NAPRAFORGÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NAPRAFORGÓ ÓVODA 2381. Táborfalva, Petőfi S.u.19.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény OM - azonosítója: 033005

Intézményvezető: ……………… Hmiró Ferencné

Legitimációs eljárás I-3 /2013. sz. határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

…………………………. Omelkáné Csernai Andrea A nevelő testület nevében

……………………… SZMK nevében

………………………… Tálosi Jánosné Az alkalmazotti közösség nevében I-4 /2013.sz. határozatszámon jóváhagyta: ………………………….. Hmiró Ferencné intézményvezető p.h. A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: www.napraforgóovoda.hu Verziószám: 1/2013

Érvényes a kihirdetése napjától:2013.09.01. visszavonásig

1

TARTALOM JEGYZÉK

-1-

ÓVODA JOGI STATUSA, ADATAI:

-4-

BEVEZETŐ:

-6-

1. A MI ÓVODÁNK

-8-

2. PROGRAMUNK KÜLDETÉSE, FILOZÓFIÁJA

-10-

3. PROGRAMUNK ALAPELVE, GYERMEKKÉPÜNK, PEDAGÓGUSKÉPÜNK 3.1.A program célfejezete Alapvető céljaink 3.2. Általános nevelési feladataink - Az erkölcsi-szociális érzelmek alakításának feladatai - Esztétikai érzelmek alakításának feladatai - Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai 3.3. A programunk rendszerábrája

-12-14-

4. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 4.1. Helyzetkép az óvodánkról 4.2. Személyi feltételeink 4.3. Óvodánk tágabb környezete 4.4. Óvodánk tárgyi feltétele

-18-

5. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE 5.1. Egészséges életmód alakítása 5.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 5.3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

-22-

6. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE 6.1. Hagyományőrzés, népszokások, az óvoda ünnepei 6.2. A gyermekek ünnepei

-16-

-19-20-

-28-34-

-36-40-

7. A PRORAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS SZÍNTEREI 7. 1. Játék 7.2. Játékba integrált tanulás 7. 3. Verselés, mesélés, dramatikus játék 7.3.1. Dráma játék 7. 4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 7.6. A mozgás 7. 7. 1. Gyermek fantázia-aerobic 7. 8. A külső világ tevékeny megismerése

-42-

7. 9. Munka jellegű tevékenységek

-74-

-46-51-54-56-60-63-66-68-

2

8. INNOVÁCIÓ

-76-

9. INKLUZÍV PEDAGÓGIA- INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL- A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 9.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 9.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, és fejlesztése 9.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai 9.3.1. A gyengén látó gyermek fejlesztési területei az óvodában 9.3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek 9.3.3. A középsúlyosan fogyatékos gyermek 9.3.4 A beszédfogyatékos gyermek

-78-

10. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN

-88-

11. A PROGRAM KAPCSOLAT RENDSZERE 11. 1. Az óvoda és a család 11. 2. Az óvoda és az iskola 11. 3. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek 11. 4. Az óvoda és a közművelődési intézmények: 11. 5. Az intézmény fenntartójával való együttműködés 11. 6. Az óvoda egyéb kapcsolatai: 11.7. Az óvoda élelmezését biztosító vállalattal -

-93-

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉG ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE - A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

-98-

-80-85-

-86-87-

-94-95-96-97

13. FELHASZNÁLT IRODALOM

-104-

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖ ZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

-102-

15. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

-105-

16. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK

-106-

3

AZ ÓVODA JOGI STATUSZA, JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos neve:

NAPRAFORGÓ ÓVODA

Az óvoda OM azonosítója:

33005

Székhelye, telefonszáma:

2381. Táborfalva Petőfi S. u. l9. Tel. : 29-382-008 E-mail: [email protected]

Az intézmény típusa:

köznevelési intézmény, óvoda

Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhely: Táborfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2381. Táborfalva, Köztársaság tér 1. Alapító okirat kelte, száma: 142013.(III.19.) Az intézmény fenntartója: Táborfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2381. Táborfalva, Köztársaság tér 1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990, évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben foglaltak alapján gondoskodik a gyermekek óvodai neveléséről. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 24. §- ában, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 1993. évi CXC. törvény 8. §- ában meghatározott közoktatási feladatok ellátása. Az Alapító okiratban megfogalmazott alaptevékenysége, esetleges speciális feladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott feladatai ellátása keretei között felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Az óvodai nevelés biztosítása a 3 éves kortól (bizonyos esetekben 2,5 éves kortól) a tankötelezettség kezdetéig, melynek során az óvoda ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelése, gondozása, testi, lelki szükségleteinek kielégítése, iskolai életre felkészítése, beleértve az illetékes szakértői bizottság által javasolt, többi óvodás korú gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, továbbá a különleges bánásmódot igénylő gyermekek különleges gondozás keretében nyújtott ellátását. A gyermekek részére étkeztetést nyújt, mely szolgáltatást külön megállapodás keretében „átszállítással” biztosít.

4

Államháztartási szakágazati besorolása: 851020

óvodai nevelés

Szak feladatrend szerint: 851011 Óvodai nevelés 851012 Fogyatékos gyermekek óvodai nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (ezen belül logopédiai ellátás) 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait az önkormányzat látja el. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Férőhelyek száma: 130 fő Óvodai csoportok száma: 5 Illetékessége, működési köre: Táborfalva közigazgatási területe. A mérlegelési jogot fenntartva, szabad férőhelyek esetén vállalhatja más lakóhelyről jelentkező gyermekek felvételét, óvodai nevelését. A nevelési programot benyújtja: az óvodavezető és a nevelőtestület

5

BEVEZETŐ Köszöntöm mindazokat, akik érdeklődnek óvodánk iránt és kezükbe veszik a nevelési programunkat. 1990-ben, amikor bevezettük az akkor életbe lépő Óvodai nevelés programját, arra törekedtünk, hogy sajátos, egyéni arculata legyen a mi óvodánknak. Ekkor döntöttünk a néphagyományőrzés, helyi hagyományok ápolása mellett, kihasználva a bennük rejlő értékes nevelési lehetőségeket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyermekek megszerették, örömmel vesznek részt benne. 1998.-ban, amikor saját nevelési programunkat dolgoztuk ki, s tanulmányoztuk az alternatív óvodai programokat, felfedeztük Nagy Jenőné: ”Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel „c. programját. Ez a program volt az, ami a legközelebb állt a mi elképzeléseinkhez, nevelési elveinkhez, céljainkhoz, ezért adaptáltuk, figyelembe véve a mi helyi sajátosságainkat, feltétel rendszerünket. 2004.-ben megtörtént a program első felülvizsgálata. A program beválási vizsgálatok eredményei és a törvényességi szempontok alapján apró finomításokat tettünk, de a program globális cél-feladat rendszerén nem változtattunk. Így kidolgoztuk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének alapelveit. Programunk tervezése, elemzése, értékelése c. fejezete átkerült intézményünk Minőségirányítási Programjába. 2009. november 20.-án a 255/2009.(XI. 20.) kormányrendelet, módosította Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII. 28.) kormányrendeletet. A 2009/2010. nevelési évben az Általános Iskolával a TÁMOP 3. 1. 4.-09/2009-0021 sz. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a táborfalvi innovatív intézményekben c. közös pályázatunkban vállaltak alapján, valamint a törvényi változások miatt ismét módosítottuk helyi nevelési programunkat. A projekt jó lehetőséget kínált az új pedagógiai módszerek megismerésére és alkalmazására. Sok hasonlóság volt a pedagógiai programunkban kiemelt feladataink és a kompetencia alapú óvodai nevelés között, így a törvényi változtatások mellett, áthatotta nevelési programunkat a kompetencia alapú nevelés szellemisége, mely változatosabbá teszi intézményünk egészét. Az idei évben a 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról1.számú melléklete alapján, illetve A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvényi változások miatt ismét átdolgozásra került helyi pedagógiai programunk. A napjainkban zajló rendkívül gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben fejlesszük a tanulás iránti vágyat, amely végig kíséri őket egész életükön át. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, igyekszünk megalapozni a jelenkor és a jövő kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, készségeket és képességeket. Egyre nagyobb a szülők és óvodapedagógusok felelőssége, hogy ebben a mai korban meg tudják őrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét, de ugyanakkor felvértezzük őket mindazokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel eligazodnak a világban. Nevelőtestületünk az alábbi célok elérését és szakmai fejlesztéseket tűzte ki:

6

Helyi programunkban a gyermekek fejlesztését a hagyományápolásra, a művészetekre, a környezettudatos nevelésre és a tevékenységek közben szerzett tapasztalatokra, elsősorban a játékra alapozzuk. Feladataink között kiemelkedő helyet foglal el a gyermekek szocializációjának, kontaktus teremtő képességének fejlesztése. Célunk: a tanulási képességek elsajátítása, alapkészségek, kulcskompetenciák megfelelő birtoklása révén gyermekeink nyitottabb, alkalmazkodóbb, kreatívabb fiatalokká váljanak. Az intézményünk helyzetéből adódóan célunk a szegregáció mentes, együtt nevelési környezet kialakulása. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Programunk épít arra, hogy a család a szocializáció első színtere, figyelembe veszi a gyermekek igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget. Figyelembe vesszük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket a helyi adottságaink lehetővé tesznek. A TÁMOP-os pályázatban vállaltaknak is eleget teszünk. Ajánlásai közül annyit és oly módon építettünk be nevelőmunkánkba, amennyi segíti pedagógiai munkánkat, innovatív szemlélettel tölti meg. A viszonylag eltelt hosszabb időszak elteltével (4 év) pozitív tapasztalataink vannak. Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával, ezek a gyermekek nyitottabbak, érdeklődőbbek lettek. Megtanultak együttműködni, csapatban dolgozni, alkalmazkodni egymáshoz. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szivárvány sokszínűségével: a művészetek eszközeivel közvetítsük az esztétikai értéket, s a gyermekeink humorral teli, vidám légkörben, változatos tevékenységekkel, játékosan töltsék el óvodás éveiket. óvodavezető

A pedagógiai programjogszabály háttere        

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról. Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról. A Napraforgó Óvoda hatályos Alapító okirata.

7

1. A MI ÓVODÁNK

Óvodánk 5 csoporttal működő önálló intézmény. Fenntartója: Táborfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. Intézményünk, településünk központjában, védett, zöldövezeti környezetben helyezkedik el. Korszerű, sok fával körülvett udvarunk mellett, a szomszédságunkban lévő kiserdő megfelelő mozgás, és játszó területet biztosít az idejáró gyermekeink számára. Férőhelyeink száma: 130 fő, szeptemberben 106 kisgyermeket várunk. A férőhelyek számától függően fogadjuk azokat a 2, 5 éves korú gyermekeket, akik fél éven belül betöltik a 3. életévüket. Épületünk külső és belső felújításon ment keresztül, csoportszobáink tágasak, világosak, esztétikusak, otthonosak és jól felszereltek. Az idén tavasszal elkészült a Só szobánk, mely reméljük, betölti egészségmegőrző- és megelőző szerepét. Mosdó helyiségeink a mai kornak megfelelőek, biztosítva a gyermekek részére az intimitást. Nevelőtestületünk több éves szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusokból és dajkákból áll, rendszeres önképzéssel igyekszik megfelelni korunk társadalmi és szakmai kihívásainak. Munkánkat gyógypedagógus, utazó logopédus és beszédfejlesztő segíti. Befogadó szemléletünkhöz híven fogadjuk az integráltan nevelhető más nevelési igényű gyermekeket. Nevelőmunkánk a helyi hagyományokra, művészetekre épül. Valljuk, hogy a gyermekek a tevékenységek során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Ezért minden lehetőséget kihasználunk óvodánk szűkebb és tágabb környezetében, hogy minél több tevékenységben, élményben vegyenek részt az idejáró gyermekek. Ezt szolgálják, azok a színes, gazdag programok is, melyeket egész évben biztosítunk számukra: Ősz kincsei projekt; Téli ünnepek projekt; Bábszínház látogatás; Úszásoktatás, vízhez szoktatás; Jeles napjaink Téma hetei…(és még sorolhatnám). Intézményünk helyzetéből adódóan kiemelt feladatként kezeljük a gondozást - szokások kialakítását, az egyéni bánásmódot, egészséges életmód kialakítását, a helyi hagyományok ápolását és a gyermekvédelmet. Igyekszünk szoros, jó kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, szeretnénk minél jobban bevonni őket nevelőmunkánkba, amit óvodánk nyitottsága lehetővé is tesz. Célunk: a tanulási képességek elsajátítása, alapkészségek, kulcskompetenciák megfelelő birtoklása révén gyermekeink nyitottabb, alkalmazkodó, kreatív fiatalokká váljanak.

8

„Továbbra is arra törekszünk, hogy a szivárvány sokszínűségével: a művészetek eszközeivel közvetítsük az esztétikai értéket, s gyermekeink humorral teli, vidám légkörben, változatos tevékenységekkel, játékosan töltsék el óvodás éveiket.”

9

2. PROGRAMUNK KÜLDETÉSEFILOZÓFIÁJA

„Mindannyian érdekeltek vagyunk a jövő terveiben, Mert életünk hátralévő részét ott kell eltölteni.” (C. Hedövé)

Pedagógiai programunk hitvallása szerint minden gyermeknek alapvető joga, hogy életkorának és érdeklődési körének megfelelő tevékenységben vegyen részt. Korunk a XXI. század óriási gazdasági, társadalmi változásokon ment keresztül. Nagyon nehéz szülőknek, óvodapedagógusoknak, ezeknek a változásoknak eleget tennünk. Csak úgy tudunk megfelelni korunk társadalmi elvárásainak, ha szemléletet váltunk. A változásokhoz való ésszerű alkalmazkodás pedagógiai hangsúlyváltozást is eredményezhet. A társadalmi folyamatok hatására, a mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiség jegyek változnak. Ahhoz, hogy gyermekeink boldogulni tudjanak ebben az új világban egy óvodapedagógusnak sem szabad ezt figyelmen kívül, hagyni. Ez az új feladat óriási felelősség és kihívás mindannyiunk számára. Mik is ezek a kihívások?          

Megváltozott, a családok helyzete Megváltozott, maga a gyermek Küzdelem, az esélyegyenlőtlenség ellen Megváltozott, a tanulási környezet új eszközök, pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása a gyermekek közötti különbségek figyelembe vétele a másság tisztelete új „típusú pedagógus” új „típusú vezető” a másság tisztelete

Mit is kell tennünk ennek érdekében?     

Szembesülni, a változással, vagy előidézni azt megtalálni az adott problémát, és megoldást keresni rá kritikusan gondolkodni, és jó döntéseket hozni kreatívnak, ötletesnek, fantáziadúsnak lenni érzékenynek lenni a saját közösségünk, országunk és közvetlen környezetünk problémái iránt

Nevelőtestületünk vallja, hogy a nevelés első színtere a család. Figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy:  

a család vegyen részt az óvodai nevelésben az élmények individualizálására

10



tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában

Programunk küldetése:    

 

A nevelésünkre bízott minden gyermeknek az óvodai életét igyekszünk változatos tevékenységekkel, játékosan, gazdag élményekkel örömtelivé, minél teljesebbé tenni. Arra törekszünk, hogy elsősorban népünk, kistérségünk néphagyományai, községünk hagyományai által, biztosítsuk gyermekeink személyiségének sokoldalú kibontakozását. Szem előtt tartjuk a fenntartói igényeket, melyeknek- konszenzus útján, elsősorban a gyermekek érdekében a szakmaiságot figyelembe véve- kívánunk megfelelni. Különös gondot fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esély egyenlőségének megteremtésére, a másság elfogadására és elfogadtatására, egyéni fejlődésükre és felzárkóztatásukra. Szakmai szempontból segítőként, szoros kapcsolatot kívánunk ápolni a szülőkkel a gyermekek sikeres nevelése érdekében. Az óvoda felnőtt közössége a bátorító nevelés elvét vallja, ezért tetteinkkel is sugározzuk a feltétel nélküli szeretetet, azt, hogy: „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre:”

11

3. A PROGRAMUNK ALAPELVE GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK, PEDAGÓGUSKÉPÜNK Az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermek központúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási lehetőséget ad a gyermeknek. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.

KIINDULÁSI PONTJAINK Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető, ezért az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Minden gyermek ismerje és tudja meg, testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

GYERMEK KÉPÜNK, ÓVODA KÉPÜNK Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni: Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt, kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.

12

ÓVODA KÉPÜNK Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan befogadó, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és a mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és a szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk óvodai életüket, melyhez az itt dolgozók hivatás szeretete, a gyermekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul.

PEDAGÓGUS KÉPÜNK Olyan óvodapedagógus, aki gyermekszerető és segítőkész, akire jellemző az öröm, és a sikerorientált készség- és képesség fejlesztés, értékközvetítés; aki tiszteletben tartja a gyermek egyéni és életkori sajátosságait; tiszteli, megérti, elfogadja a családok másságát.

13

3. 1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE

3.1. Alapvető céljaink:  Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.  Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása.  A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.  A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.

3.2. Általános nevelési feladataink: Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi – szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével.

Az erkölcsi – szociális érzelmek alakításának feladatai  





 

Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabály tartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását, egészségének védelmét, megőrzését, megelőzését. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés alapja.

