NEMES GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAK ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Om:201 319 Adószám: 18998746-1-09 4114 Bojt Ady Endre út 4 sz. Tel: 30/936-8295 Száml.sz:11738132-20016753 www.nemesiskola.hu

NEMES GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAK ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Készítette: Nemes Jánosné Kelt: Bojt , 2013. március Jóváhagyta: Humán Racionális Innovatív Alapítvány Kelt: 2013 március 28.

Érvényes: 2013.szeptember 01.

I.BEVEZETÉS 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: A hatályos törvények, kormány és miniszteri rendeletek alapján meghatározza a Nemes Szakközépiskola és Szakképző Iskola szervezeti rendjét, felépítését, működésének mechanizmusát, az egyes szervezeti egységek kapcsolódását, egymáshoz való viszonyát, a vezetők és a dolgozók jogait, kötelezettségeit. Az iskolai diákközösségek szervezeti rendjét, a tanulók jogait és kötelességeit. 2. A Szervezeti Működési Szabályzat jogszabályi alapjai: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. a többször módosított, Közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény, a többször módisított, Szakképzésről szóló, 1993. évi LXXVI. Törvény 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és az eljárás rendjéről, az 138 / 1992. X. 8 / a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, a többször módosított 11/ 1994. (VI. 8) MKM. rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről, A Kormány 217/ 1998. (XII. 30.) rendelete az államháztartás működési rendjéről • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, • a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. • (X.12.) OM rendelet, • az iskola-egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és • véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) rendelet, 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: Az a Nemes Szakközépiskola és Szakképző Iskola számára jogszabályokban, helyi rendeletekben meghatározott feladat- és hatásköri, működéssel kapcsolatos előírásokat e Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek alapján, azok figyelembevételével kell alkalmazni.

Az SZMSZ hatálya kiterjed: az iskola vezetőire, az intézmény közalkalmazottjaira, illetve a részfoglalkozású alkalmazottakra, a diákokra, illetve valamennyi, a szolgáltatást igénybevevő partnerre. II. A NEVELÉSI –OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A működés rendje: Általános szabályok A tanév rendje Az intézményi tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter rendeletben állapítja meg, amely alapját képezi az iskola helyi feladatainak. Az iskolai tanév helyi rendjét a tantestület által jóváhagyott iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - DÖK - az iskolai szülői munkaközösség - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat - gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 4. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozzuk meg: Vezetői beosztás megnevezése Igazgató Igazgatóhelyettesek-megbízás esetén főállásüak részmunkaidősök

Az intézményben való tartózkodásának rendje Naponta: 8 órában kötetlen munkaidőben Naponta 8-tól -16-ig Naponta 8 órában Munkaszerződés alapján

A vezetők az ügyeleti napjukat az érvényes munkatervben határozzák meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje: A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a)az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. (A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.) A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 6 . A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - gyakorlati és kollégiumi foglalkozások látogatása, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel: Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeke ügyében eljáró személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény tanulói és tanárai a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - minden más személy. A külön engedélyt az iskola dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét tanulói ügyeleti szolgálat is biztosítja. A tanulói ügyeleti szolgálat működését a házirend tartalmazza. Intézményegység esetén a kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás biztosítja az információ cserét. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és az elméleti oktatási Intézményegység-vezető valamint a gyakorlati oktatás esetén a gyakorlati oktatásvezető is Kezdeményezheti a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tanműhely, a gyakorlóhelyek és a kollégium is megfelelő súlyt kapjon. - Az intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. 7. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - e-mail, - fax - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - a tagintézmény ellenőrzése stb. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje: A vezetési feladatok megvalósítása: A, Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A vezető helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Vezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. A vezetőhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakör szerinti feladatokra . B, Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére A nevelési-oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:

- vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Amennyiben : a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.:betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat akkor a munkaközösség-vezetők egyikének, vagy a rangidős tanárnak kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 8. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje a következő: A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Igazgató általános igazgatóhelyettes távolléte esetén Gyakorlati igazgató helyettes

A helyettesítő megnevezése (munkakör) általános igazgatóhelyettes Munka közösség vezető Igazgatóhelyettes vagy a munkaközösség vezető

A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezetek (közösség) közötti kapcsolattartás formája: 9. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; - az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az iskolaszék kiemelt feladata, hogy: a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény pedagógiai programjának véleményezésében - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben,

- az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon - a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, - a felnőttképzésben folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor Az iskolaszék véleményt nyilváníthat: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben – így a pedagógiai program elfogadása előtt. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása az iskolaszék kérése alapján történhet. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. 10.A vezetők és a szülői szervezet A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján,

- a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése. b) egyetértési jog: - ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, amely kapcsolatot tart a nevelési-oktatatási intézmény vezetőjével. Amennyiben a szülők szülői szervezetet, szervezeteket létrehoztak, a vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - munkáját a szülői szervezet patronáló pedagógus is segítse.

A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A szülői szervezet maga határozza meg működési rendjét. Egyéb jogosítványait az iskolaszéknél meghatározottak szerint gyakorolja. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása 12. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - kibővített iskolavezetésre - fegyelmi bizottságra - a szakmai munkaközösségre - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra - igazgatóra. 13. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő döntési jogköreit: - pedagógiai program elfogadása - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a házirend elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, valamint magatartás, szorgalom jegyének megállapítása - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása - jogszabályban meghatározott más ügyek. 14. Véleménynyilvánítási jogköreit: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 15. Javaslattételi jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. 16. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: - Döntési jogkörét: -A fegyelmi bizottságra: - tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, -Az igazgatóból,osztályfőnökből és szaktanárból álló bizottságra: - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása esetén 17. Véleménynyilvánítási jogkörét: Kibővített iskolavezetésre:

- a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, Igazgatóra: - az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, - más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 18. Javaslattételi jogkörét: Valamennyi szervezetre: - a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása: 19. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel, - gyakorlóhelyekkel. b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a települések polgármesteri hivatalaival gyermekvédelmi és egyéb családgondozói, jóléti szervezetekkel és lakosokkal. e) művelődési szervezetekkel f) Szakmai Tanácsadó Testülettel g) Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás h) A fenntartóval való kapcsolat: -az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézményi SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

- a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 20. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás . Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. - beiskolázó általános iskolákkal, - városi középiskolákkal, - egyéb középiskolákkal, - szakirányú felsőoktatási intézményekkel. A kapcsolatok lehetnek: - oktatási, - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. . A kapcsolatok formái: - szakmai megállapodások alapján meghatározott megbeszélések, információ cserék - rendezvények, - városi középiskolák versenyei - ISKOLANAP megrendezésében különböző vetélkedők - illetve más jellegű programok A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Az éves munkaterv meghatározza az adott tanévben gyakorlati képzésben résztvevő szervezetek körét. A gyermekvédelmi és jóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel, - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálatoktól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök révén.

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók, rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó által biztosított egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató a fenntartóval kötött szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. - háziorvosi ellátás - iskola fogászat - szakmai alkalmassági vizsgálat formában Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. Művelődési intézményekkel való kapcsolat Az intézmény beiskolázási településeinek kulturális együttesei és szervezetei, kiemelt jelentőséggel Berettyóújfalu városban: - a Nadányi Zoltán Művelődési Központ egységei, - Bihari Múzeum. Magyarhomorog: Arbarétum Szakmai Tanácsadó Testület kapcsolata: Az intézmény vezetői struktúrájából látszik, hogy az igazgató és Igazgató Tanács mellett működik. Szakmai tanácsadással segíti az intézmény vezetését. Összetétele: képzőhelyek képviselői, gazdasági szakemberek, kamarák képviselői. A kapcsolattartás módja eseti, szükség szerint. A szakmai tanácsadó testület működését saját szervezeti szabályzata határozza meg. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: . Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Szorgalmi idő a tanév első napján kezdődik és az igazgató által kijelölt napon, tanévzáró ünnepséggel végződik. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézet valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományok megteremtése és megőrzése hozzájárul az iskola arculatának formálásához, öregbíti az iskola hírnevét, egy közösség által kialakított értékrendet tükröz, erősíti az iskolához való

