NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG
TANTERV ÉS ÚTMUTATÓ a járművezető-képző tanfolyamok számára „A1” alkategória „A korl.” és „A” kategória
2007
2
Készült a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet alapján. Készítette a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Főosztály Lezárva 2007. április 23.
Kiadja a Nemzeti Közlekedési Hatóság A kiadásért felelős: Horváth Zsolt Csaba elnök Készült: a Nemzeti Közlekedési Hatóság sokszorosító üzemében.
3
TARTALOMJEGYZÉK
oldal A tanfolyam célja, feladata, követelményrendszere Általános útmutató Alapismeretek Közlekedési alapismeretek Tantárgyi útmutató Részletes tanterv A járművezetés elmélete Tantárgyi útmutató Részletes tanterv Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek Tantárgyi útmutató Részletes tanterv A járművezetés gyakorlata Tantárgyi útmutató Alapoktatás Főoktatás Kiegészítő járművezetési gyakorlat Alapoktatás Főoktatás
4 5 7 7 7 9 13 13 14 21 21 22 25 25 28 35 40 40 42
4
5
A TANFOLYAM CÉLJA, FELADATA, KÖVETELMÉNYRENDSZERE
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
A tanfolyam célja: a tanfolyamra jelentkezőket olyan motorkerékpár-vezetőkké képezni, akik képesek önállóan, biztonságosan, hatékonyan és kulturáltan közlekedni, s a megszerzett vezetői engedély birtokában járművezetőként szerzett tapasztalataikat felhasználva továbbfejlődni. A tanfolyam feladata mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésiformák kialakítását biztosítani, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik: -
a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jogszabályok helyes alkalmazásának az elsajátítását, a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését, a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást, a közlekedési partnerek – különösen a fokozottan veszélyeztettek – biztonságának szem előtt tartását, a jármű külön jogszabályban előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetőségéről való helyes döntést.
A tanfolyam követelményrendszere: a vizsga követelményrendszerével azonos, ezért a tantervben sem az egyes témákra, sem az egyes tantárgyakra vonatkozóan nem jelezzük a követelményeket.
Az „A1”, „A korl.”, és „A” kategóriás járművezető-képző tanfolyamok előírt óraszámait a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, amelyek a tanulók számára a kötelező oktatási időt jelentik. Ezek az időtartamok általában nem elegendőek a teljes tananyag „elsajátítására", csak a jól felkészült, önállóan is tanulni tudó tanfolyami hallgatók számára szükséges szakoktatói segítségnyújtás időszükségletét fedezik. Éppen ezért a tanfolyamok kívánatos időtartama általános esetben meg kell, hogy haladja az előírt óraszámokat. Az előírt óraszámok a vizsgák időtartamát nem tartalmazzák. Az alapismeretekre meghatározott kötelező minimális óraszámok tantárgyankénti és témakörönkénti felosztása az iskolavezető és a szakoktató feladata, szabadsága és felelőssége egyszerre. A tananyag valamennyi eleme közvetlenül, vagy közvetve megjelenik a vizsga anyagában, amely tartalma a szakoktatók és a tanulók számára is egyaránt hozzáférhető. Az elméleti tárgyak tanításának feladata a vezetési gyakorlat megalapozásán túl az olyan esetekben alkalmazandó eljárások megismertetése is, melyek a vezetési gyakorlatok során nem, vagy csak esetlegesen gyakorolhatók (közlekedés különleges körülmények között, műszaki hiba, baleset stb.). 6
7
Valamennyi tantárgy tanításánál különös hangsúlyt kell fektetni a környezetvédelemre.
ALAPISMERETEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK
Az egyes témáknál az átfogó elméleti ismeretnyújtás mellett a jelenségek, és következményeik gyakorlati tudnivalóira összpontosítva kell ismertetni. A tanfolyam legfontosabb részét a vezetési gyakorlat jelenti, az összes többi tantárgy erre készít fel. Az egyes járműkategóriás tanfolyamok elvégzésének eredményeként a kategória jellemző járművén kívül néhány más jármű vezetésére is jogosultságot szerez a hallgató, illetve más minőségben is közlekedik. Gyalogosként, kerékpárosként, kézikocsit tolva, állatot vezetve (hajtva) mindenki közlekedhet, „A1", „A korl." vagy „A" kategóriás vezetői engedéllyel, pedig a motorkerékpár-vezetésen kívül segédmotoros kerékpárt, kerti traktort, lassú járművet is vezethet, állati erővel vont járművet is hajthat. Minderre fel kell készíteni a leendő járművezetőket, de mint „partnerismeret" is lényeges témakörök ezek.
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A KRESZ szabályozza a közlekedési partnerek közötti együttműködést, valamint a fontosabb viselkedési szabályokat. A közlekedési ismeretek tanításának feladata, hogy a tanulók jól érthető ismereteket kapjanak a forgalomban résztvevők jogairól és kötelezettségeiről. A tanfolyam elvégzése után minden helyzetben tudják, hogy a közúton milyen kötelezettségeik vannak és ezek alapján helyesen döntsenek a további teendőikről. A foglalkozások megtartásánál a szakoktató vegye figyelembe az utóbbi évek közlekedési gyakorlatát, a pozitív és negatív jelenségeket a jellemző közlekedési balesetek okait, a bíróságok állásfoglalásait. Az előadások az értelemre és az érzelmekre egyaránt hassanak. Igazolják, hogy a szabályok megtartásának előfeltétele a szabályok ismerete és annak belátása, hogy ezek a szabályok jók és hasznosak. A közlekedési szabályok időközben módosulhatnak, illetve ismételten értelmezésre szorulhatnak, ezért fel kell kelteni a hallgatókban az igényt a folyamatos önképzésre is. A tananyag megértetéséhez nélkülözhetetlen a szemléltetés (falitabló, fólia, videofilm, számítógépes oktatóprogram, stb.). Pontos és világos képzetek kialakítása, az utasítások és a tilalmak megértése annál mélyebb és maradandóbb, minél több érzékszervet mozgósítunk.
