NAPKÖZBENI ( ) ÁTUTALÁS PROJEKT TANULMÁNYKÖTET

NAPKÖZBENI ÁTUTALÁS PROJEKT

(2010-2012) TANULMÁNYKÖTET

© GIRO ZRT. 2013 MINDEN JOG FENNTARTVA

Szerkesztette és lektorálta: Prágay István Szerzők: Legeza Péter, Demeter Anikó, Prágay István, Helmeczi István, Bartha Lajos, dr. Kovács Levente, Pál Zsolt, Eperjesi Illés, Gergely András, Sebők Sándor, Sándor Szilárd, Faludi László, Riskó Rita, Bonifert Ferenc, Dam Pál, Mogyorósy Zsuzsanna, dr. Gáspárné Csáki Zsuzsanna, dr. Toma Vanda, Szalkovszky Katalin ISBN 978-963-86819-6-6 (nyomtatott változat: ISBN 978-963-86819-5-9)

Kiadja: GIRO Zrt 1054 Budapest Vadász u. 31. https://www.giro.hu

TARTALOM

Ötlettől a megvalósulásig

5

A napközbeni többszöri elszámolás működése

11

Piaci kudarcból piaci siker - az MNB szerepe a napközbeni átutalás bevezetésében

21

A napon belüli elszámolás hatása a gazdaságra

31

Egyszerű átutalások naptári héten belüli karakterisztikája

39

Ügyfelek várakozásai és tapasztalatai

49

Az országos projekt megszervezése és lebonyolítása

53

A GIRO Zrt. InterGIRO2 projektje

65

Az OTP Bank projektje

69

A K&H Bank projektje

73

Napközbeni többszöri elszámolás projekt az MKB-ban

77

Az Unicredit Bank projektje

81

Budapest Bank napközbeni elszámolás / intraday clearing projektje

85

A Raiffeisen Bank IG2 projektje

89

Napközbeni elszámolás a CIB Bank számára

93

15 rendszer, egy születésnap, egy névnap – a Citibank projektje számokban

97

A hazai elszámolásforgalom jövője

101

A tanulmánykötet szerzői

105

ÖTLETTŐL A MEGVALÓSULÁSIG Szerző: Legeza Péter

A

fizetési forgalom bankok közötti elszámolása a pénzforgalmi szolgáltatásokkal fej-fej mellett fejlődik. Egymásra hatásuk kölcsönös. Az ügyfelek kiszolgálásának korszerűsödése megköveteli az infrastruktúra fejlesztését, és fordítva, a bankközi elszámolás fejlődése megnyitja az utat új banki szolgáltatások fejlesztése előtt. A hagyományos éjszakai elszámolásra inkább az előbbi, a napközbeni többszöri elszámolásra inkább az utóbbi állítás illeszthető. Az éjszakai elszámolás kiválóan megtervezett és mind a mai napig hatékonyan működő eljárás. A kilencvenes években a forintátutalások és –beszedések elszámolására bevezetett módszer nemzetközi összehasonlításban is korszerű, biztonságos és elegáns megoldás volt. Még az elmúlt pár évben sem volt minden érintett számára nyilvánvaló a továbbfejlesztés szükségessége. Megkockáztatható az az állítás, hogy az éjszakai elszámolás és az azt szolgáló IG1 platform kifogástalan működése, egyenletes szolgáltatási színvonala késleltette a tovább fejlődést, a napközbeni többciklusú elszámolás megvalósítását. Amikor 2001-ben csatlakoztam a GIRO Zrt-hez, mind technikailag, mind szolgáltatási szinten éreztem, hogy érik a továbblépés ideje, egy gyorsabb és korszerűbb elszámolási mechanizmus kialakítása

5

hamarosan szükségessé fog válni. Tudtam, hogy a változás a GIRO Zrt. és a bankközösség egésze számára kivételesen nagy feladat lesz, és fokozatosan egyre világosabbá vált, hogy ez a feladat milyen óriási erőfeszítést kíván majd meg a projektben résztvevőktől.


A napközbeni többszöri elszámolás ötletéből vitatémává, társalgási témából szakmai tervezőmunkává vált 2005-re. A GIRO Zrt. szorosan nyomon követte az európai elszámolásforgalom fejlődését, így például a VOCA (ma már VOCALink) társaság megalakítását az Egyesült Királyságban, melynek feladata a valós idejű 7*24 órás elszámolás kialakítása lett. Figyelemmel kísértük a pán-európai EBA STEP2 projektjét, és az olasz SIA vállalat elszámolásforgalmi fejlesztéseit, a hollandiai Interpay és a német Transaktioninstitut összeolvadását, amely az Equens, egy óriási transznacionális pénzforgalmi háttérszolgáltató megalakításához vezetett. A GIRO Zrt. aktívan részt vett a nyugat-európai klíringházak informális szervezetében, majd amikor az szövetséggé alakult, alapító tagként léptünk be az EACHA (European Automated Clearing House Association) szervezetébe. A közép- és kelet-európai elszámolóházak együttműködésében, az évenkénti ICCI konferenciák keretében pedig a szomszédos országokban bekövetkezett változásokról értesültünk. Mindkét szervezet segítségünkre volt abban, hogy folyamatosan követhessük a elszámolásforgalom fejlődését és abból magunkra nézve hasznos következtetéseket vonjunk le a fejlődés irányai tekintetében.

6

Számítva arra, hogy a napközbeni elszámolás előbb utóbb megvalósulhat, idejekorán elkezdtük keresni a megvalósítás lehetséges útját. Elkészítettük a rendszer specifikációját, ami megkönnyítette a megvalósítást. A folyamatba beletartozott a saját fejlesztés, a külső szoftverszállítótól történő beszerzés, illetve más elszámolóházzal történő együttműködés feltérképezése a fejlesztésben és a rendszer üzemeltetés területén.

A XXI. század első évtizedében az elszámolásforgalmat érintő stratégiai döntéseket az euró bevezetése, közelebbről a SEPA folyamat és az EU taggá válás, valamint hazánk EMU tagsági perspektívája alapvetően befolyásolta. A SEPA folyamat technikai nehézségeit, és időigényét az európai bankok, és az európai hatóságok – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – rendre alulbecsülték. Ambiciózus határidőket hirdettek meg, amiket számos alkalommal módosítottak. Magyarország EU tagságával kötelezettséget jelentő EMU csatlakozás időpontja felől hasonlóan nagy volt a bizonytalanság. A kezdetben 2006-ra, 2007-re várt céldátum többször módosult, 2010 óta pedig már egyáltalán nincs céldátum. Éveken át viszont 4-5 éven belülre vártuk mind az eurót, mind pedig az elszámolási rendszerek alapvető átalakulását. Egy-egy elszámolási rendszer átalakításának, bevezetésének időigénye is legalább 2-4 év. Az Euróövezetben szinte általános nézet volt 2002 és 2005 között, hogy a SEPA egy központi automatizált elszámolóházzal működő modellt fog eredményezni, a tagországok elszámolóházai pedig megszüntetik működésüket. Ez logikailag egy Európai Központi Bank mellett működő pán-európai klíringház működését is előre vetítette.


De a valóság másképpen alakult. A folyamatok rácáfoltak a feltételezésre. A nemzeti elszámolóházak tevékenységüket bankkártya elszámolással, kártyaelfogadó-hálózat működtetésével, banki háttérüzemi tevékenységek külső szolgáltatóként történő ellátásával, és egyéb tevékenységekkel kiszélesítve olyan diverzifikált szolgáltatóvá válnak, melyek számára az elszámolás csak számos szolgáltatásaik egyike. Az elszámolóházak száma nem hogy csökkent, hanem még növekedett is. Olyan országok, amelyek nem rendelkeztek intézményesített elszámolási rendszerrel is alapítottak új elszámolóházakat. A számbeli növekedés mögött azonban észre kell venni a nagy piaci szereplők közötti összeolvadásokat, a gazdaságos üzemméret fokozatos növekedését is.

7

Az EBA STEP2 elszámolási platformjának azt az előnyét, hogy a határokon átmenő tranzakciók elszámolására páneurópai szinten képes a belföldi, illetve regionális elszámolóházak kölcsönös elszámolási hídkapcsolatok létesítésével ellensúlyozták.


2006-ban a GIRO Zrt. számára már elodázhatatlan volt az éjszakai elszámolási rendszer technikai megújítása. Hosszas keresés után a Montran Corporation nevű céget találtuk meg, akik hajlandóak és képesek voltak elkészíteni az új rendszert úgy, hogy az teljes mértékben megújuljon, de a klíring tagoknak ne kelljen változtatásokat végrehajtaniuk saját rendszereiken. Az új éjszakai platform neve InterGIRO1 lett, és 2009 novembere óta működik a teljes korábbi funkcionalitással. Azóta a rendszer a korábbinál megbízhatóbban működik, üzemeltetése egyszerűbb és olcsóbb lett.

8

Még el sem indult az új IG1 rendszer, de már megkezdődött a napközbeni többszöri elszámolást biztosító rendszer tervezése. Az MNB kezdeményezésére a Fizetési Rendszer Tanács többször napirendre tűzte a kérdést és jól előkészített anyagok alapján. Hosszas megbeszélések, érvek és ellenérvek megvitatása után született meg a döntés, hogy az új rendszer ne csak a napi többszöri elszámolásra legyen képes, hanem tegye lehetővé SEPA típusú tranzakciók kezelését is; ha egyszer bevezetésre kerül hazánkban az euro, ne kelljen ismét másik rendszert építeni. Ez a folyamat szerencsésen egybeesett a BKR éjszakai elszámolási platformja megújításának feladatát elvégző, már jól ismert szállítónk, a Montran Corporation törekvéseivel. A Montran SEPA átutalások és beszedések szabványai szerinti átutalások és beszedések elszámolására, és napközbeni többszöri elszámolási ciklusokra alkalmas új alaprendszert kezdett kínálni ügyfeleinek. Egyik ügyfelük a Transfond, romániai elszámolóház a GIRO-hoz hasonló feladatot kapott, SEPA fizetésekkel lényegében azonos üzenetszabványokkal működő elszámolási rendszer kialakítását.

A GIRO Zrt. és a Montran Corporation gyorsan megállapodtak, és 2010-ben megkezdődhetett az InterGIRO2 projekt megvalósítása. Az InterGIRO2 projekt kitűzött határideje – 2012. július 2. - és költségvetése a projekt időtartama alatt nem változott. Az előre rögzített kezdőnapon és költség kereten belül a rendszer elindult. A siker titkát hat pontban lehet összefoglalni: •

világos elképzelés, jó specifikáció,

•

körültekintő tervezés,

•

gondos kivitelezés, minőségbiztosítás,

•

teljes körű és folyamatos egyeztetés az érintettekkel,

•

a fejlemények rendszeres nyomon követése és értékelése,

•

állhatatos és kitartó tesztelés.

Amit pedig a legfontosabbnak tartok és példaként állíthatjuk minden más hazánkban megvalósuló fejlesztés elé: a résztvevő 54 klíringtag, az MNB és a GIRO Zrt. összehangolt, példás együttműködése képes volt biztosítani, ez a több milliárd forint értékű, több mint két évig tartó, rendkívül összetett fejlesztés az eredetileg kitűzött időpontban teljes funkcionalitással elinduljon.


Büszkeséggel gondolok azokra a GIRO alkalmazottakra, tesztelőkre, tanácsadókra a klíringtagok és az irányító hatóságok, illetve az interfész-fejlesztők alkalmazottaira, akik mindezt lehetővé tették. Akik elkötelezettsége, kitartása és minőségi munkája nélkül nem érhettük volna el maradéktalanul kitűzött céljainkat. Ezúton is köszönöm munkájukat! 2012. július 2-a, az első éles elszámolási nap, amikor egyébként öt ciklusban több mint hétszázhúszezer tranzakció elszámolására került sor (azóta az első évben pedig több mint százötven millió), az elszámolási rendszer fejlesztésének fontos mérföldköve lett. Mérföldkő és nem végállomás. Előttünk áll az éjszakai platform megszüntetése, és az UNIFI ISO20022 XML üzenetekre történő teljes

9

áttérés. Az elmúlt év régóta várt lélegzethez juttatta a klíringtagokat. Most van idő az IG2 adta üzleti lehetőségek megvalósítására és azoknak a banki szolgáltatásokhoz illesztésére. A GIRO Zrt. ezt az időszakot többek között az InterGIRO1 és az InterGIRO2 platformok konszolidálására, a párhuzamosságok kiküszöbölésére és a hatékonyság javítására is kihasználja.


A következő évek fejlesztési menetrendje még nem kristályosodott ki. A piac a jegybanktól jelzést vár az irányokra és a folytatásra. A további fejlesztések tervezése során tekintettel kell lenni azokra a folyamatokra is, amelyek ma még legfeljebb csak csírájukban figyelhetők meg. Nem zárható ki, hogy a GIRO Zrt. szerepet vállaljon a mobiltárcák és más innovatív, korszerű pénzforgalmi megoldások megvalósításában, elterjesztésében, amennyiben tulajdonosaink és a klíringtagok közössége erre igényt tartanak.

10

A NAPKÖZBENI TÖBBSZÖRI ELSZÁMOLÁS MŰKÖDÉSE Szerzők: Demeter Anikó – Prágay István

K

étplatformos elszámolási rendszerré vált a Bankközi Klíringrendszer. Az éjszakai platform (IG1) működése nem változott. Az új platform (IG2) teszi lehetővé a fizetési megbízások VIBER üzemidőn belüli többszöri elszámolását. A napközbeni elszámolás akár külön elszámolási rendszer is lehetne, de a BKR résztvevői az új mód bevezetését, mint a régi szolgáltatás kiegészítését, fejlesztését élték meg; nincs lehetőségük választani, minden BKR résztvevő képes megbízásokat mindkét elszámolási módon küldeni és fogadni. A közvetlen résztvevők (klíringtagok) számára a napközbeni elszámolási platform használatára felkészülni nem volt kisebb feladat, mint egy új elszámolási rendszerhez csatlakozni. A klíringtagoknak pénzforgalmi szolgáltatásaikat, háttérüzemi tevékenységüket alapjaiban át kellett gondolniuk, és hozzá kellett igazítaniuk az új működéshez. Néhány résztvevőnek a VIBER elszámolási rendszerhez és a SWIFT pénzügyi távközlési hálózathoz is újonnan kellett csatlakoznia, mivel a napközbeni elszámolás során kialakuló bankközi követelések és tartozások teljesítésére a VIBER-ben kerül sor. A napközbeni és az éjszakai platform között nincs átjárás. Amenynyiben egy megbízás valamelyik platformon nem teljesül, azt a rendszer a másik platformra nem görgeti át, hanem visszautasítja.

11

Az éjszakai elszámolás átutalások és beszedések bankközi lebonyolítását végzi. A napközbeni elszámolást egyelőre csak átutalások elszámolására készítették fel, a beszedések elszámolásának megvalósítására később, egy újabb projekt keretében fog sor kerülni. Az átutalások elszámolása a két platformon távolról sem azonos módon történik.


Az azonos célú üzenetek formailag különbözők; az éjszakai elszámolás régi BKR szabványokat – tehát sajátos hazai mintákat –, a napközbeni elszámolás a legújabb ISO20022 XML (UNIFI) globális üzenetszabványokat alkalmazza. Az új szabványok a régivel felülről kompatibilisek, tehát egy régi üzenet tartalma adatvesztés nélkül beépíthető egy új üzenetbe, de fordítva ez általában nem lehetséges.

12

Ami egy átutalás utóéletét illeti, az éjszakai elszámolásban külön üzenetminta csak a kedvezményezett bankja általi visszautasításra van kialakítva. Ezzel szemben a napközbeni elszámolásban a teljesített átutalás visszavonására, és annak a kedvezményezett, illetve bankja részéről történő megválaszolására is rendelkezésre áll szabványos üzenet. A napközbeni elszámolás munkanapokon, VIBER üzemidőn belül működik. Jelenleg naponta öt ciklusban kerülnek elszámolásra az átutalási megbízások, kivéve a szombati munkanapokat, amikor – a VIBER rövidebb üzemidejéhez igazodva – a működés három ciklusra korlátozódik. A napközbeni elszámolási platform nyitvatartási idejében a közvetlen résztvevők bármikor beküldhetnek megbízásokat. A ciklusok kezdő időpontja (befogadás vége) rögzített, melyet követően beérkezett megbízások a következő ciklusban kerülnek elszámolásra, az utolsó ciklus kezdő időpontja után pedig visszautasításra kerülnek. Ezek az időpontok jelenleg: 8:30, 10:30, 12:30, 14:40, 16:30. A küldő bankok a megbízások beérkezéséről egy idő-

pecsétes visszaigazolást kapnak az elszámolóháztól, aminek időpontja megmutatja, hogy adott megbízáscsomag melyik elszámolási ciklusban kerül feldolgozásra. Az elszámolási rendszer általi átvételt egy következő üzenet (státuszjelentés, vagyis állapotjelentés) igazolja, ami nyugtát ad a megbízások elszámolhatóságáról, vagy visszautasítja a hibás tételeket, csomagokat. A megbízások elszámolása kezdetének időpontja rögzített, ám az azt követő lépéssorozat időigénye változó. Nemzetközi ajánlás szerint az elszámolás és a rendszer résztvevői közötti pénzügyi teljesítés között a lehető legrövidebb időnek kell eltelnie. A mi esetünkben a pénzügyi teljesítés az elszámolás folyamatába beágyazódik, az elszámolás csak a pénzügyi teljesítést követően fejeződik be. Egy ciklus tipikusan 5-10 perc alatt lezajlik, amennyiben a VIBER elérhető, és a fedezetek rendelkezésre állnak.

1. A közvetlen résztvevők egy üzenettípusba tartozó megbízásokat fájlba csomagolva (max. 10 000 tételt fájlonként) eljuttatják az elszámolási rendszerbe. Az átutalást kezdeményező banknak lehetősége van a még el nem számolt megbízások visszavonására. 2. Az átvétel két mozzanatáról: fogadási nyugta időpecséttel, állapotjelentés már említést tettünk. 3. Az elszámolási rendszer az elszámolható megbízásokból kétoldalú (két közvetlen résztvevő közötti) megbízás kötegeket (homogén csoportokat) képez, és megállapítja minden résztvevő kifizetendő megbízásainak, és várható jóváírásainak összegét, amiről értesíti a klíringtagokat is. 4. A klíringtag az értesítést saját operatív likviditásmenedzselésében információként használja, de teendője nincs, ugyanis a rendszer előre meghatározott módon lehívja a klíringtag VIBER


Az elszámolás a következő lépésekben történik:

13

számlájáról a fedezet összegét (amennyiben szükséges). A klíringtag – havonként megadható – három fedezeti paramétertípus közül választhat. Bruttó fedezetet választó résztvevőnek a kimenő átutalásaival azonos összeget kell biztosítania akkor is, ha az elszámolás után várhatóan még ennél is több pénzt is fog visszakapni. A nettó fedezet opciót választó klíringtagnak csak akkor kell jegybanki számlapénzzel rendelkeznie, ha az általa küldött megbízások értéke meghaladja az általa várhatóan fogadottat. A nettó + X fedezeti paramétert választó ügyfelek nettó kötelezettségüket megtoldják egy általuk előre meghatározott fix összeggel, de fedezetadási kötelezettségük ekkor sem lehet nagyobb, mint a bruttó fedezetet nyújtóknak.


A VIBER számlaegyenlegek percről percre változnak. Annak érdekében, hogy pillanatnyi kedvezőtlen állapot ne akadályozza az elszámolást, a rendszer negyedórát, az utolsó ciklusban akár egy órát is vár arra, hogy a fedezetek befolyjanak a rendszer számára megnyitott technikai elszámolási számlára.

14

5. Amint a fedezetek rendelkezésre állnak, vagy az előre megszabott türelmi idő eltelik, a tényleges elszámolás megkezdődik. Csak azok a kétoldalú megbízáskötegek kerülnek elszámolásra, amelyek fedezete (VIBER-ből lehívott + más hitelintézetektől fogadott összeg) rendelkezésre áll. A fedezetlen megbízásokat a rendszer a következő napközbeni ciklusra átgörgeti, az utolsó ciklus végén pedig visszautasítja. 6. A pénzügyi teljesítést a korábban begyűjtött jegybanki számlapénznek a közvetlen résztvevők VIBER számláira IG2-ben történő kiutalása teszi véglegessé. A klíringtagok összesen annyi pénzt kapnak vissza, mint amennyit elhelyeztek, egyenként az előzetesen lehívott fedezet nettó forgalmi egyenleggel módosított összegét kapják vissza.