kötődést. Jelentős szerepet játszik egymás megbecsülésében. Befolyásolja az iskolán kívüli környezet, a szülők iskoláról alkotott véleményét, megítélését. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézet hagyományai érintik: - az intézet ellátottjait (tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. Az iskola pedagógiai arculatának oktatási rendszerének hagyományai: jelkép használata (iskolai zászló, jelvény, ereklyék, tanúsítvány adományozása, logó használata, területenként rendszeresített vendégkönyvek, NEMES emlékplakett), ISKOLANAP, tanulók ünnepi viselete, az intézet belső dekorációja. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. A hagyomány része: Az iskola zászlója: fehér selyem alapon hímzett logó van elhelyezve. Az iskola zászlóját a ballagáson a végzős tanulók (diák-önkormányzativezetők) adják át az alsóbb éves, szintén diákönkormányzati képviselőknek. Ekkor a végzősök szalagot kötnek az iskolazászlóra. Logó: A logó használata megjelenik a reprezentatív „céges” leveleken, továbbá minden olyan esetben, amikor fontos az iskola arculatának megjelenítése Tanúsítvány adományozása azoknak a dolgozóknak, akik hosszabb időt töltöttek az intézményben (10, 15, 25, 30, 40 éves) NEMES emlékplakett: nyugállományba vonuló és „Az év tanára” címet elnyert kollégák kaphatják. A vendégkönyvek megnyitásának célja, hogy jeles eseményeket rögzítsenek az ott résztvevők bejegyzései által, továbbá évek távlatában tükrözzék az iskolában folyó munkát, az eredményeket. Osztályfőnöki órán a tanulók megemlékeznek az aradi vértanúkról, a holocaust valamint a kommunizmus áldozatairól. Iskolai szintű ünnepség a szalagtűző és a ballagás, ahol a műsor mellett a kiemelt teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazására is sor kerül. Egyéb az iskola egészét érintő rendezvény a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepség. A tanulóknak az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözékben (lásd. Házirend) kell megjelenni. Az iskola tanulóinak sportfelszerelése testnevelés órákon és versenyeken: az intézmény logójával ellátott fehér póló, piros nadrág. Az iskolatörténeti emlékek (képanyag, írásos és video-anyag) gyűjtése az iskolai rendezvényeket koordináló igazgatóhelyettes feladata. Elhelyezése is az igazgatóhelyettesi irodában van, és megjelenik az intézet honlapján is. Iskolai rendezvények hagyományai: Őszi időszakban a kezdő évfolyamok számára rendezett Verébavató. Különböző érdeklődési körű diákok részére rendezett vetélkedők, mint pl. egészségügyi, közlekedésbiztonsági, műveltségi, idegen nyelvi, sport, stb. Szakmai kiállításokon, vásárokon való megjelenés, ill. részvétel

Osztálykirándulások Torta túra Megemlékezések Pedagógusnap keretében, valamint a város napjához kapcsolódóan, ill. jubilálók köszöntéséhez kapcsolódóan; Iskolagyűlések telephelyenként ill. a központi épületben az iskola igazgatójának elrendelése alapján. Az iskolai környezet alakításának hagyományai: Osztálytermek rendje, berendezése, Szaktantermek kialakítása, berendezése, Gyűjtőmunka megszervezése, feldolgozása Természetes környezet igényes kialakítására irányuló törekvés. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, amely tagjai közreműködése, továbbá diákjai aktív bevonása révén gondoskodik arról, hogy az intézet hagyományi fennmaradjanak. 21. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A jogszabályi kötelezést, figyelembe véve a „Házirend”-ben foglaltak szerint került szabályozásra a tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolási rendje: A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. 22 . Az iskola-egészségügyi ellátás: - orvosi - a fogorvosi - vizsgálatok biztosítottak 20. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: A szolgáltatás rendjét a Házirend, a szolgáltató személyét és a szolgáltatás idejét az éves Munkaterv tartalmazza. Az intézményi védő, óvó előírások: A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. 23. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során be kell tartaniuk. 24. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:

- hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, és csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézményben a tanulók gépek, eszközök közül ne használják, használati utasításban veszélyesnek minősítetteket - hogy az intézmény tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a munkavégzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, gépeket. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos és az alkalmassági vizsgálati véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

Rendkivúli események esetén szükséges teendők: 25. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások • • • • • • • • • • • • •

•

Az iskola épületében és udvarán felügyelet nélkül gyerekek nem tartózkodhatnak. A padok, kültéri játékok, kézilabdakapuk rögzítettek, a fából készült berendezések szálkamentesek. Az udvari játékok épségét rendszeresen ellenőrizzük, a homokcserét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően végezzük. A kerítés rácstávolsága biztonságos, gyermekfej nem fér ki rajta. Az udvaron árnyékos hely biztosított. A telepített növények között nincs mérgező, szúrós, tüskés. Nincsenek orr-fülnyílásba helyezhető vagy megehető terméseik. Nem kell őket mérgező vegyszerekkel kezelni. Preventív céllal évente két alkalommal rovar- és rágcsálóirtást végeztetünk. A tantermi bútorok igazodnak a tanulók testméretéhez, szélük lekerekített, felületük nem tükröződő. Kopásállóak, könnyen tisztán tarthatóak. A mosdókban mindenütt biztosított a szappanos kézmosás lehetősége. A helyiségek jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők. A szaktantermekben nem tárolunk veszélyes anyagokat, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak. A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik. A földszinti folyosón kialakított ivókút biztosítja tanulóink számára az egészséges folyadékfogyasztást. A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 4 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben (porta, gazdasági iroda, testnevelő tanári, orvosi szoba). A portán nyilvános helyen a segélyhívó számok megtalálhatóak. A krétapor (bár nem egészségkárosító) irritatív hatása miatt törekszünk költségvetésünk függvényében kerámiatáblák beszerzésére.

26. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok: Az intézményvezető feladatai: a. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; b. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. c. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ d. Lehetővé teszi az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. e. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: a. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. b. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, c. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. d. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. e. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott:

- az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. b, További rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. További rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 27. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Múködési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 28. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, - a szakmai munkaközösségre, - a diákönkormányzatra. A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja.

29. Az át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, 30. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy: - az átruházható jogaiból döntése szerint a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó múködése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határid őt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. 31. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelel_ id_ben rendelkezésre bocsássa. 32. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. 33. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 34. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekr_l, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 35. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás.

III. AZ INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 36. A fegyelmi eljárás szabályai a) Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, a közoktatásról szóló 2011. CXC. törvény 53. §. (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárást lehet indítani. b) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést olya módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. c)

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ezen igényét a kézhezvételtől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be. 37. Egyeztető eljárás a) Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás létrehozása. b) Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. c) A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. d) Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az iskola bármely pedagógusát felkérheti. e) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet szenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló szülője elfogad. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. f) Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. g) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

h) Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

38. Fegyelmi tárgyalás a) Kötelező fegyelmi tárgyalást tartani akkor, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása ezt indokolja. b) Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arra meg kell hívni a tanulót, a szülőt, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét, mivel a fegyelmi ügyekben véleményezési jog illeti meg. c) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság elnökét saját tagjai közül választja meg. d) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. e)

A fegyelmi büntetés lehet: • • • •

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (pl. kirándulás), áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba vagy iskolába.

39. A fegyelmi tárgyalás menete a)

A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira.

b)

Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést.

c)

Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

d) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket. e)

Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről.

f)

A bizottság fegyelmi határozatot hoz.

g) A bizottság elnöke kihirdeti a határozatot, ismerteti annak rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. h) A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül -egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. i)

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha • • • • •

a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

j) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri. k) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. l) A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indoklását, elutasított bizonyítási beadvány esetén az elutasítás okát. m) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét is idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. n) Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

IV. AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTAVÁNYOK HITELESÍTÉSI ÉS KEZELÉSI RENDJE

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• • • •

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatika rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. A tanulók adatait az érintett osztályfőnök digitális úton viszik be a rendszerbe. Az adatok tárolása - ideiglenesen - az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális úton előállított és papíralapú szöveges értékelést az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával kell hitelesíteni. 40. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírást létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében mint az intézményt képvisel_ természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelel_ elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetev_t) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági el_írást megtartani. Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az informatikai szabályzat tartalmazza. Az intézményvezet_ az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szint_ elektronikus aláírási rendszert kell m_ködtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, min_sített elektronikus aláírás). 41. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve túzbiztos

lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelmúen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. 42. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve DÖK , diák képviselet, iskolai vezetők, a pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgálatok, gyermekjóléti szolgálat, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Múködési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - más oktatási intézmény DÖK-jeivel - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefügg_ szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: h) az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, i) a település egyéb lakosaival. 43. a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséról és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás:

- rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a kiadmányozás és képviselet szabályait, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A vezetőket, és a szervezeti egységeket az SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül sor. 2. A vezetők közötti feladatmegosztás A vezetőket a SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül sor. 3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás szabályai az SZMSZ I. rész 16.5. pontban került szabályozásra. 4. Az intézmény képviseletének szabályai Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes részlegvezetők a következők szerint: 1. Az egyes részlegvezetők a helyettesi rend szerint járhat el az intézmény képviselőjeként. 2. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. 3. Az osztályfőnökök a fenntartó előtt az adott részlegük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt

Az iskolai könyvtár használati rendje 44. A könyvtárhasználók köre A könyvtárat ingyenesen használhatják: Ÿ

az iskola tanulói

Ÿ

az iskola pedagógusai

Ÿ

az oktató- és nevelőmunkát segítő dolgozók (egészségügyi, adminisztratív, technikai)

