DÁNYI DEZSŐ
Heller Mária - Némedi Dénes - Rényi Á g n e s : "Népesedési viták Magyaror s z á g o n 1960-1986" cirnü tanulmánya nehéz, bátor,
gondolaté b r e s z t ő és sikeres vállalkozás.
kockázatos,
Örömmel üdvözlendő,
hogy szociológiai és p o l itológiai szemmel v á l l a l k o z t a k egy népesedési vita értékelésére,
a benne
tartások megvilágítására. na önmagában is nehéz
felmerült gondolatok, A népesedés
stúdium,
folyamata,
és várható,
javaslatok és m a g a elmélete,
módszerta
hogy a népesedési k é r d é s e k
kel foglalkozó társadalmi vita a szociológus és p o litológus szemével még összetettebb,
még b o n y o l u l t a b b stúdiummá válik.
több tényező idézi elő, m i n d e n e k e l ő t t
A bonyolultságot
t ermészetesen a népesedés e l
méletében és folyamatában rejlő komplexitás.
A d e m ográfiai
és jelenségek ugyanakkor m i k r o v i l á g u n k á llandó tényezői, ki kompetens.
Másr é s z t mivel a demo g r á f i a i
folyamatok
tehát m i n d e n
jelenségek a mik r o f o l y a m a -
tok integrálódásával a m e z o - és a m a k r o s z f é r á k tartozékai vagy rai is, nép,
ismét mindenki k o m petenssé válik,
az emberiség,
a közgazdaság,
ka vagy a politi k á k stb.
sedési vitában mindenhol,
ló népesedési vitával
azaz nemcsak Magyarországon,
izgalmas
sait,
foglalkozni,
parciális,
je
log i
a m e g s z e r v e z e t t k ö z vélemény t e x t ú
kibogozni a szálakat,
m e g m utatni a ve r b á l i s á n m e g igazi tartalmat,
a viták gondolati vezérfonalát,
re
ennek m e t a m o r f ó z i
felfedni a tudatosan vagy i n formálisan k i a l a k u l ó vita f r o n t o k a t ,
lényegest és lényegtelent elkülöníteni, finom,
egyszerre
tehát vala m e l y t á r s a d alomban k i a l a k u
jelenő szö vegekben elrejtett vagy e l b ú j t a t o t t gisztrálni a vita,
hogy m i nden n é p e
racionális és irracionális elemekkel.
Végtelenül
ráját felbontani,
a
m ű v e l ő j é n e k vagy csak egyszerűen
Ebből következik,
lenik meg az objektív tudományos elem a szubjektív, kus és illogikus,
a nemzet,
a t á r s adalom k é r d é s e i n e k , a p o l i t i
értőjének,
re g isztr átorának minősíti magát.
aki az ország,
f akto
azaz t u l a j d o n k é p p e n nagyon
nagyon árnyalt és u g y anakkor bonyolult rajzot készíteni n e m z e
dékünkről a népesedési kérdés p o l a rizált érzékét és intell e k tualitását dicséri, megfeleltek,
fényében.
hogy a leírt v á r a k o z á s o k n a k
sőt a keret sem hiány z i k a képről:
gazdasági miliőnk b e ágyazták az elemzést.
136
Szerzők kivételes
politikai,
szellemi,
A kockázat és a bátorság abban rejlik, lálni azt a módszert,
szemléletmódot,
alapállást,
hogy meg kell t a amellyel a vitázók
véleménye és az egész vita m e r i t u m a adekvátan megragadható. könnyű és a tanulmányban sem sikerült mindig. azonban,
hogy az ilyen vita m inden m e g n y i l v á n u l á s á t valaki,
lakik sine ira et stúdió kezeljék. t a n u l m á nykészítőkne k
Felté t e l e z h e t ő emellett,
vagy v a hogy a
is voltak és v annak népesedési nézeteik,
va ak aratlanul tehát vitapar t n e r e k rok maradni,
Ez nem
Nem is ké p z e l h e t ő el
akar
i s . Ha azonban követk e z e t e s
aka
akkor én sem vagyok kivétel.
Ezt az elég kényelmetlen állapo t o t váll a l v a és szem előtt tartva,
teszem megjegyzéseimet,
amelyek olykor a hangsúly vagy a
szemléletmód tekintetében külö n b ö z n e k a szerzők m e g á llapításaitól.
