NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA N O S Z L O P PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012

„ Az iskola dolga, hogy megtanítsa nekünk , hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” / Szent – Györgyi Albert /

NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA NOSZLOP PEDAGÓGIAI PROGRAM

2012.

Pedagógiai Program

AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA (A SZAKMAI ALAPDOKUMENTUM SZERINT) 1.

Megnevezései

1.1.

Hivatalos neve:

2.

Feladatellátási helyei

2.1.

Székhelye:

2.2.

Tagintézmények megnevezése és telephelyei

Noszlopi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

8456 Noszlop, Sport tér 1.

2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Noszlopi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Magyarpolányi Kerek Nap Tagintézménye 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye:

8449 Magyarpolány, Kossuth Lajos utca 27.

2.2.1.2. Tagintézmény telephelye:

8449 Magyarpolány, Sallai utca 2.

3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye

3.1.

Alapító szerv neve:

3.2.

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3.

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4.

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5.

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

4.

Típusa:

5.

OM azonosító:

6.

Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1.


Emberi Erőforrások Minisztériuma

általános iskola 037064

6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1.

nappali rendszerű iskolai oktatás

6.2.1.2.

felső tagozat

2

Pedagógiai Program

6.2.1.3.

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.3.



nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás)

6.2.2. iskola maximális létszáma: 160 fő 6.2.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1.

8456 Noszlop, Sport tér 1. 7.1.1. Helyrajzi száma:

672/2, 673, 675/7

7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 1580 nm 7.1.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

3

Pedagógiai Program

NEVELÉSI PROGRAM

Családias légkörünk és jó kapcsolataink gyermekeinkkel, a szülőkkel lehetővé teszik egy sikeres nevelési folyamat végcéljának megvalósítását – az emberi életre nevelést. Iskolánk elkötelezett a személyközpontú pedagógia sikeres gyakorlati megvalósításában. Az alapműveltség elsajátítása mellett a különböző készségek, képességek elsajátítására is hangsúlyt fektetünk. Fontos feladatunknak tarjuk helyzetünknél fogva, hogy a lemaradó és a tehetséges tanulóknak megadjuk a képességeiknek megfelelő haladás lehetőségét. Eredményeinknek tartjuk: - a felkészült, tapasztalt, megújulásra kész pedagógus közösséget, -

a jó partnerkapcsolatokat,

-

a sokszínű és gazdag tanórán kívüli tevékenységet.

AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

4

Pedagógiai Program

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 Iskolánk pedagógiai végcéljai: olyan személyiségek kialakulásának elősegítése, akik: -

önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésért felelősséget vállalni képes egyének,

-

kritikai érvekkel rendelkező tanulók, mások teljesítményeit értékelni képes emberek,

-

a problémák megoldásaihoz releváns ismeretekkel rendelkező személyek,

-

új problémahelyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének,

-

a problémák megközelítésének adaptív módját bensőleg elsajátított (internalizált), minden rendelkezésre álló tapasztalatot szabadon, kreatívan felhasználó emberek,

-

másokkal különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek,

-

olyan emberek, akik nem mások jóváhagyásaiért, hanem saját szocializált célkitűzéseinek valóra váltásáért küzdenek.

1.2.Morális elveink: 1.2.1.A személyközpontú, személyiségfejlesztő nevelés A személyközpontú iskola aktív iskola, maga is egy társadalom, ahol a gyermeki tevékenység, a személyes tapasztalat a fontos nem pedig a kézbeadott tudás. A tanulás transzfer hatású, átvihető, tehát maga a folyamat a lényeg, ahol a gyermek cselekedhet, tapasztalhat, csalódhat és fejlődhet. 1.2.2.A gyermekközpontú pedagógia Elvének megvalósításakor olyan pedagógiai személyiség, illetve pedagógus közösség fogalmazódik meg számunkra, amelyben a pedagógus őszinte ember, pozitív odafordulás jellemezze minden esetben a gyerek felé, melyben fő irányelv, hogy a gyereket elfogadja olyannak, amilyen, és mindig jelen van a nevelés során empatikus megértése. 1.2.3.A szülőkkel, a családokkal való együttműködés Elvének megvalósításakor olyan gyakorlatot folytatunk, amely együtthatáson, az értékek együttes megfogalmazásában válik valóra. 1.3.Funkcionális elveink: -

Az iskola sokszínű tevékenységével helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és a tanulásban lemaradókkal történő együttes foglalkozásra.

5

Pedagógiai Program

-

A prevenció elvében figyelmet kap az óvoda, az iskolai előkészítő, a kiszűrt beszédhibák, a dyslexia, dyskalkulia, dysgrafia felismerésében és a reedukáció módszere.

-

A részképesség zavarok felismerése és terápiája, a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulóink segítése, a szülői háttér támogatása.

-

A kommunikációs képesség folyamatos formálása mellett teret engedünk a tanulói szuverenitásnak és az egészséges versenyszellemnek.

-

Tanulásszervezési

eljárásainkban

hangsúlyozzuk

a

gyakorlatközpontúság-

tevékenységközpontúság elvét, amely megteremtheti a túlzott ismeretszerzés és az alapkészségek gyakorlása közötti egyensúlyt. 1.4. Nevelési célok: 1.4.1 Erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskola közösségi élete, dolgozóinak példamutatása elősegíti a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet megalapozását és fejlesztését. 1.4.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak. jeles magyar személyiségek munkásságának megismerése mellett, olyan egyéni-közösségi tevékenységekben vesznek részt, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Erősödjön a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet. Európa történelmének, sokszínű kultúrájának megismerése mellett az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról is szerezzenek ismereteket.

1.4.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

6

Pedagógiai Program

1.4.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.4.5. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. 1.4.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. sajátítsák el az egészséges életmód elveit, a tanulók ismereteket szereznek a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 1.4.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A gyerekekben alakuljon ki a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartás. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet . 1.4.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be

7

Pedagógiai Program

közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

1.4.9. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 1.4.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 1.4.11. Médiatudatosságra nevelés A tanulók felelős résztvevői legyenek a mediatizált, globális nyilvánosságnak; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével 1.4.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

8

Pedagógiai Program

1.5.KULCSKOMPETENCIÁK

1.5.1.Anyanyelvi kommunikáció tartalma: -

hallott és olvasott szöveg értése

-

szövegalkotás

-

helyes és kreatív nyelvhasználat

szükséges ismeretek: -

megfelelő szókincs

-

nyelvtan, nyelvi funkciók ismerete

szükséges képességek: -

különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tud

-

különféle típusú szövegek felhasználása

-

információk megkeresése, feldolgozása

-

segédeszközök használata

-

szóbeli és írásbeli érvelés

szükséges attitűdök: -

kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés

-

esztétikai minőség tisztelete

-

mások megismerésének igénye

1.5.2.Idegen nyelvi kommunikáció tartalma: -

anyanyelvi kommunikáció elemeivel megegyezik

-

nyelvtudás szintjének négy dimenziója:

1. hallott szöveg értése 2. beszédkészség 3. olvasott szöveg értése 4. íráskészség szükséges ismeretek -

megfelelő szókincs

-

funkcionális nyelvtan

-

szóbeli interakciók főbb típusai

-

nyelvi stílusok

-

nyelv kulturális vonatkozásai

9

Pedagógiai Program


szóbeli üzenetek megértése

-

beszélgetések kezdeményezés, folytatása, lezárása

-

szövegolvasás, szövegalkotás

-

segédeszközök megfelelő használata


kulturális sokféleség tiszteletben tartása

-

nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés

1.5.3.Matematikai kompetencia tartalma: -

matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége

-

problémamegoldás

-

folyamatok, tevékenységek, ismeretek fontossága

-

matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulása, használata

-

matematikai modellek alkalmazása


számok, mértékek, struktúrák

-

alapműveletek

-

matematikai reprezentációk

-

matematikai fogalmak, összefüggések, koncepciók


alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása: - ismeretszerzésben - problémák megoldásában - mindennapokban

-

követni és értékelni tudja az érvek láncolatát

-

megérti a matematikai bizonyítást

-

matematika nyelvén kommunikál

-

segédeszközök használata


igazság tisztelete

-

logikus okkeresés

10

Pedagógiai Program

1.5.4.Természettudományos kompetencia tartalma: -

készség és képesség, hogy ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, az ember és a természeti világ közt kölcsönhatásban lezajlódó folyamatokkal kapcsolatban

-

emberi tevékenység okozta változások megértése

-

fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelőssége


természeti világ alapelvei

-

alapvető tudományos fogalmak, módszerek, technológiai folyamatok

-

emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete

-

alkalmazások és technológiák előnyei, korlátai, kockázatai


problémamegoldás az ismeretek birtokában

-

új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében az ismeretek gyakorlatias alkalmazása

-

kritikus szemlélet

-

cselekvőképesség a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítására


kritikus, kíváncsi

-

etikai kérdések iránti érdeklődés

-

biztonság, fenntarthatóság tisztelet

-

környezettudatos magatartás

1.5.5.Digitális kompetencia tartalma: -

információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használata

-

információ

felismerése: visszakeresése értékelése tárolása előállítása bemutatása cseréje

11

Pedagógiai Program

-

kommunikációs és hálózati együttműködés interneten keresztül

szükséges ismeretek -

főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás – kezelés, internetes kommunikáció)

-

információk hitelességének, megbízhatóságának problémái

-

IST használatának etikai elvei


információ megkeresése, összegyűjtése, feldolgozása, kritikus alkalmazása

-

valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése

-

eszközök használata

-

kreativitás


használat során kritikus szemlélet, megfontoltság

1.5.6.A hatékony, önálló tanulás tartalma: -

egyén képes kitartóan tanulni

-

saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban

-

hatékonyan gazdálkodni idővel és információval

-

felismerni szükségleteit, lehetőségeit

-

ismeri a tanulás folyamatát

-

tudását, képességeit használja

-

elengedhetetlen: motiváció és magabiztosság


saját tanulási stratégiái, készségei

-

tudásának erős és gyenge pontjai


alapvető képességek (írás, olvasás, számolás, IST eszközök használata)

-

új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése

-

saját stratégia kialakítása

-

motiváció folyamatos fenntartása

-

figyelem összpontosítása

-

közös munka

-

tudás másokkal való megosztása

-

saját munka értékelése 12

Pedagógiai Program

-

tanács, információ, támogatás kérése


tanulás iránti motiváció

-

tanulási lehetőségek felkutatása

-

tanultak széles körű alkalmazása

1.5.7.Szociális és állampolgári kompetencia tartalma: -

harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele

-

egyén hatékony, építő módon vehet részt a társadalmi életben

-

aktív részvétel a közügyekben

1.5.8.Szociális kompetencia szükséges ismeretek: -

fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek

-

normatudat: viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok

-

alapvető személyiségi jogok ismerete

-

nemzeti kulturális identitás és európai identitás megértése


hatékony kommunikáció

-

vitakultúra

-

empátia

-

stressz és frusztráció kezelése

-

változások iránti fogékonyság


együttműködés

-

magabiztosság

-

integritás

-

személyes előítélete leküzdésére, kompromisszumra való törekvés

1.5.9.Állampolgári kompetencia szükséges ismeretek: -

demokrácia, állampolgárság fogalma

-

állampolgári jogok

-

aktuális események

-

nemzeti, európai világtörténelem fő eseményei

13

Pedagógiai Program

-

társadalmi, politikai mozgalmak céljai, értékei, politikái

-

EU struktúrái, célkitűzései, értékei

-

európai sokféleség, kulturális identitás


közügyekben való hatékony együttműködés

-

szolidaritás, érdeklődés

-

kritikus, kreatív elemzés

-

döntéshozatalban való részvétel

szükséges attitűdök -

emberi jogok teljes körű tisztelete

-

települések, országhoz, EU- hoz való tartozás

-

részvétel iránti nyitottság

-

felelősségérzet

-

közösségi összetartozás

-

közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása

1.5.10.Kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia tartalma: -

megismerje tágabb környezetét

-

képes a kínálkozó lehetőségek megragadására

-

tudás, kreativitás, innovációs beállítódás, kockázatvállalás

-

a gazdasági tevékenységeket alapozó speciális ismeretek és képességek


lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése

-

gazdaság működésének átfogóbb megértése

-

pénz világában való tájékozódás

-

vállalkozások pénzügyi és jogi feltételei


tervezés

-

szervezés

-

irányítás

-

vezetés

-

elemzés

-

kommunikálás

-

tapasztalatok értékelése 14

Pedagógiai Program

-

kockázatfelmérés és vállalás

-

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

szükséges attitűdök -

függetlenség

-

kreativitás

-

innováció

-

motiváció

-

elhatározottság

1.5.11.Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség tartalma: -

esztétikai megismerés

-

elképzelések, élmények, érzések kreatív kifejezése

-

irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek

-

tárgyak, épületek, terek kultúráját

-

fotó, mozgókép


helyi, nemzeti, európai, egyetemes kulturális örökség

-

egyénnek, közösségeink világában elfoglalt helye

-

főbb művészeti alkotások értő- és beleérző ismerete

-

esztétikum mindennapokban betöltött szerepe


művészeti önkifejezés

-

műalkotások és előadások elemzése

-

saját nézőpont összevetése más véleménnyel


nyitottság

-

érdeklődés

-

fogékonyság

15

Pedagógiai Program

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Ma már szinte mindenki számára elfogadott, hogy az egy-egy osztályba tanuló gyerekek között milyen különbségek vannak (lehetnek egyéni adottságokban, a kognitív képességek fejlettségében, az érési ütemben vagy az otthonról hozott ismeretek, szokások, a szocializáció, a tanulásra való motiváltság szintjeiben. Felfogásunk szerint az alapozó iskolában minden gyerek számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítanunk, amennyire az adott fejlettségi fokán, az adott pillanatban szüksége van. Ezért tanulás-szervezésünket úgy kell alakítanunk, hogy tanulóink egyéni szükségleteihez megfelelő időt és tevékenységet tudjunk biztosítani. Arra törekszünk, hogy minden kisgyereket lehetőségeinek megfelelő optimális szintre juttassunk, egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével. A gyerekek között meglévő különbségeket természetesnek tartjuk. Elfogadó, bizalmat keltő légkör biztosításával törekszünk tanulóink fejlesztésére. Tanulásszervezésünkben törekszünk a differenciált tanulásirányítási módszerek változatos használatára, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit az ismeretszerzés a készségfejlesztés folyamatában. Felfogásunk szerint a gyerekeket érdekeltté, aktívvá kell tennünk a tanulás folyamatában. A kisiskolás kor életkori jellemzője a kíváncsiság, igény a felfedezésre, tapasztalásra. Hiba lenne az aktív, cselekvésre vágyó gyerekeket passzív befogadóként kezelni. Éppen ezért a kutató, felfedező, cselekvéses tanulást helyezzük előtérbe. 2. 1. Személyiségfejlesztés Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: — 1–4. évfolyam; — 5–8. évfolyam; 2.1.1. 1-2.osztály -

Szabadság, ami egyben autonómia is (jelenti a különbözőség hangsúlyozását is de a felelősséget is ).

-

Tolerancia: egymás elfogadása, a közösségi lét, szolidaritás.

-

Az önismereten alapuló öntudat, amely egyben a másik ember tisztelete is.

-

A nyitottság, a kíváncsiság, a játék és az öröm jogának biztosítása, a szeretet.

16

Pedagógiai Program

-

A problémamegoldás képességének a kifejlesztése, mert tanulni csak az élethelyzetből adódó problémák megoldásával lehet. E nélkül nem tud kifejlődni a jellem, a személyiség.

-

A kooperáción, együttműködésen alapuló tevékenység fontossága, ahol a konformitást a kreativitás, a kritikai szellem váltja fel.

-

A munka szeretete, az igényesség.

Az iskolásoknál az alapiskola első szakasza után jelentős fiziológiai változások, illetve a kognitív képességek terén jelentős fejlődés indul meg . Mindezek azt eredményezik pedagógiai munkánk során, hogy az első szakasz eredményeire alapozva, természetesen az értelmi fejlődés, a jellembeli változások és a társadalmi megismerés terén egyre konkrétabb és körülhatárolhatóbb személyiségfejlesztési programot dolgozzunk ki a fokozatosság és a differenciálás elvének figyelembe vételével. 2.1.2. 3-4. osztály -

Az alapvető tanulási-és munkaszokások elsajátítása a megváltozott körülményekre adaptálva.

-

A nehezedő tananyagból fakadó kudarcélmények ellensúlyozása, a támogatás megélése, az erőfeszítés örömének és sikerének elősegítése.

-

A gyerekek bekapcsolása a szabályalakításba, és a folyamatos fejlődést elősegítő részcélkitűzésekbe.

-

Az önfegyelem kialakulásának elősegítése.

-

Az önálló ismeretszerzés örömével a pozitív beidegződések elősegítése.

-

Az öntevékenység alapformáinak kialakítása (felelősi megbízatások, eszközök kezelése stb.)

-

Az egymás iránti segítőkészség, tisztelet, együttérzés élményével gazdagodás a mindennapi gyakorlatban.

-

A vitakultúra elemeinek (bírálat, önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való odafigyelés, a nyelvi megformálás) folyamatos alkalmazása.

-

A mozgás egészségmegőrző szerepének tudatosulása.

-

Minél szélesebb körű önkifejezési lehetőségek biztosítása.

-

A saját lehetőségek értékes erőforrásként való megélése.

17

Pedagógiai Program

2.1.3. 5-6. osztály: -


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


2.1.4. 7-8. osztály -

A tanulók értelmi nevelése.

Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény kialakítása és fejlesztése. A sok szempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a személyes észlelés fejlesztésének a fontossága. -

A tanulók erkölcsi nevelése.

Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, felismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. -

A tanulók emocionális nevelése.

A környezet egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív irányú cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -

Önismeretre nevelés.

Az identitásélmény (önismeret és autonóm világkép) kialakítása, illetve a mind jobb önismeret következtében az önépítés iránti igény felkeltése, fejlesztése. Kitartás, céltudatosság és elkötelezettség a célok megvalósításában. -

A tanulók testi nevelése 18

Pedagógiai Program

A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. A testi és szellemi egészség személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése. 2,2.A tanítás-tanulás folyamata: 2.2.1. A tanulás értelmezése: Véleményünk szerint olyan nevelésre és oktatásra van szükség, melynek során minden gyermek, minden tanuló megismeri saját lehetőségeit, és a nevelővel, tanárral együtt törekszik arra, hogy a maximumot akarja elérni. A maximumot itt úgy értelmezzük, mint az adott egyén számára elérhető legmagasabb szintet és legjobb készségeket. A legújabb pszichológiai kutatások alapján azt valljuk, hogy a tanulás folyamata nem egy mechanikus ismeretszerzés, hanem ennél sokkal bonyolultabb interakció. Az iskolai életben ugyanis

- a verbális és motoros tanulási feladatokkal együtt, de azoktól

elkülönítve is - állandóan tanulunk valamit az emberek különböző szerepeiből, az emberi viszonyulásokról, a társas kapcsolatokról, az értékről, sőt eme értékek szándékos vagy éppen rejtett kinyilvánítása révén. Ez az un. szociális tanulás a mai iskolák egyik legfontosabb feladata lett A tanulás és tanítás folyamatában sok rendszer játszik szerepet. Ezen rendszerek mindegyikére jellemző az önfenntartás tendenciája, de ugyanakkor az interakció során új, és addig ismeretlen fejlődési lehetőségeket alakíthatnak ki. A tanulóban lezajló biológiai folyamatok, a tanuló mint személyiség minden meglévő és még hiányzó készségével, a tanár, a tanulótársak, akik együtt alkotják az iskolai osztály társas rendszerét, de ugyanakkor kapcsolatban állnak a tanári karral, a családdal, a baráti körrel stb 2.2.2. A tanítás – tanulás folyamata -

Az iskola valóságából vezetjük le a tanítás – tanulás folyamatának tervezését,

szervezését, szabályozását és értékelését. -

A folyamat tervezésénél, szervezésénél, értékelésénél, valamint a célok, tartalmak, módszerek, követelmények értelmezésénél a tanulást tesszük központi kategóriává, a tanítást pedig tanulás-irányításnak, tanulásszervezésnek minősítjük.

19

Pedagógiai Program

-

A célokon túl azt is figyelembe vesszük, hogy milyen a folyamatban résztvevő tanuló, hogy milyen motívumok jellemzik, milyenek a képességei, érdeklődése a tanulás és az iskola iránt.

-

Az iskolai tanítást – tanulást nem tanórákban, hanem folyamatban értelmezzük.

-

Programunkban a tanulási blokkokban (lásd később a tanulás munkaformái címszó alatt) a gyerek önálló egyéni feladatvégzése, páros vagy kiscsoportos munkája biztosítja a tanulási folyamat több szintű szervezésének lehetőségét a mind kevesebb frontális tanulásszervezés mellett.

-

A kooperatív tanulás lehetővé teszi, hogy a gyerekek előzetes ismereteiket közösen hasznosítsák, egy feladat elvégzése érdekében közös megoldási stratégiát dolgozzanak ki. Mindez élményszerűvé teszi a tanulást, fejleszti az együttműködés készségét, kialakítja a vélemények különbözőségének tiszteletét, folyamatosan alakítja a kultúrált vita, érvelés képességét.

-

Csoportmunka spontán szerveződésű és irányított szerveződésű csoportokban is létre jöhet. A csoporton belüli feladatmegosztásban a tagok döntenek. Csoportmunkába speciális szükségletű tanulók is bevonhatók. A csoportok munkájánál ellenőrzése elengedhetetlen feladat: a csoportok egymást ellenőrizhetik, és az ellenőrzés után érvekkel igyekeznek alátámasztani véleményüket.

-

A differenciált tanulásszervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló egyéni feladatvégzése. Ez megvalósulhat differenciált rétegmunkaként is. Az ilyen munkaforma ellenőrzése során az önellenőrzés képességének kialakítására törekszünk. Ezt segítik azok a feladatlapok, amelyek tartalmazzák a megoldást, és amelyek lehetővé teszik az önellenőrzést minta alapján.

-

A hiba megtalálása, újbóli végiggondolása és kijavítása az ismeretszerzési, képességfejlesztési folyamat szerves része, ezért az ellenőrzést igyekszünk lehetőség szerint a gyerekre bízni.

-

A differenciált rétegmunka mellett egészen személyre szabott, individualizált tanulással is dolgozunk. Különösen a kiemelkedően tehetséges, illetve a nagyon lemaradt tanulók esetében.

-

A fejlesztő szakaszban előtérbe kerül a tanulás hatékonyságának növelése a gondolkodási folyamat elemeinek fejlesztésével.

20

Pedagógiai Program

2.3 Képességfejlesztés A képességet használt ismeretként értelmezzük. Olyan tevékenységi, szervezeti és munkarendi formákat igyekszünk összeállítani, amelyben a különböző gyerekek, különböző adottságai képességgé válhatnak, direkt céltételezés, távlatos gondolkodás nélkül. Felfogásunkban a nevelésnek, az iskolának aktívnak, a gyerekek érdeklődéséhez és igényeihez kapcsolódónak kell lennie. Képességfejlesztés a magasabb évfolyamokon A tanulók képességeit, készségeit a tanórák és a tanórán kívüli alkalmak hatékony szervezésével minél magasabb szintre fejlesztjük. Fejlesztjük gyermekeinkben az önműveléshez, a munkavégzéshez, a társadalmi együttműködéshez szükséges alapvető képességeket. Tanítványainkat segítjük abban, hogy az iskola elvégzése után képesek legyenek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Ennek elérése érdekében folyamatosan alakítjuk azokat a módszereket, amelyek alkalmasak a szellemi fogékonyság, az érzelmi gazdagodás, az erkölcsösség, az akaraterő, a konfliktusmegoldás , a megújulás képességeinek kialakítására és fejlesztésére.

3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1. Általános alapelvek  Az iskolának minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését  Olyan pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyereke egészségi állapotát javítják.  Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell tanítani, hanem a harmonikus, egészséges élet örömteli megélésére, egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartásra.  Az iskola nyújtson segítséget a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre és az örömteli párkapcsolatra való felkészítéssel.  Cél az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók tevékeny részvételével. 21

Pedagógiai Program

3.2. Célkitűzések  Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató legyen  Az egészségnevelési tevékenységbe be kell vonni a családokat, a lakóhely polgárait. A család mellet az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.  Nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni az iskolai egészségügyi szolgálat és az iskola közötti párbeszédre, együttműködésre.  Az iskola falain belül lehetővé kell tenni az egészséges életmód gyakorlását pl. mindennapi testedzés, stressz mentesség, étkezési kultúra, WC- tisztasága stb.  A hátrányos helyzetű tanulók számára az egészséges életmód elemeinek elsajátítását kell lehetővé tenni.

3.3. Feladatok A) Tanulók számára: 1. testi jellemzők: testkultúra, egészséges táplálkozás, mentálhigiéné, testmozgás – fejlesztése 2. lelki jellemzők: önismeret, tehertűrés, konfliktuskezelés, problémakezelés 3. környezeti tényezők: személyes biztonság megőrzése, környezetvédelmi ismeretek B) Pedagógusok számára: 1. hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére 2. szervezett sportolási lehetőségek biztosítása C) Bevonni: szülők, polgárok 

Az iskola külső- belső környezetének hagyományait megteremteni (egészséges játszóhelyek kialakítása, virágos termek)



A személyiségfejlesztés terén a pozitív énkép kialakítására, az erőszakmentes konfliktuskezelésre kell törekedni



Az iskolai egészségügyi szolgáltatásoknak tágabb teret adni (előadások, rendkívüli osztályfőnöki órák, kozmetikus, védőnő, gyermek- nőgyógyász, orvos, rendőr bevonása)



A mindennapos testnevelés keretein belül a mozgás különféle formáinak megismertetése,

22

Pedagógiai Program

3.4. Az egészségnevelés területei 3.4.1.Mentálhigiénés feladatok megfelelő iskolai légkör kialakítása a nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon figyelembe kell venni az egyéni képességeket egészségre káros szokások megelőzése kábítószer-megelőzési

stratégia

kialakítása

(6-8.

osztály)

(diákönkormányzati

program, könyvtársarok kialakítása) osztályfőnöki órákon, rendőrség közreműködésével együttműködés kialakítása ismertető filmek 3.4.2.Testi fejlődéssel kapcsolatos egészségnevelési feladatok a) Mozgásigényre nevelés Szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti mindennapos testmozgás biztosításának lehetőségei tömegsport (kézilabda, foci) az úszás lehetőségének biztosítása (bizonyos évfolyamokon) túrázás iskolai szintű megszervezése sportrendezvények, sportnapok (Bakonyalja Kupa) erdei iskola program szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek (női torna, férfi foci stb.) b) Higiénés magatartásra nevelés Signal – program (alsó) Always – program (felső) Johnson- Jonhnson – program c) Egészséges táplálkozásra nevelés technika, biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák keretében iskolai étkezéssel kapcsolatos változtatások kezdeményezése d) Biztonság megerősítése közlekedésbiztonságra nevelés: iskolai KRESZ- oktatás szervezése, technika, osztályfőnöki órákon, rendőr segítségével kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései

23

Pedagógiai Program

gyermeknapon (tűzoltó, rendőr stb.), „Egy nap a biztonságért” e) Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre készítés tanórák: biológia, technika, etika, osztályfőnöki óra tájékoztató programok,

előadások: orvos, gyermek-nőgyógyász, védőnő

bevonásával (szülőknek is) iskolafogászati közös prevenciós programok szervezése propaganda munka a szülői értekezleten és a fogadó órán 3.5. Iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Kisebb településeken, ahol nincs házi gyermekorvos, az orvosi feladatokat a háziorvos, nagyobb településeken a házi gyermekorvos, a védőnői feladatokat a körzet szerint illetékes védőnő (vagy védőnők) látja el. Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik : -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

-

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

-

Közreműködés:

közegészségügyi-

járványügyi,

környezet-egészségügyi,

táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. -

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola ÖKO munkaközösségének

számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka

folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.

24

Pedagógiai Program

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: -

Az életmód és betegségek összefüggései

-

Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.

-

A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

-

Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

-

Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

Intézményünk iskolaorvosa: Dr. Béres Balázs;

Fogorvosa: Dr.

Védőnő : Szabó Szabolcsné Gyermekjóléti Szolgálat vezetője: György Anita

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4. 1. Alapelveink: A

közösségfejlesztés,

a

szociális

kompetenciák

fejlesztése

szorosan

kapcsolódik

személyiségfejlesztési alapelveinkhez. Egyik alappillére, hogy tanulóink megtanuljanak együtt élni másokkal. A társak megismeréséhez az önismeret vezet el. A közvetlen környezet megismerése juttat el a mások iránti empatikus magatartás kialakulásához. Ez az iskolás korban a társak iránti odafigyelés képességének kialakítását, fejlesztését és a kortárs kapcsolatok megerősítésének feladatát rója ránk. Későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el a másság elfogadásához, a tolerancia fejlesztéséhez. Ehhez szükséges, hogy az oktatás formája, az iskola légköre nyitott legyen, biztonságot sugározzon. A pedagógusoknak a tanulók iránti nyitottsága, elfogadó magatartása, empátiája feltétel és eszköz is egyben az együttélés megtanítására és gyakoroltatására. Az együttműködési képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés szervezője, ennek fejlesztése fontos feladat. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy rendszeresen éljünk a segítő

25

Pedagógiai Program

együttműködés

különböző

lehetőségeivel

(közös

programok,

együtt

cselekvés).

Tanulóinknak úgy szervezzük meg tanórai, iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységeit, hogy sokszínű, változatos formában ezt maguk is gyakorolhassák. Ezt a célt is szolgálják szakköreink, művészeti csoportjaink, közös programjaink. Fontos feladat a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése is. Iskolánk hagyományos programjai (Karácsony, farsang, Suligála, Gyermeknap, sportversenyeink) alkalmasak arra, hogy a közös célokért fáradozókban az egyéni különbségek elhalványuljanak, a közös vonások, az egyezések kerüljenek előtérbe. Kiemelt szerepe van a közösségek kialakításában, fejlesztésében az osztályfőnököknek. Elveink szerint a demokratikus segítő vezetés szolgálja tanulóink érdekeit, nagymértékben hozzájárul nem csak a nevelés, de a tanulás eredményességéhez is.

4. 2. A közösségfejlesztés színterei és feladatai: 4.2.1.Osztályközösségek -

normakövető magatartás

-

kooperációs készség

-

konfliktusmegoldó képesség

-

bizalom

-

jellegzetes, közös értékrend

4.2.2.Iskolaközösség -

a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése

-

a közösségért érzett felelősség

-

a hagyományok, a tradíciók tisztelete

-

a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete

-

a közös szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége

4.2.3.A szűkebb társadalmi környezet ( faluközösség) -

a tisztelet megadása a közösség egyénei felé

-

a hagyományok tisztelete

-

a helyi magatartásnormák betartása

26

Pedagógiai Program

4.2.4.A közösségfejlesztés közvetett formái: Diákönkormányzat Fő feladata, hogy biztosítsa a gyermeki, illetve diákjogok érvényesülését az iskolában. Teret

adjon az elemi állampolgári gyakorlati ismeretek elsajátításának, ezek

gyakorlásának. A demokratikus és kommunikációs kultúra fejlesztését szolgálja a vélemény nyilvánítás helyi színtereként. Hon- és népismeret Ismeretanyagán keresztül biztosítja, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék, megőrizzék a közvetlen és tágabb környezetük kultúráját, szokásait, ezzel is erősítve a közösséghez tartozást. A nemzetiségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez tartozásának erősítése. Ezt a célt az iskola a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével éri el Az ismeretanyag feldolgozásának alapja a kerettanterv, a helyi hagyományokkal, ismeretanyaggal bővítve. Évente 2 alkalommal témanapot tartunk az egész iskolának.

5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1.A pedagógus feladatai általában: a) A pedagógus felelősséggel és önállóan – a tanuló nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és az iskola pedagógiai programja, szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a fenntartó, az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő – oktató munkáját egységes elvek alapján, a pedagógiai programban lefektetett elveknek megfelelően, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő – oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.

27

Pedagógiai Program

c) Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: 

A nevelőtestület újszerű törekvéseiből,



A közös vállalások teljesítéséből,



Az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,



Az iskola hagyományainak ápolásából,



Tanulók folyamatos felzárkóztatásából,



A tehetséggondozást szolgáló feladatokból,



Pályaválasztási feladatokból,



A gyermekvédelmi tevékenységből,



A

tanulók

egész

napos

foglalkoztatásának

tervezéséből,

szervezéséből,

irányításából 

A diákönkormányzat kialakításából,



Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből,



A minőségbiztosítással kapcsolatos teendőkből

d) Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munka végzése (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). e) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. f) A nevelő – oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való aktív részvétel. g) Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő– oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. h) Nevelő – oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség – vezető véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet

- folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Saját tanmenettel

minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre meg kell mutatni. i) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 3 – 6 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. j) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart.

28

Pedagógiai Program

k) Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket,- az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el. Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek: 

Vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése,



Egyes óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl.: korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tanulószoba, tábori ügyelet stb.)



Osztályvezetői, osztályfőnöki munka



Versenyekre való felkészítés



Könyvtári munka



Munkavédelmi és tűzvédelmi munka



Gyermekvédelmi feladatok



Munkaközösség vezetése

5.2.Osztályfőnök: Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az munkaközösség-vezetők javaslata alapján. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tar fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaikat oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: GYIV, pszichológus stb.).

29

Pedagógiai Program

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen

tájékoztatja

a

szülőket

a

tanulók

magatartásáról,

tanulmányi

előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók stb.) Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ- ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulóinak. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatókról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve). Részt vesz a munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelő- oktató munkájához tanmenetet készít. Segíti

a

tanulók

pályaválasztását,

pályaorientációját,

azok

személyiségének

ismeretében. Kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel. 6.A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1.

A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségek

enyhítését

szolgáló

pedagógiai

tevékenységeink: 6.1.1.A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet. Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség-zavar gyakran vezet oda, hogy a gyermek (nem tudván lépést tartani osztálytársaival) beilleszkedési nehézségekkel küzd. Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség, stb.)

30

Pedagógiai Program

Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és a gyermekek közötti viszony nem megfelelő. Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladataink: Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány. A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Súlyosabb

esetben

szakember

segítségének

kérése

(ifjúságvédelmi

felelős,

pszichológus stb.) A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről, orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések). Jelentős pedagógiai problémává vált az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján. 6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi pedagógiai munkánk segíti Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

31

Pedagógiai Program

A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az

értékelés

késleltetése,

gátolja:

kreativitás

lebecsülése,

a

túlzott

fegyelem,

a

teljesítménykényszer. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiaipszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált csoportbontás Tanórán kívüli foglalkozások: tehetséggondozó szakkörök szervezése tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások levelező versenyeken való részvétel kulturális rendezvények látogatása sportversenyek kapcsolat a községben működő művészeti alapiskolával egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola) 6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő pedagógiai tevékenységek során történik Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimálisra csökkentését. Leghatékonyabb eszköze a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha szétszórt figyelmű, nehezen tud koncentrálni, gyorsan felejti és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat, túlmozgásos- túlzottan lassú,

32

Pedagógiai Program

kézügyessége fejletlen, lassan vált át egyik feladatról a másikra, matematikai alapműveletek gyengesége, olvasási- helyesírási problémái vannak, a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja: A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Ezen tevékenységünkben segítséget nyújt számunkra a Nevelési Tanácsadó.

33

Pedagógiai Program

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

- képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. Prefer, - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése Megfigyelés

Pedagógus, Nevelési Tanácsadóban: fejlesztő pedagógus, pszichológus

tanév eleje

Tanító, szaktanár, osztályfőnök

Folyamatosan

Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, szülővel) egyéni (képesség) fejlesztés differenciált tanóravezetés Korrepetálás

Tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév eleje, illetve közben

Tanító, szaktanár, osztályfőnök Pedagógus, Minden pedagógus Érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus Napközis nevelő, tanulószoba vezető Tanító

Folyamatos

2. A

tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán belül)

napközi, tanulószoba

előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) mentesítés bizonyos tárgyak, Tanító, szaktanár, illetve értékelési módszerek alól Nevelési Tanácsadó szakemberei Logopédiai és felzárkóztató Igazgató, Logopédus foglalkozás szervezése tanulásmódszertan, tanulás Osztályfőnök szaktanár tanítása a tanulási zavarokkal küzdő Tanító, szaktanár, 3. A tanulási tanulók speciális osztályfőnök, kudarcnak kitett gyermekvédelmi felelős tanulók fejlesztése szakemberekhez történő (iskolán kívül) irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.) tesztek újrafelvétele, Pedagógus, Nevelési 4. A fejlesztés kontrollvizsgálat Tanácsadóban: fejlesztő hatékonysága, pedagógus, pszichológus értékelés dokumentumelemzés (a tanuló tanító, szaktanár, iskolai produktumainak osztályfőnök célirányos áttekintése) Megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök tanulmányi eredmények tanító, szaktanár, elemezése osztályfőnök (dokumentumelemzés)

Folyamatos Folyamatos Folyamatos

Folyamatos tanév vége

tanév eleje, illetve folyamatos Tanév eleje tanév eleje, illetve folyamatos Folyamatos

tanév vége

tanév vége

folyamatos, illetve tanév vége tanév vége

34

Pedagógiai Program

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

6. 4. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk

tanévenként

elvégzett

helyzetfelmérés,

elemzés

alapján

megtervezett

tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége. Célunk: segíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: diákétkeztetés: három vagy több gyermek esetén, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél térítési díjkedvezmény tankönyvtámogatás, tankönyv-kölcsönzés az iskolai könyvtárból egészségügyi szűrővizsgálat A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok (matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, stb ) drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési programok,) mentálhigiénés programok pályaorientációs tevékenység támogatások szerzése, pályázatok Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki az Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval,

35

Pedagógiai Program

6.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) A településen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 

A tanulók és a szülők tájékoztatás azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyek problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,



A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,



Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,



A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,



Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokból.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  Meg kell keresni a problémák okait,  Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  Jelezni kell e felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  Nevelési tanácsadóval,  Gyermekjóléti szolgálattal,  Családsegítő szolgálattal,

36

Pedagógiai Program

 Polgármesteri hivatallal,  Gyermekorvossal  Továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  A felzárkóztató foglalkozások,  A tehetséggondozó foglalkozások,  Az indulási hátrányok csökkentése,  A differenciált oktatás és képességfejlesztés,  A pályaválasztás segítése,  A személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),  Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  A családi életre történő nevelés,  A napközis és tanulószobai foglalkozások,  Az iskolai étkezési lehetőségek,  Az egészségügyi szűrővizsgálatok,  A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  A szülőkkel való együttműködés,  Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról. 7.A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN, A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén, •

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, •

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

37

Pedagógiai Program

A diákoknak joga, hogy az iskola működését, valamint a személyét és tanulmányait érintő kérdésekben véleményt nyilvánítson, javaslatot illetve kérdést tegyen, személyesen vagy képviselői útján részt vegyen a döntésekben. Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában a részvételi jog gyakorlásának rendje megtalálható. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel . A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, •

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 8.1 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a)

Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: •

•

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

•

•

a szülők tájékoztatása

•

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

•

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, 38

Pedagógiai Program

•

a helyi tanterv követelményeiről,

•

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

•

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

•

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

•

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

•

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Közvetlen partnerek:

Közvetett partnerek: 1. Oktatási Minisztérium

1. Devecseri Tankerület Tankerületigazgató 2. Tanulók 

DÖK

3. Szülők 

SZM

4. Nevelőtestület

2. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3. Pedagógiai szakszolgáltatók 

KÖRPI



Oktatási Hivatal



Nevelési Tanácsadó

4. Helyi önkormányzat



Iskolavezetés

5. Kisebbségi Önkormányzat



Alsó és felső tagozat

6. Egészségügyi szolgálat



Napközi

5. Technikai dolgozók



Gyermekjóléti Szolgálat



Iskolaorvos

39

Pedagógiai Program

6. Óvodák

7. Egyház 

7. Középiskolák

Hitoktatás

8. Művészeti Alapiskola

8. Sportszervezetek

9. Noszlop Községért Alapítvány

9. Tankönyvkiadók 10. Kulturális intézmények 11. Média

9.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél később ismerjék meg a vizsgadrukkot, a megmérettetésből származó stresszhelyzetet. Pedagógusaink a mindenkori gyakorlatuknak megfelelően, a tanórán alkalmazott módszerek segítségével adjanak képet az osztályok tanulmányi helyzetéről. A szervezéssel megbízottak és a pedagógus rugalmasan alakítsa ki a mérések formai jellemzőit, kerüljük a sablonokat, a bizottságosdit, a számonkérés hangoztatását. Használjuk ki az országos mérések lehetőségeit az összehasonlíthatóság és az oktatási színvonalunk megismerése céljából. A mérések ne csak az ismeretek elsajátításának a megállapítására korlátozódjék, hanem a különböző készségek, képességek is mérhetők legyenek. 9.1.Formái: Az 1 osztály végén szintfelmérés olvasásból, írásból és számolásból (igazgató, munkaközösség vezető szervezi). A felmérések során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők. A 4. évfolyam végén iskolai felmérés írásból és szövegértésből, matematikából. A felmérés során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők. A méréseket az igazgató és a munkaközösség vezető szervezi. 9.2. Tanulmányok alatti vizsgák 9.2.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

40

Pedagógiai Program

akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), akinek hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület a vizsga letételét engedélyezi aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, akinek évvégén az elégtelen osztályzatok száma három vagy annál kevesebb aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. 9.3. Vizsgaforma, vizsgarészek: szóbeli vizsga írásbeli vizsga Vizsgatárgyak, vizsgarészek, követelmények Vizsgatárgy

Írásbeli

Magyar nyelv

X

Magyar irodalom

X

Matematika

X

Történelem Német nyelv

Szóbeli

X

X X

X

Biológia

X

Fizika

X

Földrajz

X

41

Pedagógiai Program

Kémia

X

Természetismeret

X

Informatika, rajz, testnevelés, technika, ének tantárgyakból osztályozóvizsga alóli mentesség. Követelmények: A továbbhaladáshoz szükséges minimumkövetelmények (Kerettanterv, NAT) 9.4.. Vizsgaidőszakok: javítóvizsga: augusztus 15. - augusztus 31. között osztályozó vizsga: január5 – 14. ; június 2 - 11 Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 9.5.. Jelentkezés a vizsgákra: A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén).A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára osztályzat megállapítás céljából a tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22.§ 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 9.6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően

42

Pedagógiai Program

(A szaktanár a témakijelölést 3 pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) 9.6.1.A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. 9.6.2.Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók a szaktanár által elkészített feladatlapon dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból 90 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. 9.7.. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. 9.8.. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

43

Pedagógiai Program

10.A TANULÓI FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK TELJESÍTÉSÉNEK SORRENDJÉRE VONATKOZÓ HELYI SZABÁLYOK 10.1.. Az intézménybe való beiratkozás módja: 10.1.1.A tanköteles korú tanulók beiratkozásával ( évente a fenntartó által kijelölt időpontban) Sorrendi szabályok: Elsődleges szabály, hogy a nemzetiségi oktatás iránti szülői igény fennáll, illetve a nemzetiségi származás. Ezentúl: 1. Az iskola felvételi körzetében állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek 2. Az a gyermek, akinek testvére iskolánk tanulója 3. Az a gyermek, aki a körzeten kívül lakik, és a helyii óvodába járt. 4. Az a gyermek, akinek egyik szülője (szülei) iskolánk tanulója volt 5. Körzeten kívüli jelentkezők esetén a lakóhely szerinti távolság dönt Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. 10.2.Más intézményből történő átlépéssel 1. A nemzetiségi oktatás iránti szülői igény fennáll, illetve a nemzetiségi származás. 2. Felső tagozat: német nyelv ismeret 3. Ha a tanuló által tanult tantárgyak évfolyamonkénti elosztása a két intézményben azonos 4. Minden más esetben a nevelőtestület dönt. 44

Pedagógiai Program

12.ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERVEK Az elsősegély-nyújtási ismereteket az osztályfőnöki órák keretében évi 10 órában tervezzük, szakértők bevonásával – védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, háziorvos stb. A foglalkozás szervezésénél fontos szempontok: A tanulók ismerjék meg: a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, az alapvető életműködések legfőbb zavarait, az elsősegélynyújtás általános szabályait. sajátítsák el: az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, az alapvető életműködések zavarainak felismerését, a segélyhívás helyes módját. Lehetőség szerint részt veszünk az „Egy nap a biztonságért” akcióban, amelyet a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya szervez.

