NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága részére a személyi jövedelemadó 1+1 %-áról tett rendelkező nyilatkozatok feldolgozásának 2010. rendelkező évi tapasztalatairól
2011. február
Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 4 1.
Az Szja 1+1%-ról történő rendelkezés és feldolgozás folyamata ..................................... 5
2.
A rendelkező magánszemélyek és a rendelkező nyilatkozatok számának, valamint a felajánlott Szja 1+1% összegének alakulása ................................................................... 10
3.
Az érvényesen megjelölt kedvezményezetti kör megoszlása ......................................... 13
4.
A civil kedvezményezetti eljárás és a főbb mutatószámok............................................. 15
5.
A kiutalást kérő és a törvényi feltételeket igazolni tudó civil kedvezményezettek megoszlása az általuk megjelölt közhasznú tevékenység szerint.................................... 17
6.
Az egyházakra és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó tételes kimutatások.................. 18
7.
A saját érdekkörébe tartozóan érvénytelenül rendelkező magánszemélyek elutasítása . 19
8.
A rendelkező magánszemélyek értesítése a rendelkező nyilatkozatuk érvényességének a megállapíthatatlanságáról................................................................................................ 21
9.
Az állami adóhatóság Szja 1+1 %-os adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettsége .... 22
10.
A 2010. évben végzett adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai ....................................... 23
11.
Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról ............................................................................................................... 26
12.
Az állami adóhatóság szerepe a rendelkezés lehetőségének és a rendelkező nyilatkozatok benyújtási módjának ismertetésében ........................................................ 28
13. Részletes információkat tartalmazó táblázatok, diagramok 1. számú táblázat A rendelkező magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása és egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallása, valamint ezen bizonylatokkal benyújtott rendelkező nyilatkozatok számának alakulása százalékos mutatószámokkal kifejezve a 2010. rendelkező évben heti bontásban (%)
2. számú táblázat Az Szja 1+1% 2010. rendelkező évi és a korábbi rendelkező évek főbb adatai
3. számú táblázat Kimutatás a 2001-2010. évi lehetséges nyilatkozók és az érvényesen rendelkező magánszemélyek számáról a nyilatkozatok származási helye és az 1 % alapja szerint
4. számú táblázat Kimutatás a 2010. évi érvényesen rendelkező magánszemélyek számának százalékos megoszlásáról a nyilatkozatok származási helye szerint igazgatóságonként és megyénként
5. számú táblázat Kimutatás a 2010. évi lehetséges nyilatkozók és az érvényesen rendelkező magánszemélyek számáról a nyilatkozatok származási helye és a jövedelemsáv szerint
6. számú táblázat Kimutatás a 2010. évi lehetséges nyilatkozók és a civil szervezetre érvényesen rendelkező magánszemélyek számáról a nyilatkozatok származási helye és a jövedelemsáv szerint
7. számú táblázat A kedvezményezetti kör megoszlása a 2010. rendelkező évben - a szervezet székhelye szerint - megyénként és régiónként
2
8. számú táblázat A kedvezményezetti kör megoszlása a 2010. rendelkező évben az Szf. törvényben meghatározott kategóriák szerint
9. számú táblázat A kedvezményezetti kör megoszlása a 2010. rendelkező évben az egy kedvezményezettre jutó összeg nagysága szerint
10. számú táblázat A kedvezményezetti kör megoszlása a 2010. rendelkező évben az egy kedvezményezettre jutó nyilatkozatok száma szerint
11. számú táblázat A 2010. rendelkező évi érvényes nyilatkozatok számának - a nyilatkozatokban megjelölt szervezet székhelye szerinti - megyei és régiós megoszlása csökkenő sorrendben
12. számú táblázat A 2010. rendelkező évi érvényes nyilatkozatokban felajánlott összeg megyei és régiós megoszlása a nyilatkozatokban megjelölt szervezet székhelye szerint, csökkenő sorrendben
13. számú táblázat A 2010. évi civil kedvezményezetti eljárás főbb mutatószámai
14. számú táblázat A 2010. évi civil kedvezményezetti eljárás főbb mutatószámai a kedvezményezett székhelye szerinti megyei és régiós bontásban
15. számú táblázat A törvényi feltételeket igazolni tudó 2010. rendelkező évi civil kedvezményezettek megoszlása az általuk megjelölt tevékenységi kör szerint a szervezetek száma szerint csökkenő sorrendben
16. számú táblázat A törvényi feltételeket igazolni tudó 2010. rendelkező évi civil kedvezményezettek megoszlása az általuk megjelölt tevékenységi kör szerint
17. számú táblázat Kimutatás a 2009. évi Szja 1%-ának a 2010. évi adózói rendelkezéséről az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok számára a felajánlott összeg szerint csökkenő sorrendben
18. számú táblázat Kimutatás az egyházak részére a 2011. rendelkező évre megképzett technikai számokról
3
Bevezetés A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. évben tizennegyedik alkalommal tette lehetővé, hogy az adófizető magánszemélyek a befizetett személyi jövedelemadójuk 1 (1998. évtől 1+1) %-áról rendelkezhessenek valamely civil szervezet és/vagy egyház, kiemelt költségvetési előirányzat javára. Az előző évek tájékoztatóiban megszokott módon igyekeztünk részletes táblázatokkal és diagramokkal kiegészíteni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. tv.) alapján a 2010. rendelkező évi nyilatkozatok feldolgozásának tapasztalatairól készített tájékoztatót, azonban az új évtized első tájékoztatóját a korábbi évek tájékoztatóihoz képest több pontban is átdolgoztuk. Ugyanakkor – a számviteli elvekhez hasonlóan – ügyeltünk arra, hogy az előző évek tájékoztatóival való összehasonlíthatóság és átláthatóság ne sérüljön. A tájékoztatóban egyrészről bemutatjuk a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-ról történő rendelkezés és feldolgozás folyamatát, másrészről részletes és sokrétű információkat tartalmazó táblázatokkal, diagramokkal egészítettük ki a 2010. rendelkező évi nyilatkozatok feldolgozásával kapcsolatos tájékoztatót, melyek nem csak statisztikai információként szolgálhatnak. A törvénymódosítás kapcsán 2010. január 01-től kizárólag az Szf. tv. 4/A. § (2) bekezdése módosult, mely alapján az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el, ha a technikai szám kiadását az egyház a jogerős nyilvántartásba vételéről szóló bejegyző határozat jogerőre emelkedését követő második évben, vagy azt követően kezdeményezte. Amennyiben az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiállítása iránti kérelem benyújtását követő évben válik kedvezményezetté. A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával – lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
4
1. Az Szja 1+1%-ról történő rendelkezés és feldolgozás folyamata Kik és mekkora összegről rendelkezhettek A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) alapján azon magánszemélyek jogosultak a személyi jövedelemadó meghatározott részéről rendelkezni, akik adókötelezettségüket személyi jövedelemadó-bevallás, egyszerűsített bevallás vagy munkáltatói adómegállapítás útján teljesítik. A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha összevont adóalapba tartozó jövedelmet szereznek. A rendelkezés alapjának az összevont adóalap adója kedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) nyilatkozat szerinti átutalások levonása után fennmaradt részét kell tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig • magánszemély esetében 2010. május 20-áig, • egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adószámmal rendelkező magánszemély esetében 2010. február 25-éig, • illetve, amennyiben a bevallás adóhatósági javítása miatt a magánszemélyt további befizetendő személyi jövedelemadó terheli, akkor az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül, az adót megfizette. Szintén megfizetettnek minősül az adó, ha • vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában a 100.000 Ft-ot meg nem haladó adófizetési kötelezettségével kapcsolatban tett nyilatkozata alapján legfeljebb 4 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben megfizette, • a magánszemély az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve az adót – és az esetlegesen felszámított pótlékot – hiánytalanul megfizette. A fentiek kapcsán az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha a magánszemély az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján határidőben rendelkezik. Azaz nem csak befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen fennálló túlfizetés személyi jövedelemadó adónemre történő átvezetése útján is megfizetettnek minősül az adó. A rendelkezés során a magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhetett befizetett személyi jövedelemadója meghatározott részének az 1%-áról a 4. §-ban, további 1%-áról pedig a 4/A. §-ban meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. Fontos hangsúlyozni, hogy az összevont adóalapba csak az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint az egyéb jövedelmek számítanak. Az elkülönülten adózó jövedelmek (0953-as bevallás 0953-05-lapja pld. ingatlan értékesítéséből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, kamatjövedelem stb.) nem tartoznak az összevont adóalapba, ezért az elkülönülten adózó jövedelmek után nem lehetett rendelkezni.
