Negyvennyolc nagyfát vágatott ki az önkormányzat, többet nem terveznek

Negyvennyolc nagyfát vágatott ki az önkormányzat, többet nem terveznek K Ö RNYEZETVÉDELMI IN F O R MÁ C IÓ S K IA D V Á N Y

XI. évf. 2006. 5. szám

A lakosok megelégedéssel vették tudomásul, a szóban forgó fák kivágását – állítja a jegyző úr

A Jubileum téri, és más helyszíneken kivágott – ma már tudjuk – 48 fa ügyében a város jegyzőjéhez fordult a DKE tájékoztatásért május közepén. Köszönetet mondunk a jegyző úrnak a gyors tájékoztatásért. Ugyanakkor: fenntartással fogadjuk – a civilek ilyenek – válaszlevelének néhány kitételét, mint arra írásunk utolsó „kommentár” részében kitérünk. Fontos, megtudtuk a kivágott 48 fán kívül újabbak kidöntését nem tervezi a hivatal. Az alábbiakban a DKE által írt levelet, és a jegyző úr erre adott válaszát olvashatják. Kérjük tisztelt olvasóinkat, ha van a dologról véleményük, az impresszumban megadott elérhetőségeken keressék a Zöld Sorokat. A DKE levele a város jegyzőjéhez

A város lakóinak többségében döbbenetet keltett, hogy Dorog területén sok fát kivágatott az önkormányzat. Ez elsősorban a Jubileum téren volt drasztikus hatású. Az általunk készített Jubileum téri fotók tanúsága szerint a kivágott példányok elenyésző része volt beteg („veszélyes”) fa. Arra szeretnénk tehát választ kapni, miért is vágták ki az évtizedes nyárfákat. (A Közhírré Tétetik áprilisi számában „veszélyessé vált fák”-ról olvashatni a Jubileum téri fakivágásokkal kapcsolatban, ami véleményünk szerint nem igazán megnyugtató magyarázat.) Az alábbi kérdésekre szeretnénk a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és a város lakossága nevében válaszokat kapni.

Kivágott, egészséges törzsű Jubileum téri fatetem

te a fák kivágását? Hol lehet megtekinteni a fakivágásokat engedélyező határozatot?

4./ Milyen szempontok szerint – milyen szakvélemény alapján – döntötték el, hogy a nagyobb fákat kivágják, a kisebbeket nem? Hogy melyik fákat vágják ki, melyikeket nem? Hol lehet megtekinteni az ezt alátámasztó szakvéleményt? 5./ Melyik cég végzi a fák kivágását, melyik, a helyükbe ültetett csemeték, növendékek telepítését, mennyiért?

A következő kérdéseink vannak (cégneveket, számokat, összegeket kérünk, ahol ez értelemszerű):

6./ Hány éves fákat ültetnek a kivágottak helyébe? Milyen fajtákat, miért olyanokat? Mi az újratelepítés költségvonzata? Van-e újratelepítési kötelezettség azon csemeték esetében, amelyek nem fognak megeredni, ezt ki ellenőrzi?

2./ Ki, miért tette bele ezt a programpontot a pályázatba?

8./ Hol tervezik még fák kivágását, hány darabról van szó, milyen indokok alapján, mennyiért, mi a cég neve, amelyik ezt – is – elvégzi?

1./ Mi indokolta a Jubileum téren „a faállomány cseréjét”? Miért vágták ki az összes nagyobb fát, miért nem csak néhányat közülük? Hány fát vágtak ki itt?

3./ Ki, milyen indokok alapján engedélyez-

7./ Mi lett a kivágott faanyag sorsa, hova került az, mi lett az értékesítésből befolyt összeggel (mekkora összeg volt)?

9./ Előzetesen készítettek-e nyilvántartást a

kivágásra ítélt fákról, vagy a helyszínen döntik el, melyik fa lesz kivágva? (Ha készült erről nyilvántartás, jegyzőkönyv, kérjük, ezt is megküldeni.)

10./ A kivágáskor készültek-e olyan mérési jegyzőkönyvek, amelyek újratelepítéskor lehetővé teszik a hatályos városi rendelet betartását. („Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése.”) Kérjük, küldjék el e jegyzőkönyvek másolatát, vagy tudassák, hol lehet megtekinteni e jegyzőkönyveket?

11./ Miért nem tájékoztatták előzetesen a város lakosságát a fakivágásokról részletesen? Kérem, igyekezzenek minden kérdésre részletes választ adni, az ügy fontosságát tekintve ez talán nem túl nagy kérés. A kérdésekre adott válaszok talán majd segítenek eldönteni azt, hogy értelmetlen pusztításról van-e szó, vagy sem. Balogh Zoltán elnök – DKE Nádor Tamás alelnök – DKE

A jegyző úr levele a DKE-hez

A Jubileum téren a faállomány cseréjét a Regionális Országos Program keretében megvalósítandó zöldfelület felújítás, valamint a fák életveszélyességéből adódó kárelhárítás indokolta. Mindezeket a MÉCSVIRÁG Kft. által 2002-ben készített szakvélemény támasztotta alá, mely 48 db életveszélyes fát említ és ennyi is lett kivágva. Egységes és esztétikus megjelenítésű zöldfelületet elöregedett, felkopaszodott, életveszélyes faállománnyal vegyesen nem lehet kialakítani. Ezért a kivágott 48 db fa helyett 78 db kerül elültetésre.

Az előbbiekben leírtak és a város szépítése érdekében került be ez a pont a pályázatba, melyet Dorog Város Képviselő-testülete 18 jelenlévő képviselővel, egyhangú igen szavazattal fogadott el. A fák kivágását a jegyző hatáskörében eljárásra a műszaki osztályvezető engedélyezte a fák védelméről szóló 21/1970. (VI.21.) sz. Kormányrendeletben előírtak szerint. A fák kivágását a közbeszerzési pályázaton nyertes JUNIORKERTÉSZ Bt. végezte és ugyanez a gazdasági társaság végzi a teljes zöldfelület felújítási munkát összesen bruttó 18.858.954.Ft összegért nemcsak a Jubileum téren, hanem a Szent Borbála téren, és a volt brikettgyár előtti területen is. A kivágott fák helyébe a Naturbs Kft. által készített telepítési tervek szerint földlabdás többnyaras fák kerülnek elültetésre, melyek fajtáit az esztétika és a tűrőképesség alapján választották ki. Mindemellett az említett területeken elvégzik a gyepfelújítást és a

cserjésítést is. A kiszáradt egyedeket a kivitelező jótállási kötelezettsége körében köteles kicserélni. Ennek ellenőrzése a megrendelő önkormányzat kötelezettsége, melyet a szerződés is rögzít. A kivágott faanyagot a kivitelező szállította el a szerződés szerint. Jelenleg más fakivágás nincs tervezve. Városunkban nincs olyan rendelet, mely előírná a kivágott fa helyett kétszeres törzsátmérőjével megegyező pótlást. Erre a képviselő-testületnek nincs törvényi felhatalmazása.