45

Pedagógiai Program

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. Általános rész Iskolánk német nemzetiségi kisebbségi nyelvet oktató iskola. A nemzetiségi német nyelv oktatását

a

választható

tanórákra

felhasználható

időkeret

felhasználásával

tudjuk

megvalósítani. Az 1-4 évfolyamokon alternatív jellegű tanulásszervezéssel, részben szöveges értékeléssel, tanóra- és tananyagbeosztással folyik iskolánk nevelő-oktató munkája a 2000/2001. tanévtől. Ezzel teljes mértékben megvalósítottuk és megvalósítjuk a nemzeti alaptantervben megfogalmazott célokat, feladatokat, fejlesztési követelményeket, és a pedagógiai programunknak is megfelel. Alkalmazzuk a projektmódszert a tananyag integrálására a művészeti nevelés, a nemzetiségi népismeret, az erdei iskolai oktatás és a környezetismeret tantárgy esetében. Kihasználjuk a tantárgyak közti koncentrációt is az ismeretek elsajátítása, gyakorlása, alkalmazása és a képességfejlesztés érdekében, felhasználjuk a nem kötelező órakeretet a felzárkóztatáshoz. Az alapkövetelményeket a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján kidolgozott helyi tanterveink tartalmazzák, amelyeket iskolánk helyi sajátosságainak figyelembevételével készítettünk el. A tantervek összeállításánál fő szempontként szerepeltek az alábbiak: -

Tartalmazza iskolánk nevelőtestülete által meghatározott alapértékeket.

-

Megfeleljen az iskola cél- és feladatrendszerének a megvalósításához.

-

Az iskola helyzetét (nemzetiségi iskola, felszereltség,) alapul véve optimális fejlesztést

tegyen lehetővé.

46

Pedagógiai Program

2. A helyi tanterv, tantárgyszerkezet ( Kerettanterv alapján felmenő rendszerben) 2.1.A tantárgyak óraszámai A B C D E F G H

1.évf. 23 2 25 2 27 25 52 1

2.évf. 23 2 25 2 27 25 52 1

3.évf. 22 3 25 2 27 25 52 1

4.évf. 24 3 27 2 29 26 55 1

5.évf. 26 2 28 3 31 20 51 1

6.évf. 25 3 28 3 31 20 51 1

7.évf. 28 3 31 4 35 21 56 1

8.évf. 28 3 31 4 35 21 56 1

A: kötelező tantárgyak B: Szabadon tervezhető órák C: Tanórai rendelkezésre álló időkeret D: Tantárgyi engedélyezett többletórakeret E: Maximális – túl nem léphető – tanórai időkeret F: Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) G: Az osztályok számára engedélyezhető időkeret H: tehetséggondozásra, felzárkóztatásra biztosított időkeret Tantárgy

heti

2. évf. évi

3. évf. évi heti

4. évf. évi

heti

heti

185

5

185

5

185

5

185

5

259

7

259

7

259

7

259

7

Matematika

148

4

148

4

148

4

148

4

Német népismeret

37

1

37

1

37

1

37

1

Etika

37

1

37

1

37

1

37

1

Környezetismeret

37

1

37

1

37

1

37

1

Ének-zene

37

1

37

1

37

1

74

2

Rajz

37

1

37

1

37

1

37

1

Technika és életvitel

37

1

37

1

37

1

37

1

Testnevelés és sport

185

5

185

5

185

5

185

5

Német nemzetiségi nyelv Magyar nyelv és irodalom

1. évf. évi

27

27

27

28

47

Pedagógiai Program

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

évi

évi

évi

évi

heti

heti

heti

heti

185

5

185

5

185

5

185

5

148

4

148

4

148

4

148

4

74

2

74

2

74

2

74

2

Etika

37

1

37

1

37

1

37

1

Német népismeret

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

Német nemzetiségi nyelv

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

Honismeret Matematika

148

4

148

4

148

4

148

4

Informatika

37

1

37

1

37

1

37

1

Természetismeret

74

2

74

2

Fizika

74

2

37

1

Biológia

74

2

37

1

Kémia

37

1

74

2

Földrajz

37

1

74

2

Ének-zene

37

1

37

1

37

1

37

1

Rajz

37

1

37

1

37

1

37

1

Technika és életvitel

37

1

37

1

37

1

37

1


185

5

185

5

185

5

185

5

Osztályfőnöki

37

1

37

1

37

1

37

1

29

30

33

33

48

Pedagógiai Program

3. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK Iskolánkban A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiként megjelent kerettanterveket az óratervben szereplő évi óraszámokhoz igazítva átdolgoztuk(kiegészítettük) és évfolyamokra bontottuk. A német nemzetiségi nyelv és irodalom kerettantervének alapja az országos Német Kisebbségi Önkormányzat által kidolgozott kerettantervi ajánlás. A Pedagógiai Programunk mellékleteként (DVD lemezen) megtalálhatóak a kerettantervek. Egyes tantárgyaknál a lehetőségek (A és B) az alábbiak szerint választottunk. Tantárgy

Választott kerettanterv megnevezése 1-4. osztály

5-8. osztály

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

A változat

Biológia

A változat

Kémia

A változat A változat

Ének-zene

A változat helyi

Osztályfőnöki

4. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása folyik. Nevelőtestületünk véleménye szerint a tankönyv kiválasztásának alapelvei: Oktatásszervezés: Tanulhatóság Taníthatóság Tantervi felelősség Újszerűség, eredetiség Műfaji kritérium

49

Pedagógiai Program

Szakmai követelmények: Gyermeklélektani szempontok Motiválás Didaktikai, szakdidaktikai kimunkáltság Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények Nyelvhelyesség, helyesírás Nevelési szempontok: A tananyagban rejlő nevelési lehetőségek kihasználása Életszerűség A fentiek alapján — véleményünk szerint — a megfelelő tankönyv ismérvei: A képek, ábrák ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre,

a

tananyaghoz

kapcsolódó

irányított

vagy

önálló

tanulói

ismeretszerzésre. a jól strukturált szerkezet, megfelelő betűtípus, betűméret, az ismeretátadása érthető, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelő, alkalmas

a

követelményekben

megfogalmazott

készségek

és

képességek

fejlesztésére, az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtető, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának, a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások megfelelőek tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek tanultakat rendszerező és jól strukturált munkáltató-tevékenykedtető jellegű feladatokban gazdag Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történő tanítására. A tankönyvben található feladatok, illusztrációk, ábrák önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, segítsék elő az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását, önellenőrzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat.

50

Pedagógiai Program

esztétikus külső és belső megjelenítés. az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a tananyag tartalmához és a fejlesztési követelményekhez; szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. A megismerő-, a cselekvő- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével alapozzák meg a tanulók műveltségét. nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. elfogadható, reális áron kínálják Előnyös, ha a leckéket egyszerű vázlatok és összegző kérdések zárják. A nagy fejezeteket zárják összefoglalások. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthető ábrákat tartalmazó tankönyveket. Jó, ha a tankönyvhöz készül tanítást segítő eszköz, pl. tanári kézikönyv. 5. A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS KERETEI: 5.1 Tanórai foglalkozások: -

Kötelező tanórai foglalkozások

-

Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások

-

Egyéni foglalkozásokra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra felhasználható órák

Időkerete: - általában 45’ - eltérés lehetséges, ha a tanulócsoport adottsága, vagy a tananyag igényli Szervezeti formája: - általában hagyományos osztály - csoportbontás lehetséges ( informatika, német nemzetiségi nyelv ) Vezetése: általában differenciált A nevelőtestület a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást ( a partneri igény-és elégedettségmérések alapján ).

51

Pedagógiai Program

1. A motiválás célja, hogy tanulóinkban minél tovább fenntartsuk az életkoruknak megfelelő természetes kíváncsiságot, felébresszük bennük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. 2. A tanítási órák szervezésénél és tervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják. 3. Az iskola tanítási tanulási folyamatának a legnagyobb mértékben igazodnia kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

6. KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK, IRÁNYOK:

A projekt módszer alkalmazása: A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A módszer alkalmazásával megvalósítható egy nagyon fontos nevelői cél, hogy minden gyerek tehetségesnek érezhesse magát valamiben, hiszen a verbális és a nem verbális képességeknek, a szóbeli, elméleti és a kézzel való kifejezésnek egyenrangú szerep jut. Mindenki beviheti egyéni ötleteit, tevékenységét a közös játékba, munkába, a tevékenység belső szükségleteihez igazítja az időkereteket. A tanár-diák viszonyban a partneri együttműködésre épít. Ehhez adekvát folyamatként választjuk az ünnepekhez (karácsony, húsvét, anyák napja, valamint kirándulásokhoz, az erdei iskolához kötődő témákhoz kapcsolódóan a projekt munkát.

7. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI 7.1. Napközi Összevont csoportban, Tanulási időkerete 60’ Jelentkezés: szülő írásos kérelme alapján (május 20-ig) Munkarendje: a tanulók utolsó órájától 16.30-ig

52

Pedagógiai Program

A napközi házirendje a Házirend mellékleteként tartalmazza a foglalkozásokra, a napközi igénybevételére vonatkozó egyéb szabályokat. 7.2. Tanórán kívüli, a tanulást segítő foglalkozások Alsó tagozat: fejlesztő foglalkozások Jelentkezés:

A tanító jelzése alapján Szakértői bizottság véleménye alapján Szülő kérésére írásban

Határidő: Május 20. ( A fejlesztő foglalkozásokon a részvétel kötelező)

Felső tagozat: korrepetálás: magyar, matematika, német Tehetséggondozás: német nyelvvizsga felkészítő Középfokú felvételi felkészítő Jelentkezés:

A szaktanár jelzése alapján Szülő, tanuló kérésére írásban

Határidő: május 20. 8. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 8.1..Értékelés az 1-4. osztályban : Mindennapi gyakorlatunk során meg kell teremteni a formatív értékelés (folyamatba beépített értékelés) problémafeltáró jellegét, és az arra való reagálás készségét. Pedagógiai programunk sarkalatos pontja az értékelés. Értékelési rendszerünk kialakításakor abból indultunk ki, hogy elősegítsük a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, saját lehetőségeik mindennél teljesebb kibontakoztatását. Ennek érdekében hangsúlyozottan figyelembe vesszük az egyéni különbségeket, az egyéni eltérés és haladás ütemet. A tanulók által elért mindennemű – tehát nem csak a tanulmányi munkára vonatkozó – teljesítmény értékelésekor szem előtt tartjuk az adott gyermek aktuális teljesítőképességét, s azt, hogy lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében.

53

Pedagógiai Program

A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének is jellemzője a pozitív megerősítés és a további munkára való buzdítás. Az önértékelés képességének fejlesztését igen fontosnak tartjuk. Valljuk, s tanítványaink felé azt is közvetítjük, hogy a tévedések, hibák a tanulási folyamat velejárói, s azokat ennek megfelelően kell kezelni és elfogadni. (Természetesen törekedve a pontos munkavégzésre.) A törvényi előírásoknak megfelelően lehetőséget biztosítunk arra, hogy amennyiben a szülő kéri a szöveges értékelés érdemjegyekre átváltható a következők szerint: A közismereti tantárgyaknál a témazáró dolgozatok, felmérők százalékos értékelését a felső tagozatos fokozat alapján jegyre váltjuk. A készségtárgyaknál kidolgozott részletes szempontrendszer a következő: Ének-zene 1. osztály 5-ös az aki Önállóan el tudja énekelni a tanult dalokat. Hallás után egyszerű ritmus visszaadására képes. Szívesen vesz részt közös éneklésben, dalos játékokban. 4-es az aki Kevés segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Hallás után az egyszerű ritmus visszaadásánál keveset hibázik. Részt vesz a közös éneklésben, dalos játékokban. 3-as az aki Segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Hallás után egyszerű ritmus visszaadásában bizonytalan. A közös éneklésben, dalos játékokban nem szívesen vesz részt. 2-es az aki Segítséggel sem tudja elénekelni a tanult dalokat. Hallás után nem képes az egyszerű ritmust visszaadni. Kivonja magát a közös éneklésből, dalos játékokból. 2. osztály 5-ös az aki Önállóan el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége fejlett, zenei hallása kiváló. Szívesen vesz részt közös éneklésben, dalos játékokban. 4-es az aki Kevés segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, zenei hallása jó. Részt vesz a közös éneklésben, dalos játékokban. 3-as az aki Segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége fejlesztést igényel, zenei hallása bizonytalan.

54

Pedagógiai Program

A közös éneklésben, dalos játékokban nem szívesen vesz részt. 2-es az aki Segítséggel sem tudja elénekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége fejletlen, zenei hallása bizonytalan. Kivonja magát a közös éneklésből, dalos játékokból. 3. osztály 5-ös az aki Önállóan el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, tempótartása fejlett, zenei hallása kiváló. Szívesen vesz részt közös éneklésben, dalos játékokban. 4-es az aki Kevés segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, tempótartása, zenei hallása jó. Részt vesz a közös éneklésben, dalos játékokban. 3-as az aki Segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, tempótartása fejlesztést igényel, zenei hallása bizonytalan. A közös éneklésben, dalos játékokban nem szívesen vesz részt. 2-es az aki Segítséggel sem tudja elénekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége fejletlen, tempótartása bizonytalan, zenei hallása bizonytalan. Kivonja magát a közös éneklésből, dalos játékokból. 4. osztály 5-ös az aki Önállóan el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, tempótartása fejlett, zenei hallása kiváló. Zenei olvasás, írás ismeretei kiválóak. Szívesen vesz részt közös éneklésben, dalos játékokban. 4-es az aki Kevés segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, tempótartása, zenei hallása jó. Zenei olvasás, írás ismeretei jók. Részt vesz a közös éneklésben, dalos játékokban. 3-as az aki Segítséggel el tudja énekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége, tempótartása fejlesztést igényel, zenei hallása bizonytalan. Zenei olvasás, írás ismeretei bizonytalanok. A közös éneklésben, dalos játékokban nem szívesen vesz részt. 2-es az aki Segítséggel sem tudja elénekelni a tanult dalokat. Ritmikai készsége fejletlen, tempótartása bizonytalan, zenei hallása bizonytalan. Zenei olvasás, írás ismeretei hiányosak, kialakulóban vannak. Kivonja magát a közös éneklésből, dalos játékokból. Rajz 1.osztály 5-ös az akinek A rajz és festés iránti érdeklődése élénk. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi.

55

Pedagógiai Program

Az eszközökkel jól bánik. Színhasználata változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik 4-es az akinek A rajz és festés iránti érdeklődése megfelelő. Munkájához kevés segítséget igényel. Az eszközökkel megfelelően bánik. Színhasználata kevésbé változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. 3-as az akinek A rajz és festés iránti érdeklődése mérsékelt. Munkáját segítségvárás jellemzi. Az eszközökkel bátortalanul bánik. Színhasználata egyhangú A rajzfelület kitöltésére ritkán törekszik. 2-es az akinek A rajz és festés iránti érdeklődése közömbös. Munkáját igénytelenség jellemzi. Az eszközökkel bátortalanul bánik. Színhasználata bátortalan, egyhangú. A rajzfelület kitöltésére nem törekszik. 2.osztály 5-ös az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése élénk. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi. Az eszközökkel jól bánik. Színhasználata bátor, változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja színes, egyéni, változatos. 4-es az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése megfelelő. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi. Az eszközökkel jól bánik. Színhasználata kevésbé változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja jó, megfelelő. 3-as az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése mérsékelt. Munkáját segítségvárás jellemzi. Az eszközökkel bizonytalanabbul bánik. Színhasználata egyhangú. A rajzfelület kitöltésére kevésbé törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja egyhangú. 2-es az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése közömbös. Munkáját igénytelenség jellemzi. Az eszközökkel bizonytalanabbul bánik. Színhasználata egyhangú. 56

Pedagógiai Program

A rajzfelület kitöltésére nem törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja fejletlen. 3. osztály 5-ös az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése élénk. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi. Az eszközökkel jól bánik. Alkotási készsége, színhasználata bátor, változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja színes, egyéni, változatos. 4-es az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése megfelelő. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi. Az eszközökkel jól bánik. Alkotási készsége, színhasználata kevésbé változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja jó, megfelelő. 3-as az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése mérsékelt. Munkáját segítségvárás jellemzi. Az eszközökkel bizonytalanabbul bánik. Alkotási készsége, színhasználata egyhangú. A rajzfelület kitöltésére kevésbé törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja egyhangú. 2-es az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése közömbös. Munkáját igénytelenség jellemzi. Az eszközökkel bizonytalanabbul bánik. Alkotási készsége, színhasználata egyhangú. A rajzfelület kitöltésére nem törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja fejletlen. 4. osztály 5-ös az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése élénk. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi. Az eszközökkel jól bánik. Alkotási készsége, színhasználata bátor, változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja színes, egyéni, változatos. A tanult képzőművészeti ágakról, ismert alkotásokról képes véleményt alkotni. 4-es az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése megfelelő. Munkáját önállóság, ötletszerűség jellemzi. Az eszközökkel jól bánik. Alkotási készsége, színhasználata kevésbé változatos. A rajzfelület kitöltésére törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja jó, megfelelő.

57

Pedagógiai Program

A tanult képzőművészeti ágakról, ismert alkotásokról kevés segítséggel képes véleményt alkotni. 3-as az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése mérsékelt. Munkáját segítségvárás jellemzi. Az eszközökkel bizonytalanabbul bánik. Alkotási készsége, színhasználata egyhangú. A rajzfelület kitöltésére kevésbé törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja egyhangú. A tanult képzőművészeti ágakról, ismert alkotásokról segítséggel képes véleményt alkotni. 2-es az akinek A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránti érdeklődése közömbös. Munkáját igénytelenség jellemzi. Az eszközökkel bizonytalanabbul bánik. Alkotási készsége, színhasználata egyhangú. A rajzfelület kitöltésére nem törekszik. Fantáziája, kifejezésmódja fejletlen. A tanult képzőművészeti ágakról, ismert alkotásokról nem képes véleményt alkotni. Testnevelés 1.osztály 5-ös az aki Az órákon, foglalkozásokon, aktív, együttműködő. Erőnléte, állóképessége kiváló. A szabályokat önként, pontosan betartja. Mozgása harmonikus, összerendezett. Különösen ügyes…..-ból. 4-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, együttműködő. Erőnléte, állóképessége jó A szabályokat önként, pontosan igyekszik betartani. Mozgása összerendezett. 3-as az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége kis terhelést bír. A szabályokat csak utasításra tartja be. Mozgása bizonytalan, koordinálatlan. 2-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége csak kis terhelést bír. A szabályokat utasításra sem tartja be. Mozgása összerendezetlen, koordinálatlan. Nehezen teljesít. 2.osztály 5-ös az aki Az órákon, foglalkozásokon, aktív, együttműködő. Erőnéte, állóképessége kiváló. A szabályokat önként, pontosan betartja.

58

Pedagógiai Program

Mozgása harmonikus, összerendezett. Különösen ügyes…..-ból. 4-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, együttműködő. Erőnléte, állóképessége jó A szabályokat önként, pontosan igyekszik betartani. Mozgása összerendezett 3-as az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége kis terhelést bír. A szabályokat csak utasításra tartja be. Mozgása bizonytalan, koordinálatlan. 2-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége csak kis terhelést bír. A szabályokat utasításra sem tartja be. Mozgása összerendezetlen, koordinálatlan. Nehezen teljesít. 3.osztály 5-ös az aki Az órákon, foglalkozásokon, aktív, együttműködő. Erőnléte, állóképessége kiváló. A szabályokat önként, pontosan betartja. Mozgása harmonikus, összerendezett. Különösen ügyes…..-ból. 4-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, együttműködő. Erőnléte, állóképessége jó A szabályokat önként, pontosan igyekszik betartani. Mozgása összerendezett 3-as az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége kis terhelést bír. A szabályokat csak utasításra tartja be. Mozgása bizonytalan, koordinálatlan. 2-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége csak kis terhelést bír. A szabályokat utasításra sem tartja be. Mozgása összerendezetlen, koordinálatlan. Nehezen teljesít. 4.osztály 5-ös az aki Az órákon, foglalkozásokon, aktív, együttműködő. Erőnléte, állóképessége kiváló. A szabályokat önként, pontosan betartja. Mozgása harmonikus, összerendezett. Különösen ügyes…..-ból. 59

Pedagógiai Program

4-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, együttműködő. Erőnléte, állóképessége jó A szabályokat önként, pontosan igyekszik betartani. Mozgása összerendezett 3-as az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége kis terhelést bír. A szabályokat csak utasításra tartja be. Mozgása bizonytalan, koordinálatlan. 2-es az aki Az órákon, foglalkozásokon, közömbös. Erőnléte, állóképessége csak kis terhelést bír. A szabályokat utasításra sem tartja be. Mozgása összerendezetlen, koordinálatlan. Nehezen teljesít. 1-4. évfolyam (bevezető és kezdő szakasz) A tanév során – év közben – legtöbbször csak szóbeli értékelést adunk tanulóinknak. A szóbeli értékelés mellett írásbeli munkáikra gyakran ráírjuk elismerő, dicsérő, vagy ha szükséges, jobb, szebb munkát remélő sorainkat. Egyes írásbeli munkákat százalékosan is értékelünk. Félévenként értékelést készítünk arról, hogyan él a gyerek az iskolában, milyen a társas viszonya, érdeklődése, az akarati és érzelmi tulajdonságai, tanulási képességei, mely tantárgykörben kiemelkedő, jó, melyekben szorul fokozottabb fejlesztésre. Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szól. Az értékelési szempontok összetettek,

s

a

gyerek

egész

személyiségének

fejlődésére

koncentrálnak.

Tartalmazzák: -

a tanulást befolyásoló részképességek fejlettségét (figyelem, gondolkodás, emlékezet)

-

a tanulási technikák fejlettségének szintjét --- önállóság a feladatmegoldásokban --- munkavégzés pontossága, munkatempó --- önellenőrzés --- önértékelés

-

az alapkészségek elsajátításának szintjét

-

a gyermek művészeti és mozgásos tevékenységeinek értékelését

-

érzelmi életének jellemzőit

-

társas kapcsolatainak alakulását. 60

Pedagógiai Program

8. 2. Az ismeretek számonkérésének módja (4-8. osztály) A tanulók teljesítményének számonkérése, ellenőrzése írásban és szóban történhet. Az értékelésnek mind a három formája alkalmazható, vagyis a formatív, a summatív és a diagnosztikus értékelés is megjelenik iskolánkban. Szóbeli számonkérés módjai: 

Felelet



Kiselőadás

Írásbeli számonkérés: 

Írásbeli felelet - a napi anyag számonkérésére irányul.



Dolgozat - több órára feladott egység írásbeli számonkérése.



Témazáró dolgozat - a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés.



Teszt



Felmérő



Esszé

Egyéb tanulói teljesítmények, amelyek érdemjeggyel osztályozhatók: 

kötelező gyűjtőmunka



órai munka



házi feladat



iskolai-, területi országos versenyeken való eredményes részvétel



tanulói produktum (számítógépes feladat, rajz, ének, testnevelés)



olvasónapló

8.3.Az ismeretek számonkérésének gyakorlata: 

Az ismeretek számonkérésekor törekedni kell a módok közötti egyensúly megteremtésére.



Kerüljük a túlzott írásbeliséget



A képességekhez mérjük az írásbeli és a szóbeli számonkérés lehetőségét. (Különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás illetve egyéb tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkra)



A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie.



Egy tanítási napon két témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot legalább egy héttel előre, a dolgozatot legalább az előző szakórán be kell jelenteni.

61

Pedagógiai Program



A témazáró dolgozatokat, felmérőket az iskolában őrizzük, ezeket a szülők fogadó órán, szülői értekezleteken illetve egyeztetett időpontokban megtekinthetik. Egyéb dolgozatokat, tudáspróbákat, írásbeli feleleteket a tanulók hazavihetik.

8.4.Osztályzás módja, formái (4-8 osztály) Negyedik osztály végén a szöveges értékelés mellett megjelenik az osztályzatokkal történő értékelés. A készségtárgyak azonban továbbra is szöveges értékelést kapnak (részt vett). Az ötödik osztály első félévében alkalmazzuk a szöveges értékelést párhuzamosan az osztályzatokkal történő értékelés mellett. A szöveges értékelés formája lehet (a szaktanár választása alapján) 

előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg



előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés.

Az értékelés szempontjait a szaktanárok illetve az osztályfőnök dolgozza ki a felső tagozatos munkaközösségen belül. 8.5.Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása: A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatának, feladatlapjainak javításakor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény

Érdemjegy

90 – 100 %

jeles

5

75 – 89 %

jó

4

55 – 74%

közepes

3

35 – 54 %

elégséges 2

0 – 34 %

elégtelen 1

(A fentiektől való 1-2 %-os eltérés szaktanári indoklással lehetséges.) Az év végén az osztálynaplóba, bizonyítványba

és az anyakönyvbe- szaktanári,

munkaközösségi döntés alapján egy - egy szaktárgy érdemjegyének szöveges megfelelőjeként a "kitűnő" minősítés kerülhet. Feltétele, hogy az évközi érdemjegyek között - az adott tantárgyból - jelesnél rosszabb nem lehet.

62

Pedagógiai Program

Tantárgyi dicséretet az adott tantárgyból elért tanulmányi- ill. verseny eredmények alapján adhat az adott munkaközösség illetve szaktanár. A bizonyítványban záradékként kell ezt rögzíteni, tantárgyi szöveges minősítése az érdemjegynek megfelelő. Az iskola hagyományaihoz híven a tanévzárón tárgy- és oklevél jutalomban részesülnek a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulók, valamint, akik a közösségi munkában a legaktívabbak. 8.6. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás Az érdemjegyeket, osztályzatokat a naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi, ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az érékelést végző tanárnak alá kell írnia. A szülőket az érdemjegyekről folyamatosan értesítjük. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár törekedjen arra, hogy azok minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe a naprakész tájékoztatás érdekében. A szülői visszaigazolást az osztályfőnök rendszeresen, a fogadóórákat megelőzően ellenőrzi, összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a naplót. 8.7.Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt természetesen nem azt értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékeléseket, hiszen az elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. A tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanuló fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van a pozitívmotiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is. Kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez egyben elősegíti egy fontos nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az interaktív értékelés egyben teret ad a tanulói reklamációnak is. A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata segítségével is tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat fogadóórák, szülői

63

Pedagógiai Program

értekezletek, családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket mielőbb személyes megbeszélés során tisztázzuk.

8.8. A magatartás és szorgalom értékelése: Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek. Az osztályfőnökök azonban havonta értékelhetik a magatartás szorgalom alakulását, és dönthetnek arról, hogy ezeket beszámítják a félévi, év végi jegyekbe. Az osztályzatok a KT. 70. §. 2. bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik nem tanították a tanulót, tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a tanulóról tanórán kívüli elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye. 8.8.1.A javaslat előkészítésének munkafázisai: Egyéni, saját vélemény kialakítása. Ennek során kvázi „érdemjegyként” figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv szöveges bejegyzései, közösségi munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés. Az osztályfőnök a diákönkormányzat tagjainak előkészítésével tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök véleményével meghatározó módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitástól eltávolodnak, célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az osztályfőnök véleményével. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye. Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes megbeszélés során kérje ki, ismerje meg.

64

Pedagógiai Program

Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is, akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi rendezvény, konzultáció és az ifjúságvédelmi munka során). Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok) ismerjék a magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjai, melyek az alábbiak: A tanuló magatartása: Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik, társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott tanuló magatartása példásra nem értékelhető. Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- ill. iskolai légkör kialakításához. Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz részt, esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével kapcsolatban kifogások merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet mutat a hibák kijavítására. Rossz,

ha

rendszertelenül

és

felelőtlenül

végzi

munkájával,

valamint

fegyelmezetlenségeivel a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában rossz példát mutat. A tanuló szorgalma: Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a cselekvőkészség a jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.). Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való felkészülése majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet.

65

Pedagógiai Program

Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára pedig közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít. Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra vonatkozó megállapításait. Ezek a következők: -

Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan mulasztása van, magatartási jegye legfeljebb jó lehet.

-

1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a magatartásjegy változónál jobb nem lehet.

-

20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén tanuló magatartása rossz. 9.JUTALMAZÁS, ELMARASZTALÁS

9.1.A tanulók jutalmazásának elvei: A jutalmazás alapján a tanulmányi munkában, sportban, kulturális területen elért eredmény, s a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírnevének növelése, a példás szorgalom és magatartás. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. 9.2.A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai: -

Szaktanári, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret: év közben az elért eredményhez kapcsolódik.

-

Osztályfőnöki dicséret: az osztályközössége előtt a jó közösségi munkáért, példás szorgalmáért és magatartásáért adható.

-

Igazgatói dicséretben az a tanuló részesül, •

aki egész év során valamilyen téren kiemelkedik társai közül (javaslatot az osztályfőnök, szaktanárok tesznek),

66

Pedagógiai Program

•

aki tanulmányi versenyeken (városi, területi, országos), kulturális- vagy sportversenyeken az iskola jó hírét növelő eredményt ér el.

-

Nevelőtestületi dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba kell jegyezni.

-

A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát a nevelőtestület elismerésében részesítheti. Az elismerésre – amely többféle lehet – a munkaközösségek is tehetnek javaslatot.

-

Rendszeres időközönként a tanulókat a közösség előtt dicséretben részesítjük. (negyedévente, ünnepi megemlékezéseinken)

-

Évente meg az „ÉV TANULÓJÁT” a tanulók és a nevelőközösség véleménye alapján. • Feltételei: o Az a diák, kinek 4.5 feletti tanulmányi eredménye van év végén, példamutató magatartásával és közösségi munkájával kivívja társai és nevelői elismerését, valamint tanulmányi és kulturális versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét. o Az „Év tanulója” címre javasolt tanulókat a DÖK is véleményezi. o Döntést a nevelőtestület hoz az osztályozó értekezleten. A cím alsó és felső tagozaton adható, legfeljebb 2-2 tanulónak.

9.3. Fegyelmező intézkedések: A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt esetben, a vétség súlyár tekintette – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók: -

Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés,

-

osztályfőnöki vagy igazgatói intés.

A szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehet: -

szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, hiányos felszerelés, házi feladat

többszöri

hiánya,

valamint

órákon,

foglalkozásokon

többszöri

fegyelmezetlenség miatt, -

ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt,

-

osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelességszegése és a házirend megsértése, igazolatlan mulasztás.

67

Pedagógiai Program

-

osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé.

-

Az igazgató írásbeli intést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi.

A fegyelmező intézkedéseknek a magatartás érdemjegyben tükröződnie kell: -

osztályfőnöki intés esetén nem lehet „példás”

-

igazgatói intés esetén nem lehet „változó” – nál jobb. 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A fizikai állapot méréshez a HUNGAROFIT fittségi tesztet alkalmazzuk. A mérések ideje: Szeptember 20 – október 20 Április 10 – május 20 11. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 11.1. Általános alapelvek, célok Legfontosabb alapelv, hogy a környezet is és a nevelés is minden egyes embert érint. A környezet alatt komplex módon a természeti, mesterséges (alkotott) és társadalmi környezetet értjük. A környezeti nevelés célja, értelmezése –a tudatformálás –a társadalmi környezet olyan javítása, amely nélkül nem képzelhető el a másik kettőben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet. A környezeti nevelés ugyanúgy kiterjed a természet rendszerszemléletű és a fenntarthatóság szempontjait is magában foglaló tanulmányozására, mint az emberi együttélés, illetve az ember- természet kapcsolat bemutatására, értelmezésére, amely kapcsolat nem a természet feletti uralmat jelenti, hanem a felelősséget világunk épségének, szépségének megőrzéséért. A környezeti nevelés általánosan elterjedt mai értelmezésében ötvöződik az ökológia és humánökológia, hiszen csak az ember biológiai és társas – társadalmi természetének sajátosságaira építve formálható az értékrend és az erkölcs, alakíthatók az életviteli értékek. 11.2. Értékek és megjelenésük A környezeti nevelésben a fenntartható fejlődés elvei alapján a következőket tekinthetjük értékeknek, illetve elérendő céloknak:

68

Pedagógiai Program

Képesség arra, hogy felismerjék a gyerekek az élet gazdagságát, csoda voltát, a testi, lelki, szellemi élet harmóniáját. A környezet feletti uralom helyett annak megértését, kímélését. Olyan kulturáltsági fok és tudati állapot elérése, amelyben az ember ismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket és azokban a maga meggyőződése szerint hisz. A

mindennapos

életvitel

során

a

természet

törvényeivel

harmonizáló

magatartásformák kialakítása és alkalmazása. Törekvés

a mértékletes

és

önkorlátozó fogyasztásra,

a jövő

nemzedékek

lehetőségekhez való jogának csorbítatlanul hagyására. A pazarló és erőforrásokat kimerítő életvitel okozta környezetkárosítás gyógyítása helyett a károkozás megelőzésének hangsúlyozása. A környezeti nevelés az oktatás megújulásának egyik hatékony eszköze a tananyag tartalmi fejlesztése, a hatékony tanulási – tanítási módszerek alkalmazása révén (projekt oktatás, erdei iskola stb. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), de a témákba, tantárgyakba, műveltségi területekbe foglalt környezeti elemeket egésszé kell építeni. 11.3. Feladataink a hagyományápolás terén. A hagyomány egy adott közösség tudásának, tapasztalatainak összegzése, mely a közösség fennmaradását támogatja. Az ily módon összegzett közösségi tudás a közösség magatartásformáinak lassabban, vagy gyorsabban változó rendszerén belül működik. E formák nem öröklés útján jutnak el egyik nemzedéktől a másikig, hanem az eltanulás (nyelv, megfigyelés, mozgásformák leutánzása), elsajátítása folyamatában válnak a közösség tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését, tevékenységét. Fontos feladatunk, hogy a pozitív vagy kedves, természettel és egymással való együtt élés, együttműködés során kialakult és csiszolódott hagyományaink ne tűnjenek el. Törekszünk arra, hogy a természetismeret hagyományai párosuljanak a környezetvédelem, a nemzeti kulturális örökség természeti, műemléki és műtárgyakban fennmaradt értékeinek megismertetésével, a védelmükkel kapcsolatos tudnivalók oktatásával, a szeretetükre, védelmükre való neveléssel. Programunkban a nevelés fő bázisa továbbra is a család és az iskola. A család és iskola közös megbeszélései tanár-szülő, a nyílt napok, a fogadóórák, családlátogatások, a közös

69

Pedagógiai Program

kirándulások, a közös együttlétek hagyományos ünnepeinken és kulturális rendezvényeinken (Passió) fokozzák a nevelés hatásfokát. Törekszünk arra, hogy természet- és környezetvédelmi napjaink a természetvédő mindennapjaink közül ünnepként emelkedjenek ki (őszi akadályverseny, Madarak és Fák napja, Föld napja). 11.4. Feladataink a különböző életkori sajátosságok figyelembe vételével Alapelveink között szerepel, hogy a környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat. Az egyes életkoroknak (kisebb-nagyobb mértékben) eltérőek a sajátosságaik, s ehhez értelemszerűen kell viszonyulnunk a környezeti nevelés során Kisiskolás korban őrizni kell még a játék és a mese fontosságát, az utánzáson és a személyes tapasztalaton alapuló élményszerű megismerést, átélést (órák a természetben, erdei iskola, kézműves foglalkozások természetes anyagokkal). A

kiskamaszok

esetében

szorgalmazzuk

a

gyűjtéssel,

gyűjtemény-készítéssel,

a

versenyjellegű tevékenykedtetéssel kapcsolatos iskolai és házi feladatokat, versenyeket, Mindezek a tevékenységformák a gyermek személyiségének ismertetésén és személyre szabottan formálódjanak. 11.5. Feladataink az életmódneveléssel kapcsolatosan A helyes életmódra nevelés legfontosabb szintre a család, a háztartás. Ezért meghatározóak azok a viselkedési minták, viszonyulási módok, amelyeket a gyermek otthon, a szüleitől vesz át. A családban szerzett benyomások sokkal előbb hatnak, mintsem a gyermek az intézményes nevelés hatókörébe kerülne, s így megalapozzák – vagy esetleg éppenséggel megkérdőjelezik – az óvodában vagy az iskolában szerzett idevonatkozó ismeretek érvényességét. Legfontosabb feladatunk továbbra is, hogy partnerkapcsolataink sorában tovább erősítsük az iskola és a család kapcsolatát. Szokások kialakítása 11.6. Feladataink az iskolai tanórákon a különböző tantárgyakhoz kötődően és a tantárgyközi kapcsolatokban Szorgalmaznunk kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Azt a személetet valljuk, hogy a környezeti nevelés csak részben természettudomány, emellett – és elsősorban! – látás- és gondolkodásmód, ezért a humán tantárgyaknak ugyanúgy alapvető feladata. Alsó tagozatban programunk része, felső tagozaton szorgalmazzuk a tantárgyközi tanítási – tanulási formák (projektmódszer, témanap, témahét) elterjedését. 70

Pedagógiai Program

Kidolgozott erdei iskolai programunk van alsó tagozaton, amelyet folyamatosan fejlesztünk és az anyagi lehetőségekhez mérten kiterjesztünk térben és időben. Módszertani alkalmazások során azokat tekintjük hatékonynak és eredményesnek, amelyek csökkentik az ismeretközpontúságot, személyiséget jobban fejlesztő módszereket, beleértve a holisztikus, a probléma- központú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott tanulási formákat. Évente egyszer Öko projekt napot tartunk. 11.7. Feladataink a tanórán kívüli nevelés terén Minél több természetben végezhető tevékenységet szervezünk Olyan alkalmakat szervezünk, ahol a környezeti nevelés élményt adó, személyes, érzelmi kötődést kialakító tevékenysége kerül előtérbe. Folyamatosan javítjuk az iskola környezet-egészségügyi – higiéniai, mentálhigiéniai helyzetét. 11.8. Együttműködés más nevelési területekkel, szervezetekkel Egészségnevelés (iskola egészségügy, felvilágosító programok) Önkormányzat Helyi társadalom, civil szervezetek Művészeti iskola 11.9. A környezeti nevelés helyi eszközrendszere A tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei: -

szakkörök

-

erdei iskola

-

kirándulás

-

tábor

-

környezetet rendező, szépítő alkalmak

-

ünnepeink

-

szokások (napirend, házirend)

71

Pedagógiai Program

12 IRÁNYELVEK AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ 12.1.A házi feladat lehet: 

szóbeli



írásbeli



gyűjtőmunka



kutatómunka

12.2.A házi feladatok meghatározásának általános alapelvei: 

A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kell kijelölni a feladatokat



A feladatokat megfelelően elő kell készíteni, a megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek.



