NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG
TANTERV ÉS ÚTMUTATÓ a járművezető-képző tanfolyamok számára „M” kategória
2007
2
3
Készült a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet alapján.
TARTALOMJEGYZÉK
Készítette a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Főosztály Lezárva 2007. április 23.
Kiadja a Nemzeti Közlekedési Hatóság A kiadásért felelős: Horváth Zsolt Csaba elnök Készült: a Nemzeti Közlekedési Hatóság sokszorosító üzemében.
oldal A tanfolyam célja, feladata, követelményrendszere Általános útmutató Alapismeretek Közlekedési alapismeretek A járművezetés elmélete A járművezetés gyakorlata
4 5 7 7 12 20
4
5
A TANFOLYAM CÉLJA, FELADATA, KÖVETELMÉNYRENDSZERE
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
A tanfolyam célja: a tanfolyamra jelentkezőket olyan segédmotoros kerékpár-vezetőkké képezni, akik képesek önállóan, biztonságosan, hatékonyan és kulturáltan közlekedni, s a megszerzett vezetői engedély birtokában járművezetőként szerzett tapasztalataikat felhasználva továbbfejlődni. A tanfolyam feladata olyan közlekedési alapismeretek és vezetési gyakorlat tanítása, amely lehetővé teszi: - a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jogszabályok helyes alkalmazásának az elsajátítását, - a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését, - a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást, - a közlekedési partnerek – különösen a fokozottan veszélyeztettek – biztonságának szem előtt tartását, - a jármű külön jogszabályban előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetőségéről való helyes döntést. A tanfolyam követelményrendszere: a vizsga követelményrendszerével azonos, ezért a tantervben sem az egyes témákra, sem az egyes tantárgyakra vonatkozóan nem jelezzük a követelményeket.
Az „M” kategóriás járművezető-képző tanfolyam előírt óraszámait a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, amelyek a tanulók számára a kötelező oktatási időt jelentik. Ezek az időtartamok általában nem elegendőek a teljes tananyag „elsajátítására", csak a jól felkészült, önállóan is tanulni tudó tanfolyami hallgatók számára szükséges szakoktatói segítségnyújtás időszükségletét fedezik. Éppen ezért a tanfolyamok kívánatos időtartama általános esetben több az előírt óraszámoknál. Az előírt óraszámok a vizsgák időtartamát nem tartalmazzák. Az alapismeretekre meghatározott kötelező minimális óraszámok tantárgyankénti és témakörönkénti felosztása az iskolavezető és a szakoktató feladata, szabadsága és felelőssége egyszerre. A tanfolyam elvégzésének eredményeként a kategória jellemző járművén kívül néhány más jármű vezetésére is jogosultságot szerez a hallgató, illetve más minőségben is közlekedik. Gyalogosként, kerékpárosként, kézikocsit tolva, állatot vezetve (hajtva) mindenki közlekedhet, „M” kategóriás vezetői engedéllyel segédmotoros kerékpáron kívül még, a 16. év betöltése után kerti traktort is vezethet, állati erővel vont járművet is hajthat. Minderre fel kell készíteni a leendő járművezetőket, de mint „partnerismeret" is lényeges témakörök ezek.
6
7
A tananyag valamennyi eleme közvetlenül, vagy közvetve megjelenik a vizsga anyagában, amely tartalma a szakoktatók és a tanulók számára egyaránt hozzáférhető.
ALAPISMERETEK
Az elméleti tárgyak tanításának feladata a vezetési gyakorlat megalapozásán túl az olyan esetekben alkalmazandó eljárások megismertetése is, melyek a vezetési gyakorlatok során nem, vagy csak esetlegesen gyakorolhatók (közlekedés különleges körülmények között, műszaki hiba, baleset stb.). Valamennyi tantárgy tanításánál különös súlyt kell fektetni a környezetvédelemre. Az egyes témákat az átfogó elméleti ismeretnyújtás mellett, a jelenségek és következményeik gyakorlati tudnivalóira összpontosítva kell ismertetni. A tanfolyam legfontosabb részét a vezetési gyakorlat jelenti, az összes többi tantárgy erre készít fel. A képzés során utalni kell a nem belsőégésű motorral hajtott, és a nem kétkerekű segédmotoros kerékpárra is.