A napközbeni elszámolást nem érdemes a hagyományos nettó, vagy bruttó elszámolás jelzőkkel meghatározni. Minden közvetlen résztvevőnek, amely többet utal át, mint amennyi pénzt fogad, előzetesen el kell helyeznie legalább a számított (várható) nettó kötelezettségének összegét. E kötelező minimum felett is lehet fedezetet adni, annak összege azonban értelemszerűen nem több mint a klíringtag által kezdeményezett átutalások összege. A nettó kötelezettség összegénél több pénzre nincs szükség az elszámolás teljesítéséhez. Miért érdemes mégis ennél többet letenni? Mert nem biztos, hogy más klíringtagok is mindig képesek a fedezetet időben biztosítani. Amennyiben egy klíringtag VIBER számlája a fedezetek lehívásakor éppen üres – ami nem meglepő, hanem szokásos jelenség – akkor a klíringtag nem minden megbízását fogja a rendszer elszámolni, és ez más résztvevőket is láncreakciószerűen érinthet. Az összes kifizetés fedezetének előre letétele teljes biztonsággal teszi lehetővé a klíringtag átutalásainak teljesítését, a partnerek – nem várt – fedezetlensége esetén is. A VIBER és a BKR likviditási kockázatai ellentétes irányúak. A bruttó fedezetek az elszámolás biztonságát garantálják a résztvevő számára a BKR-ben. A VIBER likviditása bruttó fedezetbiztosítás mellett nagyobb mértékben csökken, mint az egyébként elégséges nettó fedezetlehívás esetén. Amennyiben a klíringtag a VIBER-ben, a fedezetlehívás időszakában, nettó kötelezettségét meghaladó, de az összes kifizetésére nem elegendő pénzösszeggel rendelkezik, és


7. A következő lépésben válnak elérhetővé az eredmény fájlok, amik alapján a címzett bankok jóváírják az átutalások kedvezményezettjeinek számláit. A fogadott tranzakcióról szóló információ mellett a küldő klíringtag is részletes jelentéseket kap. Az átutaló bank értesül arról, mely megbízásai teljesültek, melyek kerültek törlésre, illetve melyeket görgetett át a rendszert a következő ciklusba. Minden bank számára készülnek egyeztetést segítő analitikus (tételes) és szintetikus (összesítő) jelentések is.

15


előzetesen bruttó fedezet elhelyezését vállalta, rosszabbul jár mintha nettó fedezeti paramétert választott volna, mert a fedezetlehívás nem teljesül, és átutalásait a rendszer csak a más klíringtagoktól fogadott összeg erejéig fogja elszámolni. Tekintettel jegybanki számlája egyenlegének szokásos napközbeni alakulására, és BKR napközbeni elszámolási forgalmára, a klíringtagnak előre el kell döntenie, hogy a három fedezeti paramétertípus közül számára melyik megfelelő.

16

A bankrendszer eszközeinek összetétele és a jegybanki likviditásszabályozás nagymértékben befolyásolja a klíringtagok választását. Az MNB jelenleg a bruttó fedezetbiztosítás felé tereli a klíringtagokat. Egyrészt a jegybank értékpapírok széles körét fogadja el óvadékként, kamatmentes napközbeni hitelkeret fedezetéül, tehát a klíringtag bőséges fedezettel rendelkezhet miközben az eszközök alternatív hasznosításának lehetőség költsége alacsony. Másrészt a pénzforgalmi szabályozás magasra teszi a mércét, amikor ügyféltől a kedvezményezett bankjáig négy órán belüli teljesítést ír elő. Ebbe éppen csak belefér egy megbízás egyik ciklusról a másikra történő egyszeri átgörgetése, és az ügyfelek is elvárják megbízásaik egy-két órán belül történő teljesítését. Az elszámolás utolsó lépéseként a rendszer teljes körűség ellenőrzés keretében ellenőrzi: 1.

minden klíringtagi megbízás feldolgozását (elszámolva, visszautasítva, átgörgetve, vagy törölve);

2.

a beérkezett megbízások összhangját a kiküldendő elszámolási eredményekkel (jelentésekkel is);

3.

a lehívott fedezetek, és a klíringtagi VIBER számlákra átutalandó záró egyenlegek egyezőségét.

Az elszámolási eredmények csak akkor kerülnek kiküldésre, ha minden ellenőrzési feltétel teljesült. Bármely feltétel nem teljesülése az IG2 feldolgozás átmenetileg leállítását eredményezi, az elszámolás csak a hiba kivizsgálása és kijavítása után fejeződhet be. Ha egy hitelintézet ellen fizetéskorlátozás, vagy éppen fogadáskorlátozás lép érvénybe, akkor – a korlátozás irányától függően – a hitelintézet által beküldött vagy neki címzett elszámolatlan megbízásokat az IG2 törli és a törlésről (az ok feltüntetésével) értesíti a beküldő hitelintézetet.

Váratlan fejlemények megzavarhatják a máskülönben gördülékeny napközbeni elszámolást. Miként állítható helyre ilyen esetben a szokásos működés? Amennyiben az elszámolás szívét képező számítóközpontot sújtja valamilyen csapás, akkor a rendszer működésének folyamatosságát a párhuzamos második központ biztosítja. Mivel az is folyamatosan működik, adatvesztés nélkül képes az elsődleges központ tevékenységét átvenni. Amennyiben azonban a zavar mindkét központ kommunikációját, vagy az elszámoláshoz nélkülözhetetlen szoftverek valamelyikét érinti, vagy a teljes körűséget ellenőrző alkalmazás hibát észlel, a hiba kijavítását meg kell várni, és a hátralévő ciklusok egy hosszabb kiesés esetén összesűrűsöd(het)nek. Ha a hiba az akár meghoszszabbított VIBER üzemidőn belül sem lenne kijavítható, akkor – az MNB döntése szerint – ún. semmis elszámolásra kerülhet sor.


Ha egy hitelintézet az utolsó ciklus beküldési határidejének végig nem tudja befejezni az aznapi küldéseit, akkor kérésére a beküldési határidőt a GIRO Zrt. egy órával meghosszabbíthatja, és az üzemidő hosszabbításról értesíti a klíringtagokat, valamint az MNB-t. (A VIBER üzemidő hosszabbításról az MNB értesíti az összes VIBER résztvevőt.) Ha a hitelintézet egy óránál hamarabb befejezi a küldéseit, akkor az IG2 utolsó ciklusának elszámolása – a hitelintézet általi értesítést követően – azonnal megtörténik.

17

Semmis elszámoláskor minden megbízást – mint fedezetlent (hiszen VIBER zárás előtt a begyűjtött fedezet visszautalásra kerül) – a következő elszámolási nap első ciklusára átgörget a rendszer, és akkor kerülnek elszámolásra. A normál üzletmenettől való eltérésről azonnal értesítjük a klíringtagokat.


Az új elszámolási mód az ISO20022 (UNIFI) szabványra épül. Ez a pénzügyi világ viszonylag új, globális szabványa, ami a pénzügyi szolgáltatások minden területére (pl. fizetési forgalom, számlavezetés, értékpapír műveletek, bankkártya, kereskedelem-finanszírozás) kiterjed, legyenek azok ügyfelek és pénzügyi szolgáltatók, vagy pénzügyi szolgáltatók közötti műveletek. Univerzális szabvány, ezért minden régebbi pénzügyi szabvánnyal felülről kompatibilis.

18

Az ISO 20022 nem egyszerűen üzeneteket tartalmaz, hanem üzleti modelleket; ezekből vezetik le az üzeneteket. A moduláris felépítésű üzenetek, elemi adattípusokat és modulokat, vagyis összetett típusokat (pl. ügyfélazonosítók, számlaazonosítók) tartalmaznak, amelyek több üzenetben is megjelennek, és az üzenetláncban változatlanok. A komplex típusok elemi adattípusokból és további komplex (al)típusokból állnak. Az egységesség érdekében a lefedett üzleti folyamatokat, az elemi és a komplex adattípusok egységes nyilvántartásban tartják nyilván. Mivel az üzenetek a globálisan felmerülő minden üzleti igényt kiszolgálni hivatottak, ezért terjedelmesek lehetnek. A gyakorlatban nem praktikus a szabvány kínálta minden lehetőséget kihasználni, ezért egy adott konstrukcióban korlátozni lehet az üzenetek kitöltését. A napközbeni elszámolásban a korlátozás vezérfonala a SEPA kompatibilitás, összhang az euró fizetések SCT konstrukciójával. Fontos azonban a hazai elvárásoknak (pl. magyar ékezetes karakterek alkalmazása, megszokott visszautasítás kódok használata) való megfelelés is.


Mint fentebb említettük, a napközbeni többszöri elszámolásban lehetőség van a megbízások visszavonására. A kérés teljesítése mindig a kedvezményezett jóváhagyásától függ. A visszavonás teljesítésére (vagy elutasítására) 60 munkanap áll rendelkezésre az eredeti átutalás elszámolási napjától számítva.

19

A napközbeni elszámolás szabványa SEPA, vagy ISO 20022? Az ISO 20022 globális pénzügyi szabvány, amit az európai gazdasági térségben lebonyolított euró fizetési forgalom SEPA üzleti modelljeiben is alkalmaznak. A SWIFT nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő hálózat, régi MT betűkkel és sorszámmal megjelölt üzenetszabványai helyébe lépő újabb, korszerű szabvány bevezetésének igénye hívta életre az ISO 20022-t, aminek üzeneteit a SWIFT világában MX előtaggal is jelölik. Az ISO 20022 üzleti folyamatokat modellez, ebből vezeti le az üzeneteket. Az ISO 20022 javasolt szintaxisa az XML. Az MT és az ISO 20022 (MX) nyílt szabványok, azokat nem csak a SWIFT vállalat privát távközlési hálózatán, hanem más pénzügyi kommunikációban is használják. A SEPA az Európai Unió, de ezen belül is kiemelten az Euróövezet pénzforgalmi integrációs projektje, melynek fő célja, hogy az euró fizetések (átutalás, beszedés, fizetési kártya) a tagországokon belül és a tagországok között azonos feltételekkel teljesüljenek, ideértve az eljárási szabályokat, megbízás formátumokat, teljesítési határidőt, árazást stb.). A SEPA átállás határideje az Euróövezet számára 2014. február 1, a többi tagország esetében 2016. október 31. A SEPA átutalás és SEPA beszedések üzleti modelljeinek folyamatlépései, az üzenetek felépítése, és kitöltésének szabályai egy üzleti szabványt alkotnak. A korszerű SEPA fizetési modellek átvétele az Euróövezeten kívüli tagországok saját pénznemében lebonyolított belföldi pénzforgalmába elősegítheti a készpénz nélküli fizetések arányának növelését, valamint erősíti a vállalati szektor versenyképességét.

20

PIACI KUDARCBÓL PIACI SIKER AZ MNB SZEREPE A NAPKÖZBENI ÁTUTALÁS BEVEZETÉSÉBEN Helmeczi István-Bartha Lajos

A gondolat megszületik

A

Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelős a pénzforgalom lebonyolításának szabályozásáért, illetve a fizetési rendszerek fejlesztéséért. 1994-ben a Bankközi Klíringrendszer (BKR) elindítása, 1997-ben a csoportos fizetések bevezetése, 1999-ben a VIBER üzembe helyezése, 2012-ben a napközbeni átutalás bevezetése az MNB jelentős ráhatására és irányításával valósult meg. Amennyiben arra a kérdésre keressük a választ, hogy ezek a fejlesztések az MNB beavatkozása nélkül is megszülettek volna, akkor járunk a legközelebb a jó válaszhoz, ha azt feltételezzük, hogy nem, vagy csak részben. Ez bizonyos szempontból érthető is, mivel a pénzforgalmi infrastruktúra komplexitásából fakadóan egy-egy szereplő innovációja önmagában kevés ahhoz, hogy a rendszerben változásokat idézzen elő. Ha viszont az infrastruktúrát érintőfejlesztés történik, akkor annak minden rendszertag egyszerre a haszonélvezője, vagyis egyedi szinten nem lehet versenyelőnyre szert tenni. A hálózati piacokon - mint a pénzforgalmi szolgáltatások gyakori a fejlesztésekkel kapcsolatos piaci kudarc, ami miatt szükség van egy mindenki által semlegesnek tekintett és mindenki által elfogadott szereplőre, amely a széthúzó érdekek között segít megtalálni a megfelelő kompromisszumot, vagy kikényszeríti a fejlődést.

21

A Magyar Nemzeti Bank szerepe

A múlt évtized közepén úgy éreztük, hogy a technológiai fejlődés elhúz mellettünk és ezzel a fizetési rendszerek – amelyek minden esetben informatikai alapokon működnek - nem tartanak lépést. Érdemes visszaemlékezni, milyen technológiai környezetben indult el a régi BKR 1994-ben. Akkoriban IBM PC-ket az áruk miatt csak vállalati környezetben és oktatási intézményeknél tartottak. Ezeknél a mai asztali számítógépek több ezerszer nagyobb teljesítményűek. A háttértárak még csak megabájtokban voltak mérhetőek, ma pedig viszonylag olcsón lehet kapni több terabyte-os meghajtókat otthoni használatra is. 1994-ben még a vezetékes telefonra is várni kellett, a mobiltelefon pedig rendkívül drága volt, csak a kiváltságosok engedhették meg maguknak. Akkoriban a lakosság számára az internet ismeretlen fogalom volt, még az ezredfordulón is gyakori volt a betárcsázós, 64 kilobites „legfeljebb 150 forintot fizet hívásonként” típusú lakossági internet-előfizetés.

22

Az évezredforduló után mind a számítástechnika, mind a kommunikáció óriási ütemben fejlődött, a számítástechnikai tár-, és feldolgozó kapacitás milliószorosára növekedett, a kommunikációs sávszélesség pedig ezerszeresére. Ez a lehetőségek bővülését jelentette, amelyet a bankszektor más pénzforgalmi szolgáltatásoknál ki is használt. Külföldön, bankkártyával vásárolva akár 2 másodpercen belül megkapjuk a bankunktól az SMS-t. Ez alatt a két másodperc alatt a bankok közötti üzenetek akár több tízezer kilométert is megtesznek, több kontinenst is érintve. Ezt látva tettük fel magunknak a kérdést: ha egy ilyen szolgáltatás képes üzemelni 7x24 órában, akkor mégis mi az akadálya annak, hogy már aznap ott legyen a címzettnél az átutalt pénz. Ráadásul Európa számos országában évek óta elérhető a napközbeni átutalás, sőt néhány országban belföldön bármikor azonnal át lehet pénzt utalni. Ezen előzmények után első alkalommal 2005 júniusában tártuk az MNB Monetáris Tanácsa elé a napközbeni átutalás bevezetésének

gondolatát és, hogy ennek előkészítésére indítsunk egy projektet, melynek keretében tárjuk fel a kapcsolódó feladatok mellett az esetleges kockázatokat is. Azt gondoltuk, az MNB valóban csak koordinátori szerepet fog betölteni, hisz az ügyféligények felmérésének eredményét, 15 európai ország napon belüli rendszereinek működését, és a lehetséges előnyöket látva, bíztunk abban, hogy a bankok összefogva, önkéntesen megvalósítják az új rendszert, ami egyébként számukra is a versenyképességük növelését segíti. Egy bankrendszer szintű, illetve egyedi banki szintre is lebontott likviditási hatástanulmányt készítettünk, amelyből minden szereplő megismerhette, várhatóan hogyan fog hatni napi működésére, ha nem éjszaka, hanem napközben több ciklusban lesz elszámolás a BKR-ben, amihez likviditást kell biztosítania. Emellett készítettünk egy becslést arra vonatkozóan is, hogy mekkora lehet a fejlesztés összköltsége a bankrendszer szintjén.

Az előkészítés nagy vitái

Az egyik fő vitás kérdés abból az üzleti érdekből fakadt, hogy a bankoknak a másnap teljesülő átutalásokon kamatjövedelme keletkezik. Könnyű belátni, hogy a fejlesztés, amellett, hogy költségekkel jár, még az „úton lévő” pénzen nyert kamatot is elveszi a bankrendszertől. Azt a kérdést, hogy mennyire rúg a kamat összege, egy MNB által készített becslés válaszolta meg. Az MNB nyilvánvalóvá tette, hogy az úton lévő pénzen megnyert kamat nem megszolgált jövedelem, hanem a rendszer hiányossága, ezért ha a bankok emi-


Miután elképzelésünket a bankszektorral is megismertettük és elvi támogatást kaptunk az előkészítés megkezdésére, több munkacsoportban elindult a munka. Már a kezdetekkor számos kérdésben késhegyre menő viták zajlottak, jellemzően az MNB és a bankszektor között.

23

att hátráltatnák a projektet, akár adminisztratív módon is beavatkozik.


Egy másik probléma abból adódott, hogy bár a BKR-t „kisértékű” rendszernek tekintjük (a tranzakciók kb. fele 40 ezer forint alatti), nagyon nagy értékű, milliárdos tranzakciók is előfordulnak. Elsősorban vállalati és állami tranzakciók miatt a BKR-ben a GDP kb. 2,5szöröse fordul meg évente, ami – még ha el is törpül az MNB által működtetett valós idejű elszámolási rendszer (VIBER) forgalma mellett –, jelentős összeg. A napközbeni átutalás konkurenciát teremt a bankközi ügyletekre szolgáló banki likviditásnak, amennyiben ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy csak az azonnali fedezettel rendelkező tranzakciókat számoljuk el. Az MNB egy szimuláció keretében a napközbeni rendszer lehetséges változataira megvizsgálta, mekkora alkalmazkodást igényelne az új működés a bankok likviditáskezelésétől. Az eredmény megnyugtató volt. A feltevések helyességét bizonyítja bevezetés után gyakorlatilag nem is fordult elő komoly, likviditási problémából eredő, csúszás.

24

Sok kérdőjel volt a projekt időzítésével kapcsolatban is. A 2004-es EU csatlakozáskor reális célkitűzés volt, hogy 2007-ben bevezetjük a közös fizetőeszközt, azonban a céldátum folyamatosan változott. Emellett az EU-ban elindult az egységes euró pénzforgalmi térség kialakításának folyamata (SEPA), amely a bankok pénzforgalmi rendszereinek gyökeres átalakításával járt, és ami két jelentős kérdést is felvetett. Egyrészt el kellett dönteni, hogy az új napközbeni rendszerben a régi hazai szabványokat használjuk, vagy vegyük-e át az új európai SEPA fizetési modelleket. Másrészt az is válaszra várt, hogy minden BKR-ben elszámolt tranzakció kerüljön-e át a napközbeni mechanizmusba. Mivel nem szerettük volna a magyarországi bankokat feleslegesen fejlesztésre kényszeríteni, a SEPA beszedési modell pedig folyamatosan módosult, az időközben megalakult Magyar SEPA egyesület javaslatát is figyelembe véve az a döntés született, hogy csak az átutalás kerül a napközbeni rendszerbe, az

viszont az új SEPA modellnek megfelelően (bár kicsit „magyarosítva”). Amikor pedig nagyjából minden előkészület megtörtént és sor kerülhetett volna a végső döntés meghozatalára, beköszöntött 2008 pénzügyi válsága, amelynek természetesen volt hatása a projekt időzítésére.

A hazai pénzforgalom fejlesztésének fontos kérdéseit a piaci szereplők, az elszámolóházak, a bankszövetség és az MNB részvételével működő Fizetési Rendszer Tanács vitatja meg. Mivel a napközbeni átutalás bevezetése az elmúlt 15 év legjelentősebb pénzforgalmi fejlesztése, a Tanács több alkalommal is tárgyalta. Habár elvi egyetértés volt a fejlesztés szükségességéről, az időzítés kapcsán nézeteltérés alakult ki. Nem erősítette a bankok lelkesedését a pénzügyi válság, ami jelentős nehézségeket okozott a szektorban, majd hasonlóképpen hátráltatta a végső döntést a banki különadó bevezetése 2010 elején. Az MNB először úgy gondolta, hogy az új rendszerben csak fogadni lesz kötelező, a küldés igényét majd a piaci verseny kikényszeríti. Mivel azonban a Tanácsban többszöri nekifutásra sem sikerült a projekt elindításáról dönteni, kénytelenek voltunk a szabályozás eszközéhez nyúlni és 2010 júniusában bejelentettük, hogy MNB rendeletben fogjuk előírni az átutalások 4 órán belül történő kötelező teljesítését. Ez viszont jelentős változást hozott abban is, hogy a korábbi gondolattal szemben a szabályozás már a kötelező küldésre is kiterjedt. Mivel az Államkincstáron belüli pénzforgalmat az MNB nem szabályozhatja, a 4 órás küldési szabály a Kincstárra nem vonatkozik (azonban a Kincstár is fogadja a napközbeni tranzakciókat). A 2010. június 23-án megtartott Tanácsülésen aztán ennek ismeretében végül a bankok nagy többsége megszavazta, hogy induljon el a projekt, bár 4 jelentős szereplő nemmel voksolt. 2010. október 12-én jelent meg a 4 órás átutalásra vonatkozó MNB rendelet.


A döntéshez vezető út

25

Országos projekt indul A döntés megszületése után az MNB egy országos projekt felállítását javasolta az egyes intézmények projektjeinek koordinálása és a megfelelő szakértői támogatás biztosítása érdekében.


A projekthez való csatlakozás önkéntes volt, a csatlakozók vállalták, hogy folyamatosan beszámolnak saját belső projektjeik előrehaladásáról, cserében részt vehetnek a döntésekben. Természetesen az információkat a nem csatlakozók számára is elérhetővé tettük, és az MNB honlapján megjelentettük a publikus dokumentumokat. A projekthez gyakorlatilag minden hitelintézet csatlakozott, tipikusan csak olyan maradt ki, amely hitelintézeti működésének megszüntetését tervezte, illetve azok a specializált hitelintézetek, amelyek nem nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatást. Jól mutatja a feladat komplexitását, hogy végül több mint 150 intézmény vett részt a napközbeni átutalási projektben (54 közvetlen BKR tag hitelintézet, több mint 100 közvetett BKR tag hitelintézet, a Bankszövetség, a Magyar SEPA Egyesület, a Giro Zrt, és az MNB).

26

Az MNB a hatósági (pénzforgalmi-szabályozói) szerepkörén kívül több más funkciójában is résztvevője volt a projektnek. Így például a VIBER üzemeltetőjeként külön tesztrendszert üzemeltetett a kiegyenlítési funkció tesztelésére, valamint a Bankközi Klíringrendszer egyik tagjaként ugyanúgy fel kellett készülnie az átutalások napközben történő küldésére és fogadására, mint bármelyik hitelintézetnek. Az országos projekt legfőbb irányító testületének, a Projekt Irányító Bizottság munkájában a Bankszövetség, a SEPA Egyesület, a GIRO Zrt és az MNB vettek részt, az elnöki feladatokat az MNB pénzforgalmi területének vezetője látta el, és a projekttitkárságot is a jegybank biztosította.

