NAPI SAJTÓSZEMLE február 24., hétfő. Tartalomjegyzék

NAPI SAJTÓSZEMLE 2007. február 24., hétfő

Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek......................................................................... 3 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 3 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 3 Pénztárnyitás............................................................................................................................... 3 Ötletelés a biztosítási reformról: kiemelné Budapestet az MSZP .............................................. 4 Egészségügyi biztosítást, versenyszabályozást tanítanak........................................................... 4 Új, csak három hónapra meghirdetett befektetési lehetőség a Generalitól................................. 5 Meghúzták az SPD-programot ................................................................................................... 5 Szlovákia sikeresen halad az eurózónába ................................................................................... 5 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 5 Minden területen nő a szigor ...................................................................................................... 5 Inkább kivárnak a nyugdíjközeliek ............................................................................................ 5 Veres János a nyugdíjreformról.................................................................................................. 5 AXA Nyugdíjpénztár - az öngondoskodás jegyében ................................................................. 6 Elindultak Romániában a magánnyugdíjpénztárak .................................................................... 6 Reformra készül Pozsony ........................................................................................................... 6 Sztrájkszezon Európában............................................................................................................ 6 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 6 Márciusi búcsú az aprópénzektől ............................................................................................... 6 Társasházi fórum a hitelekről ..................................................................................................... 6 Egy irányba szivárognak az információk ................................................................................... 7 Márciustól áremelés csak lólépésben ......................................................................................... 7 Szétforgácsolódik a lakástámogatás ........................................................................................... 7 Magyar Örökség-díjak ................................................................................................................ 7 Bővült a BAR-lista ..................................................................................................................... 7 Egyszerű, gyors és kedvező ........................................................................................................ 7 Lakáseladások adócsökkentése? ................................................................................................. 7 Együtt nőni a vállalkozással ....................................................................................................... 8 „Verhetetlen reklámok” .............................................................................................................. 8 Cégünk végre túl van... ............................................................................................................... 8 Személyre szabott BKV ............................................................................................................. 8 Egyelőre kivárnak a devizabetétesek.......................................................................................... 8 A Calyon Bank a Calyon csoport fióktelepévé alakul, erősíti menedzsmentjét és a vállalati üzletág csapatát ........................................................................................................................... 9 Termőföldbe fekteti a pénzt a lakásmaffia ................................................................................. 9 Internet drótok nélkül ................................................................................................................. 9 Vasút: lassú a reform, gyorsabb a pénzfalás............................................................................... 9 Banki babérokra tör a kincstár .................................................................................................. 10 Legfőbb érték az ember - uniós támogatás vállalati humánerőforrás-fejlesztésre ................... 10 Kártyázhatnak a gazdák is ........................................................................................................ 10 Póta igazolta klasszisát ............................................................................................................. 11

Diákhitel, nem banki kölcsön ................................................................................................... 11 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 11 Jenben adósodik tovább az ország ............................................................................................ 11 Hullámzott a piac ...................................................................................................................... 11 Újabb ajánlat a Molra? ............................................................................................................. 12 Autóval a tőzsdére .................................................................................................................... 12 Szemet vetett a Molra a Lukoil................................................................................................. 12 Válság előtt ............................................................................................................................... 12 Lélektani határ alatt a forintkurzus ........................................................................................... 12 Gyorsan fejlődő alapkezelők .................................................................................................... 13 Kevés az új tőzsdepapír ............................................................................................................ 13 Az Erste Befektetési Zrt. közleménye ...................................................................................... 13 Őszi alapdömping várható az OTP-től ..................................................................................... 13 Feltörekvő alap a sláger ............................................................................................................ 14 A Raiffeisen Befektetési Alapok tájékoztatójának és kezelési szabályzatának változása........ 14 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 14 Megjött a kincstárba az uniós előleg ........................................................................................ 14 Tévúton vagy félúton? .............................................................................................................. 14 Megszorításokból nem lesz növekedés .................................................................................... 15 „Erőssé tesszük az országot” .................................................................................................... 15 Nettó átlagfizetésben is a sor végén kullogunk ........................................................................ 15 Egységes statisztikai módszertanok kellenek ........................................................................... 16 Gyurcsány: marad az egységes társadalombiztosítás ............................................................... 16 Sok szabálytalanság a „Bosnyákon”......................................................................................... 17 Távlatosabb gazdaságpolitikára lenne szükség ........................................................................ 17 Neue Zürcher Zeitung............................................................................................................... 17 Meddig lehet halogatni az adóreformot? .................................................................................. 17 Nem sül el a csodafegyver ........................................................................................................ 18 „Fognak velem találkozni 2010-ben” ....................................................................................... 18 Minden területen nő a szigor .................................................................................................... 18 Kiskereskedelem: gyengülés .................................................................................................... 19 Büdzsék az euró jegyében ........................................................................................................ 19 Az MSZOSZ ellenzi a reálbércsökkenést................................................................................. 19 Egyszerűsödő szabályok ........................................................................................................... 19 Energiatakarékosság: változhat a pályázat ............................................................................... 19 ÁSZ: programalapú költségvetés kell ...................................................................................... 19 Újabb nyertes pályázatok ......................................................................................................... 20 Magyar Gazdasági Klub Brüsszelben ...................................................................................... 20 Új pályán .................................................................................................................................. 20 Veres: A költségvetés kevesebb pénzt szív el .......................................................................... 20 Jöhet a kamatvágás ................................................................................................................... 20 Magyarországnak nagy a lemaradása a régiós versenyképességben ........................................ 21 Nagyon kevés az adózó a magyar gazdaságban ....................................................................... 21 Hiányzik a szakértelem............................................................................................................. 22 Több fórum a költségvetésről ................................................................................................... 22 Harc a feketegazdaság ellen ..................................................................................................... 22 Kinevezték az ÁPV Zrt. fb-tagjait ............................................................................................ 22 Megmaradhat az iparűzési adó ................................................................................................. 22 Elakadt a felzárkózás folyamata ............................................................................................... 23 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 23 Másodrendű hatalommá válhat az USA ................................................................................... 23 Globális tőzsdeplatform születik .............................................................................................. 24 Csúcson az euró, már aggódnak az exportőrök ........................................................................ 24 Brunei szultánja 36-szor tehetősebb Erzsébet királynőnél ....................................................... 24

Jobboldali győzelem ................................................................................................................. 24 Etikus hekkelés ......................................................................................................................... 24 Brit bankpánik .......................................................................................................................... 24 A Citi csoport a klímáért .......................................................................................................... 25 Befagyasztotta saját bérét a lett elnök ...................................................................................... 25 Adócsökkentés Svédországban ................................................................................................ 25 Befektetési limitet vezetnének be Hongkongban ..................................................................... 25 Hatékonyabbá kíván válni az Erste .......................................................................................... 25 Tőkét gyűjt a Fortis az ABN-akvizícióhoz ............................................................................... 25 Vegyes banki eredmények ........................................................................................................ 25 Olaj: új rekordok a piacon ........................................................................................................ 26 Csúsztatnák a szlovák euróbevezetést ...................................................................................... 26 Fidel Castro a televízióból üzente: újra itt vagyok!.................................................................. 26 FT.com...................................................................................................................................... 26 Megszállott bankrabló .............................................................................................................. 27 1000 milliárd dollárt költenek .................................................................................................. 27 Bankkártya ................................................................................................................................ 27 Terítéken az áfacsomag ............................................................................................................ 27 Svájc is részt vesz a piszkos pénzek visszaszerzésében ........................................................... 27 A szlovák export negyedét adja az autóipar ............................................................................. 28 Lehúzta a hitelválság az eurózónát ........................................................................................... 28 Bizalmi válság: diszkontáron a Meinl-papírok......................................................................... 28 Zöldellő piacok, történelmi mélyben a dollár........................................................................... 28 Már 1,40 fölött az euró/dollár ................................................................................................... 28 Kiengedte karmait az ázsiai tigris............................................................................................. 29 A hitelválság sem lassítja le idén a felvásárlásokat .................................................................. 29 Bernanke: tovább romolhat az ingatlanpiaci helyzet ................................................................ 29 Európa: hitelválság ante portas ................................................................................................. 30 Negyed évszázados csúcsot döntött az arany ára ..................................................................... 30

I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek

II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek Pénztárnyitás Zárt ajtók mögött folynak az egyeztetések a több-biztosítós egészségügyi modellre történő átállás részleteiről. A tárgyalásokra a biztosítók képviselőit is meghívták, ám hogy pontosan kiket, azt homály fedi. A koalíciós felek azon vitáznak, hogy az országot öt-hét nagy biztosítási régióra osszák-e fel, vagy pedig sok kis térségre. Az MSZP az első, a nagy régiós változatot támogatja, az SZDSZ pedig az utóbbit. A közvélemény nehezen fogadja el a biztosítási rendszer privatizációját erre utalt a civil szervezetek élőlánca és szeptember eleji tüntetése az Országház előtt. Juhos András

(Uniqua Biztosító) fontosnak tartja az egészségügy valós értéken történő finanszírozását, illetve a tulajdonosi jogok tisztázását. A biztosítók azért is óvatosak, mert a már létező, ügyfélkörrel rendelkező társaságoknak nemcsak üzleti lehetőséget, hanem kockázatot is rejt a társadalombiztosítás privatizációja. Egész más a helyzet az új biztosítókkal: a Bokros Lajos vezetése alatt működő Új Pillér nem kockáztatja az ügyfélkörét. Az SZDSZ talán éppen azért ragaszkodik a sok kistérséghez, mert így nem kell egy nagy régiót megnyerniük, elég kisebb társaságokba beszállniuk. (szeptember 20. Heti Válasz 16-17.o.)

Ötletelés a biztosítási reformról: kiemelné Budapestet az MSZP Pénteken a biztosítási reformról egyeztetett Gyurcsány Ferenc szocialista politikusokkal. Kiderült: a kormányfő nem tudja átvinni a szocialista frakción az SZDSZ-nek a biztosítási reformról zajló vitában tett kompromisszumos javaslatát. A kormánypártok nem tudnak megegyezni abban, hogyan alakítsák ki a biztosítási régiókat: míg az MSZP egybefüggő, az SZDSZ széttagolt területekben gondolkodik. A miniszterelnök már a hétfői koalíciós egyeztetésen elfogadta volna a liberálisok elképzeléseit - miszerint a jövőre megalakuló 5-8 egészségpénztár között a megyéket osszák fel úgy, hogy egymással határos területeket egy biztosító sem kap meg -, a szocialista tárgyalódelegáció ezt leszavazta. A Népszava értesülése szerint a felmerült elképzelések egyike, hogy míg vidéken több - de akár egymással határos - megyét rendeznének a pénztárakhoz, addig Budapestet külön kezelnék, s a fővárosban két-három biztosító is működne. Ezt azonban különböző okok miatt a vidéki és a budapesti politikusok is fenntartással fogadták. Végül abban maradtak, hogy Gyurcsány hétfő reggel még tárgyal a budapesti szocialistákkal, s utána a frakcióülésen dől majd el, milyen javaslattal készülnek a hétfő esti koalíciós egyeztetésre. Az egészségügyről folytatott vita nem vezet sehova, ezt be kell fejezni, az egészségügyi reform lezárásáról szeptember végéig meg kell állapodni - mondta Gyurcsány Ferenc szombaton Budapesten. Az MSZP választmányi ülésén felszólaló miniszterelnök, szocialista pártelnök leszögezte: szeptember végéig meg kell állapodni az egészségügyi biztosítási rendszerről, október közepére pedig be kell terjeszteni az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot - írja a Vasárnapi Hírek. A törvényjavaslat beterjesztésére azért van szükség, hogy 2008. január 1-jétől hatályba léphessen a törvény. A biztosítási rendszerről szóló vitát értékelve a szocialista politikus úgy fogalmazott, Magyarországon marad az egységes társadalombiztosítás. Hozzátette: amit az MSZP a biztosítási rendszer tekintetében el akart érni, amit ígértek, elérték és teljesült. „Tessék otthon hisztizni. Ugyanis most joggal érzik az emberek, hogy a politikusok megkergültek, mert párducmintáról, tehénfoltokról, gilisztabordáról, és tigriscsíkról vitatkoznak az egészségügy kapcsán” - mondta Gyurcsny. Az MSZP belső vitái közepette az SZDSZ a miniszterelnöktől várja, hogy megszerezze a szocialista frakció támogatását az egészségügyi reform folytatásához - mondta el Kóka János az SZDSZ országos tanácsának ülése után. A pártelnök szerint nem szabad hagyni, hogy a koalíciós szerződés júliusi kiegészítésében foglalt határidők és célok „írott malaszt maradjanak” - idézi Kókát a Népszava. Az országos tanács is kiállt amellett, hogy verseny- és működőképes, szolgáltató elvű egészségügyi rendszert alakítsanak ki. A gazdasági miniszter abban reménykedik, hogy a mai egyeztetésen minél hamarabb megegyeznek, s a miniszterelnök megteremti az ehhez szükséges egységet az MSZP-n belül. A kereszténydemokraták szerint, ha a kormány végrehajtja a társadalombiztosítás átalakításával kapcsolatos tervét, akkor a jelenlegi káosz tovább fokozódik az egészségügyben. Nagy Kálmán, a párt szakpolitikusa úgy vélte, az elkészülő javaslatban az SZDSZ nézetei dominálnak majd, és a miniszterelnök így a szocialisták többségének véleményével szemben a hatalmon maradást választja. (szeptember 22. Népszava 1+3.o., Hír TV: Híradó Az MSZP-frakció ellenében..., Echo TV: Híradó Gyurcsány Ferenc... Magyar ATV: Híradó Szeptember végéig..., szeptember 21. portfolio.hu Akár 19 egészségügyi pénztár is létrejön? - Ma ismét tárgyalnak, Origo Gyurcsány megelégelte a biztosítós vitát, szeptember 23. Magyar ATV: Híradó Egy héten belül..., Vasárnapi Hírek 1+3.o. Gyurcsány: marad az egységes társadalombiztosítás, szeptember 24. Világgazdaság 3.o. Gyurcsány sürgeti a megállapodást, Napi Gazdaság 24.o. A nap idézete, Népszava 1+4.o. A párducmintától a tehénfoltokig, Népszava 4.o. A KDNP káoszt lát az egészségügyben, Magyar Hírlap 3.o. Nem találják a közös hangot a koalíciós partnerek, Magyar Hírlap 13.o. Ultimátum és hiszti, Magyar

Nemzet 3.o. Kikelt magából a miniszterelnök, Magyar Nemzet 3.o. Kóka: ez az MSZP vitája, Metro 2.o. Budapest)

Egészségügyi biztosítást, versenyszabályozást tanítanak A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének napokban meghirdetett másoddiplomás képzésében az egészségügyi biztosítási szakon biztosítási orvostannal, humánkockázat-kezeléssel, az Európai Unió biztosítási gyakorlatával, nemzetközi modellekkel, a kárkezelés és szolgáltatás módszereivel ismerkedhetnek a jelentkezők. (szeptember 23. Vasárnapi Hírek 20.o.)

Új, csak három hónapra meghirdetett befektetési lehetőség a Generalitól Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyvezető igazgatója a társaság Pofit Max nevű befektetési termékéről elmondta: ez egy 10 éves tartamra köthető befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Az ügyfelek megtakarításait a ProfitMax garantált eszközalapba fektetik, amellyel olyan nagy hírű nemzetközi vállalatok részvényeinek hozamából részesedhetnek, mint pl. a Nestlé, a Nissan Motor vagy a Telefónica. A ProfitMax eszközalap mögötti kötvényt a Société Générale, a világ egyik legnagyobb pénzintézete kizárólag a magyarországi Generali ügyfelei számára jegyzi. (szeptember 24. Világgazdaság 5.o.)

Meghúzták az SPD-programot A német szociáldemokraták az 1989-ben elfogadottat leváltani hivatott programtervezetét az október végi hamburgi kongresszuson tervezik elfogadni. Frank-Walter Steinmeier külügy- és Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint a globalizációs versenyben a nemzetállamok képtelenek a régi módon finanszírozni a szociális jóléti rendszereket. Szükség van arra, hogy a polgárok előgondoskodással egészítsék ki egészség- és nyugdíjbiztosításaikat. Az átdolgozott SPD-program viszont kiáll a szociális állam mellett, amelyben mindenkinek joga van a szociális juttatásokra, a munkavállalóknak jogaik gyakorlására. (szeptember 24. Népszabadság 7.o.)

Szlovákia sikeresen halad az eurózónába Robert Fico kormánya a múlt héten törvénytervezetet hagyott jóvá, e szerint jövőre 2,6 milliárd szlovák koronát vonnának el a bankoktól és a biztosítóktól, kockázati céltartalékuk megadóztatása révén. (szeptember 24. Magyar Hírlap 10.o.)

Nyugdíjpénztári hírek Minden területen nő a szigor Januártól új szabályok lépnek életbe a rokkantnyugdíjazásban: ha az orvos minősítése alapján a megváltozott munkaképességű még integrálható a munka világába, akkor nem mehet rokkantnyugdíjba, hanem úgynevezett rehabilitációs járadékot kap három évig, ez idő alatt azonban képzéseken kell részt vennie, s megmaradt munkaképességének megfelelően igyekeznek újra állásba helyezni. (szeptember 24. Világgazdaság 1+3.o.)

Inkább kivárnak a nyugdíjközeliek Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója szerint a nyugdíjkorhatár emelése előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz, ennek az oka az,

hogy nő a várható élettartam és nemcsak a születéskor várható, hanem a nyugdíjba vonulás utáni tényleges élettartam is. Ma Magyarországon 4 millió kereső fizet járulékot és ebből fizetik ki a 3 millió nyugdíjat, de idővel felborulhat ez az arány. Ha az élettartam növekedését nem követi a korhatár emelése, akkor vagy a nyugdíjak bérekhez viszonyított színvonalát kell csökkenteni, vagy a járulékkulcsot kell emelni. Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte vele, semmi nem sürgeti a nyugdíjreformot, és nem is kell elsietni; a korhatár kérdése majd valamikor, leghamarabb 2010 és 2013 között kerülhet csak napirendre. A képviselet szerint rövid távon egészen biztosan nem a korhatár emelésével kellene megoldani a nyugdíjak hiányzó fedezetének az előteremtését, hanem úgy, ahogy már idén el is kezdték: a járulékfizetési fegyelem szigorításával és az ezt célzó alapos ellenőrzéssel. (szeptember 23. Vasárnapi Hírek 5.o.)

Veres János a nyugdíjreformról Jelenlegi formájában sem a magyarországi nyugdíjrendszer, sem az önkormányzati szféra nem fenntartható - mondta Veres János pénzügyminiszter a debreceni közgazdász-vándorgyűlésen. (szeptember 24. Bors 11.o.)

AXA Nyugdíjpénztár - az öngondoskodás jegyében A PSZÁF honlapján közölt adatok szerint 2006-ban az AXA Magánnyugdíjpénztár érte el a legmagasabb nettó hozamot. A cég 2007-ben folytatja a 2006-ban már jól bevált stratégiáját, és továbbra is magasan tartják portfóliójukban a részvények és más alternatív értékpapírok, mint az abszolút hozamot biztosító befektetések és a kockázati tőkealapok arányát. (szeptember 20. Heti Válasz 64.o.)

Elindultak Romániában a magánnyugdíjpénztárak Elindultak Romániában a magánnyugdíjpénztárak, a 35 év alatti fiatalok számára kötelező, míg a 35 és 45 év közöttieknek szabadon választható ez az öngondoskodási forma. (szeptember 20. Heti Válasz 63.o.)