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A KRESZ szabályozza a közlekedési partnerek közötti együttműködést, valamint a fontosabb magatartási szabályokat. A közlekedési ismeretek tanításának feladata, hogy a tanulók jól érthető ismereteket kapjanak a forgalomban résztvevők jogairól és kötelezettségeiről. A tanulók a tanfolyam elvégzése után minden helyzetben tudják, hogy a közúton milyen kötelezettségeik vannak és ezek alapján helyesen döntsenek a további teendőikről. A foglalkozások megtartásánál a szakoktató vegye figyelembe az utóbbi évek közlekedési gyakorlatát, a pozitív és negatív jelenségeket, a jellemző közlekedési balesetek okait, a bíróságok állásfoglalásait. Az előadások az értelemre és az érzelmekre egyaránt hassanak. Igazolják, hogy a jogkövető viselkedésnek előfeltétele a szabályok ismerete és annak belátása, hogy ezek a szabályok jók és hasznosak. A közlekedési szabályok időközben módosulhatnak, illetve ismételten értelmezésre szorulhatnak, ezért fel kell kelteni a hallgatókban az igényt a folyamatos önképzésre is. A tananyag megértetéséhez nélkülözhetetlen a szemléltetés (falitabló, fólia, videofilm, számítógépes oktató programok, stb.). Pontos és világos képzetek kialakítása, az utasítások és a tilalmak megértése annál mélyebb és maradandóbb, minél több érzékszervet mozgósítunk annak érdekében.
8
9
A közlekedési alapismeretek téma tanításánál elkerülhetetlen a vonatkozó rendelet szakkifejezéseinek (fogalmainak) használata. Ezek jelentését már az első foglalkozáson tisztázni kell, de itt csak a ráismerés szintjén. A továbbiakban az egyes fogalmakat, jelzéseket, szabályokat a közlekedés folyamata szerint felépített rendszerben, akkor és ott kell részletesen ismertetni, ahol, és amikor arra először szükség van, s mindig csak annyit kell mondani róluk, amennyi az adott részhez kapcsolódik. Így a KRESZ valamely adott szakaszában található szabályegyüttes részenként különböző fejezeteknél tárgyalandó, s egy-egy fejezetben a rendelet különböző paragrafusaiba foglalt szabályok összefüggéseikben jelenhetnek meg. Ugyanígy kell eljárni a közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek tanításánál is.
− a közútnak és környezetének a védelme, − a járművezetés személyi feltételei, a biztonságos vezetésre
képes állapot, vezetői engedély, − alkohol, kábítószer hatása, vezetéstől eltiltás, − a zavarás (a hangjelzés általános tilalma is), az akadályozás és − − − − −
a veszélyeztetés, a járművezetés átengedése, a járművek közlekedésben való részvételének feltételei, a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosult személyek, a jármű ellenőrzése, rakomány (csomag) elhelyezése, szállítása.
3. FORGALOMIRÁNYÍTÓ FÉNYJELZŐ KÉSZÜLÉKEK, KÖZÚTI JELZŐTÁBLÁK, ÚTBURKOLATI JELEK
RÉSZLETES TANTERV 1. BEVEZETŐ − tájékoztatás a tantárgy feldolgozásáról, felépítéséről, a köve-
telményekről a felkészülést segítő szakirodalomról, − a közúti közlekedés szabályozásának és a szabályok ismeretének a szükségessége, − fogalom-meghatározások, − segédmotoros kerékpár fogalomkörébe tartozó járművek. 2. A KÖZLEKEDŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK − alapelvek, szabálykövetés, viselkedés, a hatósághoz való vi-
szony, − a bizalmi elv, − a legsérülékenyebb közlekedők (gyermekek, kerékpárosok, mozgássérültek) biztonságának védelme,
− − − − − − − − −
forgalomirányító fényjelző készülékek fajtái, működésük, a jelzőtáblákra vonatkozó közös rendelkezések, útvonaltípust jelzőtáblák, elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák utasítást adó jelzőtáblák, tilalmi jelzőtáblák, veszélyt jelző táblák, tájékoztatást adó jelzőtáblák, útburkolati jelek.
4. KÖZLEKEDÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRAL − az egyenesen haladó forgalom védelme, − a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó
gépjárművek elsőbbsége, − óvatosság a figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben,
10
11
− elindulás, a segédmotoros kerékpár kivilágítása, irányjelzés,
− forgalomirányítás, a forgalomirányító fényjelző készülékek,
elsőbbségadás, haladás az úton, jobbratartási kötelezettség, sebesség; abszolút, relatív sebességhatár, várható akadályok és az azokra figyelmeztető jelzések, követési távolság, kitérés, előzés, feltételei, iránya, tilalmak, kikerülés, haladás párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, közlekedés villamospályával ellátott úttesten, közlekedés kerékpárúton, kerékpársávon.
rendőri forgalomirányítás, − összefoglaló áttekintés az útkereszteződésre vonatkozó előzési és elsőbbségi szabályokról.
− − − − − − − − −
7. MEGFORDULÁS −
8. MEGÁLLÁS, VÁRAKOZÁS −
5. KERESZTEZŐ FORGALOM − gyalogosok, kerékpárosok, − vasúti átjáró, az átjárót előjelző táblák, útburkolati jelek, biz-
a manőver végrehajtásának feltétele, tilalmak.
a segédmotoros kerékpár leállítása az úttesten, a vonatkozó táblák és útburkolati jelek, tilalmak, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó szabályok, a szabálytalan elhelyezés miatti elszállítás esetei.
9. KÖZLEKEDÉS LAKOTT TERÜLETEN KÍVÜL
tosító berendezések, a vasúti pálya megközelítése és az áthaladás, a továbbhaladást tiltó jelzések, tilalmak, − a keresztező villamospálya.
− összefoglaló áttekintés az eltérésekről a lakott területen való
6. ÚTKERESZTEZŐDÉS
10. A KÖZLEKEDÉS KÜLÖNLEGES HELYZETEI
− az útkereszteződéshez kapcsolható jelzőtáblák, útburkolati
− − − −
jelek, − elsőbbség az útkereszteződésben, amikor a segédmotoros ke-
rékpárnak elsőbbsége van, és amikor elsőbbségadásra kötelezett a közlekedés más résztvevői részére, − bekanyarodás, besorolás az útkereszteződés előtt, jobbra és balra történő bekanyarodás, a manőver végrehajtásának elsőbbségi szabályai, − körforgalom, jelzése, megközelítése, be- és kilépés,
közlekedéséhez képest.
közlekedés éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, az álló járművek kivilágítása, a fényvisszaverő mellény, műszaki hiba, közúti baleset.
11. MÁSKÉNT KÖZLEKEDVE − kerti traktorral, kerékpárral, − állati erővel vont járművel, kézikocsival, − állatok hajtása, gyalogosan.
12
13
A JÁRMŰVEZETÉS ELMÉLETE
− a láthatóság, a szem alkalmazkodása a megvilágítás erősségéhez, − a távolságok és a sebességek észlelése, − hallás, szaglás, tapintás, az egyensúly, a testhelyzet és a testmozgás érzékelése, a hideg- és melegérzékelés, egyéb belső érzékelések.
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A tantárgy tanításának célja egyrészt a vezetési gyakorlat közvetlen megalapozása a technikai kezelés, a vezetéstechnika és a közlekedési taktika tárgyköreinek tanításával, másrészt a jelöltek felkészítése olyan helyzetekre, melyeket a vezetési gyakorlatok során nem, vagy csak nagyon esetlegesen, véletlenszerűen ismerhetnek meg (például közlekedés különleges körülmények között, veszélyhelyzetek stb.). A tananyag elsajátításához megfelelő elméleti alapozás is szükséges, de a fő hangsúly a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható ismereteken legyen. Igen lényeges a tantárgy szemléletformáló szerepe is. Olyan vonzó közlekedési viselkedésmódokat kell megismertetni a tanulókkal, amelyek érzelmi alapú elfogadása hosszútávon biztosítja a közlekedési folyamatba való konfliktusmentes beilleszkedést. RÉSZLETES TANTERV 1. A JÁRMŰVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI A lelki jelenségek − Az érzékelés − látás, látótér, holtterek, az éleslátás mezeje és a perifériás látómező,
− A figyelem fajtái, megosztása, szerepe a közlekedésben. − A mérlegelési és döntési folyamat, a reakcióidő. − Az érzelmek fajtái, szerepük az információ-felvételben, a mérlegelési és döntési folyamatban. Az alkalmazkodás − Az alkalmazkodás tanulási folyamata − a technikai kezelés és a közlekedési érzék. − Az alkalmazkodás napi problémái − elfáradás, alkohol, kábítószer, betegségek, gyógyszerek, dohányzás. − Az életmód szerepe a közlekedésben.