Az MNB a felkészülési időszak során a lehető legtöbb részletkérdést a résztvevő hitelintézetek egymás között döntésére bízott, és csak azokba a kérdésekbe szólt bele, ahol a résztvevők között komoly nézeteltérés alakult ki, vagy a banki döntések hatásai az ügyfeleket kedvezőtlenül érintették volna. Ilyen vitás kérdés volt például, hogy a nyugdíj és bérfizetések könyvelését megkönnyítse-e egy hajnali (nulladik) ciklus, vagy hány elszámolási ciklussal induljon el a rendszer. A bankok például 3 ciklust javasoltak, az MNB 6-ot; végül, – kompromisszumos megoldásként – 5 ciklussal indult a rendszer. A rendszer működésének részletes meghatározására az országos projekt egy viszonylag szűk létszámmal működő Bankszakmai munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport döntött a központi elszámolómű fejlesztése során felmerülő közös megállapodást érintő kérdésekről, valamint iránymutatást, ajánlásokat adott a résztvevők részére.



 



A 4 órás követelmény hatályba lépését az MNB nem fogja elhalasztani még akkor sem, ha a felkészülés nem halad elég jól, Az MNB nem változtatja meg a négyórás szabályt más módon sem, Minden banktól elvárja azt, hogy határidőre kész legyen. Ha ez nem sikerül, az MNB hatósági szerepében fog fellépni és akár szankciókkal (bírsággal) is ki fogja kényszeríteni a jogszabály betartását, Minden intézmény saját feladatai határidőre történő elvégzésére koncentráljon, a partnerek készületlenségének problémáját az MNB kezeli.

A megfelelő koordináció, a résztvevők elkötelezettsége és az alapos tesztelések eredményeképpen a 2010. július 1-én indított napközbeni átutalási projekt 2012. július 2-án, az előre kitűzött határidőre,


Az MNB folyamatosan jelezte a projekt résztvevői felé, hogy:

27

sikeresen lezárult és a napközbeni átutalás valósággá vált a magyar banki ügyfelek számára.

Egy év távlatából A rendszer egyéves működési tapasztalatainak ismeretében, fel kell tennünk a kérdést, valóban azt kaptuk-e, amit vártunk?


Mivel a központi rendszer kétóránként számol el, ezért azt vártuk, hogy az átutalások túlnyomó többsége 2 órán belül célba ér (hiszen a 4 óra csak minimumkövetelmény volt). Az MNB elmúlt egy évben folytatott helyszíni ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy ez a várakozásunk teljesült. A bankok nem várnak ki a megbízások továbbításával a központi elszámolóműbe, így gyakorlatilag az átutalások többsége két órán belül megérkezik a címzetthez. A „legszerencsésebb” időpontban benyújtott tranzakciók pedig akár 20-30 perc alatt is eljuthatnak az egyik bankszámláról a másikra. Az átutalások teljesítési idejének lerövidüléséhez az ügyfelek is alkalmazkodtak.

28

A rendszer tervezésekor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a napközbeni elszámolás növelni fogja a bankok közötti versenyt, ezért (és az ügyfelek által fizetett díjakhoz képest minimális banki önköltség-növekedés miatt) nem számítottunk a díjak jelentős emelkedésére. Az erre vonatkozó idei visszamérésünk során azt tapasztaltuk, hogy a banki átutalási díjak kisebb mértékben emelkedtek, mint amekkora a fejlesztés egy tranzakcióra jutó költsége volt, ráadásul a korábbi, egynapos átutaláson lévő kamatnyereség elvesztését sem kompenzálták a hitelintézetek díjemeléssel. A központi rendszerrel szemben az MNB azt az elvárást támasztotta, hogy a jövőben ne csak kétóránként, hanem akár sokkal sűrűbben is képes legyen elszámolni (Hollandiában például félóránként van elszámolás). Ennek az elvárásunknak az elkészült rendszer meg-

felel és az MNB a piaci szereplőkkel folytatott konzultációkat követően, néhány éves távlatban tervezi a ciklusok sűrítését, illetve az utolsó ciklus időpontjának későbbi időpontra helyezését. Arra is számítottunk, hogy a közös SEPA fizetési modellek használata hosszabb távon megkönnyíti a vállalatok közötti fizetések automatizálását, továbbá csökkenti a bankváltás költségeit. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban a vállalatok még nem tudnak élni az új lehetőségekkel, mert a SEPA kompatibilis üzenetszabványok használata az ügyfél és a bank viszonylatában még csak ajánlás, aminek általános elterjedése érdekében a bankoknak, az ügyfeleknek, valamint a vállalati üzleti adminisztrációs rendszerek szállítóinak is sokat kell dolgozniuk.

A napközbeni és az éjszakai elszámolási forgalom megoszlására vonatkozó várakozásunk az volt, hogy a forgalom értékének mintegy háromnegyede, a tranzakciószám 60-70 százaléka fog átterelődni a napon belüli elszámolásba. Az első év visszamérése igazolta a várakozásainkat. A forgalom napon belüli eloszlása azonban a várakozásainkhoz képest átrendeződést mutat a reggeli első elszámolási ciklus javára és az utolsó ciklus kárára. A projekt megindításakor úgy gondoltuk, az átutalási projekt egy jó felkészülési lehetőség lesz arra, hogy a többi, összetettebb fizetési


A likviditáskezeléssel kapcsolatban főleg a bankszektorban merültek fel a napközbeni likviditás VIBER és a BKR közötti megosztása miatt félelmek. Mi ezzel szemben azt vártuk, hogy a forgalom nagyobb részét adó klíringtagok számára nem lesz jelentős a változás, a pénz- és devizapiacon meghatározó részesedéssel rendelkező, professzionális likviditásmenedzsmenttel rendelkező hitelintézetek számára alkalmazkodás szükséges, de nem megoldhatatlan feladat. A gyakorlat visszaigazolta várakozásainkat, hiszen az elmúlt egy évben fedezethiány miatt csak néhány esetben, és akkor is csak minimális összegek miatt szenvedett késedelmet az elszámolás.

29

mód (beszedések, hatósági átutalások stb.) lebonyolítása is átkerüljön a napközbeni mechanizmusba. Az MNB-n belül az erre vonatkozó előkészítő munka megkezdődött, és jelenleg úgy tűnik sikerül olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi, hogy ez minimális fejlesztési költségekkel, már középtávon megvalósulhasson.


Végezetül kezdetektől fogva bíztunk abban, hogy a résztvevők és az ügyfelek megelégedettsége várakozásainkat egyértelműen visszaigazolja. Az eddigi visszajelzések, beszámolók, kommentárok, és az MNB 2012. évi felmérése, amely a fogyasztók szemszögéből ad visszajelzést a jegybank teljesítményéről egybehangzó pozitív eredményt adtak. A reprezentatív mintán végzett közvélemény kutatás során a megkérdezett válaszadók túlnyomó többsége azt válaszolta, hogy a napközbeni átutalás bevezetése volt az a dolog, amit az MNB közelmúltbeli tevékenységéből a legfontosabbnak tartottak, és ami véleményük szerint a legnagyobb hatással van az emberek mindennapi életére. Ettől nagyobb elismerésre nincs szükségünk, büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhattunk a belföldi pénzforgalom és ezen keresztül a magyar gazdaság fejlődéséhez.

30

A NAPON BELÜLI ELSZÁMOLÁS HATÁSA A GAZDASÁGRA Szerző: Kovács Levente

A tanulmányban az elszámolásforgalom napon belülivé válásnak lehetséges gazdasági hatásait, továbbá a banki forrásállományra gyakorolt hatását elemezzük. Az általános gazdasági következmények összefoglalása, az úton lévő pénzállományok (float) csökkenése és a hatékonyabb folyószámla gazdálkodás vizsgálata a tanulmány célja. Ahol lehetséges konkrét adatok elemzését végezzük el, így juthatunk el a pontos következmények és a gazdasági hatások feltárásához.

1.

A napon belüliség általános előnyei

A napon belüli elszámolás piaci, ezen belüli is inkább nagyvállalati igény volt, mely több országban így Magyarországon is találkozott a pénzforgalmat felügyelő jegybank támogatásával. A piaci igényeket tovább erősítették a gazdaság versenyképessége növelését, és a SEPA szabványokra vonatkozó elvárásokat is megfogalmazó politikai és gazdaságpolitikai követelmények. A napon belüliség előnyeinek bemutatását a jegybank egyik tanulmánya illusztrálta legjobban, mely szerint a bankok ügyfelei az ebanki rendszereken nap közben folyamatosan küldik be a tranzakciókat, déli és munkaidő végi csúcsokkal. E szerint a tranzakciók nagy része még a szokásos munkaidőn belül feldolgozható időszakban érkezik meg a hitelintézetekhez.

31

1. ábra: Az elektronikus tranzakciók banki befogadásának időbeli eloszlása (2007 márciusában)


Forrás: MNB tanulmányok 84. (Helmeczi I.: A magyarországi pénzforgalom térképe)

32

A napon belüliség kapcsán a nemzetközi és a hazai szakirodalom a következő előnyöket szokta kiemelni: a. Növekszik a gazdaság versenyképessége, hiszen a vállalatok folyószámla menedzselése hatékonyabbá válik. b. Az úton lévő pénz (float) utáni rejtett jövedelem (folyószámlabetéteknél kamatkiadás, illetve folyószámlahiteleknél kamatbevétel) elapadása miatt a díjképzés transzparensebbé válik, mely önmagában is fokozza a banki díjak területén a piaci versenyt. c. A másnapi jóváírásokból fakadó időbeli késedelem megszűnése a bankokon illetve bankcsoportokon belül kialakult (az azonnaliság és a kedvező műveleti díjak miatt gyakorlatilag zárt) vevő-beszállító számlavezetési kapcsolatotok feloldását hozza, mely az új hitelintézeti szereplők számára akvizíciós lehetőséget jelent.

Ennek hatására a számlavezetésért folytatott piaci verseny tovább erősödhet. d. Az átutalások felgyorsulása miatt sokkal rövidebb idő alatt lebonyolítható az alvállalkozói mélységi hálózatok kifizetése, illetve a körbetartozási láncok megszüntetése. e. A korábban úton lévő pénz (float) állomány a napon belüliség miatt az ügyfélszámlákon jelenik meg, így az a gazdaságba költségmenetesen, közvetlenül és azonnal bekerül; mely a forgóeszköz igény csökkenését hozhatja magával.

A szakirodalom által leírt előnyök közül több teoretikus, hiszen jellemzően nem számolnak ezek a feltételezések azzal, hogy az egyes lehetséges előnyök, és az informatikai fejlesztés egyszeri, továbbá a működtetés folyamatos többletköltségei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ugyanígy nem számolnak azzal sem, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer egészséges működtetéséhez szükséges bevételi szintet az egyes bevételi tételek kiesése, vagy a kamatkiadások növekedése miatt a hitelintézetek más csatornákon keresztül lesznek kénytelenek pótolni. Továbbá nem számolnak azzal sem, hogy a gazdaságba a forrásokat a kereskedelmi bankok tudják a leghatékonyabban kihelyezni. Mindazonáltal általános az a vélekedés, hogy az előnyök meghaladják a hátrányokat.

1

A „Just in time” készletgazdálkodási leltárstratégia lényege az, hogy az alapanyag készletet a lehető legalacsonyabb szinten tartják, és ezáltal csökkentik a termelési költséget. Ez a készletezési módszer csak akkor működik, ha a szállítás folyamatosan és rövid idő alatt megoldható, sztrájkok, üzemszünetek, eseti (pl. közlekedési) akadályok nem jelentkeznek vagy (pl. kerülőúttal) kivédhetőek, a partnerek szerződés szerint teljesítenek. A pénzforgalmi infrastruktúrák a „Just in time” követelményeknek megfelelően működnek, ezért a pénzforgalmi tranzakciók vonatkozásában a folyószámla állományok ezen módszertan szerint menedzselhetők.


f. A folyószámla állományok menedzselése takarékosabbá 1 válik, hiszen egyre jobban alkalmazhatóvá válnak a „Just in time” készletezési módszer elemei. A folyószámlák esetében erre az elszámolóházak folyamatos, igen megbízható, pontosan szabályozott működése a szükséges hátteret biztosítja.

33

2.

A vállalati előnyök

A napon belüliség kapcsán az előnyök leginkább a vállalati ügyfélcsoportban csapódnak le. Megjegyezzük, hogy a bankközi tranzakciós forgalom döntő többsége is az ő kezdeményezésükre indul el.


A GIRO Zrt. kimutatásai szerint a napon belüli elszámolás hatására az elszámolás darabszámában nem volt kimutatható jelentős elmozdulás, míg az elszámolás értékvolumenében jelentős, mintegy cca. 20%-os növekedés következett be 2012 júliusától. A változás okait kutatva az tapasztaltuk, hogy néhány igen nagy összegű ügyfelek közti VIBER tranzakció átkerült a napon belüli, alacsonyabb díjtételű GIRO platformra.

34

A magyar elszámolóház jelenleg napi 6 elszámolási ciklust kínál, 5 napközbeni és egy éjszakait. Az éjszakai elszámolás esetén az ügyfélszámlák terhelése és jóváírása nem lehet azonos napi. Ebbe a ciklusba kerülnek a Magyar Államkincstár által kezdeményezett fizetések, a hitelintézeti papír alapú átutalások, és a beszedések. Ezek együttes darabszáma 51,95 %-ot tett ki, miközben érték aránya csupán 20,91% volt (2013. január-június, GIRO Zrt. adata). A bankszektornak az úton lévő pénzek miatti többletkiadása az InterGIRO2 értékarányától, a 100%-20,91%=79,09% értéktől függ, így ezen időszakban átlagosan 230 milliárd forintnyi forrásállomány volt az, ami a bankok helyett az ügyfelek számláin jelent meg. A tényszerűség miatt meg kell említeni, hogy a legnagyobb pénzforgalmú vállalatok már bő évtizede el tudták érni az úgynevezett tárgynapos terhelést, amikor is kétoldalú megállapodások alapján a folyószámla terhelése az átutalás összegének a partnerszámlákon való jóváírásakor történt meg. A pénzügyi eredményesség meghatározásához pedig arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy egyrészt a folyószámla betétek kamata jellemzően igen alacsony. Másrészt a hitelezhető ügyfélkör jellemzően folyószámla hitelkeret terhére gazdálkodik, így az ő esetükben nem a folyószámla betét-, hanem a folyószámla hitelállomány változik, melyik pedig a legmagasabb

kamatfelárú hiteltermék. Mindkettő zsugorodása igen érzékenyen hat a hitelintézetek nyereségességére. A napon belüli elszámolás az ügyfelek számára hatékonyabb folyószámla menedzselést tesz lehetővé. A 3. ábra azt mutatja meg, hogy a vállalati szektor mennyivel hatékonyabban tudta 2012-ben, mint 2011-ben a szokásos év végi felfutás idején a folyószámla állományát menedzselni. 2. ábra: A vállalati folyószámla betétek alakulása 2011-ben és 2012-ben

Forrás: MNB, az ábrát szerkesztette Vass Péter, MBSZ

A két görbe skálája az induló érték egybeesése érdekében 50 milliárd forinttal elcsúsztatásra került. Ahogy a görbék távolodásából látható a vállalati ügyfélkör a bevezetést követő két hónapon belül már ki is aknázta a napon belüli platform előnyeit. A két görbe hasonló íve azt mutatja, hogy a gazdasági aktivitás mindkét évben azonos trend szerint változott, azaz a napon belüliségen kívül más jelentős torzító hatást nem kell az ábra értelmezéséhez figyelembe venni. A rendelkezésünkre bocsátott anonimizált banki folyószámla állományi és forgalmi adatok alapján a következő vizsgálatot végeztük


Adatok milliárd forintban!

35


36

el: megnéztük, hogy a hitelkerettel nem rendelkező vállalatok esetében, 50 milliós éves folyószámla forgalom közönként mennyi az egy kategóriába tartozó átlagos folyószámla egyenlegek értéke februártól júniusig, illetve júliustól novemberig (a január és a december hónapokat az éves ciklusokból fakadó torzítás miatt hagytuk ki!). Majd ezekre az értékekre görbéket illesztettünk. Az első fontos tény, amit két korábbi adatfeldolgozás során már megadtam az illesztett görbe alakja. Az első szakasz, melynél a forgalom és következményként a tranzakciószám is alacsony, lineárisan is jól közelíthető volt. Oka lehet, hogy az alacsony forgalomnál a bejövő tételek a tárgynap, sőt a tárgynap környékén sem kerülnek felhasználásra, így kétszer akkora forgalomhoz kétszer akkora folyószámla állomány szükséges. A forgalom, és következményként a tranzakciószám növekedése során elérkezik az az állapot, amikor a beérkező tranzakciók egyre gyorsabban felhasználhatók a tranzakciók indításához, és ekkor a görbe – a tranzakciók érkezés/indítás, valamint összegszerűségének feltételezett függetlensége miatt az elméletileg is indokolt – exponenciális görbével közelíthető. Ami igen fontos eredmény az az, hogy a napon belüli elszámolás bevezetése az alacsony forgalmú ügyfelek folyószámla gazdálkodásán nem változtatott – ez logikus, hiszen nem is tranzaktál naponta. A rendszeresen tranzaktálóknál viszont a görbe egyre kevésbé emelkedik, mely szintén logikus következmény, hiszen a napon belüli többszöri jóváírási ciklus még hatékonyabb tranzakció- és így állománymenedzselést tesz lehetővé. Azaz a folyószámla állományt nem a Brealey-Myers: „Modern vállalati pénzügyek” szakkönyv állítása szerinti betétlekötési/felszabadítási költségek, hanem a „Just in time” módszerű folyószámla gazdálkodás határozza meg. A mintánkban a vállalati folyószámla átlagállomány a napon belüli elszámolással összefüggésben, a pénzforgalommal súlyozottan 10,73%kal csökkent, miközben a betétmenedzselési költségek a vizsgált időszakban nem változtak.

3. ábra: A vállalati folyószámla forgalom és állomány összefüggései (folyószámla hitelkerettel nem rendelkező vállalatok esetén) Adatok millió forintban!

Az úton lévő pénz (float) állomány csökkenése, továbbá a vállalati folyószámlák hatékonyabb menedzselése a bankszektor számára az olcsó látra szóló forrásállomány, illetve a drága folyószámlahitelek számottevő csökkenését eredményezte. Az ügyfelek oldalán ezek az összegek oszlanak el a rengeteg gazdasági szereplő között, azaz forgalom arányosan minden tranzaktáló ügyfélnél egy kicsi többlet jelenik meg.

3.

Összefoglalás

Az elmúlt évek során a napon belüli elszámolás a nemzetközi pénzügyi folyamatokba integrálódott ügyfélkör alapvető elvárása lett. Az ehhez való igazodás az európai nemzetgazdaságokban az elmúlt évek alatt bekövetkezett, melynek keretében 2012 közepén Ma-


Forrás: Erste Bank (reprezentatívan kiválasztott 1000 db vállalati ügyfelének 2012. évi folyószámla állományi és forgalmi adatai), az ábrát szerkesztette Vass Péter MBSZ

37

gyarországon is elindult a napon belüli giro elszámolás. A projekt költségeit a bankszektor fedezte, miközben a projekt negatív pénzügyi következményei, az alacsonyan kamatozó folyószámla betét állomány és a magas kamatozású folyószámla hitelkeret használat csökkenése révén nála jelentkezett. Ugyanekkor az átállás nyertesei azok az ügyfelek, akiknek a pénzét a pénzforgalmi infrastruktúra működtetési folyamata a továbbiakban nem „várakoztatja”, másrészt a folyószámla állományuk hatékonyabb menedzselési lehetőségét megkapták. Bízunk abban, hogy ezek az előnyök a magyar gazdaság versenyképességét elősegítik. A magyar bankszektor számos további terhe mellett ezzel is hozzájárult a nemzetgazdaság erősödéséhez. Felhasznált / javasolt irodalom: Heike Mai: „SEPA: Changing time for payments”, Financial Market Special, EU Monitor 64. Helmeczi István: „A magyarországi pénzforgalom térképe”, MNBtanulmányok 84., ISSN 1787-5293 (on-line), Kiadó: MNB (2010)


Kari Kemppainen: „Competition and regulation in European retail payment systems”, Discussion papers 16., Bank of Finland (2003)

38

Tari Khiaonarong – Jonathan Liebenau: Banking on Innovation – Modernisation of Payment Systems, e-ISBN: 978-3-7908-2333-2, Kiadó: Springer (2009) Prágay István: „A pénz- és elszámolásforgalom múltja, jelene és jövője”, Negyed százados a magyar bankrendszer - tanulmánykötet, p. 217-231, ISBN 978-963-08-4818-3, Kiadó: Magyar Bankszövetség (2012) Dominique Rambure – Alec Nacamuli: „Payment Systems – From the Salt Mines to the Board Room”, ISBN: 0230202500, Palgrave Macmillan Studies

EGYSZERŰ ÁTUTALÁSOK NAPTÁRI HÉTEN BELÜLI KARAKTERISZTIKÁJA Szerző: Pál Zsolt

Az elszámolási rendszerekkel foglalkozó publikációk a legtöbb esetben évekre, esetleg hónapokra vonatkozó forgalmi adatokat dolgoznak fel. Elmondható ugyanakkor, hogy az ez alapján felvázolt tendenciák mögött meghúzódó egyes fizetési tranzakciók rövidebb időszakokon belüli megoszlásának vizsgálatával is hasznos információkhoz juthatunk a pénzforgalom működésére vonatkozóan. Az éves vagy havi szintű forgalmi adatok összehasonlítása helyett jelen tanulmány a bankközi tranzakcióknak a hét napjai közötti megoszlását veszi górcső alá. A vizsgálat egyik fontos kérdése, hogy az új, napon belüli elszámolási rendszer bevezetésének hatására milyen mértékben rajzolódik át a magyarországi klíringforgalom heti képe. A bankközi elszámolások legegyszerűbb és legszélesebb körben használt fajtája az egyszerű átutalás, így ez a típus tükrözi legjobban a hitelintézeti ügyfelek – külső kényszertől független – preferenciáit. Leginkább ennél a tranzakciónál merülhet fel érdemben az ügyfeleknek annak elkerülésére irányuló törekvése, hogy műveleti költségüket az úton lévő átutalás összegére számított, az IntergGIRO1 elszámolási rendszerben tipikus esetben három napra jutó kamatbevétel elmaradása (banki float) is növelje. Az elemzés tárgyát ennek megfelelően a hazai bankközi klíringrendszer hitelintézet tagjai közötti belföldi forint ügyfélátutalások képezik. A kutatás időhorizontját az automatikus elszámolás teljes évei (19952012) közül az elmúlt 9 év, tehát a 2004. január 1. és 2012. december 31. közötti intervallum jelenti. A vizsgálat alapjául szolgáló adatbázist a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. bocsátotta rendelkezésre, a Magyar Államkincstár (MÁK) tranzakciói kiszűrésre kerültek. A

39

volumen- és érték adatok az elszámolás napjához vannak hozzárendelve, azaz az egyes tranzakciók nem a megbízás benyújtásának időpontjában, hanem a jogosult bankjának a számláján történő 2 jóváírás napján szerepelnek az adatbázisban .