1. Minde n k é p p e n h a n g s ú l y o z a n d ó n a k tartom, dési vita, m ográfiai
viták egy konkrét,
folyamat változása során,
Az már szemléletmód kérdése, függvénye, rázzuk,
hogy a n é p e s e
m a n i f e s z t me n n y i s é g i és minő s é g i d e arra válas z k é p p e n a l a k ultak ki.
esetleg egy tudományos diszc i p l í n a
hogy ezt a változást miképpen értékeljük,
miképpen m agya
mit várunk tőle és hogyan kívánjuk és e g y á ltalán kívánjuk-e
befolyásolni.
Azt nem állíthatjuk,
hogy a hatalom,
a tudomány e l t i t k o l
ta vagy elferdített e volna ennek a d e m ográfiai v á l t o z á s n a k l e g f o n t o sabb jellemzőit mérő információkat. különböz tetni azt, a demográfiai
Ettől a ténytől azonban meg kell
hogy a tudomány mikor,
folyamatok lényegi
milyen m é l y s é g i g tárta
jellemzőit.
Kiemelendő,
fel
hogy a m a
gyar d e m o g ráfiának ezen a téren vannak érdemei és r e g i s z t r á l h a t ó a fejlődése.
Ez azonban azt is jelenti,
hogy korábban - az 1950-es,
1960-as években
- nem re n d e l k e z t ü n k bizonyos ö s s z e t e t t e b b és finomabb
mérő-számokkal.
/Utalok itt a l ongitudinális vizsgálatokra,
elemzésekre, tehát, va,
a területi h a l andósági táblákra
a kohorsz
stb./ Magától é r t h etődő
hogy akkor a népesedési vitát o lykor - a k a r v a - a k a r a t l a n u l d u r
nem hamis,
alapozták,
csak t u d ományosan nem egészen korrekt - i n formációkra
nemcsak a laikusok,
M i n djárt hozzáteszem,
hanem olykor még a s z a k e m b e r e k is.
hogy a finomabb i n f ormációk és m é r ő s z á m o k
tec h
nikáját és tartalmát ma már m e g h a t á r o z o t t szellemi szinten mindenki e l s ajátítha tja és megértheti. fia,
Nem szakrális tudomány tehát a d e m o g r á
amelyben egy közíró csak tetszeleghet,
137
de nagy v a l ó s z í n ű s é g g e l
nem értheti.
Az intuíció és a m a t e m a t ik a egyéb k é n t sem zárják ki
egymást.
Az alapi n f o r m á c i ó k t ó l azonban m e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő k azok az analízisek,
amelyek a demográfiai
jelenségek
faktorait,
kezményeit és ös s z e f üggéseit kívánták meg r a g a d n i
okait,
követ
és ezek alapján n é
pesedési helyzetünket mag y a r á z n i
vagy módosítani.
böző szerzők is rámutatnak arra
-, hogy a m agyar demográfia,
K ö z t udott
- külön de á l t a
lában a demográfia sem tudja a tudományos teljesség igényét kielégítő módon m e g m agyará z n i a népesedési jelenben;
jelenségeket,
várhatóan a jövőben sem.
sem a múltban,
É rthető tehát,
sem a
hogy a népesedési
elmélet is kevéssé kialakult.
Mivel sem mikros z i n t e n
lejátszódó generatív
sek me c h a n i z m u s á t nem ismerjük pontosan,
jellegű d ö n t é
sem p e dig a populáció,
va
lamint a g a z d a s á g - t á r s a d a l o m - k u l t ú r a kölcsönös egymásra hatását -
minden népesedési vitában, és nemcsak Magyarországon!
tív tények és ma g y a r á z a t o k m e l l e t t hitek, élmények,
meggyőződések,
k u l tur á l i s - n e v e l t e t é s i hagyományok,
érdekek jelennek meg,
ütköznek össze.
si jelenségekről szóló kvan t i t a t í v
Más k é n t
- az o b j e k személyes
egyéni vagy csoport fogalmazva a n é p e s e d é
információkat,
valamilyen az előbb
felsorolt indíttatásból mi látjuk el k v a l itatív jelzőkkel. pen:
a sok vagy a kevés,
a kicsi vagy a nagy,
magában még se nem jó se nem rossz,
Példakép
a szoros vag y a tág ö n
se nem káros,
és se nem hasznos.
