napi.hu Se új munkaerő, se fizetésemelés - pesszimisták maradtak a cégek : [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

napi.hu Se új munkaerő, se fizetésemelés - pesszimisták maradtak a cégek 2013.01.09 11:16.06 - [24586433] Sosem volt ilyen alacsony a növekvő eredményt váró cégek aránya - olvasható az MFBindikátor legfrissebb kiadásában, amely 2012 őszének eredményeit foglalja össze. A vállalkozásoknak alig ötöde jelezte, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a vállalati eredményeik nőttek: mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban meghaladta az 50 százalékot a csökkenő nyereségről beszámoló vállalatok aránya, míg az agráriumban a korábbi jó eredményeket követően az elmúlt időszakban legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek. A kedvezőtlen kilátásokat jól jelzi, hogy tavaly ősszel az MFB-indikátor vállalati felmérés eddigi történetében mélypontra süllyedt a következő 12 hónapban növekvő eredményt váró cégek aránya. A felmérés szerint a vállalatok továbbra is pangó belső keresettel számolnak, miközben az európai piacokon is visszaesést mértek, így az export is kevésbé kecsegtető lehetőség lett. Az MFB megállapítása szerint viszont azok a cégek, amelyeknek sikerült elhelyezkedniük egy nagyvállalat beszállítójaként jobban teljesítenek, így nem meglepő módon a következő egy évre is pozitívabban tekintenek társaiknál. Nőtt azon cégek aránya is, akik emelnék az áraikat, ugyanakkor sem az eladási árakkal kapcsolatos tervek, sem az értékesítési volumenre vonatkozó várakozások, sem pedig a külső sokkoknak való kitettség (magas importhányad) nem mutat összefüggést a vállalati szektor magasan beragadt (átlagosan 6 százalékos) inflációs várakozásaival. Ennek hátterében így - az adóváltozások mellett - elsősorban pszichológiai (bizalmi, tapasztalati) tényezők állnak - véli az MFB. A cégek munkaerőfelvételben sem gondolkodnak, legfeljebb azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek képesek voltak megtartani piaci helyzetüket. Ugyanakkor itt sem teljesen pozitív a kép, hiszen a nagyok között a legnagyobb az elbocsátást tervezők aránya. A vállalatok átlagosan közel 8 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a 2011 és 2012 ősze közti időszakban: a bruttó keresetek legnagyobb mértékben a munkaerő-intenzív ágazatokban emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók elsősorban az adóváltoztatások miatt, a nettó fizetések szinten tartása érdekében növelték a fizetéseket. MKIK: romlik a vállalkozások jövedelmezősége A jövő évben a magyar gazdaság változatlanul exportvezérelt lesz, a keleti nyitás ösztönzése tovább erősödik, ezt segíti majd a kereskedőházak működtetése, az Eximbank forráslehetőségeinek erősítése - vélte év végén adott interjújában Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Véleménye szerint a magyar ipar termelése jövőre 1-1,5 százalékkal bővülhet, ez főleg az elektronika és járműgyártás területén fog megjelenni az idei 0,8-1 százalékos visszaesést követően. (A kedden megjelent friss KSH statisztika viszont lehangoló: előzetes adatok alapján 2012 novemberében 6,9 százalékkal maradt el a magyar ipari termelés a 2011 novemberitől, miközben az elemzők 3-3,5 százalékos visszaesést vártak.) A szakember a magyar gazdaság problémáját továbbra is abban látja, hogy a megkezdett reformprogramok, rendszerátalakítások nem mennek végig, vagy a vártnál kisebb hatásfokkal valósulnak meg. A kamara számítása szerint továbbra sem javul a vállalkozások jövedelmezősége, bár kisebb mértékben fog romlani, mint korábban: jövőre az adó- és szabályozási intézkedések hatására a közműszektor nélkül - a versenyszektor jövedelmezősége133 milliárd forinttal romlik. Lesz-e forrás a kkv-knak? Kedvező tendenciaként értékeli a kamara vezetője, hogy 2012-ben a kkv-hitelek aránya valamelyes emelkedett annak ellenére, hogy a vállalati hitelezés folyamatosan csökken, és ebben nem várható változás. A kkv-hitelezés felpörgetésére létezik egy kormányzati terv is,