Törekedni kell a házi feladat meghatározásnál is a differenciálásra, a feladatok érdekességére, változatosságára, amivel motiváló hatását erősíti.



A bevezető és kezdő szakaszban a házi feladatok célja a gyakorlás, képességfejlesztés. ennek megfelelően kell meghatározni a feladatok mennyiségét és minőségét. Figyelembe kell venni a feladatokra fordított idő optimális mennyiségét, ami lehetőleg ne haladja meg az 1 órát.



Az alapozó és fejlesztő szakaszban a gyakorlás és képességfejlesztés mellett a tehetséggondozás, a tanulási képességek megalapozása illetve elmélyítése céljából az egyéni kutatómunka, kiselőadás, gyűjtőmunka, projekttevékenység is lehet házi feladat. Ezek elvégzésére hosszabb időtartamot kell meghatározni. Ezen a szinten is ügyelni kell a házi feladatra fordított időmennyiségre, ami lehetőleg ne haladja meg a 1,5 illetve 2 órát.



A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges értékeléssel illetve érdemjeggyel.



Az írásbeli házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok megoldásához a tanulónak ne kelljen a heti pihenőnapot illetve a szüneteket igénybe venni.

72

Pedagógiai Program

13. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE 13.1 Nemzetiségi hagyományaink ápolása Iskolánk német nemzetiségi nyelvet oktató iskola. A nyelv az identitás első és legfontosabb hordozója, a kisebbségi oktatási program része. A nyelvet élő idegen nyelvként tantárgyi keretben oktatjuk első osztálytól kezdve. A népismeret az önazonosság megőrzésének és erősítésének másik eszköze. Hagyományőrző programok: -

gyűjtött tárgyi emlékek kiállítása, egy digitális múzeum létrehozása

-

német nemzetiségi tanulmányi versenyek

-

nemzetiségi projektnapok, témanapok

-

kulturális bemutatókon való részvétel

-

Nemzetiségi Hét

-

Kulturális programok szervezésében együttműködés a kisebbségi önkormányzattal

-

Márton napi lámpás felvonulás

13.2. Megemlékezések, ünnepek: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: -

Tanévnyitó – az első osztályosok fogadása, köszöntése, ajándékozása.

-

Megemlékezés az Aradi vértanúk évfordulójáról tanítási órák keretében

-

Az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc iskolai ünnepe

-

Karácsony – játszóház és műsor.

-

Farsang – jelmezes bemutató, majd disco.

-

Iskolai ünnepség március 15-e alkalmából, szavalóverseny az alsó tagozaton

-

Diáknap – Diákparlament, majd kulturális bemutató

-

Gyermeknap

-

Nemzeti Összetartozás Napja

-

Ballagás – 8. osztályosok búcsúztatása

-

Tanévzáró

13.3. Egyéb hagyományos programjaink: Környezetvédelmi programok: -

Őszi akadályverseny

-

Madarak és fák napja

-

Hulladékgyűjtés(papír, műanyag palackok, fémhulladék)

-

Föld Napja – Falutakarítás

-

Iskolai udvar parkosítás, gondozása 73

Pedagógiai Program

Regionális versenyek: -

Somló Környéki Mesemondó verseny

-

„Természet Szava” versmondó verseny

Sportprogramok: -

Mikulás Kupa

-

Házi bajnokságok

Iskola által szervezett táborok: -

Napközis tábor alsó tagozatosoknak helyben

-

Nyári nemzetiségi tábor

Osztálykirándulások

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. ………………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot az iskolai Szülői Közösség véleményezte, és elfogadásra javasolta. ………………………………………. SzK részéről A pedagógiai programot a nevelőtestület a elfogadta. ………………………………………. Tagintézmény-vezető

74

Pedagógiai Program

„ Az iskola dolga, hogy megtanítsa nekünk , hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” / Szent – Györgyi Albert /


Magyarpolányi Kerek Nap Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM

75

Pedagógiai Program

AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA (A SZAKMAI ALAPDOKUMENTUM SZERINT) 1.

Megnevezései

1.1.

Hivatalos neve:

2.

Feladatellátási helyei

2.1.

Székhelye:

2.2.

Tagintézmények megnevezése és telephelyei



2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Noszlopi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Magyarpolányi Kerek Nap Tagintézménye 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye:


2.2.1.2. Tagintézmény telephelye:


3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye

3.1.

Alapító szerv neve:

3.2.

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3.

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4.

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5.

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

4.

Típusa:

5.

OM azonosító:

6.

Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1.


Emberi Erőforrások Minisztériuma

általános iskola 037064



6.2.1.2.

felső tagozat

76

Pedagógiai Program

6.2.1.3.






6.2.2. iskola maximális létszáma: 80 fő 6.2.3. iskolai könyvtár együttműködésben: települési/megyei illetékességű könyvtárral 6.3.




6.3.1.2.

alsó tagozat

6.3.1.3.




6.3.2. iskola maximális létszáma: 80 fő 7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1.

8449 Magyarpolány, Kossuth Lajos utca 27. 7.2.1. Helyrajzi száma:

672/1



7.2.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.2.

8449 Magyarpolány, Sallai utca 2. 7.3.1. Helyrajzi száma:

330



7.3.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

77

Pedagógiai Program

NEVELÉSI PROGRAM

Családias légkörünk és jó kapcsolataink gyermekeinkkel, a szülőkkel lehetővé teszik egy sikeres nevelési folyamat végcéljának megvalósítását – az emberi életre nevelést. Iskolánk elkötelezett a személyközpontú pedagógia sikeres gyakorlati megvalósításában. Ennek megvalósítása során 1 – 4. osztályban „Kerek Nap” alternatív jellegű program alapján dolgozunk. Az alapműveltség elsajátítása mellett a különböző készségek, képességek elsajátítására is hangsúlyt fektetünk. Fontos feladatunknak tarjuk helyzetünknél fogva, hogy a lemaradó és a tehetséges tanulóknak megadjuk a képességeiknek megfelelő haladás lehetőségét. Eredményeinknek tartjuk: - a felkészült, tapasztalt, megújulásra kész pedagógus közösséget, - a jó partnerkapcsolatokat, - a sokszínű és gazdag tanórán kívüli tevékenységet.

AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

78

Pedagógiai Program

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 Iskolánk pedagógiai végcéljai: olyan személyiségek kialakulásának elősegítése, akik: -

önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésért felelősséget vállalni képes egyének,

-

kritikai érvekkel rendelkező tanulók, mások teljesítményeit értékelni képes emberek,

-

a problémák megoldásaihoz releváns ismeretekkel rendelkező személyek,

-

új problémahelyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének,

-

a problémák megközelítésének adaptív módját bensőleg elsajátított (internalizált), minden rendelkezésre álló tapasztalatot szabadon, kreatívan felhasználó emberek,

-

másokkal különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek,

-

olyan emberek, akik nem mások jóváhagyásaiért, hanem saját szocializált célkitűzéseinek valóra váltásáért küzdenek.

1.2.Morális elveink: 1.2.1.A személyközpontú, személyiségfejlesztő nevelés A személyközpontú iskola aktív iskola, maga is egy társadalom, ahol a gyermeki tevékenység, a személyes tapasztalat a fontos nem pedig a kézbeadott tudás. A tanulás transzfer hatású, átvihető, tehát maga a folyamat a lényeg, ahol a gyermek cselekedhet, tapasztalhat, csalódhat és fejlődhet. 1.2.2.A gyermekközpontú pedagógia Elvének megvalósításakor olyan pedagógiai személyiség, illetve pedagógus közösség fogalmazódik meg számunkra, amelyben a pedagógus őszinte ember, pozitív odafordulás jellemezze minden esetben a gyerek felé, melyben fő irányelv, hogy a gyereket elfogadja olyannak, amilyen, és mindig jelen van a nevelés során empatikus megértése. 1.2.3.A szülőkkel, a családokkal való együttműködés Elvének megvalósításakor olyan gyakorlatot folytatunk, amely együtthatáson, az értékek együttes megfogalmazásában válik valóra. 1.3.Funkcionális elveink: -

Az iskola sokszínű tevékenységével helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és a tanulásban lemaradókkal történő együttes foglalkozásra.

-

A prevenció elvében figyelmet kap az óvoda, az iskolai előkészítő, a kiszűrt beszédhibák, a dyslexia, dyskalkulia, dysgrafia felismerésében és a reedukáció módszere. 79

Pedagógiai Program

-

A részképesség zavarok felismerése és terápiája, a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulóink segítése, a szülői háttér támogatása.

-

A kommunikációs képesség folyamatos formálása mellett teret engedünk a tanulói szuverenitásnak és az egészséges versenyszellemnek.

-

Tanulásszervezési

eljárásainkban

hangsúlyozzuk

a

gyakorlatközpontúság-

tevékenységközpontúság elvét, amely megteremtheti a túlzott ismeretszerzés és az alapkészségek gyakorlása közötti egyensúlyt. 1.4. Nevelési célok: 1.4.1 Erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskola közösségi élete, dolgozóinak példamutatása elősegíti a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet megalapozását és fejlesztését. 1.4.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak. jeles magyar személyiségek munkásságának megismerése mellett, olyan egyéni-közösségi tevékenységekben vesznek részt, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Erősödjön a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet. Európa történelmének, sokszínű kultúrájának megismerése mellett az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról is szerezzenek ismereteket.

1.4.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 1.4.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és

80

Pedagógiai Program

kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.4.5. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. 1.4.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. sajátítsák el az egészséges életmód elveit, a tanulók ismereteket szereznek a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 1.4.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A gyerekekben alakuljon ki a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartás. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet . 1.4.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

1.4.9. Pályaorientáció

81

Pedagógiai Program

Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 1.4.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 1.4.11. Médiatudatosságra nevelés A tanulók felelős résztvevői legyenek a mediatizált, globális nyilvánosságnak; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével 1.4.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

82

Pedagógiai Program

1.5.KULCSKOMPETENCIÁK

1.5.1.Anyanyelvi kommunikáció tartalma: - hallott és olvasott szöveg értése - szövegalkotás - helyes és kreatív nyelvhasználat szükséges ismeretek: - megfelelő szókincs - nyelvtan, nyelvi funkciók ismerete szükséges képességek: - különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tud - különféle típusú szövegek felhasználása - információk megkeresése, feldolgozása - segédeszközök használata - szóbeli és írásbeli érvelés szükséges attitűdök: - kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés - esztétikai minőség tisztelete - mások megismerésének igénye

1.5.2.Idegen nyelvi kommunikáció tartalma: - anyanyelvi kommunikáció elemeivel megegyezik - nyelvtudás szintjének négy dimenziója: 5. hallott szöveg értése 6. beszédkészség 7. olvasott szöveg értése 8. íráskészség szükséges ismeretek - megfelelő szókincs - funkcionális nyelvtan - szóbeli interakciók főbb típusai - nyelvi stílusok - nyelv kulturális vonatkozásai szükséges képességek: - szóbeli üzenetek megértése - beszélgetések kezdeményezés, folytatása, lezárása - szövegolvasás, szövegalkotás - segédeszközök megfelelő használata szükséges attitűdök: - kulturális sokféleség tiszteletben tartása - nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés

1.5.3.Matematikai kompetencia tartalma: - matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége - problémamegoldás - folyamatok, tevékenységek, ismeretek fontossága - matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulása, használata - matematikai modellek alkalmazása

83

Pedagógiai Program

szükséges ismeretek: - számok, mértékek, struktúrák - alapműveletek - matematikai reprezentációk - matematikai fogalmak, összefüggések, koncepciók szükséges képességek: - alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása: - ismeretszerzésben - problémák megoldásában - mindennapokban - követni és értékelni tudja az érvek láncolatát - megérti a matematikai bizonyítást - matematika nyelvén kommunikál - segédeszközök használata szükséges attitűdök: - igazság tisztelete - logikus okkeresés

1.5.4.Természettudományos kompetencia tartalma: - készség és képesség, hogy ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, az ember és a természeti világ közt kölcsönhatásban lezajlódó folyamatokkal kapcsolatban - emberi tevékenység okozta változások megértése - fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelőssége szükséges ismeretek: - természeti világ alapelvei - alapvető tudományos fogalmak, módszerek, technológiai folyamatok - emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete - alkalmazások és technológiák előnyei, korlátai, kockázatai szükséges képességek: - problémamegoldás az ismeretek birtokában - új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében az ismeretek gyakorlatias alkalmazása - kritikus szemlélet - cselekvőképesség a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítására szükséges attitűdök: - kritikus, kíváncsi - etikai kérdések iránti érdeklődés - biztonság, fenntarthatóság tisztelet - környezettudatos magatartás

1.5.5.Digitális kompetencia tartalma: - információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használata - információ felismerése: visszakeresése értékelése tárolása előállítása bemutatása cseréje

84

Pedagógiai Program

- kommunikációs és hálózati együttműködés interneten keresztül szükséges ismeretek - főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás – kezelés, internetes kommunikáció) - információk hitelességének, megbízhatóságának problémái - IST használatának etikai elvei szükséges képességek: - információ megkeresése, összegyűjtése, feldolgozása, kritikus alkalmazása - valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése - eszközök használata - kreativitás szükséges attitűdök: - használat során kritikus szemlélet, megfontoltság

1.5.6.A hatékony, önálló tanulás tartalma: - egyén képes kitartóan tanulni - saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban - hatékonyan gazdálkodni idővel és információval - felismerni szükségleteit, lehetőségeit - ismeri a tanulás folyamatát - tudását, képességeit használja - elengedhetetlen: motiváció és magabiztosság szükséges ismeretek: - saját tanulási stratégiái, készségei - tudásának erős és gyenge pontjai szükséges képességek: - alapvető képességek (írás, olvasás, számolás, IST eszközök használata) - új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése - saját stratégia kialakítása - motiváció folyamatos fenntartása - figyelem összpontosítása - közös munka - tudás másokkal való megosztása - saját munka értékelése - tanács, információ, támogatás kérése szükséges attitűdök: - tanulás iránti motiváció - tanulási lehetőségek felkutatása - tanultak széles körű alkalmazása

1.5.7.Szociális és állampolgári kompetencia tartalma: - harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele - egyén hatékony, építő módon vehet részt a társadalmi életben - aktív részvétel a közügyekben 1.5.8.Szociális kompetencia szükséges ismeretek: - fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek - normatudat: viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok - alapvető személyiségi jogok ismerete - nemzeti kulturális identitás és európai identitás megértése

85

Pedagógiai Program

szükséges képességek: - hatékony kommunikáció - vitakultúra - empátia - stressz és frusztráció kezelése - változások iránti fogékonyság szükséges attitűdök: - együttműködés - magabiztosság - integritás - személyes előítélete leküzdésére, kompromisszumra való törekvés

1.5.9.Állampolgári kompetencia szükséges ismeretek: - demokrácia, állampolgárság fogalma - állampolgári jogok - aktuális események - nemzeti, európai világtörténelem fő eseményei - társadalmi, politikai mozgalmak céljai, értékei, politikái - EU struktúrái, célkitűzései, értékei - európai sokféleség, kulturális identitás szükséges képességek: - közügyekben való hatékony együttműködés - szolidaritás, érdeklődés - kritikus, kreatív elemzés - döntéshozatalban való részvétel szükséges attitűdök - emberi jogok teljes körű tisztelete - települések, országhoz, EU- hoz való tartozás - részvétel iránti nyitottság - felelősségérzet - közösségi összetartozás - közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása

1.5.10.Kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia tartalma: - megismerje tágabb környezetét - képes a kínálkozó lehetőségek megragadására - tudás, kreativitás, innovációs beállítódás, kockázatvállalás - a gazdasági tevékenységeket alapozó speciális ismeretek és képességek szükséges ismeretek: - lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése - gazdaság működésének átfogóbb megértése - pénz világában való tájékozódás - vállalkozások pénzügyi és jogi feltételei szükséges képességek: - tervezés - szervezés - irányítás - vezetés - elemzés

86

Pedagógiai Program

- kommunikálás - tapasztalatok értékelése - kockázatfelmérés és vállalás - egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés szükséges attitűdök - függetlenség - kreativitás - innováció - motiváció - elhatározottság

1.5.11.Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség tartalma: - esztétikai megismerés - elképzelések, élmények, érzések kreatív kifejezése - irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek - tárgyak, épületek, terek kultúráját - fotó, mozgókép szükséges ismeretek: - helyi, nemzeti, európai, egyetemes kulturális örökség - egyénnek, közösségeink világában elfoglalt helye - főbb művészeti alkotások értő- és beleérző ismerete - esztétikum mindennapokban betöltött szerepe szükséges képességek: - művészeti önkifejezés - műalkotások és előadások elemzése - saját nézőpont összevetése más véleménnyel szükséges attitűdök: - nyitottság - érdeklődés - fogékonyság

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Ma már szinte mindenki számára elfogadott, hogy az egy-egy osztályba tanuló gyerekek között milyen különbségek vannak(lehetnek egyéni adottságokban, a kognitív képességek fejlettségében, az érési ütemben vagy az otthonról hozott ismeretek, szokások, a szocializáció, a tanulásra való motiváltság szintjeiben. Felfogásunk szerint az alapozó iskolában minden gyerek számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítanunk, amennyire az adott fejlettségi fokán, az adott pillanatban szüksége van. Ezért tanulás-szervezésünket úgy kell alakítanunk, hogy tanulóink egyéni szükségleteihez megfelelő időt és tevékenységet tudjunk biztosítani.

87

Pedagógiai Program

Arra törekszünk, hogy minden kisgyereket lehetőségeinek megfelelő optimális szintre juttassunk, egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével. A gyerekek között meglévő különbségeket természetesnek tartjuk. Elfogadó, bizalmat keltő légkör biztosításával törekszünk tanulóink fejlesztésére. Tanulásszervezésünkben törekszünk a differenciált tanulásirányítási módszerek változatos használatára, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit az ismeretszerzés a készségfejlesztés folyamatában. Felfogásunk szerint a gyerekeket érdekeltté, aktívvá kell tennünk a tanulás folyamatában. A kisiskolás kor életkori jellemzője a kíváncsiság, igény a felfedezésre, tapasztalásra. Hiba lenne az aktív, cselekvésre vágyó gyerekeket passzív befogadóként kezelni. Éppen ezért a kutató, felfedező, cselekvéses tanulást helyezzük előtérbe. 2. 1. Személyiségfejlesztés Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: — 1–4. évfolyam; — 5–8. évfolyam; 2.1.1. 1-2.osztály -

Szabadság, ami egyben autonómia is (jelenti a különbözőség hangsúlyozását is de a felelősséget is ).

-

Tolerancia: egymás elfogadása, a közösségi lét, szolidaritás.

-

Az önismereten alapuló öntudat, amely egyben a másik ember tisztelete is.

-

A nyitottság, a kíváncsiság, a játék és az öröm jogának biztosítása, a szeretet.

-

A problémamegoldás képességének a kifejlesztése, mert tanulni csak az élethelyzetből adódó problémák megoldásával lehet. E nélkül nem tud kifejlődni a jellem, a személyiség.

-

A

kooperáción,

együttműködésen

alapuló

tevékenység

fontossága,

ahol

a

komformitást a kreativitás, a kritikai szellem váltja fel. -

A munka szeretete, az igényesség.

Az iskolásoknál az alapiskola első szakasza után jelentős fiziológiai változások, illetve a kognitív képességek terén jelentős fejlődés indul meg . Mindezek azt eredményezik pedagógiai munkánk során, hogy az első szakasz eredményeire alapozva, természetesen az értelmi fejlődés, a jellembeli változások és a társadalmi megismerés terén egyre konkrétabb és körülhatárolhatóbb személyiségfejlesztési programot dolgozzunk ki a fokozatosság és a differenciálás elvének figyelembe vételével. 88

Pedagógiai Program

2.1.2. 3-4. osztály -


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


2.1.3. 5-6. osztály: - Az alapvető tanulási-és munkaszokások elsajátítása a megváltozott körülményekre adaptálva. -


-


-


-


-


-


-


89

Pedagógiai Program

-


-


-


2.1.4. 7-8. osztály -

A tanulók értelmi nevelése.

Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény kialakítása és fejlesztése. A sok szempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a személyes észlelés fejlesztésének a fontossága. -

A tanulók erkölcsi nevelése.

Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, felismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. -

A tanulók emocionális nevelése.

A környezet egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív irányú cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -

Önismeretre nevelés.

Az identitásélmény (önismeret és autonóm világkép) kialakítása, illetve a mind jobb önismeret következtében az önépítés iránti igény felkeltése, fejlesztése. Kitartás, céltudatosság és elkötelezettség a célok megvalósításában. -

A tanulók testi nevelése

A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. A testi és szellemi egészség személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése. 2,2.A tanítás-tanulás folyamata: 2.2.1. A tanulás értelmezése: Véleményünk szerint olyan nevelésre és oktatásra van szükség, melynek során minden gyermek, minden tanuló megismeri saját lehetőségeit, és a nevelővel, tanárral együtt törekszik arra, hogy a maximumot akarja elérni. A maximumot itt úgy értelmezzük, mint az adott egyén számára elérhető legmagasabb szintet és legjobb készségeket. A legújabb pszichológiai kutatások alapján azt valljuk, hogy a tanulás folyamata nem egy mechanikus ismeretszerzés, hanem ennél sokkal bonyolultabb interakció. Az iskolai életben ugyanis

- a verbális és motoros tanulási feladatokkal együtt, de azoktól

elkülönítve is - állandóan tanulunk valamit az emberek különböző szerepeiből, az emberi viszonyulásokról, a társas kapcsolatokról, az értékről, sőt eme értékek szándékos vagy

90

Pedagógiai Program

éppen rejtett kinyilvánítása révén. Ez az un. szociális tanulás a mai iskolák egyik legfontosabb feladata lett A tanulás és tanítás folyamatában sok rendszer játszik szerepet. Ezen rendszerek mindegyikére jellemző az önfenntartás tendenciája, de ugyanakkor az interakció során új, és addig ismeretlen fejlődési lehetőségeket alakíthatnak ki. A tanulóban lezajló biológiai folyamatok, a tanuló mint személyiség minden meglévő és még hiányzó készségével, a tanár, a tanulótársak, akik együtt alkotják az iskolai osztály társas rendszerét, de ugyanakkor kapcsolatban állnak a tanári karral, a családdal, a baráti körrel stb 2.2.2. A tanítás – tanulás folyamata -

Az iskola valóságából vezetjük le a tanítás – tanulás folyamatának tervezését,

szervezését, szabályozását és értékelését. -

A folyamat tervezésénél, szervezésénél, értékelésénél, valamint a célok, tartalmak, módszerek, követelmények értelmezésénél a tanulást tesszük központi kategóriává, a tanítást pedig tanulás-irányításnak, tanulásszervezésnek minősítjük.

-

A célokon túl azt is figyelembe vesszük, hogy milyen a folyamatban résztvevő tanuló, hogy milyen motívumok jellemzik, milyenek a képességei, érdeklődése a tanulás és az iskola iránt.

-

Az iskolai tanítást – tanulást nem tanórákban, hanem folyamatban értelmezzük.

-

Programunkban a tanulási blokkokban (lásd később a tanulás munkaformái címszó alatt) a gyerek önálló egyéni feladatvégzése, páros vagy kiscsoportos munkája biztosítja a tanulási folyamat több szintű szervezésének lehetőségét a mind kevesebb frontális tanulásszervezés mellett.

-

A kooperatív tanulás lehetővé teszi, hogy a gyerekek előzetes ismereteiket közösen hasznosítsák, egy feladat elvégzése érdekében közös megoldási stratégiát dolgozzanak ki. Mindez élményszerűvé teszi a tanulást, fejleszti az együttműködés készségét, kialakítja a vélemények különbözőségének tiszteletét, folyamatosan alakítja a kultúrált vita, érvelés képességét.

-

Csoportmunka spontán szerveződésű és irányított szerveződésű csoportokban is létre jöhet. A csoporton belüli feladatmegosztásban a tagok döntenek. Csoportmunkába speciális szükségletű tanulók is bevonhatók. A csoportok munkájánál ellenőrzése

91

Pedagógiai Program

elengedhetetlen feladat: a csoportok egymást ellenőrizhetik, és az ellenőrzés után érvekkel igyekeznek alátámasztani véleményüket. -

A differenciált tanulásszervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló egyéni feladatvégzése. Ez megvalósulhat differenciált rétegmunkaként is. Az ilyen munkaforma ellenőrzése során az önellenőrzés képességének kialakítására törekszünk. Ezt segítik azok a feladatlapok, amelyek tartalmazzák a megoldást, és amelyek lehetővé teszik az önellenőrzést minta alapján.

-

A hiba megtalálása, újbóli végiggondolása és kijavítása az ismeretszerzési, képességfejlesztési folyamat szerves része, ezért az ellenőrzést igyekszünk lehetőség szerint a gyerekre bízni.

-

A differenciált rétegmunka mellett egészen személyre szabott, individualizált tanulással is dolgozunk. Különösen a kiemelkedően tehetséges, illetve a nagyon lemaradt tanulók esetében.

-

A fejlesztő szakaszban előtérbe kerül a tanulás hatékonyságának növelése a gondolkodási folyamat elemeinek fejlesztésével.

2.3 Képességfejlesztés 2.3.1. Kerek Nap – alsó tagozat A képességet használt ismeretként értelmezzük. Az alsó tagozaton olyan tevékenységi, szervezeti és munkarendi formákat igyekszünk összeállítani, amelyben a különböző gyerekek, különböző adottságai képességgé válhatnak, direkt céltételezés, távlatos gondolkodás nélkül. Az alsó tagozaton megvalósítandó „ Kerek Nap” program alapja az egységes alapú, egyes gyerekre szóló képzés. Azt valljuk, hogy ez – a gyerekek egyéni fejlettségéhez igazodó képzés – biztosítja, hogy minden gyerek folyamatosan, a saját fejlődési-, érési ütemét követve – külső kényszer nélkül – szerezzen biztonságos tudást, tanuljon meg célokat kitűzve-, követve teljesíteni. Programunkban olyan módszereket alkalmazunk mint: - a sokkönyvűség, változatos könyv-és könyvtárhasználat - az önálló, vagy tanári irányítással történő egyéni és csoportos kutatómunkák - a gyakorlati problémákból kiinduló, ezáltal a kíváncsiság, az érdeklődés és - az érdekeltség felkeltésére irányuló gyakorlat

92

Pedagógiai Program

- esetjátékok, a mindennapi életszituációk - önálló-, alkotó önkifejezési, önfejlesztési lehetőségek megteremtése, tevékenységek gyakorlása. Ezek között a módszerek között szerepelnek pl. a közös séták, az erdei iskola, a szabad témájú, ihletésű rajzok, majd fogalmazások, a szerepjátékok, a mozgásban kifejeződő lehetőségek, a beszélgető kör, tudományos kisdolgozatok, projektek. Felfogásunkban a nevelésnek, az iskolának tehát aktívnak, a gyerekek érdeklődéséhez és igényeihez kapcsolódónak kell lennie. 2.3.2.Képességfejlesztés a magasabb évfolyamokon A tanulók képességeit, készségeit a tanórák és a tanórán kívüli alkalmak hatékony szervezésével minél magasabb szintre fejlesztjük. Fejlesztjük gyermekeinkben az önműveléshez, a munkavégzéshez, a társadalmi együttműködéshez szükséges alapvető képességeket. Tanítványainkat segítjük abban, hogy az iskola elvégzése után képesek legyenek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Ennek elérése érdekében folyamatosan alakítjuk azokat a módszereket, amelyek alkalmasak a szellemi fogékonyság, az érzelmi gazdagodás, az erkölcsösség, az akaraterő, a konfliktusmegoldás , a megújulás képességeinek kialakítására és fejlesztésére.

3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1. Általános alapelvek  Az iskolának minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését  Olyan pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyereke egészségi állapotát javítják.  Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell tanítani, hanem a harmonikus, egészséges élet örömteli megélésére, egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartásra.  Az iskola nyújtson segítséget a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre és az örömteli párkapcsolatra való felkészítéssel.

93

Pedagógiai Program

 Cél az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók tevékeny részvételével. 3.2. Célkitűzések  Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató legyen  Az egészségnevelési tevékenységbe be kell vonni a családokat, a lakóhely polgárait. A család mellet az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.  Nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni az iskolai egészségügyi szolgálat és az iskola közötti párbeszédre, együttműködésre.  Az iskola falain belül lehetővé kell tenni az egészséges életmód gyakorlását pl. mindennapi testedzés, stresszmentesség, étkezési kultúra, WC- tisztasága stb.  A hátrányos helyzetű tanulók számára az egészséges életmód elemeinek elsajátítását kell lehetővé tenni. 3.3. Feladatok A) Tanulók számára: 4. testi jellemzők: testkultúra, egészséges táplálkozás, mentálhigiéné, testmozgás – fejlesztése 5. lelki jellemzők: önismeret, tehertűrés, konfliktuskezelés, problémakezelés 6. környezeti tényezők: személyes biztonság megőrzése, környezetvédelmi ismeretek B) Pedagógusok számára: 3. hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére 4. szervezett sportolási lehetőségek biztosítása C) Bevonni: szülők, polgárok 

Az iskola külső- belső környezetének hagyományait megteremteni (egészséges játszóhelyek kialakítása, virágos termek)



A személyiségfejlesztés terén a pozitív énkép kialakítására, az erőszakmentes konfliktuskezelésre kell törekedni



Az iskolai egészségügyi szolgáltatásoknak tágabb teret adni (előadások, rendkívüli osztályfőnöki órák, kozmetikus, védőnő, gyermek- nőgyógyász, orvos, rendőr bevonása)

94

Pedagógiai Program



A mindennapos testnevelés keretein belül a mozgás különféle formáinak megismertetése,

3.4. Az egészségnevelés területei 3.4.1.Mentálhigiénés feladatok megfelelő iskolai légkör kialakítása a nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon figyelembe kell venni az egyéni képességeket egészségre káros szokások megelőzése kábítószer-megelőzési

stratégia

kialakítása

(6-8.

osztály)

(diákönkormányzati

program, könyvtársarok kialakítása) osztályfőnöki órákon, rendőrség közreműködésével együttműködés kialakítása ismertető filmek 3.4.2.Testi fejlődéssel kapcsolatos egészségnevelési feladatok a) Mozgásigényre nevelés Szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti mindennapos testmozgás biztosításának lehetőségei tömegsport (kézilabda, foci) az úszás lehetőségének biztosítása (bizonyos évfolyamokon) túrázás iskolai szintű megszervezése sportrendezvények, sportnapok (Bakonyalja Kupa) erdei iskola program szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek (női torna, férfi foci stb.) b) Higiénés magatartásra nevelés Signal – program (alsó) Always – program (felső) Johnson- Jonhnson – program c) Egészséges táplálkozásra nevelés technika, biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák keretében iskolai étkezéssel kapcsolatos változtatások kezdeményezése d) Biztonság megerősítése

95

Pedagógiai Program

közlekedésbiztonságra nevelés: iskolai KRESZ- oktatás szervezése, technika, osztályfőnöki órákon, rendőr segítségével kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései gyermeknapon (tűzoltó, rendőr stb.), „Egy nap a biztonságért” e) Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre készítés tanórák: biológia, technika, etika, osztályfőnöki óra tájékoztató programok,

előadások: orvos, gyermek-nőgyógyász, védőnő

bevonásával (szülőknek is) iskolafogászati közös prevenciós programok szervezése propaganda munka a szülői értekezleten és a fogadó órán 3.5. Iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Kisebb településeken, ahol nincs házi gyermekorvos, az orvosi feladatokat a háziorvos, nagyobb településeken a házi gyermekorvos, a védőnői feladatokat a körzet szerint illetékes védőnő (vagy védőnők) látja el. Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el.

Feladataik : -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

-

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

-

Közreműködés:

közegészségügyi-

járványügyi,

környezet-egészségügyi,

táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. -

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

96

Pedagógiai Program

Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola ÖKO munkaközösségének

számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka

folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - Az életmód és betegségek összefüggései -

Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.

-

A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

-

Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

-

Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

Intézményünk iskolaorvosa: Dr. Béres Balázs;

Fogorvosa: Dr. Sayour Rim

Védőnő : Ódorné Zsuponyó Anita Gyermekjóléti Szolgálat vezetője: Farkas Imréné

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4. 1. Alapelveink: A

közösségfejlesztés,

a

szociális

kompetenciák

fejlesztése

szorosan

kapcsolódik

személyiségfejlesztési alapelveinkhez. Egyik alappillére, hogy tanulóink megtanuljanak együtt élni másokkal. A társak megismeréséhez az önismeret vezet el. A közvetlen környezet megismerése juttat el a mások iránti empatikus magatartás kialakulásához. Ez az iskolás korban a társak iránti odafigyelés képességének kialakítását, fejlesztését és a kortárs kapcsolatok megerősítésének feladatát rója ránk. Későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el a másság elfogadásához, a tolerancia fejlesztéséhez. Ehhez szükséges, hogy az oktatás formája, az iskola légköre nyitott legyen, biztonságot sugározzon. A pedagógusoknak a tanulók iránti

97

Pedagógiai Program

nyitottsága, elfogadó magatartása, empátiája feltétel és eszköz is egyben az együttélés megtanítására és gyakoroltatására. Az együttműködési képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés szervezője, ennek fejlesztése fontos feladat. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy rendszeresen éljünk a segítő együttműködés

különböző

lehetőségeivel

(közös

programok,

együtt

cselekvés).

Tanulóinknak úgy szervezzük meg tanórai, iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységeit, hogy sokszínű, változatos formában ezt maguk is gyakorolhassák. Ezt a célt is szolgálják szakköreink, művészeti csoportjaink, közös programjaink. Fontos feladat a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése is. Iskolánk hagyományos programjai (Karácsony, farsang, Suligála, Gyermeknap, sportversenyeink) alkalmasak arra, hogy a közös célokért fáradozókban az egyéni különbségek elhalványuljanak, a közös vonások, az egyezések kerüljenek előtérbe. Kiemelt szerepe van a közösségek kialakításában, fejlesztésében az osztályfőnököknek. Elveink szerint a demokratikus segítő vezetés szolgálja tanulóink érdekeit, nagymértékben hozzájárul nem csak a nevelés, de a tanulás eredményességéhez is. 4. 2. A közösségfejlesztés színterei és feladatai: Osztályközösségek -

normakövető magatartás

-

kooperációs készség

-

konfliktusmegoldó képesség

-

bizalom

-

jellegzetes, közös értékrend

Iskolaközösség -

a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése

-

a közösségért érzett felelősség

-

a hagyományok, a tradíciók tisztelete

-

a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete

-

a közös szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége

A szűkebb társadalmi környezet ( faluközösség) -

a tisztelet megadása a közösség egyénei felé

-

a hagyományok tisztelete

98

Pedagógiai Program

-

a helyi magatartásnormák betartása

A közösségfejlesztés közvetett formái: Diákönkormányzat Fő feladata, hogy biztosítsa a gyermeki, illetve diákjogok érvényesülését az iskolában. Teret

adjon az elemi állampolgári gyakorlati ismeretek elsajátításának, ezek

gyakorlásának. A demokratikus és kommunikációs kultúra fejlesztését szolgálja a vélemény nyilvánítás helyi színtereként. Hon- és népismeret Ismeretanyagán keresztül biztosítja, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék, megőrizzék a közvetlen és tágabb környezetük kultúráját, szokásait, ezzel is erősítve a közösséghez tartozást. A nemzetiségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez tartozásának erősítése. Ezt a célt az iskola a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével éri el Az ismeretanyag feldolgozása helyi tantervünkben kidolgozott projektmunkában történik. Nemzetközi kapcsolatok Más kultúrák megismerését segíti elő Zwönitz (Németország) és Edelsbach (Ausztria) településekkel meglévő kapcsolataink, aminek keretében tanulóink lehetőséget kapnak Németországi, Ausztriai tartózkodásra, nyelvgyakorlásra.

5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus feladatai általában: l) A pedagógus felelősséggel és önállóan – a tanuló nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és az iskola pedagógiai programja, szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a fenntartó, az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő – oktató munkáját egységes elvek alapján, a pedagógiai programban lefektetett elveknek megfelelően, módszereinek szabad megválasztásával végzi. m) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő – oktató munkából az egyes

99

Pedagógiai Program

munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. n) Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal:  A nevelőtestület újszerű törekvéseiből,  A közös vállalások teljesítéséből,  Az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,  Az iskola hagyományainak ápolásából,  Tanulók folyamatos felzárkóztatásából,  A tehetséggondozást szolgáló feladatokból,  Pályaválasztási feladatokból,  A gyermekvédelmi tevékenységből,  A tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából  A diákönkormányzat kialakításából,  Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből,  A minőségbiztosítással kapcsolatos teendőkből o) Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munka végzése (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). p) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. q) A nevelő – oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való aktív részvétel. r) Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő– oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. s)Nevelő – oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség – vezető véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre meg kell mutatni. t) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 3 – 6 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. u) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart. v) Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket,- az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el.        

Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek: Vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, Egyes óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl.: korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tanulószoba, tábori ügyelet stb.) Osztályvezetői, osztályfőnöki munka Versenyekre való felkészítés Könyvtári munka Munkavédelmi és tűzvédelmi munka Gyermekvédelmi feladatok Munkaközösség vezetése

100

Pedagógiai Program

2. A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával,a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 3. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

101

Pedagógiai Program

a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. Osztályfőnök: Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az munkaközösség-vezetők javaslata alapján. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és hatásköre: 1. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását. 2. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. 3. Aktív pedagógiai kapcsolatot tar fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaikat oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: GYIV, pszichológus stb.).

102

Pedagógiai Program

4. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. 5. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. 6. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. 7. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók stb.) 8. Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ- ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulóinak. 9. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatókról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 10. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve). 11. Részt vesz a munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 12. A nevelő- oktató munkájához tanmenetet készít. 13. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. 14. Kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel. 6.A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1.

A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségek

enyhítését

szolgáló

pedagógiai

tevékenységeink: 6.1.1.A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet. Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség-zavar gyakran vezet oda, hogy a gyermek (nem tudván lépést tartani osztálytársaival) beilleszkedési nehézségekkel küzd. Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség, stb.) Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és a gyermekek közötti viszony nem megfelelő. Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladataink: Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány.

103

Pedagógiai Program

A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.) A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről, orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések). Jelentős pedagógiai problémává vált az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján. 6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi pedagógiai munkánk segíti Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése, gátolja: kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiaipszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek.

104

Pedagógiai Program

A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált csoportbontás Tanórán kívüli foglalkozások: tehetséggondozó szakkörök szervezése tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások levelező versenyeken való részvétel kulturális rendezvények látogatása sportversenyek kapcsolat a községben működő művészeti alapiskolával egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola) 6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő pedagógiai tevékenységek során történik Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimálisra csökkentését. Leghatékonyabb eszköze a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha szétszórt figyelmű, nehezen tud koncentrálni, gyorsan felejti és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat, túlmozgásos- túlzottan lassú, kézügyessége fejletlen, lassan vált át egyik feladatról a másikra, matematikai alapműveletek gyengesége, olvasási- helyesírási problémái vannak,

105

Pedagógiai Program

a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja: A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás

és

továbbhaladás

lehetőségének

biztosítása,

az

esélyegyenlőség

megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Ezen tevékenységünkben segítséget nyújt számunkra a Nevelési Tanácsadó. A hátrányos- és veszélyeztetett, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók száma indokolná a későbbiekben fejlesztő pedagógus, logopédus alkalmazását. Addig is, míg ezen probléma megoldást nyer, nevelőink továbbképzéseken és önképzéssel sajátítják el a prevencióhoz és a kezeléshez szükséges ismereteket.