A nép esedésről szóló vitát tehát szük s é g s z e r ű e n olyan v á kuumnak minősíthetjük, így - helyette!
amelyet a tudomány nem tudott
feltölteni és
- természetesen sokan külön f é l e standardokról
k o m p etenciájukba akarta k - a k a r j á k vonni. zó m e g á l lapítás a vita társadalmi, sének intellektuális rangjából
indulva
Ez az a r i s z t o k r a t i k u s n a k
p o l i tikai
jelentőségéből,
hang
elemzé
semmit sem von le, csupán a rideg t é
nyeket rögzíti.
Ilyen k ö r ülmények között mellett,
törvényszerű,
főszerepeit.
Társadalmi k o m p e t e n c i á j u k van erre,
nemzet lelkiismeretei,
hanem azért,
a hagyományok,
a világnézetek,
célzott,
hogy a s z a kemberek
vagy rajtuk kívül éppen az írók játszák a n é p e sedési viták
a hitek,
mer t
nem azért,
zseniális
intuíciók,
demográfiai tartalmú verbális megjelent e t é s é r e .
138
mert a
igen alk a l m a s a k a kultúrák, ha kell
Azaz én nem
tartom különösnek,
k á r h o z t a t a n d ó n a k pedig egyáltalán nem,
is foglalkoznak a népesedési kérdésekkel. tat erre példát, litás
hogy
írók
A v i l á g i r o d a l o m is s z o l g á l
Vo l t a i r e - t és R o u s s e a u -t idézem.
Nem m agyar s p e c i a
tehát ez a jelenség, k ö z é p - e u r ó p a i hagyomány.
2. Népesedési vitáink másik obje k t í v
jellemzőjének
tartom,
hogy egy demográfiai k o rszakváltás határán zajlottak és zajlanak le, abban az időszakban,
amikor M a g y a r o r s z á g o n
feltehetően befeje z ő d ö t t
az első demográfiai átmenet korszaka és m e g i n d u l t u n k a má s o d i k d e m ográfiai átmenet időszakába.
Az utóbbinak még természetesen nem
látjuk minden jegyét és jellemzőjét.
Ez a korszakváltás olyan d e m ográfiai k é p l eteket produkált, a melyeket korábban csak krízisek idején részletezni,
csak körvonalazom,
és szociológia miként magyarázza, t ikularitásból ki kell vitákat.
jegyeztek fel.
Nem kívánom
hogy ezt a v áltást a mai demográfia
lépnünk,
mert úgy érzem,
amely
hogy abból a p a r
jellemzi a m agyar népesedési
Nem a néptanítói szerepben tetszelgem,
de ezt a vetületet
a vita lényegéhez tartozónak vélem:
a/ Minde n e k e l ő t t m egállapítható, k ialakuló összeurópai demográfiai színű tehát,
hogy a d e l e g i timálási
hogy M a g y a r o r s z á g o n
jelenséggel állunk szemben.
t ö r ekvések vagy szándékok alig
tarthatók.
A kialakult demográfiai
rossz úton
járó szocializmus kísérő jelenségei.
Ь/ A mai
tudományos
folyamatok tehát nem a jó vagy a
irodalom több tényszerű vizsgálat
alapján hajlik arra,
hogy a demográfiai
m e ghat á r o z ó szerepet
játszanak a t u d a t i - k u l t u r á lis elemek,
tékrendek, társadalmi,
ezeknek változása;
lemzi.
j elenségekben valószínűleg
olyan tényezők
amely nem a m a t eriális
Nem kétséges,
az é r
is mint a vallás,
családi szerepek f u n kciójának átalakulása;
olyan tényező,
is
Való
a
azaz csupa
szintet vagy viszo n y o k a t
jel
hogy mindezek a tényezők valahol az a n y a g i
technikai fejlődésben gyök e r e z t e k és gyök e r e z n e k és ezeket a t á r s a dalom transzformálta s z o c i o k u l t ú r á 1 is faktorokká, tudatosan működő,
t e rmészetesen nem
ra c i o n alitáson a lapuló tényezőkké.
Ennek m eg f e l e l ő e n
jelentős kutatók és társadalo m t u d ó s o k
jutottak el arra az álláspontra,
hogy ha a k e d v ezőnek alig tekinthető
139
demográfiai
folyamatokat m ó d osítani kívánjuk,
az előbb felsorolt faktorok amint el is vár h a t ó tőlük, hedonikus,
a rövidlátó,
rétegekre.
Nagyon
transzfor m á l á s á r a
akkor gondolnunk kell is. Ezek a kutatók,
nem szórtak bibliai átkokat az önző,
a
a jövőt szem előtt tévesztő c s a l ádokra és
jól tudták ugyanis,
hogy ez a prófétai magatartás
semmire se jó. Magy a r o r s z á g o n e viták során néha erről m e g f e l e d k e z tünk.