15
14 Az emberi kapcsolatok − − − − −
az együttműködő viselkedésmód, a versengő viselkedésmód, a büntető-megtorló viselkedésmód, a félénk-bizalmatlan viselkedésmód, belátás, segítés, együttműködés, önfegyelem.
2. A JÁRMŰ ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA Fizikai alapfogalmak − út, idő, sebesség, gyorsulás, fordulatszám, tömeg, erő, súrlódás, gördülési ellenállás, emelkedési ellenállás, légellenállás, menetellenállás, nyomaték, súlypont, tengelyterhelés, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, fogyasztás, jelleggörbék, vonóerő, áttételek, − fajlagos teljesítmény, stabilitás, lengés, a pörgettyűhatás. A kerék és a talaj kapcsolata − − − − − − − −
a tapadás, a kúszás, víz az úton, szennyeződések az úton, a gumiabroncs típusa és állapota, a kerék terhelése, a tapadóerő felhasználása, a megcsúszás.
A gyorsítás − vonóerő és tapadási erő. Lassítás, fékezés − − − − −
a lassítás, fékezés eszközei, a fékezés folyamata, erőviszonyok a fékező járműnél, a tengelyterhelés változása, a menetstabilitás alakulása, a kerekek megcsúszása, a féktávolság és a követési távolság.
Ütközés − az ütközéskor keletkező erő, − bukósisak, − teendők ütközéskor. Kanyarodás, oldalszél, borulás − − − − −
oldalerők, kúszás, csúszás, a kanyarvétel módja, nyomvonala, sebessége, fékezés kanyarban, megcsúszás, borulás, magatartás megcsúszáskor, boruláskor.
Emelkedő, lejtő, bukkanó − az erők alakulása, − veszélyek.
17
16 3. A JÁRMŰ VEZETÉSE Elindulás előtti tennivalók − − − −
ruházat (ruha, cipő, kesztyű), bukósisak, szemüveg, a jármű ellenőrzése (világító- és jelzőberendezés, kormány, gumiabroncs, visszapillantó tükör, fék).
A járművezetés alapjainak elsajátítása − a jármű mozgatása, középső támaszra emelése, oldaltámaszra döntése, − helyes ülési helyzet megkeresése, − a motor beindítása (hideg és meleg motornál), − elindulás, megállás, − elindulás emelkedőn, − sebességváltás, − fékezés, kikerülés, − haladás könnyű terepen, földúton, − szükségindítás (betolással és lejtőn való legurulással). 4. A FORGALOMBAN A közlekedési partnerek − kapcsolat a közlekedési partnerekkel, − a gyakoribb közlekedési partnerek jellemzői.
A forgalmi rend − a forgalmi rend elemei, − a tájékozódást nehezítő körülmények, − szempontok és alapelvek. Forgalmi műveletek − − − − −
áthaladás útkereszteződésen, kijelölt gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthajtás, kanyarodások, sávváltoztatás, kikerülés, előzés.
Közlekedés különleges körülmények között − éjszaka és rossz látási viszonyok között, − a fényvisszaverő mellény használata, − télen és rossz útviszonyok között. Adalékok az önálló közlekedéshez − − − −
váratlan akadály, lemondás az elsőbbségről, közlekedés emlékezetből, tájékozódás térképről, csomópontok, nyomvonalak, útvonaltervezés.
19
18 5. VESZÉLYHELYZETEK
Környezeti tényezők − terhelés, útburkolat, domborzat, légellenállás, időjárás, forgalom.
A veszélyhelyzet fogalma és okai − külső és belső okok, szabályszegés és baleset.
Vezetéstechnikai tényezők A veszély felismerése − a dynomen, − veszély és információ.
