1. Somogy megye címere látható a képen
1498. január 6-án kapta meg II. Ulászló királytól Somogy vármegye a címert adományozó levelet, mellyel első lett a címeres vármegyék sorában. Az uralkodótól származó dokumentum a címer magyarázatát is tartalmazta. Ennek alapján tudható, hogy a kék pajzs alján lévő korona az itt élők
a királyhoz és
koronához való ragaszkodását jelképezi. A páncélos kar a sok csatát és az ellenségeken aratott győzelmeket jelképezi. A páncélozott karban lévő szőlővesszők és az azon látható telt fürtök a mezőgazdaság fontosságára, ezen belül is a szőlőtermesztés jelentőségére utalnak. A címerkép két oldalán lévő díszes rajzolat a leírás szerint fuvallattól mozgatott virágok. A sisak tetején álló arany koronás, arany csőrű és lábú, vörössel és fehérrel sakkolt sasra azonban az eredeti leírásban nincs magyarázat. Napjainkban e címer adományozásának évfordulóján, január 6-án tartja Somogy minden évben a megyenapot .
3. A következőkben nyolc somogyi település címerét kell öszepárosítanotok a képpel, illetve a szövegekkel! Település
Kép száma
Szöveg betűjele
Ádánd
6
D
Balatonboglár
5
E
Balatonföldvár
4
A
Buzsák
1
F
Mike
7
G
Nagybajom
8
B
Nikla
2
C
Sávoly
3
H
1.
2.
3.
5.
6.
7.
4.
8.
A. Álló, köldökében vágott barokk pajzs, felső része hasítással, az alsó ékeléssel osztott. Az 1.
számú (jobb felső) és a 4. számú (bal alsó) aranyló mezők zöld halmán fekete törzsű fa zöldell. A 2. számú (bal felső) és a 3. számú (jobb alsó) kék mezőt két habos ezüstszalag osztja, a szalagok felett tízsugarú arany napkorong lebeg. Az ezüsték zöld udvarán vöröslő földvár sáncfonadéka között, középütt, öt lőrésű, fedett buzogánytorony áll. A címer uralkodó mázai - a kék és arany - az azúr eget és a nyári verőfényt idézik. A habos ezüstszalagok a város balatoni fürdőhely és gyógyfürdő voltát egyaránt hangsúlyozzák. B. A település címerének felső szegélyén ívesen zárt, csücskös talpú, kék pajzs látható, melyben zöld talajon balra fordult, fekete csőrű, nyakú és bóbitájú ezüstbíbic áll. A pajzsot alul két, aranyszalaggal összekötött, keresztbe tett szárú, hat-hat aranymakkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi. A 12 aranymakknak külön jelentése is van: a középkorban a várost 12 kisebb település vette körül, melyek a török hódoltság után javarészt elpusztultak. Ezek emlékét őrzi a tizenkét aranymakk. C. A címer vörössel és zölddel vágott háromszögpajzs, felső (vörös) mezejében arany babérkoszorúval keretezett aranylant. Alsó (zöld) mezejében aranyporzókkal megrakott, vörös
közepű, ötszirmú stilizált aranylizinke virág. A vörös mezőben lévő, babérkoszorúval övezett lant a település egykori hírességére, klasszikus költőnkre, Berzsenyi Dánielre utal. D. A pajzs kék mezejében a pólya vonalából levelekkel és két szőlőfürttel megrakott aranyszőlőtől nő ki, második aranymezejében fénysugarakkal kísért istenszem. Az ezüst bal haránt pólyában balra fordult pikkelyezett vörös hal úszik, az alsó kék mezőben zöld halmon arany búzakéve áll, amely előtt élével felfelé fordított aranynyelű ezüstsarló fekszik. A pajzsot felül hercegi korona díszíti. E. A címer álló katonai pajzs vágással és hasítással négy mezőre van osztva. Az első, vörös mezőben levágott száron függő, levéltől és kacstól kísért arany szőlőfürt. A kék mezőben a város műemléki értékű római katolikus templomának homlokzati stilizált alakja, ezüstszínben. A harmadik, ugyancsak kék mezőben hullámvonallal (két hullámhegy között egy hullámvölgy) osztott ezüst pajzsláb fölött balra haladó ezüstvitorlás. A