Reformra készül Pozsony Szlovákiában a Fico-kormány szeretné legalább részben visszaterelni az állami nyugdíjalapba a néhány évvel ezelőtt létrehozott magánnyugdíjpénztárakba áramló járulékokat. A kabinet indoklása szerint erre azért van szükség, mert a következő néhány évben már komoly hiány várható a nyugdíjkasszában, amelyet az államháztartásnak kell kipótolnia. A hiány elszaladása viszont veszélyeztetné az euró bevezetéséhez szükséges deficitcélok teljesítését. (szeptember 20. Heti Válasz 63.o.)

Sztrájkszezon Európában A nagyobb nyugat-európai országokban több fontos szakszervezeti tömörülés is jelezte: az ősszel sztrájkkal kíván érvényt szerezni bér- és más munkaügyi követeléseinek. A francia vasutasok és az energiaszektor alkalmazottjai október 17-én országos sztrájkkal tiltakoznak Nicolas Sarkozy államfő nyugdíjreformtervei ellen. Sarkozy a sztrájktervekre reagálva azt mondta, nem vonja vissza javaslatait, de esetleg hajlandó későbbre halasztani a reform eredetileg tervezett 2008-as beindítását. (szeptember 24. Világgazdaság 4.o.)

Banki tevékenység

Márciusi búcsú az aprópénzektől Jövő év március 1-jén bevonja az 1 és a 2 forintosokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az ok egyszerű: nemigen szeretünk bíbelődni az aprókkal. A jegybank tegnapi közleménye szerint az emberek már hosszabb ideje egyre kevésbé használják a pici pénzérméket, amelyek számottevő vásárlóértékkel nem rendelkeznek. Nagy részük elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Emellett a fémek világpiaci ára az elmúlt években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többletráfordítást okoz a közpénzből gazdálkodó MNB számára. Márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben, valamint a postafiókokban legalább fél évig lehet beváltani az aprópénzeket, a jegybank pedig egészen 2013. március 1-jéig fogadja be az 1 és a 2 forintos érméket. Piaci elemzők ugyanakkor nem tartanak attól, hogy a lépés miatt fölfelé kerekedő árak inflációgerjesztő hatásúak lennének. (szeptember 22. Népszava 5.o., Napi Ász 3.o. Búcsú a bélástól, Blikk 3.o. Viszlát, egy- és kétforintos!, Bors 6.o. Kivonják az 1 és 2 forintost, Népszabadság 12.o. Az MNB bevonja az 1 és 2 forintost, Magyar Nemzet 13.o. Kivonják az aprópénzt a piacról, Magyar Hírlap 10.o. Kivonják az érméket szeptember 24. Világgazdaság 2.o. Bevonják az egy- és kétforintos érméket, Napi Gazdaság 1-2.o. A jegybank az egy- és kétforintosokon spórol, Magyar Tőkepiac 2.o. Megszűnik az egy- és a kétforintos érme)

Társasházi fórum a hitelekről A társasházi, lakásszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatos témák - mint például az önrész nélküli hitelfelvételi lehetőség - lesznek napirenden a Társasházak Lakóközösségeinek Érdekvédelmi Szervezete által rendezett fórumsorozat következő eseményén. A rendezvény szeptember 28-án, a Józsefvárosi Galériában (VIII. kerület, József körút 70.) délután négy órakor kezdődik. (szeptember 22. Népszava 12.o.)

Egy irányba szivárognak az információk „Mintha a láthatáron egy újabb Tocsik-ügyet látnánk” - fogalmazott Varga Mihály Fideszalelnök a Zuschlag-üggyel kapcsolatban. Szocialista politikusok ezzel szemben inkább a Kulcsár Attila nevével fémjelzett botránnyal hozták kapcsolatba e mostani nyomozást, elsősorban a jobboldali sajtó "jól értesültségére" és "a kiszivárogtatások ismerős forgatókönyvére" hivatkozva. Úgy tűnik, a jobboldali média - ezen belül is a Magyar Nemzet - a Kulcsár-ügyhöz hasonlóan ismét csak határozottan jól ismeri az ügyészségen folyó eljárás belső viszonyait. (szeptember 22. Népszabadság 2.o., Magyar Nemzet 7.o. Kérdések válaszok nélkül)

Márciustól áremelés csak lólépésben Nem ebből fogunk meggazdagodni - reagálták a Népszabadság által megkeresett kereskedők arra a kérdésre, hogy március után - mikor megszűnnek az 1 és 2 forintosok - hogyan fogják kerekíteni az áraikat. A kerekítés szabályait a matematika-tankönyv tartalmazza, így 2-3-4 esetében lefelé, a 67-8-9 esetében felfelé kell kerekíteni. Az a kereskedőn múlik, hogy március elsejétől az eddig 499 forintos termékért 495 vagy 500 forintot kér-e a kasszánál. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozza: az MNB előzetes tájékoztatása szerint a kereskedő voltaképpen nem köteles az egyes termékek árait kerekíteni, ellenben a számla végösszegét kell nullára vagy ötre kerekíteni, igaz, még nem látták az egy- és kétforintos kivonásáról szóló rendeletet. Például, ha bankkártyával fizet a vevő, nem gond a 499 forintos végösszeg sem. Ám, ha a vásárlásról számlát is kér, azon elvileg 500 vagy 495 forintnak kell szerepelnie. A váltás hosszú távon megváltoztathatja a cégek árstratégiáját is: márciustól a kereskedők legfeljebb 5 forintjával tudnak majd árat emelni, illetve lefelé akciózni. Elméletileg a cégek ezt a hatást ellensúlyozhatják is. Gondolkodhatnak például kisebb kiszerelésben is, vagy kissé kitolhatják a két árváltozás közötti időszakot. A kereskedők - a várhatóan megengedő szabályozás ellenére - nem várnak érdemi növekedést az egyébként is igen alacsony arányú bankkártya-használatban. (szeptember 22. Népszabadság 12.o.)

Szétforgácsolódik a lakástámogatás A lakástámogatás negyven csatornán, közte húsz intézményen keresztülforgácsolódik szét jelentette ki Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese a tizenegyedik lakásvásárt kísérő konferencián. A tanácskozáson szakmai javaslatként felmerült, hogy az állam a lakásvásárlás helyett inkább a lakhatást támogassa: ez magában foglalná a lakbér mellett a gázár támogatását is. (szeptember 22. Magyar Nemzet 11.o.)

Magyar Örökség-díjak Szombaton adták át a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Örökség-díjakat. Elismerést kapott Járai Zsigmond közgazdász is. (szeptember 22. Magyar Nemzet 15.o. szeptember 24. Magyar Hírlap 4.o. Hét díjazott a magyar örökség védelméért)

Bővült a BAR-lista Az elmúlt három hónapban több tízezerrel gyarapodott a BAR-listás tábor. Van olyan adós is, aki egyszerre 18 banknak tartozik. A legutolsó összesítések szerint a magyarok összes tartozása szeptember közepén meghaladta a 6200 milliárd forintot. (szeptember 22. Napi Ász 3.o.)

Egyszerű, gyors és kedvező A K&H szabad felhasználású vállalkozói hitelét nagyon egyszerű igényelni (akár induló; akár működő vállalkozásról van szó); hiszen a hitelkérelemhez szükséges dokumentumok beszerzésével sem nekünk kell bajlódnunk, hanem azt a bank igény szerint elintézi helyettünk. ,,Ehhez a hitelhez könnyen hozzá lehet jutni, hiszen azon cégek is megkaphatják, amelyek gazdálkodásuk alapján nem minősülnének hitelképesnek. Mindössze magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra van szükség fedezetként" - magyarázza dr. Orosz András, a K&H Bank marketingigazgatója. A hitelt azonnal, bármire felhasználhatjuk, akár 15 millió forint értékben, az üzleti célt nem kell megjelölni hozzá, és számlákkal sem kell igazolni a hitel felhasználását. Ez a hitel kedvező havi törlesztőrészletekkel rendelkezik az egyedülállóan magas futamidő (26 év) miatt, ráadásul svájcifrank- vagy euróalapú kölcsönt is felvehetünk. (szeptember 23. Vasárnapi Blikk 46.o., Vasárnapi Blikk 46.o. Hogyan kaphatnak vállalkozói hitelt?)

Lakáseladások adócsökkentése? „A konvergenciaprogram börtönébe zárt adócsökkentési tervek közül a Pénzügyminisztérium segítségével hirtelen szabadlábra került a lakóingatlanok eladásának mentesítése a személyi jövedelemadó alól, amennyiben az eladás a vásárlást követő öt évet meghaladóan történik. Vajon mi az oka a mentesség tizenötről ötre való csökkentésének, így az e vonatkozású adóbevételek harmadáról való lemondásnak? Gondolhatnánk, hirtelen feltámadt a szociális érzékenység a szegény, kis- és középnyugdíjasok iránt, s így könnyebbé válhat az energiaköltségek növekedése miatt hatalmassá vált két-háromszobás lakásuk-házuk értékesítése. Sajnos, ha jobban belegondolunk, ez mégsem valószínű. Ezek a nyugdíjasok többnyire az átkosban spórolták össze lakásuk árát, építették fel két kezükkel és családi kalákával házukat, váltották meg hitelek felvételével bérlakásukat, ez pedig jóval tizenöt évvel ezelőtt volt! Talán a fiatalok! Hiszen sokan előtakarékosság után jutottak garzonhoz, szülői segítséggel vagy hitelek felvételével vettek kisebbnagyobb lakást, s jó kezdés és kemény munka után, ma már nagyobbra tudják cserélni ingatlanjaikat. Hát igen, csak hát eddig is érvényes volt az a szabály, hogy az eladás adómentességet élvez, ha annak bevételét az adóalany lakásvásárlásra fordítja. Akkor miért is? Miért nem inkább a „haláladó" eltörlése például, ha már mindenképpen megszállt bennünket a szentlélek, és könnyíteni szeretnénk a lakóingatlanok adásvételével kapcsolatos terhein? Miért is? Csak nem azért az általam is megválasztott kormány kedves pénzügyminisztere -, mert elmúlt öt éve annak (de nem tizenöt éve!), hogy az Orbán-kormány egyik utolsó rúgásával olyan kedvezményes, állami közgénből támogatott hitelhez, sőt hitelekhez juttatta saját, és nem saját hívei közé tartozó tehetősebb polgártársainkat, amelyek segítségével nem első, hanem második, harmadik, negyedik, utcányi házat-lakást sikerült venniük, s így lehetne azokat ma gyorsan „hitelmentesíteni", mielőtt a hiteltámogatások megszűnnének? Csak nem azért, mert az ingatlanadó bevezetése előtt jobb lenne

adómentes pénzt csinálni a kedvezményes hitelekkel megtámogatott lakásokból, és esetleg újabb adómentes befektetések után nézni?” (szeptember 23. Vasárnapi Hírek 7.o. szeptember 20. Heti Válasz 63.o. Törölnének és egyszerűsítenének az adórendszerben)

Együtt nőni a vállalkozással A cégek piaci érdekeit és a rugalmasságot szem előtt tartó, többoldalú támogatást nyújt a Budapest Bank (GE Money Bank) az innovatív kis- és közepes vállalkozásoknak, mondta Boldis Zoltán, a pénzintézet marketing- és termékfejlesztési vezetője. A bank közvetlen és közvetett eszközökkel segíti a vállalkozásokat abban, hogy stabilan és kiszámíthatóan növekedhessenek. „Arra törekszünk, hogy a vállalatok számára minimálisra csökkentsük a bankolással töltött időt. Ez megfelelően kényelmes helyzetet teremt számukra, hiszen nem a bankhoz kell igazodniuk a vállalkozási stratégia felépítése során. A direkt támogatásra egy példa: a vállalkozás fejlesztési programfában a bank tölti be a finanszírozó, az integrátor és a tanácsadó szerepét. A programmal párhuzamosan a bank önálló termékeket alakít ki” - vázolta a termék lényegét a bankár. (szeptember 20. Heti Válasz 54.o.)

„Verhetetlen reklámok” Magyarországon a megtévesztő reklámok a távközlési, a pénzügyi szolgáltatási, valamint az egészségre ható termékek piacán fordulnak elő a leggyakrabban. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly négyszer annyi büntetést rótt ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt, mint egy évvel korábban. A bírság kiszabásánál az adott cég előző évi nettó árbevételét veszik alapul, és ennek tíz százaléka a felső határ. A félrevezető tájékoztatás csapdájába gyakran beleesnek még a pénzintézetek is, különösen a lakáshitelek hirdetése terén. (szeptember 20. Heti Válasz 61.o.)

Cégünk végre túl van... „Cégünk végre túl van egy jelentős beruházáson, sok időbe, idegeskedésbe és természetesen sok pénzbe került. Teljesen kiköltekeztünk, és az egészséges folytatáshoz hitelre lenne szükségünk. Van megoldás a számunkra?” - kérdezi a lap szakértőjétől az olvasó. Bolyán Róbert, az UniCredit Bank kis- és középvállalkozás-üzletágának igazgatója szerint ritka, hogy egy jelentős beruházást önerőből is végig tud csinálni egy vállalkozás. Az viszont már csaknem törvényszerű, hogy mire a végére érnek, égető pénzhiánnyal találják szembe magukat. Ilyenkor szoktak a vállalkozók azon bosszankodni, hogy inkább hitelből kellett volna beruházniuk. „Szeretném megnyugtatni, hogy még most sem késő. Nem kifejezetten gyakori, de igenis létezik olyan hitelkonstrukció a hazai piacon, amely megkezdett, sőt amely nemrég befejezett beruházásra is felvehető. Ez utóbbi, úgy gondolom, orvosolhatná az ön vállalkozásának pénzhiányát is” - tanácsolja a szakértő. „Ezek a vállalkozás fejlesztését szolgáló hitelek forintban vagy meghatározott devizákban is felvehetők, rendszerint a piacinál kedvezőbb kamatozással. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy vagy támogatott, vagy előnyös refinanszírozású hitelről van szó” - teszi hozzá. (szeptember 20. Heti Válasz 62.o.)

Személyre szabott BKV SMS-ben is tájékozódhatnak az utasok alig két éven belül a BKV-járatok pontos érkezéséről. A társaság ugyanis egy forradalmian új rendszer segítségével személyre szabott utazási és tarifaajánlatot tehet utasainak. A beruházás nyolcmilliárd forintos költségéhez pályázati pénzre is számít a cég. A folytatásra, az úgynevezett e-ticketing - csipkártyás - jegyrendszer teljes, de fokozatos bevezetésére pedig a tervek szerint négy év múlva lehetne számítani. A kiépítés - és beüzemelés - azonban két éven belül, a metrón és a HÉV-en megkezdődik. Az elektronikus kártya annyi információt hordoz az emberek utazási szokásairól, hogy a szolgáltató szinte személyre szabott útvonal- és árajánlatot tehet majd utasainak. Beruházásokra egyébként évente tízmilliárd forintot költhet a cég, ez viszont alig elég valamire, legalább a hatszorosa kellene ahhoz, hogy foltozgatás helyett behozzák a lemaradást, vagyis lecserélhessék például az átlagosan 14 éves buszokat. Antal Attila vezérigazgató úgy véli, a racionalizálás következtében 2008 végére nullszaldóssá válhat a működés, és nem kell újabb hitelt felvenni. A jelenlegi kötelezettségállomány

74 milliárd forint, ennek csaknem 90 százaléka bankhitel. (szeptember 24. Népszabadság 6.o.)

Egyelőre kivárnak a devizabetétesek Kellemetlenül érinti a devizamegtakarításokkal rendelkező ügyfeleket a forint erősödése a dollárral, illetve az euróval szemben: a pénzügyi szolgáltatók tapasztalatai szerint ugyanakkor a devizabetétet elhelyező kliensek inkább a kivárás politikáját választják, jellemzően nem törik fel a lekötéseiket. Az árfolyam-ingadozásokra hirtelen általában csak az „átlag" lakosság reagál. A lap által megkérdezett pénzváltók egybehangzóan arról számoltak be, hogy a napokban megugrott a valutát vásárlók száma, de ők jellemzően csak néhány száz dollárt és eurót vettek. Az azonnali reakció kevésbé jellemző a bankbetétben takarékoskodókra, a tendencia esetükben az, hogy inkább kivárnak, a forint ismételt gyengülésére számítva. Az OTP Bank befektetési szakértői is hasonlókról számolnak be. A hitelintézet közel 350 milliárd forint értékű lakossági devizabetétet kezel, ezek nagy része dollárban és euróban van. A befektetési alapoknál a befektetők egy csoportja az OTP Euró és Dollár Pénzpiaci Alap esetében azért tartja ezekben a megtakarításait, mert hosszabb távon gondolkodik, és eleve euróban, dollárban tervez. A megtakarítók másik csoportja pedig azért tartja pénzét ezekben az alapokban, mert átutalásait, kifizetéseit e devizákban intézi. Az előbbi, alacsony kockázatú alapokon kívül az OTP Alapkezelőnél jelentős devizakitettségük a külföldi részvényindexeket követő alapoknak vannak. Az OTP Alapkezelő hosszú távon stabil forinttal számol, ezért az egyébként is ilyen időtávra ajánlott részvényalapoknál a rövid távú 'deviza-árfolyamingadozások alapján nem érdemes dönteni. A Budapest Bank arra hívja fel a figyelmet, hogy az árfolyamváltozás pozitív vagy negatív hatása egészen addig elméleti, amíg az adott devizában tartott összeget a befektető forintosítani nem kívánja. Amennyiben átváltja, a hatás attól függ, hogy az adott devizaösszeget milyen árfolyamon vásárolta meg. A diverzifikációra, azaz a különböző megtakarítási eszközök megosztására hívja fel a figyelmet Mozol Péter, az UniCredit Bank kiemelt ügyfelek értékesítési főosztály vezetője. (szeptember 24. Világgazdaság 1+10.o.)

A Calyon Bank a Calyon csoport fióktelepévé alakul, erősíti menedzsmentjét és a vállalati üzletág csapatát A Calyon Bank Magyarország Zrt. jogi státusa 2007. október elsejétől megváltozik, a Calyon csoport leányvállalata helyett annak közvetlen fióktelepeként működik tovább, ily módon átvéve az anyacég AA- hitelminősítését, és fenntartva erőteljes növekedési célkitűzéseit. Molontay Tamást nevezték ki a Calyon Bank Magyarország üzleti vezérigazgató-helyettesévé. A szakember magyar közgazdasági tanulmányait kővetően pénzügyi másoddiplomáját Nagy-Britanniában szerezte. Előzőleg a Volksbank treasury vezetőjeként dolgozott, majd 11 évet töltött az ING Bankban, ahol az utolsó 3 évben feladata a vállalati üzletág vezetése volt. Andre Tchourbassoffot nevezték ki a Calyon Bank operációs igazgatójává. Jelinkó Attilát nevezték ki a Calyon Bank strukturált kamat, és hibrid termékekért felelős üzletkötőjévé. Jelinkó Attila magyarországi közgazdásztanulmányait követően második diplomáját az a nagy-britanniai University of Lincolnon szerezte, posztgraduális tanulmányait pedig Hollandiában végezte. Előbb az ABN-Amro/K&H Bankban a strukturált derivativákért felelt, majd a Volksbank-treasuryben töltött be vezetői pozíciót. (szeptember 24. Világgazdaság 8.o.)