Azt is ha n g s ú l y o z n o m kell,
hogy az előbb aposzt r o f á l t e u
rópai demográfu s o k és szociológusok nem sorolhatók a hazai értelmezés szerinti
"népiesek"
közé.
tálják a demogr á f i a i sát,
Az
folyamatok
de nem szükségszerű,
álláspontra.
"káros"
Meg j e g y z e m egyébként,
írók hagyományai d i k
tudati elemeinek kárhoztatájussanak el erre az
hogy nem véletlen,
így például a "Budapesti
a nemek viszonyának,
változását kezdte
hogy a népi
hogy csak a "népiesek"
s adalomtudomány képviselői, család,
lehet,
új
formációinak
hogy több t á r Iskola"
is a
funkcionális és tartalmi
feszegetni.
Ezzel kongruál,
hogy a m á s o d i k demográfiai átmenet k e z d e
tén megváltoztak a n é p e s e d é s p o l i t i k á r ó l v allott és gyakorlott k o r á b bi állásfoglalások. ról beszélnek, sadalomról,
Európában ma már nagyr é s zt nem n é p e s e d é s p o l i t i k á
hanem család és gyermekvédelemről,
politikáról
az is ott rejtőzik,
stb.
gyermek - p á r t i t á r
E mögött a szóha s z n á l a t - v á l t o z á s m ö gött
hogy a korábbi,
az első d e m ográfiai átmenet
ide
jén kiformálódott népese d é s p o l i t i k a i c é l k i t ű z é s e k e t és e s z k ö z r e n d s z e reket felülvizsgálják.
Egyér t e l m ű e n a l á h ú z z á k ugyanis,
hogy ma már a
mikroszinten biztonságosan m ű k ö d ő g e n e r a t í v gyermek v á l l a l á s i h a j l a n dóságot nem lehet marginális némi
sz o c i á l p ol i t i k a i
jövedelmi redisztribiícióval befolyásolni,
K énytelenek elfogadni azt a tényt, bi 30-50 évben egy olyan egyes nemzetek,
társadalm i - g a z d a s á g i
vagy haladnak efelé,
segélyren d s z e r r e l és esetleg rekonstruálni.
hogy Európában az u t ó b formációban élnek az
amelyben a m i k r o s z i n t ü d e m o g r á
fiai magatartás tartós ellent m o n d á s b a n van e t á r sadalmak ú j r a t e r m e l ő déséhez vagy szi n t e n m aradásához kívánatos m a k r o s z i n t ű demográfiai szükségletekkel. politológiai,
Keresik tehát azokat a demográfiai,
társadalompszichológiai,
k ö zgazdasági elemeket,
ennek a feszültségnek a feloldására vezethetnek. tika keresése
folyik Európában és e körül
140
szociológiai, amelyek
Egy új n é p e s e d é s p o l i
összpontosulnak a határain
kon kívüli népesedési viták. zető utat keresik,
Ezek a v i ták a kívánatos
jövő felé v e
ez fő irányultságuk.
с/ Л második d e m ográfiai átmenet n é p e s s é g c s ö k k e n t ő h a t á sát,
kilátásait és instabil d e m ográfiai
ma Európában. sokan,
Nem úgy vetik
de rosszul éljünk a jövőben,
jól élni.
képleteit senki sem üdvözli
fel a kérdést,
Még a legopti m i s t á b b a k
hogy kevesen de
hanem úgy,
vagy
hogy lehet-e kevesen
is ú gy nyilatkoznak:
kenés a távlatban csak akkor nem vezet válsághoz, a daptáció eszközeit.
jól,
a népességcsök
ha kit al á l j u k az
Ennek m e g f e l e l ő e n m e g v á l t o z o t t a p r onatalista
jelző íze. Más célzata,
tartalma van ma, min t abban a korszakban,
amikor a demográfiai robbanás vagy az enyhe d e mográfiai szaporulat korszakában éltünk.
Úgy gondolom,
hogy a jelenlegi m a g y a r p r o natalis-
tdk és a tegnapi pro n a t a l i s t á k nemzeti és nacion a l i s t a g o n d o l a t v i l á ga közé nem tehető e g y e n l ő s é g - j e l . A cimke tehát megmaradt, talma,
a pronatalizmus
társadalmi
funkciója,
de a t a r
célja megváltozott.