negyedik, vörös mezőben zöld halmon jobbra fordult, kettős farkú arany oroszlán jobbjával saját torkán átdöfött szablyát tart, balját ragadozásra nyújtja. F. A háromféle ősi hímzést - 5 színnel (sárga - piros - kék - zöld - fekete) varrt "vézást", a "rátétest" és a sok színben pompázó "boszorkányost" - ma is varrják a falu asszonyai. A fafaragásnak, szövésnek, fazekas mesterségnek ugyancsak sok képviselője él és dolgozik itt. G. Kerektalpú pajzs a címer, vörös mezejében a pajzslábban legyezőszerűen elhelyezett három, fekete erezetű arany dohánylevél, felette zöld közepű, tíz arany gerezdből álló porzóval ellátott ötszirmú ezüst burgonyavirág. H. A címer: zöld háromszögpajzs vörös sátorral és ezüsttel és feketével sakkozott pajzslábbal. Az első, zöld mezőben arany búzakalász. A második, ugyancsak zöld mezőben élével jobbra néző arany ekevas. A vörös sátorban a pajzslábon álló, jobbra fordult, aranylábú és csőrű ezüstdaru felemelt jobbjában fekete golyót (követ) tart. A zöld mezőben lévő búzakalász és ekevas a település mezőgazdasági jellegére, a lakosság fő foglalkozási ágára utal. A feketeezüsttel sakkozott pajzsláb a község határában található nagykiterjedésű tőzegtelepet szimbolizálja. Az ezüst daru kettős jelentésű, részben a Kis-Balaton gazdag madárvilágát jeleníti meg a címerben, de egyben hajdani földesurára, a gróf Festetics családra is utal. A követ tartó daru ugyanis e család címerének sisakdíszét képezi.
4. Válaszoljatok a kérdésekre, a következő két település címerei kapcsán!
•
Milyen állat látható a címerpajzson? (arany) griff
•
Ez az állat több címeren is szerepel. Mit jelképez?
A címer központi alakja a griff, mely a magyar hitvilág kincsőrző, jó madaraként ismert. Az oroszlántest és a sas kombinációja a legerősebb földi és a leghatalmasabb égi állat keveréke. A földi hatalom és az égi energia, az erő és a bölcsesség, a pozitív emberi tulajdonságok hordozója.
•
Jobbján egy kard, bal karmai közt egy nárcisz látható. Mire utalnak ezek a motívumok?
A griff jobbjában lévő karddal nemcsak a török idők vagy az azt megelőző korszak harcait szimbolizálja, hanem idézi a későbbi háborúk küzdelmeit, emléket állítva az itt zajló harcok, világháborúk elesett hőseinek is. A griff karmai között lévő stilizált nárcisz az országosan ismert és védett, vadon nyíló, nagy kiterjedésű nárciszmezőre utal.
•
Ki látható a címeren? Szent György
•
Életének egyik fontos eseménye látható itt. Írjátok le röviden az erről szóló történetet!
Szent György és a sárkány A sárkány legyőzése A legenda szerint Silena városának közelében volt egy tó, abban élt egy sárkány, amely hosszú ideje félelemben tartotta a városbelieket, akik hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele. A sárkány a város falára hágva mérges leheletével újra és újra megfutamította a derék polgárokat, akik, hogy megfékezzék, két juhot adtak neki naponta. Ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egyszer a király leánya került sorra, s zokogva ment a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, s megkérdezte a lányt, miért sír. Miközben a királylány elmesélte, mi tartja rettegésben a várost, a tóból kiemelkedett a sárkány, György lándzsájával hatalmasat sújtott rá, amitől a szörnyeteg a földre zuhant. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták, és a városba vezették. A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.” Azzal kirántotta kardját, és ledöfte. Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltárnál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult.
