NAPI SAJTÓSZEMLE 2008. április 25., péntek
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek ......................................................................... 4 Kepecs Gábor az Aegon Boardban ............................................................................................. 4 Aegon-díj: Térey......................................................................................................................... 4 Programok határok nélkül .......................................................................................................... 4 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 4 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 4 A Generali helyett a Díjbeszedő számláz ................................................................................... 4 Bosses under house arrest on suspicion of embezzlement ......................................................... 4 Megjelent a vételár-biztosítás ..................................................................................................... 5 Valósítsa meg legkülönbözőbb pénzügyi céljait a Generalival! ................................................ 5 A Groupama Biztosító Zrt. tulajdonát képező... ......................................................................... 5 A több lehetőség többe kerül ...................................................................................................... 5 Az ingyenesség ára ..................................................................................................................... 5 Élesedő banki verseny, nagyobb rizikó ...................................................................................... 5 Ámokfutam ................................................................................................................................. 5 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 6 Az MNB-elnökök a kiadások csökkentését várják ..................................................................... 6 A többség nyugdíjba vágyik ....................................................................................................... 6 Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon .......................................................... 6 Potyautasok ................................................................................................................................. 7 „Mozdíthatók” a pénztári vezetők .............................................................................................. 7 Reformot értékelt Horváth Ágnes............................................................................................... 7 Vasárnapra lesz új egészségügyi miniszter? ............................................................................... 7 MSZP: nagyobb frakciófegyelem ............................................................................................... 7 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök... ........................................................................................... 7 Koalíciós erőpróbák - SZDSZ-es megoldások ........................................................................... 8 A társbérlet vége ......................................................................................................................... 8 Új többségből rendes többség ..................................................................................................... 8 A Volánokat kihagyják a programból ........................................................................................ 8 A Cseh alkotmánybírák a reform ellen döntöttek ....................................................................... 8 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 8 Nehéz év vár a bankokra ............................................................................................................ 8 Szűkülő likviditás ....................................................................................................................... 9 A rizikós jenhitelek megjelenése ................................................................................................ 9 Hogyan kellene megváltoztatni a földtörvényt? ....................................................................... 10 A több lehetőség többe kerül .................................................................................................... 10 Ki vezesse a bankárokat? .......................................................................................................... 10 Villámgyors az átárazás ............................................................................................................ 11 Romániai plázaboom Arcadom-kivitelezéssel ......................................................................... 11 Ford-központ épül Szentendrén ................................................................................................ 11 „Az élethez néha szerencse is kell” .......................................................................................... 11
Az energiatermelőkkel kötött hosszú távú megállapodások nem kerülhetők meg ................... 12 Turulhisztéria robbant ki Demszkyből ..................................................................................... 12 Kisiklott a vasúti pályafelújítás ................................................................................................ 12 Búcsú a kétszázas bankótól?..................................................................................................... 13 CIB-konferencia: CSR-jövőkép ............................................................................................... 13 A Summa Artium összehozta... ................................................................................................ 13 Közgazdálkodj okosan: diákvetélkedő az MNB-ben ............................................................... 13 Miből fizessem a hitelt? ............................................................................................................ 13 Az új kapitány még mosolygós volt ......................................................................................... 14 Pályázatok beadási határidővel ................................................................................................. 14 Könyvvizsgálók és a Postabank-ügy ........................................................................................ 14 Tisztában vagyok vele,... .......................................................................................................... 14 A Postabank 1997-es... ............................................................................................................. 14 Váltás a Bankszövetség élén..................................................................................................... 14 Budapesten kell élnem .............................................................................................................. 15 Az ingyenesség ára ................................................................................................................... 15 Banktitkok nyűgei..................................................................................................................... 15 Kié a Bank Center? ................................................................................................................... 15 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 16 Még egyeztetnek a cégekről ..................................................................................................... 16 Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon ........................................................ 16 Korai még részvényt venni ....................................................................................................... 16 A foci Eb-be fektethetnek a K&H ügyfelei .............................................................................. 17 A Budapest Bank nem fizet osztalékot ..................................................................................... 17 Olajozottan emelkedett a BUX ................................................................................................. 17 Egész nap gyengélkedett a forint .............................................................................................. 17 Tud-e fizetni a GYSEV a MÁV Cargóért? .............................................................................. 17 Egészséges üzlet ....................................................................................................................... 17 Rizikóláz ................................................................................................................................... 18 Csányié a Bólyi Zrt. is. ............................................................................................................. 18 Eur-Ép Kft.: a Középület-építő adminisztrációs cége .............................................................. 18 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 18 Kockázatos az euró gyors bevezetése ....................................................................................... 18 Növekszik az elemzői pesszimizmus ....................................................................................... 18 Naptár ....................................................................................................................................... 18 Hogy állunk a régióban? ........................................................................................................... 18 Érzékelhető elmozdulás Magyarország külső finanszírozási szerkezetében ............................ 18 Újabb tiltakozás az internetadó ellen ........................................................................................ 18 Kamat: egyszer fel, egyszer le .................................................................................................. 18 Az APEH nem viccel a feketegazdasággal............................................................................... 20 Kitart a kormány a konvergenciaprogram mellett .................................................................... 20 A társadalom is súlyos állapotban van ..................................................................................... 20 Magasak a bérterhek Magyarországon ..................................................................................... 21 Többféle korszak határán.......................................................................................................... 21 Adósságcsapdát jósolnak hazánknak ........................................................................................ 21 GKI: további áremelkedés ........................................................................................................ 21 Gráf drágulásra számít .............................................................................................................. 21 Békesi László ............................................................................................................................ 21 Dübörög a mikrohitel program ................................................................................................. 22 Újrahangolódás ......................................................................................................................... 22 A harmadik út ........................................................................................................................... 22 Lemondó nyilatkozatok ............................................................................................................ 22 Hitelességi hiányosságok .......................................................................................................... 22 Csak kiváló zenész improvizálhat ............................................................................................ 22
Étkészlet.................................................................................................................................... 22 Tartozók és követelők ............................................................................................................... 23 Fékpróba ................................................................................................................................... 23 Ki mint vesz? ............................................................................................................................ 23 Ahány ház, annyi kulcs ............................................................................................................. 23 A társbérlet vége ....................................................................................................................... 23 Ellenzéki koalíció ..................................................................................................................... 23 Fordult a kocka ......................................................................................................................... 24 Új többségből rendes többség ................................................................................................... 24 Nem értek egyet apósommal .................................................................................................... 24 Inog az internetadó ................................................................................................................... 24 Egyre több tehet a bedőlt hitel .................................................................................................. 24 Túl gyorsan nőnek a keresetek?................................................................................................ 24 Felpörög az infláció .................................................................................................................. 24 A Fidesz készen áll ................................................................................................................... 25 Túlterjeszkedett állam............................................................................................................... 25 Tanulmányok, publicisztika ........................................................................................................... 25 És mit csinál majd a Fidesz?..................................................................................................... 25 És bekopognak papírért ............................................................................................................ 25 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 25 Még többet szán befektetésre a kínai állami alap ..................................................................... 25 Amerikából jött, mestersége... .................................................................................................. 26 Árt a Suzukinak a gyenge dollár............................................................................................... 26 Hatalmas veszteség a Credit Suisse-nél.................................................................................... 26 Újra szárnyalt a kínai tőzsde ..................................................................................................... 26 Már csak egy utolsót vág a Fed? .............................................................................................. 26 Emelkedésbe csaptak át a tőzsdék ............................................................................................ 27 Német importárak ..................................................................................................................... 27 A ruhákat is elérte a drágulási hullám ...................................................................................... 27 Romlott a francia üzleti bizalom .............................................................................................. 27 Korszerűsítenék az elszámolásokat .......................................................................................... 27 Túlhevülhet az orosz gazdaság ................................................................................................. 28 Tempós szerb növekedés .......................................................................................................... 28 Lengyel privatizációs roham .................................................................................................... 28 Alkotmányellenes cseh reformok ............................................................................................. 28 Az országok külső megítélése differenciált .............................................................................. 28 Kipukkadhat a földárbuborék ................................................................................................... 29 Optimisták az európai gyáriparosok ......................................................................................... 29 Bedobja a törülközőt a német gazdaság is ................................................................................ 29 Az éhínség harminchárom országot destabilizálhat ................................................................. 30 Kényszerszabadság a Putyin-sztori miatt ................................................................................. 30 Londonban hej, drága a hely..................................................................................................... 30 A BoE történelmi mentőakciója ............................................................................................... 31 Európai kamatvita ..................................................................................................................... 31 Szénből aranybánya .................................................................................................................. 31 És mégis korog ......................................................................................................................... 31 Fűtőérték ................................................................................................................................... 31 Részvénykibocsátások .............................................................................................................. 31 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank... ........................................................................... 31 Elbukott exportgarancia ............................................................................................................ 31 Oktatás és jogkövetés ............................................................................................................... 32 Szlovákia az euróövezet kapujában .......................................................................................... 32 Élet az erődben ......................................................................................................................... 32 Helyi értékek............................................................................................................................. 32
Minimálprogram ....................................................................................................................... 32 Távküldés.................................................................................................................................. 33 Lemondott Stanislaw Gomulka lengyel pénzügyminiszter-helyettes... ................................... 33 Pénz az alpesi oázisból ............................................................................................................. 33 Brüsszel a Dunaferrnél vizsgálódik .......................................................................................... 33 A csehek „egyablakos" adót szeretnének ................................................................................. 33
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek Kepecs Gábor az Aegon Boardban Az Aegon Management Board tagjává választották Kepecs Gábort, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatóját. A Management Boardot tavaly alapították, azzal a céllal, hogy az Executive Boarddal - amely a csoport törvényes végrehajtó testülete - együtt dolgozva erősítse és segítse a csoport nemzetközi tevékenységét. (Világgazdaság 18.o.)
Aegon-díj: Térey Asztalizene című, eredetileg a Színház című folyóirat mellékleteként, a minap pedig a Magvető gondozásában, kötetben is megjelent darabjáért Térey János kapta az elmúlt év legkiemelkedőbbnek talált irodalmi alkotását jutalmazó AEGON-díjat. A darabot a Radnóti Színház mutatta be a tavalyi Budapesti Őszi Fesztiválon, Radnóti Sándor laudációja az Élet és Irodalom legutóbbi számában és a Literón olvasható. (április 24. Magyar Narancs 6.o.)
Programok határok nélkül A ma 19 órakor kezdődő Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában Alföldi Róbert vendégei Grecsó Krisztián író és Sebő Ferenc zenész, népzenekutató lesznek. (Világgazdaság 16.o.)
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek A Generali helyett a Díjbeszedő számláz A jövőben a Díjbeszedő Holding Zrt. nyomtatja majd a Generali-Providencia Biztosító számlaés ügyfélleveleit. A biztosító pályázat útján keresett olyan partnert, ahová kiszervezheti a tevékenységet. Jelinek Gábor, a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az ilyen megállapodások egyik fő mozgatórugója, hogy a kiszervezés révén a számla-előállítási költségek legalább harmadával csökkennek. A Generali által is választott, a teljes nyomtatási folyamatot érintő kiszervezés mellett a biztosítónak lehetősége nyílik arra, hogy olyan új, a DH-nál a közelmúltban bevezetett modern technológiákat is igénybe vegyen, mint például a számlalevelekben is alkalmazható kiemelő szín használata. (Napi Gazdaság 8.o.)
Bosses under house arrest on suspicion of embezzlement Letartóztatták Kiss Bálintot, a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnök-vezérigazgatóját többmilliós forintos sikkasztás megalapozott gyanújával. A VPOP házkutatást tartott a biztosító irodáiban, Kiss Bálint, valamint a társaság több vezetőjének, illetve rokonaik otthonában. A biztosítótársaság ellen a PSZÁF figyelmeztetése nyomán indult vizsgálat sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt. Kiss Bálint kezdeményezésére a biztosítót 2000-ben alapították meg, s miután a Hungária Biztosítónak dolgozott, a MÁV részére nyújtotta szolgáltatásait. (április 21-27. The Budapest Times 1+3.o.)
