jelen formájában az alapvetően nem szolgálja a Társulat sikeres működését, az több helyen nem tölti ki tartalommal a törvényt,

A Pilisi Parkerdő Zrt. javaslatai a Középdunamenti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Intézőbizottsága 2011. július 29-én kelt levelét követően a www.kdvtpom.tir.hu honlapon közzétett alapszabály tervezethez

Általános észrevételek Az Intézőbizottság által előkészített munkát ilyen formában azért nem látjuk elfogadhatónak, mert:  az jónéhány esetben ellentétes rendelkezést tartalmaz a hatályos törvényi szabályozással,  jelen formájában az alapvetően nem szolgálja a Társulat sikeres működését,  az több helyen nem tölti ki tartalommal a törvényt,  az nem kellően veszi figyelembe a Társulatunkat más társulatoktól megkülönböztető sajátosságokat. Konkrét javaslataink (A Tervezetből:  az általunk elhagyni javasolt szöveget a kiemelés, az aláhúzás, és az áthúzás megkülönböztetéssel, míg a  részünkről helyesnek tartott gondolatokat a kiemelés és aláhúzás jelzésekkel jelenítettük meg. Ezen túl  a véleményünk indokait is előtárjuk (dőlt betű) , amivel egyébként a teljes Tervezet adós marad.) I. Bevezető A vizitársulatokról szóló többször módosított 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vtv) rendelkezései szerint módosított és egységbe foglalt alapszabályt a Középdunamenti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat taggyűlése ……..…számú határozatával elfogadja. „

A javaslatunk indoklása: A tervezett 21. pontban a Vtv. rövidítés szerepel, de ez csak úgy nyerhet értelmet, ha korábban megmondjuk, mit kívánunk ezzel a kóddal rövidíteni. 1


II. 2. A társulat célja 2.1. Az alapvető célja, hogy tagjai érdekében működési területén a jogszabályban a Vtv.-ben és a jelen alapszabályban meghatározott közfeladatait jó színvonalon, a tagok megelégedésére ellássa. A javaslatunk indoklása: A tervezetben használt fogalom nem kelően konkrét, mert a belső és a külső jogban számtalan jogszabály van. Érdemes valamilyen értékválasztást is rögzíteni, törekvésünk pedig csak a megfelelően elvégzett feladatellátás lehet. III. A 2. és 3. oldalakon egyrészt javasoljuk a működési terület helyes és következetes meghatározását, másrészt a települések pontos megnevezését, a magyar nyelv szabályainak megfelelően. Kérjük továbbá a területi egységek kötelező összhangjának a megteremtését. 3. A társulat működési területe 3.1. A társulat működési területe településekre bontva: Biatorbágy, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Diósd, Dunabogdány, Etyek, Érd, Herceghalom, Kisoroszi, Leányfalu, Mány, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Pócsmegyer, Pusztazámor, Solymár, Sóskút, Százhalombatta, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Tárnok, Telki, Tök, Törökbálint, Üröm, Visegrád, Zsámbék, kül- és belterületét magába foglaló földrajzi egység. 3.2. A működési terület nagysága: 102.836 ha 3.3. A működési terület természetbeli határai: -

északon: Duna

-

nyugaton: Pest megye határa

-

délen: Pest megye határa, kiegészülve Mány és Etyek települések határaival

- keleten: Duna, illetve Budapest határa 3.4. A társulat működési területét ezen alapszabály mellékletét képező helyszínrajz tünteti fel. (1. sz. melléklet) 3.5. A küldöttek száma: 12 fő 3.6. A működési területet településenként azok közigazgatási területével az alábbi területi egység(ek) alkotja(k):

2


TERÜLETI

1 küldött

EGYSÉG Megnevezés

Terüle

e

t (ha)