14

  

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Az óvónő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek . A szociális érzékenység kialakulása segítse a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

Esztétikai érzelmek alakításának feladatai

      

Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés kialakítása. Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikus szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda minden napjaiban, a természetben, tárgyi, és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. A gyermekek legyenek képesek a tárgyi - emberi-természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.

Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai 





 

Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az - érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítését. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása, fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét, alkotó és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzetsegítse a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék.

15



Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

16

3. 3. A programunk rendszerábrája

A nevelés célja

A nevelés feladatai



 A nevelés keretei  Az egészséges életmód alakítása  A tevékenység kerete Hagyományőrzés Népszokások

 Az érzelmi, erkölcsi és szociális nevelés, társas kapcsolatok 

 Tevékenységformák Anyanyelvi nevelés Játék, játékba integrált tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek  Az óvoda kapcsolatrendszere  Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén.

17

4. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 4. 1. Helyzetkép óvodánkról Óvodánk az ország középső részén Pest megyében működő, 5 csoporttal működő, önálló intézmény. Fenntartója: a Táborfalva Nagyközség Önkormányzata. Az október 1.-i gyermek létszámunk: 106 fő, évvégére 111 főre gyarapodott. A csoportok átlaglétszáma: 18-22-24 fő között mozog. Az év eleji létszámunk, mindig alacsonyabb a nevelési év végéhez képest, mert a kiscsoportos gyermekek folyamatosan érkeznek, ahogy betöltik a 3. illetve a 2,5 életévüket, s állandóan változik, mivel elég sok a ki- és be-visszaköltözés a faluba. Hetedik éve minden beíratott gyermeket fel tudtunk venni. A gyermekek születésszámának csökkenése a mi településünket is érintette. Így harmadik éve élünk azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy a férőhelyek számától függően, fogadjuk azokat a kisgyermekeket is, akik fél éven belül betöltik a 3. életévüket. Ez igen népszerű a szülők körében, az anyukák hamarabb vissza tudnak menni, dolgozni. A tapasztalataink jók, a kicsik zökkenőmentesen beilleszkedtek és szépen fejlődnek. Az óvodai csoportokat a beíratott gyermekek számától és életkorától függően alakítjuk ki. Vegyes és homogén összetételű csoportot is szervezünk. (Figyelembe vettük a szülői igényeket.) Befogadó szemléletünknek köszönhetően fogadjuk a szakértői vélemény alapján integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Ehhez személyi feltételeink adottak. Óvodánkban elég sok a beszédhibás gyermek, ellátásuk utazó logopédussal és beszédfejlesztő végzettségű kolleganő által biztosított. Ehhez az anyagi fedezetet fenntartónk biztosította. Óvodánkba járó gyermekek eltérő szociális helyzettel rendelkeznek. A teljes családban élő gyermekek: 78%; csonka családban élők: 21%. A gyermekek 34% - a hátrányos helyzetű, 12%-a halmozottan hátrányos helyzetű, migráns gyermekünk nincs. Ezért kiemelt feladatként kezeljük a gondozást – szokások kialakítását, az egyéni bánásmódot, egészséges életmód kialakítását, a helyi hagyományok ápolását és a gyermekvédelmet. Harmonikus, szeretetteljes, nyugodt, légkört teremtve, odafigyelve a sérült gyermekekre, megpróbáljuk pótolni a családi nevelés hiányosságait. Az ingerszegény környezetből érkező, fejlődésben elmaradt gyermekeket csak úgy tudjuk felzárkóztatni, ha kiscsoportos koruktól fogva rendszeresen járnak óvodába. Ezeknek a gyermekeknek nagy szükségük lenne az óvodai nevelésre, de a szülők elzárkózása miatt nem mindig tudjuk beóvodázni őket. pozitív változás 2014. szeptemberétől várható, amikor kötelező lesz 3 éves kortól az óvodai nevelés. Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, annak érdekében, hogy elfogadják segítőszándékunkat, tanácsainkat. Az óvoda nyitottsága, a családlátogatások, a közös

18

rendezvények, kirándulások mindezt elősegítik. Kapcsolatunk alapja: a kölcsönös bizalom, őszinteség, egymás tiszteletben tartása. Kapcsolatunk a fenntartóval jó, anyagi helyzetétől függően támogatja intézményünket, költségvetésünk évek óta elég szűkös. A költségvetésen kívül az eszközök beszerzéséhez az anyagi forrást: pályázat útján, (mely sajnos nem mindig sikeres), szülők segítségével, társadalmi munkával, néhány vállalkozó támogatásával, s jótékonysági bál szervezésével próbáljuk előteremteni. Az itt dolgozó óvodapedagógusok és a kisegítő személyzet rendkívül kreatívak, nagyon sok eszközt saját magunk készítünk.

4. 2. Személyi feltételeink Az 5 csoporthoz 10 fő óvodapedagógusi álláskeretünk van. Így 4 csoportban 2 óvónő látja el a nevelési feladatokat. Az 5. csoportban a délutános óvónői munkát az óvodavezető látja el heti 6 kötelező óraszámában, 2013. szeptember 01-től heti 10 órában. Az óvodapedagógusok rendelkeznek a törvény által előírt képesítéssel. Egy óvodapedagógus rendelkezik vezető-óvodapedagógusi szakvizsgával, egy óvodapedagógus gyógypedagógusi tanári végzettséggel, van beszédfejlesztőnk is. A nevelőtestület igényes az önképzésre, aktívan részt vett a 120 órás továbbképzéseken, anyagi lehetőségeinkhez mérten. Nevelőmunkánkat 5 dajka, közülük egy fő takarékossági okok miatt közmunkás, 2013. szeptember 01-től egy pedagógiai asszisztens segíti. Közülük ketten szakképzettek. Egy fűtő–karbantartónk van, aki a kertész szerepét is betölti. Utazó logopédus heti egy alkalommal foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Ezekkel a gyermekekkel a logopédus irányítása mellett még a beszédfejlesztést végzett óvodapedagógus is foglalkozik. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a szakértői vélemény útmutatása szerint a gyógypedagógus kolleganő végzi.

4. 3. ÓVODÁNK TÁGABB KÖRNYEZETE Óvodánk a településünk középpontjában, csendes, védett helyen van. A környezet tevékeny megismertetésére tág lehetőségünk nyílik: a közelben található (az óvoda szomszédságában) kiserdő, mező és egy kis mesterséges tó. A természetjáró sétákon, kirándulásokon, az erdei óvoda keretében ismertetjük meg gyermekeinket a tágabb környezetünkkel, azok élővilágával. Így megtanulják, hogy ők is felelősek a természet védelméért, tisztaságáért. Hagyományaink között szerepel a természeti ünnepekről való megemlékezés: Szeptember Október Október Március Április: Május Június

03: 04: 1-5: 22: 22: 10: 22:

Takarítási világnap Kisállatok napja Erdők hete A víz napja A Föld napja Madarak és fák napja Péter Pál nap, az aratás kezdete

19

Augusztus

20:

Szent István ünnepe, az új kenyér ünnepe

Természetes körülmények között ismerkedhetünk meg a közvetlen környezetünkkel. Az óvoda környékén szinte mindenféle állat megtalálható. Az óvoda veteményes kertjében tevékenyen részt vehetnek a kerti munkákban, betakarításban. Bekapcsolódunk a falu virágosítási programjába. Az óvoda előtti részen saját nevelésű virágpalántákat ültetünk, s gondozzuk is őket. Kora tavasztól késő őszig megfigyelhetik a kertekben, határban zajló munkákat. A község rendezvényein aktívan részt veszünk, ezt igényli is a környezetünk. Ezeket a helyi hagyományokat mind beépítettük a helyi óvodai nevelési programunkba, kihasználva a bennük rejlő értékes nevelési lehetőségeket. Óvodásaink rövid műsora kedves színfoltja ezeknek az ünnepélyeknek. Október 1 hete: November 01: November 2o: Február : Március 15: Május

01:

Szüreti bál Halottak napja (koszorúzás a nagycsoportosokkal) Idősek napja Farsang Részvétel, koszorúzás a községi ünnepélyen a nagycsoportosokkal Falu nap

A szülőkkel (anyagi helyzetüktől függően) közösen megyünk kirándulni.

4. 4. Óvodánk tárgyi feltétele

Óvodánk épülete régi, beosztása korszerűnek nem mondható. 1964-ben nyílt meg 2 csoporttal, majd 1976-ban újabb 2 csoporttal bővült. 2000-ben újabb csoporttal bővült. (Szolgálati lakásból lett átalakítva, szükségmegoldásként). Az új 5. csoportszoba és kiszolgáló helyiségei (gyermeköltöző, mosdó) a korszerű Követelményeknek is megfelelnek. A csoportszoba területe kisebb, mint a többi, így kevesebb gyermek befogadására alkalmas. Fenntartónk nagyon sokat tesz óvodánk zavartalan működéséért. Az épület teljes külső felújítása, tetőcsere, fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje, hőszigetelő vakolás pályázat útján két ütemben befejeződött, mely megváltoztatta alaposan óvodánk küllemét. A világítás korszerűsítése is megtörtént. Az épület teljes belső felújítása is befejeződött, társadalmi munkával, önerőből. Így a régi részben a 4 csoportszobához kapcsolódó 2 gyermeköltöző és mosdó, melyet a

20

két csoport közösen használ, valamint az óvodavezetői iroda. Az óvoda épületében működő főzőkonyha megszűnt. Jelenleg tálalókonyhaként működik, s felújításra szorul. Erre már többször adott be pályázatot fenntartónk, de sikertelenül. A konyha átalakításával megoldódnának hiányzó helyiségeink is: nevelői szoba, tornaszoba. A csoportszobák tágasak, világosok, megpróbáljuk minden évben otthonossá, esztétikussá varázsolni. Az átalakítások során a csoportszobákban a linóleum erősen megrongálódott, anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatosan cseréljük laminált padlóra. Már négy csoport elkészült, már csak az ötödik van hátra. Pályázati forrásból a foglalkoztatókban az összes bútort kicseréltük. Az itt dolgozó óvodapedagógusok nagyon kreatívak, igényesek, sokat tettek és tesznek a szép környezet kialakításáért. Az óvoda színvilágának megkomponálása befejeződött. Az esztétikus mesekuckó (mesepárnák, kincsesláda, kellékek) beszerzése megtörtént az (eszközök cseréje folyamatos). Sajnos az idő múlásával az elkövetkezendő időben ezek cseréje lesz a feladatunk. Udvarunkat „kinőttük”. Új „játszó udvarokat” alakítottunk ki. Nagy hangsúlyt fektetünk a balesetvédelemre, a játékok karbantartását folyamatosan végezzük.(hisz mindig elromlik, tönkre megy valami). Az udvari játékok felújítása korszerűsítése, szabványosítása, bevizsgálása ütéscsillapító talaj pótlása megtörtént. Az udvaron tág mozgás – játék lehetőség nyílik a gyermekek számára. Az óvoda udvaron kívül a szomszédságunkban lévő bekerített kiserdő kiváló lehetőség az erdei programokra. A tavaly elkészült csodálatos játszótér kedvenc helye gyermekeinknek. Tavaly ősszel elkészült az új kerítésünk a régi matuzsálemi kort megélt helyett, ami nemcsak biztonságos, de teljesen megváltoztatta óvodánk külsejét. Márciusban egy nagy összefogás eredményeként elkészült a só szobánk. A jótékonysági bálunk bevételét egy jelentős összeggel egészítette ki a fenntartónk, így jött össze az anyagi fedezet a megvalósításhoz. Reméljük, hogy beüzemelése a várakozásnak megfelelően, elősegíti, hogy gyermekeink egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak legyenek. Hangszerkészletünket folyamatosan bővítjük, az óvónők – gyermekek által készített eszközökkel is. Az infokommunikációs technológia fejlesztésének köszönhetően a legszükségesebb technikai eszközökkel is rendelkezünk (telefon, TV, diavetítő, fénymásoló, számítógép, nyomtató, fényképezőgép, CD lejátszó, DVD lejátszó, projektor, digitális fényképezőgép stb.) Négy éve szintén pályázati pénzből nagyon sok olyan játékot, sportszert tudtunk vásárolni, melyre saját erőből nem lett volna lehetőségünk, s nemcsak esztétikusak, de sokoldalúan fejlesztik is a gyermekeinket. Játék állományunkat folyamatosan pótoljuk, gyarapítjuk, a természetes anyagból készülteket részesítjük előnyben, amit a magas árak miatt nem mindig tudunk megvásárolni. A játékok minősége miatt hamar pótlásra szorulnak. Sok játékeszközt az óvodapedagógusok maguk barkácsolnak a gyermekek bevonásával. A szerepjátékhoz szükséges eszközeinket is a pályázati pénzből ki tudtuk cserélni (babakonyha bútor, babaszoba bútor) illetve hiányzó eszközöket, mint pl.: az elárusítópult, fésülködő szekrény, homokozó-vizező asztal meg tudtuk vásárolni. A vizuális tevékenységhez az anyagok gyűjtését folyamatosan, szülők segítségével végezzük. (magvak, termények, színes textíliák, dobozok, fonalak stb.) Úgy érzem, hogy személyi, tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy azokat a célokat, amelyeket a helyi pedagógiai programunkban kitűztünk, hatékonyan megvalósíthassuk, és környezetünk elvárásainak megfeleljünk.

21

5. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE

5. 1. Egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése.

Az óvodapedagógus feladatai:  A gyermekek gondozása, testi és lelki szükségleteik, mozgásigényük kielégítése.  A gyermekek egészségének védelme, megőrzése, óvása, edzettségének megőrzése.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.  A gyermekek fejlődéséhez az egészséges környezet biztosítása, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

Tartalma: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. Az óvónők a gyermekek óvodába kerülésekor anamnézist készítenek a gyermekekről, ezzel elindul az ismerkedés folyamata. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvónők év elején és évvégén összehasonlító méréseket végeznek: testsúly, testmagasság. Az összehasonlító mérések segítik az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását.

22

A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő-gyermek, gyermek-dajka közötti harmonikus, meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles, viselkedéssel, bizalomkeltő meta jelzésekkel, közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családtól hozott szokásai. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk a gyermekeknek. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel a tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő tápanyag összetételű, kellően változatos legyen a gyermekek étrendje. A folyamatos tízóraiztatás egy csoportban folyik, de a többi csoportban az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, és a játék folyamatossága biztosítva legyen. Hetente egyszer a szülők segítségével gyümölcs, zöldség napot tartunk. A nyers zöldségekből közösen készítünk a gyermekekkel gyümölcslevet, gyümölcssalátát, zöldségsütit, zöldség salátát. Igyekszünk modellt nyújtani a családoknak a korszerűbb táplálkozás kialakításában. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogadására. A csoportszobában mindig legyen bent víz és pohár, hogy a gyermekek a nap bármely szakaszában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodába érkező gyermekeknél eltérő különbségek vannak ezen a téren is. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Az óvónő a gyermekek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, hogy a kívánságuk és kérésük alapján tudjon segíteni. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. Fontos az intim feltételek biztosítása, úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék testápolási teendőiket. A papír zsebkendő használatánál felhívjuk a gyermekek figyelmét annak anyagára, hulladékként kezelése során a szelektív gyűjtésre. Mivel két-két csoport közösen használja a gyermekmosdót jól meg kell szerveznünk a napirendet, hogy ne legyen zsúfoltság. Minden korosztálynál fontos a fogápolás szokásainak megalapozása. Felhívjuk figyelmüket a víz élettani fontosságára, megtanítjuk őket, hogyan kell takarékoskodni vele. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekeket. Szülői értekezleten beszélgetünk a szülőkkel a praktikus, ízléses, réteges, kényelmes öltözködés előnyeiről. Fontos a helyes sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggésének felismertetése. Óvodásaink rendkívül nagy mozgásigénnyel rendelkeznek. Ezért a mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen része az óvodai életnek. Megfelelő mennyiségű időt biztosítunk mindennap arra, hogy a gyermekek a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeket egyénileg és szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. E mellett a néhány percig tartó, szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgás koordináció fejlesztését.

23

A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenés feltétele a csend, a biztonság, és a gyermekek méretéhez igazított kényelmes ágy. Az elalvás előtti mese, altatódal dúdolása reflexként hat a gyermekre. A gyermekek alvásigénye különböző. Amennyiben a csoport összetétele megengedi, egy órai nyugodt pihenés után az ébren lévő gyermekek felkelhetnek, s csendes tevékenységet folytathatnak. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gondozást, a testi nevelési és mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartatására. A környezet tisztán tartására, portalanításra, szükség szerint a fertőtlenítésre, a környezeti ártalmak kiküszöbölésére: szelektív hulladékgyűjtés; energiatakarékos izzók; keverőfejes csaptelep felszerelése; légszennyeződés csökkentése bokrosítással az udvaron. A csoportszobában minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással elkülönítve, gondozza a felnőtt mindaddig, amíg a szülei nem érkeznek meg. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések megelőzését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. A (2,5)-3-4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. Itt is fontos a felnőtt megértő magatartása, óvjuk a gyermeket a megszégyenítéstől. Csakis a szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés, gyakran okoz hanyag tartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozat erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, hogy minden nap minél több edzési lehetőségük legyen. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Ezért arra törekszünk, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban. Mozgás szükségletük kielégítése érdekében, mielőtt az udvarból bejövünk, a kiserdőben napi kocogó-futó lehetőséget biztosítunk számukra. A gyermekek maguk döntik el, hogy a meghatározott távon mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, fokozza a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. Az idei évtől elkészült a só szoba. A gyermekek heti 1-2 alkalmat töltenek benne. Reméljük a várakozásnak megfelelően hatására csökken a betegségek száma, s betölti egészség megőrző szerepét.