Tevékenység 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

2. A

tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán belül)

Módszer - képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. Prefer, - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése Megfigyelés

Felelős Pedagógus, Nevelési Tanácsadóban: fejlesztő pedagógus, pszichológus

Tanító, szaktanár, osztályfőnök Dokumentumelemzés (a Tanító, szaktanár, tanuló iskolai produktumainak osztályfőnök célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, Tanító, szaktanár, szülővel) osztályfőnök egyéni (képesség) fejlesztés Pedagógus, differenciált tanóravezetés Minden pedagógus

Határidő tanév eleje

Folyamatosan tanév eleje, illetve közben Folyamatos Folyamatos Folyamatos

106

Pedagógiai Program

Korrepetálás napközi, tanulószoba előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól Logopédiai és felzárkóztató foglalkozás szervezése tanulásmódszertan, tanulás tanítása

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.)

4. A fejlesztés tesztek újrafelvétele, hatékonysága, kontrollvizsgálat értékelés

Érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus Napközis nevelő, tanulószoba vezető Tanító

Folyamatos

Tanító, szaktanár, Nevelési Tanácsadó szakemberei

tanév eleje, illetve folyamatos Tanév eleje

Igazgató, Logopédus Osztályfőnök szaktanár Tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

Pedagógus, Nevelési Tanácsadóban: fejlesztő pedagógus, pszichológus

dokumentumelemzés (a tanuló tanító, szaktanár, iskolai produktumainak osztályfőnök célirányos áttekintése) Megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök

Folyamatos tanév vége

tanév eleje, illetve folyamatos Folyamatos

tanév vége

tanév vége folyamatos, illetve tanév vége tanév vége tanév vége

6. 4. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.

107

Pedagógiai Program

Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége. Célunk: segíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: diákétkeztetés: három vagy több gyermek esetén, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél térítési díjkedvezmény tankönyvtámogatás, tankönyv-kölcsönzés az iskolai könyvtárból egészségügyi szűrővizsgálat A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok (matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, stb ) drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési programok,) mentálhigiénés programok pályaorientációs tevékenység támogatások szerzése, pályázatok Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki az Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, 6.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok f) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, 108

Pedagógiai Program

a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. g) A településn a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 

A tanulók és a szülők tájékoztatás azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyek problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,



A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,



Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,



A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,



Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokból.

h) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  Meg kell keresni a problémák okait,  Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  Jelezni kell e felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. i) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  Nevelési tanácsadóval,  Gyermekjóléti szolgálattal,  Családsegítő szolgálattal,  Polgármesteri hivatallal,  Gyermekorvossal  Továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal.

109

Pedagógiai Program

j) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  A felzárkóztató foglalkozások,  A tehetséggondozó foglalkozások,  Az indulási hátrányok csökkentése,  A differenciált oktatás és képességfejlesztés,  A pályaválasztás segítése,  A személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),  Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  A családi életre történő nevelés,  A napközis és tanulószobai foglalkozások,  Az iskolai étkezési lehetőségek,  Az egészségügyi szűrővizsgálatok,  A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  A szülőkkel való együttműködés,  Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról. 7.A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN, A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén, •

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, •

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 110

Pedagógiai Program

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel . A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, •

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 7.1 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a)

Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: •

•

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

•

•

a szülők tájékoztatása

•

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

•

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

•

a helyi tanterv követelményeiről,

•

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

•

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

•

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

•

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

•

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 111

Pedagógiai Program

d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Közvetlen partnerek: 10. Tankerület Tankerületigazgató 11. Tanulók 

DÖK

12. Szülők 

SZM

13. Nevelőtestület

Közvetett partnerek: 12. Oktatási Minisztérium 13. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 14. Pedagógiai szakszolgáltatók 

KÖRPI



Oktatási Hivatal



Nevelési Tanácsadó



Iskolavezetés

15. Helyi önkormányzat



Alsó és felső tagozat

16. Kisebbségi Önkormányzat



Napközi

17. Egészségügyi szolgálat



Logopédus



Gyermekjóléti Szolgálat



Szakszervezet



Iskolaorvos



Közalkalmazotti Tanács

14. Technikai dolgozók

18. Egyház 

Hitoktatás

15. Óvodák

19. Sportszervezetek

16. Középiskolák

20. Tankönyvkiadók

17. Művészeti Alapiskola

21. Kulturális intézmények

18. Iskolai alapítvány

22. Média 23. Zwönitz – testvér települési kapcsolat 24. Edelsbach – testvértelepülési kapcsolat

112

Pedagógiai Program

P1

Név

Intézmény igazgatója: Városi Attila Tagintézmény vezetője: Baumgartner Zsoltné Tankerületigazgató: Fülöp Bornemissza Szilvia

e- mail

Telefonszám

[email protected] [email protected]

30/9890080

Alsósmunkaközösségvezető: Vitai Anita : ÖKO: Hollósiné Majth Sarolta Szülői munkaközösség vezetője: Grőberné Döbröntei Mónika . DÖK Diákvezetője Iskola titkár: Wolstrommer Tiborné Szakszervezet: Kumli Tibor Óvodavezető: Dohanekné Mészáros Gyöngyi Magyarpolányi Alapfokú Művészeti Alapiskola igazgatója: Csabai Tibor Iskolaalapítvány elnöke: P2

Név

Telefon

e-mail Önkormányzat: Polt Rita Kisebbségi Önkormányzat vezetője: Magyarpolány Mayer Péter Nevelési Tanácsadó 1. fokú Fülöp Magdolna Gyermekjóléti Szolgálat: Farkasné Iskolaorvos Dr Béres Balázs Fogorvos:

113

Pedagógiai Program

Dr Sayour Rim Hitoktatás: Ebele Ferenc Jelölések: Közvetlen: P.1 Közvetett: P.2

8.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél később ismerjék meg a vizsgadrukkot, a megmérettetésből származó stresszhelyzetet. Pedagógusaink a mindenkori gyakorlatuknak megfelelően, a tanórán alkalmazott módszerek segítségével adjanak képet az osztályok tanulmányi helyzetéről. A szervezéssel megbízottak és a pedagógus rugalmasan alakítsa ki a mérések formai jellemzőit, kerüljük a sablonokat, a bizottságosdit, a számonkérés hangoztatását. Használjuk ki az országos mérések lehetőségeit az összehasonlíthatóság és az oktatási színvonalunk megismerése céljából. A mérések ne csak az ismeretek elsajátításának a megállapítására korlátozódjék, hanem a különböző készségek, képességek is mérhetők legyenek. 8.1.Formái: Az 1 osztály végén szintfelmérés olvasásból, írásból és számolásból (igazgató, munkaközösség vezető szervezi). A felmérések során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők. A 4. évfolyam végén iskolai felmérés írásból és szövegértésből, matematikából. A felmérés során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők. A méréseket az igazgató és a munkaközösség vezető szervezi.

8.2. Tanulmányok alatti vizsgák

8.2.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

114

Pedagógiai Program

akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), akinek hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület a vizsga letételét engedélyezi aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.

javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, akinek évvégén az elégtelen osztályzatok száma három vagy annál kevesebb aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.

8. osztályosok évvégi vizsgája 8.3. Vizsgaforma, vizsgarészek: szóbeli vizsga írásbeli vizsga

. Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Német nyelv Biológia Fizika Földrajz Kémia Természetismeret

Írásbeli X X X X

Szóbeli

X X X X X X X X

8. o. vizsga Írásbeli Szóbeli X X X X X X választható választható választható választható

Informatika, rajz, testnevelés, technika, ének tantárgyakból osztályozóvizsga alóli mentesség.

115

Pedagógiai Program

8.4.. Vizsgaidőszakok: javítóvizsga: augusztus 15. - augusztus 31. között osztályozó vizsga: január5 – 14. ; június 2 - 11 8. osztályosok évvégi vizsgája: május utolsó hete, június első hete Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

8.5.. Jelentkezés a vizsgákra: A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén). A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára osztályzat megállapítás céljából a tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22.§ 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 8.6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően (A szaktanár a témakijelölést 3 pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) 8.6.1.A szóbeli vizsgák rendje

116

Pedagógiai Program

A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. 8.6.2.Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók a szaktanár által elkészített feladatlapon dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból 90 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. 8.7.. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. 8.8.. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. 8.9. A mérések és a vizsgaeredmények a tanulók értékelésében: A mérések során törekedjünk a pozitív irányú értékelésre; ha a mérés, illetve a vizsga sikeres a tanévi eredményekhez képest, akkor a tantárgy év végi osztályzatában ez jelenjen meg.

117

Pedagógiai Program

A nyolcadikos tanuló év közi tanulmányi munkája , illetve

tantárgyi versenyen történt

helyezése alapján a tantestület döntése alapján felmentést kaphat az évvégi vizsga egyes tantárgyaiból. Nyolcadik osztály végén a záróvizsga letételét tanúsítvány kiadásával értékeljük. 9.A TANULÓI FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK TELJESÍTÉSÉNEK SORRENDJÉRE VONATKOZÓ HELYI SZABÁLYOK

9.1.. Az intézménybe való beiratkozás módja: 9.1.1.A tanköteles korú tanulók beiratkozásával ( évente a fenntartó által kijelölt időpontban) Sorrendi szabályok: Elsődleges szabály, hogy a nemzetiségi oktatás iránti szülői igény fennáll, illetve a nemzetiségi származás. Ezentúl: 6. Az iskola felvételi körzetében állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek 7. Az a gyermek, akinek testvére iskolánk tanulója 8. Az a gyermek, aki a körzeten kívül lakik, és a magyarpolányi Bakonyvölgye nemezetiségi óvodába járt. 9. Az a gyermek, akinek egyik szülője (szülei) iskolánk tanulója volt 10. Körzeten kívüli jelentkezők esetén a lakóhely szerinti távolság dönt Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

118

Pedagógiai Program

9.2.Más intézményből történő átlépéssel 5. A nemzetiségi oktatás iránti szülői igény fennáll, illetve a nemzetiségi származás. 6. Felső tagozat: német nyelv ismeret 7. Ha a tanuló által tanult tantárgyak évfolyamonkénti elosztása a két intézményben azonos 8. Minden más esetben a nevelőtestület dönt. 10. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 10.1. Általános alapelvek, célok Legfontosabb alapelv, hogy a környezet is és a nevelés is minden egyes embert érint. A környezet alatt komplex módon a természeti, mesterséges (alkotott) és társadalmi környezetet értjük. A környezeti nevelés célja, értelmezése –a tudatformálás –a társadalmi környezet olyan javítása, amely nélkül nem képzelhető el a másik kettőben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet. A környezeti nevelés ugyanúgy kiterjed a természet rendszerszemléletű és a fenntarthatóság szempontjait is magában foglaló tanulmányozására, mint az emberi együttélés, illetve az ember- természet kapcsolat bemutatására, értelmezésére, amely kapcsolat nem a természet feletti uralmat jelenti, hanem a felelősséget világunk épségének, szépségének megőrzéséért. A környezeti nevelés általánosan elterjedt mai értelmezésében ötvöződik az ökológia és humánökológia, hiszen csak az ember biológiai és társas – társadalmi természetének sajátosságaira építve formálható az értékrend és az erkölcs, alakíthatók az életviteli értékek. 10.2. Értékek és megjelenésük A környezeti nevelésben a fenntartható fejlődés elvei alapján a következőket tekinthetjük értékeknek, illetve elérendő céloknak: Képesség arra, hogy felismerjék a gyerekek az élet gazdagságát, csoda voltát, a testi, lelki, szellemi élet harmóniáját. A környezet feletti uralom helyett annak megértését, kímélését. Olyan kulturáltsági fok és tudati állapot elérése, amelyben az ember ismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket és azokban a maga meggyőződése szerint hisz. A

mindennapos

életvitel

során

a

természet

törvényeivel

harmonizáló

magatartásformák kialakítása és alkalmazása.

119

Pedagógiai Program

Törekvés

a mértékletes

és

önkorlátozó fogyasztásra,

a jövő

nemzedékek

lehetőségekhez való jogának csorbítatlanul hagyására. A pazarló és erőforrásokat kimerítő életvitel okozta környezetkárosítás gyógyítása helyett a károkozás megelőzésének hangsúlyozása. A környezeti nevelés az oktatás megújulásának egyik hatékony eszköze a tananyag tartalmi fejlesztése, a hatékony tanulási – tanítási módszerek alkalmazása révén (projekt oktatás, erdei iskola stb. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), de a témákba, tantárgyakba, műveltségi területekbe foglalt környezeti elemeket egésszé kell építeni. 10.3. Feladataink a hagyományápolás terén. A hagyomány egy adott közösség tudásának, tapasztalatainak összegzése, mely a közösség fennmaradását támogatja. Az ily módon összegzett közösségi tudás a közösség magatartásformáinak lassabban, vagy gyorsabban változó rendszerén belül működik. E formák nem öröklés útján jutnak el egyik nemzedéktől a másikig, hanem az eltanulás (nyelv, megfigyelés, mozgásformák leutánzása), elsajátítása folyamatában válnak a közösség tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését, tevékenységét. Fontos feladatunk, hogy a pozitív vagy kedves, természettel és egymással való együtt élés, együttműködés során kialakult és csiszolódott hagyományaink ne tűnjenek el. Törekszünk arra, hogy a természetismeret hagyományai párosuljanak a környezetvédelem, a nemzeti kulturális örökség természeti, műemléki és műtárgyakban fennmaradt értékeinek megismertetésével, a védelmükkel kapcsolatos tudnivalók oktatásával, a szeretetükre, védelmükre való neveléssel. Programunkban a nevelés fő bázisa továbbra is a család és az iskola. A család és iskola közös megbeszélései tanár-szülő, a nyílt napok, a fogadóórák, családlátogatások, a közös kirándulások, a közös együttlétek hagyományos ünnepeinken és kulturális rendezvényeinken (Passió) fokozzák a nevelés hatásfokát. Törekszünk arra, hogy természet- és környezetvédelmi napjaink a természetvédő mindennapjaink közül ünnepként emelkedjenek ki (őszi akadályverseny, Madarak és Fák napja, Föld napja). 10.4. Feladataink a különböző életkori sajátosságok figyelembe vételével Alapelveink között szerepel, hogy a környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat. Az egyes életkoroknak (kisebb-nagyobb mértékben) eltérőek a sajátosságaik, s ehhez értelemszerűen kell viszonyulnunk a környezeti nevelés során 120

Pedagógiai Program

Kisiskolás korban őrizni kell még a játék és a mese fontosságát, az utánzáson és a személyes tapasztalaton alapuló élményszerű megismerést, átélést (órák a természetben, erdei iskola, kézműves foglalkozások természetes anyagokkal). A kiskamaszok esetében szorgalmazzuk a gyűjtéssel, gyűjtemény-készítéssel, a versenyjellegű tevékenykedtetéssel kapcsolatos iskolai és házi feladatokat, versenyeket, Mindezek a tevékenységformák a gyermek személyiségének ismertetésén és személyre szabottan formálódjanak. 10..5. Feladataink az életmódneveléssel kapcsolatosan A helyes életmódra nevelés legfontosabb szintre a család, a háztartás. Ezért meghatározóak azok a viselkedési minták, viszonyulási módok, amelyeket a gyermek otthon, a szüleitől les el. A családban szerzett benyomások sokkal előbb hatnak, mintsem a gyermek az intézményes nevelés hatókörébe kerülne, s így megalapozzák – vagy esetleg éppenséggel megkérdőjelezik – az óvodában vagy az iskolában szerzett idevonatkozó ismeretek érvényességét. Legfontosabb feladatunk továbbra is, hogy partnerkapcsolataink sorában tovább erősítsük az iskola és a család kapcsolatát. Szokások kialakítása 10.6. Feladataink az iskolai tanórákon a különböző tantárgyakhoz kötődően és a tantárgyközi kapcsolatokban Szorgalmaznunk kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Azt a személetet valljuk, hogy a környezeti nevelés csak részben természettudomány, emellett – és elsősorban! – látás- és gondolkodásmód, ezért a humán tantárgyaknak ugyanúgy alapvető feladata. Alsó tagozatban programunk része, felső tagozaton szorgalmazzuk a tantárgyközi tanítási – tanulási formák (projektmódszer, témanap, témahét) elterjedését. Kidolgozott erdei iskolai programunk van alsó tagozaton, amelyet folyamatosan fejlesztünk és az anyagi lehetőségekhez mérten kiterjesztünk térben és időben. Módszertani alkalmazások során azokat tekintjük hatékonynak és eredményesnek, amelyek csökkentik az ismeretközpontúságot, személyiséget jobban fejlesztő módszereket, beleértve a holisztikus, a probléma- központú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott tanulási formákat. Évente egyszer Öko projekt napot tartunk. 10.7. Feladataink a tanórán kívüli nevelés terén 121

Pedagógiai Program

Minél több természetben végezhető tevékenységet szervezünk Olyan alkalmakat szervezünk, ahol a környezeti nevelés élményt adó, személyes, érzelmi kötődést kialakító tevékenysége kerül előtérbe. Folyamatosan javítjuk az iskola környezet-egészségügyi – higiéniai, mentálhigiéniai helyzetét. 10.8. Együttműködés más nevelési területekkel, szervezetekkel Egészségnevelés (iskola egészségügy, felvilágosító programok) Önkormányzat Helyi társadalom, civil szervezetek Öko iskolák, a helyi Öko-óvoda, Művészeti iskola 10.9. A környezeti nevelés helyi eszközrendszere A tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei: -

szakkörök

-

erdei iskola

-

kirándulás

-

tábor

-

környezetet rendező, szépítő alkalmak

-

ünnepeink

-

szokások (napirend, házirend) 11. A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS KERETEI:

11.1 Tanórai foglalkozások: -

Kötelező tanórai foglalkozások Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Egyéni foglalkozásokra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra felhasználható órák

Időkerete: - általában 45’ - eltérés lehetséges, ha a tanulócsoport adottsága, vagy a tananyag igényli Kerek Nap program Szervezeti formája: - általában hagyományos osztály - csoportbontás lehetséges ( informatika, német nemzetiségi nyelv ) Vezetése: általában differenciált

122

Pedagógiai Program

A nevelőtestület a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást ( a partneri igény-és elégedettségmérések alapján ). 4. A motiválás célja, hogy tanulóinkban minél tovább fenntartsuk az életkoruknak megfelelő természetes kíváncsiságot, felébresszük bennük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. 5. A tanítási órák szervezésénél és tervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják. 6. Az iskola tanítási tanulási folyamatának a legnagyobb mértékben igazodnia kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 11. 2. Napközi 1-4. osztály, összevont csoport. Tanulási időkerete: 60’ 2-3. osztály, összevont csoport. Tanulási időkerete 60’ Szervezése: szülő írásos kérelme alapján (előző tanév végén) Munkarendje: a tanulók utolsó órájától 16.30-ig 11. 3. Tanórán kívüli, a tanulást segítő foglalkozások Alsó tagozat: logopédia, fejlesztő foglalkozások Felső tagozat: korrepetálás: magyar, történelem, matematika, német Tehetséggondozás: német nyelvvizsga felkészítő Középfokú felvételi felkészítő 12. KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK, IRÁNYOK: A tanítás – tanulás folyamatának szerveződése a „ Kerek Nap” programban A mindennapos tanítás beszélgető körrel indul. A kör egészet alkot, amelyben minden egyén érzi önmaga egészét, és érzi, hogy egyenrangú része a körnek. A figyelmet, az egymásra figyelést jelenti, szabad, bensőséges, és a kör tagjai által szabályozott formában, légkörben működik. Reggelente a gyerekek szabadon beszélhetnek arról, hogy mi történt velük az előző napon, vagy aznap reggel, mivel szeretnének foglalkozni, bármilyen érzés, gondolat,

123

Pedagógiai Program

impulzus a csoport elé tárható. Lehetőséget nyújt a szabad fogalmazásra, megtanít a lényegkiemelésre. A körnek természetesen a tanító is tagja. Itt tisztázódik, hogy aznap milyen témakör mentén halad a csoport. Péntek utolsó órán ugyancsak a beszélgető körben történik a kitűzött cél, és a vállalt feladatok teljesítésének értékelése. A beszélgető kör lehet 15 – 20 perces, a kör természetesen a gyerekek fejlődésével együtt fejlődik, változik, válik a tanítási – tanulási folyamat fórumává Természetesen ez a munkavégzés másfajta időbeosztást is jelent, mint a hagyományos iskoláé.

Mereven

elkülönülő

45

perces

órák

helyett

nagyobb

tantárgy-,

tevékenységblokkokban szervezzük a gyerekek iskolai életét. Ez a tanulási időbeosztás nem fárasztó, mert eleve kisebb egységekre bontja a többféle tevékenység, ami általában helyváltoztatásokat is jelent, s időt hagy a témakörön belül a szabad tevékenységre is. Ez az időkeret egy-egy téma alaposabb feldolgozását, többirányú megközelítését teszi lehetővé. A projekt módszer alkalmazása: A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A módszer alkalmazásával megvalósítható egy nagyon fontos nevelői cél, hogy minden gyerek tehetségesnek érezhesse magát valamiben, hiszen a verbális és a nem verbális képességeknek, a szóbeli, elméleti és a kézzel való kifejezésnek egyenrangú szerep jut. Mindenki beviheti egyéni ötleteit, tevékenységét a közös játékba, munkába, a tevékenység belső szükségleteihez igazítja az időkereteket. A tanár-diák viszonyban a partneri együttműködésre épít. Ehhez adekvát folyamatként választjuk az ünnepekhez (karácsony, húsvét, anyák napja, valamint kirándulásokhoz, az erdei iskolához kötődő témákhoz kapcsolódóan a projekt munkát.

13 AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE 13.1 Nemzetiségi hagyományaink ápolása

124

Pedagógiai Program

Iskolánk német nemzetiségi nyelvet oktató iskola. A nyelv az identitás első és legfontosabb hordozója, a kisebbségi oktatási program része. A nyelvet élő idegen nyelvként tantárgyi keretben oktatjuk első osztálytól kezdve. A népismeret az önazonosság megőrzésének és erősítésének másik eszköze. Hagyományőrző programok: -

gyűjtött tárgyi emlékek kiállítása, egy digitális múzeum létrehozása

-

német nemzetiségi tanulmányi versenyek

-

nemzetiségi projektnapok

-

kulturális bemutatókon való részvétel

-

Nemzetiségi Nap

-

Kulturális programok szervezésében együttműködés a kisebbségi önkormányzattal

-

Christkind játék szervezése

-

Márton napi lámpás felvonulás

13.2. Megemlékezések, ünnepek: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: -

Tanévnyitó – az első osztályosok fogadása, köszöntése, ajándékozása.

-

Megemlékezés az Aradi vértanúk évfordulójáról tanítási órák keretében Az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc iskolai ünnepe

-

Karácsony – játszóház és műsor.

-

Farsang – jelmezes bemutató, majd disco.

-

Iskolai ünnepség március 15-e alkalmából, szavalóverseny az alsó tagozaton

-

Diáknap – Diákparlament, majd kulturális bemutató

-

Gyermeknap

-

Nemzeti Összetartozás Napja

-

Ballagás – 8. osztályosok búcsúztatása

-

Tanévzáró

13.3. Egyéb hagyományos programjaink: Környezetvédelmi programok: -

Őszi akadályverseny

-

Madarak és fák napja

-

Hulladékgyűjtés(papír, műanyag palackok, fémhulladék)

-

Föld Napja – Falutakarítás

-

Iskolai udvar parkosítás, gondozása

-

ÖKO projektnap

125

Pedagógiai Program

-

Erdei iskola (amennyiben erőforrásaink megengedik)

Sportprogramok: -

Bakonyalja Kupa

-

Házi bajnokságok

Külföldi kapcsolataink: -

Országismereti tábor Edelsbachban (Ausztria)

-

Zwönitzi diákcsere (Németország)

Iskola által szervezett táborok: -

Napközis tábor alsó tagozatosoknak helyben

-

Nyári nemzetiségi tábor

Osztálykirándulások Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. DIÁKCIPŐ – iskolaújság évente legalább két alkalommal kerül kiadásra

126

Pedagógiai Program

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE I. Általános rész Iskolánk német nemzetiségi kisebbségi nyelvet oktató iskola. A nemzetiségi német nyelv oktatását

a

választható

tanórákra

felhasználható

időkeret

felhasználásával

tudjuk

megvalósítani. Az 1-4 évfolyamokon alternatív jellegű tanulásszervezéssel, szöveges értékeléssel, tanóra- és tananyagbeosztással folyik iskolánk nevelő-oktató munkája a 2000/2001. tanévtől. Ezzel teljes mértékben megvalósítottuk és megvalósítjuk a nemzeti alaptantervben megfogalmazott célokat, feladatokat, fejlesztési követelményeket, és a pedagógiai programunknak is megfelel. Alkalmazzuk a projektmódszert a tananyag integrálására a művészeti nevelés, a nemzetiségi népismeret, az erdei iskolai oktatás és a környezetismeret tantárgy esetében. Kihasználjuk a tantárgyak közti koncentrációt is az ismeretek elsajátítása, gyakorlása, alkalmazása és a képességfejlesztés érdekében, felhasználjuk a nem kötelező órakeretet a felzárkóztatáshoz. Az alapkövetelményeket a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján kidolgozott helyi tanterveink tartalmazzák, amelyeket iskolánk helyi sajátosságainak figyelembevételével készítettünk el. A tantervek összeállításánál fő szempontként szerepeltek az alábbiak: -

Tartalmazza magyarpolányi általános iskola nevelőtestülete által meghatározott

alapértékeket. -

Megfeleljen az iskola cél- és feladatrendszerének a megvalósításához.

-

Az iskola helyzetét (nemzetiségi iskola, felszereltség,) alapul véve optimális fejlesztést

tegyen lehetővé.

127

Pedagógiai Program

II. A helyi tanterv, tantárgyszerkezet A tantárgyak óraszámai Tantárgy 1. évf. évi heti Magyar nyelv és irodalom 296 8 Matematika 148 4 Német nemzetiségi nyelv 185 5 Környezetisme ret 37 1 Ének-zene 37 1 Rajz 37 1 Technika és életvitel 37 1 Testnevelés és sport 185 5 Felzárkóztatás 37 1 27

2. évf. évi heti

3. évf. évi heti

4. évf. évi heti

296 148

8 4

296 148

8 4

296 148

8 4

185

5

185

5

185

5

37 37 37

1 1 1

74 37 37

2 1 1

74 37 37

2 1 1

37

1

37

1

37

1

111

3

111

3

111

3

37

1 25

25

25

128

Pedagógiai Program

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nemzetiségi nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel

5. évf. évi heti

6. évf. évi heti

7. évf. évi heti

8. évf. évi heti

166,5

4,5

166,5

4,5

148

4

148

4

92,5

2,5

92,5

2,5

74

2

74

2

185

5

185

5

185

5

185

5

148 37 74

4 1 2

148 37 74

4 1 2

148 37

4 1

148 37

4 1

2 1,5 1,5 1,5 1 1

55,5 74 74 55,5 37 37

1,5 2 2 1,5 1 1

37 37

1 1

37 37

1 1 1

74 55,5 55,5 55,5 37 37

37

1

37

1

37

1

37

1


185

5

111

3

111

3

111

3

Osztályfőnöki

37

1

37

1

37

1

37

1

18

0,5 37

1

Tantervi modulok Ember és társadalomismeret etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan

37 28

1 28

30

31

A modulok kapcsolódása az egyes tantárgyakhoz A modulok tantárgyakhoz kapcsolódásáról a nevelőtestület értekezlet keretében döntött. Figyelembe vettük a modulok és a tantárgyak közti interdiszciplináris kapcsolatokat, összefüggéseket, utalási lehetőségeket. Ennek alapján a modulokat a következő tantárgyakhoz kapcsoltuk:     

Tánc és dráma (5-6. osztály) Hon- és népismeret (5-6. osztály) Ember- és társadalmi ismeretek (7. osztály) Médiaismeret (8. osztály) Egészségtan (6. osztály)

magyar, testnevelés történelem önálló modul önálló modul önálló modul 129

Pedagógiai Program

Fakultáció A szülők és tanulóink kérésének megfelelően, a fenntartó támogatásával fakultációs rendszerben a felső tagozatosoknak lehetőséget biztosítunk az angol nyelv tanulására. A fakultációra való jelentkezés az előző tanév végéig történik. A fakultáción való részvétel, tehát önkéntes, de a jelentkezés után kötelezővé válik. A fakultáción tanulóink érdemjegyeket kapnak. A 2009/2010-es tanévben 2 fakultációs csoportban 26 tanulónk vesz részt heti 2 órában. A következő tanévtől minden osztály kis csoportban heti 1 órában tanulhatja az angol nyelvet. III. A tanulók értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása III.1. A tanulók személyiségfejődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és szorgalmára vonatkozó értékelések. Értékelés az 1-4. osztályban (Kerek Nap Programhoz): Mindennapi gyakorlatunk során meg kell teremteni a formatív értékelés (folyamatba beépített értékelés) problémafeltáró jellegét, és az arra való reagálás készségét. Pedagógiai programunk sarkalatos pontja az értékelés. Értékelési rendszerünk kialakításakor abból indultunk ki, hogy elősegítsük a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, saját lehetőségeik mindennél teljesebb kibontakoztatását. Ennek érdekében hangsúlyozottan figyelembe vesszük az egyéni különbségeket, az egyéni eltérés és haladás ütemet. A tanulók által elért mindennemű – tehát nem csak a tanulmányi munkára vonatkozó – teljesítmény értékelésekor szem előtt tartjuk az adott gyermek aktuális teljesítőképességét, s azt, hogy lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének is jellemzője a pozitív megerősítés és a további munkára való buzdítás. Az önértékelés képességének fejlesztését igen fontosnak tartjuk. Valljuk, s tanítványaink felé azt is közvetítjük, hogy a tévedések, hibák a tanulási folyamat velejárói, s azokat ennek megfelelően kell kezelni és elfogadni. (Természetesen törekedve a pontos munkavégzésre.) A fentiekből következik, hogy programunk alapelvei, az értékelésről vallott elképzelésein nehezen egyeztethetők össze az osztályzatokban kifejeződő minősítő értékeléssel. Ma már a

130

Pedagógiai Program

törvény is lehetőséget biztosít arra, hogy alkalmazzuk érdemjegyek helyett kizárólag a szöveges értékelést. A 4. osztályból a szöveges értékelés mellett fokozatosan áttérünk a normatív értékelés gyakorlatára, biztosítva az átmenetet a felsőbb osztályokba. A törvényi előírásoknak megfelelően lehetőséget biztosítunk arra, hogy amennyiben a szülő kéri a szöveges értékelés érdemjegyekre átváltható a következők szerint:

1-4. évfolyam (bevezető és kezdő szakasz) A tanév során – év közben – legtöbbször csak szóbeli értékelést adunk tanulóinknak. A szóbeli értékelés mellett írásbeli munkáikra gyakran ráírjuk elismerő, dicsérő, vagy ha szükséges, jobb, szebb munkát remélő sorainkat. Egyes írásbeli munkákat százalékosan is értékelünk. Negyedévenként értékelést készítünk arról, hogyan él a gyerek az iskolában, milyen a társas viszonya, érdeklődése, az akarati és érzelmi tulajdonságai, tanulási képességei, mely tantárgykörben kiemelkedő, jó, melyekben szorul fokozottabb fejlesztésre. Félévkor és év végén egyénre szabott fejlődési beszámolót, szöveges értékelést kapnak kézhez a tanulók és szüleik. Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szól. Az értékelési szempontok összetettek, s a gyerek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak. Tartalmazzák: -

a tanulást befolyásoló részképességek fejlettségét (figyelem, gondolkodás, emlékezet)

-

a tanulási technikák fejlettségének szintjét --- önállóság a feladatmegoldásokban --- munkavégzés pontossága, munkatempó --- önellenőrzés --- önértékelés

-

az alapkészségek elsajátításának szintjét

-

a gyermek művészeti és mozgásos tevékenységeinek értékelését

-

érzelmi életének jellemzőit

-

társas kapcsolatainak alakulását.

131

Pedagógiai Program

Az év végi értékelések magukba foglalják a fejlesztés irányát, tartalmazzák az optimális követelményszintet is. Az értékeléseket az Értékelő füzetben gyűjtjük össze. Az Értékelő füzet a gyerekekről szóló „füzet”, amelybe ő, tanárai, szülei is írhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy az értékelések alaposabb családi beszélgetésre adjanak lehetőséget. Ezért az aktuális értékelő lapokat hazaadjuk. Az Értékelő füzet azonban az iskolában marad. /Nyitott polcon év közben is hozzáférhető./ Az értékelés összefoglalása:

III. 2. Az ismeretek számonkérésének módja (4-8. osztály) Ismeretek számonkérésének módja (4-8. osztály) A tanulók teljesítményének számonkérése, ellenőrzése írásban és szóban történhet. Az értékelésnek mind a három formája alkalmazható, vagyis a formatív, a summatív és a diagnosztikus értékelés is megjelenik iskolánkban. Szóbeli számonkérés módjai: 

Felelet



Kiselőadás

Írásbeli számonkérés: 

Írásbeli felelet - a napi anyag számonkérésére irányul.



Dolgozat - több órára feladott egység írásbeli számonkérése.



Témazáró dolgozat - a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés.



Teszt



Felmérő



Esszé

Egyéb tanulói teljesítmények, amelyek érdemjeggyel osztályozhatók: 

kötelező gyűjtőmunka



órai munka



házi feladat



iskolai-, területi országos versenyeken való eredményes részvétel



tanulói produktum (számítógépes feladat, rajz, ének, testnevelés)



olvasónapló

132

Pedagógiai Program

Az ismeretek számonkérésének gyakorlata: 

Az ismeretek számonkérésekor törekedni kell a módok közötti egyensúly megteremtésére.



Kerüljük a túlzott írásbeliséget



A képességekhez mérjük az írásbeli és a szóbeli számonkérés lehetőségét. (Különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás illetve egyéb tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkra)



A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie.



Egy tanítási napon két témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot legalább egy héttel előre, a dolgozatot legalább az előző szakórán be kell jelenteni.



A témazáró dolgozatokat, dolgozatokat, felmérőket az iskolában őrizzük, ezeket a szülők fogadó órán, szülői értekezleteken illetve egyeztetett időpontokban megtekinthetik.

Osztályzás módja, formái (4-8 osztály) Negyedik osztály végén a szöveges értékelés mellett megjelenik az osztályzatokkal történő értékelés. A készségtárgyak azonban továbbra is szöveges értékelést kapnak (részt vett). Az ötödik osztály első félévében alkalmazzuk a szöveges értékelést párhuzamosan az osztályzatokkal történő értékelés mellett. A szöveges értékelés formája lehet (a szaktanár választása alapján) 

előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg



előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés.

Az értékelés szempontjait a szaktanárok illetve az osztályfőnök dolgozza ki a felső tagozatos munkaközösségen belül. A kerettantervben meghatározott modulokat (egészségtan, tánc- és drámaismeret, hon- és népismeret, ember és társadalomismeret, médiaismeret, informatika) ha önállóak nem érdemjeggyel értékeljük. Amennyiben más tantárgyban integráltan történik az oktatásuk, úgy az adott tantárggyal együtt értékeljük. Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása: A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatának, feladatlapjainak javításakor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

133

Pedagógiai Program

Teljesítmény

Érdemjegy

100 – 90 %

jeles 5

89 – 80 %

jó 4

79 – 55 %

közepes 3

54 – 40 %

elégséges 2

39 – 0 %

elégtelen 1

(A fentiektől való 1-2 %-os eltérés szaktanári indoklással lehetséges.) Az év végén az osztálynaplóba, bizonyítványba

és az anyakönyvbe- szaktanári,

munkaközösségi döntés alapján egy - egy szaktárgy érdemjegyének szöveges megfelelőjeként a "kitűnő" minősítés kerülhet. Feltétele, hogy az évközi érdemjegyek között - az adott tantárgyból jelesnél rosszabb nem lehet. Tantárgyi dicséretet az adott tantárgyból elért tanulmányi- ill. verseny eredmények alapján adhat az adott munkaközösség illetve szaktanár. A bizonyítványban záradékként kell ezt rögzíteni, tantárgyi szöveges minősítése az érdemjegynek megfelelő. Az iskola hagyományaihoz híven a tanévzárón tárgy- és oklevél jutalomban részesülnek a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulók, valamint, akik a közösségi munkában a legaktívabbak.

III.3. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás

Az érdemjegyeket, osztályzatokat a naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi, ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az érékelést végző tanárnak alá kell írnia. A szülőket az érdemjegyekről folyamatosan értesítjük. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár törekedjen arra, hogy azok minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe a naprakész tájékoztatás érdekében. A szülői visszaigazolást az osztályfőnök rendszeresen, a fogadóórákat megelőzően ellenőrzi, összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a naplót.

134

Pedagógiai Program

Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt természetesen nem azt értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékeléseket, hiszen az elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. A tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanuló fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van a pozitívmotiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is. Kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez egyben elősegíti egy fontos nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az interaktív értékelés egyben teret ad a tanulói reklamációnak is. A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata segítségével is tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket mielőbb személyes megbeszélés során tisztázzuk.

III.4. A magatartás és szorgalom értékelése: Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek. Az osztályfőnökök azonban havonta értékelhetik a magatartás szorgalom alakulását, és dönthetnek arról, hogy ezeket beszámítják a félévi, év végi jegyekbe. Az osztályzatok a KT. 70. §. 2. bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik nem tanították a tanulót, tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a tanulóról tanórán kívüli elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye.

A javaslat előkészítésének munkafázisai: Egyéni, saját vélemény kialakítása.

135

Pedagógiai Program

Ennek során kvázi „érdemjegyként” figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv szöveges bejegyzései, közösségi munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés. Az osztályfőnök a diákönkormányzat tagjainak előkészítésével tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök véleményével meghatározó módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitástól eltávolodnak, célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az osztályfőnök véleményével. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye. Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes megbeszélés során kérje ki, ismerje meg. Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is, akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi rendezvény, konzultáció és az ifjúságvédelmi munka során). Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok) ismerjék a magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjai, melyek az alábbiak:

A tanuló magatartása: Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik, társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott tanuló magatartása példásra nem értékelhető. Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- ill. iskolai légkör kialakításához.

136

Pedagógiai Program

Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz részt, esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével kapcsolatban kifogások merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet mutat a hibák kijavítására. Rossz,

ha

rendszertelenül

és

felelőtlenül

végzi

munkájával,

valamint

fegyelmezetlenségeivel a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában rossz példát mutat. A tanuló szorgalma: Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a cselekvőkészség a jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.). Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való felkészülése majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet. Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára pedig közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít. Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra vonatkozó megállapításait. Ezek a következők: -

Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan mulasztása van, magatartási jegye legfeljebb jó lehet.

-

1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a magatartásjegy változónál jobb nem lehet.

-

20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén tanuló magatartása rossz.

III.5. Jutalmazás, elmarasztalás A tanulók jutalmazásának elvei:

137

Pedagógiai Program

A jutalmazás alapján a tanulmányi munkában, sportban, kulturális területen elért eredmény, s a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírnevének növelése, a példás szorgalom és magatartás. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai: -

Szaktanári, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret: év közben az elért eredményhez kapcsolódik.

-

Osztályfőnöki dicséret: az osztályközössége előtt a jó közösségi munkáért, példás szorgalmáért és magatartásáért adható.

-

Igazgatói dicséretben az a tanuló részesül, •

aki egész év során valamilyen téren kiemelkedik társai közül (javaslatot az osztályfőnök, szaktanárok tesznek),

•

aki valamennyi tantárgyból „jeles” eredményt ér el,

•

aki tanulmányi versenyeken (városi, területi, országos), kulturális- vagy sportversenyeken az iskola jó hírét növelő eredményt ér el.

-

Nevelőtestületi dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba kell jegyezni.

-

A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát a nevelőtestület elismerésében részesítheti. Az elismerésre – amely többféle lehet – a munkaközösségek is tehetnek javaslatot.

-

Rendszeres időközönként a tanulókat a közösség előtt dicséretben részesítjük. (negyedévente, ünnepi megemlékezéseinken)

-

Az 1998/99. tanévtől évente meg kell választani az „ÉV TANULÓJÁT” a tanulók és a nevelőközösség véleménye alapján. • Feltételei:

138

Pedagógiai Program

o Az a diák, kinek 4.5 feletti tanulmányi eredménye van év végén, példamutató magatartásával és közösségi munkájával kivívja társai és nevelői elismerését, valamint tanulmányi és kulturális versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét. o Javaslatot a DÖK tesz az „Év tanulója” cím elnyerésére. o Döntést a nevelőtestület hoz az osztályozó értekezleten. IV.6. Fegyelmező intézkedések: A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt esetben, a vétség súlyár tekintette – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók: -

Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés,

-

osztályfőnöki vagy igazgatói intés.

A szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehet: -

szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, hiányos felszerelés, házi feladat

többszöri

hiánya,

valamint

órákon,

foglalkozásokon

többszöri

fegyelmezetlenség miatt, -

ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt,

-

osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelességszegése és a házirend megsértése, igazolatlan mulasztás.