Megjelent a vételár-biztosítás Az utóbbi években Csehországban és Szlovákiában már jelentős sikereket értek el a QBE Insurance Group vételár-biztosítási termékei. A társaság ezért úgy döntött, hogy hogy tevékenységét Magyarországra is kiterjeszti e területen. Elsőként a CLB Független Biztosítási Alkusz kínál casco nélküli vételár-biztosítást is. Ez a más hibájából bekövetkezett totálkár esetén már havi ezerforintos díjért lehetővé teszi, hogy a kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező tulajdonos az így kiegészített kártérítés összegéből ismét új autót vásárolhasson. A casco is kiegészíthető ilyen opcióval. (Napi Gazdaság 3.o.)
Valósítsa meg legkülönbözőbb pénzügyi céljait a Generalival! Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. személybiztosítási területért és banki kapcsolatokért felelős igazgatósági tagja számolt be új termékükről, az Aranyszárny Trió banki jelzáloghitellel megköthető rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosításról. „A Generali Aranyszárny Trióval ügyfeleink szerződött partnerbankjainknál úgy vehetnek fel jelzáloghitelt céljaik megvalósításához, hogy a teljes törlesztőrészleten belül a tőketörlesztésre fordítandó pénzüket nálunk befektetve, akár többletnyereséghez is juthatnak. Hogy csak egy leegyszerűsített példával éljek: az Aranyszárny Triót választó ügyfél a jelzáloghitel lejáratakor akár új bútorokat is vehet a lakásába, tehát ezzel a konstrukcióval nemcsak hitelét törleszti, hanem újabb pénzügyi lehetőségek is megnyílhatnak előtte” - tette hozzá Paál Zoltán. (április 24.168 Óra 4.o.)
A Groupama Biztosító Zrt. tulajdonát képező... A Groupama Biztosító Zrt. tulajdonát képező B8151426-8141449 sorszámú nyugtatömb használata 2008. április 22-i hatállyal, a B8151750-8151774 sorszámú pedig 2008. április 23-i hatállyal érvénytelen. (Magyar Nemzet 18.o.)
A több lehetőség többe kerül Miután az FHB felmondta a portfólióalapú hitelbiztosítást, a bank ügyfelei a korábbi díjszintnél 17 százalékkal drágábban juthatnak hozzá a hitelfedezeti biztosításhoz. A felmondással a hitelterhek nem csökkennek - a biztosítás díja nem volt nevesített költségtétel a szerződésekben. A biztosítási szolgáltatást 2000 márciusa óta nyújtó Allianz Hungáriának a szolgáltatás nem nagyon érte meg, hiszen keresztértékesítésre nem nyílt lehetősége, ráadásul 2007-ben mind a díjbevétel, mind a kárkifizetés hasonló összeget tett ki, mindkettő meghaladta az 500 millió forintot. (Napi Gazdaság 1+3.o.)
Az ingyenesség ára Hiába van bankszámla a családban, a többség mégis készpénzzel fizeti a közműdíjakat, mert látszólag ingyen van. Az autós és egyéb biztosításokat vásárlók, továbbá a lakás-takarékpénztári szerződéseket kötők számára is drága mulatság a csekk. A Fundamenta Lakás-takarékpénztár például havonta 200 forint extra díjat számláz ki a csekkel fizetőknek, és van olyan biztosító,
amelyiknél a kötelező biztosítás éves díja 10 százalékkal drágább, ha postán fizetik be. (április 24. HVG 96-97.o.)
Élesedő banki verseny, nagyobb rizikó Egyre több olyan terméket árulnak a bankok és a biztosítók, amelyek rizikósak. Ilyenek például egyes befektetési alapok, többnyire azok, amelyek ingadozásait normális ember képtelen követni, és persze a jenhitelek, melyek kockázatát maga a valuta jelenti. (Népszabadság 18.o.)
Ámokfutam Jobb híján az unión keresztül igyekszik Írországra nyomást gyakorolni Magyarország, hogy két gyermek halálra gázolását ne úszhassa meg büntetlenül egy ír férfi. A hírek szerint nagy az egyetértés az unión belül az ügy erkölcsi megítélésében. Ugyanakkor a magyar hatóságok eddigi tétovázásának köszönhetően és az uniós szabályok visszásságai miatt nagyon valószínű, hogy Francis Ciarán Tobin megúszhatja a börtönt. Az Irish Life biztosítótársaság igazgatójaként akkor Magyarországon dolgozó, most 44 éves férfi 2000. április 9-én Visegrádról Szentendre felé tartott a 11-es főúton a megengedettnél jóval gyorsabban. A kocsiban mellette ült terhes felesége, kisgyermeke és a család két ír barátja is. A szolgálati Volvo Leányfalu területén felszaladt a járdára, és ott elütött két kisgyereket, az ötéves Zoltai Mártont és kétéves húgát, Petrát, akik a nagymamájukkal és a nagynénjükkel várták, hogy átmehessenek a zebrán. Bárd Petra jogász, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója jogilag már nem sok esélyt lát arra, hogy kikényszerítsék az ír férfi börtönbe vonulását. Hacsak nem jelentkezik önként, vagy nem igazoltatják valahol az unióban, Írországon kívül és a 2010-es elévülési időn belül, hogy átadják Magyarországnak. (április 24. HVG 20.o.)
Nyugdíjpénztári hírek Az MNB-elnökök a kiadások csökkentését várják Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint új közgondolkodásra és közpénzügyi csomagra van szükség. Hibának nevezte a minimálbér bevezetését, ezért azt csökkenteni kell, illetve meg kellene szüntetni. A családtámogatásoknál, az ártámogatásoknál jobban érvényesítené a rászorultságot. A nyugdíjkasszának szerinte önfinanszírozóvá kell válnia, ehhez a nyugdíjkorhatár további emelésére van szükség. (Napi Gazdaság 6.o.)
A többség nyugdíjba vágyik Magyarországon az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, a munkavállalók 80 százaléka önként megy nyugdíjba - derül ki az AXA-csoport megbízásából készített GfK-felmérésből. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között. Mindez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően ötvenéves kor körül jelentkezik. Súlyosbítja a magyar helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete hiányos - áll az AXA Retirement Scope nevű felmérésében. A kutatás szerint Magyarországon, a régiós átlagnak megfelelően, csupán 29 százaléknak van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Mintegy 28 500 forint hiányzik a magyar nyugdíjasok kasszájából a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi, nagyjából 101 500 forintos összeghez képest - derül ki az AXA-felmérésből a Népszava cikke szerint. A szomszédos országokban azonban korántsem ilyen rossz a helyzet. Európai összehasonlítást tekintve több országban is tapasztalható, hogy a nyugdíjasoknak folyósított összegekből még megtakarításokra is futja. A környező országokban ez a csehekre is igaz, nekik forintra átszámítva majd’ kilencezer marad a zsebükben. A hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban
is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki. A lakosság elenyésző része, az aktív korúak mindössze négy százaléka támogatja hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését. Míg a többség azt tervezi, hogy a nyugdíjas éveit utazásra, a családjára vagy egyéb szabadidős tevékenységre fordítja, a valóság egész más képet mutat: az idősek életét általában a megélhetés gondjai keserítik meg. Míg NyugatEurópában sokan már a húszas éveik derekán elkezdenek készülni a nyugdíjas éveikre, nálunk az emberek sokszor csak az 50 éves kor beköszöntével, illetve pénzügyi nehézségek vagy betegség hatására ébrednek rá az előtakarékosság fontosságára. (Napi Gazdaság 4.o., Magyar Nemzet 1+12.o. Szegények a magyar nyugdíjasok)
Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon Az államkötvény-piaci hozamok jelentősen emelkedtek március elején, s az államkötvény- és a kamatswap-hozamok különbözete szokatlan mértékben nőtt. A kötvényhozamok napon belüli alakulása kiugró volatilitást mutatott, az elsődleges állampapír-forgalmazók vagy nem jegyeztek árakat, vagy csak nagyon széles bid-ask spreaddel. A technikai és fundamentális tényezők egyaránt szerepet játszottak. A nemzetközi pénzpiacokon március elején általában minden kockázatosabb eszköz felára nőtt, de a magyar hosszú hozamok értéke meghaladta a többi piacon tapasztalt mértéket. A hazai nyugdíjpénztárak a jogszabályváltozás által megkövetelt portfólióátalakításuk miatt ezúttal a magasabb hozamszintek mellett sem jelentek meg az államkötvénypiac vételi oldalán, és a külföldi befektetők sem voltak aktívak a piacon, sem vevőként, sem eladóként. (Világgazdaság 10.o.)
Potyautasok A közgazdászok kedvenc mondása szerint importáru ez is, persze - nincs ingyenebéd. Azaz: mindenért valakinek valamikor fizetnie kell. Az ilyen nyilvánvaló igazságok akkor kerülnek elő, amikor tömegesen nem érvényesülnek a valóságban. Egyesek fizetnek az igénybe vett szolgáltatásokért, mások nem. Ők a ma sokat emlegetett potyautasok: fizetés nélkül veszik igénybe a szolgáltatást. Amint nemrég megtudtuk - a magánpénztárnak álcázott egészségügyi magánbiztosítók melletti érvek sorában -, a társadalombiztosítási elvű egészségügyet félmilliónyian úgy vették igénybe, hogy nem fizettek tb-járulékot. Mostanra állítólag már csak százezres mértékre csökkent az egészségügyi potyautasok száma. De persze ketyeg a nyugdíjbomba is, hiszen akik nem fizettek/fizetnek járulékot, nem tesznek szert nyugdíjjogosultságra. A szakértők a ma még nem nyugdíjas népesség ötödére teszik ezek számát. Kérdés, ilyen mértékű öregkori mélyszegénységgel mit tudunk majd kezdeni - olvasható a cikkben. (április 23. Heti Válasz 43.o.)
„Mozdíthatók” a pénztári vezetők Több lehetőség is van arra, hogy a nemrégiben két évre kinevezett 22 egészségpénztári vezetőt idő előtt elmozdítsák a posztjáról. A Napi Gazdaság tegnapi számában megjelent cikkre reagálva a pénzügyi tárcánál elmondták: a kinevezés és a munkaviszony nem azonos időtartamú, a napokban kötendő munkaszerződés ugyanis legfeljebb egy évre szól. A pénztárvezetők fizetése - a PM tájékoztatása szerint - a feltételezett 1 millió forintnak a harmadát sem éri el. Mindemellett a kinevezetteknek nem jár költségtérítés, mint ahogy külön reprezentációs keretük sincs. A pénztáralapításnál eddig mindössze a cégekkel kapcsolatban merült fel költség, ezek együttes összege 440 millió forint. A Fidesz arra kéri Veres János pénzügyminisztert, keresse meg a módját annak, hogy ne kelljen kifizetni a 22 egészségpénztári vezetőnek a havi mintegy egymillió forintos fizetést. Horváth Ágnes úgy reagált: az egészségbiztosítási pénztárakról hatályos jogszabály rendelkezik. Eszerint a cégeket meg kellett alapítani, ám egy cég jogszerű működéséhez vezető is kell. (Napi Gazdaság 2.o., Magyar Nemzet 2.o. Milliós fizetések, Népszava 4.o. Valótlan ellenzéki információk az egészségpénztárakról, Magyar Hírlap 2.o. Bezárná a privatizáció kapuját a Fidesz az egészségbiztosításban, Metro 2.o. Megkapják a fizetésüket a vezetők)
Reformot értékelt Horváth Ágnes Megkezdték a tárcaátadás előkészítését az Egészségügyi Minisztériumban. A tárcavezető minisztersége két évének sikerei közül az Egészségbiztosítási Alap többletét emelte ki, illetve a betegek szempontjából fontosnak és előrevivőnek nevezte az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását is. (április 24. Figyelőnet)
Vasárnapra lesz új egészségügyi miniszter? A Népszabadság úgy tudja: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap bejelenti új egészségügyi minisztere nevét. A lap szerint Székely Tamás az első számú jelölt. A szocialisták a ciklus hátralévő részében az alap és szakellátó rendszer átalakítását, a kórházi finanszírozási szabályok finomítását, a sürgősségi ellátás feltételeinek javítását vállalnák. Folytatnák a biztosítási reformot. A pénztártörvényből törlik a magántőke piacra lépési lehetőségeit. (április 25. Népszabadság 3.o., április 24. Figyelőnet Székely Tamás lehet az új egészségügyi miniszter)
MSZP: nagyobb frakciófegyelem Nincs még döntés arról, hogy mi legyen a pénztártörvény sorsa, a pénztárakba magántőkét is bevonó jogszabály hatályon kívül helyezését a Fidesz is megszavazná, ám a folytatásra ez a lépés még feltehetően nem ad választ. (Világgazdaság 1+3.o.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök... Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön fogadta Székely Tamást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, aki tájékoztatta a kormányfőt az orvos szakmai szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, illetve a lehetséges megállapodás tartalmáról. Az OEP első emberét korábban Gyurcsány kérte fel, hogy kezdjen egyeztetéseket a háziorvosi rendszer finanszírozási kérdéseiről. A kormányfő felhatalmazta Székelyt az előkészített megállapodás aláírására. (Napi Gazdaság 2.o.)