24

A víz edző hatását a nyár folyamán kihasználjuk. (Kinti műanyag itató, fröcskölő kút.) A középsős és nagycsoportos gyermekek külön szolgáltatásként vízhez szoktatásban, úszás oktatásban vesznek részt. A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges környezet megteremtése Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, akkor, ha szerényebb is, megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési színtere az óvoda udvar, mely nálunk kiegészül a szomszédságban lévő kiserdővel. Udvarunkat a csoportbővítések, gyermeklétszám emelkedése miatt lassan kinőttük. Ezért két új játszóudvart alakítottunk ki. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyitárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerű ellenőrzését, karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Nagy gondot fordítottunk az udvar részek kialakítására, hogy az előbbi feltéteknek megfeleljenek. Az elavult, balesetveszélyes játékokat kicseréltük, olyan természetes anyagból készült (bevizsgált) eszközökre, melyek nemcsak kielégítik a gyermekek mozgásigényét, hanem sokoldalúan fejlesztik őket, s esztétikailag is megfelelnek. Az eszközök ellyezésénél fokozott figyelmet fordítottunk a balesetvédelemre. A játékok ütéscsillapító talajjal való ellátását folyamatosan végezzük. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságaiból, valamint a szenzomotoros koordináció zavaraiból adódóan következnek a tipikus gyermek balesetek (zúzódások, törések), ezek szükségessé teszik az óvodapedagógus állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kisérését. Mielőtt kimegyünk az udvarra „baleset védelmi oktatásban” részesülnek a gyermekek. Felhívjuk figyelmüket a veszélyforrásokra. Önmaguk és társaik testi épségének megóvósára neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A három udvarrész kialakításával megoszlik a gyermek létszám, nyugodtabb a gyermekek játéka. A „nagy” udvart három csoport használja közösen. Itt az udvarrészeket nem különítettük el, hogy a különböző csoportokba járó gyermekek együtt játszhassanak. Ettől függetlenül, minden csoportnak van egy állandó helye, ahol az óvó nénijüket megtalálhatják. Ezeket a helyeket úgy alakítottuk ki, hogy minden csoportnak külön paddal egybeépített asztalt helyeztünk el. Itt egyben lehetőség van a kinti vizuális tevékenységekre is. A három homokozót is közösen használjuk. Az eszközöket úgy helyeztük el, hogy az udvar közepén lévő megfelelő nagyságú üres térben lehetőség nyílik a mozgásos játékokra, énekes játékokra, labdajátékokra. A faházikókban lehetőség van a bábozásra is. Nagy fedett rész kialakítása tervbe van véve, amikor anyagi lehetőségünk lesz rá, megvalósítjuk. Az udvar füvesítését befejeztük, ízléses virágágyásokkal, bokrokkal, sövénnyel szegélyeztük. A virágok ültetésénél ügyeltünk arra, hogy a tavasz első „hírnökeitől” kezdve késő őszig legyen mindig az évszakra jellemző virág. Veteményeskertet csoportonként, az udvar védett részén alakítottuk ki. Mivel a környezetnek ízlésformáló szerepe van, ezért nagy gondot kell fordítanunk az

25

óvoda épületének ízléses, esztétikus berendezésére. A csoportszobákat úgy rendeztük be, hogy minél barátságosabb, otthonosabb kép fogadja a gyermekeket. Ez egyben biztosítja a gyermekek jó közérzetét, és mintát is ad. A csoportszoba több funkciót tölt be, ezért úgy alakítjuk ki, hogy a különböző tevékenységekre alkalmassá váljon: a szabad játékra, a különböző tevékenységek elvégzésére, az alvásra és a pihenésre. Nagyon fontos a természetes megvilágítás szempontjából, hogy olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt, vagy szabadon hagyjuk az ablakot. Annál is inkább, mert a kisgyerekek szeretnek kifelé nézelődni az ablakon. Az óvónők a gyermekekkel közösen alakítják ki a különböző tevékenységekhez az elkülönített részeket a csoportszobában. Így a „mesebirodalmat”, mely színtere a személyes perceknek, napi mesélésnek, bábozásnak, dramatizálásnak. Olyan nyugodt helyet, ahol a gyermekek zavartalanul rajzolhatnak, festhetnek, mintázhatnak, barkácsolhatnak, s az ezekhez szükséges eszközöket megtalálják. Tároló helyeket biztosítunk a sétákon gyűjtött „kincsek” elhelyezésére. Ezzel kapcsolatos feladatunk az esztétikus, természetes anyagból készült tároló eszközök beszerzése, folyamatos cseréje. A csoportszobákat színben, formában, méretarányok szerint és a díszítés anyagiságának tudatos összeválogatásával komponáltuk meg. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége, feltétele a nyugodt vetkőzésnek, öltözésnek. Mivel az öltözőt két csoport használja közösen, a zsúfoltság elkerülése végett nagyon össze kell hangolni a napirendjüket. Az öltőzőben a szülők részére egy esztétikus általános tájékoztató táblát, a gyermekek eredményességét közvetítő informáló táblát, valamint a negyedéves évszakprojektet bemutató részletes bemutató táblát helyezünk el, amelyen piktogramokkal jelöljük, hogy az adott héten mit tanulnak a gyermekek. A mosdóban a megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Itt is a helyiség esztétikusabbá tételére törekszünk. Mivel ezt a helyiséget is két csoport használja közösen, az összehangolt napirendre nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában elhelyezzük a mosdó falán, mely a szokások rögzítését elősegíti. Ovigalériát hely hiányában nem tudunk kialakítani, de a gyermekmunkák elhelyezésére lehetőséget biztosítunk a csoportszobákban. A Művelődési Házban és az iskolában lévő kiállításokat rendszeresen látogatjuk. A gyermekek önmegismerését, én formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények újbóli átélését szolgálja a videó-szoba (mely, egyben az egyéni fejlesztő szoba is), ahol a gyermekek élvezhetik a rövid videó felvételeket. Az óvoda gyermekek által használt helyiségeiben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.  Megtanulják, hogyan kell takarékoskodni tisztálkodás közben a vízzel.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják.

26

 Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet töltenek a kancsóból.  Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik.  A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.  Ismerik a szelektív hulladék gyűjtés okát, és mikéntjét.  Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.  Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre törekvés.

27

5. 2. Az érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés

A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával.

Az óvodapedagógus feladatai:  Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, légkör teremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.  Minden gyermek számára az esélyegyenlőség biztosítása.  A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása  Az emberek közötti különbségek tiszteletben tatására, elfogadására nevelés.  Az óvodapedagógus az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszik, hogy a gyermekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy tévedéseit is. A jó sorrend ez: önértékelés, majd mások értékelése.

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségben az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. A gyermekeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely a jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért fontosnak tartjuk az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában a pozitív érzelmi töltés, a pozitív attitűd megnyilvánulásait. A környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik potenciális forrása. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni, csak a cselekvés, a kép, a szó egységben lehet. Ez lehetővé teszi, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket, hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyermekeknek, alapozva aktivitásukra, érdeklődésükre. Óvodai nevelésünk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és az óvoda szoros együttműködésére törekszik. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot.

28

Számunkra fontos a gyermekek korai, óvodáskort megelőző testi-lelki fejlődésének alapos ismerete. Ennek egyik eszköze a gyermekekről készült anamnézis, a személyiséglap, és a családlátogatás. Ezekből információt kapunk az óvodába lépés előtti anya-gyermek és család - gyermek kapcsolatáról, a gyermekek élettörténetéről. A későbbiek során - napi tapasztalatokkal kiegészítve - hasznosítja az óvodapedagógus a gyermekek jobb megismerése érdekében, a fejlesztési feladatok megtervezésében. Az óvodában érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez az óvodapedagógus empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. Fejlesztő munkája során arról gondoskodik, hogy a gyermekek tapasztalatai változatos tevékenységek közben gazdagodjanak. Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban. Ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Kívánságuk szerint átmehetnek a másik csoportba is. Minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma van, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A gyermekek elhozhatják otthonról kedvenc játékaikat, ez is egy kis rész az otthonról. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A gyermekek szüleikkel együtt hosszabb időn keresztül (a gyermek egyéni igénye szerint) fokozatosan ismerkednek az óvodával. A gyermekeknek a szülők jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához, a szülő pedig megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban a csoporttal foglalkozó összes felnőtt részt vesz. Az új gyermekek fokozatosan, nem egyszerre érkeznek, hogy minél több idő jusson a személyes percekre. A sok, érdekes játék mellett, az ölbeli játékok, tréfás mondókák oldják a gyermekek szorongásait. A nagyobb gyermekek is segítenek az új gyermekek beszoktatásában, szinte anyáskodó gyöngédséggel veszik őket körül, segítenek öltöztetésükben. A gyermekek jelét úgy válogatjuk ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt kapcsolunk. Így a még kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a mindennapi tevékenységet, amit sok - sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltat az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni tempóját, szokásait. A szeretetteljes légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mind ehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. Az óvodai ünnepélyek, a jeles napok előkészületeiben való tevékeny részvétel, a közös ünnepvárás öröme, pozitív hatással van a közösségi élet, a társas kapcsolatok alakulására. A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így egy időben, egymástól függetlenül szerveződnek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan. A gyermek „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni, azonban emocionális alapon fokozatosan kifejlesztjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzák meg a kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek. A gyermek - gyermek, a felnőtt - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kiala-

29

kítása, és az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk, kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermek közössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. A határokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. A „kettős mérce” (a családi nevelésben is) eleve ellentmond az erkölcsnek. A felnőtt - gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg:         



 

 

A felnőtt próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulást, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzés világát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe alakuljon ki. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt - gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése, a kompromisszum keresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a megbeszélésekben a mások és a saját érzés elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A gyermekek viselkedés kultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalom előlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni.

30





Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.

Az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, és a segítségadásban nyilvánul meg. Az óvodapedagógus feladata az erkölcsi nevelés alapját képező szokásrend megtervezése. A gyermekek felé közvetítendő erkölcsi értékek:    

   

Ha szeretünk valakit, akkor szeretünk vele lenni, beszélgetni vele, meghallgatjuk, amit mond. Legyünk nyitottak mindig a szeretetre. Nagyon fontos, hogyan szólunk egymáshoz. Boldog ember lehet az, aki, csendesen, nyugodtan meg tudja oldani problémáit, aki ura önmagának és érzelmeinek, szavainak. A szüleink, rokonaink iránt tiszteletet, szeretetet érzünk, amit gondosan kell ápolnunk. Odafigyeléssel, szófogadással tartozunk szüleinknek. Mindennek, megvan a maga ideje. A munkának, a pihenésnek és az ünneplésnek is. Az ünnepnap érték. Ha ezt jól éljük meg, akkor magunkkal vihetjük ennek a napnak az erejét, lendületét a hétköznapokba. Nemcsak a saját életünket és egészségünket, hanem a környezetünkét is szeretni kell. Kerülni kell, mind azt, ami árt a környezetünknek. Különleges emberi érték az őszinteség. Tartsuk tiszteletben mások tulajdonát. Kérés nélkül ne tulajdonítsuk el. Nem szabad visszaélni a bizalommal, mellyel egy másik ember ajándékozott meg. Vegyük észre a rászorulókat és segítsük őket.

A közösségi élet szokásai és szabályai:  családi és óvodai napirend  napi, heti és éves programok  nemzeti, és család, közösség saját ünnepei Szervezeti és időkeretek-az óvodai élet megszervezése: Óvodánkban a gyermekek életkora, a személyi lehetőségek, valamint a szülők és az óvodapedagógusok igényei szerint szerveződnek a csoportok. A kialakult hagyományok és a beiratkozást követő létszámok szerint működnek osztatlan, részben osztott, és osztott, tehát azonos életkorú gyermekcsoportok. Gyermekeink egészséges fejlődéséhez a heti és napirend biztosítja a feltételeket, tiszteletben tartva a szabad játék elsődlegességét. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirend rugalmasan igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit. A napi és a heti rend tartalmai megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni

31

szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos a családdal is tudatosítanunk, hogy a rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek és jelentenek a gyermekek számára. Az egyes csoportok napi és heti rendjének elkészítése és erről a szülők megfelelő tájékoztatása az óvodapedagógusok feladata. Fontos, hogy…  a jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi  a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét  időjárástól függően a játék nagy részét a szabad levegőn élvezhetik a gyermekek. Javasolt napirend Időpontok

(2,5)-3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-(7) évesek

6.15-9.30

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

9.30-12.00

12.00-15.00

15.00-17.00

Lehetőség szerint folyamatos reggelizés

Lehetőség szerint folyamatos reggelizés

Lehetőség szerint folyamatos reggelizés

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelező vagy kezdeményezett)

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelező vagy kezdeményezett)

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelező vagy kezdeményezett)

Felajánlott választható tevékenység

Felajánlott választható tevékenység

Felajánlott választható tevékenység

JÁTÉK a levegőn kocogás

JÁTÉK a levegőn kocogás

JÁTÉK a levegőn kocogás

EBÉD

EBÉD

EBÉD

(kötött formában)

(kötött formában)

(kötött formában)

PIHENÉS

PIHENÉS

PIHENÉS

UZSONNA

UZSONNA

UZSONNA

(folyamatos vagy kötött formában) Felajánlott válaszható tevékenység

(folyamatos vagy kötött formában) Felajánlott válaszható tevékenység

(folyamatos vagy kötött formában) Felajánlott válaszható tevékenység

JÁTÉK a levegőn

JÁTÉK a levegőn

JÁTÉK a levegőn

32

A heti rendben – a napirendhez hasonlóan- vannak stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra.  A heti rendnek naponta biztosítani kell a tervezett, és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. A (2,5)-3-4 éves gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva vezetjük be a kötelezettséget.  A vegyes összetételű csoportban hetente egy alkalommal célszerű a nagyoknak más csoportokba járó, saját korosztályukkal közös úgynevezett csoportközi szervezésben „kötelező” testnevelés és ének-zenei tevékenységet szervezni.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. Egymást is megkérik a szabályok betartására.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Konfliktus helyzetekben társaikkal egyezkednek.  Érdeklődnek, társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.  Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.  Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik.  Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre.  Szeretik és koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényzetet, gondoskodnak az állatokról.  Szívesen kommunikálnak.  Szüleiről leválik és bízik a vele foglalkozó felnőttekben.  Érdeklődő, könnyen bevonható a csoport napi tevékenységébe, önként is bekapcsolódik más gyermekek játékába.  Késleltetni tudja szükségleteit.

33

5. 3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítható feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermekek számára a közösségben. Célunk: 

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Kognitív képességek fejlesztése - egyre pontosabb észlelés - figyelem- összpontosításra való képesség - valósághoz közelítő képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó fogalmi gondolkodás A beszéd kedv felkeltése és fenntartása A beszéd hallás és szövegértés fejlesztése Kapcsolat felvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával.



  

Az óvodapedagógus feladatai:   

  

Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek gondolataikat. Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése: A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés. Minden gyermeki kérdés megválaszolása. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható.

Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúra átadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósuljon meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi és kommunikáció alakulásával. Az óvoda lényeges feladata a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak a kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek

34

ugyanis képesek az alap - kulturtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja: a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlanok egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsünket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (pl.: érzelmeket jelentő gesztusok, arckifejezések, testtartások). A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:             

Helyesen, tisztán beszéljen. Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Térbeli viszonyokat képes felismerni. Gondolkodására a probléma megoldásra törekvés és a kreativitás jellemző. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. Verbális emlékezete korának megfelelő. Figyelme korához képest tartós. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Az utasításokat megérti és követi.

35

6. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE

6. 1. Hagyományőrzés, népszokások, az óvoda ünnepei Helyi programunk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. Beépítjük a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Megteremtjük azt a miliőt, melyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyermekek is megismerhetik szépségét, értékét. Programunk olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tett szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon fontos, hogy feladatát lakóhelyünk hagyományai szerint tervezze meg. A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik.