5
Mely szervezetek (kedvezményezettek) javára lehetett rendelkezni Az Szf. tv. 4. §-a és 4/A. §-a a kedvezményezettek két csoportját különbözteti meg. Az egyik csoportba a közhasznú tevékenységet végző civil kedvezményezettek, míg a másik csoportba az egyházi kedvezményezettek, valamint a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzatok tartoznak. Kedvezményezettet a fenti két csoportból lehetett választani, de csoportonként csak egyet-egyet. Civil kedvezményezettek lehettek: • a társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat, biztosító egyesületeket, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket), • az alapítványok, • a kiemelkedően közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek és közalapítványok, • a Magyar Tudományos Akadémia, • az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), • az országos közgyűjtemények, • a Magyar Állami Operaház, • a Magyar Országos Levéltár, • az Országos Széchényi Könyvtár, • a Magyar Nemzeti Filmarchívum, • a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár, • az országos szakmúzeumok, • azok a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek, amelyek a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek, • a felsőoktatási intézmények. A rendelkező nyilatkozaton a civil kedvezményezett adószámát kellett feltüntetni és csak egy adószámot lehetett megadni. A civil kedvezményezett adószámát közvetlenül a kedvezményezettől, hirdetésekből, illetve kiadványokból lehetett beszerezni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján az „Szja 1+1%” menüpont alatt, továbbá az „Üvegzseb” oldalon megtalálható azon civil kedvezményezettek listája is, melyek az előző évben részesültek a személyi jövedelemadó 1%-ából. A 4/A. §-a szerinti kedvezményezettek lehettek: • az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá • a költségvetési törvényben, kiemelt előirányzatként meghatározott cél. A rendelkező nyilatkozaton az egyház vagy a költségvetési előirányzat technikai számát kellett feltüntetni és csak egy technikai számot lehetett megjelölni, de a nyilatkozaton fel lehetett tüntetni a kedvezményezett elnevezését is. A technikai számokat a NAV internetes honlapján az „Egyházak, kiemelt költségvetési előirányzatok” menüpont, valamint a 0953 számú személyi jövedelemadó-bevallás – elektronikus formában is elérhető – útmutatója tartalmazza. Az útmutató elektronikus formában a NAV honlapján a nyomtatványkitöltő program használatával érhető el.
6
Abban az esetben, ha a rendelkezés alapjául szolgáló összeg 0 forint volt, akkor is érdemes volt rendelkezni az egyházak felé, mert az állami támogatásból az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek. Hogyan lehetett 2010-ben az Szja 1+1%-ról rendelkezni Az Szf. tv. 5. § (1) bekezdése értelmében a magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) – függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától – 2010. május 20-áig juttathatta el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton, illetve elektronikus űrlapon fel kellett tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. Önadózás vagy egyszerűsített adóbevallás esetén a magánszemély a 0953 számú személyi jövedelemadó-bevallás, egyszerűsített bevallás esetén a 0953E egyszerűsített személyi jövedelemadó-bevallás D lapján rendelkezhetett az Szja 1+1%-ról. A D lapon mindkét kedvezményezetti csoport részére lehetett rendelkezni, azonban egy kedvezményezett is megjelölhető volt, ebben az esetben a másik kedvezményezetti részt nem volt szükséges kitölteni. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot: • a nyomtatványkitöltő programmal előállított kinyomtatott és aláírt személyi jövedelemadó bevallás részeként, személyesen, vagy postán, illetve • a bevallási egységcsomagban megtalálható kitöltött és aláírt személyi jövedelemadó bevallás részeként, személyesen, vagy postán, továbbá • az adóbevallás és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatványkitöltő program használatával kitöltött bevalláson elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül juttathatta el az adóhatóság részére legkésőbb 2010. május 20-áig. Abban az esetben, ha az elektronikus bevallást nem a magánszemély, hanem meghatalmazottja (pld. könyvelője, adótanácsadója) készítette el, az adóhatósághoz azt is be kellett jelenteni, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására a meghatalmazott jogosult (’T180 adatlap). A munkáltatója útján rendelkező magánszemély a nyomtatványkitöltő program használatával kitöltött és kinyomtatott RENDNYIL-0953-0953E nyomtatványon, vagy azzal egyező adattartalmú lapon (pld. a civil szervezet vagy az egyház által előre elkészített a civil szervezet adószámát, vagy az egyház technikai számát tartalmazó rendelkező lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatta el a munkáltatóhoz legkésőbb 2010. május 10-éig (a borítékon a kötelezően feltüntetendő adóazonosító jelén kívül nevét és lakcímét is feltüntetheti). A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerhette meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban kísérőjegyzékkel együtt zárt csomagban legkésőbb 2010. május 20-áig megküldte az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő nem a bevalláson, egyszerűsített bevalláson, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján kívánt rendelkezni, vagy esetleg a korábban beadott bevalláson elfelejtett rendelkezni az Szja 1+1%-ról, abban az esetben: • a nyomtatványkitöltő program használatával elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a 09EGYSZA elektronikus űrlap kitöltésével külön is rendelkezhetett, valamint
7
•
az adóhatóság által rendszeresített a nyomtatványkitöltő program használatával kitöltött és kinyomtatott RENDNYIL-0953-0953E nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) tett nyilatkozatát egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen is eljuttathatta az adóhatósághoz legkésőbb 2010. május 20-áig, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen 2010. február 25-éig kellett beadnia. A feldolgozás folyamata Az adóhatóságnak a beérkező több millió rendelkező nyilatkozatot és bevallást igen rövid időszak alatt kell feldolgoznia, azonban minden évben teljes körűen sikerült a törvényi rendelkezéseket betartani. A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és további különleges védelemben részesülnek. Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat beküldésétől függetlenül elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait. Az adóhatóság – az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével – a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét – ennek hiányában adószámát – tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó részét a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, egyszerűsített bevallást kérő nyilatkozatot tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve – ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon – dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezettek adatait. A feldolgozás során ellenőrizni kell mind a rendelkező nyilatkozatok érvényességét, mind a bevallások helyességét, és mindezek mellett ügyelni kell az Szf. tv. által előírt ügyintézési határidők szigorú betartására. 2010. szeptember 1-jéig kellett megküldeni – az egyházaknak – a tájékoztató, illetőleg – a civil szervezeteknek – a felhívó-tájékoztató leveleket. A civil szervezetek a felhívótájékoztató levélben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kellett. Amennyiben ezen szervezetek a felhívótájékoztató levél kézbesítését követő 30 napon belül sikeresen igazolták a törvényi feltételek meglétét, átutaltuk részükre a felajánlott összeget. Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztériumot határidőben értesítettük a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összegről. 2010. november 30-áig • a konkrét indok megjelölésével határozatban értesítettük azon rendelkező magánszemélyeket, akiknek a rendelkezése 2010. november 15-ig – a magánszemély saját érdekkörébe tartozóan – érvénytelennek bizonyult, • értesítő levélben tájékoztattuk azon rendelkező magánszemélyeket, akik rendelkező nyilatkozataik – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvényessége, különösen a fizetendő adó összege november 15-ig nem volt megállapítható.