− hidegindítás, gyorsítás, sebességváltás, hegymenet - lejtmenet, megállás. 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI
A veszély elhárítása − a megelőzés, − a menekülés, − a kisebbik rossz választása.
−
a környezetkárosító hatások − elkerülhetetlen, − elkerülhető (sár felhordás, szemetelés);
−
környezetkárosítás menet közben − kipufogógázok, zaj, rádiófrekvenciás sugarak, por;
Váratlan események − fékhiba, gumidefekt, padkára futás. Balesetek és tanulságaik − közlekedési balesetek elemzése. 6. ÜZEMANYAG-TAKARÉKOSSÁG Műszaki tényezők
−
környezetkárosítás elkerülésének lehetőségei karbantartáskor tankolás, olajcsere, járműmosás, akkumulátor csere, hűtőfolyadék csere, gumicsere.
−
20
21
A JÁRMŰVEZETÉS GYAKORLATA
A tanulócsoportok megtervezése során ügyeljenek arra, hogy a közel azonos képességű tanulók kerüljenek közös csoportba. A gyakorlati képzés megkezdése előtt célszerű meggyőződni a jelölt kerékpározási tudásáról. A képzésnek személyre szabottnak kell lennie, a tantervben felsorolt feladatok mellett a legváltozatosabb rávezető gyakorlatok alkalmazása is szükségessé válhat.
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A segédmotoros kerékpár-vezető képzés legfontosabb és egyben leginkább balesetveszélyes része a gyakorlati képzés. A képzés során ügyelni kell arra, hogy a jármű feletti uralmat, a biztonságos és balesetmentes közlekedést a tanulók a lehető legkisebb veszélyeztetettség mellett sajátítsák el. A vezetési gyakorlat tanterve egymásra épülő feladatsorokból áll, melyekre a szakmailag feltétlenül indokolt és előírt időtartamokat mindenképpen rá kell fordítani. Az előrehaladás üteme azonban nem a levezetett órák számától, hanem a tanuló képességétől függ, tehát szükség esetén feladatonként növelni kell a gyakorlásra szánt időt. Előírt öltözék a vezetési gyakorlat során: 1. a szakoktató részére: aki segédmotoros kerékpáron ülve bemutatja a gyakorlatot, teljes motoros öltözetet (csizma, motoros ruha, bukósisak, szemüveg és kesztyű) viseljen; 2. a tanuló részére: megkövetelendő a bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), erős anyagból készült, nem bő szárú hosszúnadrág és dzseki, magas szárú zárt cipő vagy csizma, elől-hátul „T" betűvel ellátott számozott, vagy tanulónként eltérő színű tanulómellény. Ajánlott védőfelszerelések: könyökvédő, térdvédő, derékvédő.
A gyakorlati oktatást két fő egységre bontjuk: alapoktatásra és főoktatásra. Az ALAPOKTATÁS során a tanulók forgalommentes környezetben tanpályán sajátítják el a biztonsági berendezések ellenőrzését, a jármű technikai kezelését és a jármű feletti uralmat. A tanpálya egy min. 7 x 100 m-es, vagy egy 20 x 40 m-es szilárd (aszfalt, beton) burkolatú, forgalom elől elzárt út, útszakasz az adott feladatok kijelöléséhez szükséges darabszámú kúppal, ill. pallóval. Az alapoktatás során egy szakoktató egyidejűleg maximum 3 fő tanulót oktathat. Minden foglalkozáson, a technikai kezelési és a manőverezési feladatok gyakorlásának megkezdése előtt, a szakoktató felügyelete mellett minden tanuló ellenőrizze a segédmotoros kerékpár biztonsági berendezéseit. Szakoktató a feladatokat mutassa be, és csak ezután gyakoroltassa a tanulóval. A tanulók csak az egyes feladatok helyes, pontos végrehajtása után léphetnek tovább és kaphatják meg a következő feladatot.
22
ALAPOKTATÁS
A forgalmi vezetés (főoktatás) csak akkor kezdhető meg, ha a tanuló sikeres járműkezelési vizsgát tett.
A1 feladatsor BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE
A FŐOKTATÁS egységébe a forgalmi vezetés feladatai tartoznak.
