A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 28.
FRÁTER JÁNOSNÉ
„NEMZETI RÉSZVÉT EMELTE" 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját 100 YEARS SINCE THE CONSTRUCTION OF THE HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES' BUILDING; WAS BEGUN
BUDAPEST, 1962
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PURLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 28.
F R Á T E R JÁNOSNÉ
„NEMZETI RÉSZVÉT EMELTE" 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját 100 YEARS SINCE THE CONSTRUCTION OF THE HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES' BUILDING WAS BEGUN
BUDAPEST. 1962
Különlenyomat a Magyar T u d o m á n y 1962 júniusi számából
Száz esztendeje áll a Lánchíd közelében a Magyar Tudományos Akadémia palot á j a , homlokzatán a felirattal: „Nemzeti részvét emelte". A két létesítmény örök szimbóluma a több évszázados kulturális és gazdasági elnyomásból éledő magvai' nép tudom á n y - ós alkotóvágyának, ö n t u d a t r a ébredésének. I. A Magyar Tudományos Akadémia közadakozásból alakult. Az alapítók adományaiból fedezte költségeit, gondoskodott — célkitűzéseinek megfelelően — „a tudom á n y o k ós szópmívószségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésóről''. Saját háza azonban nem volt. Hivatalát hosszú éveken át bérelt helyiségekben t a r t o t t a fenn. Az abszolutizmus első idejében különösen szorult anyagi helyzetében s a j á t épület emelésére nem is gondolhatott . A palotaépítés gondolatának kibontakozása körülbelül egybeesik az Akadémiának a szabadságharc u t á n i bénultságból való feleszmélésével, a nemzeti mozgalmak fellendülésével. Az 1858. nov. 22-én t a r t o t t akadémiai összes ülésen hangzott el Toldy Ferenc t i t o k n o k indítványa arra vonatkozóan, hogy Kazinczy Ferenc születésének százados ünnepét méltó keretek között ünnepelje meg az Akadémia. Ez volt a kezdete azoknak a megmozdulásoknak, amelyekben kifejeződött a magyar nemzet tiltakozása az osztrák elnyomás ellen. E b b e a keretbe tartozik az Akadémia házépítésére indult hazafias mozgalom is, amelynek eredményeképpen az Akadémia egy 828 561 F r t - b a kerülő s a j á t h á z a t építhetett. E z é r t az akadémiai palotaépítés története Rzervesen hozzátartozik az Akadémia történetéhez. A palota építésére indított g y ű j t é s előtörténetéhez tartozik, hogy 1857-ben cikksorozat indult a Magyar Sajtóban. A cikksorozat szerzője ismertette az Akadémia addigi működését ós részletes kimutatást közölt az alapítástól a tőkére befolyt adományokról. Arra buzdította az olvasókat, hogy adakozzanak az Akadémia számára. A cikksorozatot valószínűleg Török J á n o s írta, aki előzőleg 1855-ig a Magyar S a j t ó szerkesztője volt. Az adakozásra való felhívást a többi lapok is á t v e t t é k , sőt k o n k r é t a d o m á n y o k is születtek. A Vasárnapi Újság (1857. 27. sz.) Politikai Újdonságok c. r o v a t á b a n m á r hírt is adott a megindult g y ű j t é s első eredményeiről. A Magyar S a j t ó által kezdeményezett g y ű j t é s az Akadémia akkori vezetői szerint, elhibázott lépés volt. Eötvös József alelnök 1857. július 13-án, Dessewffy Emilhez írt levelében azt írja erről: ,,A Magyar S a j t ó n a k fellépése egyike a legnagyobb ügyetlenségeknek melyeket elkövetni l e h e t e t t . . Alig nyolc hónap múlva mégis Dessewffy Emil kezdeményezte a palotaépítési mozgalmat. 1858. március 19-én az Akadémia rendkívüli összes ülésén olvassák fel az alábbi levelét: „Tekintetes Akadémia.! Testvér b á t y á m Dessewffy Aurél halála u t á n n é h á n y évvel barátai és tisztelői közül többen elhatározták, emlékének egy irodalmi díszművet szentelni ós a n n a k jövedelmét hazai közcélra fordítani. Igv keletkezett a Koszorú gr. Dessewffy A. emlékének. . . Örömömre szolgál egyszersmind értesíthetni a Tekintetes Akadémiát, hogy az aláírók ezen tiszta jövedelmet a magyar tudós társaság igazgató tanácsa rendelkezése alá bocsátani határozták, azon ó h a j t á s kijelentése mellett, hogy az szolgáljon magkövéül azon alapnak, melyet reményük szerint a hazafiak adakozása öszve fog m a j 1
MTA K é z i r a t t á r Tört. ívrét 253.