Termőföldbe fekteti a pénzt a lakásmaffia Ha csupán a statisztikai adatokat nézzük, a lakásmaffia tevékenysége mára marginális jelenségnek is tekinthető. Hiszen az ingatlannal kapcsolatos bűncselekményeken belül aránya a néhány évvel ezelőtti negyven százalékról nyolcra csökkent. Az elmúlt két évben mintegy háromszáz bejelentés érkezett a rendőrség zöldszámára - mondta a Magyar Hírlapnak Balogh Róbert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kaptár alosztályának vezetője. A Kaptár Budapesten működik, ugyanis a lakásmaffia tevékenységi köre 95 százalékban a fővárosra korlátozódik. Annyi történt, hogy másfél évtized után a jogszabályokat nagyjából a valósághoz igazították. A földhivatalban már kötelező elkérni a személyes adatokat, ha valaki bele akar tekinteni egy tulajdoni lapba. Ez vonatkozik a másolatra, hiteles másolatra és az egyszerű betekintésre is. Ha a tulajdonosi lapra bármi rákerül, az érintettet SMS-ben értesítik. Igaz, a szolgáltatást előre meg kell

rendelni az ügyfélszolgálatokon. Fizetség ellenében a bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák interneten keresztül is hozzáférhetnek a földhivatali adatokhoz. A lakástörvény 2006. március 31. óta hatályos módosítása értelmében csak írásban lehet érvényes lakásbérleti szerződést kötni. A rendeltetésszerű használat ellenőrzésére elméletben - és a jelek szerint egyre inkább a gyakorlatban is - kizárja az önkormányzati lakások átjátszását, a bérleti jog illegális eladását. A lakásmaffia működési területe tehát mára beszűkült, ráadásul az ingatlanpiaci boomnak is vége. Mi a megoldás? Hová lehet befektetni a felszabadult pénzt? A tapasztalatok szerint az ingatlanbűnözők a falvakba tették át működési területüket. Elsősorban a nemzeti földalapban lévő állami földek felvásárlására szerveződnek kétes üzleti körök, amelyek a kisebb tulajdonszerzési illetékfizetési kötelezettség és a majdani továbbadásból remélt busás haszon reményében hajlandók a tényleges piaci értéknél is többet fizetni a felkínált területekért. (szeptember 24. Magyar Hírlap 2-3.o.)

Internet drótok nélkül Egyre meghatározóbb alternatívát jelent a T-Mobile-szélessáv a teljes internetpiacon. A fejlesztések hozzájárulnak a települések versenyképességéhez, és a legkorszerűbb internethozzáférés révén újabb lehetőséget teremtenek az üzleti szféra számára. Magyarország második legnagyobb pénzintézeti szolgáltatója, a K&H összesen közel 1100 előfizetéssel a T-Mobile-t választotta új mobilszolgáltatójaként. A T-Mobile a K&H régi stratégiai partnerével, a TSystemsszel összefogva győzött a pénzintézet által meghirdetett pályázaton, és ennek nyomán kötött a mobilszolgáltatások széles körére kiterjedő megállapodást a pénzügyi szolgáltató csoporttal. A pénzintézet és a mobilcég közötti együttműködésnek a hangszolgáltatás, a vállalati levelezőrendszer mobilkészülékes elérése, a tömeges SMS és az internet-hozzáférés egyaránt része. A T-Mobile tizenkétezer melléket mobilhívószámon tesz majd elérhetővé, így a vállalati mobiltelefonok és a mellékek közötti kommunikáció egyszerűbb lesz, a munkatársak pedig kihasználhatják a csoporton belüli ingyenes hívás lehetőségét. „A K&H fontos partnerünk lesz a jövőben, és a most körvonalazódó együttműködés közvetlen és közvetett módon tovább erősíti a nagyvállalati mobilpiacon betöltött vezető szerepünket” - hangsúlyozta Winkler János, a T-Mobile vezetője. (szeptember 24. Magyar Nemzet 13.o.)

Vasút: lassú a reform, gyorsabb a pénzfalás Ismét jelentős összeget, 62 milliárd forintot juttat az állam a tulajdonában álló MÁV-nak, amit a vasúttársaság hitelei egy részének visszafizetésére fordíthat. Nagy szüksége is van a cégnek a friss pénzre, miután az elmúlt években tovább hízott a vesztesége, illetve az adóssága is. Az állami gondoskodás azonban nem tart örökké, így a cégvezetés a társaság részekre bontásától várja a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodást. A vasúttársaság idén év végéig mintegy 160 milliárd forinttal több pénzhez jut a költségvetésből, mint az elmúlt években. Ez azonban nem véletlen: a MÁV vesztesége az utóbbi években rohamosan nőtt. Míg 2002-ben az év végi elszámoláskor ez a tétel 22 milliárd forint volt, 2005 végén már megközelítette a 80, tavaly pedig meghaladta a 104 milliárd forintot. A MÁV hitelállománya a veszteséges működéssel párhuzamosan nőtt: 2005-öt a 200 milliárd forinthoz közelítő hitelállománnyal zárta, ez több mint hétszerese a 2002-es 27 milliárdnak. Tavaly a társaság tovább növelte adósságát: felvett 55 milliárd forint hitelt, illetve bankkölcsönből finanszírozta elővárosijármű-beszerzését. Így az év végére a 2005-ös összeg csaknem dupláját, a 365 milliárd forintot is megközelítette a MÁV hitelállománya - ebből 277 milliárd mögött állami garanciavállalás van. (szeptember 24. Népszava 1+5.o., Magyar Nemzet 11.o. Többletmilliárdokhoz jut a MÁV?)

Banki babérokra tör a kincstár Számos új szolgáltatással jelenne meg a következő években a Magyar Államkincstár (MÁK) ismertette az intézmény terveit a debreceni közgazdász-konferencián Katona Tamás. A szervezet elnöke szerint szerencsétlen az a mai gyakorlat, hogy az önkormányzatok által foglalkoztatott közalkalmazottak bérét a kincstár bérszámfejti, majd az ez alapján járó összeget átutalja az önkormányzatok kereskedelmi bankoknál vezetett számláira, és a helyhatóságok innen teljesítik a

kifizetést. Katona szerint ezzel a többlettranzakcióval a tárgyhó 25. napja helyett csak a rákövetkező hónap 3. napján kapják meg az alkalmazottak a bérüket. Mivel az önkormányzatoknak nem kötelező számlát nyitni a kincstárnál, a MÁK azzal kíván segíteni a helyzeten, hogy a jövőben maga nyit számlákat nemcsak a helyhatóságok, de olyan más állami pénzeket használó szervezetek számára is, amelyek a kiadások legalább 80 százalékát állami támogatásból fedezik. Ha sikerülne átterelni ezekre a számlákra a közszféra sok tíz milliárd forintnyi bérkiadását, az jelentős megtakarítást eredményezhetne. A MÁK, azt tapasztalva, hogy a kereskedelmi bankok nem látnak üzletet a babakötvényben, itt is meg kíván jelenni számlavezetőként. Mindezt pedig jól kiegészítheti, hogy az értékpapírszámla-vezetés biztosításával átvehetnek egy, a pénzintézetek által szintén nem túl nagy érdeklődéssel kezelt tevékenységet, a rövid távú állampapírok lakossági forgalmazását. További terjeszkedési lehetőséget jelenthet a kereskedelmi bankok rovására a lakástámogatások ellenőrzése, amit Katona szerint a jelenleginél hatékonyabban oldhatna meg a kincstár. E területen a PSZÁF sem lehet teljesen nyugodt, a MÁK ugyanis a nála felhalmozódó információk alapján alkalmasnak tartaná magát a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bizonyos ellenőrzési feladatok ellátására is. (szeptember 24. Napi Gazdaság 7.o.)

Legfőbb érték az ember - uniós támogatás vállalati humánerőforrás-fejlesztésre A mindennapok állandó kihívásainak csak élethosszig tartó tanulással lehet sikerrel megfelelni. A képzéssel járó erőfeszítéseket nem, de az ehhez kapcsolódó anyagi terheket mérsékelni lehet a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) humánerőforrás-fejlesztést célzó pályázataival. Lévay Erika, a Budapest Bank (GE Money Bank) senior termékmenedzsere szerint a munkaerőtúlkínálat ellenére nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A munkaadónak figyelembe kell venni, hogy a tartós növekedés és a foglalkoztatás bővítésének kulcsa az emberi erőforrások fejlesztése, a munkavállaló pedig köteles megfelelni a változó társadalmi és gazdasági környezet igényeinek. Ez pedig csak élethosszig tartó tanulással érhető el. A képzésnek az adaptációs képesség javítására kell koncentrálnia, ennek egyik eszköze a Támop második számú prioritási tengelyén megjelenő alkalmazkodóképesség-javítás lehet. (szeptember 24. Napi Gazdaság 12.o.)

Kártyázhatnak a gazdák is A Széchenyi-kártya nagyon bevált a vállalkozói szektorban, ám a mezőgazdasági termelők nem igényelhetik. Ezen segítenek most a takarékszövetkezetek a Gazdakártyával. Az országban mintegy 130 takarékszövetkezet működik, megyénkben a legnagyobb a Völgység-Hegyhát Takarék a maga húsz fiókjával. A szekszárdiban tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Gazdakártyáról. A pénzintézetet Gáspár Csaba ügyvezető igazgató, a termelőket Kővári László a megyei agrárkamara elnöke képviselte. A kamara régi partnere a takarékszövetkezetnek, sok kistermelő vezetteti számláját ennél, a vidéki lakossághoz legközelebb álló pénzintézetnél. Kővári László azt hangsúlyozta, hogy a gazdáknak az első bevételük az aratás után, nyár közepén van. S mivel addig is kell élniük valamiből, s mivel előzetes finanszírozást már nemigen kapnak a megrendelőktől a termeléshez, hitelre van szükségük. Erre lesz kiválóan alkalmas az új konstrukció, amit tagjaik körében népszerűsíteni fognak. Gáspár Csaba a részleteket is ismertette. A kártyával 1-től 15 millió forintig kaphatnak kedvező kamatozású hitelt, a termelésre, illetve a termeléssel összefüggő dolgok vásárlására. A futamidő féltől, másfél év lehet. Az ügyvezető szerint nagy előnyük a takarékszövetkezeteknek, hogy ott vannak, ahol a mezőgazdasági tevékenység folyik: a kisvárosokban, a falvakban. (szeptember 18. Tolnai Népújság 4.o.)

Póta igazolta klasszisát Póta Georgina a Szekszárd-kupán is bebizonyította, hogy jelenleg ő a legjobb magyar asztaliteniszező. A Statisztika klasszisa egyéniben és párosban is első helyen végzett. Sáth Sándor, az esemény főszervezője az Atomerőmű Zrt-nek, Tóth Bélának és a Fáraó 95 Kft-nek, a Szász Órásnak, a Sárosdi Pincészetnek, a TolnAgro Kft-nek, a Gemenc Autócentrumnak, a Horfer Serlegnek, a T-Mobile-nak és az OTP-nek köszönhetően ismét rangos mezőnyt tudott Szekszárdra csábítani, s aki a két nap során kilátogatott a városi sportcsarnokba, biztosan nem csalódott, hisz izgalmakban és látványban ezúttal nem volt hiány. (szeptember 18. Tolnai Népújság 14.o.)

Diákhitel, nem banki kölcsön Bank-e a Diákhitel Központ? ez a kérdés vetődött fel nemrég az adósságok behajtása kapcsán. Mert ha igen, nem adhatná át a követeléseit az adóhatóságnak. A pénzintézetekhez hasonlóan a Diákhitel Központ is hitelekkel foglalkozik. A diákoknak folyósított összegeket a pénz- és tőkepiacról vonja be, s önfenntartóan működik. Egy alkotmányjogász nemrég megjelent nyilatkozata szerint, ha banknak tekintjük a központot, akkor a nem fizetők adósságait nem hajthatják be ugyanúgy, ahogyan azt a közadók esetében teszik, vagyis, hogy leemelik az illető számlájáról, intve lefoglalják a vagyonát. A Gazdasági Versenyhivatal már korábban is kifejtette: véleménye szerint a a diákhitel nem piaci, hanem „szociális" tennék, ezért az állam feladatai közé tartozik, s mint ilyen, hasonlóképp hajtható be, mint egy adó. A Diákhitel Központ hitelállománya jelenleg 143 milliárd forint, de népszerűségét mutatja az is, hogy az előző évhez képest 24 ezer fővel nőtt az igénylők száma - akiket egyébiránt az sem riaszt vissza, hogy akár évtizedekig kell később törleszteniük, illetve más jellegű banki kölcsön igénylésekor a diákhitel meglétét is figyelembe veszik. Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs vezetője elmondta: nem bankként működnek, ezért eljárásuk nem jogsértő. (szeptember 18. Fejér-Megyei Hírlap 8.o.)

Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Jenben adósodik tovább az ország Újabb japán jenkötvény kibocsátására adott megbízást az Államadósság Kezelő Központ. Az intézmény pénteki tájékoztatása szerint a Mizuho Securitiest és a Nikko Citigroupot bízták meg a szamurájkötvény megszervezésével, s a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használják fel. Az államháztartás finanszírozására hazánk utoljára tavaly márciusban bocsátott ki jenkötvényt, akkor hét éves futamidőre ötven milliárd jenes forrásbevonást hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ. (szeptember 22. Magyar Nemzet 11.o. szeptember 24. Napi Gazdaság 2.o. Az ÁKK újabb devizakötvényt bocsát ki, Magyar Tőkepiac 2.o. Jön az újabb szamurájkötvény)

Hullámzott a piac Pozitív hangulat uralta a hét utolsó napján a piacokat. Nyugat-Európában 0,1 és 0,6 százalék közötti emelkedést mutattak az indexek, míg keleten - a lengyel börzén kívül - mindenhol erősödést regisztráltak. Míg Csehországban 0,2, addig Oroszországban 0,5 százalékkal került feljebb a mutató. A tendenciát Budapest is hasonlóképpen követte 0,3 százalékos növekedéssel. Élesen felfelé indult a nap elején a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, majd délután három óra tájt meredeken lejteni kezdett a mutató. Ennek köszönhetően a kereskedés végén 27 396,29 ponton állapodott meg, ami 89,68 pontos erősödés az előző napi záróértékhez képest. A pozitív záráshoz az átlagosnál valamivel nagyobb, 42,2 milliárd forintos forgalom párosult. A legkelendőbb papír a Mol volt, részvényeit összesen 18,5 milliárd forint értékben adták-vedték. Az OTP árfolyama 0,4 százalékkal került lejjebb, annak ellenére, hogy a papírral majdnem 13 milliárd forintos forgalom mellett kereskedtek. Hathetes csúcsára erősödött pénteken a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest. A nap folyamán a 249,6 forint/eurós szintig is eljutott az árfolyam, késő délután pedig 249,88250,08 forintot ért az európai közös valuta. Ez körülbelül egy forinttal jobb, mint az előző napi árfolyam. A hazai fizetőeszköz utoljára az amerikai másodlagos jelzálogpiacon kitört válság begyűrűzése előtt volt ilyen erős. Keresztesi Andrea, a KBC Securities üzletkötője szerint. az OTP árfolyamának csökkenésében szerepet játszott az az adómódosító javaslat, amely szerint a jövőben a céltartalék után is kell adót fizetni. Az FHB árfolyama pénteken 6,93 százalékkal 2190 forintra nőtt. (szeptember 22. Magyar Nemzet 12.o., Magyar Hírlap 10.o. Kis papírok ralija szeptember 24. Magyar Hírlap 10.o. Az olajár húzta a Molt, Napi Gazdaság 13.o. Vágta a középmezőnyben, Magyar Tőkepiac 1.o. Budapesti Értéktőzsde, Magyar Tőkepiac 4.o. Piaci pletykák és „kispapír”-rali a börzén)

Újabb ajánlat a Molra? Nincs tudomása a Mol-nak arról, hogy az OMV újabb ajánlatot tett az olajtársaság papírjaira - áll a magyar olajcég pénteki közleményében. Ezzel a Mol arra a hírre reagált, amit a portfolio.hu piaci pletykákra alapozva közölt, s amely szerint az osztrák olajvállalat újabb, ezúttal részvényenként 30 ezer forint körüli árat ajánlott volna fel a Mol-részesedésért cserébe. „Az e héten megjelent sajtókampány, illetve az újabb megkeresésről terjedő híresztelések a társaság álláspontja szerint felvetik a tiltott piacbefolyásolás kérdését” - közölte a Mol, utalva arra az OMV-hirdetésre, amely a héten jelent meg azzal a szöveggel, hogy az OMV és a Mol csak együtt lehet Délkelet-Európa vezető vállalata. A felvásárlási szándék fenntartása az OMV malmára hajtja a vizet, a héten ugyanis a Morgan & Stanley befektetési bank amiatt értékelte fel az osztrák társaságot, mert stratégiailag értelmes célként értékelték a Mollal való együttműködés lehetőségét. Mindezek mellett tegnap a hazai olajvállalatra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egymillió forintos bírságot rótt ki, mondván, a Mol akadályozta a piacfelügyeleti eljárást. (szeptember 22. Magyar Nemzet 12.o. szeptember 24. Világgazdaság 8.o. Megbírságolta a Mol Nyrt.-t a felügyelet, Napi Gazdaság 14.o. Egymillióra büntette a Molt a PSZÁF)

Autóval a tőzsdére Péntekig jegyezhették a befektetők az AAA Auto Group N. V. részvényeit. A társaság több mint 19,5 millió darab, 28,1 százalékos tulajdoni aránynak megfelelő részvényt kínált fel értékesítésre Csehországban és Magyarországon. A papírok maximális kibocsátási árfolyama 2,25 euró. A befolyó összeget a társaság terjeszkedésre, készletfinanszírozásra, valamint hitelkiváltásra szeretné felhasználni. Az AAA Autónak a régióban jelenleg 38 telephelye van. A tavaly szeptember óta Magyarországon is jelen lévő cég öt telephellyel rendelkezik nálunk, és már több mint 5500 autót értékesített. Az idén kirendeltséget nyitnak Debrecenben és Székesfehérváron. Péntek délután lezárult a használtautó-kereskedő AAA Auto nyilvános jegyzési időszaka. A társaság több mint 19,5 millió darab, 28,1 százalékos tulajdoni részesedésnek megfelelő részvényének kibocsátási árfolyamát a jelentős túljegyzésnek köszönhetően 2 euróban határozták meg - mondták az MTI-nek a magyarországi részvényjegyzés szervezőjénél, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepénél. (A végül kialakult kibocsátási árfolyam alig 10 százalékkal marad el a 2,25 euróban megjelölt maximális értéktől.) Az AAA Auto új papírjait bevezetik a budapesti és a prágai tőzsdére, a BÉT-en a tervek szerint szerdától lehet majd kereskedni a cég részvényeivel. (szeptember 20. Heti Válasz 62.o. szeptember 24. Világgazdaság 8.o. AAA Autó: kéteurós kibocsátási ár, Napi Gazdaság 13.o. A kicsik voltak előnyben az AAA Auto jegyzésénél, Magyar Tőkepiac 1.o. AAA Auto: sikeres volt a jegyzés)

Szemet vetett a Molra a Lukoil Oroszország második legnagyobb olajtársasága, a Lukoil Holdings 9 milliárd dollárt különített el az Európai Unió térségében található olajfinomítók, energiaelosztó és -forgalmazó vállalatok megszerzésére. A Lukoil a lengyel PKN Orlen és a Lotos, valamint az osztrák OMV mellett a magyar Molra is szemet vetett, de az érintett kormányok ellenállása egyelőre leküzdhetetlennek tűnik. Közben a Mol kétmilliárd euró összegű hitel felvételére adott szervezési megbízást hat nemzetközi pénzintézetnek. (szeptember 20. Heti Válasz 62.o.)