36

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben A hétköznapokon rendszeresen ismétlődő tevékenységek hagyománnyá váló ünnepek –jeles napok - gazdagítják. Távlatot jelent a gyermekek számára ezekre az alkalmakra való közös tervezgetés, készülődés, örömteli várakozás. Ünnepeinket a természethez, népihagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó alkalmakhoz igazítottuk, melyeket a felnőtt közösség játékával, szereplésével is színesítjük. („alakoskodás, néptánc, népdal, éneklés stb.) A legtöbb jeles napot projekt vagy Téma hét formában dolgozzuk fel. Az ősz jeles napjai: 

Szüret

október 1. hete

A tél jeles napjai:  

Idősek napja Advent

  

Mikulás Karácsony Farsang

november 20. november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig december 6. december 24-25-26 vízkereszttől hamvazószerdáig

A tavasz jeles napjai: 

Húsvét

a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap

Május 1.  Anyák napja 

május első vasárnapja

A néphagyományőrzés tartalmai: Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosít változatos tevékenységeket. Az óvónő a hagyomány ápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variálja. A hagyományok ápolása közben történő együtt játszás, együtt munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt se legyen merev, erőltetett, hanem vidám együttjátszás. Szüret:

(szeptember l5.-től)

(2,5)-3-4 évesek Énekeket, mondókákat hallgatnak a szüretről, szőlőről, almáról. Kedvük szerint részt vesznek a szüreten, a mulatságban, lovas kocsis felvonuláson, rövidebb távolságon. Szőlőt szemeznek, mustot kóstolgatnak, népies ruhába öltöznek. 4-5 évesek

37

Egyszerűbb énekes játékokat ismernek meg, gyűjtik, válogatják az ősz gyümölcseit. Részt vesznek a szüret előkészületeiben: süteményt sütnek, eldugják a gyümölcsöt. Kedvük szerint részt vesznek a szüreten: préselik a szőlőt, népzenére táncolnak, népies ruhába öltöznek, részt vesznek a lovas kocsis felvonuláson. 5-6-7-(8) évesek: Az óvónő segítségével szüreti mulatságot szerveznek. Díszítik az udvart, csoportszobát, süteményt sütnek. A szőlőről, szüretről verset, mondókát, dalt tudnak. A mulatság aktív résztvevői: táncolnak, énekelnek, szüreti népi játékot játszanak, szőlőt szemeznek, préselnek, népies ruhába öltöznek. Termésekből népi hangszereket készítenek (pl.: csutka muzsika, dióhéj pengető, lopótök csörgő stb.) Idősek napja: (november utolsó hete) 5-6-7-(8) évesek: Asztali díszeket, teremdíszeket készítenek. Részt vesznek az idős emberek köszöntésében: népies játékokkal, tánccal kedveskednek nekik.

Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Borbála nap: Mikulás: Luca nap: Karácsony:

december december december december

4. 6. 13. 24-25-26

(2,5)-3-4 évesek: Megismerkednek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap egy egyszerű feladatuk van a karácsonyi előkészülődéssel kapcsolatban. Rövid dalt, mondókát, verset tudnak a karácsonyt, Mikulást várva. Egyszerű fenyődíszeket készítenek szüleiknek. megfigyelik a vízbe tett cseresznyeágat, az elültetett Luca búzát. Megismerkednek a karácsonyi népszokásokkal. 4-5 évesek: Segítenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta megnézik a naptárban a további feladatokat. Vízbe teszik a cseresznyeágat, Luca búzát ültetnek, mézeskalácsot sütnek, nehezebb technikával fenyődíszt készítenek. Ajándékot készítenek szüleiknek és a felnőtteknek. Mikulás és karácsony előtt dalt, mondókát tanulnak. Almát, diót eszegetnek, meggyújtják a gyertyát. 5-6-7-(8) évesek: Önállóan, de az óvónőjük irányításával, segítségét kérve adventi naptárt és koszorút készítenek. A megbeszélt feladatokból kibontanak és megoldanak egyet. Luca napján „ kotyolnak” másik csoportba, „kotyoló” mondókákat, verset tanulnak a Mikulásnak és Karácsonyra. Megfigyelik az időjárást: Bevált-e Katalin napi jóslat? Asztali díszeket, fenyődíszeket, ajándékokat készítenek egymásnak, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak. 38

Megismerik az ünnepi készülődés étkezési szokásait: mézeskalácsot sütnek és díszítenek, diót törnek, almát „gerezdelnek”, tököt sütnek. Részt veszünk a községi adventi gyertyagyújtási ünnepélyen. A nagyok adnak rövid műsort, ugyancsak az óvodában a közös gyertyagyújtásnál is, melyre meghívjuk a tavalyi nagycsoportos gyermekeket és a tanító néniket, Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Télbúcsúztató népszokás Óvodánkban a farsang egy hétig tart, a Szülői munkaközösség által rendezett jelmezes bállal zárul. (2,5)-3-4 évesek: Egyszerű technikával álarcot készítenek, jelmezbe öltöznek. Ha kedvük van, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. 4-5 évesek: Farsangi álarcot készítenek, tárgyakat gyűjtenek a zsákbamacskához. Részt vesznek a farsangi játékokban, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak a farsang köszöntésére tréfás meséket, énekeket, verseket hallgatnak. 5-6-7-(8) évesek: A nagyobb gyermekek bálba hívogató mondókát, dalt tanulnak. Részt vesznek jelmezük elkészítésében, a csoportszoba átrendezésében, díszítésében. Hívogatják társaikat a mulatságba, részt vesznek a táncban, ügyességi játékokban. Süteményt sütnek az óvónő segítségével a mulatságra. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Határkerülés, kiszézés, zöldág hordozás, komálás, komatál hordozás, locsolkodás, tojás játékok. (2,5)-3-4-5 évesek: Locsoló verset tanulnak, óvónőjük segítségével tojást díszítenek. Kedvük szerint locsolkodnak, kedvük szerint részt vesznek a tojás- játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. 5-6-7-(8) évesek: Nagyobb határ kerüléseket tesznek a határba . Mondókát, verset tanulnak a locsoláshoz, komáláshoz, a komatál küldéséhez dalt. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket, a lányok tojást készítenek „bonyolultabb technikával”. (maratás, karcolás). A gyerekek süteményt sütnek a komáláshoz, komálnak egymással és a kisebbek csoportjában. Május l.: 5-6-7-(8) évesek:

39

Az óvónők és a nagyobb gyermekek feldíszítik a májusfát, körbejárják az óvoda „lakói” tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit a csoportok közösen készítik el. A fiúk versengést rendeznek: ki tud felmászni a fára, ki éri el a fára aggatott tárgyakat. Falunap: (Pünkösd) Minden évben aktívan részt veszünk a község falunapi rendezvényén, ezt környezetünk el is várja tőlünk. Délelőtt az óvónők, a tanítónőkkel együtt a kézműves sátorban változatos tevékenységekkel várják a gyermekeket. A játszani kívánó gyermekek számára tréfás gyermek játékokat kezdeményezünk. Délután rövid műsort adnak a gyermekek, mely kedves színfoltja az ünnepélynek.

Anyák napja: (május első vasárnapja) (2,5)-3-4 évesek: Mondókát, dalt, rövid verset tanulnak, óvónőjük segítségével ajándékot készítenek, süteményt sütnek az édesanyjuknak, nagymamájuknak. 4-5 évesek: Mondókát, verset, dalt tanulnak. Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, süteményt sütnek, ajándékot készítenek az édesanyáknak, nagymamáknak 5-6-7-(8) évesek: Mondókát, verset, dalt tanulnak. Díszítik a csoportszobájukat maguk által készített díszekkel, ajándékot készítenek önállóan, süteményt sütnek.

6. 2. A gyermekek ünnepei:  

születésnap, névnap, gyermeknap, nagycsoportosok búcsúztatása. társadalmi ünnep: Március 15. megemlékezés, október 23. megemlékezés, halottak napi koszorúzás.

A jeles napjainkba, projekt, témahetünkbe, ünnepeinkbe a szülők betekinthetnek, aktívan részt vehetnek. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A közös tevékenységekben a gyermekek aktívan részt vesznek, a kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak.  Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat (leányoklegények szokásai) szituációtól függően elfogadja az alá, fölé és mellérendeltségi helyzeteket.  Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire.

40

 Érdeklődnek egymás iránt, figyelnek egymásra, türelmesen meghallgatják egymást és az óvodapedagógust, az alapvető metakommunikációs jelzéseket felfogja, alkalmazza.  Tudják, hogy az összetartozó közösség tagjai, örüljenek a közösen elért sikereknek.  Tisztában vannak az alapvető udvariassági szokásokkal és alkalmazzák azokat (köszönés, kérés stb.).  Alkalmazkodnak és elfogadják az alapvető szabályokat, korlátokat, késleltetni tudják szükségleteiket, kialakul feladattudatuk, feladattartásuk szintje megfelelő.  Kialakul az „én-tudatuk”, tolerálják egymás különbözőségét, akaratukat alá tudják rendelni mások akaratának.  Segítséget nyújtanak egymásnak, ha szükséges, önállóan keresik a segítségnyújtás formáit.  Szívesen dramatizál, bábozik, az ismert mondókák, versek és motívumok felhasználásával: mesélés, népi színjátszás.  Játékeszközök, bábok, díszletek, különböző használati eszközök készítésével a vizuális látás és érzékelés fejlődése.  Játékos térmozdulatokat, ismer, alkalmaz.  Beszéddel, mozgással megjelenítve kitalál történeteket, egyszerű meséket.

41

7. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS SZÍNTEREI 7. 1. Játék

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Tehát a játék pszichikumot fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. További célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás.

Az óvodapedagógus feladatai:  

 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A (2,5)-3-6-7-8 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségégének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban. Az óvónő tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalat szerzés élmények) Kreatív, alkotó légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetjük el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Mindezekhez megteremtjük a feltételeket. Az alkotó légkört tovább fokozhatja a kellő időben nyújtott segítség, de ne erőltessük rá a gyermekre a saját elképzeléseinket. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását.

42

A kreatív légkör segíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül játszanak önállóan vagy társaikkal. Az óvónő empátiás készsége mély átérzésre serkenti a gyermekeket. A feszültséget oldja a humor, ezért használjon humoros kifejezéseket, vegye észre a környezetben megjelenő spontán helyzetkomikumot. A különböző típusú játékhoz megfelelő helyre van szükség. Ezeket a helyeket a gyermekek az óvónővel közösen alakítják ki. A csoportszobában vannak állandó és variálható helyek, kuckók. Az óvónők a gyermekekkel együtt alakítják ki a csoportjukban az elkülönített játszóhelyeket. Ezeken a játszó helyeken a gyermekek megtalálják azokat az eszközöket, kellékeket, melyekre az egyes tevékenységekhez szükségük van. Kiemelkedő szerepet tölt be a meghitt mesesarok, mely egyúttal a személyes percek, dramatizálás helye is. Állandó helyet biztosítunk a vizuális tevékenységekhez is. (rajzolás, festés, gyurmázás, barkácsolás, szövés stb.) Az ezekhez szükséges anyagok, eszközök a játékidőben állandóan a gyermekek rendelkezésére állnak. Az élősarokban kapnak helyet a séták alatt gyűjtött kincsek is (termések, növények, képek, tárgyak stb.) Ezzel kapcsolatos feladatunk: esztétikus, természetes anyagból készült tároló eszközök folyamatos beszerzése. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónők segítik az udvari szerepjátékok kibontakozását. ( Pl.: népi játékok, mozgásos játékok, közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sport játékok feltételének megteremtésével stb.) A játék tevékenység az óvoda nyitásától elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve az általuk szabadon választott játékkal játszhatnak. A játékhoz szükséges időt a folyamatos, rugalmas napirend, a játékba integrált tanulás felfogás jól segíti. Így a gyermekek a játékok elrakása nélkül, folyamatosan játszhatnak több órán keresztül. A (2,5)-3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszhatnak egyedül, egymás mellett, néha csoportba összeverődve, kivéve a tisztálkodás, étkezés, alvás idejét. Az 5-6-7-(8) éves gyermekek számára biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás kialakulhasson. A kreativitást kibontakoztató játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Olyan eszközöket biztosítunk a gyermekek számára, melyek ízlésesek, praktikusak, fejlesztik az alkotó készséget, színesek, jó minőségűek. A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, melyek fejlesztik a gyermek pszichikus funkcióit, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás-mamás, orvosos, fodrászos, stb.), amelyek ösztönzik a gyermeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, harmadsorban az esztétikai neveléshez (mese, vers, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő- bongó hangszerek. A nagyobb gyermekek már saját maguk is készítenek játékeszközöket. Számukra a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, az azonosulást segítő ruhadara-

43

bokkal, értelem- és képességfejlesztő játékokkal bővítjük az eszközök választékát. A gyermekek játékában fontos szerepe van a környezetükből szerzett tapasztalatszerzésnek, élménygyűjtésnek. Ezeket az élményeket, tapasztalatokat a gyermekek újra átélik a játékon keresztül. A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva : A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy megismerjék az eszközök, tárgyak tulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó „AHÁ” élmény sokféle felfedezési lehetőséget tartogat számukra. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hatnak a laterális dominancia kialakulására. Az óvónők figyelemmel kísérik a gyermekek halandzsálását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmeket kelt. Az udvaron is biztosítja az óvónő a gyakorló játék lehetőségeit. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónők segítik a gyermekek játékának fejlesztését. Már a legkisebbeknél is megjelenik a SZIMBOLIKUS SZEREP JÁTÉK. Az óvónők bekapcsolódnak a gyermekek játékába, szerveznek és vállalnak szerepet, így a különböző szerepek megformálása minta a közös cselekvéshez. A kicsik játékában teret kap a feltételek biztosítása (pl.: papás-mamás, fodrászos, orvosos), Ezek mindegyikébe egyszerű mozzanatokat jelenít meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepvállalását indirekt módon segíti az óvónő, hogy a szimbólumok, a „mintha” helyzetek minél gyakrabban megjelenhessenek. A szimbolikus játék közben alakul: a gyermek szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi akarati tulajdonságai, kognitív képességei. A gyermekek a konstruáló játékban minél gyakrabban éljék át az „én készítettem” alkotás örömét, mely eredményezheti a sokféle formájú, játékelemből kialakított forma-, szín – és tér- variált gazdagságot. A konstruáló játékhoz kapcsolódva megjelenik a barkácsolás, elsősorban az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermekek aktív bevonásával hoz létre. A konstruáló játék közben: alakul a gyermekek szem-kéz koordinációja, finom motorikája, térészlelése, alak- és forma állandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája. Az óvónők olyan szabályjátékokat ajánlanak, melyet a gyermekek könnyen be tudnak tartani és szívesen, önállóan is kezdeményeznek. A szabályjáték közben: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs képességei. Az óvoda udvarán is biztosítunk a gyermekek számára nyugodt helyet, ahol szabadon kezdeményeznek egyszerű szabályokhoz kötött népi játékokat, énekes játékokat, ügyességi játékokat.

44

Az óvónők a gyermekek és szülők bevonásával különböző típusú bábokat készítenek, hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szimbolikus szerepjátékot a gyermekek kiegészíthetik építő, konstruáló játékkal. Később bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozhatnak létre. A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakításától. A gyermekek beszéd készségének fejlesztése a játékban A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő beszéde modell értékű, a gyermeknek a szókapcsolatok, a kommunikáció, a verbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam, szünet) megfigyelése tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játék segíti elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak mintát az artikuláció, szókincs kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl.: hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb.) Az óvónő játéksegítő, játékirányító metódusának alkalmazása. Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetében, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá- legyen játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, nyugodt játékát. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játék témában együttesen részt venni.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.  Játékában elmélyült, kitartó.  Bonyolult építményeket képesek létrehozni.  Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.  Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.  Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.  Probléma helyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

45

7. 2. Játékba integrált tanulás

Az óvodai tanulás elsődleges célja:   

Az alap - kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése. Az ismeretek adekvát alkalmazásra, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása. Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.

A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, spontán játékosan szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, ami a gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzését is magában foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő, aki tetteivel a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre. Később felerősödik a társak hatása is. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Programunk felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs közben játék elrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy, újat kezdhetnek. A napirend egyetlen egy napon borul fel, a szervezett mozgástevékenység miatt. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.

46

 Szívesen vesznek részt a tervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben.  A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek.  A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek.  A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet.

47

A gyermekek heti rendje (2,5)-3-6-7-(8) éves korosztálynak is egyaránt megfelel, csak az időkerete változik) ( Természetesen minden óvónő saját maga tetszése szerint állítja össze ill. tervezi meg a tevékenységeket a hét napjain).

A szervezett tanulás formái ((2,5)-3-6-7-)8) éves korosztály számára egyaránt alkalmas). Kötelező

Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok ( 4-5-6-7-(8) éveseknek )

Közvetve Kötelező

Vers, mese, dramatikus játék

Kötetlen

Rajz, mintázás, kézimunka A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Ének-zene Egyéni fejlesztések

A szervezett tanulás munkaformái Frontális

Mozgás, Vers, mese, dramatikus játék, Zenés- mozgásos percek, Énekes játékok, Futás, kocogás

Mikro csoportos

Ének-zene, Rajz, mintázás, kézimunka, A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

Egyéni

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként

48

Korosztály

Vers, mese Ének-zene Dramatikus játék

Rajz, Mintázás, kézimunka

Mozgásos Játék

Zenés- mozgásos percek

A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése

(2,5)-3-4 évesek

Naponta 5-20’

Heti 1x 10-15’

Heti 1x 10-15’

Napi 1x 10-15’

Heti 1x 2x6’

Heti 1x

4-5 évesek

10-15’

15-20’

15-20’

15-20’

8’

15-20’

5-6-7-(8) évesek

15-20’

30-35’

30-35’

30-35’

10’

30-35’

A (2,5)-3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete:

max. 35’

A 4-5évesek napi szervezett tanulási időkerete:

max. 45’

A 5-6-7-(8) évesek napi szervezett tanulási időkerete:

max. 65’

10-15’

A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónő az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a felfedezés, ráébredés lehetőség a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben. Az óvónők a módszertani kultúrájuk tovább fejlesztésére, kiművelésére törekednek. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, pozitív megerősítést kapnak. Ezért arra törekszünk, hogy mindegyik gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Az értékelésnél mindig a gyermekek konkrét jó cselekedetét emeljük ki. Óvodánkban a differenciált, árnyalt értékelést alkalmazzuk. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzuk: simogatást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt. Tárgyi eszközzel nem jutalmazzuk a gyermeket, mert az apró jutalmak örömet okoznak ugyan a gyermeknek, de egyben elvesztik a „természetes jutalom” értékét. Ezen kívül irigységet szítanak a gyermekek között. A büntetést teljes mértékben kerüljük a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. A tanulási szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen megszüntetni a nem kívánatos magatartást. Arra törekszünk, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit,

49

de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai.