-

osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé.

-

Az igazgató írásbeli intést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi.

A fegyelmező intézkedéseknek a magatartás érdemjegyben tükröződnie kell: -

osztályfőnöki intés esetén nem lehet „példás”

-

igazgatói intés esetén nem lehet „változó” – nál jobb.

IV. Az iskola nevelőtestülete által elfogadott irányelvek az otthoni felkészüléshez A házi feladat lehet: 

szóbeli



írásbeli



gyűjtőmunka 139

Pedagógiai Program



kutatómunka

A házi feladatok meghatározásának általános alapelvei: 

A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kell kijelölni a feladatokat



A feladatokat megfelelően elő kell készíteni, a megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek.



Törekedni kell a házi feladat meghatározásnál is a differenciálásra, a feladatok érdekességére, változatosságára, amivel motiváló hatását erősíti.



A bevezető és kezdő szakaszban a házi feladatok célja a gyakorlás, képességfejlesztés. ennek megfelelően kell meghatározni a feladatok mennyiségét és minőségét. Figyelembe kell venni a feladatokra fordított idő optimális mennyiségét, ami lehetőleg ne haladja meg az 1 órát.



Az alapozó és fejlesztő szakaszban a gyakorlás és képességfejlesztés mellett a tehetséggondozás, a tanulási képességek megalapozása illetve elmélyítése céljából az egyéni kutatómunka, kiselőadás, gyűjtőmunka, projekttevékenység is lehet házi feladat. Ezek elvégzésére hosszabb időtartamot kell meghatározni. Ezen a szinten is ügyelni kell a házi feladatra fordított időmennyiségre, ami lehetőleg ne haladja meg a 1,5 illetve 2 órát.



A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges értékeléssel illetve érdemjeggyel.



Az írásbeli házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok megoldásához a tanulónak ne kelljen a heti pihenőnapot illetve a szüneteket igénybe venni.

V. A tanulók fizikai állapota méréséhez szükséges módszerek

Ősszel és tavasszal a HUNGAROFIT mérés alapján.

VI.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása folyik. Nevelőtestületünk véleménye szerint a tankönyv kiválasztásának alapelvei: Oktatásszervezés: 140

Pedagógiai Program

Tanulhatóság Taníthatóság Tantervi felelősség Újszerűség, eredetiség Műfaji kritérium Szakmai követelmények: Gyermeklélektani szempontok Motiválás Didaktikai, szakdidaktikai kimunkáltság Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények Nyelvhelyesség, helyesírás Nevelési szempontok: A tananyagban rejlő nevelési lehetőségek kihasználása Életszerűség A fentiek alapján — véleményünk szerint — a megfelelő tankönyv ismérvei: A képek, ábrák ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. a jól strukturált szerkezet, megfelelő betűtípus, betűméret, az ismeretátadása érthető, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelő, alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére, az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtető, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának, a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások megfelelőek, tartalmukban

korszerűek

és

tananyagstruktúrában

a

tanulói

ismeretszerzés

sajátosságaihoz illeszkednek tanultakat rendszerező és jól strukturált munkáltató-tevékenykedtető jellegű

141

Pedagógiai Program

feladatokban gazdag Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történő tanítására. A tankönyvben található feladatok, illusztrációk, ábrák önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, segítsék elő az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását, önellenőrzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat. esztétikus külső és belső megjelenítés. az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a tananyag tartalmához és a fejlesztési követelményekhez; szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. A megismerő-, a cselekvő- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével alapozzák meg a tanulók műveltségét. nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. elfogadható, reális áron kínálják Előnyös, ha a leckéket egyszerű vázlatok és összegző kérdések zárják. A nagy fejezeteket zárják összefoglalások. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthető ábrákat tartalmazó tankönyveket. Jó, ha a tankönyvhöz készül tanítást segítő eszköz, pl. tanári kézikönyv. Az utóbbi évek permanens változásai miatt a tankönyvek kiválasztása egyre nehezebb, mert minden évben változnak. Ezért a több évre történő tervezés céltalan, mert így tartós tankönyvnek sem felelnek meg.

VII. A nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúraés népismereti tananyaga RAHMENLEHRPLAN DEUTSCHER MINDERHEITENUNTERRICHT Deutsche Sprache und Literatur an ungarndeutschen Minderheiten Schulen mit Sprachunterricht

142

Pedagógiai Program

Jahrgangsstufen 1 - 4 Ziele und Aufgaben Die SchülerInnen sollen den Anspruch und die Fähigkeit haben, ihre Gedanken, Meinungen und Ideen in der Sprache der Vorfahren auszudrücken. Aufgrund eines Basiswissens sollen die SchülerInnen zum Gebrauch der deutschen Sprache befähigt werden. Die SchülerInnen erwerben ein reales Bild über Leben und Kultur der deutschen Minderheit in Ungarn früher und heute und über die Völker der deutschsprachigen Länder. Im Unterricht Deutsch als Nationalitäten sprache werden auch interkulturelle Themen behandelt. Das Erlernen der deutschen Sprache und ihr umfassender Gebrauch ist die wichtigste Voraussetzung für den Fortbestand der deutschen Minderheit als Volksgruppe in Ungarn. Die Sprache ist der wichtigste Teil der Kultur, die zugleich die Kultur ihrer Vorfahren verkörpert und als wertvolles Erbe einer nationalen Minderheit zu betrachten ist. Der Minderheitenunterricht soll - als Teil des ungarischen Bildungswesen - die im nationalen Grundlehrplan festgelegten Zielsetzungen und Aufgaben in der Schule verwirklichen. Zugleich muß er auch das Erlernen der Nationalitätensprache und das Kennenlernen der Geschichte der Kultur und Traditionen der Minderheit sichern. Grammatik ist wichtig, hat aber in dieser Phase einen anderen Stellenwert. Bei der Aneigung der Sprache steht die Kommunikation im Mittelpunkt. Es sollen vor allem Redemittel, Satzmodelle eingeübt werden. Grammatische Kenntnisse zu vermitteln ist wichtig, aber der Unterricht soll in der elementaren Stufe nicht grammatikzentriert sein. Die grammatischen Erscheinungen sollen in kleinen Schritten mit vielen Übungen eingeprägt werden. Neue Strukturen sollen mit Muster und Modellen beigebracht werden. Regeln sollen aus Sprachhandlungen und Situationen abgeleitet werden.

Entwicklungsanforderungen

Sprachverständnis und Sprechen

Alltagssprache

Einfache Äußerungen, Fragen und Antworten verstehen und darauf reagieren Einfache Aussagen machen, Bitten, Wünschen formulieren Richtige Aussprache beim Vortragen von Reimen, Gedichte und in der Dialoge in Alltagssituationen führen Auf Anweisungen mündlich reagieren, sowie Anweisungen geben Formen der Begrüßung und Verabschiedung gebrauchen Informationen geben, bzw. Weitergeben, sich vorstellen Kontakte herstellen Einfache Auskünfte, Erkundigungen einholen Gefallen, nicht gefallen äußern, um Entschuldigung bitten Dank und Glückwünsche aussprechen Einfache Besitzverhältnisse ausdrücken Über ein behandeltes Thema sprechen Von persönlichen und gemeinsamen Erlebnissen erzählen Geschichte und Märchen in einfacher Form vortragen

Lesen und Textverständnis Lautes und stilles Lesen Rythmisches Lesen, lautrichtige und wortgenaue Aussprache

143

Pedagógiai Program Sinnerfassendes Lesen entwickeln Aus einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergeben Umgehen mit altersgemäßen Alltags- und Gebrauchstexten Einführung in den Gebrauch von Wörterbuch und Lexika

Schreiben, schriftlicher Sprachgebrauch Die Wörter des Grundwortschatzes richtig schreiben können Sätze und kurze Texte niederschreiben Über ein behandeltes Thema 6 bis 8 Sätze selbständig oder mit Hilfe des Lehrers aufschreiben In einfacher Form die eigenen Gedanken ausdrücken Bilder beschreiben, Bildergeschichten verfassen Die wichtigsten Grundregeln der deutschen Grammatik in der Schrift richtig gebrauchen

Jahrgangsstufe 1 Stundenzahl im Schuljahr : 185 (Volkskunde:17)

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten


Die SchülerInnen lernen Im Laufe des Schuljahres die in deutscher Sprache geführten Anweisungen verstehen und richtig reagieren Die Formen der Begrüßung und Verabschiedung kennen, Sich oder jemanden kurz vorstellen, Mit richtiger Betonung einen Dialog von verschiedenen Themen in zwei bis drei Sätzen führen Sich ca. 150 zum Grundwortschatz gehörende Wörter aneignen Mindestens drei Sprüche aufsagen und drei Lieder singen

Themenbereiche Stundenzahl Du und ich 10 Das ist meine Familie 15 Das Zuhause und die Umgebung Haustiere 15 Wie die Familie zu Hause lebt 10 Meine Schule, meine Klasse 15 Die Zeit erleben, die umgebende Natur 15

Lerninhalte Begrüßen und verabschieden. Kontakte aufnehmen. Von sich selbst erzählen. Name, Wohnort, Alter Die Familienmitglieder. Einfache Sätze über die Familie. Aktivitäten in der Familie. Die wichtigsten Möbelstücke und Gebrauchsgegenstände Die engere Umgebung des Kindes: Haus, Hof, Garten, Straße, Die Verkehrsmittel im Dorf und in der Stadt. Bekannte Haustiere Kurze, einfache Sätze über die Familienmitglieder. Hausarbeiten. Familienleben zu Hause Schulsachen, Gegenstände im Klassenraum Einige Tätigkeiten in der Schule Arbeitsanweisungen verstehen Zählen bis zwölf Die Jahreszeiten, Monate und Wochentage Die Tageszeiten. Vom Tagesablauf Das Wetter beobachten, einfache Informationen Veränderungen in der Natur, bekannte Bäume und Blumen

144

Pedagógiai Program

Gesundheit 10 Einkaufen, Freizeit 15 Volksdichtung, Literatur 6

Körperteile, Körperpflege, gesunde Lebensweise, Bekleidung. Beim Arzt: einfacher Dialog Namen der wichtigsten Geschäfte. Lebensmittel Bitten formulieren. Interessen. Lieblingsspielzeuge Kurze Sprüche, Reime auch in der Mundart, Kinderspiele, Volkslieder, Märchen in Bildern

Versetzungsvoraussetzungen Die deutsch geführte Stunde verstehen und den Anweisungen des Lehrers folgen Einfache Sätze zu verschiedenen Themen bilden und einen kurzen Dialog führen Richtige Fragen und Antworten geben Zu einem Bild 3 - 4 einfache Sätze sagen Zu einem gehörten Text Fragen stellen und passende Antworten bilden Einfache Sätze mit bestimmtem und unbestimmtem Artikel bilden Verben im Indikativ Präsens verwenden können (ich, du, er, sie, es, wir, ihr, sie) Adverbien (lokal: hier - dort, vorne - hinten, oben - unten, links - rechts, Zeit: heute, morgen, am Morgen, am Abend, in der Nacht) in den Sätzen anwenden Sätze mit Adjektiven erweitern (jung - alt, groß - klein, schwer - leicht, kalt - warm, schön häßlich, gut - schlecht, schwarz - weiß, blau, rot, gelb, grün, braun) Die Grundzahlen bis zwölf kennen 3 - 4 Sprüche, Reime aufsagen und drei Lieder kennen

Jahrgangsstufe 2 Stundenzahl im Schuljahr : 185 (Volkskunde:17) Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten


Die SchülerInnen lernen Deutsche Wörter und Sätze wahrnehmen und verstehen Zu den bearbeiteten Themen einfache Informationen einholen Auf Fragen im unterricht sinngemäß richtige Antworten geben Sich mit einfachen Sätzen vorstellen (Name, Alter, Wohnort, Familie, Hobbys) Redewendungen (Grüßen, Bitten, Bedanken) situationsgerecht verwenden Mit richtiger Betonung und in richtigem Sprachtempo über Bilder zwei bis drei Sätze sagen Einfache Dialoge führen und spielen Die eigene Meinung äußern Im Laufe des Schuljahres ca. 150 - wenigstens aber 90 - zum Grundwortschatz der deutschen Sprache gehörende neue Wörter lernen Mindestens drei Sprüche (Abzählreime - 2 in der Mundart - , Gedichte) aufsagen und drei Lieder kennen.

Lesen und Textverständnis

Die deutschen Buchstaben sicher erkennen, die kurzen Sätze mit richtiger Aussprache laut und leise lesen mit richtiger Aussprache Wörter, Wortgruppen und Sätze laut und leise lesen Aus einfachen Texten Informationen verstehen und auf Fragen antworten Aus kurzen einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergeben

Schreiben und schriftlicher Sprachgebrauch Die geschriebene und gedruckten Wörter des Grundwortschatzes fehlerfrei abschreiben Punkt und Fragezeichen nach Intonation erkennen 145

Pedagógiai Program Einfache Sätze als Ausdruck der eigenen Gedanken selbständig schreiben Ohne Hilfe die deutschen Laute erkennen und abschreiben Die Wörter des Grundwortschatzes fehlerfrei abschreiben Die typisch deutschen Buchstaben erkennen Die häufig gebrauchten Wörter selbständig aufschreiben

Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Gebrauch eingeübter Strukturen und Redewendungen Verben im Indikativ Präsens in allen Personen Singular und Plural Die Verben "haben" und "sein" Die Verneinung Die Trennung der Wörter nach der neuen Rechtschreibung übereinstimmend Das Alphabet Laute und Buchstaben unterscheiden Einige Besonderheiten der Rechtschreibung Großschreibung von Namen, Hauptwörtern und Satzanfängen Die Grundzahlen bis 50 und die Ordnungszahlwörter bis 31

Themenbereiche Stundenzahl Ich und meine Familie 10 Das Zuhause, wo ich wohne 10 Der Wohnort, der Verkehr 15 Die Schule, das Klassenzimmer 15 Das Einkaufen 15 Arbeitsplätze, Berufe 10 Die Zeit erleben, die umgebende Natur 15

Die Freizeit. Hobbys. 8 Gesundheit 8 Volksdichtung, Literatur 5

Lerninhalte Sich vorstellen. Einfache Informationen über die Familienmitglieder. Über die Arbeit in der Familie erzählen. Familienfeier Wohnhaus, Wohnung, Einrichtungs- und Gebrauchsgegenstände. Die Umgebung des Hauses. Die Adresse. Die deutsche Bezeichnung der Ortschaft. Typische Gebäude, des Wohnortes. Die wichtigsten Verkehrsmittel auf dem Lande, auf dem Wasser und in der Luft nennen. Name der Schule wissen. Einrichtungsstücke und Schulsachen kennen. Aktivitäten in der Schule benennen. Wichtige Arbeitsanweisungen verstehen. Bis 50 zählen Die Geschäfte in der Ortschaft, in der Umgebung. Wichtige Lebensmittel, Kleidungsstücke. Einkaufssituationen spielen. Einige Handwerksberufe und Arbeitsplätze benennen. Von der Arbeit der Eltern kurz erzählen. Die Jahreszeiten erkennen Monate und Wochentage Vom Tagesablauf berichten. Nach Uhrzeit fragen und antworten (nur die halbe und volle Stunde). Obst, Gemüse und Blumen im Garten. Haustiere, einige Wald- und Feldtiere Bekannte Tiere im Zoologischen Garten. Auskunft über die eigene Vorliebe geben. Freizeitaktivitäten Wünsche. Von Hobbys Körperteile. Gesunde Ernährung. Vorbeugen von Krankheiten. Eine Arztbesuch spielen. Zum Wetter passende Kleidung Abzählreime, auch in der Mundart. Kinderspiele aus der örtlichen Sammlung. Volksdichtung, Rätselfragen Kindervolkslieder und Mundartlieder, einfache Märchen

146

Pedagógiai Program

Versetzungsvoraussetzungen Zu den behandelten Themen einfache Fragen, Antworten und Äußerungen formulieren In 3 4 Sätzen frei sprechen Mit Hilfsmitteln (Bild, Puppe, Gegenstände) zu einem bekannten Thema zwei bis drei Sätze sagen und einen kurzen Dialog führen Die deutschen Buchstaben erkennen und kurze Sätze mit richtiger Lautbildung laut und leise lesen Die deutschen Laute erkennen, sie eigenständig gebrauchen Einfache Sätze nach Diktat fehlerfrei abschreiben Punkt und Fragezeichen am Ende des Satzes nach Intonation erkennen und anwenden Verben im Indikativ Präsens in allen Personen Singular sowie Plural verwenden "haben" und "sein" richtig verwenden mit einfachen Verben auffordern einfache Sätze mit Adverbien (Zeit, lokal) erweitern die Sätze mit Adjektiven erweitern können Verneien Wörter nach den neuen Rechtschreiberegeln trennen Die Grundzahlen bis 50 und die Ordnungszahlwörter bis 31 kennen 3 - 4 Sprüche, Reime (2 in der Mundart) aufsagen und drei Lieder kennen

Jahrgangsstufe 3 Stundenzahl im Schuljahr 185 (Volkskunde:17)



Die SchülerInnen lernen Lesetexte verstehen Bei Verständigungsschwierigkeiten nachfragen Bekannetn Texten Informationen entnehmen und weitergeben Auf Anweisungen und Mitteilungen richtig reagieren Eigene Bedürfnisse, Gefühle und Ideen formulieren, Aufforderungen und Wünsche ausdrücken In Form von Dialogen persönliche Kontakte aufnehmen ( Einladung zum Geburtstag etc.) In Antworten Modal-, Lokal-, und Temporaladverbien verwenden Gehörtes und Gelesenes mit einfachen Sätzen kommentieren Von Bildern und zu behandelten Themen Dialoge führen Von den eigenen Erlebnissen in zwei bis drei Sätzen berichten Im Laufe des Schuljahres ca. 200 neue Wörter lernen Vier neue Lieder, Gedichte, Reime - 2 in der Mundart - erlernen, mindestens eine kurze Geschichte erzählen und vier Sprichwörter oder Redewendungen kennen

Lesen und Textverständnis Behandelte und geübte Texte verständlich mit richtiger Aussprache und Intonation lesen Unbekannte Texte laut lesen Zu den gelesenen Sätzen Fragen stellen

Schriftlicher Sprachgebrauch Bekannte Wörter korrekt abschreiben Dem Alter entsprechende kurze gedruckte und geschriebene Texte ohne Fehler abschreiben

147

Pedagógiai Program Die Schriftzeichen am Ende des Satzes sinngemäß anwenden Kurze Diktate mit einfachen Wörtern schreiben Mit der Großschreibung der Substantive vertraut werden Gelernte Trennungsregeln anwenden

Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Sich mit geübten Satzmodellen im Präsens ausdrücken Die Konjugation von "haben und sein" und die gelernten Verben in Singular und Plural Besitzverhältnisse mit Possessivpronomen ausdrücken Mit den häufig gebrauchten Verben auffordern Verneien und ablehnen Die Sätze mit Modal-, Lokal-, und Temporaladverbien erweitern Der Dativ des Personalpronomens in Verbindung mit dem Verb "gehören" Die Grundzahlen bis 100 und die Ordnungszahlen bis 60

Themenbereiche Ich und meine Familie

Das Zuhause, wo ich wohne Der wohnort, der Verkehr Die Schule, das Klassenzimmer

Das Einkaufen Arbeitsplätze, Berufe Die Zeit erleben, die umgebende Natur

Freizeit, meine Hobbys Gesundheit

Volsdichtung, Literatur

Lerninhalte Fähigkeiten, Vorlieben und Eigenschaften darstellen.Wünsche und Ablehnung äußern. Von der Familie, Familienmitgliedern, näherer Verwandschaft (Tante, Onkel, Kusinen) erzählen. Die Wochentage und Familienfeier und Bräuche beschreiben. Von Mahlzeiten in der Familie erzählen. Wohnhaus, Wohnung, Einrichtungs-und Gebrauchsgegenstände beschreiben. Über sein eigenes Zimmer sprechen. Von der Arbeiten im Hof und Garten erzählen. Die wichtigsten Institutionen, Gebäude und Sehenswürdigkeiten in der Stadt oder Gemeinde. Orientierung in der Ortschaft üben. Aus dem Leben der Minderheit des Wohnortes erzählen. Schulgebäude, Schulhof darstellen. Von den Fächern und vom Unterricht mit einfachen Sätzen berichten. Einrichtungsstücke und Schulsachen beschreiben. Klassendienst. Die Zahlen bis 100 kennen. Abteilungen im Kaufhaus benennen. Kurze Dialoge zu Einkaufssituationen bilden Berufe der Eltern benennen. Bekannte Handwerksberufe und modische Berufe kurz beschreiben. Berufsträume äußern. Den Jahreskreis darstellen. Die Veränderungen der Natur in den Jahreszeiten beschreiben. Die wichtigsten Garten- , Feld-, und Hausarbeiten kennen. Das Wetter beobachten. Die wichtigsten Garten-, und Feldblumen, Gemüse-, und Obstsorten erkennen und benennen. Die bekanntesten Haus-, Feld-, Wald-, und Wildtiere kurz beschreiben (z.B.: Aussehen Futter - Zuhause). Einen Tagesablauf erzählen Einladungen formulieren. Von dem Wochenende berichten. Freizeitaktivitäten benennen. Von den eigenen Hobbys erzählen Die wichtigsten Körperteile benennen. Einige Krankheiten benennen (z.B.: Grippe, Kopfweh, Bauchweh…) Eine Untersuchung im Sprechzimmer des Arztes spielen. Zahnarzt und Apotheke Rätselfragen, Zungenbrecher, Sprichwörter-auch in der Mundart erlernen.Geschichten, Märchen, Lesestücke aus der deutschen Nationalitätenliteratur kennen lernen.

Versetzungsvoraussetzungen 148

Pedagógiai Program Sich in bearbeiteten Themenbereichen erkundigen, informieren und Informationen weitergeben Die Ablehnung und Verneinung verwenden Behandelte und geübte Texte von 8 bis 10 Sätzen mit richtiger Aussprache lesen Die gelernten Wörter richtig abschreiben Gedruckte und geschriebene Texte fehlerfrei abschreiben Ein Diktat mit einfachen Wörtern und Sätzen ohne Fehler schreiben Die Trennungsregeln richtig anwenden Die Konjugation von "haben und sein" und die gelernten Verben im Singular und Plural mit Sicherheit gebrauchen Vier neue Lieder oder Gedichte kennen und eine kurze Geschichte erzählen Vier neue Kinderspiele, Sprichwörter oder Redewendungen kennen

Jahrgangsstufe 4 Stundenzahl: 185 (Volkskunde:17)


Sprachverständnis und Sprechen Einfache Äußerungen, Fragen und Antworten verstehen und darauf reagieren Einfache Aussagen machen, Bitten, Wünsche, Fragen, Antworten formulieren Dialoge führen Mündlich auf Anweisungen reagieren sowie Anweisungen geben Formen der Begrüßung und Verabschiedung Grüáen, sich vorstellen, jemanden vorstellen Herstellung von Kontakten Einfache Auskünfte/Erkundigungen einholen, sich informieren Informationen geben bzw. Weitergeben Gefallen/Nichtgefallen äußern Um Entschuldigung bitten Dank und Glückwünsche aussprechen Auskünfte über Personen geben Einfache Besitzverhältnisse ausdrücken Über ein behandeltes Thema sprechen Von persönlichen und gemeinsamen Erlebnissen erzählen Die eigene Meinung darlegen Mitteilungen machen

Lesen und Textverständnis Lautes und stilles Lesen Lautrichtige und wortgenaue Aussprache beim Lesen Rhytmisches Lesen, verständnisgerechte Betonung Sinnerfassendes Lesen entwickeln Aus einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergeben Mit altersgemäßen Alltags- und Gebrauchstexten umgehen Einführung in den Gebrauch von Wörterbuch und Lexika

Schreiben und schriftlicher Sprachgebrauch Wörter, Sätze und kurze Texte in Schreibschrift ab- und aufschreiben Äußerungen aufschreiben Die eigenen Gedanken ausdrücken 149

Pedagógiai Program Bilder beschreiben, Bildergeschichten verfassen

Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Grammatische Inhalte werden nicht isoliert, sondern im Rahmen der Kommunikation vermittelt. Sie sind ein sprachliches System, das der Verständigung dient Sich die wichtigsten Grundregeln der deutschen Rechtschreibung aneignen Die gelernten und eingeübten Strukturen anwenden Genus und Numerus der Substantuve Die Formen des Substantivs und des Artikels im Akkusativ und Dativ Einfache Verben im Indikativ Präsens Die Verben "haben" und "sein" Aufforderung mit einfachen Verben Das Verb "gehören" und der Dativ des Personalpronomens Reflexive Verben in Verbindung mit der Körperpflege Erkennung vom Subjekt und Prädikat im Satz Erweiterte Sätze Die Verneinung

Themenbereiche Das Zuhause, die Familie

Die Schule, das Schulleben

Wohnort, Verkehr

Über unsere Minderheit. Das Leben früher und heute Zusammenleben mit anderen Völkern Die Welt der Natur Unsere Umwelt

Lerninhalte Die Familie und die Familienmitglieder Verwandschaftbeziehungen Die Arbeit, Berufe in der Familie, Familienleben zu Hause. Aktivitäten, Arbeitseinteilung in der Familie - Einkauf, Ordnung machen. Das Zuhause und die Umgebung. Einrichtungs- und Gebrauchsgegenstände. Familienfeiern - Geburtstag, Namenstag Kirchliche Feste - Weihnachten Mahlzeiten, Essen Die Schule und ihre Umgebung. Das Klassenzimmer und seine Einrichtungsgegenstände. Arbeit in der Schule, Lernen, ein Unterrichtstag, die Schüler, die Lehrer. Unterrichtsstunden, Stundenplan Außerschulischer Unterricht - Fachzirkelbeschäftigungen Verhalten gegenüber Erwachsenen und untereinander. Schulfeste Der Wohnort, die Einwohner. Der Wohnort und seine Umgebung Bilder aus dem Leben des Wohnortes Dorf, Stadt, Häuser, Gebäude, öffentliche Einrichtungen Arbeitsmöglichkeiten Straße, Verkehr, Verkehrsmittel Bilder und Geschichten aus dem Leben anderer Minderheiten und ethnischer Gruppen in Ungarn

Die umgebende Natur Charakteristika der Jahreszeiten in der Natur und das Wetter Die Auswirkung auf die Garten-, Feld-, und Hausarbeit. Die Anpassung des Menschen an die Natur - Kleidung Wetterbedingte Arbeiten, Tätigkeiten, Essen Bedeutung der Pflanzen und Tiere für den Menschen Die wichtigsten Garten-, und Feldblumen, Gemüsesorten, Obst Haustiere, einige Wald-, und Feldtiere, Tiere im Zoo Der Mensch formt die Natur - Umweltschutz

150

Pedagógiai Program

Gesundheit, Hygiene

Volksdichtung, Literatur Der einfache Satz, die Satzarten

Das Verb

Das Substantiv Das Adjektiv

Bauernregeln, Lieder, Sprichwörter. Gedichte über die Schönheit der Natur Körperpflege / Hygiene. Richtige Ernährung, richtige Kleidung, richtige Zeiteinteilung Sport, Arbeit, Erholung Vorbeugung von Krankheiten Beim Arzt / Zahnarzt, in der Apotheke Arznei früher und heute, Heilkräuter Sprichwörter, Märchen im Zusammenhang mit der Gesundheit Ezählungen, Märchen, Gedichte, Volkslieder, Lesestücke aus der deutschen Literatur Aussagesatz Fragesatz - Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage, Fragewörter Aufforderungssatz Konditionalsätze (… weil) Präsens: Konjugation in Präsens mit Brechung und Umlaut Präteritum Perfekt Imperativ Singular, plural Nominativ, Akkusativ, Dativ Die häufigsten Präpositionen mit Akkuastiv und Dativ Prädikative Verwendung (undekliniert) In der Funktion des Adverbs ( undekliniert) Steigerung

Versetzungsvoraussetzungen Einfache sprachliche Kontakte herstellen un der Situation entsprechend einen Dialog von vier bis fünf Sätzen führen Fragen stellen und in bekannten Themen auf gestellte Fragen sinngemäß einfache Antworten geben Zu einem bekannten Thema, zu einem gelesenen Text, Bild, Ereignis oder Erlebnis unter Anleitung des Lehrers einige zusammenhängende Sätze erzählen Auf Fragen des Lehrers und der Mitschüler über das Gelesene sprechen Aufgrund gegeneber Fragen Textteile aussuchen Ein Diktat mit einfachen Wörtern und kurzen Sätzen schreiben Die Gedanken in eigenen Süatzen ausdrücken und in einem kleinen Aufsatz von sechs bis acht Sätzen niederschreiben Den behandelten Wortschatz orthograpisch korrekt schreiben können Genus und Numerus der Substantive erkennen Einfache Verben im Indikativ Präsens mit Sicherheit anwenden Mit einfachen Verben auffordern Formen der Verneinung beherrschen 12 Sprüche, reime, Sprichwörter und 3 Gedichte sowie 10 Lieder kennen eine kurze Geschichte, einen Prosaauszug aus der Literatur oder eine Anekdote von 6 bis 8 Sätzen erzählen

Német népismeret Célok és feladatok A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel érdekeik képviseletére. 151

Pedagógiai Program

A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 1-4. évfolyam A tanulók: nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket elődeik életéről és mindennapi munkájáról, tudatosuljon bennük – különösen a nyelv és a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással és tudjanak a nyelvjárás és az irodalmi nyelv létezéséről. Gyűjtsenek nyelvjárási szavakat és ismerjék a német nyelv változatait saját szintjükön, kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére és megtanulására, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Tudjanak három – három mondókát, dalt, közmondást a népköltészetből és egy verset a műköltészetből kívülről, mutassanak érdeklődést őseik kultúrájának megismerésére, éspedig a hagyományok játékos felelevenítésén keresztül, készítsenek (barkácsoljanak) három tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát. A kisebbségi népismeret oktatása tantárgyakba integráltan, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon történik. Évi óraszáma 1-4. osztályban: 18 óra 5-8. osztályban: 37 óra

A témakörök integrálása: Tematikai követelmények

Tantárgy

I. Kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

152

Pedagógiai Program

Nyelvhasználati sajátosság, nyelvjárások, nyelvváltozatok vizuális kultúra

Német

ének-zenei és tánckultúra

Ének, Német, Tánc –és dráma

hagyományok, régi és új szokások, muzeális értékek, mesterségek, gazdasági élet szociológiai és településföldrajzi ismeretek

Német,

Rajz

Környezetismeret, Földrajz

II. A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizáció a kisebbség magyarországi történelme

Német, Történelem

irodalma, népköltészete, népi irodalom

Magyar nyelv és irodalom, Német

a nyelvi (anya) országok történelmének, irodalmának legfontosabb korszakai Jelenkor (oktatás, kultúra, tudomány)

Német, Történelem, Magyar nyelv és irodalom Német

III. Kisebbségi és állampolgári jogok Kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer a kisebbségek intézményrendszere

Történelem, Ember és társadalom

civil szervezetek kisebbségi önkormányzatok

Történelem, Ember és társadalom, Osztályfőnöki Történelem, Ember és társadalom

nemzetközi kapcsolatok



Tanórán kívüli tevékenységek: 1.Hagyományőrzés 1.1.Christkindl –spiel ( Betlehemes játék) Minden évben 2 csoport (18 tanuló) járja be a községet a polányi hagyományos játékkal. A felkészülés október elejétől kezdődik. A helyben gyűjtött énekes-mozgásos játék megtanulása mellet a tanulók felkészülnek az éjféli misén hagyományos köszöntésre is. Itt is részben helyi gyűjtésű, régi , részben új karácsonyi dalokat adnak elő. A ruházatuk is a községre jellemző, régi fotók, visszaemlékezések alapján készül. 1.2. St.Martinstag November 11 –én az alsó tagozatos tanulók és az óvodások közös lámpás felvonulása. A 4. osztályosok műsorral emlékeznek St. Martinra. A Szülői Munkaközösség megvendégeli a gyerekeket. 2. Szakkörök, művészeti csoportok 2.1. Művészeti alapiskola helyi tánccsoportja Kiemelt feladata, hogy a községben gyűjtött táncosjátékokat, dalokat megismertesse a tanulókkal. Fontos, hogy megismerkedjenek az országban élő német nemzetiség táncaival. 2. Projektmunka A kisebbségi népismeret oktatása részben projektmunkával történik. Télen és tavasszal egy-egy napot a kidolgozott projekttervek alapján szervezünk meg. 153

Pedagógiai Program

4. Versenyek, pályázatok A tanulók felkészülése tanórán kívüli keretek között folyik. Tematika részletes feldolgozása I. Néprajz, népköltészet, népi irodalom 1. osztály: Témakörök A család és családtagok

Élet a családban Az otthon, a környezet, házi állatok Élet a városban, a falun Népköltészet

Tartalmak Rokoni kapcsolatok megnevezése, nyelvjárásban is Személyek és tárgyak külső jellemzőinek leírása, pl. fotók alapján A CSALÁDTAGOK ÁBRÁZOLÁSA JÁTÉKOS FORMÁBAN Régi játékok készítése: állatfigurák készítése gesztenyéből, kukoricacsutkából Virágok, zöldségfélék a kertben, háziállatok nevei, esetleg nyelvjárási megfelelőik Kálvária – falunk jelképe Sportjáték: Maara (gyöpvágás) Altató: Schlof, Kindlein, schhlof… Cirógató: Saiz, Maiz… Táncos játék: Pasan ticam…

2. osztály Témakörök

Tartalmak

Az otthon és az iskola

Beszélgetés hozott képekről: Az iskola régen és most. Nagyszülők mesélnek iskolai élményeikről. A kis- és iskolás gyerekek népviselete.

Lakóház, lakás Háziállatok, erdőn és mezőn élő állatok A naptári év szokásai Népköltészet Irodalom

Berendezési és használati tárgyak. Az állatok megnevezése, lehetőség szerint nyelvjárásban is. Húsvéti ünnepkör szokásai. Születéstől iskoláskorig (keresztelés, komaság) Sportjáték: Likra-likra Ujjkiszámoló: Te klejni finge…. Táncos játék: Luam in te krujm Schneidermann… Időjosló szólások, rigmusok

3. osztály Témakörök Foglalkozások

Tartalmak A parasztemberek napirendje, a paraszti munka legfontosabb eszközei, 154

Pedagógiai Program

Témakörök

Tartalmak

paraszti és kézműves szerszámok nyelvjárási megnevezése. Hétköznapok Étkezés, főzés, régi ételreceptek gyűjtése Egyszerűbb ételek főzése , mézeskalács sütése A falvédőkön levő életbölcsességek gyűjtése Néhány régi konyhai eszköz megismerése Lakóhely és Régi utcanevek környéke Szent László templom A kisebbségek és a Ruházkodás régen és ma (különös tekintettel a gyermekruhákra) lakóhely életéből Játékszer: Rongybaba készítése Sportjáték: Bige Egészséges Gyógyítás régen és ma életmód, a Gyógymódok, babonák betegségek megelőzése Népköltészet Kiszámoló: 1,2,3, pike, poka, hei… Irodalom Táncos játék: In Pujan tu leite… 4. osztály Témakörök Élet a családban

Foglalkozások A kisebbségek életéből Ünnepek

Népköltészet /Irodalom

Tartalmak

Képek a családi albumból. GENERÁCIÓK EGYÜTT ÉLÉSE. A gyerekek jogai régen és ma. Játékszer: Rongylabda Videófilm(helyi gyűjtés): Kosárfonás, táska csuhéból, kesztyű kötés Fapapucs készítése, szövés A település lakói és etnikai hovatartozásuk. Az etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások). Nyelvhasználat a családban. Családi és egyházi ünnepek (néhányról beszélgetni, amelyekhez kapcsolódóan van a tanulóknak véleményük). Régi fényképek, amelyek ezekhez az ünnepekhez kapcsolódnak, nagyszülők élményei. Dalok, versek hozzájuk kapcsolódóan. Sportjáték: Agy-vigy (méta) Nyelvforgató: Heit pin i … Táncos játék: Truma int a Peri… 1,2,3,4,5,6,7 wo ist…

5-8. évfolyam A tanulók: nyerjenek betekintést egy németek lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi németek által lakott területeket földrajzi adottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és miként kerültek a németek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi németek által lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni,

155

Pedagógiai Program

ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. Ismerjék meg a magyar nép és a német nyelvű országok legfontosabb tradícióit, ismerjék fel a hagyományok különbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat, kapjanak ösztönzést a német dal- és néptánc-kincs ápolására, a magyarországi német irodalom megismerésére. Tudjanak három – három dalt kívülről, valamint történeteket, ill. mondákat elmesélni, ismerjék fel a gyűjtött nyelvjárási szavak alapján, hogy a helyi nyelvjárás mely szavai térnek el feltűnően a köznyelvtől. Soroljanak fel a helyi nyelvjárásból (ha létezik ilyen) néhány lexikai és hangsajátosságot, ill. gyűjtsenek a magyar nyelvből átvett lexikai egységeket,. nyerjenek betekintést a magyarországi német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a ház berendezését. Legyenek alapvető ismereteik a település formájáról és a legfontosabb berendezési tárgyakról. Sorolják fel a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi németek „lakóhagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival, fedezzék fel és elevenítsék fel elődeik hagyományait, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, értsék meg a magyarországi németek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat sorolják fel, ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotását felsorolni, ill. ismerjenek műveket a magyarországi német irodalomból. 5. osztály Témakörök Az otthon és az iskola Lakás - berendezés

Tartalmak

Az iskola rövid története Mit és hogyan tanultak nagyszüleink? A tanulók családjának története – családi album, családfa készítése Házak régen és ma – összehasonlítás Gyerekszobák régen és ma? Jeles napok – vallási szokások Advent, Farsang, Pünkösd

Családi és egyházi ünnepek A naptári év ünnepei Munkák a ház körül Mezőgazdasági munkák az év során

A természet Népdalok Népzene Népi költészet

VETÉS, ARATÁS, SZÜRET A szülőhelyhez kötődő földrajzi nevek gyűjtésük, az elnevezések okai – a tanulók gyűjtőmunkáján alapulva. Magyarországi német népdalok megtanulása. A hazai németek népdalainak jellemző jegyei. Újévi köszöntő: Das Joa ist vergangen… Köszöntő Aprószentekkor: Friss und kszund… Farsangi vers: Heit ist der heilige Fasching Közmondások és szólások

6. osztály

156

Pedagógiai Program

Témakörök Néprajz Gyerekek az egész világon Munka, foglalkozás Egészséges életmód A betegségek gyógyítása Népszokások Étkezés, főzés Irodalom Népdal Népzene

Tartalmak A gyerekek élete régen és ma. Szabadidős lehetőségek, játékok régen és ma. Iskolalátogatás, tanulási lehetőségek régen és ma. Régi mesterségek: kender megmunkálása, szövés, fonás Eszközök A legfontosabb gyógynövények és felhasználásuk. Babonás gyógymódok, a velük kapcsolatos szokások: Úrnapi körmenet, a megszentelt virágok felhasználása. Mária mennybemenetele – „Weihbüschl”. Virágszentelés. Lakodalmi szokások Christkindl spiel megtanulása Régi ételreceptek gyűjtése, közkedvelt ételek, heti étrend. Régi konyhai eszközök és azok használata. Válogatás magyarországi német szerzők műveiből. Népmesék és népmondák. Népdalok tanulása. A népzenei hagyományok fontossága. A magyarországi német népdalok jellemzői.

7. osztály Témakörök Néprajz Tájházak, nemzetiségi települések Szokások Ruházat Zene Népköltészet

Tartalmak Egy parasztház megtekintése: alaprajz, építőanyagok, beosztás, berendezés. Látogatás a Falumúzeumban A környék (Ajkarendek, Kislőd, Úrkút, Városlőd) nemzetiségi hagyományai Nyelvjárási különbségek megfigyelése Május 1. májusfaállítás, búcsú. A lányok és asszonyok ünnepi viselete. Német népdalok és magyarországi német változataik. Magyarországi német „szórakoztató” zene különböző alkalmakkor. A régió (Veszprém megye) nemzetiségi emlékei: dalok, versek, táncos játékok

8. osztály Témakörök Néprajz Hétköznapok

Szabadidős tevékenység Nyelv

Tartalmak Hagyományos gyógymódok, -eszközök. Ünnepi étrend. Disznóölés. A magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarral. Életmód: generációk együtt lakása. A fonó és funkciója. „Rai” Szórakozási lehetőségek régen és ma. A helyi nyelvjárás és az irodalmi német közti legfontosabb különbségek (szavak, mondatalkotás). A magyarországi német nyelvjárások legfőbb csoportjai – legfőbb jellemzőik.

157

Pedagógiai Program

Irodalom, művészet Zene

Mondák, vidám történetek gyűjtése. Egy ún. „mondakönyv” összeállítása. Válogatás a magyarországi német szépirodalomból. Német népdalok és magyarországi német változataik. Neves magyarországi német származású zenészek.