A korábban idézett kormányrendelet lehetővé teszi a pótlási kötelezettség előírását. A fakivágási engedélyben a pótlás azért nem került előírásra, mert valamennyi helyszínre már elkészültek a zöldfelület felújítási tervek és a fakivágás azok végrehajtása érdekében történt. A lakosság általános tájékoztatása az önkormányzat időszaki lapján keresztül megtörtént, de a munkálatokkal közvetlenül érintet lakók valamennyien ki lettek értesítve a munka megkezdése előtt. Az érintett lakosság véleménye az Önökével szöges ellentétben áll, ugyanis megelégedéssel vették tudomásul, a szóban forgó fák kivágását, és az új telepítést. A helyszíni szemlék során, pedig további fák kivágását is indítványozták. A polgármesteri hivatalba a fakivágással kapcsolatban sem szóbeli sem írásbeli bejelentés nem érkezett, de a terület képviselőjéhez sem, így a döbbenet részemről is megfogalmazódik. Tallósi Károly – címzetes főjegyző

Balul sült el a zöldhatóság átszervezése Harminc perc se jut egy-egy ügyre

Gombos András, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára nemrég dicsérően nyilatkozott az egységes zöldhatóságok elmúlt egy évéről. A civil szervezetek szerint azonban örömre továbbra sincs ok: a természetvédelem érdekérvényesítése romokban hever, miközben a környezeti mutatók egyre kedvezőtlenebbek.

Élesen bírálta Gombos évértékelő beszédét a Nimfea Természetvédelmi Egyesület. Szerintük a tavalyi év átszervezései, az összevonások és a nemzeti park igazgatóságok jogfosztása miatt ma, amikor pénzes beruházók diktálják a feltételeket, egyre kevésbé érvényesítik a természetvédelem érdekeit. Civilek szerint nem egy esetben ugyanis védett területen engedélyeztek lakópark építést, vagy éppen az autópályák nyomvonaltervezésénél felejtik el a Natura 2000-es védelemre felhívni a befektető figyelmét. Sallai R. Benedek, az egyesület vezetője szerinte az összevont felügyelőségek természetvédelmi osztályai többségükben nélkülözik azt a szakmai hátteret, amit a hatósági jogkörüktől megfosztott nemzeti parkok képviselnek. Az osztályok alacsony létszámmal indultak, az ott

2

dolgozók többsége alapvető államigazgatási gyakorlattal sem rendelkezik, nemhogy helyismerettel. Sokan az átszervezés révén más szakterületről kerültek érkeztek.

Az érdemi információ és szakmai segítség még mindig a megcsonkított nemzeti parkoktól érkezik, noha a jogszabályok szerint azok már csak vagyonkezelők. Az ügyintézés idejét pedig lassítja a szakértők megkeresése és a véleménykérés. Rendszeres, hogy fél évtől két évig terjedhet egy első fokú ügyintézés, fellebbezés nélkül, akárcsak a vízügyi engedélyezéseknél. Az még a jobbik eset, ha a nemzeti parkos szakértőket bevonja a hatóság a döntésbe, de sokszor előfordul, hogy a határidők tartása miatt egyáltalán meg sem kérdezik a helyismerettel rendelkező kollégát.

Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport (LMCS) elnökhelyettese elmondta, bár az illetékes Közép-Duna-völgyi felügyelőséggel jó a kapcsolatuk, technikai korlátok nehezítik a munkát. A hatóságoknak a mai napig nincsen honlapjuk, csak a főfelügyelőségnek. Így a szervezet egyik munkatársa hetente kétszer elsétál a felügyelőségre, hogy annak hirdetőtábláján

2006. május

Kommentár

A Jubileum téri, és más helyszíneken kivágott 48 fa ügyében a város jegyzőjéhez fordultunk tájékoztatásért május közepén. Köszönetet mondunk a jegyző úrnak a gyors tájékoztatásért. Ugyanakkor fenntartással fogadjuk – a civilek ilyenek – válaszlevelének néhány kitételét. Köztük azt, hogy az érintett lakosság 1./ megelégedéssel vette tudomásul a szóban forgó fák kivágását (utánajárunk, tényleg így van-e), valamint azt, hogy 2./ a lakosság egy hang nélkül vette tudomásul a fák kivágását – hisz a város környezetvédelmi előadójától éppenséggel arról értesültünk, többen betelefonáltak emiatt az önkormányzathoz, s elég életszerűtlen is lenne, ha nem így történt volna. Felhívjuk arra is a jegyző úr figyelmét, a városnak tudomásunk szerint van olyan rendelete, amely előírja a kivágott fa helyett kétszeres törzsátmérőjével megegyező pótlást. Ez Dorog pár éve elfogadott építési szabályzatának zöldfelületekről szóló része, történetesen az 59. § 2. bekezdése, amely így szól: „Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő”. Lehet, hogy helytelenül értelmezzük a rendeletet, és akkor ezt majd megtudjuk, ha viszont a rendelkezés áll, azt alkalmazni kell. Nekünk, pedig kötelességünk erre felhívni a figyelmet. Fenntartásaink ellenére, köszönjük a jegyzői választ, mert úgy gondoljuk, a város lakossága igényli és megérdemli a részletes indoklást egy ilyen horderejű ügyben. Nádor Tamás

böngéssze, vajon indult-e olyan eljárás, amely érintené az LMCS-t vagy a 132 tagszervezetük valamelyikét.

