Nemzetközi zi politikai gazdaságtan gtan 12

Nemzetközi politikai gazdaságtan 12. Az állam és a gazdasá gazdasági fejlő fejlődés

Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

Jövedelem és boldogsá boldogság


Mi a fejlő fejlődés?

b)

A GDP, GNI

A fejlő fejlődés emberek által vé véghez vitt folyamat, amely a környezettel állandó llandó kapcsolatban áll A gazdasá gazdasági nö növekedé vekedés és a szerkezeti vá változá ltozás együ együttese, ahol az egy fő főre eső eső jövedelem hosszabb idő ő t á von is emelkedik é s bizonyos normatí í v id normat cé célok elé elérésére van lehető lehetőség. Folyamat lehet: a)

Lineá Lineáris => optimista Ciklikus, vagy spirá spirális => realista

Tová További megkü megkülönbö nbözteté ztetés: a) b)


Korá Korábbiak kö követé vetése, vagy Úttö ttörő folyamat

A fejlő fejlődés mé mérésére haszná használt első első mérőszá szám a GDP, GDP/fő GDP/fő GDP:

GNI Problé Problémák:


Belfö Belföldö ldön egy idő időszak alatt megtermelt valamennyi termé termék/jö k/jövedelem

Statikus Jövedelem eloszlá eloszlást nem vizsgá vizsgálja Csak kvantitatí kvantitatív Statisztikai bizonytalansá bizonytalanság Közös valutá valutában kell kifejezni (PPP?) Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

1

Egy fő főre eső eső GNI né néhány orszá országban

Vilá Világbank orszá országcsoportok

Legkevé Legkevésbé sbé fejlett orszá országok (LDC (LDC’’s)

Alacsony jö jövedelmű vedelmű orszá országok (LIC (LIC’’s)

Alsó Alsó közepes jö jövedelmű vedelmű orszá országok (LMIC (LMIC’’s):

Felső Felső-közepes jö jövedelmű vedelmű orszá országok (UMIC’ (UMIC’S):

Magas jö jövedelmű vedelmű orszá országok (HIC (HIC’’s)


Egy fő főre jutó jutó GNI 750 alatt Egy fő főre jutó jutó GNI 935 alatt Egy fő főre eső eső GNI 936 és 3705 kö között Egy fő főre eső eső GNI 3706 és 11445 kö között Egy fő főre eső eső GNI 11446 felett Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

A fejlő fejlődés mé mérésének problematiká problematikája

Hogyan mé mérjü rjük? GDP nö növekedé vekedés? Szegé Szegénysé nység csö csökkené kkenése? Életminő ő s é g javulá letmin javulása? Fejlő Fejlődő oktatá oktatás? Esetleg ezek mind együ együtt?


Amartya Sen


Új mé mérőszá számok a fejlő fejlődés mé mérésére

Emberi jogosultsá jogosultságok kiterjedé kiterjedése (hí (híres könyve: Fejlő Fejlődés, mint szabadsá szabadság) A fejletlen orszá országok szegé szegény orszá országok Szegé Szegénysé nység: valamitő valamitől való való megfosztottsá megfosztottság értelemben


Halá Halálozá lozási és szü születé letési ará arányszá nyszámok Napi energiafelhaszná energiafelhasználás fejenké fejenként Szegé Szegények szá száma Szegé Szegénysé nységi kü küszö szöbök összehasonlí sszehasonlítása Szegé Szegények ará aránya Orvosok, kó kórhá rházi ágyak szá száma Oktatá Oktatásban ré részesü szesültek szá száma Jövedelmi kü különbsé nbségek (Lorenz(Lorenz-görbe, GINI) Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

2

Komplex mutató mutatószá számok

A fenti mutató mutatók önálló lló szerepe Ezé Ezért komplex mutató mutatószá számok UNRISDUNRISD-index: 18 kü különbö nböző mutató mutató Human Development Index (HDI): 3 kü különbö nböző komponensbő komponensből GDP, egé egészsé szségügy, oktatá oktatás







3

Különbö nbözők és mé mégis egyformá egyformák?

Rendkí Rendkívül heterogé heterogén kategó kategória

Elté Eltérő kultú kultúrák, tö törté rténelem, hagyomá hagyományok Elté Eltérő gazdasá gazdasági fejlettsé fejlettségi szintek Elté Eltérő gazdasá gazdasági szerkezetek Elté Eltérő humá humán fejlettsé fejlettségi szintek Elté Eltérő fejlő fejlődési pá pályá lyák


Közös voná vonások 1.