Koalíciós erőpróbák - SZDSZ-es megoldások 2007-ben az MSZP-SZDSZ koalíció feltétele a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése - tudatta annak idején koalíciós partnerével Kóka János, miután Molnár Lajos szakminiszter lemondott posztjáról. Később a liberálisok megszavazták a több-biztosítós helyett többpénztárasnak mondott egészségbiztosítási törvényt. 2008. március 9-én Horn Gábor őszödi hangszerelésben ismerte el, hogy a szavazók valójában Gyurcsány Ferenc távozására voksoltak. "Cserébe" a kormányfő az MSZP március 29-i pártértekezletén jelezte, hogy útilaput köt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter talpára. Az SZDSZ mindezt a koalíciós "reformprogram" felmondásaként értékelte. (április 23. Heti Válasz 16.o.)
A társbérlet vége Gyurcsány Ferenc a lehetséges forgatókönyvekről: „Három fontos feladatunk volt. Egyensúlyt teremteni az államháztartásban, felkészülni az uniós fejlesztések fogadására, és elindítani számos reformot. Az egyensúly elérhető közelségben van. Fejlesztési ügyekben Európa élvonalában járunk. Ami pedig a gyógyszerpiacon vagy az egészségbiztosítási felügyeletnél történt - egytől egyig reformértékű változás volt. Senki más nem meri megtenni rajtunk kívül. És csak mi mentünk neki a feketegazdaságnak is” - mondta el a vele készített interjúban a miniszterelnök. (április 24. 168 Óra 6-9.o.)
Új többségből rendes többség A március 9-i népszavazási vereség elkezdett ráégni az MSZP-re. A papíron a vizitdíj, gondolatban a Gyurcsány-kormány ellen szavazókból áprilisra jórészt Fidesz-szimpatizánsok lettek. A párt 3,4 millió támogatójának háromnegyede szavazott igennel egy hónapja. Az átrendeződésért a győzteshez tartozás vágya mellett a kormány rossz válságkezelése okolható. A forró április az egészségbiztosítási reform felülvizsgálatáról szóló hírekkel kezdődött; az MSZP stratégái úgy vélték, a biztosítási modellről szóló népszavazáson a kormány újabb veresége végzetes lehet. A most mért 77 százalékos igenarány (az üzleti alapra helyezés ellen) és a kampány nélkül mért 47 százalékos biztos részvételi hajlandóság ezt támasztják alá. Jóllehet a biztosítási modellekről egyelőre nem folyik szakpolitikai vita, az egyes elképzelések támogatottsága jól mutatja a kormányoldal esélytelenségét a majdani küzdelemben. A február 11-én törvényerőre emelt koalíciós modellel csak a megkérdezettek 7 százaléka értett egyet, az SZDSZ ideáljának megfelelő teljes privatizációval pedig százból ketten tudnak azonosulni. (április 23. Heti Válasz 20.o.)
A Volánokat kihagyják a programból Szalay- Berzeviczy Attila tőzsdeelnök az új tulajdonosi program kapcsán elmondta: nyugdíjelőtakarékossági vagy hosszú távú befektetési számlára korlátozná a részvényhez jutást, ezzel elejét véve a rövid távú spekulációnak. (Magyar Nemzet 12.o.)
A Cseh alkotmánybírák a reform ellen döntöttek A cseh alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította az új táppénztörvénynek azt a részét, amelynek értelmében a betegség első három napjára egy korona se jár. A bíróság döntésének hatása lesz a költségvetésre is, éves szinten 3-4 milliárd korona többletkiadást jelent. (Napi Gazdaság 1+5.o.)
Banki tevékenység Nehéz év vár a bankokra A magyar pénzügyi szektornak 2008- ban általánosságban növekvő hitel-, piaci és likviditási kockázatokkal kell számolnia, és lassabb ütemben bár, de folytatódhat a bankszektor jövedelmezőségének mérséklődése - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott jelentésben. A felügyelet véleménye szerint a csökkenő jövedelmezőség a kevésbé hatékony szolgáltatók helyzetét meggyengítheti, és - elsősorban a kisebb méretű szereplők között - további intézményi konszolidációhoz vezethet. Az üzleti növekedés jelenlegi üteme - mutat rá a PSZÁF csak növekvő fajlagos kockázatvállalással tartható fenn, ebben egyebek mellett nagy szerepet játszik a kihelyezések jövedelemfedezettségének jelentős csökkenése, a külföldi kockázatvállalás mértéke és aránya, és az üzlet növekvő devizatartalma is. A szolgáltatói verseny fokozódása a felügyelet megítélése szerint egyrészt az üzleti marzsok további szűkülésével, másrészt pedig fokozódó termék- és reputációs kockázatokkal fenyeget. Mindemellett a szolgáltatóknak - a kedvezőtlen külső piaci tendenciák hatására - azzal kell számolniuk, hogy a közeljövőben csak a korábbiaknál nehezebben és szigorúbb feltételek mellett lehet külső forrásból tőkéhez jutni. 2007 egyik fő fejleménye a bankrendszer tőkejövedelmezőségének jelentős csökkenése volt: ez többek között a szolgáltatói árverseny fokozódásával, a piaci terjeszkedés és technológiai fejlesztések költségvonzataival, a megdrágult likviditással és a hazai gazdaság gyengülő megtakarítási képességével magyarázható. Ezzel együtt a bankszektor működését tavaly is lendületes üzleti növekedés jellemezte, ez elsősorban a lakossági fogyasztási hitelek gyors növekedésének, illetve a külföldre nyújtott hitelek expanziójának volt köszönhető. Ami a hitelkockázatokat illeti: a PSZÁF megállapítása szerint a fiskális megszorítások miatt megnövekedett ügyfélkockázat ellenére sem
következett be a banki portfólióminőség jelentősebb arányú romlása. A lakossági hitelek értékvesztési hányada a korábbi években kialakult trendet tartva mérsékelt ütemben növekedett, a vállalati hitelek értékvesztése pedig a 2006. negyedik negyedévi leírási csúcsot követően egyenesen lassult. Lendületesen emelkedik a háztartások eladósodottságának mértéke. (Világgazdaság 1+18.o.)
Szűkülő likviditás A hazai pénzügyi piacok likviditásának bővülése az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság negatív hatásai és a hazai állampapír-piaci zavarok miatt nem folytatódik - derült ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentéséből. A likviditási feszültség elsősorban az árjellegű tényezőkben, mint a volumenekben mutatkozik meg. A pénzügyi intézmények működése, s eszközoldali likviditása szempontjából a releváns pénzpiacok - főként az állampapírpiac likviditásának jelentős ingadozása kedvezőtlen. Az MNB által számolt aggregált likviditási mutató 2005 közepétől 2006 második negyedévéig növekvő trendet követett. Azután a likviditási index általában a hosszú távú átlaga fölött ingadozott, ám többször is a piaci likviditás hirtelen csökkenéséről tanúskodik. A másodrendű jelzáloghitelpiaci válság idején többször is hirtelen, de eltérően csökkent a hazai pénzügyi piacok likviditása. A nagy európai jegybankok likviditási indexe korábban nem látott mértékben és gyorsasággal zuhant augusztusban, miközben az MNB likviditási mutatójának visszaesése nem volt kiugró. Az ez évi március eleji hazai és nemzetközi államkötvény-piaci likviditási problémák alatt már rövid idő alatt jelentősen csökkent a hazai likviditási index értéke. A turbulens időszakok közös jellemzője, hogy a magyar pénzügyi piacok likviditásának visszaesése elsősorban a feszességben (a kereskedés költségeinek emelkedésében) jelentkezett, miközben a piac mélysége nem csökkent jelentősen. A 2008. márciusi államkötvénypiaci likviditási problémák idején a piaci feszesség több szegmensben is romlott. A hazai bankrendszer eszközoldali likviditási pozíciója gyengül. (Világgazdaság 10.o.)
A rizikós jenhitelek megjelenése A háztartások kevésbé csökkentik fogyasztásukat, mint amilyen mértékben a jövedelmi pozíciójuk romlik, amelyet a megtakarítási rátájuk mérséklése, korábbi megtakarításaik felélése, valamint a jelentős összegű nettó hitelfelvétel tesz lehetővé - áll a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésében. A fogyasztássimítás következtében a nettó hitelfelvétel a korábbi várakozásokat is meghaladó mértékben bővül. Ezt segíti elő az erősödő kockázati verseny, amely termékinnovációban (jenhitelek), valamint a kondíciók enyhítésében jelentkezik. Az eladósodottság növekedésével a jövedelemarányos törlesztési teher is emelkedik, mely a legszegényebb, szinte semmilyen megtakarítással nem rendelkező háztartások esetében a kritikus szinthez közelít. A nettó hitelfelvétel/fogyasztás arányának növekedése természetes jelenségnek tekinthető, ez alapvetően a felzárkózási folyamattal hozható összefüggésbe. A fiskális konszolidáció következményeként megvalósuló reálbércsökkenés a fogyasztási ráta újabb emelkedését okozta tavaly, amelyben a hitelből történő fogyasztássimítás is jelentős szerepet játszott. A hitelezésen belül dominál a fogyasztási célú devizahitelezés, a bankrendszeri új hiteleknek több mint 80 százaléka devizaalapú. A fogyasztássimítás következtében a hitelkereslet növekedése döntően a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknél jelentkezik. A jelzálog-fedezetű hitelek arányának bővülése kockázatmérséklő lehet, ugyanakkor a bankrendszer érzékenyebbé is válhat a lakásárak alakulására. A banki innováció legfontosabb fejleménye a jenalapú hitelek megjelenése a bankok kínálatában. Az új termék népszerűségét jelzi, hogy jelenleg az új banki hitelszerződéseken belül már elérte a 810 százalékot, miközben a lakás- és a szabad felhasználású hiteleknél ez az arány még magasabb. Az állományból ugyanakkor még „csak” 1 százalék körüli a részesedése. Kockázatot hordoz, hogy a verseny miatt több bank is megjelenhet hasonló konstrukcióval, elősegítve a jenhitelek további térnyerését. (Világgazdaság 11.o.)
Hogyan kellene megváltoztatni a földtörvényt? A spekulációs földvásárlásoknak kedvez a mai törvényi szabályozás, miközben a gazdálkodásból élők nem jutnak kellő nagyságú területekhez. Szakértők szerint sürgősen erősíteni kellene a bérleti
rendszert, a termelők földvásárlásához pedig állami garanciális, kedvezményes hitelkonstrukciót kellene kidolgozni. Szükség lenne arra is, hogy legalább az állattenyésztő jogi személyek földvételi lehetőséghez jussanak. Raskó György, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezető igazgatója szerint a Mezőföldön az elmúlt négy-öt évben megduplázódtak a földárak, ma már egymillió forintos hektáronkénti ár alatt nem lehet területeket venni. Ennyit azonban a mezőgazdasági termelők nem tudnak fizetni, ezért az eladó földeket - spekulációs céllal - általában budapesti brókerek, bankárok és magánvállalkozók szerzik meg. Ha a gazdálkodók nem vehetnek fel hosszú lejáratú, állami garanciális hiteleket, ezután sem jutnak földhöz. Fűr Zoltán, a Földbróker.hu Kft. szakértője úgy véli, kedvezőtlenül hat, hogy az állami területeket kezelő Nemzeti Földalap átszervezése átmenetileg elbizonytalanította a bankokat a földalapú hitelezésben. (Világgazdaság 24.o.)