8
9
A közlekedési ismeretek téma tanításánál elkerülhetetlen a vonatkozó rendeletben használt szakkifejezések (fogalmak) használata. Ezek jelentését már az első foglalkozáson tisztázni kell, de itt csak a ráismerés szintjén. A továbbiakban az egyes fogalmakat, jelzéseket, szabályokat a közlekedés folyamata szerint felépített rendszerben, akkor és ott kell részletesen ismertetni, ahol, és amikor arra először szükség van, s mindig csak annyit kell mondani róluk, amennyi az adott részhez kapcsolódik. Így a rendelet valamely adott szakaszában található szabály együttes akár részenként különböző fejezeteknél tárgyalandó, s egy-egy fejezetben a KRESZ különböző paragrafusaiba foglalt szabályok összefüggéseikben jelenhetnek meg. Ugyanígy kell eljárni a közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek tanításánál is.
RÉSZLETES TANTERV 1. BEVEZETŐ − tájékoztatás a tantárgy feldolgozásáról, felépítéséről, a követelményekről és a tanulást segítő szakirodalomról, − a közúti közlekedés szabályozásának és a szabályok ismeretének szükségessége, − fogalom-meghatározások, − a motorkerékpár fogalomkörébe tartozó járművek. 2. A KÖZLEKEDŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK − alapelvek; a bizalmi elv, szabálykövetés, viselkedés, a ható− − − −
− − − − −
sághoz való viszony, a legsérülékenyebb közlekedők (gyermekek, kerékpárosok, mozgássérültek) biztonságának védelme, a közútnak és környezetének a védelme, a járművezetés személyi feltételei, vezetői engedély, eltiltás, alkohol, kábítószer, a zavarás (a hangjelzés általános tilalma is) az akadályozás és a veszélyeztetés, valamint ennek elhárítására való törekvés kötelezettsége, mobiltelefon használata, a járművezetés személyi feltételei, a vezetői engedély, a biztonságos vezetésre képes állapot, a járművezetés átengedése, a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosult személyek, a járművek közlekedésben való részvételének feltételei; forgalmi engedély, rendszám, biztosítás, a jármű ellenőrzése, az üzembentartó felelőssége, személyszállítás, rakomány (csomag) elhelyezése, szállítása.
10
11
3. FORGALOMIRÁNYÍTÓ FÉNYJELZŐ KÉSZÜLÉKEK, KÖZÚTI JELZŐTÁBLÁK, ÚTBURKOLATI JELEK
5. KERESZTEZŐ FORGALOM
− − − − − − − − −
tosító berendezések, a megközelítése és az áthaladás, a továbbhaladást tiltó jelzések, tilalmak, − a keresztező villamospálya, fedezőjelzés.
forgalomirányító fényjelző készülékek fajtái, működésük, a jelzőtáblákra vonatkozó közös rendelkezések, útvonaltípust jelzőtáblák, elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák, utasítást adó jelzőtáblák, tilalmi jelzőtáblák, veszélyt jelzőtáblák, tájékoztatást adó jelzőtáblák, útburkolati jelek.
4. KÖZLEKEDÉS MOTORKERÉKPÁRRAL − az egyenesen haladó forgalom védelme, − a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó − − − − − − − − − −
járművek elsőbbsége, óvatosság a figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben, elindulás; a motorkerékpár kivilágítása, irányjelzés, elsőbbségadás, haladás az úton; jobbratartási kötelezettség, sebesség; abszolút, relatív sebességhatárok, várható akadályok és az azokra figyelmeztető jelzések, követési távolság, kitérés, előzés; feltételei, iránya, tilalmak, kikerülés, haladás párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, közlekedés villamospályával ellátott úttesten.
− gyalogosok, kerékpárosok, − vasúti átjáró; az átjárót előjelző táblák, útburkolati jelek, biz-
6. ÚTKERESZTEZŐDÉS − az útkereszteződéshez kapcsolható jelzőtáblák, útburkolati −
− − − −
jelek, elsőbbség az útkereszteződésben; a motorkerékpárnak elsőbbsége van, a jármű elsőbbségadásra kötelezett a közlekedés más részt vevői részére, bekanyarodás; besorolás az útkereszteződés előtt, jobbra és balra történő bekanyarodás, a manőver elsőbbségi szabályai, körforgalom; jelzése, megközelítése, be és kilépés, forgalomirányítás; a forgalomirányító fényjelző készülék, rendőri forgalomirányítás, összefoglaló áttekintés az útkereszteződésre vonatkozó előzési és elsőbbségi szabályokról.
7. MEGFORDULÁS −
a manőver végrehajtásának feltétele, tilalmak.