-1-


amely szerint az országos szinten 1400 fiókot üzemeltető takarékokra lehetne építeni a hazai kis- és középvállalkozói hitelezést. Vannak azonban olyanok, akik kétségeiknek adnak hangot, mondván a takarékok által gyűjtött betétek zöme jelenleg nem likvid - ha az lenne, akkor vélhetően nem lett volna kérdés, hogy ígéretes üzleteket eddig is megfinanszíroztak volna. Amikor Demján Sándort az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökévé választották, ő maga ígérte meg, hogy néhány hónapon belül több száz milliárd forint likvid forrást biztosítanak majd az MFBnek a kedvezményes kkv-hitelezés felfuttatására, az akkori hírek szerint viszont több hónap egyeztetés után is csupán 43-46 milliárd forintot lehetett volna kihelyezni - a terv ezek után csendben el is halt. A takarékokban elhelyezett betétek legnagyobb része - a Takarékbankon és a Takarékbrókeren keresztül - állampapírokban áll. Amennyiben tehát a kormány valóban a kkv-hitelezés felfuttatására használná e forrásokat, le kell mondania arról, hogy a pénz közvetlenül az államot hitelezze. Megoldható lenne az is, hogy az MFB állampapír-fedezet mellett biztosítson likvid, továbbhelyezhető forrást a takarékoknak, ám ekkor az MFB forrásellátottsága lenne a mérvadó. Ráadásul kérdéses, hogy ebben az esetben nem lenne-e olcsóbb a jelenlegi rendszer, amikor az MFB refinanszírozóként áll a hitelek mögé. A kkv-hitelezésre vonatkozó koncepció talán legfőbb akadálya, hogy a jelenlegi gazdálkodási környezetben a cégek nem igazán akarnak vagy mernek beruházni. Ez pedig különösen igaz a takarékszövetkezetek által kiszolgált vidéki településekre, kivételt csak az uniós támogatások révén jelenleg válságállóbbnak tűnő mezőgazdaság bizonyos területei jelentenek.

-2-


MTV - Ma reggel Kisvállalkozások foglalkoztatási tervei 2013.01.10 - 07:45 (hossza: 5 perc) - [5059171] Műsorvezető: - Az Európai Unióban most napvilágot látott munkanélküliségi ráta az egész Unióra vonatkozik, brutális képet mutat. 11 százalék fölötti. A magyar helyzet ennél jobb, de nézzük, milyen kilátásaink vannak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Jó reggelt kívánok. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara): - Jó reggelt kívánok. Műsorvezető: - Ezt majdnem minden uniós vezető elismeri, hogy ahhoz, hogy ez csökkenjék fel kell pörgetni a gazdaságot. A kilátások Európa szerte annyira nem túl rózsásak. Mi mit tehetünk? Parragh László: - Hát, nagyon nagy a szórás a különböző országok között. Van ahol közelíti a 30%-ot a munkanélküliség és van ahol 4-5% környéki, mint például az osztrákoknál. Magyarország a középmezőnyben van ebben a maga 10-11% közötti arányával, amiben azt gondolom, hogy egyrészt nagy elmozdulást nem nagyon lehet várni tekintettel arra, hogy a külső körülmények nem javulnak, miként a belső kereslet bővülésével sem számolhatunk ebben az esztendőben. Ha pedig nincsen kereslet, akkor mire fel, vennének fel a munkaadók munkavállalókat, foglalkoztatottakat. Tehát, a reálszférában én nem gondolom, hogy erőteljes bővüléssel lehetne számolni. Bár, a cégek esetében azt mértük, hogy a cégeknek nagyobb aránya gondolkozik létszámbővítésben jelenleg, mint egy évvel ez előtt. De, egy évvel ez előtt is azt mértük, hogy sokan szeretnének létszámot bővíteni, mégsem teljesült ez. Tehát, rendkívül bizonytalan az egész helyzet. Műsorvezető: - Ha a legutóbbi KSH adatokat nézem, az elmúlt 2 évre 170 ezer fővel többen dolgoznak Magyarországon. Ennek nagy része azonban nem a versenyszférában tevékenykedik. Sőt, ott még csökkenés is van. Mindenképpen az lenne a cél, hogy itt pörgessük föl a foglalkoztatást, ehhez viszont kitűnő szakemberek kellenek, és hát, ugye önnek ez a vesszőparipája, hogy jó szakmunkás nélkül nincs gazdaság. Van nekünk arra 3 évünk, hogy mire egy jó szakmunkást képzünk, mert azokból most hiány van, hogy kivárjuk mi ezt a három évet? Parragh László: - Hát, egy jó mérnökhöz 5 év kell, egy orvoshoz, vagy jogászhoz meg hat év, vagy hét esztendő. Tehát ebben azt gondolom, nincsen alternatíva. Valóban az a helyzet, hogy ahogy ezt korábban is jeleztük, a jó szakmák esetében, iparban, bizonyos mezőgazdasági területeken a szakmunkásoknak az elhelyezkedési lehetőségei továbbra is bővülnek. Tehát egyre jobbak, miként a természettudományos végzettségű, felsőfokú tudással rendelkezőkkel esetében is. Míg a szakképzetlenek, illetve a felsőfokú végezettségűek közül azok, amelyeknek nem természettudományos a végzettségük esetében azt látjuk és azt mérjük, hogy romlanak az elhelyezkedési esélyek. De való igaz, hogy az elmúlt időszakban, nagyon enyhén ugyan csökkent a reál szférában a foglalkoztatottak száma, miközben jelentősen nőtt a közmunka programokban részt vevőknek a száma. És ennek az egyenlegeként ezt a kettőt összeadva ma visszaállt a magyar munkaerő piac a válság előtti helyzetre. Tehát, nagyjából a foglalkoztatottak száma megegyezik a 2008 év végi foglalkoztatotti számmal. Műsorvezető: - Ebben az évben a munkahelyvédelmi akciótervre is nagymértékben lehet számítani. Ugye, a pályakezdő és az 55 év fölötti munkanélküliek, valamint a szakképzetlenek -1-