3
dan állítani azon céllal, hogy a k a d é m i á n k , feladásához ós magunkhoz illő saját épületében székelhessen. . . Tulajdonítsa kérem a Tekintetes Akadémia a felebbi értesítés okozta örvendetes b e n y o m á s n a k , ha magamhoz ragadom az alkalmat, miszerint első lehessek, ki az aláírók nemes p é l d á j á t követhetem. Jelentem ennek folytán, hogy szándékom megkérni a Tisztelt Igazgató Tanácsot, miszerint tőlem háromezer pengő forintnak, évenként ezerével lefizetendőnek, felajánlását elfogadni és megengedni méltóztassék, hogy azok hovafordítására nézve, a „ K o s z o r ú t " közrebocsátott aláírók felebb kifejezett óhajtásához csatlakozhassam ," 2 Ugyanennek az évnek augusztusában b. Sina Simon görög származású bankár és földbirtokos tesz 80 ezer ft-os a l a p í t v á n y t a palota építésére: ,, Alapító -levél. Azon meleg részvétemet, mellyel a m a g y a r nemzeti míveltség s tudományosság ügye, és az ezen szent célok előmozdítására h i v a t o t t m a g y a r akadémia iránt viseltetem, tettleg is bebizonyítani ó h a j t v á n s kiindulva azon szempontból, miszerint kívánatos, hogy az említett m a g y a r tudományos anya-intézet saját állandó lakhellyel bírjon, hol nemes munkálkodását, kényelmesen folytathassa s gyűjteményeit biztosan elhelyezhesse: következő a l a p í t v á n y t teszek: 1. Ezennel az alapítók sorába lépek nyolcvanezer pengő forinttal úgy, hogy ezen összeget nyolc éven á t , évenként tíz-tízezer pengő f o r i n t j á v a l fogom az akadémia pénzt á r á b a lefizetni. 2. Az első tízezer forintnyi le fog fizettetni általam folyó 1858. évi november 1 -én, s a többi részlet az a z u t á n következő hót éven keresztül szinte évenként november 1-én mindaddig, míg a nyolcvanezer forint t ő k e befizetve lesz. 3. A hátralevő részletektől száztóli ötös k a m a t o t fogok fizetni. 4. K í v á n o m pedig, hogy ezen a l a p í t v á n y o m k a m a t a i v a l együtt kizárólag az akadémia épületére fordítassák, melyben hogy az Akadémia sokáig virágozzék ós nemes rendeltetésének m i n d inkább és sikeresebben megfeleljen, lelkem legbuzgóbb vágyainak egyike. Bécs, a u g u s z t u s 14-én 1858. Báró Sina Simon" 3 Az óv végén, december 18-án az Akadémia X X I I . ülésén az Igazgató Tanács a következő h a t á r o z a t o t hozza: „Miután egy akadémiai ház szerzésére több ezernyi f r t . a j á n l t a t o t t s a b. Sina Simon úr 80 ezer f r t n y i alapítványán kívül, e célra a jelenlegi házbér tőkéje is fordítható, ez ügy ú j r a szőnyegre korült, s b i z o t t m á n y küldetett ki a másodelnök, s gr. Károlyi György ós Deák F e r e n c igazgató tagokból álló mely az iránt kéretik tudósítást adni a közelebbi igazgatósági gyűlésnek: lehet-e ós célszerű-e a mostani viszonyok közt ez ügyet életbe léptetni, s m i m ó d o n lehetne az akadémia tőkéjének általában s különösen a házépítési alapnak nevelését eszközölni." 4 A határozat végrehajtása h ú z ó d o t t . Csak 1859. október 28-án Dessewffy elnök kezdeményezésére k e r ü l t újból előtérbe. Az Igazgató Tanács iilési jegyzőkönyve erről a következőket m o n d j a : ,,A Mélt. E l n ö k ú r kiemelvén az Akadémia eddigi munkásságának kétségbe vonhat a t l a n szép sikerét, kiemelvén, hogy a n a p o n k é n t növekedő munkásság folyvást nagyobb anyagi erőt igényel, sürgető szükségnek m o n d á egyszersmind, hogy a tudományos tárgyalásokat annyira háborító lármás helyről, hol e fölött az akadémia nagybecsű könyvgyűjteménye m a h o l n a p r a k t á r n a k is szűk helyiségre van egybehalmozva, valahára kényelmesebb s a nemzeti intézet méltóságának megfelelő, s a j á t lakába költözzék. Megannyi tekintet, melyeknél fogva mind az Akadémia alaptőkéje növelésére, mind a házépítésre szükségesnek l á t j a Mélt. Elnök úr ú j a b b adományok gyűjtését, mire nézve a nemzet közelebb is n y i l v á n í t o t t buzgalmát tekintve, az időt is alkalmasnak véli. Indítványozá ez okból, hatalmaztassék föl az Elnökség, hogy m a g á n ú t o n minél többeket szólíthasson föl, járulni az érintett nemes célok előmozdításához. A fölhívás eredményéről kötelességének ismeri az Elnökség az Igazgatóságot a n n a k idején értesíteni, s akkor lenne aztán eldöntendő, kész h á z a t vegyen-e az Akadémia, vagy m a g a építessen teljesen célszerű és díszes épületet. Ezen elnöki előterjesztés köz helyesléssel fogadtatván az Elnökség annak mielőbb foganatba vételére azonnal fölkéretett." 5 2
Akadémiai É r t e s í t ő 1858. 159. 1. MTA K é z i r a t t á r , feldolgozás a l a t t álló építési iratok; a továbbiakban E p . ir. Akadémiai l g . t a n . jegyzőkönyvek 1858. 5 Akadémiai l g . t a n . jegyzőkönyvek 1859. 3
4
4
Dessewffy elnök nagy lendülettel látott m u n k á h o z . Még ez év végén megkezdte az aláíróívek szétküldését, amelyekben egyrészt a palotaépítósre, másrészt az Akadémia tőkéjének növelésére szólított fel. Többféle f o r m á t u m ú aláírási ív készült, aszerint, hogy az adományozó készpénzben egyszerre, vagy részletekben ós kötvényekben kívánta az a j á n l o t t összeget utalványozni. Ezeken kívül a tőkére alapító leveleket is kibocsátottak. Összesen kb. 3 ezer aláírási ívet küldtek szét, amelyek közül kb. ezer m a is megtalálható az Akadémia K ö n y v t á r a Kézirattárában. 6 1860. j a n . 2-án az Akadémia összes ülésében Dessewffy jelenti az aláírások megindítását és a kezdeti eredményeket. 7 E t t ő l kezdve tömegessé válik az adakozás. A társadalom minden rétegéből érkeznek felajánlások, a d o m á n y o k a palota építésére és a tőkére. Az ismert főurak, mágnások, alkotók adományai mellett megtaláljuk az egyszerű emberek filléreit is. Ebben az időben (1860 —61-ben) szinte „becsületkérdéssé, a lovagiasság törvényévé lett a Magyar Akadémiára adakozni" í r j a Tóth Lőrinc, az Akadémia akkori pénztárosa. 8 A n a g y m é r e t ű nemzeti adakozás adatai eddig is ismertek voltak. 9 E helyen azokból a levelekből ós gyűjtési ívekből m u t a t u n k be n é h á n y a t , amelyekben az ország lakosai a társadalom minden rétegéből siettek az Akadémia segítségére. 1860. jan. 23-án a Philosophiai törvény- és t ö r t é n e t t u d o m á n y i osztály ülésén felolvassák Korányi Frigyes akkori nagykállói körorvos — a későbbi híres orvosprofesszor — Tóth Lőrinchez írt levelét, amelyet az általa g y ű j t ö t t adományokhoz mellékelt. „Tekintetes U r ! Hazánk nyomasztó körülményeinek hatása n á l u n k Szabolcsban, hol a társasági szellem és az ezzel járó vendégszeretet azelőtt példabeszédes volt n a g y mérvben m u t a t kozott ezen jellegek csökkenésében: s bár az utóbbi idők lendülete folytán a jégkéreg
^-/t
/ / /
/
/vt a
<' -
*
?