8
2010. november 30-át követően értesítettük azon rendelkező magánszemélyeket, akik olyan szervezet felé rendelkeztek, akiknek a felajánlott összeg kiutalására irányuló kérelmét az adóhatóság határozatban jogerősen elutasította, vagy a javukra felajánlott Szja 1%-os összeg kiutalását nem kérték. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az adóhatóság munkája 2010. december 31-ével nem ért véget, mivel azon rendelkező magánszemélyek esetében, akik késedelmesen nyújtották be a rendelkező nyilatkozatokat, vagy akik rendelkező nyilatkozatainak – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvényessége, különösen a fizetendő adó összege november 15-ig nem volt megállapítható az Szf. tv. értelmében a nyilatkozatokat legkésőbb 2011. december 31-ig el kell bírálni, illetve a felajánlás érvényessége esetén intézkedni kell a civil kedvezményezett részére történő pótutalás, valamint az egyházat pótlólagosan megillető összeg statisztikai táblában történő szerepeltetése érdekében. Az adóhatóságnak az elévülési időn belül folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése következtében az Szja 1%-os rendelkezés összege legalább ezer forinttal lecsökken-e, mert ebben az esetben a különbözetet az adóhatóság határozatban írja elő, melyet a magánszemélynek meg kell fizetnie. A fentiek alapján megállapítható, hogy az adóhatóság az időbeli átfedések következtében több év rendelkező nyilatkozatát és bevallását vizsgálja folyamatosan.
9
2. A rendelkező magánszemélyek és a rendelkező nyilatkozatok számának, valamint a felajánlott Szja 1+1% összegének alakulása Ez évben 4.550 ezer adófizető magánszemély személyi jövedelemadó bevallását, egyszerűsített bevallását, valamint munkáltatói elszámolását dolgozta fel az adóhatóság. A 4.550 ezer adózóból azonban csak 3.489 ezer magánszemély nyilatkozhatott volna 0,- forintnál magasabb összegről, mely a fenti adózók 76,68 %-a. A 3.489 ezer adózó összesen 29,98 milliárd forintról rendelkezhetett volna (Továbbiakban: elvi keret). Azon magánszemély, akinek nem volt összevonás alá eső jövedelme, vagy a személyi jövedelemadó bevallásában, egyszerűsített bevallásában, munkáltatói elszámolásában 0,- forint szerepel az összevont adóalap kedvezményekkel csökkentett adójaként, kizárólag 0,- forint összegű felajánlást tehetett. Az Szf. tv. ugyan nem zárja ki, hogy a magánszemély 0,- forint összegű felajánlást tegyen, azonban a fentiek miatt ezen magánszemélyek tényleges összeget nem tudtak volna eljuttatni az általuk megjelölt kedvezményezett részére. A ténylegesen rendelkező magánszemélyek száma ebben az évben 1.908 ezer fő volt, akik közül 1.733 ezer fő tett 0,- forintnál magasabb összegű felajánlást. Az 1.908 ezer rendelkező magánszemély érvényes, érvénytelen és az érvényesség szempontjából még el nem bírálható felajánlásainak együttes összege 17,19 milliárd forint, amely a 29,98 milliárd forintos elvi keret 57,34 %-a. Az 1.908 ezer rendelkező magánszemély közül legalább egy érvényes nyilatkozatot 1.852 ezer fő tett, akik közül • 1.175 ezer magánszemély mindkét kedvezményezetti körre, • 631 ezer fő kizárólag civil szervezetre és • 46 ezer fő csak egyházra, vagy kiemelt költségvetési előirányzatra nyilatkozott. Az érvényesen rendelkezők megoszlása 80,0%
63,4%
70,0% 60,0% 50,0% 40,0%
34,1%
30,0% 20,0%
2,5%
10,0% 0,0% Civilekre
Egyházak, Kiemelt költségvetési előirányzatokra
Az érvényesen rendelkezők száma Civilekre Egyházakra, Kiemelt költségvetési előirányzatokra Mindkét kedvezményezetti körre
Mindkét kedvezményezetti körre
1 852 ezer fő
100%
631 ezer fő
34,1%
46 ezer fő
2,5%
1 175 ezer fő
63,4%
10
Az 1.908 ezer rendelkező magánszemély 3.151 ezer nyilatkozatban ajánlotta fel a személyi jövedelemadója meghatározott részének 1, illetőleg 1+1 %-át. A 3.151 ezer rendelkező nyilatkozat közül • 1.875 ezer nyilatkozat civil szervezetre, • 1.263 ezer nyilatkozat egyházra vagy kiemelt költségvetési előirányzatra szólt, továbbá • 13 ezer nyilatkozatban megjelölt szervezetet egyik kedvezményezetti körbe sem lehetett besorolni. A nyilatkozatok megoszlása 80,0% 70,0%
59,5%
60,0% 50,0%
40,1%
40,0% 30,0% 20,0% 10,0%
0,4%
0,0% Civilek
Egyházak és Kiemelt előirányzatok
Nem megállapítható
A nyilatkozatok száma
3 151 ezer
100%
Civilek
1 875 ezer
59,5%
Egyházak, Kiemelt költségvetési előirányzatok
1 263 ezer
40,1%
13 ezer
0,4%
Nem megállapítható
A beérkezett 3.151 ezer nyilatkozatokból • 3.027 ezer volt a törvényi szabályozás alapján érvényes, amelyekben a felajánlott öszszeg megközelíti a 17,19 milliárd forintot. • 118 ezer olyan nyilatkozat akadt, amely a magánszemély érdekkörébe tartozó hiba miatt érvénytelennek bizonyult. Ezen felajánlások összege 657 millió Ft. (Ebben az öszszegben nem szerepelhet azon magánszemélyek által felajánlott Szja 1+1 %, akiket a rendelkezés hiányosságai miatt nem tudtunk azonosítani.) • 65 ezer rendelkező nyilatkozat 347 millió Ft összegben a civil kedvezményezetti körre szólóan érvénytelen • 30 ezer rendelkező nyilatkozat 164 millió Ft összegben az egyházakra szólóan érvénytelen • 10 ezer rendelkező nyilatkozat 63 millió Ft összegben a kiemelt költségvetési előirányzatokra szólóan érvénytelen, további • 13 ezer rendelkező nyilatkozat 83 millió Ft összegben azon okból érvénytelen, mert az Szf. törvény szerint nem kedvezményezhető szervezetek, (Pld. részvénytársaságok, kft-k, pénzintézetek, egyházi intézmények stb.) számára tartalmaz felajánlást. • 6 ezer nyilatkozatnak – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvényessége, különösen a fizetendő adó összege 2010. november 15-ig nem volt megállapítható. 11
1. számú melléklet A rendelkező magánszemélyek által benyújtott személyi jövedelemadó bevallások, valamint ezen bizonylatokkal benyújtott rendelkező nyilatkozatok számának alakulását mutatja be százalékos mutatószámokkal a 2010. rendelkező évben. A kimutatásban a bizonylatok év eleji indításától a bizonylatok legkésőbbi benyújtásának időpontjáig számított tételes és göngyölített százalékos mutatószámok szerepelnek, amelyek megmutatják a bizonylatok és a rendelkező nyilatkozatok beérkezésének ütemét.
2. számú melléklet Az Szja 1+1% 2010. rendelkező évi és a korábbi évek főbb adatait tartalmazó kimutatás. Megjegyezzük, hogy a további feldolgozási és eljárási munkafolyamatok során is végzünk egyeztetéseket, mind a kedvezményezettekkel, mind a rendelkező magánszemélyekkel (pl. a részletfizetés teljesítésére engedélyezett időszak letelte miatt, illetve a rendelkező nyilatkozatok érvénytelenségét megállapító határozatok kiadását követő jogorvoslati szakaszban). Az egyeztetések eredményeképpen változhat az érvényes nyilatkozatok, és az ezekben megjelölt szervezetek száma, valamint a rendelkezett összeg. Ez a változás azonban a közölt adatokat nagyságrendileg nem befolyásolja.