50

7. 3. Verselés, mesélés, dramatikus játék

A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli mese élmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Az óvodapedagógus feladatai:    

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl a mai kortárs irodalmi művekből . A (2.5)-3-6-7-(8) éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. A művek kiválasztásában a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és tradicionális értékek továbbéltetése érvényesül. Az óvónő a legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később a gyermekek meséi már lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus – realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a magyar kortárs írók meséi is. A tervezett mondókák anyagát ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják. A vidám humoros versek, klasszikusok és magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei szintén helyet kapnak. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. Fokozatosan, az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmesékben, novellisztikus- realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába.

51

A gyermekek szívesen hallgatják a folytatásos meseregényeket. A gyermekek versanyaga különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagodik. Olyan közmondásokkal is ismerkedjenek meg, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvónő a nagyobbaknak már lírai műveket is olvas, mert a gyermekek már megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítik a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét. A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása. Az óvodába kerülő (2,5)-3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvónő nagyon sok lehetőséget teremt a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételgetik az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sose keltsen bennük a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri végighallgatása után részt vesznek a mese dramatikus feldolgozásában. Először az óvónő a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával jelenítik meg az egyszerűbb meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával ismerik meg a bábokat. Az óvónő rövid, ötletes jeleneteket mutat be párbeszéd formájában. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek leporellókat, színes képeskönyveket nézegetnek. Kedvenc könyveiket otthonról is elhozhatják, hogy egymásnak meg tudják mutatni. A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak olyan kellékeket használunk, az illusztráláshoz, melyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, a meséhez való erős kötődés kialakulását. Más eszközöket nem használunk! Az óvónők a nagyobb gyermekekkel báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és más csoportbeli gyermekek. Az óvónők szintén dramatizálnak az ünnepeken. (óvónők színjátszó társulata.) A kiscsoportos gyermekek egy nevelési év alatt 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismernek meg. Ezeket többször ismételgetik. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenek meg. A nagyobb gyermekekben kialakul a mese, vers szeretete. Igénylik és izgatottan várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a belefeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, kapcsolódnak. A gyermekek személyiség jegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját az óvónő megerősíti: pl.: egy-egy közmondással, amit a szülők számára az öltöző hirdetőtábláján helyezünk el. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán, az erkölcsi tulajdonságok alakítgatásán. A mesék, élményeket az óvónő segítségével jelenítik meg. A gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett mesét a saját fantáziájuk szerint befejezni. Ehhez az óvónő minél több lehetőséget teremt.

52

A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat kihasználunk a kiolvasók, ritmusok ismételgetésére. Nagyon élvezik a gyermekek a rímes találós kérdéseket, rímjátékokat, ezért az ilyen típusú játékokra is lehetőséget biztosítunk. Az előző évben tanult verseket is ismételgetik a gyermekek. Az új versek (15-20) bemutatása mindenkor a gyermekek élményeihez kapcsolódik. Az óvónő nem kórusban szavaltatja a gyermekeket, kerüli az éneklő hanglejtést, ügyel a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. (kivéve a ritmikus verseket) Főleg a délutáni pihenés alatt folytatásos meséket olvas a gyermekeknek. A gyermekek fantáziája gazdag, ezért próbálkozási lehetőséget adunk a gyermekeknek a mese önálló befejezésére. A közösen kitalált meséket nevezzük el a „mi mesénk”-nek. A gyermekek a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal is kifejezik. A mese szereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keres, amelyekkel meg tudja erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermekek szeretik rajzban kifejezni versmeseélményeiket. Ezekről közösen albumot készítenek. Az auditív élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekek 15-20 új mesét hallanak a nevelési év folyamán. E tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. Minden óvónő közvetett módon Pl.: gyertyagyújtással, meseszignál felhangzásával csalogatja a gyermekeket a mesesarokba. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallgatják. A következő héten eljátsszák, megelevenítik a különböző mesealakokat. A mese befejezését pl.: a gyertya elfújása vagy az óvónő ének, ami kapcsolatos a meséhez jelzi. A gyermekek részére színházlátogatást szervezünk. Így a színházi élményen felül, megtanulja a kultúrált viselkedés szabályit is. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, a versek, mesék, dramatikus játékok segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközei a mese, vers, dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, kialakítható a gyermekek megfelelő artikulációja. A népköltészeti alkotásokból a gyermekek sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyerekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén    

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. A képes könyveket megbecsülik, vigyáznak rá. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is.  Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.  Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníti.  Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait.

53

7.3.1. Dráma játék

Cél: Érzelem gazdag, együttműködő, metakommunikatív, problémamegoldó, toleráns személyiség alakítása.

Óvodapedagógus feladata:       

Kapcsolatteremtés kialakítása, fejlesztése. Együttműködési készségek fejlesztése, egyén magánszférájának tiszteletben tartása. Érzelmi kötődések kialakítása. Nyelvi érintkezés alapvető formáinak kialakítása. Kapcsolatépítés metakommunikációval (mimika, gesztusok, testbeszéd, szemantika). Érzékszervi működés, finomítása. A látható, hallható, tapintható, szagolható, ízlelhető, térben és időben létező világ felfedezése. Személyiségfejlesztés, melyben készségeket, képességeket, ismereteket, társas kapcsolatokat fejlesztünk játék során. Testkultúra, mozgás-koordináció fejlesztése zenével, tánccal, népi, gyermek, sport játékkal. Változó szituációkhoz való alkalmazkodás kialakítása.

Drámajáték alkalmazása A drámajáték legmeghatározóbb feltétele a helyzet, a légkör. Ezt az odafigyelő, alkalmazkodó, helyzetfelismerő pedagógiai attitűdre építjük. Ennek értelmében a dráma játékot bármely tevékenységhez kapcsolhatjuk, meghagyva a napi mesélésben rejlő drámalehetőségek elsődlegességét. A dráma játék alkalmazási körét az alábbiak szerint osztottuk el:  

  



Dráma, mint motiváció.(Itt 1-1 játékot alkalmazunk egyéb cél eléréséhez.) Dráma a megértés szolgálatában. (Játék fűzér alkalmazása konkrét cél érdekében, pl. érzékelés fejlesztését szolgáló játékok, önismereti játéksor, bizalom játékok) „ A” típusú drámajáték A „B” típusú tisztán dramatikus játékok megmaradtak a szabad játék részeként. Az óvodai színház, -„C” típus: egy történetben való elmerülést jelent, ami kicsúcsosodik egy házon belüli előadássá. Komplex nevelési dráma a személyiség fejlesztés szolgálatában, változás érdekében. (pl: környezet: élőlények védelme, mese: gyengébbek védelmezése) „D” típusú drámajáték. A drámajátékot a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, de lehet egész játék idő, akár több napon keresztül vitt tevékenységlánc alapja is.

54

Mikor választjuk a drámát, mint munkaformát?       

Zavaros témák tisztázására. Problémamegoldó tevékenységhez. Csoport közi viszonyok javítására. Elvont gondolatok konkrét formába öntéséhez. Nyelvhasználat fejlesztése érdekében. Gondolatok művészi formába öntése céljából. Mélyebb megértés felé mozdulás érdekében.

A folyamatosan kialakult „játéktár” lehetővé teszi, hogy a gyermekek maguk is kezdeményezhetik kedvenc játékukat. Ezt segíti minden csoportban a ”kellékes kosár, vagy láda”, melyben a gyermekek megtalálhatják a szükséges kellékeket, jelmezeket. Természetesen ezeknek a játékoknak a nagy része az udvaron, a füves terepen is jól játszhatóak. Ezért van, amikor a szabadban is kezdeményezhetünk, vagy kezdeményezhetnek a gyermekek. A már bevált dráma pedagógiai tapasztalatokat a csoportok egymástól átveszik, továbbfejlesztik a dajkák bevonásával. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére          

Képesek szorongásaikat feloldani, belső élményeiket kiadni. Drámajáték során a kapcsolatteremtés változatos formáit elsajátítják (közlések, érintés módok, testjelzések). Elfogadják az együttműködést és erre képesek is. Tudnak meséket, történeteket mozgásban, hangban, egyéb művészeti területek segítségével megjeleníteni. Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere, büszkeséggel tölti el az egyént. Képesek szerepvállalással kisebbek szórakoztatására. Megalapozódnak pozitív akarati tényezőik, erkölcsi érzelmeik, kitartásuk. Gyermekeink gazdag szókinccsel rendelkeznek, képesek kifejezni gondolataikat. Megfelelő tempóval, hangsúllyal, változatos szófajtákkal közlik gondolataikat. Végig hallgatják és megértik mások beszédét.

55

7. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC

A tevékenység célja: a közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Az óvodapedagógus feladatai:     

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak, és az adott csoport képesség szintjének megfelelő válogatása. A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermek dalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal. A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei. A (2,5)-3-4 éves korú gyermekek nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc-, kéz, -ujj,-, és lovagoltató játék. A szeretet kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű, 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat tanulnak meg könnyedén, melyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanuljanak az ünnepek köszöntésére.

56

A nagyobb gyermekeknek is teremtsen az óvónő továbbra is olyan helyzetet, hogy minél gyakrabban játszhassanak ölbeli játékokat, mondogathassanak mondókákat. Ők már képesek arra, hogy nehezebb pentaton jellegű dúr hexachord hang készletű énekes játékokat énekeljenek, melyek mozgásanyaga is összetettebb. Megismerhetik a csigavonalat, hullámvonalat, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet a szinkópa is. Igényes műválasztás domináljon a néhány alkalmi dal kiválasztásában is, melyekhez ösztönözzük a gyermekeket mozdulatok kitalálására. Az 5-6-7-(8) éves gyermekeket ösztönözzük „anyáskodó” szerepre, játsszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. A döntés egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző élethelyzetekben is alkalmazhatnak a gyerekek. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogassunk össze, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a nemes zene iránt. Az óvónő élethelyzetekhez kapcsolva tervezze meg a zenei élmény közvetítést. Lehetőleg minél többször énekeljen népdalokat, de jelenjenek meg a zenei repertoárjában a rokon-, és más népek dalai, a magyar kortárs művészek által komponált műzene, altatódalok és klasszikus műzene.

A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása

A (2,5)-3-4 éves gyermekek ismerkedjenek meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekesjátékot. A rövid mondókák, dalok 2/4 üteműek legyenek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Ezeken a játékokon keresztül ismerik meg közvetve a zenei alapfogalmakat. Próbálgatnak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelik a csendet, a környezet hangjait, egymás hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Az egyenletes lüktetést különböző játékos mozdulatokkal érzékeltetik. Az óvónő énekelgeti a gyermekek nevét, jelét énekelve csalogassa őket a közös játékba, tevékenységbe. Az óvónő felkelti a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy a gyermekekben fokozatosan kialakulhasson az áhítatos zenehallgatás. Minél több zenei élményt közvetítsen elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenei élmény kiegészítést. Az óvónő próbálja bevonni a zene iránt érdeklődő szülőket az évszaki hangversenyekbe. A nagyobb fejlettebb gyermekek énekelgessenek 6-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5- új mondóka és a 12-15 új gyermekdal megismerése mellett ismételgessék a 3-4 éves korukban tanult mondókákat, gyermekdalokat is. A dalok terjedelme továbbra is pentaton jellegű dúr hexacord maradjon. Az énekes játékok közül az óvónő már nehezebbeket is válogathat, pl.: szerepcserés párválasztó, sorgyarapító játékokat. A gyermekek minél gyakrabban énekelgessenek önállóan az éneklési készség fejlesztése és az önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében. Énekelgessenek egyénileg,

57

mikro csoportban, halkabban- hangosabban, magasabban- mélyebben. Próbálják a levegőben felvázolni az énekek dallamvonalát. A gyermekek élvezettel játsszák a kérdés- felelet játékokat változatos szövegű és motívumokkal, erre legyen minél több lehetőségük mikro csoportban. Érzékeljék minél több alkalommal az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmus érzék fejlesztéséhez. Ezeket a „ritmus-hangszereket” barkácsolják közösen a szülőkkel, óvónőkkel, hogy együtt tudjanak mondókázgatni, énekelgetni maguk és egymás örömére. A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Az 5-6-7-(8) éves gyermekeknek legyen lehetősége megismerkedni, és sokat ismételgetni 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak szimbólumot találunk ki, melyeket a zenepolcon helyezünk el. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak a felidézésre, ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A dalok hangkészletére általában a félhang nélküli ötfokúság jellemző. Az óvónő válogasson olyan dalokból, melyben szünet, szinkópa, triola ritmusjelek is megtalálhatók. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párcsere, kapus, sorgyarapító játékokat tervezzen, ami ennek a korosztálynak egyben a néptánca is. Az óvónő a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgását olyan egyszerű táncos lépésekkel, mint a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. (lásd. táncház) Az óvónő a gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalom párokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. A ritmus felismerés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek játsszanak minél gyakrabban zenei fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezhessék a motívumok hosszát. Az óvónő fejlessze a gyermekek alkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei képességfejlesztő játékot többféleképpen lehessen megoldani. Az ügyesebb gyermekeknek adjon az óvónő lehetőséget, hogy metallofonon játszhassanak és próbálgassák a néhány hangból álló gyermekdalokat. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A munkaformái tovább differenciálónak. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikro csoportos munkaformában szervezze meg az óvónő. Ezzel a munkaformával az óvónő a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni. A kötött jellegű szervezett énekes játékot, lehetőleg az udvaron tartsa meg az óvónő, rossz idő esetén pedig a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt. Ebben a formában csak énekes játékokat tervezzen az óvónő, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élmény teli játékot. Az óvónő zenehallgatást kapcsolja a különböző tevékenységekhez. Az évszakonkénti hangversenyeket a népzenei együttes és a szülők bevonásával szervezzük. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a

58

zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle játék adjon alkalmat a szókincs bővítésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén       

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Ismerik a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, néptáncot, rigmusokat.  Mozgásuk esztétikus, ritmust követő.

59

7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A tevékenység célja: a gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységünk, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai    





A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A (2.5)-3-6-7 éves korban tervezhető alkotó- alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. Megismerteti a gyermekekkel az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai, és higiéniai alapelemeivel, eljárásaival. Az egyéni fejlettséghez igazodva a képességek fejlesztése: - térbeli tájékozódás, a képi-plasztikai kifejező képesség - a komponálás, rendezés képességének fejlesztése - a gyermekek tér-forma és színképzetének fejlesztése törekedjen arra, hogy a művészeti tevékenységek minél jobban összekapcsolódjanak.

A gyermekek alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum szem előtt tartására törekszünk. Az alkotó tevékenységhez az a megfelelő hely, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tároló helyre van szükség. A munkaasztalt, úgy alakítsa ki az óvónő, hogy max. 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen és közel legyen a tároló helyekhez. Az alkotótevékenységekhez biztosítson elegendő időt is. A gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítsa meg az óvónő a gyermeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz,

60

batikoláshoz, origamihoz, építéshez, a kézimunka egyéb fajtáihoz, a műalkotással való ismerkedéshez az óvónő gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg még a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek festéshez, gyurmázáshoz viseljenek kötényt, köpenyt, hogy védjék ruhájukat. A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvónő az óvodába kerülő (2,5)-3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedjejenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. Az óvónő tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka és a látszólag szándékos forma - firka időszakában a témajavaslat. A gyermekek az elkészült firkák után fogalmazzák meg, hogy mit alkottak. A gyermekeknek később is legyen lehetőségük az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelelő szabad témaválasztásra. Alkossanak a gyermekek képeket festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba-homokba karcolással, nyomattal stb. Az óvónő segíti a gyermekek képalakító tevékenységének megindulását, a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. A gyermekek tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Ismerkednek az anyagok alakíthatóságával nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek biztosítjuk a mindennapi gyurmázást, agyagozást. A legkisebb óvodások is ismerkednek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Olyan lehetőséget teremtünk, hogy szívesen beszéljenek alkotásaikról, s örüljenek a létrehozott produktumok. Ezért tároló helyet alakítunk ki, hogy gyönyörködni tudjanak alkotásaikban. Óvodánkban nincs lehetőség OVI-GALÉRIA kialakítására, de a Művelődési házban lévő kiállításokat rendszeresen látogatjuk. Ott módjukban áll megcsodálni a kiállított alkotásokat, azokról véleményt alkotni. Az óvónő a 4-5 éves gyermekek alkotó- alakító tevékenységét gazdagítsa, bővítse tovább. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez, kapcsolható téma javaslatokkal, s ezekhez legkifejezőbb, legmutatósabb technika kapcsolásával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rost irónokat, fapálcikát, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek nagyon szeretnek spárgából, fonalakból, textilből, termésekből képeket komponálni, teremtsünk erre is lehetőséget. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. Az építés során próbálkozzanak a tér variálásával, az építés részletezésével. Használjunk ehhez pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezési tárgyakat. A gyermekeket aktivizáljuk az eszközök előkészítésére, tisztán tartására, elrakására. Az 5-6-7-(8) éves gyermekek alkotó- együttműködési készséget figyelembe véve az óvónő segítse a képi, a plasztikai és környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakító alkotás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. 61

Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz lehetőségeket pl. batik, viaszkarc, lenyomatok stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek alkalmazzanak képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. A gyermekek plasztikai munkájukban is jelenjen meg a közös térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék, élethelyzet stb. Egyénileg dolgozzanak a kisméretű szövőkereten. Az óvoda „legidősebbjei körében” kialakítjuk az ajándékkészítés igényét. Az ünnepekre, a vendégek fogadására, szüleiknek, felnőtteknek, kisebbeknek ajándékot készítenek. Minél gyakrabban éljék át az ajándékozás örömét. Az óvónő segít a gyermekeknek a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. Az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat folyamatosan gyűjtjük a szülők segítségével. A gyermekek tervezői legyenek a környezetalakító, díszítő munkának. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze pl.: búvóhelyeket, mobil színpadot, drámajátékhoz szükséges egyszerű díszleteket stb. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését. A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő, illetve gondozzanak minden olyan anyagot, eszközt, amelyek az alkotó tevékenységhez szükségesek. A gyermekek számára biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét is a gyermekeknek. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis csoportokban megjelenő játékfajta. Az óvónő egy héten egyszer tudatosan irányított mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervez. Az óvónő által előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vesz részt a tevékenységben. Az óvónő megteremti annak a lehetőségét, hogy mindegyik gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszköz feltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyak, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk megmutatkozik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére          

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, kellékeket. A gyermek igényének kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.  A csoportszoba, öltöző, mosdó, és a folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.

