Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1 - 2006
04 - 0001/36
A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben
Munkaer -piaci felmérés Pusztaszabolcson Kutatási zárótanulmány
Készítette: Dr. Bán Anetta F iskolai docens Dunaújvárosi F iskola Tanárképz Intézet Dunaújváros
Dunaújváros 2008
A PROJEKT .......................................................................................................................................................... 3 1. A KUTATÁS INDOKOLTSÁGA, RELEVANCIÁJA: ................................................................................. 5 1. 1. A PROJEKT ÁLTAL MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLOK: ............................................................................................. 5 1. 2. A KUTATÁS CÉLJA:....................................................................................................................................... 5 1. 3. A PROJEKT CÉLCSOPORTJA:.......................................................................................................................... 5 1. 4. A VIZSGÁLAT F KÉRDÉSEI: ......................................................................................................................... 6 1. 5. A VIZSGÁLAT MÓDSZERE: ............................................................................................................................ 6 1. 6. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA HALLGATÓINAK SZEREPE A KUTATÁSBAN: .................................................... 6 2. SZEKUNDER KUTATÁS:............................................................................................................................... 8 2. 1. ELMÉLETI HÁTTÉR ....................................................................................................................................... 8 2. 2. SZAKIRODALMI KUTATÁS ............................................................................................................................ 9 2. 2. 1. Hogyan egyeztethet össze a n i munka a családi szerepekkel?........................................................ 9 2. 2. 2. A n k munkaer -piaci részvétele és a gyermekvállalás ................................................................... 12 2. 2. 3. Visszatérés a munkaer -piacra ........................................................................................................ 13 2. 3. MEGVALÓSULT PROJEKTEK ....................................................................................................................... 13 2. 3. 1. PHARE projekt................................................................................................................................. 14 2. 3. 2. Magyarországon megvalósult kistérségi projektek .......................................................................... 15 3. PRIMER KUTATÁS: EMPIRIKUS VIZSGÁLAT PUSZATSZABOLCSON ......................................... 19 3. 1. A VIZSGÁLAT MENETE, A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA ....................................................................................... 19 3. 2. MINTAVÉTEL ............................................................................................................................................. 19 3. 3. A VIZSGÁLAT ESZKÖZE .............................................................................................................................. 20 3. 4. A MUNKAER -PIACI FELMÉRÉS EREDMÉNYE ............................................................................................. 21 3. 4. 1. Háttérváltozók.................................................................................................................................. 21 3. 4. 2. Munkahelyre, munkára vonatkozó kérdések .................................................................................... 24 3. 4. 3. Munkalehet ség igényének vizsgálata ............................................................................................. 26 3. 4. 4. Képességek, készségek, képzések...................................................................................................... 28 3. 4. 5. Pusztaszabolcshoz való viszony ....................................................................................................... 30 3. 4. 6. Egyéb tanács, javaslat, észrevétel.................................................................................................... 31 4. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK ...................................................................................................................... 32 4. 1. MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK VIZSGÁLATA ................................................................ 32 4. 2. PUSZTASZABOLCSHOZ VALÓ VISZONY ....................................................................................................... 33 4. 3. KÉPESSÉGEK VIZSGÁLATA ......................................................................................................................... 33 4. 4. MUNKALEHET SÉG IGÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ........................................................................................... 34 5. A KUTATÁS LEZÁRÁSAKÉNT .................................................................................................................. 35 6. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 37
2
A projekt A Dunaújvárosi F iskola a Regionális Operatív Program (ROP) pályázati kiírásán 2006. októberében 59.461.708 Ft pályázati támogatást kapott: "A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben ROP - 3.3.1. - 05/1 - 2006 04 - 0001/36 c. projektre. A projekt keretein belül a kutatási tevékenység csak egy részterületet képvisel,melynek során 4 kutatás megvalósulását terveztük: I. A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása II. Gyakorlati helyek és álláslehet ségek a Dunaújvárosi F iskola hallgatói számára a Közép-Dunántúli Régióban III. Munkaer -piaci felmérés Pusztaszabolcson IV. Fogyasztási szokások környezetben
és
hulladékképz dés
vizsgálata
lakótelepi
A 4 kutatás teljes költségvetése: 11.528.960 Ft. Jelen tanulmány az III. kutatás összefoglaló- zárótanulmánya. III.
Munkaer -piaci felmérés Pusztaszabolcson
A vizsgálat els szakaszát jelentette a szekunder kutatás, amely 2007 februárja és 2007 áprilisa között zajlott: - A vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése - A fellelhet kutatási anyagok elemzése A vizsgálat második szakaszát a primer kutatás jelentette, amely 2007 márciusától 2007 júniusáig zajlott: - Kérd íves vizsgálat, munkaer -piaci felmérés Pusztaszabolcson, a n i munkavállalók körében Valamennyi vizsgálati szakaszt egy-egy résztanulmány zárt, a szekunder kutatást témánként zártuk a részeredmények összegzésével. A résztanulmányok a következ k: - Dr. Bán Anetta: A vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése (17 oldal) - Harazin Tibor Varga Anita: A fellelhet kutatási anyagok elemzése (27 oldal) - Harazin Tibor Varga Anita: A kérd íves vizsgálat adatelemzése (54 oldal) A teljes vizsgálati szakasz eredményeként összesen kb. 100 oldalnyi írott dokumentáció keletkezett. Jelen zárótanulmányban az III. kutatás primer és szekunder szakasza során készült résztanulmányok alapján foglaljuk össze az egyes kutatási szakaszok eredményét, kiemeljük a vizsgálatok egyes részeinek legfontosabb megállapításait, a kutatás
3
tanulságait és egységbe foglaljuk azokat, valamint javaslatokat teszünk a kutatási eredmények nyomán mind a Dunaújvárosi F iskola számára, mind az egész fels oktatási gyakorlat számára. Eredményeink a kutatás disszeminációja nyomán alkalmasak nemcsak a helyi / régió fels oktatási intézményekben való hasznosításra, hanem országosan is jól alkalmazhatók a fels oktatás vagy akár a szakképzés területén.
4
1. A kutatás indokoltsága, relevanciája: A Pusztaszabolcsi Hagyomány rz és Hagyományteremt Alapítvány aktív szerepet vállal a település életében. A szervezet emellett szoros partnerséget ápol a térség intézményeivel, közülük is a Dunaújvárosi F iskolával. A f iskola a szakmai gyakorlati helyek és álláslehet ségek körében végzett kutatása szorosan kapcsolódik az alapítvány által tervezett kutatási témához. A partnerek tehát közösen szeretnék felmérni a pusztaszabolcsi munkaer -piaci helyzetet, hogy ezáltal olyan információk birtokába jussanak, amelyek: Segítik a f iskolán hallgató diákok elhelyezkedését, gyakorlati helyhez jutását A Pusztaszabolcsi Önkormányzatnak segítséget nyújtanak a munkahely-teremt beruházások megvalósításában 1. 1. A projekt által megvalósítandó célok: a. A Dunaújvárosi F iskola hallgatóinak a Közép-Dunántúli Régióban tartása érdekében a térség egy kistérségében próbafelmérés végzése, hatékony mérés esetén a vizsgálat kés bbiekben más kistérségekre és településekre is kiterjeszthet . b. Pusztaszabolcs munkaer -piaci helyzetének feltárása, elemzése, a Dunaújvárosi F iskola hallgatói számára potenciális gyakorlati helyek és munkáltatók felkutatása. c. A Dunaújvárosi F iskola által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a F iskola és munka világa közötti kapcsolat er sítése érdekében. d. A kutatás adatainak és eredményeinek felhasználásával: Partnerek igényein alapuló másodkutatások indukálása hallgatók bevonásával. A meglév oktatási anyagok módszerek és módszertani tananyagok szükség szerinti átdolgozása új tananyagok kidolgozása, a térség munkaer -piaci igényeknek megfelel en. Szakmai gyakorlati helyek felkutatása, kapcsolatainak ápolása, fenntartása, képzésbe való bevonása. 1. 2. A kutatás célja: Képet kapni Pusztaszabolcs munkaer -piaci szerepl ir l, valamint Pusztaszabolcs térségében a lehetséges partnereinek igényeir l, elvárásairól. Gyakorlati helyeket és képzési lehet ségeket biztosítani a hallgatók számára, amelyek gyakorlati és szakmai kompetenciájuk, készségeik fejlesztésben tevékenyen jelen lesznek. Olyan tudományos kutatások végzése Dunaújvárosi F iskola hallgatóinak segítségével, amely Pusztaszabolcs Önkormányzata számára segíti a munkahelyteremt programok kialakítását 1. 3. A projekt célcsoportja: A pusztaszabolcsi munkaer -piaci szerepl i:
5
gazdasági szerepl k, vállalkozások önkormányzatok munkaer piac szerepl i, alkalmazottak, munkanélküliek civil szervezetek a térség egyéb szerepl i 1. 4. A vizsgálat f kérdései: - Pusztaszabolcs milyen munkaer -piaci, gazdasági struktúrával rendelkezik? - Van- e igény a Dunaújvárosi F iskolán végzett és tanuló hallgatókra a település gazdaságában, munkaer -piacán? - Milyen igényt és követelményt támaszt a település a DF-en végzett munkavállalókkal és tudásukkal, ismereteikkel, szakmai és egyéb kompetenciájukkal szemben? 1. 5. A vizsgálat módszere: A kutatás f helyszíne a Közép-Dunántúli Régió egy kiemelt települése és kistérsége Pusztaszabolcs, ahol a Dunaújvárosi F iskolával kapcsolatban álló vállalkozások, civil szervezetek, gazdasági partnerek, vállalkozások, gyakorlati képz helyek, azaz a DF partnerei és potenciális partnerei megtalálhatók. Kérd íves vizsgálat (Pusztaszobolcson él n k munkavállalás szempontjából aktív népesség), kiegészítve statisztikai adatok háttérelemzésével (munkaer -piaci elemzések) irodalomkutatás: eddig a témában folytatott kutatások összegy jtése, elemzése A kérd íves kutatási eredmények feldolgozásához szükséges egy adatbázis kialakítása, amely tartalmazz a kutatás szempontjából releváns személyek listáját. Ezáltal a kérd íves vizsgálat alapjául fog szolgálni.. 1. 6. A Dunaújvárosi F iskola hallgatóinak szerepe a kutatásban: A megfelel kompetenciával rendelkez hallgatók részt vettek a kutatás lebonyolításában. k bonyolították le a kérd ívek lekérdezését és az eredmények adatbázisba való felvitelét. A f iskola és a Pusztaszabolcsi Hagyomány rz és Hagyományteremt Alapítvány között lév szoros partnerség szintén hasznos a hallgatók számára azáltal, hogy a szervezet szakmai gyakorlatot tud biztosítani számukra saját irodájában, illetve más partnerszervezeteinek segítségével. A kutatás eredményét a kés bbiekben közvetetten a hallgatók is hasznosítani tudják azáltal, hogy a rendelkezésre álló adatbázis alapján a f iskola, illetve a Karrier Iroda információt tud nyújtani számunkra a szakmai gyakorlati helyekkel és álláslehet ségekkel kapcsolatban. A kutatás multiplikatív hatásának köszönhet en pedig a f iskola fejl dni fog, így több szolgáltatást tud nyújtani a hallgatók számára. A kutatásba bevont hallgatók létszáma: Lekérdezés: tervezett 10 f , ténylegesen bevont: 10 f
6