Lukács András, az LMCS elnöke rámutatott, hogy az elmúlt években – nagyrészt az uniós tagságból eredő kötelezettségek miatt – a jogszabályok szigorodtak, sok többletfeladatot róttak a felügyelőségekre és az ügyek száma is jelentősen megszaporodott. Ugyanakkor a létszám nem nőtt és a tárgyi feltételek is hiányosak. Emiatt rendkívül túl vannak terhelve a felügyelőségek: az LMCS értesülései szerint átlagosan kevesebb mint fél óra jut egy ügy elintézésére. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy egy környezeti hatástanulmány több száz oldalas is lehet, kérdéses, ilyen rövid idő alatt lehet-e megfelelően tájékozódni az ügyben. Ráadásul a hatástanulmányt a beruházásban érdekelt fél készítteti, aki annak mielőbbi „problémamentes” megvalósításában érdekelt. Arra meg szinte egyáltalán nem jut idő, hogy a felügyelőség szakemberei a helyszínen vizsgálódjanak, ellenőrizzenek. Így valójában íróasztal mögött, esetenként elhamarkodva döntenek sorsdöntő kérdésekben. Mindez tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathat egyes vállalkozásokat, és zavart okozhat a tisztességes befektetők körében. Így nemcsak a természet károsodik, de gazdaságilag is rosszul jár az ország.

www.greenfo.hu

Ismét megjódozta az eget az égetőmű Nincs biztosíték: továbbra is előfordulhat a rózsaszín égfestés

Május 9-én 17.20-kor csörgött a mobilom, és egy úriember közölte, hogy az égető kéményéből rózsaszín füst áramlik ki, hatalmas égdarabot megszínezve. 17.35kor értem az égetőmű kéményéhez, de akkor már ismét fehér volt a kéményből távozó füstgáz. Elektronikus levélben kértem tájékoztatást az égető ügyvezetőjétől. A kérdéseket, és a rájuk adott válaszokat az alábbiakban olvashatják.

azért zárható ki nehezen, mert egyrészt a jód már nagyon kis koncentrációban is látványosan megfesti a kilépő füstgázt, másrészt viszont egészségügyi hulladékot jogszabályi előírás alapján a fertőzésveszély kizárása érdekében kizárólag zárt, szigorúan megbonthatatlan, ún. kórházi badellában szabad csak szállítani az országban, illetve beszállítani hozzánk.

A DKE kérdései

2006. 05. 09-én több bejelentést kaptunk, hogy 17-17.30 között ismét rózsaszín füst hagyta el az égetőművük kéményét. Ha ez ismét jód festette füstgáz, kérem válaszoljanak a következő kérdésekre: 1./ Miért nem tudják megoldani, hogy ne forduljon elő a jelenség rendszeresen? 2./ Kérnénk Önöktől egy becslést, ilyenkor adott egységenként (pl. perc, 10 perc stb.), mekkora jódmennyiség távozik a környezetbe.

3./ Céljuk-e, hogy e jelenséget a továbbiakban elkerüljék, és ha igen, mit tesznek ennek érdekében?

4./ Korábbi jódszennyezések hibás beszállításai után tisztázták-e, melyik cég, miben hibázott, és előírtak-e valamit számukra?

5./ Mindig ugyanaz a cég okozza a jódkibocsátást, vagy mindig más?

6./ Bejelentették-e a jelenséget az illetékes hatóságnak, önkormányzatnak? Ha igen, mikor? Az égetőmű válaszai

A rózsaszín füst jelenség rendszeresen nem, de esetenként előfordul. Teljes biztonsággal

2003. május 27-én fordult elő először a jelenség, a mostani jódos füstölés immár a harmadik Ennek a hulladéknak a mintázása, laborvizsgálata ezért nem lehetséges, a beszállítást követően azonnal el kell égetnünk. Esetenként nem zárható ki, hogy ezekbe a badellákba jód-tartalmú gyógyszermaradék kerüljön, s erről a beszállító nem tájékoztat. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a

DKE iroda

– szelektí tanácsadás is!

A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 440-288-as számon, H-P 8-14 óra között; e-mailen: [email protected]. 2006. május

vegyületek az egészségre semmilyen veszélyt nem jelentenek, de kétségtelen, hogy színező hatásuk megjelenése a füstgázban kellemetlen látványt nyújt. Célunk, hogy a jelenséget elkerüljük. Ennek érdekében több intézkedést is tettünk. Minden olyan beszállítónknak, amelyről feltételezhető, hogy tevékenységük során jód-tartalmú hulladék keletkezik, még 2003-ban szigorító intézkedéseket vezettünk be. A mérések és számítások szerint egy, a mostanihoz hasonló 5 perces elszíneződéshez a füstgázban 35 mg/Nm3 jód-koncentráció

szükséges. Ha a beszállító tájékoztat arra vonatkozóan, hogy jód-tartalmú hulladékot szállít, megfelelő adagolással a füstgáz elszíneződése elkerülhető. A rózsaszín füst jelensége akkor tapasztalható, amikor ilyen tájékoztatást nem kapunk. Az említett, jogszabály előírta égetési folyamat miatt ezt mi is csak utólag tapasztaljuk, s miután az egészségügyi hulladék egyszerre több helyről is származhat, a felelős utólag nem állapítható meg. Minden korábbi jód-szennyezés lehetséges okait részletesen kivizsgáltuk, a beszállítók felé a fentiekben leírt lépéseket megtettük. Potenciálisan több beszállítónknál is előfordulhat, hogy jód-tartalmú hulladékot szállít be, az eddigi kibocsátásokat nem egy ügyfelünk okozta. A május 9-i füstgáz-elszíneződésről, mely néhány percig tartott, az önkormányzat perceken belül értesült, és Szeiler Viktor környezetvédelmi előadó jelenlétében az égetőműben jegyzőkönyv felvételére került sor a tapasztalt jelenségről és annak lehetséges okairól. Lágler Katalin ügyvezető igazgató

A válaszokból kitűnik, az égetőmű tulajdonképpen nem tudja kizárni, hogy a jelenség máskor is előforduljon. Megmondom, mit nem értek: a 2003 májusi, első rózsaszín füstölés előtt, miért nem volt soha lila az ég? Nádor Tamás

ZÖLD SOROK Alapító és Kiadó:

Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelős szerkesztő: Dr. Dávid Anna Szerkesztőség címe:

2510 DOROG, Petőfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288

Mobil: (30) 480-1145 e-mail: [email protected]

3

Madárbetegség a madárinfluenza „Tyúktakony korában” a kór még nem volt pánikképes

A madárinfluenzáról beszélgettünk két madarásszal április 28-án. A korábban „tyúktakonyként” aposztrofált madárbetegség a vadmadarak közül leginkább a vízi szárnyasok sajátja, egészséges kondíciójú, immunrendszerű emberre a tapasztalatok alapján nemigen hat.