foglalkoztatására. Engem ez a szakképzetlenek foglalkoztatása mindig érdekelt. Hol találnak ők állást, mert hát, akinek nincs szakmája, az általában sehol nem keresik. Parragh László: - Azért találnak állást, de nagyon alacsony bérrel és általában nem túl jó munkakörülmények között, illetőleg be lehet őket tanítani bizonyos szakmákra. Mi azt gondoljuk és ez egy nagyon nagy kérdése ennek az esztendőnek, hogy a felnőttképzésnek az átalakítása az egy kulcsfeladata a kormánynak, ugyanis, hogyha a felnőttképzést megfelelően átalakítanánk, akkor ebből a szakképzetlen körből tudnánk a munkaerő piacra, ha más nem betanított szakmunkásként beemelni embereket. Jelentős létszámban. Műsorvezető: - Valahogy a szakmunkás képzéssel az elmúlt 8-10 évben nagyon elszaladt a ló. Én beszéltem olyan polgármesterrel, volt TSZ elnökkel, mert most már Rt. Vezetője lényegtelen - azt mondta, hogy ablakot szeretett volna cserélni egy kistelepülésen, Csongrád Megyében. Keresett szakmunkást. A községben egyetlen egy szakmunkás volt, egy cukrász. Most az nem biztos, hogy ezt megoldotta volna. Parragh László: - Hát, azért a szakképzés területén óriási fordulat állt be. Jogszabályi változások megtörténtek. És ez év szeptember 1-től gyakorlatilag egy teljesen új szakmunkásképzési modell indul el Magyarországon, ami azt gondolom, legalábbis hitem szerint egy európai, egy nyugat-európai típusú modell és ha kiteljesedik, akkor ezt a kérdést a helyére teszi. Műsorvezető: - Nagyon érdekes dolog lesz a kisadózók tételes adója a KATA. Hogyan látják, mennyire van erre fogékonyság? Nagyon sok ember ugye, új adó, másképpen kell bevallni, mindig ódzkodnak, pedig egyszerűbb. Parragh László: - Hát, már elég régóta vagyok a kamara elnöke és megéltem azt az adót, amikor a kisvállalkozások, több kisvállalkozási adót megéltem egész pontosan. És láttam azt, hogy minden esetben úgy indult ez el, hogy nagy volt a vállalati óvatosság, a vállalkozások féltek attól, hogy ez milyen hatással lesz rájuk. Vajon mit fog az APEH csinálni, hogyan fog vizsgálni. De egy idő után egyre népszerűbb és népszerűbb lett. Mára is látjuk ezt különböző adónemeknél. Műsorvezető: - Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke volt a Ma Reggel vendége. Köszönöm szépen hogy itt volt. Parragh László: - Köszönöm szépen.