Kódolás: tervezett: 5 f , ténylegesen bevont: 8 f A kutatásban résztvev hallgatók kiválasztásának kritériumai: A téma iránti elkötelezettség foka Érdekl dés kör (például érdekl dés a kutatás iránt) Évfolyam (minél magasabb évfolyamba jár, annál megfelel bb) Szak (a kutatási szakterületnek megfelel gazdálkodási és menedzsment szak, kommunikáció és médiatudomány szak - szakon tanuló) Az el zetes felkészítésen nyújtott teljesítmény (csapatmunkában való részvétel, kommunikációs készség)
7
2. Szekunder kutatás: A szekunder kutatás során a következ résztanulmányok születtek. - A vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése - A fellelhet kutatási anyagok elemzése A résztanulmányok legfontosabb megállapításait a következ csoportosítva összegezhetjük: - Elméleti háttér - Szakirodalmi kutatás - Megvalósult projektek
szempontok szerint
2. 1. Elméleti háttér Magyarországon a rendszerváltás el tt és az 1990-es évek els felében a munkaképes korú n k több mint 70 százaléka aktív keres volt, ami európai viszonylatban kiemelked . A dolgozók dönt többsége teljes munkaid ben dolgozott, a részmunkaid aránya 3-4 százalék körül volt. Ennek ellenére bár a rendszerváltás után a munkanélküliség jobban érintette a férfiakat, mint a n ket, az aktivitási arány jelent sen módosult. A demográfiai panel alapfelvétel (DPA) a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének adataiból ismert, hogy a kisgyermekes n k házastársainak, élettársainak 83 százaléka dolgozik. Viszont ott, ahol a kisgyermekes anyuka nem dolgozik, a férfiak 18 százaléka sem dolgozik. További problémát jelent az, hogy a többgyermekes kisgyermekes családokban egyik vagy mindkét szül munkanélkülisége is gyakoribb, mint az egy-két gyermekes családokban. A fejlett társadalmakban általánosan megfigyelhet jelenség, Magyarországon pedig talán még inkább jellemz , hogy az alacsonyabb iskolai végzettség ek nagyobb valószín séggel válnak munkanélkülivé. (Sz cs, 2005.) Az utóbbi években, Európában és köztük Magyarországon lezajlott demográfiai és társadalmi változásoknak hatása volt a családpolitikára és a nemek közötti egyenl tlenségpolitikára, melyek a családbarát munkahelyek kialakításában éppen úgy megnyilvánulnak, mint számos helyi modellprogramban, pilot projektben. A kisgyermekes n k munkaer -piaci (re)integrációjának kérdése úgy is megjelenik, mint a munka és a családi élet összeilleszthet ségének kérdése. Ennek javítására, fejlesztésére és népszer sítésére kidolgozott, EU támogatással megvalósított pilot projektek tapasztalatainak összegzése nem célja jelen kutatásunknak, ugyanakkor nem haszon nélküli ezek legalább érint leges tanulmányozása, különösen azért, mert a 2003-ban elfogadott CXXV. törvény az egyenl bánásmódról és esélyegyenl ségr l további implemetációjának értelmében a 2005-t l az 50 f nél nagyobb állami, önkormányzati intézmények és piaci foglalkoztatók által kötelez en készítend esélyegyenl ségi tervekhez módszertani támogatások, ajánlások nem nagyon láttak még napvilágot. A munkahelyi és családi felel sségek és kötelezettségek összeegyeztethet ségével kapcsolatos EU-s szabályzásokról és intézkedésekr l valamint az ezzel kapcsolatos EU támogatással megvalósított pilot projektek tapasztalatairól az utóbbi id szakban
8
napvilágra került néhány fontos jelentés. Ezek közül különösen érdekes kutatási témánk szempontjából a témában készített Zöld könyv és azon tanulmányok melyek a n k munkaer -piaci helyzetét, lehet ségeit az esélyegyenl ségi alapokon vizsgálják 2. 2. Szakirodalmi kutatás A kutatás során a szakirodalmi feltárást egy-egy célzott kutatási kérdés köré csoportosítva végeztük. A készült rezümék az alábbi témákra koncentráltak: a n i munka a családi szerepek összehangolásának problémái, a n k munkaer -piaci részvétele és a gyermekvállalás, visszatérés a munkaer -piacra a gyermekgondozási id után.
2. 2. 1. Hogyan egyeztethet össze a n i munka a családi szerepekkel? Tóth Olga (1995) közel tíz éves elemzése pontosan rávilágított arra a sajátos helyzetre, hogy Magyarországon a rendszerváltás el tt és az 1990-es évek els felében a munkaképes korú n k több mint 70 százaléka aktív keres volt, ami európai viszonylatban kiemelked . A dolgozók dönt többsége teljes munkaid ben dolgozott, a részmunkaid aránya 3-4 százalék körül volt. Ennek ellenére bár A rendszerváltás után a munkanélküliség jobban érintette a férfiakat, mint a n ket, az aktivitási arány jelent sen módosult. 1994-ben A családi értékek és a nemi szerepek változása címmel nemzetközi empirikus kutatás készült, az adatfelvétel keretében Magyarországon 1500 f t kérdeztek meg. Mind a n k, mind a férfiak többsége úgy gondolja, hogy a kisgyerek megsínyli, ha az édesanyja 6 éves kora el tt dolgozik, ám a 3-6 éves gyerekek 88 százaléka óvodába jár. Tehát a családok nem tudják követni a vallott értékeiket. Ennek ellenére a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet a gyerekeivel, mint egy olyan anya, aki nem dolgozik . A megkérdezettek csaknem két harmada szerint a család élete megsínyli, ha a feleség teljes munkaid ben dolgozik . Az iskolázottabb n k ebben a kérdésben megenged bbek, közülük kevesebben gondolják, hogy a teljes munkaid s állás veszélyezteti a csalási életet. Az 1988-as felméréshez képest a férfiak konzervatív véleménye a n i munkavállalásról nem változott, a n k azonban jelent sen konzervatívabban gondolkodtak 1994-ben, mint 1988-ban a saját munkavállalásukról és családi szerepükr l. Ennek ellenére Magyarországon a 6 év alatti gyerekeket nevel n k többsége dolgozik (különösen a 3-6 éves gyerekek szülei), tehát a vallott értékek és a valóságos lehet ségek nem találkoznak. Más aspektusból megvilágítja meg, tágabb földrajzi kontextusba helyezi a kérdést Aranyi Erzsébet (2001). Tanulmányából kiderül, hogy az utóbbi években el térbe került az Európai Unió országaiban és Magyarországon is tapasztalható csökken , öreged népesség és csökken születésszám okinak kutatása. Magyarországon a népességcsökkenés okai között szerepel az európai átlaghoz képest korai halálozás és az európaihoz hasonló alacsony születésszám. Az alacsony születésszám
9
egyrészt a gyerekvállalás kés bbre halasztásából fakad, ez jórészt anyagi és munkavállalási okkal magyarázható. A kés bbre halasztott els szülés következménye a kevesebb gyerek vállalása, valamint a terméketlenség növekedése. N a képzett, diplomás n k aránya, a karrier, gazdasági függetlenség egyre nagyobb szerepet játszik a n k életében, ami szintén a reproduktív magatartás változásának irányában hat. Az anyagi és munkavállalási szempont mellett más folyamatok is csökkentik a születések számát. Az individualizálódás, a rugalmas, instabil házasságok és partnerkapcsolatok, valamint a szabadid felértékel dése mind a házasságkötés és a gyerekvállalás kés bbre halasztását és az alacsonyabb gyerekszámot eredményez. A születések számának alakulásában a családpolitikának is szerepe van, Magyarországon 1985-ben a GYED bevezetésével n tt a termékenység. A családpolitika azonban csak akkor hat pozitívan a termékenységre, ha kiszámítható és hosszú távon érvényes. Az Európai Unióban többféle családi juttatási modell alakult ki. A vertikális jelleg modell els sorban a szegényebb családokat célozza meg, rajtuk kíván segíteni. A horizontális modell elmélete szerint az a cél, hogy a gyerekes családok relatív szegénységét csökkentése, tehát a gyerekvállalás miatt a család ne kerüljön rosszabb anyagi helyzetbe, mint a saját társadalmi rétegéhez tartozók nem gyerek tagjai. Aranyi meglátása szerint a családpolitika másik prioritása a kisgyerekes n k munkavállalásának segítése, ösztönzése. A bölcs dei, óvodai hálózat kiépítése elengedhetetlen feltétele a magas n i foglalkoztatottságnak. A n k két harmada a szolgáltató szektorban dolgozik, jellemz en a férfiaknál alacsonyabb bérért. Magyarországon jellemz a házasságkötés csökkenése, az els házasság kés bbi életkorra halasztása, ami összefügg a n k magasabb iskolai végzettségével. A válások száma növekszik, míg az újraházasodási arány drasztikusan csökkent, viszont jelent sen növekedett a házasság nélküli együttélések és a házasságon kívüli szülések aránya. Emellett jellemz , hogy a fiatalok egyre tovább maradnak a szüleikkel, vagy vállalják az egyedülálló státuszt. A cikk megállapítása szerint Magyarországon a kisgyerekes n k foglakoztatását kívánják ösztönözni azzal, hogy a munkavállaló köteles visszavenni a gyedr l, gyesr l visszatér ket és 30 napig garantálni foglalkoztatásukat. A gyakorlatban azonban sokak munkahelye megsz nt az otthon töltött id szak alatt vagy a munkáltató (a törvényi kötelezettség alól gyakran kibújva) nem alkalmazza tovább. A 30 év alattiak többsége aggódik amiatt, hogy a munkáltató nem venné vissza, ha szülni menne, emiatt sokan kés bb vállalnak gyereket vagy kevesebb gyereket vállalnak, mint tervezték. Magyarországon is jellemz , hogy a n k alacsonyabb bérért dolgoznak. A n k alacsony részvétele a közéletben azt eredményezi, hogy a n i érdekek nem érvényesülnek az országos és a helyi politikában. Aranyi arra is utal, hogy a családi és a munkahelyi teend k összehangolásának kiváló eszköze a részmunkaid s foglalkoztatás, ám Magyarországon a részmunkaid ben dolgozók aránya 5 százalék alatt van (a n knél 8%), míg az Európai unióban (27-28%) és az Egyesült Államokban (18%) jóval elterjedtebb. Magyarországon a távmunka és a családbarát munkahelyek aránya elenyész , holott ezzel lehetne ösztönözni a n i munkavállalást. Ez a dilemma aktívan foglalkoztatja a szakirodalmat. A fizetett munka és a családi élet közötti egyensúly kérdését is oda lehet visszavezetni, hogy a legtöbb fejlett
10
országban egyrészt csökken a munkaképes korú népesség, ezért a n k munkába állására is szükség van, másrészt épp a születések számának növelése miatt fontos a munka és a csalási élet összeegyeztethet sége (Frey 2001). A kormányzati politikák ezért ösztönzik a n i munkavállalást és azt, hogy a férfiak is vállaljanak többet az otthoni teend kb l. A munka és a családi élet összehangolására irányuló politikákat két nagy részre lehet osztani: adózási és támogatási politikák, valamint gyermekgondozási és szülési/szül i szabadságok rendszere. Frey elemzésben kitér arra is, hogy az OECD országokban az apák foglalkozatási rátája jelent en meghaladta az anyákét, ám az olló gyorsan zárul, különösen a képzett n k foglalkoztatási rátája emelkedik. Az Európai Unió országaiban a hat év alatti gyereket nevel k csaknem fele azt tartja ideálisnak, ha mindkét szül teljes munkaid ben dolgozik, 30 százalékuk szerint az a jó, ha a férfi teljes, a n pedig részmunkaid ben dolgozik, és csupán tizedük gondolja azt, hogy csak a férfinek kell dolgoznia. Országonként eltér ek a vélemények, leginkább a skandináv országokban, valamint Görögországban és Portugáliában gondolják a megkérdezettek, hogy mindkét szül nek teljes munkaid ben kellene dolgozni, a n k részmunkaid ben való munkavállalását leginkább a hollandok támogatják. Az alacsonyabb n i keresetekb l is fakadhat, hogy a n k kevésbé vállalnak aktív szerepet a munkaer -piacon és több otthoni, nem fizetett munkát végeznek. Az otthoni munka a teljes munkaid ben foglalkoztatott n kre is jellemz , rajtuk van a legnagyobb teher. Az utóbbi évtizedekben az egyéni adózás elterjedtsége n tt a családi adózás rovására (Frey 2001). Az egyéni adózás a már dolgozó pároknál ösztönzi mindkét fél munkában maradását, ezt azonban a különböz (családosoknak járó) kedvezmények csökkenthetik és a legtöbb országban, az adórendszer típusától függetlenül ténylegesen csökkentik is. A családbarát környezet kialakításának, a n k munkaer piaci részvételének legfontosabb elemei: elegend számú és magas színvonalú gyermekintézmények, rugalmas munkaid , részmunkaid , szülési/szül i szabadság, munkaviszony megszakításának a lehet sége, valamint az ápolásra szoruló hozzátartozók ellátásának segítése. Az állami ösztönz k mellett jelent s szerepet játszanak a n i munkavállalás növekedésében a vállalatok családbarát intézkedései, melyeket a szerz négy csoportba sorolta: a) munkahelyi távollét családi okokból, b) munkaid -beosztás megváltoztatása családi okokból, c) gyakorlati segítség a gyermek- és id sgondozásban, d) képzés és információk nyújtása. A munkahelyek családbarát intézkedései els sorban azokba az országokban jellemz k, ahol az állami ösztönz k szerepe csekély. A kedvezmények, ösztönz k együttesen hatékonyabban m ködnek, jobban növelik a foglalkoztatást és a termékenységet, mint önmagában egy-egy intézkedés. Az aktív keres n k dönt többsége elvben is és gyakorlatban is egyetért a n i munkavállalással, ám inkább részmunkaid ben szeretnének dolgozni, mert a családi feladatok többségét is k végzik. A családok többsége azonban nem engedheti meg magának azt a bevételkiesést, amit a n részmunkaid ben való dolgozása eredményezne, ezért egy állami
11
ösztönz t, egy harmónia-segélyt lenne célszer részben) a kies jövedelmet.