Válság előtt Az amerikai jelzálogpiaci problémák miatt közel állunk egy pénzügyi válság kialakulásához, de ma még nem lehet látni, hogy ez valóban bekövetkezik-e. Jelenleg pengeélen táncolunk - jelentette ki Háda Bálint, a Quaestor pénzügyi csoport elemzője. Mint hozzátette, Magyarországnak nagy szerencséje volt, hogy kihúzta az elmúlt éveket. (szeptember 20. Heti Válasz 62.o.)

Lélektani határ alatt a forintkurzus Ismét a lélektani határt jelentő 250-es szint alá csúszott péntek délután a forint euróval szembeni árfolyama a bankközi devizapiacon, és a hazai fizetőeszköz a kereskedés végéig tartotta is ezt a szintet. A forint záróára legutóbb augusztus második hetében járt a 250-es szint alatt. Az utóbbi

hetek alsó csúcsát augusztus 21-én produkálta a nemzeti fizetőeszköz, akkor egy euróért több mint 261 forintot adtak a piacon. (szeptember 24. Világgazdaság 9.o., Napi Gazdaság 14.o. Az euró 250 forint alá süllyedt)

Gyorsan fejlődő alapkezelők A K&H Alapkezelő az elmúlt öt évben megháromszorozta jelenlétét a befektetési alapok piacán, 6 százalékról mintegy 18 százalékra növelve részesedését - közölte a társaság. Gyors emelkedésről adott számot az MKB Alapkezelő is, alapjainak értéke duplájára növekedett az elmúlt nyolc hónapban. A vagyon 60-40 százalékos arányban oszlik meg a nyílt végű és a tőkevédett, zárt végű befektetési alapok között. A tizenkét zárt végű alapban 47 milliárd forintot kezelnek, míg a nyílt végű befektetési alapok kezelt vagyona 63 milliárd forint. (szeptember 24. Világgazdaság 9.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Szépen híznak a befektetési alapok itthon)

Kevés az új tőzsdepapír Újabb társaság vonul ki a Budapesti Értéktőzsdéről: a terméklistáról törlik az Agrimill-Agrimpex részvényeit, így ezekkel a papírokkal ma lehet utoljára kereskedni. A be- és kivezetések idei mérlegén ugyanakkor javít a prágai székhelyű AAA Auto Group NV használtautó-kereskedő társaság, amelynek papírjaival szerdától lehet kereskedni a parketten. Az idén eddig két részvényt vezettek ki, a befektetők egyik kedvencének számító BorsodChemet, illetve az IT-szektor erősségét, a szoftverfejlesztő Graphisoftot. A kis- és közepes kapitalizációjú papírok indexkosara, a BUMIX pedig a Genesisszel, a Hunvettel, a Linamarral és az eredetileg a BUX-ba szánt Orco papírjaival bővül. A Phylaxia példájából kiindulva jót tehet a BIF papírjainak tizedelése, ugyanis szeptember 20-tól a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. részvényei már 100 forintos névértékkel szerepelnek a B kategóriában. A BIF papírjai a múlt hetet csaknem három százalékkal erősödve zárták, pénteken a forgalma meghaladta a 100 millió forintot, így az olcsóság hozzájárul a papír forgási sebességének a növeléséhez is. (szeptember 24. Világgazdaság 9.o., Magyar Tőkepiac 4.o. Búcsúzik az Agrimill)

Az Erste Befektetési Zrt. közleménye Az Erste Befektetési Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26.) tájékoztatja ügyfeleit, hogy Üzletszabályzatának 1. számú mellékletét képező Ügynöklistája 2007. szeptember 21. napjával új Erste bankiókkal (Delta Üzletház Fiók 1183 Budapest Üllői út 442.) módosul. (szeptember 24. Napi Gazdaság 4.o., Magyar Tőkepiac 5.o. Az Erste Befektetési Zrt. tájékoztatása ügynöklistája módosulásáról)

Őszi alapdömping várható az OTP-től Az OTP Alapkezelő a közeljövőben négy nyilvános és néhány zártkörű alapot is készül indítani, például új ETF-et, egyes termékeit pedig a környező országokban is forgalmazni kezdi. A szeptember közepéig tartó jegyzés során az OTP két új garantált alapjában, az Alfa IV.-ben és az Osztalékcsúcs I.-ben - amelyekhez betétakció is kapcsolódott - 14,8, illetve 21,6 milliárd forint gyűlt össze - közölte Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnöke. Ez sikerként értékelhető, hiszen a kettő 36,4 milliárd forintja együttvéve több, mint az eddigi legnagyobb garantált alap indulótőkéje volt. A bankcsoport egyébként szeretné hamarosan folytatni a hasonló tőkevédett alapok sorát, várhatóan október 1-jétől jön a következő, amelynek hozama a tiszta, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó, környezettudatos vállalatok részvényeitől függ majd. Körülbelül november elejétől több nyílt végű alap indítását is tervezik. Az egyik egy "Új Európa" részvényalap lenne, amely az EU új tagországainak alulértékelt vállalataira specializálódna, fundamentális értékalapú konstrukció (value fund) lenne, eltérően a megszokott, benchmark-orientált termékektől. A másik a mostanában egyre divatosabb "climate change"-szektorra, a klímaváltozással kapcsolatos üzletágakra szakosodna, amelyhez egy természettudományos-technológiai téren járatos szakemberekből álló tanácsadó testület felállítását is tervezik. Dolgoznak már egy új, valamely kelet-közép-európai részvényindexet követő ETF (tőzsdén jegyzett indexalap) felállításán is, ami azonban jóval nehezebb, mint a tavaly év vége óta működő BUX ETF, például az egyes országok eltérő

letétkezelési technikái miatt. Mindezeken túl intézményi befektető ügyfeleiknek is terveznek zártkörű alapokat. Folyik a környező országokban is az OTP-alapkínálat fejlesztése. Pár nappal ezelőtt engedélyt kapott a cég a PSZÁF-tól két devizaalapjának, az Euró Pénzpiaci Alapnak és a Dollár Pénzpiaci Alapnak külföldi forgalmazására. (szeptember 24. Napi Gazdaság 13-14.o.)

Feltörekvő alap a sláger A szeptember 19-ét megelőző héten a feltörekvő piaci alapok tőkeáramlásának egyenlege 2,5 milliárd dolláros pluszt mutatott, ezzel az elmúlt hónapban már 8,2 milliárd dollárral nőtt a rendelkezésükre álló tőke - tudósított a Concorde Call. A növekmény kétharmada ETF-ekbe áramlott. A legnagyobb népszerűségnek a globálisan diverzifikáltan befektető feltörekvő piaci alapok örvendenek, a növekményből 1,8 milliárdot ezek vittek el. A kifejezetten ázsiai portfóliót építő alapokba közel nettó egymilliárd dollárt pumpáltak, ennek nagyobbik része Kínába irányuló befektetés volt. Jó hetet zártak az orosz és dél-afrikai alapok is, Brazíliából azonban most inkább kivonták a tőkét, erre hat hete nem volt példa. (szeptember 24. Napi Gazdaság 14.o.)

A Raiffeisen Befektetési Alapok tájékoztatójának és kezelési szabályzatának változása A Raiffeisen Perspektíva Alap, Raiffeisen Perspektíva Euró Alap, Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap, Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja, Raiffeisen PB Pannónia Alapok Alapja és a Raiffeisen alapok egységes szerkezetű tájékoztatója és kezelési szabályzata megváltozott. A változtatásokról tájékoztat az alapkezelő. (szeptember 24. Magyar Tőkepiac 5.o.)

Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Megjött a kincstárba az uniós előleg Megérkezett a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára a 2007-es európai uniós támogatások nyomán előlegként hazánknak utalható összeg jó része - tudta meg a Népszava. Több mint 500 millió eurót írtak jóvá a kincstárban, ahonnan mostantól kezdve bármikor utalni tudják a megítélt pénzeket a pályázati nyerteseknek. Napokon belül várható a maradék 85 millió euró is. Az Európai Szociális Alap forrásai azért érkeznek később, mert az ebből finanszírozott két operatív programot később hagyta jóvá az Európai Bizottság. Persze nem változott, hogy a projektek utólagos finanszírozásúak, azaz csak a megvalósítást és a számlák benyújtását követően juthatnak pénzükhöz a kedvezményezettek. A számlát a közreműködő szervezethez kell benyújtaniuk a pályázati nyerteseknek, amely pályázattípusonként más és más. Ez ellenőrzi, hogy megvalósult-e a projekt, kontrollálja a számlát, majd igazolja a teljesülést az irányító hatóságnak. Erre azért van szükség, mert szemben a közreműködő szervezetekkel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség költségvetési szerv, így lehívhat pénzt a kincstári számláról. Így kerül a regionális fejlesztési ügynökségek, a VÁTI Kht., az ESZA Kht. vagy más közreműködő szervek által elérhető lebonyolítási számlára a pénz, akik onnan továbbutalják a pályázónak. Mindez egy-két hetet vesz igénybe. (szeptember 22. Népszava 5.o.)

Tévúton vagy félúton? „Ahogy az idő múlásával távolodunk 2006 nyarától, egyre kisebb problémának látszik az, ami az akkori általános megítélés szerint szinte minden gazdasági bajunk ősforrása volt. Kezdjük elfelejteni, milyen is volt a 10 százalék feletti államháztartási hiány és az ezekből fakadó piaci fenyegetettség árnyékában élni. Ma a gazdasági növekedés lefékeződése fölötti aggodalom ural szinte mindent. Mintha a két dolog között nem is volna összefüggés, a mának nincs köze a tegnaphoz, a növekedés lefékeződéséért kimondva-kimondatlanul a 2006 nyara óta követett rossz gazdaságpolitika a felelős. (…) A gazdasági növekedés mai visszaesése alapvetően az elmúlt évek fiskális politikájának a következménye. A pillanatnyi növekedési teljesítmény csak annak

figyelembevételével értékelhető, hogy a korábbi növekedési ütem megőrzése és az államháztartás rendbetétele egyidejűleg nem teljesülhetett. Egy rosszul végrehajtott kiigazítás persze okozhat nagyobb visszaesést annál, mint aminek a múlt miatt mindenképpen be kell következnie. Ezért teljesen helyénvaló az a kérdés, hogy volt-e más út, lehetett-e volna más tartalmú, kisebb növekedési veszteséggel járó korrekciót megvalósítani. És természetesen lehetnek a növekedés mostani visszaesésének a kiigazítási csomagtól (és a korábbi fiskális politikától) független, jóval távolibb, strukturális eredetű - például a munkaerő-szerkezet előnytelen átrendeződésével, az erőtlen beruházási tevékenységgel, a tőkekivitel újonnan tapasztalt megemelkedésével, a világméretű tőkeáramlás regionális irányainak eltolódásaival összefüggő stb. - okai is. Ezek az általánosabb okok - ha fennállnak egyáltalán - csak tizedeket módosíthatnak a növekedési ütemen, és nem sokkszerűen fejtik ki hatásukat. Ez az írás alapvetően a közelmúltban végrehajtott fiskális kiigazításra vezeti vissza a növekedés lefékeződését.” (szeptember 22. Népszabadság - Hétvége 1+3.o.)

Megszorításokból nem lesz növekedés A kiigazítás szükséges volt, ám nem alapozta meg a hosszú távú növekedést, sőt, mivel szerkezetében elhibázott, sokkal jobban visszavetette a gazdasági bővülését, mint ahogyan az szükséges lett volna - így summázhatók a Magyar Közgazdasági Társaság negyvenötödik vándorgyűlésén elhangzott előadások. „Az egyik eredője, hogy az állam rátelepszik a gazdaságra” jelentette ki a találkozón tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint soha nem lesz eurónk, ha nem jelöljük meg a közös uniós valuta bevezetésének céldátumát, ami reálisan 2013-2014 lehet. Varga úgy látja: fiskális kiigazításra van szükség, aminek többek között a hitelesség helyreállításában, versenyképességet javító érdemi intézkedésekben kell megnyilvánulnia. Társadalmi közmegegyezés szükséges a tekintetben is, hogy meddig nyújtózkodhat a büdzsé, meddig lehet növelni a kiadásokat. Emellett elengedhetetlen, hogy a költségvetési fegyelmet egy független intézmény ellenőrizze. A Fidesz politikusa hangsúlyozta: a kormány által végrehajtott kiigazítás szükséges volt ugyan, ám szerkezetében elhibázott, mert szinte kizárólagosan adóemeléssel próbálta orvosolni az elszaladt államháztartási hiányt. Elhibázottnak nevezte a jelenlegi gazdaságpolitikát Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány erőfeszítéseit a tehetségtelenség jellemzi és a politikai szempontok előtérbe állítása, ami alapvetően okolható a mértéktelen államháztartási hiány kialakulásáért is. Szociális piacgazdaság kialakítására van szükség, ahol a versenyszférában a piac erős ugyan, de szabályozott, ugyanakkor a szociális szférában egy kicsi, olcsó, hatékony állam szolgáltat. Elengedhetetlen az államháztartás rendbetétele, a túlzott bürokrácia leépítése, a korrupció visszaszorítása, a demokratikus intézményrendszer erősítése. Mindehhez tehetség, szaktudás, politikai bátorság és társadalmi összefogás szükséges - hangsúlyozta Járai. Kádár Béla, a Közgazdasági Társaság elnöke értékelendőnek nevezte, hogy a kiigazítás eredményeképpen csökkent a folyó fizetési mérleg deficitje, és javult az ország pénzügyi manőverezési képessége. A növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtéséhez azonban mindezek nem elégségesek, a világgazdaságban való versenyképesség megőrzése végett el kell mozdulni a tudásalapú gazdaság megteremtése felé. Ehhez elsősorban a humán tőkébe kell beruházni. (szeptember 22. Magyar Nemzet 11.o. szeptember 24. Metro 6.o. 2009-re adóreformot ígér a pénzügyminiszter, Napi Gazdaság 1.o. Elakadt a felzárkózás, Napi Gazdaság 7.o. Rendbetétel Fidesz-módra)

„Erőssé tesszük az országot” „Magyarország az elmúlt negyven év legnagyobb szociális válságát szenvedi el a Gyurcsánykormány működése nyomán. A Fidesz a demokrácia és a gazdasági felzárkózás programját állítja szembe a krízissel, amelynek kitörési pontja a teljes foglalkoztatás" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kijelentette, hogy a kormány a demokrácia mezsgyéjén kívülre helyezte magát. A polgári erők nélkül esélye sem lenne a demokráciának Magyarországon. Orbán visszaidézte a polgári kormány működését, amikor patrióta gazdaságpolitikájuk eredményeként egyszerre csökkent a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a munkanélküliség, miközben nőtt a gazdaság teljesítménye. „Ez a siker alapozta meg az ország európai megbecsülését, és biztosította éllovas pozíciónkat" - mondta. A legnagyobb

ellenzéki párt elnöke kiemelte, hogy a kormánnyal ma nem lehet érdemi vitát folytatni, mert egyfolytában hazudik. Féltucatszor jelentették be, hogy nincs több megszorítás, miközben a sokadik bőrt húzzák le az emberekről. Ennek ellenére, mint mondta, „sohasem lehet egy országot úgy tönkretenni, hogy ne tudjuk közös erővel újra fölemelni. A Fidesz programjának kulcskérdése a teljes foglalkoztatottság. Ez a kitörési pont a negyven éve nem látott mértékű, kiterjedt szociális válságból - mondta Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kifejtette, hogy a Gyurcsány-kormány munkája a pénzbehajtásban merül ki. A szocialisták politikai táborában a legnagyobb és legfenyegetőbb szélsőséges erőt látja a mai Magyarországon. A népszavazástól a középosztály és a leszakadók új, történelmi szövetségét és a válságból kivezető változások elindulását várja. (szeptember 22. Magyar Hírlap 1+6-7.o.)

Nettó átlagfizetésben is a sor végén kullogunk Az Eurostatnak, az unió statisztikai hivatalának adataiból, amelyeket 260 forint/eurós árfolyamon számolt a Magyar Hírlap, kiderül, Lengyelországban egy kicsivel, Csehországban már érezhetően, Szlovéniában egyértelműen magasabbak a bérek, mint nálunk. Nyugat-Európában pedig a magyar fizetés csaknem négyszeresét viszi haza az átlagos dolgozó. Az Eurostat kimutatása szerint a kézhez kapott átlagos havi magyarországi fizetés 112.400 forint. Csehországban ez 166.100, míg Szlovákiában 116.700, természetesen magyar forintban számolva. Idén a cseheknél 7,4 százalékkal nőttek a bérek, Szlovákiában 6,7 százalékkal, Romániában pedig 23,5 százalékkal. Bár keleti szomszédunknál a nettó átlagfizetés még így is csak 78.400 forint, az emelkedés mértéke kirívóan magas. A visegrádi országokban nálunk a legalacsonyabbak a bérek, ugyanis a lengyelek nettó átlagja már eléri a 128 ezer forintot havonta. A bruttó bérek Magyarországon is nőnek: az uniós statisztikai hivatal adatai szerint júliusban éppen tíz százalékkal emelkedtek a keresetek. A gondot az okozza, hogy eközben 8,5 százalékos az infláció, illetve magas az adóterhelés. A növekményből így lesz reálbércsökkenés, hiszen a szóban forgó központi elvonások - az infláció is az - "megrövidítik" a fizetéseket. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint a versenytársainknál tapasztalható gyorsulás már az átlagembernek is érzékelhető: ezt jelzik a szlovák, a cseh, a lengyel vagy éppen a román nettó átlagfizetések. "A Szlovákiával szembeni ötéves előnyünket elveszítettük. Ott láthatóan beérett a gazdasági reform, aminek következménye, hogy a bérolló, északi szomszédunk javára, tovább nyílik" - magyarázta Barcza György. Szerinte problémát okoz az is, hogy Magyarországon magasak az elvonások. "Nemcsak az adóteher nagy mondta -, hanem a járulékszint is." (szeptember 22. Magyar Hírlap 10.o., Magyar Hírlap 15.o. El lehet menni)

Egységes statisztikai módszertanok kellenek Statisztikusok a globalizációról címmel rendeztek kétnapos konferenciát hazánkban, amelyen harmincnyolc ország, valamint nyolc nemzetközi szervezet vezetője és képviselője vett részt. Az eseményen képviseltette magát az Eurostat, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az ENSZ statisztikai részlege, az Európai Központi Bank, emellett több más nemzetközi szervezet vezető munkatársa is a részvevők között volt. Pukli Péter, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatón kijelentette: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jegybankok, a nemzeti és nemzetközi intézmények és statisztikai hivatalok szorosabb együttműködésére van szükség a globalizáció hatásainak mérésére. A Magyar Hírlap kérdésére kifejtette: konkrét tartalmat kap az euroregiszter, azaz a multinacionális cégek regisztere az Európai Unióban, valamint az adatcsere a migráció és a külkereskedelmi termékforgalom mérése terén. "A budapesti rendezvény központi témája volt a globalizációs jelenség azonosítása és lefordítása a statisztika nyelvére" - mondta Pukli Péter. A KSH elnöke leszögezte: a külföldi kollégák úgy vélték, hogy a problémákra megfelelő megoldás lehet - többek között - az egységesített azonos szakmai módszertanok bevezetése. (szeptember 22. Magyar Hírlap 12.o.)