,
*>J
&
• s •
^
j ^ r
/
£
,
c" 1. Korányi Frigyes levelének utolsó sorai melyot visszavonuló óvakodás ós rendkívül kedvezőtlen anyagi viszonyok reánk erőszakoltak, nagyot o l v a d t : mégis hiányoznak a t ö m b ö k n e k irányadó tekintéllyel bíró középpontjai. 6
É p . ír. Akadémiai Értesítő U. F . 1860. 1. k ö t . 61. 62. 1. Vázlatok a MTA félszázados történetéből 1 8 3 1 - 1 8 8 1 . „G. Dessewffy Emil s az Akadémia p a l o t á j a " Ak. kiad. 151. 1. 9 Uo. 151. 1. ós Akadémiai Értesítő Ű j f. (A sorozat) 1860. 62., 6 4 - 6 6 . 1. 7
8
5
Csak ennek tulajdonítható, hogy midőn az egész hon lelkesült Kazinczy ünnepek által a d á jelét a nemzeti öntudat és művelődós h a t a l m a s emelkedésének, n á l u n k Szabolcsban ily ü n n e p nem jött létre. Részvét ós honszeretet hiányának v á d j a Szabolcs megyét nem érheti, m e l y mindig első sorban állott ott hol a hazai érdekek t e t t e k e t igényeltek, mely m á r két év előtt elsőként az országban jelenté ki, miszerint Magyarhon méltóságával nem fér öszve hogy a magyar t u d o m á n y o s Akadémia béres házban, alig f ö l k u t a t h a t ó l a g legyen elhelyezve, ós egy akadémiai épület létrehozására dacára a szigorú időknek már akkor n é h á n y ezer forintot áldozott. E z ú t t a l van szerencsém a Tekintetes U r n á k a mellékelt aláírási ív másolatot 303 o. ó. forint és 3 d b . arannyal küldeni, mely öszveget a benn foglaltak a Kazinczy évszázados ünnepély iránti részvét tanúsításául írtak alá azon óhajtással, hogy a z t a magyar tudományos Akadémia a hazai történelmi irodalom fejlesztésére bölcs belátása szerint használja föl. Az eredeti aláírási íven még v a n n a k be ném fizetett bejegyzések, mihelyt befizetettnek: pótlólag el fogom küldeni. Hazafiúi tisztelettel vagyok a Tekintetes U r n á k alázatos szolgája Nagykálló, IS. T. 1800. dr. K o r á n y i Frigyes Esedezem a n y u g t á t oly a l a k b a n kezemhez j u t t a t n i , hogy általa m a g a m a t az egyes aláírók irányában igazolhassam." 1 0 (L. 1. ábra.) Nagyszerű eredménye volt a korabeli lapok: Pesti Napló, Vasárnapi Újság, Delejtű s t b . lelkesítő cikkeinek. Királyi Pál, a Pesti Napló szerkesztőjének gyűjtőivón — amelyen t ö b b mint 18 ezer ft. gyűlt össze — szerepelnek adományaikkal Greguss Ágost, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Csengery Antal és más neves személyiségek is. összegszerűen nem sok az a 100 f t . 17 k r a j c á r , amit az ózdi vasgyár 190 m u n k á s a a d o m á n y o z o t t . Ez a krajcárokból összegyűlt a d o m á n y mégis meggyőzően bizonyítja, hogy az a b b a n az időben még kisszámú, kevés jövedelmű üzemi munkások megbecsülték a magyar t u d o m á n y t és fontosnak t a r t o t t á k támogatását . A Rimamurányvölgyi Vasmű Egylet tisztjeinek ós munkásainak, v a l a m i n t a nyomdászok adakozása is ugyanerről t a n ú s k o d i k . (L. 2. ábra.) A gyári munkássághoz csatlakoztak n a g y számmal a céhek dolgozói is. A debreceni I p a r k a m a r a gyűjtőívén m e g t a l á l h a t ó k : a húsfüstölő-, tímár-, kalapos-, gubás-, gombkötő- s t b . céhek adományai. Galgóczy Károly akadémiai lev. tag, az Iparosok L a p j a szerkesztője í r j a a következő sorokat: „Tekintetes Akadémia ! Folyó febr. 8-ával 34. o. é. forint érkezett hozzám következő sorok kíséretében: «Az egri kovács és kerékgyártó egyesület, összesen 9 tagból álló ezéh,múlt évi dec. 18.-án t a r t o t t közgyűlése egyhangú h a t á r o z a t a folytán 20 forintot rendelt a czéhpénztárból a magyar a k a d é m i a palotájára kiszolgáltatni, ehez ugyanazon czéh egyes tagjai még 10, a mesterek példás hazafiúi érzelme által fellelkesült segédek pedig heti bérükből összet a k a r í t g a t o t t 4 f t - o t tettek. Ezen a nemzet a m a kérdéses közszükségének pótolására szánt összesen 34 o. é. forintot azon kéréssel küldi a nevezett czéh egyenesen a tekintetes szerkesztőséghez, hogy azt illető helyére j u t t a t n i szíveskedjék. Költ Egerben, febr. 8. 1860. Lieszkowszky József.» Annál örömestebb teljesítem az ekkép hozzám j u t o t t pénznek a tekintetes akadémia pénztárába áttételiben kötelességem, minél szebb bizonysága e hazafias adakozás annak, hogy a tudományosság iránti részvét az általam vezetett Iparosok lapja közönségeiben is szépen éledezni kezd." 1 1 P á n t z e l J á n o s csizmadia céhmoster í r j a Esztergomból ugyancsak Károly, az Iparosok Lapja szerkesztőjének:
Galgóczy
„Tekintetes Szerkesztő Ur ! Valamint egyéb ügyfelei, úgy ón is b á t o r k o d o m a Tekintetes Szerkesztő Ur a j t a j á n kopogtatni. Ugyanis, a múlt n a p o k b a n t á r s a i m m a l czéhgyűlést t a r t v á n , a többi közt megpendítem az országszertei adakozásokat a m a g y a r akadémia házára. E legszentebb 10 11
É p . ir. É p . ir.
6
/ c Prp/é
iV
^/rjr
Yt
.(,
.PCi'rvH
/
/ /
P/t/'/í'fft /'
/
i
jC/* /'
'
/ / y •. / / / t/j^/tecÁ
/ Yy* W"
Y/
2. Nyomdai dolgozók adakozása céltul részvétetlen maradni mi som a k a r t u n k , s így közös megogyozósscl 20 osztrák ftcsekély tartalmú pénztárunkból küldeni határoztunk, hogy majd egykor, ha azon nemzeti nyelvünk intézetének épületét díszben l á t a n d j u k , elmondhassuk, hogy volt nekünk is szerencsénk, legalább egy követ hozzá é l e s z t h e t n ü n k . . . 1 2 Beküldték adományaikat a városok, intézetek, testületek, iskolák is. Értékben Pest város adománya az elsők közé tartozik. A felső Dunasoron levő t ö b b mint 1300 négyszögölnyi telkét ajánlotta fel az Akadémiának, felét ingyen, felét kedvezményes áron. Adománya akkori értékét 180 ezer forintra becsülték. .Jászberény váro.s parasztsága 1000 ft-al járult a palota építéséhez. Szily Kálmán — a későbbi akadémikus és akadémiai könyvtárigazgató, akkor bécsi műegyetemi hallgató — az egyetemen tanuló magyar ifjúság adományait g y ű j t ö t t e össze ós küldte el Tóth Lőrincnek az alábbi levél kíséretében: „Különösen tisztelt Tekintetes Ur ! Örömtől dagad az ember keble, ha ama lelkesedettségre ós áldozatkészségre gondol, mellyel ú j a b b időkben a magyar nemzet minden hazai ügyet fölkarol. Sokan ezt azon :
É p . ir
7
visszahatásnak t u l a j d o n í t j á k , melyet a féltett nemzetiség elnyomatása gyakorol. Meglehet: ón azonban a véleményben vagyok, hogy m i n d i n k á b b a m a fájdalmas de egyszersmind buzdító t u d a t r a vergődünk, hogy a létünk századok mulasztásait a jelen csak hatványozott erővel p ó t o l h a t j a vissza. E m l í t e t t e m áldozatkészségnek legszebb példája az melyet a nemzet a p r a j a n a g y j a a Magyar Akadémia háza iránt tanúsít. Az ország minden része, minden nemzetisége, minden felekezete v a n ez adakozásban képviselve. Ily általános lelkesed cttségben, valój á b a n szégyennek kellett volna t a r t a n o m , ha a technikus ifjúság, melynek t a g j a vagyok, ez adakozásokban részt nem veendett. E gondolattól és a szent céltól lelkesítve, g y ű j t e n i kezdtem p á l y a t á r s a i m közt, az eredmény azonban, az igazat megvallva, várakozásaimat jóval fölülmúlta. S így a bécsi műegyetemi m a g y a r ifjúság újólag megjelen a Magyar Akadémia színe előtt m e g t a k a r g a t o t t filléreivel. Adakozásunk az Akadémia p a l o t á j á r a 25Ü f t o t teszen ki, mely összeget Tekintetes U r n á k ezennel van szerencsém átszolgáltatni. A fölöző 5 f t . egy itt lakó, becsületes magyar embernek Lednitzky I s t v á n csizmadia-mesternek a d o m á n y a , ki megtudván, hogy a palotára g y ű j t ö k , fölkeresett és az 5 forintot ezen szavakkal adta át: „Sohasem mernék arra a házra nézni, ha építtetésében nem lett volna r é s z e m . " Mély tiszteletem kifejezése u t á n , m a r a d t a m Tekintetes U r n á k
alázatos szolgája 3 Szily K á l m á n " 1
Bécs, Máitius 15. 1800.
