SZENT GYÖRGY-NAPI állatkihajtó ünnep
MEGHÍVÓ 2010. április 24. Túrkeve, Liget A Nimfea Természetvédelmi Egyesület és partnerei ezúton szeretettel meghívják Önt és kedves családját hagyományőrző rendezvényükre!
HOTEK
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Kárpátok Alapítvány Magyarország
A A
Autonómia Alapítvány
„Szent György napkor, kihajtáskor, mindenki lehet pásztor. De majd ősszel, Szent Mihálykor, az a legény, ki elszámol!” A természet megújulását, az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától (április 24.) számítja, de hajdanán György napja volt az állatok legelőre hajtásának, a pásztorok, béresek szerződtetésének legfontosabb kezdőnapja is. Szent Györgyöt a parasztok és állatállományuk védőszentjeként tartották számon, akinek a feladata az volt, hogy a tavaszkezdet számos ősi szokását és tevékenységét – így a pásztorkodást is – „megkeresztelje”. A jószágok kora tavasztól a legelőket járták, de a pásztorok már a kiverést megelőző időszakban a pusztán voltak: rendbe tették a gémeskutat, az állást, a pásztorkunyhót és környékét. A kihajtás napja függött az állatok fajtájától: a mangalicakondát és a juhnyájakat már április 10-e környékén kiverték, de az időjárásra érzékenyebb lovakat és szarvasmarhákat Szent György táján vitték csak ki a legelőre. A Szent György-napi kihajtáshoz számos hagyomány és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani: gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason hajtották át, de nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Még a XX. század első felében is tartottak Túrkevén Szent György napi kihajtáshoz kötődő ünnepséget az ecsegi pusztán: a pásztorünnepen a város elöljárósága és a lakosság is szép számmal megjelent, a bográcsokban birkahús főtt, az asztalokra bor és pálinka került, s mulatság zárta a napot. A pásztorok a gazdával közösen megszámolt jószágok számát fába rótták, a rovásfa egyik fele a pásztornál, a másik a gazdánál maradt: így került az állatállomány Szent Györgytől Szent Mihályig a gazda számadásából a pásztor számadásába. „Kanászok, juhászok, csikósok, gulyások! Kampótok, ostortok ide fordíjjátok! Egy percre se hajtsátok fejeteket búra, a pásztornóta megszólalhat újra!” A hajdani legeltetési időszak kezdetéhez kapcsolódó helyi szokások felidézésének, a pásztorélet bemutatásának szándékával hívtuk életre a Szent György-napi állatkihajtás ünnepét, melyre minden kedves hagyománytisztelő érdeklődőt szeretettel várunk!
RÉSZLETEK A PROGRAMBÓL: 900 - 1000 Nyájterelés a város utcáin (Útvonal: Kuthen király u. – Petőfi tér – Kossuth Lajos u. – Táncsics M. u – Széchenyi u. – Kálvin u. – Kossuth Lajos u. – Táncsics M. u. – Kenyérmezei u. – Petőfi tér – Kuthen király u.) 00 45 10 - 10 Pásztortoborzó (közreműködik: Egres Kiss Lajos Néptáncegyüttes, művészeti vezető: Dittrichné Szegő Hedvig); Pásztorok ünnepélyes bevonulása; Pásztorok köszöntése (közreműködik: Balla Tibor tekerős, a Népművészet Ifjú Mestere); A Szent György-nap és a tavaszi állatkihajtás hagyományai – néprajzi ismertető; Rovásfa-átadás Pásztorfohász (elmondja: Finta Zoltán) 45 00 10 - 11 Aprók tánca (túrkevei óvodások műsora; a táncokat betanította: Finta Zoltánné, Vajda Tiborné óvodapedagógusok) 00 45 11 – 11 Magyar pásztorkutya-bemutató (a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület fajtabemutatója) 1200 - 1230 Ahhozképest Népzenei Együttes műsora 1215 - 1245 Bojtárolimpia 1245 - 1300 „Túrkeve legjobb hagyományos süteménye” eredményhirdetés 