− − − −
A foglalkozások egymásra épülnek és egy egységet képeznek, de a feladatok sorrendjét itt sokkal inkább befolyásolják a tanulók képességei és a helyi forgalmi sajátosságok. Ezért a főoktatás során a szakoktató indokolt esetben eltérhet a gyakorlatok sorrendjétől, a fokozatosság figyelembevételével úgy módosíthatja őket, ahogy a tanulók előrehaladása érdekében a legcélszerűbb. A főoktatás során egy szakoktató egyidejűleg - a tanulókat segédmotoros kerékpáron, vagy gépkocsin kisérve - maximum 2 fő tanulót oktathat. Segédmotoros kerékpáron való kísérés esetén a szakoktató először a tanulók előtt haladva mutassa be egy-egy forgalmi helyzet helyes megoldását. Majd a tanulók egymást váltva vezetik a csoportot és így gyakorolják a forgalmi feladatokat.
gumiabroncsok, kormányberendezés, világító- és fényjelző berendezések, fékberendezés.
A2 feladatsor ELINDULÁS ELŐTT − a segédmotoros kerékpár mozgatása, − a segédmotoros kerékpár felállítása középső kitámasztóra, − a helyes ülési pozíció megkeresése. A3 feladatsor A MOTOR BEINDÍTÁSA − előkészületek a motor beindításához, − a motor beindítása, leállítása, − a motor kezelő-berendezései működtetésének gyakorlása álló motorú, középtámaszra felállított járművön. A4 feladatsor ELINDULÁS ÉS MEGÁLLÁS − „együttjárás” a segédmotoros kerékpárral, (lassú menet csúsztatott kuplunggal), − elindulás, haladás I. sebességi fokozatban, megállás, − az üres sebességi fokozat megkeresése álló motor mellett.
23
24
25
A5 feladatsor JÁRDASZEGÉLY − felhajtás 90°-os szögben 5-10 cm magas járdára, gerendára vagy ékre. A6 feladatsor LASSÚ MENET KESKENY FOLYOSÓBAN − lassú menet 1 m széles folyosóban, vagy 30 cm széles pallón (maximális sebesség 1 m/s).
A9 feladatsor FÉKEZÉSI GYAKORLATOK − fékezés lábfékkel, − fékezés kézifékkel, − fékezés mindkét fékkel, − megállás adott pontnál. A10 feladatsor IRÁNYJELZÉS − irányjelzés karral. A11 feladatsor KANYARODÁS
A7 feladatsor A JÁRMŰ IRÁNYÍTÁSA
− kanyarodás a segédmotoros kerékpár megdöntésével.
− kanyarodás, megfordulás, haladás előre kijelölt nyomvonalon a tanpálya adottságainak figyelembevételével (ajánlott nyomvonalak: kör, nyolcas, szlalom).
A12 feladatsor ÖSSZETETT FÉKEZÉSI FELADATOK
A8 feladatsor SEBESSÉGVÁLTÁS − felkapcsolás, − visszakapcsolás fékezéssel, fékezéssel és fokozatkihagyással.
− szakaszos fékezés, − pillanat megállás, − intenzív fékezés 20-25 km/h sebességről fékezve (a fékút nem lehet több 12 m-nél),
27 26 − féktávolságon belül lévő akadály kikerülése,
A16 feladatsor SZÜKSÉGINDÍTÁS −
betolással és lejtőn való legurulással.
A17 feladatsor JÁRMŰKEZELÉSI VIZSGAFELADATOK GYAKORLÁSA
A13 feladatsor ELINDULÁS EMELKEDŐN A14 feladatsor ÖNÁLLÓ MENETEK − szabályos elindulás, − megállás irányjelzéssel, − kanyarodás jobbra kis- és balra nagysugarú íven. A15 feladatsor FORGALMI KÉPZÉST ELŐSEGÍTŐ MANŐVEREK GYAKORLÁSA − − − −
előzés, sávváltás, útkereszteződés megközelítése, lassítósáv, gyorsítósáv.
