Nemzetközi pénzügyi műveletek tantárgyi kalauz

dr. Barta Árpád

Nemzetközi pénzügyi műveletek tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Nemzetközi pénzügyi műveletek Tantárgyi kalauz

Ez a tantárgyi kalauz egy tankönyvhöz készült: Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek, Aula Kiadó, Budapest 2004. Tananyagíró: dr. Barta Árpád Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva rektor

© Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A tantárgyi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezető ............................................................................................................................................. 5 A monetáris és a költségvetési politika ........................................................................................ 10 Devizapolitika.................................................................................................................................. 14 A fizetési mérleg.............................................................................................................................. 18 Árfolyamrendszerek........................................................................................................................ 24 Árfolyamelméletek .......................................................................................................................... 28 A monetáris és költségvetési helyzet devizális hatásai. A Mundell-Fleming modell ............. 33 Nemzetközi pénzügyi kockázatok ................................................................................................ 38 Árfolyamkockázat. Devizaügyletek .............................................................................................. 43 Beküldendő feladat ......................................................................................................................... 48 A nemzetközi tőkeáramlás csatornarendszere............................................................................ 50 Nemzetközi pénzügyi intézmények és működésük ................................................................... 54 Nemzetközi pénz- és tőkepiacok.................................................................................................. 59 Az adósságkezelés ........................................................................................................................... 64 Az euró-rendszer............................................................................................................................. 69

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezető Kedves Tanuló! Köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola Nemzetközi pénzügyi műveletek című tantárgyának hallgatójaként! (A tárgy neve a 2006/2007. tanévtől: Nemzetközi pénzügyek) Ez az útmutató a Nemzetközi pénzügyi műveletek (Nemzetközi pénzügyek) tantárgy tanulását, sikeres vizsgafelkészülését szolgálja. A tantárgyi kalauz segíteni fogja Önt a tananyag önálló feldolgozásában és elsajátításában. Mint ahogy már más tantárgyaknál megszokhatta, a tananyagot leckékre bontottuk, az egyes leckéknél pontosan körülhatároltuk a feldolgozandó részeket, önellenőrző feladatok irányítják figyelmét és segítik tesztelni megszerzett ismereteit. A tantárgy felvételét a tanmenet a választott szaktól függően az alábbiak szerint tartalmazza: •

Nemzetközi gazdálkodás (külgazdaság) szakon kötelező;

•

Pénzügy és számvitel szakon kötelezően választható;

•

Kereskedelmi és marketing szakon választható;

•

Turizmus-vendéglátás szakon választható.

A tárgy felvehető: a 4. félévtől. A tantárgy felvételének előfeltételei: Pénzügy, illetve Vállalati pénzügyek és adózási alapok c. tantárgyak tanulmányozása, a vizsgakövetelmények teljesítése. A tantárgy kreditértéke 3, azaz összesen 90 tanulási óra szükséges a feldolgozáshoz.

A tantárgy általános célja A tantárgy általános célja, hogy Ön •

megismerkedjen a deviza ügyletekkel, a nemzetközi fizetések lebonyolításával, a nemzetközi bankári tevékenységgel, a befektetési ügyletekkel, illetve tevékeny résztvevője lehessen e műveleteknek;

•

eligazodjon a pénzügyi műveletek rendszerében;

•

definiálja a pénzügyi műveleteket;

•

összegezze a felsorolt műveleteket végző intézmények működési területeit és elveit;

•

összefoglalja a nemzetközi pénzügyi piacnak keretet adó devizapolitika jellemzőit.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tanulás végére – és a vizsgakövetelményekkel összhangban – Ön képes lesz:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

értelmezni a monetáris politika és költségvetési politika legfontosabb összefüggéseit; különbséget tenni a kötött és szabad pénzforgalom között; meghatározni, illetve értelmezni a fizetési mérleg alrendszereit és azok elemeit, a mérlegtételek összefüggéseit; felsorolni és definiálni az árfolyamrendszereket; különbséget tenni a reál és nominál árfolyamok, valamint a cserearány-mutató és a belső cserearány-mutató között; felismerni és leírni az aranyvaluta- és az aranydeviza-rendszer lényegét, működését; modellt készíteni paritáselméletekre; árfolyamszámításokat végezni; meghatározni a nettó export és a nettó külföldi beruházás lényegét, összefüggéseit; ismertetni a kis nyitott gazdaság működési mechanizmusát, különös tekintettel a monetáris és fiskális politika eszközeinek hatásaira; definiálni a nemzetközi pénzügyi kockázat fogalmát, a kockázati típusait; meghatározni és értékelni az országkockázat szempontjából szóba jöhető tényezőket és az országkockázati minősítéseket; definiálni az árfolyamkockázatot; értelmezni és megkülönböztetni a nemzetközi tőkeáramlások hitel és nem hitel csatornáit, illetve az ezekbe tartozó konkrét tőkemozgásokat; felsorolni és jellemezni a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményeket, és esetleges kapcsolódásaikat Magyarországhoz; értelmezni a befolyásolás pénzügyi eszközeit, illetve fő formáikat; felsorolni, illetve értelmezni a nemzetközi gyakorlatban alkalmazható fizetési eszközöket, módszereket; különbséget tenni a közvetlen és a közvetett finanszírozás, valamint azok eszközei között; jellemezni a részvénypiacot; ismertetni az adósságkezelés fogalmait, az adósságkezelésre szolgáló programokat; felismerni az adóssághoz vezető típushibákat, az eladósodás tényezőit; felsorolni az euró-rendszer alapelveit, fejlődési állomásait; különbséget tenni az EMS és az EMU között; felsorolni és értelmezni a konvergencia kritériumokat.

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tantárgy lezárása A félév végi aláírás megszerzéséhez a kilencedik héten elkészített beküldendő feladatot kell a megadott határidőre eljuttatnia tutorához. A beküldendő feladat tartalmaz egy kifejtő kérdést (melyre 2-3 oldal terjedelemben kell válaszolnia), valamint tesztkérdéseket. A beküldendő feladat alapján 40 pont szerezhető, mely 10 pontra konvertálva beleszámít az év végi értékelésbe. (A pontok egyik fele az esszékérdés, másik fele pedig a tesztkérdések alapján kapható.) A beküldendő feladat formai követelményei: Word formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5 sortávolság és sorkizárás alkalmazása. A dokumentumot .doc kiterjesztéssel mentse el, és e-mailben vagy postán küldje el a tárgy felvételekor megállapodott ütemezés szerint. A tantárgy 90 perces írásbeli vizsgával zárul. A vizsga 3 részből áll: definíciók, fogalmak értelmezése (ld. a leckék kulcsszavai), kifejtő kérdések (pl. a beküldendő feladat kifejtő kérdése), tesztfeladatok (pl. a leckék teszt- és ellenőrző kérdései). A három rész részaránya: 20, 50, illetve 30%. A vizsgán elérhető maximális pontszám: 50 pont. A tantárgyi érdemjegy a beküldendő feladattal szerezhető pontok és az írásbeli vizsgán elért pontszám alapján: •

0-30 pont: elégtelen

•

31-38 pont: elégséges

•

39-45 pont: közepes

•

46-52 pont: jó

•

53-60 pont: jeles

A tanulás eszközei és használatuk •

Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek, Aula Kiadó, Budapest 2004. – a továbbiakban tankönyv;

•

Tantárgyi kalauz;

•

Jegyzetfüzet vagy számítógépes adattárolás az önellenőrző feladatok kidolgozásához.

A könyv terjedelme és szakkönyv jellege miatt az útmutató tartalmazza: •

az elsajátítandó anyagok oldalszám szerinti megjelölését;

•

az adott tananyagrész kulcskategóriáit, összefüggéseit;

•

a tananyag megértését, tanulását segítő feladatokat, amelyek egyben tovább pontosítják a tananyag tartalmát;

•

aktualizáló kiegészítéseket a konkrét gyakorlatból;

•

igaz - hamis állításokat tartalmazó önellenőrző tesztet.

7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tananyag kulcsfogalmainak összegyűjtése Önre hárul, mivel a tankönyvben nincs glosszárium. A kulcsfogalmak körének meghatározásában a lecke elején felsorolt célkitűzések nyújtanak segítséget. Mivel ez a feladat teljes egészében a tankönyvre épül, így ennek megoldása a kalauzban nem szerepel. A feladatok eredményeként a tanulás végén egy hasznos szószedet lesz az Ön kezében, mely a rendszerezést és a vizsgára való felkészülést egyaránt szolgálhatja. Az aktualizálás elvégezhető például a HVG, a Figyelő vagy a Napi Gazdaság segítségével, de sok információt találhat pl. a BÉT honlapján is (www.BET.hu). Néhány aktualizáló feladat mellett további forrásmegjelölés is szerepel. A tananyag elolvasása, a feladatok megoldása után ellenőrizheti, hogy elsajátította-e a tananyagot: ezt a célt szolgálja a leckét záró, igaz-hamis állításokat tartalmazó teszt. Ha menet közben úgy érzi, nem érti az adott feladatot, vagy a lecke végére érve nem tudja eldönteni, igazak vagy hamisak-e a teszt állításai, nyugodtan lapozza fel a tananyagot újra, és olvassa el ismét a megfelelő anyagrészt. Amennyiben ez sem ad megnyugtató megoldást, forduljon a képzésszervező tutorhoz, akitől általános segítséget kaphat, vagy – ha szükségesnek látja – segít, hogy felvehesse a kapcsolatot szakértő tutorával. Az útmutató 13 feldolgozó és egy beküldendő feladatot tartalmazó leckéből áll. A beküldendő feladat anyagát az első nyolc lecke tananyaga alapján állítottuk össze.

Tanulás-támogatás A tantárgyat alapvetően önállóan kell megtanulnia, klasszikus értelemben vett előadás vagy gyakorlat nélkül. A tananyag feldolgozása során egy alkalommal lehetősége lesz személyesen is konzultálnia tutorával; ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot a képzésszervező tutorával, akinek nevéről és elérhetőségéről szintén tájékoztatást kapott. Elérhetőségeiket jegyezze fel ide is! Képzésszervezője neve: ..................................................................................................................... Elérhetősége: ....................................................................................................................................... Tutorának neve: .................................................................................................................................. Elérhetősége: .......................................................................................................................................

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tanulási terv Az alábbi tanulástervező táblázatban az egyes témák feldolgozásához szükséges átlagos idő található. Mint láthatja, a leckék átlagos időterhelése – két, terjedelmesebb tananyagrészt felölelő feldolgozó lecke és a beküldendő feladat kivételével – egyenletes. Javasoljuk, készítsen saját tanulási ütemtervet, hiszen körülményeit, elfoglaltságait, a rendelkezésére álló időt, tanulási szokásait Ön ismeri a legjobban. A lecke témaköre

Időigény (kb.)

Típus

1. A monetáris és a költségvetési politika

6 óra

feldolgozó

2. Devizapolitika

6 óra

feldolgozó

3. A fizetési mérleg

6 óra

feldolgozó

4. Árfolyamrendszerek

7 óra

feldolgozó

5. Árfolyamelméletek

7 óra

feldolgozó

6. A monetáris és költségvetési helyzet devizális hatásai. A Mundell-Fleming modell

6 óra

feldolgozó

7. Nemzetközi pénzügyi kockázatok

6 óra

feldolgozó

8. Árfolyamkockázat. Devizaügyletek

6 óra

feldolgozó

9. Beküldendő feladat

8 óra

beküldend ő

10. A nemzetközi tőkeáramlás csatornarendszere

6 óra

feldolgozó

11. Nemzetközi pénzügyi intézmények és működésük

6 óra

feldolgozó

12. Nemzetközi pénz- és tőkepiacok

6 óra

feldolgozó

13. Az adósságkezelés

6 óra

feldolgozó

14. Az euró-rendszer

6 óra

feldolgozó

Mikor tanulom?

Jó munkát, sikeres tanulást és eredményes félévet kívánunk Önnek a Közgazdasági és Pénzügyi Tanszék nevében is!