3. számú melléklet Az érvényesen rendelkező magánszemélyek számának megoszlását tartalmazza az 1 % alapjául szolgáló adó nagyságának függvényében. A „0,- Ft összegű 1 % alapjául szolgáló adót valló” adózókat két külön csoportba soroljuk attól függően, hogy vallottak-e összevonás alá eső jövedelmet, illetve a bevallott összevonás alá eső jövedelmüket terhelő adó a kedvezmények, - továbbá a 2006-2009. adóév vonatkozásában az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalások - levonásával csökkent-e 0,- Ft-ra. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kimutatás a 2001-2010. évekre tartalmazza az adatokat.
4. számú melléklet Az érvényesen rendelkező magánszemélyek körének megbontását tartalmazza a nyilatkozatok származási helye és a nyilatkozatokat feldolgozó NAV igazgatóságok, továbbá az igazgatóságok megye szerinti, illetve fővárosi szervezeti egységei szerint tartalmazza százalékos mutatószámokban kifejezve. A munkáltatói elszámolás mellett rendelkező magánszemélyek számát kifejező százalékos mutatószámokat két szempontból is megbontottuk, mivel ezen magánszemélyek lakóhely szerinti illetékessége, illetve az általuk benyújtott nyilatkozatok feldolgozásához kapcsolódó illetékesség eltér. A munkáltatói elszámolás mellett benyújtott rendelkező nyilatkozatokat ugyanis a munkáltató székhelye szerint illetékes igazgatóság dolgozza fel.
5. számú melléklet A lehetséges nyilatkozók és az érvényesen rendelkezők körének megbontását tartalmazza az összevonás alá eső jövedelmük sávonkénti megoszlásának és a rendelkező nyilatkozat benyújtási módjának a függvényében.
6. számú melléklet A lehetséges nyilatkozók és a civil szervezetekre érvényesen rendelkezők körének megbontását tartalmazza ugyancsak az összevonás alá eső jövedelmük sávonkénti megoszlásának és a rendelkező nyilatkozat benyújtási módjának a függvényében.
12
3. Az érvényesen megjelölt kedvezményezetti kör megoszlása A 2010. évi érvényes nyilatkozatokban 30.888 szervezet javára felajánlott összeg 17,19 milliárd forint, amely a 29,98 milliárd forint összegű elvi keret 57,34 %-a. Az érvényesen megjelölt 30.888 szervezet közül: • 30.701 szervezet a civil, • 185 szervezet az egyház, valamint • 2 kedvezményezett a kiemelt költségvetési előirányzat kategóriába tartozik. Az érvényes 1+1%-os felajánlások megoszlása 12,00 11,00 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00
Mrd.
9,97
5,24
1,98
Egyházak
Érvényes 1+1%-os felajánlások összege
Civilek
Kiemelt költségvetési előirányzatok
17,19 Mrd.
100%
Egyházak
5,24 Mrd.
30,5%
Civilek
9,97 Mrd.
58,0%
Kiemelt költségvetési előirányzatok
1,98 Mrd.
11,5%
A 30.701 civil szervezetre 1.806 ezer nyilatkozatban érkezett érvényes felajánlás 9,97 milliárd forint összegben. Az egy civil kedvezményezettre jutó átlagos érvényes felajánlás összege 324.804,- Ft. Az egy érvényes civil rendelkező nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 5.520,- Ft. A civil kedvezményezettek túlnyomó többsége a korábbi évekhez hasonlóan a 2010. évben is az alapítványok, illetve a társadalmi szervezetek körébe tartozott, ezek együttes száma 28.277, a javukra felajánlott összeg 9,60 milliárd forint. A 185 egyház javára 913 ezer érvényes felajánlás érkezett 5,24 milliárd Ft összegben. Az egy érvényes, egyházi rendelkező nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 5.737,- Ft. A 2 kiemelt költségvetési előirányzat javára 307 ezer érvényes felajánlás érkezett 1,98 milliárd forint összegben. Az egy érvényes, kiemelt költségvetési előirányzatra szóló nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 6.442,- Ft.
13
A 2010. évben 657 olyan szervezetre érkezett felajánlás, amely szervezet nem sorolható be egyértelműen az Szf. tv-ben meghatározott kedvezményezetti kategóriák egyikébe sem. Ezen szervezeteket is értesítettük a felajánlásról, így lehetőséget kaptak arra, hogy igazolják, hogy valamely kedvezményezetti körbe tartoznak, és teljesítik az Szf. tv-ben foglalt feltételeket. Ide tartoznak az egyes költségvetési szervek és intézményeik (pl. általános iskolák, középiskolák, egyes önkormányzati intézmények stb.). 7. számú melléklet A kedvezményezettek számának - a kedvezményezett székhelye szerinti - megyei és régiós megoszlását tartalmazza az érvényes nyilatkozatok és a felajánlott Szja 1 % összegének tükrében.
8. számú melléklet A kedvezményezetti kör megoszlását tartalmazza az Szf. tv-ben meghatározott kategóriák szerint.
9. számú melléklet A kedvezményezetti kör megoszlását tartalmazza az egy kedvezményezettre jutó összeg nagysága szerint.
10. számú melléklet Az egy kedvezményezettre jutó nyilatkozatok száma szerinti megoszlást szemlélteti.
11. és a 12. számú mellékletek A kedvezményezettekre szóló nyilatkozatok számának és a felajánlott összeg nagyságának a területi megoszlását (a nyilatkozatban megjelölt szervezetek székhelye szerinti megyei és régiós bontásban) tartalmazzák.
14
4. A civil kedvezményezetti eljárás és a főbb mutatószámok Az Szf. tv. értelmében a rendelkező magánszemélyek érvényes nyilatkozataiban megjelölt szervezetek részére 2010. szeptember 1-jéig küldtük meg – az egyházaknak – a tájékoztató, illetőleg – a civil szervezeteknek – a felhívó-tájékoztató leveleket. A civil szervezetek a felhívó-tájékoztató levélben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kell. A költségek csökkentése érdekében az elmúlt év gyakorlatának megfelelően nem képezte a felhívó-tájékoztató levél mellékletét az adatlap, tekintettel arra, hogy a 1037A számú adatlap 2010. szeptember 1-jétől az adóhatóság honlapjáról letölthető volt, és kitöltve – postai úton, személyesen, vagy elektronikus úton – kellett eljuttatni az állami adóhatóság részére. A kedvezményezettek részére – megkeresés esetén – az adóhatóság munkatársai teljes körű tájékoztatást nyújtottak az adatlap elérési útvonala, letöltési és benyújtási módja tekintetében. Amennyiben ezen szervezetek a felhívó-tájékoztató levél kézbesítését követő 30 napon belül sikeresen igazolták a törvényi feltételek meglétét, átutaltuk részükre a felajánlott összeget. A 1037A számú adatlap Az alapítványok, társadalmi szervezetek és közalapítványok képviselői a törvényi feltételek igazolására rendszeresített 1037A számú adatlap 1037A-01-es számú bizonylatrészén nyilatkozhattak arról, hogy: • a szervezet 2009. január 1. napjától megszakítás nélkül ténylegesen folytatja létesítő okirata szerinti – a közhasznú szervezetekről szóló, többször módosított 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott – tevékenységét; • a sporttevékenységet folytató/támogató szervezet jövedelemszerzési céllal sporttevékenység folytatása végett nem foglalkoztat munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján sportolót, illetőleg nem támogat olyan szervezetet, amely jövedelemszerzési céllal sporttevékenység folytatása végett munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján foglalkoztat sportolót; • a szervezetnek 2010. augusztus 1. napja és a 1037A számú adatlap részét képező 1037A-01-es számú Nyilatkozat kelte között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása – a vámhatóságnál, az állami adóhatóságnál, valamint az önkormányzati adóhatóságnál (a fővárosi székhelyű adózók esetében az önkormányzati adóhatóság vonatkozásában megtett nyilatkozat mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzati adóhatóságra értendő) –, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott; • a 2010. évet megelőző öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttműködési megállapodást párttal; • a 2010. évet megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson; • létesítő okirata másolatának csatolását mellőzte, mivel a szervezet a 2010. rendelkező évet megelőző években sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét, az állami adóhatóság kiutalta részére a felajánlott összeget és a megelőző években már benyújtott létesítő okirat a belföldi székhellyel, a magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében való működéssel, a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feltétellel és a 26. § c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységgel öszszefüggésben a jelen rendelkező évben is hatályos adatokat tartalmaz;
15
•
•
a nyilvántartásba vételről szóló, jogerős bírósági végzés másolatának csatolását mellőzte, mivel azt a szervezet a megelőző években már benyújtotta és a 2010. rendelkező évet megelőző években sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét, az állami adóhatóság kiutalta részére a felajánlott összeget; a szervezet kiemelkedően közhasznú besorolására tekintettel a szervezet várakozási idejét az Szf. törvény 4. § (1) bekezdés ac) pontja alapján kéri elbírálni, ennek érdekében csatolta a kiemelkedően közhasznú fokozat bírósági nyilvántartásba vételéről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott végzés másolatát, valamint azon szerződésmásolatot, mely igazolja, hogy a szervezet a tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal 2010. január 1. napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi.