1300 - 1330 Pásztordallamok citerán (közreműködik: mezőtúri Cimbora Citerazenekar, Szivárvány Citerazenekar) 30 00 13 - 14 Bojtárolimpia 1400 - 1500 Erős János - mesejáték (előadja: Szegedi Miniszínház) 1500 - 1545 Kevi virtus - népi ügyességi játék kezdőknek és haladóknak, családok és cimborák tréfás vetélkedője (bővebb információ: Seres Orsolya, 56/361-505) 50 00 15 - 16 Betyármonda a Putri csárdáról (elmondja: Finta Zoltán) 1600 - 1700 NYILVÁNOS AKASZTÁS! A szervezők és a Végrehajtó Testület közhírré téteti minden erős idegzetű polgárnak, hogy hosszú idő óta először nyilvános akasztás lesz a kevi Ligetben. Bár minden óvintézkedést megteszünk, mégsem zárható ki, hogy az elítélt egykori czimborái kísérletet tesznek annak kiszabadítására, így a kivégzésen mindenki csak saját felelősségére vehet részt!!! 1700 - 1730 Tombolahúzás 1730 - 1900 Járjad lábom, járd ki most! – néptáncegyüttesek műsora - TÁNCHÁZ (kísér: Ahhozképest Népzenei Együttes) 00 00 19 - 20 BERECZ ANDRÁS ének- és mesemondó műsora 2000 - 2030 „Este van már késő este…” – pásztorköszöntő (közreműködik: Nagy István tárogatóművész) Pásztorok imája (elmondja: Finta Zoltán) Pásztortűz meggyújtása, majd beszélgetés, szalonnasütés a pásztorok csillaga, az Esthajnal alatt...
KÍSÉRŐ PROGRAMOK: �
Patkolókovács műhelye (bemutató: 1000, 1230, 1700, kovácsmester: Gyarmati Zsolt); � Családi bütykölde és játékház (Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület, Törökszentmiklós); � Karikásostor-fonás (Pozsa Sándor – Őseink Útján Hagyományőrző Egyesület, Tiszatenyő); � Mézeskalács-díszítés (Csonkiné Boldizsár Márta, Öcsöd); � Csuhévirág-készítés (Tyukodi Lászlóné, Karcag); � Papírmerítés (Kovács család, Gyomaendrőd); � Szalmafonó-bemutató (Gregor Balázs, Nagykörű); � Parázson sült kürtőskalács és kemencés kenyérlángos készítése (Virág Tamás, Csanádapáca); � Bojtárolimpia (népi játékok általános iskolai csapatoknak: köcsögtörés, kötélhúzás, zsákbanfutás, lepényevés, patkódobás); � Őshonos állatok, állatsimogató, lovaglás, pásztorépítmények � Pásztorkonyha (ebédidőben az érdeklődők bekukkanhatnak a pásztorkonyhába, ahol a mezőtúri Boszorkánykonyha jóvoltából a jellegzetes pásztorételek mellett birka-, pacal- és kakaspörkölt, disznótoros és különféle sült húsok közül választhat az éhes vendég); � Még több pásztordal (Rendezvényünkkel egy időben zajlik a VI. Országos Pásztordalverseny a túrkevei Városi Művelődési Intézmény és Könyvtár szervezésében. Helyszíne: Művelődési Ház, Táncsics u. 16., a Ligettől 3 perc gyalog)
KÉZMŰVESEK, ÁRUSOK: �
karikásostor-készítő (Pozsa Sándor, Tiszatenyő) � kosárfonó (Luka Lajos, Túrkeve) � fazekas (Hornyákné Sila Katalin, Mezőtúr) � késes, bicskás (Csiki András, Debrecen) � kötélgyártó (Roskó Gábor, Szarvas)
�
mézeskalácsos (Csonkiné Boldizsár Márta, Öcsöd) csuhé-, szalma- és gyékényfonó (Bencsik Márta, Öcsöd) � népi faszobrász (Tyukodi László, Karcag) � fazekas (Sudár Anette, Túrkeve) � gyöngyékszer- és csuhévirág-készítő (Tyukodi Lászlóné, Karcag) � papírmerítő (Kovács család, Gyomaendrőd) � szőnyegszövő (Virág Lajosné, Mezőtúr) � sókerámia (Vincze Lászlóné, Jászapáti) � méhész (Balpataki Antal, Mezőtúr) � házi lekvárkülönlegességek (Papp Miklós, Vácrátót) � biogyümölcslé (Barát József, Nagykörű) � bio- és reformédesség (Mennyei Édesség Kft., Érd) � fajáték-készítő (Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület, Törökszentmiklós) � textiljáték-készítő (Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület, Törökszentmiklós) � gyöngyékszer-készítő (Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület, Törökszentmiklós) � saját nevelésű pozsgások (Gonda István, Mezőtúr) � főtt- és pattogatott kukorica (Zelenák Péter, Debrecen) �
MEGHÍVOTT MŰVÉSZEK, EGYÜTTESEK BERECZ ANDRÁS énekes és mesemondó
Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Élete különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után - melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is volt -, hajszolt embertársai örömét keresgélő énekes, mesemondó lett. Dalait, meséit, tréfáit Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nyírségben és a Nagykunságban gyűjti. Tanított magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York Egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Műfordítással is foglalkozik. Munkásságát többek között Magyar Művészetért díjjal, Magyar Örökség díjjal, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel, Alternatív Kossuth díjjal ismerték el, 2005-ben Prima-díjat kapott.
AHHOZKÉPEST NÉPZENEI EGYÜTTES
Az együttes három éve alakult a dévaványai művészeti iskola falain belül abból a célból, hogy a néptáncosok élőzenére táncolhassanak. Hamar kiderült, az együttes tagjai örömmel zenélnek együtt más alkalmakkor is, ráadásul sorra érkeznek hozzájuk felkérések különféle települési és településen kívüli rendezvényekre is. Ezeknek a meghívásoknak mindig nagy örömmel tesznek eleget, remélve, hogy kellemes perceket szerezhetnek hallgatóságuknak az általunk oly nagyon tisztelt és szeretett magyar népzenével! Az Ahhozképest Népzenei Együttes tagjai: Erdeiné Mucsi Márta: hegedű, brácsa, ének; Erdei Attila: bőgő, furulya; Czudor Zsuzsa: brácsa, hegedű, ének; Erdei Virág: ének, brácsa, hegedű; Czudor Zsófia: furulya, gardon; Czudor László: ének; Czudorné Bukva Róza: gardon.
SZIVÁRVÁNY CITERAZENEKAR
A zenekar 1970-ben alakult Gyalog Magda vezetésével. Négy évtizedes munkájukat a szakma és a közönség egyaránt elismeri, számos siker, díj és kitüntetés – így Országos Arany Minősítés, Arany Páva Nagydíj - birtokosai. 1988-ban jelent meg első önálló nagylemezük, 1999-ben és 2005-ben CD-n adták
közre legjobb műsorszámaikból összeállított válogatásukat. Felvételeiket gyakran sugározza a rádió. 1998 óta a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület együtteseként működik a zenekar, vezetőjük Csider István.
BALLA TIBOR tekerőlantos, a Népművészet Ifjú Mestere
A kunszentmártoni születésű művész a tekerős hangszerek és a citera használatának rejtelmeit a Jászberényi Népzenei Iskolában sajátította el. 1990-ben a Népművészet Ifjú Mestere oklevelet szerzett, négyszer nyert el Arany Páva díjat. Felvételei több népzenei kiadványban és CD-n is megjelentek. Rendszeres szereplője a nagyobb népzenei- és táncházi találkozóknak, és szívesen vesz részt a fiatal népzenészek oktatásában. Lehetőségeihez mérten igyekszik minden felkérésnek eleget tenni a magyar népzene tekerőlanttal megszólaltatható csodás műveinek népszerűsítése érdekében.
DUNA-TISZA MAGYAR PÁSZTORKUTYÁS HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS SPORT EGYESÜLET Az Egyesület 2001-ben alakult magyar pásztorkutyafajták védelmére, eredeti alkalmazási módjaik felelevenítése, a kívánatos fajtatulajdonságok erősítése és génmegőrzés céljából. Hagyományőrző tevékenységük során az öt őshonos magyar pásztorkutyafajta – a komondor, kuvasz, puli, pumi és mudi – népszerűsítésére, sokoldalú felhasználhatóságuk bemutatására törekszenek.