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke A monetáris és a költségvetési politika Ez a lecke ismétlés, a vonatkozó tananyagot korábbi tantárgyak keretében már tanulta. Ezért a következő lehetőségek közül választhat: 1. A lecke anyagát átugorva a tanulást a 2. leckével kezdheti. 2. Ha bizonytalan az anyag ismeretében, lapozzon a lecke végére, és oldja meg az ellenőrző kérdéseket. Ha a tesztet nem teljesíti 60-70% körül, dolgozza fel a lecke anyagát. 3. Ha bizonytalan, oldja meg a feladatokat és a lecke végi ellenőrző kérdéseket. Ha a teljesítménye nem éri el a 60-70%-ot, dolgozza fel a lecke anyagát. 4. Elvégzi a lecke anyagát, és a tesztet a végén oldja meg. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra

A lecke áttanulmányozása után Ön képes lesz:

• • •

definiálni a monetáris politika és költségvetési politika lényegét; felsorolni a monetáris politika és költségvetési politika elemeit, alrendszereit; értelmezni a monetáris politika és költségvetési politika legfontosabb összefüggéseit.

Kezdje meg a monetáris politika témakörének feldolgozását! Olvassa el a tananyagot a tankönyv 79-84., illetve 95-100. oldalain!

Az olvasottak alapján oldja meg az alábbi feladatokat. 1. önellenőrző feladat

Válassza ki a gazdaságpolitika fő céljait! a) növekedés b) kamatcsökkentés c) bérnövekedés d) infláció mérséklés e) belgazdasági egyensúly f) külgazdasági egyensúly

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a pénzügypolitika három alrendszerét! Megoldásai ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére. 3. önellenőrző feladat

Sorolja fel a monetáris politika három eszközét! 3. megoldás: A felsorolást a tankönyv 95. oldala alapján ellenőrizheti. 4. önellenőrző feladat

Határozza meg a pénz forgási sebességét, ha •

a pénz tömege 100;

•

az egység termék ára 2;

•

a termékszám 50. 5. önellenőrző feladat

Mekkora a kereskedelmi bankok által teremthető hitel nagysága, ha a tartalékráta 10%-os, a jegybankpénz mennyisége pedig 1000? Hasonlítsa össze a számítások eredményét a lecke végén olvasható helyes megoldásokkal! 6. önellenőrző feladat

Egy váltó névértéke 100 HUF. a) Mennyiért vásárolja ezt meg egy kereskedelmi bank, ha lejáratig 90 nap van, és a diszkontláb 12%-os? b) Mennyiért vásárolja meg a központi bank ezt a váltót 30 nap múlva, ha a rediszkontláb 9%-os? Az eredményeket ezúttal is a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Olvassa el a tananyagot a tankönyv 103-110. oldalain!

Folytassa a tananyag feldolgozását az alábbi feladatokkal! 7. önellenőrző feladat

Sorolja fel az államháztartás négy alrendszerét!

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Soroljon föl öt-öt példát a központi költségvetés bevételeire és kiadásaira! Mielőtt folytatja a feladatok megoldását, ne felejtse el megnézni a megoldásokat. 9. önellenőrző feladat

Tegyen javaslatokat a konvergencia kritérium teljesítésére, ha a GDP 200, a bevételi oldal 100, a kiadás nagysága pedig 112! Reméljük, Ön is a 9. megoldásban olvasható javaslattal élt. Ellenőrizze! 10. önellenőrző feladat

Gyűjtse össze a lecke kulcsszavait és azok definícióját tanulja meg! 11. önellenőrző feladat

Aktualizálás: Töltse ki a táblázatot! Alapkamat

2006. 09. 26.

Magyarország

7,75%

EU

3,0%

Svájc

Mai dátum:

1,25-2,25(1,76)%

(Lehetséges források: HVG, www.mnb.hu, www.tozsdeforum.hu)


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. A monetáris politika milyensége a kormány felelőssége. 2. Az alapkamat egy repokamatláb. 3. A nyíltpiaci műveletek a rövidlejáratú állampapírok adás-vételét jelentik. 4. A rediszkontláb politika alapja a váltó fogalom. 5. A hazai költségvetés általában deficites. 6. Az elvárt költségvetési hiány a GDP 6%-a. 7. Központi költségvetésünk legnagyobb bevételi forrása a társasági nyereségadó. 8. A felhalmozott államadósság elvárt mértéke a GDP 60%-a. 9. A központi költségvetés hiányát a MNB köteles finanszírozni. 10. A központi költségvetést az Országgyűlés fogadja el. Az alapok átismétlése után a következő leckében a devizapolitikáról lesz szó.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a), e), f), mert: A gazdaságpolitika fő céljai a növekedés, a bel- és a külgazdasági egyensúly. 2. megoldás: A pénzügypolitika három alrendszere: monetáris, költségvetési és devizapolitika. 4. megoldás: M•V = P•Y V = 1 5. megoldás: 10 000 6. megoldás: a) 97 HUF; b) 99,25 HUF 7. megoldás: Központi költségvetés, önkormányzat, TB és nyugdíj, elkülönített alapok. 8. megoldás: Bevételek: adók, illetékek, díjak, privatizációs bevétel, EU-támogatás. Kiadások: transzferek, központi költségvetési intézmények, adósságszolgálat. 9. megoldás: A maximális hiány 3% lehet a GDP-hez képest. 11. megoldás: Mint láthatta, a magyar jegybanki alapkamat alakulását az MNB honlapján akár évekre visszamenően is meg lehet találni. A külföldi alapkamatok alakulásáról, illetve a kamatvárakozásról akár a napilapokból is értesülhet. 12. megoldás: Igaz – 2., 3., 4., 5., 8., 10.; hamis – 1., 6., 7., 9.

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke Devizapolitika Ebben a leckében a devizapolitika lényegével ismerkedhet meg. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

definiálni a devizapolitika lényegét; felsorolni a devizapolitika alrendszereit; különbséget tenni a kötött és szabad pénzforgalom között; kiszámítani az adóssággal összefüggő egyszerűbb mutatókat.

Olvassa el a tananyagot a tankönyv 111-126. oldalain!

Az olvasottak alapján oldja meg a következő feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Definiálja a devizapolitikát! 1. megoldás Válaszát a tankönyv 111. oldala alapján ellenőrizheti. 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a devizapolitika hat alrendszerét! 2. megoldás A felsorolást vesse össze a tankönyv 111. oldalával! 3. önellenőrző feladat

Családja emlékeit is felhasználva gyűjtsön példákat a kötött devizagazdálkodásra! 3. megoldás Megoldása ellenőrzéséhez segítséget jelenthet a tankönyv 113. oldalán olvasható felsorolás.

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Jelölje meg a konvertibilitás fenntartásainak követelményeit! a) reális árfolyam b) valuta beértékelés c) szabad tőkeáramlás d) egyensúlyban lévő fizetési mérleg e) kellő szintű devizatartalék f) aranytartalék A megoldást a lecke végére lapozva ellenőrizheti. 5. önellenőrző feladat

Számítsa ki és értelmezze az adóssággal összefüggő négy különböző rátát az alábbi adatok alapján! GDP = 100 Export: 30 Adósság: 60 Adósságszolgálat: 15 A számítások eredményeit a lecke végi megoldással vetheti össze. 6. önellenőrző feladat

Jelölje meg, milyen tényezők fontosak a tartalékok szerkezeti alakításakor! a) Csak dollárt tartalékolunk; b) Csak olyat tartalékolunk, aminek garantált az értékállósága; c) Fontos gazdasági partner devizáját tartalékoljuk; d) Csak amit az IMF ajánl. Válasz helyességéről a 6. megoldáshoz lapozva győződhet meg. 7. önellenőrző feladat

Gyűjtse össze a lecke kulcsszavait, és tanulja meg azok definícióját! 8. önellenőrző feladat

Aktualizálás: Új tartalék valuta van a piacon. Melyik az?

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Magyarországon a nemzetközi pénzforgalom liberalizált. 2. A hitelműveletek kötött pénzforgalmi rendszerben is megengedettek. 3. Az intézményi befektetőknek a devizaügyletek tilosak. 4. A konvertibilitás feltétele a központi bank kellő szabadságfoka. 5. Az ún. likviditási ráta a tartalék-import hányados. 6. Az adósságráták számlálója az adósságszolgálat éves értéke. 7. Az adósságráta nevezője a GDP vagy az export is lehet. 8. A kamatfizetési ráta a törlesztendő kamatok éves értékét viszonyítja valamely bázishoz. 9. A világ fő devizatartaléka a dollár. 10. Az IMF-fel történő együttműködés nem tartozik a valutáris kooperáció körébe. Ha ellenőrizte válaszait, a lecke végére ért. A következő lecke témája a fizetési mérleg lesz.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 4. megoldás: a), d), e), mert: A konvertibilitás fenntartásainak követelményei: reális árfolyam, egyensúlyban lévő fizetési mérleg és kellő szintű devizatartalék. 5. megoldás: 60:100 = 60% adósságráta; 60:30 = 200% adósságráta; 15:100 = 15% adósságszolgálati ráta; 15:30 = 50% adósságszolgálati ráta. 6. megoldás: b), c), mert: A tartalékok szerkezeti alakításakor csak olyat tartalékolunk, aminek garantált az értékállósága, illetve fontos gazdasági partner devizáját tartalékoljuk. 8. megoldás: Az új tartalékvaluta az euró. 9. megoldás: Igaz – 1., 4., 5., 7., 8., 9.; hamis – 2., 3., 6., 10.

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke A fizetési mérleg Ebben a leckében a fizetési mérlegről, a mérleg elemeiről, illetve annak összefüggéseiről lesz szó. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

definiálni a fizetési mérleg fogalmát; meghatározni, illetve értelmezni a fizetési mérleg alrendszereit és azok elemeit; feltárni a mérlegtételek összefüggéseit; értelmezni és értékelni a mérleg aktív és passzív voltát.

Olvassa el a tananyagot a 137. oldaltól a 160. oldalig!


Válassza ki a folyó fizetési mérleg elemeit! a) áruexport b) kamat c) adósságráta d) hitel e) egyoldalú pénzmozgás f) deviza tartalék Válasza helyességét a lecke végi megoldás alapján ítélheti meg.

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik tényező eleme a tőke- és hitelmérlegnek? a) áruimport b) kapott hitel törlesztése c) idegenforgalmi bevétel d) fuvarozás e) portfolióbefektetés f) adott hitel A helyes megoldást ezúttal is a lecke végén olvashatja el. 3. önellenőrző feladat

Melyik nem eleme az egyenlegező mérlegnek? a) devizatartalék b) kamatváltozás c) banki hitelek változása d) aranykészlet növekedése Ha ellenőrizte válaszát, áttérhet a különböző mérlegekkel kapcsolatos számítási feladatra.

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Határozza meg a folyó fizetési mérleg, a tőke- és hitel mérleg és az egyenlegező tételek nagyságát az alábbi adatok alapján! 1. tőkemérleg: 100,0 2. adott hitel: 100,0 3. adott hitel törlesztése: 20,0 4. adott hitel kamata: 5,0 5. kapott hitel: 300,0 6. kapott hitel kamata: 30,0 7. kapott hitel törlesztése: 90,0 8. export: 1200,0 9. import: 1400,0 10. idegenforgalmi mérleg: 100 11. szállítmányozás bevétele: 80 12. szállítmányozás kiadásai: 165 13. egyoldalú pénzmozgások: 25 a) Mennyi a folyó fizetési mérleg egyenlege? b) Mennyi a tőke- és hitelmozgások egyenlege? c) Mennyi az egyenlegező tételek egyenlege? A számítások eredményét a lecke végére lapozva vetheti össze a helyes megoldásokkal. 5. önellenőrző feladat

Az 1-4. feladat eredményeinek felhasználásával vázolja fel az egyszerűsített fizetési mérleget! 5. megoldás: Válaszát a tankönyv 143. oldalán olvasható definícióval vetheti össze. 6. önellenőrző feladat

Értelmezze az alábbi egyenletet! Fm + Tm + R* = 0 Az értelmezés helyességét a lecke végi megoldással összehasonlítva ellenőrizheti. Rugalmas árfolyamrendszer esetén a jegybanknak nincs intervenciós kötelezettsége.

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Hogyan módosul az előbbi egyenlet? Értelmezze a helyzetet! Megoldását ne felejtse el ellenőrizni. Rögzített árfolyamok esetén valószínűsíthető a deviza tartalékok mozgása. 8. önellenőrző feladat

Mi lesz az új egyenlet? Értelmezze ezt a helyzetet is! Ha ellenőrizte válaszát, itt az ideje, hogy újra átlapozza a kijelölt tananyagrészt. A következő feladat megoldásához nyugodtan hívja segítségül a tankönyvet. 9. önellenőrző feladat


Aktualizálás: Magyarország külkereskedelmi és fizetési mérlege 2006. I.-VII. Külkereskedelmi mérleg (millió euró)

-1424,0

Fizetési mérleg

-1442,0

2006. I.-XII.

(millió euró)

(Lehetséges források: a KSH Gyorstájékoztatói – portal.ksh.hu, illetve a Magyar Nemzeti Bank honlapja) Már csak a zárófeladat megoldása vár Önre.