TELEPÜLÉSEK

KÜLDÖTTEK

által

MEGNEVEZÉSE

SZÁMA

képvisel terület

Pilisvörösvár,Solymár,Piliscsaba, Pilisvörösvári kistérség

3

Üröm, Nagykovácsi, Zsámbék, 24.543

Pilisszentiván,Pilisborosjenő,

8.181

Pilisszántó, Perbál, Tinnye, Pilisjászfalu, Tök,Remeteszőlős

Érdi kistérség

21.596

Érd, Százhalombatta, Tárnok, Diósd, Etyek, Mány Budaörs, Budakeszi, Törökbálint,

Budaörsi kistérség

24.043

3

7.199

3

Biatorbágy, Páty, Telki, Sóskút,

8.014

Herceghalom, Budajenő, Pusztazámor Szentendre, Pomáz, Budakalász,

3

Tahitótfalu, Leányfalu, Csobánka, Szentendrei kistérség

32.654

Dunabogdány, Pilisszentkereszt, Szigetmonostor, Visegrád,

10.885

Pócsmegyer, Pilisszentlászló, Kisoroszi A javaslatunk indoklása: (i) A működési terület településekre illetve területi egységekre bontva az Intézőbizottság tervezetében meg nem engedhető eltérést mutat, vannak települések melyek csak az egyikben szerepelnek, míg másokat csak a másikban nevesítettek. (ii) Nem lényegtelen, hogy a településeknek meg kell adni azt az alaptiszteletet, hogy a nevüket megfelelően írjuk le. A magyar nyelvben a vessző jelenti az elválasztást, így ahol ezen írásjelet nem tesszük ki, ott egységről kell beszélnünk (pl. Pilisszentlászló Pilisvörösvár település nem létezik csak Pilisszentlászló és Pilisvörösvár települések). (iii) A Vtv. 1. § 15. pontja szerint e törvény alkalmazásában: küldött: a társulat tagjainak

képviseletét ellátó személy…. Ebből következően a küldött feladata a társulat összérdekeinek képviselete, az összes tag érdekében a Társulat számára legelőnyösebb megoldások megtalálása és elfogadása, ami nem zárja ki a részérdekek megjelenítését, de 3


csak addig, amíg az összeegyeztethető az egésszel. Ez akkor is így van, még ha a választás területi egységenként is történik. A helyzet hasonló bármilyen képviseleti rendszerhez, például a helyi önkormányzatok képviselőihez, akik szintén az egész település érdekében döntenek, nem csak a választókörzetükében. Ezért a 3.6. pont utolsó, „1 küldött által képviselt terület”elnevezésű oszlopában írtak nem valóságosak, azok ellenkeznek a törvény általános képviseletet rögzítő szabályával, így annak elhagyása szükséges. (iv) Negyedrészt a rész és az egész viszonyának felülírhatatlan szabálya, hogy azok állandóak. Így a 3.2. pontban írt működési terület nagyságának mind a 3.6. pontban szereplő területtel, mind pedig az 1 küldött által képviselt területtel meg kell(ene) egyeznie. Jelenleg ezek eltérnek, a képviselt terület 1 ha-ral nagyobb, mint az összterület. IV. 4. A társulat feladatai és tevékenységi köre 4.1. A társulat közfeladatként a működési területén lévő társulati műveken( állami és önkormányzati közfeladatok átvállalásával, az ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó területi vízrendezési, vízkárelhárítási, és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén közfeladatként környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. Javaslatunk indokolása: Az csak stiláris hiba, hogy a tervezet megnyit egy zárójelet, amit nem zár be. A tartalmi fenntartásunk az, hogy a szöveg eltér a törvényszövegtől, ennek esetleges előnyei, többlet mondanivalója nem világlik ki számunkra. A Vtv. a társulat tevékenysége alcím alatt elhelyezett 3. § (2) bekezdése szerint A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (a továbbiakban: társulati művek) területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. V. 6. A tagok jogai és kötelességei 6.1. A társulat tagjának joga, hogy: 6.1.7. rendkívüli küldöttgyűlés összehívását indítványozza Javaslatunk indokolása: A Társulat önszabályozó felépítése és működtetése lehetővé teszi, hogy a tagok jogait az együttműködés keretében, az önkéntes alávetés megoldásával a szükséges körben határozzuk meg. 4