A több lehetőség többe kerül Mindeddig az FHB volt az egyetlen, amely ügyfelei részére automatikusan hitelfedezeti életbiztosítást kötött. A hitelfedezeti biztosítás arra szolgál, hogy a hitel felvevőjének halála esetén a biztosításból kapott pénzből elégítsék ki a még fennálló hiteltartozást - látható, hogy a konstrukció az ügyfél mellett legalább annyira a bankot is védi. A bank azonban március végével felmondta ezeket a szerződéseket. Az FHB szerint szabályzatukban előre rögzítették, hogy a biztosítást a bank nem vállalja a jelzáloghitelek teljes futamidejére. Az ügyfelek számára a változás tetemes költségnövekedéssel jár majd, hiszen eddig nem ők fizették a biztosítás díját. Arra, hogy a biztosítás felmondásával csökkenjenek a hitelterhek, nincs remény - mivel a biztosítás díja közvetlenül nem volt feltüntetve a költségelemek között. A biztosítási szolgáltatást 2000 márciusa óta nyújtó Allianz Hungáriánál úgy tájékoztatták a Napi Gazdaságot: az FHB felmondási szándékát regisztrálva szerződésük közös megegyezéssel szűnt meg. A biztosító hangsúlyozta: az eddigi szolgáltatás kapcsán nem volt ismerete a biztosítottak számáról, az egyes ügyfelek konkrét adatai csak olyan esetben váltak ismertté előttük, ha valaki elhalálozott, vagyis kárfizetési kötelezettségük keletkezett. Az FHB jelezte ügyfeleinek: megteremti a lehetőségét annak, hogy más banki ügyfelekhez hasonló biztosítási konstrukciót válasszanak. Az ügyfeleknek jelenleg felkínált konstrukció keretében kizárólag az Allianz életbiztosítási szolgáltatása vásárolható meg az FHB-nál. (Napi Gazdaság 1+3.o.)
Ki vezesse a bankárokat? Komoly pozícióharcban dőlhetnek el a tisztségek a Magyar Bankszövetség mai tisztújító közgyűlésén. A Napi Gazdaság információja szerint hetek óta viszonylag komoly lobbimunka folyik, ahol a személyes szimpátiákon túl a banki érdekek is diktálnak. A Bankszövetség alapszabálya szerint ugyanis a magyar hitelintézetek egy bank - egy szavazat alapon szavaznak majd a megújuló elnökség tagjaira, vagyis felértékelődik a "kisbankok" szerepe. Érdekes, hogy sokak szerint nem is igazán az elnöki poszt kapcsán éleződtek ki az ellentétek, hanem az elnökségi tagok delegálása számít kulcsfontosságú tényezőnek. A lap értesülései szerint lesznek olyan szavazók, akik a jelölőlapra csak egyetlen személy nevét írják majd fel, nehogy további szavazatokkal a konkurenseket is erősítve saját jelöltjüket ejtsék majd ki. Érdekes próbája lehet az érdekérvényesítésnek az is, hogy ki mennyire tudja átvinni saját jelöltjét. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója már korábban jelezte: nem kíván az új ciklusban tagja maradni az elnökségnek, ugyanakkor a szakmán belül tartja magát az a nézet, hogy a legnagyobb bank első embere maga helyett mintegy kooptálná a bankcsoporthoz tartozó Merkantil Bank elnökvezérigazgatóját, Kolossváry Ádámot a szövetség irányító testületébe. Ami az elnökjelölteket illeti: sem Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank, sem Török László, a CIB vezérigazgatója nem volt tagja a most leköszönő elnökségnek. (Napi Gazdaság 1-2.o.)
Villámgyors az átárazás A hitelintézetek a vállalatokkal általában a bankközi irányadó kamatlábhoz (háromhavi Bubor) kötött kölcsönszerződést kötnek - persze csak a forintalapú konstrukciók esetében. Ez azt jelenti, hogy a hitelteher alakulását a pénzpiaci folyamatok és nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépései
határozzák meg. Persze ezek alakulása függ a jegybanki kamattól, de az utóbbi időben mintha megfordultak volna a folyamatok. A háromhavi Bubor ugyanis már egy hónappal az előző jegybanki kamatemelés előtt meghaladta a nyolc százalékot, április 1-jén pedig 8,45 százalékra rúgott (tegnap egyébként éppen a 25 bázispontos várt emelésnek megfelelően 8,25 százalékot tett ki). A lakossági üzletágban viszont a forintkamat a devizakonstrukciók jelentős térnyerése miatt nem hat. Az átárazás gyorsaságára vonatkozó kérdésre a K&H Banknál is azt hangsúlyozták, hogy a jelzálogkölcsönök esetében a forinthitelek aránya gyakorlatilag nulla. Ezen pedig egy kamatemelés érdemben már nem igazán ronthat, így az azonnali beárazás kérdése sem olyan sürgős, mint ha például egy jelentős kamatcsökkenési pályán lenne a magyar gazdaság (utóbbi esetben - mint azt sokan várták is - ismét megindulhatott volna a forinthitelek térnyerése). Ahol korábban még jobban elterjedtek voltak a forinthitelek (például a személyi kölcsönöknél), a K&H már évek óta szintén a deviza-, ezen belül is a svájcifrank-hitelek értékesítését látja jellemzőnek. Hasonló jelenségről beszélt a Budapest Bank (BB) árazási vezetője, Gyarmati János is, aki úgy véli, a jegybanki alapkamat várható emelése hatására valószínűleg tovább nő a svájcifrank-alapú konstrukciók aránya a személyi kölcsönöknél. A CIB már most eldöntötte, hogy április 28-tól emeli betéti kamatait. A hitelek kondícióin viszont nem változtatnak. (Napi Gazdaság 7.o.)
Romániai plázaboom Arcadom-kivitelezéssel Romániai plázaépítésekkel indítja fejlesztési tevékenységét a térségben az angliai központú Dawnay befektetési alap, illetve a Day PanTerra ingatlantanácsadó és különböző magánszemélyek által Budapesten alapított Atrium Centers - mondta tegnap sajtótájékoztatón Michael Israeli ügyvezető. A társaság az első négy fejlesztésbe 300 millió eurót invesztál, de hosszabb távon 900 millió eurót szánnak romániai befektetésekre. A fejlesztések finanszírozó partnere az MKB. A társaság első lépésben Erdély 100 ezer lakosúnál nagyobb városaiban épít színvonalas bevásárlóközpontokat, és további fejlesztéseket tervez a régió már országaiban, köztük Magyarországon is. Közel három évig húzódó tárgyalások után a román kormány zöld utat adott a TriGránitnak Bukarest új központjának felépítésére. Az Esplanada City Center elnevezésű, 10,7 hektáron megvalósuló megaberuházás közel egymilliárd eurós befektetést igényel. (Napi Gazdaság 9.o.)
Ford-központ épül Szentendrén Újabb "built to suit" beruházásba fogott a Raiffeisen Ingatlan Zrt., a Ford közép- és kelet-európai regionális központját Szentendrén építik a majdani bérlő igényei szerint. A város déli kapujában, a 11-es főút mentén - a Budakalászi út leágazásánál - 2008 végéig megvalósuló beruházás során nemcsak márkakereskedést és szervizt, hanem irodaházat, kutatási és oktatóközpontot is építenek a Ford számára, ahonnan 32 ország értékesítési, marketing- és after-sales tevékenységét irányítják majd. A regionális központ létrejötte különös jelentőséggel bír a Ford Motor Company életében is, hiszen az innen koordinált terület méretében nagyobb, mint az Egyesült Államok: összességében több mint 11 millió négyzetkilométert fed le, ahol összesen több mint 391 millió ember él. (Napi Gazdaság 10.o.)
„Az élethez néha szerencse is kell” Mindenki fél valamitől és az emberek egyre inkább azt gondolják, hogy abból lehet a legnagyobb bajuk, amit megesznek - állítja Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, akit az Ernst & Young Az év üzletembere-választáson idén a Példakép díjjal tüntetett ki. Bár a Hungerit ma már stabil vállalkozás, a kezdet kezdetén, 1990-ben még nem voltak ilyen biztosak a kilátások. Az akkori állami cég, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat 18 éve úgy döntött, hogy az addig a vállalaton belül működő továbbfeldolgozó üzemrészt privatizálják - egyszerűen kellett a pénz az elsődleges üzem, a vágás és csomagolás biztosításához. Ebben az időben lépett életbe az a törvény, amely szerint ha egy kft. 51 millió forintos törzstőkével rendelkezik és mellette legalább 30 százalékban külföldi tulajdonban van, a következő öt évben 60, a rákövetkező öt évben 40 százalékos társaságiadó-kedvezményt élvez. „Amikor én ezt megtudtam, lelkesen kerestem fel olasz és német ismerőseimet. Ők láttak fantáziát a befektetésben, így sikerült is megalapítani a céget 51
milliós törzstőkével. Ugyanakkor, hogy a történet ne legyen ilyen egyszerű, a vállalat új feltételekkel állt elő: a privatizáláshoz a működő gépsorokat is át kell vennünk, mintegy 130-140 milliós értékben. Ennyi pénzt akkoriban lehetetlennek tűnt előteremteni. Bár létezett egy, a németországi Baden-Württemberg tartomány által Magyarországnak nyújtott kedvezményes hitelkonstrukció, ám azt csupán új technológiák, gépsorok bevezetésére adták. Az élethez néha szerencse is kell - a német ismerősöm éppen a közreműködő bank vezérigazgatójának szomszédságában lakott. A bankon keresztül kaptunk egy külön engedélyt, amelynek értelmében kivételesen használt gépek vásárlására is fordíthattuk a 2 millió márkát” - emlékszik vissza a kezdetekre a kitüntetett cégvezető. Mint elmondta, a cég 1991 óta önerőből 8 milliárd forint beruházást végzett, a tulajdonosok csak minimális nyereséget vesznek ki, a többit fejlesztésekre fordítják. Egy tőkeerős, stabil vállalkozást szeretne az utódaira hagyni Magyar József. Erre minden esély meg is van, hiszen a vállalat hitelállománya a kezdetek óta folyamatosan csökken. Egyértelműen azt gondolja, hogy a hitelek után fizetendő kamatterhek a fejlesztések elől vennék el a lehetőséget. (Napi Gazdaság 12.o.)
Az energiatermelőkkel kötött hosszú távú megállapodások nem kerülhetők meg Magyarországon az utóbbi években nem volt erőmű-fejlesztési program, emiatt nincs elegendő kapacitástartalék, így csak hazai erőművekből nem fedezhető a villamosenergia-igény. Ugyanakkor környezetünkben csökkent az exportkapacitás és nőtt az importigény, vagyis megszűnt a kínálati piac - mondta a Napi Energiagazdaságnak Csom Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának korábbi elnöke, aki ezeket a problémákat jelezte a miniszterelnöknek is. A kialakult helyzet a liberalizált villamosenergia-piaci feltételek között csak akkor változhat meg, ha Magyarországon és a térségben jelentősen nő a termelőkapacitás és kialakul a kínálati piac. Ebben az esetben is csak akkor történhet kedvező változás, ha a termelőkapacitások fejlesztése során a fogyasztói árak minimalizálására irányuló törekvés érvényesül, tehát a hosszú távú fogyasztói érdekek irányítják a kapacitásfejlesztést. A kérdés megoldását nehezíti, hogy ma már az új erőművek többnyire bankhitelből épülnek. A bankok viszont garanciát várnak, ami hosszú távú megállapodás - vagy valamilyen azzal egyenértékű dokumentum - nélkül nem adható. Ilyen feltételek mellett a htm-ek nem nagyon kerülhetők meg. Fontos viszont, hogy ilyen szerződés csak olyan erőmű esetében legyen megköthető, amely hosszú távon is biztosítja a legkisebb fogyasztói árat, azaz hosszú távon is garantálható az árstabilitás. Emellett az adott erőmű feleljen meg az energiapolitika többi alapkövetelményének (alappillérének) is, nevezetesen garantálja az ellátás biztonságát és a környezetvédelmi, klímavédelmi követelményeket is. (Napi Gazdaság 20.o.)