InfoRádió Az MKIK felmérése 2013.01.10 - 12:37 (hossza: 3 perc) - [5057604] Boros Péter (műsorvezető): - Bár a belső piacra termelő vállalkozások optimisták 2013-at illetően, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a legfőbb cél, hogy legalább szinten maradjon a foglalkoztatás és ne nőjön a munkanélküliség. Parragh László felmérésükre hivatkozva azt mondta, a munkaerőpiacon elsősorban tanult, szakképzett munkavállalókra van szükség. Panulin Ildikó interjúja.

-2-


Parragh László (elnök, MKIK): - Enyhe javulás van a cégek várakozásaiban, az átlaghoz képest 14 százalék számol foglalkoztatás-bővítéssel, míg ez korábban 11 százalék volt. Tehát ilyen értelemben van egy pozitív elmozdulás. De én nem gondolom, hogy ez szignifikáns. Tehát ma a realitás az az, hogy megtartani a foglalkoztatási szintet és ez azért fontos, mert mindenütt a környezetünkben csökken a foglalkoztatás. Tehát nő a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében nő a munkanélküliség, ráadásul a fiatal diplomások körében nő a munkanélküliség. Látjuk ennek a társadalmi feszültségeit és azt gondolom, hogy ezt nekünk mindenképpen el kell kerülni. Tehát én ma az elsődleges célnak a munkahelyek megtartását tekintem, de nincsenek illúzióim a tekintetben, hogy itt egy jelentős létszámbővülés lehetséges-e. Panulin Ildikó (riporter): - Ha ágazatokra bontjuk le, akkor hol érvényesülhet a pesszimista forgatókönyv és hol maradhat meg a megfelelő szinten? Ugye itt a külkereskedelmet, talán az exportágazatot ki kellene emelni, hiszen ez nagy komoly mértékű Magyarországon. Parragh László: - Igen, Magyarország egy exportvezérelt gazdaság és a magyar piac az az Európai Unió piaca, 80 százaléknál több megy az európai uniós piacra a magyar termelésből. Tehát ami Európában történik, az nekünk meghatározó. És azt látjuk, hogy az Európai Unióban hihetetlen nagy a bizonytalanság, maga az eurózóna jövője is óriási kérdés, újabb és újabb csontvázak esnek ki a szekrényből. Most a legnagyobb kérdés ebben az esztendőben Franciaország lesz. Tehát ezt nem látjuk, egész egyszerűen nem látjuk előre, nem tudjuk, hogy Németország hogyan fog dönteni majd a választásokat követően. Ugyanakkor mi ebben a közegben ki vagyunk szolgáltatva, tehát ha a piacunk 80 százaléka itt van, akkor nekünk ezt muszáj figyelembe venni és tulajdonképpen azt látjuk, hogy ma a legpesszimistábbak a munkaerőpiaci előrejelzéseket tekintve az exportra termelő, tehát külpiacra termelő cégek. A legoptimistábbak a hazai vállalkozások, akik az optimizmusokat, pesszimizmusokat pedig alapvetően a külső üzenetekből merítik, a tévéből, rádióból, politikusi üzenetekből. Tehát ezekre korántsem lehet azt mondani, hogy ezek lehet azt mondani, hogy ezek megalapozott előrejelzések és egy ilyen értelemben van egy komoly félelmem, hogy az az optimizmus, amit mi most előre jelzünk a mérések szerint, az nem megalapozott. Riporter: - Végzettség, illetve képzettség tekintetében milyen munkaerőre van szükség? Parragh László: - Ebben nagyon pontos mérések vannak, tekintettel arra, hogy 6800 céget kérdeztünk meg. Egyértelmű, hogy a legkeresettebb és a leggyorsabban elhelyezkedő kör az a szakképzett fizikai munkás, a szakmunkás, akiknek az elhelyezkedése a legkisebb nehézséggel jár, a következő kategória az a felsőfokú végzettségű szellemi munkás, ezen belül is elsődlegesen a természettudományos végzettséggel rendelkező. És a legrosszabb helyzetben a szellemi munkát végző, de nem felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók vannak, ők le vannak szakadva még a fizikai munkát végző, egyébként semmilyen végzettséggel nem rendelkező munkaerőtől is.