Az elméleti okfejtésen túl tény, hogy jelen Alapszabály módosításra is csak a kezdeményezésünkre kerül sor (bár a Vtv. 62.§-a 2010. december 31-el bezárólag követelte volna meg ezt). Ez ékes bizonyítéka annak, hogy nem elméleti és nem felesleges, ha a tagok ezen jogukról ne mondanak le a közösség javára, hanem azt fenn tartják maguknak, mert saját szervezeti működésünk sem képezheti gátját a feladatellátásnak. Fontos, hogy e jog csak a kezdeményezésé, ami csak a jelzést, figyelemfelhívást jelenti, így semmilyen visszafordíthatatlan elem nincs benne, hanem mint fentebb mondtuk, egy többletlehetőség, ami a „több szem többet lát” elven működhet. VI. 7.2. A tagnyilvántartás ezen alapszabály melléklete. (2. sz. melléklet) A melléklet digitális adathordozón is elkészíthető. Javaslatunk indokolása: 2011-ben életszerű, ha gondolunk arra is, hogy életünket és munkánkat könnyebbé tegyük technika nyújtotta előnyök kihasználásával. Mivel feltételes módban fogalmaztuk meg a javaslatot, így egy többletlehetőséget kívánunk biztosítani, nem pedig felesleges terhet ráerőltetni a Társulatra. VII. 8. Küldöttválasztás 8.1. A küldöttválasztó fórum 8.1.1. A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a Társulat intézőbizottságának elnöke a társulat Honlapján és a területi egység valamennyi önkormányzatának hirdető tábláján és közzétett felhívással gondoskodik. és a Népszabadság és a Magyar Nemzet című napilapban közzétett felhívással gondoskodik. Külön tagi kérésre a kéréstől számítva az összes meghívó elektronikus úton történő megküldésével is gondoskodik a közzétételről. Javaslatunk indokolása: A tagság szerteágazó, hetegorén volta, valamint az, hogy az általunk, tagok által ellátott egyéb feladatok, munka esetleg túlzottan leköt bennünket, és háttérbe szoríthatja, elvonhatja a figyelmünket a küldöttválasztó fórum lebonyolításához, kellő magyarázat ahhoz, hogyha módunkban és lehetőségünkben áll a felhívás más módjaira, akkor ne fosszuk meg magunkat a minél több kommunikációs csatorna egyidejű alkalmazásától. VIII. 8.2. A küldöttek választása 8.2.1. A küldöttválasztó fórumon személyesen megjelent tagok, a nem természetes személy tagok képviselői a mezőgazdasági termelők részéről az 500 ha-nál nagyobb területen gazdálkodó szervezetek részéről 1 fő küldöttet, az 5


önkormányzatok részéről 1 fő küldöttet, egyéb szervezetek részéről 1 fő küldöttet választhatnak. Küldött csak a körzetben ingatlan tulajdonnal vagy használattal rendelkező tag, illetve nem természetes személy tagok képviselője lehet. A több körzetben ingatlan tulajdonnal vagy használattal rendelkező tag abban a körzetben lehet küldött és szavazhat, amelyben a legnagyobb ingatlan tulajdonnal vagy használattal rendelkezik. Javaslatunk indokolása: (i) Nem látjuk ésszerű indokát annak, hogy a természetes személyek, vagyis az emberek miért ne képviseltethetnék magukat más személlyel. Ha megvan a bizalmuk a képviselőjükben, akkor ne ejtsük el őket ettől a lehetőségtől. Főként igazságtalan lenne ez azért, mert a nem természetes személyek esetében ezt megengedi a tervezet (ugyanis ott bármifajta képviseletet tűr a jelenlegi szövegezés). (ii) A jelöltállítás és a jelöltek megválasztása két külön kategória. A realitások elfogadása az élet magától értetődő része. Jelen esetben az 500 ha-nál magasabb terület egy olyan ésszerű merték, ami kifejezi, hogy a területgazdák közül a valóban számottevő mértékű nagyságú földterülettel rendelkezők lehessenek küldöttek, mert részükről kézenfekvően jobban érvényesül az ingatlanok védelmének, érdekérvényesítésének elve. (iii) A több körzetben tulajdonnal bírók esetében semmilyen érvet nem tudunk felsorakoztatni amellett, hogy jogaikat ne teljes mértékben gyakorolhassák, érdekeiket ne a legteljesebb mértékben igyekezzenek érvényesíteni. Az egyik „területrészen” csak azért fossza meg őket valamitől a szabály, mert egy másik „területrészen” is jogokkal bírnak. A területegységek között semmilyen logikus összefüggést nem bírunk felfedezni, az lehet véletlenszerű is. Így a választások esetében a rész-területek tulajdonosainak joga nem csorbulhat csak azért, mert ők esetleg másutt is tulajdonnal bírnak. IX. 8.2.2.

A küldöttválasztó fórumon a tagok csak személyesen vehetnek részt, képviseletnek helye nincs. A küldöttválasztó fórum napirendje a küldött, vagy küldöttek megválasztása.