Gyurcsány: marad az egységes társadalombiztosítás „Az egészségügyről folytatott vita nem vezet sehova, ezt be kell fejezni, az egészségügyi reform lezárásáról szeptember végéig meg kell állapodni” - mondta Gyurcsány Ferenc szombaton

Budapesten. Az MSZP választmányi ülésén felszólaló miniszterelnök, szocialista pártelnök leszögezte: szeptember végéig meg kell állapodni az egészségügyi biztosítási rendszerről, október közepére pedig be kell terjeszteni az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot. A beszédben Gyurcsány élesen bírálta az ellenzék vezérét, az eddigi kormánypolitika folytatását ígérte, s bejelentette, hogy az MSZP kéthetenként megjelenő, új lapot indít. Gyurcsány Ferenc hozzátette: a törvényjavaslat beterjesztésére azért van szükség, hogy 2008. január 1-jétől hatályba léphessen a törvény. A biztosítási rendszerről szóló vitát értékelve a szocialista politikus úgy fogalmazott, Magyarországon marad az egységes társadalombiztosítás. Hozzátette: amit az MSZP a biztosítási rendszer tekintetében el akart érni, amit ígértek, elérték és teljesült. Közepes vagy gyengébb színvonalú vitákba pedig nem megyek bele - mondta. Hazugság, hogy Magyarországon ellopják az európai uniós pénzeket - mondta Gyurcsány Ferenc szombaton Budapesten, az MSZP választmányi ülésén. Gyurcsány Ferenc hozzátette: valaki, aki „tizenhét éve arra ácsingózik, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen és maradjon", akit, ha ötször vernek meg, akkor hatodszor is úgy gondolja, hogy neki kell még egyszer elindulni, tönkretesz mindent, ráadásul vádolja és hazug módon rágalmazza a kormány, az ország és egy nép teljesítményét. A pártelnök-miniszterelnök Orbán Viktorra célozva, de az ellenzéki politikus nevét nem említve, azt is megjegyezte, ha valaki jogot végzett, és ha a gazdaságról akar mondani valamit, nem baj, ha ért hozzá. A kormány tovább folytatja az elmúlt egy évben képviselt politikáját, a megfelelő tanulságok levonásával. A pártelnökkormányfő közölte: lehetővé kell tenni, hogy 2009-ig a gazdasági növekedés elérje vagy meghaladja a 4 százalékot, valamint nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásra és a kultúrára. A Fidesz az MTI-hez eljuttatott reagálásában úgy véli, hogy a kormányfőnek az emberekkel van kibékíthetetlen vitája, hiszen á legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják; hogy az emberek négyötöde szerint rosszul kormányoz. Szijjártó Péter szóvivő közleményében úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc és a szocialisták szándékosan hazudtak, hogy megtartsák hatalmukat. (szeptember 23. Vasárnapi Hírek 1+3.o.)

Sok szabálytalanság a „Bosnyákon” A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében a fogyasztóvédelmi, az adó-, a vám- és a munkavédelmi hatóság összehangolt ellenőrzést tartott szombat délelőtt Budapesten, a Bosnyák téri piacon. Budai Bernadett kormányszóvivő elmondta, hogy Magyarországon a 2006. évi GDP 17-18 százalékát, mintegy 3700 milliárd forint tett ki a feketegazdaság, ami nagyjából megfelel az egy év alatt nyugdíjakra, illetve az egészségügyre fordítandó összeggel. Négy adórevizor végzett 8-8 árueredet-, illetve nyugtaadási ellenőrzést a piacon; mindkét ellenőrzésnél 6-6 alkalommal az árusok nem tudták igazolni, honnan származott a termék, illetve elmulasztottak számlát adni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság csaknem 20 ellenőrzést végzett a piac területén, s a szabálytalanságok aránya elérte a 90 százalékot. Várhatóan ezért több mint 2 millió forint fogyasztóvédelmi és minőségvédelmi bírságot vet ki a hatóság. (szeptember 23. Vasárnapi Hírek 4.o. szeptember 24. Magyar Hírlap 11.o. Ellenőrzés a Bosnyákon, Népszabadság 2.o. Becsléssel a feketegazdaság ellen)

Távlatosabb gazdaságpolitikára lenne szükség Az egy-két százalék körüli éves gazdasági növekedést a lakosság túlnyomó többsége stagnálásként éli meg. A középosztály ekkora növekedési ütem mellett nem jut előrébb, ahhoz meg, hogy a társadalom alsó harmada is kapjon valamit, legalább hatszázalékos bővülés kellene-mondta Csaba László közgazdászprofesszor, aki szerint a növekedés egyelőre 2-3 százalék körül marad. Csaba szerint szűkebb és tágabb környezetünkkel egybevetve lemaradtunk, s a politikai elitnél hiányzik a távlatos gondolkodás. (szeptember 23. Vasárnapi Hírek 9.o.)

Neue Zürcher Zeitung „Miért esett ki Magyarország ennyire a kelet-európai országok sorából? A valódi ok a 2002 és 2006 közötti hanyag módon kezelt pénzügypolitika, amely a különböző választásokon megfelelő eszköz volt a választópolgár behálózására, de az államháztartási hiány veszélyes növekedését idézte elő. A 2006-os nyári választások után a kormány végül lezárta ezt a politikát, és programot

kezdeményezett az államháztartás szanálására, azzal a céllal, hogy négy éven belül teljesítsék az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. A pótlólagos bevételeket adóemeléssel akarják előteremteni, miközben a kiadásokat a szociális juttatások megnyirbálásával és állami alkalmazottak álláshelyeinek felszámolásával akarják csökkenteni” - írta a svájci lap. (szeptember 20. Heti Válasz 8.o.)

Meddig lehet halogatni az adóreformot? A címben feltett kérdést veti fel egy volt pénzügyminiszter a szakmai konferencián. Hogy igenis lehet halogatni, arról hamarosan papírunk lesz. Most csak kiszivárgott tervezetet látunk, amiből világos: 2008-ra csak toldozgatásra futja a kormány erejéből. Pedig a valaha sokat költő pénzügyminiszter ugyanúgy sürgeti a cselelevést, mint a versenyképességért aggódó üzletember, vagy az a magunkfajta balek, alti a jövedelmüket eltitkolók vagy az államilag kedvezményezettek helyett állja a társadalmi költségek számláját. Kellene nagyon az adóreform, mondja tehát a szakma. Bütyköltek már eleget az adórendszeren, mióta két évtizede, a széteső tervgazdaság utolsó éveiben bevezették. Szükségből cselekedett a politikai vezetés; altkor nem uniós konvergenciaprogram kényszerítette ki a reformokat, hanem a Nemzetközi Valutaalap, a hitelek fejében. A személyi jövedelemadózás, a forgalmi adó (áfa), a vállalati nyereségadózás rendszere átmeneti viszonyok között jött létre 1987-től. Majd jött a rendszer változás, és radikálisan átalakult a gazdaság szerkezete, vállalkozások (egyben adóalanyok) százezrei jelentek meg, ezért rendre hozzá leellett nyúlni az adókhoz. Meddig lehet halogatni a cselekvést? Az újabb kényszerhelyzetig? Ez rajtunk a tehetetlenségi adó, amit mindaddig fizetünk, amíg nem lesz kormányzóképes kormányunk. (szeptember 20. Heti Válasz 56.o.)

Nem sül el a csodafegyver A mostani gazdasági környezetben nincs lehetőség radikális adócsökkentésre. Annyi kényszerpálya van a magyar gazdaságban, amit a Gyurcsány-kormány okozott, hogy nincs is igazán mozgástér - véli Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke. A legnagyobb ellenzéki párt decemberben áll a nyilvánosság elé új gazdaságpolitikai koncepciójával. „Megtalálni az egyensúlyt és az ahhoz vezető utat: ez a gazdaságpolitika feladata. Úgy kell csökkenteni az adókat, hogy az ne rogyassza be a költségvetést, s úgy mérsékelni a járulékterheket, hogy az egészségbiztosítás kasszáját ne tegye tönkre. Ugyanakkor gazdaságfejlesztési szempontok alapján növelni lehetne olyan kiadási tételeket, amelyek visszahozzák bevételi oldalon a befektetett állami tőkét. A Széchenyi-terv ezt igazolta” - véli Varga Mihály. „Számtalan programot - Smart Hungary, Európa-terv, Start és hitelprogram, száznapos programok, Fészekrakó, 48 pont Pólusprogram indított a szocialista kormány. Ezek azonban csak szavak szintjén maradtak, nem voltak lebontva konkrét intézkedésekig. Ilyen programokhoz szükség van a kamarára, a gazdaság szereplőire. A vállalkozói szektor likviditási problémáit nem lehet pusztán kamattámogatásokkal, tőke nélküli programokkal megoldani. A vállalati csődök, a megszűnő vállalkozáson számában elsők vagyunk Közép-Európában. Az 2,2 százalékos gazdasági növekedésünk, a magas munkanélküliségi rátánk nem azt mutatják, hogy sikeres gazdaságpolitikát folytatna a kormány” - tette hozzá. Szerinte 2009ben szükség lehet még egy kiigazító csomagra, de az is megszorítás, amikor az állami vagyont verik dobra. Az elmúlt években ezermilliárd forint fölötti vagyont értékesítettek, s igazából nem látszik meg a gazdaságon, hogy mire ment el ez a pénz. Két példát is hoz: a Postabank értékesítése 100 milliárd forintos bevételt jelentett az államnak, amiről azt mondták, hogy majd az M5-ös építésére fordítják. Végül a folyó kiadásokra leöltötték el. A Budapest Airport eladásából származó, 460 milliárd forintot egyszerűen feléltük. Az összeg töredékét fordították az államadósság csökkentésére. Nincs garancia arra sem, hogy az FHB értékesítéséből befolyó pénzt az államadósság csökkentésére fordítják. „Ha nem változtatunk a gazdaságpolitikai gyakorlaton, s nem sikerül dinamizálni a gazdaságot, helyzetbe hozni a kis- és középvállalkozókat, akkor az előtt nem tudunk csatlakozni az euróövezethez” - szögezte le a volt pénzügyminiszter. (szeptember 20. Heti Válasz 58-59.o.)

„Fognak velem találkozni 2010-ben” A feketegazdaság elleni harc eredményeiről és feladatairól beszél ma a parlamentben napirend előtt a kormányfő - tudta meg a Népszabadság. Gyurcsány Ferenc a hét végén, az MSZP választmányi ülésén előre vetítette, hogy a Fidesznek 2010-ben is őt kell kihívnia, ha kormányozni akar. Ugyanakkor keményen ostorozta sajátjait és a koalíciós partnert is. (szeptember 24. Népszabadság 2.o.)

Minden területen nő a szigor Sok kicsi sokra megy - úgy tűnik, ez az elv vezérelte a kabinetet a feketegazdaság visszaszorítását célzó jogszabály-módosítások megalkotásakor. A törvények jelentős átalakítására ugyanis csak néhány helyen kerül sor, a kormány általában a már létező hatósági jogkörök szélesítésével, a szabályok pontosításával kívánja a legális szférába kényszeríteni a vállalkozásokat - az eddig megismert, naponta csepegtetett tervek alapján. A forgatókönyv szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma a parlamentben számol be a kormány feketegazdaságot érintő lépéseiről, a kabinet ezekről az adójogszabályokkal együtt szerdán dönt. Nem véletlenül lett a kormányzati kommunikáció központi ügye a gazdaság kifehérítése: a közvélemény-kutatások szerint szinte ez az egyetlen olyan területe a reformoknak, amelyet széles támogatás övez. Emellett a kormányfő már többször kijelentette azt is, hogy ha e területen eredményes lesz a küzdelem, a költségvetésbe az idén befolyó pluszpénzt - 50-100 milliárd forintot - adócsökkentésre és az oktatás fejlesztésére lehet fordítani. Kérdéses még, hogy a nyáron a köztudatba bedobott „számlatartást" meglépi-e a kormányzat; sokak állítása szerint több bosszúságot okozna s több kára, mint haszna lenne annak, ha a vásárlás utáni számlákat meg kellene őrizni, s ezt ellenőrizhetné a hatóság. Új eszközöket kap az APEH és a VPOP is. 2008-tól szélesebb körben kerülhet sor az adó- és járulékalap becsléssel történő megállapítására, és a revizorok visszamenőleges hatállyal törölhetik a jogszerűtlenül működő induló vállalkozásokat. A vámhatóságnak lehetősége nyílna küldemények, helyszínek és helyiségek vizsgálatára, és ezen a területen is bevezetnék a kapcsolódó vizsgálatokat. A feketegazdaság elleni fellépés már eddig is komoly eredményekkel járt - vélik kormánykörökben. Múlt héten a pénzügyi tárca egyenesen 186 milliárd forintnyi éves pluszbevételről adott számot, amely megítélésük szerint - bizonyos mértékű inflációs hatáson túl - az adó- és járulékfizetési morál javulásából származik. Erre utaló jel lehet az is, hogy az elmúlt év második fele óta nőttek a keresetek a feketefoglalkoztatás által leginkább érintett ágazatokban, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és az ingatlanügyletek terén. A Pénzügyminisztérium elemzése szerint a fehéredés tavaly nemzetgazdasági szinten fél százalékpontot, az idén pedig további 1-1,5 százalékpontot képvisel a keresetek emelkedésében. Ezekben az ágazatokban emellett a várakozásokat felülmúló mértékben emelkedett a létszám, miközben az egyéni vállalkozóké csökkent. Az adatok szerint ugyanakkor az építőiparban az idén már nem nő, ehelyett csökken az alkalmazottak száma, elsősorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rovására, s ez ellentétes irányú folyamatot jelezhet. A tervezett jogszabály-módosítások összességében elősegítik a feketegazdaság visszaszorítását, ám önmagukban nem elégségesek. Az illegális szféra ugyanis jóval szélesebb, mint az adót nem fizető vállalkozások köre - értékelte a jövő évi terveket Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mintegy 50 milliárd forintnyi többletbevételhez jut az idén a büdzsé a gazdaságfehérítő intézkedések eredményeként - jósolta a pénzügyminiszter. Veres János ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a feketegazdaság visszaszorításával kapcsolatos jövő évi eredményekre vonatkozóan még nincsenek számítások. Számos adózási kiskapu bezárul a szándékok szerint a feketegazdaság elleni jelenlegi intézkedésekkel - mondta Draskovics Tibor. A tárca nélküli miniszter szerint „ha a fele igaz annak, amit a feketegazdaság méretéről számítanak, akkor ebben jelentős tartalékok vannak az államháztartás számára". (szeptember 24. Világgazdaság 1+3.o.)

Kiskereskedelem: gyengülés Az év első fele a kiskereskedelmi forgalom volumenének folyamatos visszaesését hozta. A reáljövedelmek csökkenése minden alágazatban érezhető, legerősebben a könyv-, újság-és papíráru, illetve a bútorpiacon. (szeptember 24. Világgazdaság 1.o.)

Büdzsék az euró jegyében Az euróátvétel jegyében zajló deficitcsökkentési kényszer nyomja rá a bélyegét a visegrádi országok jövő évi büdzséterveire, amelyeket ezekben a hetekben terjesztenek elő a térség kormányai. A GDP arányában mérve azonban sehol nem olyan nagy mértékű a hiány lefaragása, mint hazánkban. Lengyelországban az a fő kérdés, hogy az október 21-re kitűzött választásokra tekintettel elfogadott adócsökkentések megingatják-e a pénzügyminisztérium eredeti terveit. A tárca eredetileg 28 milliárd zloty hiánnyal számolt 2008-ra, ám a törvényhozás a javasoltnál nagyobb mértékben emelte a családi adókedvezményt, s ez rögtön kétmilliárddal növelte a várható hiányt. A holnap a kormány elé kerülő végleges büdzsé-előterjesztésben mégis csak 28,6 milliárdnyi hiány szerepel, mivel a tárca nagyobb osztalék befizetésére kötelezi az állami vállalatokat. Csehország jó úton halad afelé, hogy az idei 4-ről jövőre 3 százalék alá szorítsa le az államháztartás GDP-arányos hiányát. A már elfogadott fiskális reform alapján - amelynek középpontjában a társasági adó fokozatos mérséklése, az egykulcsos szja, a vizitdíj, a receptdíj, a kórházi napidíj és a mentőknek fizetendő díj mellett a szociális juttatások lefaragása és az alsó áfakulcs emelése áll - a kormány a múlt héten véglegesítette a büdzsé tervét. Jóllehet ebben csak 2,95 százalékos deficit szerepel, Prága már korábban 2010-ről 2012-re tolta el az euróátvétel időpontját. A szigorú 2008-as deficitszámmal az Európai Bizottság felszólításának kíván eleget tenni a cseh kormány. Szlovákia 2009-es euróátvételi célt tűzött ki, ám az ehhez szükséges lépések kapcsán komoly belpolitikai csatározás alakult ki. Az idei előirányzat 2,94 százalék volt, ám a gazdaság száguldásának köszönhetően a pénzügyi tárca azzal számol, hogy mindössze a GDP 2,7 százalékára rúg a hiány. Robert Fico kormányfő azonban újabb és újabb szociális intézkedéseket akar bevezetni, és ezek fedezeteként a múlt héten javasolta a bankok és biztosítók adóterheinek növelését. Idehaza a magas elsődleges hiány évei után a jövő évi büdzsében nullszaldós elsődleges egyenleget tervez a Pénzügyminisztérium, 2009-től pedig - a konvergenciaprogram szerint csökkenésnek indulhat az ország adósságállománya. A fiskális szűkítés továbbra is a potenciális szint alatt tartja a GDP bővülését, bár a növekedési áldozat várhatóan nem lesz olyan súlyos jövőre, mint amilyen az idén volt. Bár a költségvetésben dolgozók bérei nem változnak, nemzetgazdasági szinten már reálbérnövekedésre lehet számítani, ami a fogyasztás beindulását, ezáltal a gazdasági növekedés felgyorsulását és az adóbevételek emelkedését eredményezheti. (szeptember 24. Világgazdaság 1+4.o.)

Az MSZOSZ ellenzi a reálbércsökkenést A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nem fogadja el a további reálbércsökkenést, a jövő évre vonatkozó keresetemelési tárgyalásokon mindenképpen a reálpozíciók javítását igényli - mondta Hódi Zoltán, a szövetség bér- és gazdaságpolitikai ügyvivője. Hamarosan az MSZOSZ elnöksége is tárgyalja a témakört. (szeptember 24. Világgazdaság 2.o.)