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. A kereskedelmi mérleg az export-import szembeállítása. 2. A kamat a tőke- és hitelmozgások tételben szerepel. 3. Az egyoldalú pénzmozgás mindig pozitív. 4. A tőketételek eleme a portfolió befektetés. 5. A részvényvásárlás közvetlen tőkebefektetésnek minősül. 6. A három tételes fizetési mérleg egyenlege nulla. 7. Ha a kereskedelmi mérleg passzív a folyó mérleg is az. 8. Az egyensúlyhiány egyik oka lehet a nemzetközi versenyképesség gyengülése. 9. Rugalmas árfolyamrendszerben a folyó fizetési mérleg hosszú távon sem jelent problémát. 10. Rögzített árfolyam mellett a monetáris tartalékok szintje behatárolja a deficitvállalás lehetőségét. Válasza ellenőrzésével a lecke végére ért. A fizetési mérleg után az árfolyamrendszerekkel való ismerkedés következik.

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a), b), e), mert: A folyó fizetési mérleg elemei: az áruexport, a kamat és az egyoldalú pénzmozgás. 2. megoldás: b), e), f), mert: A tőke- és hitelmérleg elemei: a kapott hitel törlesztése, a portfolióbefektetés és az adott hitel. 3. megoldás: b), azaz a kamatváltozás, mert: Az egyenlegező mérleg elemei: a devizatartalék, a banki hitelek változása és az aranykészlet növekedése. 4. megoldás: a) -185; b) 230,0; c) -45 6. megoldás: Egyszerűsített fizetési mérleg. 7. megoldás: Fm = -Tm 8. megoldás: R* = -(Fm+Tm) 10. megoldás: Hogy látja? Reméljük, javultak a mérlegek! 11. megoldás: Igaz – 1., 4., 5., 6., 8., 10.; hamis – 2., 3., 7., 9.

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke Árfolyamrendszerek Ebben a leckében megkezdi az árfolyam-politikával való ismerkedést. Ez és a következő lecke a tananyag szerkezetileg legnehezebb részei, döntően a terjedelmük miatt. Az olvasásra kijelölt rész több darabból áll majd. Ha érdekesnek látja a témát, olvassa el a ki nem jelölt részeket is! E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra


• • •

felsorolni és definiálni az árfolyamrendszereket; különbséget tenni a reál és nominál árfolyamok, valamint a cserearány-mutató és a belső cserearány-mutató között. Először dolgozza fel az árfolyamrendszerekkel kapcsolatos tananyagrészt.

Olvassa el a tankönyvet a 164-172. és a 179-186. oldalak között!

Az olvasottak alapján oldja meg a következő két feladatot! 1. önellenőrző feladat

Jelölje meg az árfolyamrendszer megválasztását befolyásoló tényezőket! a) A kereskedelmi mérleg egyensúlya; b) Mennyire nyitott a gazdaság; c) A piacok fejlettsége és rugalmassága; d) Az alapkamat alakulása; e) A termelési szerkezet; f) Az inflációs ráta; g) A tőzsdei forgalom részesedése; h) A nemzetközi pénz- és tőkepiac liberalizációja; i) A bankrendszer univerzális volta; j) A nemzetgazdaság relatív mérete. Válaszát a lecke végére lapozva ellenőrizheti.

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Keresse ki a tankönyvből az alábbi fogalmak definícióit, és rögzítse a füzetébe (vagy elektronikusan) 1-2 mondat terjedelemben! a) rögzített árfolyamrendszer b) rugalmas árfolyamrendszer c) merev (rögzített) árfolyam d) intervenciós sávval kiegészített árfolyamrögzítés e) rendszeresen kiigazított hivatalos árfolyam intervenciós sávval f) csúszó rögzített árfolyamrendszer g) lebegő árfolyamrendszer 2. megoldás: Ezzel egy kicsit előre dolgozott, hiszen a most megvizsgált fogalmak a lecke kulcsszavai közé tartoznak. Olvassa el a könyv 206-210. oldalait!

Ellenőrzésként oldja meg a következő feladatot! 3. önellenőrző feladat

Határozza meg a reálárfolyamot! Egy adott időszak elején 1 euró = 270 HUF, az időszak alatt az eurózóna inflációs rátája 1,5%-os, a magyar inflációs ráta pedig 3,4%-os volt. A számítás helyes eredményét a lecke végén találja. Olvassa el a belső cserearánnyal összefüggő ismereteket a tankönyv 225-228. oldalain! Ha az olvasottak alapján bizonytalan a cserearány-mutató értelmezésében, olvassa el a 315-316. oldalakat is!

A feladatok megoldása ezek után talán nem okoz majd gondot. 4. önellenőrző feladat

Írja fel a cserearány-mutatót, majd értelmezze azt a következő eredmények esetében! a) > 1 b) = 1 c) < 1

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Mit fejez ki a belső cserearány-mutató? Válassza ki a helyes választ! a) Az export illetve az import árváltozások összevetését. b) Az exportképes, illetve a nemzetközi versenyben részt nem vevő termékek árváltozásának összevetését. c) A belső felhasználásra kerülő, illetve az exportált termékek árváltozásának összevetését. Válasza helyességének ellenőrzése után lapozza át újra a kijelölt tananyagrészt! Figyelmét ezúttal fordítsa a tananyag kulcsszavaira! 6. önellenőrző feladat

Gyűjtse össze a lecke kulcsszavait és tanulja meg azok definícióját! 7. önellenőrző feladat

Aktualizálás: A mai Magyarország árfolyamrendszere Mutassa be, milyen árfolyamrendszer van ma Magyarországon! 7. megoldás: Válaszát a Magyar Nemzeti Bank honlapja alapján ellenőrizheti. A monetáris politika címszó alatt keresse a monetáris politika kereteit, azon belül olvashat az árfolyamrendszerről. 8. önellenőrző feladat

Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Magyarországon 1990-es évek elején rögzített (merev) árfolyamok érvényesültek. 2. Magyarországon 1995. márciusában a csúszó rögzített árfolyamrendszert vezették be, ami azóta megszűnt. 3. A forint árfolyama jelenleg a dollár és az euró függvénye. 4. A nominál árfolyam két pénz aránya. 5. A reálárfolyam tükrözi az adott országok belső árváltozását is. 6. A belső cserearány mutató egynél mindig nagyobb. 7. A nemzetközi tőkeforgalom liberalizációja nélkül csak rögzített árfolyamrendszer létezhet. 8. A rugalmas árfolyamrendszer elleni egyik érv az üzleti kalkuláció bizonytalanná tétele. 9. Az IMF irányelveket fogalmaz meg az árfolyamrendszerek működtetéséhez. 10. Deklaráltan igen, de gyakorlatilag nincs „tiszta lebegtetés”.

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az árfolyamrendszerekkel kapcsolatos ismereteinek tesztelésével és a válaszok ellenőrzésével a lecke végére ért. A következő leckében az árfolyamok változásairól, illetve az azokkal kapcsolatos elméletekről lesz szó.

Megoldások 1. megoldás: b), c), e), f), h), j), mert: Az árfolyamrendszer megválasztását a gazdaság nyitottsága, a piacok fejlettsége és rugalmassága, a termelési szerkezet, az inflációs ráta, a nemzetközi pénz- és tőkepiac liberalizációja és a nemzetgazdaság relatív mérete befolyásolja. 3. megoldás: A reálárfolyam kiszámításához használt képletbe (ld. tankönyv 206. oldal) az adatokat behelyettesítve 1 euró = 275,054 HUF. 4. megoldás: A cserearány-mutató a export árindex és az import árindex hányadosa. Az értékekkel kapcsolatos válaszait a tankönyv 226. oldalal alapján ellenőrizheti. 5. megoldás: b), mert: A belső cserearány mutató az exportképes, illetve a nemzetközi versenyben részt nem vevő termékek árváltozásának összevetését fejezi ki. 8. megoldás: Igaz – 2., 4., 5., 8., 9., 10.; hamis – 1., 3., 6., 7.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke Árfolyamelméletek A valutaárfolyam a devizapolitikánk, s így a nemzetközi gazdasági kapcsolatok pénzügyi feltételrendszerének is a legfontosabb eleme. Az árfolyamszint alakulásának magyarázataival foglalkozik a mai leckében. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra


• • • • •

felismerni és leírni az aranyvaluta- és az aranydeviza-rendszer lényegét, működését; elhelyezni ezeket a történelemben; ismertetni a paritáselméleteket; modellt készíteni paritáselméletekre; árfolyamszámításokat végezni.

Kezdje az ismerkedést az aranyvalutával és az aranydevizával! Olvassa el a tankönyvben a 21-33. oldalakat!

Az olvasottak alapján oldja meg az alábbi feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Válassza ki az aranyvaluta-rendszer jellemzőit! a) A bankrendszer egyszintű; b) A bankjegy aranyra váltható; c) Alsó és felső aranypont; d) A bankjegy és az aranyárak között ázsió van; e) Az árfolyam relatíve stabil; f) Az állam szabályozza a devizapiacot. Ha megnézte a helyes megoldást, következhet egy számítási feladat.

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Végezze el a számításokat az alábbi adatok alapján! Két ország bankjegyeinek az aranytartalma a következő: A ország „a” pénz = 4 gr arany B ország „b” pénz = 1 gr arany Az arany szállítási költsége az árbevétel 1%-a. a) Írja fel „a” bankjegy szempontjából az alsó és felső aranypontot! b) Ha B ország polgára 100 „a”-ért terméket vásárol, mennyi a vételár aranyban? c) Ha B ország polgára 100 „a”-ért elad, mennyi a tiszta bevétel aranyban? A számítások eredményeit a lecke végi megoldással összehasonlítva ellenőrizheti. 3. önellenőrző feladat

Válassza ki az aranydeviza-rendszer jellemzőit! a) A 19. század jellemző pénzügyi rendszere. b) A dollárt egy központi bank aranyra válthatja. c) Alsó és felső intervenciós pont. d) Vásárlóerő paritáson alapulnak az árfolyamok. e) A rendszert alapvetően a piac szabályozza. f) A dollár és a font a kulcsvaluta. Mielőtt tovább olvas, feltétlenül ellenőrizze megoldását. Olvassa el a könyvet 243-260. oldalak között!

A paritáselméletek közül vizsgálja meg elsőként a vásárlóerő-paritás elvét! 4. önellenőrző feladat

Szemléltesse a vásárlóerő-paritás elvét! A ország „a” pénz

B ország „b” pénz

Vásárlói kosár 1. termék 2. termék 3. termék 4. termék

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. megoldás: Reméljük, a példák nagy vonalakban az Ön számára is alátámasztják az olvasottakat. Érdekességképpen keressen rá az interneten a „BigMac-valuták” szókapcsolatra! (Bízunk benne, hogy egy érdekes, az ún. BigMac-indexről szóló cikk lesz a keresés eredménye.)