Turulhisztéria robbant ki Demszkyből Demszky Gábor főpolgármester tegnap faképnél hagyta az általa vezetett várost, hisztérikus szózata közepén berekesztette a Fővárosi Közgyűlés munkáját, és a pulpitusról a büfébe vonult. Érzelmi kitörésével a turulszobor fennmaradásáért tüntetők indulatait is sikerült úgy felkorbácsolnia, hogy többen bekiabálással próbálták félbeszakítani. Demszky a szimbólumot a harmincas évek Turul Szövetségének zsidóellenes megnyilvánulásaival hozta összefüggésbe. A Fővárosi Közgyűlés munkáját délután maga a főpolgármester akadályozta meg, délelőtt azonban még sikerült elfogadni a 4-es metró pályázati anyagát, amelyben 224 milliárd forintot kérnek az uniótól. A dokumentumból kiderül, hogy az év elején még bruttó 511 milliárd forinttal szereplő projekt mára 517 milliárd forintra hízott. Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes ezt a metró projektiroda bővítésével indokolta. A Brüsszelbe küldendő támogatási igény csak az első szakaszra vonatkozik, a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig érő vonal hatvanmilliárdos költségéhez újabb uniós forrásokat remélnek. A főváros reményei szerint az állammal együtt a projektből 37 milliárdot fizet ki 10-22 százalék arányban. (Magyar Hírlap 1-2.o.)
Kisiklott a vasúti pályafelújítás Meglehetősen szűkös lesz az idei esztendő a MÁV Zrt. pályavasúti üzletágának, mert elmaradnak a nem európai uniós forrásokból tervezett 2008-as beruházások és fejlesztések. A lap
értesülései szerint a pályavasútnak harmincmilliárd forinttal kell csökkentenie a fejlesztésre szánt forrásokat. Ezért minimálisra csökkennek a MÁV hálózatán tervezett pályafejlesztések, és csak a vágányhálózat karbantartására jut pénz. A MÁV-nál az értékcsökkenésből adódó 27 milliárd forintot sem tudják pótolni, így még a pályahálózat szinten tartásra sem jut pénz. A karbantartási munkákat úgy szervezik, hogy a biztonságos közlekedés fenntartható legyen. A 7500 kilométeres hálózat karbantartására a tervek szerint tízmilliárd forint jut. A költségvetés nyolc és fél milliárd forintot biztosít állami forrásként a vasúti pályahálózatra, ebből a pénzből azonban vajmi keveset költhet fejlesztésre a vasúttársaság. Ezen munkák esetében csak arra a hét és fél milliárd forintra számíthatnak, amelyet még 2007-re terveztek be, de a beruházások áthúzódtak az idei évre. A megrendelések csökkenése a vasútépítésben érdekelt kis- és középvállalkozásoknak is súlyos próbatétel. A MÁV-kötvények kibocsátásával három év alatt százmilliárd forintot költene az infrastruktúra korszerűsítésére, így a sebességkorlátozások csökkentésére, de ez a program is elakadt, mert a belpolitikai helyzet miatt a hitelező pénzintézetek kivárnak. (Magyar Hírlap 8.o.)
Búcsú a kétszázas bankótól? Az egy- és kétforintos érmék után a kétszázforintos bankjegyek bevonását, illetve érmével való kiváltását tervezi a Magyar Nemzeti Bank. Nem kell rögtön búcsút inteni a magyar "zöldhasúnak", mivel a jegybank egyenlőre a szakmai szervezetek és a lakosság bevonásával tájékozódik arról, hogy valóban megszüntesse-e a kétszázas bankókat. Szakmai körökben a magyar bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatban évek óta két kérdésről dúl a vita: szükség van-e egyáltalán az egy- és kétforintosokra, illetve bankjegy vagy érme formájában legyen forgalomban a kétszázas. (Magyar Hírlap 14.o.)
CIB-konferencia: CSR-jövőkép Első konferenciáját tartotta Közép- és Kelet-Európában, Budapesten az Euclid Network, a harmadik szektor vezető intézményeinek európai hálózata. A kezdeményezés partnere az Intesa Sanpaolo bankcsoport magyar leányvállalata, a CIB Bank. A konferencia a fenntartható fejlődés új megközelítését kívánta megfogalmazni. Dr. Török László, a CIB Bank vezérigazgatója és a konferencia egyik vezérszónoka beszédében a bank társadalmi felelősségvállalásának megfogalmazására és a téma fontosságára, valamint a pénzintézetek és a harmadik szektor közötti partnerségen keresztül történő értékteremtésre összpontosított. A CIB Bank azért támogatta ezt a kezdeményezést, mert úgy véli, a rendezvény összhangban van a vállalati felelősségvállalásról kialakított jövőképével. (Népszava 9.o.)
A Summa Artium összehozta... A Krétakör Hamlet.ws című iskolai előadás-sorozatát Shakespeare Hamletjéből készítették Schilling Árpád rendezésében. Tudatos döntés volt, hogy a produkciót itthon kizárólag iskolai közegben, közép- és felsőfokú tanintézményekbe ellátogatva adják elő, mégpedig ingyen. Az igény hatalmas, a fogadtatás várakozáson felüli volt. Tavaly négy hónap alatt 9 város 25 iskolájában 28 előadást tartottak, a tavaszi szezonban pedig további mintegy negyven intézménybe jut el a produkció. Az előadások létrejöttét a a Raiffeisen Bank Zrt. és dr. Király Júlia is egy-egymillió forinttal támogatta. (Népszava 12.o.)
Közgazdálkodj okosan: diákvetélkedő az MNB-ben Harmadik alkalommal rendezett országos középiskolai vetélkedőt a Magyar Nemzeti Bank. A „Monetary - közgazdálkodj okosan” elnevezésű megmérettetésre idén 313 csapat jelentkezett. A háromfordulós - internetes és helyszíni versengésből álló - vetélkedő egymillió forintos fődíját a Vácról érkezett „Boronkay” csapat vihette haza. A Magyar Nemzeti Bank vállalt célja, hogy törvényben rögzített alapfeladatai elvégzése mellett minél többekkel megismertesse és megértesse a jegybank működését, a monetáris politika mozgatórugóit, egyben növelje a nagyközönség pénzügyi tájékozottságát. Az MNB évek óta szervez a lakosságnak és különösen a diákságnak szóló, a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programokat. Ezen törekvés részeként indította a Monetary középiskolai vetélkedősorozatot is. (Népszava 12.o.)
Miből fizessem a hitelt? Az olvasó munkanélküli, ezért nem tudja fizetni a banki kölcsönt. Mi történik, ha nem tud eleget tenni a hitelszerződésben foglaltaknak? - kérdezte a lap szakértőjétől. „Az ön nevén semmiféle ingó vagy ingatlan vagyon nincs, számolni kell viszont azzal, hogy felmondják a hitelszerződést, és a teljes hitel megfizetése esedékessé válik. Amennyiben ezt nem teljesíti, úgy a bank végrehajtóhoz fordul, aki felméri az ön összes vagyonát, hogy abból a pénzintézet követelését ki tudják egyenlíteni. Ha nincs semmije, akkor a bank várakozó álláspontra helyezkedik, mert a később szerzett vagyon is végrehajtás alá kerülhet” - hangzik a szakértő válasza. (Blikk 22.o.)
Az új kapitány még mosolygós volt Az MLSZ elnöksége csütörtök délelőtti ülésén úgy döntött, hogy Várhidi Pétert felmenti a szövetségi kapitányi teendők alól, és a poszt betöltésére a holland Erwin Koemannal köt szerződést. A vb-selejtezők végéig szóló megállapodást sajtótájékoztató keretében írta alá a szakemberrel Kisteleki István, a szövetség elnöke. Kisteleki István többször is azt nyilatkozta, fejlesztési igazgatót keres, Bölöni László például azért nem jöhetett, mert ő csupán szövetségi kapitány akart lenni. Erwin Koeman csak szövetségi kapitány. Az elnök a sajtótájékoztatón erre azt mondta, szó sincs a koncepció feladásáról, a Telkibe tervezett edzőcentrum építésekor - csak emlékeztetőül: az OTP nem adta meg az erre kért kétmilliárdos hitelt - munkába áll egy fejlesztési igazgató, aki szintén külföldről érkezik, vannak is kiszemeltek, de a nevek természetesen hétpecsétes titkok, majd fény derül mindenre, ha eljön az ideje. (Nemzeti Sport 2-3.o.)
Pályázatok beadási határidővel Az Új Magyarország Fejlesztési Terv „Mikrohitelprogramok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével”, „Mikrohitelprogramok hitelintézetek részvételével”, illetve a „Portfóliógaranciaprogramok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével” című programjára 2009. október 16-ig várják a pályázatokat. (Metro 9.o.)
Könyvvizsgálók és a Postabank-ügy Vrannai Katalin publicisztikája morális alapon bírál sok mindenkit. A véleménnyilvánításhoz természetesen mindenkinek joga van, ahogy a morális ítéletalkotáshoz is. Ám a cikk szerzője a Deloitte egyik megbecsült, vezető kollégáját (egyben az őt szakmai alelnökévé választó szakmai szervezetet) egy téves tényállítás alapján ítéli el. A Postabank 1997-es könyvvizsgálói jelentését a Deloitte - az akkor hatályos magyar és nemzetközi szabályoknak megfelelően - korlátozó záradékkal látta el, továbbá a könyvvizsgálói jelentés oldalakon át részletezte a könyvvizsgálat során f tárt szabálytalanságokat, és sorolta fel tételesen a kockázatokat. A jelentésben a könyvvizsgáló számos, sok milliárd forintot érintő, céltartalék-képzésre és egyéb tételekre vonatkozó megjegyzéseket tett. Ezeket és az ügy egyéb körülményeit talán nem hangsúlyoztuk elég alkalommal, amikor a Postabank korábbi könyvvizsgálatával kapcsolatos hírek megjelentek a sajtóban. (Figyelő 3.o.)
Tisztában vagyok vele,... ...hogy az újságírók számára a jó hír gyakorta kisebb hírértékű, mint a rossz. Ennek ellenére meglepetéssel és szomorúan olvastam az általam egyébként nagyra becsült Figyelő legutóbbi, Vrannai Katalin által jegyzett nézőpontírását az üzleti szervezetek vezetőválasztásáról. A cikk megkérdőjelezi a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökségének választási eljárását, és személyében sérti a kamara új alelnökét, Ladó Juditot. A Postabank feltehetően nem először és nem is utoljára szerepel a sajtóban. Az is érthető, hogy a közvélemény szeretne „eredményt", azaz elmarasztalást látni. Abban sincs semmi rendkívüli, hogy egy pénzügyi beszámolási botrányban az érdekeltek a könyvvizsgáló felelősségét is keresik. A megítélést azonban a bíróságra kellene bízni. (Figyelő 3.o.)
A Postabank 1997-es... ...beszámolójának független könyvvizsgálói jelentésében szerepel a következő mondatrész:
„Véleményünk korlátozása nélkül még a következőkre hívjuk fel a figyelmet:..."E kitétel miatt az e mondatrész előtti és utáni megjegyzéseket a publicisztika szerzője figyelemfelhívásnak, és nem korlátozásnak értelmezte. Ezért tette fel a kérdést, vajon „nem kellett volna-e a könyvvizsgálók rejtett nyelvén hangosabban kiabálni'; hogy valami nincs rendben a Postabank-ügyben. Kétségkívül igaz, a könyvvizsgáló jogi felelősségének megítélését a bíróságra kell bízni. Írásunk szerzője meglehet, nagyon magasra téve a mércét - egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a jogerős döntést a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) nem várta meg Ladó Judit szakmai alelnökké választásával. (Figyelő 3.o.)