8. MEGÁLLÁS, VÁRAKOZÁS, −
a motorkerékpár leállítása az úttesten, a vonatkozó táblák és útburkolati jelek, tilalmak, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó szabályok, a szabálytalan elhelyezés miatti elszállítás esetei.
12
9. KÖZLEKEDÉS LAKOTT TERÜLETEN KÍVÜL − összefoglaló áttekintés az eltérésekről a lakott területen való
közlekedéshez képest, − autópálya, autóút; jelzése, ráhajtás, sebesség, forgalmi rend, magatartás a megkülönböztető jelzéseket használó járművel történő találkozás esetén. 10. A KÖZLEKEDÉS KÜLÖNLEGES HELYZETEI − − − − − −
közlekedés éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, az álló járművek kivilágítása, műszaki hiba, közúti baleset, a fényvisszaverő mellény használata, a jármű eltávolítása.
11. MÁSKÉNT KÖZLEKEDVE − − − − − − − −
lassú járművel, kerékpárral, segédmotoros kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézikocsival, állatok hajtása, gyalogosan, a fényvisszaverő mellény használata, a járművek utasaira vonatkozó szabályok.
13
A JÁRMŰVEZETÉS ELMÉLETE TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A tantárgy tanításának célja egyrészt a vezetési gyakorlat közvetlen megalapozása a technikai kezelés, a vezetéstechnika és a közlekedési taktika tárgyköreinek tanításával, másrészt a jelöltek felkészítése olyan helyzetekre, amelyeket a vezetési gyakorlatok során nem, vagy csak nagyon esetlegesen és véletlenszerűen ismerhetnek meg (például közlekedés különleges körülmények között, veszélyhelyzetek stb.) A tananyag elsajátításához megfelelő elméleti alapozás is szükséges, de a fő hangsúly a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható ismereteken legyen. Igen lényeges a tantárgy szemléletformáló szerepe is. Olyan vonzó közlekedési viselkedésmódokat kell megismertetni a tanulókkal, melyek érzelmi alapú elfogadása hosszú távon biztosítja a közlekedési folyamatba való konfliktusmentes beilleszkedést.
14
15
RÉSZLETES TANTERV 1. A JÁRMŰVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI A lelki jelenségek − Az érzékelés − a láthatóság, a szem alkalmazkodása a megvilágítás erősségéhez, − látás, látótér, holtterek, az éleslátás mezeje és a perifériás látómező, − a távolságok és a sebességek észlelése, − hallás, szaglás, tapintás, az egyensúly, a testhelyzet és a testmozgás érzékelése, hideg- és melegérzékelés, egyéb belső érzékelések.
Az alkalmazkodás − Az alkalmazkodás tanulási folyamata − a technikai kezelés és a közlekedési érzék. − Az alkalmazkodás napi problémái − elfáradás, alkohol, kábítószer, betegségek, gyógyszerek, dohányzás. − Az életmód szerepe a közlekedésben. Az emberi kapcsolatok − − − − −
− A figyelem fajtái, megosztása, szerepe a közlekedésben. − A mérlegelési és döntési folyamat, a reakcióidő. − Az érzelmek fajtái, szerepük az információ-felvételben, a mérlegelési és döntési folyamatban.
az együttműködő viselkedésmód, a versengő viselkedésmód, a büntető-megtorló viselkedésmód, a félénk-bizalmatlan viselkedésmód, belátás, segítés, együttműködés, önfegyelem.
2. A JÁRMŰ ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA Fizikai alapfogalmak −
−
út, idő, sebesség, gyorsulás, fordulatszám, tömeg, erő, súrlódás, gördülési ellenállás, emelkedési ellenállás, légellenállás, menetellenállás, nyomaték, súlypont, tengelyterhelés, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, fogyasztás, jelleggörbék, vonóerő, áttételek, fajlagos teljesítmény, stabilitás, lengés, a pörgettyű hatás.
16
A kerék és a talaj kapcsolata − − − − − − − −
a tapadás, a kúszás, víz az úton, szennyeződések az úton, a gumiabroncs típusa és állapota, a kerék terhelése, a tapadóerő felhasználása, a megcsúszás.
A gyorsítás − a vonóerő és a tapadási erő. Lassítás, fékezés − − − − −
a lassítás, fékezés eszközei, a fékezés folyamata, erőviszonyok a fékező járműnél, a tengelyterhelés változása, a menetstabilitás alakulása, a kerekek megcsúszása, a féktávolság és a követési távolság.
Ütközés − az ütközéskor keletkező erő, − bukósisak, − teendők ütközéskor. Kanyarodás, oldalszél, borulás − oldalerők, kúszás, csúszás,
17
− − − −
a kanyarvétel módja, nyomvonala, sebessége, fékezés kanyarban, megcsúszás, borulás, magatartás megcsúszáskor, boruláskor.
Emelkedő, lejtő, bukkanó − az erők alakulása, − veszélyek. 3. A JÁRMŰ VEZETÉSE Elindulás előtti tennivalók − − − −
ruházat (ruha, cipő, kesztyű), bukósisak, szemüveg, a jármű ellenőrzése (világító- és jelzőberendezés, kormány, gumiabroncs, visszapillantó tükör, fék, sebkötöző csomag).