62

7. 6. A mozgás

A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességéinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve, és az egészséges életvitel megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai    

 



A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok differenciált összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése, a gyermekek mozgás szükségletének kialakítása, a mozgás megszerettetése. A mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek fejlesztése. Koordinációs képességek: a két test fél mozgásának összerendezése, a testtudat fejlesztése (testkép és testfogalom, testséma,), az alakmozgások koordinációjának javítása, valamint a szem-kéz koordináció. A baleset elkerülése érdekében a mozgás tevékenység szabályainak a kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása. A spontán- játékban, azon belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, egyéni szükségleteket, és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegőn. Életkoruknak megfelelő terhelés, állóképesség fejlesztése.

Véleményünk szerint a mozgásfejlesztés a tudás alapja. Hisszük, hogy a mozgásban szerzett tapasztalatok a gyermekek érzékelő apparátusára hatnak, értelmi fejlődésüket szolgálják. A mozgás sokoldalú tevékenység, mely a gyermekek számára életszükséglet. Egyéni fejlődésükben nagy jelentőséggel bír, mert az általános testi fejlődés mellett az értelmi és a szociális képességekre hatással van.

63

Óvodáskorban rendkívül fontos a rendszeres mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a helyes testtartás, a szép mozgás fejlesztése, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Az óvodáskor kiváló lehetőség a mozgás-tapasztalatok bővítésére, a gyermekek alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek, a testi képességek fejlesztésére. Fontos továbbá, hogy az óvodai környezet a gyermekeket olyan aktív, sokoldalú mozgásra késztesse, hogy saját aktivitásukon keresztül jussanak újabb és újabb tapasztalatokhoz, melyek fejlesztik érzékszerveiket, szolgálják személyiségük fejlődését. A (2.5)-3-6-7-(8) éves korban tervezhető mozgás fejlesztő játékok összehasonlítása A gyermekek nagy mozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő játékok állnak rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. Az irányított mozgásos játékok során a 3-4 éves gyermekek nagymozgás fejlesztésére Helyezzük a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg futásgyakorlatokkal, pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformákkal. Játszhassanak ugrás gyakorlatokat, pl.: szökdeléseket, sorozatugrásokat, rövid nekifutásból fellépéseket majd leugrásokat. Megismerkednek dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás-elkapás, labda leütés- elkapás stb. A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására, pl. csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban, pl. gurulás a test hossztengelye körül. A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvónő használjon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztessék a gyermeket elvárható erőkifejtésre. Az óvónő rendszerint megmutatja a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoport szobában legyen mozgásra késztető eszköz. Pl. bordás-fal, trambulin stb. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásban még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerül hangsúly. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futás gyakorlatok, pl. fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással tárgy hordozással stb. Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat, pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra, játékos helyből távolugró versenyt stb. A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. A gyermekek minél gyakrabban játszhassanak labda-gyakorlatokat, hogy tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat, pl. csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és kézállás előgyakorlata, a „csikórugdalózás”. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem – kéz - láb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszhassanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvónő tervezzen lábboltozat erősítő speciális járás-és gimnasztikai gyakorlatokat.

64

Az 5-6-7-(8) éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek játékos formában. Hangsúlyt kap ennél a korosztálynál a finommotorika fejlesztése és a szabályjátékok gyakorlati alkalmazása. Az óvónő minél gyakrabban tervez kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. különböző kézi szereket használnak pl. szalagokat, kendőt, kisebb-nagyobb labdákat rövidebb - hosszabb botokat stb. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyors futást, a lassú futást. Ugrásgyakorlatokat végeznek. Szökdeljenek páros lábon és egy lábon haladással. Sorozatugrásokat végeznek, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. A gyermekek dobásgyakorlatokat játszanak. Egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett is. A gyermekek nagyon kedvelik a labda gyakorlatokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. Minél gyakrabban labdázhassanak párokban, kisebb csoportokban. Támaszgyakorlatokat végeznek, pl. pók, rákjárás, talicskázással. Ismételjék az óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. Padon egyensúlyoznak járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. A szülők bevonásával sportnapokat szervezünk. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A gyermekek fejlődésében nagy szerepet játszik a tudatosan szervezett mozgás. Ez egyrészt a mindennapi mozgásban (mindennapi testnevelés), a testnevelés foglalkozásokon, valamint a szülői igényekre alapozott külön szolgáltatásként szervezett úszás alkalmával, valamint a rendszeres séták, kirándulások keretében történik. A mindennapi testedzés még: a kocogás, futás mindhárom korosztálynak ajánlott. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozhassák meg.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére           

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják. Fizikai erőnlétük, állóképességük életkoruknak megfelelő. Képesek alkalmazkodni társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk, toleránsak, együttműködőek0000, segítőkészek. Mozgásuk harmonikus, összerendezett.

65

7. 6. 1. Gyermek fantázia-aerobic

A tevékenység célja:    

a helyes testtartás kialakítása teherbíró képesség, állóképesség fejlesztése koordinált mozgás kialakítása ritmusérzék fejlesztése

A tevékenység anyagának összeállítása Dalos Anna: Gyermek fantázia-aerobic módszertani füzete alapján történik. A gyermekek élettani, anatómiai fejlettségét figyelembe véve készült ez a program. Alapja a safe aerobic, azaz maximálisan óvja az izületeteket, izmokat és ezzel kizárja a sérülés lehetőségét. A gyermek nem "kis felnőtt",” máshogy funkcionál a teste-lelke egyaránt.

Az óvodapedagógus feladatai 



a foglalkozás felépítésének tervezésénél vegye figyelembe a safe aerobic szabályait: bemelegítés, (játék), főrész: aerobic koreográfiak (talaj), levezetés (játék) A gyermekek életkori sajátosságait vegye figyelembe: (30p-nél ne legyen hosszabb), egyszerű és bonyolult technikájú koreográfiák váltsák egymást.

A foglalkozás szervezési feladatai:     



A gyermekek tudják levezetni esetleges gátlásaikat, szorongásaikat. Az egész foglakozást hassa át a játékosság (szabadon nevetgélhetnek) A fegyelmezés, ha szükséges burkolt formában történjen. Használjuk a humort, lehetőség szerint legyünk tréfásak, vidámak. Érezzék a gyermekek, hogy fontos, amit csinálunk. Tartsuk úgy a foglalkozást, hogy közben szárnyalhasson a gyermekek fantáziája, és az állatok utánzása jelentsen élményt számukra. Engedjük kreatív módon megnyilvánulni őket, lehetőség szerint minél kevésbé korlátozzuk mozgási megnyilvánulásukat.

66



Fontos, hogy a mondókákat hangosan, bátran mondassuk. A félénkebb gyermekekkel akár külön is elmondathatjuk.

67

7. 7. A külső világ tevékeny megismerése

A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. A természetet szerető, védő, emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai      



A 3-6-7 éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti érték összeállítása a környezetünk tevékeny felfedezése és megszerettetése érdekében. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. Környezet barát szokások megalapozása: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral illetve hulladék kezelés, szelektálás. Megismerteti a környezetvédelem alapjait: föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét. Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik. Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori, és egyéni sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés, vizsgálat.

A környezettudatos magatartás kialakulásának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kihat, kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető. A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra és a tervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Az érzelmek,

68

kifejezőképességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk: szeretet, kötődés, élménybefogadás keltése. Támaszkodunk a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Ha szükséges, a hátrányokat kompenzáljuk. A (2,5)-3-6-7-(8) éves gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében A (2,5)-3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, színei, jelenségeit, időjárását, növényeit. Terméseket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket gyűjtenek. Meglátogatják a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgetnek a család tagjairól. Megismerkednek az óvoda utcájával, épületeivel, boltjaival, fodrászüzleteivel, az ott található intézményekkel, az utcában élő állatokkal, növényekkel, esztétikai alkotásokkal. Beszélgetnek a környezet formáiról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. A téli időszakban vadállatokról készült dia ill. videó felvételeket néznek.(maximum 5-10 perceset). Az óvónő a 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvónő a megfigyelések, gyűjtőmunkák, gazdagítására, differenciálására törekszik. A gyermekek az évszakok szépségét, jelenségeit, az időjárás változását megfigyelésük után, az évszakot bemutató jelképtáblán jelzik. Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket az időjárás, és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, s azokat hasznosítsák az óvónő segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. Közösen készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Látogassanak el a családokhoz, nézegessenek családi képeket. A gyermekek mutassák be a család tagjait, otthonukat. A gyermekek ellátogatnak az óvoda közvetlen közelében lévő orvosi rendelőbe, szolgáltató intézményekbe. Megcsodálják a környezetünkben lévő esztétikai alkotásokat. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személyés teherszállító járműveket. Megismerik az óvoda környékén élő háziállatokat, madarakat, bogarakat. A téli időszakban a gyermekek vadállatokról készült dia- és videó felvételeket nézegetnek. (maximum 10-15 perces időtartamú). Megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtéssel, újrahasznosítási anyagokkal. Az 5-6-7-(8) éves gyermekek ismerkedjenek meg az óvoda tágabb környezetével. Fedezzék fel az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. Növényeket ültetnek, magvakat csíráztatnak, gondozhatják a terráriumot vagy flórárimot, terráriumot. Tőosztással növényeket szaporítanak. Megismerkednek gyógynövényekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Megemlékezünk az állatok napjáról (október 4.); a víz világnapjáról (március 20.); a Föld napjáról (április 22.); és a madarak és fák napjáról (madarak és fák napja). A gyermekek egyszerű kísérleteket végezhetnek növényekkel , állatokkal, (katica bogár altatása, giliszta farm stb.), vízzel, levegővel és a talajjal is.

69

A gyermekek megismerik a felnőttek munkáját, ellátogatnak többféle munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak. A természet kincseit őrző sarokba a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítanak. Az évszaktabló mellett tervezzenek napszak- bemutató táblát is, amit a gyermekek önállóan kezelnek. Ellátogatnak a középületekbe: Művelődési Házba, Általános Iskolába, Polgármesteri Hivatalba, Vasút állomásra, építkezésekre. Legyen sok ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Látogassák meg a környezetük háziállatait, figyeljék meg, hol élnek. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvónő a gyermekeknek mutassa be dia és videó felvételen keresztül a vadon élő állatok környezetét, életmódját. A gyermekeknek legyen lehetősége- érdeklődésük szerint- többször megtekinteni ezeket a felvételeket. A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, közvetlen környezetünk, Táborfalvára jellemző hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, a tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége, továbbá az őt körülvevő felnőttek- különösen az érzelmileg közel álló dajkapozitív példája, biztos, hogy a gyermekeink megszeretik környezetünket, ragaszkodnak ahhoz, lehetőségükhöz képest védik, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeret szerzés során A mikro csoportos tapasztalat szerzés lehetőséget ad a gyermek-óvónő személyes beszélgetéseire. Az óvónő minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésére tud válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejező képességének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikro csoportban történik, a közvetlen tapasztalat- és élményszerző séták alkalmával. Az óvónő hetente egy természeti – emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze. A délutános óvónő megérkezése után a délelőttös óvónő a délelőtt folyamán maximum 8-10 gyermekkel megfigyelteti a tervezett témát. Az élmények egyeztetésére az ebéd előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlen megtekintése és az évszak albumok összeállítása ad lehetőséget. Évszakonként egy alkalommal erdei óvodai program megszervezésére kerülhet sor. A (2,5)-3-4 éves gyermekek erdei programja félnapos, az óvoda szomszédságában lévő kiserdő ad erre lehetőséget.

70

A 4-5 éves gyermekek kétszer fél napot terveznek a természetben tartózkodásra. Az 5-6-7-(8) éves gyermekek egy egész napot is kint tölthetnek, távolabbi helyen is pl.: Pusztavacson az erdőben, (erdők hete programunk keretében.) ahol megvannak az egészséges életmódjuk biztosításához a feltételek. Az óvónők minél több fotót, ha lehetőség van rá videó felvételt, készítsenek a közvetlen tapasztalatokat közvetítő, felfedező tevékenységekről, hogy később a felvételek többszöri nézegetésével újra átélhessék a szép élményeiket. A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos megbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.  Tudják saját születési helyüket és idejüket.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. Felismerik a napszakokat.  A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltatókat, üzleteket, esztétikai alkotásokat.  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.  Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük.  Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  Élvezik, és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken készült fényképeket, videó felvételeket.  Kialakul a környezettudatos életmódszemléletük: a szelektív hulladékgyűjtés, természetbarát termékekre ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó- és óvoda környezet közös megóvása, újrahasznosítás a mindennapok során. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Célunk:   

A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása. A matematikai érdeklődés felkeltése. A logikus gondolkodás megalapozása.

71

Az óvodapedagógus feladatai          

A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása. Logikai és matematikai szabály játék megismertetése, alkalmazása. A matematika iránti érdeklődés felkeltése. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő probléma helyzetek teremtése. Matematikai tartalmú játék kezdeményezés során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembe vétele. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel. Mozgásos feladatoknál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása. A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése. A gyermekek egyéni feladat megoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása. A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek 1. A számfogalom előkészítése, megalapozása      

Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint. Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több-kevesebb-ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. Játékos szituációkban számoljanak, bontsanak, mennyiség fogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon. Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése. Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.

2. Tapasztalat szerzés a geometria körében    

Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék testükön, tárgyakon. Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből. Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát. Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.

3. Tájékozódás térben és síkban  

Irányok azonosítása, megkülönböztetése. Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel. 72

 

Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban. Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életünkben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén             

Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel. Problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10-es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb; kisebb-nagyobb; több-kevesebb… Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra; előre-hátra; lent-fent… Helyesen használja a névutókat. Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal. Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. Képes részekből az egészet kirakni. Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat felismeri és megnevezi (kocka, gömb, téglatest.) Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról. Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.

73

7. 8. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nemcsak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során. A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek, kompetenciák, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség-teljesítését.

Az óvodapedagógus feladatai:  A különböző típusú munka jelegű tevékenységek differenciált tervezése, s azok feltételeinek biztosítása.  A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése.  A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású.

A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása (2,5)-3-6-7-(8) éves korban Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért, majd a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen. Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök, fogások, s azok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítsen a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja (nem büntetésből!) A (2,5)-3-4 éves gyermekek az óvónőt figyelve részt vesznek a növények, állatok gondozásában, etetésében. A kerti munkában követik a termések, falevelek elszállítását, a nagycsoportosok veteményezését, a növények locsolását.

74

A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti.) Programunk megerősíti a naposi munka fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzéséhez, de egyéb munkafajtákhoz is ajánlunk. Az óvónő megtervezi az egyéni megbízások lehetőségeit (pl.: információk közvetítése, kisebbek segítése, ajándékkészítés stb.) Lehetőséget adunk a gyermekeknek az állatok, növények gondozására is. A gyermekek közreműködnek az élősarok gondozásában, szobanövények átültetésében, szaporításában, csíráztatásában, a virágoskert megtervezésében és gondozásában, az udvar takarításában, pl.: falevelek összegereblyézése, összegyűjtése, öntözés stb. Az óvónő segítségével az 5-6-7-(8) évesek önállóan végeznek naposi munkát. Közösen eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket, terítenek meg. Étkezés után felsöprik a morzsákat, feltörlik az asztal környékét. Rendszeresen segítsenek a kisebbeknek öltöztetésben, készítsenek nekik meglepetéseket. Az óvónő irányítsa a növény- és állatgondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan elvégezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban segítsenek a járdák, utak tisztításában. A növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.  A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik a helyes önértékelésük, önbizalmuk.  Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladat tudat és a kitartás jellemzi.  A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállón, szükség szerint elvégzik.  Önállóan végzik a naposi munkát.  Pontosan megértik, mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik.  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.  Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában.  A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában (csoport szoba, udvar, óvoda környezete).  A szemetet szelektíven helyezik el a gyűjtőben.