A civil kedvezményezett nem jogosult az Szja 1 %-os összegre, ha 2010. augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között köztartozása állt fenn. A kedvezményezett nem jogosult az Szja 1 %-os összegre abban az esetben sem, ha az adatlapot késve nyújtotta be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételes méltányosságból kiutalhatja az Szja 1 %-os összeget, azonban az átutalását akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a fennálló köztartozását rendezi. A kedvezményezett a 1037A számú adatlap részét képező 1037A-02-es számú bizonylaton (1037A-02-NYILATKOZAT) nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása súlyosan veszélyezteti az alapvető céljainak elérését és – a kivételes méltányosságot megalapozó körülmények elővezetésével egyidejűleg – kérheti a kivételes méltányosság gyakorlását. A nyilatkozatnak olyan részletesnek kell lennie, hogy abból megismerhető legyen a szervezet forrásainak nagysága, azokon belül az Szja 1 %-os összeg nagyságrendje, és annak – számadatokkal alátámasztott – felhasználási célja. A beérkezett 1037A számú adatlapok egy részének a feldolgozása jelenleg is folyamatban van, azonban a civil kedvezményezettek 97,5 %-ánál a kedvezményezhetőség törvényi feltételeinek igazolására irányuló eljárás lezárult, mivel a szervezet • nem nyújtotta be a 1037A számú adatlapot (nem kérte a felajánlást), vagy • benyújtotta a 1037A számú adatlapot, azonban az adatlapban foglalt, a felajánlott öszszeg kiutalására irányuló kérelmét – a törvényi feltételek hiányában – elutasító határozat jogerőre emelkedett (nem igazolta a kedvezményezhetőség törvényi feltételeit) és ezáltal érvénytelen, illetőleg • sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét és kiutaltuk részére a felajánlott öszszeget. Az Szf. tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett érdekkörébe tartozó érvénytelenség miatt 64 ezer magánszemély kapott a törvényi előírásoknak megfelelően, a konkrét indok megjelölése nélkül értesítést a 2010. évi, civil szervezetre szóló nyilatkozata érvénytelenségéről. Az értesítésen felhívtuk az adózók figyelmét, hogy az állami adóhatóságnak az Szf. tv. értelmében nem áll módjában tájékoztatást adni arról, hogy milyen törvényi feltételnek nem felelt meg a rendelkező nyilatkozaton megjelölt szervezet, azonban további információért közvetlenül a kedvezményezetthez fordulhat. 13. és 14. számú mellékletek A 2010. évi civil kedvezményezetti eljárást érintő főbb adatokat tartalmazzák.
16
5. A kiutalást kérő és a törvényi feltételeket igazolni tudó civil kedvezményezettek megoszlása az általuk megjelölt közhasznú tevékenység szerint A kiutalást kérő és a törvényi feltételeket igazolni tudó civil kedvezményezettek 78,35 %-a • oktatási, nevelési tevékenységet, • sporttal kapcsolatos közhasznú tevékenységet, • kulturális tevékenységet, • egészségügyi tevékenységet, valamint • szociális tevékenységet végez. A szervezetek fennmaradó 21,65 %-a egyéb (például: kulturális örökség megóvása; közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás; gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, környezetvédelem stb.) közhasznú tevékenységet folytat. 15. és 16. számú mellékletek A kiutalást kérő és a törvényi feltételeket igazolni tudó civil kedvezményezettek közhasznú tevékenység szerinti megoszlását tartalmazzák.
17
6. Az egyházakra és a kiemelt költségvetési előirányzatokra vonatkozó tételes kimutatások A 2010. rendelkező évre vonatkozóan érvényes technikai számmal rendelkező 185 egyház mindegyikére érkezett érvényes felajánlás, a 913 ezer érvényes nyilatkozat alapján 5,24 milliárd forintot ajánlottak fel az adófizető magánszemélyek. A 2 kiemelt költségvetési előirányzat (A parlagfű-mentesítés és feladatainak támogatása és a Nemzeti Tehetség Program feladatai) javára 307 ezer érvényes felajánlás érkezett 1,98 milliárd forint összegben. Az egy kedvezményezettre jutó összeg megoszlása Egy kedvezményezettre jutó összeg (Ft) tól-ig
Megoszlás (%)
Egyházak
Kiemelt k. előirányzatok
Megoszlás (%)
Egyházak és kiemelt k. Megoszlás előirány(%) zatok
1.001- 10.000
1
0,54%
1
0,53%
10.001- 100.000
7
3,78%
7
3,74%
100.001- 1.000.000
86
46,49%
86
45,99%
1.000.001- 5.000.000
61
32,98%
61
32,63%
5.000.001- 20.000.000
18
9,73%
18
9,63%
20.000.001- 50.000.000
5
2,70%
5
2,68%
50.000.001 - 0,5 Mrd.
5
2,70%
5
2,67%
0,5 Mrd. - 1 Mrd. 1 Mrd. - 2 Mrd.
1
0,54%
2 Mrd. -
1
0,54%
185
100%
Összesen:
1
50,00%
1
0,53%
1
50,00%
2
1,07%
1
0,53%
187
100%
2
100%
17. számú melléklet A kimutatás a 2010. december 31-i állapotnak megfelelően, a felajánlott összeg szerint csökkenő sorrendben tartalmazza az egyházakat és a kiemelt költségvetési előirányzatokat a 2010. rendelkező évben megillető felajánlások tételes és összesített összegét, továbbá a felajánlók tételes és összesített számát.
18. számú melléklet A jelen tájékoztató készítésekor aktuális állapotnak megfelelően tartalmazza technikai szám szerint növekvő sorrendben az egyházak részére a 2011. rendelkező évre megképzett technikai számokat.
18
7. A saját érdekkörébe tartozóan érvénytelenül rendelkező magánszemélyek elutasítása A rendelkező nyilatkozatok érvényességének vizsgálata során nagy hangsúlyt fektettünk – többek között – arra, hogy kizárólag abban az esetben lehessen érvényes a rendelkező nyilatkozat, ha az azt tartalmazó boríték és a rendelkező nyilatkozatok kitöltése, valamint a rendelkező nyilatkozat továbbítása megfelel a törvényi előírásoknak, illetve a rendelkező magánszemély az Szja 1+1 % alapjául szolgáló adót maradéktalanul megfizette, vagy annak megfizetésére az Szf. tv-ben meghatározott feltételek mellett fizetési könnyítésben részesült, és az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget tett. A 2010. rendelkező évben a jellemző érvénytelenségi okok az alábbiak voltak: •
•
•
• •
Leggyakrabban az okozta a nyilatkozatok érvénytelenségét, hogy az adózók az 1+1 % számításának alapját képező adót nem fizették meg az Szf. tv-ben előírt határidőre. Ez az érvénytelenségi ok 37.900 esetben fordult elő, mely az összes érvénytelenségi ok előfordulás 48,3 %-át teszi ki. A második leggyakrabban, 11.100 esetben előforduló, érvénytelenséget okozó hiba az volt, hogy a magánszemély érvényes technikai számnak nem minősülő 4 jegyű számot jelölt meg – az esetek nagy részében a megelőző években kiemelt költségvetési előirányzatok technikai számát –, illetőleg hibásan jelölte meg rendelkezésén a kedvezményezett adószámát, tehát olyan számot jelölt meg, amely alapján nem azonosítható sem az Szf. tv. 4. §-ába sorolható civil szervezet, sem pedig a 4/A. §-ba sorolható egyház, illetőleg a 2010. rendelkező évben kiemelt költségvetési előirányzat. Ez az összes érvénytelenséget okozó hiba előfordulás 14,1 %-át képviseli. A gyakoriság szerint a következő – mintegy 10.000 esetben – előforduló érvénytelenségi ok az volt, hogy a rendelkező magánszemélyek késve – 2010. május 20-át követően – nyújtották be a rendelkező nyilatkozatukat az adóhatósághoz. Ez az összes előfordulás 12,7 %-a. 1.600 esetben megszűnt civil szervezetet jelöltek meg nyilatkozatukban a rendelkező magánszemélyek, ez az összes hiba előfordulás 2 %-át teszi ki. 1.000 esetben – az összes eset 1,3 %-ában – fordult elő, hogy nem csak a vonatkozó törvény által megengedett egy, hanem több, civil kategóriába sorolható kedvezményezettet jelöltek meg az adózók nyilatkozatukon.