A járművezetés alapjainak elsajátítása − a jármű mozgatása, középső támaszra emelése, oldaltámaszra döntése, − helyes ülési helyzet megkeresése, − a motor beindítása (hideg és meleg motornál), − elindulás, megállás, − elindulás emelkedőn, − sebességváltás, − fékezés, kikerülés, − motorozás könnyű terepen, földúton,
− szükségindítás (betolással és lejtőn való legurulással).
18
4. A FORGALOMBAN A közlekedési partnerek − kapcsolat a közlekedési partnerekkel, − a gyakoribb közlekedési partnerek jellemzői. A forgalmi rend − a forgalmi rend elemei, − a tájékozódást nehezítő körülmények, − szempontok és alapelvek. Forgalmi műveletek − − − − −
áthaladás útkereszteződésen, áthaladás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, kanyarodások, sávváltoztatás, előzés.
Közlekedés különleges körülmények között − éjszaka és rossz látási viszonyok között, − télen és rossz útviszonyok között. Adalékok az önálló közlekedéshez − váratlan akadály, lemondás az elsőbbségről, − közlekedés emlékezetből, − tájékozódás térképről, csomópontok, nyomvonalak, útvonaltervezés.
19
20
5. VESZÉLYHELYZETEK
Környezeti tényezők
A veszélyhelyzet fogalma és okai
− terhelés, útburkolat, domborzat, légellenállás, időjárás, forgalom.
− külső és belső okok, − szabályszegés és baleset. A veszély felismerése
Vezetéstechnikai tényezők − hidegindítás, gyorsítás, sebességváltás, hegymenet, lejtmenet, megállás.
− a dynomen, − veszély és információ.
7. A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI
A veszély elhárítása
−
− a megelőzés, − a menekülés, − a kisebbik rossz választása.
a környezetkárosító hatások − elkerülhetetlen, − elkerülhető (sár felhordás, szemetelés);
−
környezetkárosítás menet közben − kipufogógázok, zaj, rádiófrekvenciás sugarak, por;
−
környezetkárosítás elkerülésének lehetőségei karbantartáskor − tankolás, olajcsere, járműmosás, akkumulátor csere, hűtőfolyadék csere, gumicsere.
Váratlan események − fékhiba, gumidefekt, padkára futás. Balesetek és tanulságaik − közlekedési balesetek elemzése. 6. ÜZEMANYAG-TAKARÉKOSSÁG Műszaki tényezők − a motor és tartozékainak állapota.
21
22
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK
RÉSZLETES TANTERV
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ
1. A MOTORKERÉKPÁR FELÉPÍTÉSE, A FUTÓMŰ ÉS A KORMÁNYSZERKEZET
A tantárgy tanításával egyrészt el kell érni, hogy a leendő motorkerékpár-vezető képes legyen motorkerékpárját biztonságosan üzemeltetni, felismerni a motorkerékpár - különösen a közlekedésbiztonságot veszélyeztető - meghibásodását, másrészt elő kell segíteni a motorkerékpár technikai kezelésének későbbi hatékony elsajátítását. Ennek érdekében világos ismereteket kell adni a motorkerékpárok szerkezetéről és működéséről. Az elméleti tananyagnak a gyakorlatra kell irányulnia, az üzemeltetési tudnivalóknak kiemelt jelentőséget kell biztosítani. A tantárgy eredményes oktatásához nélkülözhetetlen a változatos módszerekkel végzett szemléltetés. A tankönyvön kívül természetesen javasoljuk egyéb eszközök: modellek, makettek, metszetek, valós szerkezetek, üzemképes motorkerékpár, stb. felhasználását is.
A motorkerékpár felépítése, főbb szerkezeti egységek A futómű − − − − − − −
a vázszerkezetek, az első és a hátsó kerék felfüggesztése, a rugózás, a lengéscsillapító, a kerekek és a gumiabroncsok, a futómű ellenőrzése és karbantartása, a környezetvédelmi szempontok.
A kormányszerkezet − felépítése és ellenőrzése. 2. A FÉKBERENDEZÉSEK − feladata, hatósági előírások, − a kerékfékszerkezetek (dob- és tárcsafék), − a mechanikus és hidraulikus üzemi fékberendezések felépítése és működési elve, − az oldalkocsi fékezése, − a fékberendezések ellenőrzése és karbantartása.
23
24
3. A MOTOROK ÉS SEGÉDBERENDEZÉSEIK
4. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS
A motorok felépítése és működése − a motorok szerkezete, − az Ottó-motorok működési elve, − többhengeres motorok.
− − − − −
A motor kenése
5. A VILLAMOS BERENDEZÉSEK
− − − − −
− az akkumulátor szerkezete, ellenőrzése és karbantartása, − az áramfejlesztők feladata, − a villamos gyújtóberendezések (akkumulátoros, mágneses) működése, karbantartása és beszabályozása, − a vezetékhálózat (vezetékek, kapcsolók, biztosítók), − a világítóberendezés működése (távolsági és tompított fényszórók, helyzetjelző lámpák, rendszámtáblát megvilágító lámpa), − a jelzőberendezések működése, előírások (féklámpa, irányjelző és hangjelző berendezések), − környezetvédelmi szempontok.
a motorolajok tulajdonságai, keverékolajozás, szivattyús olajozás, az olajozási rendszerek ellenőrzése és karbantartása, környezetvédelmi szempontok.