A könyvtárhasználat feltétele A tanulók iskolai beiratkozása, a dolgozói munkaviszony egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Beiratkozással kivételes esetben az iskolán kívüli tanulók (főleg régi tanítványok), hallgatók, pedagógusok is igénybe vehetik a könyvtárat. 45. A könyvtárhasználóknak joga van: 1. A kölcsönzéshez, a könyvtár helyben használatához, egyéb szolgáltatások igénybe vételéhez (Tájékoztató tevékenység, könyvtári foglalkozásokon való részvétel)

46. A könyvtárhasználóknak kötelessége: Az iskolából eltávozó tanulónak illetve dolgozónak a könyvtárossal igazoltatni kell, hogy tartozása nincs. 47. A könyvtár szolgáltatásai Alapszolgáltatások: Ÿ

egyéni és csoportos helyben használat

Ÿ

kölcsönzés / könyvtárközi kölcsönzés is/

Ÿ

tájékoztató szolgálat, irodalomjegyzék összeállítása

Ÿ

számítógépes információs szolgáltatások

Ÿ

előjegyzés

Ÿ

audiovizuális eszközök használata

Ÿ

Internet használata

Ÿ

nyomtatás számítógépről (ha lesz a könyvtárban nyomtató, jelenleg nincs)

Ÿ

fénymásolás (ha lesz a könyvtárban fénymásoló, jelenleg nincs)

48. Kiegészítő szolgáltatások: Ÿ

információszolgáltatás

Ÿ

témafigyelés

Ÿ

ajánló bibliográfiák készítése

Ÿ

könyvtárismereti könyvtári órák tartása a helyi tanterv szerint

Ÿ

könyvtári rendezvények szervezése (könyvkiállítás, versenyek)

Ÿ

ODR

49. A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók Ÿ

Olvasótermi, kézikönyvtári állományrész

Ÿ Külön gyűjtemények (folyóiratok, audiovizuális anyagok, iskolatörténeti dokumentumok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása között időre kikölcsönözhetik.

50. A kölcsönzés szabályai: A könyvtári könyveket és egyéb dokumentumokat a könyvtárostól a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabad kikölcsönözni. 51. A könyvtár nyitva tartása, kölcsönzési rendje A könyvtáros munkaideje: A könyvtáros heti 40 órában látja el a könyvtári teendőket. Meghatározott kölcsönzési idő: tagintézményekben: Nyitva tartás: Hétfő

1000 – 1430

Kedd

1000 – 1430

Szerda

1000 – 1430

Csütörtök

1000 – 1430

Péntek

1000 – 1400

1. Helyben használat 2. Kölcsönzés Ÿ

Kölcsönzés időtartama 4 hét, szükség esetén hosszabbítást lehet kérni.

Ÿ

A kikölcsönözhető kötetek száma: Tanulóknak 3 kötet

Pedagógusoknak szükség szerint Ÿ A kölcsönzés nyilvántartása: kölcsönző füzetekben (Címe: Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása, osztályonként külön füzet) Ÿ

Felnőtt olvasók nyilvántartása külön füzetben történik.

Ÿ A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul visszaszolgáltatni. Ÿ A tanév vége előtt minden olvasó (diák és dolgozó) köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni. Az elveszett vagy megrongálódott könyvet a használónak be kell szerezni, vagy az értékét a napi forgalmi áron meg kell téríteni. Indokolt esetben a könyvtár gyűjtőkörébe illő hasonló értékű könyvvel pótolhatja.

A könyvtárak számára kötelezően előirt állomány ellenőrzése, leltározása alkalmával minden kölcsönző köteles a kölcsönzött könyveket a megadott határidőre leadni. 3. Csoportos használat 52. Az iskolai könyvtárban a könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás Ÿ A használók kötelesek a könyvtár raktári rendjét megtartani, vigyázni a könyvek épségére, a könyvtár tisztaságára. Ÿ A könyvtárban kulturáltan, csendesen kell viselkedni, egymás munkáját vagy kikapcsolódását nem zavarva, tiszteletben tartva. Ÿ A könyvtár informatikai eszközeinek, dokumentumainak védelmére (tisztaságának, épségének megőrzése) szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a használó anyagi felelősséggel tartozik, s a kárt megtéríteni köteles. 53. A számítógépek használata Ÿ A gépek használatára előzetesen be kell jelentkezni a viták elkerülése érdekében (sok tanuló esetén) A jelentkezés idejére a bejelentkező tanuló információszerzésre, tanulmányi feladatok megoldására használhatja a gépet, az Internetet. Ÿ

Az olvasó a gépeknél nem használhat saját lemezt, pen-drive-ot

Ÿ

A gépekre nem menthet senki semmit, és nem telepíthet semmilyen programot.

Ÿ Amennyiben szabálytalanul használja valaki a gépet, úgy a számítógépek használatából kizárható. Ÿ A könyvtárban elhelyezett számítógépek igénybevételekor a számítógép szaktantermek használatára vonatkozó szabályok irányadóak. (lásd: házirend) A könyvtári helyiséget csak az azért anyagilag is felelős személy használhatja, egyébként érte felelősséget vállalni nem tud. A fenti dokumentum tartalmát a tantestület a mai napon jóváhagyta, és vállalja, hogy minden tanulóval ismerteti, melyet a diákok aláírásukkal igazolnak. 54. Az intézményi belső ellenőrzés rendje: Az iskolai nevelő-oktató munka, gazdasági és ügyviteli tevékenység belső ellenőrzése: A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja. Hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján.

Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az iskola belső ellenőrzések követelményei: Segítse elő az iskola feladatkörének, az oktatásnak minél hatékonyabb kielégítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógustól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, hibákat, hiányosságokat is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az iskola hatékonyságának megállapítása és fejlesztésének lehetséges útja ugyancsak nagy segítség. Az ellenőrzést végzők: az intézmény vezetője, helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, a munkaközösség vezetők. A munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályaikon belül. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgató számára. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügy igazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, írásos dokumentumok, tanulói produktumok mérése, gazdasági, ügyviteli alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése, technikai személyzet tevékenységének ellenőrzése. Az ellenőrzés formái: óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, helyszíni ellenőrzések. 55. Az intézményvezetés struktúrája: • A vezetők közötti feladatmegosztás Lsd.1.sz függelék Intézményi szervezeti ábra szerinti alá- és mellérendeltséget! • 73. A vezetők és a szervezeti működések a.) Igazgató ülésrendje.

b.) Kibővített iskolavezetés ülések rendje. c.) Intézményvezetői értekezlet rendje. A kibővített vezetői értekezletről feljegyzés készül. Az iskolavezetés feljegyzésben tájékoztatja az iskola dolgozóit. 2. sz. melléklet !

Vezetői szinthez tartozó beosztások*

Vezetők közvetlenül alárendelt munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható Vezetői létszám (munkakörönként)

Intézetvezető Igazgató

Általános igazgatóhelyettes, Szakképzési igazgatóhelyettes,

2

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás)

56. Felnőttoktatás: A felnőttoktatás célja és feladatai: A szakmunkások szakközépiskolája 9-12. osztályának (két évfolyamba sűrítve) feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. Ez az iskolatípus olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, szakiskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A szakmunkások szakközépiskolája megteremti az érettségi, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve az érettségire alapuló szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók életkora és előképzettsége sok esetben eltérő, ezért a pedagógiai (andragógiai) munkában ennek az áthidalására az első időszakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A tanulási-tanítási folyamat szervezésekor figyelembe veendő, hogy a tanulók esetenként munkaés élettapasztalattal is rendelkeznek. A felnőttoktatásban szükséges, hogy a tanulók tudatosan és egyre nagyobb önállósággal vegyenek részt az ismeretszerzésben. A felnőttoktatás részletes működési mechanizmusát az intézményi akkreditáció fogja véglegesen szabályozni.

57. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: Jogi feltételek: A Gyermekvédelmi törvény a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerének szerves elemeként értelmezi a közoktatási intézményeket, azaz alapfeladati közé emeli az ezzel járó feladatokat. A közoktatási intézmények működésére vonatkozó Közoktatási törvény és követő rendelete (11/1994. MKM) is szabályozta az iskola gyermekvédelmi feladatait. Az ágazat két meghatározó jogszabálya a következő módon és tartalommal rendelkezik: A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a lakóhely szerinti jegyző közreműködésével a gyermekjóléti szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6)). A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994. MKM rendelet 6. § (1)-(2)). A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Célszerű ezt a tájékoztatást a nevelési év/tanév végéig „hirdetni”. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját 58. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: A tájékoztatja a tanulókat, arról hogy a szülői értekezletek, fogadóórák során a szülőket gondviselőket, milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az intézményen kívül Berettyóújfaluban vagy lakóhelyükön milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson, esetmegbeszélésen is részt vesz, megismerve a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás védelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a lakóhely szerint illetékes jegyzőt, illetve gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét, illetve telefonszámát. Az iskola pedagógiai programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladati keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

59. Szükséges teendők rendkívüli esemény esetén: Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely az intézmény működési rendjének szokásos menetét akadályozza, a dolgozók, és tanulók biztonságát veszélyezteti. Az intézményben általánosan rendkívüli eseménynek minősülnek: • államellenes tevékenységre utaló körülmények, a város közbiztonságát, közrendjét veszélyeztető események, • minden olyan tűzeset, robbanás, egyéb esemény - keletkezési okra való tekintet nélkül amely halálesettel, vagy több ember súlyos, életveszélyes sérülésével, illetve jelentős kárral jár, • természeti katasztrófa (villám, földrengés, víz) elemi csapás, egyéb esemény, amely az intézményi tanulók, dolgozók életét, egészségét, illetve anyagi javakat veszélyeztet, • azok a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, betörés), melyeknél az elkövetési érték, vagy az okozott kár jelentős, • járványos és egyéb (étel-, gáz-, stb.) megbetegedések tömeges bekövetkezése, • víz-, csatorna-, gáz-, elektromos áram szolgáltatásban keletkezett olyan üzemzavar, melynek következtében a szolgáltatás 1000 órát meghaladóan szünetel, vagy e szolgáltatásokat veszélyeztető bármely más esemény; • egyéb olyan események, melyeket - várható vagy valós következményeire tekintettel - az intézményvezető rendkívülinek minősít: pl.: áramütés, kirándulások rendkívüli eseményei, stb. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok: az intézményt védő-, óvó előírások ismertetése, betartatása, az elektronikus riasztó rendszer működőképességének rendszeres felülvizsgálata, bombariadó (az intézményt robbanóanyaggal történő fenyegetés) esetén haladéktalanul intézkedni kell az épület kiürítéséről a kiürítési tervnek megfelelően.

Minden rendkívüli eseményt, amely az intézmény biztonságát veszélyezteti - bárki is észleli azt, vagy értesül róla - az intézmény igazgatójának vagy az igazgató helyettesének vezetőjének azonnal jelentenie kell! Az intézkedésre jogosultnak azonnal értesíteni kell a felügyeleti szervet, tűzoltókat, a rendőrséget, egyéb katasztrófa elhárító szervezeteket. Mentők telefonszáma: Rendőrség telefonszáma: Tűzoltóság telefonszáma:

104 107 105

A bejelentésnek tartalmaznia kell: • a jelentő személy nevét, az intézmény nevét, • az esemény leírását, helyét, idejét, • a személyi sérülés, haláleset számszerűségét, körülményeit, • a megtett és folyamatban lévő intézkedéseket, bejelentéseket, • a keletkezett károk rövid jellemzését, becsült vagy megállapított kárösszeget, • a feltételezett vagy megállapított okokat, • az eseménynek az intézmény működésére gyakorolt hatását.

Bombariadó elrendelése CSAKIS: • Az üzenetet fogadónak azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét – távolléte esetén az igazgatóhelyettest, aki telefonon értesíti a rendőrséget és megteszi a szükséges intézkedést az épület kiürítésére. • 5 percig tartó folyamatos csengőjelzés esetén az épületet haladéktalanul ki kell üríteni, az intézmény kiürítési tervének megfelelően. • Az épületet el kell hagyni a kijelölt menekülési útvonalon, és várakozni kell a kijelölt biztonságos helyen. A tanulók a tanárok irányításával vonulnak ki az épületből. • A kiürítés során ügyelni kell, hogy minden tanuló távozzon az épületből. A foglalkozást tartó tanár feladata, hogy meggyőződjön az esetleg tantermeken kívüli helyiségekben (mosdó) tartózkodók távozásáról. A vezető feladatai bombariadó esetén: • gondoskodik a rendőrség értesítéséről, az épület elektromos áram mentesítéséről, • a gázvezeték elzárásáról, • a kijáratok szabadon hagyásáról, • tájékoztatja a tűzszerészeket, • tájékoztatja a fenntartót. • az elsősegélynyújtó hely kijelöléséről, A megérkezett tűzszerészeket tájékoztatni kell: a lezajlott eseményekről, az épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, a vezetékek helyéről, az épület kiürítéséről, az épületben tartózkodó személyekről. A pedagógusok, intézményi alkalmazottak, tanulók feladata: • rendben fegyelmezetten a gyülekezési helyre vonulni, • az intézkedésre jogosultak utasításait végrehajtani. • Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje. Az intézmény, elsősorban területi érintettsége esetén, de alkotmányos kötelezettségének teljesítése érdekében is bevonhatók, illetve közreműködők lehetnek a védekezésben, valamint a katasztrófa, az általa okozott kár következményeinek felszámolásában. Az intézmény vezetője: - meghatározza a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását; - gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának, annak részeként Tűzriadó Tervének kiadásáról, az intézmény épületei kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról; - elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszélyelhárítási terveket, és azt egyezteti a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével; - együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, továbbá a minisztérium ágazati védekezési munkabizottságával;

- elősegíti az intézmény tanárainak, dolgozóinak, tanulóinak polgári védelmi felkészítését, - közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló fenntartói, hatósági intézkedés megvalósításában, szükség szerint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában, - elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően. Az intézményben foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése, amely nem tehető vizsgakötelessé, a külön jogszabályban meghatározott kötelező továbbképzés keretében történik. A felkészítés óraszámát úgy kell meghatározni, hogy az a továbbképzésen részt vevő pedagógusra ne rójon aránytalan terhet. A tanulók, és a pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése elsősorban a természeti csapások, a tűz, az ipari balesetek elleni védekezéshez, a tömeges sérülést okozó balesetek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával történik. A tanulók és a pedagógusok felkészítése tematikájának összeállításához, és a felkészítéshez, igénybe vehető a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóságok szakembereinek segítsége. Az intézményben az alkalmazottak és a tanulók kollektív védelmére, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításának lehetőségével, illetve azon intézményeknél, ahol a körülmények nem tesznek mást lehetővé, szükségóvóhelyek kialakítása feltételeinek megteremtésével kell felkészülni. A konkrét mutatókat és egyéb adatokat a Polgárvédelmi terv tartalmazza. 60. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai: Az intézményben mindenszerű reklámtevékenység, amely direkt módon alapoz a tizenévesek fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz – tilos!! Bármilyen reklámozási tevékenység csak az igazgató és az Igazgató Tanács tagjainak engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása, stb.) Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható. 61. Az intézmény munkavállalóinak és tanulóinak védelme: Az egészségvédelem A dolgozók számára - létszámának és a vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodni kell tisztálkodási és öltözőhelyiségekről. Fertőző betegség, vagy járvány esetén az orvos intézkedése szerint az igazgató köteles teljes, vagy részleges óvintézkedéseket életbe léptetni. A hatáskörét meghaladó esetben az Oktatási irodához kell fordulni. Az intézménnyel (vagy fenntartóval) szerződéses jogviszonyban lévő orvos látja el a tanulók szakszerű egészségügyi ellátását, illetve az orvosi teendőket. Az intézménynek az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésekkel rendelkeznie kell. A felszerelést az orvosi szobában, kell elhelyezni. Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra kötelező. A tanulóknak részt kell venniük az orvosi, egészségügyi felvilágosító előadásokon és végre kell hajtaniuk mindazokat a teendőket, melyek egészségügyi ellátásukat segítik, gyógykezelésüket biztosítják.

