elején Magyarország öngyilkossági halálozása az európai régió valamennyi országa közül a legmagasabb volt, de ez az ezredfordulóra a harmadával csökkent, ami jelenleg a 6. helynek felel meg (12. ábra). Kevésbé örömteli azonban, hogy ez az érték még mindig közel háromszorosa az EU-átlagnak, ami viszont jobban csökkent az utóbbi harminc év alatt, mint a magyar.

Az öngyilkosság miatti halálozás tovább csökken, lassan közelítve az EU-átlagot

2002-ben

jelentôs területi különbségek voltak az országon belül: a délkelet-magyarországi megyékben élô férfiak kockázata az uniós országokhoz viszonyítva négyszer magasabb, de Nyugat-Magyarország halandóságánál is kétszer nagyobb az öngyilkosság kockázata. A nôk esetében a legkedvezôbb Vas megye – ahol az öngyilkosság miatti halálozás megközelíti a 2000-es uniós értéket – és a legrosszabb halandóságú Hajdú-Bihar megye között a különbség háromszoros.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

Alkoholos májbetegségek és májzsugor

Szakértôi

vélemények szerint az általános halandóságban megfigyelhetô javulás hátterében fôként a keringési rendszer betegségei és az erôszakos okok miatti halandóság csökkenése áll. E mellett az emésztôrendszer betegségeinek, azon belül fôként az alkoholos májbetegségeknek is volt szerepe a mortalitás javulásában, amely a ’70-es évek közepétôl 1994-ig közel hétszeresére nôtt, ezt követôen erôteljesen csökkent. Ennek a nagymértékû változásnak az értelmezése és az okok feltárása azonban további kutatásokat igényel.

MEGBETEGEDÉSEK A

lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete – a halandósági elemzések mellett – elengedhetetlen a hatékony egészségügyi ellátórendszer, a sikeres egészségfejlesztési és szûrési programok tervezéséhez. Különösen olyan betegségek esetében, amelyek hosszú idôn keresztül, jelentôs terheket rónak az egyénre, családjára és természetesen a társadalomra is.

Keringési rendszer betegségei A keringési rendszer betegségei kiemelkedôen gyakoriak Magyarországon: 2003-ban egy kérdôíves, önbevalláson alapuló felmérés eredményei szerint a középkorú lakosság közel 40%-át, az idôs korú nôk háromnegyedét, az idôs korú férfiak kétharmadát érintették (13. ábra).

17

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

18

A keringési rendszer betegségeinek kialakulását a 2000. évi eredmények alapján több tényezô – egymástól függetlenül is – befolyásolja. A nôk között, az életkor elôrehaladtával, a nyugdíjasok és a tartósan munkaképtelenek, és a társas támogatottság súlyos hiányában szenvedôk között gyakoribb volt a szív- és érrendszeri betegségek aránya. Az iskolázottsággal fordított arányban állt a keringési Kiemelkedôen gyakoriak a rendszer betegség esélye: a felsôfokú keringési rendszer betegségei, végzettségûeknél 40%-kal volt alafôként a magasvérnyomás csonyabb, mint a 8 általános iskolai végzettségûeknél. Érdekes azonban, hogy az értelmiségi foglalkozásúaknak az esélye a szív- és érrendszeri betegségekre nagyobb volt az összes többi foglalkozási kategóriához viszonyítva.

A

keringési rendszeri betegségek között leggyakrabban a magasvérnyomás fordul elô: a középkorú férfiak és nôk harmadánál diagnosztizálták ezt a betegséget. A 65 év feletti nôk között a magasvérnyomás gyakorisága (64%) jelentôsen magasabb volt, a hasonló korú férfiakhoz (48%) viszonyítva (14. ábra).

A magasvérnyomás mellett a szívinfarktus és a szélütés a leggyakrabban elôforduló keringési betegség. A 65 év feletti férfiak 13%-a és a nôk 9%-a már átesett legalább egy szívinfarktuson élete folyamán. A szélütés gyakorisága a 65 évnél idôsebb férfiak között (8%), nôk körében (7%) volt.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

Környezet és betegségek A környezeti tényezôkkel összefüggô betegségek nehezen azonosíthatók,

19

mivel számos tényezô együttes hatásának eredményeként alakulnak ki. Az alábbiakban néhány, a levegôszennyezéssel legnagyobb valószínûséggel összefüggésbe hozható légúti betegséget emelünk Rohamosan emelkednek környezeti ki. A nem TBC-s tüdôbetegek aránya az 1990-es évek eleje óta folyamatosan nô, szennyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések 2002-ben elérte a 4568 esetet 100.000 fôre számolva. A megfigyelt területi különbségeket az eltérô levegôminôség mellett az orvoshoz fordulási és az új esetek felkutatásának különbségei is magyarázhatják. Az új tüdôasztmás esetek száma 1990-hez képest 2002-re több mint háromszorosára nôtt: 100.000 lakosra számolt értéke 176. Ezek 64%-a allergiás eredetû, ami felhívja a figyelmet a külsô- és belsôtéri allergének visszaszorítására. A szénanátha a másik legdinamikusabban növekvô környezeti tényezôkkel összefüggésbe hozható betegség. Az elmúlt 9 év alatt a regisztrált betegszám megtízszerezôdött, és 2002-ben megközelítette a 180 ezret (15. ábra).