Folytassa a tananyag feldolgozását egy számítási feladattal! 5. önellenőrző feladat

Végezze el a számításokat az alábbi adatok alapján! Az aktuális árfolyam: 1 euró = 270 HUF az euró kamatláb 2% a HUF kamatláb 8% a) Tökéletes piacot feltételezve mekkora a várható árfolyam egy év múlva? b) Mekkora többletbevételre tesz szert a külföldi befektető, ha 1 euró = 280 HUF lesz a lejáratkor? A számítások eredményét a lecke végén találja. 6. önellenőrző feladat

A 260. oldal ábrája alapján értelmezze az 1-2-5-6 utat! Megoldása helyességéről ezúttal is a lecke végére lapozva győződhet meg. Mielőtt aktualizálja az olvasottakat, szokás szerint következzen egy kis ismétlés, koncentráljon a kulcsszavakra! 7. önellenőrző feladat


Aktualizálás: Piaci kamatok, hozamok az eurózónában, illetve Magyarországon Hogyan alakulnak aktuálisan a befektetési kamatok, hozamok Magyarországon és külföldön? (Lehetséges forrás: HVG Adattár rovata) 8. megoldás: Csak remélhető, hogy a változás Magyarországra nézve kedvező. Bízunk benne, hogy Ön is erre vonatkozó adatokkal találkozott.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Az aranyvaluta-rendszer fő működési időszaka a 18. század. 2. Aranyvaluta-rendszerben az arany mozgása korlátlan, ki- és bevihető az országba. 3. A valuta leértékelés ösztönzi az exportot. 4. Az aranydeviza-rendszerben az árfolyamok rögzítettek. 5. Az infláció befolyásolja a vásárlóerő-paritást. 6. A kamatparitás elve a határidős árfolyammal függ össze. 7. A vásárlóerő-paritás alapelve, hogy termelői árakból kell kiindulni. 8. A váráslóerő-paritás elv működése feltételezi a rugalmas árfolyamrendszert. 9. A kamatrés növekedését tökéletesen működő piacon az árfolyam változás közömbösíti. 10. A forintnak ma nincs aranyparitása. Ha ellenőrizte válaszait, az árfolyamelméletekkel foglalkozó lecke végére ért. A következő alkalommal a monetáris és költségvetési helyzet devizális hatásait vizsgálhatja meg a tananyag segítségével.

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b), c), e), mert: Az aranyvaluta-rendszert az jellemzi, hogy a bankjegy aranyra váltható, van alsó és felső aranypont, az árfolyam pedig relatíve stabil. 2. megoldás: a) 3,96 b, 4,04 b; b) 404 gr ; c) 396 gr 3. megoldás: b), c), d), mert: Az aranydeviza-rendszerben a dollárt egy központi bank aranyra válthatja; van ún. alsó és felső intervenciós pont; az árfolyamok vásárlóerő paritáson alapulnak. 5. megoldás: a) 1 euró = 285,88 HUF ; b) 1,041 e – 1,02 e = 0,021 e 6. megoldás: A pénz, az infláció, a kamatláb és az árfolyam kölcsönhatásainak integrált rendszerében a jelzett út alapján a kamatparitás elve ismerhető fel. 9. megoldás: Igaz – 2., 3., 4., 5., 6., 9., 10.; hamis – 1., 7., 8.

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke A monetáris és költségvetési helyzet devizális hatásai. A Mundell-Fleming modell A monetáris és fiskális politika alkalmazási lehetőségeiről manapság sokat olvashat a napilapokban. Ebben a leckében egy modell keretében ismerkedhet meg e politikák hatékonyságával, lehetőségeivel. A lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

definiálni a nyitott gazdaság folyamatait; meghatározni a nettó export és a nettó külföldi beruházás lényegét, összefüggéseit; ismertetni a kis nyitott gazdaság működési mechanizmusát; bemutatni a monetáris és fiskális politika eszközeinek hatásait a modellben.

A tananyag elolvasása előtt oldja meg az 1. feladatot, amely segít rendezni a korábban tanult fogalmakat. Az új fogalom definícióját megadjuk! 1. önellenőrző feladat

Párosítsa a sorszámozott szimbólumokhoz a megfelelő definíciót, illetve értelmezést! 1. r*

a) nemzetközi kamatláb

2. I

b) nettó export

3. i, r

c) nettó külföldi beruházás

4. e, ε

d) nominál és reálkamat

5. S

e) nominál és reálárfolyam

6. S>I

f) beruházás

7. S
g) megtakarítás

8. S-I

h) külföldi beruházási kereslet

9. Nx

i) a külföldi beruházási kínálat

10. LM, SM

j) áru és pénzpiaci egyenes zárt gazdaságban

11. LM*, SM*

k) áru és pénzpiaci egyenes nemzetközi kamatlábbal

Mielőtt tovább olvas, feltétlenül ellenőrizze a párosítás eredményét! Olvassa el a tankönyvből a tananyagot a 232-242. oldalakon, valamint a 316-322. oldalak között!

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az alábbi feladatok megoldásához nagy segítséget jelent, ha a munkafüzetében le is rajzolja a megadott tényezőket, illetve azok mozgását. 2. önellenőrző feladat

Rajzolja le a az S, az S-I és az LM* tényezők, valamint az I, az Nx és az IS* tényezők összefüggését! 2. megoldás: A három összefüggés görbéjének megjelenése, képe egyező: - Az S, az S-I és az LM* képe az Y tengellyel párhuzamos egyenes. - Az I, az Nx és az IS* képe egy csökkenő meredekségű görbe, amely metszi az előbbi egyenest. 3. önellenőrző feladat

Válassza ki, melyik állítás jellemzi azt a helyzetet, amikor r*>r, ha S és I görbék r kamatlábnál egyenlőek! a) Változatlan beruházás mellett nő a megtakarítás. b) Változatlan megtakarítás mellett csökken a beruházás, a kereskedelmi mérleg aktív. c) A beruházás csökken, a megtakarítás nő, a kereskedelmi mérleg aktív lesz. A feladat megoldását – szokás szerint – a lecke végén találja. 4. önellenőrző feladat

Ha a nettó export és a nettó külföldi beruházás „ε” árfolyamon egyensúlyban van, mi történik ha nőnek a beruházások? Válassza ki a helyes megoldást! a) S-I görbe balra tolódik, az árfolyam erősödik. b) Nx görbe jobbra tolódik. c) S-I görbe jobbra tolódik, az árfolyam gyengül. Válasza helyességének ellenőrzését a lecke végi megoldás alapján végezheti el. 5. önellenőrző feladat

Mi történik az LM*, IS* rendszerben (ez a Mundell-Fleming modell), ha fix árfolyamok mellett nő a pénzkínálat? Jelölje meg a helyes választ! a) Hosszabb távon semmi. b) Az LM* görbe jobbra tolódik és nő az árfolyam. c) Az LM* görbe jobbra tolódik és csökken az árfolyam. Ne felejtse el ellenőrizni válaszát.

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Mi történik fix árfolyamrendszerben, ha IS* görbe jobbra tolódik az expanzív költségvetési politika hatására? A megfelelő választ jelölje! a) LM* görbe balra tolódik. b) Tartósan gyengül az árfolyam. c) A pénzkínálat nő, mert nem engedhető meg az árfolyamok csökkenése. Mielőtt a következő feladatot megoldja, ellenőrizze a válaszát. 7. önellenőrző feladat

Mely állítások igazak a Mundell-Fleming modellben, ha az árfolyamok lebegnek? a) IS* görbe jobbra tolódása kiváltja a pénzkínálat növekedését, így LM* is jobbra tolódik. b) A pénzkínálat növelése leértékeli a hazai valutát, de az ösztönzi az exportot. c) A nettó export növekedése hosszabb távon nem befolyásolja LM* görbe mozgását. d) Az árfolyamok lebegése csak a nettó exportot befolyásolja, az IS* görbét nem. Lehet, hogy már a feladatok megoldása közben is visszalapozott a tananyagban. Ha megtette, könnyebben megy majd a következő feladat megoldása is. 8. önellenőrző feladat


Aktualizálás: rH > reuro Mi lehet rá a magyarázat? 2006. szeptemberben

Mai dátum:

Magyarország

Eurózóna

Magyarország Eurózóna

Nominál kamat

7,75

3,0

Infláció

3,4

1,5

Reálkamat

Ha ellenőrizte válaszát, oldja meg az ellenőrző tesztet.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. A nyitottság feltétele ma a szabad tőkeáramlás. 2. Magyarország kis nyitott gazdaság. 3. Kis nyitott gazdaság esetén a hazai kamatláb = a nemzetközi kamatlábban átlagos kockázat mellett. 4. A kockázati prémium lehetővé teszi a hazai és a nemzetközi kamatláb eltérését. 5. A nettó külföldi beruházás a kamatláb függvénye. 6. A beruházások általában aktív kereskedelmi mérleget feltételeznek. 7. A monetáris politika a Mundell-Fleming modellben elveszíti a kamatot mint szabályozó eszközt. 8. Fix árfolyamú rendszerben a központi bank szerepe passzív lesz a Mundell-Fleming modell szerint. 9. A protekcionista kereskedelmi politika képes tartósan az export növelésére. 10. A költségvetés kormányzati kiadásainak növelése csökkenti a nemzeti megtakarítást. Válaszai ellenőrzésével a mai lecke végére ért. A következő alkalommal a a nemzetközi pénzügyi kockázatok témakörében mélyítheti el ismereteit.

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1 – a), 2 – f), 3 – d), 4 – e), 5 – g), 6 – h), 7 – i), 8 – c), 9 – b), 10 – j), 11 – k), mert: Az r* jelöli a nemzetközi kamatlábat; az I a beruházást; az i, r a nominál és reálkamatot; az e, ε a nominál és reálárfolyamot; az S pedig a megtakarítást. S>I esetén külföldi beruházási keresletről, Sr esetén változatlan megtakarítás mellett csökken a beruházás, a kereskedelmi mérleg aktív. 4. megoldás: a), mert: Ha a nettó export és a nettó külföldi beruházás „ε” árfolyamon egyensúlyban van, a beruházások növekedése hatására S-I görbe balra tolódik, az árfolyam erősödik. 5. megoldás: a), mert: Az LM*, IS* rendszerben (Mundell-Fleming modell), ha fix árfolyamok mellett nő a pénzkínálat hosszabb távon semmi nem történik. 6. megoldás: c), mert: Fix árfolyamrendszerben, ha IS* görbe jobbra tolódik , az expanzív költségvetési politika hatására a pénzkínálat nő, mert nem engedhető meg az árfolyamok csökkenése. 7. megoldás: b), c), mert: A Mundell-Fleming modellben, ha az árfolyamok lebegnek a pénzkínálat növelése leértékeli a hazai valutát, de az ösztönzi az exportot. A nettó export növekedése hosszabb távon nem befolyásolja LM* görbe mozgását. 9. megoldás: Lehetséges magyarázatul szolgálhat a nagyobb kockázat, pl. országkockázat. 10. megoldás: Igaz – 1., 2., 3., 4., 7., 8.; hamis – 5., 6., 9., 10.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke Nemzetközi pénzügyi kockázatok A pénzügyi szféra nemzetközivé válása számunkra már természetes. A különböző kockázatokkal minden szereplőnek számolnia kell. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

definiálni a nemzetközi pénzügyi kockázat fogalmát; felsorolni a kockázati típusokat; meghatározni az országkockázat szempontjából szóba jöhető tényezőket; ismertetni és értékelni az országkockázati minősítéseket.

Előbb ismerkedjen meg általában a nemzetközi pénzügyi kockázattal, majd tanulmányozza az országkockázat jellemzőit! Olvassa el a tananyagot a tankönyv 323-339. oldalain!


Válassza ki a nemzetközi pénzügyi kockázatok típusait! a) inflációnövekedés kockázata b) gazdasági és pénzügyi kockázat c) árfolyamkockázat d) kamatkockázat e) országkockázat f) exportár-kockázat Válasza ellenőrzése után, gondolja végig az országkockázat szempontjából fontos tényezőket Magyarországgal kapcsolatban! 2. önellenőrző feladat

a) Soroljon fel tényezőket az országkockázat szempontjából, majd értékelje őket 1-3 pont között aszerint, hogy mennyire jellemzőek Magyarországon! (0 – nem jellemző, 1 – előfordulhat, 2 – jellemző, 3 – erősen jellemző) b) A legmagasabb értéket kapott tényezőt értékelje!

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. megoldás: Válasza ellenőrzéséhez a tankönyv 325. oldalán talál kapaszkodót. A legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin, az Euromoney 185 országot rangsorol félévente, több tucatnyi piaci és politikai elemző értékelése alapján. Az Euromoney értékeléséről a magyar sajtóból is értesülhet. A tankönyvben szereplő felsorolás elemeihez hasonló szempontok alapján – magyar szakemberek is készítenek éves jelentést, melyet a www.orszagjelentes.hu oldalon olvashat el. 3. önellenőrző feladat

Az országkockázat szempontjából melyik mutató hagyható figyelmen kívül? a) munkanélküliségi ráta b) GDP növekedés c) kötelező tartalékráta d) a költségvetés hiánya e) a fogyasztói árindex f) beruházások növekménye Ha jól válaszolt a kérdésre (erről a lecke végére lapozva bizonyára meggyőződött), térjen vissza a tankönyvhöz! Tanulmányozza a Moody’s minősítési rendszerét a tankönyv 334. oldalán! 4. önellenőrző feladat

A Moody’s minősítési rendszere alapján osztályozza Magyarország aktuális állapotát! Válaszát indokolja is! 4. megoldás: Nem tudható, hogy a Moody’s változtatott-e azon a besoroláson, ami a tantárgyi kalauz összeállításának idején érvényben volt. 2006 végén a Moody’s elsőrendű A1 szinten tartotta nyilván a szuverén magyar adósságot, leminősítést valószínűsítő negatív kilátással. A cég 2002 novembere óta tartotta érvényben a stabil kilátást, melyet 2006 februárjában változtatott negatívra. Az intézet a lépést hazánk egyre romló pénzügyi helyzetével indokolta. Tanulmányozza a Standard & Poor minősítési rendszerét a tankönyv 335. oldalán! 5. önellenőrző feladat

A Standard & Poor minősítési rendszere alapján osztályozza az aktuális magyarországi helyzetet! Döntését indokolja!