Van, ami má már fejlett: Szingapú Szingapúr, Dé Dél-Korea, Tajvan Vannak, amelyek té tényleg fejlő fejlődnek: Kí Kína, India, Indoné Indonézia, Malajzia, Brazí Brazília Vannak, amelyek ké képtelenek fejlő fejlődni: SzubSzub-Szaharai Afrikai nagy része

divergencia

Mégis, szá számtalan kö közös voná vonással rendelkeznek Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

5 év alattiak halá halálozá lozási rá rátája

Tömeges az alacsony életszí letszínvonal Alacsony a termelé termelékenysé kenység, humá humán tő tőke szint Magas a jö jövedelemi egyenlő egyenlőtlensé tlenség és a szegé szegénysé nység Népessé pesség gyors nö növekedé vekedése


Nettó Nettó alapfokú alapfokú beiskolá beiskolázottsá zottság, valamint 1 taná tanárra jutó jutó diá diákok szá száma



Korrelá Korreláció ció: anya ké képzettsé pzettsége és csecsemő csecsemőhalandó halandóság


4

Nyers szü születé letési ará arányszá nyszámok


Gazdasá Gazdaság és tá társadalomszerkezetek Önellá nellátó mező mezőgazdasá gazdaság magas ará aránya Alacsony az ipar ará aránya Főleg nyersanyagtermelé nyersanyagtermelés és export Migrá Migráció ció vidé vidékrő kről a vá városokba Magas munkané munkanélkü lkülisé liség Formá Formális és informá informális szektorok

Fejletlen piacok

Rossz informá ramlá ás információá cióáraml


Foglalkoztatottsá Foglalkoztatottság egyes szektorokban



Kiszolgá Kiszolgáltatottsá ltatottság és fü függé ggés a nemzetkö nemzetközi kapcsolatokban (pé (példá ldául): Kereskedelem és szakosodá szakosodás Tőkeá keáramlá ramlások Segé Segélyezé lyezés Eladó Eladósodá sodás

Gyarmati öröksé kség

Inté Intézmé zmények Etnikai fragmentá fragmentáció ció


A fejlő fejlődésgazdasá sgazdaságtan törté rténete

II. vilá világhá gháború ború utá után lesz önálló lló diszciplí diszciplína Tárgya: a fejlő fejlődő orszá országok, a volt gyarmatok gazdasá gazdaságainak felzá felzárkó rkóztatá ztatása Fejlett vs. Fejlő Fejlődő orszá országok Ebben elté eltér a neoklasszikus kö közgazdasá zgazdaságtan felfogá felfogásától Képviselő pviselők: Myrdal, Myrdal, Hirschman, Hirschman, A. Lewis, Prebisch, Singer, Singer, RosensteinRosenstein-Rodan


Fejlő Fejlődésgazdasá sgazdaságtan törté rténete

Fejlő Fejlődő orszá országok: speciá speciális eset Egyedi kü külső lső tulajdonsá tulajdonságok Egyedi belső belső tulajdonsá tulajdonságok Emiatt a hagyomá hagyományos kö közgazdasá zgazdaságtan nem alkalmazható alkalmazható, mint a fejlett vilá világban Növekedé vekedés vs. Fejlő Fejlődés Növekedé vekedés

Fejlő Fejlődés


Kvantitatí Kvantitatív Fejlett orszá országok Kvalitatí Kvalitatív és kvantitatí kvantitatív Fejlő Fejlődő orszá országok Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

5

Belső Belső okokkal magyará magyarázó koncepció koncepciók

Nagy lö lökés koncepció koncepció Különbö nböző ördö rdögi kö kör koncepció koncepciók Szegénység, alacsony jövedelem

Alacsony termelékenységű, rossz hatékonyságú ipar

Alacsony megtakarítási ráta

Beruházások elégtelen mennyisége

Gazdasá Gazdasági elmaradottsá elmaradottság és dualizmus

Gerschenkron Elmaradott orszá országok: nagy ké késésben a vilá világgazdasá ggazdaság tö többi ré részé széhez ké képest Állami beavatkozá beavatkozás Nemzetkö Nemzetközi összefogá sszefogás Dualizmus: Lewis Hagyomá Hagyományos és modern szektor kettő kettőssé ssége és problé problémája