II. Német kisebbség Magyarországi története  Az első német telepesek Gizella Astrik Szent Gunther – a bakonybéli apátság megalapítása  II. Géza Cipszerek és szászok betelepítése  II. András Az Andreanum  Telepítések a középkorban Telepesek a tatárjárás után Német városjog Magyarországon  Betelepítés a török uralom után Dunai sváb települések Mária Terézia és a telepesek 1752. Magyarpolányi betelepítés a telepesek jogai kapcsolatuk az itt élőkkel a falu egyesítése  Német nemzetiség a reformkorban, a szabadságharcban és utána  Az 1868 –as nemzetiségi törvény  Német nemzetiség az ipari forradalom idején  A 19. Században bevándorolt németség ipari-kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásai, pl. Sidol tisztítószer, Singer varrógép.  A monarchia iskolarendszere.  Új helyzet a trianoni békediktátum után Bleyer Jakab tevékenysége 1920 és 1933 között.  A német-magyar fegyverbarátság hatása a hazai németségre „Volksbund” alapítása, Franz Basch vezetésével. A népcsoport kettészakadása. Hűségmozgalom.  Deportálás, elűzés, kisemmizés (1945-48) Malenki robot a Szovjetunióban. A potsdami konferencia határozata a németek kitelepítéséről. A magyarországi németek elűzése. Minden magyarországi német vagyonának elkobzása. A tragikus események hatása napjainkra: Gyarmathy Lívia: Együttélés (1982) filmje.  A magyarországi németek 1949-89 között A Magyarországon maradt németek egyenjogúságának helyreállítása (1949). Az anyanyelvi oktatás, a sajtó és a rádió valamint a Német Szövetség megkezdi működését.  Az 1989-es politikai fordulat hatása a német kisebbségre 1993-as nemzetiségi törvény. 1994-es választások során megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatokat. 1998-as választások révén újabb helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnak. 158

Pedagógiai Program

Parlament megválasztja a kisebbségi népbiztost. A magyarországi németek szimbólumai: címer, zászló, himnusz. III. Németország, Ausztria, Svájc történelmének legfontosabb korszakai  Frank császárság  Német-római birodalom  Az osztrák állam kialakulása  Svájc kialakulása  Habsburg dinasztia  Porosz állam  Német egyesítés  Habsburg – Magyar Monarchia  Szerepük az I. és a II. világháborúban és utána  Német újraegyesítés  Együtt az Európai Unióban IV. Településföldrajz – német nyelvű országok földrajza A falu földrajzi elhelyezkedése, adottságai - jellegzetes felszíni formák -állat- és növényvilág Németország, Ausztria, Svájc földrajza V. Német nyelvű országok irodalma Mesék. Alkotók: Jakob és Wilhelm Grimm, Hans Christian Andersen, Wilhelm Hauff, Clemens Brentano Képes könyvek Alkotók:Heinrich Hoffmann: Struwelpeter Wilhelm Busch: Max und Moritz Gyermekirodalom Alkotók: Georg Bydlinski, Josef Guggenmos, Ellis Kant, Erich Kästner, James Krüss, Mira Lobe, Vera Ferra-Mikura, Christine Nöstlinger Klasszikusok: Alkotók: Johann Wolfgang Goethe, Friedrich Schiller, Heinrich Heine, Johann Friedrich Hölderlin, Bertold Brecht Nemzetiségi irodalom: Alkotók: Nikolas Lenau, Georg Fath, Valeria Koch, Erika Áts, Josef Michaelis VI: Vizuális kultúra  Jellegzetes épületek a községben, ezek építészeti stílusa: Kálvária, Szent László templom, Tájház Alkotók: M. Raub oltárkép festője B. Krause oltárkép festője Listner testvérek stációk faszobrai  Népi díszítőművészet faragott bútorok, berendezési tárgyak, szőttesek  Német nyelvű országok művészete: A művészettörténet anyagán belül a német alkotók és műveik kiemelten VII. Zene: 159

Pedagógiai Program

Alkotók és műveik: Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Robert Schumann, Richard Wagner, Johannes Brahms, Arnold Schönberg, Carl Orff A kisebbségi népismeret oktatásához ajánlott forrásművek, tankönyvek: Lesebuch 4 -8. oszt. Helyi gyűjtések: Ebele Ferenc: Magyarpolány rövid néprajza 1980 Baumgartner Zsoltné: Magyarpolány gyermekvilága 1988 Sprichwörter und Redewndungen in Magyarpolány 1995 Beszerdich Ildikó: A magyarpolányi általános iskola története Rainer Pál: Magyarpolány község története 1990 Beiträge zur Volskunde der Ungarndeutschen 1975 szerk.: Eperjessy Ernő Geschichte der deutschen Minderheit in Ungarn 1992 szerk.: Frank Gábor

160

Pedagógiai Program

VII. A tantárgyak tanterve, cél és követelményrendszere MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1–4. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. Fejlesztési követelmények Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól.

161

Pedagógiai Program A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási

162

Pedagógiai Program készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.

1. évfolyam Éves óraszám: 296 óra 8 óra/hét

Időkeret Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés

Belépő tevékenységformák A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel.

163

Pedagógiai Program

Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése.

A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával.

Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével.

A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás.

Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata.

Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban.

A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben.

Tánc és dráma

164

Pedagógiai Program Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal.

Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.

Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni.

2. évfolyam Éves óraszám: 296 óra 8 óra hét

Időkeret

Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat összekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése.

Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések. Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás.

Belépő tevékenységformák Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a

165

Pedagógiai Program

Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés.

mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. összekapcsolása.

Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat.

A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői.

Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek.

Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról kéthárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével. Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős

166

Pedagógiai Program felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.

A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben.

Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.


Időkeret Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A különféle mondatfajták és a mondatfonetikai eszközök kapcsolata. A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése.

Belépő tevékenységformák A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés bővülő mondatok elmondásakor, felolvasásakor. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szöveg-mondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásainak értékelésekor. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult 167

Pedagógiai Program

Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Prózai művek és versek a hazai (magyar, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.).

Olvasástechnika A pontos és folyamatos, értő olvasás. A fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás.

Írásbeli szövegek alkotása Az írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az időrend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Formai jellemzői.

Íráskép Gazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás alakulásának segítése. Az írás lendületének, tempójának

szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szöveg-alkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok felismerése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Szövegekkel, problémafelvetésekkel kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információkiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészülés folyamatolvasással. Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlődés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett. Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítő, alakítási,

168

Pedagógiai Program fokozása. Írásszokások megerősítése.

kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás eszközi használatával, a figyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével.

Tanulási képesség fejlesztése Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.

Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a –ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált

Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. A felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Adott ige mondatba, szövegbe helyezése változó igekötőkkel az igekötő jelentésmódosító szerepének elmélyítéséhez. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban. Alkalmazásuk stílusgyakorlatokban. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben. Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Ritmikus

mozgással

és

szöveggel

összekapcsolt

169

Pedagógiai Program koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.

gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése.

Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással. Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében.

4. évfolyam Éves óraszám: 259 7 óra/hét

Időkeret Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Vita

Belépő tevékenységformák Az élőbeszéd és a fölolvasás értelemszerű tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel, a szöveg jelentésének megfelelő tempó, hangerő és dallam alkalmazásának gyakorlása. Különféle beszédhelyzetekben alkalmazkodás a kommunikációs szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon

170

Pedagógiai Program értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással.. Narráció. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegéről emlékeztető jegyzetek készítése. Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetéből: népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás-és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás.

Olvasástechnika Mondat-és szövegfonetikai eszközök. A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal.

Írásbeli szövegek alkotása Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői.

Íráskép Eszközszintű egyéni írás. Írás sima lapon.

A tanulási képesség fejlesztése Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal.

Néhány adat gyűjtése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. Az ismétlés funkciójának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. Levelezőlap írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levelezőlap címzése. Az írásbeli munkák önellenőrzése és javítása a tanító irányításával. Olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerű elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése. A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló –

171

Pedagógiai Program Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése: az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a főnév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelő és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés.

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.

szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének megismerése kézikönyvekből. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése. A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A főnév ragos alakjának fölismerése szövegben, a -val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében. Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekről. Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások

172

Pedagógiai Program alapszintű elemző megbeszélése.

Memoriter Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve. A továbbhaladás feltételei Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.

MATEMATIKA 1–4. évfolyam

Célok és feladatok A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszában azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: az alapvető matematikai képességek kialakításával, a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, a pozitív attitűd alapozásával, az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre 173

Pedagógiai Program való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés fontosabb területei: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), válogató, osztályozó és rendszerező képesség, adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, lényegkiemelő képesség, absztraháló és konkretizáló képesség, összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, kreativitás, analógiák felismerése, követése, algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, logikai gondolkodás elemi szinten, tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését, valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.

174

Pedagógiai Program Fejlesztési követelmények A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám). Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban. A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni. Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében. Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint. Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben.

Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép). A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét.

175

Pedagógiai Program A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”. Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül, és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és az értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.

1. évfolyam Időkeret

Éves óraszám: 148 óra 4 óra/hét

Számtan, algebra

176

Pedagógiai Program

Fejlesztési feladatok

A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.

A gondolkodás fejlesztése a különbözőség és azonosság felismerésével.

Tulajdonságok megfogalmazása.

felismerése,

A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján.

A képzelet fejlesztése a valóság és a matematika kapcsolatának felfedezésével

Tananyag és tanulói tevékenységek Számfogalom a húszas számkörben Természetes számok 0–20-ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. Számok tulajdonságai: a számok jele; összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. Számok kapcsolatai: nagyságrend, számszomszéd. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése a számegyenesen. Műveletek értelmezése, műveletvégzés A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Háromtagú összeadások. Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. Számok bontása két szám összegére, pótlás. Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben. Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.

Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése.

A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete a húszas számkörben.

Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal.

177

Pedagógiai Program

Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.

Összefüggések a számok körében. Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése. Összefüggések szöveges feladatokban Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz.

Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban.

Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel.

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása.

Megismerő és tájékozódó képesség fejlesztése, konkretizálás, absztrahálás.

Tananyag és tanulói tevékenység Tárgysorozatok képzése; ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján. Számsorozat képzése növekvő, csökkenő sorrendben. Több szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz. A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) össze-keresése, párosítása egyszerű esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Tananyag és tanulói tevékenységek

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben.

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok

Testek, síkidomok

178

Pedagógiai Program A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; különböző érzékszervek együttműködése; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése.

Testek építése szabadon, majd modell alapján. Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Síkés térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások.

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.

Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett).

Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások.

Mérés A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján.

Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, rövidebb). Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. Az idő: hét, nap, óra.

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.

A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. Mérési tapasztalatok megfogalmazása.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal.

Tananyag és tanulói tevékenységek Események, ismétlődések játékos tevékenység során. ,,Biztos’’, ,,lehetséges, de nem biztos’’, ,,lehetetlen’’ érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi


179

Pedagógiai Program tevékenység formájában).

2. évfolyam


Időkeret

Számtan, algebra Tananyag és tanulói tevékenységek

Fejlesztési feladatok


Számfogalom a százas számkörben Tulajdonságok felismerése, megnevezése. Analógiás gondolkodás. A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban.

Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint. A természetes szám fogalma a százas számkörben. A szám, tulajdonsága.

Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez.

mint

halmazok

Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével.

Halmazok összehasonlítása, megés leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig.

Darabszám, mérőszám, sorszám. Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében. Kreativitás, önállóság fejlesztése.

Számok írása, olvasása 100-ig. Számok bontása egyesek összegére.

tízesek

és

Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan.

A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben.

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

Oszthatóság megfigyelése például 3-mal, 5-tel, 10-zel. Összefüggések megfogalmazása.

felismerése,

Számok kapcsolatai, nagyságának vizsgálata.

számok

A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése.

180

Pedagógiai Program

Műveletek értelmezése, műveletvégzés A tevékenységgel megjelenített művelet megértése, leolvasása. Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése. Értelmezés rajzról, jelekről. Összefüggések felismerése. Emlékezetfejlesztés. Analógiás gondolkodás. Szóbeli számolási képesség fejlesztése. Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással. Indoklások megfogalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében.

Műveletfogalom tevékenységgel: darabszám, megállapítása.

Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével.

Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben. Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3). Maradékos osztás maradék jelölése.

Számolási képesség fejlesztése algoritmusok segítségével, majd önálló problémamegoldással.

építése kirakások, mérőszám

kirakással,

Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége.

Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása.

Műveletek sorrendje.

A zárójel ismerete.

A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Háromtagú összegek kiszámítása. Összefüggések, kapcsolatok Megfigyelés. Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében. Tevékenységek kifejezése szóban. Igaz, hamis állítások

Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal. Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.

181

Pedagógiai Program megfogalmazása, megítélése.

az

igazság

Problémamegoldó képesség, kreativitás.

Nyitott mondatok változóval.

egy-két

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek alkalmazása. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással.

Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: – lejegyzés (ábrázolás), – műveletek kijelölése, – számolás, – ellenőrzés, – válasz megfogalmazása.

Nyitott mondat felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás visszaidézése.

lépéseinek

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Összefüggések, szabályosságok értelmezése. Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával. Periodikusság megértése. Kreatív gondolkodás.

Tananyag és tanulói tevékenységek Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése.

Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvő csökkenő sorozatok.

vagy

Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Többféle szabály keresése adott

182

Pedagógiai Program elemű sorozatokhoz. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése.


Tananyag és tanulói tevékenységek


Testek, síkidomok, tükrözés Megfigyelési képesség fejlesztése a rész és egész felismerésére. Tulajdonságok felismerése. Összehasonlítás. Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés. Alkotóképesség.

Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Kommunikáció, önállóság, véleményalkotás, önértékelés. Sík- és térbeli tájékozódás. Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással.

Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság felismerése, ítéletalkotás, vélemény megfogalmazása. Helyes eszközhasználat. Összefüggések felismerésének képessége.

Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben. Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata.

Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.

Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Sokszögek néhány tulajdonsága. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. Mérhető tulajdonságok, mérés Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése. Alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel.

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata.

Valószínűség, statisztika

183

Pedagógiai Program Fejlesztési feladatok A valószínűségi szemlélet alapozása. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, kommunikáció társakkal, felnőttel. Ábrázolási képesség. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.

Tananyag és tanulói tevékenység Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok). Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A ,,biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése. Az elképzelés és a valóság összevetése.


3. évfolyam Éves óraszám: 148 óra 4 óra/hét Időkeret Számtan, algebra Fejlesztési feladatok

Tananyag és tanulói tevékenység

Számfogalom számkörben Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás, konkretizálás képességének fejlesztése a periodikusság megfigyelésével. A gondolkodás és a nyelvi kifejezés kapcsolatának felfedezése, alkalmazása.


1000-es

Számfogalom bővítése. Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai.

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása.

Számok tulajdonságai, nagyságrendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke. Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse. Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alakjai. Műveletek értelmezése,

184

Pedagógiai Program műveletvégzés A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Műveletek értelmezésének képessége tárgyi megjelenítéssel és szóban. Matematikai modellek megértése. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Oksági kapcsolatok keresése.

Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal.

Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.

Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése számok körében. Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.

Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.

Műveleti sorrend.

A becslés fejlesztése.

Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása. A műveleti eljárások kiterjesztése az képességének írásbeli műveletek körére. Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása. Számolási eljárások: össze-adás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal szóban; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel. Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. Összefüggések, kapcsolatok

A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével.

Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon.

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.

Matematikai szövegértő és szóbeli Nyitott mondatok lejegyzése, kifejezőkészség fejlesztése. megoldása. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással.

185

Pedagógiai Program Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok A döntési képesség formálása. A becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése problémafelvetésekkel.

Tananyag és tanulói tevékenységek Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának felismerése, megfogalmazása Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése.

Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.

Grafikonok. Hozzárendelések, megkezdett párosítások folytatása.


Tananyag és tanulói tevékenységek Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk Kreatív gondolkodás Testek építése szabadon és adott fejlesztése. feltételek szerint. Testek másolása Térlátás fejlesztése az alakzatok modellről. különféle előállításával. Megfigyelés, tulajdonságok Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint. számbavétele. Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Testek építése modellről.

Síkidomok előállítása tevékenységgel.

(Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.) Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel. Tájékozódás térben.

vonalon,

síkban,

186

Pedagógiai Program A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma. A tulajdonságok összehasonlítása.

Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.

Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben. Mérhető tulajdonságok, mérés Tapasztalatgyűjtés. Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatok gyűjtésével.

Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.

Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, g. Az idő mérése (óra, perc, másodperc). Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. Mérés az többszöröseivel.

egységek

Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. Kifejezőkészség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Logikus gondolkodás fejlesztése.

Tananyag és tanulói tevékenység Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése. Két adat számtani közepének értelmezése. A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése. A biztos és véletlen megkülönböztetése. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások

A következő tanévi fejlesztés feltételei A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

187

Pedagógiai Program megfogalmazása.

4. évfolyam

Időkeret


Számtan, algebra Fejlesztési feladatok

Tananyag és tanulói tevékenységek Számfogalom 10 000-es számkörben Összefüggések megfogalmazása a A valóság és a matematika elemi matematika nyelvén. kapcsolatainak továbbépítése. Rendszerező, absztraháló képesség Számfogalom bővítése 10 000-ig, fejlesztése. számok írása, olvasása. Becslés, kételkedés, bizonyítás, Számok tulajdonságainak felismerése, elemzés, ellenőrzés a feladatok megnevezése. megoldásakor. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezése. Kapcsolatok keresése változó mennyiségek között. Római számok leolvasása, írása (I,V,X,C,D) a logikai felépítést tükröző egyszerű esetekben, pl.: IV,XII,XC

A következő tanévi fejlesztés feltételei Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása.

A számok nagysága, számok közelítő értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével.

Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.

A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai.

A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.

A törtszám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése.

188

Pedagógiai Program Műveletek értelmezése, műveletvégzés Biztonság a szóbeli műveletek A műveletek értelmezése végzésében kerek számok tevékenységgel, ábrával és szöveggel körében. Szóbeli műveletvégzés a tanult A becslés és kerekítés önálló számolási eljárásokkal. A alkalmazása. műveletfogalom kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. A szóbeli és Írásbeli műveletek Becslés, közelítő érték keresése. alkalmazásszintű felhasználása tulajdonságok Jártasság az egyszerű Műveleti kiterjesztése a tízezres számkörre. számológép használatában. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóbeli számolással kerek számok esetében. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.

A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A zárójel alkalmazása.

Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez. Összefüggések, kapcsolatok A problémamegoldó gon- A nyitott mondatok dolkodásban való gyakorlottság és igazsághalmazának megkeresése eredményesség fokozása: véges alaphalmazon; egyszerű – önállóság növelése a feladatok esetekben következtetéssel. szövegének értelmezésében, – megoldási algoritmusok A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás kialakítása és alkalmazása, – szöveges feladathoz többféle keresésére. megoldás keresése. Egyszerű állítások tagadása, Tanulási szokások tovább- nyitott mondat kiegészítése. fejlesztése: – kerekített értékekkel végzett Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell becslés, – az ellenőrzés többféle készítése. Többféle megoldási mód keresése. módjának ismerete, – megoldási terv készítése Szöveges feladatok feladatokhoz, tevékenységhez, rajzhoz – írásbeli válaszadás szöveges kapcsolódva. feladathoz. Szöveges feladatok megoldása. Értelmezés, adatok rendszerezése, modellkészítés választás),

Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása.

kigyűjtése, (keresés,

összefüggések elemzése, probléma megoldása,

a

válasz megfogalmazása, eredmény összevetése valósággal.

az a

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok

Tananyag és tevékenységek

tanulói


189

Pedagógiai Program Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában. Lényegkiemelő és általánosító képesség, következmények meglátására való képesség fejlesztése. Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. Az általánosításra való törekvés. A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás. Absztrakciós képesség alapozása.

Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása.

Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. Sorozatok képzési szabályának megállapítása. Többféle folytatás lehetősége. Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések. Grafikonok készítése, olvasása. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása).

A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.


Tananyag és tanulói tevékenységek Testek, síkidomok, transzformációk Konstrukciós képesség alakítása. Testek másolása modellről. Sík- és térgeometriai megfigyelések Testek építése adott feltételek elemzése, megfogalmazása a tanult matematikai szaknyelv szerint testekből, lapokból. segítségével. Testháló kiterítése, tervezése, A megkülönböztetés, tér- és összeállítása: téglatest, kocka. formalátás képességének fejlesztése a rész és egész Síkidomok előállítása viszonyának megértésével. párhuzamos és merőleges vonalpárok segítségével. Az A helymeghatározás képességének egybevágóság fogalmának fejlesztése. tapasztalati előkészítése: síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás például másolópapír segítségével.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése. Mérhető tulajdonságok, mérés Tapasztalatgyűjtés, Összehasonlítások, viszonyítások. tulajdonságok felismerése, A hosszúság, űrtartalom, tömeg és megkülönböztetése, idő mérése alkalmi és szabvány osztályokba sorolása, egységekkel. rendezése. Az érzékelés A mennyiségek szabvány pontosságának fejlesztése. mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban. A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés

Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán.

Számítások a kerület és terület megállapítására.

190

Pedagógiai Program kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése; számolás a kirakást felidéző módon.

Valószínűség, statiszika Fejlesztési feladatok Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Tananyag és tanulói tevékenység Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számtani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon.. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

INFORMATIKA

4. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel kell készítenünk az információs kor kihívásaira, arra, hogy felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Szinte nap mint nap halljuk, milyen fontos a 21. század információs társadalmában az ún. informatikai írásbeliség, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata. Az informatikai ismereteket, eszközöket, a kommunikációs kultúrát mindenki számára ingyenesen kell hozzáférhetővé tenni az oktatási rendszeren belül. 191

Pedagógiai Program

Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az információs és kommunikációs technika (IKT) alkalmazása – mindennapi életüket is befolyásolva – új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak IKT használatának köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést. Ebben a folyamatban az elkövetkező években – az EU-elvárásoknak is megfelelve – egyre fontosabb szerepet kapnak az IKT-alkalmazásra felkészült pedagógusok. Az informatikai műveltség megalapozásának gyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területként ajánlja az információs és kommunikációs kultúra elsajátítását, és eszközeinek-módszereinek a tanulási folyamat egészében történő felhasználását. Ahhoz ugyanis, hogy bármely iskola felkészíthesse diákjait a tudásalapú társadalomra, nem elég egy felső tagozatos, szűk óraszámú, „osztályozott” informatika tantárgy, hanem a tanulóknak – már kisdiák koruktól kezdve – meg kell szokniuk és ismerniük az IKT napi használatát: az egyes tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli felkészülésben vagy éppen szabadidős tevékenységekben. Az informatika tantárgy az informatikai műveltség alapjainak elsajátítására hivatott. A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Fontos, hogy a tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék az informatikai környezetet (a számítógépet), megismerve annak hatásait, előnyeit. A tantárgy további célja az informatikai tudás megszerzése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz.

Fejlesztési követelmények és ajánlások A tíz éven aluli gyermekek általában igen könnyen megbarátkoznak az informatikai újdonságokkal, semmiféle kommunikációs gátlás nincs bennük az IKT-eszközök használatával szemben. Feltétlenül építenünk kell a gyermeki kíváncsiságra, mégpedig a megismerés helyes irányba terelésével, a megfelelő pedagógiai környezet megteremtésével. Felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek ne valamilyen alkalmatlan számítógépes reflexjátékon keresztül ismerkedjenek meg az informatika világával, hanem hagyományos játékokkal éppúgy, mint didaktikai célú szoftverek és fejlesztő rendszerek segítségével. A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat. Törekedjünk az eszközök ergonómiai szempontból történő helyes megválasztására, elhelyezésére, a korcsoport testméreteinek figyelembe vételével. Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg a számítástechnikai szakkifejezésekkel, azok jelentésével – életkoruknak megfelelően értsék meg azokat. Ismerjék meg a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának helyes sorrendjét. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól. Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek kiszélesednek, új problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára.

192

Pedagógiai Program Fontos, hogy a tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, a több érzékszervre ható, de egyszerű kezelésű, „felhasználóbarát”, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek. Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. Az alkotásokat – lehetőség szerint – nyomtassuk ki, és közösen értékeljük. A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt. Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit. Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon. Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedi, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, ha nem a „zárt” informatika kabinetre korlátozódnak, hanem a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban „hasznosulnak”. A tantárgyköziség az informatika jellemzője. Amikor az életkornak megfelelő informatikai játékokat játszunk (pl. robotjáték), a gyermekek egy robot útvonalát ugrándozva követik, közben utasításokat ismételgetnek, vagy éppen énekelnek, majd a füzetbe számokkal-jelekkel (”titkosírással”) lejegyzetelik a mozgást, ugyanezt a számítógép képernyőjére is elővarázsolják, sőt egy rövid mesét is kitalálnak hozzá, feltehető a kérdés: milyen órán vesznek részt a tanulók? Matematika, ének, testnevelés, rajz, anyanyelv vagy technika órán? A játék során ugyanis algoritmust ismertek fel és hajtottak végre, ezt lejegyzetelték, adatokat kezeltek, „alkalmazói problémát oldottak meg”, fejlesztőrendszert használtak: miközben rajzoltak, tornáztak, mesét mondtak, titkos írást kódoltak. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat. Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is – a teremben, az udvaron. Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét. A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból. A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében. Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok – valamely más tanórán vagy a mindennapokban – hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit. Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét, tudjanak eligazodni tereiben, állományrészei között.

193

Pedagógiai Program Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetőek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különböző ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét. Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelő főbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia) Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez. Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségével is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Látogassuk meg az iskola honlapját is, ennek a tanulók számára is érdekes, fontos információit megtalálva. Ha a honlapnak nagyobb diákszerkesztői is vannak, az alsós tanulók ötleteikkel, kisebb számítógépes alkotásaik közzétételével segíthetik a honlapfejlesztők munkáját, valóban tapasztalván alkotómunkájuk hasznosulását, fontosságát. Az Internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól. A tantárgy tanítása során, a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága és domináljon gyakorlati szerepe. Ne egy elméleti, szakismeretek pontos megtanulására és „felmondására” törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedjük a tanulókat az IKT-eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. A produktumokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, a közösen legjobbnak ítélt alkotásokat feltétlenül hasznosítsuk (pl. faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció, honlap, stb.). Lássák meg a tanulók az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Lehetőség szerint tanulmányi kirándulás szervezésével tekintsenek meg egy olyan közeli munkahelyet, ahol az IKT érdekes, hasznos alkalmazásával találkoznak. Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Erősítsük a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg „kezdő” társaikkal, segítve azok első próbálkozásait. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük. A félévi vagy év végi eredmény szöveges értékelés is lehet, ha osztályzatot adunk, a tanulók teljes tanévben nyújtott tevékenységét, produktumait, ügyességét, kreativitását „díjazzuk”.

TÉMAKÖRÖK 1. Az informatikai eszközök használata

TARTALMAK

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

A számítógép terem rendje, a számítógép üzemeltetésének rendje, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei. A billentyűzet és az egér használata. A jelek és a számítógép kapcsolata.

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd” ismert programok segítségével. Egyszerű fejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel,

194

Pedagógiai Program a felhasználói felület kezelése, a jelek értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1 Dokumentumkészítés

2.2 Az adatok világa

3. Infotechnológia 3.1 Problémamegoldás

3.2 Algoritmusok

Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák, animációk elkészítése. A rajzos dokumentum nyomtatása.

A választott szövegszerkesztő és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel.

Adatok gyűjtése, értelmezése, csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Mindennapi adatok gyűjtése és lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal). Az adatok, csoportosítása, válogatása, rendezése. Az egész számok, szövegek és rajzos adatok megkülönböztetése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból. Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok megismerése.

Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok.

Információgyűjtés változatos módon és forrásokból. Az információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb. A pedagógus által felvetett egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, értelmezése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (számmal, betűvel, rajzzal…). Egyszerű algoritmusok

195

Pedagógiai Program megfogalmazása a számítógép számára, megfelelő fejlesztőrendszer használatával. Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése. 4. Infokommunikáció

Információszerzés az Internetről. Ismert honlap meglátogatása.

5. Médiainformatika

A hagyományos és elektronikus média lehetőségei, eszközei

6. Informatika és társadalom

Az informatika alkalmazása a mindennapi életben.

7. Könyvtári informatika

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák. Az állományban való keresés

Irányított keresés az Interneten. A böngészőprogram indítása, adott web-oldal megkeresése és megtekintése. Hosszabb oldal megtekintése gördítéssel. Ugrópont felismerése és használata. A felfedező keresés gyakorlása az életkornak megfelelő információforrásokban. Az iskola honlapjának meglátogatása Ismerkedés az elektronikus média lehetőségeivel. Oktatási célú multimédia programok használata. Játékos oktató programok használata. Elektronikus adattárak (könyv, lexikon, szótár…) megtekintése. Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek létrehozása és/vagy lejátszása informatikai eszközökkel. Az eszközhasználat kipróbálása (pl. videó, digitális fényképezőgép, kamera, DVD,…). Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről. Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból az informatikai eszközök szükségességéről, mindennapi alkalmazásairól. Látogatás egy közeli „informatizált” munkahelyen. Beszélgetés az informatikai eszközök túlzott használatának veszélyeiről. Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvető szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával. Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével.

196

Pedagógiai Program algoritmusa. Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata

A főbb állományrészek azonosítása, egyszerűbb tematikus keresés az életkornak megfelelő dokumentumok között. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. A főbb dokumentumtípusok A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és megkülönböztetése, felhasználása elektronikus ismerethordozók) különböző tantárgyi témák formai sajátosságai, használati feldolgozásában. jellemzői (a használathoz Azonos témákról szóló szükséges eszközök különböző információhordozók bemutatásával). A különböző keresése és a téma médiumok szerepe az megjelenítésének, sajátos ismeretszerzésben. feldolgozásának megfigyelése. A felhasznált dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése. Segédkönyvek: lexikon, szótár, Az alapvető segédkönyvek enciklopédia. Műfaji sajátosságaik, szerkezetének, tájékoztató szerkezeti jellemzőik, a apparátusának megismerése. tájékozódásban betöltött Tájékozódási feladatok szerepük. megoldása, (tények, adatok Segédkönyv nyomtatott és keresése az életkori elektronikus formában. sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek

197

Pedagógiai Program „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Fejlesztési követelmények Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg

198

Pedagógiai Program környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Tájékozódás az élő és élettelen természetről Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően. Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben. és térben A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására. Információhordozók az ismeretek szerzésében Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben. Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt. Emberismeret, önismeret, honismeret Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére

199

Pedagógiai Program is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről.

200

Pedagógiai Program

1. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)

Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.

Tájékozódás az élettelen természetről

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel.

A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői.

Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről.

Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.

Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei.

Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.

Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Tájékozódás az élő természetről Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés).

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. A tanuló közvetlen környezetében gyakran előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon.

201

Pedagógiai Program A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).

A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítése, ültetés, magvetés). Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása.

Állatmesék és a valóság.

A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban.

Az ember és egészsége Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). Tájékozódás térben és időben Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei.

A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei.

Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének megfigyelése különböző hatásokra.

Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte stb., a bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.

A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti, ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg.

202

Pedagógiai Program 2. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Témakörök, tartalmak


A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)

A dolgok érzékelhető tulajdonságainak Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. természetben, a háztartásban, a lakóhelyen – található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. Mérések, mértékegységek használata. Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, megkülönböztetése. perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) tanítói segítséggel. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban rajzban és írásban. Szóbeli vagy írásbeli kérdésre rövid írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett tanítói segítséggel. ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. Tájékozódás az élettelen természetről Érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.). Az anyagok tulajdonságai és a felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek.

A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik.

Tájékozódás az élő természetről A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az a mező, a vízpart) élővilágáról. egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, tartott állatok élete közötti különbség. mértékegységeinek használata. Az élőlények Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, összehasonlítása. pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl.

203

Pedagógiai Program növény, állat, fásszárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. Az ember és egészsége Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe Különböző mérések elvégzése saját testen. életünkben. Fogalomalkotás belső szerveinkről, szerepükről. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink.

Fogés testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében.

Tájékozódás térben és időben Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. épületek, helyek, a felszín formái). Az iskola környékének, nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz- és képgyűjtemények készítése. A település és környéke felszínének jellemző formái, A település jellemző természeti formáinak vizei. megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi történetek. A település utcái, házai egykor. A település hagyományok ápolása. lakóinak élete régen és most. A következő tanévi fejlesztés feltételei Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

204

Pedagógiai Program

3. évfolyam Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét Időkeret Témakörök, tartalmak



A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek Mérések, méréssorozatok végzése. felismerése. Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok).

Tájékozódás az élettelen természetről A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. Halmazállapot-változások a mindennapi életben.

Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak előállítása. változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás Oksági összefüggés keresése a halmazállapotmegfigyelése. Az olvadás és az oldódás megkülönböz- változás és egyes hétköznapi jelenségek között. tetése. Az anyagok változása, az ennek folyamán megVizsgálódás mágnesekkel. figyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. Tájékozódás az élő természetről A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti A növények változásának folyamatos megfigyelése. feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. 205

Pedagógiai Program

Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben.

Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.

Az ember és egészsége Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk Az életjelenségek változásainak megfigyelése, nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges összehasonlítása a társakéival. életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága.

A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat).

A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei.

Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása.

Tájékozódás térben és időben A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.

Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről.

Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. ismert terepről. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű A valóság térképi ábrázolása jelekkel. segítségével. A négy fő világtáj. Az iránytű. Országismeret Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel.

Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés.

A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.

206

Pedagógiai Program Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 4. évfolyam Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét Időkeret Témakörök, tartalmak



A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, segítséggel. Folyamatos megfigyelés. vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Méréssor megtervezése, végzése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a egyszerű képes határozók, térképe, álló és könyvtári tájékozódás eredményéről. mozgóképek) felhasználása a megismeréshez Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek tanítói segítséggel. megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége.

Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.

A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a Környezetünkből vett vízminták egyszerű környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). Különválogató hulladékgyűjtés. A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. A környezet szennyeződése veszélyhelyzetek felismerése, lehetőségének megismerése.

miatt kialakuló az önvédelem A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű

207

Pedagógiai Program

Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása).

összefüggések felismerése. Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása.

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése A különböző korú emberek szervezetének, tanítói segítséggel. életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felisme-rése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző

Tájaink képekben.

képek, leírások alapján. Egyszerű

Utazás megtervezése.

utazás

megtervezése

menetrend

segítségével.

Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei A lakóhely és környékének természeti és kulturális képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más határon túl. népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a

208

Pedagógiai Program szülöttei.

lakóhely múltjából. A következő tanévi fejlesztés feltételei

A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

ÉNEK-ZENE 1–4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és a közös kulturális élmény fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására, a hagyományok tovább örökítésére, alapozza a nemzeti azonosságtudatot. A zene megszerettetéséhez a zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a közös éneklés és zenehallgatás örömteli megélése, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része.

209

Pedagógiai Program Fejlesztési követelmények

Éneklés

Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a dalok élményből kiinduló, a szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése.

Improvizáció

A kreativitás és a fantázia fejlesztése az önkifejezés sajátos formáinak megtapasztalása, kipróbálása a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása.

Zeneértés

A zeneértő és-érző képesség fejlesztésének eredményeképpen a többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének felfedezése. A zenehallgatás élményének megtapasztalása.

Zenei hallás és kottaismeret

A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása a fejlesztő tevékenységrendszer fontos eleme. A zenei olvasás-írás alapjainak elsajátítása ebben az életkori szakaszban: a tanult dallami és ritmikai elemek felismerésére irányul betűkottáról és kottaképről; ismert dalok szolmizált olvasására és felismerésére kottaképről, kézjelről; valamint a megismert szolmizált hangok éneklésére dalokban, motívumokban, írására a tanult dó-helyekkel.

1. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Belépő tevékenységek Éneklés Dalos játékok mozgással egybekötött, csoportos előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése a tanító irányításával. Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása. Megfelelő tempóválasztás, tempótartás. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele. Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék, elemi ritmusértékek felhasználásával.

Tartalom Magyar népi mondókák. Népi gyermekjátékok. Kis hangterjedelmű magyar népdalok. Ünnepkörök dalai (Anyák napja, mikulás, karácsony). Művészi értékű, komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban).

Dallammodellként:

210

Pedagógiai Program Énekes párbeszéd – visszhangjáték (névéneklés). Zenehallgatás Különféle hangfajták megfigyelése. Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos), alapvető tempókülönbségek (gyors-lassú) összehasonlítása.

tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok, tanult dallami elemek. Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. Karakterdarabok.

1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése. Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése. Zenei hallás és kottaismeret Hangszínhallás fejlesztése: Emberi hangok hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női-férfi); Hangszerek hangjának felismerése(ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora).

Tempóval és dinamikával kapcsolatos megfigyelések zékelése. Tapasztalatok a motívum –és ütemsúlyról. A kettes ütem megfigyelése. Elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad), ütemvonal, záróvonal, megismerése. szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi) megismerése. Tájékozódás a vonalrendszerben, a tanult pentaton dallamelemek körében a hang, kézjel, betűkotta, hangjegy kapcsolatának megerősítése. Hangok lejegyzése a vonalrendszerben a tanító útmutatásai szerint Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel).

2. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Belépő tevékenységek Éneklés Népi gyermekjátékok, népszokások dramatizált előadása. Ritmusfelelgetős. Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban. Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban. Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről. Improvizáció Ritmusfelelgetős. Ritmusosztináto szerkesztése és előadása. Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára.

Tartalom

Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások. Magyar és rokon népek dalai. Ünnepkörök dalai (farsang, húsvét, iskolai ünnepek). Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva). Dallammodellként: magyar gyermekdalok, népzenei – műzenei énekes anyag, olvasógyakorlatok.

211

Pedagógiai Program Zenehallgatás Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyermekkar; zenekar; szóló hangszer, hegedű) Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése.

Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres). Magyar és rokon népek népzenei felvételei. Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban. Cselekményes zenék.

Zenei hallás és kottaírás etjel és az ismétlőjel megismerése. Egyszerű ritmusfelelgetős /osztinátó, ritmuskánon; ritmushangszerek használatával egybekötött ritmus gyakorlatok. ( ré- dó- lá) megismerése (kézjel, betűkotta, hangjegy). A tanult hangkészlet elhelyezése a vonalrendszerben, a pótvonal az ismétlőjel alkalmazása. Olvasógyakorlatok. Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel). Lá- és dó-pentaton, átmenő fá- és ti- hangkészletű dallamok. A zenehallgatás tapasztalataira épülő hallási megfigyelések.

A következő tanévi fejlesztés alapjai Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlékezetből. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében.

3. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Belépő tevékenységek Éneklés Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből. Népdalkánonok csoportos előadása. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása. Ritmushangszerekkel kísért éneklés. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére.

Tartalom

Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar

népdalok,

népszokások

dalanyagának

bővítése. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai; európai gyermekdalok. Újabb műdalok. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások).

212

Pedagógiai Program Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok). Improvizáció Játékok a dinamikával, tempóval. Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítés. Zenehallgatás Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása. Tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában.

Dallammodellként: Olvasógyakorlatok, Magyar népzene, nemzetiségek és etnikumok zenéje, műzene, más népek dalai. Eredeti népzenei felvételek (magyar, kisebbségi és nemzetiségi). Cselekményes zenék. Nőikari, férfikari művek. Műzenei szemelvények.

Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése. Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob). Zenei hallás és kottaismeret Egész értékű hang és szünetjele; önálló nyolcad és szünetjele megismerése. Tapasztalatok a négyes ütemről. Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. Kétszólamú ritmusgyakorlatok Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben. Dallammotívumok leírása tanítói segítségadással. Utószolmizálás. Daltanulás kézjelről és betűkottáról.

Olvasógyakorlatok. Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Életkornak megfelelő műdalok.

A következő tanévi fejlesztés alapjai Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zeneműrészletek - szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről. 4. évfolyam

Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét Időkeret Belépő tevékenységek

Tartalom

Éneklés Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei

213

Pedagógiai Program üzenet kifejezésére. Bicíniumok csoportos előadása. Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről. Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban (pl. variációk – szaporítás/ritkítás szerkesztése).

Újabb

magyar

népdalok (eltérő stílusrétegből),

nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok). A magyar Himnusz.

Improvizáció Variációs készség fejlesztése a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal. Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz.

Dallammodellként:

Zenehallgatás A vegyeskar szólamainak megfigyelése, megnevezése a zenehallgatási tapasztalatok megbeszélésekor. Hangszerismeret bővítése(klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése. Fokozatos erősítés, halkítás megfigyelése műzenei példákon, alkalmazása énekléskor.

Karművek (a tanult dalanyag énekkari feldolgozásaiból). Népdalfeldolgozások (giusto karakter) a szülőföld dalkincséből. Hangszeres karakterdarabok, műzenei szemelvények.