Akadémiai Akadémiai téke Oregb: Ifcit építésre | «ére Auiitr. ÍTl ff. AüSífr. frí fí. \
Bi> j Sfaji ; Év p
V\
• • / / / <
-
-
I JtyX/r
!
V
)•
/ M í
I I
Z.
Il
i v,
•
X-
' > f /
/C1' (•
A
'
l C t,
C í f A
V,
X fci v'
* it
°
A a / é t r r " / p 3. Iparosok és „számadó birkások" a d o m á n y a
Dapsy Vilmos rimaszombati ügyvéd 3.111 f t . összegű gyűjtőívén szerepelnek a rimaszombati r e f o r m á t u s gimnázium tanárai, akik közül többen ekkor Mikszáth Kálmánt is nevelték: Severlay K á r o l y 3 ft., Terray Károly 5 fr., Tóth József 3 ft., Szeremley Károly 3 f t . , Baksay I s t v á n 3 f t . , Miklovics György 4 ft., F á b r y J á n o s 5 f t . Az Akadémia dísztermének mahagóni fából készült ajtói és falburkolata emlékeztet arra, hogy a hazának távolbaszakadt fiai is segítettek a palota szépségének és értékének emelésében. A Mathematikai- és természettudományi osztály tizenegyedik 'Ép.
8
ülésén 1864 m á m . 21.-ón a „titoknok, P á k h Albert levelező tag közlése folytán, előterjeszti László Károly Mexicóban élő hazánkfia leveléből a következő sorokat : San J ü a n Bautista, Tabasco, Mexieo. nov. 7. 1863. Társam Nemegyei M. Bódog és én egy pár tonna finom mahagóni fát a k a r u n k küldeni a Magyar Akadémia p a l o t a építésére, m i n t résziinkrőli csekély a d o m á n y t . . . " I 4 Az adakozásból az Akadémia tagjai közül az egyik legnagyobb részt nagy orvosprofesszorunk, Balassa J á n o s vállalta, aki a szabadságharcban viselt tisztségéért korábban börtönbüntetést k a p o t t . Gyűjtőívón ő maga 2500 ft-ot a j á i d o t t fel és összesen 4450 f t . ás 10 a r a n y a t g y ű j t ö t t . A kézirattárban található levelében Balassa professzor a következőket írta Eötvös Józsefnek: „Méltóságos Báró, Igen tisztelt Magyar akadémiai Alelnök Ur. Hogy a hazában a szakirodalom is felvirágozzon, ós hogy általa az ösmeret és nemzeti tudományosság g y a r a p o d j a n a k : egyebeken k í v ü l szükségesnek látszik a vállalkozó irodalmi erőknek tekintélyes részről való pártolása és támogatása. Honnét indulhat inkább ki tekintélyes pártolása hazai tudományos műveleteknek mint a Magyar Tudományos Akadémiától? — Ez a szellemi tevékenységnek buzdítására, — ez a hazai t u d o m á n y o s munkálkodásnak érlelésére van hivatva. — Azonban a t u d o m á n y o s buzgalom és mozgalomnak zsenge kora, hogy felserdüljön, tényleges támogatást is igényel. — A külföldnek m i n d e n hírnevesb Akadémiái olyan vagyorii erők fölött rendelkezhetnek, melyeket a n a g y közönségnek részvététől elvontabb, — de azért nem kevésbé hasznos — m u n k á k n a k kiadására fordítnak. — Midőn a múlt évi nagy gyűlésből az Akadémiának tisztelt Elnöke, a hazának nemes áldozatra mindig kész fiait, az Akadémia tőkéjének öregbítésére felszólító, Akadémiánknak fönérintett magasztos céljai ti. a nemzet t u d o m á n y o s műveltségének bővítése és önálló szellemi tevékenységének megszilárdítása, voltak felszólításához a nézőpontok. — Ily célok létesítéséhez sietek ón is erőm szerinti a j á n l a t t a l járulni, az Akadémia tőkéjének öregbítésére 2000 (kétezer) osztr. ért. f r t o t szentelvén. E g y ú t t a l az Akadémiai laknak építésére 500 f t o t adok. Fogadja Méltóságod legbensőbb tiszteletemnek nyilatkozatát, ki mogkülönbözötten vagyok Méltóságodnak Pesten, J a n . 28.-án, 1860.