75

8. INNOVÁCIÓ A 2009/2010.-es nevelési évben sikeresen pályáztunk az általános iskolával közösen a TÁMOP 3.1.4. –09/1-2009-0021 sz. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a táborfalvi innovatív intézményekben c. pályázatra. A projekt jó lehetőséget kínál az új pedagógiai módszerek megismerésére és alkalmazására, az egymástól való tanulásra és az együttműködés magasabb szintjére. Sok volt a hasonlóság az eredeti nevelési programunk kiemelt célkitűzései és a kompetencialapú nevelés célkitűzései között. Az átdolgozott programunkat áthatja a kompetencia alapú nevelés szellemisége, mely színesíti óvodánk életét. Nevelő testületünk a jelen pályázat során az alábbi célok elérését, szakmai fejlesztéseket tűzte ki: Helyi nevelési programunkban a gyermekek differenciált fejlesztését a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építve, a hagyományápolásra, a művészetekre, a környezettudatos nevelésre és a tevékenységek közben szerzett tapasztalatokra alapozzuk. Célunk: a tanulási képességek elsajátítása, alap készségek, kulcs kompetenciák megfelelő birtoklása révén nyitottabb, alkalmazkodóbb kreatívabb fiatalokká váljanak.  

A kompetencia alapú nevelés minél szélesebb körű kiterjesztése, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervező eljárások, módszerek megismerése és bevezetése. Az intézmény helyzetéből adódóan a cél a szegregáció mentes, együtt nevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, differenciálás).

Hosszú távú céljaink:       

Gyermekeink iskolába való beilleszkedésének segítése, könnyítése, mivel a két intézmény hasonló módszereket alkalmaz (óvoda-iskola átmenet). A két intézmény (óvoda-iskola) kapcsolatának, együttműködésének fejlődése. Szemlélet váltás és módszertani megújulás következik be az intézmény vezetésben, a nevelő testület tagjaiban. A közös munka közelebb hozza a kollegákat, fejlődik a szervezet. Hatékonyabbá válik az óvoda vezetés és a dolgozók kapcsolata. Megalapozódik az élethosszig tartó tanulási hajlandóság. A gyermekek tudása, képessége és attitűdje pozitív irányba változik.

Feladataink:  Félévente egy projekt készítése  Az óvodában ünnepelhető jeles napokat téma hét keretében dolgozzuk fel, kivéve az Advent időszakát (projekt formában)

76

-

A „ Tündér-völgy” dráma játék jó gyakorlat, kipróbálása, testre szabása, beépítése nevelőmunkánkba.

A konkrét feladatokat az óvoda mindenkori éves munkaterve tartalmazza.

77

9. INKLUZÍV PEDAGÓGIA- INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL - A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. 9.1.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek:  tanulási nehézségekkel küzdők (pl.: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)  tanulási zavarral küzdők (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba) Magatartászavarok miatt problémás gyermekek:  visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás stb.  ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társaik általi elfogadás. Kivételes képességű gyermekek, tehetségek:  intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.)  művészi tehetség (képzőművészeti, zenei stb.)  pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)  szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

78

Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés – a tehetségígéretes gyermekek felismerése a tehetségnevelés / tehetségfejlesztés / tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik. A pedagógusnak és a családoknak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetségígéretes gyermekeket sejtet: - a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában”. A tehetségfejlesztés módja: a tehetségígéretes gyermekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált „gondozásban” részesülnek. A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézménybe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Különleges bánásmódot igénylők még: csoportok  a nemzeti kisebbséghez tartozók  a bevándorlók Eltérések:  az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása  kulturális sajátosságok; eltérés a többségi kultúrától  csoportkohézió; a többséghez való viszony Multikulturalizmus és interkulturalizmus:  multikulturalizmus: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben.  interkulturalizmus: Egy óvodában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyermekek együttnevelése. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: - Óvodahasználó gyermekein eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek, munkánk tervezésénél ezen kívül figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit is, éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező, több gyermeket nevelő családokét. - Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában foglalja. - Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való – együttműködésre késztető – kapcsolattartás. (részletes kidolgozását a program Gyermekvédelem c. fejezete tartalmazza.)

79

9. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, és fejlesztése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényűmozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordít. Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek, így az óvoda nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A gyermekek között fennálló különbségeket pedagógiai programunk kialakításakor mindvégig figyelembe vettük és számos helyen beépítettük. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. a sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésnek üteméhez:  fontos, hogy fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg  a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl!  a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak mindennapi nevelőmunkánk tartalmi elemeivé A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Óvodánkban az együttnevelés- az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével- minden esetben egyéni döntést igényel a gyermek szükségletei szerint. Alapelvünk:  

 



A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztő játék a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. A gyermek közösségbe, csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekek képességeinek fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, igyekszik megfelelni korunk társadalmi és szakmai kihívásainak. Az óvodapedagógusnak olyan befogadó csoport légkört kell kialakítania, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást

80



(megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése). A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi  a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását  a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejlettségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs, tevékenység olyan teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Nevelőmunkánk során figyelemmel kell lenni arra, hogy:   

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosabb mértéke határozza meg terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják

A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, terapeuta együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisaira kell építeni.

Célunk:  

A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiekben könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. 81

   

Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának bevonásával. Az értelmi, beszédfogyatékosságból fakadó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása.

A fejlesztés legfontosabb területei  

A kognitív funkciók fejlesztése Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése. Manuális készség, finommotorika fejlesztése. Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése. Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása. Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

 

  z

Az integrált nevelésből adódó óvodapedagógusi feladatok: 

   

  



Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermek közösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvodapedagógus vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. Ismerje fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a csoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé. Speciális fejlesztési terv készítése, negyedévenkénti értékelése. A szükséges tárgyi eszközök biztosítása. Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekeket is juttassa el az óvodai nevelési általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.

A habilitációs tevékenységeket meghatározó tényezők 

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

82

 

A fogyatékosság kialakulásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek  életkora, pszichés és egészségügyi állapota, rehabilitációs műtétei  képességei, kialakult készségei  kognitív funkciói, meglévő ismeretei  családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, - a beszéd- és a nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztése. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más területet kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermek csoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Pedagógiai programunkat egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos igényű gyermek számára. 

A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása  az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása  az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés  a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével  annak felismerése, hogy s sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes  rugalmas szervezeti keretek kialakulása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához  az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. Óvodánkban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás Óvodánk a lehetőségeinkhez mérten nemcsak részvétet és védettséget kínál, hanem mindent megtesz a sajátos nevelési igényű gyermekekért:    

pedagógiai programunk készítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésnek igényeit külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek hátrányainak leküzdéséhez minden segítséget megkapjon. az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását az integrált fejlesztésben, gyógypedagógus segíti.(illetve utazó pedagógiai szolgálat) az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk azokat az eszközöket, melyeket a szakvéleményében a szakértői bizottság javaslatot tesz.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:  Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk

83

     

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus. szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz. a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén- eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba  A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező, szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását  javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényéhez igazodó környezet kialakítására  együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatainak észrevételeit, javaslatait  segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában  kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitációs sikerességét szolgáló ismeretek átadásával  részt vesz a befogadó foglalkozások és tevékenységek adaptációjában

84

9. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai Óvodánk az épület adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengén lát kis gyermeket tud befogadni. 9. 3. 1. A gyengén látó gyermekek (vízus: 100%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. A gyengén látó gyermekek kiemelt fejlesztési területei az óvodában: 

Látás nevelés (a látásmaradvány használatának megtanítása, távoli és közeli környezetben).  A nagymozgás fejlesztése (térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, mozgás koordináció, mozgás biztonság).  A finommozgások fejlesztése (a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése).  A látás – mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt.  Térbeli tájékozódás és látás felhasználásával. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése  A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást  A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket. A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények hiányosságai jelentősen befolyásolják, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különbözőmértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez azonban csak gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. 1. 9. 3. 2. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek:   



Fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti a számtalan élmény és minta, melyet megél a csoportban. A gyermek szükségletei szerint gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodnunk, hogy a tankötelezettség korra elérje azt az iskolakészültséget, mellyel tanulmányait elkezdheti. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

85



Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévüket betöltött- óvodai nevelésre kötelezett- és komplex gyógypedagógiai, pedagógiai és orvosi – vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

9. 3. 4. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson:  az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére  a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére  a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére  a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására törekvés  az adekvát játékhasználat elsajátítására, kognitív funkciók fejlesztésére Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. a fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére. 9. 3. 5. A beszéd fogyatékos (súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek): Beszéd fogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzó képesség gyengeségében nyilvánul meg. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését.  

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontban állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában.

Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság kombinációjával valósulhat meg. 86

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell    

    

a teljesítmények értékelése során az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során gyermeki jogok gyakorlása során az óvoda ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások) az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeikhez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során a gyermek csoportban való elhelyezkedése során szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben részesüljön megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel heti 2 órában, csoportból kiemelve, egyéni fejlesztési terv szerint, gyógypedagógus foglalkozik. A beszédhibás gyermekekkel heti 1 alkalommal logopédus foglalkozik. A csoportos óvónők az útmutatásaik szerint végzik a csoportban a gyermekek fejlesztését, felzárkóztatását.

87

10. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN Az óvoda környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból:  Az óvoda gyermekvédelmi programja az óvoda éves munkatervének mellékletében szerepel.  Gyermekvédelmi felelős szakirányú végzettséggel nem rendelkezik, de lehetősége szerint a gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken részt vesz.  Óvodás gyermekeink eltérő családi környezetből járnak. Gyermekeink nagy része kertes családi házban, kis százalékuk a honvédségi lakótelepen és a nemrég épült, Tarcsay úti lakótelepen. Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok:       

Az óvodások száma: Ebből veszélyeztettek száma: Hátrányos gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek: Három vagy több gyermekesek száma: Más nevelési igényű gyermekek száma: Csonka családban élők: (elvált vagy egyedülálló)

106 fő 11 fő 34 fő 12 fő 11 fő 2 fő 23 fő

Gyermekvédelmi program Az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdették ki hazánkban a Gyermekek jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezményt, melyben a gyermekek védelme érdekében fogalmazódtak meg a gyermekek jogai. A gyermek jogai

A gyermeknek joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek, bánásmódnak.

88

Az óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési- oktatási intézmény fenntartója alapján. Célunk:  

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése. Hátrány kompenzálással az esély egyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

A pedagógus feladatai: Az óvónő feladata a rábízott gyermekek nevelése. Maximálisan biztosítsa a gyermekek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetetszemélyi, tárgyi feltételrendszert-, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Az általános elvárások közül- a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd, szeretetteljesség, következetesség- kiemelten fontos. 

       

Nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek: - egyéni képességeit - tehetségét - fejlődésének ütemét - szocio - kulturális helyzetét - fejlettségét - másságát segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását a társaihoz a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át ezek elsajátításáról meggyőződjön ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye a gyermekek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Hátrányos helyzetű gyermek: az, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fenn áll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családba fogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú – (alacsony iskolai végzettség, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik.)

89

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családba fogadó gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ-(alacsony foglalkoztatottság, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek-(elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülmény) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek: 

     

A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület, Egészségtelen lakhatási feltételek-vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén. A szülők alacsony iskolai végzettsége- csak általános iskolai, vagy olyan, érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke. Deviáns környezet szocializációs ártalmai: alkoholizmus, drog függőség, játék szenvedély. Család hiánya-állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek, egy szülős család, elvált szülők. A beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására.

Veszélyeztetettség: olyan- a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az óvoda vezetője köteles  

jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermek jóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek  

Fizikai bántalmazás A gyermek szexuális zaklatása

90

      

Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás Hajléktalanság, rendkívüli rossz lakáskörülmények Pszichés bántalmazás Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából Minimális jövedelmi viszonyok.

Feladataink: Az óvodapedagógus feladatai     

Az óvodába járó gyermekek szociális, szoci-kulturális családi hátterének megismerése. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

A gyermekvédelmi felelős feladatai 

      

az óvodapedagógusok, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján a veszélyeztetett gyermeknél- a veszélyeztető okok feltárása érdekében- családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét. a gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén, az óvodavezető tájékoztatása a rendkívüli segély, vagy a gyermekvédelmi támogatás felterjesztése érdekében. szükség szerint családgondozó, védőnő segítésének igénybevétele. a gyermek bántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti az óvodavezetőt. nyilvántartás vezetése. beszámoló készítése. részt vesz esetmegbeszéléseken. az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot. ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.

Az óvodavezető feladatai      

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelő testületi szinten. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzá igazítása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén, rendkívüli, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat szociális bizottságánál. 91



Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei:   

Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről. Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása A szülők által, vöröskereszt által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak.

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzés és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni:    

Az orvossal, védőnővel Gyámüggyel Gyermekjóléti Szolgálattal egyedi esetekben, ha szükségét látjuk, felvesszük a kapcsolatot civil szervezetekkel is (Nagycsaládosok Egyesülete, Vöröskereszt)

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusainak gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Az óvoda éves munkaterve tartalmazza a gyermekvédelmi feladatok éves szintű tervezését. Az óvoda házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket az óvodában való tartózkodásuk során be kell tartaniuk. Siker kritérium:     

Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma. Minden rászoruló időben megkapja a segítséget. A szülők bátran fordulnak az óvodapedagógusokhoz és a vezetéshez gondjaikkal. Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából. A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

92

11. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

11. 1. Az óvoda és a család Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként tervezzük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család feladata. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, amely alapján hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet, elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Körültekintően szervezzük meg és szabályozzuk a szülőkkel együtt kialakított együttműködés formáit, mely a folyamatos információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni. A szülők, nagyszülők segítsék az óvoda érzelmi, szociális, esztétikai nevelését, hogy az óvoda a választott értékeit minél magasabb szinten tudja tejesíteni. A kapcsolattartás formái:  

 

 

 

a családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt) célja: az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Család látogatásra előzetes egyeztetés után kerülhet sor. A későbbiekben, többször is sor kerülhet rá, ha a gyermek fejlődése szempontjából indokolt szülői értekezlet, még a gyermek óvodába kerülése előtt, „szülős” beszoktatás célja: a gyermekek beilleszkedésének segítése. Kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon a gyermeke neveléséhez. napi kapcsolattartás (elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről), a szülői értekezletek célja: az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleges problémák megbeszélése. Az óvodapedagógus feladata a szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembevétele. nyílt napok célja: a szülőknek lehetőséget biztosítani a napi óvodai életbe való betekintésbe. Személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítő képességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Átélhetik a

93

 





szabad játék készségekre, képességekre gyakorolt hatását, a gyermek kompetenciájának fejlődését. negyed éves beszélgetések a gyermekek fejlődéséről, a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, hangversenyek, bálok, kirándulások célja: lehetőséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolat kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük formálása, nevelési elveik közelítésére. igény és elégedettségi vizsgálatok. Minden évben felmérjük a szülők igényeit, elégedettség, elégedetlenség vizsgálatát. Az eredményeket nyilvánosságra hozzuk. (szülői értekezleten ismertetjük). Az elégedetlenségek közül néhány feladat megoldását felvállaljuk, intézkedési tervet készítünk. A panaszkezelési rendszert szabályozzuk. fogadóóra célja: a szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről, esetleges felmerülő problémák megbeszélése. Célszerű személyre szabottan, igény szerint, előzetes időpont-egyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. A szülő és óvodapedagógus egyaránt kezdeményezheti.

11.2. Az óvoda és az iskola Az alsós munkaközösséggel kidolgozott együttműködési terv, tartalmazza a nevelési év közös programjait, látogatásait. Az iskolával kialakított tartalmas kapcsolat elősegíti a gyermekeink zavartalan iskolakezdését. A kölcsönös érdeklődés hozzájárul egymás nevelési céljaink, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. Az iskola népzenei együttesével nagyon jól együtt működünk, ők szervezik az évszaki hangversenyeinket. A kapcsolattartás formái:  5-6-7 éves gyermekek látogatása az iskolában az óvodapedagógussal  Iskolai szervezésű programokon való részvétel  Egymás munkájának megismerése kölcsönös hospitálással  Szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése  Közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, mérése, értékelése  Szülők informálása : nyílt órák és egyéb iskolai rendezvények időpontjáról, faliújságon a szülők tájékoztatása az iskola által küldött szóró anyagok kifüggesztésével, személyes átadással 11.3. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek Felvesszük a kapcsolatot a környezetünkben lévő művészeti iskolával, együttesekkel, alkotókkal, hisz velük együttműködve tudjuk elérni, hogy a muzsika, az alkotások, a környezet esztétikai értékek megjelenhessenek az óvodában. A kapcsolattartás formái: 

kapcsolatfelvétel,

94

 

látogatások megbeszélése egymás rendezvényein való részvétel.