A következőkben azzal a feltételezéssel élek, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei nem napon belüli elszámolást alkalmazó rendszerben a bankszünnapokat megelőző banki napra eső tranzakcióindítást nem preferálják. Felteszem továbbá, hogy ez a jelenség a tárgynapi elszámolású rendszerben nem vagy csak kisebb mértékben jelentkezik. Vizsgálataim ezen feltételezések alátámasztását célozzák.

40

A vizsgált időszakon belül 2004. január 1. és 2012. július 1. között t+1 napos elszámolási rendszer működött, azaz a tranzakciók a megbízás feladását követő banki napon kerültek elszámolásra. A 2012. július 2. és 2012. december 31. közötti intervallumban a 3 tranzakciók túlnyomó többsége (93,25 százaléka ) már a napon 4 belüli elszámolás rendszerében valósult meg . A két időszak összehasonlításának első lépéseként megvizsgáltam az egyszerű átutalás tranzakciók értékének és volumenének megoszlását a hét egyes napjai között. Ehhez a két időszak összes napjának átlagos értékeit használtam fel, amelyeket a következő ábrában mutatok be. Vasárnapra eső banki nap természetesen nem volt, szombati „bedolgozott” munkanap pedig a két időszak során 21 illetve 4 alkalommal fordult elő.

2

A két nap a napon belüli elszámolás rendszerében (2012. július 2. után) az esetek többségében megegyezik. 3 Az összes tranzakció értékére vonatkozóan, a Magyar Államkincstár nélkül. A fennmaradó közel 7%-ot a beszedés jellegű tranzakciók, illetve a papír alapon beadott megbízások teszik ki. (Forrás: MNB) 4 Az adatbázis 2012. II. félévére vonatkozón tehát az „éjszakai” rendszer (IG1) tranzakcióit is tartalmazza. Megjegyzendő továbbá, hogy az IG2 utolsó ciklusában beadott megbízások a következő banki nap első ciklusában kerülnek elszámolásra. Ezen torzító tényezők azonban a végső értékeket jelentősen nem befolyásolják, így az eredeti adatbázis felhasználásával is érdemi következtetések vonhatók le.

1. ábra: A BKR tranzakciók átlagos értéke és volumene az elszámolás napja szerint

A két időszak elszámolási rendszerbeli különbségei miatt az ábrát úgy kell értelmezni, hogy az egyes napokhoz tartozó értékek az első időszakban a teljesítésre vonatkoznak (előző banki napi megbízással), a második időszakban pedig a teljesítés és egyben a tranzakcióindítás napjára. Megfigyelhető, hogy az első időszakban a legalacsonyabb átlagos érték és volumen a teljesítésre vonatkozóan egyaránt a hétfői naphoz tartozott, ami – a legtöbb esetben – pénteki tranzakció-indítást jelent, míg a hétfőn benyújtott és kedden elszámolt tranzakciók átlagos száma és értéke a legmagasabb volt. A második időszak, azaz a napon belüli elszámolás esetén az ábra alapján egyenletesebben oszlanak el a tranzakciók a hét napjai között, némi kiugrás csak a hétfői napok átlagos tranzakció-volumenében tapasztalható. A szombati nap adataiból a korábban említett kis elemszám miatt nem érdemes messzemenő következtetést levonni, elmondható azonban, hogy ezekhez a banki napokhoz jellemzően kevesebb


Forrás: A GIRO Zrt. adatai alapján saját szerkesztés

41

indított tranzakció tartozik. A napon belüli elszámolás esetén ennek okai közé sorolható az elszámolásforgalmi rendszer eleve rövidebb működési ideje is (a SWIFT rendelkezésre állásához igazodóan csak három ciklus).


Mindezek alátámasztják a feltételezésemet, azonban csupán az átlagok összehasonlításából nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, illetve a szombat-vasárnapon kívüli további bankszünnapok hatása is jelentősen torzíthatja a kapott eredményeket.

42

A pénteki és hétfői (valamint keddi) napok összevetése így nem elégséges, a tényleges bankszünnapok előtti és utáni banknapok összehasonlítása is szükségessé válik. Az időszakonként különböző elszámolási időtartamok miatt ez a továbbiakban a bankszünnapok előtti (BE), bankszünnapok utáni első (BU1) és bankszünnapok utáni második (BU2) naphoz tartozó értékek vizsgálatát fogja jelenteni. Az elemzést 2012 II. félévére, azaz a napon belüli elszámolás időszakára (BE vs. BU1) és a megelőző év azonos időszakára, vagyis 2011 II. félévére (BU1 vs. BU2) végzem el. 2012 II. félévének vizsgálata A bankszünnap előtti és bankszünnap utáni egyszerű átutalás értékek összehasonlítására kétmintás t-próbát alkalmaztam. Az eredmények módszertani megalapozottsága érdekében teszteltem a tpróba alkalmazásának feltételeit. Nemparaméteres hipotézisvizsgálat keretében Kolmogorov-Smirnov Z tesztjével vizsgáltam, hogy az értékek normális eloszlást követnek-e, illetve Levene teszt segítségével ellenőriztem a szórásuk azonosságát. A 1. és 2. táblázatokból látható, hogy az átutalások volumene és értéke egyaránt normális eloszlást követ 5 %-os szignifikancia szinten. (Bankszünnap előtti nap (BE): sig=0,81, sig=0,293, bankszünnap utáni nap (BU1): sig=0,947, sig=0,247)

1. táblázat: A Kolmogorov–Szmirnov-próba eredményei (BE, 2012. II. félév) N a,b Normal Parameters

Mean Std. Deviation Most Extreme Differences Absolute Positive Negative Kolmogorov-Smirnov Z Asymp. Sig. (2-tailed) a. Test distribution is Normal. b. Calculated from data. c. kód_12II = 1 Forrás: Saját számítás a GIRO Zrt. adatai alapján

IBM

SPSS

volumen 26 536442,38 202230,115 ,125 ,125 -,068 ,638

26 2,15E11 1,046E11 ,192 ,192 -,129 ,980

,810

,293

20.0.1

segítségével

Statistics

érték

2. táblázat: A Kolmogorov–Szmirnov-próba eredményei (BU1, 2012. II. félév)

Most Extreme Differences

Mean Std. Deviation Absolute Positive Negative

Kolmogorov-Smirnov Z Asymp. Sig. (2-tailed) a. Test distribution is Normal. b. Calculated from data. c. kód_12II = 2 Forrás: Saját számítás a GIRO Zrt. adatai alapján

IBM

SPSS

volumen 26 729256,19 240898,116 ,103 ,103 -,090 ,524

26 2,65E11 1,037E11 ,195 ,195 -,153 ,996

,947

,274

20.0.1

segítségével

Statistics

érték

A 3. táblázatból leolvasható, hogy a Levene-próba alapján az egyszerű átutalások volumenének és értékének szórása sem mutat szignifikáns különbséget 5%-os szignifikancia szinten BE és BU1 között (sig = 0,326 és sig = 0,854). (Mivel sig > 0,05 ezért a H0


N a,b Normal Parameters

43

hipotézist fogadjuk el, ami a Levene teszt esetében a szórások egyezőségét jelenti.) 3. táblázat: Levene teszt eredményei (BE és BU1 között, 2012. II. félév) Levene's Test for Equality of Variances volumen Equal variances assumed Equal variances not assumed érték Equal variances assumed Equal variances not assumed

F 0,986

Sig. 0,326

0,034

0,854

Forrás: Saját számítás IBM SPSS Statistics 20.0.1 segítségével a GIRO Zrt. adatai alapján


Fentiek alapján kijelenthető, hogy a t-próba alkalmazásának feltételei fennállnak. Ennek eredményét a 4. táblázat mutatja be.

44

4. táblázat: A t-próba eredményei (2012. II. félév)

volumen

érték

Equal ances sumed

t-test for Equality of Means Sig. (2- Mean Differ- Std. Error t df tailed) ence Difference ,003 vari- -3,126 50 -192813,808 61684,346 as-

Equal vari- -3,126 48,544 ances not assumed Equal vari- -1,728 50 ances assumed

,003

-192813,808

61684,346

,090

-4,990E10

2,888E10

Equal vari- -1,728 49,996 ,090 -4,990E10 2,888E10 ances not assumed Forrás: Saját számítás IBM SPSS Statistics 20.0.1 segítségével a GIRO Zrt. adatai alapján

A t-próba eredményeként elmondható, hogy az egyszerű átutalások értékének átlagát vizsgálva nem tapasztalható szignifikáns különb-

ség a BE és BU1 napok között 2012 II. félévében (sig = 0,090). (Mivel sig > 0,05 ezért a H0 hipotézist fogadjuk el, ami a t-tesztnél azt jelenti, hogy az átlagok között nincs szignifikáns különbség.) Az egyszerű átutalások volumenét vizsgálva ugyanakkor a t-próba BE és BU1 napok átlagértékei között szignifikáns eltérést mutat (sig = 0,003). Ezen, a volumen esetében tapasztalható (részben már a hét napjai szerinti összehasonlítás alapján is felismert) jelentősebb eltérés az átlagértékekben is megmutatkozik (5. táblázat). 5. táblázat: Csoport-statisztika (BE és BU1, 2012. II. félév) Mean 536442,38 729256,19 2,15E11 2,65E11 IBM SPSS

Std. Deviation Std. Error Mean 202230,115 39660,589 240898,116 47244,007 1,046E11 2,051E10 1,037E11 2,034E10 Statistics 20.0.1 segítségével

2011 II. félévének vizsgálata A fenti vizsgálatokat elvégeztem a 2011-es év azonos időszakára is. Ebben az esetben a különböző elszámolási rendszernek (t+1 nap) és az elszámolási napra vonatkozó adatbázisnak megfelelően a bankszünnap utáni első (BU1) és második (BU2) napot vetettem össze. A feltételek ellenőrzését követően a t próba eredményeiből (6. táblázat) látható, hogy 2011 II. félévében egyértelműen szignifikáns különbség mutatkozik a BU1 és BU2 napok átutalási értékeinek átlagában. A szignifikancia vizsgálatok mellett jól tükrözik az eredményt az átlagértékekben szemmel is jól látható különbségek (7. táblázat)


kód_12II N BE 26 BU1 26 érték BE 26 BU1 26 Forrás: Saját számítás a GIRO Zrt. adatai alapján volumen

45

6. táblázat: A t-próba eredményei (2012. II. félév) t-test for Equality of Means Sig. (2Mean Differ- Std. Error t df tailed) ence Difference volumen Equal variances -4,593 50 ,000 -254572,654 55428,382 assumed Equal variances -4,593 37,340 ,000 -254572,654 55428,382 not assumed érték Equal variances -4,647 50 ,000 -8,400*1010 1,808*1010 assumed Equal variances -4,647 34,250 ,000 -8,400*1010 1,808*1010 not assumed Forrás: Saját számítás IBM SPSS Statistics 20.0.1 segítségével a GIRO Zrt. adatai alapján

7. táblázat: Csoport-statisztika (BU1 és BU2, 2011. II. félév) kód N BU1 26 BU2 26 érték BU1 26 BU2 26 Forrás: Saját számítás a GIRO Zrt. adatai alapján


volumen

46

Mean 435415,31 689987,96 1,40*1011 2,24*1011 IBM SPSS

Std. Deviation Std. Error Mean 129165,769 25331,491 251388,442 49301,330 3,698*1010 7,252*109 10 8,444*10 1,656*1010 Statistics 20.0.1 segítségével

A számítások eredményei alapján elmondható, hogy a napon belüli elszámolást megelőzően az egyszerű átutalás tranzakciók esetében gyakori volt a bankszünnapok előtti (legtöbbször pénteki) napon történő tranzakció-indítások bankszünnapokat követő napra (az esetek többségében hétfőre) való elhalasztása. Ez a gyakorlat – bár az elektronikusan indított forint tranzakciók esetében immáron indokolatlan – az InterGIRO2 rendszer bevezetését követően sem szűnt meg teljesen. Az, hogy a tranzakciók hét napjai közötti átrendeződése csak a tranzakció érték tekintetében mutatható ki azt jelzi, hogy a változáshoz elsősorban a nagy értékű megbízásokat adó banki ügyfelek alkalmazkodtak, amelyek jellemzően vállalkozások.

Összességében elmondható tehát, hogy az InterGIRO1 elszámolási rendszerben a hitelintézeti ügyfeleket – a hosszabb átfutási idő következtében elveszített kamat miatt – a megbízások bankszünnapot megelőző banki napokon történő benyújtásának tudatos elkerülése jellemezte. A napon belüli elszámolás bevezetése ezen diszpreferencia részbeni megszűnését, és ezáltal az egyszerű átutalás tranzakciók hét napjai közötti megoszlásának kiegyenlítettebbé válását hozta magával, ami elsősorban vállalati ügyfelek racionális reakciójának eredménye.

Felhasznált irodalom: Bankszövetség, 2009/12. Húsz esztendős a GIRO, 15 éves a klíringrendszer - Hírlevél. Budapest: Magyar Bankszövetség.

Divéki É. – Helmeczi I. 2013. A napközbeni átutalás bevezetésének hatásai; MNB Szemle (Kiadó: Magyar Nemzeti Bank) Helmeczi, I., 2010. A magyarországi pénzforgalom térképe. In: MNBtanulmányok. Budapest: Magyar Nemzeti Bank. Kovács, L., 2010. Az európai pénz- és elszámolásforgalom jövője. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. Kovács, L. & Pál, Zs., 2011. Hungarian Clearing Turnover in the Context of the Past Fifteen Years. Theory Methodology Practice, Vol. 7.. kötet, pp. 4150. Kovács, L. & Pál, Zs., 2012. A pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és várható hatásai Magyarországon. Hitelintézeti Szemle. Pál, Zs., A magyar elszámolásforgalmi rendszer jövője – Zöld gazdaság és versenyképesség – konferencia kötet, Károly Róbert Főiskola XIII. Nemzetközi Tudományos Napok, Gyöngyös 2012. március 29. Turján, A. és mtsai., 2011. Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése. In: MNB-tanulmányok. Budapest: Magyar Nemzeti Bank.


Bartha, L., 2003. Fizetési rendszerek az Európai Unióban. In: Európai Füzetek. Budapest: Külügyminisztérium - Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ.

47

/

48

ÜGYFELEK VÁRAKOZÁSAI ÉS TAPASZTALATAI Szerző: Eperjesi Illés – Gergely András

N

em kétséges, hogy a napközbeni elszámolás hazai bevezetése egy jelentős lépés a fizetésforgalom modernizálása szempontjából. A forint átutalások napközbeni elszámolásával kapcsolatos előzetes ügyfélvárakozásokról széles merítésű, markáns vélemények mégis nehezen említhetők, hiszen - egy szűk nagyvállalati ügyfélkört leszámítva - a legtöbb ügyfél a bankközi forint átutalások másnapi célba érkezését egy olyan külső adottságnak tekintette, amellyel kapcsolatban kritikát nem igazán fogalmazott meg. Az ügyfelek nagy tömegét tekintve, a bevezetést követő tapasztalatok is inkább az előnyök csendes tudomásulvételét mutatják, ami persze a projekt volumenét figyelembe véve már önmagában komoly eredménynek tekinthető. Mindezek mellett természetesen akadnak olyan gyakorlati észrevételek, kérdések, melyek érzékeltetik az ügyfelek általános igényeit, ezek közül emelnék ki néhányat a következőkben. A bevezetést megelőző várakozások, elvárások közül kettőt említenék: „Ugye nem lesz gond és rendben teljesülnek az átutalások július 2án is?” – ez, az alapvetően az átállással kapcsolatos finom aggodalom kifejezi, hogy a fizetésforgalommal kapcsolatos legfőbb elvárás természetesen a biztonságos, üzemszerű működés. Köszönhetően az országos méretű projektben dolgozó megannyi szakértő kolléga állhatatos munkájának, ennek az elvárásnak sikerült megfelelnünk. „Ugye nekem nem kell semmit sem változtatnom, ha nem szeretnék?” - az ügyfeleknek tartott előzetes tájékoztatások során talán

49

az ehhez hasonló kérdések hangoztak el a legtöbbször. Tehát az ügyfelek azt várták, hogy az átállás ne jelentsen számukra kényszerű fejlesztési igényt vagy ne kelljen a szokásaikon szükség okán változtatni. A fejlesztéseket banki oldalon ennek megfelelően úgy kellett végrehajtani, hogy a pénzek gyorsabb célba érésének nyilvánvaló előnyén túl, a fizetés formátumváltozásában rejlő lehetőségeket az ügyfelek saját belátásuk szerinti ütemben kezdhessék el kihasználni.

A bevezetést követő néhány ügyfél észrevétel:


„Köszönöm, én ezt nem kérem, jó lesz nekem továbbra is a reggeli egyszeri jóváírás!” – bár ez egy eléggé egyedi ügyfél visszajelzés volt, azt azért jól mutatja, hogy a napközbeni elszámolás az ügyfél oldali folyamatok átgondolását, változtatását is igényelte (pl. likviditástervezés, a bejövő fizetések feldolgozása) amellyel a gondos tájékoztatás ellenére is többen csak akkor szembesültek, amikor a korábbi napi egyszeri jóváírás helyett folyamatosan változó számlaegyenleget tapasztaltak.

50

„Miért nincs a fizetésem már reggel 8-kor a számlámon? Miért csak 16 óráig lehet aznapi teljesítéssel utalni?” – a napközbeni elszámolás ciklusainak száma és időzítése a korábban megszokottakhoz képest olyan változásokat is eredményezett, melyeket egyes ügyfelek elsőre visszalépésként érzékeltek. Ezeket egyrészt ugyan idővel megszokták, másrészt viszont a jövőbeni tervezett ciklusszám bővítéskor ezeket a szempontokat is érdemes lehet figyelembe venni. „Hogyhogy a beszedések nem napközben teljesülnek? Mi történik, ha egy 16 óra után beküldött csoportos átutalási megbízás csomagban bankon belüli és bankon kívüli tételek is vannak?” – az ügyfeleknek az egyes fizetési módok eltérő teljesítési rendje, különböző befogadási határideje szintén több esetben magyarázatra szorult.

Az IG1 „kiürítésének” tervei a párhuzamos rendszer üzemeltetés megszüntetésén túl, ezen eltérések mérséklését is célozzák.

Összességében elmondható tehát, hogy bár az előzetes várakozások az ügyfelek részéről mérsékeltek voltak, ma már élvezik kedvező hatásait és természetessé váltak számukra a napközbeni elszámolással kapcsolatos előnyök. Számos, például az új mezőkhöz kapcsolódó lehetőség viszont még kiaknázásra vár, melyek felfedezése és megismertetése terén bőven akad feladat. Ebben bizonyosan még jó darabig segíteniük kell a bankoknak az ügyfeleiket.


„Az egy órája beküldött átutalási megbízásomat szeretném, ha megállítanák!” – míg az éjszakai elszámolás lehetőséget adott arra, hogy az ilyen egyedi ügyféligényeket a bankok teljesítsék, a napközbeni elszámolás és az ahhoz kapcsolódóan átalakított/kifejlesztett banki feldolgozó rendszerek gyors, automatizált működése azt eredményezte, hogy az ügyfeleknek is más módot kell találniuk téves utalásaik rendezésére. A benyújtott megbízásokat a korábbiaknál még nagyobb arányban kézi beavatkozás nélkül, „villám gyorsan” feldolgozza a bank, így mire az ügyfél esetleg meggondolná magát, addigra már lehet, hogy a kedvezményezett jóváírása is megtörtént.