Váltás a Bankszövetség élén Nem vállalja a folytatást a Magyar Bankszövetség elnökségének három tagja, így a szervezet április 25-ére összehívott testületi ülésén helyettük bizonyosan új személyeket választanak. Erdei Tamás, az MKB Bankelnök vezérigazgatója közel 12 éven át töltötte be a szövetség elnöki posztját, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója 14 évig, Gergely Károly, a Fundamenta Lakáskasza Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig 7 évig volt a hét tagú elnökség tagja. (Figyelő 7.o.)
Budapesten kell élnem Kipróbálta magát a dohány-kereskedelemben, csúcsvezetői pozícióig jutott a biztosítási szakmában, majd pedig igazgatósági tagságig vitte Közép-Európa egyik meghatározó bankjánál, a bécsi székhelyű Erste Holdingnál. Kisbenedek Péter nyolc év elteltével, az idén júniusban nemcsak az Erstétől, de egyúttal a bankszakmából is távozik. A magyar leányvállalat tavalyi teljesítménye jóval elmaradt a konkurensekétől, az OTP-étől, a Raiffeisenétől, a CIB-étől. Erről az a véleménye a szakembernem, hogy ez volt az új vezetés első éve. A bank új irányítás alá került, és egy sorátalakítást hajtottak végre. Ahhoz, hogy ezek a változások beérjenek, időre van szükség. (Figyelő 73.o.)
Az ingyenesség ára Hiába van bankszámla a családban, a többség mégis készpénzzel fizeti a közműdíjakat, mert látszólag ingyen van. Kifogott az uniós pénzmosásellenes szabályozás a Magyar Postán, nem tudta megoldani az ügyfél-azonosítást a havonta átlagosan beérkező 23 millió darab sárga csekkes befizetésnél. Az uniós tagországok körében kiemelkedő arányú készpénzforgalmat lebonyolító hazai postának lényegében egy bankszámlaszámot helyettesítő azonosítót kellett volna kreálnia ahhoz, hogy adatszolgáltatása teljes körű legyen. Ehelyett azonban ráíratta a befizetők személyiigazolvány- számát azokra a csekkekre, amelyekről a kötelező azonosítók közül hiányzott a bankszámlaszám vagy az utóbbit helyettesítő ügyfél-azonosító. Az április 1-jén életbe lépett postai rendelkezésről azonban három hét múltán kiderült, hogy jogellenes, legalábbis ezt állapította meg múlt heti állásfoglalásában Szabó Máté, az adatvédelmi feladatokat átmenetileg ellátó ombudsman. (HVG 96-97.o.)
Banktitkok nyűgei Márciusban a Pekingi Egyetem és az észak-karolinai (USA) Political&Economic Research Council nemzetközi konferenciát szervezett az ügyfelekről szóló pénzügyi információk megosztásának kérdéseiről. A tanácskozásnak magyar résztvevője is volt, aki szerint Magyarországon évek óta folyik a kormány által is támogatott szakértői munka a „ lakossági teljes lista" bevezetésének előkészítésére. Ez a pozitívadós-lista a jelenlegi és a hiteleiket nem - vagy csak késve - törlesztő ügyfelek adatait tartalmazó adóságnyilvántartást, a „negatív listát" váltaná fel egy olyan nyilvántartási rendszerrel, amelyben a „jó" - tehát a kamatokkal növelt hiteleket pontosan törlesztő adósok adatai is szerepelnének. Bevezetésétől a szakértők azt várják, hogy csökkennek a hitelkamatok, mert a bankok között élénkül a verseny, és kevesebb ügyfél válik fizetésképtelenné. A teljes adóslista ismeretében a bankok pontosabban tudják kiszámítani, mennyire kockázatos egyegy ügyfél, és csak olyan mértékű hitelt nyújtanak neki, amennyit képes lesz visszafizetni. A magyar lakosság túlzott eladósodása már ma is nagy veszély, hiszen a PSZÁF adatai szerint 2007-
ben alakossági hitellel rendelkezők 24 százaléka nem tudott vagy nem akart időben törleszteni. (168 Óra 24-25.o.)
Kié a Bank Center? A Bankár vállalkozáscsoport tevékenységét vizsgáló, nyolc éve keletkezett APEHdokumentumokért követeltek zsarolók 12,5 milliárd forintot az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától. Az APEH anno a Bank Center tulajdonosváltásait és jelzáloghitel-ügyleteit vizsgálta. A VPOP most újra nyomoz az ügyben, de az eredeti dokumentumok ..elvesztek". A belvárosi irodaépületet jelenleg éppen 13 milliárd forint OTP hitel terheli, gazdálkodása veszteséges, tulajdonosi háttere pedig rejtélyes. Csányi Sándor feljelentést tett a tavaly év végi e-mailes zsarolás miatt, a zsarolókat februárban a rendőrség elfogta. Azóta csönd van. A zsarolás tárgyáról csak annyi derült ki az ügy kipattanását követő médiaviharban, hogy az 1995-ben felépült Szabadság téri irodaépülettel, a Bank Centerrel kapcsolatos dokumentumokkal akarták megzsarolni Csányit. Az OTP szerint az irodaházügyletet a '90-es évek végén az APEH is vizsgálta, és azt a jogszabályoknak megfelelőnek találta, a vizsgálatot lezárta. Kérdés, miért gondolták a zsarolók, hogy van valami a kezükben, ami Csányinak milliárdokat érhet. (Magyar Narancs 12-15.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Még egyeztetnek a cégekről Május elején kerül a kormány elé az Új tulajdonosi programmal (ÚTP) kapcsolatos javaslat, és jó eséllyel ekkor a döntés is megszülethet. Az első részvényvásárlásokra már 2009 első néhány hónapjában sor kerülhet - fogalmazott Daróczi Dávid kormányszóvivő tegnap azután, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ÚTP Tanáccsal találkozott. Az ülésen a kormányfő előremutatónak nevezte a tanács javaslatát, megnőtt tehát az esélye annak, hogy a jövő évtől 5-15 százalékos árfolyamkedvezmény, 3-5 éves részletfizetési lehetőség és - legalább ötéves tartás esetén - árfolyamnyereség- adó alóli mentesség mellett „vásárolhatjuk be” magunkat állami cégekbe. Hogy pontosan mely vállalatok lesznek a programban, arról tovább folynak az egyeztetések, ám az előzetes találgatásoknak megfelelően az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Villamos Művek, az erről leválasztott Mavir, a Szerencsejáték Zrt., valamint a Magyar Posta Zrt. neve hangzott el az ülésen. Meglehet, hogy néhány ingatlanokat tartalmazó holding, víziközmű- és mezőgazdasági társaság, valamint a Tokaj Kereskedőház is benne lenne, ám ezeket a javaslatokat még alaposan ki kell dolgozni - közölte a tegnapi ülésen Mészáros Tamás, az ÚTP Tanács elnöke. (Világgazdaság 3.o., Magyar Nemzet 12.o. A Volánokat kihagyják a programból, Magyar Hírlap 8.o. Stratégiai cégek kerülnek magánkézbe)
Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon Az államkötvény-piaci hozamok jelentősen emelkedtek március elején, s az államkötvény- és a kamatswap-hozamok különbözete szokatlan mértékben nőtt. A kötvényhozamok napon belüli alakulása kiugró volatilitást mutatott, az elsődleges állampapír-forgalmazók vagy nem jegyeztek árakat, vagy csak nagyon széles bid-ask spreaddel. A technikai és fundamentális tényezők egyaránt szerepet játszottak. A nemzetközi pénzpiacokon március elején általában minden kockázatosabb eszköz felára nőtt, de a magyar hosszú hozamok értéke meghaladta a többi piacon tapasztalt mértéket. A hazai nyugdíjpénztárak a jogszabályváltozás által megkövetelt portfólióátalakításuk miatt ezúttal a magasabb hozamszintek mellett sem jelentek meg az államkötvénypiac vételi oldalán, és a külföldi befektetők sem voltak aktívak a piacon, sem vevőként, sem eladóként. 2007 végétől sok piaci szereplő vett fel fedezési vagy spekulációs célból olyan összetett pozíciókat, amelyek az államkötvény- és a kamatswaphozamok különbözetének csökkenése esetén váltak volna nyereségessé. Az államkötvényhozamok hirtelen emelkedése miatt azonban ezek a befektetők veszteségeket szenvedtek el, és pánikszerű államkötvényeladásaik tovább növelték a hosszú
hozamokat. (Világgazdaság 10.o.)
Korai még részvényt venni Megsokasodtak az olyan elemzések, amelyek szerint elérkezett az idő az óvatosabb befektetők számára is, hogy visszatérjenek a részvénypiacra - legalábbis joggal gondolhatják, hogy ha az áprilisi negatív hírek sem rántották újabb mélységekbe a börzemutatókat, akkor a piacok elérték a válság alját. Az egyre bizonytalanabbá válik, hogy lesz-e még jelentős, hirtelen beszakadás a következő hónapokban, azonban ettől függetlenül valószínűleg még hosszú ideig a medve maradhat az úr a világ legfontosabb parkettjein - foglalható össze a VG által megkérdezett magyar elemzők véleménye. Mivel a Budapesti Értéktőzsdén folyó kereskedésre a közeljövőben a nemzetközi hangulat továbbra is alaposan rányomja bélyegét, a BUX-tól sem érdemes még érdemi javítást várni - véli Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője. Ugyanakkor, mivel a forgalom szinte elapadt a BÉT-en, a blue-chipekkel kapcsolatban felmerülő egy-egy pozitív hír a nemzetközi trenddel ellenkező irányba mozdíthatja a BUX-ot. Hasonlóan vélekedik Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője is: néhány nagyobb kötés a forgalom jelenlegi szintje mellett meghatározza a magyar piac irányát. De mivel a két legfontosabb papír - az OTP és a Mol - története egyelőre nem túl vonzó, ezért jelentős és tartós meglódulásra ezen az alapon sem érdemes számítani. Igaz, a gyógyszergyártóknak - amellett, hogy a régióban nagyon alulértékeltek - a befektetők fantáziáját is megragadó kilátásaik vannak, ez pedig mérsékelt optimizmusra a BÉT-en is okot adhat. Az alacsony forgalommal egyébként nem csak a budapesti parkett küzd, Amerikában a gyorsjelentési szezon ellenére a kereskedés volumene szintén mélyben van. (Világgazdaság 17.o.)
A foci Eb-be fektethetnek a K&H ügyfelei A hét elejétől lehet jegyezni a K&H Alapkezelő legújabb zárt végű hozamvédett befektetési alapját, amely az idei osztrák-svájci rendezésű futball Európa-bajnokság szponzorainak, illetve az abból hasznot remélő cégeknek a részvényeibe fekteti vagyona egy részét. „A kisbefektetők kevésbé érdeklődnek az elvont nemzetközi gazdasági események iránt, ezért igyekszünk hétköznapibb befektetési sztorikat találni, amelyek mögött persze közgazdasági alapok is vannak” magyarázta az alap ötletét Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Hasonló konstrukcióval az idén már az OTP Alapkezelő is kirukkolt: a cég egy tőke- és egy hozamvédett alapot is indított, amely a pekingi olimpiát támogató cégeket (Világgazdaság 18.o.)
A Budapest Bank nem fizet osztalékot A Budapest Bank (GE Money Bank) 2007-re nem fizet osztalékot, az előző évekhez hasonlóan csupán a kamatozó részvények tulajdonosai kapják meg az alapszabály szerint nekik járó, a névértékre vetítve 10 százalékos kamatot. (Világgazdaság 18.o.)