bevezetni, ami pótolná (legalább
Frey Mária egy másik cikke is rávilágít arra, hogy a n i foglalkoztatás és a születésszám egyidej növelése családbarát környezet kialakítását igényli. A jogi garanciák kétél fegyvernek bizonyulhatnak: a védeni kívánt csoportokat eleve fel sem veszik a munkáltatók vagy els sorban t lük szabadulnak meg. Közismert, hogy az Európai Unióban a n k foglalkoztatottsága jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Az alacsony európai foglalkoztatottság és a magas munkanélküliség visszaszorítását célozza a luxemburgi folyamat. Ennek 21. irányelve a munka és a családi élet harmonizálása, a 22. irányelv a munkába való visszatérés megkönnyítése. Ennek eszközei a szülési/szül i szabadság, a munkaviszony megszakításának lehet sége, a részmunkaid s foglalkoztatás, a rugalmas munkaid és a gyermek-, illetve id sgondozási intézmények kiépítése, fejlesztése. Magyarországon a n k foglalkoztatása nem marad el jelent sen az uniós átlagtól, a férfiak foglalkoztatottsági aránya azonban jóval alacsonyabb, mint az európai átlag. Az 1-2 gyereket nevel n k többsége dolgozik, a harmadik gyerekt l azonban a foglalkoztatottság drasztikusan csökken. A magyarországi családtámogatási rendszer hangsúlyozza a célja szerinti semleges igénybevétel lehet ségét, ám nem a munka és a családi élet harmonizálását segíti, hanem a munkaer -piac elhagyására ösztönöz. A részmunkaid ideális megoldásnak t nik a csalási élet és a munka összehangolása tekintetében, ám Magyarországon a részmunkaid s foglalkoztatás alig van jelen. Ennek több oka van: a munkaadóknak nem érdeke, mert fajlagos költsége magasabb, valamint nehéz a termelés ütemezése. Munkavállalói oldalon a f probléma az alacsony jövedelem, a kedvez tlenebb munkaer -piaci pozíció és a munkabérb l származtatott juttatások alacsony szintje. 2. 2. 2. A n k munkaer -piaci részvétele és a gyermekvállalás Bukodi-Róbert 1999-as tanulmánya a házas vagy élettársi kapcsolatban él n k munkaer -piaci viselkedését vizsgálja gyermekvállalás esetén: kilépés a munkaer piacról szülési szabadság miatt és munkába való visszalépés. Életkori hatás: minél id sebbek a n k, annál inkább korlátozzák szülési terveiket a munkával kapcsolatos elképzeléseik megvalósítása érdekében. A humán t ke két részb l áll: az iskolai végzettségb l és a munkaer -piaci beágyazottságból. A n k általában kevesebb humán t két halmoznak fel. A közgazdasági családelmélet szerint a háztartások célja az er források és javak leghatékonyabb hasznosítása, ezért a férj a pénzkeres tevékenységét maximalizálja, a feleség pedig az otthoni teend ket és a család összetartásának feladatát látja el. A magasan kvalifikált és munkaer -piaci tapasztalattal rendelkez (nagy humán t két felhalmozó) n k általában házasságkötés után is alkalmazásban maradnak és szülés után hamarabb visszatérnek a munkaer -piacra. Magyarországon a kulturális homogenitás hatása (a házastársak hasonló képzettség ek) er sebb, mint a gazdasági heterogenitásé, ami ösztönzi a képzett n k munkavállalását. Az elemzés alapja a KSH 1992. Évi társadalmi mobilitásfelvétele, ami 29 000 f megkérdezésével zajlott.
12
A közgazdasági elmélet komparatív elmélet hipotézise alapján a képzett férfiak feleségei hagyják el a munkaer -piacot. Magyarországon ezzel ellentétben a képzetlen n k nagyobb valószín séggel hagyják abba a munkát, mint képzett társaik. A képzett n k, ha abba is hagyják a munkát, hamarabb visszatérnek a munkaer -piacra, mint a képzetlenek. Tehát Magyarországon nem igazolódtak a háztartás-gazdaságtan hipotézisei, itt inkább a humán t ke modell érvényes. 2. 2. 3. Visszatérés a munkaer -piacra Magyarországon az 1990-es években a munkavállalási korú n k tizede volt távol a munkaer -piactól gyermekgondozási ellátás miatt. Bár a n k a gyermekvállalást hátrányosnak tartják a munkavállalás szempontjából, de ez nem befolyásolja családalapítási elképzeléseiket. Lakatos Judit vonatkozó tanulmánya (Lakatos 2001) szerint az 1990-es években a kisgyerekes n k munkaer -piaci reintegrációja jelent sen megnehezült és csökkent. Ennek oka a valószín síthet gyakoribb távollét a gyerek betegsége miatt, rugalmatlanabb rendelkezésre állás a családi teend k miatt, az életkorból fakadó kisebb munkatapasztalat és az otthon töltött id szak miatt a munkahelyhez történ köt dés lazulása. Az ellátási formák változása (gyes alanyi jogúvá tétele) és a munkaer -piaci helyzet együttesen azt eredményezték, hogy miközben a születési szám folyamatosan csökken, a n k egyre nagyobb hányada vesz igénybe gyermekgondozási ellátást. Emellett 1993 és 1999 között jelent sen n tt azok aránya, akik a szülés el tt nem dolgoztak, valamint negyedük már több mint 4 éve, tizedük legalább 8 éve távol volt a munkaer -piactól, ami szintén megnehezíti a munkavállalást. Emellett jellemz , hogy a gyermekszám emelkedésével csökken a n k munkába állási hajlandósága. A megkérdezett n k többsége úgy gondolja, hogy az elhelyezkedésnél hátrányt jelent a gyerekvállalás, ám véleményük szerint a szakmai el menetelre és a keresetre már nincs különösebb hatással. A családtervezésnél a munkahelyi el menetel nem jelent s befolyásoló tényez , ezzel szemben a család anyagi helyzete és a családtámogatási rendszer meghatározó. Jelenleg nem a magas munkanélküliség, hanem az alacsony foglalkoztatottság jelenti a f problémát. A munkaer -piac sz külésével párhuzamosan sok tevékenység áthelyez dött a fekete gazdaságba és az otthoni, nem fizetett munkák területére. A 80-as évek végéhez képest jelent sen csökkent a családok által igénybe vett küls szolgáltatások aránya. A foglalkoztatás b vítésének lehet sége lenne az otthoni-személyi szolgáltatások kielégítése a fizettet szolgáltatások szektorából. Ez a szociális szolgáltató ágazat felszívná a képzetlen, f ként n i munkaer t és lehet vé tenné a n i foglalkoztatás emelkedését az otthoni teend k csökkentésével. A rendszer megszervezése állami keretek között elképzelhet (Frey 2001b). 2. 3. Megvalósult projektek Az esélyegyenl séget csökkenteni kívánó programok és fejlesztési lehet ségek els sorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy újra definiálják, az esélyegyenl ség fogalmát de nem csak a szokásjog szintjén. Megoldási alternatívaként a kényszervállalkozók és a munkáltatók terheinek kötelezettségének mérséklését 13
t zték ki célul, el segítve az alkalmazottak bejelentését. Tudatosítani kívánják a részmunkaid és a távmunka adta lehet ségeket. Kísérletet tesznek a f állású anyaság mintájára családi munkakörök létrehozására. A programok tisztázni kívánják a munkaer -piaci viszonyokat, hogy a n k is nagyobb eséllyel találják meg a helyüket. El segítve ezzel Magyarország versenyképességét.