A hűtés − a vízhűtés és karbantartása, − a léghűtés és karbantartása. A motor üzemanyag-ellátása − ejtőtartályos benzinszállítás, benzinszűrő, − a keverékképzés, a karburátor működési elve (üresjárati, indító-berendezés), − a karburátor ellenőrzése és karbantartása, − légszűrő, − kipufogó-berendezés, − környezetvédelmi szempontok.
feladata, a tengelykapcsoló működése, a sebességváltómű, a kerék meghajtása (lánc, kardán), az erőátviteli berendezések ellenőrzése és karbantartása.
25
A JÁRMŰVEZETÉS GYAKORLATA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A motorkerékpárvezető-képzés legfontosabb s egyben leginkább balesetveszélyes része a gyakorlati képzés. A képzés során ügyelni kell arra, hogy a jármű feletti uralmat, a biztonságos és balesetmentes közlekedést a tanulók a lehető legkisebb veszélyeztetettség mellett sajátítsák el. A vezetési gyakorlat tanterve egymásra épülő feladatsorokból áll, amelyekre a szakmailag feltétlenül indokolt és előírt időtartamokat mindenképpen rá kell fordítani. Az előrehaladás üteme azonban nem a levezetett órák számától, hanem a tanuló képességétől függ, tehát szükség esetén feladatonként növelendő a gyakorlásra fordítandó idő. Előírt öltözék a vezetési gyakorlat során: 1. a szakoktató részére: aki motorkerékpárral mutatja be a gyakorlatokat, teljes motoros öltözetet (csizma, motoros ruha, bukósisak, szemüveg és kesztyű) viseljen; 2. a tanuló részére: megkövetelendő a bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), erős anyagból készült, nem bő szárú hosszúnadrág és dzseki, magas szárú zárt cipő vagy csizma, elől-hátul „T" betűvel ellátott számozott, vagy tanulóként eltérő színű tanulómellény. Ajánlott védőfelszerelések: könyökvédő, térdvédő, derékvédő.
26
A tanulócsoportok megtervezése során ügyeljenek arra, hogy a közel azonos képességű tanulók kerüljenek közös csoportba. A gyakorlati képzés megkezdése előtt célszerű meggyőződni a jelölt kerékpározási tudásáról. A képzésnek személyre szabottnak kell lennie, a tantervben felsorolt feladatok mellett a legváltozatosabb rávezető gyakorlatok alkalmazása is szükségessé válhat. A gyakorlati oktatást két fő egységre bontjuk: alapoktatásra és főoktatásra. Az ALAPOKTATÁS során a tanulók forgalommentes környezetben, tanpályán sajátítják el a biztonsági berendezések ellenőrzését, a jármű technikai kezelését és a jármű feletti uralmat. A tanpálya egy min. 7x100 m-es, szilárd (aszfalt, beton) burkolatú, forgalom elől elzárt út vagy útszakasz, az adott feladat kijelöléséhez szükséges darabszámú kúppal, ill. pallóval. Az alapoktatás során egy szakoktató egyidejűleg maximum 3 fő tanulót oktathat. Minden foglalkozáson, a technikai kezelési és manőverezési feladatok gyakorlásának megkezdése előtt, a szakoktató felügyelete mellett minden tanuló ellenőrizze a motorkerékpár biztonsági berendezéseit. Szakoktató a feladatokat mutassa be, és csak ezután gyakoroltassa a tanulóval.
27
A tanulók csak az egyes feladatok helyes, pontos végrehajtása után léphetnek tovább és kaphatják meg a következő feladatot.
ALAPOKTATÁS A1 feladatsor BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
A forgalmi vezetés (főoktatás) csak akkor kezdhető meg, ha a tanuló sikeres járműkezelési vizsgát tett.
1. A MOTOR ÉS SEGÉDBERENDEZÉSEI
A FŐOKTATÁS egységébe a forgalmi vezetés feladatai tartoznak.
Bemutatandó: − a motor, a hűtőberendezés és az üzemanyag-ellátó berendezés, − a kipufogórendszer ellenőrzése.
A foglalkozások egymásra épülnek és egy egységet képeznek, de a feladatok sorrendjét itt sokkal inkább befolyásolják a tanulók képességei és a helyi forgalmi sajátosságok. Ezért a főoktatás során a szakoktató indokolt esetben eltérhet a gyakorlatok sorrendjétől, a fokozatosság figyelembevételével úgy módosíthatja őket, ahogy a tanulók előrehaladása érdekében a legcélszerűbb. A főoktatás során egy szakoktató egyidejűleg - a tanulókat motorkerékpáron, vagy gépkocsin kísérve - maximum 2 fő tanulót oktathat. Motorkerékpáron való kisérés esetén a szakoktató először a tanulók előtt haladva mutassa be egy-egy forgalmi helyzet helyes megoldását. Majd a tanulók egymást váltva vezetik a csoportot és így gyakorolják a forgalmi feladatokat.
28
Elvégzendő műveletek: − az olajszint ellenőrzése és szükség szerint az olaj utántöltése, − az olajnyomás ellenőrzése beépített műszerrel, vagy ellenőrző lámpával. 2. VILLAMOS BERENDEZÉSEK Bemutatandó: − az akkumulátor, − az indítómotor helyes működtetése, a motor beindítása, − kiolvadt biztosító cseréje. Elvégzendő műveletek: − a világító és jelzőberendezések működtetése és ellenőrzése, − a vészvillogó működtetése.