A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI: A rendezvény főszervezője a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, amelynek a megrendezéshez szükséges pénzügyi hátteret „Értékőrző Nagykunság” c. pályázatán keresztül a Norvég Civil Támogatási Alap „kulturális örökségvédelem” c. pályázati kiírására a Kárpátok Alapítvány biztosította. A rendezvény megszervezését támogatja továbbá az Oktatási és Kulturális Minisztérium „TENGERTÁNC” programja. Emellett az egyesület számára a nemzetközi Visegrád Alap (http://www.visegradfund.org) a „fenntartható fesztiválok” koncepciójának megvalósítását segíti támogatásával. Érintőlegesen a lebonyolításhoz szükséges háttér biztosításához (egyes szakmai elemek jelenlétéhez)hozzájárult még a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Nemzeti Civil Alap. A Herman Ottó Természetvédő Kör és Beklen Alapítvány szakmai részvételét támogatja továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
A RENDEZVÉNY LEBONYOLÍTÁSÁT FELAJÁNLÁSOKKAL SEGÍTIK: Boszorkánykonyha Gyorsétterem, Húsbolt és Söröző; Rácz Károly; Tóth László; Mátrix Szépségszalon; Ábrahám és Társa Kft.; KeviKenyér Kft.; Old Gold Kultúrcikk kereskedés; Kalmár Lajos vállalkozó (Túrkeve); Sudár Anette, kerámikus (Túrkeve); Virág Tamás, vállalkozó (Csanádapáca); ifj. Dobra András, vállalkozó (Túrkeve); Vincze Lászlóné (Jászapáti); Kovácsné Nagy Katalin (Gyomaendrőd); Gonda István (Mezőtúr); Csiki András (Debrecen); Zelenák Péter (Debrecen), Virág Tamás (Csanádapáca).
A LEBONYOLÍTÁST SEGÍTI TOVÁBBÁ: A szervezők köszönetüket és hálájukat fejezik ki a rendezvény kiemelt segítőinek: Herman Ottó Természetvédő Kör; Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány; Alsó-Berettyó Melléki Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Kft.; Túrkeve Város Önkormányzata; Városi Művelődési Intézmény és Könyvtár; Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület (Törökszentmiklós), Túrkevei Óvodai Igazgatóság; Korda Vince Alapfokú Művészeti Iskola; Városvédő- és Szépítő Egyesület; Túrkeve Város Polgárőr Egyesület; Önkéntes Tűzoltó Egyesület; Túrkeve Televízió; Egres Kiss Lajos Néptánccsoport; Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft.; Mihácsi család; Finta Zoltán; Mózsik Lajos; Tóth János; Vad Lajos; Hajdú Zoltán; Rácz Lajos (Buga séf); Nagy Anikó; Gyarmati András; Ladányi Gyula; Talpalló Piroska; Simon Zoltán és bojtártársai; Kiss Lajos és Kiss Márkó A program megrendezéséhez nyújtott ötleteket, szakmai segítséget és lelkesedést külön köszönjük Debreczeni Lászlónénak!
A Szent György-napi állatkihajtó ünnep felelevenítéséért a program minden más segítőjének, résztvevőjének és támogatójának a rendezők ezúton is kifejezik őszinte hálájukat!
„A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá” (részlet Györffy István néprajztudós „Néphagyomány és nemzeti művelődés” című akadémiai székfoglalójából, 1938.) Készült a Nimfea Természetvédelmi Egyesület megrendelésére. A kiadványban található illusztrációk Benyovszky István művészi alkotásai. Arculat, szedés: Balmoral Bt., Túrkeve. Felelős kiadó: Sallai R. Benedek. A program szervezéséért felelősek: Seres Orsolya, Nagy Anita. A nyomdai kivitelezés a PannonPrint Kft. és a Balmoral Bt. együttműködésével jött létre. Készült 2010-ben 2000 pld-ban.