alázatos szolgája Balassa J á n o s Magyar Akadémiai tiszteleti tag." 1 5
A magyar nők lelkesedósónok nagyszerű megnyilatkozását a palota szépségének emelésében, leghűbben Arany J á n o s szavai idézik, aki az 1865. évi titoknoki jelentésében a következőket m o n d j a : ,,. . .s mit legelőbb kell vala említenünk, azon gyöngéd kezek által hímzett dísz-szőnyeget, mellyel hazánk széplelkű hölgyei részéről Bohus J á n o s n ó asszony ő mlga ékesító föl t e r m ü n k e t , s mely ím lehetővé teszi, hogy a tudomány emberei, egyszer legalább egy évben, virágokon t a p o s s a n a k . " 1 0 II. A nemzeti üggyé szélesedett aláírási mozgalomnak nagy eredménye volt. 1861 végére már csaknem 600 ezer ft. gyűlt össze. Az Akadémia Igazgató Tanácsa egy háromtagú bizottságot nevezett ki (a továbbiakban Építészeti Bizottság) b. Eötvös József, g r . Károlyi György és gr. Dessewffy Emil személyében. A bizottságot felhatalmazták az Akadémia számára felállítandó épület ügyében m i n d e n n e m ű intézkedés megtételével, az építkezés vezetésével ós végrehajtásával. 14
MTA Jegvzőkönyvei 1 8 6 3 - 6 6 . 57. 1. É p . ír. 10 Akadémia Évkönyvei X I . köt. I X . d a r a b 10. 1. 15
9
Dessewffynek t á m a d t az a g o n d o l a t a , hogy a Pest város által f e l a j á n l o t t telket esetleg el lehet cserélni egy még szebbel, a mai Roosevelt térre néző telekkel. E z a telek a b b a n az időben a Dunagőzhajózási T á r s a s á g tulajdona volt. A csere sikerült. 1 7 A következő lépés a palota t e r v é n e k elkészíttetése volt. Érdekes megjegyezni, hogy az Akadémia n e m hirdetett „ c s ő d ü l e t e t " (pályázatot) a palota tervének elkészítte. tósóre. E m i a t t , v a l a m i n t azért, hogy n é m e t építészeket is felkért tervkészítésre, a k o r a . beli lapokban t ö b b cikkben bírálták az A k a d é m i á t . Idézzük a Vasárnapi Ú j s á g 1860 évi Politikai újdonságok rovatából: ,.Bocsássa meg az Akadémia, ne vegye kritizálási viszketegsógnek az olvasó h a azon h a t á r o z a t o t , mely szerint az akadémia p a l o t á j á n a k terve nem nyilvános verseny ú t j á n fog készíttetni: szerencsétlen óra szüleményének nevezni bátorkodunk ós többek óhajtásához a miénket is csatoljuk: bár c h a t á r o z a t o t ismét visszamásítani lehetne még." 1 8 Az Építészeti Bizottság döntése n a g y visszatetszést keltett, a közvéleményben. Kritikai észrevételek jelentek meg a s a j t ó b a n 1 9 de leveleket is intéztek az Építészeti Bizottsághoz. „ . . .Tekintetes Bizottmány ! Ezer sebbel bár szívén, erős hittel néz mégis a nemzet jövője elé, erős hittel néz még pedig a z é r t , m e r t szereti, m e r t rendületlenül ragaszkodik ahhoz, ami az övé. N e m hű-e tehát m a g á h o z , midőn kívánja, midőn követeli, hogy ne csak a ház, melyet a tudománynak, m e l y e t nemzeti művelődésünk do egyszersmind nemzeti dicsőségünk emelésére oly b u / g a l m a s készséggel emelni készül — hanem, hogy a kéz is, mely a n n a k falait rakni fogja, az övé legyen? — Nem következetes-e, midőn teremtő erőt érezvén önmagában is, t ű r n i n e m a k a r j a , hogy a nemzet házáról idegen alkotó nevét ragyogják vissza D u n á n k h a b j a i ? " 2 0 Az Építészeti Bizottság a s a j t ó b a n folyó polémiák és a k a p o t t levelek ellenére k i t a r t o t t eredeti elgondolása mellett és Stülert A. Frigyest bízta meg a palota tervének elkészítésével. Stüler a kívánalmaknak megfelelően módosította tervét. Tervének f ő b b elemei m e g m a r a d t a k , az a r á n y o k a t kisebbítette, részleteket vett át a többi tervekből. Az Építészeti Bizottság 1861. d e c e m b e r 20-i összefoglaló jelentésében számot a d o t t az Igazgató T a n á c s n a k a tervezéssel kapcsolatos eddigi tevékenységéről. E beszámolót az Igazgató T a n á c s elfogadta. A jelentés idevonatkozó része: „Csődület n e m lőn hirdetve, h a n e m a tervkészítésre felhívandókuak bizonyos tiszteletdíj lőn m e g a j á n l v a , teljes s z a b a d s á g á b a n maradván alólírtaknak, a k á r a benyújt o t t tervek valamelyike szerint intézni a kivitelt, akár m á s terveket készíttetni és v é g r e h a j t a n i . . . Tervkészítésre Pesten H e n s z l m a n n ós Ybl urak Bécsben Ferstel Henrik úr lőnek felhíva. Henszlmann úr gyakorlati építész nem lévén, Gerster és F r e y pesti építészekkel szövetkezett. Megérkezvén a k i t ű z ö t t h a t á r n a p a felhívottak b é n y ú j t o t t á k terveiket ós b e n y ú j t a t o t t egy negyedik is, erre fel nem hívott, jeles tehetségű f i a t a l építészünk Szkalnitzky ú r által." A jelentés a továbbiakban közli, h o g y részletezett előrajzokat és pontos előmérték e k e t (ahogy m a m o n d a n á n k részletes t e r v e k e t ) még nem t u d t a k adni. Bizonyos