2. 3. 1. PHARE projekt 2002. januárjában az intézményfejlesztési programok közül els ként került aláírásra a PHARE 2001. évi ország-programja keretében elfogadott N k munka-er piaci reintegrációja c. program, melynek támogatási f összege 1,1 milliárd forint, és melynek végrehajtása 2002 februárjától indul. Az otthoni fizetetlen munkát végz n k aránya Magyarországon (55,9%) magas mind a nemzetközi összehasonlítások, mind pedig a korábbi hazai helyzethez képest. A program célja a n k és férfiak egyenl munka-er piaci esélyeinek er sítése, az inaktív n k munka világába történ reintegrációjának és kés i integrációjának el segítésével. A program kiemelt célcsoportjai a gyes-r l, gyed-r l a munka világába visszatérni kívánó, és a 40 év feletti jelenleg inaktív, de munkát vállalni szándékozó n k. A program végrehajtása egy kiválasztott EU tagország esélyegyenl ségi partnerintézményével való együttm ködés (twinning) és egy "Pályázati Alap" támogatási projekt keretében történik. Az intézményfejlesztésben az Európai Unió legjobb tapasztalatának átadására pályázó tagországok közül Dánia nyerte el a programban való részvételt, mint "twinning" együttm köd . A "twinning" együttm ködés keretében a Szociális és Családügyi Minisztérium dán partnerekkel dolgozik együtt. A dán konzorcium vezet je az Esélyegyenl ségért Felel s Miniszter Hivatala, tagjai az Esélyegyenl ségi Dokumentációs és Kutató Központ, a Munkaügyi Minisztérium és az EURA Regionális Fejlesztési Ügynökség. A program keretében a Szociális és Családügyi Minisztérium együttm ködik továbbá a Gazdasági Minisztériummal, az Oktatási Minisztériummal, a N képviseleti Tanács kijelölt tagjaival és szakért kkel. A program keretében hosszú távú el csatlakozási szakért segíti a férfiak és n k munkaer -piaci esélyegyenl séget el mozdító, a n k munka-er piaci integrációját és reintegrációját támogató európai uniós pozitív intézkedések és kísérleti programok megismerését, és adaptálhatóságának vizsgálatát. A tagország Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervében gyakorlati eszközök, programszer kezdeményezések szerepelnek annak érdekében, hogy az európai foglalkoztatási stratégia esélyegyenl ségre vonatkozó célkit zései megvalósíthatók legyenek. A dániai és más európai országok Foglalkoztatási Akciótervének megismerése segítségül fog szolgálni a magyarországi akciótervek és programfejlesztések kidolgozásához. A program nyeresége, hogy kib vülnek kapcsolataink a dániai és más európai társszervezetekkel és intézményekkel, és így megalapozzuk a kés bbiekben a közösségi kezdeményezésekben való magyar részvételt, továbbá betekintést nyerünk az egyes tagországok jogszabályi és jogérvényesítési sajátosságaiba. A program második része egy Európai Szociális Alap típusú kísérleti projekt összhangban az Európai Stratégiai és az aktuális európai uniós foglalkoztatáspolitikai irányelvekkel. A munkavállalásra vagy önfoglalkoztatásra, vállalkozásra való felkészít kísérleti projektek keretében konzorciumok által
14
megvalósításra kerül programok indulnak. A dán gyakorlati tapasztalatok megismerése a program ezen kísérleti pályázati alap m ködtetésében nagy segítség arra, hogy felkészüljünk az Európai Szociális Alap típusú támogatási projektek tervezésére és megvalósítására. A "Pályázati Alap" vissza nem térítend támogatás formájában nyújt lehet séget a munkavállalásra, vagy önfoglalkoztatásra történ felkészítést vállaló, illetve foglalkoztatást is biztosító kísérleti projektek végrehajtásra. A pályázó szervezetek vállalkoznak a munkaer -piacra való visszatérés el segítését célzó modulrendszer , uránkövetéses képzéssorozat megszervezése n k számára. E képzések a foglalkoztathatóság esélyét növel készségek fejlesztése mellett közösségi-, illetve egyéni vállalkozások m ködtetésével kapcsolatos általános (jogi, gazdasági, pénzügyi, stb.), valamint egyes esetekben humán és személyi szolgáltatások nyújtásához szükséges speciális ismereteket is biztosítanak. A képzést mentori hálózat m ködtetése és támogató szolgáltatások (jogsegélyszolgálat, családsegítés, gyermekfelügyelet stb.) egészítik ki. Pályázhatnak civil szervezetek önállóan, illet leg civil szervezetek által vezetett regionális együttm ködésen alapuló konzorciumok. A teljes program költségvetése 4,175 millió Euro (mintegy 1,1 milliárd Ft), melyb l 1,125 millió Euro (mintegy 306 millió Ft) a "twinning" együttm ködés keretében kerül felhasználásra, további 3,05 millió Euro (mintegy 830 millió Ft) képezi a "Pályázati Alap" költségvetését. A magyar társfinanszírozás f forrása a Munkaer -piac Alap. Becslések szerint Magyarország évente mintegy 300-550 milliárd forint Strukturális Alap-támogatásra számíthat a csatlakozást követ en.1 2. 3. 2. Magyarországon megvalósult kistérségi projektek Magyarországon több, hasonló jelleg és célú projekt indult meg az Uniós csatlakozás árnyékában, azaz mind el zményeként, mind annak nyomán a nemek közötti diszkrimináció és az esélyegyenl tlenség leküzdése érdekében. 2. 3. 2. 1. Újra munkában! projekt Az Újra munkában projekt Zala megye Göcsej és Zalaszentgrót kistérségeiben él , a munkaer -piacon többszörösen hátrányos helyzet n k munkaer -piaci reintegrációját volt hivatott segíteni. A projekt résztvev i olyan, els sorban kistelepüléseken, aprófalvas térségekben él n k, akik vagy koruk (40 felettiek) vagy családi helyzetük gyermekekkel hosszú id t töltöttek gyesen, id s hozzátartozót ápoltak miatt tartósan nem tudtak elhelyezkedni. Az Újra munkában program másfél évig tartott. Ebben az id szakban Magyarországon a gazdasági életben és a politikában is jelent s változások történtek. Ezek kihatottak Zala megyére és els sorban a munkaer piaci helyzet változásán keresztül fejtették ki hatásukat a programra. Zala megyében a 2001. évi népszámláláskor a munkavállalói korú népesség 31%-a, ezen belül a n k 36, a férfiak 26%-a (32 ezer ill. 25 ezer f ) nem volt jelen a munkaer -piacon. Annak ellenére, hogy a lakosság 52%-a n , továbbra is nagyon kevés a munka- és el meneteli lehet ség a számukra, tulajdonképpen ennek 1
http://www.cvonline.hu/news/index.php?news_id=124&sec=1
15
köszönhet a n k meglehet sen magas aránya (44,2%) a munkanélküliek között. Legnehezebb helyzetben a n i lakosság két csoportja, a gyesr l-gyedr l visszatér k és a 40 év feletti n k vannak, ugyanis számukra a legnehezebb megfelel munkalehet séget találni. Az utóbbi két csoport mellé az elmúlt másfél-két évben csatlakoztak a pályakezd fiatalok is, tovább nehezítve a program által támogatott két célcsoport elhelyezkedését. A projekt célkit zése: A projekt megvalósításával a kutatók célja egy térségi inkubátor szolgálat kialakítása volt, amely hozzájárul a Göcsej és Zalaszentgrót térségében él n k foglalkoztatásának b vítéséhez-képzéssel, segít szolgálatok m ködtetésével, új munkahelyek létesítésével. Szándékuk ezzel együtt az is, hogy program er sítse a kistelepülések, a térség humán és szociális szolgáltatásainak körét, a vidékfejlesztés szakmai munkáját, és felkészülést adjon a távmunka végzésére. Cél volt továbbá a két kiemelt aprófalvas térségben a helyi társadalom fejlesztése, a civil szervezetek er sítése, a térség megtartó erejének növelése. Következtetések: A n k munkaer piaci re-integrációja Újra munkában program relevanciáját nemcsak a foglalkoztatási adatok, hanem a programra jelentkez k száma, a lemorzsolódás minimális aránya és a részvev k alapvet en pozitív megítélése is visszaigazolta. A lebonyolítás igazodott a program célkit zéseihez, követte az id közben felmerült igényeket és reagált is azokra, biztosítva az elvárt hatékonyságot. A támogatás jó helyre került, alapvet foglalkoztatási célkit zései megvalósultak, az önálló álláskereséssel, önfoglalkoztatással kapcsolatos egyéni kezdeményezések az elhelyezéssel kapcsolatos egyéni és kollektív fellépés szükségességét nem érintve aláhúzzák a program hatásosságát. Az egyéni ambíció er södése egyéni sikerek mellett, önsegít -és csoportképz dési, távlataiban közösségfejlesztési folyamatokat is elindított, amelyek némi rásegítéssel biztosítják a hosszú távú és tovagy r z hatásokat. Mindezek ismeretében a kedvez tlen makro-folyamatok ellenére bízhatunk abban, hogy a résztvev k és a pályázati konzorcium tagjainak er feszítése révén megvalósul a projekt fenntarthatósága. 2. 3. 2. 2. N k munkaer -piaci reintegrációja Vas megye három kistérségében A projekt specifikus célja az volt, hogy:Vas megye 3 statisztikai kistérségében ( riszentpéter, Körmend, Vasvár) a munkaer -piaci re-integrációt segítse. A célcsoport: a térségben él munkanélküli és inaktív n k, különös tekintettel a GYES és GYED-r l visszatér kre és a 40 év felettiekre. F bb tevékenységek: - mentori közrem ködéssel a nyílt munkaer -piacon való elhelyezkedés segítése - speciális képzések szervezése (számítástechnika + német nyelv, vállalkozói- és szociális segít képzés) - non-profit foglalkoztatás révén közrem ködés a kistérség szociális problémáinak megoldásában, szociális segít k alkalmazásával.2 2
http://www.rszfk.hu/belso/programok/nok_munka.html
16
2. 3. 2. 3. SEED Alapítvány: N k vállalkozói aktivitásának el segítése cím projekt3 A Vas megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozás-fejlesztési Alapítványa által életre hívott, és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bevonásával megvalósult kutatás célja az volt, hogy a kutatási eredmények birtokában pontos intézkedési tervek születhessenek. A kutatás eredményeit összefoglaló záró tanulmány az els lépcs fok ahhoz, hogy a Vas Megyei Vállalkozói Központ a jöv ben a térségben él vállalkozón ket testre szabott programokkal és szolgáltatásokkal segíthesse. A Vállalkozói Központ a kés bbi intézkedések megfogalmazása el tt egy világos helyzetképet szeretett volna kapni a n i vállalkozások sajátosságairól, sikereik és kudarcaik lehetséges okairól, valamint a vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeikr l. Ezzel jelen kutatás példaérték Magyarország összes vállalkozásokat segít intézménye és a vállalkozókat érint intézkedések döntéshozói számára. Egy a célcsoport körében végzett reprezentatív kutatás alapján testre szabni intézmények funkcióit, megalapozni döntéseket egyel re egyedülálló az országban, ugyanakkor az Európai Unió szemszögéb l elengedhetetlen. A Vas megyei vállalkozón k magasan iskolázott kényszervállalkozók, akik felhalmozott szakmai tudásukra és szakmai tapasztalatukra építve hozták létre magas fokú autonómiájukat kiszolgáló vállalkozásukat. A Vas megyei vállalkozón k szakmai tudásukon és tapasztalatukon kívül a múltból eredeztethet kapcsolatrendszerükre is építve kezdtek leginkább egyéb, személyes valamint pénzügyi szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásba A Vas megyei vállalkozón k legfeljebb tíz emberrel, f - vagy mellékállásban, napi nyolc órát, vagy annál többet dolgoznak vállalkozásukban. A vállalkozás elindításánál a Vas megyei vállalkozón k vállalkozásukat szaktudásukra alapozva, családi segítséggel, az adminisztrációt nehézségként megélve indították el. A kutatási folyamat által szolgált cél elérése - a n k vállalkozási aktivitásának el segítése- érdekében nagyon fontos kiemelni, hogy a kérd ívek és a mélyinterjúk alapján egyértelm en látszik, hogy a következ szolgáltatásokra mutatkozik igény a Vas megyei vállalkozón k körében: Internetes képzés Tréningek, tanulmányutak Indításhoz szakembergárda Pénzügyi tanácsadás Reklám és marketingismeretek Piackutatás és piacnyilvántartás Interakció a csoporttagok között A szekunder kutatás lezárásaként elmondható, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas n i gazdasági aktivitás alakult ki. Ez azonban már a múlté. Napjainkra az aktív keres n k aránya jelent sen visszaesett, a nemfoglalkoztatottak (inaktívak, eltartottak, munkanélküliek) száma pedig ugrásszer en megnövekedett. A foglalkoztatottság zsugorodásának azonban voltak pozitívumai is:
3
www.zeon.hu/emfa.hu/fileadmin/template/book/konf/seed.pdf -
17
fiatalodott a munkában maradtak korstruktúrája, mert az 50 év feletti korosztályokban az id el rehaladtával egyre több n lett inaktív, és jelent sen javult iskolai végzettség szerinti összetételük. Ez lehet vé tette, hogy a rendszerváltozás nagy horderej társadalmi-gazdasági mozgásaiba a n k is sikerrel bekapcsolódjanak. A n k munkaer -piaci esélyeinek javulása megmutatkozott abban, hogy: a n k aránya a vezet posztokon 33%-ról 37%-ra n tt 1990 93. között míg a vállalkozóknak csupán egyharmada volt n k a nyolcvanas évek végén, az 1990-t l alapított vállalkozásokban 40% fölé emelkedett az arányuk sz kült a férfiak és a n k keresete közötti olló: a férfiak javára fennálló kereseti el ny az 1986. évi 35%-ról 20%-ra mérsékl dött. A közelmúltban megtört és ellentmondásossá vált ez a trend. Ugyanakkor változatlanul fennáll a n k alulreprezentált jelenléte a munkanélküliek között, ami azóta jellemzi a munkaer piacot, amióta Magyarországon mérik a munkanélküliséget. A fordulat jelei azonban itt is érzékelhet k: újabban a munkanélküli férfiak száma csökken, miközben a n ké emelkedik, vagy legalább is stagnál. Több empirikus kutatás bebizonyította, hogy a munkanélkülivé vált n k a férfiaknál kisebb eséllyel jutnak vissza a munkaer piacra, következésképpen az átlagosnál hosszabb id t töltenek munka nélkül, mint a férfiak. Ezt eddig ellensúlyozta az, hogy a n k nagyobb részt olyan közalkalmazotti-köztisztvisel i munkakörökben dolgoztak, ahol foglalkoztatásuk relatíve biztonságosnak t nt. Az államháztartási és közigazgatási reform keretében meghirdetett racionalizálás azonban aláássa a n k jobb munkahely-megtartó képességét is.