Javaslatunk indokolása: A tervezett szabály ellentétben áll a tételes joggal, és még az előző ponttal (8.2.1.) is önellentmondásba keveredik. A nem természetes személyek ugyanis eleve nem tudnak „személyesen” részt venni, mert az csak az ember sajátja. Az ún. jogi személyek, vagy az e szempontból a jogi személyekkel azonos jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek „személyesen” nem tudnak jognyilatkozatot tenni. Egy önkormányzat például csak polgármestere útján képes megnyilvánulni. A magánszemélyek esetében pedig - a fentebb írtakhoz hasonlóan- itt sem látjuk a személyes eljárás abszolút szükségszerűségét, ami bármilyen hozzáadott értéktöbbletet eredményezne a képviselethez képest. X. 6


8.2.4. A küldöttet vagy küldötteket a küldöttválasztó fórumon a jelen lévő tagok a területek szerinti számítás alapulvételével, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatlan időre választják meg. Javaslatunk indokolása: Magánál a küldöttválasztásnál érvényesíteni kell a választók közötti területi eltéréseket, a választásra jogosultak terület szerint képviseltethessék magukat a küldöttgyűlésben. XI. 8.2.5. Amennyiben a jelen alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről szavazólapos titkos szavazással kell szavazni és a legtöbb szavazatot elnyert küldöttek kerülnek megválasztásra. Javaslatunk indokolása: Abból a tényből, hogy esetleg több jelölt lenne, semmi olyasmi nem következik a számunkra, hogy e miatt meg kellene változtatni a választás menetét. A három helyzetet (annyi jelölt van, mint ahány küldött-státusz, vagy több vagy kevesebb) nem látjuk egymástól különbözőnek. Mivel különbség sincs, így a titkos választás sem nyújt semmilyen többletgaranciát. XII. 9. Küldöttgyűlés 9.1. A küldöttgyűlés a társulat legfőbb szerve. A küldöttgyűlés a társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. A küldöttgyűlés tagjainak szükséges minimum létszáma 10 fő. A küldöttgyűlést évente legalább egyszer, a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani. Az ülés az IB Intézőbizottság döntése szerint lehet nyilvános. Javaslatunk indokolása: (i) A kiszámítható, eredményes és hatékony működéshez szükséges, hogy a küldöttgyűlés olyan létszámmal „üzemeljen”, amely kellően széles „merítési alapot” tud adni, ahol a különböző véleményeket ki lehet fejteni, az eltérő szempontokat meg lehet vitatni. Ehhez szükséges egy minimum létszám meghatározása. (ii) Az „IB” mint fogalom nem szerepelt eddig a szövegben, és a magyar nyelv szabályai szerint jelentéstartalommal nem bír. A helyes megoldás tehát a konkrét fogalom kiírása. XIII. 9.2. A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők. A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. Egy küldött a delegáló kistérség területének 1/3-át képviseli. A társulat küldöttgyűlésén a társulat 7


tagjai, a társulat igazgatója, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatunk működési területe szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságának képviselője valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt. Javaslatunk indokolása: (i) Egyrészt érvényes a küldöttek általános képviseleti kötelezettségéről fentebb már írtak (3.6. pontnál), másrészt ha a küldötteket különböző szempontok szerint választjuk (pl. önkormányzatok képviselői, egyéb szervezetek képviselői), akkor az nem egyenlő a terület 1/3-ával. (ii) A Vtv. 40.§ (2) bekezdése szerinti fogalomhasználat miatt szükséges a javítás. XIV. 9.4.2. A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdaságiés a vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni elektronikus úton (e-mail) és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában, illetve a társulat honlapján is közzé kell tenni Javaslatunk indokolása: A Vtv. 25.§ (2) bekezdése megköveteli ezt az előírást, de a szabályozás egyébként praktikus is, mert a minél tágabb körben történő információ terjesztést szolgálja. Érdemes lenne azt is megfontolni, hogy a társulat honlapján közzétegyük-e az információt. E felé mutat, hogy költségei nincsenek, ám előnyei lehetnek. XV. 9.6. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik 9.6.1. Alapszabály elfogadása, módosítása. E helyt csak a figyelmet szeretnénk felhívni arra, hogy a Társulat jelenlegi Intézőbizottsága egyrészt a „rendkívüli taggyűlés” keretében kívánja elfogadtatni az alapszabály átalakítását, másrészt az Alapszabály elfogadását a küldöttgyűlés (mint a társulat legfőbb szerve) hatásköreként nevesíti. XVI. 9.6.14. Amit jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. 9.6.15. Az intézőbizottság javaslata alapján megválasztja a tisztségviselőket jelölő bizottság elnökét és két tagját. 8