Olajozottan emelkedett a BUX Európában meglehetősen negatív hangulat uralkodott csütörtökön - London a BÉT zárásának idején 1,4 százalékos mínuszban volt -, de az amerikai piac is gyatra értékeket produkált, az indexek csökkentek. A BUX nyitás után esett egy kicsit, majd onnan visszakapaszkodva tulajdonképpen egész nap - kisebb megszakításokkal - menetelt felfelé. Napi csúcsát körülbelül az amerikai kezdéssel egy időben érte el, utána lassan csorgott lefelé. Végül 22 431 ponton zárt csütörtökön, 1,3 százalékkal magasabban, mint szerdán. Az összes vezető részvény árfolyama emelkedett. Az OTP, bár jegyzése mindvégig szerdai záróára felett maradt, erőteljesen hullámzó napot tudhat maga mögött; annak ellenére, hogy 6845 forinton is született rá kötés, 0,3 százalékos emelkedés után végül 6770 forinton zárta a napot. Az FHB 0,3 százalékot veszített értékéből. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Nemzet 12.o. Lendületben a BUX, Magyar Hírlap 7.o. Zárás erősödéssel)
Egész nap gyengélkedett a forint A piac, úgy tűnik, már a beárazott 25 bázispontos kamatemelésnek megfelelő irányba hajtja az árfolyamot, a nap folyamán a dollár erősödésével párhuzamosan az euró egészen a 252,50-es értékig emelkedett, és az egész régióra kiterjedő korrekció következtében nagyon sokáig a 252-
252,50-es sávban mozgott - mondta lapunknak Kolba Miklós, az ING üzletkötője. A hazai fizetőeszközt a török líra és a lengyel zloty drágulása azonban megvédi a nagyarányú csúszástól. A forgalom átlagos volt, a svájci frank 155,50, míg az amerikai dollár 160,20 forintot ért. A forint piaca ismét hírre vár, leginkább a hétfői kamatdöntés izgatja a résztvevőket. A piac 25 bázispontos emelést árazott be, így ha valóban ez lesz a döntés, akkor semmi sem fog történni - mondta a kereskedő. Szerény túljegyzés és kismértékben emelkedő hozam mellett keltek el a tízéves államkötvények az aukción. Az Államadósság-kezelő Központ által meghirdetett 40 milliárdos mennyiségre 64,2 milliárd forint értékű ajánlatot nyújtottak be. Az elfogadott hozamok 7,97-8,03 százalék között szóródtak, a 8,00 százalékos átlag a szerdai másodpiaci referenciaátlagot csak 3 bázisponttal múlta felül. (Napi Gazdaság 14.o.)
Tud-e fizetni a GYSEV a MÁV Cargóért? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még nem végleges jelentéséből kiderül, hogy a magyar-osztrák tulajdonú Győr-Sopron Ebenfurti Vasút Zrt.-nek nincs pénze, hogy kifizesse a MÁV Cargo Zrt: privatizációja órán rá eső,10 százaléknyi vételárat. Az anyagot az ÁSZ május 5-én tárgyalja, az után hozzák majd nyilvánosságra: A többségi magyar állami tulajdonban álló GYSEV hitelből, vagy sajátrészvényeinek értékesítéséből, tőkeemelésből juthat forráshoz: Ez utóbbi megoldás a cég részleges privatizációját takarná. (Figyelő 8.o.)
Egészséges üzlet Ha 1 milliárd fontért akadna rá vevő, akkor a Warburg Pincus magántőke társaság eladná az Euromedic magyar eredetű egészségügyi csoportot. Hazánk egyik legismertebb gyógyszergyártója, az Egis Nyrt. a jelenlegi tőzsdei árfolyamon 140 milliárd forintot kóstál. Van azonban egy sokkal kevésbé ismert cég a magyar egészségügyben, amely nemzetközi tulajdonosai szerint több mint kétszer ennyit is megér: az Euromedic. Gazdái ugyanis 1 milliárd font sterlingre, azaz mintegy 315 milliárd forintra értékelik. Igaz, az 1991-ben Magyarországon alapított, mindmáig budapesti központtal és nagyrészt hazai vezetéssel működő cég már nem nevezhető magyarnak, sokkal inkább pán-európainak. (Figyelő 56-57.o.)
Rizikóláz Ismert hazai nagyvállalkozók, befolyásos pénzügyi szakemberek és külföldi szaktekintélyek nyüzsögnek a hazai kockázatitőke piacon, hogy magyar cégekbe fektessenek - nem utolsósorban egy állami támogatási program miatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) székházában ugyanis egymást érik az engedélyezési kérelmek, méghozzá egy olyan üzletágban, amelyet eddig inkább hanyagoltak a hazai befektetők. Pedig kockázatitőke-alapok létrehozására és kezelésére már tíz éve van lehetőség Magyarországon, mégis jóformán csak a regionális érdekeltségű nagy nemzetközi alapok révén öltött eddig testet ez a befektetési forma- a régióba allokált össztőkéhez képest meglehetősen szerény mértékben. Mindössze két hazai bejegyzésű alapkezelő mozgott a piacon - a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. -, most viszont sorra jelentkeznek be a PSZÁF-nál olyan vállalkozók is, akik szemében valami miatt csak most lett igazán vonzó ez az üzletág. (Figyelő 6466.o.)
Csányié a Bólyi Zrt. is. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta, hogy a Csányi Sándor, az OTP Bank elnökvezérigazgatója által tulajdonolt Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft. egy 6 százalékos részvénycsomag tavaly októberi megvásárlásával többségire, 50,05 százalékosra növelte részesedését az Investgroup-Bóly Üzletviteli Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-ben (IB). A GVH engedélyére azért volt szükség, mert az IB birtokolja a 19 ezer hektáron gazdálkodó, 2004-ben a jelenlegi agrárminiszter, Gráf József cégének tulajdonszerzése mellett privatizált Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. 82 százalékát (a kisebbségi pakett a Nagy György korábbi Wallis-vezér birtokában lévő Ho-me 2000 Kft.-é). Az összefonódó Csányi- és Bólyicsoportok 2006. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, mindketten
növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és takarmánygyártással foglalkoznak, a versenyhivatal szerint azonban ebben a körben egyetlen olyan áru sincs, melyből részesedésük Magyarországon együttesen elérné a versenyaggályokra alapot adó 20 százalékos mértéket. (HVG 100.o.)
Eur-Ép Kft.: a Középület-építő adminisztrációs cége Ügyviteli szolgáltatásokat, jogi és gazdasági „szakmunkát” végez majd az anyavállalatnak a Középület-építő Zrt.-ből a napokban kivált, üzletvezetéssel foglalkozó Eur-Ép Általános Építőipari Üzleti Tanácsadó Kft. Az egykor állami tulajdonban volt, nemrégiben egy időre Princz Gábor exbankár informális részérdekeltségébe került, jelenleg az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB), illetve a Hídtechnika Kft. tulajdonában álló Középület-építő február végén vette vissza régi nevét, miután a zrt - a HVG-nek nem részletezett eszközökkel - rávette a Princz-közeli befektetőket, hogy ne használják a bejáratott nevet (a Középület-építőt 2004-től Európai Építő Zrt.nek hívták). Az Eur-Ép egyébként megörökli a Középület-építő 4,5 milliárd forintos saját tőkéjének csaknem a felét, 2,1 milliárd forintot, vagyonának pedig 21,3 százalékát, valamint a követelések nagy részét is. (HVG 100.o.)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Kockázatos az euró gyors bevezetése A jegybank elnöke szerint az lenne a legkockázatosabb, ha Magyarország olyan pillanatban csatlakozna az euróövezethez, amikor a költségvetés „nincs tartósan rendben” - Simor András erről egy tegnapi tanácskozáson beszélt. A kockázatok közé sorolta még az alacsony foglalkoztatottságot, a termékpiaci rugalmatlanságot. Kitért arra is: az inflációs várakozások magas szinten vannak, tehát „ebből a szempontból sem vagyunk közel az euróátvétel időpontjához”. (Világgazdaság 3.o., Napi Gazdaság 6.o. Simor András jegybankelnök tegnap..., Magyar Hírlap 7.o. Nincs rendben a büdzsé)
Növekszik az elemzői pesszimizmus Folytatódott a trend: az elemzők egyre alacsonyabb magyar gazdasági bővülést jósolnak. A Reuters áprilisi felmérése szerint ezúttal azonban csak az idei növekedésre vonatkozó prognózis csökkent, 0,2 százalékponttal 2 százalékosra. Jövőre az elemzői konszenzus alapján az ideinél valamivel gyorsabb, háromszázalékos lehet a dinamika. Ez jóval lassabb ütem, mint a kormány által szintén tegnap kiadott, felülvizsgált konvergenciajelentésben szereplő 3,4-es várakozás. A növekvő pesszimizmus mögött a gyenge tényadatok állnak. A tavalyinál mégis nagyobb növekedést is elsősorban a bázishatásra alapozzák, a jelenleg várt 0,7 százalékos gyorsulás már abból is bőven összejönne, ha a tavaly hatalmas zuhanást elszenvedett ágazatok nem esnének tovább. A megkérdezett szakértők az infláció havi ütemének enyhe mérséklődésére számítanak. A jövő évre szóló prognózisok átlaga minimális mértékben javult, de továbbra is az MNB inflációs célja felett, más megközelítésben a célsáv felső határához közel alakulhat. Az államháztartási hiányra vonatkozó prognózisokban egyelőre nem látszik, hogy a kormányválság miatt jelentős költségvetési fellazulásra számítanának az elemzők. A konszenzus erre az évre a GDP 4 százaléka, a kormányzati előirányzatnak megfelelően. Jövőre 3,7 százalék lehet a deficit az elemzők szerint. Az elemzők többsége úgy véli, hétfőn újra kamatot emel a jegybank, és ezt az idén még egy növelés követheti. A múlt havi kamatemelés szerintük nem volt elegendő ahhoz, hogy elérhető legyen az inflációs cél 2009-ben. (Világgazdaság 3.o.)
Naptár A márciusi ipari termelői árakról szóló adatokat április 30-án teszik közzé. A tavalyi energia- és nyersanyagár emelkedését még viszonylag alacsony termelőiár-növekedéssel sikerült átvészelni, a vállalatok egy ideig ellensúlyozni tudták a kedvezőtlen folyamatokat. Az év elején azonban hirtelen
elkezdtek emelkedni az ipari árak, ez pedig a következő hónapokban várhatóan fokozza az amúgy is magas fogyasztóiár-nyomást. A 2. és 3. havi külkereskedelmi termékforgalom mutatóit május 6-án és 9-én ismerhetjük meg. A külső konjunktúra még mindig kitart, az amerikai recessziós hangulat ellenére az európai piacokon továbbra is élénk kereslet tapasztalható. Az előrejelzések csak enyhe idei lassulásról szólnak, s ez csak kismértékben érintheti a hazai exportőröket. Az import a stagnáló belföldi fogyasztási és beruházási kereslet miatt viszont változatlanul alacsony dinamikát mutat, így az idei évben valószínűleg némi többlettel zárhatjuk a külkereskedelmi mérleget. Az ipari termelés 3. havi előzetes, illetve részletes adatai május 8-án és 15-én kerülnek napvilágra. A februári kiugró adat után visszafogottabb, de még mindig jónak mondható növekedés várható az iparban, az év egészében az exportkereslettel párhuzamosan némi lassulás valószínű. Az áprilisi fogyasztói árak alakulásáról május 14-én értesülhetünk. A pénzromlás üteme az előzetes várakozásoknak megfelelően lassú csökkenésnek indult, azonban az újabb és újabb sokkhatások elodázzák a dezinflációt. Az élelmiszerárak a világpiaci árhatások miatt emelkedtek a minden korábbinál magasabb szintre, de az energiaárak is átlag feletti dinamikát mutatnak. A külső hatások mellett a hatósági árak emelkedése is növeli az inflációt, az évközi gázáremelés például az áprilisi indexben jelentkezik majd. A bruttó hazai termék I. negyedévi előzetes mutatóját május 15-én hozzák nyilvánosságra. Év végére szinte megállt a hazai gazdaság növekedése, ez nagy részben a fiskális sokk következménye. A közösségi szolgáltatások húzták vissza leginkább a mutatót, érdemi növekedést pedig csak a külpiacokat ellátó ipari termelők produkáltak. A felhasználási oldalon a jelentős reálbércsökkenés miatti fogyasztásszűkülés volt a meghatározó, az állóeszköz-felhalmozás csak év végén mutatott némi növekedést. (Világgazdaság 10.o.)