előszámítások alapján költségvetést készítettek, melynek alapján a tervek szerint a palota építési összegei 6 — 700 ezer forintot t e n n é n e k ki. És t o v á b b : „Mi előtt a z o n b a n alólírtak a t á r g y b a mélyebben ereszkedhettek vagy a tervek s1 ilje között választást tehettek volna, Y b l építész úr előttünk hivatalosan t u d v a n e m lévő okok m i a t t , dolgozatjait visszahúzta. Ily helyzetben és a m e g k í v á n t a t ó költség kifejletlen állásában, az aláírtak nem l á t t á k magokat azon állapotban, miképp valamely végmegállapodáshoz j u t h a t t a k volna. H e n s z l m a n n és Ferstel urak tervei csúcsíves góth építészeti stílben voltak fogalmazva és e t e k i n t e t b e n alólírtak az építészeti stilrc nézve választást sem lehet vala tenniök. . . Mellőzhetetlennek l á t t a t o t t t e h á t , még k é t további t e r v e t készíttetni. E r r e k é t hírneves és az i l y n e m ű építészetben nagy tapasztalású művész lőn felhíva, Klencze Leo ú r Münchenben, és Stüler A. Berlinben, kik a felhívásnak élénk köszönetünket érdemlő készséggel feleltek meg, terveket készítettek és azokat bé is küldték. 17
É p . ir.: A telekcseréről szóló v é g h a t á r o z a t . Ú j s á g 1860. 624. 1. Uo. és Kritikai Lapok 1862. 10 — 23 1. Henszlmann I.: Az Akadémia p a l o t á j á n a k eddigi t ö r t é n e t e c. cikk s t b . 20 A levelet, a békéscsabai Casino Egylet tagjai írták. H á t l a p j á n Dessewffy kézírásával a következő szöveg olvasható: „ F e l e l t e m megnyugtatólag. 6. Márz. 1862." É p . ir. 18 Yasárnapi 19
10
4. Henszlmann I m r e terve az Akadémia paiotajara
Építészeti stíl tekintetébon ezen B i z o t t m á n y többsége, jeles archeológiai tudósunk Henszlmann Imre ú r terveiben kifejezett építészeti ízlés mellett nyilatkozott. (L. 4. ábra). Alólírtak azonban elsőséget a d t a k az úgynevezett olasz renaissance stilnak, mint a m e l y e t , a k á r a felállítandó é p í t m é n y célját és m á s nemzetek p é l d á j á t , a k á r pedig a város azon részén, hol az Akadémia felállítandó lészen, m á r létező építményeket tekintsük, inkább maga helyén levőnek, és a Pest városával a háztelek adományozása alkalmával k ö t ö t t szerződésben foglaltakkal, inkább megegyezőnek ítéltek. E l lévén ekképp d ö n t v e a stil kérdése, é3 minthogy egyfelől financiális okoknál fogva a felebbiek szerint a vizsgálat a l a t t volt tervek egyike sem m u t a t k o z o t t , úgy m i n t a P r o g r a m m alapján tervezve vala kivihetőnek, másfelöl pedig a kivitel megkezdésének további elhalasztása, a tervek valamelyikének, feltéve a felebbi megállapodások értelmében az a b b a n kellő módosításokat, elfogadása által mellőzhető vala, a feladást a b b a n határozódni vélték alólírtak, miképp az eszközöltessék, hogy az Akadémia céljainak megfelelendő ós a herceg Eszterházy k é p t á r t magában foglalandó építmény felállítása, jövő tavaszon kezdetét vehesse. E célból alólírtak Stiiler urat h í v t á k meg, t u d t u l a d v á n neki a kifejlett körülményekhez képest most már megoldandó feladás mivoltát. Ezen jeles művész, kinek terveiben kifejtett eszméje ós ízlése azon helyhez, hol az É p í t m é n y felállítandó lészcn, leginkább illőnek látszanak, ki ezen egész ügyben mármost teljesen otthonos, kinek jeles müvei ós tapasztaltsága minden t e k i n t e t b e n teljes biztosságot n y ú j t a n a k , a meghívást elfogadta, és alapul véve a legutóbb b e n y ú j t o t t tervében l á t h a t ó stílt és építészeti ízlést, a szükséges módosításokat azon megteendi, a részletes rajzokat elkészítendi, és az építkezés feletti főfelügyeletet viendi." 2 1 Az elfogadott t e r v a l a p j á n 1862. április első napjaiban megindult az építkezés Ybl Miklós ós Szkalnitzky Antal kiváló m a g y a r építészek vezetésével. Az Akadémia Igazgató Tanácsa további g o n d j a volt az építéshez szükséges anyagiak előteremtése, m e r t az átdolgozott terv szerint is a palota építése 800 000 ft-nál t ö b b e t igényelt. Ü j a b b felhívással kérte a részletekben felajánlott és az építkezés megkezdésének feltételéhez k ö t ö t t adományok és k a m a t o k befizetését. Ezen kívül Bessewffy elnök további felajánlásokra b u z d í t o t t a a t á r s a d a l o m tagjait. Az ú j adakozásokkal ós odaadó m u n k á v a l a, palota felépült és 1865. dec. 9-én m e g t a r t o t t nagygyűlés keretében felavatták. *
Akadémiánk épületét százéves évfordulójára most j a v í t j á k , hogy eltüntessék róla a második világháború okozta sebeket. Kisebb-nagyobb fehér kövek kerülnek az egy évszázad a l a t t megszürkült öreg kövek közé. A cikkben felelevenített adatok egy-egy ilyen „fehérlő k ö v e " az Akadémia p a l o t á j a történetének.
" É p . ir.