51

Ügyfelek tájékoztatása Az ügyfelek tájékoztatásának feladatát a projektben résztvevő pénzforgalmi szolgáltatók maguk látták el. Általában közvetlen levélben, vagy honlapokon, közleményben tájékoztatták ügyfeleiket. A pénzforgalmi szolgáltatók ügyfeleinek kérdéseit az MNB

Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók című tájékoztatója (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/napkozbeni-atutalas-projekt/gyik/GYIK_2013.pdf), is segít megválaszolni . A legutóbb 2013-ban frissített kiadványt haszonnal lehet forgatni.

Az MNB honlapjára kattintva megtekinthető rövid animációs film az átállásról szóló tájékoztatást szolgálta: http://www.mnb.hu/Penzforgalom/pe_elszamolasirendszerek/pe_giro/napkozbeni-atutalas

Ezt a kisfilmet a videomegosztó portálokon is meg lehet találni. A napközbeni átutalás információs kampánya a jegybank által meghatározott négyórás teljesítési időt állította középpontba. A projekt lényegét az alábbi embléma tette vizuálisan könnyen értelmezhetővé:

52

AZ ORSZÁGOS PROJEKT MEGSZERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA Szerző: Sebők Sándor az országos projekt vezetője

Előzmények A Fizetési Rendszer Tanács (FRT) 2010. június 23-i ülésén megerősítette azt a szándékát, miszerint a SEPA fizetési módokat a napközbeni elszámolásra való áttérés keretei között valósítja meg. Az FRT elfogadta a Projekt Alapító Dokumentumot és 2010. július 1-i indulással megalapította az országos projektet. A projekt célja az volt, hogy legkésőbb 2012. július 1-re megvalósítsa a SEPA szabványnak megfelelő belföldi átutalások napközbeni elszámolását. Az FRT ezen döntésével összhangban a Projekt Előkészítő Bizottság átalakult Projekt Irányító Bizottsággá. Tagjai: Bartha Lajos (MNB), a PIB elnöke, Legeza Péter (GIRO), Kiss Gábor (Magyar SEPA Egyesület – MSE), Forgács Magdolna, majd később dr. Kovács Levente (Bankszövetség).

Az országos projekt elindítása A Projekt Irányító Bizottság 2010. július 2-án, az MNB-ben tartotta alakuló ülését. Ezt követően a PIB általában kéthavonta ülésezett, igazodva a projekt előmeneteléhez. Az FRT előzetesen jóváhagyta, hogy - tekintettel a feladat méretére, hosszára és komplexitására a projektvezető egy szakmailag elismert, független, külső személy legyen, akit a PIB bíz meg, és aki a PIB-nek tartozik folyamatos be-

53

számolási kötelezettséggel. A projektvezetés finanszírozását a GIRO Zrt. vállalta. A projektvezető személyére a GIRO Zrt. – zártkörű pályáztatást követően - Sebők Sándort jelölte (20 éves banki, 18 éves pénzforgalmi tapasztalat, 16 éven át volt a GIRO Zrt. Felügyelő Bizottságának tagja, melyből 8 éven át a Felügyelő Bizottság elnöki tisztségét töltötte be). A jelölést és projektvezetői szerződés feltételeit a GIRO Zrt Igazgatósága is jóváhagyta. A projektvezető állandó meghívottként részt vesz a PIB ülésein.


A Projekt Alapító Dokumentumnak megfelelően a PIB első ülésén döntött a Bankszakmai Munkacsoport megalapításáról. Ezen grémium feladata volt a projekt során felmerülő, a klíringtagok mindegyikét vagy többségét érintő szakmai kérdések megoldása, vagy a megoldásra való javaslattétel.

54

A Bankszakmai Munkacsoportba minden intézmény jelölhetett tagot. A klíringtagok közül 17 jelölés érkezett. Tagot jelölt továbbá az MNB, a GIRO Zrt. és a Bankszövetség is. A PIB előzetesen meghatározott szempontjai (reprezentativitás, kezelhető nagyság) alapján a projektvezető javaslata alapján a PIB a következő összetételű Bankszakmai Bizottság mellett döntött: Helmeczi István - MNB; Prágay István - GIRO Zrt.; Forgács Magdolna – Bankszövetség; Motajcsek László - Magyar Államkincstár; Antal Róbert – TÉSZ; Faludi László - OTP Bank Nyrt.; dr. Gáspárné Csáki Zsuzsanna - Raiffeisen Bank Zrt.; Gergely András - Unicredit Bank Hungary Zrt.; Homlok Tamás Erstebank Hungary Nyrt.; Mogyorósy Zsuzsanna Budapest Bank Nyrt.; Szalkovszky Katalin - Citibank Europe Plc. Magyarországi Fióktelepe; Szávai Zoltán - MKB Bank Zrt; dr. Toma Vanda CIB Bank Zrt.; Riskó Rita K&H Bank Zrt.; Mezei László – Takarékbank. Állandó meghívott: Sebők Sándor projektvezető

A Bankszakmai Munkacsoport 2010. október 15-ei, első ülésén Prágay Istvánt választotta elnöknek. A munkacsoport dokumentumait a projekthez csatlakozó minden tagintézmény megkapta. A projektben résztvevő egyes intézmények kijelölt kontaktszemélyeiből és azok kijelölt helyetteseiből a projektvezető egy központi elérhetőségi nyilvántartást hozott létre (e-mail cím, telefonszám, mobil telefonszám).

A projekt indulásakor a klíring tagok két levelet kaptak: a csatlakozási nyilatkozatot az intézmények felsővezetői (mivel a projekt lebonyolítását tervezni kell, ahhoz forrást kell biztosítani stb.), a munkacsoport felállításáról szóló levelet pedig a pénzforgalomért felelős vezetők. A projekthez minden közvetlen klíringtag csatlakozott. A PIB jóváhagyta és a projektvezető megküldte a klíringtagoknak a projekttervezési segédletet. Ez az anyag a projekt mérföldkövek mentén útmutatást adott a klíringtagoknak a teendőkről, és egyben a projekt által támasztott elvárásokról is.

A jogszabályi háttér véglegesítése Az MNB rendelet végleges szövegezése tárgyában 2010. szeptember 16-án az MNB Bartha Lajos úr vezetésével tájékoztatót tartott a klíringtagok és a Bankszövetség részére. A még nyitott, fontos szakmai kérdésekben az MNB rendelet a következőképpen foglalt állást:


A PIB folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Fizetési Rendszer Tanáccsal, a BSZB-vel és hatóságokkal. A projekt indulásakor a projektvezetés az érintett hatóságokat (PSZÁF, GVH, NGM.) levélben tájékoztatta az országos projekt elindulásáról és a projekt céljairól.

55

• A nem papír alapú átutalások tekintetében 2012. július 1től a T+1 napos átutalás megszűnik. Minden ilyen típusú átutalást az aznapi feldolgozású rendszerbe kell beadni és ott kell teljesíteni. • A T+1-es teljesítési rendszer 2012. július 1 után a papír alapú átutalási megbízásokra, a beszedésekre és a MÁK fejlesztésétől függően esetleg a MÁK által indított átutalásokra marad fent. • A 4 órás időlimit a megbízás „A” bankhoz való beérkezésétől a kedvezményezett számlavezető „B” bankjának nostro számláján történő jóváírásáig értendő. Ez alól a közvetett tagságú intézmények (levelezett bankok) lesznek kivételek, ahol a limit 6 óra lesz. A projekt jogszabályi keretét megadó MNB rendelet (15/2010. (X.12) MNB rendelet) 2010. október 12-én jelent meg.


Szakmai munka a Bankszakmai Munkacsoportban (BMCS)

56

A BMCS volt az egész projekt egyik legoperatívabb, ha nem a legoperatívabb szervezete. Kezdetben hetente, majd később jellemzően két-három hetente ülésezett. Összetétele ideálisnak bizonyult a legkülönfélébb feladatok megoldására is. Szerencsés volt, hogy az egyes klíringtagok eltérő hátterű és eltérő szakmai tapasztalattal rendelkező szakértőket delegáltak a BMCS-be: az üzlet, az operáció, a jog és a számvitel egyaránt képviseltette magát. Öröm volt nyomon kísérni, hogy ez a szervezet egyre inkább csapattá kovácsolódott; ahogy a résztvevők egyre jobban megismerték egymást, és képesek voltak egyre inkább kiegészíteni egymást – keresve az ideális megoldást az adott szakmai kérdésben. A BMCS mintegy két éves működése alatt 49 szakmai kérdést vizsgált meg. Ezek közül – figyelemmel a Projekt Alapító Dokumentumra és saját SZMSZ-ére - 22-ben saját maga hozott döntést. A többi kérdést megfelelő módon előkészítve és véleményezve küldte meg

további döntéshozó szervek, jellemzően a GIRO, az MNB vagy a PIB felé. A legtöbb kérdésben konszenzusos döntés született, és nem maradt nyitva egyetlen olyan, lényeges szakmai kérdés sem, amely akadályozta volna a klíringtagok vagy a GIRO sikeres indulását.

Nem könnyű a sok felmerült kérdés közül kiválasztani azokat, amelyek a leginkább megfeleltek a fenti alcímben megfogalmazott kritériumoknak. A ciklusok száma, illetve az, hogy legyen-e hajnali ciklus, mégis vitán felül ebbe a kategóriába tartozik. Valószínűleg nem véletlenül kapta ez a két kérdés a BMCS kérdéslista táblázaton belül is az előkelő 1-es és 2-es sorszámot. A ciklusok száma nem, de a hajnali ciklus léte vagy nem léte erősen megosztotta a BMCS-t, sőt az egész bankszektort. Körülbelül ugyanannyian támogatták, mint amennyien ellenezték a hajnali ciklus létét az IG2 rendszer indulásakor. A kérdésben végül a PIB mondta ki a döntő szót 2010. december 16-án, és vetette el a hajnali ciklus gondolatát. Ugyanekkor született meg a döntés arról is, hogy napi 5 elszámolási ciklussal indul a rendszer. Talán a leghosszabb vitát az a kérdés váltotta ki, hogyan kell értelmezni a 4 órás szabályt a klíringtagi befogadási határidő után beérkezett megbízások esetén. A klíringtagok döntő többsége azt javasolta, hogy az az idő, amikor az elszámolási rendszer zárva van, ne számítson be a 4 órába. Ez gyakorlatilag azt tette volna lehetővé, hogy a befogadási idő után beérkezett megbízásokat is „átvegyék” és feldolgozzák a klíringtagok azzal, hogy azok természetesen csak másnap reggel teljesülnek. Ezen vélemény mögött hangsúlyozottan nem kamatbevételi megfontolások húzódtak meg, sokkal inkább praktikus, az ügyfelek érdekeit, megszokásait is figyelembe vevő, illetve operációs szempontok. Ezzel szemben a jegybank mindvégig kitartott a szigorúbb értelmezés mellett, amely alapján a küldő bank csak olyan időpontban kezdheti meg ezen tételek feldolgozását, amelytől számítva biztosítani tudja a 4 órás szabály teljesülését.


A legfontosabb, és a legtöbb szakmai vitát kiváltó kérdések:

57

Vitathatatlan, hogy a jegybanki érvelésnek is megvolt a saját logikája. A kérdés véglegesen 2011 májusában jutott nyugvópontra, a jegybanki álláspont megerősítésével. Komoly kihívásnak bizonyult az átutalási megbízások ügyfél oldali egységesítésének kérdésköre is. A bankközi térben az SCT szabvány lett a mérvadó. A fogadó banki oldalon az irányadó magyar jogszabályok, valamint az SCT szabvány figyelembe vételével minden bank maga alakíthatta ki gyakorlatát. Az ügyféltől a bankba érkező megbízások tekintetében al-munkacsoport alakult, amely szabvány javaslatát az MSE felé tette meg. Munkás volt a hibás tételek visszahívásával, illetve visszautalásával kapcsolatos eljárás egyeztetése, véglegesítése is.


A BMCS jelentős szerepet vállalt magára a tesztforgatókönyv és a teszteredmények értékelési szempontjainak a kidolgozásában is.

58

Az egyes klíringtagok, valamint a GIRO előmenetelének nyomon kísérése a projekt során A projektvezető a projekt során rendszeresen, összesen 9 alkalommal mérte fel a projektben résztvevő klíringtagok projekt előmeneteli státuszát, és adott arról tájékoztatást a PIB felé. A felmérés alapjaként a projekt mérföldkövek, valamint a projekttervezési segédlet szolgáltak. Ennek megfelelően a kezdeti stádiumban a tervezés, erőforrás allokáció, a középső fázisban a fejlesztés, a végső fázisban pedig a tesztelési eredmények, a szabályozási felkészülés és a kommunikáció álltak a figyelem középpontjában. A projektvezetés az egyes klíringtagokat a belföldi klíringforgalomban betöltött szerepük alapján négy csoportba sorolta, úgy mint nagy forgalmú klíringtagok, közepes forgalmú klíringtagok, kis forgalmú klíringtagok, speciális klíringtagok (MNB, KELER, MÁK, Takarék-

bank). A projektvezetés és a PIB nem csak az egyes klíringtagok, hanem az egyes csoportok teljesítményét is nyomon követte. Kezdetben akadozott a kommunikáció a projektvezetés és a klíringtagok között, a státuszfelmérőkre a válaszok többször csak többszöri felszólításra érkeztek meg. A projekt előre haladtával azonban ez is sokat javult – feltehetően részben a késlekedőknek küldött jegybanki figyelmeztető levél hatására is. A legtöbben a tervezési fázisban, a funkcionális specifikáció lépésénél begyűjtöttek némi csúszást, amit jellemzően csak a tesztelési szakasz elejére sikerült ledolgozni. Általában nem volt jellemző a projekt során, hogy kritikus résztvevők tartósan érdemi lemaradást szedtek volna össze az ütemtervhez képest.

Szakmai fórumok Az országos projektvezetés és a GIRO Zrt. részéről a klíringtagok felé megnyilvánuló, intenzív írásos kommunikáció ellenére szükség volt olyan szakmai fórumokra, ahol a klíringtagok szakemberei első kézből, személyesen tudtak tájékozódni a projekt őket közvetlenül érintő kérdéseiről. Így az MNB Antall József terme, illetve a GIRO székháza többször adott helyet IT fórumnak, treasury fórumnak, tesztelési és átállási fórumnak. Ezen fórumokon az országos és a GIRO projektvezetés részéről adott tájékoztatáson túl a résztvevőknek mindig lehetőségük volt kérdések feltevésére is.

Kommunikációs Munkacsoport, Jogi Munkacsoport A Projekt Dokumentumban foglaltaknak megfelelően a projekt félidejénél a PIB döntött a Kommunikációs Munkacsoport (KMCS)


A GIRO Zrt. projektjét saját projekt menedzsment támogatta, amely rendszeresen beszámolt a PIB-nek a GIRO projekt státuszáról. A GIRO projektvezetése és az országos projektvezetés mindvégig korrekt munkakapcsolatban volt, és jól együttműködött.

59

megalakításáról is. A KMCS 2011. augusztus 24-én tartotta alakuló ülését. Ezen a tagok (GIRO, Bankszövetség, MNB, PSZÁF, VOSZ, Citibank, Erstebank, OTP Bank, Raiffeisen Bank, Takarékbank, TÉSZ, Unicredit) elfogadták az SZMSZ-t és elnököt választottak (Gergely András, Unicredit). A KMCS hozzáfogott a munkaterv megalkotásához, amelyet a PIB fogadott el. A munkacsoport feladata elsősorban a külső, az ügyfeleknek szóló, lehetőleg közös kommunikáció üzeneteinek, csatornáinak, ütemezésének a megtervezése, a koordinált kommunikáció támogatása volt. A munkacsoport nevéhez fűződik a Gyakran Ismételt Kérdések, és az IG2 Definíciók anyagainak az elkészítése és klíringtagok közötti megosztása is. A jogi munkacsoport 2011. július 28-án kezdte meg tevékenységét. Tagjai: GIRO, Bankszövetség, Budapest Bank, CIB Bank, FHB Bank, K&H Bank, MKB Bank, OTP Bank. A GIRO (Baloghné dr. Herbert Ildikó) által vezetett munkacsoportnak két fő feladata volt: az IG2 üzletszabályzat és az elszámolás-forgalmi szerződés elkészítése.


Tesztelés

60

Az IG2 rendszer bevezetése a GIRO indulása óta vitathatatlanul a magyar bankrendszer legnagyobb, összehangolt vállalkozása volt a pénzforgalom terén. Tekintettel a pénzforgalom kiemelt, nemzetgazdasági fontosságára, a biztonság, és ezen belül a biztonságos átállás az egész projekt folyamán kiemelt jelentőségű volt. Ennek megfelelően a tesztelés már annak megtervezése során nagy hangsúly kapott. Öt tesztelési fázis előzte meg az éles átállást: az önkéntes validációs teszt, a validációs teszt. a teljes folyamat teszt, az integrált banki teszt és a próbaüzemi teszt. Mindegyik tesztfázishoz világos, előre meghatározott megfelelési kritériumok tartoztak klíringtagi és GIRO szinten egyaránt. Mindegyik tesztfázis az előzőnél keményebb feltételeket támasztott a résztvevőkkel szemben mind minőségi, mind pedig mennyiségi oldalon. Az utolsó, viszonylag hosszú tesztfázis egy kvázi párhuzamos működési környezetet teremtett, erősen próbára téve minden résztvevőt. A GIRO már a

tesztelés elején létrehozott egy IG2 „helpdesk”-et is, amely a teszt során felmerült kérdéseket, észrevételeket gyűjtötte, rendszerezte és válaszolta meg a lehető leggyorsabban. Általában jellemző volt, hogy ahogyan az egyes tesztfázisok követték egymást, úgy javult a résztvevők teljesítménye. Megfigyelhető tendencia volt, hogy az országos pénzforgalomban kiemelt szereppel bíró intézmények a legelejétől komolyan odafigyeltek a tesztelésre, és jó eredményeket produkáltak. A kisebbek fókusza ugyanakkor fokozatosan javult. Az első tesztfázisokban még jó néhány olyan, önmagában nem jelentős forgalmú klíringtag akadt, amely ugyan „nem ment át” a teszten, de ez a teljes tesztfolyamatot – szerencsére – nem akasztotta meg. A PIB folyamatosan nyomon követte a tesztelést, sőt, az egyes tesztszakaszok eredményeit hivatalosan mindig a PIB fogadta el, és adta meg a zöld jelzést a következő tesztfázis megkezdésére.

A projekt hivatalos elindulása és az éles átállás között pontosan két év telt el. Ez alatt az időszak alatt talán csak egyszer történt olyan esemény, amely váratlan volt, jelentős kockázatot hordozott, és az éles átállás időpontjához már elég közel következett be ahhoz, hogy valós veszélyt jelentsen az eredetileg tervezett átállásra. 2012 márciusában, a tesztelés derekán az IG2 szoftverében olyan hiba jelentkezett, amelynek a kijavítása nem volt triviális, és amely ún. blokkoló hiba volt: azzal együtt nem lehetett volna átállni. A projekt résztvevőit e ponton is dicséret illeti: az idő szorításában is higgadtan fogadták az újabb kihívást. A GIRO szakemberei szorították a beszállítót, hogy mielőbb találjon megoldást a hibára, a klíringtagok pedig fegyelmezetten vállalták a többletteszttel járó többletterhelést. A hibát végül április második felére sikerült elhárítani, így eredeti határidőben és eredeti funkcionalitással indulhatott a rendszer.


Kritikus pontok

61

Átállás


A BMCS részletes átállási forgatókönyvet készített, amelyet a PIB hagyott jóvá. Ez időrendben és résztvevőnként tartalmazta a sikeres átálláshoz elvégzendő feladatokat. Az átállás közeledtével sűrűsödtek a PIB ülések, újra intenzívvé vált a BMCS és a KMCS ténykedése is. A teendők koordinálása, a résztvevők minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében a GIRO átállási fórumot rendezett. A tesztszakaszok végeztével, majd az átállást közvetlenül megelőzően minden klíringtagnak nyilatkozni kellett arról, hogy készen áll az éles indulásra. A PIB ezen nyilatkozatok ismeretében döntött véglegesen az átállásról. Az átállás hétvégéjén a folyamatok rendben zajlottak az átállási forgatókönyv szerint. A GIRO-hoz folyamatosan futottak be a klíringtagok jelentései az egyes feladatok sikeres végrehajtásáról. A PIB ezen információk, és a banki nyilatkozatok ismeretében erősítette meg a döntést arra vonatkozóan, hogy az éles indulás az eredetileg tervezett időpontban, 2012. július 2-án lesz.

62

Az átállás hétfőjén sokan ébredtek és kezdtek dolgozni korán. Kommunikációs forró drót élt a GIRO és az összes klíringtag között. Hétfő hajnalban érkeztek az első éles banki adatok a GIRO rendszerébe. A GIRO és a projektvezetés munkatársai feszült figyelemmel, de jó hangulatban követték nyomon, ahogy egymás után „jelentkeztek be” a klíringtagok az immár éles IG2 rendszerbe. Elérkezett az első befogadás vége időpont, rendben voltak a fedezetek is, és elindult az első, éles ciklus elszámolása. Probléma nélkül lefutott, mint ahogyan a többi, aznapi elszámolási ciklus is. Az első napokban mindössze az egyik klíringtag által tévedésből duplán elküldött átutalási csomag borzolta a kedélyeket, de azt is sikerült – megint csak példás együttműködés nyomán – gyorsan tisztázni. A magyar bankrendszer egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb közös fejlesztése, a napközbeni, SEPA formátumú, belföldi átutalások projektje az eredeti határidőben és az eredeti tartalommal,

sikeresen befejeződött. Azóta is probléma nélkül üzemel, mondhatni, mindenki megelégedésére.