29 30
3. AZ ERŐÁTVITEL 5. A FÉKBERENDEZÉSEK Bemutatandó: − az erőátviteli szerkezetek és azok kapcsolódása, − a meghajtólánc állapotának, feszességének ellenőrzése. Elvégzendő műveletek: − a tengelykapcsolókar holtjátékának ellenőrzése és beállítása, − az olajszint ellenőrzése a hajtóműházban és szükség szerint az olaj utántöltése. 4. FUTÓMŰ ÉS KORMÁNYSZERKEZET Bemutatandó: − a kerekek és azok rögzítése, − a gumiabroncsok és a jelölések, − a gumiabroncsok megfelelősége, rendellenes kopások, − a kerekek felfüggesztése, a rugók és a lengéscsillapítók. Elvégzendő műveletek: − a gumiabroncs légnyomásának ellenőrzése szemrevételezéssel, − a gumiabroncs szerkezeti egységének és kopottságának ellenőrzése szemrevételezéssel, − a kormányszerkezet ellenőrzése, − az első teleszkópvilla ellenőrzése, − a hátsó lengővilla és rugóstag ellenőrzése.
Bemutatandó: − a láb- és a kézifék berendezés, − a tárcsafékbetét vastagságának ellenőrzése. Elvégzendő műveletek: − a mechanikus, illetve hidraulikus lábfékberendezés üzemképességének (tömítettségének) ellenőrzése (a fékpedálon érzékelve), − a mechanikus, illetve hidraulikus kézifék üzemképességének ellenőrzése, − a fékfolyadék szintjének ellenőrzése. 6. EGYÉB FELSZERELÉSEK Bemutatandó: − elsősegélynyújtó csomag, − tartalék izzó- és biztosítókészlet. A2 feladatsor ELINDULÁS ELŐTT − a motorkerékpár mozgatása változatos nyomvonalon (szlalom, nyolcas, stb.), − a motorkerékpár felállítása középső, majd oldalsó kitámasztóra, − a helyes ülési pozíció megkeresése.
31 32
A3 feladatsor MOTOR BEINDÍTÁSA
A6 feladatsor LASSÚ MENET KESKENY FOLYOSÓBAN
− előkészületek a motor beindításához, − a motor beindítása, leállítása, − a motor kezelő-berendezései működtetésének gyakorlása álló motorú, középtámaszra felállított járművön.
− lassú menet 1 m széles folyosóban, vagy 30 cm széles pallón (maximális sebesség 1 m/s).
A4 feladatsor ELINDULÁS ÉS MEGÁLLÁS − „együttjárás” a motorkerékpárral, (lassú menet csúsztatott kuplunggal), − elindulás, haladás I. sebességi fokozatban, megállás, − az üres sebességi fokozat megkeresése álló motor mellett. A5 feladatsor JÁRDASZEGÉLY − felhajtás 90°-os szögben 5-10 cm magas járdára, gerendára vagy ékre.
A7 feladatsor A MOTOR IRÁNYÍTÁSA − kanyarodás, megfordulás, haladás előre kijelölt nyomvonalon a tanpálya adottságainak figyelembevételével (ajánlott nyomvonalak: kör, nyolcas, szlalom). A8 feladatsor SEBESSÉGVÁLTÁS − felkapcsolás, − visszakapcsolás motorfékkel, fékkel, fékkel és fokozatkihagyással. A9 feladatsor FÉKEZÉSI GYAKORLATOK
− − − −
fékezés lábfékkel, fékezés kézifékkel, fékezés mindkét fékkel, megállás adott pontnál.
33
A10 feladatsor IRÁNYJELZÉS − irányjelzés karral. A11 feladatsor KANYARODÁS − kanyarodás a motorkerékpár megdöntésével. A12 feladatsor ÖSSZETETT FÉKEZÉSI FELADATOK − szakaszos fékezés, − pillanat megállás, − intenzív fékezés (száraz úton 30-35 km/h, nedves úton 20-25 km/h sebességről fékezve a fékút nem lehet több, mint 12 m),
− féktávolságon belül lévő akadály kikerülése,
34
A13 feladatsor ELINDULÁS EMELKEDŐN, LEJTŐN A14 feladatsor SZÜKSÉGINDÍTÁS −
betolással és lejtőn való legurulással.
A15 feladatsor ÖNÁLLÓ MENETEK − szabályos elindulás, − megállás irányjelzéssel, − kanyarodás jobbra kis és balra nagy sugarú íven. A16 feladatsor FORGALMI KÉPZÉST ELŐSEGÍTŐ MANŐVEREK GYAKORLÁSA − előzés, − sávváltás, − útkereszteződés megközelítése (pillanatnyi megállás a láb letétele nélkül), − lassítósáv, gyorsítósáv. A17 feladatsor INTENZÍV FÉKEZÉS GYAKORLÁSA Intenzív fékezés 30-40-50 km/h sebességről (fékút nem lehet több 24 m-nél). A18 feladatsor JÁRMŰKEZELÉSI VIZSGAFELADATOK GYAKORLÁSA
35
FŐOKTATÁS F1 feladatsor HALADÁS GYÉR FORGALMÚ VÉDETT ÚTVONALON A folyamatos vezetés gyakorlása védett útvonalon − sebességváltások, a sebességfokozatok megválasztása, − visszakapcsolás fokozatkihagyással, − iránytartás, sebességtartás magasabb sebességnél, − a tekintet irányítása, − a jelzőtáblák, útburkolati jelek figyelése, − a közlekedési partnerekhez való alkalmazkodás, a jó együttműködés kialakítása. F2 feladatsor HALADÁS GYÉR FORGALMÚ MELLÉKÚTVONALON Áthaladás egyenrangú útkereszteződéseken − egyenesen, jobbra, balra, − elsőbbségadások, különös tekintettel a gyalogosokra. F3 feladatsor HALADÁS KÜLÖNBÖZŐ ÚTVONALAKON, KÖZEPES FORGALOMBAN − ráhajtás főútvonalra, védett útra, jobbra, balra, − lehajtás főútvonalról, védett útról jobbra, balra, − gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthajtás.