62. Munkavédelem Az intézmény munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a feltételek tervszerű, megteremtéséért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az igazgató egy személyben felelős. A szükséges elsősegélynyújtó felszereléseket a telephelyeken kijelölt helyiségekben kell elhelyezni, annak szükségszerű felfrissítése a munkavédelmi felelős megítélése alapján történik. A tanulókkal évente legalább két alkalommal - tanév kezdetekor és tanév végén - ismertetni kell a közlekedési és általános munkavédelmi szabályokat, az egyes - intézményen belül érvényes és a mindennapi életben előforduló - munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok, kitérve az aktuális veszélyforrásokra is. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A foglalkozásról hiányzóknak külön meg kell tartani az oktatást. 63. A közösségi tulajdon védelme A közösségi és személyi tulajdon védelme, az épületek, berendezések és felszerelési tárgyak megőrzése, gyarapítása, szépítése, a kollégium otthonosabbá tétele, az ésszerű takarékossági szempontok figyelembe vételével minden tanulónak és dolgozónak egyaránt kötelessége. Idegen személyek az intézmény területén csak engedéllyel, a szükséges ellenőrzés mellett, a napiés házirendben szabályozott módon tartózkodhatnak. Az intézmény bejáratánál rendszeres ügyeletet kell tartani. A tűzbiztonság érdekében a tűzrendészeti előírásokat az intézmény dolgozóival és a tanulókkal tanévenként legalább egy alkalommal ismertetni kell. A tűzoltóság, mentők és a rendőrség hívószámait jól látható helyen fel kell tüntetni. A tűzvédelmi előírások betartásának rendszeres ellenőrzéséről az igazgató által megbízott tűzvédelmi felelős köteles gondoskodni. e) Szándékosan kárt okozó anyagi felelőséggel bír. A kár nagysága indokolja - fegyelmi intézkedéseken kívül a jogszabályban előírt módon hatósági eljárást kell kezdeményezni. f) A közösségi és személyi tulajdon szándékos, vagy gondatlan rongálói ellen a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni. 64. Az intézményi működést meghatározó dokumentumok nyilvánossága: -Pedagógia programjáról, -minőségirányítási programjáról, -szervezeti és működési szabályzatáról, -házirendjéről az adott évfolyamra beiratkozó tanulót és szüleit az intézmény igazgatója, ill. osztályfőnöke tájékoztatja. Az alapdokumentumok változásakor, lényeges módosításakor hasonló az eljárás. Az első tanévben, vagy a felsőbb évesek esetén belépéskor minden tanuló megkapja a házirend teljes terjedelmű tájékoztatását szóban. Az intézmény hivatalos helyiségeiben, a könyvtárban folyamatos, minden érdeklődő számára nyilvános a hozzáférés. Valamennyi dokumentum elektronikus példányát elhelyezzük az iskola honlapján is. Elhelyezése: igazgatói iroda nevelői szobák igazgatóhelyettesi iroda könyvtár

iskolatitkárság Az iskola igazgatója és tanárai minden tanév első napjaiban szülői értekezleten adnak tájékoztatást a szülők számára az intézmény szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről, minőségirányítási programjáról, pedagógiai programjáról. A szülők kérésére a tájékoztatást megismétlik a félévi szülői értekezletek során is. Iskola web lapján nyilvános Szakmacsoport választás elvei: Szakmacsoportot szakközépiskolai képzés estén 10. a szakiskolai képzés esetén 9. évfolyam után történik. Szakközépiskola esetén: - a választhatóság lehetőségét a pedagógiai program tartalmazza. - a jelentkezések létszámviszonyai alapján az induló szakokról az iskolavezetés javaslata alapján a tantestület dönt az adott évben április 30-ig. Szakiskolai képzés esetén:- a választhatóság lehetőségét a pedagógiai program tartalmazza. - a jelentkezések létszámviszonyai alapján az induló szakokról az iskolavezetés javaslata alapján a tantestület dönt az adott évben április 30-ig. Szakmaválasztás elvei: Szakmaválasztás szakközépiskolai képzés estén 12. szakiskolai képzés esetén 10. évfolyam után történik. A szakmai képzés történhet iskolarendszerben és felnőttképzési rendszerben iskolarendszeren kívüli formában első és másod illetve további szakmák esetén. Szakközépiskola esetén: - a választhatóság lehetőségét a pedagógiai program tartalmazza. a jelentkezések létszámviszonyai alapján az induló szakmákról az iskolavezetés javaslata alapján a tantestület dönt az adott évben június 30-ig. Szakiskolai képzés esetén: - a választhatóság lehetőségét a pedagógiai program tartalmazza. A jelentkezések létszámviszonyai alapján az induló szakmákról az iskolavezetés javaslata alapján a tantestület dönt az adott évben június 30-ig. Tanítási időkeret: A tanítási időkeret kiszámításánál a Közoktatásról szóló törvény, valamint a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó előírásainak megfelelően járunk el. A törvényben rögzítetteken túl a tanítási időkeret további, a pedagógiai munkával összefüggő távollétek esetén csökkentjük: - kötelező tanári továbbképzés, - tanulmányi kirándulás, - tanulókíséret (versenyek, orvosi vizsgálat), - továbbtanuló pedagógus konzultációja, vizsgája, tanulmányi szabadsága, - tantestületi értekezlet, - egyéb, a munkáltatóval előre egyeztetett esetek.

Kiemelt munkáért járó kereset kiegészítés: Egyszeri, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a munkavállalók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést az iskola éves munkatervében kell meghatározni. Az iskola költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előzőekben meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként kell kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítélésére az illetékes igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot a munkaközösség vezetőkkel való egyeztetési kötelezettség után. Az iskola igazgatója döntése előtt beszerzi az érdekképviseletek egyetértését a felosztás elveiről, az intézményi pedagógus értékelés szabályainak figyelembevételével vételével személyenként dönt. A folyamat eljárási rendjét a 3.sz függelék tartalmazza. 65. A pedagógusok közösségei:

• Munkaközösségek Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, az azonos feladatok ellátására. Tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: − humán munkaközösség, tagjai: az adott tantárgyat tanító pedagógusok, − természettudományi munkaközösség, tagjai: az adott tantárgyat tanító pedagógusok, − műszaki munkaközösség, tagjai: a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító és oktató pedagógusok, − gazdasági, szolgáltató és mezőgazdasági munkaközösség tagjai: a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító és oktató pedagógusok, A munkaközösség feladatai - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - tankönyvkiválasztás az egységes tankönyvrendelés és tankönyvhasználat érdekében, - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeret-szintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,

- a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - közreműködés a munkaközösség az éves munkaterve, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítésében. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, az adott tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. • Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az igazgató, a nevelőtestület vagy az iskolai vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az igazgató bízza meg. 66. Tanórán kívüli foglalkozások: Tanítási órán kívüli rendszeres foglalkozások - szakkörök, - iskolai tömegsport és sportköri foglalkozások, - felzárkóztató foglalkoztatások, - egyéni foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkoztatások, - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, - szabad számítógéptermi foglalkozások. - szakmai vizssgákra felkészítő órák Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás), valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és a szaktanár által megadott időtartamra szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést, csak a szülő írásbeli kérelmére, az iskola igazgatója adhat. A tanítási órán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásának mellékleteként kell rögzíteni. Tanítási órán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban, osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívülre esik, és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja felkészíteni a nevelőtestület a tanulókat azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére a városi könyvtárban iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. V. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK, TANULÓSZERZŐDÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A gyakorlati képzési feladatokat a szakképző iskola vagy szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi. A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik. A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

A tanulószerződésnek tartalmaznia kell: a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait, az OKJ –vel azonos módon a szakképzés megnevezését és a képzési időt, a gyakorlati képzés helyét, kezdő időpontját, az elméleti képzést biztosító iskola nevét, a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét, a gazdálkodó szervezet cégszerű aláírását, a tanuló aláírását, a szerződéskötés dátumát, az OM azonosítót.

A szerződéskötés folyamata: Tanulószerződés kötési igény benyújtása az illetékes területi kamarához. A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés rendszeres ellenőrzésében az illetékes területi gazdasági kamara és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. A kamara által kiadott határozat kézhezvétele után megköthető a tanulószerződés. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgálathoz, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a fentiek biztosítása esetén – a tanuló szakmai, elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. A tanuló bejelentése a Társadalom Biztosítóhoz.

A tanulóképzéshez szükséges dokumentumok, amelyeket az ellenőrzések során vizsgál a kamara: szakmai és vizsgázatási követelmények /Szakképző iskolától szerezhető be/, szakmai tárgyak központi programja / Szakképző iskolától szerezhető be/, gyakorlati oktatási Csoportnapló /nyomtatványboltban beszerezhető/, a tanulók pénzbeli juttatásainak dokumentuma a bérszámfejtő lap, a tanulók nem pénzbeli juttatásainak átvételi elismervényei.

Együttműködési megállapodás A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha A tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szerveknél, A gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, A gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére mást gyakorlati képzést szervezőnél, A tanuló gyakorlati képzésre több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben, A tanuló gyakorlati képzésére képző központ által működtetett tanműhelyben kerül sor. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni: a megállapodást írásba kell foglalni és azt a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia.

67. Munkaköri leírás minták:

IGAZGATÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Az intézmény neve:

Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 4114 Bojt, Ady u. 4. , adószám: 18998746-1-09

Igazgató neve:

…………………………..

Végzettsége (képesítése):

…………………………..

Munkakörének megnevezése:

Igazgató

Munkavégzés helye:

…………………………..

Közvetlen felettese:

…………………………..- kuratóriumi elnök

I. Feladatai 1.1.A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény - szakszerű és törvényes működéséért, - a pedagógiai munkáért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, - a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, - az oktató és nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megszervezéséért. 1.2. Az intézmény vezetője dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe.