Az előző évek tapasztalatait felhasználva a feldolgozás során kiszűrtük azokat a nyilatkozatokat is, amelyekről egyértelműen kiderült, hogy az Szf. tv. szerint nem kedvezményezhető szervezetek, azaz az Szf. tv. által meghatározott szervezeti kategóriákba be nem sorolható, illetőleg könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadóművészeti tevékenységet nem folytató jogi személyek számára tartalmaznak felajánlást. (Pld. részvénytársaságok, kft-k, pénzintézetek, egyházi intézmények stb.) Az érintett szervezetek száma a 2010. évben 993 db volt. Az Szf. tv. előírásainak megfelelően 2010. november 30-ig határozatban értesítettük azon rendelkező magánszemélyeket, akiknek a rendelkezése 2010. november 15-ig – a magánszemély saját érdekkörébe tartozóan – érvénytelennek bizonyult vagy mind a két kedvezményezetti körre szóló nyilatkozata érvénytelensége, vagy az általa megjelölt egyik kedvezményezetti körre szóló nyilatkozata érvénytelensége miatt, vagy azon okból, hogy az 19
általa megjelölt szervezet egyik kategóriába sem sorolható be.. A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhetett. A 2010. november 30-ig határozatban értesített magánszemélyek száma megközelíti a 65 ezer főt.
20
8. A rendelkező magánszemélyek értesítése a rendelkező nyilatkozatuk érvényességének a megállapíthatatlanságáról A rendelkező magánszemély érdekkörébe tartozóan az alább felsorolt esetekben 2010. november 15-ig nem lehetett megállapítani a nyilatkozat érvényességét, illetve érvénytelenségét. • •
•
Nem volt meghatározható az Szja 1 % összege. A magánszemély az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére legfeljebb 12 havi fizetési könnyítést kapott, az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek a vizsgálat időpontjáig eleget tett, de még nem telt el a részletfizetés teljesítésére engedélyezett időszak. A 0953, vagy 0953E bevallásban a 100.000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség – esedékességtől számított, legfeljebb négy hónapon keresztül – egyenlő részletekben történő pótlékmentes megfizetéséről nyilatkozott a magánszemély, és a vizsgálat időpontjában még nem telt le a részletfizetés teljesítésének időszaka.
Amennyiben a rendelkező nyilatkozatnak – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvényessége, különösen a fizetendő adó összege november 15-ig nem volt megállapítható, akkor erről a tényről 2010. november 30-ig értesítő levélben tájékoztattuk a rendelkező magánszemélyeket. A 2010. november 30-ig értesített magánszemélyek száma meghaladta a 3 ezer főt. Amennyiben az Szja 1% összege már meghatározható, illetőleg a részletfizetés teljesítésére engedélyezett időszak eltelt, az érvényesség kérdésében döntést hozunk és ezen magánszemélyeket a döntéshozatalt követő 30 napon belül, de legkésőbb 2011. december 31-ig kell értesítenünk az érvényesség vagy az érvénytelenség megállapításáról.
21
9. Az állami adóhatóság Szja 1+1 %-os adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettsége Az Szf. tv. 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti – 2010. augusztus havi – adatszolgáltatási kötelezettségünket a Nemzetgazdasági Minisztérium, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felé is teljesítettük. A tájékoztatók tartalmazták az egyházakra, valamint a kiemelt költségvetési előirányzatokra felajánlott Szja 1 % összegét és az érvényes nyilatkozatok számát tételesen, valamint a civil szférába tartozó szervezetek összevont adatait kategóriánként. A jelen rendelkező év főbb adatait tartalmazó kimutatásokat a törvényi előírásoknak megfelelően 2010. szeptember 15-ig két országos napilapban (2010.09.14-én a Magyar Nemzet LXXIII. évfolyam, 251. számában, valamint a Népszabadság LXVIII. évfolyam 214/2. számában) és az internetes honlapunkon is közzétettük. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az érvényesen felajánlott összeg a 2010. augusztus havi adatszolgáltatásban közöltekhez képest 16.903.729.396 Ft-ról 17.189.480.761 Ft-ra növekedett. A növekedés oka az, hogy az augusztus havi adatszolgáltatást követően is végeztünk egyeztetéseket, így a rendelkező nyilatkozatok érvényesítése esetén növekedett az érvényesen felajánlott összeg. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően évente, a kimutatás elkészülte után közzétesszük a honlapunkon a civil kedvezményezettek javára felajánlott és a civil kedvezményezettek részére kiutalt Szja 1 %-ról, valamint az egyházakat és a kiemelt költségvetési előirányzat(ok)at megillető Szja 1 %-ról készített kimutatásokat. Ezen kimutatásokat a 2010. december 31-i állapotnak megfelelően készítettük el. Az adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) internetes honlapján az „Üvegzseb”, valamint az „Szja 1+1%-os” oldalán lehet megtekinteni. A 2010. év során az Szja 1+1 % összegének felülvizsgálata témakörében több megkeresés érkezett az adóhatósághoz, melyekben a kedvezményezettek a részükre felajánlott összeg nagyságának a felülvizsgálatát kérték. A szervezet képviselői a rendelkező nyilatkozatok érvényesség, illetve érvénytelenség szempontjából történő felülvizsgálatát kérték, mivel nagyobb összegű felajánlást vártak, mint amekkora összegről tájékoztatást kaptak a felhívótájékoztató levélben. Az Szf. tv. 2008-tól teszi lehetővé a kedvezményezettek részére, hogy ingyenesen tájékoztatást kérhessenek az őket megjelölő érvényes és érvénytelen nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó főbb okokról és arányukról. A megkeresésekre a választ a törvényes határidőn belül minden esetben megtettük.