Hálás feladat volt a projektvezetés – több okból is. Izgalmas, szakmailag érdekes, igazi kihívást jelentő feladat. Lehetőség egy nagyszerű, sőt, több nagyszerű csapattal való együttműködésre; a végén osztozni a sikerben. És azóta is, akárhányszor felmerül, hogy szerepem volt ebben a projektben, szinte mindig kapok egy-egy elismerő mondatot, vagy csak egy kézfogást, egy mosolyt, hogy igen, ez szép volt, igen ez valóban hasznos.

63

Az országos projekt szervezete

Fizetési Rendszer Tanács

Projekt Irányító Bizottság

GIRO BSZB

Hatóságok

Projektvezetés

A kék idomok a projektszervezetet Projekt irányító bizottság irányítása alá tartozó összetevőit jelöli. A bézs dobozok mellérendelt szereplőket jelölnek.

64

A GIRO ZRT. INTERGIRO2 PROJEKTJE Szerző: Sándor Szilárd a GIRO Zrt. projektvezetője

Számomra az IG2 projekt bevezetése 2010 augusztusában kezdődött, amikor külsős projektvezetőként csatlakoztam a GIRO csapatához, és 2012. július 19-én fejeződött be, amikor a stabil éles üzemi működés után lehetővé vált a projekt zárás előkészítése. A közben eltelt két év alatt nagyon sokat tanultam a pénzforgalomról, és igazi sikerélményt jelentett az „in time, on budget” projekt GIRO oldali leszállításának menedzselése, úgy, hogy a minőség tekintetében sem kényszerültünk engedményekre. Az előkészítés során – a különböző egyedi banki körülmények, költség megszorítások miatt – nem volt egyértelmű, hogy megkapja-e a projekt valamennyi bank részéről a szükséges erőforrásokat, figyelmet, prioritást, van-e közös akarat a leszállításra. Ezen a helyzeten radikálisan változtatott az MNB 2010. októberi rendelete, amely egyértelmű technikai paramétert („négyórás szabály”) és véghatáridőt (2012. júliusi éles indulást) megjelölve tett pontot a legfontosabb vitatott kérdésekre. Ezáltal megteremtődtek azok az alapvető keretek, melyek az összes belső és külső szereplőt együttműködésre és olyan típusú közös munkára sarkallták, amely végül meghozta gyümölcsét. A GIRO-n belül Legeza Péter, a GIRO Zrt. elnök-vezérigazgatója személyesen felügyelte a projektet projekt szponzorként, és biztosította, hogy erőteljesen a projekt mellé álljanak a belsős munkatársak.

65

A csomag amerikai szállítója egy testreszabott készterméket szállított, azonban az integrációban nem vett részt. Így a GIRO oldali feladatokat nagyrészt belső erőforrásból oldottuk meg: a HCT szabvány kialakítását, folyamatos felülvizsgálatát, komoly integrációs és infrastruktúra átalakítási feladatokat belső munkatársak végezték. Végül a bankokkal egyeztetetve szabályzatainkat is módosítottuk. Külsős munkatársakat tesztelési feladatokra, és az alkalmazott új technológiák miatti eseti informatikai konzultációra vettünk igénybe. Komoly alprojekt volt a SWIFT mint a kiegyenlítéshez használt platform bevezetése a GIRO-ban. A GIRO számára – lévén a nagybankokhoz mérten kisebb szervezet – nagy terhelést okozott a projekt, ezért konfliktusok adódtak a napi és projekt feladatok priorizálásában. Számos feladatot kellett a projekt utáni időpontra halasztani, ami természetesen még a 2013-as évben is jelentősen terhelte a szervezetet.


A projekt során végig nagyon részletes tervezést alkalmaztunk a belső munkák tekintetében. Nagyon korai szakaszban részletes erőforrástervek készültek, amik jellemzően kiállták a feladatok próbáját; néhány esetben kellett csak jelentősen módosítani az erőforrásigényen, jellemzően külső körülmények hatására.

66

A projekt során mind a belső GIRO-s, mind a kapcsolódó banki rendszerek közös tesztelése terén is igyekeztünk fokozatosan tágítani a megvalósult terjedelmet, ami jó módszernek bizonyult. Egyegy új funkcionalitás kapcsán módosítani kellett a közös specifikációkat is, azonban ennek a ténynek mind a GIRO, mind a bankok kezdetektől fogva tudatában voltak, és megfelelő erőforrások álltak rendelkezésre a változások kezelésére. A tesztidőszakok ütemezését végig tartottuk, a terjedelmet folyamatosan egyeztettük a bankokkal. A csaknem egy éves közös tesztidőszak alatt több mint 1 000 kisebb-nagyobb hibát oldottunk meg, heti-kétheti frissítésekkel dolgozva.

A csaknem kétéves erőfeszítést követően elmondhatjuk, hogy az egész GIRO lélegzetvisszafojtva várta a nagy nap, a korábban Sebők Sándor országos projektvezető által „remélhetőleg verőfényes, de minden bizonnyal hétfői”-nek titulált 2012. július 2. eljövetelét. A sok tesztelés ellenére nem lehettünk biztosak, hogy minden elképzelhető hibaágat lefedtünk, és pl. egy banki felületről bejött e-banki tranzakció nem okoz-e majd nehezen kezelhető problémát.

Az IG2 projekt GIRO oldali vezetése nehéz, sok tapasztalatot igénylő feladat volt. A GIRO oldaláról – az országos projekt keretei között – kezelni kellett a saját problémákat, támogatni a banki teszteket, felállítani a SWIFT infrastruktúrát és a VIBER kapcsolatot a kiegyenlítés érdekében. A munka összekovácsolta a résztvevő munkatársakat. Az éles indulás átélése olyan élmény volt, amire sokáig fog mindenki emlékezni, aki részt vett benne.


Az első három éles üzemi napon voltak nem várt helyzetek, de a támogató csapatnak sikerült professzionálisan megoldani ezeket. Az okok valóban, a tesztelés során elő nem fordult külső körülmények, együttállások voltak, amelyeket a GIRO vagy saját hatáskörben kezelt, vagy segítséget nyújtott az adott banknak a probléma megoldásában. A kezdeti problémák megoldása után viszont már az első üzemi hét második felében a rendszer problémamentesen, a tervezett keretek között működött, és ezt teszi mind a mai napig.

67

68

AZ OTP BANK PROJEKTJE Szerző: Faludi László

Az OTP Bankban az Országos Projekt megalakulását követően már megkezdődtek a banki projekt létrehozásához szükséges szakmai egyeztetések. Tudtuk, éreztük, hogy ezzel a feladattal csak akkor tudunk sikeresen megbirkózni, ha a kötelező együttműködésen túl megtaláljuk az érintett szakterületek között azt a kohéziós erőt, ami megfelelő ütemben és eredményességgel viszi előre majd a banki projektet. Az előttünk álló projekt feladatok áttekintése után, a már beütemezett - üzleti igények alapján meghatározott - IT fejlesztéseket újra kellett tervezni. A jelentős anyagi és humán erőforrás igény meghatározását követően elkészített előterjesztés alapján 2010. december elején hozta meg a Management Committee a GIRO Projekt megalapításáról szóló döntését. A Projekt operatív vezetésére a Pénzforgalmi Főosztály vezetője kapott megbízást, aki egyben az Országos Projekt Bankszakmai Munkacsoportjában is képviselte a Bankot. A GIRO Projektben az alábbi 4 munkacsoportot állítottunk fel, amelyek munkáját rendszeresen ellenőrizte az Operatív Bizottság a projektvezető beszámolóin keresztül: 1. 2. 3. 4.

Ügyviteli Munkacsoport IT Munkacsoport Szabályozási Munkacsoport Kommunikációs Munkacsoport

69

Az Ügyviteli Munkacsoportot a banki pénzforgalom szabályozásáért felelős terület menedzsere vezette biztosítva a közvetlen szakmai felügyeletet. A munkacsoport munkájában az üzleti területek szakértői mellett kezdetektől részt vettek az érintett IT rendszerek képviselői. Ennek köszönhetően már az üzleti specifikációk elkészítése során figyelembe tudtuk venni az érintett rendszerek specialitásait, elősegítve a funkcionális rendszertervek gyorsabb elkészítését. A munkacsoport rendkívül feszített ütemben 2011. február 28-ára elkészültette az üzleti specifikációkat. Az üzleti specifikációk alapján elkezdődhetett a funkcionális rendszertervek, IT fejlesztési specifikációk elkészítése, amit az IT Munkacsoport koordinált.


A rendszeres ülések, illetve a rendszer specifikus szakértői egyeztetések eredményeképpen a tervezett határidőkre – igazodva az országos projekt elvárásaihoz – a számlavezető, az e-banking és az egyéb kapcsolódó rendszerekhez elkészültek a koncepcionális rendszertervek, amelyek alapján elkezdődhettek az IT fejlesztések.

70

A munkacsoport a rendszeres fórumot fenntartva folyamatosan nyomon követte a fejlesztéseket, egyben lehetőséget biztosított a külső fejlesztők és a banki szakértők közötti egyeztetésre, amivel elősegítette a felmerülő kérdések gyors és hatékony tisztázását. A fejlesztési feladatok során a legnagyobb kihívást az összes - pénzforgalomban érintett - rendszer működési összhangjának megteremtése jelentette a bank számára.

Az IT fejlesztéseket és a belső teszteket követően sikeresen vettünk részt az Országos Projekt különböző tesztfázisaiban. A kisebb hibákat folyamatosan és eredményesen kezeltük. Elkészült az IT rendszerek órára lebontott átállási ütemterve kiegészítve egy visszaállási vészforgatókönyvvel. Ezzel egy időben a Jogi Igazgatóság vezetésével – a pénzforgalmi terület aktív közreműködésével - megkezdődött a munka a Szabályozási Munkacsoportban. Át kellett tekinteni a pénzforgalomban érintett üzletszabályzatokat, a kapcsolódó Hirdetményeket, valamint belső ügyviteli utasításokat. A dokumentumok aktualizálása során a 2012. április 30-i, kőbe vésett határidő miatt kiemelt figyelmet kaptak az üzletszabályzatok és a Hirdetmények. A munka során 21 db dokumentumot kellett aktualizálni, illetve újakat létrehozni, amelyek a kitűzött határidőkre kihirdetésre kerültek. 2011 szeptemberében kezdte el a Kommunikációs Munkacsoport az aktív működését, amely során 3 pontban fogalmaztuk meg a feladatait: Ügyfél kommunikáció Belső kommunikáció Oktatási anyag készítése

Az ügyfél kommunikáció során csatlakoztunk az Országos Projekt által meghatározott mérföldkövekhez. A nagyközönség számára az információkat jellemzően a bank honlapján tettük elérhetővé, Emellett megjelentünk a különböző közösségi internetes oldalakon is. Külön levélben hívtuk fel a figyel-


1. 2. 3.

71

met a változásokra, az újdonságokra az OTPDirekt Elektra szerződéssel rendelkező ügyfeleink esetében. A belső kommunikációs csatornákon (tájékoztató levelek, OTP Magazin, Ügyintézői hírlevél) időben tájékoztattuk a vezetőket, a központi és a fióki munkatársakat a várható változásokról. A belső kommunikációhoz szorosan kapcsolódott egy oktatási anyag is, amelyet minden dolgozó az E-learning rendszeren keresztül érhetett el, dolgozhatott fel.

Összegezve a másfél éves projekt eredményét nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy mind a bankon belül, mind országos szinten sikeresen teljesítettük a feladatot. Az első 5 munkanapon több mint kilencszáz ezer tranzakciót dolgoztunk fel megközelítőleg háromszázmilliárd Ft összegben! Ügyfeleink elégedettek a napon belüli átutalás lehetőségével az elektronikus úton kezdeményezett átutalásaik esetében, amelyet az is nagyban erősített, hogy az OTP Bank az egyik legszélesebb időintervallumban (5:30-16:00 között) biztosítja a napközbeni átutalások benyújtását, teljesítését.


Ez a projekt bebizonyította, hogy bár jogszabályi kényszer árnyékában ugyan, de egy irányba mutató akarattal, összefogással a bankközösség nagy dolgokra képes.

72

A K&H BANK PROJEKTJE Szerző: Riskó Rita BMCS tag

A kihívás Az Országos projekt irányításának, az egyes munkacsoportok hatékony működésének, a projektben résztvevő minden egyes szereplő szakmai elkötelezettségének köszönhetően zökkenőmentesen indult el, és az óta is szinte problémamentesen, az ügyfelek megelégedésére működik az új elszámolási rendszer, amit mindenki IG2-nek hív. Bankunkban közel két évvel a napközbeni átutalás bevezetése előtt került sor az első projekt előkészítő megbeszélésre. Ekkor még nem is sejtettük mekkora feladatot, milyen kihívást jelent a hazai pénzforgalomban résztvevőknek az IG2 indulása. Az előkészítő fázisban az üzleti és az IT területekkel közösen modelleztük a változásban érintett folyamatainkat. Az ügyfelek számára a legjelentősebb változást a belföldi forint átutalások 4 órán belüli teljesítése hozta, de emellett az új SEPA XML szabvány bevezetésével az átutalások adattartalma is bővült. Új tranzakció típus került bevezetésre, a visszavonás. Ahhoz, hogy az előttünk álló feladatot a kitűzött határidőre, pontosan elvégezzük a Bank szinte minden területének együttműködésére szükség volt. A projekt közel 150 fős csapatból állt. Az IT fejlesztéseken és teszteléseken túl gondoskodni kellett az ügyfelek tájékoztatásáról, a vonatkozó dokumentumok

73

módosításáról, a kollégák oktatásáról, a változások szabályzatokon történő átvezetéséről. A banki projekt során felmerülő kérdésekkel az Országos projekt Napközbeni elszámolás bankszakmai munkacsoportjához (BMCS) lehetett fordulni, amely munkacsoportban bankunk is képviseltette magát. A BMCS tagság lehetőséget teremtett arra is, hogy a projekthez érkező kérdések megválaszolásához javaslatokat tegyünk, véleményünket elmondjuk, és ezzel segítsük az IG2 bevezetésében résztvevők felkészülését.

Momentumok


Az egyik igen fontos és hosszú egyeztetést követelő kérdés volt az elszámolási ciklusok, a szakaszon belüli lépések időpontjának meghatározása. A GIRO Zrt. számos alternatívát dolgozott ki, figyelembe véve a MNB rendeletben foglaltakat, a VIBER nyitvatartási időt, a várható feldolgozandó tranzakció darabszámot, a fedezet biztosításhoz rendelkezésre álló időt, a tételek továbbításának módját. Ezen alternatívákból kiindulva kellett egy, az MNB, GIRO Zrt. és klíring tagok által is alkalmazható menetrendet elfogadni. A banki álláspont kialakításához első lépésként értelmeztük az elszámolási folyamat lépéseit, a kapcsolódó fogalmakat.

74

Ezt követően próbáltuk a saját működésünkhöz hozzáilleszteni a tervezett időpontokat illetve igyekezetünk megválaszolni olyan kérdéseket, mint például: Tételesen vagy csomagban adjuk át elszámolásra a megbízásokat? Folyamatos vagy szakaszos küldést válasszunk-e? Külön vizsgáltuk meg a küldő illetve fogadó oldalról a kérdést és kiemelten kezeltük az első és utolsó küldési időpontot. Az első elszámolási ciklus meghatározásánál figyelembe kellett venni az MNB rendelet szerinti 4 órán belüli teljesítésnek való megfelelést, a számlavezető rendszerben teljesítésre váró értéknapos, állandó átutalások, az előző nap cut-off time után benyújtott meg-

bízások feldolgozási időszükségletét valamint a fióknyitás idejét. Ugyanilyen alapos elemzést végeztünk az utolsó elszámolási ciklusra adott javaslatra is. Itt a GIRO Zrt. utolsó ciklus kezdete úgy került meghatározásra, hogy a VIBER zárás időpontját figyelembe véve legyen elegendő idő a treasuryk számára a fedezet felülvizsgálatra. Azt kellett ezután kikalkulálni melyik az az időpont, ameddig ügyfeleinktől még befogadható a megbízás úgy, hogy azok feldolgozására és GIRO Zrt. felé történő továbbítására elegendő idő álljon rendelkezésünkre. A fogadó oldal szempontjából a több szakaszos fogadás jelentette a legnagyobb változást. Itt azt kellett megvizsgálni, hogy GIRO Zrt. által továbbított tranzakciók bedolgozása a fióki nyitva tartás alatt, milyen hatással lesz a rendszerekre, hiszen korábban a jóváírások még fióknyitás előtt megtörténtek a számlákon. Az utolsó ciklusban érkező tételek fogadása pedig a rendszer zárási folyamatok vizsgálatát és változtatását jelentette. A másik téma, amit megemlítenék, a visszahívás tranzakció alkalmazásának bevezetése. Ez a kérdéskör is több BMCS napirenden szerepelt, valamint bankon belüli egyeztetést igényelt, hiszen egy teljesen új tranzakció típus megjelenéséről volt szó. Első lépésként a visszahívás tranzakció használatát kellett közösen értelmezni.

Ilyen és ehhez hasonló izgalmas szakmai kérdéseket vitattunk meg és születtek válaszok a nyitott kérdésekre ahhoz, hogy a szükséges üzleti specifikáció elkészülhessen. A visszahívás kezelését folyamat oldalról közelítettük meg és ennek mentén alakítottuk ki a feldolgozási lépéseket, építettünk a lehetőségekhez mérten automatizmust a rendszerbe.


Milyen folyamat mentén kell alkalmazni az új üzenet típust? Hogyan kezeljük az IG1-ben illetve IG2-ben továbbított tételek visszahívását, milyen szabályokat kell alkalmazni, mennyi idő áll rendelkezésre a válaszadásra, kell-e kötelezően választ küldeni az IG2 visszahívás üzenetre?

75

Szeretném még kiemelni milyen hasznos volt az országos tesztelésben való részvétel, ahol először a négy önkéntes bank egyikeként vettünk részt. Az önkéntes tesztidőszak nagyban segített az üzenetek értelmezésében, folyamatos egyeztetések pontosítások történtek a GIRO Zrt. kollégáival. A közel egyéves tesztelési periódus igen nehéz időszakot jelentett a résztvevők számára, folyamatos, összehangolt munkára volt szükség a lebonyolításához. A bankon belüli tesztelések összehangolása az országos projekt által meghatározott tesztelési ütemezéshez, nagy kihívást jelentett az IT és az üzleti területnek egyaránt. Míg a kezdeti tesztfázisban a tranzakciós állományok tartalmának ellenőrzése volt a cél, addig az utolsó fázisban már a napi valódi tranzakció mennyiségekkel teszteltük a mindennapi várható működést, úgy hogy mindeközben az éles operáció zavartalanul működött. A 22 tesztkörnyezetben, öszszesen 6 500 tesztesetet végeztünk. A rendszerek élesítése, az szükséges ellenőrzési feladatok az országos projekt által kidolgozott forgatókönyv szerint történtek, az abban meghatározott lépéseket minden szereplő fegyelmezetten hajtotta végre, és sikeresen kapcsolódott be az IG2 forgalmazásba.


Egy ilyen horderejű változás sikeres véghezvitele rengeteg munka, példátlan együttműködés eredménye és nagyon örülök, hogy ennek részese lehettem.

76

NAPKÖZBENI TÖBBSZÖRI ELSZÁMOLÁS PROJEKT AZ MKB-BAN Szerző: Bonifert Ferenc

Többször lehetett hallani azt a leegyszerűsítést, hogy nem kell mást tenni, csak többször megtenni napközben azt, amit eddig csak egyszer tettünk éjjel, azaz az elszámolást. Ugye nyilvánvaló, hogy ennél sokkal többről volt szó nem csupán a rendszerek fejlesztéseivel kapcsolatban, de az ügyfeleket érintő változásokat illetően is. A banki projekt során az alaprendszereken és a GIRO elszámolást végző rendszereken kívül módosítottuk természetesen az elektronikus csatornákat is, megváltoztattunk feldolgozási folyamatokat, átszerveztünk feladatokat területek között, munkaidőhosszabbítást vezettünk be bizonyos munkakörökben, aktualizáltuk az érintett szabályozásokat. Az ügyfelek kezelése elsősorban az elektronikus csatornák változásai köré csoportosulva jelentett komoly feladatot, de ettől függetlenül is be kellett tölteni a „fő hírhozó” szerepét, mivel teljesen természetes módon az ügyfelek a bankjukhoz fordulnak elsőnek. Az ügyfelek felkészítése több lépcsős, sokrétegű munka volt. Hírlevelek, külön IG2 portál, ügyféltalálkozók, direkt ügyfélmegkeresések „szegélyezték” a napközbeni elszámolás projekt útját. Ahhoz, hogy az ügyfeleket érintő változásokat minél teljesebb körűen számba vegyük, illetve, hogy e változásokat jól tudjuk menedzselni, többször tartottunk Bankon belüli „workshop”-okat, „roadshow”-kat. Ezek eredményeként határoztuk meg az érintett és potenciálisan az

77

ügyfelek nagy érdeklődését kiváltó témákat, amelyeket aztán kidolgoztunk, majd Bankon belül és/vagy az ügyfelek felé publikáltunk.

