Nature s own strategy

A Value – azaz a színtelitettség – szerinti színmeghatározás háttere: Gebhardt

Nature’s own strategy

All rights: Elephant Dental B.V. Hoorn, The Netherlands

Már az első alkalommal tökéletes:


Már az első alkalommal tökéletes:

Az Interaction® kerámiákban rejlő blend-in dynamics jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy egy restaurációt esztétikai (pl.: színhűség) okok miatt újra el kelljen készíteni. Amennyiben a 16V színskála sorrendjét a világosság alapján állítjuk sorba, ennek az esélye gyakorlatilag nullára redukálható.


Áttekintés:

“Az esetek 90%-ában még mindig a tradicionális színkulcs van használatban”: All rights: Elephant Dental B.V. Hoorn, The Netherlands

Áttekintés: Az esetek 91%-ban a beteg kétszer látogatja meg fogorvosát ahhoz, hogy megkapja a kész restaurációt. Tehát az munkák 9%-a visszakerül a laborokba utómunkálatok végett. Három esetről lehet szó: rossz illeszkedés, nem megfelelő forma és nem megfelelő szín. (3-3%)

Minden egyes gyártó állítja, hogy az általa készített kerámia biztosítja a megfelelő színhűséget. Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a színcsoportokon alapuló meghatározás a fő oka az utómunkáknak, nem pedig a kerámia színhűsége.


Áttekintés: A fő okok amiért a fogtechnikusok utómunkálatokkal szembesülnek, egyrészről az emberi szemnek a színérzékelés terén meglévő korlátai, másrészt a szegényes kommunikáció miatt, a páciens esztétikai elvárásait illetően. Ezért keresik a praktikus és kivitelezhető megoldást az utómunkák megszüntetésére. A problémát a gyökereinél megragadó kutatás foglalkozik a problémával Joseph Albers 1963-ban-A Szín Kölcsönhatása (Interaction of Color)-címmel megjelent munkájában.


A Szín Kölcsönhatása:


A Szín Kölcsönhatása:

Miután Josef Albers (1888-1976) nyolc évig dolgozott rajta, 1963.-ban a Yale University Press kiadásában jelent meg : A Szín Kölcsönhatása című könyve. Ebben a könyvben ismerteti elméletét a színek egy belső, megtévesztő logikájáról.

„Amikor egy szín meghatározására koncentrálunk a szájban, egy ténnyel mindig számolnunk kell. Mivel a színek a fény hatására kommunikálnak egymással a tényleges szín nagy valószínűséggel más mint az általunk látott.”


Szín emlék – vizuális memória:

Josef Albers: „ Ha valaki azt mondja egy teremben ahol 50 ember hallgatja hogy PIROS, számíthatunk rá, hogy 50 piros árnyalat jelenik meg a gondolataikban. „Abban is biztosak lehetünk, hogy ezek piros színek nagyban el fognak térni egymástól.”





Josef Albers: „ Még ha egy bizonyos színt is határozunk meg amelyet minden hallgató számtalanszor látott már-mint például a Coca Cola címkéjének pirosa, amely világszerte ugyanazakkor is számtalan különböző pirosra fognak gondolni.”





Josef Albers: „ Még ha fel is mutatjuk azt a Coca Cola címkét a fehér felirattal a közepén ezáltal mindenki láthatja ugyanazt a pirosat, mindenkinek ugyanaz a vetület jelenik meg a retináján, még akkor sem lehet senki biztos abban, hogy valamennyien ugyanúgy érzékelik.”




Szín emlék – vizuális memória: A fogászatban : „Ha valaki azt mondja „fogszín” és 50 ember hallja, számíthatunk rá, hogy 50 különböző fogszín jelenik meg a gondolataikban. Abban is biztosak lehetünk, hogy ez az 50 szín mind más és más lesz.”





A fogászatban : „Még ha egy kifejezett színt határozunk is meg, amelyet minden hallgató számtalanszor látott már - mint például a Vita A3-as ami ugyanaz az A3 mindenütt a világon,- továbbra is számos különböző „A3”-asra fognak gondolni.”




Szín emlék – vizuális memória: A fogászatban : „ Még ha fel is mutatjuk azt az A3-as színkulcsot és ezáltal mindenki láthatja ugyanazt z A3-ast, mindenkinek ugyanaz a vetület jelenik meg a retináján, még akkor sem lehet senki biztos abban, hogy valamennyien ugyanúgy érzékelik.”




Szín emlék – vizuális memória: Josef Albers: „Mit mutat meg mindez? Először is nehéz, ha nem lehetetlen, emlékezni a különböző színekre. Ez alátámasztja azt a tényt miszerint a vizuális memória rendkívül gyenge, összehasonlítva hallási emlékezőképességünkkel. Utóbbi gyakran egy – két hallás után is képes megismételni a dallamot.”