Külső lső okok


PrebischPrebisch-Singer szá számpé mpélda

Prebisch és Singer (UNCTAD, ÚNGR) Romló Romló csereará cserearányok Nemzetkö Nemzetközi kereskedelem ré révén az abbó abból szá származó rmazó többlet a fejlett orszá országokba szivattyú szivattyúzódik át Fejlő Fejlődő orszá országok termé termékeinek ár és jövedelemrugalmassá vedelemrugalmassága a fejlett orszá országokban kisebb, mint 1 Pl.: kakó kakó: 0,5; tea: 0,1 Termelé Termelés nö növelé velése nem megoldá megoldás

Két orszá ország: centrum és perifé periféria Centrum ipartermé ipartermékeket exportá exportál, perifé periféria nyerstermé nyerstermékeket, né népessé pességnö gnövekedé vekedésük azonos Centrum GDP nö növekedé vekedése 3%, importkereslet jövedelemrugalmassá vedelemrugalmassága 0,8%, import nö növekedé vekedési üteme 2,4% (3%*0,8%) Perifé Periféria importkereslet jö jövedelemrugalmassá vedelemrugalmassága 1,3%. Ha kiegyenlí kiegyenlített fizeté fizetési mé mérleg az igé igény, akkor a GDP maximum 1,84%1,84%-kal nő nőhet (2,4%/1,3%). Ha a GDP nö növekedé vekedés a fejlő fejlődő orszá országban megegyezik a fejletté fejlettével, akkor az import irá iránti kereslet 3,9%3,9%-kal nő nőne, mikö miközben az export irá iránti kereslet csak 2,4%2,4%-kal


19701970-es évek


Washingtoni konszenzus

Fejlő Fejlődésgazdasá sgazdaságtan visszaszorulá visszaszorulása Importhelyettesí Importhelyettesítés kudarca LatinLatin-Amerika: adó adóssá sságvá gválsá lság Kudarc ok: állami beavatkozá beavatkozás Ártorzí rtorzító hatá hatás Vissza kell té térni a piac első elsődleges szabá szabályozó lyozó funkció funkciójának IMF és Vilá Világbank szerepe Kondí Kondícionalitá cionalitások Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Államhá llamháztartá ztartási fegyelem Közkiadá zkiadási prioritá prioritások Adó Adóreform Pénzpiaci liberalizá liberalizáció ció Versenyké Versenyképes valutaá valutaárfolyam Külkereskedelmi liberalizá liberalizáció ció Külfö lföldi kö közvetlen beruhá beruházások Privatizá Privatizáció ció Deregulá Dereguláció ció Tulajdonjog Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

6

Fejlő ledé ése Fejlődésgazdasá sgazdaságtan újjáé jjáéled

Fejlesztő Fejlesztő állam

Az 19801980-9090-es évek vá változá ltozásai „Harmadik utas” utas” pró próbálkozá lkozások (fejlesztő (fejlesztő állam modellje, majd vá válsá lsága) Tranzí Tranzíció ció, rendszervá rendszerváltá ltás Napjainkra sokban hasonlí hasonlít az NPGNPG-re: re: módszertan és cé célok

Robert Wade Neoliberalizmussal versengő versengő elmé elmélet Újonnan iparosodott orszá országok (NIC, NIE) fejlő fejlődésének magyará magyarázata Állam kiemelt szerepe



Fejlesztő Fejlesztő állam: Tajvan

Fejlesztő Fejlesztő állam: Tajvan esettanulmá esettanulmány

Hangsú Hangsúly az oktatá oktatáson

Alapfokú Alapfokú iskolá iskolázottsá zottság

Való Valós Becsü Becsül t

Középfokú pfokú iskolá iskolázottsá zottság

Különbnbség

Való Való s

Becsü Becsült

Különbnbség

Olvasni tudó tudók ará aránya

Való Valós Becsü Becsül t

Infrastrukturá Infrastrukturális beruhá beruházások Korai és teljes kö körű földreform: jó jól mű működő mező mezőgazdasá gazdaság Magas megtakarí megtakarítási hajlam