1.3.Az intézmény vezetőjének irányító munkája kiterjed - a nevelőtestület vezetésére, - a nevelő és oktatómunka irányítására, ellenőrzésére, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, a végrehajtás - szakszerű megszervezésére, ellenőrzésére, - az elfogadott költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására,

- a diákmozgalommal, szülői munkaközösséggel, iskolákkal, valamint az intézmény érdekképviseleti szerveivel való kapcsolattartásra, - a rendezvények megszervezésére. 1.4. Az intézmény vezetője ügyviteli tevékenysége során ellenőrzi a pedagógusok, ügyviteli dolgozók adminisztrációs munkáját, különös tekintettel a - jogszabályok nyilvántartására, - naplók, leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetésére, - folyóiratok megrendelésére, - baleseti jegyzőkönyvek elkészítésére, - iskolai dokumentációk rendezettségére, - iratok selejtezésére. 1.5. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős, amely a feladatok ellátásában meghatározó tényező.

II. Hatásköre 2.1. Az Igazgató hatásköre - elkészíti a tanulócsoportok kialakítását, beosztását, - gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, - engedélyezi a bizonyítványok másodlatának és az iskolalátogatási bizonyítványok kiadását, - a tanulókat felmenteni egyes tantárgyak gyakorlati oktatása alól. 2.2. Az IGAZGATÓ munkáltatói jogköre - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve, annak végrehajtási rendeletei és más egyéb munkaügyi szabályok a hatáskörébe utalnak. - az iskola vezetőségének és érdekképviseleti szerveinek előzetes véleményének figyelembevételével dicsér, jutalmaz, soronkívül előléptet. - minősíti az iskola dolgozóinak tevékenységét. - engedélyezheti az iskola dolgozóinak esetenkénti mellékfoglalkozását. - szükség esetén él fegyelmi jogkörével (szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás). - elbírálja a felmentési kérelmeket. 2.3.Az IGAZGATÓ feladatai az intézmény ügyvitelével kapcsolatban Az Igazgató irányítja és ellenőrzi - a pedagógusok és az ügyviteli dolgozók adminisztratív munkáját, - a jogszabályok nyilvántartását, - a leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetését Az Igazgató értékeli az iskola munkáját, figyelemmel kíséri a felügyeleti szervek által tett megállapításokat, utasításokat és, gondoskodik azok végrehajtásáról.

III. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: − a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; − kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; − köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; − anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, …………………………... .………………………… Kuratóriumi elnök

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… Igazgató

ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Iskolatitkár neve:

…………………………..

Végzettsége (képesítése):

…………………………..

Munkakörének megnevezése:

Iskolatitkár

Munkavégzés helye:

………………………….

Közvetlen felettese:

…………………..-igazgató

I. Feladatai: -

-

köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban meghatározottakat, közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket, gépeli a hivatali iratokat, vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat, az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket, munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat, a béremeléseket előkészíti, egyezteti, az átsorolásokat legépeli ezeket nyilvántartja, egyezteti, illetve végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy: • megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról, • kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.). vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást, tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt, a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban -átadja, részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint) kiadja, elszámolja az étkezési utalványokat és ajándékutalványok, érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat, részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok kezelési rendjét és a határidő betartását, a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást végzi, kimutatásokat, tájékoztatásokat készít, rendszerez, ellátja a telefonügyeletet ellátja fénymásolási feladatokat, felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért, fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató megbízza.

II. Jogai: -

jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre.

III. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: − a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; − kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; − köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; − anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, ………………………………. .………………………… igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… Iskolatitkár

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Gazdasági ügyintéző neve:

…………………………..

Végzettsége (képesítése):

…………………………..

Munkakörének megnevezése:

Gazdasági ügyintéző

Közvetlen felettese:

…………………………..- igazgató

Munkavégzés helye:

…………………………..

Munkaköri feladata:

Az intézmény gazdasági feladatainak irányítása, szervezése, ellátása

I. Feladatai: Kidolgozza (elkészíti): - a pénzügyekkel kapcsolatos belső szabályozó utasításokat, - a nem szabvány ügyviteli nyomtatványokat, - a folyamatos működéshez szükséges felvételi és visszafizetési javaslatot, - a pénzügyi tartozások és követelések nyilvántartását, - az állami költségvetéssel, családvédelmi és szociális kötelezettséggel kapcsolatos befizetési kötelezettségek és kiutalási igények nyilvántartását, és ezeket pénzügyileg rendezi, - a helyiség és egyéb bérleti szerződések nyilvántartását, a díjakat határidőre befizeti, illetve beszedi. - közreműködik az iskola bevételéhez kapcsolódó nyomtatványok elkészítésében Magyar Államkincstár normatíva igénylés és normatíva elszámolás Közreműködik: - minden olyan döntés kialakításában, amely a hatáskörébe tartozik. - a szállítási szerződések megkötésében, - a selejtezési javaslat kidolgozásában, - a munkaszervezési javaslatok kidolgozásában, - a költséggazdálkodási javaslat kidolgozásában, - munkaerő létszámjavaslat kidolgozásában, - a számítástechnikára vonatkozó javaslat kidolgozásában, a számlarend, a számlatükör, a bizonylati rend, a könyvvezetés kialakításában, a számviteli törvény érvényesítése által, - a bizonylati, a leltározási, az önköltség-számítási és árképzési szabályzatok kidolgozásában, - a leltárelszámolásban, a leltárhiány megállapításában, közlésében és a kártérítésre való kötelezés kiadásában, - az elszámoltatással kapcsolatos utasítások kiadásában, - az egyéb juttatások megállapításában.

II. Hatásköre: A gazdasági ügyintéző javaslatot tesz: - a belső ügyviteli folyamatokat szabályozó szakmai utasításra, - a változások folyamatos nyilvántartására, - a gazdasági események számviteli követésére, - a szállítók és közületi vevők folyószámláinak vezetésére, rendezésére, - az elszámoltatással kapcsolatos utasítás kiadására, - a havi zárásra, - a házi pénztárkeret megállapítására, - a helyiség és egyéb bérleti szerződések nyilvántartására, a díjak határidőre való befizetésére, illetve beszedésére, - a biztosítási szerződések megkötésére és pénzügyi feladatainak elvégzésére, - az intézmény által foglalkoztatott kisiparosok, magánszemélyek igazolt ellenőrzött követeléseinek pénzügyi rendezésére, - az adók levonására, - az adatszolgáltatás teljesítésére, - a beszerzésekre vonatkozó szerződések pénzügyi teljesítésére, nyilvántartására. A gazdasági ügyintéző az alábbi kérdésekben dönthet: - ellenőrzött jelentések alapján, a készletváltozások rendezésével nyilvántartásával kapcsolatban, - a folyószámlák vezetése ügyében. - a szállítói számlák és szállítólevelek egyeztetése, tartalmi és számszaki helyesség ellenőrzése ügyében, - az intézményi pénztár működtetése ügyében, - bérekkel kapcsolatos ügyekben, - a dolgozókat terhelő levonások, követelések rendezésében, - az állami költségvetéssel kapcsolatos befizetések illetve igények rendezése ügyében, Ellenőrzi: - az intézmény érdekeinek érvényre juttatását, - az ellenőrzési rendelkezések szabályzatba foglalását, - az adatok valódiságát, - a bizonylati fegyelem megtartását, - a gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabályok megtartását, - a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket, - a belső szabályzatok elkészítését, aktualizálását, megtartását.

Felelős: - a jogszabályi, a hatósági és alapítói előírások szakterületén valómegtartásáért, - az intézmény belső pénzügyi rendjének kialakításáért, ezen belül: - az intézmény bevételeinek és kiadásainak nyilvántartásáért, - a fizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítéséért,

- a házipénztár és bankszámlaforgalom vezetéséért, - a gazdálkodási és pénzügyi tervek elkészítéséért. III. Jogai: -

jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: − a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; − kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; − köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; − anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, ………………………….. .………………………… Igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… Gazdasági ügyintéző

IRODAI ADMINISZTRÁTOR MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Irodai adminisztrátor neve:

…………………………..

Végzettsége (képesítése):

…………………………..

Munkakörének megnevezése:

Irodai adminisztrátor

Munkavégzés helye:

…………………………..

Közvetlen felettese:

…………………………..- igazgató

I. Feladatai: Elvégzi a napi adminisztrációs feladatokat (anyag és eszközrendelés, létszámjelentés, szabadságok kiírása, stb.). A beérkező leveleket, bontja, érkezteti válogatja, szétosztja, hivatalsegéd útján való továbbítja. Felveszi a telefonokat, a bejelentkezőket kapcsolja, vagy információt nyújt. Intézi az intézmény külső és belső levelezését, továbbítja a leveleket az illetékesek felé. Számítógépet használ, ismeri az irodai szoftverket, kezeli a faxot, internet használ, másol, scannel. Nyilvántartásokat vezet, adatok gyűjtése és foglal rendszerbe. Kapcsolatot tart az intézmény dolgozóival, a belső egységekkel és a külső szervezetekkel. Iktat, rendszerez és irattároz. Értekezleteken jegyzőkönyvet készít. Elvégzi a szükséges archiválási feladatokat. Szükség esetén intézkedik a meghibásodott irodatechnikai berendezések javíttatásáról. Szükség esetén felettese utasítására köteles ellátni bármely más osztályon/részlegen teljeskörű helyettesítési feladatokat. Fogadja a látogatókat. II. Jogai: jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre. III. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének.