18
3. Primer kutatás: empirikus vizsgálat Puszatszabolcson Egyre több magyarországi társadalomtudományos kutatás foglalkozik a munkaer -piac nemi eltéréseivel, a n k karrier lehet ségeivel, nyugdíj utáni továbbfoglalkoztatásával vagy éppen bizonyos pályák eln iesedésével. Munkaer piaci kutatásunkban egy speciális helyzetben lév , ám igen széles n i társadalmi részpopulációra koncentrált, a kisgyermekes n k munkaer -piacra történ belépési illetve gyermeknevelési, gyermekgondozási id szakuk utáni/melletti visszatérési esélyeit vizsgáltuk. Mára már foglalkoztatáspolitikai evidencia lett, hogy Magyarország legnagyobb foglalkoztatási kihívása nem a munkanélküliek arányának csökkentése, hanem az aktivitási arány növelése. E területen potenciális tartalékok vannak az inaktív kisgyermekes n k munkaer -piaci esélyeinek er sítésével. A kutatás általános célja a kismamák, kisgyermekes n k visszatérési esélyeinek illetve a kisgyermekes pályakezd k munkába állási esélyeinek empirikus kutatása a foglalkoztatás-politikai eszközök és a családtámogatási modellek viszonyrendszerében Magyarországon, különös tekintettel a n k életstratégiájára vonatkozóan. A tapasztalatok alapján a kisgyermekes anyák munkaer -piacra való belépését illetve az onnan való önkéntes vagy kényszer távolmaradását jelent s mértékben képes befolyásolni az állami foglalkoztatás-politikai, valamint családpolitikai intézkedések rendszere. Kutatásunk során a kisgyermekes n k munkaer -piaci helyzetét és kilátásait, esélyeit a család- és foglalkoztatáspolitikai eszközök által kifeszített szociális térben is vizsgáltuk. Több szakért i fórum, tanulmány rögzítette és mára már foglalkoztatáspolitikai evidencia lett, hogy Magyarország legnagyobb foglalkoztatási kihívása nem a munkanélküliek arányának csökkentése, hanem az aktivitási arány növelése. E területen potenciális tartalékok vannak az inaktív kisgyermekes n k munkaer -piaci esélyeinek er sítésével. 3. 1. A vizsgálat menete, a megkérdezés módja 2006 márciusában a szekunder kutatással párhuzamosan megkezdtük az empirikus vizsgálatok el készítését majd azok lefolytatását. Kijelölésre került a megkérdezettei kör, valamint a kérdezésben résztvev hallgatók toborzása is megtörtént, ezután felkészítettük ket a kutatási részvételre. A kérdezés kvantitatív módszerrel - kérd íves vizsgálattal történt. 3. 2. Mintavétel A kutatási tervezet 500 kérd ívét a Pusztaszabolcsi Hagyomány rz és Hagyományteremt Alapítvány biztosította számunkra, k vásárolt adatbázisból bocsátották rendelkezésünkre a szükséges mintát. Az adatbázis kb. 800 nevet, címet tartalmazott, akik közül 500 f t kellet megkérdeznünk, az elutasítások és a rossz címek miatt, kés bb ezt az adatbázist az Alapítvány kiegészítette még 50 újabb címmel.
19
A vizsgálat során 496 kérd ív lekérdezése és kódolása történt meg. 3. 3. A vizsgálat eszköze A vizsgálat során kérd ívet használtunk A kérd ív struktúrája a következ :
kizárólag.
- Háttérváltozók (Nem, életkor, családi állapot, gyermekek, legmagasabb iskolai végzettség, foglalkozás, alapképzettség, további szerzett képzettségek, jelenlegi foglalkozás, betöltött munkakörök, jövedelem, gazdasági aktivitás); - Munkahelyre, munkára vonatkozó kérdések (Munkahely alapadatok, gazdasági ágazat, elégedettség munkával, munkahely-váltás, foglalkoztatás formája, munkahelyt l való távolság; - Pusztaszabolcshoz való viszony (elköltözés, Alapítvánnyal való együttm ködés); - Képzések, készségek, képességek (továbbképzési részvétel, nyelvismeret, kompetenciákkal való rendelkezés, ismeretek korszer sége, megfelel lehet ség); - Egyéb javaslatok.
20
3. 4. A munkaer -piaci felmérés eredménye 3. 4. 1. Háttérváltozók Nem A megkérdezettek nemek szerinti megoszlásukat tekintve 96,8 %- uk n , míg 3,2 %uk férfi.
Életkor Életkorok tekintetében igen széles skálán mozog a megkérdezettek csoportja. 19 és 65 év között. A legnagyobb számban a 30 és 38 év közöttiek fordultak el vizsgálatunkban.
-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 61Összesen
Gyakoriság 4 31 103 118 104 54 36 20 7 6 483
%-os megoszlás 0,8 6,4 21,3 24,4 21,6 11,1 7,3 4 1,4 1,2 100
Családi állapota A megkérdezettek túlnyomó része (83,5%) házas vagy élettárssal él. 16,5 %- uk hajadon, n tlen, elvált vagy özvegy. A megkérdezettek több mint egyharmada 4 f s családban él. A megkérdezettek fele 3 és 5 tagú családban él. Gyermekek száma A válaszadók 98%-ának van gyermeke, 29,5%-uknak 1, 39%-uknak 2, 21,5%-uknak 3. A gyermekkel rendelkez válaszadók 10%-ának háromnál több gyermekük van. A válaszadók 38,8%-ának 1 a 34%-ának két 18 éven aluli gyermeke van. Széles skálán mozog a felmérésben résztvev k gyermekeinek életkora. Jövedelmi viszonyok A megkérdezettek több mint fele (55,3%) állandó havi munkabérrel rendelkezik. 21,3%-uk GYES-en vagy GYED-en van. A nyugdíjasok száma (2,4%), a
21
munkanélküli járadékból vagy szociális juttatások (5,9%) él k száma alacsony volt a válaszok értékelés során. munkabér családi pótlék GYES GYED munkanélküli járadék nyugdíj szociális juttatások egyéb Összesen Hiányzó adat
Gyakoriság 252 64 61 36 18 11 9 5 456 40
%-os megoszlás 55,3 14,0 13,4 7,9 3,9 2,4 2,0 1,1 100,0
Legmagasabb iskolai végzettség A válaszadók 27,0%-a alapfokú végzettséggel rendelkezik, 61,4%-uk rendelkezik középfokú végzettséggel és csupán 11,5%-uknak van fels fokú végzettségük.
általános iskola
Gyakoriság 134
%-os megoszlás 27,0
szakmunkásképz iskola szakközépiskola gimnázium egyéb középfok
143 91 57 14
28,8 18,3 11,5 2,8
f iskola egyetem egyéb fels fok Összesen
34 17 6 496
6,9 3,4 1,2 100,0
Összesen 27,0
61,4
11,5 100,0
Alapképzettség A válaszadók többségét 79,7%-ukat az alapképzettség vizsgálata alapján a szolgáltatások szektorába sorolhatjuk. A szolgáltatásokon belül kiemelked en magas a kereskedelmi végzettség ek (22,5%)valamint a gazdasági végzettség ek (14,6%) aránya.
22
IPAR textilipar élelmiszeripar gép, berendezésgyártó ipar egyéb feldolgozóipar épít ipar papíripar fémalapanyag-ipar
Gyakoriság 63
%-os megoszlás 17,1
26 11 10 10 4 1 1
7,0 3,0 2,7 2,7 1,1 0,3 0,3
MEZ GAZDASÁG növénytermesztés állattenyésztés
12 7 5
3,3 1,9 1,4
SZOLGÁLTATÁS kereskedelem adatrögzítés, könyvelés, számítógép egészségügy, szociális ellátás oktatás, kutatás érettségi szakképzettség nélküli szépségipar (fodrász, kozmetikus) idegenforgalom és vendéglátás szállítás, hírközlés közigazgatás, igazságszolgáltatás szakmunkás, technikusi f iskola Összesen Hiányzó adat
294 83 54 29 26 25 21 13 11 10 9 8 5 369 127
79,7 22,5 14,6 7,9 7,0 6,8 5,7 3,5 3,0 2,7 2,4 2,2 1,4 100
További szerzett képzettségei A válaszadók többsége azaz 93,6%-a a szolgáltatási területhez kapcsolódó képzettségnek szerzett. Jelenlegi foglalkozása A válaszadók jelent s része 34,4%-a inaktív (munkanélküli (12,2%), Gyes/Gyed -en él (12%), háztartásbeli (10.2%)). A szakmunkások és betanított munkások (11%) és az eladók (14%) aránya közel megegyezik. A válaszadók számát tekintve magas még az adminisztratív (5,2%), tanári (5,2%), egészségügyi (6,6%) foglalkozással rendelkez k száma.