9.6.16. Középtávú tervek és az ezen alapuló éves üzemtervek elfogadása. Javaslatunk indokolása: Ez a szabály a társulati működésünk átláthatóságát is biztosítani hivatott. XVII. 9.7. A küldöttgyűlés határozatai: 9.7.4. Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának, a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, más társulathoz való csatlakozáshoz, ill. a társulatból való kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagja 75 %ának szavazatára van szükség. Javaslatunk indokolása: A Vtv. 27.§ (3) bekezdése követeli meg a 2/3-os többségét az Alapszabály módosításához, ehhez Társulatunknak is igazodnia kell. XVIII. 9.8.2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. A jegyzőkönyvet (az elfogadott határozatokkal) a társulat honlapjára fel kell tenni és a cégbíróságnak meg kell küldeni a küldöttgyűlés megtartásától számított 30 napon belül. Javaslatunk indokolása: (i) Csak szövegpontosításként indítványozzuk, hogy a határozatok külön is legyenek kiemelve, mint közzétett szövegek. Bár a jogorvoslatot a kézhezvételtől kell számítani (Vtv. 6.§ (1) bek. e) pont) a mielőbbi tájékozódás nem lehet haszontalan. (ii) A Vtv. konkértan nem nevesíti a jegyzőkönyvet a cégbírósághoz feltétlenül benyújtandó iratként. Ugyanakkor a Vtv. 40. § (1) bekezdése általános érvénnyel írja elő, hogy a társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. Működésünk, döntéseink jogszerűsége alapérdek, így a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős cégbíróságot „helyzetbe hozzuk” ha magunk látjuk el a kellő információval. Ez a szabály a társulati működésünk nyilvánosságát, átláthatóságát is biztosítani hivatott. XIX. 9.9. Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha 9.9.1. A küldöttek, az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a törvényben meghatározott a határozatképességhez szükséges vagy az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken;

9


Javaslatunk indokolása: Egyrészt a Vtv.29.§ a) pontja szerinti szöveget „illik” átvennünk, másrészt a saját –működőképességünket és hatékonyságunkat biztosítani hivatott – belső szabályunk következetes érvényre juttatását célozza a változtatás. XX. 10. Az intéző bizottság 10.1. A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnökből és 6 tagból áll. Az intézőbizottság tagjainak tisztségviselőinek szükséges minimum létszáma 3 5 fő. Javaslatunk indokolása: Az Intézőbizottságot, mint testületet egységként kezeljük, így a tagok és az elnök összességeként tekintünk rájuk. Ezért helyesebb a tisztségviselők kifejezést használni és egy magasabb létszámot előírni ahhoz, hogy biztosítottnak lássuk a felelősségteljes döntések meghozatalát, egyben igyekezzük elkerülni azokat a helyzeteket, amikor szükségtelenül kevés ember hozna döntéseket. XXI. 10.4. Az intézőbizottság feladata: 10.4.2. A központi költségvetési és egyéb támogatások ismeretében előkészíti a tárgyévi feladattervet, leegyezteti a szakmai felügyeletet ellátó kövizig(ek)-el működési területünk szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal és benyújtja tudomásul vételre a tárgyévi küldöttgyűlés elé. Javaslatunk indokolása: A „kötivizig(ek)-el” fogalom egyébként sem tisztázott jelentésű, de mivel az Alapszabály 9.2. pontjában más fogalmat szeretnénk használni, érdemes lenne e helyt is azonos elnevezéssel illetni a hatáskörrel és illetékességgel bíró szervet. A teljesség kedvéért jelezzük meg, hogy a „szakmai felügyeletre” vonatkozó Vtv. 1.§ 22. pont-ot a jogalkotó hatályon kívül helyezte, a törvényben jelenleg a 40.§ (2) bekezdése a minisztert határozza meg ilyenként, aki hatáskörét a működési terület szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságon keresztül látja el feladatait. XXII. 10.4.11. Dönt az éves feladattervben rögzített közfeladatok év közbeni teljesítésének elfogadásáról. 10.4.12. Javaslatot tesz a tisztségviselőket jelölő bizottság elnökének és két tagjának személyére, amelyet a küldöttgyűlés fogad el. 10.4.13. Előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a középtávú terveket és az ezeken alapuló üzemterveket. Javaslatunk indokolása: 10