22
10. A 2010. évben végzett adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai A vizsgálatok az Szf. tv. 7. § (7) bekezdésére tekintettel a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából átutalt összeg közcélú tevékenységnek megfelelő felhasználására, valamint a 6. § (3) bekezdésben előírt közzétételi kötelezettség teljesítésére irányultak, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával. A személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából részesülő kedvezményezettek körében a 2010. év során 300 adózónál került sor ellenőrzésre. A vizsgálatok 3%-a zárult megállapítással, mely során 3.250 ezer Ft nettó adókülönbözetet tártak fel az adóellenőrök, és összesen 15 ezer Ft mulasztási bírsággal sújtották az érintett civil szervezeteket. A 08KOZ bizonylat benyújtását elmulasztó kedvezményezett adózók vizsgálataihoz köthetően 14 db, 2010. december 31-éig jogerőre emelkedett kizárást elrendelő határozat került kiadásra. Az ellenőrzés alá vont adózók elsődlegesen az állami adóhatóság részére a felajánlások felhasználásáról szóló közlemény benyújtásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüket felszólítás ellenére sem teljesítő kedvezményezettek közül kerültek ki. Az érintett adóalanyi kör szűkítésekor további szempont volt a kiutalás ténye, a főutalás öszszege, az élő adószám megléte, az adózónál lezárult korábbi ellenőrzések tapasztalatai, az alacsony ellenőrzöttségi szint, valamint a végzett tevékenység jellege. Az ellenőrzött kedvezményezett szervezeteknél megállapítható volt, hogy azok a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c. pontjában részletezett tevékenységeket az alapszabályban, alapító okiratban meghatározottaknak megfelelően ténylegesen végezték, a felajánlott 1% összegek elfogadására jogosultak voltak. A társadalmi szervezetek (zömében alapítványok, illetve néhány egyesület, társaság) tevékenységüket kisebb közösségek, azonos társadalmi helyzetben élők körében és érdekében fejtették ki. A vizsgált szervezetek tevékenysége széles spektrumot ölelt fel. Volt közöttük egészség megőrzési, betegségmegelőzési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, képességfejlesztési, kulturális tevékenységre, környezetvédelemre, sport, bűnmegelőzési célra létrehozott. Tevékenységük tisztázott és egyértelmű, aktív működés jeleit mutatta. Jellemzően vállalkozási tevékenységet nem végeztek. A revízió alá vont civil szervezetek könyvvezetési, nyilvántartási és bizonylat megőrzési kötelezettségeiknek általában eleget tettek, de akadt több olyan közhasznú szervezet, ahol problémát okozott a bizonylat megőrzés eseti hiányossága. Ezen hiányosságok leginkább azzal magyarázhatók, hogy a viszonylag alacsony összegű támogatásban részesülő szervezetek adminisztratív feladatait jellemzően a szervezet képviseletét ellátó személyek végzik, könyvelők alkalmazására a szűk források nem adnak lehetőséget. A képviselők pedig általában pénzügyi, számviteli végzettséggel, gyakorlattal nem rendelkeznek, nem ismerik a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ebből következően a rendelkezésre álló bizonylatok nyilvántartását elmulasztják, a bizonylatokat nem szisztematikusan gyűjtik, iratanyagaik rendezetlenek, így csak hosszas keresés után tudják azokat rendelkezésre bocsátani. Elmondható azonban, hogy a vizsgált kedvezményezettek az ellenőrzések időtartama alatt pótolták a feltárt hiányosságokat, illetve – valószínűsíthetően – tanultak is a problémákból, a jövőben nagyobb körültekintéssel látják el feladataikat.
23
Előfordult, hogy az alacsonyabb összegű kiutalást fogadó kedvezményezettek a személyi jövedelemadó 1%-ból utalt összegeket egyéb támogatásokkal kiegészítve használták fel a vállalt közérdekű célokra. Ezekben az esetekben a szervezetek a támogatásokról elkülönített nyilvántartást nem vezetettek, azonban a felhasználás, a tartalékolás a jogszabályoknak megfelelő módon történt. A kedvezményezettek többségében a személyi jövedelemadó 1 %-ból átutalt összegeket jellemzően jogszerűen, számviteli bizonylatokkal alátámasztottan, dokumentáltan az alapító okiratban szereplő közcélú tevékenység érdekében használták fel. Néhány esetben nehézséget okozott, hogy az előzőekben már említett nyilvántartási, iratőrzési hiányosságok miatt, az egyes, közcélú tevékenység keretében bonyolított gazdasági eseményekhez csak hosszadalmas munkával lehetett hozzárendelni az átutalt összegek felhasználásának igazolásaként bemutatott bizonylatokat. Az ellenőrzések során, a bemutatott bizonylatokról minden esetben egyértelműen megállapításra került, hogy azok az alapító okiratban szereplő közcélú tevékenységgel igazoltan összefüggésben állnak. Tapasztaltuk, hogy az oktatási- nevelési tevékenység szja 1 %-ból történő alapítványi támogatása eltérő módon valósult meg az alapítványi fenntartású intézmény és az önkormányzati fenntartású iskolák vonatkozásában. Egyik vizsgált esetben a fenntartói feladatokat maga az alapítvány végezte – Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően –, aki az 1%-os felajánlásból származó bevételét teljes egészében az intézménynek utalta át, így elszámolási kötelezettsége az iskolának keletkezett a fenntartó felé. Másik két oktatási tevékenységet segítő alapítvány a „klasszikus” felhasználást folytatta, azaz eszközöket, berendezéseket szerzett be, tanulókat, rendezvényeket támogatott és ezen beszerzésekről nevére szóló számlával elszámolt. Elmondható, hogy a civil szervezetek döntő többsége a felajánlott személyi jövedelemadó 1 %-át, az átutalást követően rövid időn belül, a közcélú tevékenység érdekében felhasználta, a tartalékolás lehetőségével a nagyobb beruházásba kezdő adózók éltek. Az egyik alapítvány a betétlekötésből próbált plusz bevételhez jutni, mivel a vizsgált időszakban nem tervezett jelentős összegű beruházást, eszközbeszerzést. A kiutalt összeg nagyobb hányadát tartalékolta, bankszámlán lekötötte és az ebből származó kamatot cél szerinti és működési kiadásokra fordította. A vizsgálatok során nem került sor olyan megállapításra, mely szerint a kapott összegből működési költségre fordított hányad meghaladta volna a jogszabályban rögzített 30 %-os korlátot. Általános tapasztalatként leginkább az rögzíthető, hogy az ellenőrzött szervezetek működési költségre a kiutalt összegek minimális részét fordították. Ebből következően, a költségek téves minősítésével kapcsolatos probléma (cél szerinti - működési költség) nem merült fel a vizsgálatok során. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok alapvetően a 08KOZ közlemény benyújtásának elmulasztása miatt indultak, szinte valamennyi ellenőrzés során probléma merült fel a számadással kapcsolatban. A leggyakoribb gondnak az bizonyult, hogy az érintetteknek a megváltozott közzétételi szabályokról nem volt pontos ismeretük, vagy nem voltak annak tudatában, hogy ezt a kötelezettségüket akkor is teljesíteniük kell, ha csak kis összegű felajánlást kaptak. A tapasztaltak szerint az adózók döntő többsége megértette a problémát, valamint annak lehetséges következményeit, azonnal intézkedett a regisztráció, valamint az ismételt benyújtás érdekében.
24
Voltak azonban olyan adózók is, akik semmit sem tettek a hiányosság pótlásáért, nem ismert okból, gyakorlatilag tudomásul vették a kedvezményezetti körből való kizárást. Előfordult, hogy az ellenőrzés hatására az adózó a jogosultság biztosításához ugyan benyújtotta az adóhivatalhoz a 10T180 számú adatlapot, azonban ezt követően a revízió többszöri felhívása és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetése ellenére nem ismételte meg a 08KOZ közlemény benyújtását. A befejezett vizsgálatok általános tapasztalataként elmondható, hogy egyre kevesebb és egyre csekélyebb mértékű mulasztást tár fel az ellenőrzés, a felhasználások elszámolása tekintetében pedig egyre kevesebb hiányosság tapasztalható. A kedvezményezettek alapvetően a jogszabályok betartásával végzik tevékenységüket, a hibák döntően az ismeretek hiányából adódnak, a szervezetek mulasztásaikat felhívásra jellemzően pótolják. Továbbra is visszatérő gyakorlat, hogy szakembert nem bíznak meg a könyvelés vezetésével, maguk készítik a nyilvántartásokat (általában „társadalmi munkában”), ezért tájékozatlanok, a törvényi előírásokkal nincsenek tisztában, vagy nem teljes körűen alkalmazzák a szabályokat. A 08KOZ bizonylat benyújtásának elmulasztása a legtöbb esetben az elektronikus bevallás benyújtásához szükséges regisztrációból, a regisztrált személy és a bevallást benyújtó személy különbözőségéből adódott. A regisztráció több lépcsős, szigorú sorrendiséget kívánó rendszere számukra túlságosan bonyolult volt. Számos esetben a 08KOZ beküldésre került, azonban azt nem a regisztrált személy küldte el, vagy nem a regisztrációt követően, hanem azt megelőzően. Komoly hiányosságok inkább a szervezeti struktúrában és a szervezetek jogi hátterében tapasztalhatóak. Az ellenőrzések menetét nagyban hátráltatta ugyanis, hogy sok esetben a képviselet módja nem tisztázott az érintett adózóknál. A vizsgálatok során nehézséget jelentett, hogy az alapítványok és társadalmi szervezetek megszűnéséről 2010. december 31-éig kizárólag a bejelentési és bevallási kötelezettségek teljesítése révén értesült az adóhatóság.