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. megoldás: 2006 végén a helyzet a következő: A Standard & Poor's 2006 derekán a hosszú futamú kötelezettségek besorolását az addigi elsőrendű A mínuszról BBB pluszra változtatta; a rövid távú A-2-es besorolást a cég megerősítette. Az osztályzat kilátása változatlanul további leminősítést valószínűsítő negatív. A negatív kilátás érvényben hagyásáról a cég képviselője azt mondta: a magyar szuverén adóskockázati besorolás tovább romolhat, ha az államadósság a jövőben is ugyanolyan gyorsan növekszik, mint most. Reméljük, az Ön értékelése összhangban van ezzel, vagy adott esetben követi a hitelminősítő intézet értékelését.

Folytassa a tananyag tanulmányozását a kamatkockázattal! Olvassa el a tankönyv 356-358. oldalait!


Párosítsa az alábbi fogalmakat a megfelelő értelmezéssel! 1. swaptions (s)

a) Fix kamatfizetés jogának megvétele.

2. payer swaption (ps)

b) A vevő a lebegő (alacsonyabb) kamatot fizeti, de megkapja a magasabb rögzített kamatot.

3. receiver swaption(rs).

c) Opcióval kombinált kamatcsere ügylet. Ha ellenőrizte válaszát, ismét átlapozhatja a kijelölt oldalakat. Az ismétlés sokat segítheti Önt a következő feladat megoldásában. 7. önellenőrző feladat


Aktualizálás: Magyarország kockázati minősítése A lecke feldolgozása során jelent-e meg új hír Magyarország kockázati minősítéséről? Ha igen, hol, ki volt a minősítő és mi volt a minősítés eredménye? 8. megoldás: Mivel mind a Moody’s, mind pedig a Standard & Poor negatív kilátással látta el 2006. évi minősítéseit, remélhetőleg nem változott a besorolás.

A zárófeladat segítségével győződhet meg arról, sikerült-e elsajátítania a lecke anyagát.

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Az országkockázat a nemzetközi pénzügyi (gazdasági) kockázatok egyik típusa. 2. Magyarország kockázati minősítése általában a Moody’-nál BAA. 3. Magyarország kockázati minősítése a Standard and Poor-nál BB1. 4. A természeti csapás által okozott károk, illetve azok felszámolása országkockázati tényező. 5. A külföldi hitelfelvételek felgyorsulása a várható beruházási konjunktúra miatt nem növeli az országkockázatot. 6. Az IMF-nek nyújtott adatszolgáltatás is alapja lehet a kockázat minősítésének. 7. A költségvetés hiánya nem országkockázati tényező. 8. A kamatkockázat lefedésére a hedge nem alkalmas. 9. A swap ügyletekben például fix és változó kamatozású ügyletek cseréjéről is lehet szó. 10. A LIBOR változó kamatláb. Ha ellenőrizte válaszait, a lecke végére ért, és a nemzetközi pénzügyi kockázatokkal, valamint azok értékelésével bizonyára már tisztában van. A következő leckében az árfolyamkockázatról és a devizaügyletekről lesz szó.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b), c), d), e), mert: A nemzetközi pénzügyi kockázatok típusai: a gazdasági és pénzügyi kockázat, az árfolyamkockázat, a kamatkockázat, valamint az országkockázat. 3. megoldás: a), c), f), mert: Az országkockázat szempontjából figyelmen kívül hagyható a munkanélküliségi ráta, a kötelező tartalékráta, valamint a beruházások növekménye. 6. megoldás: 1. – c), 2. – a), 3. – b), mert: A swaptions (s) opcióval kombinált kamatcsere ügylet. A payer swaption (ps) a fix kamatfizetés jogának megvétele, a receiver swaption(rs) pedig azt jelenti, hogy a vevő a lebegő (alacsonyabb) kamatot fizeti, de megkapja a magasabb rögzített kamatot. 9. megoldás: Igaz – 1., 4., 6., 9., 10.; hamis – 2., 3., 5., 7., 8.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke Árfolyamkockázat. Devizaügyletek A valuta- vagy árfolyamkockázat a legismertebb bizonytalansági tényező, amellyel nemzetközi pénzügyek résztvevőjeként találkozhat. Ezért is fontos, hogy tisztában legyen a kockázatokkal, és tájékozódjon a kilátásokról. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • •

definiálni az árfolyamkockázatot; ismertetni a devizaügyletek fő típusait; megkülönböztetni az azonnali és a határidős, valamint a banki és tőzsdei ügyleteket.

Olvassa el a tankönyv 340-355. oldalait!

Az első két feladat fontos segítséget nyújt Önnek az alapfogalmak tisztázáshoz és megtanulásához. Ne haladjon tovább, amíg ezekben a feladatokban nem ért el 100%-os eredményt! 1. önellenőrző feladat

Párosítsa a következő fogalmakat a megfelelő definícióhoz! 1. spot (azonnali)

a) Azonnali deviza adás-vétel ügylet;

2. forward

b) Két deviza napon túli határidős ügylet;

3. futures

c) Határidős devizaügylet a tőzsdén;

4. opció

d) Szabályozott határidős kontraktus;

5. arbitrázs

e) Szabályozatlan határidős kontraktus;

6. hedge

f) Két deviza napon belüli ügylet;

7. swap

g) Két tőzsde árfolyamkülönbségén alapuló ügylet; h) Devizacsere ügylet; i) Spot eladás és forward vétel; j) Jog vásárlása későbbi döntésre; k) Tőzsdei és banki devizapiacon végrehajtott ügyletsor; l) Két ellentétes irányú ügylet a tőzsdén.

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Jelölje meg, mi a valutakosár-módszer lényege! a) Több ország valutáját vásároljuk meg, s az árfolyammozgások közömbösítik egymást. b) A valuta árfolyamát más valuták árfolyammozgásából vezetjük le. c) Azonnali és határidős ügyletet kötünk ugyan arra a valutára. Ha ellenőrizte megoldásait, és teljesítményét megnyugtatónak találta, akkor oldja meg a számítási feladatokat! 3. önellenőrző feladat

Végezze el a számításokat az alábbi adatok, illetve feltételek alapján! A mai napon határidős ügyletben eurót vásárolunk 270 Ft-os árfolyamon, 1%-os opciós díj mellett. Határozzon meg olyan azonnali árfolyamot, ami mellett: a) élünk opciós jogunkkal. b) nem élünk opciós jogunkkal. Eredményeit vesse össze a 3. megoldással! 4. önellenőrző feladat

Végezze el a számításokat a következő adatokkal és feltételek mellett is! A mai napon határidős ügyletben eurót adunk el 270 Ft-os árfolyamon, 1%-os opciós díj mellett. Határozzon meg olyan azonnali árfolyamot ami mellett: a) élünk opciós jogunkkal. b) nem élünk opciós jogunkkal. Válaszait a lecke végi megoldással összehasonlítva ellenőrizheti. Vizsgálja meg a lehetőségeket a következő, kicsit összetettebb példa alapján!

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Végezze el a számításokat a következő feltételek esetén! Félév múlva 10 000 euróra volna szükségünk. Jelenlegi árfolyama 1 euró = 270 HUF, ez kedvező lenne, de nincs ma rá pénzünk. Fél év múlva pedig nem tudjuk, hogy 1 euró vajon hány HUF lesz, lehet hogy 300. Mit tegyünk? 275 HUF árfolyamot még elviselnénk! 1. lépés: határidős ügyletben vegyünk 10 000 eurót maximum 275 HUF árfolyamon. 2. lépés: a határidő letelte előtt adjunk el aktuális árfolyamon! Itt két változat lehetséges! a) Ha az aktuális árfolyam több mint 275, például 300 HUF. Határozza meg a tőzsdei egyenleget! b) Ha az aktuális árfolyam kevesebb, mint 275, például 270 HUF. Határozza meg a tőzsdei egyenleget! 3. lépés: Mindkét fenti esetben úgy döntünk, megvesszük bankunknál az eurót. Hozzáadjuk tőzsdei műveletünk eredményét. Mennyi az egy euróra vetített költségünk az a) és a b) esetben? Sikerült-e a kockázatot kivédeni? a) esetben: igen – nem b) esetben: igen – nem A számítások lépéseit és eredményét az 5. megoldás segítségével ellenőrizheti. 6. önellenőrző feladat

Hogy hívják az előző feladatban leírt ügyletet? a) swap b) arbitrázs c) hedge d) futures 7. önellenőrző feladat

Ön exportőr, félév múlva euró-bevétele lesz. Hogyan kezelné ennek árfolyamkockázatát? (Gondoljon az 5. önellenőrző feladatra!) Írja le az árfolyamkockázattal kapcsolatos lépéseit! A következő feladat megoldásához ismét segítségül hívhatja a könyvet. 8. önellenőrző feladat

Gyűjtse össze a lecke kulcsszavait és azok definícióját tanulja meg!

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Aktualizálás: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Jegyezze le a következő valuták hivatalos árfolyamait a Magyar Nemzeti Bank honlapjának adatai alapján! MNB hivatalos árfolyam

MNB hivatalos árfolyam

2006. 10. 04.

Mai dátum:

1 euró (EUR)

275,10 HUF

1 $ (USD)

219,95 HUF

1 font (GBP)

407,52 HUF

100 yen (JPY)

181,69 HUF

1 svájci frank (CHF)

173,62 HUF

9. megoldás: Talán Ön is észrevette, hogy a Magyar Nemzeti Bank árfolyamait az MNB-n kívül számos más bank is közli. Néhány bank honlapján az MNB deviza árfolyamait akár visszamenőleg is megnézheti.

Elérkezett az utolsó önellenőrző teszthez. 10. önellenőrző feladat

Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. A hazai devizapiacot az MNB irányítja. 2. A hazai devizapiac színterei a bankok a BÉT és a BÁT. 3. A tőzsdén határidős ügyletben nincs fizikai teljesítés a deviza piacon. 4. A banki deviza piacon az azonnali ügylet két devizanapot jelent. 5. Az IMF hiteleit swap formában nyújtja. 6. A devizahitel kockázata a kamat és az árfolyam. 7. A kereskedelmi bankok különbséget tesznek eladási és vételi valutaárfolyamok között. 8. A forward ügylet szabályozatlan határidős kontraktus. 9. A futures ügylet szabályozott azonnali kontraktus. 10. A deviza adás-vétel az arbitrázsügyletek egyik legfontosabb formája. Ha ellenőrizte megoldásai helyességét, az árfolyamkockázatról és a devizaügyletekről szóló lecke végére ért. A következő leckében egy beküldendő feladat elkészítése vár Önre.