Ez a szabály a társulati működésünk átláthatóságát is biztosítani hivatott. XXIII. 10.5. Az intézőbizottság működése 10.5.3. Elnöke az ügyrendben, illetőleg a jelen alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök vagy az IB intézőbizottsági tagok által maguk közül választott elnökhelyettes hívja össze és vezeti le. Javaslatunk indokolása: Továbbra sem látjuk kellően precíznek az azonosíthatatlan IB megjelölést, ezért törekszünk az érthető szövegezésre. XXIV. 10.5.4. Az intéző bizottság elnökének az ülést a felügyelőbizottság elnökének, vagy az intéző bizottság bármely tagjának az okot megjelölő kívánságára soron következő ülésen tárgyalni kell. 15 napon belül össze kell hívni. Javaslatunk indokolása: A mondat egyébként sem volt értelmes, mert az „ülést” nem lehet „tárgyalni”. De a lényeg az, hogy a tisztségviselők jelzése olyan fontos momentum, ami a rendhagyó esetek körében azonnali cselekvést igényel, azzal nem lehet várni a következő ülésig. Egyébként semmi rendkívüli sem lenne benne, mert a soron következő ülésen egyébként bárki javaslata tárgyalható lenne. XXV. 11. A felügyelőbizottság 11.2. A felügyelőbizottság elnökét és 2 tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság tagjainak tisztségviselőinek szükséges minimum létszáma 2 fő. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak. Javaslatunk indokolása: A 10.1. pontnál írtak itt is érvényesek, a testületi jellegű szervet egységben az elnökkel együtt érdemes kezelnünk. XXVI. 11.4.7. A felügyelőbizottság működése: 11.4.7.2. Elnöke az ügyrendben, illetőleg a jelen alapszabályban meghatározott módon, de legalább évenként a bizottságot 11


összehívja, és az ülést levezeti. A társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat; Javaslatunk indokolása: Már csak a pontosság kedvéért is indokolt rögzíteni, hogy a felügyelőbizottságnak is rendszeresen kell működnie. XXVII. 14. A felügyelőbizottság elnöke 14.1. A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. 14.1.1. Rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait., pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít. Javaslatunk indokolása: A felügyelőbizottság alapfunkciója az ellenőrzés, ami a Társaság egész tevékenységére terjed ki a Vtv. 32.§ (1) bekezdése értelmében. Ehhez olyan irányokat kell kijelölnünk a számára, és olyan lehetőségeket biztosítanunk a részükre, amik megvalósításával teljesülni tud az alapkívánalom, és az egész társulati tagság nyugodt lehet az ellenőrzötten szabályszerű működés felől. A jegyzőkönyvezés pedig a dokumentáltság azon módja, ami rögzítetté, könnyen követhetővé és visszakereshetővé teszi az elvégzett munkát. Mindez a törvénnyel is összhangban van, mert a Vtv. 32.§ (4) bekezdése szerint a felügyelőbizottság feladatai: a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban – a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján – haladéktalanul közli a társulat elnökével; b) testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól

jegyzőkönyvet készít. XXVIII. 14.3. Feladatai ellátásának akadályoztatása esetéren vagy a felügyelőbizottság tisztségének megszűnése esetén a helyettesítését a korelnök felügyelőbizottsági tag látja el. 12