A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: − a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; − kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; − köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; − anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, …………………….. .………………………… igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… Irodai adminisztrátor

PEDAGÓGUS/ OKTATÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Pedgógus/oktató neve:

……………………………..

Végzettsége (képesítése):

……………………………..

Munkakörének megnevezése: pedagógus/oktató munkavégzés helye:

……………………………..

Közvetlen felettese:

……………………………..- igazgató

I.

• • • • • • • • • • • • •

Pedagógus/ oktató beosztásából adódó általános elvárások: Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 10 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg. Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz. Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. Foglalkozáson ételt-italt elővenni szigorúan tilos. Mobiltelefon csak a Házirendben leírtak szerint lehet a tanórán. Tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem lehet. Abban az esetben, ha az órán nem dolgozik, felszerelést nem hoz magával, társai tanuláshoz való jogát viselkedésével korlátozza, az igazgatóhoz kell küldeni. A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat. Az iskola szabályszerű működése érdekében, rendkívüli esetben e munkaköri leírásban nem említett feladatok elvégzésére is kötelezhető.

II. Alaptevékenységből adódó feladatok: • Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. • A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el.

• • • • • • • • • • • • • •

A elméleti/gyakorlati órák tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti. Kidolgozza és határidőre jóváhagyásra benyújtja a záróvizsgák tételeit, esetleges írásbeli feladatait. Tanmenete alapján halad szaktárgyainak tanításában. A kétheti óraszámnál nagyobb eltérést – elmaradást – jelzi az igazgatónak vagy helyettesének, akik tanácsaikkal, szervezési eszközökkel segítik a tanmenet rendjének mihamarabbi visszaállításában. Az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási, illetve a teljesítmény-nyilvántartó lapon vezeti, és hetente, illetve kéthavonta átadja az igazgatónak. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti. Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, diákok tartalmi munkájának segítése. Betartatja a Házirendet. Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. Kezeli szaktárgyának eszközeit, gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. Ellátja a rábízott feladatokat, a terem óvásába, gondozásába, fejlesztésébe bevonja tanulóit. A tanítás nélküli munkanapokon – ettől eltérő utasítás hiányában – a program kezdete előtt legalább 10 perccel megjelenik, és a programtól függően végzi feladatát. Ide tartozik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai napok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, és minden elrendelt szorgalmi idő kívüli munkanap.

III. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos felelősségek • Valamennyi pedagógus/oktató feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és megszüntetése. • A rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata, fejlesztése, bővítése, a minőség javítása. • Az iskolai értékelés alapelveit be kell tartani, különösen: a tanulók érdemjegyeit az osztályozó naplóba , gyakorlati naplóba folyamatosan be kell írni; • az érdemjegyek száma tantárgyanként havonta minimum 2/3 érdemjegy/ hó • az írásbeli munkákat 2 tanítási héten belül ki kell javítani; • a szóbeli tanulói teljesítményt – feleletet – is néhány mondatban értékelni kell az osztály előtt.

• Az értékelés területei: tantestületi értekezletek, osztályozó konferenciák, munkaközösségi megbeszélések, , melyeken az éves munkatervnek megfelelően minden pedagógusnak – érintettségével összhangban – részt kell vennie. IV. Megbízás alapján kötelezően, esetenként külön díjazással is végzendő többletmunkák: • A megbízáson alapuló feladatokat minden esetben az iskola igazgatója adja ki. A megbízások az alapdokumentumokban foglaltakkal összhangban történhetnek. • A díjazás a mindenkori törvényi szabályozás és az iskola anyagi lehetőségei alapján történik. • Óraszámmal kifejezhető megbízások: korrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás. • Tanulók kísérése jogszabályban meghatározott esetekben, tanulmányi kirándulások vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával. • Vizsgáztatási feladatok ellátása az éves munkaterv szerint. V. Munkabeosztás, távolmaradás a munkából • A pedagógus/oktató munkaideje havi ………óra: (……….óra felkészülési idő, ……óra tanítási idő) • Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg. • Az iskola szervezeti felépítéséből adódóan a munkavégzés helye változó is lehet. • A szorgalmi időszak előkészítése – a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten meghatározott módon – augusztus 21-31. között történik. Ekkor kell megszervezni a javító-, különbözeti, beszámoltató vizsgákat, pótbeiratkozásokat, a tanév technikai elindítását. • A személyi adatokban (lakcím, telefon, elérhetőség stb.) történt változásokat haladéktalanul az igazgatónak be kell jelenteni. Indokolt esetben elrendelhető a folyamatos nyári elérhetőség biztosítása. • A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 30 perccel az iskolavezetésnél vagy az iskola titkárságán be kell jelenteni. • A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el.

VI. A pedagógust/oktatót munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg: • Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. • Tanmenetén év közben – az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel – a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett – kisebb sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet. • Módszertani eljárásait – a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban – egyéniségének megfelelően választhatja meg. • Az igazgató előzetes hozzájárulásával új nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat

próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet. • A Pedagógiai Program figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket. • A tanulók érdemjegyeit – az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával – önállóan állapítja meg. Az érdemjegyen változtatni csak egyetértésével, illetve nagyon indokolt esetben – írásba foglalt – nevelőtestületi határozattal lehet. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, …………………………………… .………………………… igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… pedagógus/oktató

GYAKORLATI OKTATÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Gyakorlati oktató neve:

…………………………………

Végzettsége (képesítése):

…………………………………

Munkakörének megnevezése: gyakorlati oktató munkavégzés helye:

…………………………………

Közvetlen felettese:

………………………………- igazgató

I.

• • • • • • • • • • • • •

gyakorlat oktató beosztásából adódó általános elvárások: Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 10 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg. Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz. Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. Foglalkozáson ételt-italt elővenni szigorúan tilos. Mobiltelefon csak a Házirendben leírtak szerint lehet a tanórán. Tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem lehet. Abban az esetben, ha az órán nem dolgozik, felszerelést nem hoz magával, társai tanuláshoz való jogát viselkedésével korlátozza, az igazgatóhoz kell küldeni. A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat. Az iskola szabályszerű működése érdekében, rendkívüli esetben e munkaköri leírásban nem említett feladatok elvégzésére is kötelezhető.

II. Alaptevékenységből adódó feladatok: • Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie.

• • • • • • • • • • • • • • •

A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. A gyakorlati órák tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti. Kidolgozza és határidőre jóváhagyásra benyújtja a záróvizsgák tételeit, esetleges írásbeli feladatait. Tanmenete alapján halad szaktárgyainak tanításában. A kétheti óraszámnál nagyobb eltérést – elmaradást – jelzi az igazgatónak vagy helyettesének, akik tanácsaikkal, szervezési eszközökkel segítik a tanmenet rendjének mihamarabbi visszaállításában. Az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási, illetve a teljesítmény-nyilvántartó lapon vezeti, és hetente, illetve kéthavonta átadja az igazgatónak. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét az osztályozó naplóba, gyakorlati naplóban is rögzíti. Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, diákok tartalmi munkájának segítése. Betartatja a Házirendet. Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. Kezeli szaktárgyának eszközeit, gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. Ellátja a rábízott feladatokat, a terem óvásába, gondozásába, fejlesztésébe bevonja tanulóit. A tanítás nélküli munkanapokon – ettől eltérő utasítás hiányában – a program kezdete előtt legalább 10 perccel megjelenik, és a programtól függően végzi feladatát. Ide tartozik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai napok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, és minden elrendelt szorgalmi idő kívüli munkanap.

III. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos felelősségek • Valamennyi gyakorlati oktató feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és megszüntetése. • A rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata, fejlesztése, bővítése, a minőség javítása. • Az iskolai értékelés alapelveit be kell tartani, különösen: a tanulók érdemjegyeit az osztályozó naplóba , gyakorlati naplóba folyamatosan be kell írni; • az érdemjegyek száma tantárgyanként havonta minimum 2/3 érdemjegy/ hó

• • •

az írásbeli munkákat 2 tanítási héten belül ki kell javítani; a szóbeli/gyakorlati tanulói teljesítményt – feleletet – is néhány mondatban értékelni kell az osztály előtt. Az értékelés területei: tantestületi értekezletek, osztályozó konferenciák, munkaközösségi megbeszélések, , melyeken az éves munkatervnek megfelelően minden pedagógusnak – érintettségével összhangban – részt kell vennie.