12
100 years since the construction of the Hungarian Academy of Sciences'' building was begun For ¡1 hundred years now, the building of t h e Hungarian Academy of Sciences has stood near the Chain Bridge, bearing on its frontage the legend: "Raised by t h e contributions of the Nation". I. The Hungarian Academy of Sciences was formed through public donation. Costs were covered from the gifts of the founders, providing — according to the Academy's aims — for " t h e elaboration of the national language in all the varieties of the sciences and a r t s " . It had, however, no building of its own and during the early phase of absolutism, when it was in particularly straitened financial circumstances, it could not even contemplate t h e erection of a house of its own. The development of the idea of building a palace for the Academy coincides roughly with its resuscitation a f t e r the paralysis which had beset it following the 1848 struggle for freedom, and with t h e upsurge of t h e national movements. It was towards the close of t h e 1850-s t h a t the Academy celebrated, amid worthy circumstances, t h e centenary of t h e birth of Ferenc Kazinczy, the great reformer of the Hungarian language and organizer of literary activity. This was the first of a succession of events which expressed t h e protest of the Hungarian nation against Austrian oppression. The patriotic movement initiated to build t h e Academy a home, as a result of which a house costing 828.501 forints could be raised, was a part of this development. The history of the construction of t h e Academy building is thus an organic part of the institution's history. The first traces of the movement for t h e construction of the building may be discovered in t h e contemporary Hungarian papers as early as the middle of 1857. The expansion of t h e movement is associated with t h e n a m e of Emil Dessewffy, the President of t h e Academy. The Management Council of t h e Academy passed a resolution t h a t they considered it necessary and deemed the time appropriate to inaugurate a broadly based collection for building a home for the Hungarian Academy. At t h e end of 1859 and in 1800 they sent subscription sheets all over the country — t o t h e counties, cities, institutions and corps, moreover t o private individuals. The collection t h a t was launched with this noble aim was a movement of such magnitude t h a t in those days "it became a law of honour and of chivalry to contribute to the house of t h e Academy". Donations were sent not only by those persons and institutions to whom a special appeal was made, b u t were offered by all the strata of society, for the building of the palace and to increase the capital f u n d of the Academy. Beside gifts from famous Hungarian peers, scholars a n d artists, the pennies of the simple folk also figured among t h e contributions. The following are a few quotations f r o m contemporary patriotic letters and other manuscripts which show the enthusiasm of the nation for t h e cause of t h e Academy. Frigyes Korányi, later to become a famous professor of internal medicine, who was then a rural doctor at Nagykálló wrote: " . . . I t is inconsistent with the dignity of H u n g a r y t h a t the Hungarian Academy of Sciences should be lodged in a tenement house where it m a y hardly be discovered . . ." The contemporary papers, the Pesti Napló, Vasárnapi Ujsdg, etc. all collected, as did among others 190 workers of t h e Ózd Steel Works, members of t h e various guilds,
13
t h e schools, public bodies and cities. The Smiths' and Wheelwrights' Association of Eger, a guil dof nine members, sent 30 forints f o r t h e construction of the building, " . . . while t h e journeymen, inspired by the exemplary patriotic sentiments of the masters, added 4 forints, saved up f r o m their weekly wages . . . " A Hungarian bootmaker resident in Vienna, I s t v á n Lednitzky, handed K á l m á n Szily 5 forints for t h e purpose with t h e following r e m a r k : " I would never dare look a t t h a t house if I had not had a part in having it b u i l t " . The mahogany doors of the Grand Hall of the Academy are a gift f r o m Károly László, a compatriot living in Mexico, while t h e ornamental carpet in t h e Hall is a fine manifestation of t h e enthusiasm of t h e H u n g a r i a n women. The site of t h e building was given t h e Academy b y the City of Pest, half of it free, t h e other half at a reduced rate. The contemporary value of the gift was estimated a t 180.000 forints.
11. As a result of t h e collection campaign which had acquired the dimensions of a national cause, several hundred thousand forints were collected by t h e end of 1861. The Academy appointed a Building Committee of three to be in charge of t h e project. The plans of the building were not subject t o competit ion b u t were prepared by invitation - a fact which elicited several critical articles in t h e contemporary papers. Of the various schemes the Building Committee adopted t h e design of the Berlin architect A. Friedrich Stiller. Despite the polemics in t h e papers, t h e Committee adhered t o its original ideas and t h e construction of t h e building began a t t h e beginning of April 1862, on t h e basis of St tiler's modified plan. The f u n d which had been collected proved to bo insufficient for the building, so t h a t t h e Academy once more m a d e an appeal to society. Due to t h e f u r t h e r donations and with m u c h self-sacrificing work the building was finally completed a n d dedicated on December 9th, 1865.
62.55662 Akadémiai Nyomda, B u d a p e s t — F e l e l ő s vezető: Bernát
György
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI \\J \ 2. v 3. \ 4/ ^ 5. 6. 7. \ 8. 19, \]0, ^ 11. 12. 13. \ 14, ^ 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. \ 27. V"' |28.
H a r a s z t h y Gyula: A 130 éves Akadémiai Könyvtár. B p . 1956. Berlász Jenő—Szakmáryné Németh M á r i a : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957. Berlász J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp. 1957. H a r a s z t h y Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései. Bp. 1958. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia. Bp. 1958.. Moravek Endre: Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. Wien 1957. S z a k m á r y n é Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Bp. 1958. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos A kadétpia Könyvtárában. Bp. 1958. Moravek Endre: Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958. Szakmáryné Németh Mária: A központi folyóiratcímjegyzék kérdései. Bp. 1959. Csapodi Csaba: L'avenir des périodiques scienti/iques. L a Haye 1958. F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. Bp. 1959. , Moravek Endre—Weger Imre: Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959. Csapodi Csaba: Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliothek. Wien 1959. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. B p . 1959. R á s o n y i László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960. Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 1960. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban. — Les sciences sociales hongroises d a n s les publications de l'Unesco. Bp. 1960. Gergely Pál: Pápa Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1961. Sarlóska Vinee E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok. Bp. 1961. Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király Könyvtára? Bp. 1961. Moravek Endre—Weger Imre: Abbreviaturae Cyrillicae. Bp. 1961. Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1962. Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyűjteménye és fotolaboratóriuma. Bp. 1962. F r á t e r Jánosné: „Nemzeti részvét emelte." Bp. 1962.