Még a Föld Napja utórezgéseként, április 28-án a DKE szervezett egy előadást az Arany János Bibliotéka gyermekkönyvtár részlegében madárinfluenzáról egy fiatal, de tapasztalt madarásszal, név szerint Molnár István Lothárral. Mivelhogy Lothár és előadótársa, Horváth Gábor, valamint a madarak kölcsönösen nagyon csípik egymást, az előadásból kötetlen beszélgetés lett, ez esett jól mindenkinek. A Pilisi Természetvédelmi Egyesület madarászai szerint az évszázadokkal ezelőtt már „tyúktakonyként” beazonosított madárbetegséggel kapcsolatban nagy a bizonytalanság (és ez talán nem is olyan nagy baj). Hattyúk halála

Az esztergomi 11 hattyú halála volt jó pár hónappal ezelőtt Lothár szerint az az esemény, ami berobbantotta a köztudatba a madárinfluenzát. A madarászok ugyan már hetekkel az esemény előtt tudtak arról, hogy itt-ott találtak feltehetőleg influenzában elhunyt madarakat, de a hattyak (ők így mondják) haláláig ebből nem lett sajtótéma. Aztán az esztergomi 11-ekről kiderült, hogy nem influenzában pusztultak el, hanem valamilyen bakteriális fertőzésben (Lothárék meggyőződése, hogy ez eufemizmus, szerintük egy túlbuzgó antimadár érzelmű ember megmérgezte őket). Ezt követően is elhalálozott négy hattyú a Palatinus környékén, akiket szintúgy madárinfluenzával gyanúsítottak meg, de ezekről sem bizonyosodott be, hogy influenzásak lettek volna. Lothárék szerint ezeket a madarakat valószínűleg kispuskával lőhették meg, és az ólommérgezésbe pusztultak bele. (A hattyúk tollazata olyan kemény, hogy pl. a sörét lepattan róla, de mondjuk egy kispuska átviheti a tollpáncélt, anélkül, hogy megölné a madarat. Ugyanakkor, a lőtt sebben maradó ólom lassan halálra mérgezi a madarakat, aminek – ólommérgezés – tipikus jelei vannak. Ilyenkor a hattyúk például egyre kevésbé tudják tartani a fejüket, hogy a végén már az hátracsuklik a testükre). – Ebben a térségben legközelebb Szentendrén volt kimutatható a madárinfluenza madárból – mesélte a madarász. – Meg is

4

állítgattak a rendőrök a város határában néhány embert, pár hétig, amíg elvileg kordon volt ott. Ahányszor nyilatkoztam tévének, rádiónak, mindig feltettem a kérdést (és mindig ki is vágták az anyagból), vajon mi értelme van autók és emberek feltartóztatásának?

Egyedül a dr. Bubóból ismert Csőrmester tölthetné meg bármiféle értelemmel egyegy terület kordonozását. Ugyanis Lothár szerint legfeljebb a madarak megállításának és igazoltatásának lenne értelme, hisz nem az emberek betegsége a madárinfluenza, hanem a vízimadaraké. – Ha egy madár influenzás lesz, általában 3-4 napon belül elpusztul, de az első két nap még repülőképes, oda megy, ahova akar – mondta. – Rejtély számomra, miért kell emiatt embereket megállítgatni. Negatív énekesmadarak

Tavasszal az országban két madarász csapat fogott be sok ezer énekesmadarat, mintavételezés céljából. Az EU adott arra pénzt, hogy a laboratóriumok kielemezzék a mintákat. Lothár szerint ezt a dolgot nemigen vették komolyan sok helyen. Például az Állategészségügyi Intézetben a minták leszállításának előre egyeztetett időpontjában (a cél az volt, hogy a minta 12 órán belül a laborba kerüljön) a portáson kívül senki sem tartózkodott. Eztán aztán több hétig tartott, míg a madarászokkal közölték, hogy egyetlen énekesmadár sem influenzás, ami, mondta: „nem lepett meg minket, hisz köztudomású, hogy a madárinfluenza a vadmadarak közül leginkább a vízi szárnyasok betegsége.

Szó esett arról is, a madárinfluenzával való riogatás, kinek lehet érdeke. Többen arra tippeltek, jobban fogy a sertés- és marhahús, ha a paprikás csirkét kigyanúsítják a fazekakból. (Egyébként, több szakértő elmondta már tévében, rádióban, hogy a vírus már 6070 fokon elpusztul, így egy rendes főzőcske hazavágja a madárvírusokat, ha éppen vannak is.) Ezzel persze nem akarjuk azt mondani,

Molnár István Lothár (jobbra) szerint a 15 Esztergom környéki hattyú halálában emberi kezek játszhattak közre

hogy a madárinfluenza nem szedett már a világon halálos áldozatokat, hisz Vietnámban, Törökországban volt erre példa. De az szinte biztosnak látszik, hogy a halálesetekhez szélsőséges körülményeknek is közre kell játszania. Például legyengült immunrendszerrel szárazon felseperni a csirkeürüléket egy-egy nagy csirkeüzemben, vagy éppen együtt élni a szárnyasokkal, ez bizony elősegítheti a betegség végzetessé fajulását. Ez azonban ritka konstelláció – nem is tudunk, mondjuk magyar megbetegedésről, nemhogy halálesetről. A madárinfluenza madarakra veszélyes

Dr. Dávid Anna a madárinfluenza-vírus által okozott megbetegedésről beszélt. Mint mondta, ez különbözik a közönséges bakteriális influenza által okozott tüdőgyulladástól, a léghólyagok más része betegszik meg ilyenkor, ugyanúgy, mint a kanyaró, bárányhimlő esetén. A madárinfluenza a madarak betegsége, az emberinfluenza az embereké. A veszély abban állhat, ha a madárinfluenza vírus akképp módosul, hogy az embereket is képes megbetegíteni. Ehhez képest azért annak van a legnagyobb valószínűsége, hogyha találkozik is valaki valamilyen formában e vírussal, az nem betegíti meg őt. Erre jó példa lehet, amit a madarászoktól tudtunk meg. Állítólag márciusban madarászokat vizsgáltak meg, és majd mindegyikükben kimutatták a madárinfluenza saját szervezetük által termelt ellenanyagát. Baja egyiknek sem volt, és nem is lett azóta sem. Nádor Tamás

Kiadványunk támogatója:

2006. május

Nemzeti Civil Alapprogram

Cementgyárat akar a nyergesi népszavazók többsége

Még hátra vannak a környezetvédelmi engedélyeztetés fő felvonásai

Öt település érvényes elutasító döntése után, vasárnap Nyergesújfalun érvénytelen lett a Holcim cementgyárának építéséről kiírt ügydöntő népszavazás, mert a szavazóknak csak a 41 százaléka élt alkotmányos jogával. Viszont a 41 %-nyi szavazó többsége (67 %) igennel voksolt az üzem építésére (33 %-ék mondott nemet). Az érvényes népszavazáshoz legalább 50 %-os részvételi arányra lett volna szükség. A voksok tudatában a nyergesújfalui képviselőtestület továbbra is támogatja a beruházást, a Holcim pedig folytatja az engedélyezési eljárást. A beruházásról korábban öt környező településen véleménynyilvánító népszavazás volt, melyen a 32 000 szavazó háromnegyede elutasította a beruházást. (Csak a nyergesi népszavazás lehetett és volt ügydöntő jellegű, mert e településen építkezne a cég.) Az ügyben megszólalók, környezetvédő szervezetek a várható légszennyezés és a cementgyártáshoz felhasznált hulladékok égetése miatt tiltakoztak.

Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület volt munkatársa (most Válaszúton Alapítvány csapatát erősíti) elmondta: a döntés a képviselő testület kezében maradt, amely őszi elutasító véleményét követően idén januárban támogató határozatot hozott. Így minden maradt a régiben, a népszavazás nem hozott fordulatot az ügyben. A környezetvédő szerint a nyergesújfalui szavazás és a testület támogató álláspontjától függetlenül, még mindig hátravan az ügy környezetvédelmi engedélyezése.

A cég által benyújtott előzetes környezeti tanulmányt a környezetvédelmi felügyelőség elfogadta, de az ellen az önkormányzatok és a civil szervezetek is fellebbezést nyújtottak be. Az előzetes tanulmányt még egy részletes környezeti tanulmánynak is követnie kell.

Meglátása szerint az ügyet tovább bonyolítja, hogy a szlovákiai Új Szó c. napilap szerint a szlovákiai környezetvédelmi miniszter nehezményezi, hogy nem kaptak sem a vállalattól, sem a magyar környezetvédelmi minisztériumtól értesítést a tervezett gyárról, holott az az Espoo-i egyezmény alapján kötelező lenne. A lapértesülé-

sek szerint a szlovák fél a körmöcbányai ügyhöz hasonlóan nemzetközi hatásvizsgálati eljárás beindítását várja. Folytatódik az engedélyezés

Miskolczi József nyergesújfalui polgármester a szavazást követően elmondta: az eredmény – az érvénytelenség ellenére – megerősítette a képviselőtestület jelenleg is érvényes határozatát a beruházás megvalósulásáról. Az üzemet építtető cég tovább folytatja az engedélyeztetést és a tájékoztatást – A Holcim tovább folytatja az engedélyeztetést és az intenzív tájékoztatást – közölte

Pár száz méterre lenne a leendő gyártól e Tát-Depói lakóépület

Márta Irén, a társaság kommunikációs igazgatója. Hozzátette: a cég részéről szeretnék, ha minél előbb megalakulna a lakossági ellenőrző csoport, amely betekinthetne a gyár építésébe, és később ellenőrizhetné a szennyezőanyag-kibocsátási értékek betartását. A 63 milliárd forintos, zöldmezős beruházás a Holcim Hungária Zrt. állítása szerint Európa legkorszerűbb cementgyára lenne, kiváltaná az elöregedett lábatlani üzemet, és az ott foglalkoztatott 230 fő átvétele mellett 52 új munkahelyet teremtene. Tíz ellenérv a százból

A cementgyár környezetvédelmi engedélyezési eljárásának eztán következnek a lényegesebb felvonásai. Először is, a premier, az előzetes környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos fellebbezések elbírálása folyamat-

2006. május

ban van. Eztán jön majd a főelőadás, a részletes környezeti hatástanulmány. Ha meggyőződése a környékbeli önkormányzatoknak, civil szervezeteknek Táttól Esztergomig, hogy nem lenne környezetünkre jó hatással az új szemétégető cementgyár letelepülése 8 kilométerre a dorogi égetőműtől, komolyan fel lehet készülni a gyár környezetvédelmi engedélyezésben való fellépésre. Ehhez össze kell fognia a civil szervezeteknek és az önkormányzatoknak, és minden lehetséges módon érvényesíteni kell akaratukat. Ez lesz most a jövő zenéje.

Addig is lássunk 10 ellenérvet abból a 100ból, amit a www.cementgyár.fw.hu honlapon olvashatni. Ez az első 10 ellenérv, van még 90:

1./ A dorogi medence levegőállapota már most kritikus, határérték feletti 2./ Az üzem a tát-nyergesi ivóvízbázisokra települne, veszélyeztetve azokat

3./ Nőne a közúti forgalom naponta 503 kamion kerülne útjainkra 4./ A teherkikötő veszélyeztetné az ivóvízbázisokat 5./ Tát-Depó településrész az üzem védőterületén belül található 6./ Egy angliai tanulmány szerint a hulladékégető cementgyárak közelében nőtt a gyermekek körében a légúti megbetegedések aránya 7./ A helyi orvosok is elutasítják a cementgyárat 8./ Az üzem szállítószalagja Natura 2000-es területeket tenne tönkre 9./ A közlekedés okozta zaj tovább terhelné településeinket 10./ A gyár 122 méter magas kéménye elcsúfítaná a tájképet… N. T.

Környezeti naivitás? – Aki meglátogatta valaha a www.nyergesujfalu.hu honlapot, valószínűsíthette ezt az eredményt. Ennek a Holcimot tárgyaló fórumrészén ugyanis tetten lehetett érni, hogy a helyi lakosság többsége majdhogynem odavan egy „saját cementgyárért”. A fórumos véleményekből kiolvashatni valami olyasmit is, hogy a nyergesiek feladatuknak érzik a protestálást a környékbeli települések protestálása ellen. Hihetetlenül megdöbbentő ugyanakkor az a „környezetvédelmi naivitás”, ami tükröződik a „de jó lenne Nyergesen egy világ legkorszerűbb cementgyára” jellegű hozzászólásokból. Érdemes ezeket elolvasgatni, magukért beszélnek (N. T.)

5

Kisgép-akkumulátorokat gyárt Dorogon a SANYO

Cseh alvállalkozójától dorogi gyárába költözteti át a háztartási és barkácsgépek akkumulátorainak gyártását a Sanyo. Az átszervezés új munkahelyeket nem teremt, mivel korábban több termék gyártósorait Kínába költöztették.