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1.– a), f); 2. – b), e); 3. – c), d); 4. – j); 5. – g), 6. – k), l); 7. – h), i), mert: A spot azonnali deviza adás-vétel ügylet, illetve két deviza napon belüli ügylet. A forward két deviza napon túli határidős ügylet, szabályozatlan határidős kontraktus. A futures határidős devizaügylet a tőzsdén, szabályozott határidős kontraktus. Az opció jog vásárlását jelenti a későbbi döntésre. Az arbitrázs két tőzsde árfolyamkülönbségén alapuló ügylet. A hedge tőzsdei és banki devizapiacon végrehajtott ügyletsor, mégpedig két ellentétes irányú ügylet a tőzsdén. A swap devizacsere ügylet, spot eladás és forward vétel. 2. megoldás: b), mert: A valutakosár-módszer lényege, hogy a valuta árfolyamát más valuták árfolyammozgásából vezetjük le. 3. megoldás: a) pl. 271 Ft, b) pl. 269 Ft 4. megoldás: a) pl. 269 Ft, b) pl. 271 Ft 5. megoldás: a) esetben Tőzsdei egyenlegünk: Bevétel: +3 000 000 HUF Kiadás: -2 750 000 HUF Eredmény: +250 000 HUF Ha a 3. lépésben megvesszük bankunknál az eurót, kiadásunk és a tőzsdei művelet eredménye fényében a következő összeget kapjuk. -3 000 000 HUF+250 000 HUF = -2 750 000 HUF Az egy euróra vetített költségünk: -2 750 000/10 000 EUR = -275 HUF b) esetben Tőzsdei egyenlegünk: Bevétel: +2 700 000 HUF Kiadás: -3 000 000 HUF Eredmény: -50 000 HUF Ha a 3. lépésben megvesszük bankunknál az eurót, kiadásunk és a tőzsdei művelet eredménye fényében a következő összeget kapjuk. -2 700 000 HUF-50 000 HUF = 2 750 000 HUF Az egy euróra vetített költségünk: -2 750 000/10 000 EUR = -275 HUF A kockázatot mindkét esetben sikerült kivédeni. 6. megoldás: c), mert: Árfolyamkockázat kezelésére szolgáló fedezeti (hedge) ügyletet hajtottunk végre. 7. megoldás: Akkor gondolkodott jól, ha hedge ügyletre gondolt. A lépések sorrendje viszont a fenti példához képest fordított. Első lépés: elad a tőzsdén; második lépés: vesz a tőzsdén. 10. megoldás: Igaz – 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10.; hamis – 2., 9.

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke Beküldendő feladat Ebben a leckében az eddig feldolgozott leckék anyagának ismétlése következik. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 8 óra

A beküldendő feladat célja, hogy Ön számot adjon

• • • • • •

az 1-8. lecke fogalmainak, összefüggéseinek ismeretéről; a definíciók helyes értelmezéséséről; az összefüggések felismeréséről; az esszékérdésre adott válaszában a tanult definíciók összekapcsolásáról, a komplex látásmódról, azaz a külön-külön megismertek együttes alkalmazásáról; annak felismeréséről, hogy ha a rendszer egyik eleme változik, az miként hat a rendszer más elemeire; arról, hogy Ön képes a gondolatait rendezett módon és formában közreadni.

Elsőként egy esszékérdés kidolgozása lesz a feladata. A beküldendő feladat formai követelményei: Word formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5 sortávolság és sorkizárás alkalmazása. A dokumentumot .doc kiterjesztéssel mentse el és e-mailben vagy postán küldje el a tárgy felvételekor megállapodott ütemezés szerint. I. beküldendő feladat

Maximum 3 oldal terjedelemben fejtse ki az alábbi problémakört és megoldását! A fizetési mérleg hosszú idő óta passzív. A devizapolitika ezért célul tűzte ki annak javítását közép-hosszú távon. Fogalmazzon erre meg programot, úgy hogy a javaslatokat, várható változásokat végigvezeti a fizetési mérleg tételein, nem feledkezve meg az esetleges áthatásokról sem! (Elérhető pontszám: 20 pont)

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

II. beküldendő feladat

Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 1. Magyarországon a monetáris politikát a kormány alakítja. 2. A magyar államháztartás egyik alrendszere a központi költségvetés. 3. Magyarországon a nemzetközi pénzforgalmi politika vegyes jellegű rendszer. 4. A forint konvertibilis valuta. 5. A MNB a valutáris kooperáció keretében együttműködik a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF). 6. A fizetési mérleg az egyenlegező tételek nélkül két nagy egységből áll. 7. A kereskedelmi mérleg a tőkemérleg része. 8. Ha a folyó fizetési mérleg passzív, akkor a fizetési mérleg is az. 9. A jelenlegi magyar árfolyamrendszer „csúszó-rögzített” rendszer. 10. A lebegtetés általában ún. piszkos lebegtetést jelent. 11. Az aranydeviza-rendszer a vásárlóerő-paritás elvére épült. 12. A Mundell-Fleming-modell egy kis nyitott gazdaság makrogazdasági alapegyenleteire épül. 13. Kis nyitott gazdaságban a hazai kamatláb egyenlő a nemzetközi kamatlábbal, átlagos kockázatot feltételezve. 14. Kis nyitott gazdaságban a Központi Bank két aktív eszközzel rendelkezik: ez a kamatláb és az árfolyam. 15. A kamatparitás elve a tökéletes piacra épít, így feltételezi, hogy a kamatlábak kiegyenlítődnek és nem hatnak az árfolyamra. 16. A munkanélküliségi ráta az országkockázat mérésének egyik legfontosabb mutatója. 17. A Moody’s legjobb osztályzata az Aaa. 18. A Standard and Poor minősítési rendszerben annak jele, hogy már jelenleg is rendkívül labilis a befektetés és az adó: CC. 19. Magyarország fő devizapiacai a bankközi és a tőzsdei (BÉT) piac. 20. A forward és futures ügyletek határidős deviza ügyletek. (Elérhető pontszám: kérdésenként 1 pont, maximum 20 pont) Visszajelzést szakértő tutorától kap, addig is folytassa a tanulást a következő leckével!

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke A nemzetközi tőkeáramlás csatornarendszere A lecke célja a nemzetközi tőkeforgalmi politika feldolgozása, E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • •

értelmezni és megkülönböztetni a nemzetközi tőkeáramlások hitel és nem hitel csatornáit; definiálni és az előbbi csatornákba besorolni a konkrét tőkemozgásokat; elemezni és értékelni a magyarországi helyzetet.

Olvassa el a tananyagot a 369. oldaltól a 389. oldalig!

Az olvasottak alapján oldja meg a feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Melyek a nemzetközi tőkeforgalom felfutásának okai? a) A Bretton Woods-i rendszer felbomlása. b) Az infláció növekedése. c) A folyófizetési mérlegek fokozódó egyensúlyhiánya. d) A fejlett gazdaságokban ún. kvázi-tőkehiány jelentkezett. e) A belső kamatlábak emelkedése. f) A hidegháború megszűnése. Ellenőrizze válaszát a lecke végén! 2. önellenőrző feladat

Jelölje meg a külső finanszírozás nem „nem hitel” jellegű tételét! a) betét b) kötvény c) portfolió d) segély A helyes választ ezúttal is a megoldásoknál találja.

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa a meghatározásokhoz a megfelelő finanszírozási csatorna nevét! 1. portfolió

a) A Világbank által nyújtott hitel.

2. multilaterális

b) Többféle részvény megvásárlása.

3. értékpapír-típusú

c) Egy cég részvényeinek felvásárlása tulajdonosi szándékkal.

4. közvetlen

d) Magyarország kötvényt bocsát ki Japánban.

A párosítás eredményét a lecke végére lapozva hasonlíthatja össze a helyes megoldással. 4. önellenőrző feladat

Melyik jellemző nem a tőkepiaci integráció következménye? a) A költségvetési deficitek állandósulása. b) A tőkeáramlások hektikus alakulása. c) A nemzetközi monetáris kooperáció szükségessége. d) Kamat és osztalékadó bevezetése. e) A kettős adóztatás kivédésének igénye. f) Az eladósodás veszélye. g) Az IMF létrejötte. A válasz ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! 5. önellenőrző feladat

Miben látja a nemzetközi tőkeáramlás megvalósulását Magyarországon? Írjon példákat! A következő feladat megoldásához segítségül hívhatja a könyvet. 6. önellenőrző feladat


Aktualizálás: BUX-index A BUX-index értéke 2006. X. 5-én 21 994 pont volt. Írja le, mennyi a BUX-index jelenleg? 7. megoldás: A BUX-indexet számos forrás alapján megtalálhatta. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos honlapján a www.bet.hu oldalon az index valós idejű adatként szerepel.

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Az IMF a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok lebontását szorgalmazza és nem a szabad tőkeáramlást. 2. A szabad tőkeáramlással egyes tőzsdék válsága gyorsan tovaterjed. 3. Magyarország a térségben fontos célpontja a tőke mozgásának. 4. A tartós betétlekötés is eszköze lehet a tőkeáramlásnak. 5. A portfolió befektető számára nem fontos a tulajdon megszerzése. 6. A közvetlen tőkebefektető tulajdont vesz. 7. Az infláció terjedése a globalizáció legközvetlenebb pénzügyi jellemzője. 8. A tőkeáramlás közvetlenül segíti a folyó fizetési mérleg egyensúlyba kerülését. 9. Nyitottnak az a gazdaság tekinthető, ahol szabad a tőkeáramlás. 10. Az „adóparadicsomok” léte nem kapcsolódik a tőkemozgások liberalizálásához. Ha válaszait összevetette a megoldásokkal, a lecke végére ért. A nemzetközi tőkeáramlás csatornarendszerének feltérképezése után, a tananyagban legközelebb a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és működésükkel ismerkedhet meg.

52

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a), c), d), mert: A nemzetközi tőkeforgalom felfutása mögött a Bretton Woods-i rendszer felbomlása, a folyó fizetési mérlegek fokozódó egyensúlyhiánya és az a körülmény áll, hogy a fejlett gazdaságokban ún. kvázi-tőkehiány jelentkezett. 2. megoldás: b), mert: A külső finanszírozás nem „nem hitel” tétele a kötvény. 3. megoldás: 1. – b), 2. – a), 3. – d), 4. – c), mert: A portfolió többféle részvény megvásárlása; multilaterális finanszírozásnak a Világbank által nyújtott hitelt nevezzük; értékpapír-típusú finanszírozás pl. ha Magyarország kötvényt bocsát ki Japánban; a közvetlen finanszírozás pedig egy cég részvényeinek felvásárlása tulajdonosi szándékkal. 4. megoldás:a), d), g), mert: A költségvetési deficitek állandósulása, a kamat és osztalékadó bevezetése, valamint az IMF létrejötte nem a tőkepiaci integráció következménye. 5. megoldás: Sok példát találhatott, akár a közelmúltból is. A külföldiek részvényeket, akár egész vállalatokat vásároltak (részvétel a privatizációban), vegyes vállalatokat alapítottak (pl. Opel), hitelt nyújtanak magyarországi vállalkozásoknak és kereskedelmi bankoknak. A tőkeáramlás jellegzetes példái voltak az 1990-es évektől hivatalos segélyként az Európai Unió által folyósított PHARE és a SAPARD pénzek. Tagországként ugyancsak számíthatunk uniós támogatásokra az ún. kohéziós alapból. 8. megoldás: Igaz – 2., 3., 4., 5., 6., 9.; hamis – 1., 7., 8., 10.

53

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Nemzetközi pénzügyi intézmények és működésük Az IMF, az EBDR vagy az EIB nap mint nap szerepelnek a hírekben. Többek között ezek az intézmények szerepelnek majd a mai leckében. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

felsorolni és jellemezni a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményeket; jellemezni a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézmények esetleges kapcsolódásait Magyarországhoz; értelmezni a befolyásolás pénzügyi eszközeit; felsorolni a befolyásolás pénzügyi eszközeinek fő formáit.

Elsőként ismerkedjen meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)! Olvassa el a tankönyv 475-486. oldalait!

Az olvasottak alapján oldja meg az következő feladatokat! 1. önellenőrző feladat1

Válassza ki a helyes választ! Az IMF… a) európai pénzügyi szervezet; b) az Európai Unió bankja; c) nemzetközi (világ) pénzügyi intézet. A helyes definíciót e lecke végén olvashatja el.

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyek az IMF alapelvei a nemzetközi hitelforgalomban? a) Az ügyfélkör korlátozása nélkül nyújt hitelt. b) A hitel feltétele, hogy a folyó fizetési mérleg deficites. c) Az IMF hitel kizár más finanszírozási lehetőséget. d) A hitel nagyságot az ország-kvóta befolyásolja. e) A finanszírozás kedvezményes. f) A hitel swap keretében bonyolódik. Az IMF alapelveit a 2. megoldás alapján, a lecke végén összegezheti. 3. önellenőrző feladat

Jelölje meg a felsorolásban az IMF hitel fajtáit! a) rend(szer)es hitel b) meghosszabbított hitellehetőség c) rendkívüli segítség d) kiegészítő tartalék hitellehetőség e) beruházási hitel f) szerkezetalakító hitel Nézze meg a megoldást a lecke végén! Olvassa el a tananyagot a tankönyv 518-523. oldalain, valamint az 524-535. oldalakon!