MTI Czomba: mintegy 150 milliárd forintból valósul meg a bérkompenzáció idén

-3-


Budapest, 2013. január 10., csütörtök (MTI) - A bérkompenzáció az idén a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból valósul meg mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az államtitkár egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen ismertették a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) 2013-ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisát. Parragh László, az MKIK elnöke az felmérésről elmondta: a tavaly ősszel megkérdezett mintegy 6800 cégből 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést 2013-ban mint elbocsátást. Hozzátette, hogy tavaly csak 11 százalékpont volt ez az arány, és ez nagyjából teljesült is év közben. Czomba Sándor kiemelte: várakozásaik szerint a nehézségek ellenére is tartható a tavalyihoz hasonló 30 ezer körüli foglalkoztatás-bővülés 2013-ban is. Parragh László a felmérésről kifejtette: az eredmények reprezentatívnak tekinthetők földrajzi és gazdaságszerkezeti szempontból is. A belföldi piacra termelő cégek optimistábbak, de fennáll a veszély, hogy a többletjövedelmet a középosztály nem fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre költi, vagy megtakarítja - hívta fel a figyelmet. Ismertette, hogy a vállalatok válaszai alapján körülbelül egy százalékos foglalkoztatásbővülés várható a versenyszférában 2013-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, míg az ipari és építőipari cégek együtt ugyanekkora bővülést várnak. A kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások terén 0,6, illetve 0,9 százalékos bővülést várnak a cégek. A döntően exportra termelő cégek 0,8, a főként nem exportra termelők pedig egy százalékos növekedést várnak. A kamara a cégek által várt mellett egy valószínűsíthető forgatókönyvet is közölt, e szerint a mezőgazdaságban a cégek által vártnál nagyobb, 1,8 százalékos visszaesés lehet a foglalkoztatásban idén, a kereskedelemben 0,4, a gazdasági szolgáltatások területén pedig 0,8 százalék lehet a csökkenés. Az ipar-építőipar területén csak fél százalékos emelkedéssel számol az MKIK, de a döntően nem exportra termelő cégeknél 1,1 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart. A felmérésből kiderül, hogy a cégek többsége, 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol az idén, vagyis sem bővíteni, sem elbocsátani nem szeretne; pontos adatokat nem közölt a kamara. A nemzetközi kockázati tényezők között említette az MKIK elnöke, hogy az Európai Unió (EU) egészében fennáll az idén a gazdasági visszaesés veszélye, és hogy az eszkalálódó euróválság negatívan hat az uniós országok növekedési és foglalkoztatási kilátásaira. Parragh László felhívta a figyelmet arra is, hogy a belső kereslet várhatóan gyenge marad 2013-ban, emellett elhúzódó recesszióval kell számolni, az exportpiacok zsugorodnak, valamint korlátozott és drága a hitelhez jutás. A magyarországi kockázati tényezők között említette meg az MKIK elnöke, hogy a beruházások volumene jelentősen mérséklődhet, hiányoznak a beruházások feltételei, valamint a vállalatvezetők részéről bizalomvesztés tapasztalható a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt. Parragh László hangsúlyozta, hogy az MKIK támogatja azt a politikát, amely visszahoz bizonyos társadalmi csoportokat a munka világába, bár ez nem működhet hosszú távú foglalkoztatáspolitikaként. Kitörési pontot a kamara szerint a felnőttképzés jelenthet - emelte ki az elnök. Czomba Sándor kiemelte, hogy az őszi adatok alapján a magyarországi, 10,6 százalékos munkanélküliségi ráta kedvezőbb a 10,8 százalékos uniós rátánál. Kifejtette: a kormányváltáshoz képest 160 ezerrel dolgoznak többen jelenleg Magyarországon; ebből 100 ezren teljes munkaidősök, a többiek részmunkaidősök. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy érdemi -4-


gazdasági növekedés nélkül a foglalkoztatás számottevő bővülése sem várható, így az idén a munkahelyek megtartása is fontos cél. A Munkahelyvédelmi akcióterv keretében éppen a legveszélyeztetettebb csoportok, vagyis a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, és a szakképzetlenek helyzetét szeretnék stabilizálni a munkahelyeken - jelezte Czomba Sándor.