Javaslatunk indokolása: A Vtv. 36. § (5) bekezdése szerint amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége szűnik meg, feladatai ellátásáról az alapszabályban kell rendelkezni. Ez a törvényi elvárást a tervezet nem teljesíti, ezért javaslunk életbe léptetni egy ésszerű megoldást. XXIX. 15. A társulat igazgatója 15.1. A társulat gazdasági tevékenységét ellátó munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben eljáró igazgató látja el is elláthatja. Javaslatunk indokolása: Ezzel a szövegezéssel nem korlátoznánk le magunkat a jövőt illetően, a több lehetőséget is magában foglaló szövegezésünk tekintettel van arra az opcióra is, hogyha a Társaság nehezebb gazdasági körülmények között lenne kénytelen tevékenykedni, vagy megbizonyosodnánk arról, hogy egy agilis intézőbizottsági elnök maga is képes lenne ellátni a feladatot. XXX. 18. Egyéb támogatás jellegének, mértékének megállapítása 18.1. A küldöttgyűlés külön határozatával  önkormányzati támogatás,  az ingatlan fekvése,  művelési ága,  használatának módja,  melioráltságának mértéke,  vízkárérzékenysége,  a védett érték,  a többlet fenntartási, beruházási, fejlesztési igény, valamint  a létesítményekhez való rácsatlakozás alapján (öntöz- és szennyvíztelep) az érintett tagok többségének szándéka szerint támogatást határozhat meg. Megjegyzés: e pontot nem tudjuk értelmezni, kérjük átdolgozni és megfelelő mondanivalóval ellátni. XXXI. 24. Az ügyvitel szabályai 24.2. Pénzforgalommal kapcsolatos utalványozásokra az elnök és az igazgató önállóan együttes akadályoztatásuk esetén pedig az intéző bizottság elnökhelyettese és az 13


intéző bizottság egy tagja együttesen - jogosultak. Javaslatunk indokolása: A szabályok felállításánál előre kell gondolni a nem várt helyzetekre is. Ezekben a rendhagyó szituációkban csak akkor lehetünk eredményesek, ha van előre kialakított eljárásrendünk. Ilyen különleges helyzet, ha két utalványozónk egyidejűleg hiányzik, ám a feladat nem tűr halasztást. XXXII. 24.3. Olyan intézkedést, amely később a társulat feladataihoz szükséges pénzeszközökből kifizetést tesz szükségessé, kizárólag az utalványozásra is jogosultak tehetnek. Javaslatunk indokolása: A korábban benyújtott javaslatunkból ez a pont úgy került ki, hogy új 24.3. pont nem került a helyére, így a 24.2. után a 24. 4. alpont következik. De tartalmilag is helye van a rendelkezés megtartásának. XXXIII. 24.4. A társulatnál a belső ellenőrzést az felügyelőbizottság, a vezetői ellenőrzést - a hatáskörüknek megfelelő munkamegosztással - az elnök és az igazgató látja el. Javaslatunk indokolása: Pusztán egy elütés korrigálása történik meg a javaslat által. XXXIV. 24.10. A társulat a tagokról olyan kimutatást vezet, amely tartalmazza a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó ingatlan(ok) jellemző adatait. Javaslatunk indokolása: A Társulat tagjainak pontos ismerete, beazonosíthatósága szükséges. Ehhez olyan aktuális információk kellenek, melyeket a tagok maguk szolgáltatnak.

14


XXXV. 26. Zárszámadás 26.4. Az éves beszámolót a társulat Honlapján közzéteszi. Javaslatunk indokolása: Az éves adatok megismerhetőségéhez minél több fórumot igénybe kell vennünk. XXXVI. 27. Záró rendelkezések 27.1.4. A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a mezőgazdasági vízgazdálkodásért felelős miniszter az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság útján látja el. Javaslatunk indokolása: A Vtv. 40.§ (2) bekezdésének legutóbbi módosítását nem követte le a tervezet, e hiányt igyekszünk pótolni. XXVII. 27. 2. Érdekképviseleti tagság 27.2.1. A Társulat tagja lehet a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének. Javaslatunk indokolása: Az országos szövetség hasznos dolog, ám jövőbeli szükségszerűsége korántsem egyértelmű a számunkra, pontosabban fogalmazva nem akarjuk elejteni a Társulatot attól a lehetőségről, hogy bármikor megfontolás tárgyává tegye a másokhoz tartozás kérdését. Ennek bármilyen oka lehet, például az éves tagdíj kérdése is nyomós érv lehet egy feszes gazdálkodási rendben. XXXVIII. 28. A módosításokkal egységbe foglalt jelen Alapszabály a 2009. évi CXLIV. Törvény szerint készült és a …………..…................................ Társulat 2011. év/…...............hó/ …..... napján megtartott taggyűlése ……../………. (2011./...../.....) számú határozatával fogadta el, és ….................................................. lép hatályba. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 28.1. Az intézőbizottság és a felügyelő bizottság megválasztása 15