Josef Albers: „Mit mutat meg mindez? Másodszor, a színek nómenklatúrája a legkevésbé megfelelő.

Bár számtalan szín – árnyalat és tónus – szerepel a mindennapi szótárunkban, alig 30 szín elnevezés van.


Szín emlék – vizuális memória: A fogászatban :„Mit mutat meg mindez? Először : a gondolkodásmódunkat - a színekkel kapcsolatban – betöltő hivatkozások számosak, még akkor is ha mindannyian ugyanazt a nómenklatúrát használjuk. Másodszor: a fogszínek meghatározására használt hivatkozások közel sem olyan merevek, sokkal inkább a különböző színek és rétegek kompozíciói.”




Szín emlék – vizuális memória: Josef Albers 1963: „Az emberi szem sokkal inkább arra lett tervezve, hogy különbséget tegyen a fény erősségének mértéke (value) közt, mintsem a színek árnyalatai (hue) között.” Tehát a világosság szerinti osztályozás a legmegfelelőbb megközelítés ha színek viszonylagosságával kell foglalkoznunk. Később aztán többen is követték ezt a gondolkodásmódot……


A value szerinti színmeghatározás:


A value alapú színmeghatározás: Sok technikus már felfedezte a value (színtelitettség) alapú színmeghatározás előnyeit. Ennek a módszernek a következetes végrehajtása során azonban - mindezidáig - két akadállyal is szembesült, úgy a technikus mint a fogorvos: 1. Az egyetlen value alapú kerámia szortiment túl nagy volt, éppen ezért nehezen kivitelezhető a vele való munka. 2. Úgy tűnik, hogy továbbra is a színkulcs szokásos módon történő elrendezése tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak a technikus és a fogorvos számára is. Az Interaction Value Guide megoldja mindkét problémát. A fogorvos és a technikus számára is lehetővé téve, hogy munkáját továbbra is a már meglévő 16V színkulcsra építve végezhesse. All rights: Elephant Dental B.V. Hoorn, The Netherlands

Kezd el ma !


Felhasznált irodalom: ■ Albers, J. Interaction of Color Yale University Press 1963. ■ Clark, EB, Selection of Tooth Color. J. Am. Dent. Assoc. St25: 787-793,1947 ■ Sproull RC, Color matching in dentistry. Part II. Practical applications of the organization of color. J. Prosthet. Dent. May, 1973 ■ Preston JD, Bergen SF. Color science and dental art. St. Louis: Mosby; 1980. P6 ■ Paravina RD, Problems in Standard Shade Matching and Reproduction Procedure in Dentistry: A Review of the State of the Art. Facta Universitatis, Medicine and Biology Vol. 4, No 1, 1997 pp. 12-16 ■ McLaren EA. The 3DMaster Shade-Matching System and the Skeleton Buildup Technique: Science meets Art and Intuition. Quintessence Dental Technolology, 1999;22:55-68 ■ McLaren EA. Provisionalization and the 3-D Communication of Shade and Shape. Contemporary Esthetics 2000;4(5):48-60 ■ Barret AA et al. Infl uence of tab and disk design on shade matching of dental porcelain. J Prosthet Dent 2002;88:591-97 ■ McLaren EA, Radz G, Murray PE, Coz CF. The Statistical Evaluation of Two Shade Guide Systems. J Dent Res 2003;82:125. (abstr # 899) ■ Hammad IA, Intrarater repeatability of shade selections with two shade guides. J Prosthet Dent 2003;89:50-3 ■ Marcucci B, A shade selection technique. J Prothet Dent. 2003 May;89(5):518-21 ■ Baltzer A, The Determination of the Tooth Colors. Quintessenz Zahntech 30, 7, 726-740 2004 ■ Paravina RD, Powers JM. Esthetic Color Training in Dentistry. : Mosby; 2004. P165 ■ Chu SJ, Devigus A, Mieleszko AJ. Dentale Farbenlehre, Farbbestimmung und Farbkommunikation in der ästhetischen Zahnmedizin. Quintessenz Verlags-GmbH; 2005. P61 ■ Hassel AJ et al., Clinical Effect of Different Shade Guide Systems on the Tooth Shades of Ceramic- Veneered Restorations. Int J Prothodont 2005; 18:422-426 ■ Ditzinger T, Color Perception and Tooth Shade, Part II. dental-lab international, Vol. I, No. 2/2005 ■ Park JH et al., Infl uence of illuminants on the color distribution of shade guides. J Prosthet Dent 2006 Dec;96(6):402-11 ■ McLaren EA. The Art of Passion: a photographic journey... teeth, ceramics, faces, and places. 2008 ■ Sidney Kina & August Bruguera. Invisible: Esthetic Ceramic Restorations. 2009. Artes Medicas


Nature s own strategy

Recommend Documents