Különbnbség

Korea

0,94

0,57

0,37

0,27

0,10

0,17

0,71

0,31

0,40

Tajvan

0,96

0,62

0,34

0,28

0,12

0,15

0,54

0,36

0,18


Fejlesztő Fejlesztő állam: Tajvan


Fejlesztő Fejlesztő állam

Kereskedelemi ötletek szé széleskö leskörű felhaszná felhasználása A kormá kormányzat haté hatékony iparpolitiká iparpolitikája Piaci ösztö sztönző nzők Egyé Egyéb té tényező nyezők: Kultú Kultúra Globá Globális politika Kormá Kormányzat jó jó makrogazdasá makrogazdasági politiká politikája



7

Fejlesztő Fejlesztő állam a vitá viták kereszttü kereszttüzében

Neoklasszikus kö közgazdá zgazdászok nem hisznek a fejlesztő fejlesztő állam koncepció koncepcióban Vilá Világbank World Development Reportja 19911991-ben elutasí elutasítja a fejlesztő fejlesztő állam koncepció koncepcióját Kiemelt ré ás, részterü szterületek (makrostabilit (makrostabilitá képzett munkaerő munkaerő, exportvezé exportvezérelt növekedé vekedési straté stratégia, magas tőkefelhalmozá kefelhalmozás)

WDR kritiká kritikája


Nem veszi figyelembe, hogy a fentiekhez nagymé nagymérté rtékű állami beavatkozá beavatkozás volt szü szüksé kséges Nem veszi figyelembe a beá beágyazottsá gyazottság ké kérdé rdését Nem veszi figyelembe a piaci tö tökéletlensé letlenségeket: informá ramlá ás, nö információá cióáraml növekvő vekvő hozadé hozadék, önmegerő nmegerősítő folyamatok, tö törté rténelmi vá változó ltozók (NPG elmé elmélet alapjai!)


Fejlesztő Fejlesztő állam vá válsá lsága


Fejletlen pé pénzpiaci viszonyok: hagyomá hagyományos pénzü nzügyi piacok nem alakulnak ki Állam átvá tvállalja a szerepet: ő alloká allokálja az erő erőforrá forrásokat Fejlesztő Fejlesztő állam vá válsá lsága KeletKelet-Ázsia vá válsá lsága: inté intézmé zményi hiá hiányossá nyosságok


Két rendszer talá találkozik Két ismé ismérv Inté Intézmé zmények viszonylagos fejlettsé fejlettséges Rendelkezé Rendelkezésre álló lló tőke relatí relatív bő bősége

Fejletlen inté intézmé zményes alapok Fejlett inté intézmé zményes alapok

Alacsony tőke/beruhá ke/beruházási lehető lehetőség rá ráta (1) Fejlesztő Fejlesztő állam modellje (2) Mindkettő Mindkettő Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

Magas tőke/beruhá ke/beruházási lehető lehetőségek rá ráta (3) Egyik sem

(4) Piac által vezé vezérelt vegyesgazdasá vegyesgazdaság


8

PosztPoszt-washingtoni konszenzus

Mi a rendszervá rendszerváltá ltás?

Stiglitz (1998) és Kolodko (1999) alapjá alapján: 1. Hosszú Hosszú távon is fenntartható fenntartható fejlő fejlődés 2. Emberhez mé méltó ltó életkö letkörülmé lmények megteremté megteremtése 3. Inté Intézmé zményi infrastruktú infrastruktúra folyamatos fejleszté fejlesztése 4. Az állam szerepé szerepének átérté rtékelé kelése 5. Stabil jogrendszer 6. Deregulá Dereguláció ció 7. A civil szfé szféra tevé tevékenysé kenységének hatható hathatós tá támogatá mogatása 8. Igazsá Igazságosabb jö jövedelempolitika 9. A versenypolitika inté intézmé zményi há hátteré tterének megteremté megteremtése 10. A belső belső pénzü nzügyi rendszer erő erősítése 11. Az új nemzetkö ügyi architektú nemzetközi pé pénzü nz architektúra kié kiépítése Vigvá Vigvári Gá Gábor

Átmenet (transici ón) (transició

Szerkezeti alkalmazkodá alkalmazkodás és inté intézmé zményi reformok

Zárt folyamat. Kezdő Kezdő és vé végpontja ismert Diktatú Diktatúra => demokrá demokrácia; kö kötött gazdasá gazdaság => piacgazdasá piacgazdaság Rendszervá Rendszerváltó ltó orszá országokban stagná stagnálás Kezelé Kezelés szerkezeti reformokkal