EchoTV - Hiradó Bérkompenzáció 2013.01.10 - 12:00 (hossza: 30 mp) - [5057484] Műsorvezető: - Közel 150 milliárd forintból valósul meg idén a bérkompenzáció- jelentette be Czomba Sándor. Ebből 64 milliárd versenyszférába, 87 milliárd forint pedig a közszférába kerül. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: várakozásaik szerint, a nehézségek ellenére is, tartható a tavalyihoz hasonló 30 ezer körüli foglalkoztatás-bővülés 2013-ban is. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: idén az általuk megkérdezett 6 800 cégből 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést, mint elbocsátást.

HírTV - Esti híradó 2013-ban a munkahely megőrzése a fő cél 2013.01.10 - 21:11 (hossza: 2 perc) - [5059321] A munkahely megőrzése a fő cél 2013-ban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Európai Unióban várható recessziót nevezte a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek. Parragh László szerint a belföldi piacra termelő cégek optimistábbak, de fennáll a veszély, hogy a többletjövedelmet a középosztály nem fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre költi, vagy megtakarítja. Riporter: - A Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem túl derűlátóan ismertette a köztestület 2013-ra vonatkozó munkaerőpiaci prognózisát. Parragh László szerint belső fellendülésre nem lehet számítani, ráadásul az exportra termelő vállalatok is elbocsátásokkal számolnak az Európai Unióban várható recesszió miatt. Parragh László (elnök, MKIK): - Én ma a fókuszba nem a munkahelybővítést helyezem a gazdaság szempontjából nézve, hanem a munkahely megtartást összességében. És azt gondolom, hogyha mi ebben a külpiaci környezetben a foglalkoztatási szintünket tartani tudjuk és az nem csökken, az már egy óriási eredmény. Riporter: - A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, hogy 2010 májusa óta 160 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma. Czomba Sándor szerint nem igaz, hogy ezek döntő többsége közmunkás lenne, hiszen az akkori 88 ezer 500 főhöz képest 2012-ben csak 1400-zal többen vettek részt a közfoglalkoztatásban. Czomba Sándor (államtitkár): - A foglalkoztatás-bővülés jelentős része, döntő többsége az a versenyszférában való bővülésből adódik.

-5-


Riporter: - Az államtitkár a Hír TV kérdésére megerősítette, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban létrehozzák a korábban beharangozott különleges vállalkozási övezeteket. Czomba Sándor: - A szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatban, ha figyelik a Magyar Közlönyt és általában a híradásokat, január elsejétől egy fontos dátum az, amikor egyáltalán a jogszabályi lehetősége ennek megteremtődött, de azt tudom mondani Önnek, hogy a következő hetekben ezzel kapcsolatban érdemi információkkal fogunk majd szolgálni a zónák tekintetében, adataiban is és a lehetőségek kapcsán is fogunk majd tájékoztatást adni. Riporter: - Az országban 33, különösen hátrányos helyzetű kistérség van.

MTV - Híradó este Idén tovább nőhet a foglalkoztatottság 2013.01.10 - 19:30 (hossza: 3 perc) - [5059358] Szőllősi Györgyi (műsorvezető): - Százötvenmilliárd forintot fordít bérkompenzációra idén a kormány, jelentette be a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Szebeni István (műsorvezető): - Czomba Sándor azt mondta, a pénzből hatvannégy milliárd forint jut a versenyszférának és nyolcvanhét milliárd pedig a közszférának. Havi százharmincötezer forintos bérig idén is érvényesíthető a bérkompenzációs adókedvezmény, amelyben azok a cégek is részesülhetnek, amelyek tavaly nem hajtották végre az elvárt béremelést. Szőllősi Györgyi (műsorvezető): - Az államtitkár hozzátette, várakozásaik szerint a tavalyihoz hasonlóan az idén is harmincezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. Szilágyi Béla (szerkesztő): - Ebben a szombathelyi kuplunggyárban csaknem négymilliárd forintért új csarnokot építenek és új technológiákat honosítanak meg. Így 2014. végéig több mint hétszáz munkahelyet teremtenek. Az egyik legnagyobb kihívás számunkra megtalálni a megfelelő képzettségű munkaerőt. Gépi forgácsolókat, szerszámkészítőket, lakatosokat keresünk, illetve gépészmérnökökre van szükség, mondta a társaság ügyvezető igazgatója. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Tizennégy százaléka a cégeknek tervez bővüléssel. Szerkesztő: - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a tavalyinál többen, a hazai cégek tizennégy százaléka tervezi, hogy idén bővíti dolgozói számát. A többség sem leépítésre, hanem a munkahelyek megtartásával számol, annak ellenére, hogy az Unióban egyre nagyobb a munkanélküliség. A Kamara elnöke szerint, ha a fejlődőképes ágazatok, ilyen például az autóipar több támogatást kapnának, akár úgy, hogy az uniós források jelentős részét itt használnák fel, akkor tovább bővülhet a foglalkoztatás. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Erre a gazdasági szereplők nyitottak. S ez nyilvánvalóan még több céget vonzana ide, még több vállalkozást hozna ide, még több tőkét hozna ide, ami egyértelműen foglalkoztatás bővítést eredményezne. -6-