Zenei hallás és kottaismeret Pontozott fél értékű kotta és szünetjel, a 3-as ütem megismerése. Tapasztalatok a váltakozó ütemről. A tanult ritmusképletek felismerése, megnevezése, olvasása kottaképről és írásuk. A fá és a ti hangok megismerése, kézjelük, elhelyezésük a vonalrendszerben. Ismert hangkészletekben kottaolvasás a tanító irányításával. Dallamolvasás az ismert hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése. Az ismert hangszerek hangjának felismerése zenehallgatás közben, szerepük megfigyelése a zenei kifejezésben, a tapasztalatok közös megbeszélése.

tanult ritmikai, dallami elemek, olvasógyakorlatok, magyar népdalok és más dallamok, zenehallgatási szemelvények

Tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok. Zenehallgatási szemelvények.

A továbbhaladás feltételei Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel.

214

Pedagógiai Program VIZUÁLIS KULTÚRA 1–4. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását. Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti. A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzőtevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők. Fejlesztési követelmények Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között.

215

Pedagógiai Program A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen. Megismerő-, befogadó képességek Legyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit. A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon).

Kreativitás A vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg. Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is.

Önismeret, önértékelés, önszabályozás Az alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel. A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmakcímű tantervi egység foglalja magában. Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével: a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be; legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is; a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei; a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat.

216

Pedagógiai Program

1. évfolyam

Időkeret

Éves óraszám: 37 1 óra/hét

Belépő tevékenységek Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Alkotás Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Szemlélődés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Vizuális kommunikáció Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. Alkotás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. Technikák Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). 217

Pedagógiai Program Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Lásd a 2. évfolyam tananyagában.

2. évfolyam

Időkeret

Éves óraszám: 37 1 óra/hét

Belépő tevékenységek Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak a megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. Vizuális kommunikáció Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái, újságképek, reklámképek). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Tárgy- és környezetkultúra

218

Pedagógiai Program

Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. Technikák Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Fonás, nemezelés. – Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások 1–2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár–Késmárk; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű; Szőnyi István: Este; Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja; Pablo Picasso: Maia arcképe; Ferenczy Noémi: Noé bárkája–gobelinrészlet; Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék.

A következő tanévi fejlesztés alapjai A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.

3. évfolyam Éves óraszám: 37 1 óra/hét Időkeret Belépő tevékenységek Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat.

219

Pedagógiai Program TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása. Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. Vizuális kommunikáció Nyelv A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép). Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. Technikák Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak).

220

Pedagógiai Program Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella. A következő tanévi fejlesztés alapjai A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.

4. évfolyam Éves óraszám: 37 1 óra/hét Időkeret Belépő tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor).

221

Pedagógiai Program Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. Vizuális kommunikáció Nyelv A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben. Foltok és tömegek mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés). Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. Technikák Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk! Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház – Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó. A továbbhaladás feltételei A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan

222

Pedagógiai Program is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam Célok és feladatok A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai műveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti. A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztő célok dominálnak. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belőlük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. Tegye lehetővé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését. Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerű makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatát. 223

Pedagógiai Program Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerű házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidőtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélő és a természet szeretetére épülő magatartásformák és szokások kialakítását. Fejlesztési követelmények / Feladatok és tevékenységformák/ 1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei. Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. A közvetlen környezet birtokbavétele a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye. 2. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei. Problémafelismerés Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása. Tervezés A megoldáshoz vezető út kitalálása, megtervezése. Kommunikáció: a terv megjelenítése szóban, írásban, rajzban, anyagban. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A munka megszervezése és kivitelezése A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés). Egyszerű megoldás kiválasztása és megvalósítása. Alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése. A tevékenység és az eredmény értékelése Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemzőmunka folyamatában. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás. 3. Általános képességek és készségek fejlesztése Kognitív képességek és készségek: A szükségletek és lehetőségek felismerése, belátás (összefüggés - felismerés); problémafelismerés és megoldás (kreativitás), rendszerezés; tervezési képesség (térérzékelés, ábraolvasás); alkotóképesség; konstruáló képesség (modellalkotó képesség); tájékozódó, helyzetfelismerési képesség, kommunikatív képesség. Pszichomotoros képességek és készségek: Kivitelezés; kombinatív képesség; önellenőrzés, utánzás; kiválasztás; mozgáskoordináció; helyzetváltoztatás; helyzetfelismerés. Személyes képességek és készségek Az önismeret, az önfejlesztés, az önkiszolgálás, az önellátás képessége; önvédelmi képesség (baleset 0megelőzés, közlekedés); kitartás; céltudatosság; szervezés, kezdeményezés, akaraterő. Szociális képességek és készségek

224

Pedagógiai Program Felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat; segítőkészség; alkalmazkodás, együttműködés; kapcsolatteremtés.


Időkeret Belépő tevékenységformák Anyagok Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Az anyag felhasználása. Kézművesség Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között, az anyagok alakítása során. Például anyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; a fa tördelése, csiszolása, ragasztása; a papír tépése, sodrása, nyírása, hajtogatása; a fonal sodrása, csomózása, bojtolása. Kézműves szakmák jellemzőinek megfigyelése, például fazekas, kosárfonó.

Tartalmak A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok.

A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságai. Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű és balesetmentes használata. Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák.

Mérés Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, Körvonalrajz, alaprajz méretazonosság megállapítása, méretre alakítás. Építés Építés, alkotás minta, fénykép, látszati rajz vagy Építés síkban és térben. egyéni elképzelés alapján. Közlekedési ismeretek A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos értelmezése. tömegközlekedés. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Életvitel - háztartástan Házimunkák, munkamegosztás. Házimunkák megfigyelése, a munkamegosztás Az egészséges táplálkozás és öltözködés. jelentőségének és módjának felismerése a családban, rajzos napirend készítése. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása, és

225

Pedagógiai Program indoklása. Fogalmak Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyű, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerű, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerű, lapszerű, merev. Építés: építmény, építőelem, alaprajz, körvonalrajz, méret, magasság, mélység, szélesség, távolság, terv. Közlekedési ismeretek: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzőlámpa, zebra, tömegközlekedés. Életvitel, háztartástan: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés.


Időkeret Belépő tevékenységformák

Tartalmak

Ember és környezete Az évszakok és az időjárási elemeinek (pl. napsütés, Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A derült idő, eső, havazás, szél) felismerése és természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és tulajdonságaik bemutatása. A lakóhely szűkebb a lakótér. Az ember természetátalakító munkája. földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk A képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján. A fához kötődő mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). A papírgyártás folyamatának megismerése. Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, nemezelés alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása. Mérés A becslés és a méretmegadás Körvonalrajzok készítése.

Az anyagok vizsgálata, anyag-tulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat.

A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás szükségessége, gyakorlása. jellemzői, eljárásai.

226

Pedagógiai Program

Tervezés, építés A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az Építés térben egyéni elképzelés alapján egyensúly szerepe. építőelemekből. Makettek építése látszati rajzok alapján. Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megbeszélése, modellezése. A közlekedési eszközök használati szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. A tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása. Életvitel, háztartástan Az otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzőinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, lehetőségeinek gyűjtése, a teendők megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Az iskola közelében lévő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. (például: posta, fodrászat, bevásárló helyek).

A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. Az utazásról. Viteldíj. A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében.

A házimunkák fajtái. A házimunkák veszélyforrásai.

Az egészséges táplálkozás ismeretei. A takarékosság fontossága. Szolgáltatások.

Fogalmak Ember és környezete: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, hengerforma, kúpforma, fafaragó, faesztergályos, papírgyártás, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, nemezelés. Tervezés, építés: látszati rajz, vázlatrajz, méret, makett. Közlekedési ismeretek: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzőlámpa, jelzőtábla, sorompó, mozgólépcső. Életvitel, háztartástan: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban.

227

Pedagógiai Program


Időkeret Belépő tevékenységek

Tartalmak

Az ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai és eredetük Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek megismerése. hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes anyagok (fa és a természet kincsei), és Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. feldolgozott (átalakított) anyagok (papír, fonal, Formálhatóság és terhelhetőség. textil) vizsgálata, alakítása. A szerkezet, tulajdonság, Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajdonság és funkció összefüggéseinek felfedezése a a funkció összefüggése. A népművészet tárgyalakításban. Az előkészítő, alakító és kiegészítő hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, műveletek elvégzése. mintakövetéssel. Fához kötődő mesterségek. Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása. Fához kötődő mesterségek megismerése, például ács, asztalos. Építészet fejlődése. Tervezés, építés Népi építészet. Az építészet történeti fejlődésének tanulmányozása. Építés térben. Egyszerű épület makettek irányított és önálló A lakás szerkezete. tervezése, építése. A népi építészettel kapcsolatos Az emberi alkotással létrehozott belső terek tapasztalatok felhasználása tervező és építő esztétikája. feladatokban. Mérés centiméter pontossággal. Mérési eredmények. Mérés, műszaki ábrázolás A méretmegadás elemei. A mérési eredmények feljegyzése. Rajzolvasás. A méretek leolvasása a rajzokról. A rajz és a tárgy Alaprajz. megfeleltetése. Ismerkedés a méretmegadás elemeivel. Alaprajzkészítés. A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének Közlekedési ismeretek fontossága. Városi tömegközlekedés. Kerékpáros A közlekedési eszközök használatának szabályai, közlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság. ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A kerékpáros közlekedés gyakorlása.

228

Pedagógiai Program

Életvitel, háztartástan A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelőzési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben. A korszerű táplálkozás szabályainak értelmezése. A testápolás alapvető szabályainak alkalmazása helyzetgyakorlatokban Példák gyűjtése a. helyes idő-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának gyakorlása.

Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Testápolás. Egészséges táplálkozás. Lakóhelyi szolgáltatások.

A zsebpénz. Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás.

Fogalmak Ember és környezete: élőhely, élővilág, tárgyi környezet. Anyagok megmunkálása, felhasználása: formálhatóság, terhelhetőség, előkészítő műveletek, alakító műveletek, kiegészítő műveletek, rovásfaragás, ács, asztalos. Tervezés, építés: építőanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belső tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei. Közlekedési ismeretek: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök. Életvitel, háztartástan: háztartási eszközök, napirend, testápolás, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. 4. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1 óra/hét

Időkeret Belépő tevékenységek

Tartalmak

Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet Épített környezet, korszerű építmények: épületek, szempontokkal irányított megfigyelése. utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, A technikai érdekességek, természeti "találmányok" tornyok. megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény

229

Pedagógiai Program megfogalmazása a tapasztalatokról. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, műanyag) és alkalmazása feladathelyzetben. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés. A problémamegoldó döntések rövid indoklása.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben.

Tervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célszerűség, a forma, a funkció és a méret közötti összefüggések szerkezet, a tulajdonságok és a forma összhangja. megállapítása és felhasználása a tervezés során. A műveleti sor önálló megalkotása és végrehajtása. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. Alaprajz és nézet. A tárgy jellemzése alaprajz és vázlatrajz alapján. Nézeti ábrázolás, nézetrajz. Rajzolvasás gyakorlása. Épített környezet Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása.

Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre.

Közlekedési ismeretek A tömegközlekedési szabályok értelmezése, alkalmazása szituációs játékokban. A kerékpáros A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati légi közlekedés. jelek megismerése. Helyi és távolsági közlekedés. Szabálykövető magatartás gyakorlása élethelyzetekben. Életvitel, háztartástan Egyszerű háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idővel való gazdálkodás bemutatására. A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztő gyakorlatok. Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása. Szabadidős programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, gyűjtése. . A szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség, pályaudvarok hívása.

Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Öltözködési szabályok. Takarékosság A magatartás esztétikuma. Értékrend alakítása. A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások.

230

Pedagógiai Program Fogalmak Ember és környezete: épített környezet, korszerű építmények, technikai érdekességek. Anyagok megmunkálása, felhasználása: cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék. Tervezés, építés: cél, célszerűség, esztétikum, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia. Közlekedési ismeretek: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés. Életvitel, háztartástan: háztartási munka, tervszerűség, időbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidő, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok. A továbbhaladás feltételei Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása.

231

Pedagógiai Program

TESTNEVELÉS 1-4. évfolyam 1-2. évfolyam Éves óraszám: 111 óra 3 óra/hét Időkeret A tantárgy korosztályra lebontott céljai Egészség

Edzettség, teherbírás

Sport- és mozgáskultúrális tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

Elsődleges célok és feladatok Az iskolapadba kerülés, életmód, életritmus változására való átállás tudatos irányítása.

A testi és szellemi terheléshez való fokozatos szoktatás, az alkalmazkodás kiváltása a lelki és fizikai erőfeszítéshez.

A testnevelés tantárgyi keretei: szervezés, formák, higiénia, tartalmak, elszámoltathatóság megteremtése.

Az egész gyermek fejlesztése tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében, a külső és belső értékeléssel összhangban.

232

Pedagógiai Program

Konkretizált tantervi célok és feladatok A mozgékonyság megőrzése, fejlesztése, mindennapos testmozgás fenntartása, a testi fejlődés támogatása és összehangolása a családdal

Kondicionálás az ügyességi, koordinációs feladatok mennyiségének helyes kiválasztásával, a természetes fáradással járó nehézségek leküzdése

Az életkornak megfelelő terhelés, tevékenységek által a használható testkultúrális, pszichomotoros képesességek, készségek (kompetenciák) feltérképezése, alakítása, felzárkóztatása.

Az egyéni sajtosságokkal való szembenézés, az értékelési eljárásokkal párhuzamos nagyon egyszerű önértékelési eljárásokhoz való szoktatás. A tanár-diák kommunikációs szokások kialakítása.

233

Pedagógiai Program

A sportos életmód egy-két alapvető elvének (pl. reggeli gyakorlatok, hétvégi mozgásprogramok, TV nézés idejének maximálása) rögzítése, a prevenció fogalmának konkretizálása egyszerű példákkal. A természetben való testmozgás előnyei megértése alapfokon.

Az edzettség mérhetőségének alapfokú megismerése (egyszerű felmérések), a saját fejlődés követése, az arra való igény kialakítása. A lelki és fizikai gyengeségek megfogalmazása és segítő eljárásokkal, a család bekapcsolásával felzárkózási program készítése.

Alapvető mozgásformák tanulása motoros, kognitív és emocionális harmóniában. Elsősorban a pontos koordináció sokoldalú fejlesztése a fegyelem, önfegyelem jelenlétében, az erős biológiai mozgásszükségletet szem előtt tartva, a verbális és motoros összetevőket együtt alkalmazva.

A pozitív hozzáállás megteremtése, támogatása által az örömteli teljesítés, a szabálykövető versenyzés, közös siker átélése a tanítás-tanulás folyamatában.

A helyes testtartás tudatosítása, kialakítása.

A fizikai és szellemi terhelés egymást kiegészítő funkciója, az egyenlőtlenségek mérséklése, elfogadtatása az életkornak megfelelő egyszerű magyarázatokkal.

A fentiek értelmében a megfigyelés, (mozgás) érzékelés, utánzás funkciók által a lazaság, tágasság, izomérzékelés, (mozgás) ritmus, reakciógyorsaság és kiemelten a térérzékelés és téri tájékozódás fejlesztése tervezetten, az „oldalasság” feltérképezése.

Értékes személyiségtulajdonságok megerősítése, a mesehősök, híres emberek példái közvetítése által.

234

Pedagógiai Program

Képzési tartalom és metodika A lányok és fiúk terhelhetősége azonos, személyiségfejlődésük kezelhető együtt a specialitások szem előtt tartásával Módszertanilag javasolt, hogy a játékosság, a pozitív megerősítés, a jutalmazás, a dicséret és az önállóság engedése segítse a folyamatba való érzelmi bevonódást. A szükséges minimális frontális hatás mellett a csoportos és csapatban történő együttműködés, együttmozgás kialakítása Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak Ellenőrzési, értékelési Kimeneti követelmények (pszichomotoros, lehetőségek kognitív, emocionális ) Állandó megerősítést követően A tanult tanári terminológiához tartozó motoros (pl. öltözői pontszerző folyamat); válaszcselekvések ismerete, emlékezetben tartása és Alaki képzés a tanóra rendjének alapozásához: játékos és versengő feladatokkal előhívása az elvárásoknak megfelelően Sorakozás oszlopban, vonalban, jelentésadás, kommunikációs (pl. sorakozó, szőnyegcipelő az órakezdés sajátos elvárásainak, vagy tudatosan vagy szabályok ismertetése és gyakorlása; verseny); engedelmességből történő megfelelés; vigyázz és pihenj állás; kétsoros vonal, kettős oszlop kialakítása; önellenőrzési feladatokkal a kialakított verbális és non verbális kommunikációs testfordulatok helyben; vonal alakzatból oszlopalakzat kialakítása (karóra, rágógumi, igazodás stb.). formák betartása helyben fordulással; oszlop alakzat megindítása vezényszóra; rend az öltözőben, felszerelésben; járás kettős oszlopban; köralakítás (mellső és hátsó) kézfogással és tisztálkodás az óra után; kézfogás nélkül; az egyenletes térelosztás, helyezkedés játékai a célszerűen tájékozódás a tornatermi (udvar stb.) térben; térben; a tanult néhány önellenőrzési gyakorlat vonulások ütemtartással, dobbantással, zenére, énekkel; elvégzése felszólítás nélkül. játékok a térbeli formák (sor, oszlop, kör, lánc) változatos alkalmazásával; az órakezdés és az öltözőrend kialakítása; a gyakorlóhely rendjének kialakítása. AApontos Az Egyszerű 1–4 ütemű alapgimnasztika. pontosvégrehajtás, végrehajtás,a a Azismeret ismeretszintjén szintjénelsajátított elsajátítottterminológiai terminológiaifogalmak, fogalmak, terminológia tanári A fogalmak megismerése, a mozgáskép megértése és motoros terminológiamegértésének megértésének tanáriemlékeztetésre emlékeztetésrehelyes helyesválaszcselekvések.. válaszcselekvések. A ellenőrzése Abemutatott bemutatott, rögzítése; ellenőrzéseaafolyamatos folyamatos az egyre egyre bővülő bővülő terminológiai terminológiai fogalmak, fogalmak, munkában. szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; egyszerű 1-4 ütemű munkában szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos AAverbális kéziszer (labda, babzsák, gombolyag)-, társas-, bordásfal-, verbálisformák formákszámonkérése számonkérése cselekvésekké cselekvésekkéalakítása. alakítása. A tanári hibajavítás 235

Pedagógiai Program

padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációk a 4 ütemben; 1-2 ütemű tartásjavító, gerinc deformitást megelőző, korrigáló gyakorlatok; a térirányok felismerése változó testhelyzetekben, bekötött szemmel; utánzás azonos térirányban állásnál és szemben a tükrözés szabályai szerint.

Járások, futások

aamozgással Airányításának tanári hibajavítás irányításának követése. mozgássalpárhuzamosan. párhuzamosan követése. AAtéri téritájékozódás tájékozódászavarainak zavarainak kiszűrése. A tükrözés képessége. kiszűrése AAhelyes helyestesttartás testtartásbemutattatása bemutattatása egyénenként, egyénenként,lehetőleg lehetőlegtükörnél tükörnél (kép (képésésönkontroll). önkontroll) A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 1o-3o m-en

Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában is (menetelés, pipiskedés, dobogás, trappolás, osonás, lopakodás, masírozás stb.); rövid távú gyors futások (1o-3o m), futás saját tempóban (4oo-1ooo m) külső kényszer nélkül; saroktalpgördülés kihangsúlyozása; irányváltoztatások kis távolságon járás és futás közben kötetlenül, vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok; Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. Önértékelés a játékban A szerepek tisztázása; a játék szabályainak megismerése, alkalmazott motoros, megértése és alkalmazása játék közben; szocializációs feladatok. emocionális teljesítmény mentén. Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-2o mp-ig; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások a két lábat váltva használva az elrugaszkodáskor; áthajtások különféle módokon ugrókötéllel; szökdelő és ugró játékok; Dobások kis súlyú szerrel (maroklabda, rongylabda, teniszlabda stb.) célba dobások helyből, mozgásból, lengésből, különböző testhelyzetekből (pl. fejjel lefelé, bekötött szemmel) álló és mozgó célra; Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb

Áthajtások időre; koordinált szökdelési feladatsor diagnosztikus mérése.

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés

A szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár irányító, bírói szerepének elfogadása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság.

Célbadobó versenyek.

236

Pedagógiai Program

természetes mozgások. Kúszások, mászások, egyéb természetes (generális) mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással, különböző keménységű felületeken. Statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.); járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás kialakítása; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra lejtős felületen; gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel. A rúd-, kötélmászás technikája. 1-3 fogással mászások; függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon.

A labdakezelés alapjai Alapgyakorlatok (egy-két) kézzel., lábbal (fogás, megtartás, pörgetés, gurítás; görgetés, elkapás, dobás, labdavezetés); labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; célzás álló és mozgó tárgyra; testnevelési, népi és kreatív játékok labdával; labdakezelés szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban.

Versengések utánzó gyakorlatokkal.

A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása. Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.

A tornászos tartás, mint mogáskoordinációs specialitás megmutatása. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban.

Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során. Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés. A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés; nem versengő helyzetben.

A függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés.

Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása.

Biztonságos, többnyire automatizált labdakezelés.

Egyszerűsített labdás játékok csapatokban.

Elemi szintű labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok elemi szabályainak megértése.

237

Pedagógiai Program

A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával (kakasviadal, húzd el a párod stb.); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére. Egyszerű koreografált játékok Mozgás- és zenei ritmus összehangolása, ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással; gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat), képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg. Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjai. – a létesítményhelyzettől függően egy úszásnem választása (mell vagy hátúszás) előkészítő gyakorlatok szárazföldön (rávezető és célgyakorlatok); a vízhez szoktatás alapgyakorlatai (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés, szemnyitás a víz alatt, lebegés, versengések a fenti gyakorlatokkal, labdával, eszközökkel, egyéb játékok, pl. halacskázás; siklás hason, háton; siklás kar- és lábtempóval és azok összekötésével; siklás levegővétellel; úszási kísérletek. Higiéniai, egészségvédelmi ismeretek, feltárása, növelése.

Az öltözék, az egyéni felszerelés gondozása; tisztálkodás az óra után;

A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt Versenyek; a csoporttal, csapattal utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. való együttműködés . megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása. A motorikus emlékezet működése a koreografált Kétnegyedes ütemben egyszerű mozgássorok bemutatásakor, motívumok kitáncolása tapsra, a kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet zenére. kifejező alkalmazásával. Etűdök sorrendiségének ellenőrzése. A siklás távolsága, a víz alatt tartózkodás ideje, az úszási kísérlet hossza a mérhető sportági jellegnek megfelelően.

Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben.

Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése.

A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.

balesetvédelmi alapismeretek; edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, az időjárásnak megfelelő öltözködés; a Közlekedés akadálypályán. közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása.

238

Pedagógiai Program

A rendelkezésre álló időkeret elosztása: alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások, versenyek támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés egyéb képesség-, készségfejlesztés úszás (2. tanévben) az arányok szükséges átalakításával

5 15 20 15 20 15 10 100 %

3-4. évfolyam Éves óraszám: 111 óra 3 óra/hét Időkeret

Egészség

A tantárgy korosztályra lebontott céljai Edzettség, teherbírás Sport- és mozgáskultúrális tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

Elsődleges célok és feladatok A testkultúra oktatásának folyamata A harmonikus testi és szellemi

A begyakorolt keretek közt a

Az egész gyermek fejlesztése

239

Pedagógiai Program

magától érthetően épüljön be az életritmusba. A gerincoszlop tartó erejének megszilárdítása.

fejlődés, edzettség növelése a testmozgással járó testi és lelki terhekhez való alkalmazkodási folyamatok során, erőfeszítések által.

mindenféle mozgáskoordinációs képességek fejlesztése. A sportági mozgásrendszerek játékos előkészítése örömöt, szórakozást jelentő tanítási-tanulási folyamatban.

szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motívációjával, a külső és belső értékeléssel összhangban, a nemi azonosságtudat kezdődő megfogalmazása mellett.

240

Pedagógiai Program

Konkretizált tantervi célok és feladatok

241

Pedagógiai Program

A mozgékonyság fenntartása és az aktív élet rutinja mellett a szükséges testnevelés tantárgy szempontú szervezeti, higiéniai és formai elvárásoknak megfelelés szokás szintjére emelkedjen.

A prevenció fogalmának kiteljesítése, megértése, alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt. A szabad természetben végzett mozgásformák rekreációs előnyeinek rendszerezése tanári közreműködéssel.

A gerinctorna több mozgásformát tartalmazó gyakorlatainak rendszerbe foglalása, a növekedés során a deformitások, rendellenességek feltérképezése, a korrekció természetes elfogadása.

A fájdalom, a fáradtság, félelem személyes korlátok meghaladása, a saját határok leküzdése, a munkabírás, mint testkultúrális érték tisztelete.

A nemek tekintetében a terhelés adagolása még nem válik külön, de előfordulnak biológiai érésbeli jelentős különbségek. Továbbra is súlyozottan a mozgáskoordinációs képesség fejlesztése a cél.

Az edzettség követése, a saját fejlődés iránti elkötelezettségre való igény A növekvő kialakítása a visszatérő mozgásfegyelem mérésekkel. segítségével az izomérzékelés, a statikus és A lelki és fizikai dinamikus egyensúlyozás, a gyengeségek folyamatos jelre való gyors reagálás megfogalmazása, változó szituációkban, felzárkózási programok ritmus érzékelés és aktuális használata ön- és visszaadása, a térben a saját családi kontroll mellett. és idegen testmozgás viszonyainak érzékelése, A szellemi teljesítményre ható edzés ciklikus és aciklikus hatása pozitív vonatkozásainak rendszerezése egyszerű tudományos mozgások, a labdás ismeretterjesztő magyarázatokkal, ügyesség fejlesztése. személyes példák bemutatásával. A lazaság, tágasság

Az egyéni fejlődési és nemi sajátosságokkal való szembenézés, az önértékelési eljárásokban való jártasság megszerzése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak bemutatása.

A pozitív hozzáállást mutassanak (főleg a fiúk) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében. A testkulturális ideál tulajdonságainak rendszerezése: Milyen az 242 olimpiai bajnok?

Pedagógiai Program

Képzési tartalom és metodika A szocializációs folyamatokban, nevelésben a nemek elkülönülése megindul, ezt szem előtt tartva a tananyag lehet azonos, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség Módszertanilag javasolt a tanári nyugalom, az erős személyes kapcsolódás. A pozitív megerősítés, dicséretek mellett az önkontroll, önértékelés, önfegyelem vegye át a gyakori jutalmazás helyét. A csoportok spontán alakulhatnak, az extrém megnyilvánulásokat kezelni kell szelíd türelemmel. A szabályok betartásában egyéni elszámoltathatóság legyen, a siker lehet egyéni és közös is. A többlet munka elvégzése csak a jutalom fogalmához kapcsolódjon. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak Ellenőrzési, értékelési Kimeneti követelmények (pszichomotoros, lehetőségek kognitív, emocionális ) Állandó megerősítést követően A tanult tanári terminológiához tartozó motoros Alaki képzés a gyorsaság elérése válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelően; Az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus gyakorlása csoportos játékos és versengő az órakezdés rendjének tudatos, önkontroll (soralakítás, igazodás, köszönés, jelentésadás, balesetmentesítés – feladatokkal a tiszta formák dicsérete; szabályozta megfelelés; rágógumi, karóra, ékszerek, cipőfűző stb.); alaki mozgássorok önellenőrzési feladatok a kialakított verbális (a helyes nyelv használatot automatizálása; elvégzésének verbális és non megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák testfordulatok helyben; kétsoros vonal, kettes oszlop; vonalból verbális bemutatása (verses betartása; oszlopba alakulás; menet megindítása megállítása egyes és kettes forma, gesztusok felerősítése stb.) balesetmentesen, másokra való tekintettel célszerűen oszlopban; járás helyben és átmenet járásba és vissza; vonalból, közlekedés a tornatermi (udvar stb.) térben. oszlopból köralakítás; nyitódás, zárkózás, távköz; játékok a kialakult készségek alkalmazásával. A diák által értelmezett és használt terminológia A verbális formák számonkérése a Egyszerű alapformájú 1–8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb jelentős bővülése, mozgásos cselekvések végzése, mozgással párhuzamosan. gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok szervezése esetén önálló használ. gyakoroltatása talajon és szereken is.

A fogalmak bővítése, a mozgáskép megértése és motoros

A helyes testtartással végzett mozgássor bemutattatása

A tanári, önálló és társ által közvetített hibajavítás

243

Pedagógiai Program

rögzítése; 1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; helyes, kontrollált testrész- és testtartással rövid sorokká alakítva, törekedve a folyamatos ütemtartásra; egyszerű 1-8 ütemű kéziszer társas-, bordásfal-, padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációkkal a 8 ütemben; 1-4 ütemű tartásjavító, gerinc deformitást megelőző, korrigáló gyakorlatok; a helyes testrész-, testtartás alkalmazása a gyakorlatokban, esetenként tükörnél (kép és önkontroll) tükrözések bonyolultabb térirányokkal; a verbális formák gyakorlása páros gyakorlatoknál, egymás tanítása egy-két elemi helyzetet, mozgást megfogalmazva. Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok.. A még erős utánzási motiváltság segítségével pozitív hangulatú, játékos izolált izomzati erősítés a célnak megfelelően

egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép irányításának követése. és önkontroll).

A változatos térirányokban való tükrözés képessége.

„Kis gerinctorna” 3-4 gyakorlat összeállításával, szülőkkel együtt is gyakorolva (cicahát, gyíkhelyzet, macskatalp stb.)

A tartási rendellenességek prevenciós megközelítése otthoni gyakorlatokkal, saját (családi) felelősséggel is

244

Pedagógiai Program

Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. Járások változó ritmusban és ritmustartással, változó távokon és irányokkal; hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel ; szituációs formában („mintha” mozgások); rövid távú gyors futások (1o-4o m), saját tempóban 6o m-en; gyors futások irányváltoztatással-, térformák alakításával, követésével 1o-8o men; vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok;

A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel , objektív eredmény rögzítése 1o-3o m-en.

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál;

Szabályok verbális elszámoltatása; önértékelés a mások értékelésének túlsúlya helyett a játékban alkalmazott motoros, emocionális teljesítmény mentén.

Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a versengésben a játékszerep feltétel nélküli szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár és esetenként a társak irányító, bírói szerepének elfogadása.

Áthajtások időre; önálló kombináció bemutatása, otthoni gyakorlási lehetőség (házi feladat) után; koordinált szökdelési feladatsor egyéni variációkkal diagnosztikus mérése.

A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka , más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság, siker az egyéni variálás során.

a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés.

Hosszú távú futások saját tempóban. Futás saját tempóban (2-3ooo m lányok, 4-5ooom fiúk);

Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal A szabályok megértése, a kérdezés kultúrájának kialakítása, a szabályok etikai vonatkozásai (előnyszerzés, becsületesség, a kudarc elviselése stb.), önkontrollra kondicionálás

Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-3o mp-ig saját beosztással;; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások megkülönböztetése az erőközlés irányát tudatosan irányítva; mindkét a két láb váltott használata az elrugaszkodáskor; áthajtási technikák különféle módokon ugrókötéllel (előre, hátra,

Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.

245

Pedagógiai Program

keresztezve, hosszú kötél alatt szövegmondással csoportosan, párban, egyénileg); szökdelő és ugró játékok filcen, szivacsba. Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése).

A dobásformák fogalmi és mozgásos azonosságának ellenőrzése.

Gyorserejű célbadobások kis súlyú szerrel távolságba függőlegesen és vízszintesen, dobások két kézzel kis súlyú szerrel, vetések, hajítások helyből, kilépésből, 2-3 lépéses koordinált lendületszerzéssel; dobásformák mozdulatai különböző Célbadobó versenyek. testhelyzetekből, bekötött szemmel.

Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők Versenyek, az eredményhirdetés növelése. szokásainak, formáinak

megkövetelése.

A futások, ugrások, szökdelések, dobások alkalmazása egyéni, sor és váltóversenyekben, testnevelési játékokban Kidobó-, fogyasztó-, döngető-, bombázó-, halászó-, fogó-, szituációs Versengések utánzó játékok.

A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenése.

A pillanatnyi koncentráció alkalmazása.

A mozdulatok tiszta formáinak alkalmazása a játékokban, versengésekben.

gyakorlatokkal.

Támasz-, függés és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Kúszások, mászások, egyéb természetes mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.); helyváltoztatás vízszintes és rézsútos, különböző keménységű felületeken, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással; statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.) tornászos tartással; járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített

A gyorsaság, fürgeség dicsérete.

A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása.

A körülményeknek, szituációnak legjobban megfelelő mozgásos cselekvéstípus alkalmazása.

Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban

246

Pedagógiai Program

körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás mellett (lányoknál a legelőnyösebb életkor); gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra-oldalra lejtős felületen.

Torna sportági alaptechnikák

Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.

Bemutatások társak előtt, alaptechnikák értékelése differenciált ütemben.

Az 1–2. évfolyamon felsoroltak; bakugrás társon át; tarkóállás és zsugor fejállás 2 mp-ig és lábmozgásokkal; kézállási és kézenátfordulás oldalt kísérletek; előbbi bordásfalnál önállóan és társ segítségével; az előre és hátra bukfenceknél a kézés lábtámasz közötti távolság növelése; mellső mérlegállás; bátorzgrás; függőleges repülés zsámolyról és 2-3 részes Akadálypályán időre, helyezésre, szekrényről; fordulatok; 2-3 részes szekrényre felugrás pontos kivitelre kiterjedő kéztámaszon át. ellenőrzés. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel. Rúd-, kötélmászás fokozódó gyorsasággal; mászóversenyek. A mérhető, megtett út, 2-5 fogással fokozódó gyorsasággal, mászások; versenyek, önmagához mért fejlődés; függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, esetenként már versengő függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. helyzetben.

A tanult tananyag elsajátításában fejlődés felmutatása, a gyakorlás és siker összefüggései tapasztalásán át. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban. Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során.

A technikákban, a gyorsaságban és a függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés.

247

Pedagógiai Program

Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása. Nehezített labdakezelési gyakorlatok (egy-két) kézzel., labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; a mozgás sebességviszonyainak variálása; a kiszámíthatatlanság, állandóan változó helyzet megteremtése által a helyzetfelismerés alkalmainak növelése; labdakezelés osztott figyelemmel pl. szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban, a látás korlátozásával; különböző sebességgel repülő, guruló, pattogó különböző fajtájú labdák elfogása, kezelése. Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba. Bonyolultabb testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban; a küzdősportágak elemi sportági alaptechnikái, (természetes mozgások); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére; Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb.) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával; sportágat előkészítő játékok tanulása

Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag kreatív

Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása. A rontások okainak önértékelésre alapuló megfogalmazása.

Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása; egyszerűsített labdás játékok csapatokban.

Biztonságos, automatizált labdakezelés.

A bővülő labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok szabályainak automatikus alkalmazása.

A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. . A bővülő technikai és labdatechnikai készlet célszerű, gyors alkalmazása a sportági jellegű feladatokban,labdajátékokban.

Megerősítés. Négynegyedes, háromnegyedes ritmusban bonyolultabb

A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor.

248

Pedagógiai Program

játékokba, gyermektáncokba Mozgás és zenei ritmus összehangolása, négynegyedes és háromnegyedes ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása Gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat) , képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg; a táncstílus követése.

motívumok kitáncolása tapsra, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt.

A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus ,stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”.

Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás.

Az úszás technikája, két biztonságot nyújtó úszásnem Szabad és kötött technikájú megtanulása. (létesítményhelyzettől függően) mell-, hát-, vagy úszások távolságának mérése. gyorsúszás Előkészítő gyakorlatok szárazföldön (rávezető és célgyakorlatok); a vízhez szoktatás alapgyakorlatai (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés, szemnyitás a víz alatt, lebegés, versengések a fenti A bátorság dicsérete. gyakorlatokkal, labdával, eszközökkel, egyéb játékok pl. halacskázás; siklás hason, háton; siklás kar- és lábtempóval és azok összekötésével; siklás levegővétellel; úszási kísérletek;

Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben.

Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, Kisebb versenyek formájában a atlétikai jellegű technikai elemek). sportági jellegnek megfelelően.

A tehetséggondozás elvárásainak megfelelés;

A tanár képzettsége és a helyi adottságok függvényében az életkori adottságok, lehetőségek szigorú szem előtt tartásával a helyi tantervben megjelenítve (kerülve a túl korai specializációt, lelki és testi deformitásokat).

Higiéniai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra 1-2. évben tanultak további következetes gyakorlása; balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban;

az élsport iránti affinitás megerősödése, támogatása; a saját tehetség iránti felelősség tisztázása.

Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése.

A tisztaság, a fittség külső és fizikai megjelenése elfogadása értékeiként.

Közlekedés akadálypályán.

A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel 249

Pedagógiai Program a helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb.; az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása.

nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.

A rendelkezésre álló időkeret elosztása: alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés sportági technikák és taktikák egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok

3 15 15 12 10 2o 25

1oo%

250

Pedagógiai Program

FELSŐ TAGOZAT

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok. az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a belépő tevékenységformákban és a témakörökben - egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas

251

Pedagógiai Program

alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg-. és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés

252

Pedagógiai Program

alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. 5. évfolyam

Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

Szövegértés Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel.

253

Pedagógiai Program

A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.

Szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyzetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletező - egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

Tanulási képesség Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédbe, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben.

254

Pedagógiai Program

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó különböző korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód. A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Népdalok, mesék Petőfi Sándor: János vitéz Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben A beszélt nyelv

Az írott nyelv

A szavak jelentése és szerkezete

255

Pedagógiai Program

Könyv- és könyvtárhasználat

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén)

Szerzők és művek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

A továbbhaladás feltételei A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. 256

Pedagógiai Program

Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

257

Pedagógiai Program

6. évfolyam

Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.

Szövegértés Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.

Szövegalkotás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése - különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.

Tanulási képesség A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, 258

Pedagógiai Program

kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).

A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások , állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Páros és kisközösségi kommunikáció

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői. Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei.

Monda, rege, ballada Arany János: Toldi

259

Pedagógiai Program

Hősök a történetmondás műfajában Képek és formák a költészetben Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei A szavak jelentése és szerkezete


Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból. (legalább négyöt a XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei.

Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:. kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;. sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék; . Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:. műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái;.

Szerzők és művek Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: LúdasMatyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.

260

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

7. évfolyam Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás).

Szövegértés Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. 261

Pedagógiai Program

A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben.

Szövegalkotás Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában.

Tanulási képesség Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.

262

Pedagógiai Program

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése.

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magán- és közéleti kommunikáció

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel)

Az egyszerű mondat A szóalkotási módok

Helyesírási ismeretek

Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult 263

Pedagógiai Program


idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

Fogalmak Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alanyállítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. Irodalom TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Ritmus, kép, kifejezésmód - líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma)

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés - anekdota A regény változatai

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői. Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

Egy drámai mű feldolgozása Irodalom és kulturális élet a reformkorban Tánc és dráma

Memoriter Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt- húsz soros próza és drámarészlet.

264

Pedagógiai Program

Fogalmak anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb:. Szerzők és művek Arany János: Szondi két apródja és még egy műve;; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez;; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű. A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése,. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

265

Pedagógiai Program

8. évfolyam

Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben - a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal például szituációs vagy szerepjátékban.

Szövegértés A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával.

Szövegalkotás Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.

Tanulási képesség Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése.

266

Pedagógiai Program

A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése.

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között - más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával.

267

Pedagógiai Program Magyar nyelv

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A tömegkommunikáció

Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

Az összetett mondat

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat Fogalmak

Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet.

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

268

Pedagógiai Program

Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai

Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.

Az irodalom nagy témáiból

Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.)

A Nyugat első nemzedékének irodalmából A dráma világa Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók Tánc és dráma

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól,. Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 1520 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum. Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers,; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

269

Pedagógiai Program

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

270

Pedagógiai Program

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5–8. évfolyam Célok és feladatok A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy

271

Pedagógiai Program

szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egyegy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. 5. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. A tanári elbeszélés megjegyzése. Képi és szöveges információk együttes kezelése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek Történelmi személyiségek jellemzése. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben Történelmi események időrendbe állítása. Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e, Kr.u, illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben

272

Pedagógiai Program

A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. TÉMAKÖRÖK Élet az őskorban

TARTALMAK Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet. Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, , , mágia (varázslat), Évszám: nagyon régen, régen Az ókori Kelet világa A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása. Mítoszok és mondák az ókori keletről. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Évszám: kb 5000 éve Ószövetségi történetek A Biblia Bibliai tájak. Ószövetségi történetek Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Jeruzsálem Az ókori görögök Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai életéből játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszám:

273

Pedagógiai Program

kb. 2500 éve Róma Mondák Róma alapításáról,a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve A kereszténység Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény születése időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József, Helynév: Betlehem Évszám: 476 A magyar történelem A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpátkezdetei medencéig. A honfoglalás. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszám: 895 Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező életmódtörténet feldolgozni:. Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. Az ókori évszázadai

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget

274

Pedagógiai Program

tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. 6. évfolyam Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése egy adott témáról. Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület,) gyűjtése, értelmezése. A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. Vázlat készítése tanári segítséggel. A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.