A siker ismérvei Az utóbbi évek egyik legnagyobb projektje volt az MKB Bankban, amely nem csupán méretével, összetettségével tűnt ki, hanem sikerességével is. A sikernek többfajta mércéje lehet, de amely miatt a Bank sikeresnek tudta értékelni a bevezetést, azok jellemzően a következők:


1. a kötelezően tartandó határidők esetében az implementációt legtöbbször annak megfelelően szakaszolják, mely igényeket kell mindenképp élesbe tenni (törvényi előírások betartásához), melyeket csak később, csúsztatva (pl. ideiglenes manuális folyamatokat kiváltandó), azonban a törvényi határidőket a banki projekt úgy tudta tartani, hogy nem kellett nagyobb kompromisszumokat kötni az élesre állást illetően;

78

2. a bevezetést követően ugyan az ügyfelektől kevés dicsérő, gratuláló visszajelzés érkezett, de panaszok száma is minimális volt a megváltozott működéssel kapcsolatban; amely egyrészt annak volt köszönhető, hogy a szolgáltatás irányukba értelemszerűen hozzáadott értékkel bírt, másrészt a változtatások jó minőségben, feléjük jó kommunikációval történtek (elmaradt a nagy, „tűzijátékos” fogadtatás, ami most kifejezetten jobb volt, mintha botrányoktól hangos sajtóval szembesültünk volna az átállást követő napokban….); 3.

a tervezett költségeket 10%-os eltéréssel sikerült tartani;

4. a jól megtervezett bevezetést követő támogató időszakban kisszámú problémánk adódott, és jól tudtunk reagálni a központi elszámolásokban bekövetkezett egy-két csúszásra is; 5. az idejében elindított banki projekt mindvégig proaktívan vett részt az országos projekt munkájában, azt folyamatosan segítette kérdések, problémák, megoldások, javaslatok felvetésével.

A projekt számokban     

Több mint 40 delegált projekttag; 2 000 embernapot meghaladó emberi erőforrás-igény; a projekt-előkészítéssel együtt majdnem 100 hetes megfeszített munka; 2 200 darabnál több projektdokumentum; több mint 250 oldalnyi funkcionális és közel 600 oldalnyi technikai specifikáció.

Összegzés

Így a projekt egyik fő célja, nevezetesen a fizetési forgalom gyorsítása, maradéktalanul teljesült. Ami a másik célt, azaz a SEPA szabvány bevezetésének, illetve annak használatából eredő előnyök kihasználását illeti, vegyes az eredmény: egyrészt az elszámolás-forgalomba bevezetésre került a SEPA szabvány (HCT) (egy későbbi euró zóna csatlakozást „megalapozandó), másrészt a szabvány adta addicionális lehetőségeket az ügyfelek nagyon kis százaléka használja csak ki a tapasztalataink szerint, amely arra vezethető vissza főleg, hogy a szabvány minél szélesebb körben való használata (C2B, B2C irányú kiterjesztéssel) fejlesztést követel meg az ügyfelek oldalán is. Ennek elősegítése lehet cél…..


A napközbeni többszöri elszámolás bevezetésével a jogszabályban előírtnál és tervezett működésnél is nagyobb lépést tettek az elszámolás-forgalom szereplői, tekintettel arra, hogy a maximum 4 órás teljesítési idő a gyakorlatban nem ritkán feleződik, sőt harmadolódik, azaz az átutalt összeg akár 1,5 óra alatt megérkezik a kedvezményezett bankszámlájára.

79

80

AZ UNICREDIT BANK PROJEKTJE Szerző: Dam Pál Hogyan lesz egy gondolatból országos felfordulás - avagy a belföldi forint fizetési forgalom részleges átállítása napközbeni elszámolásra

V

alamikor a 2009-es év egyik szorgalmas munkával teli napján jött az első finom kérdés az operációs, folyamatszervezés és IT területek felé. Becsüljük meg, hogy mekkora változást jelentene a banknak (rendszerfejlesztés és költség megközelítésben), ha az éjszakai elszámolás mellett vagy helyett, napközbeni elszámolások is történnének a belföldi forintfizetési forgalomban. Gyorsan átgondolva a bank aktuális folyamatait, feldolgozó rendszereinek a működését, viszonylag jól be lehetett határolni azokat a minimális módosítási igényeket, amiket meg kell ehhez tenni. Természetesen a becslések az érvényben lévő bankon belüli elszámolási folyamatok, rendszerösszefüggések valamint a GIRO elszámolási folyamatok és adatstruktúra „változatlanságán” alapultak. A 2010-es év első felében aztán olyan irányba fordultak az események, amelyek már kezdtek figyelmeztető (vész)csengőket aktiválni az üzemeltetéssel foglalkozó, sokat próbált kollégák körében is.

A Fizetési Rendszer Tanács 2010. 06.-23-i ülésén a résztevők igen-t mondtak a napon belüli elszámolás SEPA szabvány szerinti elszámolását megvalósító országos projekt elindítására. Figyelembe véve a magyar gazdasági és pénzügyi szereplők EU integrálódásának magas fokát, az euro SEPA fizetésforgalmi szabvány bevezetése a belföldi forintfizetési forgalomban egy teljesen logikus és előremutató döntés volt, amelyet az UniCredit Bank Hungary Zrt. üzleti és operációs területei mindig is támogattak.

81

Két nappal később a GIRO Igazgatósága pedig az ehhez szükséges elszámolómű megvalósítására mondott igent. Az MNB egyúttal rendelettervezetet készített a napközbeni átutalás szabályozásával kapcsolatban, melyet pár nappal később nyilvános konzultációra bocsátott. 2010. október 12-én pedig végképp lezáródott a szabályozási kérdés, amikor az MNB elnökének aláírásával véglegessé és elfogadottá vált a 15/2010-es MNB rendelet, amely többek között – rögzítette a 2012. július 2-i indulást. Ezen három esemény kapcsán napvilágot látott információk világossá tették a banküzem és fizetésforgalom vezetése számára, hogy itt kicsit nagyobb változástatás lesz szükséges: Többről van szó, mint a szokásos algoritmusok napi többszöri lefutását megoldani. Az adatforma és az adattartalom is alapvetően más lesz, mint az eddig használt és minden szereplő által megszokott. Nem minden belföldi fizetésforgalmi mód kerül be a napközbeni elszámolási rendszerbe illetve még a sima átutalások egy része is maradhat a régi, éjszakai elszámolási rendszerben.


A GIRO-ban az „új előadáshoz új szereplő kell” elv alapján teljesen külön elszámolómű kerül bevezetésre.

82

Várhatóan a kapcsolódó bankközi pénzügyi elszámolás-technika és gyakorlat is megváltozik. Bekapcsolódtunk az országos projektet operatív oldalról átfogó Projekt Irányító Bizottság (PIB) által koordinált Bankszakmai Munkacsoport tevékenységébe. Eldördült az éles startpisztoly bankon belül is. Mint első lépés, érzékletesen bemutatásra került a management részére, hogy mire is

kell felkészülni ebben a munkában. Sürgősen kértük a feladathoz a megfelelő fejlesztői és anyagi erőforrások lekötését a 2011-2012-es évekre - mint várhatóan a bank talán legfontosabb, legkiemeltebb fejlesztési munkájához. Igyekeztünk minél előbb összeállítani és eljuttatni egy magas szintű üzleti specifikációt a software fejlesztést végző szolgáltatónkhoz ismertetve benne az alap elvárásokat -, hogy megkezdődhessen annak technikai kiértékelése és a lehetőségek feltárása.

A projekten belül üzleti, operatív, szervezői, számítástechnikai továbbá jogi és marketing szakemberek hada kezdte meg a megvalósítást. Bár úgy tűnhet, hogy innen már egyenes út vezetett a megvalósulásig, de azért még kerültek elénk előre nem látott kanyarok, elágazások az út során.


Az első igazi döntési kérdés természetesen a rendszerkiválasztással kapcsolatban merült fel. Nem volt kétséges, hogy egy ilyen mértékű és előremutató változást nálunk is új feldolgozó rendszer munkába állításával kell követnünk, amely az alapoktól kezdve mind funkcionálisan, mind adat és file struktúra szinten képes leképezni az új követelményeket és nem a meglévő rendszerek kiegészítgetéseit, adatkonverziók stb. alkalmazását választjuk. Nemzetközi bankcsoportként sikerült kihasználnunk azt az előnyt, hogy az alap pénzforgalmi rendszerek általában közös hardware és software struktúrákra épülnek a tagbankoknál. Így bankcsoporton belül már létezett olyan új verziója a belföldi fizetési forgalmat támogató banki alkalmazásunknak, amely képes volt kezelni a napi többszöri elszámolást, a szükséges ISO 20022 üzenetsztenderdeket. Ezt az alapprogramot kellett testre szabni valamint a többi kiszolgáló alkalmazásokat ehhez illeszteni a hátralévő pár hónapban.

83

A Bankszakmai Munkacsoportban jogosan vetődött fel a kérdés, hogy az nem elég, ha adunk egy teljesen új csillogó, működő kosarat a felhasználóknak, ha nem segítünk nekik abban, hogy hogyan használják és töltsék fel ezt a kosarat (adatokkal) és hogyan tudjanak kivenni ebből a kosárból (szükséges adatokat) a résztvevők kölcsönös megelégedésére. Azaz a változásoknak érinteniük kell a bankok által az ügyfeleik rendelkezésre bocsátott elektronikus ügyfélcsatornákat valamint az ügyfeleknek visszaadott információk, banki kivonatok tartalmi és formai elemeit is. Követve a bankközösség szinten kidolgozott ajánlást, új mezőkkel egészültek ki az ügyfelek által használt elektronikus banki csatornák belföldi forint átutalási képernyői is. A kivonatok terén is megjelent az igény az ISO 20022 szabvány szerinti kivonatstruktúra országos definiálására és kialakítására.


Lépésről lépésre haladva raktuk össze a nagy kirakós játék elemeit, hogy összeálljon a teljes kép. Bízva a kollégák tudásában és támogatásában - mind bankon mind bankcsoporton belül - valamint a SEPA szolgáltatás terén már meglévő elméleti és gyakorlati tapasztalatunkban, számomra egy percig sem volt kétséges, hogy 2012. 07. 02-án elindul az új feldolgozási rendszer a bankban. A jogszabály által előírt napon igazi fennakadás nélkül tudott a bank részt venni a napközbeni elszámolási feladatok végrehajtásában.

84

Most már több mint egy éve szokják a szereplők az új eljárásokat, alakítgatják a kapcsolódó folyamataikat az új átutalási elvekhez. Lassan 2014-et írunk, az Unión belüli euro fizetések terén újabb változások jönnek. Benne van a levegőben a változatozásokkal most nem érintett belföldi beszedési eljárások megújításának a gondolata is. Mindezek bizonyosan újabb, semmivel sem kisebb kihívásokat fognak megfogalmazni a hazai gazdasági-, pénzügyi élet szereplői felé 2-5 év távlatában.

BUDAPEST BANK PROJEKTJE Szerző: Mogyorósy Zsuzsanna BMCS tag

A

napközbeni elszámolást megvalósító ún. IG2 projekt 2011 elején indult el a Budapest Bankban. Az új folyamatok, rendszerek az országos projekttel egy napon, 2012. 07. 02án élesedtek. A projektet 2012. novemberben zártuk. Az IG2 projekten 99 BB-s kolléga dolgozott közvetlenül, azonban az átállás mintegy 1 000 munkatársunk munkáját érintette.

Hogyan indult el a projekt a Budapest Bankban? A munka már a banki projekt hivatalos elindulását megelőzően 2010 őszén elkezdődött, amikor az MNB és a Giro Zrt. kezdeményezésére elindult az IG2 Országos Projekt, és ennek támogatására megalakult a banki és egyéb szakértőkből álló munkacsoport. A munkacsoport munkájában részt véve hónapokon át heti gyakorisággal tartottunk sokszor maratoni hosszúságú megbeszéléseket, megvitatva számos jogi, üzleti, operációs, technikai és üzletmenet folytonossági kérdést. A munkacsoporttal való közös munka eredményes volt, hiszen számos nyitott kérdésre adott válasz beépült a Giro Zrt. üzleti igény specifikációjába. A megvalósítás felé haladva a bevezetés elősegítésére szakmai alcsoportok alakultak (tesztelési, kommunikációs stb.) számos feladatot átvéve a munkacsoporttól.

85

Összességében jelentős és eredményes volt az Országos Projekt munkacsoportjával az együttműködés, mivel az átállás határidőben és problémamentesen megtörtént minden résztvevőnél.

Mi is történt - számokban? Egy régi rendszert kiváltottunk, helyette új rendszert vezettünk be, emellett 16 meglevő rendszert módosítottunk. Többfajta tesztet végeztünk: IT funkcionális és integrációs teszteket 6 tesztelési körrel, 16 kolléga segítségével, 6 hónapon keresztül; UAT tesztet 6 különböző tesztelés körrel, 22 kollégával, 9 hónapon keresztül és GIRO teszteket 4 különböző tesztelés körrel, 7 kollégával 8 hónapon keresztül. A projekt igazi banki összefogásról tanúskodott, hiszen sok terület vett benne részt: IT, Vállalat, Lakosság, Treasury, Operáció, Jog, Compliance, Pénzügy, Beszerzés, BTQ, Marketing, Külső és Belső kommunikáció.

Budapest Bank projektje

Milyen akadályokkal találkoztunk?

86

A projektnek nagyon sok külső tényezővel kellett számolnia, pl. szoros volt a határidő, sok tisztázandó jogi kérdés merült fel, saját előírásaink mellett az országos projekt elvárásainak is meg kellett felelnünk. Mivel az IG2 projekt mellett több saját projektünk is futott, ezért az erőforrásokon is osztoznunk kellett.

Milyen volt az élesbe állás? A megfelelő előkészületeknek köszönhetően – a kezdeti izgalmak ellenére – az élesítés zökkenőmentesen zajlott le. Az első két hétben voltak ugyan felmerülő kérdések a rendszert, az ütemezést és a

folyamatokat illetően, azonban ezek gyorsan megoldódtak, köszönhetően a vezetői és az üzemeltetői csapat munkájának.

Mi történt 2012. július óta?

Budapest Bank projektje

A Budapest Bank kiemelt helyen kezeli az átutalási megbízások 4 órás teljesítését.

87

88

A RAIFFEISEN BANK IG2 PROJEKTJE Szerző: Dr. Gáspárné Csáki Zsuzsanna Raiffeisen Bank, BMCS képviselő

M

ár a projekt indulásakor látszott, hogy az IG2 bevezetése nemcsak tartalmában, hanem a résztvevők összetettségében is igen bonyolult, melyet egy törvényi határidő betartása mellett kellett megoldanunk, így projektirányítási szempontból az egyik legfontosabb feladatunk az ezzel járó kockázatok kezelése volt. Projekt scope (terjedelem- a szerk.) oldalról nemcsak a kötelező törvényi elemek bevezetése volt a cél, hanem egyúttal korszerűsíteni szerettük volna belső folyamatainkat, infrastruktúránkat és elérhetővé akartuk tenni az ügyfelek számára az új struktúra adta összes lehetőséget. Ez viszont azt jelentette, hogy az ügyféloldali elektronikus csatornáktól indulva egészen a kivonat módosításáig változtatni kellett az ügyfeleket közvetlenül kiszolgáló rendszereket is, nemcsak a GIRO Zrt-hez kapcsolódó (küldő-fogadó) funkciókat. Az előbbiek miatt az IG2 átállást összekötöttük egy teljesen új elszámolás forgalmi rendszer bevezetésével, melybe számos új üzleti és technikai funkciót fejlesztettünk be. A fentiekből adódott, hogy már a belső banki projekt szervezet egyedülállóan komplex volt, számos résztvevőt ölelt fel. Összességében kb. 70-80 fő dolgozott a projekten kisebb-nagyobb mértékben. A projekt csapat összetétele elég vegyes volt abban az értelemben is, hogy a Bank különböző területeiről érkeztek szakértő bankszakmai munkatársak, vezetők. Az IT fejlesztéseken dolgozó elemzőkön, szervezőkön, fejlesztőkön, tesztelőkön, üzemeltetőkön

89

kívül részt vett a projektben az összeg üzletág a lakossági területtől a nagyvállalati területig, a bankműveleti területek, a panaszkezelési terület, a számvitel, a bankbiztonság, a jogi terület, és még számos egyéb terület képviselői.


Nagyon fontos volt számunkra, hogy – mind a külső ügyfeleink, mind a saját munkatársaink tekintetében a folyamatos tájékoztatást kiemelten kezeljük, így az ügyfeleink szinte részesei voltak a mi belső projektünknek. Folyamatosan leveleztünk, kivonaton és elektronikus csatornákon keresztül küldtük a tájékoztatásokat. A sok oktatás, szimulációs teszt és a teljes részletekig kidolgozott átállási terv segített abban, hogy az átállás már nem okozott számukra komolyabb nehézséget.

90

Belső projektünk sajátossága volt az iteratív-agilis fejlesztési módszertan alkalmazása, melynek segítségével - folyamatos tesztek mellett - készültek alkalmazásaink. Ennek volt köszönhető, hogy két másik bank mellett önkéntesen részt vettünk - 1 évvel az indulások előtt - a GIRO előtesztekben, ami további értékes tapasztalatokat adott nekünk a későbbiekre nézve. E módszertan segített minket akkor is, amikor menet közben az országos projekt felkérése alapján módosítani kellett a készülő rendszer funkcionális működését. Másik jellegzetessége volt projektünknek, hogy egy nagy közös projekt szobában ültek fejlesztők, szervezőt, tesztelők: bankszakmai szakértők és informatikai munkatársak együtt dolgoztak a megvalósításon. Ezáltaltal nagyon gyors és hatékony információáramlást és a problémákra való azonnali reagálást tudtunk elérni. Mindazonáltal banki oldalról nagyon jól felépítettnek éreztük az országos projekt struktúráját, a munkacsoportok megszervezését. A BMCS ülések és szavazások sokat segítettek a működés pontosításában, és gyors döntések létrehozásában. Mind az országos, mind a Giro projektek vezetése kiemelkedő volt, a kollégák nagyon segítő-

készek, türelmesek és támogatóak voltak akkor is, mikor mi már fáradtunk. Országos tesztelés terén nagyon fontos volt, hogy a Giro Zrt. koordinálja az országos teszteket (pl. hibabejelentő rendszerrel) és koordinálja a kommunikációt a sok fél között. Közös kérdések, hibák és kis győzelmek egy csapattá konvertálták az 55 bankot, a GIRO Zrt-t, MÁK-ot, és az MNB-t, és egyformán izgultunk mindenkiért, hogy a teszteken sikeresen átjusson, és együtt élesben állhassunk. E közös munkánkat dicséri, hogy a BMCS felkérést kapott a GIRO Zrttől, hogy közösen folytassuk az elkezdett munkát, mint a BSZB Fejlesztési albizottsága.


Személy szerint, mint a Raiffeisen Bank BMCS képviselője nagyon büszke vagyok arra, hogy ebben a munkában részt vehettem és hozzájárulhattam a közös sikerhez.

91

92

NAPKÖZBENI ELSZÁMOLÁS A CIB BANK SZÁMÁRA Szerző: Toma Vanda BMCS tag

C

IB Bank számára a gondolkodás a napközbeni elszámolásról 2010 tavaszán, kora nyarán kezdődött, amikor is a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalommal foglalkozó területe többek között a CIB Bankot is meglátogatta abból a célból, hogy közös gondolkodást kezdeményezzen erről az újdonságról. Már itt az elején hozzá kell tennünk, hogy az ötlet nem jelentett újdonságot a bankrendszer számára, hiszen már jó pár éve folytak a tervezgetések, eszmecserék a Magyar Nemzeti Bank Fizetési Rendszer Tanácsa nagy kerekasztala körül a témáról. A hosszú évek elmélkedéséből a bankrendszer a Fizetési Rendszer Tanács 2010. július eleji döntése alapján lépett a tettek mezejére, amikor is a Fizetési Rendszer Tanács ott résztvevő tagjai megszavazták az addig példanélküli elképzelést: országos vagy más néven nemzeti projekt szervezését a napközbeni elszámolás bankrendszerbe történő implementálása céljából. Ezzel kezdetét vette egy olyan munka, amely egy asztal köré ültette a bankokat. A jegybank és az elszámolóház létrehozott egy olyan bankszakmai munkacsoportot, amelynek tagjai a pénzforgalom által legszélesebb körben érintett szereplők voltak, így banki operációs, cash managementen, üzleti, információ technológiai, számviteli, treasury és nem utolsó sorban jogi területen dolgozó kollégák. Míg ezen széles körben elkezdődött a műhelymunka, kezdték el a bankok saját belső projektjeiket felállítani.

93

CIB Bank 2010 őszén kezdte meg belső műhelymunkáját egy korábban nem látott, szinte minden banki folyamatot átható projekt munka keretei között. Az első hónapok azon részterületek feltérképezésével teltek, amelyekhez kapcsolódóan kisebb körben felállítható műhelymunka vehette kezdetét. A CIB a különböző területek belső műhelymunkáira külön csoportokat és külön, a feladatokat összefogó vezetőket választott, míg a teljes projektet két projektvezetővel és két szponzorral kezdte el nagy erőkkel működtetni.


Így utólag felidézve ezt a hatalmas munkafolyamatot, eleinte három nagy terület kezdett bele az alapvetések felállításába a projektvezetők folyamatos támogatása mellett: (i) üzleti, (ii) IT/ operációs folyamati és (iii) a jogi terület. Viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a folyamat implementálásában óriási és elengedhetetlen szerepe lesz a treasury területnek, ideértve a likviditásmanagement komoly szabályok szerint működő területét.