IV. Megbízás alapján kötelezően, esetenként külön díjazással is végzendő többletmunkák: • A megbízáson alapuló feladatokat minden esetben az iskola igazgatója adja ki. A megbízások az alapdokumentumokban foglaltakkal összhangban történhetnek. • A díjazás a mindenkori törvényi szabályozás és az iskola anyagi lehetőségei alapján történik. • Óraszámmal kifejezhető megbízások: korrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás. • Tanulók kísérése jogszabályban meghatározott esetekben, tanulmányi kirándulások vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával. • Vizsgáztatási feladatok ellátása az éves munkaterv szerint. V. Munkabeosztás, távolmaradás a munkából • A gyakorlati oktató munkaideje havi ……..óra : (……….. óra felkészülési idő, …… óra tanítási idő) • Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg. • Az iskola szervezeti felépítéséből adódóan a munkavégzés helye változó is lehet. • A szorgalmi időszak előkészítése – a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten meghatározott módon – augusztus 21-31. között történik. Ekkor kell megszervezni a javító-, különbözeti, beszámoltató vizsgákat, pótbeiratkozásokat, a tanév technikai elindítását. • A személyi adatokban (lakcím, telefon, elérhetőség stb.) történt változásokat haladéktalanul az igazgatónak be kell jelenteni. Indokolt esetben elrendelhető a folyamatos nyári elérhetőség biztosítása. • A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 30 perccel az iskolavezetésnél vagy az iskola titkárságán be kell jelenteni. • A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el. VI. A Gyakorlati oktatót munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg: • Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola Működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. • Tanmenetén év közben – az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel – a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett – kisebb sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet. • Módszertani eljárásait – a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban – egyéniségének megfelelően választhatja meg.

•

Az igazgató előzetes hozzájárulásával új nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet. • A Pedagógiai Program figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket. • A tanulók érdemjegyeit – az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával – önállóan állapítja meg. Az érdemjegyen változtatni csak egyetértésével, illetve nagyon indokolt esetben – írásba foglalt – nevelőtestületi határozattal lehet.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, …………………… .………………………… igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… pedagógus/oktató

TAKARÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. Takarító neve:

…………………………..

Munkakörének megnevezése:

Takarító

Munkavégzés helye:

…………………………...

Közvetlen felettese:

…………………………..- igazgató

Munkájával segíti az iskola zavartalan működését. I. Feladatai Rendszeres feladatai: - A helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása, szárazra törlése. - Padok, asztalok, székek letörlése, szükség esetén lemosása. - Mosdótálak, kancsók tisztántartása. - Táblák lemosása. - Kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása. - Virágok locsolása, portalanítása, gondozása. - Portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken. - Szeméttartók kiürítése. - WC-k takarítása, fertőtlenítése. - A bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása. Alkalmanként: rendezvények után takarítás.

Időszakonként: - ablakok, ajtók lemosása; - függönyök mosása, vasalása; - radiátorok lemosása; - téli tavaszi nagytakarítás; - a kárpitozott bútorok porszívózása, tisztítása; - a helyiségek bútorzatának, ajtajának lemosása; - a padozat erős szennyeződésének megszüntetése; - a lambéria lemosása; - a mellékhelyiségek falazatának (felszerelés, csempe, faszerkezet) lemosása; - a folyosókon a beépített szekrényeinek ajtóinak (kívül - belül) lemosása.

II. Felelőssége A takarításon kívül felelős: - az intézmény vagyontárgyainak védelméért, - a tantermekben és egyéb helységekben tartott eszközök sértetlenségéért, - elektromos árammal való takarékosságáért, - balesetmentes munkavégzésért. III. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: − a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; − kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; − köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; − anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Munkájának elvégzéséért biztosítani kell részére tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, seprűt, partvist. Egészségének védelmében gumikesztyűt, mosdószappant kap.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Bojt, ………………………….. .………………………… igazgató Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem: …………………………… takarító

VI. A vezetés működési rendje I. 1. 1. Tagjai:- igazgató - általános igazgatóhelyettes - szakképzési igazgatóhelyettes - gazdasági szakember - munkaközösség vezető 1. 2. Ülésrendje: - évente - szükség szerint (összehívását az igazgató kezdeményezi) 1. 3. Jogköre: - döntési 1. 4. Tevékenysége: - tervezés - feladat meghatározás (határidő, felelős) - szakterületi beszámoltatások - határozathozatal (egyszerű szótöbbséggel) II. Kibővített iskolavezetés 2. 1. Tagjai:- Igazgató Tanács + munkaterületek vezetői (gyakorlati oktatásvezető helyettesek, munkaközösség vezetője) 2. 2. Ülésrendje: - évzárás) - szükség szerint (összehívását a szakterületi felelősök problémajelzése alapján az igazgató kezdeményezi) 2. 3. Jogköre: - egyetértési 2. 4. Tevékenysége: - feladat meghatározás - beszámolók III. Intézményvezetői értekezlet 3. 1. Tagjai: - kibővített iskolavezetés + munkaközösség-vezetők 3. 2. Ülésrendje: - szükség szerint 3. 3. Jogköre: - tanácskozási 3. 4. Tevékenysége: - döntés-előkészítés Megjegyzés: A vezetői értekezletekről feljegyzés készül, amely a tantestület tájékoztatását szolgálja.

68. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés eljárás rendje A közoktatási törvény 118. §. 10.) bekezdése alapján, a munkáltató kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítmény elérést és az átmeneti többletfeladatok ellátását. A felek rögzítik, hogy a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (KT.) 118. §.10.) bekezdés alapján a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A munkáltatói döntés írásbeli tervezetét és annak indokolását, a munkáltató a döntést megelőzően legalább 8 nappal átadja a Szakszervezetnek, Közalkalmazotti Tanácsnak, akik a döntés tervezetét előzetesen véleményezhetik. A kereset-kiegészítés intézményi keretének felosztása során a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002.(II. 15.) OM rendelet 9. §. alapján kereset-kiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre - kell meghatározni és havi rendszerességgel kifizetni.

69. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb: a) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában aktívan közreműködik, A kereset-kiegészítés intézményi keretéből a fentiek figyelembevétele után maradó keretösszeg felosztása a nevelő testület véleményének előzetes kikérése után, minden év júniusában pedagógus napon vagy minden év decemberében a gazdasági év zárásakor az alábbi szempontsor alapján elvégzendő pontozással történik. A konkrét döntéseket a munkáltató a Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével hozza meg, a munkaközösség vezetők javaslata alapján a szakmai munkaközösségek létszámát is figyelembe véve.

A keretösszeg 25 %-a felett a munkáltató az alábbi szempontok alapján önálló döntési joggal rendelkezik. A munkáltató a közalkalmazottak tevékenységét 0-5 pontig terjedő skálán pontozza az alábbi kategóriákban: • a közalkalmazott által felkészített tanuló tanulmányi versenyen helyezést ér el:………... • a felkészített tanuló sportversenyen helyezést ér el:……………………………………… • a felkészített tanuló művészeti versenyen helyezést ér el:……………………………….. . • az intézményben végzett többletmunka minősége és mennyisége:………………….…… • a nevelőtestület munkájában kifejtett tevékenység:………………………………………. • a szakmai munkában kifejtett tevékenység:………………………………………………. • a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek fejlesztésében kifejtett tevékenység:………. • a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében kifejtett tevékenység: ……………….. • az iskola kulturális életének fejlesztésében kifejtett tevékenység: ………………………. • az iskola sportéletének fejlesztésében kifejtett tevékenység: …………………..………… • a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezésében kifejtett tevékenység: ……………. • a tanulók felügyeletének ellátása során kifejtett tevékenység: …………………..………. • a diákmozgalom segítéses során kifejtett tevékenység: ………………………………….. • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban kifejtett tevékenység: ........... • a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggésben kifejtett tevékenység: ....…………….. • az intézményi dokumentumok elkészítésével összefüggésben kifejtett tevékenység: ……. • az intézménnyel kapcsolatos pályázati tevékenység során kifejtett tevékenység: …........... • egyéb kiemelkedő közösségi munka:………...…………………………………………….

70. Az SZMSZ hatálya, felülvizsgálati rendje, nyilvánossága Hatálya kiterjed : A tanulókra, hallgatókra Vezető munkakörben dolgozókra. Pedagógus állományú dolgozókra. Technikai dolgozókra. A Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata csakis az intézményhasználók számára nyilvános. Berettyóújfalu, 2013 március 18. __________________

Nemes Jánosné igazgató

VII. Legitimációs záradékok : A Szervezeti és Működési Szabályzatot megtárgyalta, véleményezte:

Diákönkormányzat, 2013. március aláírás Nevelőtestület, 2013. március aláírás Szülői munkaközösség: 2013. március aláírás A Szervezeti és Működési Szabályzatot megtárgyalta, elfogadta:

Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Igazgató 2013 március Humán Racionális Innovatív Alapítvány Kuratóriuma 2013 március 20 aláírás