Egyszerűsödő szabályok A szerdai kormányülés elé már az üzleti szféra javaslatait is tartalmazó adótörvény-tervezet kerül - jelentette be a Veres János pénzügyminiszter a versenyképességi tanács múlt pénteki ülésén. A kormány és a vállalkozói szféra közös érdeke, hogy egyszerűsödjék az adórendszer, ami a gazdaság kifehérítését szolgálja - mondta. A tárcavezető szerint ahol lehetséges, érvényesül majd az egységesítés és az egyszerűsítés az adószabályokban. Többször is kiemelte, hogy jövőre a konvergenciaprogrammal összhangban nem cél az adótömeg növelése, így sem a kisadók összevonása, sem a bankok céltartalékának megadóztatása nem a többletbevétel célját szolgálja, hanem a hazai adószabályok egységesítését. Elmondta: a tartalékot a jövőben nem annak képezésekor, hanem a felhasználásakor vonhatnák le az adóalapból a bankok és más pénzintézeték. A tárca jelenleg egyeztet a pénzintézetekkel a változás bevezetésének lehetséges időpontjáról. Az Üzletre hangolva program keretében a kormány jelentős mértékben csökkentette a vállalkozások adminisztrációs terheit, s ennek folytatása várható. Mint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter elmondta, Magyarországon a vállalkozások évente a GDP 6-6,5 százalékát kitevő, vagyis 1200-1500 milliárd forintnyi összeget fizetnek ki az állami, illetve az önkormányzati

adminisztrációra, míg az EU-s átlag ennek valamivel több mint a fele. Több százmilliárd forintot lehetne megtakarítani a bürokrácia további csökkentésével. A Világbank ezen a héten teszi közzé a világ országaiban az üzleti környezet minőségét bemutató rangsorát, ebben 2006-ban Magyarország a 66. helyet foglalta el a miniszter ez évre a helyezés javulását várja. Fekete István, a versenyképességi tanács társelnöke, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint a megbeszélésen előrelépés született néhány fontos területen. A vállalkozások szeretnék, ha a szakképzésre fordított összegeket továbbra is kedvezményesen lehetne elszámolni. Erre a pénzügyminisztertől ígéretet kaptak. (szeptember 24. Világgazdaság 2.o., Napi Gazdaság 4.o. Megmarad a szakképzésijárulék-kedvezmény)

Energiatakarékosság: változhat a pályázat Az idei alacsony érdeklődés miatt lehet, hogy a panellakásokra is kiterjesztik az energiatakarékossági pályázattal kapható támogatást - ezt javasolja az Energia Központ Kht. főosztályvezetője. Rajnai Attila elmondta: várhatóan októberben írják ki az új pályázatot, erre 10 milliárd forint jut. A költségeket harmadolják a minisztérium, a lakóközösség és az önkormányzat között. Most csak hagyományos építésű lakásokra lehet támogatást kérni egyebek mellett hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére: a költségek 15 százaléka igényelhető, de kedvezményes hitelt is fel lehet venni. A tavaszi kiírás óta a két és fél milliárdos keretnek csupán harmadára pályáztak. (szeptember 24. Világgazdaság 3.o., Napi Gazdaság 12.o. Új erőre kaphat az energiatakarékosság)

ÁSZ: programalapú költségvetés kell Igazuk lehet azoknak, akik a jövő évi 4,5 százalékos inflációs prognózist túl alacsonynak tartják mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 45. és a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság 16. vándorgyűlésén Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Bathó szerint ugyanakkor a konkrét számoknál fontosabbak a költségvetést rövid időn belül megváltoztató szabály- és törvénymódosítások, illetve távlatilag - a programalapú költségvetési tervezésre való átállás. A szlovén, francia példák mintájára átalakítva a tervezés struktúráját nem az lesz a kérdés, mennyi pénzt kap egy-egy intézmény, hanem a főbb kiadási területek közötti forráselosztásnak lesz a legnagyobb jelentősége. Minél hamarabb meg kellene kezdeni a programelvű költségvetésre való átállást - nyilatkozta Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója. A költségvetési keretszámok, illetve egy ellenőrző hivatal felállítása nem feltétlenül gyógyír az ingatag fiskális és a prociklikus kormányzati gazdaságpolitikára, viszont gúzsba köti a döntéshozókat, és lehetetlenné teszi a kiadások finomhangolását. Nemzetközi tapasztalatok alapján két-három év alatt át lehetne állni a programalapú költségvetésre - mondta: Nem foglal állást az Állami Számvevőszék abban a kérdésben, hogy maga az ÁSZ vagy egy parlamenti hivatal ellenőrizze a költségvetés előkészítését - mondta Kovács Árpád elnök. A külkereskedelem alakulásával kapcsolatos aggodalmait fogalmazta meg a rendezvényen Simor András. A jegybankelnök szerint bár a magyar kivitel volumene dinamikusan nő, annak struktúrája kedvezőtlen, mivel a kivitel gyorsabban bővül az EU-n kívüli országok irányába, az exportértékesítési árak pedig lényegében stagnálnak. Ennek megváltoztatásához növelni kell a beruházási hajlandóságot, és gátat kell szabni a termelékenység növekedését meghatározó bérdinamikának. Mugur Isarescu, a Román Köztársaság Nemzeti Bankjának kormányzója előadásában emlékeztetett rá, hogy 1999-ben az egy főre jutó GDP Romániában még 23,2 százaléka volt az európai átlagnak. Ettől az időszaktól a külföldi tőkebefektetések folyamatosan, jelentősen növelték a termelékenységet, ami erőteljes felzárkózást eredményezett. Az idén 6,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak Romániában. Az euró bevezetéséről szólva a román jegybankelnök úgy fogalmazott: „olyan lassan kell sietni, ahogy csak lehet”. Közlése szerint 2007-től ötéves programot indítanak annak érdekében, hogy 2012-re elérjék az ERM II. árfolyam-mechanizmust, s számításaik szerint így 2014-re bevezethetik az eurót Romániában. (szeptember 24. Világgazdaság 3.o., Népszava 5.o. Három napig üléseztek a közgazdászok, Napi Gazdaság 6.o. A jövő évi büdzsével együtt „születhet” az új hivatal, Napi Gazdaság 6.o. Költségvetési tervezési reform majd öt év múlva)

Újabb nyertes pályázatok Megvannak az augusztus 24-e óta beadható új gazdaságfejlesztési kiírások közül első nyertesei közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. A GOP és a KMOP keretében minőség-, környezetés egyéb irányítási rendszerek bevezetésére 79 pályázó részesülhet 0,6-1,5 millió forint támogatásban. A lista megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu). (szeptember 24. Világgazdaság 5.o., Magyar Hírlap 10.o. Lezáruló pályázatok, Napi Gazdaság 2.o. Az ÚMFT 19 pályázata már lezárult, Napi Gazdaság 12.o. Aktuális kérdések és válaszok pályázóknak)

Magyar Gazdasági Klub Brüsszelben A napokban megkezdte működését a Magyar Gazdasági Klub Brüsszelben. Az MKIK ottani képviselete és a belgiumi magyar nagykövetség külgazdasági irodája által létrehozott klub célja a brüsszeli magyar gazdasági érdekképviseletek, az uniós intézményekben dolgozó gazdasági szakemberek, diplomaták, valamint a régióban tevékenykedő hazai üzletemberek közötti informális kapcsolatrendszer kialakítása. (szeptember 24. Világgazdaság 5.o.)

Új pályán Stagnáló konjunktúraindexszel kezdtük a múlt hetet. Az üzleti szféra kissé pesszimistábban, a lakosság némileg derűlátóbban tekint a jövőbe a GKI kimutatása alapján. Persze várható volt, hogy a második negyedéves GDP-statisztika nem tölti el majd túlzott bizalommal a piacot - még akkor sem, ha egyes prognózisok szerint „túl vagyunk a mélyponton". Szintén ronthatták a kedélyeket az élelmiszerárak emelkedésének első előszelei; egyáltalán nem meglepő, hogy a korábbinál magasabb inflációra számít a lakosság. És nem csak a lakosság. A Pénzügyminisztérium új makropályája is látványosan - egy teljes százalékponttal - magasabb inflációt vetít előre 2008-ra, ráadásul egyes elemzők szerint még a 4,5 százalékos prognózis is túlzottan optimistának bizonyulhat. Ha az agrárárak megugrása további energiadrágulással kapcsolódik össze, a bérkiáramlás üteme pedig nem lassul lényegesen a következő években, az a jegybanki inflációs cél 2009-es megvalósítását is veszélyeztetheti. A mai nap kulcskérdése a kamatdöntés. Múlt hónapban - a jegybankelnök szavazatával - a kedvező hazai mutatók ellenére nem változtattak az alapkamaton. A két héttel ezelőtti inflációs statisztika és a múlt heti keresetadatok a csökkentés irányába hathatnak, az augusztusi döntést meghatározó válság azonban még nem ült el. Ma dől el, hogyan súlyozza ezeket a tényezőket a monetáris tanács. (szeptember 24. Világgazdaság 16.o.)

Veres: A költségvetés kevesebb pénzt szív el Az idén kisebb lesz az államháztartási hiány, mint tervezték, 2008-ra pedig kisebb hiányt tervezhetnek, mint amit a konvergenciaprogram rögzít - mondta Veres János pénzügyminiszter a Közgazdász-vándorgyűlésen Debrecenben. A miniszter szerint a GDP növekedésének forrása elsődlegesen az lesz, hogy a költségvetés nem szívja el a pénzt a vállalkozásoktól. A növekedés üteme az idén 2,2 százalék, jövőre 2,8 lesz, 2009-re 4,2, 2010-re 4,3, 2011- re pedig 4,5 százalék, miközben az EU várható növekedési átlaga 2 százalékos lesz - mondta. (szeptember 24. Népszabadság 14.o., Napi Gazdaság 6.o. A jövő évi büdzsével együtt „születhet” az új hivatal)

Jöhet a kamatvágás Mozgalmas hét után ülnek össze ma a monetáris tanács tagjai, akiknek fele már augusztus végén is csökkentette volna a kamatot, de Simor András elnök nem szavazata eldöntötte a vitát. Azóta kiderült: a magyar gazdaság az előzetes becslésnél is lassabban, csupán 1,2 százalékkal növekedett a második negyedévben, miközben az infláció és a keresetek alakulásában nem merültek fel új jelenségek az augusztusi inflációs jelentés közzététele óta. Az utóbbi kamatmeghatározó ülések közleményei furcsa módon amúgy is inkább kamatcsökkentés, mintsem -tartás mellett érveltek, még ha a testület nem változtatott is. A Reuters által megkérdezett elemzők zöme úgy véli, ma negyed százalékkal lejjebb ereszkedik a most 7,75 százalékos alapkamat. A lépéssel az MNB nem várja meg a szeptemberi inflációs adatot, hiszen egyértelmű, hogy jelentősen csökken az áremelkedés éves üteme. Az elemzői prognózis szerint szeptemberben 6,2 százalék lesz az éves

infláció, ami jelentős lassulás az augusztusi 8,3 százalékhoz képest. Látható az is, hogy az MNB háromszázalékos középtávú inflációs céljának hitelességét nem vonja kétségbe az elemzői kar: konszenzus előrejelzésük a 2009-es átlagos inflációra pont három százalék. Úgy vélik, az inflációs nyomást tovább csökkentheti, hogy a gazdaság növekedése a korábban vártnál kisebb lehet. „Tény, hogy az 50 bázispontos Fed-kamatvágás és a forint erősödése megnyitotta a lehetőségét annak, hogy az MNB is kamatot vághat” - mondta a Népszavának Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint azonban idehaza - ellentétben az amerikai példával - a kamatvágással azért nem lehet „finomra hangolni” a gazdaságot, mert nálunk a lakosság nem hazai valutában, hanem devizában adósodott el. Itthon emellett újabb problémákkal kell számolni, amelyeknek erős inflációnövelő hatásuk van. Nem látható még előre például az élelmiszerek árrobbanásának következménye, nem tudni, milyen mértékűek lesznek a beharangozott hatósági (áram és gáz) áremelések, mennyivel kerül majd többe a vízszolgáltatás. Jövőre nagyobbak lehetnek a bérkövetelések: az elemző 2008-ban 0-1, legfeljebb 1,5 százalékos reálbér-növekedéssel számol. Suppán szerint javítana a jegybanki hitelességen, ha várnának még a kamatcsökkentéssel. Ezt a kivárást támasztja egyébként alá még a beruházások növekedése körüli bizonytalanság is. (szeptember 24. Népszabadság 16.o., Magyar Hírlap 10.o. Kamatcsökkentés várható, Világgazdaság 1.o. Kamatdöntés, Magyar Nemzet 11.o. Kamatvágás a láthatáron, Népszava 7.o. Alapkamat-latolgató, Napi Gazdaság 14.o. Javuló tendenciák)

Magyarországnak nagy a lemaradása a régiós versenyképességben Hazánk versenyképessége állt az idei Brandfestival középpontjában. A visegrádi rendezvényen felszólalt Kóka János gazdasági miniszter és Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter. Kóka szerint gazdaságunk jó úton jár, Bokros szerint viszont hat éve megtört a gazdasági növekedés. A Brandfestivalon az előadók olyan praktikákat osztottak meg egymással, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági vezetők a magyar piacon fokozzák a vállalati versenyképességet és teljesítményt. Braun Tamás főszervező szerint ezzel kapcsolatban először azt kellett tisztázni, hogy hazánk milyen viszonyban áll a versennyel. A kérdés megítélése a vezető szakemberek körében is ellentétes, ez a megnyitón is kiderült. Bár Kóka János gazdasági miniszter előadásában azt mondta, hogy a magyarok a versenygondolkodáshoz nincsenek hozzászokva, de a jelenlegi gazdasági helyzettel kapcsolatban optimistán nyilatkozott, szerinte ugyanis a magyar gazdaság jó úton halad. Ezzel szemen Bokros Lajos, egykori pénzügyminiszter teljesen másképp értékelte a gazdaság mai helyzetét. A Közép-európai Egyetem vezérigazgatója szerint a gazdasági növekedés hat éve megtört, hazánknak - potenciálja alapján - az 1,2 százalékos növekedés helyett négy-öt százalékot kellene teljesítenie. Az előadásból vita kerekedett, ám a két felszólaló konkrét megoldásokat nem fogalmazott meg. (szeptember 24. Magyar Hírlap 11.o.)

Nagyon kevés az adózó a magyar gazdaságban Az adóalap kiszélesítésével, vagyis az adófizetők körének növelésével elérhető közelségbe kerülne az adócsökkentés, de a többletbevételből az állami feladatok ellátását is javítani lehetne. A lap által megkérdezett szakértők szerint a gazdaság kifehérítésétől nem várhatunk csodát, ugyanis ebben mindössze százmilliárdos tartalék van. "Az adóalap kiszélesítése egyrészt a kedvezmények és kivételek szűkítésével, másrészt az ellenőrzések fokozásával valósítható meg. Legális magatartásra ösztönöznek például az egyszerűsített vállalkozási adóhoz hasonló egyszerűbb adminisztrációt jelentő megoldások is" - hangsúlyozta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Németh György közgazdász-szociológus szerint az adóalap kiszélesítése érdekében érdemes lenne elgondolkodni az alkalmi munkavállalói könyv kiterjesztésén. Ezzel ugyanis a társadalom olyan rétegei is bevonhatók lennének a közteherviselésbe, amelyeknek tagjait egyébként a munka törvénykönyve alapján hivatalosan nem alkalmaznák. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője szerint az adóalap növelése érdekében a bevételalapú jövedelemátalányokat kellene megszüntetni. A cég ugyanis, ha bevétel alapján adózik, nem érdekelt abban, hogy számlát kérjen, és ez a feketegazdaságot erősíti. Bevétel alapján adóznak az evások mellett az őstermelők is. Az adóalap kiszélesítése után Erdős Gabriella szerint szükség van az adócsökkentésre, mivel az egy főre eső munkaerőköltségben az ország nem versenyképes. Németh György rengeteg olyan teendőt lát Magyarországon, amelyet kizárólag állami szerepvállalással lehet elvégezni, ehhez pedig adók

beszedésére van szükség. Szerinte a feketegazdaság mértéke sem akkora, mint amekkorának a politika láttatja. "Fontos küzdeni a gazdaság kifehérítéséért, de fölösleges ettől csodát várni. A feketegazdaság elleni intézkedésekből a kormányfő által hangoztatottnál lényegesen kevesebb, mindössze egy-kétszáz milliárdos pluszbevétel származhat." (szeptember 24. Magyar Hírlap 11.o.)

Hiányzik a szakértelem Hiteltelenség, valamint a szakértelem és a tehetség hiánya jellemzi az államháztartás rendbetételére irányuló eddigi kormányzati intézkedéseket Járai Zsigmond szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke erről egy hét végi fórumon beszélt, ahol kifejtette: a gazdaság rendbetételéhez a demokratikus intézményrendszer megerősítésére, a szociális piacgazdaság kidolgozására, a foglalkoztatás növelésére, a költségvetés rendbetételére, az adórendszer átalakítására, valamint a bürokrácia és a korrupció visszaszorítására lenne szükség. Ez utóbbival kapcsolatban az Orbán-kormány pénzügyminisztere úgy vélekedett: az uniós pénzek elosztását, illetve az útépítések és a nagyberuházások megbízásainak folyamatát ki kell venni a jelenlegi döntéshozók kezéből, és mielőbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyelete alá kell helyezni, a korrupció ugyanis olyan mértékben elharapódzott az országban, hogy az érdemben gátolja a magyar gazdaság fejlődését. Az euró bevezetését illetőn úgy fogalmazott: ha a helyes gazdaságpolitika megvalósítását holnap elkezdenénk, akkor lehetne 2013- ban átvenni a közös uniós valutát. (szeptember 24. Magyar Nemzet 11.o.)

Több fórum a költségvetésről Az Országgyűlés a tervek szerint ma dönt az 1998-2006 közötti költségvetési évek szabályszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról. Várhatóan módosítják az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt is. Megtartják egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításának általános vitáját, és tárgyalják a polgári törvénykönyv a gyűlöletbeszéd büntethetősége érdekében kezdeményezett módosítását is. Kedden kezdődik a 2006-os költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. (szeptember 24. Népszava 3.o.)

Harc a feketegazdaság ellen Amennyiben sikerülne a feketegazdaságot átterelni a fehérgazdaságba, akkor az így felszabaduló milliárdokat egyebek mellett az általános forgalmi- és a személyi jövedelemadó- kulcsok mérséklésére lehetne fordítani. Erről is beszélt Budai Bernadett kormányszóvivő, miután a fogyasztóvédelmi, az adó-, a vám- és a munkavédelmi hatóságok összehangolt ellenőrzést tartottak a Bosnyák téri piacon. A Fidesz szerint viszont a kormány csak szavakban küzd a feketegazdaság ellen. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Felügyelősége az idén eddig 12 ezer vizsgálatot végzett, ezek 65-70 százalékában találtak szabálytalanságot, amiért mintegy 40 millió forintos fogyasztóvédelmi, és 30 millió forintos minőségvédelmi bírságot szabtak ki. (szeptember 24. Népszava 4.o., Napi Gazdaság 3.o. A kormány tovább küzd a feketegazdasággal, Népszabadság 14.o. Gazdaságfehérítésből áfa- és szja-csökkentés?)

Kinevezték az ÁPV Zrt. fb-tagjait Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kinevezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) felügyelőbizottságának tagjait, akiknek megbízatása 2007. december 31-éig szól. A Magyar Közlönyben olvasható határozat szerint a bizottság elnöke Borbély Attila lett, tagjai pedig Kertész István (MSZP), Mihályi Péter (SZDSZ), Popovics György (Fidesz-MPSZ), Pongrácz Tibor (MDF), Mészáros József (Kereszténydemokrata Néppárt) és Zs. Szőke Zoltán (Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala). A privatizációs szervezet felügyelőbizottságának tagja lett még Sághy Zoltán, Harcsár István és Bognár András. (szeptember 24. Napi Gazdaság 4.o.)

Megmaradhat az iparűzési adó Lehetetlennek tűnik jelenleg a társaságiadó-kulcsok uniós harmonizációja - jelentette ki a közgazdász-vándorgyűlésen László Csaba, a KPMG adópartnere. A tagországok ugyanis szuverenitásuk fontos részének tekintik az önálló adópolitikát, melynek a kulcsok meghatározása

alapvető része. Magyarország számára sem lenne kedvező a kulcskonvergencia, mivel ez vélhetően a magyarnál magasabb, a nyugat-európai szintnek jobban megfelelő 25-35 százalékos sávban valósulna meg. A volt pénzügyminiszter szerint így legfeljebb az adóalap tekintetében hozhatnak bármilyen eredményt rövid távon az egységesítési kísérletek, bár itt is számos részlet vár még kidolgozásra. A harmonizált adóalap nyomán a nemzetközi cégek ugyanis várhatóan egy helyen, vélhetően a cégközpontban számolnák el a nyereséget, és innen osztanák vissza a leányvállalatokhoz. Magyarország valószínűleg nem járna jól egy ilyen változással - vélte László Csaba. Arra lehet számítani, hogy a következő hetekben meghozandó ítéletével az Európai Bíróság szabályszerűnek fogja elismerni az iparűzési adót - vélte a KPMG szakértője. Ettől függetlenül az ipa egy rossz adónem, mellyel a jövőben is problémák merülhetnek fel, például az ingatlanberuházások leírhatósága kapcsán. (szeptember 24. Napi Gazdaság 7.o.)