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

20

Funkcionalitás Legújabban

az egészség jellemzésére – a WHO által ajánlott – funkcionális/adaptív egészségmodellt alkalmazzák, azaz egy személy egészségét annak alapján ítélik meg, hogy menynyire tud részt venni az ôt magába foglaló közösségek életében, illetve harmonikusan alkalmazkodni társadalmi környezetéhez. Ebben az egészség-modellben a funkcionalitás-csökkenésnek három kategóriája különböztethetô meg: a zavar a szervezet mûködésében, az akadályozottság az egyén tevékenységében, a korlátozottság pedig a társadalmi életben való részvétel során jelentkezô problémákat jelenti. A 2000-ben végrehajtott Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint egészségproblémái miatt tartósan korlátozott volt a társadalmi életben való részvételben a felnôtt lakosság több mint ötöde: a középkorú felnôttek negyede, az idôsek majd fele. A mindennapi élethez közel minden 10. otthonélô idôskorú embernek segítséget kellett igénybe vennie, közülük minden 4. segítség nélkül az ágyból sem tudott felkelni.

A mindennapi élethez segítséget kell igénybe vennie majd minden 10. otthonélô idôs embernek

Várható egészség A várható egészség mutatók lehetôséget nyújEgy 18 éves nô várható 59 évébôl 44, egy férfi hátralévô 50 tanak arra, hogy a várható élettartamot évébôl 39 teljes egészségben felosszuk jó, illetve rossz egészségben eltöltött eltöltött évre számíthat csupán évekre, mellyel mérhetôvé és elôre jelezhetôvé válik az élettartam növekedése és a krónikus betegségek gyakoriságának emelkedése miatt segítségre szorulók aránya. 2000-ben egy 18 éves nô még közel 59 életévre számíthatott, ebbôl azonban – a halandósági és a megbetegedési viszonyok változatlanságát feltételezve – csak 44 korlátozottságtól mentes év volt várható. Hasonló feltételek mellett, egy 18 éves férfi még mintegy 50 évre, és ebbôl átlagosan 39 korlátozottságtól mentes életévre számíthatott.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

21

Bármely életkorban is vizsgáljuk látható, hogy a férfiak nemcsak rövidebb életre, hanem kevesebb korlátozottságtól mentes életévre számíthattak. Átlagosan, a 18 éves korban várható élettartam körülbelül háromnegyede, a 35 évesen várható kétharmada, a 65 évesen várható fele az, amely korlátozottságtól mentes. A korlátozottsággal járó várható élettartam alig különbözik 18 évesen és 45 évesen, mutatva, hogy a korlátozottsággal járó életévek döntô része a 45 éves kor után várható. A 65 éves korban számított lényegesen alacsonyabb értékek ugyanakkor arra utalnak, hogy a tartós korlátozottság nélküli túlélés valószínûsége már jelentôsen lecsökken a 45-65 éves életszakaszon.

Vélt egészség

Az egyének véleménye saját egészségükrôl az egészségi állapot mérésének hasznos indikátora, mára a vélt egészség az egyik legjelentôsebb általános egészség-indikátorrá vált. Az ezredfordulón minden 6. felnôtt, a nôk közel ötöde és a férfiak több mint nyolcada gondolta, hogy egészsége rossz vagy nagyon rossz. Az egészségüket jónak illetve nagyon jónak minôsítette a felnôttek 43%-a. Ez az arány a nôknél alacsonyabb 39%, míg a férfiaknál magasabb, 48% volt.

EGÉSZSÉGMAGATARTÁS

22

EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Az

Egészségügyi Világszervezet 2002-ben kiadott Világ Egészségjelentése kiemeli, hogy a fejlett országokban, amelyek közé A magyar lakosság életmódja Magyarország is tartozik, az összes betegségteher igen kedvezôtlen, ami részben több mint 30%-át mindössze öt kockázati magyarázhatja a rossz halálozási tényezô okozza: a dohányzás, az alkoholés megbetegedési viszonyokat fogyasztás, az elhízás, a magasvérnyomás és a magas koleszterinszint. Az egészséges életmód elterjedése emiatt rendkívüli mértékben javíthatja a lakosság egészségét. Ezzel szemben jelenleg a magyar lakosság életmódja nagyon kedvezôtlen, és ez részben magyarázhatja a rossz halálozási és megbetegedési viszonyokat.

Dohányzás

Az egyik leginkább egészségkockázatot jelentô életmódbeli A nôk 29%-a, a férfiak 42%-a dohányzik

tényezô, a dohányzás Magyarországon igen gyakori: 2000-ben a nôk 26%-a, a férfiak 40%-a dohányzott. A dohányzók aránya sajnálatos módon nôtt, bár statisztikailag nem szignifikáns módon: a 2003-ban megismételt felmérés eredményei szerint már a nôk 28,5%-a, a férfiak 41,5%-a tartozott a dohányzók közé. A dohányzók jelentôs hányada mindkét nemben napi rendszerességgel cigarettázott, arányuk a teljes populáción belül 25% volt a nôknél, és 38% a férfiaknál. Minden tizedik nô illetve csaknem minden negyedik férfi naponta legalább 20 szál cigarettát szívott el. A dohányosok aránya a fiataloknál a legmagasabb: a fiatal nôk harmada és a fiatal férfiak csaknem fele dohányzik, bár a naponta legalább 20 szál cigarettát elszívók aránya férfiak esetében a középkorúaknál volt a legmagasabb.