Az akkumulátorgyártás korábban teljes kapacitással működött. A lítium-ion telepek előállításának Kínába telepítésével felszabaduló helyre hozzák át a kisgépek akkumulátorainak gyártását, ezzel a Sanyo kivonul a csehországi vállalkozásból. A most megkezdett folyamat 2007 márciusáig tart. A Sanyo közben fokozatosan fejleszti az irodai légkondicionálók gyártását dorogi üzemében. Az év végére 60 főt foglalkoztatnak ebben a részlegben, majd 2007 első negyedévében beindul a sorozatgyártás. A létszám jövőre eléri a 200 főt, a teljes kapacitás elérését 2008 végére tervezik, 300-350 fős létszámmal.

A Sanyo mintegy 1400 embernek biztosít munkát Magyarországon, közülük 1200-an újratölthető akkumulátorokat gyártanak, több mint százféle terméket. A munkavállalók közel fele szlovák állampolgár. Az év elején, a gyártósorok Kínába költözése 181 ember munkahelyét érintette. Akkor a szakszervezet plusz egyhavi bért harcolt ki azoknak, akik az átszervezés miatt kiléptek a cégtől. Az akció növelte az érdekvédelem népszerűségét, a szakszervezet létszáma 85ről 340 főre nőtt - mondta a személyzeti vezető. Bővül a napelemgyártás is

A Sanyo jelentős bővülés előtt álló üzletága a napelemgyártás. A cég 2008-ra egymilliárd forintos beruházással a termelés megduplázását tervezi. A jelenlegi 50 megawattról százra növelt termeléssel a Sanyo cso-

A két dorogi nagyvállalat „sem került a 16 közé”

Magyarország gazdasági szférája nem büszkélkedhet jól működő társadalmi felelősségvállalási kultúrával – állítja Szilágyi Judit, egy kutatás vezetője. 700 megkeresett vállalatból ugyanis mindössze 16 kapcsolódott be az „Adatok.Értünk!” környezetvédelmi kezdeményezésébe, azaz hajlandó volt önkéntesen adatokat szolgáltatni környezeti mutatóiról – tudtuk meg a Környezeti Management és Jog Egyesület munkatársától. Dorogról két céget kerestek meg – a Richtert és az Onyxot –, de egyik sem „került a 16 közé”.

Környezetünk állapota nagymértékben függ az azt használó vállalatok környezetvédelmi teljesítményétől, ami a szennyező anyagok kibocsátása és a keletkező hulladék ismeretében megítélhető, szabályozható. Ezen adatok megismerhetőségének érdekében lépett hatályba 2006 februárjában az E-PRTR rendelet az Európai Unióban, mely 2007-től nyilvános, évenkénti adatszolgáltatásra kötelezi a kibocsátó vállalatokat. – Az „Adatok.Értünk!” projekt ezt a kötelezettséget kívánja előkészíteni azzal, hogy az érintett vállalatokat önkéntes adatszolgáltatásra kéri fel – mondta a projektvezető. – Az együttműködő cégeket bekapcsolják a társadalmi párbeszéd és a kormányzati döntések folyamatába, ezen felül növelik a lakosság ismereteit e téren. A beérkező információkból 2006 szeptemberéig egy adatbázist hoznak létre, amit valamennyi érdeklődő elérhet a www.adatokertunk.hu honlapon.

6

700-ból 16-an mondtak igent

Az önkéntes adatszolgáltatással kapcsolatos együttműködési ajánlatukkal mintegy 700 vállalatot és 1000 telephelyet kerestek fel. Az ajánlat alapján az adatszolgáltató cégek társadalmi felelősségvállalási kötelezettségüknek tehetnek eleget, emellett különböző rendezvényeken, megjelenési felületeken (pl. a Jövő fája elültetése az adatszolgáltatok nevében a Millenáris Jövő házában, megjelenés a projekt záró-tanulmányában – 1000 példány–, az IMIGe Hungária Kft. – www.imige.hu – 260 hirdetőfelületén elhelyezett plakátján. A 700 vállalatból 2006. május 3-ig mindössze 16 szolgáltatott adatot, illetve kapcsolódott be az Adatok.Értünk! kezdeményezésébe, az önkéntes adatszolgáltatás határidejét ezért meghosszabbították 2006. június 1ig, bízva abban, hogy több gazdasági szereplő is felismeri az együttműködésben és a társadalom megbecsülésében rejlő értéket. A dorogi üzemek is „kimaradtak”

Megkérdeztük Szilágyi Juditot, milyen eszközökkel szerették volna rábírni a cégeket a válaszadásra. – A mi projektünk 2001-es, 2004-es adatokat kér be, ezzel is lehetőséget adunk a cégeknek, hogy a pozitív változtatásaikat feltüntethessék – válaszolta a projektvezető. – Sajnos „kényszerítő eszközünk” nincs, így a cégeket marketingbe és a

2006. május

port legnagyobb napelemgyártó vállalata működik majd Dorogon - mondta Kalocsai Péter. A napelemgyártás első üteme mintegy 2,7 milliárd forintba került, az üzemben jelenleg évi 240 ezer napelem készül. A termékek nagy részét Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, a skandináv államokban adják el. A Sanyo Hungary Kft. 2000-ben kezdte meg a mobiltelefon akkumulátorok összeszerelését a Dorogi Ipari Parkban. A vállalat honlapjának adatai szerint a 36 millió eurós alaptőkével létrehozott cég 2004-ig 85 millió eurós befektetést végzett. A cég árbevétele 2005-ben elérte a 94 milliárd forintot. Ezen belül a napelemgyártó üzletág forgalma közel 23 milliárd forintot tett ki, az idén pedig 40 milliárdos bevételt várnak a napelemek értékesítéséből. N. T.

Május végén a SANYO-ba látogat a DKE. Tapasztalatainkról következő számunkban olvashatnak majd.

társadalmi felelősségvállalásba vetett hitüknél fogva igyekszünk meggyőzni, illetve erősítjük ilyen téren az ismereteiket. Megkérdeztük azt is, Dorogról, milyen cégeket kerestek meg, és azok, mit reagáltak. – Dorog környezetében működő cégek közül a Richtert és az Onyxot érinti az új rendelet, így őket kerestük meg – mesélte. Az Onyx elutasította az ajánlatunkat, míg a Richter a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségétől tette függővé döntését. A MAGYOSZ sajnos nem állt a programunk mellé, így a Richter adataira sem számíthatunk.. N. T. ÖNKÉNTES ADATSZOLGÁLTATÓ CÉGEK:

AES- Tisza Erőmű Kft., BPW-Hungária Kft., Dunanett Kft., Dunapack Rt., Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt., EMAPOWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft., Észak-magyarországi Vegyiművek Kft., Eurocast Kft., Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., Győri Hulladékégető Kft., Kéleshús Sertéstenyésztő és Hízlaló Kft., Magyar Villamos Művek Zrt., Nicolor Vegyipari Zrt., Rába Futómű Gyártó és Kereskedelmi Kft., Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft., Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. PROJEKTVEZETŐ:

Szilágyi Judit – (70) 384-7256, E-mail: [email protected], Honlap: www.adatokertunk.hu // A 2006. június 18-ai PRTR-rendeletet bárkinek szívesen elküldi emilen a DKE, aki azt kéri.