Elakadt a felzárkózás folyamata A felzárkózási folyamat megakadt - állapította meg Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja. Hozzátette: katasztrófa nincs, de komoly figyelmeztető jelek vannak. A szakember a megtorpanás lehetséges okai között a fiskális politikára és a termelékenység javulásától elszakadó béremelkedésre hívta fel a figyelmet. Hozzátette: 2000-2002 között az EUhoz viszonyított gyorsulás mögött erőteljes fiskális expanzió állt, majd a 2007-es jelentős visszafogás eltüntette a növekedési többletet. Oblath Gábor szerint arra nincs egyszerű recept, hogy miként lehet újraindítani a felzárkózást, de a kudarchoz vezető út könnyű, csupán makrogazdasági, politikai felelőtlenségre van szükség. A Világbank versenyképességi felmérését idézve megjegyezte ugyanakkor, hogy a bajok fő forrása az állami bürokrácia nehézkessége és rossz működése, miközben a mikrogazdaság viszonylag jól teljesít. (szeptember 24. Napi Gazdaság 7.o.)

III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Másodrendű hatalommá válhat az USA A dollár mint nemzetközi tartalékvaluta szerepe egyre csökken. A legfrissebb jelzés SzaúdArábiából érkezett. A szaúdi rial árfolyamát elvileg a dollárhoz rögzítették, a központi bank mégsem hajtott végre kamatcsökkentést. Ha a szaúdi olajdollárokat euróra vagy más devizára váltják át, és ezt a példát más olajtermelő országok is követik, az fokozza az eladói nyomást. Mindehhez hozzájárulnak még az amerikai hatóságok lépései, bizonyos befektetési célpontok (kikötők üzemeltetése, tőzsdék tulajdonjoga) stratégiai vállalatokká nyilvánítása és az, hogy az arab (dubai, katari) befektetőket nemkívánatos személyekként kezelik. A külföldi befektetők szempontjából egyre nehezebb a devizaárfolyam-veszteségeket részvény- vagy kötvényhozamokkal kompenzálni. Egy öt-nyolc százalék közötti hozam már jónak mondható, a harmincéves futamidejű államkötvényeké pedig öt százalék alatt van. Ezt a hozamot az árfolyam elviszi, sőt jelentős veszteség keletkezik. Ez esetben pedig a befektető kénytelen más lehetőségek után nézni. A lehetőségeket az árupiacok szolgáltatják. A gabonafélék árai történelmi csúcsokat döntenek. A kőolaj hordónkénti ára immáron 83 dollár felett van, az elemzők a közeljövőben 95 dollárral számolnak. Az arany unciánkénti ára 740 dollár fölé kúszott, és kereskedői körökben az 1000 dolláros árat is realitásként emlegetik. A kialakult helyzetért sokan a spekulatív tőkét hibáztatják, amit mint már annyiszor - árfelhajtással vádolnak. Peter Beutel, a Cameron Hanover elemzője által végzett felmérés szerint a New York-i árutőzsde (NYMEX) nyitott vételi pozícióinak mindössze 18 százaléka van a befektetési alapok kezében. A pozíciók 75 százaléka az olajfelhasználók körébe tartozóké. Az olaj árának emelkedése tehát nem köthető egyértelműen a spekulatív vásárlókhoz. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerint az infláció fő mutatója a maginfláció. E módszernek a célja, hogy az inflációs mutatót megtisztítsa a szezonális ingadozásoktól. Esetünkben azonban az áremelkedés nem szezonális, hanem fundamentális és hosszú távú. Ez alapján kijelenthető tehát, hogy a maginflációs mutató mint egyedüli üdvözítő eszköz alkalmazása egyfajta farkasvakságot

eredményezhet. Ezek után érdemes megvizsgálni a minapi 50 bázispontos amerikai kamatcsökkentést. A közvetlen kiváltó ok a jelzáloghitel-piaci válság, amely úgy alakult ki, hogy elsősorban az Egyesült Államokban és más országokban a jelzálog-hitelezők alacsony kamatozású hiteleket kínáltak, fedezetként pedig az ingatlan becsült forgalmi értékének 125 százalékát is elfogadták. A hitelek bedőlése veszélyeztette a hitelezőket és rajtuk keresztül azt a pénzpiacot, a Wall Street pénzügyi „zsenijeit", akik a hiteleket mint első osztályú fedezettel rendelkező terméket újracsomagolták, és értékpapírosítva eladták. A piaci anomáliát a központi bankok likviditásbővítéssel kívánták kezelni. Amikor ez nem bizonyult elegendőnek, a Wall Street követelte a kamatcsökkentést, ami be is következett, és a Dow Jones tőzsdeindex két nap alatt több mint 450 pontot emelkedett. A közvetlen veszély elhárult, de a kamatcsökkenés a dollár értékvesztésével járt, és megkönnyíti a nyersanyagpiaci befektetéseket, további áremelkedéseket vetít előre. S ezzel a kör bezárul. (szeptember 22. Magyar Nemzet 12.o.)

Globális tőzsdeplatform születik Az amerikai hatóságok már tegnap bejelentették, hogy kivizsgálják az amerikai és az arab tőzsdék kísérletét egy globális piaci platform létrehozására. A Nasdaq és a Borse Dubai részvénycserékkel tulajdonrészt enged a másiknak a legnagyobb európai parkettnek számító londoni, illetve a skandináv és a balti térségben tevékenykedő OMX-ben, valamint egymás piacain. Ezzel az amerikai-arab tőzsdeszövetség kulcsfontosságú pozíciókhoz juthat a fejlett és a feltörekvő világban egyaránt. A brüsszeli hatóságoknak valószínűleg szintén lesznek kérdéseik a több milliárd dolláros ügylettel kapcsolatban, hiszen ezzel a lépéssel a kontinensünkön lévő tőzsdék legjava kicsúszik az európai kezekből. (szeptember 22. Magyar Hírlap 10.o.)

Csúcson az euró, már aggódnak az exportőrök Az euró erősödését máris megérezték a legnagyobb európai vállalatok. Az Airbus egyik vezetője, Fabris Bregier a BFM francia rádiónak úgy nyilatkozott, hogy ha tartósan 1,4 dollár felett marad az euró, akkor egymilliárd euróval drágább lesz a vállalat átszervezése, mert 1,35 dolláros euróárfolyamon számolták ki. Az átszervezésre takarékossági okok miatt kényszerült a cég, a dollár mélyrepülése ugyanis nagymértékben megdrágítja az Airbus-alkatrészeket, melyeket felerészt dollárért szereznek be, és jelentősen rontja az eladási esélyeket az amerikai és az ázsiai piacokon. Márpedig most az egyik legádázabb verseny kezd kibontakozni mindkét színtéren az Airbus és nagy riválisa, az amerikai Boeing között. Az Airbusnak az átszervezési terv szerint tízezer dolgozót kell leépítenie, és a szakemberek attól tartanak, hogy az európai valuta folyamatos erősödése nyomán vállalkozások ezrei jutnak majd hasonló sorsra. A nemzetközi piacok az amerikai hitelválság miatti pénzügyi összeomlástól és egy esetleges iráni háborútól tartanak. Márpedig ez a folyamatos veszélyeztetettséget sugalló légkör gyorsabban hajtja fel a nyersanyagok és az arany árát, mint amilyen ütemben értéktelenedik a dollár. (szeptember 22. Magyar Hírlap 13.o.)

Brunei szultánja 36-szor tehetősebb Erzsébet királynőnél Az Oscar-díjas Királynő című filmben betekintést nyerhettünk az angol uralkodó, Erzsébet királynő mindennapjaiba: a csodálatos paloták, a páratlan életszínvonal, a számtalan szolga azonban csak a 11. helyre volt elegendő a világ leggazdagabb uralkodóinak listáján, amit a Forbes magazin adott ki. A dobogó legfelső fokán a Brunei szultán áll döbbenetes, 4035 milliárd forinttal. Ez a 36szorosa az angol királynő vagyonának. A szultán a 600 éves muszlim dinasztiából származó elődeitől örökölte a milliárdokat, és nemrégen ünnepelték az olajban gazdag ország negyvenedik születésnapját. Az uralkodók egyharmada, konkrétan hatan, olajban gazdag közel-keleti országok vezetői. (szeptember 23. Vasárnapi Bors 10-11.o.)

Jobboldali győzelem A görögországi előrehozott parlamenti választásokat a kormányzó jobboldali Új Demokrácia párt nyerte meg. A konzervatívok a voksok 4355 százalékát, míg az ellenzéki baloldal, a PASZOK 38,49 százalékát szerezte meg. A görög gazdaság az euróövezet átlagát meghaladóan, 4,4 százalékkal nőtt. A választások előtt a kormány népszerűsége csökkent, mert a közvélemény szerint

késve segített az erdőtüzek áldozatainak. (szeptember 20. Heti Válasz 8.o.)

Etikus hekkelés Egyedülálló, a világon is igencsak ritkának számító tanfolyamot indít a NetAcademia oktatóközpont. az ethical hacking nevű kurzus során a hallgatók megismerhetik a számítógépes bűnözők eszköztárát és gondolkodásmódját, hogy aztán hatékonyan védhessék saját rendszereiket. Az ötnapos tanfolyamon a résztvevők megtanulhatják, miként kell védekezni például a trójai programok és a felhasználói azonosítók lopása ellen. Külön rész szól az úgynevezett socialengineering típusú, vagyis az emberi hiszékenységre épülő, azt kihasználó támadásokról: ebbe a kategóriába sorolható a mostanság divatos online banki csalás, amelynek során az adott pénzintézet imázsát másolva a bűnözők egy hivatalosnak tetsző adategyeztető e-mail segítségével jutnak hozzá a felhasználók legfontosabb adataihoz. (szeptember 20. Heti Válasz 52.o.)

Brit bankpánik Nagy-Britanniában példátlan módon a betétesek két nap alatt kétmilliárd fontot (750 milliárd forintot) menekítettek ki az egyik vezető brit jelzálogkölcsönző, a Northern Rock lakossági fiókjaiból. A jelzáloghitel piaci válság legújabb áldozatának a Bank of England volt kénytelen pénzügyi segélyt nyújtani, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. Az átmeneti likviditászavarba került vállalat papírjai 26 százalékot zuhantak, ami a profitvárakozásokat is alaposan megnyirbálta. Bár a Northern Rock bankfiókjainál verekedések is kirobbantak, Alistair Darling brit pénzügyminiszter sietett kijelenteni: Nagy-Britannia gazdasága és bankrendszere továbbra is erős. Az elmúlt héten az Egyesült Államokban zajlott hasonló mentőakció, amikor az ország legnagyobb jelzálog-hitelezője, a Countrywide jutott 12 milliárd dolláros újabb kölcsönhöz. (szeptember 20. Heti Válasz 63.o.)

A Citi csoport a klímáért A klímaváltozás kezelésének történetében egyedülálló kötelezettségvállalást tett a Citi bankóriás: a következő tíz évben 5o milliárd dollárt fordít a globális felmelegedés mérséklésére beruházások, finanszírozás és kapcsolódó tevékenységek útján, melyek célja az alternatív energia és tiszta technológia elterjedésének támogatása. A Citi racionalizálja saját beszerzéseit és energiafelhasználását, és 2010-ig tíz százalékkal mérsékli károsanyag-kibocsátását. Célul tűzték ki azt is, hogy minél több létesítményük környezetvédelmi tanúsítványt szerezzen. (szeptember 20. Heti Válasz 63.o.)

Befagyasztotta saját bérét a lett elnök Az infláció további gyorsulásától tartva a lett elnök figyelemfelkeltő módon befagyasztotta az államfői hivatal jövő évi kiadásait, beleértve a saját és munkatársai fizetését is. Valdis Zatlers ily módon járul hozzá a túlhevült gazdaság visszafogásához. A balti országban a gazdaság rohamtempóban, mintegy 11 százalékkal bővül, s eközben az infláció is 10 százalék fölé gyorsult. (szeptember 24. Világgazdaság 4.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Befagyasztotta saját bérét az inflációtól tartó lett elnök)

Adócsökkentés Svédországban Adócsökkentéssel és a szociális jóléti kiadások lefaragásával kívánja a svéd kormány a foglalkoztatást növelni. A jövő évi költségvetés tervezetében a kabinet 11 milliárd koronával mérsékelné az szja-t, illetve az első évben fizetett táppénz összegét a fizetés jelenlegi 80 százalékáról 75-re vinné le. A kabinet tervei szerint mandátuma végére 200 ezer fővel nőhet a foglalkoztatottak száma. (szeptember 24. Világgazdaság 4.o.)

Befektetési limitet vezetnének be Hongkongban Korlátozni kívánja a kínai kormányzat a hongkongi tőzsdén az ázsiai ország állampolgárai által befektethető összeg mértékét - tudta meg a Bloomberg. A befektetési limit felvetése egyértelmű visszalépést jelent a kormány részéről az augusztus 20-án bejelentett tervezethez képest, ami a

magánszemélyeknek Hongkong tőkepiacára történő szabad belépésén keresztül az állami tőkekontroll lazítását célozta meg. A nyár végén tett bejelentés óta hihetetlen élénkülés tapasztalható az egykori brit koronagyarmat értékpapírpiacán. A hongkongi tőzsdeindex (HSI) több mint 5000 pontot erősödött az elmúlt hónap során, megközelítve a 2b ezer pontos értéket, ezzel rekordot döntött az előző hét végén. Elemzők további 100 milliárd dolláros értéket is meghaladó kínai tőkebefektetéssel számolnak, s ettől a HSI újabb erősödését várják. (szeptember 24. Világgazdaság 10.o.)

Hatékonyabbá kíván válni az Erste Az Erste csoport megerősítette az idei évre vonatkozó profitcéljait, a középtávú stratégiáját, illetve, hogy az adózott eredményének legalább 25 százalékos, az éves nettó nyereségének pedig több mint 20 százalékos növekedését várja jövőre és 2009ben is - közölte Andreas Treichl vezérigazgató a Pozsonyban tartott befektetői napon. Ezt elsősorban a költséghatékonysági átszervezéssel tervezik elérni, amelynek első lépéseként elbocsátják a 2006 októberében 3,75 milliárd euróért megvásárolt romániai leány, a Banca Comerciala Romana alkalmazottainak 23 százalékát. (szeptember 24. Világgazdaság 10.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Tömeges elbocsátásra készül Romániában az Erste)

Tőkét gyűjt a Fortis az ABN-akvizícióhoz A belga Fortis 13,4 milliárd eurós tőkeemelést tervez végrehajtani, hogy finanszírozza az ABN Amro felvásárlását célzó tervét. A bank részvényeit 15 eurós áron ajánlották fel a részvényeseknek, ez 44 százalékkal marad alatta a csütörtöki záróárnak. A Fortisszal együtt a Royal Bank of Scotland és a Banco Santander részese a vásárlásnak, amelynek értéke meghaladja a 71 milliárd eurót. (szeptember 24. Világgazdaság 10.o.)

Vegyes banki eredmények Nagyrészt megérkeztek a hitelpiaci turbulencia kapcsán érintett nemzetközi bankcsoportok harmadik negyedévben elért eredményeiről szóló gyorsjelentések. A szektorról az utóbbi hónapok során kialakult általános kedvezőtlen kép árnyaltabbá válhat, mivel jócskán eltérő mértékben szenvedték meg a hitelintézetek a visszaesést. Az általános gyengélkedés ellenére kimagasló eredményekkel büszkélkedő Goldman részvényei az egyetlenek, amelyek tartják a fél évvel ezelőtt elért 210 dollár körüli árfolyamukat. Ugyanezen időszak alatt a Bear Stearns papírjainak az értéke 152 dollárról 117-re zuhant. A Morgan Stanley és a Lehman a vártnál valamivel kedvezőbb harmadik negyedéves adatoknak köszönhetően kisebb mértékben veszítettek piaci értékükből márciushoz képest - az előbbi mindössze 4,6, az utóbbi 15,5 százalékot. A Merrill szektortársaitól eltérően csak októberben teszi közzé a harmadik negyedéves tevékenységéről készített jelentést - a befektetők nyugtalankodhatnak, mivel a cég az egyik legjelentősebb tagja volt a másodlagos jelzálogpiac finanszírozói táborának. A hitelintézet papírjainak árfolyama 12,6 százalékkal süllyedt fél év alatt. A vezető európai bankok közül az elértéktelenedő kötvények kapcsán valószínűleg a legjelentősebb mértékben érintett a Deutsche Bank volt részvényei, amelyek fél évvel ezelőtt 99 euró, felett forogtak a piacon, pénteken 92 alatt zártak. A szintén német Commerzbank papírjai tíz százalékot meghaladó mértékben gyengültek fél év alatt, a bank kötvényállományát ért veszteségeket 80 millió eurósra becsülték a szakértők. (szeptember 24. Világgazdaság 11.o.)

Olaj: új rekordok a piacon A történelmi árcsúcsokra emelkedett kőolajjegyzések a héten nagy valószínűséggel jelentős csökkenésnek indulnak. A piacokon ugyanis arra számítanak, hogy az OPEC növeli a kitermelését, illetve a magas árak miatt visszaesik a fogyasztás. A brent londoni jegyzése pénteken 79,30 dollárra drágult hordónként, az amerikai WTI pedig 84,10 dolláros történelmi magasságba erősödött, ráadásul a pénteki amerikai drágulás már a hetedik egymás utáni volt. Az új rekordértékekről az árak némileg visszacsúsztak, de ezzel együtt az áremelkedés egy hét alatt New Yorkban 4,5, egy év alatt 33 százalékos volt. A kőolajjegyzések a tengerentúlon akkor indultak hegymenetbe, amikor a Fed csökkentette az alapkamatát, így visszatértek a remények, hogy az amerikai gazdaság nem

lassul le, a kőolajfogyasztás sem esik drasztikusan. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci prognózisokkal is előálló bankcsoportja előrejelzésben azt írja: a ház eddigi álláspontja az volt, hogy az iráni katonai konfliktus még odébb van, és számos olyan diplomáciai kiút létezik, amely távolabb vezethet e lehetőségtől. A fejlemények azonban most olyan irányt vettek, amely - ha tartósnak bizonyul - végül konfliktushoz fog vezetni, vélik a Barclays Capital elemzői. A jövő évi harmadik negyedévre az elemzők 82 dolláros WTI-átlagárral számolnak. (szeptember 24. Világgazdaság 11.o., Magyar Nemzet 12.o. Rossz hírek a piacról, Metro 6.o. Közelebb a konfliktus lehetősége)

Csúsztatnák a szlovák euróbevezetést Az EU tologatja a céltáblát Szlovákia elől az euróövezeti felkészülés közben, de szlovák illetékesek szerint ez nem veszélyeztetné a 2009. január elsejére tervezett csatlakozást. Az EU statisztikai hivatala a szlovák államháztartási számvetés átdolgozását, egyes tételek felvételét követeli a mérlegbe - jelenleg tárgyalnak az ügyről, a hivatalos Eurostat-állásfoglalás néhány héten belül várható. Becslések szerint az államháztartási hiány 0,2-0,3 százalékponttal lehet nagyobb a korábban vártnál - a hivatalos hiánycél a GDP 2,94 százaléka. A tavalyi hiány esetében 0,7 százalékpontos lehet az eltérés, de a következő évek mutatóit is befolyásolná a változás. Az Eurostat egyebek között a közszolgálati médiacégek és a nemzeti autópálya- vállalat elszámolásával kapcsolatban tett megjegyzéseket. (szeptember 24. Népszabadság 14.o., Metro 6.o. Euró, Magyar Hírlap 10.o. Szlovákia sikeresen halad az eurózónába)

Fidel Castro a televízióból üzente: újra itt vagyok! A három hónappal ezelőtti tévéinterjú után Fidel Castro ismét kamerák előtt nyilatkozott nézeteiről. A halálhírét keltőknek annyit üzent: "Újra itt vagyok!" A 81 éves veterán politikus a világpolitikát elemezve arról beszélt, hogy az Egyesült Államok meg fogja támadni Iránt. Castro ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki az iraki háború óriási költségei miatt. Kuba vezére olyan gazdasági témákra is kitért, mint például a dollár gyengesége vagy a jelenlegi olajárak alakulása. Az interjú során kézbe vette Alan Greenspan, a volt amerikai szövetségi jegybankelnök Zavarok kora: az új világ kalandjai című, a Bush-kormányzatot kritizáló új könyvét, és idézett is belőle. (szeptember 24. Magyar Hírlap 9.o.)