23
Gyakoriság
%-os megoszlás
eladó, keresked
62
14,0
munkanélküli
54
12,2
Gyes/Gyed
53
12,0
szakmunkás, betanított munkás
52
11,8
háztartásbeli
45
10,2
egészségügyi dolgozó
29
6,6
adminisztrátor
23
5,2
tanár
23
5,2
adatrögzítés, ügyfélszolgálat
19
4,3
közgazdász
10
2,3
fodrász, kozmetikus
8
1,8
raktáros
8
1,8
takarító
8
1,8
vállalkozó
8
1,8
varrón
7
1,6
mez gazdaság
6
1,4
nyugdíjas
6
1,4
inaktív
5
1,1
köztisztvisel
4
0,9
rokkant nyugdíjas
4
0,9
Összesen
8 442
1,8 100
HIÁNYZÓ ADAT
54
egyéb
3. 4. 2. Munkahelyre, munkára vonatkozó kérdések Munkahely A megkérdezettek 40,2%-ának jelenlegi munkahelye Pusztaszabolcson található. A fennmaradó 60% megoszlása heterogén, azonban többségük (21,6%-uk) Budapesten és (11,6%-uk) Székesfehérváron, és Dunaújvárosban (8%) vagy a lakóhely 20 km-es körzetében, de megyén belül (8,8%) dolgozik. Gazdasági aktivitás A válaszadók gazdasági aktivitását vizsgálva megállapítható, hogy többségük 74,4%-uk alkalmazott, 7,1%-uk háztartásbeli, 4,9%-uk vállalkozó és 4,2%-uk munkanélküli. 5,6%-uk egyik csoportba sem sorolta be magát. Szellemi fizikai munka A válaszadók 62,3%-a fizikai, 34,8%-a szellemi munkát végez, valamint 3%-uk mindkét tevékenységben dolgozik munkája során. Gazdasági ágazat
24
A megkérdezettek 51,5%-a a szolgáltatási szektorban dolgozik. 42,3%-uk az iparban és csupán 6,2%-uk dolgozik mez gazdaság területén. Az ipari területen dolgozók (a teljes minta 42,3%-a) 31,4% az élelmiszeriparban, 23,5%-a egyéb feldolgozóipar, 17,6-a gép, berendezésgyártó iparban, 11,1-a a textiliparban dolgozik. Az ipari területen dolgozók 17%-a dolgozik az épít ipar, papíripar, fémalapanyag-ipar területén. Gyakoriság 48 36 27 17 13 10 2 153 343
élelmiszeripar egyéb feldolgozóipar gép, berendezésgyártó ipar textilipar fémalapanyag-ipar épít ipar papíripar Összesen Hiányzó adat
%-os megoszlás 31,4 23,5 17,6 11,1 8,5 6,5 1,3 100,0
A szolgáltatás területen dolgozók (a teljes minta 51,5%-a) 21,8%-a a kereskedelem, 19,0%-a az idegenforgalom és vendéglátás, 17,2%-az oktatás, kutatás, 13,8%-a szállítás, hírközlés, 12,6-az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozik. A közigazgatás, igazságszolgáltatás és az egyéb szolgáltatási területeken dolgozók aránya alacsony (15,5%). Gyakoriság 38 33 30 24 22 15 12 174 322
kereskedelem idegenforgalom és vendéglátás oktatás, kutatás szállítás, hírközlés egészségügy, szociális ellátás közigazgatás, igazságszolgáltatás egyéb Összesen Hiányzó adat
%-os megoszlás 21,8 19,0 17,2 13,8 12,6 8,6 6,9 100,0
Jelenlegi munkahelyének telephelye: A választ adó (294f ) lakosok 60%-a Pusztaszabolcson (35,4%) vagy Budapesten (24,8%) dolgozik jelenleg. 25%- ra tehet azon lakosok száma, akik Dunaújvárosban (8,2%) és Székesfehérváron (11,2%), Biatorbágyon (4,1%) m köd vállalatnál dolgoznak. Pusztaszabolcs Budapest Székesfehérvár Dunaújváros Biatorbágy Százhalombatta Érd Egyéb Összesen HIÁNYZÓ ADAT
Gyakoriság 104 73 33 24 12 8 7 33 294 202
%-os megoszlás 35,4 24,8 11,2 8,2 4,1 2,7 2,4 11,2 100,0
25
Elégedettség jelenlegi munkájával A megkérdezettetek 71,7%-a elégedett jelenlegi munkájával. Az igennel válaszolók többsége (27%) a munka szerethet ségére vonatkozó válaszokkal indokolta elégedettségét jelenlegi munkájával kapcsolatban. Az egyéb csoportba kerültek az alábbi vélemények: megbecsültség, szakmai karrier miatt, juttatások, kihívás-próbatétel, gyermekével otthon lehet, saját vállalkozásában dolgozhat, (mert legalább van munkája). A nemmel válaszolók többsége (44,8%) a munkabér -re vonatkozó válaszokkal indokolta elégedetlenségét jelenlegi munkájával kapcsolatban. Az egyéb csoportba kerültek az alábbi vélemények: egészségi állapot, jelenleg nincs munkája (ez a válasz a legtöbb), többre tartja magát a jelenlegi munkájánál 3. 4. 3. Munkalehet ség igényének vizsgálata Munkahely-váltás A felmérés készítésekor a megkérdezettetek 52,6%-a munkahelyet váltana, 47,4%uk nem.
Az igennel válaszolók több mint fele (55,6%-a) anyagi okok miatt váltana munkahelyet, azonban közel 20%-uknak fontos a munkahely közelsége is. Vállalható foglalkoztatási mód A válaszadók 56,5%-a teljes munkaid s, 26,5%-a részmunkaid s foglalkoztatási módban tudna jelenleg munkát vállalni. A távmunka iránti igény minimálisnak mondható (3,9%). 13,1%- uk több foglalkoztatási módban is tudna munkát vállalni. Teljes munkaid ben történ foglakoztatásra legnagyobb számban (77,9%) az általános, szakmunkás és szakközépiskolai végzettség ek vállalkoznának. A részmunkaid ben történ foglakoztatásra legnagyobb számban (79,7%) szintén az általános, szakmunkás és szakközépiskolai végzettség ek vállalkoznának. Távmunkára az általános iskolai végzettség ek jelentkeztek a legnagyobb arányban (53,8%-ban). Az egyetemi végzettség ek teljesen elutasították a távmunka lehet ségét. A több módban történ foglalkoztatás esetében is az általános és középiskolai végzettség ek nyilatkoztak pozitívan. M szakba járás A felmérés készítésekor a megkérdezettetek 45,6%-a lenne hajlandó m szakba járni, míg 54,4%-uk nem vállalna többm szakos munkát. A kérdésre válaszoló pusztaszabolcsi lakosok közül az általános- és szakmunkásképz iskolai végzettség ek közel azonos 50-50 %- ban válaszoltak igennel és nemmel feltett kérdésre. A szakközépiskolai (59,4%)valamint gimnáziumi (65,7%) végzettség ek inkább nem járnának m szakba. 26
A fels fokú végzettség ek teljes egészében elutasítják a m szakba járás lehet ségét. Ennek megfelel en alakult az igennel válaszolók megoszlása is. A m szakba járást az alacsonyabb végzettség válaszadók preferálták inkább.
Hajlandó lenne m szakba járni?
Legmagasabb iskolai végzettsége általános szakmunkás szakközé egyéb egyéb gimnázium f iskola egyetem iskola képz iskola piskola középfok fels fok Hajlandó lenne m szakba járni %-ában igen Legmagasabb iskolai végzettsége %-ában Teljes Hajlandó lenne m szakba járni %-ában nem Legmagasabb iskolai végzettsége %-ában Teljes Hajlandó lenne m szakba járni %-ában Teljes Legmagasabb iskolai végzettsége %-ában Teljes
Teljes
37,6%
30,2%
17,4%
8,1%
3,4%
2,7%
,7%
100,0%
56,6%
49,5%
40,6%
34,3%
62,5%
20,0%
50,0%
45,6%
17,1%
13,8%
8,0%
3,7%
1,5%
1,2%
,3%
45,6%
24,2%
25,8%
21,3%
12,9%
1,7%
9,0%
4,5%
,6%
100,0%
43,4%
50,5%
59,4%
65,7%
37,5%
80,0%
100,0%
50,0%
54,4%
13,1%
14,1%
11,6%
7,0%
,9%
4,9%
2,4%
,3%
54,4%
30,3%
27,8%
19,6%
10,7%
2,4%
6,1%
2,4%
,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
30,3%
27,8%
19,6%
10,7%
2,4%
6,1%
2,4%
,6%
100,0%
Munkavállalás - munkahely távolsága A válaszadók többsége (57%) 21 és 50 km-es távolságon belül tudna munkát vállalni, azonban jelent s (20,1%) azoknak a száma is, akik csak helyben (0-5 km) tudnának munkát vállalni. A válaszadók átlagosan 33,5 km-en belül tudnának munkát vállalni. Munkahely távolsága - id ben Az el z kérdéssel nagymértékben megegyez válaszokat adtak a felmérés alanyai. 25,3%-uk 20 percnél kevesebb, 26,5%-uk 21-40 percet 39,6%-uk 41-60 percet. 1 óránál is többet hajlandó utazni a válaszolók 36.%-a. Saját képzettségének/végzettségének megfelel álláslehet ség A megkérdezett lakosok 65,4%-át érdekelné a képzettségének/végzettségének megfelel álláslehet ség.