3. A népesedési vita harmadik obje k t í v tényének minősítem, hogy a hatalomnak,
a más o d i k v i l á g h á b o r ú után,
a hivatalos
ideológi
ának tulajdonképpen nem volt n é p esedési nézete csak időleges,
általá
ban sikeresnek nem m o n d h a t ó és prag m a t i s t a n é p e s e d é s p o l i t i k a i
prog
ramja.
Nem is örököl h e t e t t n é p e sedési n é z e t e k e t a hivatalos
ideoló
gia, mert a baloldali pártok má s o d i k v i l ágháború előtt m e ssianisztikusan várták a dem ográfiai a gazda s á g i - t á r s a d a l m i
A liberális,
folyamatok változását,
jobbra
fordulását
forradalomtól.
s z o c i á l d e m o k r a t a rétegek pedig e l s ü l l y e d t e k
a n e o m a l t h u s i a n i z m u s b a n , vagy a m i n d e n n a p o k kisszerű gondjaiban. m á s odik v ilá gháború után a men n y i s é g i vések a n é p e s e d é spo l i t i k á r a
A
és s z u bjektív p o l i tikai t ö r e k
is r á n y omták bélyegüket.
Az 1953. évi k u
darc azonban óvatos s á g o t diktált és u g y a nakkor az anti n a t a l i z m u s sem volt beille s z t h e t ő a dina m i k u s a n
fejlődő szoci a l i s t a
társadalom
ról faragott képbe.
A p r o n a tal izmus m ö g ö t t pedig ott leselkedtek az
enyhe nacionalizmus
fertőző gócait is ho r d o z ó
nemzeti tudat
zavarának kellős közepén alig
zett elő a hivatalos
"népiesek".
M indez a
feloldható d i l e m m á t
idé
ideológiában.
A népesedési vita tartalmát, hát az is meghatározta, hogy a hivatalos
141
menetét, ideológia
k o r e o g r á f i á j á t te zavarban volt,
nem
volt saját népesedési
ideológiája,
vagy másképp:
ta nem volt eleme a hatalom ideológiájának. szerzők is rámutatnak,
a népesedés v o n u l a
Nem véletlen és erre a
hogy a hivatalos vagy a félhivatalos n é p e s e
dési beszédmodor oly sokszor színtelen é s szagtalan. Úgy vélem,
hogy némiképp átléptem a lektorok szokásos v é
lemény-nyilvánít á s á n a k
szabályait.
Ezt p ó t l a n d ó egyetértek:
- a szerzők t é m a t agolásával; - a viták belső korszakolásával; - a viták l e g fontosabb m o n d a n i v a l ó j á n a k m e g j elenítésével; - a viták kör n y e z e t é n e k
leírásával;
- annak hangsúlyozásával,
hogy a viták elsődl e g e s e n p o l i
tikai és d e l e g i t i m i z á c i ó s célzatúnk voltak; - annak kiemelésével, időnként csak nem súlyú,
hogy nincsen mindig vita, beszélnek vissza",
s z e r v e zettségű
"frontok"
- annak megállapításával,
vagy nem egyforma
alakulnak ki;
hogy az idők folyamán a v itában
összemo só d n a k és taktikai kérdésekké válnak a t r a d i c i o nális értékrendek,
a n é p i-nemzeti
sors
tematikának és
a norm a t í v szocialista é r t é krend kat e g ó r i á i n a k és é r v e inek felvonultatásai.
A további kutatá s o k b a n akkor a tényleges demográfiai súllyal való kezelését,
fontosnak,
lényegesnek tartom u g y a n
folyamatok és e l em zések nagyobb h a n g
r é s z l e t e s e b b kibontását.
U g y anakkor a szitua-
t ív szemléletmód általá n o s a b b a l k almazása nyomán teljesebbé m e g é r t h e t nénk,
feltárhatnánk a viták alapjait,
elemzések,
a d e m ográfiai
tézisek szerepét és szerephiányait,
teit és végül
jobban m e g é r t h e t n é n k
források,
tények,
a viták g o n d o l a t m e n e
talán a résztvevők é r z e l m e i t
Minden t összevetve a szerzők munká j á t
is.
igen eredményesnek,
olyan interdiszci p l i n á r i s szellemi e r ő f e s z í t é s n e k minősítem, amely lényegesen előre v i h e t i k a népesedési v i ták megértését, szerepük t u dományos
Budapest,
feltárását,
1988. május
a jövőbeni k u t a tások megalapozását.
12.
/Dányi Dezső sk./
142