Alkoholfogyasztás

A

mértékletes alkoholfogyasztásnak bizonyos

Egészségkárosító mértékben szempontból jótékony hatása lehet az egészségre: alkoholt a nôk 3%-a, a férfiak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának 18%-a fogyaszt

kockázatát csökkentô tényezô (az absztinensek és a nagyivók között nagyobb e betegségek elôfordulásának kockázata, mint a mértéktartó szeszesital-fogyasztók körében). A nagyivás azonban számos betegség kialakulásában szerepet játszhat, sôt közvetlen vagy közvetett módon halálhoz is vezethet.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

23

Az OLEF2003 adatai szerint a nôk több mint 60%-a nem szokott szeszesitalt fogyasztani, ugyanakkor ezt csupán minden negyedik férfi állította magáról. Ritkán fogyasztott alkoholt a nôk és a férfiak több mint negyede. Minden 13. nô és minden harmadik férfi mértékletesen fogyasztott alkoholt. Azonban a nôk 2,5%-a és a férfiak 18%-a nagyivónak számított, akiknél az alkoholfogyasztás mértéke már egészségkárosító volt!

Testtömeg-index

Az

Túlsúlyos vagy elhízott több mint fele

a felnôttek elhízás gyakorisága az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján emelkedik: Európában az utóbbi években már a lakosság 10-20%-át érintette, a kelet-európai államokban pedig ennél még magasabb az arány. Az elhízás a keringési és egyes daganatos betegségek, a cukorbetegség valamint a csontritkulás kialakulásában jelentôs szerepet játszik. Az OLEF eredményei szerint 2003-ban túlsúlyos vagy elhízott volt a magyar férfiak több mint fele, és a nôk közelítôleg fele. A kívánatosnál magasabb testtömeg-index különösen a középkorú és idôs férfiak esetében öltött aggasztó mértéket: közel 70%-uk tartozott a túlsúlyosak vagy elhízottak közé. A nôk esetében a legidôsebb korosztály jelentette a legveszélyeztetettebb csoportot a testtömeg szempontjából, majdnem kétharmaduk túlsúlyos vagy elhízott volt.

Testmozgás

A

A nôk több mint 40%-a, a férfiak harmada soha vagy csak ritkán végez testmozgást

testmozgásnak az egészségi állapotra kifejtett pozitív hatása ma már széles körben elfogadott: csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések elôfordulási gyakoriságát, valamint hatékony preventív tényezô a vastagbéldaganat, az agyi infarktus, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a csontritkulás, a szorongás és a depresszió megelôzésében. A nôk több mint 40%-a, a férfiak harmada soha, vagy ritkábban mint hetente végzett testmozgást 2000-ben. Rendszeresen (hetente többször) a nôk fele és a férfiak mintegy kétharmada végzett testmozgást. A kor elôrehaladtával, mind a férfiak, mind a nôk esetében jelentôsen csökkent a rendszeres testmozgás gyakorisága. Az életkortól függetlenül a felnôtt férfiak esetében a rendszeres mozgás gyakoribb volt, mint a nôk körében. A legfiatalabb és a legidôsebb korosztályba tartozó férfiak 1,2-1,3-szer végeztek gyakrabban testmozgást, mint a hasonló korú nôk.

FORRÁSOK

24

FORRÁSOK

Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei The European Health Report 2002. WHO/Europe, 2003. European Health for All Database, WHO/Europe, June 2003. Mortality by leading causes of death, age and sex (Supplement to the European Health for All Database) WHO/Europe, June 2002. Magyar Egészségadattár 1985-2001. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2002. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, Környezet-egészségügyi Információs Rendszer. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezet-egészségügyi Intézete, Budapest. http://www.antsz.hu/oki/nekap/index.html A pulmonológiai intézmények 2002. évi epidemiológiai és mûködési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2003. Kutatási jelentés az Országos Lakossági Egészségfelmérésrôl 2000. (OLEF2000) Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2002. http://www.antsz.hu/oek/egstat/letolt_1/kjelentes.pdf Gyorsjelentés az Országos Lakossági Egészségfelmérésrôl 2003. (OLEF2003) Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2004.

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

25

26

N é p e g é s z s é g ü g y i G y o r s j e l e n t é s 2003

27

Tervezés és kivitelezés: Alternativ Design www.alternativ.hu Art & Craft ’95 www.artcraft.hu

Fac properes nec te venturas differ in horas: qui non est hodie, cras minus aptus erit Tedd, amit most kell, és ne halaszd késôbbi idôre, késve teszed másnap azt, ami ma elmaradott. Ovidius

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. 2004