Rendszervá Rendszerváltozá ltozás: tá társadalomtudomá rsadalomtudományokban

Túlzó lzó várakozá rakozások


Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

Az egyes rendszerváltó régiók GDP-je (1990=100)

160

A transzformá transzformáció ciós vá válsá lság

Átmenetelmé tmenetelméletek

Neoliberalizmus konvergenciakonvergencia-elmé elmélete:

2002

Gyors sokkterá sokkterápia magyará magyarázata Kormá Kormányzat gazdagodá gazdagodása, né nép cserbenhagyá cserbenhagyása

2002

2003

2001

2003

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

20

Inté Intézmé zményi reform:

Állam helyett piac Ugyanakkor hiá hiányzó nyzó közinté zintézmé zmények, tá társadalmi infrastruktú infrastruktúra

Privatizá Privatizáció ció:

Középosztá posztály megteremté megteremtésének kí kísérlete és kudarca Korrupció Korrupció Likviditá Likviditási problé problémák

Átté ttérés piaci alapokra:


1991

1990

2000

1998

1996

1994

1992

1990

Beidegző Beidegződések lassú lassú átalakulá talakulása Etnikai konfliktusok felszí felszínre bukkaná bukkanása

Kormá Kormányzá nyzás vá válsá lsága:


Az átmenet

Piacvezé Piacvezérelt fejlő fejlődési modell Átmenet: szü szüksé kséges letisztulá letisztulása a gazdasá gazdaságnak, recesszió recesszió

Kulturá Kulturális öröksé kség elmé elmélete:

40

20

1993


1992

60

40

2003

Stabilizá Stabilizáció ció Liberalizá Liberalizáció ció Inté Intézmé zményé nyépítés Privatizá Privatizáció ció

2002

2001

80

60

1991

Rendszervá Rendszerváltá ltás: SLIP

100

80

2000

H orv átország Bosznia-H erzegov ina Bulgária M acedónia Románia S zerbia-M ontenegro

120

100

1999

120

1998

KKE: 20% FÁK: 20%+ a szovjet té tér felbomlá felbomlásának hatá hatása Nagyon sú súlyos: 60%

A délkelet-európai országok GDP-je (1990=100)

140

A zerbaijdzsn Grúzia Moldova Tadzsik isztan Uk rajna

1997

Örmény ország Fehéroroszország Kirgizisztán Oroszország Turk menisztán Üzbekiztán

140

1990

Mérté rtéke

40

A FÁK-országok GDP-je (1990=100) 160

1996

60

40

1995

80

1994

120

60

1993

KGST megszű megszűnik, termé termékek nagy ré része feleslegessé feleslegessé válik Importliberalizá Importliberalizáció ció termelő termelőket szorí szorít ki Stabilizá Stabilizáció ció kiszorí kiszorító hatá hatása Vállalatok kihullá kihullása Új államok, gazdasá gazdasági ká káosz Rendszervá Rendszerváltozá ltozás vilá világgazdasá ggazdasági hatá hatásai

1992

C sehország M agy arország Lengy elország S zlov ákia S zlov énia Lettország Litv ánia É sztország

140

80

1991

FÁK

100

Termelé Termelés, foglalkoztatottsá foglalkoztatottság, fogyasztá fogyasztás:

DKE

A KKE+Balti ország gazdasági teljesítménye (GDP 1990=100)

160

100

Szerkezeti vá válsá lság:

Balti

120

1990

140

KKE

Felü Felügyelő gyelő törvé rvények hiá hiánya gyakori Részleges reformok Erő Erős állam igé igénye Vigvá Vigvári Gá Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Vilá Világgazdasá ggazdasági Tanszé Tanszék

9

A fejlesztés célja Egy főre jutó reál GDP

GDP

Jogosultságok és képességek

Nem-monetáris indikátorok

Szabadság

Szegénység csökkentése

Fenntartható fejlődés

Állami beavatkozás Tervezés és irányítás

Minimális állam

A gazdaságpolitika célja Szegények mert szegények

Tegyük helyre az intézményeket

A rossz politika miatt szegények, „get prices right”

A piac és az állam kiegészíti egymást: „good governance”

Tegyünk helyre minden politikát


10

Nemzetközi zi politikai gazdaságtan gtan 12

Recommend Documents