Valamennyi (kivéve az egyetemi) végzettség válaszoló érdekl dne, ha munkalehet ség adódna.
megkérdezett pusztaszabolcsi
Egyéb (nem feltétlenül végzettségének megfelel ) munkalehet ség A megkérdezett lakosok 60,6%-át érdekelné a nem feltétlenül képzettségének/végzettségének megfelel álláslehet ség.
a
27
A megkérdezett fels fokú végzettséggel rendelkez pusztaszabolcsi válaszolókat nem érdekelné, ha nem feltétlenül végzettségének megfelel munkalehet ség adódna. Azonban az általános és középfokú végzettség eket inkább érdekelné a munkalehet ség még akkor is ha az nem feltétlenül a végzettségének megfelel . 3. 4. 4. Képességek, készségek, képzések Kulcskompetenciák vizsgálata
rendelkezi k nem rendelkezi k
18,5
45,2
79, 84,0 0
84,7
85,4 85,7 86,7 87,0 88,5
81,5
54,8
21, 16,0 0
15,3
14,6 14,3 13,3 13,0 11,5 7,8 7,6 7,6 6,7
Felel sségtudat képessége
Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége
Szóbeli kifejez készség
Kommunikációs készség
Pontosság képessége
Rugalmasság képessége
Terhelhet ség képessége
Döntésképesség képessége
Team munka és együttm ködési készség
Írásbeli kifejez készség
Információszerzés képessége
Önálló információszerzés és feldolgozás képessége
Önálló tanulás képessége
Gyakorlatorientált gondolkodásmód
Kreativitás
Információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság Elvonatkoztató képesség
Idegennyelven folytatott kommunikáció készsége
Általános kulcsképességek, készségek
92, 92, 92, 93, 94,2 96,8 97,7 97,9 2 4 4 3 5,8
3,2 2,3 2,1
Szociális érzékenység
Türelem
Problémamegoldó képesség
Empátia
Közérthet ség
Társas és szociális kulcsképességek, készségek
rendelkezik
89,8
90,9
93,0
94,5
96,6
nem rendelkezik
10,2
9,1
7,0
5,5
3,4
28
Térbeni és vizuális memória
Logikus gondolkodás képessége
48,5 63,0
65,0
65,3
66,4
93,9
nem rendelkezik
51,5 37,0
35,0
34,7
33,6
6,1
Rendszerszemlél et készsége Folyamatszemlél et készsége
rendelkezik
M szaki érzék
Térlátó képesség
M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek
Kulcskompetenciákkal való rendelkezés / nem rendelkezés összefoglalása Képességek Felel sségtudat képessége
2,1
Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége
2,3
Szóbeli kifejez készség
3,2
Közérthet ség
3,4
96,8 96,6
Empátia
5,5
Kommunikációs készség
5,8
Logikus gondolkodás képessége
6,1
94,5 94,2 93,9
Pontosság képessége
6,7
Problémamegoldó képesség
7,0
93,3 93,0
Rugalmasság képessége
7,6
Terhelhet ség képessége
7,6
Döntésképesség képessége
7,8
92,4 92,4 92,2
9,1
Türelem
90,9
10,2
Szociális érzékenység Képesség
97,9 97,7
89,8
11,5
Team munka és együttm ködési készség
88,5
Írásbeli kifejez készség
13,0
Információszerzés képessége
13,3
Önálló információszerzés és feldolgozás képessége
14,3
Önálló tanulás képessége
14,6
87,0 86,7 85,7 85,4
15,3
Gyakorlatorientált gondolkodásmód
84,7
16,0
Kreativitás
84,0 21,0
Elvonatkoztató képesség
79,0 33,6
Térbeni és vizuális memória
66,4
Térlátó képesség
34,7
Folyamatszemlélet készsége
35,0
65,3 65,0
37,0
Rendszerszemlélet készsége
63,0 51,5 48,5
M szaki érzék Információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság
54,8
45,2
Idegennyelven folytatott kommunikáció készsége
81,5
18,5 0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
% rendelkezik
nem rendelkezik
29
Szakmai ismeretei korszer sége, a változó követelményrendszernek való megfelelése A válaszadók 66,7%-a önbevallás alapján úgy véli, hogy szakmai ismeretei korszer ek, és megfelelnek a változó követelményrendszernek. Az igennel válaszolók 31%-a azért tartja korszer nek szakmai ismereteit, mert folyamatosan képezte magát, 22,8%-a azért, mert el tudja látni munkáját. Az egyéb válaszok az alábbiak voltak: állandóság, nem változik a helyzet, nem dolgozik a szakmájában, rugalmas, sokrét a tudása, sok mindenhez ért A nemmel válaszolók 38%-a a megszerzett képzettség hiánya, 20%-a a továbbképzés, 13%-a pedig az ismeretek elavulása miatt nem tartja korszer nek szakmai ismereteit. Az egyéb kategóriában az alábbi okok szerepeltek: egészségügyi állapota miatt, nem tud elhelyezkedni, nem ért a számítógépekhez, nem tud fejl dni, nincs ideje, nincs nyelvismerete A kérdést legmagasabb iskolai végzettség szemszögéb l vizsgálva megállapítható, hogy az általános iskolai végzettség válaszadókon kívül valamennyi (közép- és fels fokú) végzettség lakos egyértelm en azt vallja, hogy szakmai ismeretei korszer ek, és megfelelnek a változó követelményrendszernek. Ezt az állítást leginkább a f iskolai és egyetemi végzettség válaszolók állítják 93,5% és 92,9%-os arányban. A középfokú végzettség válaszadók 65,9% és 75,7% közötti arányban vélik azt, hogy szakmai ismeretei korszer ek, és megfelelnek a változó követelményrendszernek. Továbbképzésen való részvétel A megkérdezettek 69,6% az elmúlt 5 évben nem vett részt továbbképzésben. A szöveges válaszok vizsgálat alapján megállapítható, hogy a válaszok a foglalkozásukhoz köt d továbbképzésekre vonatkoztak. Nyelvvizsga
Nyelvtanulás
A megkérdezett pusztaszabolcsi lakosok közül 184-en válaszoltak az idegen nyelv ismeretére vonatkozó kérdésre. A megkérdezettek 32,6%-ának angol, 28,8%-ának német, 14,7%-ának orosz nyelvismerete van. A válaszadók 27,4%-a rendelkezik dokumentált nyelvvizsgával, a megkérdezettek többsége (72,5%) nem rendelkezik nyelvvizsgával. A nyelvvizsgával rendelkez válaszadók 72,5%-a C komplex, 21,6%-a A - szóbeli 5,9%-a B - írásbeli típusú nyelvvizsgával rendelkezik. A megkérdezett nyelvvizsgával rendelkez lakosok 53,1%-a alapfokú, 34,4%-a középfokú, és 12,5-a fels fokú nyelvvizsgával rendelkezik. 3. 4. 5. Pusztaszabolcshoz való viszony Pusztaszabolcsról való elköltözés A felmérésben szerepl pusztaszabolcsi lakosok 84,6%-a 5-10 éven belül nem szándékozik elköltözni lakóhelyr l. 30
Az igennel válaszolók 39,7%-a 23-30 év közöttiek, 37%-uk 36 évnél id sebbek. A nemmel válaszolók többsége (48,4%) az id sebb korosztályból kerülnek ki. Továbbá a helyben maradni vágyók fele 23-35 év közötti lakos. Míg az elköltözés tényét az iskolai végzettség nem határozza meg er teljesen. Az elköltözés okát keresve a következ válaszokat kaptuk: a választ adók 33,6%-a szeret jelenlegi lakóhelyén élni, 17,8%-uk köt dik lakóhelyéhez, ezért nem tervezi lakóhelyének változtatását. 11,8%-uk családi körülmények miatt nem változtatná meg lakóhelyét, és csupán 3,4%-uk nyilatkozott úgy hogy anyagi megfontolásból megfontolná lakóhelyének változását. Az egyéb válaszok az alábbiak voltak: házeladás, munkája odaköti, elmaradott a település, kora miatt, jobb életkörülmények/lehet ségek miatt, lehet ségek hiánya, Budapestre szeretne költözni, ingázás, nem szereti a szomszédokat, öröksége miatt, házat terhel adósság miatt, vállalkozása odaköti, városban szeretne lakni Azon lakosok, akik még is elhagynák lakóhelyüket többségében Budapestre (38,9%), a megyeszékhelyre (22,2%), környez községekbe (16,7%), vagy megyén belüli egyéb településre (15,3%) költöznének legszívesebben. Alapítvánnyal való együttm ködés A megkérdezett lakosok 55,0%-a lenne hajlandó az Alapítvánnyal együttm ködni álláskeresés vagy munkaer -piaci egyéb témában. 3. 4. 6. Egyéb tanács, javaslat, észrevétel A válaszadók kis (7%) mértékben fejtették ki további észrevételeiket a felmérés tárgyával kapcsolatban. A kiértékelt szöveges vélemények alapján az alábbi csoportos vélemények alakultak ki. A válaszolók harmada jelenleg gyermekápolás miatt nem szándékozik munkába állni, azonban meg nem határozott id n belül tervezi a munkavégzés megkezdését. A munkavégzéssel kapcsolatban többen kifogásolták a közlekedési és a munkaid b l adódó nehézségeket. Az egyéb kategóriába sorolt észrevételek az alábbiak voltak: elégedett, nincs javaslata, kérd ívvel kapcsolatos javaslat (néhol nehezen érthet ; ötletes kérd ív), ha megsz nne a munkahelye, egyedül megoldja a problémáit, gyermek mellett nehéz munkát találni, tanfolyamoknak örülne, vállalkozói fórumok létesítése
31
4. Összegzés, javaslatok A szekunder kutatás és a primer vizsgálati szakasz lezárása nyomán sikerült választ kapnunk a vizsgálat során feltett kérdésekre, így a munkát eredményesnek tekinthetjük. A kit zött vizsgálati célokat sikerült elérnünk. A kutatás során a legf bb témakörökre nézve a következ összegz véleményt és javaslatot fogalmazhatjuk meg. 4. 1. Munkavégzéssel kapcsolatos információk vizsgálata A megkérdezettek több mint fele (55,3%) állandó havi munkabérrel rendelkezik. 21,3%-uk GYES-en vagy GYED-en van. A megkérdezettek 51,5%-a a szolgáltatási szektorban dolgozik. 42,3%-uk az iparban és csupán 6,2%-uk dolgozik mez gazdaság területén. Az ipari területen dolgozók (a teljes minta 42,3%-a) 31,4% az élelmiszeriparban, 23,5%-a egyéb feldolgozóipar, 17,6-a gép, berendezésgyártó iparban, 11,1-a a textiliparban dolgozik. Az ipari területen dolgozók 17%-a dolgozik az épít ipar, papíripar, fémalapanyag-ipar területén. A szolgáltatás területen dolgozók (a teljes minta 51,5%-a) 21,8%-a a kereskedelem, 19,0%-a az idegenforgalom és vendéglátás, 17,2%-az oktatás, kutatás, 13,8%-a szállítás, hírközlés, 12,6-az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozik. A közigazgatás, igazságszolgáltatás és az egyéb szolgáltatási területeken dolgozók aránya alacsony (15,5%). A megkérdezettetek 71,7%-a elégedett jelenlegi munkájával. A felmérés készítésekor a megkérdezettetek több mint fele munkahelyet váltana. A válaszadók 56,5%-a teljes munkaid s, 26,5-a részmunkaid foglalkoztatási módban tudna jelenleg munkát vállalni. A távmunka iránti igény minimálisnak mondható, ugyanakkor 13,1%-uk több foglalkoztatási módban is tudna munkát vállalni. A felmérés készítésekor a megkérdezettetek 45,6%-a lenne hajlandó m szakba járni. A válaszadók többsége (70%) 30 és 60 km-es távolságon belül tudna munkát vállalni, azonban jelent s (17,6%) azoknak a száma is akik csak helyben tudnának munkát vállalni. A felmérés alanyai. 66% uk fél és egy órát utazna új munka helyére. 17,5%-uk egy percet sem utazna lakhelyét l.