11.4 . Az óvoda és a közművelődési intézmények A Művelődési Ház kínálatából kiválasztjuk azokat a rendezvényeket, melyek elősegítik a nevelés feladatok sokoldalú, színes megoldását. Ellátogatunk a gyerekekkel a könyvtárba, megismerkednek a működésével, könyvek kölcsönzésével. A kapcsolattartás formái:  látogatás  tájékozódás  rendezvényeken való részvétel. 11. 5. Az intézmény fenntartójával való együttműködés Intézményünk pedagógiai programja egyfajta kötelezettségvállalás Táborfalva Nagyközség Önkormányzat-mint intézményfenntartó-felé arra vonatkozóan, milyen színvonalú óvodai ellátást biztosít az óvodát igénybevevő családoknak. Cél: A kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval, illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés kiemelten az alábbi tartalmak vonatkozásban:  az intézményi dokumentumokkal szembeni fenntartói elvárások,  a beszámoltatás szempontjainak és eljárásrendjének kidolgozása, működtetése  adatszolgáltatás rendjének szabályozása  a partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendjének egyeztetése  egyéb kapcsolattartási tartalmak Az óvoda és a fenntartó kapcsolat elsősorban a következő főbb területekre terjed ki:   

   

az óvoda Alapító okiratának módosítására pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére, az éves költségvetés jóváhagyása, elfogadása, módosítása óvodánk ellenőrzése:  gazdálkodási  működési  törvényességi  szakmai munka eredményessége az óvodában folyó szakmai munka értékelése az SZMSZ jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van a Házirendje jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van a Pedagógiai Programja jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihat

A kapcsolattartás formái:

95

   

egyeztető tárgyalások és megbeszélések írásban beszámolás évente egy alkalommal értekezletek az óvoda képviseletének szükség és igény szerint biztosítása képviselő-testületi és bizottsági ülésen  fenntartó rendeletek és határozatok átvétele, azok végrehajtása céljából  szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi,gazdálkodási,- szakmai tevékenységhez kapcsolódóan  egymás rendezvényein való részvétel A fenntartóval való kapcsolattartás felelőse az óvodavezetője, felhatalmazása esetén az óvoda más dolgozója. 11. 6. Az óvoda egyéb kapcsolatai: gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik. Pedagógiai szakszolgálatok, (Nevelési Tanácsadó, Speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottságok), az egészségügyi szakszolgálatok (védőnő, orvos, fogorvos), a gyermek –és ifjúságvédelem intézményei (Családsegítő Szolgálat, Gyámügy). Pedagógiai szakszolgálatok A jelenlegi társadalmi helyzet, a családok megváltozott életkörülményei megköveteli tőlünk napjainkban, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki e szakmai és szakszolgáltató intézményekkel. Sajnos a családok életszínvonalának csökkenése, széthullása miatt tapasztaljuk, hogy egyre több a veszélyeztetett gyermekek száma. Ennek következményeként sajnálatos tény, hogy egyre több kisgyermeknek van szocializációs, viselkedési problémája. E mellet nem szabad elfelejtkeznünk a tehetséggondozásról sem, melyben a Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézetnek nagy szerepe van. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A kapcsolattartás tartalma:  A gyermekek megfigyelése, megismerése után – szükség esetén – a kapcsolatok felvételét az óvoda kezdeményezi. A megfigyelési tapasztalatok függvényében pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus látja el a csoportokba, ahol a szülői beleegyezést követően a közösségben, vagy egyénileg „vizsgálja” a gyermekeket a gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik.  Iskolaérettségi vizsgálatra a gyermekek mérése után- illetve szükség esetén- az óvoda vezetője utalja be a gyermekeket.  Esetmegbeszélés, kölcsönös tájékoztatás egymás munkájáról. Egészségügyi szakszolgálatok: Szakorvos, védőnő, fogorvos: Óvodásaink részére biztosított az orvos egészségügyi szolgáltatás. Az óvodánkba érkező gyermekeket minden esetben megvizsgálják, és kiállítják az egészségügyi törzslapjukat. A védőnő a gyermekek ápoltságát kíséri figyelemmel és folyamatos kapcsolatot tart az 96

óvodapedagógusokkal. Egy évben egyszer minden gyermek belgyógyászati, fogászati és szemészeti szűrésben vesz részt. Erről a szülőt értesítjük. Kapcsolattartás tartalma: A kapcsolattartást az óvoda vezetője látja el. A kapcsolattartás formái:   

tájékoztatás, megbeszélések, értekezletek, vizsgálatok elvégzése betegség megelőző, megőrző előadások tartása

11. 7. Az óvoda élelmezését biztosító vállalattal Kapcsolattartásunk során igyekszünk megfigyelésekre alapozott mérési eredményeinkkel rendszeresen visszajelezni a mindenkori élelmezési vállalatnak, melynek alapja: Az egészséges táplálkozás érdekében gyermekeinknek naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kellene fogyasztania. az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékárú, tésztafélék, rizs, (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír

Célunk, hogy az óvodai élelmezés minél inkább biztosítani tudja a gyermekek számára az egész napra szóló megfelelő élelmiszerek szükségességét. Arra törekszünk, hogy minden partnerünkhöz egy-egy kapcsolattartó személyt rendeljünk, aki összekötő szakemberként ápolja a gyermekek érdekében szükséges együttműködést. Minden partnerünket évente megkérdezünk az elégedettségéről, elégedetlenségéről, igényeiről. Az összegyűjtött információkat közösen beszéljük meg, s ha szükséges, intézkedési tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében.

97

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉG ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE-A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI A pedagógiai dokumentáció célja, hogy megjelenítse a helyi pedagógiai program elv-, cél-, és feladatrendszerét, meghagyva az óvodapedagógusok választási szabadságát a módszerek és eszközök alkalmazásában. Intézmény szintű pedagógiai dokumentumok:    

Az óvoda nevelés országos alapprogramja (Alapprogram) A Napraforgó Óvoda Pedagógiai Programja- nevelőtestületi határozattal elfogadott – és a program mellékletében elhelyezett kiegészítő szakmai anyagai. A Napraforgó Óvoda Minőségirányítási Programja. A Napraforgó Óvoda mindenkori Éves Munkaterve, mely komplex módon a teljes szakmai szervezetre, azon belül pedig nyomon követhetően az egyes személyekre vonatkozó- a pedagógiai program adott évben megvalósítandó – céljait és feladatait tartalmazza.

Csoportszintű pedagógiai dokumentumok 

 

csoportnapló; a gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési programja, mely tartalmazza:  gyermekcsoport összetételére, létszámára, a csoport működésére vonatkozó adatokat  javasolt napi és heti rend  speciális fejlesztésben résztvevő gyermekek névsorai  óvó-védő szabályok  befogadási terv  a csoport szokásrendszerének tervezése: ¼ év ciklusra  fejlesztési ütemtervek; időkerete: ¼ év ciklusra  kapcsolat a szülőkkel  szakmai ellenőrzések, látogatások, vendégek  a csoportban elvégzett egészségügyi szűrések/ellenőrzések  ünnepek és hagyományok/események  szülői nyilatkozatok  baleset nyilvántartása  szülői értekezletek dokumentációi  1-1 oldal a gyermekek számára  fejlesztési ütemtervek megvalósulásnak elemzése, értékelése; időkerete: ¼ év ciklusra  átvett intézményi jó gyakorlatok, saját innovációk nyomon követése Felvételi és mulasztási napló; időkeret: naponta A gyermekek fejlettségállapotának mérése- Egyéni fejlődés nyomon követésének dokumentuma:

98

GYEMEKTÜKÖR- Egyéni fejlődési napló Tartalmazza a gyermekek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a gyermekek képességszintjeit és fejlesztési elképzeléseinket. Tervezési időkerete: folyamatos. A gyermekek fejlődésének nyomon követése a csoportos óvodapedagógusok feladata.  Minden gyermek fejlődését azonos fejlődési napló követjük, melyet a Nevelőtestület dolgozott ki és tartalma titkosan kezelendő.  Az egyéni fejlődési napló anamnézist és a legfontosabb fejlődési mutatókat tartalmazza. Megváltoztatásához a Nevelőtestület 50%-a +1 fő írásos javaslata szükséges.  Az anamnézis felvételére a gyermekek óvodába lépését követően legkésőbb két héttel sort kell teremteni. A fejlődési napló vezetése folyamatos.  A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.  A gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás, mozgásfejlődésének eredményét- szükség szerint, de legalább félévenként- rögzíti. A szülőt erről tájékoztatja, aki ezt aláírásával nyugtázza.  A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermekek óvoda fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. Módszertani ajánlás a fejlődési napló vezetéséhez:  Cél, hogy a gyermekek nyomon követése a mindennapok tevékenységeibe beágyazva realizálódjon. Minél több szempontot talál ki az óvodapedagógus, minél több helyzetet teremt, minél több játékot figyel meg, minél adekvátabb tevékenységbázist talál a megfigyeléshez, a megismerés annál pontosabb, differenciáltabb lesz, így a tervezés, amely a fejlesztés alapja egyénre szabottan tud megvalósulni.  A gyermekek fejlettségi állapotáról szóló szülői beszélgetések (fogadó óra, családlátogatás) tartalmát a fejlődési napló bejegyzéseire szükséges alapozni.  A szülő a fejlődési naplóban aláírásával ad nyomatékot a közös megbeszélések tartalmának.  A vázlat célja, hogy folyamatosan használható segédeszközként megkönnyítse a különböző tevékenységek és foglalkozások vezetését, ideértve a nevelés legfontosabb feladatait is. Készítése nem tartozik a kötelezően vezetendő és használatos dokumentumok közé, azonban a pályakezdő gyakornok, valamint az egyén mérlegelés szerint alkalmanként a gyakorlottabb kollegák számára is javasolt. A vázlatgyűjteményből a legsikeresebbeket a pedagógus életpálya modell keretében történő minősítéshez folyamatosan előkészített egyéni portfólióban is célszerű elhelyezni. Évente a nagycsoportos és középsős gyermekek kimeneti mérésben vesznek részt. A gyermekek mérése a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló módszerrel (DIFFER) történik. Azokat az alapvető készségeket vizsgáljuk, melyek az iskolai életmódhoz szükségesek. A gyermekek mérését minden csoportban a saját óvónője végzi a nagyokét november végéig, a középsősökét, március végéig. Akinél problémát találunk, küldjük további vizsgálatra a szakszolgálathoz.

99

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belsőérése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához:  A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes, Mozgását, viselkedést, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.  A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a térbeli észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél 

 

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléltetés és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek





érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és magánhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmet; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

100

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt z óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek setében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

101

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A helyi pedagógiai program megvalósításához az alábbi speciális felszerelések és eszközök szükségesek: 





   



      

●

Esztétikus mese kuckó, puha párnák, szőnyeg, mese szék, asztal, kincsesláda (kellékek tárolására), bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok a tanult mondókákról. Hangszerek: furulya, metallofon, dob, ritmus bot, csörgő, triangulum, cintányér, kisebb, nagyobb csengő, népies hangszerek, gyermek-óvónő által készített ritmus hangszerek, gyermek-óvónők által készített ritmus hangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról. Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, fonalak, anyagok, madzagok, esztétikus eszköztároló lehetőségek, a rajzos csoportszoba részben a gyermeki munkának kialakított polc és táblaszerűség, melyre a gyermekek kitűzhetik a rajzaikat. (MINI GALÉRIA). Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó. Esztétikus OVI-GALÉRIA, ahol maximum hét alkotás állítható ki évszakonként. Esztétikus videó szoba, ahol maximum 8-10-gyermek kényelmesen nézhet videó felvételeket. Videó kamera és / vagy fényképezőgép, videó-magnó felvételek, lejátszási lehetőség: a gyermekek önmegismeréséhez, zenei élmény közvetítéséhez, vadállatok életének megismerése, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovi-galéria eseményeinek rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal és / vagy flóráriummal. Az erdei programokhoz hátizsák, nagyító, esőkabát, kulacs stb. Az udvaron zajtól védett helyen pódiumszerű rész kialakítása, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyermekek. Kijelölt futópálya, ahol a gyermekek a napi kocogó-futó edzéseiket megtarthatják. Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez pl. labda, babzsák, kisebbnagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, különböző színű kendők, zászlók. Szakkönyvek, elsősorban a programhoz felhasznált irodalom jegyzék alapján, amit még gazdagíthatunk számos kiadvánnyal. Az óvoda színvilágának megkomponálása. Ehhez szükséges festékek, textíliák, díszek beszerzése. Esztétikus tájékoztató táblák az évszak projekt bemutatásához, a program rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének ismertetéséhez, az általános tájékoztatáshoz, valamint a gyermekek eredményeinek bemutatásához Vizező és homokozó asztal.

A báli bevételünkből, pályázati forrásból illetve egyéb forrásból szeretnénk folyamatosan beszerezni az alábbi eszközöket: 102

 Festőállvány: Könnyű hordozható, egyszerre két gyermek tud alkotni a segítségével. A csoportszobában és az udvaron is egyaránt használható.  Színes szalagok, kendők, botok a mozgásfejlesztéshez.  Ami nem eszköz, de nagyon fontos lenne a gyermekek mozgás fejlesztéséhez, TORNASZOBA

103

Felhasznált irodalom: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Kiss Tihamér: A gyermekek érzelmei. Bp. Tankv.k .1995. 156-190 p. Szuhányi Mária: Nevelés individuál pszochológiai nézőpontról Bp. Szuhányi Alapítvány, 1993. 15-27 p. Mérei Ferenc- V.Binét Ágnes : Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1978. 5-276 p. Kovács György- Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, Szerzői kiadás, 1995.1244 p. Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Dabas, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. 1-194 p. Kóda- Szemerkényi: Apáról fiúra. Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás.1973. 1-276 p. Kósa Csaba: Esztendő, te Vígságszerző. Bp. Móra Kiadó, 1988. 1-110 p. DankóErvinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Bp. Dinasztia Kiadó, 1993. 55-111 p. Molnárné Lóczi Tünde: Drámajáték az óvodában Szeged, KOMA, 1996. 4-14 p. Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp. Editio Musica, 1974. 1-249 p. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Bp. Zeneműkiadó, 1982. 7-289. P. Nagy Jenőné: Zenei nevelés az óvodában. Szolnok JNSZ. Pedagógiai Intézet. 1995. 1-133 Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp.Alex typo Kiadó, 1972. 7-114 p. Kondanics Mihályné- Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Calibra Kiadó, 1893.Bp. 3-87 p. Pegagógiai Füzetek 7.: A környezetismeret és szabadidő kapcsolata az óvodában. Szolnok, JNSZ. Pedagógiai Intézet, 1989. Tiszta Klub Füzetek 4.: Ötletszák gyűjtemény az óvodai környezet- és természetvédelemi neveléshez. Szolnok, Tiszta Klub, 1995. 6-40 p. Gaál Sándorné- Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában. Szolnok, Color Print Nyomda 1996. 5-238 p. Dr. Tótszőlőlősyné Varga tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp. FER-Co KFT 1994. 5-131 p. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés-de hogyan? NAT-TAN Sorozat Bp. OKI 1996. 1-128 p. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapításához. Szolnok, JNSZM. Pedagógiai Intézet, 1983. 1-20 p.

104

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Készítette:……………………………. Hmiró Ferencné óvodavezető

2013. augusztus 28.

Véleményt nyilvánított: A szülői képviselet a Pedagógiai Program elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Dátum:2013.08.28.………………………………………………………………………… (Szülői Munkaközösség elnöke) Elfogadta: A Napraforgó Óvoda nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő 100 %-os igenlő elfogadó határozat alapján 2013.augusztus 28.napján a Pedagógiai Programot elfogadta. Az elfogadás tényét képviselője az alábbiakban aláírásával tanúsítja. Dátum:2013.08.28.……………………………………………………………………….. (Az óvoda Nevelőtestülete)

Irattári szám: I-83 / 2013. Az elfogadott Pedagógiai Program kihirdetésének napja: 2013. szeptember 01.

Keltezés: Táborfalva, 2013. augusztus 31.

……………………………………. óvodavezető aláírása

105

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelés program érvényességi ideje: 2013. szeptember 01.-től- visszavonásig …………………………………………………………………………………………………

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai:

l. A helyi óvodai program törvényességi szempontból nem felel meg. 2. Az intézményben a program bevezetéséhez szükséges feltételek, nincsenek biztosítva. 3. Fenntartó által meghatározott feladat változás.

Döntés előkészítő- érdekegyeztető fórumok közül melyik javaslatára kell összehívni a módosítással foglalkozó nevelőtestületet?

1. A nevelőtestület 50 %-os ellenjavaslata alapján 2. A szülők 50 %-a tiltakozik a program bevezetése ellen.

Milyen előírásokat szabtunk meg a programmódosítás előterjesztésére?   

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének A nevelőtestület 50 %- os ellenjavaslata alapján. A nevelőtestület elé terjesztés szóban véleménykérés, döntés a módosítás elfogadásáról.

A program nyilvánossága:    

Minden csoportban megtalálható. Egy példány az óvodavezető irodájában. Minden csoport faliújságján. Az óvoda honlapján.

106

107

108