Kifejezőképességek A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

Tájékozódás időben A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események időrendbe állítása. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.

275

Pedagógiai Program

Tájékozódás térben A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. TÉMAKÖRÖK Képek a középkori Európa életéből

TARTALMAK Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, , polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Évszám: 800 Magyarország az Letelepedés – kalandozó hadjáratok.Géza és I. István.István király udvarában. Árpádok idején László és Könyves KálmánA tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I.László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám: 1000, 1241–1242, 1301 Virágzó Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. középkor Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Bárók, nemesek, Magyarországon jobbágyok. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541 Az újkor Felfedezők és hódítók Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és kezdetén Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. Ablak Európára – I. Péter. Az Európán kívüli világ. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament 276

Pedagógiai Program

Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517 Magyarország az Török világ Magyarországon. A várháborúk hősei. Életképek a királyi újkor kezdetén Magyarországról. Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekről. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul Évszám: 1552, 1686, 1703–1711 Mindennapi A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:. élet, Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből. Pestis, himlő, koleraéletmódtörténet járványok a középkortól napjainkig. . A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása.

Kifejezőképességek

277

Pedagógiai Program

Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. Vázlat készítése csoportmunkában. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.

Tájékozódás időben

Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.

Tájékozódás térben

A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A polgári Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és átalakulás kora események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815 Képek a XVIII. Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A francia századi forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Magyarországról Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József Évszám: 1740–1780 A polgárosodás Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. kezdetei Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. 1848. március 15-e. Magyarországon Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése.Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom:

278

Pedagógiai Program

országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6. Nemzetállamok Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok Az állam új feladatai: kora oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861–1865, 1871 A dualizmus Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai kora életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest Évszám: 1867, 1867–1916 Az első A háború okai, céljai és jellege Forradalom, Oroszországban. Győztesek és világháború vesztesek. Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Lenin Évszám: 1914–1918, 1917 Mindennapi A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: élet, Oktatás a dualista Magyarországon. Mágnások, polgárok, parasztok, életmódtörténet cselédek, társadalom és életmód A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi

279

Pedagógiai Program

tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból. Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.

Kifejezőképességek

Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.

Tájékozódás időben

Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.

Tájékozódás térben A tanult időszak összehasonlításával.

időbeli

TÉMAKÖRÖK A világ a 20-as és 30-as években

és

térbeli

változásainak

felismerése

történelmi

térképek

TARTALMAK Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé.

280

Pedagógiai Program

Magyarország a két világháború között

A második világháború

A globalizálódó világ

Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt Helynév: Szovjetunió Évszám: 1929–1933, 1938 Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920 Európai háborúból világháború. A totális háború. Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: Churchill, Teleki Pál Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: 1939, 1941, 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik

281

Pedagógiai Program

Magyarország története napjainkig

Állampolgári ismeretek:

Mindennapi élet, életmódtörténet

világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosikorszak.1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945, 1948, 1956. október 23., 1989–1990. Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Családom története a XX. században. Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon.

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

282

Pedagógiai Program

MATEMATIKA 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani - és alkalmazni is tudni kell - a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása.

283

Pedagógiai Program

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, INTERNET, stb.) információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához.

Fejlesztési követelmények A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását.

Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése. Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk. Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet. A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit („és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor ill. cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba.

Gyakorlottság a matematikai problémák jártasság a logikus gondolkodásban

megoldásában,

Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével,

284

Pedagógiai Program

elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát.

Az elsajátított megismerési műveletek alkalmazása

módszerek

és

gondolkodási

A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához. A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet. A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.

Helyes tanulási szokások fejlesztése A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk.

285

Pedagógiai Program

A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan.

286

Pedagógiai Program

5. évfolyam Gondolkodási módszerek FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Az elsajátítás képességének fejlesztése.

A matematika tanulási módszereinek megismerése.

Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban.

Könyvtárhasználat.

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak.

Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem sorba rendezése.

Számtan, algebra FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.

Tartalom

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Negatív szám értelmezése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.

287

Pedagógiai Program

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával. Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben. Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése. Becslési készség fejlesztése. Következtetési képesség fejlesztése. Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.

Törtek kétféle értelmezése. Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték. Tízes alapú számrendszer. Kettes alapú számrendszer. Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen: - természetes számok körében: osztók, többszörösök ; - összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében; - szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban); - szorzás, osztás 10-zel, 100zal, 1000-rel. Műveleti sorrend. Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések (pl.: szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok.

A tízes számrendszer biztos ismerete.

Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése.

Számegyenes, számintervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata –abban hiányzó

Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése.

288

Pedagógiai Program

Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. A függvényszemlélet előkészítése. Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása. Több megoldás keresése.

elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján -, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával illetve néhány elemével.

Geometria, mérés FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Térszemlélet fejlesztése, testek készítése. Halmazszemlélet fejlesztése. Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése.

Testek építése, tulajdonságaik.

Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel.

A szögmérő helyes használata. Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában.

Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges A szög fogalma, mérése, szögfajták. Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel.


Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.

Felezőmerőleges szemléletes fogalma.

Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület 289

Pedagógiai Program

Számolási készség fejlesztése. Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése.

Számításos feladatok. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg.

szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM


A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése.

Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. Átlagszámítás néhány adat esetén.


A számolási készség fejlesztése.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyam Gondolkodási módszerek FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése.

A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak.

290

Pedagógiai Program

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása. Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása. Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Lehetőségek rendszerezett felsorolása.

olyan). A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel.

Számtan, algebra FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is.

A racionális számok. A számok reciprokának fogalma. Műveletek racionális számkörben: - szorzás, osztás törttel, tizedestörttel; - alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Becslés a törtek körében is. 10 egész kitevőjű hatványai és használatuk átváltásoknál. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Egyenes fordított arányosság. A százalék fogalma, alap,

A becslési készség fejlesztése. A bizonyítási igény felkeltése. Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.

2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági 291

Pedagógiai Program

feladatokban és a természettudományos tárgyakban. A következtetési képesség fejlesztése.

Ellenőrzési igény kialakítása.

százalékláb, százalékérték Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel.

feladatok megoldása következtetéssel.

Elsőfokú egy-ismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.


TARTALOM

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. A függvényszemlélet fejlesztése.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben. Példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Geometria, mérés FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Sík és térszemlélet fejlesztése.

Alakzatok síkban, térben.

A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése.

Példák egyszerű transzformációkra. A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése.

Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.

292

Pedagógiai Program

Mérések, számítások a bővült számkörben. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Sokszögek kerülete. Testek építése Téglatestek hálója, felszíne, térfogata.

Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.

Valószínűség, statisztika FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi játékok és kísérletek.

Rendszerszemlélet fejlesztése. Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből.

Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok). Átlagszámítás néhány adat esetén.

Számolási készség fejlesztése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

7. évfolyam Gondolkodási módszerek


TARTALOM

Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése.

Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. Az “és”, “vagy”, “ha”, …akkor”, “nem”, “van olyan”, “minden” kifejezések jelentése.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Egyszerű („minden”, „van


Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának 293

Pedagógiai Program

olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. A halmazszemlélet fejlesztése. Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában.

eldöntése.

Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet. Szöveges feladatok megoldása. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén.

Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.


TARTALOM

Műveletek gyakorlása a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata.

Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés).

A bizonyítási igény fejlesztése.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak. Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok.

Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban.

Matematikatörténeti érdekességek megismerése.

Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése.

Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal). Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.

294

Pedagógiai Program

Tapasztalatgyűjtés a mérlegelvvel kapcsolatban. Szövegértelmezés.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.


TARTALOM

Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordinátarendszer segítségével.

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris függvények. Példák nem lineáris függvényekre (pl.: 1/x függvény). Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat).

Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.


Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.

Geometria


TARTALOM

Fejlesztés a gyakorlati mérések, és a mértékegységváltások helyes elvégzésében.

Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben. Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe. Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő

Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. Transzformációs szemlélet fejlesztése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása.

295

Pedagógiai Program

Szerkesztési eljárások gyakorlása.

A bizonyítási igény felkeltése.

Térszemlélet fejlesztése.

szögek). Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek. Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszög szerkesztése alapesetekben. A háromszög egybevágósági esetei. A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege. Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata.

Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.

Valószínűség, statisztika FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai. Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.


A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

8. évfolyam Gondolkodási módszerek


TARTALOM


Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése.

Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése.

Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.

296

Pedagógiai Program

A bizonyítási igény. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata. Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Híres magyar matematikusok. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése).

Szövegértelmezés egyszerű esetekben.

A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.

Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.


A rendszerező képesség fejlesztése. Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása. A helyettesítési érték célszerű kiszámítása.

Ellenőrzés igényének fejlesztése.

TARTALOM

Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra. A négyzetgyök fogalma. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése. Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. Elsőfokú illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű


Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása.

Elsőfokú egyenletek megoldása.

297

Pedagógiai Program

Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.

egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

Összefüggések, függvények, sorozatok


TARTALOM

A függvényszemlélet fejlesztése. Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén.

Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszerben. x  x2; x  x Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. Egy-ismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat).

Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is).

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI x  a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.

Geometria


TARTALOM

A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Zsebszámológép használata. A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során.

A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége. Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok. Pitagorasz tétele.

A transzformációs szemlélet fejlesztése. A bizonyítási igény fejlesztése. Számolási készség fejlesztése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

számításos feladatok a geometria különböző

298

Pedagógiai Program

területeiről.



TARTALOM

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.

Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

INFORMATIKA

6–8. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény minden egy új termék lesz. A hétköznapi életben is alapvető fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak jó lehetőség nyílik e tantárgyban. A könyvtárhasználati oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár “forrásközpont”-ként történő felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességéneket, tanulási technikákat. 299

Pedagógiai Program

Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, -feldolgozás és –felhasználás etikai szabályait is. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, például: web, csevegés, e-mail.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyvés médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, Ha … akkor …). Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). 300

Pedagógiai Program

Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

6. évfolyam Belépő tevékenységformák Informatikai alapok

Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Egyszerű titkosírások alkalmazása. A számítógép balesetmentes, helyes használata. A billentyűzet és az egér használata. A monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Vázlat készítése tanári segítséggel.

Operációs rendszer használata Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Egyszerű oktatóprogramok használata. Algoritmusok és adatok Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű Logoalgoritmusok. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, futtatása. Szöveg, kép és zene Az ábraszerkesztő- és a szövegszerkesztő-program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel.

Könyvtárhasználat Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. A dokumentumtípusok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik alapján Tájékozódás a dokumentumokról szerző és cím szerint a könyvtári katalógus segítségével.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

301

Pedagógiai Program

Informatikai alapok Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Szöveg, kép és zene

Könyvtárhasználat

Az információ. Információátvitel (telefon).A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó). Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Raktári rend Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok Betűrendes leíró katalógus

A továbbhaladás feltételei A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban.

7. évfolyam Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Operációs rendszer használata Floppy formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása , vírus irtása segítséggel. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok megtekintése kibontása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Tantárgyi multimédia (hipermédia) oktatóprogramok kezelése.

302

Pedagógiai Program

Kommunikáció hálózaton Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat (Copy self). Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. Hasznos webhelyek önálló felkeresése (például: magyar honlap, MEK, vasúti információ, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Algoritmusok és adatok Szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Dokumentumkészítés számítógéppel Az alapvető szövegegységek kezelése, ismerete. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba ill. a képszerkesztőbe), jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Rajzok készítése. Könyvtárhasználat A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban Különböző típusú könyvtárak megismerése látogatással vagy közvetett formában

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató. A jelek csoportosítása. Kód, adatmennyiség és információ. Adatátvitel, kommunikáció. Az operációs rendszer Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás nélkül. használata Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok használata. Kommunikáció a Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások hálózaton kapcsolata. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Algoritmusok és Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok adatok kódolása a számítógép számára “érthető” egyszerű programozási nyelven. Dokumentumkészítés A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek számítógéppel vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldalkészítése. Könyvtárhasználat A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai Könyvtártípusok

303

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is.

8. évfolyam Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat, és az internetet forrásként használva. Algoritmusok és adatok Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. Dokumentumkészítés számítógéppel Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővelA szoftverek etikus használata. Valamely komplex probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával csoportmunkában, tanári irányítással. Az adatkezelés alapjai Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása, felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban. Kommunikáció a hálózaton Hálózatok csoportosítása. Webböngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Könyvtárhasználat Szaktárgyi témákhoz források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. ETO jelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásjegyzék készítése.

304

Pedagógiai Program

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Algoritmusok és Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok adatok kódolása egyszerű programozási nyelven. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. Dokumentumkészítés Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. számítógéppel Hipertext dokumentum szerkesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Az adatkezelés alapjai Táblázatok használata a mindennapi életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Diagramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban. Kommunikáció a Az internet szolgáltatásairól.. hálózaton Tematikus és kulcsszavas keresők. Könyvtárhasználat Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

305

Pedagógiai Program

TERMÉSZETISMERET 5–6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges. Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához. Fejlesztési követelmények

Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. 306

Pedagógiai Program

Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére.

Tájékozottság az anyagról Ismerje a környezetében előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetővé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyező leggyakoribb folyamatokat és anyagokat.

Tájékozódás az időben - az idő és a természeti jelenségek Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében. Értse, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok.

Tájékozódás a térben - a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat. Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.

307

Pedagógiai Program

Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. 5. évfolyam Belépő tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése. Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése. TÉMAKÖR

TARTALOM

Megismerési módszerek fejlesztése

Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerű magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével. A könyvtár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása. A térképi ábrázolás módja. A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, Magyarország közigazgatási

Tájékozódás a térképen, térképismeret

308

Pedagógiai Program

Az időjárás és az éghajlat elemei

A földfelszín változása

Környezetünk élővilága

térképen. Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján. A tájoló működésének értelmezése a mágneses kölcsönhatás vizsgálatával. A fő világtájak meghatározása terepen egyszerű tájoló segítségével. A domborzat ábrázolása a térképen, magasság meghatározása (leolvasása). A leggyakoribb térképjelek értelmezése. Az időjárás elemei. Napsugárzás, a napfény. A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásainak (visszaverődés, törés, prizma, színek) vizsgálata jellemzői. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingás hőmérséklet ingadozása. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás. A gázok jellemzői, a levegő mint anyag, a levegő nyomása. A szél fogalma keletkezése, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (belvíz, árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás. Időjárás és Éghajlat fogalma. Hazánk éghajlatának jellemzői. . A hőingadozás felszínformáló hatása. Hőtágulás. A törmelék és a jég fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A folyadékok tulajdonságai. A folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése. A víz körforgása a természetben, felszínformáló munkája. Folyóvizek, állóvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. Domborzati elemek és formák (lejtő, síkság, völgy, medence, fennsík, hegy, hegység, domb, dombság). A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A síkságok kialakulása. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelős magatartás a természetben. A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete, tenyésztése. Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből tartott állatok, társállatok. A város és jellemző élőlényei. A legfontosabb állatvédelmi szabályok.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. 309

Pedagógiai Program

Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Tudja azok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. 6. évfolyam

Belépő tevékenységformák A jelenségről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző, és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése ( a víz öntisztulása, a füves területek és erdők pusztulása). Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása. Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. A hazai tájak élővilágának – jellemző társulásainak és fajainak – ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása. TÉMAKÖR

TARTALOM

Megfigyelési módszerek fejlesztése

Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet és idő), a mértékegységek pontos használata. Egyszerű kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai. Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján. Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén, hely, irány és távolság meghatározása. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában, és a Földön. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. A Föld alakja. A Nap látszólagos égi útja, a napóra. A jelenségek és az idő kapcsolata. Tájékozódás az időben. Időmérés. A Föld tengely körüli forgása. A napi időszámítás. A Föld Nap körüli keringése. Évi

Tájékozódás a térképen és a földgömbön

310

Pedagógiai Program

Éghajlat, éghajlati övezetek Magyarország nagytájainak jellegzetességei Hazai tájaink életközösségei

időszámítás. A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása. A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái. Nagytájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. A különféle hazai erdők sajátosságai kialakulásának környezeti feltételei. Az erdők legjellemzőbb élőlényeinek élete. Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai. A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényeinek élete. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A vízi és vízparti élőlények kapcsolata. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényeinek élete. A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai. Nemzeti parkjaink. A lakóhely és környékének védett, és védelem alatt nem álló természeti értékei. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.

311

Pedagógiai Program

FIZIKA 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetőleg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre - egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. Fejlesztési követelmények

Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére.

312

Pedagógiai Program

Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képletés táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, “szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják 7. évfolyam Belépő tevékenységformák Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata.Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás

313

Pedagógiai Program

és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában.Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok, stb.) tanári irányítással.Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel.

Témakörök

Tartalmak

A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyszerű út- és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út- idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása.

Az egyenletesen változó mozgás

Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi)A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon

A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és tömege

Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Erő és mozgásállapot változás

A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal.(Egyszerű kísérletek). Az erő mérése rugós erőmérővel.Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása.

Erőfajták

Gravitációs erő - (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége. Rugóerő ( a rugós erőmérő működése).

Egy testre ható erők együttes hatása

Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma

314

Pedagógiai Program

Erő- ellenerő

Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek)

A mechanikai munka

A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására. A mechanikai energia fogalma A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill.erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

Az egyszerű gépek: emelő, lejtő

A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása.

Nyomás a folyadékokban és gázokban

A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak , vizek szennyezettsége).

Arkhimédész törvénye, a testek úszása

A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére

Hőtan Hőtani alapjelenségek Hő és energia Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Munka és energia

Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő. Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során. Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont , forráspont fogalma. Az olvadáshő , forráshő értelmezése. A halmazállapot- változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai.

energia-megmaradás Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon. Teljesítmény és

A teljesítmény és hatásfok fogalma 315

Pedagógiai Program

hatásfok

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák Egyszerű elektromos- és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása Ok- okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben. A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján.Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben.Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén.Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén.Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját.Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján.A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör) A gyakran használt elektromos háztartási berendezések, (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek, stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével.Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással. Tartalmak

Témakörök

Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai alapismeretek Az elektromos áram

Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.

316

Pedagógiai Program

Egyszerű elektromos áramkörök

Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése. A feszültség és mérése.

Ohm törvénye

Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása ) Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram hőhatása

Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök ( olvadó biztosíték, izzólámpa, ).

Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása.

Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása

Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása

Az elektromos áram mágneses hatása

Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (. elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése).

Elektromágneses indukció, Váltakozó áram Az elektromágneses indukció Váltakozó áram

Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai.

Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai

A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energia-ellátás.

Az elektromos energia-hálózat Az energiatakarékosság

Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége.Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.

317

Pedagógiai Program

Fénytan A fény visszaverődése

A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, fényvisszaverődés törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai.

a

tükrös

A fénytörés

A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei ( fényképezőgép, emberi szem, szemüveg,

A fehér fény színeire bontása

A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése

Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

318

Pedagógiai Program

BIOLÓGIA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának — a többi tantárggyal együtt — célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájakmegismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére.

319

Pedagógiai Program

Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon, rögzíteni és képes legyen a biológiai jelenségekkel, kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése . 320

Pedagógiai Program

A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kiselőadás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. TÉMAKÖR

TARTALOM

Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése

Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. A forró övezet A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő élővilága jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A mérsékelt övezet A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt honos élővilága élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai.Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai.Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. A hideg övezet A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző élőlényeinek élővilága testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A hegyvidékek A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges élővilága övezetessége. A tengerek és A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az tengerpartok élővilága életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés

321

Pedagógiai Program

lehetőségei. Az élőlények rendszerezése A rendszerezés

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A sejtmagnélküliek és A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános a sejtmagvas jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. egysejtűek A gombák A növények Az állatok

A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői.A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából. Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).

322

Pedagógiai Program

Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről. Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. TÉMAKÖR

TARTALOM

Az emberi szervezet felépítése és működése Az emberi test szerveződése Az emberi bőr A mozgás A táplálkozás

A légzés

A keringés A kiválasztás A szaporodás

Az ember egyedfejlődése Idegi és hormonális szabályozás

Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója. A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás. A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése. A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezetiés kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése.A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása.

A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.

323

Pedagógiai Program

Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. KÉMIA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A

324

Pedagógiai Program

periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. Az általános iskolai kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert műfajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejlődik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába.

325

Pedagógiai Program

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. Meglepően hamar képesek lesznek önálló megállapításokat tenni a rendelkezésükre álló információk alapján. Már ebben a korban el lehet várni az érdeklődőbb gyerekektől, hogy az egyszerű reprodukción túllépve képesek legyenek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. Ezeknek a diákoknak fel kell ismerniük a magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémákat, és ezek egy részére korábbi tapasztalataik, tudásuk és gondolkodási képességeik révén önállóan kell magyarázatot találniuk. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra.

326

Pedagógiai Program

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. 327

Pedagógiai Program

Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet Anyagok Változások

Bepillantás a részecskék világába

TARTALMAK A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok. Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, tömegszázalékos összetétel. Az égés: tűz, gyufa, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A kémiai egyenlet

328

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet A víz, a levegő és ami bennük van

TARTALMAK A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Nemfémes elemek:Hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása. (A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal.) Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk.

329

Pedagógiai Program

Szerkezeti fémeink és Fémes elemek:Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. amit a kincsesláda rejt Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem. (A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz. (A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.) Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban

Környezeti kémia

További elemek és szervetlen vegyületek:A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, kálcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvédőszerek, réz-szulfát, műtrágyák. (A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. A kalcium-karbonát reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kálcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid. (A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz. (A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tüzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogéndioxid, szmog. (Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etil-alkohol). A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel.)Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás.

A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek 330

Pedagógiai Program

megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

331

Pedagógiai Program

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 7–8. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek kell előtérbe kerülniük. A jövőben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembe néznie, amelyek alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. a földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával, a világban való eligazodásban szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a hazához való kötődéshez, a reális alapokon nyugvó nemzetés Európa-tudat kialakulásához. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Fejlesztési követelmények A 7–8. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet

332

Pedagógiai Program

hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség, igazodjanak el tanári segítséggel ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is. El kell érni, hogy a tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. (Kontúrtérképes) feladatok irányított megoldása. Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákraról, Gyűjtőmunka könyvek segítségével a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól. Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. Tájékozódás a földtörténeti időoszlopon. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák elemzése, elemek közötti összefüggések bemutatása. Tájékozódás légifotókon és űrfelvételeken tanári irányítással. 333

Pedagógiai Program

adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása. Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira. kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok példáján. „Terméklisták” összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről. Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról. Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. TÉMAKÖRÖK

Tájékozódás a földtörténeti időben Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza

TARTALMAK A történelmi és a földtörténeti időbeosztás nagyságrendjének eltérése. Eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben. Afrika A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei. A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az „éhségövezet”. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái.

Ausztrália és Óceánia Természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői.

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza

Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellemzői: Dél-Amerika: Brazília, Közép-Amerika: Mexikó, Észak-Amerika: USA, Ázsia Általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidék”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei, mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új ipari ágazatok megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. 334

Pedagógiai Program

Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Jugoszlávia. Szerbia és Montenegro Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Topográfiai fogalmak a tananyag feldolgozásához 7. évfolyam Afrika Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Keletafrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó, Ausztrália és Óceánia Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztóhegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó, Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Szikláshegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela, Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington. Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jenyiszej, Jeges-tenger, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonézszigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreaifélsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, , Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Jekatyerinburg, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi, , Vuhan. Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga, -

335

Pedagógiai Program

Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa, KeletKözép-Európa; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Baltiősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finntóvidék, Francia-középhegység Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Albánia, Anglia, Belgium, -Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Törökország, Ukrajna; Amszterdam, Ankara, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinãu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.

336

Pedagógiai Program

8. évfolyam Belépő tevékenységek

A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása.

Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. A folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak aránya, és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, esetmegbeszélésekkel, forráselemzéssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairólsokról, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. „Terméklisták” összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk, védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza

Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése.

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain

A Kárpát-medence, földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. A magyarság a Kárpát-medencében. Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre, az életmódra. 337

Pedagógiai Program

A gazdasági telepítő tényezői, általános vonásai, és területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmigazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai, Budapest földrajza. Régiónk földrajza. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna–Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Burgenland, Csallóköz, Cseh–medence, Morva-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység Dunazug-hegység, Erdély, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, ÉszaknyugatiKárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcalmedence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországiperemvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Sopronihegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalaidombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern,Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna – Dráva Nemzeti Park, Duna – Ipoly Nemzeti Park, Fertő – Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös – Maros Nemzeti Park., Őrségi Nemzeti Park Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak Alföld régió, ÉszakMagyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció

338

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit,. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.

339

Pedagógiai Program

ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik az egyszerűtől az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a tudatosig. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás – írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való bekapcsolódást. Fejlesztések követelmények Éneklés Az éneklési készség fejlesztése az 5-8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására - mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére - irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással, az arzis - tézis akusztikus kifejezésével. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú művek csoportos éneklése emlékezetből, tisztán, kifejezően, a zenei kifejezőeszközöket a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene

340

Pedagógiai Program

többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. Zenei olvasás- írás A zenei olvasás- írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének megállapítása (2# és 2b előjegyzésig). A tanult hangközök felismerése kottából, kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Ismert öt- és hétfokú dallamok írása megadott kezdőhangról, emlékezetből. Az ABC-s hangok ismerete G- kulcsban. Zeneértés A zeneértő és –érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség. 5. évfolyam Belépő tevékenységek

Tartalom

Éneklés Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban

Újabb magyar (régi – új stílus) és más népek dalai

Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően

Ünnepkörök új dalai

Gregorián dallamok éneklése

Középkori gregorián dallamok

Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/ részleteinek éneklése

Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái

Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés)

Régi magyar dallamok a középkorból

Quodlibetek (kánonok, bicíniumok) Szózat (Himnusz).

Zenehallgatás Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése.

Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene)

A barokk zenekar hangszercsoportjainak

Gregorián dallamok

megnevezése.

Reneszánsz/barokk zenei szemelvények Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk).

Improvizáció Régi stílusú kvintváltó népdalforma

Dallammodellként:

341

Pedagógiai Program

rögtönzése (megadott kezdősorral).

kvintváltó népdalok (A5 A5v A Av és A5 B5 A B).

Zenei olvasás- írás, zenei ismeret Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása

Megtanult dalok

Új dallami elemek olvasása-írása

Olvasógyakorlatok

Abc-s hangok jelölése G-kulcsban (C’-C”).

A zenehallgatás énekelt szemelvényei

A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Zenei ismeretek Dalismeret

Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk).

Műismeret

Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk)

Népzene

A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar; Népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera.

Zeneelmélet

Ritmikai fogalmak-ismeretek: Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus; Dallami ismeretek: A felső ré és mi hangok Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 Hangnevek: Abc-s hangnevek G-kulcsban

342

Pedagógiai Program

Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: Dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek, a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva Szerkesztés: imitációs szerkesztés. Zeneirodalom

Zenetörténeti korok: Reneszánsz, barokk; stílusjegyek. Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel Műfajok -válogatva (legalább 5 - csak a hallásélményhez köthetőekből): Énekes – világi: madrigál; kantáta Énekes – egyházi: motetta, korál, oratórium Hangszeres: szvit, concerto, versenymű Zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga Szekvencia, solo-tutti; Együttesek: Barokk zenekar Hangszerek: Orgona, csembaló; Oboa, trombita.

A továbbhaladás feltételei Éneklés további 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből

343

Pedagógiai Program

a Szózat éneklése emlékezetből, új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján, a népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése Improvizáció variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel, kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján), Zenei olvasás-írás ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”). 6. évfolyam Belépő tevékenységek

Tartalom

Éneklés A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése

Újabb magyar népdalok és népszokások dalai

Történeti énekek előadása

Ünnepek dalai

Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből

Más népek dalai (újabb európai országból)

Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai

Klasszikus kánonok csoportos éneklése

Történeti énekek (válogatva): - históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok

Az új hangközök/módosított hangok tanult dallamokban történő tiszta intonálása

Klasszikus műdalok Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények) Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból) és népdalfeldolgozások

Zenehallgatás A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése

Népzenei és népzenei ihletésű művek

Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése

Szemelvények a XVI.-XVIII.század magyar történelmi zenéjéből

(szülőföld és más földrész népzenéjéből)

Dúr-moll színezet különbségének 344

Pedagógiai Program

megfigyelése

A bécsi klasszicizmus alkotásai - klasszikus dalok

Improvizáció Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os Dallammodellként: ütemformákban tanult dalok és olvasógyakorlatok Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás ( ritmikai, dallami, formai elemeik) kérdés-felelet elvű dallamok. Zenei olvasás – írás Tájékozódás 1#-1b-s hangnemekben,

Énekes tananyag

Módosított hangok abc-s megnevezése,

Olvasógyakorlatok

A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, beírása vonalrendszerbe.

Zenehallgatási anyag szemelvényei

Zenei ismeretek – fogalmak Dalismeret

Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus).

Műismeret

Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (barokk, klasszikus).

Népzenei ismeret

Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintváltáslasz.

Zeneelmélet

Ritmika: Felütés, csonka ütem; triola. Új dallami elemek: Abc-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, ri) és abc-s nevei, kézjeleik. Hangközök: K2, n2, k3, n3. Hangsorok:

345

Pedagógiai Program

Dúr és moll Tonalitás: Dúr-moll hangnemek 1#-1b-ig Forma: Periódus, szimmetria Előadásmód: A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan Zeneirodalom

Magyar történeti műfajok: Históriás ének. Zenetörténeti kor: Bécsi klasszicizmus; stílusjegyek Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Műfajok - válogatva (legalább 5 - csak a hallásélményhez köthetőekből): Énekes – világi: dal, opera, oratórium Énekes – egyházi: mise, gyászmise (requiem) Hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: Triós forma, menüett, szonáta forma, rondó, Művek pontos jelölése: Opus; numero. Együttesek: A szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes. Hangszerek:

346

Pedagógiai Program

Harsona; lant (magyar történeti) A továbbhaladás feltételei Éneklés további 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott történeti ének, műdal, ill. szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből Zenehallgatás énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezésetöbbször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapjána szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése a bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása Improvizáció zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben) Zenei olvasás- írás ismeret dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-1b-iga módosító jelek értelmezése kottakép alapján tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján 7. évfolyam Belépő tevékenységek

Tartalom

Éneklés Más földrész dalainak éneklése Romantikus dalok énekes előadása

Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból,

Többszólamú kórusművek bemutatása

Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai A verbunkos dallamok Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető témái, részletei Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból)

Zenehallgatás A romantikus zene stílusjegyeinek és Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus műfajainak megismerése európai zeneszerzők művekből) alkotásaiból Ünnepek zenéje A romantikus nagyzenekar hangzásának A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti elemzése (hangszerek felismerése), operák) Más földrész népzenéjének meghallgatása

A XIX.sz. magyar zenéje,

347

Pedagógiai Program

autentikus előadásmódban

A XIX.sz. európai zeneművészetének alkotásai

Improvizáció Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok).

Dallammodellek. kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: a a5 a5v av; a a5 b a ; a a b a; a b b a.

Zenei olvasás-írás Előadási és dinamikai jelek értelmezése A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről.

Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb.anyagához kapcsolódó tartalmak

2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás. Zenei ismeretek Dalismeret

Népdalok, műdalok, énekelt témák, könnyű kórusművek (romantika).

Népzene

Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyaghoz kötődő fogalmak (parlando – rubato – tempo giusto).

Zeneelmélet

Hangközök: k6, n6, k7 és n7. Hangsorok: dúr-moll hangnemek 2#-2b-ig. Előadási jelek, zenei szakkifejezések: Dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, Tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace

Műismeret

Zeneirodalom/ zenetörténet

Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX.századi romantika – a virtuozitás korából). Zenetörténeti kor: Romantika Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művekhez köthetőekből): Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner

348

Pedagógiai Program

Műfajok - válogatva (legalább 5 - csak a hallásélményhez köthetőekből): Népies műdal, verbunkos; rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera Zenekar: A romantikus nagyzenekar, A továbbhaladás feltételei Éneklés további 13, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből Zenehallgatás a magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése a XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján a romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása a romantika jellegzetes műfajainak felsorolása Improvizáció dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján (megadott kezdősorokkal) Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #- 2b-ig

349

Pedagógiai Program

8. évfolyam Tevékenységek

Tartalom

Éneklés Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.)

Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva)

Az osztály által összeállított énekes műsor előadása.

Más földrészek újabb dalai

Zenei könyvtárhasználat : a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies- népies szavak jelentésének önálló megismerése.

Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei

Egyházi énekek

A századforduló és a XX.század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei Többszólamú szemelvények

Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével)

Ismétlés anyaga:

Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján

A XX.század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet,

A XX.század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján.

A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig)

A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok,

A dzsessz és jellegzetes műfajai

A zenei műfajok áttekintése és összefüggések A könnyűzene ma keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez) A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése) Improvizáció A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai.

Zenei olvasás-írás

A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga

Minden eddigi feladattípus gyakorlása

350

Pedagógiai Program

(összegzés). Zenei ismeretek Dalismeret

Dalok, énekes szemelvények (xx. Század).

Műismeret

Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX.század).

Népzene

Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében.

Zeneelmélet

atonalitás, poliritmia.

Zeneirodalom/ zenetörténet

A XX.század: Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művek/műrészletek szerzőiből): Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki. Irányzatok - válogatva (csak a hangzási élményhez köthetőekből): Impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Presley, Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások)

A továbbhaladás feltételei Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban Improvizáció rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei olvasás- írás A leggyakoribb tempo- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során a 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása

351

Pedagógiai Program

352

Pedagógiai Program

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. évfolyam Évi óraszám: 37 Célok és feladatok A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társaskapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társaskapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmányés esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az emberi természet Az ember egyedfejlődése Test és lélek Pszichikus működésünk és mozgatóink Egyén és személy

A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor. A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egész-ség. Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia.

353

Pedagógiai Program

Kommunikáció, nyelv, gondolkodás Emberi szellem, emberi kiteljesedés Az ember mint értékelő és erkölcsi lény

Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás. Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és szenvedés. Értékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség, igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök.. Választás és döntés. Szándék és tett. . A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei.

Társas kapcsolatok Társaink

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak, diáktársak. Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. Kapcsolatok A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv. Őszinteség és hazugság. Hűség.. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem. Nemiség, szerelem, Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A házasság, házasság mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. Konfliktusok a házasságban és megoldásuk. Az emberi társadalom . Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban. Munka, gazdaság, Fizikai és szellemi munka. A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog és alkotás kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás. Kultúra és művelődés Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció.. Műveltség és képzettség. Életszínvonal, Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, életmód és szórakozás. Otthonteremtés.. Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az életminőség értelmes élet. Ember és természet Beavatkozás, uralom, felelősség. Hit, világszemlélet, Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, vallás világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás mint világmagyarázat. Egyéni és közösségi A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, értékek más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. többség, kisebbség. A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

354

Pedagógiai Program

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam Évi óraszám: 36 Mozgókép és médiaismeret modulból A és B változat készült, önálló cél- és feladatrendszerrel, illetve eltérő tartalommal. A helyi tanterv készítésnél vagy az A vagy a B változatot lehet figyelembe venni. “A” változat Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naív fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Fejlesztési követelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssél és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati

355

Pedagógiai Program

kommunikáció egyidejüleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában.

Belépő tevékenységformák Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni) Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése) megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés) Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása) Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése) TÉMAKÖRÖK Mozgóképnyelv A mozgókép

TARTALMAK

A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok,

356

Pedagógiai Program

előzményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai A nézői figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszélés

történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó.

A montázs szerepe a tér és az idő mozgóképi ábrázolásában

Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben játszódó cselekvés ábrázolása).

Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés.

Mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai

Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum– fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság).

A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció

A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, a társadalmi nyilvánosság

A média saját és átvett funkciói A mediatizált közlésmód néhány jellemző tulajdonsága

Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzletigazdasági funkció. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közösége.A műsoridő mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség mint vevő és áru. Amiről a műsorfüzet árulkodik: műsorok és a műsorrend. Hol és mikor villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatornaimage kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A valóság A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati médiareprezentációja valóságtól eltérő megjelenítése a médiában. Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok A nyomtatott médium Újság, képregény, fotóregény. néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. jellegzetes ábrázolási eszközei A reklám A hírműsor

A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport. Amitől a hír hírré válik.Hír és kommentár megkülönböztetése.

357

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumenumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. “B” változat Célok és feladatok Az audiovizuális médiumok nyelvének, működésének, szerteágazó alkalmazási területeinek és kulturális jelentőségének alapszíntű ismerete ma már az általános műveltséghez tartozik. A tanulók ezen a téren zavarbaejtően gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, ezek értelmezése azonban komoly kihívást jelent az iskola számára.Bonyolult kulturális és társadalmi jelenségek tanulmányozásához kell a serdülők életkorának megfelelő eszközöket találnunk. A képzés elsősorban élmény- és műközpontú megközelítésre törekszik, amely bátran él az egyes témakörök aktív, a tanulók alkotó kedvére építő feldolgozásának módszereivel. Fejlesztési követelmények Alapvető cél az érzékenység elmélyítése, valamint az audiovizuális kultúra alapelemeinek elsajátítása, a médiumok kínálta élmény- és ismeretszerzési lehetőségek szuverén, differenciált használatára irányuló magatartás fejlesztése. A tanulók betekintést nyernek /és némi gyakorlati jártasságot szereznek/ a technikai képreprodukción és képátvitelen alapuló ábrázoló eljárásokba. Megismerkednek a filmek és televíziós műsorok értelmezésének elemi szempontjaival. Megtanulnak különbséget tenni képmás és valóság között, illetve a különféle médiumok, ábrázolási eljárások, műfajok és műsortípusok között. Tudatosítják az audiovizuális médiumoknak a mindennapi életre és a személyiség fejlődésére gyakorolt kivételes hatását. Olyan szempontokkal és összefüggésekkel ismerkednek, amelyek lehetővé teszik, hogy a médiumokban megjelenő nézetekkel és magatartásmintákkal kapcsolatban reflexív, kritikus viszonyt alakítsanak ki. Belépő tevékenységformák Műsorok, filmek, sajtóközlemények megvitatása, feldolgozása a tanórán, illetve egyénileg. Játékos gyakorlatok az egyes kifejező eszközök, értelmezési eljárások és

358

Pedagógiai Program

hatásmechanizmusok “kipróbálására”.Képanimációs, montázs-, fotó és egyéb kreatív gyakorlatok. Mozilátogatás, a látottak közös feldolgozása. Ismerkedés a CD-ROM, mint ismeretszerzési eszköz használatával. Egyéni és közös élmények, események audiovizuális megörökítése a rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően.

TÉMAKÖRÖK

Médiumok A mozgókép felfedezése

A látható ember Mire való a mozgókép?

Láss, ne csak nézz! Hogyan működik a televizió?

TARTALMAK Könyvtárban, színházban, moziban, a képernyő előtt. A sajtó. Rádió, televízió, videó, Internet, multimédia.A közvetítő közeg jelentősége a kommunikáció során.A médiumok megváltozott szerepe korunkban. Fény- és árnyjátékok. Történetmesélés képekkel. Képsorok, képanimáció, fényképezés. Mit “mond” a kép?Beszédes képek, jelentős tárgyak, gesztusok párbeszéde az életben és a képernyőn.Szavak és képek viszonya. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. Kép és képzelet.Technikai képmás és valóság. Filmigazság – filmhazugság. A mozgóképkultúra fejlődésének mérföldkövei. Mozgóképi szövegek, műfajok, műsortípusok megkülönböztetése /pl.játékfilm, dokumentumfilm, híradó, reklám, sorozat, élő közvetítés, ismeretterjesztő műsor/. Hogyan lehet a képet “ragozni”? A látvány értelme és az elbeszélés folytonossága. Filmtörténetek, mozihősök. Cselekmény és elbeszélés.Tájékozódás a térben és az időben. A montázs fogalma. Technika, üzlet, politika, művészet. A műsorrend. és a műsorkészítők. Tallózás a műsorfüzetben és a csatornák között. A közvélemény befolyásolása. Magatartásminták, hatásmechanizmusok. Azonosulás, kritika, részvétel és részvétlenség a képernyő előtt.A televízió hatása a mindennapi életre, testi és lelki egészségünkre, az ízlésre és a környezetre.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel az ábrázolás, értelmezés és hatáskeltés elemi audiovizuális eljárásait. Ismerkedjen meg a technikai reprodukciós és képátviteli eljárások alapjaival. Sajátítsa el a látott történetek megértéséhez szükséges képességeket. Tudatosan válasszon műsorok, illetve élményés ismeretforrások között.

359

Pedagógiai Program

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. ………………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot az iskolai Szülői Közösség véleményezte, és elfogadásra javasolta. ………………………………………. SzK részéről A pedagógiai programot a nevelőtestület a elfogadta. ………………………………………. Tagintézmény-vezető

360

NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA N O S Z L O P PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012

Recommend Documents