32
A megkérdezettek 40,2%-ának munkahelye Pusztaszabolcson található. A fennmaradó 60% megoszlása heterogén, azonban többségük (21,6-uk) Budapesten és (11,6-uk) Székesfehérváron, és Dunaújvárosban (8%) vagy a lakóhely 20 km-es körzetében, de megyén belül (8,8%) dolgozik. 4. 2. Pusztaszabolcshoz való viszony A felmérésben szerepl pusztaszabolcsi lakosok 84,6%-a 5-10 éven belül nem szándékozik elköltözni lakóhelyr l. Azon lakosok, akik még is elhagynák lakóhelyüket többségében Budapestre (38,9%), a megyeszékhelyre (22,2%), környez községekbe (16,7%), vagy megyén belüli egyéb településre (15,3%) költöznének legszívesebben. 4. 3. Képességek vizsgálata A megkérdezett pusztaszabolcsi lakosok az alábbi mértékben rendelkeznek a megkérdezett általános kulcsképességekkel, készségekkel: - 97,9% felel sségtudat képessége - 97,7% anyanyelven folytatott kommunikáció készsége - 96,8% szóbeli kifejez készség készsége - 96,8% írásbeli kifejez készség készsége - 94,2% kommunikáció készsége - 93,3% pontosság képessége - 92,4% terhelhet ség képessége - 92,4% rugalmasság képessége - 92,2% döntés képessége - 88,5% team munka és az együttm ködési készsége - 86,7% információszerzés készsége - 85,7% önálló információszerzés és feldolgozás képessége - 85,4% önálló tanulás képessége - 84,7% gyakorlatorientált gondolkodásmód készsége - 84,0% kreatívitás képessége - 79,0% idegen elvonatkoztatás készsége A megkérdezett pusztaszabolcsi lakosok az alábbi mértékben rendelkeznek a megkérdezett társas és szociális kulcsképességekkel, készségekkel: - 93,0% problémamegoldás készsége - 90,9% türelem készsége - 94,5% empátia készsége - 89,8% szociális érzékenység készsége - 96,6% közérthet ség készsége A megkérdezett pusztaszabolcsi lakosok az alábbi mértékben rendelkeznek a megkérdezett m szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességekkel, készségekkel: - 65,3% térlátó képessége - 66,4% térbeni és vizuális memória - 65,0% folyamatszemlélet képessége - 63,0% rendszerszemlélet képesség 33
-
93,9% logikus gondolkodás képessége
A lakosok az alábbi mértékben nem rendelkeznek - -51,5% m szaki érzékkel - 54,8% információs és kommunikációs technikák ismeretében, kezelésében való jártassággal - 81,5% idegen nyelven folytatott kommunikáció készséggel A megkérdezettek továbbképzésben.
69,6%-a
az
elmúlt
5
évben
nem
vett
részt
A válaszadók 72,5%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával. A nyelvvizsgával rendelkez lakosok 32,6-ának angol, 28,8-ának német, 14,7-ának orosz nyelvismerete van. A válaszadók 66,7%-a önbevallás alapján úgy véli, hogy szakmai ismeretei korszer ek, és megfelelnek a változó követelményrendszernek. 4. 4. Munkalehet ség igényének vizsgálata A megkérdezett lakosok 65,4%-át érdekelné képzettségének/végzettségének megfelel álláslehet ség.
a
A megkérdezett lakosok 60,6%-át érdekelné a nem képzettségének/végzettségének megfelel álláslehet ség.
a
feltétlenül
A megkérdezett lakosok 55,0%-a lenne hajlandó az Alapítvánnyal együttm ködni álláskeresés vagy munkaer -piaci egyéb témában.
34
5. A kutatás lezárásaként Elég régen elkezd dött már az a folyamat, hogy a családi t zhely mell l, az otthoni feladatok elvégzése mellett vagy helyett a n k is fokozatosan bekerülnek a munkaer -piacra. Ma már elméletileg a hasonló végzettség felkészültség
férfiakkal egyenl
és szakmai
esélyekkel indulhatnak egy-egy állásért, de a
tapasztalatok és a felmérések azt mutatják, hogy ez mégsincs teljesen így.
Az Európai Unióban
így Magyarországon is
a n knek körülbelül ötven százaléka
vállal munkát, míg a férfiak körében ugyanez az arány hatvanöt százalék körül mozog. Ebben a tekintetben tehát nem ütünk el az európai átlagtól, a n k foglalkoztatásának aránya azonban hazánkban a rendszerváltás óta folyamatosan csökken
és ez valószín leg nem azért van, mert egyre többen vállalnak gyereket.
Uniós berkekben elindult egy folyamat, az úgynevezett lisszaboni stratégia, amely mintegy mesterségesen próbálja növelni ezeket a számokat: a tervek szerint 2010-ig a férfiak foglalkoztatási arányát hetven, a n két pedig hatvan százalékra szeretnék növelni a kormányszervek. Magyarországon ennek eredménye lett a családbarát munkahely pályázatfigyel
programjának
meghirdetése,
de
ha
szétnézünk
akármelyik
portálon, akkor is azt látjuk, hogy rengeteg a munkahelyi
esélyegyenl ség megteremtését támogató pályázati forrás.
A n k nagyobb tömegben történ (és egyszersmind hatékonyabb) alkalmazásához valóban jó alap lehet a családbarát munkahelyek megteremtése, de erre nem elég csupán pénzt áldozni, a munkáltatók szemléletének is meg kell változnia: a mostani helyzetben az a legnagyobb probléma, hogy a terhes n k el bb-utóbb elvesztik állásukat, tehát a n k nagy részének döntenie kell a család és a karrier között. Pedig a kisgyermekes anyák is tudnának dolgozni, akár részmunkaid ben, akár távmunkában, de Magyarországon egyel re még egyik munkaformának sem alakult ki nagy kultúrája. 2004-ben a részmunkaid ben dolgozó alkalmazottak aránya mindössze három százalék volt, szemben az európai húsz százalékos átlaggal talán mondanunk sem kell, hogy a távmunkát végz k száma pedig még ennél is jóval kisebb, körülbelül egy százalék körül mozog.
35
A n k munkavállalását a család és a karrier összehangolásán kívül nehezíti a sematikus, el ítéletes gondolkodás is, ami miatt a férfiak sokkal magasabbra tudnak kerülni a ranglétrán, mint az azonos képzettséggel és munkatapasztalattal, tehát elméletileg ugyanolyan esélyekkel induló n k.
Ez az úgynevezett üvegplafon-effektus, amikor az üvegen át ugyan lehet látni a lehetséges, elérhet nek t n posztot, de az ember (esetünkben a n i munkavállaló) mégis falba ütközik, amikor megpróbál feljebb lépni. Ennek a fajta gátnak a meglétét számadatok is bizonyítják: Magyarországon a társadalmat és a gazdaságot irányító kulcspozícióknak csak legfeljebb a három százalékát töltik be n k, de nem sokkal jobb az arány a középvezet i állások körében sem, itt olyan húsz százalékos n i foglalkoztatásról beszélhetünk.
Bízunk benne, hogy vizsgálatunk, kutatásunk nyomán hozzá tudtunk járulni a n k munkaer -piaci helyzetének változásához, hanem is országos vagy regionális szinten, Pusztaszabolcs településen mindenképp.
36
6. Irodalomjegyzék Antal Zsuzsanna (2003): A n k munkaer -piaci reintegrációja Vas megye három kistérségében; http://www.rszfk.hu/belso/programok/nok_munka.html Apertus Közalapítvány Nemzeti Fejlesztési Iroda; N k és munkavállalás; 2005; http://nft.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=28 Aranyi Erzsébet (2001): Tendenciák a család és a munka összeegyeztetésére az Európai Unióban és Magyarországon, EU Working Papers 2001/3 Borbíró Fanni (2006); Demszky és a n k; www.tusarok.org Buda Béla (1985) N i szerep n i szocializáció n i identitás in: Koncz K. (szerk.) N k és férfiak, Hiedelmek és tények, MNOT-Kossuth, Budapest Bukodi Erzsébet-Róbert Péter (1999) A n k munkaer -piaci részvétele és a gyermekvállalás In: Statisztikai Szemle. 1999. Vol. 77. No. 4. Dés Vikória (2006): A munkaer -piac nemi egyenl tlenségei; www.wageidicator.hu Európai Foglalkoztatási és Civil Hírlevél; Európai munkaer -piaci körkép a n k szemével; 2003; www.ofakht.hu/hirlevel European Commission, (1996): Employment in Europe, EC Directorate-General for Employment, Industrial Relations and Social Affaires, Brussels,147 162. l. European Commission, (1998): Employment in Europe, EC Directorate-General for Employment, Industrial Relations and Social Affaires, Brussels, 149 164. l. Frey Mária (1996) A n k helyzete a munkahelyen és a háztartásban in: Munkácsy Ferencné (szerk.) Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények, Struktúra-Munkaügy Kiadó, Bp. Frey Mária (2001): Egyensúlyt teremteni a fizetett munka és a családi élet között In: Demográfia, vol 44. 3-4. Frey Mária (2001b): A munkahelyi és családi-háztartási kötelezettségek összehangolása, mint a munkahely-teremtés pótlólagos forrása, In: Népesedés és népesedéspolitika (Szerk.: Cseh- Szombathy László és Tóth Pál Péter), Századvég Kiadó, Budapest, 2001. (pp.172-192) Frey Márta (2006): A munkaer -piac és gender; www.gender.bkae.hu Frey Márta (2206): A rugalmas foglalkoztatási formák; www.feminigen.hu Frey Márta (2205) N k a munkaer -piacon; www.tarki.hu
37
Gender Equality Közösségi Program - Nemek közötti egyenl ség; 2001-2005 www.euoldal.hu Kertesi Gábor Köll János (1995): Bérek és munkanélküliség Magyarországon 1986 1994. között. Kézirat. Az átalakulás foglalkoztatáspolitikája Magyarországon c. ILO/Japán Projekt, Budapest Lakatos Istvánné, Simon Gábor, Váradi Mónika Mária (2006): Élethelyzet függ munkavégzés; www.nfu.gov.hu/index Lakatos Judit (2001) A férfiak és a n k munkaer -piaci helyzete In. Frey Mária (szerk): EU-konform foglalkoztatáspolitika, OFA, Bp. Lakatos Judit (2001) Visszatérés a munkaer -piacra a gyermekgondozási id után In: Statisztikai Szemle. 79. 2001. 1. 56-63. Lehoczky Kollonay Csilla (2006): Új feminizáció a munkahelyen; www.zeon.hu Magyarországi N i Alalpítvány (2005): N k munkaer -piac esélyek ; www.emfa.hu Nagy-Pongrácz-Tóth (szerk) (2002): Szerepváltozások, Tárki, Bp. Oroszi Babett (2005): Visszatérés kismamaként; www.jobpilot.hu PHARE-program (2002): A n k munkaer -piaci http://www.cvonline.hu/news/index.php?news_id=124&sec=1
SEED Alapítvány (2001): bemutatása
reintegrációja;
N k vállalkozói aktivitásának el segítése
c. projekt
Szederné Kummer Mária (2005): A Zalai Falvakért Egyesület Újra munkában! cím projektje Sz cs Ildikó (2005): A kisgyermekes n k belépési és visszatérési esélyei a munkaer -piacra a család- és foglalkoztatáspolitikai eszközök viszonyrendszerében /kutatási beszámoló/ Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet, Székesfehérvár Tóth Herta, Munka és magánélet egyensúlyi dilemmái a nemek közti különbségek tükrében; www.feminigen.hu Tóth Olga (1995) Attit dváltozások a n i munkavállalás megítélésében in: Szociológiai Szemle 1995/1.
38
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