Energiahatékonysági konferencia Esztergomban

Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Immáron 37. alkalommal tartottak világszerte rendezvényeket e jeles napon. Egyesületünk képviselői ez alkalomból Esztergomban egy energiahatékonysággal, energiatakarékossági kérdésekkel foglalkozó konferencián, majd a Dr. Jócsik Lajosról elnevezett díjak ünnepélyes átadásán vettek részt.

Az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Központ adott otthont a „Nekünk kell befűtenünk!”, avagy „Megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a lakossági, intézményi és gazdálkodói szférában” című konferenciának. Ahogy Szendi Gábor, a szervező Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke megnyitójában fogalmazott, a 37. Föld Napja nemzetközi szlogenje: „Megoldások a klímaváltozásban”. Tudjuk, az utóbbi évtizedekben, években, a Föld éghajlatában jelentkező változások többnyire emberi tevékenységek eredményei, emellett jellemző az, hogy rohamosan elfogyasztjuk a nem megújuló energiaforrásokat. Ezért e konferencia előadói egyrészt szemléletváltozást próbáltak sugallni, másrészt energiahatékonysági, -takarékossági kérdésekre világítottak rá környezetbarát beruházások, berendezések ismertetésével. „Mellőzzük a kiugró tornyokat”

A nyitó előadásban Dr. Munkácsy Béla ismertette az ember és kapcsolatát, a különböző kontinenseken jelentkező egy főre jutó energiafogyasztás különbségeit, s hogy mit is takar az ökológiai lábnyom kifejezés (az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, egy adott földrajzi térségben élők milyen környezeti terhelést jelentenek, vagyis az energiaforrások igénybevételére és az ezzel kapcsolatos károkozás mértékére utal). Megtudtuk azt is, az ökológiai lábnyom kb. a ’80-as évek óta meghaladja a Föld eltartóképességét. A probléma az, hogy önző fogyasztói társadalomban élünk, pazaroljuk a javakat, és ezzel feláldozzuk öregkorunk és gyermekeink biztonságát. Túl sok műszaki cikkel vesszük körül magunkat, amitől jólétet remélünk, közben pedig nem vesszük észre, hogy elhanyagoljuk a családunkat, ami a jólétnek meghatározóbb alkotórésze. Gyarló szokásainkra való ráébresztés után az előadó néhány praktikus tanáccsal szolgált a passzív építészet és napenergia-hasznosítás lehetőségeiről, saját, környezettudatos módon megépí-

tett házával kapcsolatos tapasztalatai alapján. Jól tudjuk, a déli irányból kapjuk a legtöbb napsugárzást, ezért úgy célszerű az épületeket tervezni, hogy ezen az oldalon kapjanak teret azok a helyiségek, ahol a legtöbbet tartózkodunk. Az épület összfelülete minél kisebb legyen, mellőzzük a kiugró tornyokat. A hatékony napenergia-hasznosításhoz a négyszög, a félgömb alakú épületek a legalkalmasabbak. Az előadó arra is rávilágított, néha bizony megalkuvónak kell lennünk, ha hatékonyan akarjuk az energiákat hasznosítani, de nem akarjuk felesleges költségekbe verni magunkat. Pl. ők az évszakok változásával új funkciókat adnak az egyes helyiségeknek, így nem kell télen sem az egész házat felfűteniük. A melegvizet pedig bonyolult és drága gépészeti megoldások helyett napenergia hasznosításával nyerik, ehhez viszont át kellett értékelniük a melegvíz igényüket is, hiszen ha nincs napsütés, akkor melegvíz sincs, de ezeket az időszakokat is ki lehet bírni. Hulladékból biogáz

Második előadásként az Első Magyar Biogáz Kft. képviselőjétől, Misgyurik Miklóstól hallhattunk a nagyobb mennyiségben keletkezett szerves hulladékok felhasználási módjairól, a biogáz száraz fermentációs módon való előállításának lehetőségeiről. A biogáz olyan metán-széndioxid gázelegy, mely szerves anyag (pl. komposzthalom, trágya) lebomlása során keletkezik, s melyből környezetkímélő módon energia nyerhető. A biogáz előállításához mezőgazdasági hulladékokat, híg- és almostrágyát, zöldhulladékot, állati eredetű hulladékokat, szennyvíziszapot vagy kommunális hulladékot is felhasználhatnak. A módszer nagy előnye, hogy nem szakít fel új széndioxid forrást, hanem a légkörben meglévő CO2-t hasznosítja (az állatok megeszik a szilázst, onnan a CO2 a trágyába kerül, majd a bak-

tériumok lebontó tevékenysége révén jut vissza a vegyület a körforgásba). A biogáz üzemek előnye pedig, hogy környezetkímélően használják fel a hulladékokat, amiből villamos energiát és biogázt állítanak elő, utóbbi hőenergia-hasznosításhoz használható. Emellett jó minőségű, homogén biotrágya végtermék keletkezik, ami talajjavító, tápanyag-utánpótló anyagként használható fel. Megtudtuk azt is, hogy a biogáz üzemek biztonságosak, bűz csak trágyakihelyezéskor, betároláskor keletkezhet. Álló vagy fekvő fermentoros biogáz üzemek léteznek, ezekben teljesen automatizált rendszer

2006. május

működik, csak a szubsztrátum betáplálását végzik emberek. A szubsztrátumot csigákkal aprítják össze, majd ezt adagolják be és ezt dolgozzák fel a baktériumok. Az előadás végén szó esett még arról: ugyan még gyerekcipőben jár a dolog, de a jövő a kommunális hulladékok felhasználása és az abból való biogáz-előállítás, amiben az önkormányzatok tevékenyen részt tudnának venni, ezáltal is előreléphetnénk a kommunális hulladéklerakók felszámolásában. Nyílászárók hőszigetelése