Czomba Sándor (foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium): - Gazdasági növekedés nélkül érdemi tartós foglalkoztatás bővülést nem lehet elérni. Szerkesztő: - Éppen ezért a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint idén a legfontosabb feladat a gazdaság motorjainak a beindítása. Czomba Sándor ugyanakkor kiemelte, várakozásaik szerint a nehézségek ellenére is tovább növelhető a foglalkoztatottak száma. Czomba Sándor: - Nagyjából harminc, harmincötezer fős létszámnövekedésben bíznék, és az ágazatok tekintetében elsősorban a feldolgozóipar, azon belül is a járműgyártásban látok megfelelő potenciális lehetőséget, elsősorban a beszállítói kör bővítése kapcsán. Én bízom abban, hogy a mezőgazdaság is egy jó évet fog zárni. Szerkesztő: - Czomba Sándor elmondta, hogy idén százötven milliárd forintot fordít bérkompenzációra a kormány, ebből hatvannégy milliárd jut a versenyszférának, nyolcvanhét milliárd pedig a közszférának. A foglalkoztatást segítené az is, ha a bankok az eddigieknél könnyebben adnának hitelt a vállalkozásoknak. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője az MTInek azt mondta, ha a bankok úgy döntenének, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönökön keresztül bővítik a hitelezést, akkor a kormánytöbbség mérlegelné a bankadó csökkentését is.