25
11. Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról Az Szf. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott civil kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket öszszegszerűen is tartalmazó) adatait – meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is – 2009. évi átutalás esetén 2010. november 2. napjáig az állami adóhatóság részére közlemény formájában elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kellett megküldenie. A közleményben, amely a NAV honlapjáról 2010. augusztus 24-től a „09KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról” címen letölthető volt, szerepelnie kellett mindazon Szja 1%-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság a 2008. és a 2007. adóévekre benyújtott érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján a 2009. évben kiutalt a kedvezményezett részére. A közleményben szerepelnie kellett azon Szja 1%-os összegek felhasználásának is, amelyeket az állami adóhatóság a 2007. adóévre benyújtott érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján 2008. szeptember 1-jétől 2008. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére, amely azt 2008-ban vagy 2009-ben részben, vagy egészben tartalékolta, és az állami adóhatósághoz benyújtott 08KOZ bizonylatban szerepeltette mind a tartalékolt összeget, mind a tartalékolás célját és időtartamát. A fentiekben felsorolt, 2009. évben kiutalt Szja 1%-os összegek esetében figyelembe kellett venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében, azaz a 2009. évben felhasznált. A közleményt abban az esetben is be kellett nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2009. évben nem utalt ki részére Szja 1%-os összeget az állami adóhatóság, azonban a 08KOZ számú közleményében tartalékolt összeget tüntetett fel, amelyet a tárgyévben felhasznált, vagy tovább kívánta tartalékolni. A közleményben nem kellett szerepeltetni azon – a kedvezményezett által a megelőző években tartalékolt – Szja 1%-os összegeket, amelyeket az állami adóhatóság a 2008. évet megelőzően utalt ki a kedvezményezett részére. Ezen összegek felhasználására vonatkozó adatokat, amely összegekre nem vonatkozik a 3 éves felhasználási korlát, nem ezen a bizonylaton, hanem a felhasználás évének október 31. napjáig sajtóközleményben kellett nyilvánosságra hozniuk. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján legalább egy évig ingyenesen közzéteszi. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt onnan legalább egy évig nem távolíthatja el. 2010. november 2-ig 22.752 civil kedvezményezettnek kellett volna benyújtania elektronikus úton a 09KOZ bizonylatot. A beszámoló készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján: • 16.349 kedvezményezett nyújtott be hibátlan, • 3.956 kedvezményezett nyújtott be hibás, valamint • 2.447 kedvezményezett mulasztotta el benyújtani a 09KOZ közleményt.
26
A bizonylatok leggyakoribb hibája az volt, hogy a kedvezményezett által a közleményben feltüntetett „rendelkező évben juttatott összeg” nem volt egyenlő a kedvezményezett részére a 2007. és 2008. adóévre vonatkozóan, a 2009. évben ténylegesen kiutalt összeggel. A közlemény benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a kedvezményezett igazolási kérelemmel élhetett, mely kérelem benyújtásával egyidejűleg az elmulasztott 09KOZ bizonylatot is pótolnia kellett. 2010. november 30-án, majd ezt követően 2010. december 31-én átadtuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére a hibátlan bizonylatként feldolgozott 08KOZ és 09KOZ bizonylatok aktuális állományát, valamint a jogerőre emelkedett kizáró határozatokkal érintett civil kedvezményezettek adatait. Az Szf. törvény 6. § (3) bekezdése szerint • amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve a fenti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a fenti közleményt nem nyújtotta be, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből, továbbá • amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből, illetve • a kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. Amennyiben a kedvezményezett nem a jogszabály szerint használta fel az Szja 1%-os összeget – akkor „kétszeres” szankciót kell vele szemben alkalmazni, az Szja 1%-os összeget vissza kell vele fizettetni és a jogerőre emelkedett határozat alapján a következő rendelkező évben ki kell zárni a felajánlásokból történő részesedésből. Abban az esetben, ha a kedvezményezett papíros formában kívánta beadni a 09KOZ nyomtatványt, akkor a NAV igazgatóságok a bizonylat átvételéről jegyzőkönyvet vettek fel, amely tartalmazta azt is, hogy a kedvezményezettet tájékoztatták arról, hogy az Szf. törvény előírásai alapján a bizonylat kizárólag elektronikus úton nyújtható be, a papíros formában történő benyújtás nem jelenti a törvényi kötelezettség teljesítését, és a határidőben történt elektronikus benyújtás elmulasztásának az a következménye, hogy a kizáró határozat jogerőre emelkedését követő évben nem részesülhetnek a javukra felajánlott Szja 1%-os összegből.
27
12. Az állami adóhatóság szerepe a rendelkezés lehetőségének és a rendelkező nyilatkozatok benyújtási módjának ismertetésében Hatóságunk kiemelt feladatként kezelte az Szja 1+1%-os témakörrel kapcsolatos tájékoztatás fontosságát, mely a magánszemélyek és a kedvezményezettek információval történő ellátásának elsődleges feladatán túl, a hibás rendelkező nyilatkozatok számának mérséklését és ezáltal a gyorsabb és költséghatékonyabb feldolgozás érdekében történt. A tájékoztatás azaz az adózókkal történő kommunikáció három módon, illetve csatornán valósult meg. 1. Az adóhatóság internetes honlapján keresztül A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) internetes honlapján az „Szja 1+1%”, a „Sajtótájékoztatók”, az „Üvegzseb”, az „Információs füzetek” továbbá a „GYIK” gyakori kérdések oldalon több olyan információ is megtalálható, amely segítséget nyújt a rendelkező nyilatkozat kitöltéséhez és a nyilatkozat adóhatóság részére történő megküldéséhez. Az internetes oldalakon szintén megtalálhatók a technikai számok, valamint azon civil kedvezményezettek listája is, melyek az előző években részesültek a személyi jövedelemadó 1%-ából. Az Szja 1+1%-os rendelkezéshez a részletes útmutatást és a rendelkezéshez szükséges technikai számokat a NAV internetes honlapján a személyi jövedelemadó-bevallás – elektronikus formában is elérhető – útmutatója szintén tartalmazza. Az útmutató elektronikus formában a NAV honlapján a nyomtatványkitöltő program használatával érhető el. A fentieken túlmenően különböző internetes hirdetményekben is felhívtuk, illetve a jövőben is felhívjuk a figyelmet az Szja 1+1% rendelkezések kapcsán mind a rendelkező magánszemélyeket, mind a kedvezményezetteket érintő határidőkre, valamint törvényi kötelezettségekre. 2. Sajtótájékoztatók, TV, rádióműsorok útján A sajtótájékoztatók képezték a második kört, mely keretében a különböző médiumok előtt részletes információkkal szolgáltunk az Szja 1+1%-os témakörrel kapcsolatban. A sajtótájékoztatók háttéranyagai a NAV internetes honlapján megtalálhatóak, illetve onnan letölthetőek. A sajtótájékoztatókon kívül a különböző TV és rádióműsorokban szintén tájékoztattuk az adózókat, valamint az év folyamán folyamatosan megválaszoltuk az újságírók által feltett kérdéseket is. 3. Szaklapok útján Fontos megemlíteni, hogy az Szja 1+1%-os témakörrel kapcsolatosan a különböző szaklapokban (Pld. ADÓVILÁG) szintén publikáltunk információkat, melyek nem csak a szakemberek tájékoztatását szolgálták.
Budapest, 2011. február „
.” Dr. Vida Ildikó
28