A következő előadás a mindennapokban alkalmazható gyakorlati megoldásokat mutatott be a lakóházak, középületek nyílászáróinak hőtechnikai felújításával kapcsolatban. Borz István előadásában arról beszélt, hogy az épület minden oldalán veszít a hőjéből, ezért szükséges szigetelni. A legkritikusabb pont pedig a nyílászáró, melynek üvegfelülete a legsérülékenyebb, legtörékenyebb. A fényt áteresztő 8-10-12 rétegű üvegfólia segítségével csökkenthető az energiaveszteség, mert a fólia a napenergiát visszafordítja. Ezáltal pl. a nagy üvegfelületekkel ellátott épületekben sokkal kevesebbszer kell működtetni a légkondicionáló berendezéseket, ezáltal az üvegházhatás csökkenéséhez is hozzájárulunk. Az üvegfólia fényvédelmet is szolgál, az UV sugárzást akár 99,9%-ban is kiszűrheti. Ezen kívül megerősíti az üveg védelmét, így betörés- és balesetvédelem céljára is alkalmazható. A nyílászárók hőszigetelése is fontos energetikai kérdés. A nyílászárókon mindig akad illesztési hézag, amit tömíteni kell, hiszen egy m2-nyi felületen akár egy levelezőlapnyi méretű is lehet e hézagok összfelülete. Ezeket a hézagokat tömítőanyaggal kell kitölteni, amelyek igazodnak a hézag méretéhez. Az ablakok, ajtók szigetelése révén a belső terek hőmérséklete akár 3-4 şC-kal is emelkedhet, emellett csökken a zajterhelés és kevesebb por jut be a helyiségbe. A tömítőanyag ellenáll a szennyezésnek, jól bírja a hőingadozást, élettartama akár 20 év is lehet. Újrapapír szigetelés

Nemcsak a nyílászárókat, de a födém-, falés tetőszerkezeteket is érdemes szigetelni. Ehhez mutatott be egy innovatív, cellulóz alapú szigetelőrendszert Sipek József, a Climatizer Ecotherm Kft. képviselője. A cellulóz alapú szigetelőanyag újrahasznosított papírból és bór sókból készül. Hő és hangszigetelő anyag, mely akár 14 percig is ellenáll a tűznek, rovar- és rágcsálóűző, ellenáll a gombásodásnak, penésznek, és nem okoz korróziót fémszerkezeteknél. A cellulóz alapanyagú terméket vízzel keverik össze, így rakják fel a falra, illetve fújják be sűrített levegő segítségével a gerendaközökbe. A módszer előnye a gyors telepítés, utólag is szigetelhetőek a térközök, az anyaggal

7

A BEBTE-t is díjazták

teljesen, hézagmentesen kitölthető a tér, így nincs hőhiba, és maradékanyag sem keletkezik. A hőátbocsátást a szigetelőanyag vastagságának változtatásával lehet szabályozni. A hulladékból keletkező anyag sosem válik hulladékká, viszont remekül megállja a helyét akár bowlingpályák, hangstúdiók hangszigetelésénél is. Hűtő-fűtő falcsövek

Az energiahatékonysági konferencia záró előadásában a Meditherm falfűtési rendszerrel ismerkedhettünk meg Drágár András, a Szikra Kft. képviselőjének tolmácsolásában. A falfűtési rendszer ugyanolyan sugárzó rendszer, mint a kemence vagy a kandalló, melyek egy időben háttérbe szorultak a korszerű radiátorfűtés révén, de mostanában újra elkezdték a falfűtést alkalmazni, mert vizsgálatokkal kimutatták, hogy a sugárzó fűtés energiatakarékosabb és egészségesebb is, emellett jó közérzetet biztosít. A Meditherm rendszer hűtésre is alkalmas, ilyenkor 15-16 şC-os vizet keringtetnek a rendszerbe (ennél alacsonyabb hőmérsékleten már párakicsapódás lépne fel). A hűtésnél nagyobb felületek becsövezésére van szükség, ilyen esetben a mennyezeten is elhelyezhetőek a fűtőcsövek. Ez a falfűtési rendszer azért előnyös, mert gyorsan szabályozható, minden szobában külön termosz-

Falfűtés – hűtő-fűtő falcsövek

tát van, hűtésnél pedig páraérzékelőt alkalmaznak. E rendszerrel alacsonyabb hőmérséklet mellett érhető el ugyanaz a hőérzet, mint az egyéb fűtési módoknál, ugyanakkor nincs zaja és olcsó fűtési megoldásnak is tekinthető. 1994-ben kezdték forgalmazni ezt a rendszert, azóta kb.5000 épületben alkalmazták már.

A hasznos és informatív konferencia után délutáni hajókiránduláson vettünk részt. A Föld napjához kapcsolódó eseményen került sor az „Esztergom Tiszta, Zöld Környezetéért” adományozott díjak átadására. Az ünnepélyes díjátadási ceremóniát Esztergom Város Önkormányzatának felkérésére, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. A hajóút közben népzenei elemekből táplálkozó kiváló műsorával szórakoztatta az egybegyűlteket a Vándor Vokál együttes, majd sor került a Dr. Jócsik Lajosról elnevezett díjak ünnepélyes átadására. Idén, először hárman részesültek a díjban: Szendi Gábor, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke; Lieber Tamás, a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület elnöke, és Kápolnai Dezső, a Rudnay Sándor Alapítvány elnöke. Az idei Föld Napi rendezvények résztvevői egyszerre gazdagodhattak hasznos ismeretekkel a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről, s részesei lehettek a környezetvédelem terén kiemelkedőt alkotó személyek tevékenységének elismerését célzó hagyományteremtő ünnepségen. Reméljük, a most megszerzett tudást egyre többen fogják alkalmazni, tudván, hogy Földünkre minden nap vigyázni kell. Vezér Noémi

HEFOP IRODA HEFOP PÁLYÁZATOKRA CÉGREGISZTRÁCIÓ

? Pár hónap múlva ismét kiírják a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

pályázatait (HEFOP). ? Érdemes már most előkészítenie pályázatát, hogy cége az elsők között adhassa azt majd be. ? A cégek munkavállalónként 1-1,5 M Ft-ot pályázhatnak meg sikeresen. ? Ingyen elkészítjük pályázatát. ? Megoldjuk az önerő biztosítását. ? Önnek csak jelentkeznie kell nálunk, ha cége legalább 4 embert foglalkoztat. ? A többit személyesen:

8

HEFOP IRODA 2510 Dorog, Hősök tere 13. I./2. T/F: 33 / 331-561; mobil: (30) 480-1145 e-mail: [email protected] 2006. május