94

Számunkra külön élmény volt megfigyelni, hogyan kerülnek felszínre olyan tisztázandó kérdések, amelyek a fizetési tranzakciók teljesítése mögött láthatatlanul meghúzódó, mégis a pénzmozgás elengedhetetlen szereplőjének számító likviditásmanagement folyamatait feszegették. A terület súlya megkövetelte, hogy a bankszakmai munkacsoporton belül megalakuljon a treasury munkacsoport annak jeles képviselői segítségével. Hasonlóképpen élmény volt a bankszakmai munkacsoportból támogatni annak a kommunikációs munkacsoportnak a munkáját, mely segítette, hogy mindannyian egy nyelvet beszélve alakítsuk ki az ügyfelek számára azt a tájékoztató sorozatot, mely nagy sikerrel oszlatott el minden kételyt és zavart a napközbeni elszámolás bűvös kifejezése körül. Nem hagyható ki e rövid visszatekintésből annak a mutatványsorozatnak a megemlítése, amellyel az IT (információtechnológiai) terület varázslatos bravúrral, éjszakákba nyúlóan éjt nappallá téve alakí-

totta át az összes létező érintett folyamatot a napközbeni elszámolás szabályrendszerének megfelelően. Elmondható, hogy szinte valóban nincs olyan terület, amelyhez valamilyen szinten ne kellett volna szervezőknek, fejlesztőknek hozzányúlniuk.

Szép, ugyanakkor tanulságos emlékként őrizzük magunkban azt a nagyon komoly, olykor-olykor sok türelmet és kitartást igénylő munkacsoporti munkafolyamatot, amelynek keretei között néha egymásnak feszülve, gyakran humorral próbáltak egyetértésre, megoldásra jutni a jegybank, a GIRO, a Bankszövetség és a banki szereplők annak érdekében, hogy 2012. július 1. napjára felálljon ez az új rendszer. Bár a bankoktól nagy munkaerő és anyagi ráfordítást jelentett az új folyamat kialakítása, mégis egy olyan dolgot sikerült létrehozni, mely az ügyfelek teljes megelégedésére szolgál. CIB Bank egyik legsikeresebb projektjeként tartja nyilván a napközbeni elszámolás implementálására szervezett országos projekt mellett működő belső projektet.


Szép és egyben nagyon nehéz kihívás volt a napközbeni elszámolás sok szempontból az üzleti és a jogi terület számára is. Egy olyan időszakban, amikor sok előírásnak és sokféle követelménynek kellett megfelelnie a bankrendszernek eleinte teljesíthetetlennek tűnt ennek a nagyon egyszerűnek tűnő változtatásnak a belső folyamatokba történő implementálása.

95

96

15 RENDSZER, EGY SZÜLETÉSNAP, EGY NÉVNAP – A CITIBANK PROJEKTJE SZÁMOKBAN Szerző: Szalkovszky Katalin

3 alproject

A Napközbeni

elszámolás

projekttel

párhuzamosan egy új lakossági számlavezető és ügyfélterminál program regionális bevezetése is zajlott. Kétszer ütemezték át a magyarországi bevezetést, hogy csökkentsük a kockázatokat. A két projekt implementálása között a tervek szerint csak néhány hónap volt, így már induláskor arra készültünk, hogy a lakossági oldalon dupla projektet kell vezetni, szinte minden projektfázist egy időben, párhuzamosan kell végezni. Ezzel egy vállalati és két lakossági alprojektünk volt.

4 hónap

Még egy globális program jelentett kihívást a

magyar IG2 projektre: a data center optimalizálás keretében a projektünkkel egy időben történt a közép és kelet európai országok lakossági banki rendszereinek költöztetése az ázsiai adatközpontból az új európai adatközpontba. 11 ország, országonként 30-40 rendszerrel – összesen 434 rendszer költözött az összes kapcsolatával együtt. A próbaüzemi tesztre külön teszt környezetet kellett igényelnünk, hogy a volumen és időbeli előírásokat teljesíteni tudjuk. Ekkor pont a teszt környezetek mozgatása történt, de sikerült elintéznünk, hogy az IG2 teszthez használt környezet ez alatt a 4 hónap alatt zavartalanul működjön tovább az ázsiai adatközpontban.

97

15 rendszer

A Citibank a világ több mint 100 országá-


ban van jelen, az ügyfelek hatékony kiszolgálása érdekében a bank globális és regionális rendszereket használ. Ezeknek a rendszereknek megvan a sztenderd verzióváltási ciklusuk, amit egy ilyen átfogó projekt esetén körültekintően kell szinkronizálni. A magyar projekt országos mivolta ellenére is eltörpült a globális programok mellett. A 2 helyi (lokálisan fejlesztett és támogatott) rendszerrel együtt 15 banki alkalmazásban kellett fejlesztést végezni, hogy a napközbeni elszámolás funkciója teljes legyen.

98

6 implementáció

Kihívás volt a különbö-

ző rendszerváltásokat úgy megszervezni, hogy az országos implementáció napjára az egész rendszer összeálljon és működőképes legyen. Ahol lehetett, az új funkcionalitást már július 2-a előtt élőbe raktuk, azaz az adott rendszer verzióváltása megtörtént, de az új funkcionalitás ki volt kapcsolva, hogy a régi –abban az időben érvényes – funkcionalitás ne sérüljön. Még így is maradt sok rendszer, ahol rendszertechnikai okokból a váltás csak az utolsó pillanatban, az utolsó IG1-es elszámolási nap befejezése után volt lehetséges. 6 különböző implementálásunk volt, az utolsó az országos átállás idejére esett.

7 óra időeltolódás

A heti státusz megbeszélések

konferencia beszélgetésként zajlottak, mert a regionális és globális rendszerek fejlesztői a világ különböző tájain dolgoznak. Az időeltolódás miatt, ha egyszerre akartuk vonalvégre kapni a szingapúri fejlesztőket és az amerikai infrastruktúra támogató csapatot, akkor a szingapúriak túlóráztak és késő estig maradtak az irodában, míg az amerikai csapat hajnalban érkezett az irodába. A státusz megbeszéléseken legtöbbször 7 óra volt az időeltolódás. A legnagyobb

időeltolódás, amit egy státusz megbeszélésen áthidaltunk, 14 óra volt.

2 költözés

Maroknyi lelkes csapat indult

2 x 3 = 6 hónap

Két fontos regionális rendszer-

től kaptunk helyi segítséget, azaz 1-1 fejlesztő 3 hónapot töltött a projekt csapattal az országos tesztek megfelelő szakaszában. Ez a 6 hónap jelentősen növelte a hatékonyságot és segített az időeltolódás okozta nehézségek leküzdésében. Mindkét kolléga először járt Budapesten és jól érezte magát itt. Nem csak a projekt csapat, hanem az egész informatikai osztály részt vett abban, hogy itt tartózkodásukat kellemessé tegye, minél többet megismerjünk egymásról, a különböző kultúrákról, a későbbiekben is fontos kapcsolatokat építve.

1

A projekt fontosságát hangsúlyozza, hogy az országos teszt

idején már nem csak a helyi felső vezetés számára adtunk rendszeres státuszjelentést, hanem kéthetente az EMEA régió informatikai vezetőjének is be kellett számolnunk a haladásról. Ezen a konferencia megbeszélésen ott voltak a különböző regionális fejlesztő és támogató csapatok felelős felsővezetői is, ezzel teremtve meg a problémák megoldásának hatékony lehetőségét. Erre több alkalommal szükség is volt, amikor a különböző regionális és globális prioritásokat kellett összeegyeztetni a magyar projekttel. Amikor kiderült, hogy az átállás a régió informatikai vezetőjének a szüle-


neki a kihívásokkal teli 2 évnek, majd folyamatosan bővült a projekt előre haladtával. A megnövekedett létszám miatt a projekt csapat kétszer költözött új szobába. Az IG2 piktogram is kikerült a projekt szoba ajtajára, ezzel jelezve elkötelezettségüket. Az implementálások idején is ez a szoba volt a főhadiszállás, innen mentek a hírek, státusz riportok a helyi és a regionális vezetőség felé.

99

tésnapján lesz, a feszültség oldódott a konferencia megbeszélésen és úgy éreztük, innen már a régióvezető személyes ügye a siker. -

Guys, you cannot fail on my birthday!


Yes, sir. Especially that it is my name-day as well. You 5 know, in Hungary we celebrate name-days too.

100

5 - Fiúk! Nem vallhattok kudarcot a születésnapomon! - Igen uram! Már csak azért sem mert ez egyben az én névnapom is. Tudja, Magyarországon a névnapot is megünnepeljük.

A HAZAI ELSZÁMOLÁSFORGALOM JÖVŐJE

A

Bankközi Klíringrendszer működése az elmúlt években bebizonyította, helyes döntés volt a bankrendszer reformját követően egy új elszámolási rendszert létrehozni. A BKR az elmúlt közel húsz évben kielégítően szolgálta az elszámolási igényeket, támogatta a fizetési forgalom fejlesztését. A régió azonos történelmi hátterű országai is hasonló utat választottak, csak Csehszlovákia utódállamai vonták össze a valósidejű bruttó elszámolást a reálgazdaság fizetési forgalmát szolgáló kötegelt átutalási rendszerrel. Az elmúlt másfél évtizedben az euró pénzforgalmi és elszámolási infrastruktúrájának fejlődésében próbáltuk meglátni a magyarországi elszámolásforgalom jövőjét. Küszöbön állt hazánk euróövezeti csatlakozása, de még minden forrongott az euróövezeti országokban. Érdekes volt látni, hogy a nemzeti klíringházak lépésenként átalakulnak pénzügyi adatfeldolgozókká, illetve a vártnál lassabban nyert teret az egységes, pán-európai elszámolóház (EBA Clearing STEP2 rendszere), és létrejött az azzal konkurens EACHA hálózat a nemzeti klíringházak és a nagy pénzügyi adatfeldolgozók részvételével. Még mindig nem teljesen világos, mi lesz a folyamat kimenetele. Stabilizálódik a jelenlegi helyzet, vagy meglódul a konszolidáció csökkentve az elszámolási rendszerek eddig egyébként gyarapodó táborát. A forint infrastruktúrája azonban még jó darabig megmarad, ezért érdemes Európa perifériájára is figyelni. Kulturális, kereskedelmi és pénzügyi szempontból Nagy Britannia, vagy a Skandináv országok magországok, de az euró szempontjából mégis periférikus területek.

101

Ezekben az országokban is általános trend az ISO20022 szabvány SEPA konform alkalmazása, ami mind az átutalásokra, mind pedig a beszedésekre kiterjed.

A hazai elszámolásforgalom jövője

Másik szembetűnő irány a valós idejű 7x24 órás átutalás elterjedése, aminek kialakítását a hatóságok is ösztönzik. A valós idejű átutalást gyakran elektronikus kereskedelmet segítő e-fizetés alkalmazásokkal is kiegészítik. Fontos fejlemény a magánszemélyek közötti átutalások megkönnyítése a számlaszámok telefonszámhoz rendelésének lehetővé tételével. Egyre inkább teret nyernek a mobiltárca kezdeményezések, amik lehetővé teszi különféle bankok szolgáltatásainak és különféle fizetőeszközök (átutalás, beszedés, bankkártya, elektronikus pénztárca) egy alkalmazásban történő áttekinthető kezelését és használatát. Ehhez kihasználják a mobilinternet kapcsolatot, a mobileszközök közötti közvetlen kapcsolatot, az érintés nélküli NFC technológiát, a kétdimenziós (pl. QR) kódok beolvasásával történő adatrögzítést, a biometrikus azonosítást, az elektronikus személyazonosítókat és megannyi más, a mobileszközök kínálta lehetőséget.

102

Mivel az új lehetőségek kihasználása, az új megoldások széles körű elterjedése erőteljes szabványosítást, bankközi infrastruktúrát igényel, – biztosra vehetjük – a közeli jövő számos izgalmas kihívást tartogat a pénzforgalmi szolgáltatók, valamint az elszámolási rendszerek működtetői számára. Tekintettel arra, hogy egy ország fizetési forgalmának túlnyomó része – a valutaövezetek kiterjedésétől függetlenül – belföldi fizetési forgalom, jelentős feladatokat kaphat a hazai pénzügyi infrastruktúra.

103

NAPKÖZBENI ÁTUTALÁS FOLYAMATÁBRÁJA

104

A TANULMÁNYKÖTET SZERZŐI Bartha Lajos

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatóságának vezetője. Az MNB-n belül felügyelte a napközbeni átutalás bevesztésével kapcsolatos előkészítő munkát. A napközbeni átutalás bevezetésének országos koordinációjáért felelős Projekt Irányító Bizottságának elnöke, az MNB belső felkészülési projekt irányító bizottságának tagja.

Bonifert Ferenc

Az MKB Bank Zrt. termékfejlesztési főosztályvezetőhelyettese, BSZB-tag. A napközbeni elszámolás bevezetésére indított banki projekt üzleti munkacsoportját vezeti, amelyben az IG2-es üzleti és funkcionális követelmények meghatározásáért, valamint az ügyfeleket és bankot érintő változások menedzseléséért felelős.

Dam Pál

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. pénzforgalmi vezetője. 20112012-ben a bank „Napközbeni giro elszámolás projekt” fizetésforgalom szakmai felelőse valamint az operációs feladatok közvetlen koordinálását végezte. Részt vett a napközbeni többszöri elszámolás országos projekt Bankszakmai munkacsoport munkájában is, mint a bank fizetésforgalmi kapcsolattartója.

Demeter Anikó

A GIRO Zrt. elnök-vezérigazgatói tanácsadója, szabványosítási és elszámolásforgalmi szakértő. 2009-től a napközbeni többszöri elszámolás országos projektben a GIRO Zrt. Üzleti funkcionális követelmények csoport tagjaként közreműködött az IG2 funkcionális követelmények megfogalmazásában, az SCT magyar sajátosságokkal történő kibővítésében, a rendszer külső interfész specifikációjának elkészítésében, az IG2 által kiegészítő szolgáltatásaként nyújtott, a banki egyeztetést segítő analitikus és szintetikus jelentések specifikálásában és a banki tesztelés során felvetődött problémák megoldásában, a kérdések megválaszolásában.

105

Eperjesi Illés

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. Vállalati, Befektetési Banki és Privát Banki Divíziója GTB Cash Management főosztályának senior termékspecialistája. A napközbeni giro elszámolás bevezetése kapcsán részt vett a bank ügyfelei és munkatársai felé történő kommunikáció kialakításában valamint az átállás során az üzleti területek szakmai támogatásában. Az UniCredit Bank belső projektjének tagja.

Faludi László

Az OTP Bank Nyrt. pénzforgalmi főosztályvezetője. 2009-ben tagja volt a bankközi Napközbeni giro elszámolás munkacsoportnak, ami megfogalmazta és az Fizetési Rendszer Tanács elé terjesztette az új elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos általános funkcionális követelményeket. A napközbeni többszöri elszámolás országos projektben a Bankszakmai Munkacsoport tagja volt.

Dr Gáspárné Csáki Zsuzsanna

A Raiffeisen Bank Zrt. Üzleti elemzés csoportjának vezetője, pénzforgalmi szakértő. Részt vett a Napközbeni giro elszámolást előkészítő munkacsoport munkájában. 2012-től vezeti a SEPA egyesület XML kivonat munkacsoportját, mely az ISO20022-es szabvány bank-ügyfél interfészét definiálja. Korábbi BSZB, BMCS tag, jelenleg a GIRO Zrt-nél működő Bankközi Fejlesztési Munkacsoport tagja.

Gergely András


Az UniCredit Bank Hungary Zrt. Vállalati, Befektetési Banki és Privát Banki Divíziója GTB Cash Management főosztályának vezetője. A napközbeni többszöri elszámolás országos projektben a Kommunikációs Munkacsoport (KMCS) elnöke, a Bankszakmai Munkacsoport (BMCS) tagja. Az UniCredit Bank belső projektjének üzleti felelőse.

106

Helmeczi István A Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi szakértője. Az MNB-n belül hatástanulmányokat és a napközbeni elszámolással kapcsolatos előterjesztéseket készítette el. A napközbeni többszöri elszámolás országos projektben a Bankszakmai Munkacsoport tagja volt, illetve részt vett az MNB belső felkészülési projektjében is.

Dr. Kovács Levente A Magyar Bankszövetség főtitkára, a GIRO Zrt. igazgatósági tagja. A pénzforgalmi infrastruktúra megújításának előkészítése idején a GIRO Zrt. üzleti ügyvezető igazgatójaként dolgozott, így a teljes idő horizonton végig kísérte a fejlesztési folyamatot. A pénz- és elszámolásforgalomról, a pénzügyi infrastruktúra megújításáról és a magyar elszámolóház történetéről több hazai és nemzetközi publikációja is megjelent. Az IG2 projektben a Magyar Bankszövetség képviselőjeként a teljes hitelintézeti szektort képviselte.

Legeza Péter 2001 óta a GIRO Zrt. elnök-vezérigazgatója. A napközbeni elszámolás úttörője, elsőként kezdeményezte az új elszámolási mód kialakítását. Az országos projekt Projekt Irányítóbizottságának tagja, a GIRO Zrt. rendszerfejlesztési projektjének szponzora volt. Az MKKE-en szerezte meg okleveles közgazda végzettségét 1984-ben. Dolgozott többek közt a Citibanknál, a WestLB-nél.

Mogyorósy Zsuzsanna


A Budapest Bank Zrt. Vállalati Számlavezetés és Pénzforgalmi Szolgáltatások és Payment területének Szenior Termékmenedzsere. A banki IG2 projekt egyik üzleti megoldás felelőse és a napközbeni többszöri elszámolás országos projektben az országos Bankszakmai Munkacsoport banki delegáltja. A SEPA megfelelés banki felelőse. A SEPA Egyesület munkájában aktívan vett részt a Budapest Bank képviselőjeként.

107

Pál Zsolt

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója. Főbb kutatási területei a pénzügyi piacok és hitelintézetek működése, a pénz- és elszámolásforgalom, illetve a hálózatelmélet gazdasági alkalmazásai. Doktori disszertációjának témája a bankközi klíringrendszer modernizációja, amelyen belül nagy hangsúlyt kap a napon belüli elszámolás. A munka során folyamatosan nyomon követte az InterGIRO2 projekt lebonyolítását és konzultált a döntéshozókkal. Kutatási eredményeit rendszeresen publikálja.

Prágay István A GIRO Zrt. pénzforgalmi szakértője. 2009-ben azt a bankközi Napközbeni giro elszámolás munkacsoportot vezette, ami megfogalmazta és a Fizetési Rendszer Tanács elé terjesztette az új elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos általános funkcionális követelményeket. A napközbeni többszöri elszámolás országos projektben a Bankszakmai Munkacsoport vezetője volt. Közreműködött a rendszer külső interfész specifikációjának kidolgozásában. A Magyar SEPA Egyesület által szervezett munka keretében aktív szerepet vállalt az ISO 20022 szabvány szerinti ügyfél átutalási megbízások és banki számlakivonatok alkalmazási útmutatóinak kidolgozásában.

Riskó Rita A K&H Bank Zrt. Belföldi fizetések és számlakezelés vezetője. A napközbeni többszöri elszámolás projektben a Bankszakmai Munkacsoport tagjaként részt vett a projekt során felmerült szakmai kérdések megválaszolásában, javaslatok kidolgozásában. A munkacsoport tevékenysége során közreműködött többek között a rendkívüli helyzetek, a visszahívások kezelésének folyamatának kidolgozásában.


Sándor Szilárd

108

A GIRO Zrt. IG2 projektvezetője. 2010-nyarától vezette a GIRO IG2 projektet. Irányította a GIRO Zrt. belső integrációs, fejlesztési, tesztelési és infrastrukturális munkáit. Ütemezte a GIRO oldali tevékenységeket, erőforrásokat, koordinálta a hazai és külföldi alvállalkozókat. Az Országos Projektben segítette a Bankszakmai Munkacsoportot, koordinálta a Tesztelési Munkabizottság munkáját. Támogatta a bankok üzleti és performancia tesztelésének folyamatát, a hibajelentési és hibajavítási folyamatot. Beszámolókat készített az Országos Projekt PIB és a GIRO Zrt. Projekt Irányító Bizottság számára, előkészítette és koordinálta az éles indulást a GIRO Zrt. oldaláról.

Sebők Sándor Okleveles közgazda, diplomáját 1988-ban szerezte meg a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen. 1988. és 2008. között az Inter-Európa Bank Nyrt-ben dolgozott különböző beosztásokban, 1997-től vezérigazgató-helyettesként. 1992. és 2008. között a GIRO Zrt. felügyelő bizottságának a tagja, majd elnöke volt. 2008-ban a CIB Bank és az InterEurópa Bank fúziója után a CIB Bank vezérigazgatóhelyettese lett. 2008 közepe óta pénzügyi és energetikai közvetítéssel, pénzügyi tanácsadással foglalkozik az Etalon Tanácsadó Kft., és a Finess Invest Kft. ügyvezetőjeként. 2010 júliusa, és 2012 szeptembere között az aznapi átutalások országos projektjének a vezetője.

Szalkovszky Katalin A Citibank Europe PLC Magyarországi fióktelepe Informatikai részlegén dolgozik 17 éve; jelenleg a Projekt Menedzsment Osztály vezetője. Ez az osztály volt felelős a napközbeni többszöri elszámolásra való banki felkészülés informatikai feladatainak megvalósításáért. Az országos projektben a Bankszakmai Munkacsoport tagja volt.

Dr. Toma Vanda


A CIB Csoportszintű Jogi Szolgáltatások és Governance Osztály vezetője. Az IG2 projekt BMCS tagja. Mint a BMCS jogász tagja különösen nagy segítséget nyújtott a BMCS-ben felmerülő jogértelmezési kérdések megoldásában, illetve a szabályozókkal történő egyeztetésekben. A CIB Bankban támogatta a belső projektet, részt vett az üzleti, operációs és jogi folyamatok kialakításában.

109

NAPKÖZBENI ( ) ÁTUTALÁS PROJEKT TANULMÁNYKÖTET

Recommend Documents