28.1.1. A taggyűlés által a visszahívást követően megválasztott intézőbizottság és felügyelőbizottság elnöke és tagjai ideiglenes, átmeneti jelleggel, a 10.2. ponttól és a 11.2. ponttól eltérően a küldöttgyűlés intézőbizottság és felügyelőbizottság 10.2. pont és 11.2. pont szerinti megválasztásáig töltik be tisztségüket. 28.1.2. A küldöttgyűlés úgy is határozhat, hogy az intézőbizottság és felügyelőbizottság elnökét és tagjait tisztségükben megerősíti. Ebben az esetben az irányító és ellenőrző szerv elnökeinek és tagjainak jogviszonya folyamatos, ezért a 10.2. pontban és a 11.2. pontban írt öt éves időtartamot a taggyűlés általi megválasztástól kell számítani. 28.2. Az intézőbizottság megválasztását követő azonnali előkészítő feladata, hogy a társulat belső szabályzatait az alapszabály módosításaihoz igazítsa. A munka során egyéb, a hatékonyságot segítő javaslatokat is kidolgozhat. 28.3. Az alapszabály módosított rendelkezési a 28.1. pont szerinti ideiglenes intézőbizottság és felügyelőbizottság taggyűlés általi megválasztásával egyidejűleg lépnek hatályba. 28.4. A módosítással értelemszerűen hatályát veszíti az Alapszabály minden olyan része és rendelkezése, amely a módosított szabály szövegében nem szerepel. 28.5.

A 28.3. és 28.4. pontok a hatálybalépést követő napon veszítik hatályukat.

Megjegyzés: Értelmezhetetlen, hogy a javaslat miért nem tartalmazza a módosíts hatályba lépésének időpontját vagy legalább a szabályát (pl. elfogadást követő 3. napon lép hatályba). Indítványozzuk, hogy ezt az előre meghatározható vagy körbeírható időpontot is szabjuk meg a Tervezet megvitatása előtt. Javaslatunk indokolása: Az Intéző- és Ellenőrző Bizottság lényeges kérdésben, hosszú időn keresztül, méltányolható indok hiányában nem látták el megfelelően a feladatukat, amivel megsértették az Alapszabály 7.2.2. pont 7. francia bekezdését, a 6.2.3. pont h) alpontját; illetve a 6.3.2. és 6.3.3. pontokban írt kötelezettségeiket. A visszahívás indoka az a mulasztás is, miszerint a tisztségviselők tagjainak száma alacsonyabb, mint a szükséges, ám ennek jelzése, és a megoldás (további tagok választása) kidolgozása és előkészítése elmaradt (Alapszabály 6.2.2.; 6.1.7.; 6.1.2.;7.2.3.). A visszahívást mellőzhetetlenné teszi az a mulasztás is, ami a 2011. évi rendes közgyűlés előkészítésének és összehívásának hiányaként írható le és ami a közgyűlés határidőben történő megtartásának elmaradását eredményezte. (Alapszabály 6.1.2. pont, illetve a fentebb már hivatkozott, a bizottságok feladatairól szóló rendelkezések.) A visszahívás további alapja a tisztségviselők megválasztásának szabálytalansága az Alapszabály 6.1.3. pontjával és a 6.2.2 pont sérelmével. A Vtv. 30.§ (1) e) pontja ezt a hatáskört eleve a küldöttgyűléshez telepíti, ezért csak időleges, átmeneti megoldásként jöhet szóba a taggyűlés döntése.

16


XXXIX. 29. Az Alapszabály mellékletei a következők: - 1. számú melléklet: Társulati működési területét feltüntető helyszínrajz - 2. számú melléklet: Tagnyilvántartás - 3. számú melléklet: Küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása - 4. számú melléklet: Társulati művek Javaslatunk indokolása: A Vtv. 9.§ (3) bekezdés szerint a társulati műveket kötelező meghatározni az Alapszabályban, sőt a javaslatunk XXXIV. pontja szerinti tagnyilvántartás is kötelező törvény szerinti melléklet a Vtv. 9.§ (4) bekezdés b) pontja szerint.

Zambó Péter vezérigazgató Pilisi Parkerdő Zrt.

17

jelen formájában az alapvetően nem szolgálja a Társulat sikeres működését, az több helyen nem tölti ki tartalommal a törvényt,

Recommend Documents