FT.com A párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet bírálta a kereskedelmi és beruházási protekcionizmust az EU-ban. Hozzátették: a verseny további ösztönzése és az összeolvadt piac végső megvalósítása a legjobb útja az európai életszínvonal növelésének. (szeptember 24. Magyar Nemzet 8.o.)

Megszállott bankrabló Pár órával szabadulása után ismét bankot rabolt egy amerikai férfi. A 39 éves férfi a chicagói bankokért rajong: azok közül rabolta ki azt, amely miatt börtönbe került hét évre. Amikor újra elfogták, ismét chicagói bankban volt. (szeptember 24. Blikk 20.o., Metro 7.o. A bankrablás rabja)

1000 milliárd dollárt költenek infrastruktúrafejlesztésre Oroszországban. Az orosz kormány az eddiginél többet fektet be olajbevételeiből a gazdaságba, hogy fenntartsa a gazdasági fellendülést - közölte Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes. A következő két évben a GDP 3,8 százalékára emelkedik az állami beruházások összege, 2015-ig pedig 4,5 százalékra nő, jövőre legalább 900 milliárd rubelt (36 milliárd dollár) fektetnek be. A költségvetés és a vállalatok együttesen 1000 milliárd dollárt költenek 2020-ig az infrastruktúra fejlesztésére. Jövőre az előre jelzett 6,5 helyett várhatóan 7,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter arról számolt be, hogy a néhány évvel ezelőtti 2,5 százalékról mára a GDP 5-6 százalékára emelkedett a költségvetés bevétele az olaj- és földgázeladás adójából, és ebből minden eddiginél többet forgatnak vissza a gazdaságba. A tavalyi 6,7 százalék után az idén az előre jelzett 6,5 helyett várhatóan 7,5 százalékos

lesz a gazdasági növekedés üteme, mivel az emelkedő olajárak rekordbevételt hoznak az országnak - közölte German Gref gazdasági miniszter. A beszédek nem véletlenül a Szocsiban tartott hatodik nemzetközi befektetési fórumon hangzottak el. A 33 országból érkezett résztvevők - mint Gref a RIA-Novosztyi hírügynökségnek elmondta- várhatóan mintegy 10 milliárd dollár értékű beruházásról állapodnak meg a rendezvény során. Ez azt jelzi, hogy a befektetők bizalma töretlen Oroszország iránt. (szeptember 24. Metro 6.o., Napi Gazdaság 1+5.o. Gyorsítják az infrastruktúrafejlesztést Oroszországban)

Bankkártya 17 millió V PAY kártya kibocsátására készül a Visa Europe. A vállalat új európai chip- és PINkód-alapú betéti kártyájának elfogadására jelenleg négymillió kereskedő és negyedmillió ATM automata képes. A kártya előnye, hogy az európai piacon a legfejlettebb chippel rendelkezik, a kártyatulajdonosok számára biztonságot nyújt, a bankoknak pedig tovább fokozza a költséghatékonyságát. (szeptember 24. Metro 6.o.)

Terítéken az áfacsomag Jövőre lesz esedékes a forrásadóról szóló megállapodás uniós felülvizsgálata. Ennek keretében a bizottság mandátumot kapott a pénzügyminiszteri tanácstól, hogy kétoldalú megállapodás keretében terjessze ki a rendszert néhány nem európai adóparadicsomra. Az ügyben - tudta meg a Napi Gazdaság Kovács László adóügyi biztostól - néhány biztató tárgyalás már meg is kezdődött. Kovács azt is elmondta, hogy a csökkentett áfakulcsok alkalmazásánál 2010-ig meghosszabbítanák azokat a rövidesen lejáró derogációkat, amelyeket az új országok kaptak. „Az áfacsomag legfontosabb eleme, hogy szakít a mai gyakorlattal, vagyis ne a szolgáltatást nyújtó cég telephelye szerinti országban, hanem a szolgáltatást igénybe vevő cég vagy magánszemély országában történjen az áfa megfizetése. Ez például Magyarország esetében azt jelenti, hogy a döntően elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, például letölthető internetes program utáni áfánál ezentúl a magyar kulcsot kell megfizetni” - mondta a lapnak az az adóügyi biztos. Az áfacsomaggal Luxemburgra hatalmas anyagi veszteség vár. Luxemburg is egyike volt azon országoknak, amelyek kiharcolták, hogy a banktitok védelmében még nem kell kiadniuk az adatokat a nem rezidens ügyfeleik megtakarításai után járó kamatokról. Az úgynevezett forrásadót ők maguk tartják vissza és utalják át egy összegben az ügyfeleik adóhivatalának. A várt milliárdok helyett azonban csak száz-kétszázmillió euró került vissza. Valami mintha nem működne... (szeptember 24. Napi Gazdaság 1+8.o.)

Svájc is részt vesz a piszkos pénzek visszaszerzésében Svájc elsőként csatlakozott az ENSZ kábítószer és bűnözés elleni hivatala, illetve a Világbank kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy a világ pénzrendszerének útvesztőiből visszajuttassák jogos tulajdonosaikhoz a diktátorok, korrupt tisztviselők és üzletemberek által ellopott vagyonokat. A két szervezet azt vállalta, hogy tanácsokkal, a törvénytelenül külföldre menekített pénzek felderítésével, illetve a világ kormányaira és pénzintézeteire való nyomásgyakorlással segítenek a fejlődő országoknak az ellopott milliárdok visszaszerzésében. Svájc eddig arról volt híres, hogy bankjai nem sokat törődtek azzal, honnan szerezték pénzüket ügyfeleik. A korábbi fülöp-szigeteki diktátor, Ferdinand Marcos Svájcban őrzött 500 millió dolláros vagyonát például csak 18 éves huzavona után adták vissza a szigetország demokratikus kormányának. (szeptember 24. Napi Gazdaság 4.o.)

A szlovák export negyedét adja az autóipar A szlovák autóipari szövetség (ZAP) adatai szerint az országban működő három autógyár - a pozsonyi Volkswagen, a nagyszombati PSA Peugeot Citroën és a zsolnai Kia Motors - tavaly összesen 295 390 gépkocsit gyártott, az idei első nyolc hónapban viszont már 316 820-at. Ezt az ütemet tartva idén 550 ezer autó hagyja el a futószalagokat, de 2009-ben vagy legkésőbb 2010-ben már évi 850 ezerre rúg majd a kibocsátás. Az idei első félévben 689 milliárd korona volt a szlovák kivitel, ennek 25 százalékát a három autógyár adta. A szlovák ipari termelés 35 százalékát

produkáló ágazat lassan munkaerőhiánnyal küzd, ezt a tényt már nyíltan elismeri a Volkswagen és a Kia. (szeptember 24. Napi Gazdaság 5.o.)

Lehúzta a hitelválság az eurózónát Kétéves mélypontra süllyedt szeptemberben az eurózóna szolgáltatószektorának, illetve feldolgozóiparának növekedési üteme az RBS/NTC gyorsbecslése szerint. A szolgáltatószektor beszerzési menedzserindexe (PMI) 54,0 pontra csökkent az augusztusi 58,0-ról, jelentősen elmaradva az elemzők 57,5-es becslésétől. A négypontos zuhanás a legnagyobb csökkenés az index számításának kilencéves történetében, az 54 pont pedig 2005 augusztusa óta a legalacsonyabb érték. A feldolgozóipari index a gyorsbecslés szerint 54,3-rol 53,2 pontra csúszott vissza, ami 2005 novembere óta nem látott mélypont. Szakértők szerint a világ hitelpiacain kialakult problémák hatása érződik az eurózóna két jelentős szektorának lassuló növekedésén. (szeptember 24. Napi Gazdaság 5.o.)

Bizalmi válság: diszkontáron a Meinl-papírok A Meinl European Land részvényeivel kapcsolatos botrány elérte a többi Meinl-részvényt is a bécsi tőzsdén. A nyilvános kibocsátását követően augusztus elsején a bécsi tőzsdén 10 eurón debütált Meinl International Power (CMIP)-részvények pénteken már csak 6,5 euróért cseréltek gazdát. A társaság közleményt adott ki, amely szerint a részvényárfolyam nem tükrözi a Meinl eszközeinek mögöttes értékét. A céget elvileg kelet- és közép-európai energetikai beruházásokra hozták létre, azonban mindeddig egyetlen projektbe sem invesztált. Így a cég tőkéje gyorsan hozzáférhető, és a befektetéseket a társaság kellőképpen diverzifikálva, kizárólag AA kategóriás bankokon keresztül hajtotta végre, EURIBOR-hoz kötött rövid távú eszközökbe. A társaság szerint a MIP-papírok nettó eszközértéke részvényenként jelenleg 9,3 euró, ezért semmi sem indokolja a jelenlegi alacsony árfolyamot. (szeptember 24. Napi Gazdaság 13.o.)

Zöldellő piacok, történelmi mélyben a dollár Erősödéssel zárták a hét utolsó kereskedési napját a legfontosabb nemzetközi részvénymutatók. Európában a hegymenet élén az autógyártók és a bányatársaságok haladtak, előbbi szektort felminősítések, utóbbit a fémárak emelkedése segítette. A tengerentúl parketteket is optimizmus jellemezte. A várakozásokat felülmúló impozáns eredmény közzététele után a befektetési bankok frissítették az Oracle-re vonatkozó ajánlásaikat, az UBS és a Citigroup egyaránt 25 dollárra emelte a papírok korábbi, 24 dolláros célárát. Mindezeknek köszönhetően az Oracle részvényei bő 4 százalékos drágulással abszolválták a napot. A három legfontosabb index - Dow Jones, Nasdaq, S&P 500 - 0,4-0,6 százalékos többlettel zárt. Az amerikai deviza a múlt héten a Fed kamatcsökkentése után folyamatosan veszített értékéből. Az euró/dollár keresztárfolyam az 1,40-es szintek fölé került, amire nem volt példa a közös európai deviza bevezetése óta. A pénteki kereskedésben az 1,4120-as szint felett is megfordult az árfolyam, igaz, utána visszatért 1,41 alá. (szeptember 24. Napi Gazdaság 15.o.)

Már 1,40 fölött az euró/dollár Csütörtökön 1,40 fölé került az euró/dollár árfolyam. Hasonló a szituáció, mint amikor egy évvel ezelőtt 1,30 fölé került jegyzés, csak most - ha lehet - még rosszabb a dollár helyzete, mivel a technikai indikátorok mellett a fundamentumok is negatívak. A legutóbbi dolláreladási hullám közvetlen kiváltó oka a -4000 fős "payroll" adat volt, amely a nem mezőgazdasági új munkahelyek számát kívánta mutatni. Ezután a Fed 18-ai ülésén a 37,5 bázispontos várakozás helyett 50 bázispontos kamatvágást eszközölt, amely egyrészt lecsökkentette (megszüntette) a dollár kamatelőnyét, másrészt azt bizonyította a piac számára, hogy nagy a baj az amerikai hitelpiacon, és a legfrissebb vélemények szerint mintegy 30 százalék esélye van az amerikai recesszió kialakulásának. Ugyancsak hozzásegítette a dollárt a további gyengüléshez Ben Bernanke 20-ai meghallgatása, ahol is a recesszió veszélyére hívta fel a figyelmet. Nemcsak az euróval, hanem a svájci frankkal, valamint a kanadai dollárral szemben is mélypontra került az amerikai fizetőeszköz: a svájci devizával szemben kettő, míg a kanadaival szemben harminckettő(!) éves negatív rekord

dőlt meg. Jelenleg egy kanadai dollár többet ér, mint egy amerikai. A piac ráadásul már egy újabb 25 bázispontos kamatvágást áraz év végéig, és elég nagy a konszenzus elemzői körökben, miszerint az 1,42-os, majd pedig az 1,45-os euró/dollár árfolyam fél éven belül meglehet. (szeptember 24. Napi Gazdaság 15.o.)

Kiengedte karmait az ázsiai tigris Az ázsiai felvásárlások és egyesülések értéke 54 százalékkal bővült idén szeptemberig az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedév adatai még erősebbek: a 168,5 milliárd dolláros összérték 70 százalékos ugrást jelent az egy évvel korábbi adattal összehasonlítva. (szeptember 24. Magyar Tőkepiac 1.o.)

A hitelválság sem lassítja le idén a felvásárlásokat Idén a globális vállalatfelvásárlások és -egyesülések rekordösszeget érnek majd el, annak ellenére, hogy a pénzpiaci problémák miatt a magántőke-társaságok egyre nehezebben tudják biztosítani a szükséges finanszírozást. Az ügyletek értéke az idei harmadik negyedévben 17 százalékkal 884 milliárd dollárra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, amely elsősorban a szakmai befektetők aktivitásának köszönhető. Az év első kilenc hónapjában 37 százalékkal volt több a tranzakciók összértéke, mint az eddig rekordnak számító tavalyi év januárja és szeptembere között. Az adatok mutatják, hogy az akvizíciók lassultak az utóbbi hónapokban a rendkívül erős első félév után. A harmadik negyedév kiemelkedő ügyletei a Thomson Financial pénzügyi szolgáltató szerint a Rio Tinto bányaipari óriásvállalat 43 milliárd dolláros ajánlata kanadai riválisára, az Alcanra, valamint a katari Delta Two befektetési társaság 19 milliárd dolláros licitje az angol Sainsbury kiskereskedelmi láncra. Az Ázsiában működő befektetési bankok egyelőre nem érzik a válságot: Ausztráliában töretlen a felvásárlási láz, az év eleje óta 2222 ügylet jött létre, Kínában pedig a részvénykibocsátások nőttek ugrásszerűen. A kínai vállalatok elsődleges kibocsátásainak értéke idén eddig 122 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának tranzakcióit, és az Ázsiában gyűjtött összes tőke 40 százalékát teszik ki. A tranzakciókat szervező befektetési bankok közül a svájci UBS érte el a legjobb eredményt: 107 részvénykibocsátást szervezett, amelyből 331 millió dolláros bevétele volt. A felvásárlásokban szintén vezetett, 71 ügyletet bonyolított le 97,6 milliárd dollár összértékben. A tanácsadói díja 340 millió dollár volt. Steven Barg, a UBS tőkepiaci igazgatója úgy véli, a kibocsátások kilátásai még mindig kedvezők a negyedik negyedévre, mivel Ázsiában továbbra sincsenek likviditási problémák, a vállalatok teljesítménye jó, az értékelésük megfelelő. (szeptember 24. Magyar Tőkepiac 1.o.)

Bernanke: tovább romolhat az ingatlanpiaci helyzet A Fed keményen dolgozik azon, hogy ne ismétlődhessen meg a jelzálogpiaci válság - jelentette ki Ben Bernanke a múlt heti kongresszusi meghallgatásán. Az amerikai központi bank elnöke hozzátette, a hitelfelvevőket erősebben védő szabályozásra fognak javaslatot tenni az év vége előtt. Bernanke a múlt heti 50 bázispontos kamatvágást úgy kommentálta, hogy a Fed megpróbál elébe menni a hitelpiaci válság hatására kialakuló újabb problémáknak. A központi bank pedig továbbra is figyeli a pénzpiaci és gazdasági folyamatokat, és azoknak megfelelően fogja alakítani a monetáris politikát - tette hozzá. A jegybankelnök a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy a hitelpiac normális működése még nem állt helyre, s ez az ingatlanpiaci korrekciót tovább súlyosbíthatja. Bernanke mellett Henry Paulson pénzügyminiszter és Alphonso Jackson lakásügyi és városfejlesztési miniszter is részt vett a meghallgatáson, amelyen a törvényhozók az ingatlanpiaci válság enyhítésére hozott intézkedéseket tekintették át. Bernanke ismét hangsúlyozta, hogy továbbra sem támogatja azt a tervet, hogy megemeljék a Fannie Mae és Freddie Mac - államilag támogatott ügynökségek által jelzálogeszközökbe fektethető összeghatárt. Több politikus is szorgalmazta, hogy engedélyezzék az ügynökségeknek, hogy 417 ezer dollárnál nagyobb, úgynevezett „jumbo" jelzálogeszközöket is megvásárolhassanak. A Fed-elnök szerint ezzel a piaci fegyelmet lazítanák. Amennyiben a kongresszus mégis az összeghatár emelése mellett döntene, az mindenképpen ideiglenes intézkedés legyen - javasolta Bernanke. Paulson akkor lenne hajlandó elfogadni a javaslatot, ha a kongresszus a két ügynökség felügyeletét is jelentősen megszigorítaná. (szeptember

24. Magyar Tőkepiac 3.o.)

Európa: hitelválság ante portas Úgy tűnik, az Egyesült Államokból kiindult hitelpiaci és likviditási pánik most már az európai cégvezetőket is nyomasztja, legalábbis erről árulkodik a londoni RBS/ NTC Economicsnak az euróövezet beszerzési menedzsereinek véleményét tükröző szeptemberi gyorsindexeiből. A szolgáltatásokra vonatkozó mutató 2005 augusztusa óta a legalacsonyabb értéket mutatja, s a feldolgozóipari index is közel kétéves mélypontra süllyedt. Az előbbi mutató 54 pont lett az augusztusi 58 pont után, míg a feldolgozóipari index 53,2 pontra esett az egy hónappal ezelőtti 54,3 pontról. Bár mindkét index 50 pont felett maradt, ami növekedési várakozásokat jelez, ám az eredmények jócskán elmaradnak a várakozásoktól. (szeptember 24. Magyar Tőkepiac 3.o.)

Negyed évszázados csúcsot döntött az arany ára A péntek délelőtti órákban 27 éves csúcsra ért az arany ára a londoni árutőzsde elektronikus kereskedésében: unciánként 745,30 dollárra szökött fel, ami a csütörtöki záráshoz képest 5,40 dolláros növekedést jelent. Idei drágulása már 15 százaléknál tart, elemzők szerint most a túl drága olaj és a túl olcsó dollár irányítja még inkább a befektetőket a nemesfém felé. A legutolsó nagyobb löketet a Fed 50 bázispontos kamatvágása adta a piacnak. Az arany unciánként 634,00 dolláron végezte a tavalyi évet Londonban, 22,58 százalékkal drágábban a 2005. év végi 517,20 dollárnál. Az akkori, egyébként , ugyancsak majdnem 25 éves rekordot december 12-én érte el az arany 540,90 dolláron. (szeptember 24. Magyar Tőkepiac 3.o.)