Folytassa a tanulást a feladatok megoldásával! 4. önellenőrző feladat

Válassza ki a Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozó valós állításokat! a) A bankok bankja. b) A német jóvátételi fizetések lebonyolítására alakult. c) Az európai központi bankok együttműködési szervezete. d) A pénzügyi kooperáció szervezője. e) Fő profilja hitelgarancia elvek kialakítása. Válaszát a lecke végi megoldással hasonlíthatja össze.

55

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa a felsorolt jellemzőket a megfelelő bank nevéhez! (Ügyeljen arra, hogy egyegy bank nevéhez több állítás is kapcsolható!) 1. IBRD

a) A tagság feltétele az IMF-tagság.

2. BIS

b) A hosszú lejáratú tőkeromlások legfontosabb hivatalos csatornája.

3. EBDR

c) Az Európai Unió által kitűzött célok megvalósítását segíti.

4. EIB

d) Működteti az Európai Beruházási Alapot. e) Működteti a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot. f) Fő részvényese az EIB, az USA és Japán.

A csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással összevetve ellenőrizheti. A nemzetközi pénzügyi intézmények végül is befolyásolják partnereik gazdaságpolitikai céljait, működésüket. 6. önellenőrző feladat

Gyűjtse össze a befolyásolás hat főbb módszerét! A módszerek áttekintése és a válasz ellenőrzése után fussa át még egyszer a kijelölt tananyagrészt, hogy felfrissítse a lecke kulcsfogalmaival kapcsolatos ismereteit. 7. önellenőrző feladat


Aktualizálás: IMF és Magyarország kapcsolata Foglalja össze, mit tud az IMF és Magyarország aktuális együttműködéséről!

56

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Az IMF alakuláskori célja a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok lebontása. 2. Az IMF egyik célja ma a tőkeliberalizáció. 3. Magyarország a rendszerváltás után kapcsolódott az IMF-hez. 4. Az IMF hiteleit dollárban vagy euróban adja. 5. A Világbank valójában egy bankcsoport. 6. A BIS a nemzetközi és pénzügyi kooperáció egyik legfőbb szervezője. 7. A BIS saját tőkéjét aranykészletben tartja. 8. Magyarország 1982-ben lett tagja a Világbank-csoportnak. 9. Az EBRD fő finanszírozási piaca Nyugat-Európa. 10. Az EIB az unió politikájának megfelelően kívülállókat is finanszírozhat. Ha ellenőrizte válaszait, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és működésükkel kapcsolatos ismeretszerzés végére ért. A következő leckében a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról lesz szó.

57

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: c), mert: Az IMF nemzetközi (világ) pénzügyi intézet. 2. megoldás: b), d), e), f), mert: Az IMF a nemzetközi hitelforgalomban az alábbi elveket alkalmazza: - a hitel feltétele, hogy a folyó fizetési mérleg deficites; - a hitel nagyságát az ország-kvóta befolyásolja; - a finanszírozás kedvezményes; - a hitel swap keretében bonyolódik. 3. megoldás: a), b), c), d), mert: Az IMF rend(szer)es hitelt, meghosszabbított hitellehetőséget, rendkívüli segítséget vagy kiegészítő tartalék hitellehetőséget biztosít. 4. megoldás: a), b), d), mert: A Nemzetközi Fizetések Bankja a bankok bankja, mely eredetileg a német jóvátételi fizetések lebonyolítására alakult, és a pénzügyi kooperáció szervezője. 5. megoldás: 1. – a), b); 2. – e); 3. – f); 4. – c), d), mert: Az IBRD esetén a tagság feltétele az IMF-tagság; ez a bank a hosszú lejáratú tőkeromlások legfontosabb hivatalos csatornája. A BIS működteti a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot. Az EBDR fő részvényese az EIB, az USA és Japán. Az EIB az Európai Unió által kitűzött célok megvalósítását segíti, és működteti az Európai Beruházási Alapot. 6. megoldás: 1. elemzés, értékelés, előrejelzés; 2. ajánlás, 3. hitel, 4. kemény befolyásolás, 5. puha befolyásolás, 6. kereszt befolyásolás. 8. megoldás: Az 1990-es években számos kölcsönt folyósított hazánknak az IMF. Az utóbbi időben leginkább a fizetési mérleggel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség kapcsán említhetik együtt a sajtóban az IMF-et és Magyarországot. 9. megoldás: Igaz – 1., 2., 5., 6., 8., 10; hamis – 3., 4., 7., 9.

58

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke Nemzetközi pénz- és tőkepiacok Ebben a leckében átfogó ismereteket kaphat a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

felsorolni, illetve értelmezni a nemzetközi gyakorlatban alkalmazható fizetési eszközöket, módszereket; különbséget tenni a közvetlen és a közvetett finanszírozás között; felismerni a közvetlen és a közvetett finanszírozás eszközeit; jellemezni a részvénypiacot.

A tananyag első kijelölt része háttérinformációként szolgál a témában. Majd az euró- és a részvénypiacokról szóló tananyag következik. Olvassa el az anyagot a tankönyv 542-546., 573-578. és 592-598. oldalain!

Korábban szerzett ismeretei és az olvasottak alapján oldja meg a feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Mivel nem „illik” fizetni a nemzetközi fizetési forgalomban? a) váltó b) csekk c) készpénz d) banki átutalás Válasza ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! 2. önellenőrző feladat

Az alábbi fizetési módszerek alapja a bizalom, a minimális bizalomból indulnak a teljes bizalom felé. Rakja ennek megfelelő sorrendbe és értelmezze is fogalmat! 1. akkreditív 2. előrefizetés 3. céghitel 4. előlegfizetés 5. inkasszó

59

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A helyes sorrendet a lecke végén olvashatja el. 3. önellenőrző feladat

Sorolja be a felsorolt jellemzőket az alábbi két csoport valamelyikébe! a) Piaci alapú finanszírozás;

1. A kontinentális Európára jellemző;

b) Banki alapú finanszírozás.

2. Amerikára jellemző; 3. Feltétele a nagyobb mérvű értékpapírosodás; 4. Hatékonyabb a gazdasági bizonytalanságok kezelésében; 5. A hosszabb távú projekt finanszírozásban hatékonyabb.

A csoportosítás eredményét a lecke végén, a megoldások alapján ellenőrizheti. 4. önellenőrző feladat

Sorolja be az alábbi jellemzőket a következő két rendszer valamelyikébe! a) Külső (finanszírozási és tulajdonosi) rendszer,

1. Hagyományos térsége az USA és az Egyesült Királyság.

b) Belső (finanszírozási és tulajdonosi) rendszer.

2. A kontinentális Európára és Japánra jellemző. 3. A tulajdon szétaprózott részvénytulajdon. 4. Információs és számviteli rendszere kifelé nyitott. 5. A vezetést belső érdekeltségű partner végzi. 6. A tőzsdei eredmény nem játszik fontos szerepet.

A csoportosítás helyes eredményét ezúttal is a lecke végén találja.

60

Szolnoki Főiskola



Pénzügyi jellemzők a GDP%-ban Euró-övezet

USA

Bankbetétek

64,3

60,6

Bankhitelek

108,2

50,7

Kötvények

90,6

148,6

Tőkepiaci kapitalizáció

73,3

138,7

Válaszoljon az alábbi kérdésekre a fenti adatok alapján! a) Melyik a „kedvelt” forrás az EU-ban és melyik az USÁ-ban? b) Hol a legnagyobb az eltérés az EU övezet és az USA között? c) Mi húzódik meg a tőkepiaci kapitalizáció mögött? Következtetései helyességéről a lecke végére lapozva győződhet meg. 6. önellenőrző feladat

Válassza ki a helyes állításokat az euró-részvény piacra vonatkozóan! a) Az EU támogatja a nemzetközi részvényforgalom kialakulását. b) Létrejön egy páneurópai tőzsdeszövetség. c) Külföldi részvény adás-vétele korlátozott. d) Az európai részvénypiac fejletlenebb az amerikainál. e) Nő a szereplők száma. Válasza ellenőrzése után itt az ideje a tananyag ismételt átnézésének. 7. önellenőrző feladat


Aktualizálás: Vásárolhatunk-e Magyarországon külföldi részvényt? Nézze meg egy befektetési rt. kínálatát az interneten! (pl. www.erstebroker.hu)

61

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. 2. A nemzetközi értékpapírpiacok számának a növekedése a 90-es évek jellemzője. 3. Magyarországon a tőzsdék a 90-es években indultak újra. 4. Az euró-zónában a repopiacok integrálódtak. 5. A vállalati kötvény-kibocsátásra a közös valuta nem volt jelentős hatással. 6. Az euró-zónában a tőzsdék egyfajta „brókerklubból” részvénytársaságba mennek át. 7. A részvénypiacok kapitalizációjában az euró-zóna utolérte az USA-t. 8. Az euró-piacok létrejöttében szerepe volt az ún. Q-szabálynak. 9. Az euró-piac legismertebb kamatlába a LIBOR. 10. A banki finanszírozás a nemzetközi pénzpiac fő formája. Ha ellenőrizte, jól ítélte-e meg a fenti állítások tartalmát, a lecke végére ért. A következő leckében az adósságkezelés lehetőségeit és eszközeit tekintheti át.

62

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: c), mert: A nemzetközi fizetési forgalomban készpénzzel nem „illik” fizetni. 2. megoldás: 2. – 4. – 1. – 5. – 3., mert: A bizalmi sorrend a következő: 1. előrefizetés, 2. előlegfizetés, 3. akkreditív, 4. inkasszó, 5. céghitel. 3. megoldás: a) – 2., 3., 4.; b) – 1.,5., mert: A piaci alapú finanszírozás Amerikára jellemző, feltétele a nagyobb mérvű értékpapírosodás, és hatékonyabb a gazdasági bizonytalanságok kezelésében. A banki alapú finanszírozás pedig a kontinentális Európára jellemző, és a hosszabb távú projekt finanszírozásban hatékonyabb. 4. megoldás: a) – 1., 3., 4.; b) – 2., 5., 6., mert: A külső (finanszírozási és tulajdonosi) rendszer hagyományos térsége az USA és az Egyesült Királyság, ahol a tulajdon szétaprózott részvénytulajdon; ugyanakkor az információs és számviteli rendszere kifelé nyitott. A belső (finanszírozási és tulajdonosi) rendszer a kontinentális Európára és Japánra jellemző, ahol a vezetést belső érdekeltségű partner végzi, a tőzsdei eredmény nem játszik fontos szerepet. 5. megoldás: a) Az EU bankhitel-állománya többszöröse az USA-énak, míg az USA-ban magasabb a kötvények és tőkepiaci kapitalizáció nagysága. b) Az eltérés a fenti területeken a legnagyobb. c) A tőkepiaci kapitalizáció a részvényeket jelenti. 6. megoldás: a), b), d), mert: Az EU támogatja a nemzetközi részvényforgalom kialakulását; létrejön egy páneurópai tőzsdeszövetség; az európai részvénypiac fejletlenebb az amerikainál. 8. megoldás: Az interneten való kutatás bizonyára igazolta a választ. 9. megoldás: Igaz – 1., 3., 5., 6., 8., 9.; hamis – 2., 4., 7.,10.

63

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke Az adósságkezelés A világgazdaság szerkezeti átalakulása számos országban – köztük fejlett ipari országokban is – eladósodáshoz vezetett. Vizsgálja meg e lecke keretében az eladósodás lehetséges okait, valamint az adósságkezelés lehetőségeit. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • •

definiálni az adósságkezelés fogalmait; felismerni az adóssághoz vezető típushibákat, az eladósodás tényezőit; ismertetni az ezek kezelésére szolgáló programokat.

A tananyag feldolgozását kezdje az eladósodás lehetséges okainak felderítésével! Olvassa el a tananyagot a tankönyv 602-612. oldalain!


Csoportosítsa a megfelelő fogalomhoz az eladósodás szempontjából döntő területeket, illetve típushibákat! a) Monetáris politika

1. túlzott belső pénzkínálat

b) Költségvetési politika

2. túlzott kormányzati költekezés

c) Árfolyam politika

3. magas belső kamatszint

d) Tőkeforgalmi és hitelpolitika

4. költségvetési deficit 5. túlértékelt valuta 6. túl sok rövidlejáratú hitel 7. kedvezőtlen kamatok a külső finanszírozáshoz 8. irreális árfolyam

A csoportosítás eredményének ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére!