-7-


Heves megyei Hírlap Többet remélnek 2013-tól 2013.01.10 - 1,3. oldal - [5055313] *KAMARA A legjobbak díjazásával nyitották meg a gazdasági évet A gyöngyösi Mátra Múzeum adott otthont tegnap a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitójának. Faragó László, Gyöngyös polgármestere szerint a város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik. Testvérvárosi kapcsolataikat egyre inkább üzleti alapokra helyezik, a közeljövőben pedig a sok pénzzel rendelkező Kazahsztán felé nyitnak: zöldség-gyümölcs, textilalapanyag és -hulladék feldolgozásában, illetve oktatásban lehetséges az együttműködés. Átadták a 2012-es kamarai díjakat is: tizennyolc Korrekt Partner Védjegyet, valamint a Kézművesek a Karácsonyért verseny elismeréseit. Három vállalkozás vehette át a Gyöngyös Város Gazdaságáért Védjegyet. Nem csak a mammut cégek számítanak, a magyar gazdaság talpra állításában a kis- és középvállalkozások vihetik a prímet 3. oldal Többet remélnek 2013-tól *KAMARA A legjobbak díjazásával nyitották meg a gazdasági évet A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Emlékplakettjét Farkas József, a Sanatmetal Kft. ügyvezetője vehette át. Heves Megye Gazdaságáért díjat kapott Balogh László, az SBS Kft. igazgatója és Hegedűs Ferencné, a hatvani Forma Kft. vezetője. A Heves Megye Innovatőre Díjat idei esztendőben ifj. Benus Ferencnek, a Mátra Hegesztéstechnikai Kft. oktatási vezetőjének ítélték oda. Kamarai Munkáért Díjban ezúttal Szabó Zoltán (Sz-2000 Audit Kft.), Lengyel Lajosné (Inntek Kft.), továbbá Mátrai Géza (Bosch Rexroth Pneumatika Kft.) részesült. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében Gyöngyös korábbi és mai gazdasági, oktatási jelentőségét elevenítette föl, s kiemelte: a helyiek újrakezdései adnak reményt arra, hogy a magyar gazdaság is talpra áll, az összefogásra, a hazai kis- és középvállalkozásokra alapozva. Balázs József országgyűlési képviselő megnyitó beszédében a régiók közti különbséget taglalta. Minden térségnek vannak komparatív előnyei, erőforrások, közlekedés, amelyek koronként változnak. Szerinte ma kétféle régiófejlesztési eszközrendszer létezik: a külső források bevonása, ami meghatározza a magyar területfejlesztést, illetve egyre több helyen az adott közösség önellátásra törekvése. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az eseményen tartott előadásában egyebek között a válság Magyarországra gyakorolt hatásait elemezte. Hazánk GDP-je a régióban egyedüliként jelentősen elmarad a válság előtti szinttől. Csökkent a fogyasztás, de nőtt a megtakarítási kedv, ami ugyan most hátrányosan érinti a gazdaságot, de hosszabb távon pozitív hatása lesz. Fordulópontot jelenthet a magyar gazdaságban a jegybankelnök-váltás, de a fogyasztásban, a munkaerőpiacon stagnálásra lehet számítani. Kérdéses a kötelezettségszegési eljárások végkimenetele. Az elnök szabályozottabb monopóliumokra, hiányszám vezérelt gazdaságpolitikára számít 2013-ban. Szerinte rossz a magyar uniós pályázati célmeghatározás, nagy veszteségeket okoz az intézményrendszer, álságosak a kiírások, s kiábrándultak a vállalkozások. Ezen a 2014-2020-as ciklusra változtatni kell. Míg nálunk még tart a tervezés, addig a lengyelek a források lehívásában is előttünk


járnak. Thoroczkay Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető- helyettese a Heves megyei közlekedésfejlesztésről szólt beszédében. Az Eger és M3 közötti útról elmondta, a környezetvédelmi hatásvizsgálat után a hátra lévő szakasz építése 2015 májusában kezdődhet, s 2017 végére készülhet el. A 21-es főút négysávosítása 2015. második negyedévében folytatódhat, míg a 31-es út burkolatmegerősítése talán idén októberben elindulhat. A 32-es ebben a pályázati ciklusban már nem újulhat meg. A 33-as kivitelezésének kezdete idén novemberre várható. Gyöngyösön a nyugati elkerülő út második ütemének felújítása 2014-2020. között valósulhat meg. A következő időszakban nyolc mellékút felújítását tervezik még a regionális keretből. Elmondta azt is, hogy a 80-as vasútvonal fejlesztése is tervben van erre az évre, talán sikerül elfogadtatni az Európai Unióval, hogy nem kell nagyon drágán 160-200 kilométeres óránkénti sebességgel használható pályát építeni, hanem elég volna, ha a mostani felújításával a rengeteg lassújelet megszüntetnék. Átadták a Gyöngyös gazdaságáért védjegyeket A kamara i évnyitón átadták a Gyöngyös Város Gazdaságáért Védjegyeket. A Schneider Electric képviseletében Franck de Cocker gyárigazgató, a DTS Üzletház, Dér és Társa 95 Kft. nevében Dér Nándor vette át a díjat, a harmadik kitüntetett Matalik Árpád fodrász egyéni vállalkozó. Heves Megyei Szakképzési Díjat hatan kaptak: Kelemen Miklós (Bornemissza Gergely Szakközépiskola), Kovács Károly (Span Team Kft.), Kállay- Pataki Piroska (Egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola), Laczik Rudolf (Március 15. Gimnázium), Pálné Ruzsák Mária (Hatvani Céhek Kft.), valamint Hevér Tibor (Vak Bottyán János Szakközépiskola). A következő uniós költségvetési ciklusban növelni kell a vállalkozások támogatását. Farkas József (jobbra), a Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója MKIK Emlékplakettet vehetett át dr. Bánhidy Pétertől (balra) és dr. Parragh Lászlótól. *Tóth Balázs

==***==

napi.hu Se új munkaerő, se fizetésemelés - pesszimisták maradtak a cégek : [ ]

Recommend Documents