(technikai kezelési és manőverezési gyakorlatok)
36
F4 feladatsor HALADÁS KÜLÖNBÖZŐ ÚTVONALAKON
F8 feladatsor HALADÁS FORGALMAS ÚTVONALON
− haladás forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződéseken, − közlekedés vasúti átjáróban. F5 feladatsor HALADÁS KÖZEPES FORGALMÚ ÚTON, MANŐVEREZÉSI FELADATOK VALÓS HELYZETBEN TÖRTÉNŐ GYAKORLÁSA
Az előző feladatok gyakorlása közben közlekedés egyirányú utcában és osztott pályás úttesten − besorolás, sávváltás, − követési távolság, − kanyarodások, − kikerülés, előzés, − várakozás.
Az előzőek gyakorlása közben − megállás a járdaszegély mellett, − beállás járművek közé, − megfordulások.
F9 feladatsor HALADÁS MENETREND SZERINT KÖZLEKEDŐ AUTÓBUSZOK ÉS TROLIBUSZOK ÁLTAL IS HASZNÁLT SŰRŰ, NAGY FORGALMÚ ÚTVONALAKON
F6 feladatsor HALADÁS FORGALMAS FŐ- ÉS MELLÉKÚTVONALAKON
Autóbusz, trolibusz − követése, − megközelítése a megállóban és kikerülése, − kanyarodás autóbuszsávról, − megelőzése, − elindulásának segítése.
Az előzőek gyakorlása közben − kikerülés, − előzés, − áthaladás gyalogos-átkelőhelyen, − ráhajtás védett útvonalra. F7 feladatsor HALADÁS VILLAMOSPÁLYÁVAL ELLÁTOTT ÚTON Az előző feladatok gyakorlása mellett haladás olyan forgalmas útvonalon, melyen villamosvágány is van − besorolás, keresztezés, oldaltávolság.
37
F10 feladatsor HALADÁS PÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAS ÚTTESTEN Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten való haladás jelölt és jelöletlen sávok esetén − sávtartás, − sávváltás, − gyalogos-átkelőhely, megközelítése, áthajtás.
38
F11 feladatsor HALADÁS HEGYVIDÉKI UTAKON (LEJTŐN, EMELKEDŐN) − elindulás, − megállás, − a sebesség megválasztása és tartása. F12 feladatsor HALADÁS ORSZÁGÚTON, AUTÓÚTON, AUTÓPÁLYÁN − − − − − −
ráhajtás, lehajtás, sebesség- és iránytartás, kikerülés, előzés, együttműködés a partnerekkel, fékezés nagy sebességről, padkára futás.
F13 feladatsor HALADÁS FORGALMAS ÚTVONALAKON Az eddigi feladatok összetett gyakorlása szakoktatói instrukciók és információk fokozatos csökkentésével, fokozódó tanulói önállósággal. F14 feladatsor HALADÁS CSÚCSFORGALOMBAN Önálló vezetés sűrű forgalomban, a közlekedési előrelátás, a partnerismeret és a defenzív taktika fejlesztése.
39
F15 feladatsor HALADÁS FORGALOMIRÁNYÍTÓ JELZŐLÁMPÁKKAL ELÁTOTT ÚTVONALON A tanultak gyakorlása − zöldhullám, forgalmi okból megállás, − előrelátó sávválasztás, − „P"-technika, töréstechnika. F16 feladatsor FORGALMI PRÓBAVIZSGA − a vizsga menetének ismertetése, − forgalmi próbavizsga előírás szerinti levezetése, − a tanuló tevékenységének értékelése.
40
KIEGÉSZÍTŐ JÁRMŰVEZETÉSI GYAKORLAT Az „A1” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkező tanulók számára ALAPOKTATÁS
41
A4 feladatsor ÖSSZETETT FÉKEZÉSI FELADATOK − − − −
megállás adott pontnál, szakaszos fékezés, pillanat-megállás, féktávolságon belül lévő akadály kikerülése.
A1 feladatsor ELINDULÁS ELŐTT − a motorkerékpár mozgatása változatos nyomvonalon (szlalom, nyolcas, stb.), − a motorkerékpár felállítása középső, majd oldalsó kitámasztóra, − a helyes ülési pozíció megkeresése. A2 feladatsor KIS SEBESSÉGŰ MANŐVEREZÉS − a motor beindítása, szabályos elindulás, haladás bójákkal kijelölt nyomvonalon, − megfordulás kis sugarú íven, − lassú menet szűk folyosóban vagy pallón (maximális sebesség 1 m/s), − megállás adott pontnál. A3 feladatsor GYORS MANŐVEREZÉS − szlalom gyakorlat, − nyolcas alakú nyomvonal követése.