28 FŐOKTATÁS F1 feladatsor HALADÁS GYÉR FORGALMÚ VÉDETT ÚTVONALON A folyamatos vezetés gyakorlása védett útvonalon − sebességváltások, a sebességfokozatok megválasztása, − iránytartás, sebességtartás magasabb sebességnél, − a tekintet irányítása, − a jelzőtáblák, útburkolati jelek figyelése, − a közlekedési partnerekhez való alkalmazkodás, a jó együttműködés kialakítása. F2 feladatsor HALADÁS GYÉR FORGALMÚ MELLÉKÚTVONALON Áthaladás egyenrangú útkereszteződéseken − egyenesen, jobbra, balra, − elsőbbségadások, különös tekintettel a gyalogosokra. F3 feladatsor HALADÁS KÜLÖNBÖZŐ ÚTVONALAKON, KÖZEPES FORGALOMBAN − − − −
ráhajtás főútvonalra, védett útra, jobbra, balra, lehajtás főútvonalról, védett útról jobbra, balra, gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthaladás, haladás forgalomirányító fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződéseken, − közlekedés vasúti átjáróban, − egyirányú forgalmú úton, − körforgalomban. 29
F4 feladatsor HALADÁS KÖZEPES FORGALMÚ ÚTON, TECHNIKAI ÉS MANŐVEREZÉSI FELADATOK ÉLETSZERŰ GYAKORLÁSA Az előzőek gyakorlása közben − megállás a járdaszegély mellett, − beállás járművek közé, − megfordulások. F5 feladatsor HALADÁS FORGALMAS FŐ- ÉS MELLÉKÚTVONALAKON Az előzőek gyakorlása közben − kikerülés, − előzés, − áthaladás gyalogos-átkelőhelyen, − ráhajtás védett útvonalra. F6 feladatsor HALADÁS VILLAMOSPÁLYÁVAL ELLÁTOTT ÚTON Az előző feladatok gyakorlása mellett haladás olyan forgalmas útvonalon, melyen villamosvágány is van − besorolás, – keresztezés, − oldaltávolság.
30
F7 feladatsor HALADÁS FORGALMAS ÚTVONALON Az előző feladatok gyakorlása közben közlekedés egyirányú utcában és osztott pályás úttesten − besorolás, − sávváltás, − kanyarodások, − kikerülés, előzés, − várakozás, − követési távolság. F8 feladatsor HALADÁS MENETREND SZERINT KÖZLEKEDŐ AUTÓBUSZOK ÉS TROLIBUSZOK ÁLTAL IS HASZNÁLT SŰRŰ, NAGY FORGALMÚ ÚTVONALAKON Autóbusz, trolibusz − követése, − megközelítése megállóban és kikerülése, − megelőzése, − elindulásának segítése, − kanyarodás autóbuszsávról.
31 F10 feladatsor FÉKEZÉSI FELADAT Intenzív fékezés 30 – 35 km/h sebességről (a fékút nem lehet több 12 m-nél). F11 feladatsor HALADÁS HEGYVIDÉKI UTAKON (LEJTŐN, EMELKEDŐN) − elindulás, − megállás, − a sebesség megválasztása és tartása. F12 feladatsor KÖZLEKEDÉS LAKOTT TERÜLETEN KÍVÜL, KERÉKPÁRSÁVON, KERÉKPÁRÚTON F13 feladatsor HALADÁS FORGALMAS ÚTVONALAKON Az eddigi feladatok összetett gyakorlása szakoktatói instrukciók és információk fokozatos csökkentésével, fokozódó tanulói önállósággal. F14 feladatsor HALADÁS CSÚCSFORGALOMBAN
F9 feladatsor HALADÁS PÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAS ÚTTESTEN Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten való haladás jelölt és jelöletlen sávok esetén − jobbratartás, − sávtartás, sávváltás, − gyalogos-átkelőhely megközelítése, áthaladás.
Önálló vezetés sűrű forgalomban, a közlekedési előrelátás, a partnerismeret és a defenzív taktika fejlesztése.
32 F15 feladatsor HALADÁS FORGALOMIRÁNYÍTÓ JELZŐLÁMPÁKKAL ELLÁTOTT ÚTVONALON A tanultak gyakorlása − zöldhullám, − előrelátó sávválasztás, − „P"-technika, töréstechnika. F16 feladatsor FORGALMI PRÓBAVIZSGA − a vizsga menetének ismertetése, − a forgalmi próbavizsga előírás szerinti levezetése, − a tanuló tevékenységének értékelése.