64

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki az eladósodás (nemzetközi) tényezőit! a) A belső cserearány-mutató romlása. b) Az infláció mértékének hullámzása. c) A cserearány-mutató folyamatos romlása. d) A nyílt és durva protekcionizmus. e) Túl sok szabad forrás. f) Az ún. tőkemenekítés. g) A nemzetközi kamatlábak ugrásszerű emelkedése. h) A tőkemozgások liberalizálása. Válasza ellenőrzése után ismerkedjen meg az adósságkezelés különböző módszereivel! Olvassa el a tananyagot a tankönyv a 624-633. oldalain!


Az adósságkezelésnek milyen két formáját különböztetjük meg? Nem is olyan nehéz kérdés. A biztonság kedvéért nézze meg a választ a lecke végén. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki, mit jelent az adósságszolgálat! a) kamatfizetési kötelezettséget b) tőketörlesztési kötelezettséget c) mindkettőt

65

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az adósság szerkezete milyen lehet? Válassza ki a helyes válaszokat! a) lejárati szerkezet b) kamat összetétel c) törlesztési szerkezet d) valutáris szerkezet e) forrásszerkezet f) türelmi idő lehetőségek 6. önellenőrző feladat

Értelmezze az előbbi kérdés helyes válaszait!


Válassza ki a Párizsi Klubra igaz állításokat! a) Csak a hivatalos jellegű hitelekkel foglalkozik. b) Rövid lejáratú hitelt nem ütemez át. c) Az átütemezési tárgyalás többoldalú és nyílt. d) A hitelezők kielégítésének mértéke eltérő. e) Az átütemezések sikerére a Klub nem vállal garanciát. f) A fizetésképtelenséget az IMF igazolja. Ha ellenőrizte válaszát, áttérhet a Londoni Klubbal kapcsolatos kérdésre. 8. önellenőrző feladat

Válassza ki a Londoni Klubra igaz állításokat! a) A két Klub munkája egymástól független. b) A Klub a problémás hitelt refinanszírozza. c) A magánforrásokból származó hiteleket ütemezi át. d) A tárgyalást megelőzi az IMF-fel történő „stand by” megállapodás. Ha szükségét érzi, a kulcsfogalmak összegyűjtése előtt most is átfuthatja még egyszer a kijelölt oldalakat.

66

Szolnoki Főiskola


Távoktatás



Aktualizálás: Magyarország adósságállománya Töltse ki az alábbi táblázatot! Magyarország adósságállománya 2…… évben Adósságállomány összesen Ebből államadósság

Vonjon le néhány következtetést a talált adatokból! Ha ellenőrizte megoldása helyességét, már csak a zárófeladat vár Önre. 11. önellenőrző feladat

Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. A „stand by” készenléti hitel megállapodás. 2. A belső felhasználás például a fogyasztás növekedése is. 3. Az eladósodásnak csak gazdasági okai vannak. 4. A hitelek átütemezése nem oldja meg az adósságkezelés problémáit. 5. Egyoldalú vagy burkolt átütemezés is előfordul. 6. Az ún. Párizsi Klub a hosszú lejáratú hitelekkel foglalkozik. 7. Az ún. Londoni Klub rövid lejáratú ügyletekkel foglalkozik. 8. Az eladósodás vizsgálatánál különbséget kell tenni az állam és a vállalati szféra adóssága között. 9. A valuta erősödése csökkenti a törlesztő rész terhét. 10. A forrásszerkezet a hivatalos és a magán hitelekre utal. Megoldása ellenőrzésével a lecke végére ért. Az utolsó leckében az euró-rendszerről szerezhet ismereteket.

67

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) – 1., 3.; b) – 2., 4.; c) – 5., 8.; d) – 6., 7., mert: A túlzott belső pénzkínálat és a magas belső kamatszint a monetáris politika következményei. A túlzott kormányzati költekezésért és a költségvetési deficitért a költségvetési politika felelős. A túlértékelt valuta és az irreális árfolyam az árfolyam politika révén jöhet létre. A túl sok rövid lejáratú hitel és a külső finanszírozáshoz kedvezőtlen kamatok pedig a tőkeforgalmi és hitelpolitika oldaláról jelentenek veszélyt. 2. megoldás: c), d), f), g), mert: Az eladósodás (nemzetközi) tényezői: a cserearány-mutató folyamatos romlása; a nyílt és durva protekcionizmus, az ún. tőkemenekítés és a nemzetközi kamatlábak ugrásszerű emelkedése. 3. megoldás: Nemzeti és nemzetközi. 4. megoldás: c), mert: Az adósságszolgálat kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettséget egyaránt jelent. 5. megoldás: a), d), e), mert: Az adósság szerkezete lehet lejárati, valutáris vagy forrásszerkezetű. 6. megoldás: A lejárati szerkezet különböző lejáratot jelent; a valutáris szerkezet alatt azt értjük, hogy a hitel vagy adósság többféle valutában van; forrásszerkezet szempontjából pedig a hitel forrása lehet a magán hitelnyújtó vagy hivatalos hitelező. 7. megoldás: a), b), e), mert: A Párizsi Klub csak a hivatalos jellegű hitelekkel foglalkozik; rövid lejáratú hitelt nem ütemez át; az átütemezések sikerére a Klub nem vállal garanciát. 8. megoldás: c), d), mert: A Londoni Klub a magánforrásokból származó hiteleket ütemezi át; a tárgyalást megelőzi az IMF-fel történő „stand by” megállapodás. 10. megoldás: Reméljük, azt tapasztalta, hogy az adósság mértéke csökkent. 11. megoldás: Igaz – 1., 2., 5., 8., 10; hamis – 3., 4., 6., 7., 9.

68

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke Az euró-rendszer Magyarország tagja kíván lenni az euró-rendszernek. Ezért is fontos, hogy Ön tisztában legyen az euró-rendszer fejlődésével, az integráció alapelveivel. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • •

felsorolni ezen integráció alapelveit, fejlődési állomásait; különbséget tenni az EMS és az EMU között; felsorolni és értelmezni a konvergencia kritériumokat; egyszerűbb kapcsolódó feladatokat megoldani.

Olvassa el a tankönyvből a 638-661. oldalakat!

Az olvasottak alapján oldja meg a feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Párosítsa az összetartozó kategóriákat! a) dollár

1. IMF

b) SDR

2. EMS

c) ECU

3. EMU

d) euró

4. aranydeviza-rendszer

A párosítás eredményét a lecke végén olvashatja el. 2. önellenőrző feladat

Melyik város adja a nevét az euró-rendszerhez? a) Utrecht b) Edam c) Maastricht d) Strassbourg

69

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja fel az öt konvergencia kritériumot! Válaszát a lecke végére lapozva ellenőrizheti. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki, milyen eszközökkel működteti az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere az euró-rendszer monetáris politikáját! a) Az árszínvonal változásának jövőbeni prognosztizálása. b) Az M3 referenciaérték meghatározása. c) Kötelező tartalék meghatározása. d) Jegybanki rendelkezésre állás egynapos hitelekre, betétekre. e) Kamat maximalizálás. f) Nyíltpiaci műveletek a pénzpiacon.


Jelölje meg a konvergencia kritériumokkal szembeni legfőbb kritikai érveket! a) Statikusak; b) Nem szerepel a kritériumok között a reálszféra. c) Túlzott állami beavatkozást igényelnek. d) Nem foglalkozik a fizetési mérleg helyzetével. e) Betartásuk fékezi a növekedést. f) A foglalkoztatottság megítélése hiányzik. Ellenőrizze válaszai helyességét! 6. önellenőrző feladat

Jelölje meg a repo ügyletekkel kapcsolatos igaz állításokat! a) Az aktív repo alapvetően betétügylet. b) A passzív repo alapvetően hitelügylet. c) A repo ügyletekben értékpapír mozgás is van. d) A repo azonnali és határidős ügylet. e) A Központi Bank a repo ügyletekben forrást von ki a gazdaságból.

70

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Végezze el a számítást az alábbi tényezők alapján! Ön egyben visszafizetendő euró-kölcsönt vett fel az alábbi kiindulási jellemzőkkel: •

a futamidő 1 év

•

a hitelösszege euróban 1000

•

1 euró = 260 HUF

•

a változó kamat 4%

Mekkora az Ön vesztesége, ha lejáratkor •

1 euró = 275 HUF

•

a kamat 4,25%

a) Mennyi a kiindulási feltételek alapján a visszafizetés összege HUF-ban? b) Mennyi a tényleges feltételek alapján a visszafizetés összege HUF-ban? c) Mekkora a „veszteség”? Ha szükségét érzi, a definíciók összegyűjtése előtt lapozza át ismét a kijelölt tananyagrészt! 8. önellenőrző feladat


Aktualizálás: Magyarország és a konvergencia kritériumok Mutassa be Magyarország aktuális állapotát a konvergencia kritériumok teljesítésében! Referencia

Magyar adat

Infláció Költségvetési hiány

3%

Államadósság

60%

Hosszú távú kamatláb

9. megoldás: Csak reménykedhetünk, hogy válasza pillanatában Magyarország egyre közelebb került a referenciaadatokhoz.

71

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állapítsa meg, melyik megállapítás igaz (I), illetve hamis (H)! 1. Az ECU az euró számlapénz változata. 2. Az euró egy valutakosár. 3. Az euró fő formája a készpénz. 4. Magyarországon lehet euróval fizetni. 5. Az euró alapú hitel kockázata a kamat és az árfolyam változása. 6. A forint árfolyama az euróhoz rögzített ± 15%-os sávval. 7. Az EU tag, tagja az EMU-nak is. 8. Az Európai Központi Bank elsődleges monetáris célja az árstabilitás. 9. A nyíltpiaci műveletek fontos eleme a repo. 10. Az euró-rendszer tagjai nem mindig felelnek meg a konvergencia kritériumoknak. Ha ellenőrizte megoldásait, a leckének és egyben a kalauznak is a végére ért. A tantárgyat záró írásbeli vizsga előtt ismételje át a tananyagot. Az ismétléshez segítségül hívhatja a leckék során megoldott tesztfeladatokat, az Ön által menet közben összeállított szószedetet (kulcsfogalmak), az aktualizált adatokat és a leckék utolsó feladataként szereplő, igaz-hamis állításokat tartalmazó teszteket is. A vizsgához sok szerencsét kívánunk!

72

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. – b), 2. – c), 3. – d), 4. – a), mert: Az SDR az IMF által bevezetett nemzetközi hiteleszköz. Az EMS egyik fő pillére az ECU, az árfolyamrendszer alapja, jegybanki intervenciós és hiteleszköz, valamint a tagországok közötti elszámolási egység. Az EMU harmadik szakaszában került sor a közös valuta, az euró bevezetésére. Az aranydeviza-rendszerben az elszámolás dollárban történik. 2. megoldás: c), mert: Az euró-rendszer „névadója” Maastricht. 3. megoldás: Az ún. konvergencia kritériumok a következők: 1. Az infláció nem lehet több mint a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagország inflációja plusz 1,5%. 2. A hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékkal haladhatják meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam hasonló mutatóinak átlagát. 3. Az államháztartási deficit nem lépheti túl a GDP 3 százalékát. 4. Az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát. 5. Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valutának bizonyítania kell árfolyam-stabilitását. Erre a legmegfelelőbben az új európai árfolyam-rendszer (ERM-II) tagjaként van lehetőség. 4. megoldás: c), d), f), mert: Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere az alábbi eszközökkel működteti az euró-rendszer monetáris politikáját: - kötelező tartalék meghatározása; - jegybanki rendelkezésre állás egynapos hitelekre, betétekre; - nyíltpiaci műveletek a pénzpiacon. 5. megoldás: b), d), f), mert: A konvergencia kritériumokkal szembeni legfőbb kritikai érvek: - nem szerepel a kritériumok között a reálszféra; - nem foglalkozik a fizetési mérleg helyzetével; - hiányzik a foglalkoztatottság megítélése. 6. megoldás: c), d), mert: A repo ügyletekben, melyek azonnali és határidős ügyletek, értékpapír mozgás is van. 7. megoldás: a) 270 400, b) 286 688, c) 16 288 10. megoldás: Igaz – 4., 5., 6., 8., 9., 10.; hamis – 1., 2., 3., 7.

73

Szolnoki Főiskola


74

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


75

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


76

Távoktatás

Nemzetközi pénzügyi műveletek tantárgyi kalauz

Recommend Documents