A5 feladatsor INTENZÍV GYORSÍTÁS ÉS INTENZÍV FÉKEZÉS − a motorkerékpár felgyorsítása a tapadási viszonyok és a pálya adta lehetőségek minél teljesebb kihasználásával, − a motorkerékpár megállítása erőteljes fékezéssel (kézi és lábfékkel), − intenzív fékezés 40-50 km/h sebességről (kézi és lábfék együttes használatával) A6 feladatsor TUDÁSSZINT FELMÉRÉS A VIZSGAKÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN
42
43
FŐOKTATÁS
F4 feladatsor HALADÁS KÜLÖNBÖZŐ ÚTVONALAKON
F1 feladatsor HALADÁS GYÉR FORGALMÚ VÉDETT ÚTVONALON A folyamatos vezetés gyakorlása védett útvonalon − sebességváltások, a sebességfokozatok megválasztása, − visszakapcsolás fokozatkihagyással, − iránytartás, sebességtartás magasabb sebességnél, − a tekintet irányítása, − a jelzőtáblák, útburkolati jelek figyelése, − a közlekedési partnerekhez való alkalmazkodás, a jó együttműködés kialakítása. F2 feladatsor HALADÁS GYÉR FORGALMÚ MELLÉKÚTVONALON Áthaladás egyenrangú útkereszteződéseken − egyenesen, − jobbra, balra, − elsőbbségadások, különös tekintettel a gyalogosokra. F3 feladatsor HALADÁS KÜLÖNBÖZŐ ÚTVONALAKON, KÖZEPES FORGALOMBAN − ráhajtás főútvonalra, védett útra, jobbra, balra, − lehajtás főútvonalról, védett útról jobbra, balra, − gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthajtás.
− haladás forgalomirányító fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződéseken, − közlekedés vasúti átjáróban. F5 feladatsor HALADÁS KÖZEPES FORGALMÚ ÚTON, A MANŐVEREZÉSI FELADATOK VALÓS HELYZETEKBEN TÖRTÉNŐ GYAKORLÁSA Az előzőek gyakorlása közben − megállás a járdaszegély mellett, − beállás várakozó járművek közé, − megfordulások. F6 feladatsor HALADÁS FORGALMAS FŐ- ÉS MELLÉKÚTVONALAKON Az előzőek gyakorlása közben − kikerülés, előzés, − gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthajtás, − ráhajtás védett útvonalra. F7 feladatsor HALADÁS VILLAMOSPÁLYÁVAL ELLÁTOTT ÚTON Az előző feladatok gyakorlása mellett haladás olyan forgalmas útvonalon, melyen villamosvágány is van − besorolás, − keresztezés, − oldaltávolság.
44
F8 feladatsor HALADÁS FORGALMAS ÚTVONALON
F11 feladatsor HALADÁS HEGYVIDÉKI UTAKON (EMELKEDŐN, LEJTŐN)
Az előző feladatok gyakorlása közben közlekedés egyirányú utcában és osztottpályás úttesten − besorolás, sávváltás, − követési távolság, − kanyarodások, − kikerülés, előzés, − megállás, várakozás.
− − − −
F9 feladatsor HALADÁS MENETREND SZERINT KÖZLEKEDŐ AUTÓBUSZOK ÉS TROLIBUSZOK ÁLTAL IS HASZNÁLT SŰRŰ, NAGY FORGALMÚ ÚTVONALAKON
− − − − − −
Az előzőek gyakorlása Autóbusz, trolibusz − követése, − megközelítése a megállóban és kikerülése, − kanyarodás autóbuszsávról, − elindulásának segítése. F10 feladatsor HALADÁS PÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAS ÚTTESTEN Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten jelölt és jelöletlen sávok esetén − sávtartás, − sávváltás, − gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthajtás. 45
elindulás, sebességváltás, megállás, a sebesség megválasztása és tartása.
F12 feladatsor HALADÁS ORSZÁGÚTON, AUTÓÚTON, AUTÓPÁLYÁN ráhajtás, lehajtás, sebesség- és iránytartás, kikerülés, előzés, együttműködés a partnerekkel, fékezés nagy sebességről, padkára futás.
F13 feladatsor HALADÁS FORGALMAS ÚTVONALAKON Az eddigi feladatok összetett gyakorlása szakoktatói instrukciók és információk fokozatos csökkentésével, fokozódó tanulói önállósággal. F14 feladatsor HALADÁS CSÚCSFORGALOMBAN Önálló vezetés sűrű forgalomban, a közlekedési előrelátás, a partnerismeret és a defenzív taktika fejlesztése.
46
F15 feladatsor HALADÁS FORGALOMIRÁNYÍTÓ JELZŐLÁMPÁKKAL ELLÁTOTT ÚTVONALON A tanultak gyakorlása, − zöldhullám, forgalmi okból megállás, − előrelátó sávválasztás, − „P"-technika, töréstechnika. F16 feladatsor FORGALMI PRÓBAVIZSGA − a vizsga menetének ismertetése, − a forgalmi próbavizsga előírás szerinti levezetése, − a tanuló tevékenységének értékelése.