Hogy állunk a régióban? Az amerikai másodrendű jelzáloghitelpiaci válság hatására a globális kockázatvállalási hajlandóság érzékelhetően mérséklődött, a fundamentumok szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt évekhez képest. A pénz- és tőkepiacok megnövekedett érzékenysége a fertőzési kockázatok növekedése irányába hathat. A régiós országoknak a kockázati étvágy csökkenésével szembeni kitettségét növeli, hogy míg a többi feltörekvő országcsoport jelentős fizetésimérleg- többlettel vagy egyensúlyi külső pozícióval jellemezhető, addig a kelet-közép-európai országok mindegyikének negatív a folyó fizetési mérlege - mutat rá az MNB stabilitási jelentése. A térségben a külső finanszírozási igény szintje zömmel a magánszektor gyors eladósodásával függ össze. A legtöbb országnál ez a felzárkózás részének tekinthető, ám a közelmúltban elsősorban a balti államok, illetve Bulgária és Románia esetében egyre nyilvánvalóbban mutatkoznak meg a túlfűtöttség jelei. Így nőttek a fenti országcsoport belső folyamataiból adódó fertőzési kockázatok is. Magyarország a fundamentumait tekintve igen összetett képet mutat, és nem sorolható be egyetlen régiós országcsoportba sem. Habár tavaly jelentősen csökkent az államháztartási hiány és számottevően javult a külső egyensúlyi helyzet, a költségvetési deficit és az államadósság szintje továbbra is a legmagasabb. A külső finanszírozási igény számottevő, a GDP 1,3 százalékpontját kitevő csökkenése mellett a finanszírozás szerkezete befektetői szempontból kedvezőtlen irányba mozdult el. A nem adóssággeneráló források esetében (közvetlen tőke és részvény) nettó kiáramlás volt, így a külső finanszírozási igény közvetlen tőkebeáramlással nem fedezett része régiós viszonylatban magas szintre emelkedett. Így az ország nemzetközi összehasonlításban magas külső adóssága gyorsan nőtt. Ám a finanszírozási szerkezet elmozdulása jelentős, részben egyedi tételekre vezethető vissza. Így előretekintve tovább mérséklődő külső finanszírozási igény mellett a külső adósságdinamika a közeljövőben már érdemben lassulhat. (Világgazdaság 12.o.)
Érzékelhető elmozdulás Magyarország külső finanszírozási szerkezetében Tavaly számottevően csökkent a külső egyensúlyhiány, ám a nettó külső adósság rekordszintre emelkedett: a GDP-arányos külső adósság- ráta mintegy 8 százalékpontos bővülés mellett meghaladta a GDP 40 százalékát. A háttérben a nem adóssággeneráló források kiáramlása áll. A külső finanszírozás szerkezetében érzékelhető elmozdulásban tartósabbnak tekinthető folyamatok is szerepet játszottak: a 2006-os historikus csúcs után ismét magas volt a rezidens vállalatok működőtőke-kivitele. Nőtt a hazai intézményi befektetők külföldi részvénybefektetése. Mindez arra utal, hogy a külső finanszírozás szerkezete tartósan megváltozhat - hívja fel a figyelmet az MNB
stabilitási jelentése. A hazai vállalatok külföldi közvetlen tőkekivitele és az intézményi befektetők külföldi részvényvásárlása magasabb szinten stabilizálódhat. Emellett elképzelhető, hogy a cégek finanszírozásában is hangsúlyosabb szerepet kapnak az adósságtípusú források. A nettó nem adóssággeneráló forrásbeáramlás alacsonyabb szintje lassíthatja a külső adósságráta mérséklődését. (Világgazdaság 12.o.)
Újabb tiltakozás az internetadó ellen A Magyar Telekom Nyrt. és a UPC Magyarország Kft. arra kéri a döntéshozókat, maradjanak összhangban az eredetileg elfogadott, az információs társadalom fejlesztését célzó kormányprogrammal, és ennek megfelelően ne támogassák az internetszolgáltatás után fizetendő kulturális járulék bevezetését. A két szolgáltató közös csütörtöki közleménye szerint az internetadó bevezetése hátráltatja azt a meghirdetett és elfogadott programot, amelyet Új Magyarország Szabadság és szolidaritás címen fogadtak el. (Világgazdaság 14.o., Magyar Nemzet 14.o. Védekező állásban, Magyar Hírlap 7.o. Szolgáltatók a sarc ellen)
Kamat: egyszer fel, egyszer le Nem a márciusi kamatemelés volt az utolsó a monetáris tanács részéről, azonban 50 bázispontos szigorításra a mostani körülmények között nem kell számítani - vélik a Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci elemzők, akik - konszenzusunk szerint - 25 bázispontos kamatemelést várnak a jegybank monetáris tanácsának hétfői ülésétől. Ezt a lehetőséget erősítette a múltkori döntést követő jegybanki közlemény, amelyben eléggé explicit módon fogalmazták meg, hogy egy kamatemelési ciklus kezdetén vagyunk, azaz nem csak egyszeri emelésről volt szó - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A közlemény szerint a monetáris tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére márpedig egyelőre nem látszik, hogy mi gyorsíthatná fel ilyen mértékben az inflációcsökkenést. Vannak azért kedvező folyamatok is. Az árfolyam egy hónap alatt 268 forint/euróról 255-re erősödött - mondta Samu János, a Concorde szakértője, aki arra számít, hogy az idén a 250-255-ös szinten maradhat a kurzus. A külső sokkok azonban - átmeneti ideig - hozhatnak meglepetéseket, de ugyancsak kedvező jelnek számít, hogy a piacok a régiós valutákkal, nem a török lírával és a délafrikai randdal kezelik egy kosárban a magyar valutát. Kockázatot jelenthet viszont, ha május 7-én elutasítják Szlovákia eurózóna-csatlakozási szándékát - tette hozzá Bebesy. A piac teljes mértékben hisz a csatlakozásban, ezért ha mégis elutasítják a kérelmet, akkor azt a régió összes valutája megérzi majd. A Reuters felmérése szerint az elemzők többsége 25 bázispontos emelést vár a monetáris tanácstól, azonban jó páran érveltek a tartás mellett is. A budapesti deviza- és állampapírkereskedők ellenben elég eltérően ítélik meg a várható lépést. Míg az előbbi csoport a forint megerősödése miatt nem várja a kamat szintjének megváltoztatását, addig az utóbbiak az inflációs kockázatok és a jegybanki hitelesség érdekében tovább erősítenének a monetáris kondíciókon. A foglalkoztatás növelésére, adóreformra lenne szükség - ebben egyetértettek a rendszerváltás utáni jegybankelnökök tegnap. Bod Péter Ákos a XXI. Század Intézet kerekasztal-beszélgetésén elmondta, hogy a hozzánk mérhető országokkal összevetve gazdaságunk zötyög, gyorsuló ütemben vesztünk pozíciót a környezetünkhöz képest. Bod szerint Magyarországon milliók nem látják az összefüggést az adók és az állami kiadások között. Járai Zsigmond szerint az adóreform elkerülhetetlen, ennek első lépése azonban az állami kiadások csökkentése kell hogy legyen, illetve a korrupció visszaszorítására lenne szükség, szigorú börtönbüntetésekkel. Továbbá egymillió új munkahelyre, ugyanis csak így valósítható meg a 70 százalékos foglalkoztatás. A jelenlegi hiány helyett kétszázalékos államháztartási többletet kell belőni a költségvetésben. Simor András, az MNB jelenlegi elnöke úgy véli, új közgondolkodásra és közpénzügyi csomagra van szükség. Hibának nevezte a minimálbér bevezetését, ezért azt csökkenteni kell, illetve meg kellene szüntetni. A családtámogatásoknál, az ártámogatásoknál jobban érvényesítené a rászorultságot. A nyugdíjkasszának szerinte önfinanszírozóvá kell válnia, ehhez a nyugdíjkorhatár további emelésére van szükség. Surányi György az üzleti szféra adóját átcsoportosítaná a fogyasztási és vagyonadókra, a kiadási oldal csökkentésével nyitna további utat az adóterhek mérsékléséhez. Az újraelosztás csökkentése az inflációs várakozásokat is apasztaná. Míg a márciusi kamatdöntést megelőzően intenzív kommunikáció jellemezte a monetáris tanács tagjait, addig az utóbbi négy hétben ez
mérsékeltebbé vált. Király Júlia, a jegybank alelnöke egy hete fejtette ki egy interjúban, hogy kicsi, de határozott lépésekből álló kamatemelési ciklust tart optimálisnak. Szerdán pedig - ha nem is a sajtón keresztül, hanem egy szakmai konferencia keretében - Karvalits Ferenc beszélt a szigorú monetáris politika szükségességéről, hogy az MNB biztosítani tudja az inflációs célt, az inflációs várakozások horgonyzottságát. Barcza György, a K&H vezető közgazdásza szerint a mostani időszakban nincs is szükség ennél erőteljesebb kommunikációra. A piac beárazta, hogy középtávon még 50 bázispontot, s egy év alatt még 25-öt emel a tanács az alapkamaton. Az előző hónapban nem volt egyértelmű, hogy a jegybank tényleg rátér-e a kamatemelés pályájára, ezért fontos volt ezt az üzenetet továbbítania a piacnak. Ha befejeződik ez a ciklus és megint tartós emelésre kell majd számítani, akkor ismét szükség lesz az egyértelmű tájékoztatásra. Takács János, az Electrolux közép-európai vezérigazgatója, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke elmondta, hogy cégének nincsenek bankhitelei, így a kamatemelés direkt módon nem befolyásolja pénzügyi pozícióját, nyereségességét. A magyar gazdaságra gyakorolt hatásait, elsősorban a kiszámíthatóságban, megbízhatóságban bekövetkező megingást indirekt módon azonban az Electrolux is megérzi. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatta a lapot, hogy a cég tevékenységében kis szerepe van a hitelfinanszírozásnak, illetve a forinthitelek szerepe szinte elhanyagolható, így a hazai kamatszintnek, amelyet alapvetően meghatároz az MNB-alapkamat, nincs érzékelhető hatása a társaság gazdálkodására. A jegybanki alapkamat megváltoztatásának amióta év elején az MNB a kormánnyal egyetértésben eltörölte az árfolyam-ingadozási sávot legfeljebb az egyik lehetséges következménye, de nem az oka, indoka a forintárfolyam változása, jelen esetben a stabilizálódása, majd jelentős erősödése. (Napi Gazdaság 1+6-7.o., Napi Gazdaság 6.o. Az MNB-elnökök a kiadások csökkentését várják, Napi Gazdaság 6.o. Gyérülő nyilatkozatok a tanácstagoktól, Napi Gazdaság 7.o. Céges vélemények, Népszabadság 18.o. Négy elnök, egy reform, sok részlet, Magyar Nemzet 11.o. Hiányzik a hitelesség, Magyar Nemzet 11.o. Kamatemelést jósolnak a szakértők, Népszava 1+5.o. Négy jegybankár négyféle utat járna, Népszava 5.o. A jegybankelnök és elődei a magyar gazdaságról)
Az APEH nem viccel a feketegazdasággal Az első negyedévi ellenőrzési adatok alapján komolyan veszik a hatóságok a feketegazdaság elleni fellépést. E három hónapban az adóhivatal több mint 18 ezer vizsgálatot végzett, az OMMF pedig mintegy 11 ezret. Az APEH összesen 3,9 milliárd forint adó- és járulékkülönbözetet tárt fel, míg az OMMF 1,4 milliárd forintnyi bírságot vetett ki. Az OMMF adatain egyelőre inkább a megnövekedett ellenőrzések száma látszik, a kiszabott bírság összege ugyanis tavaly magasabb volt az első negyedévben, mint az idén: tavaly 1,7 milliárd forintot tett ki a bírságok összege, szemben az idei 1,4 milliárddal. A feketén foglalkoztatott alkalmazottak száma nem nőtt jelentős arányban: a tavalyi első negyedévi adatok szerint 14 ezer, az idén pedig 19 ezer feketemunkást találtak. (Napi Gazdaság 1-2.o.)
Kitart a kormány a konvergenciaprogram mellett A tervezettnél nagyobb tavalyi áht-hiánycsökkenés nagyjából ugyanakkora arányban volt köszönhető a bevételi oldal növelésének, mint a kiadási oldal csökkentésének. Ez a gazdaság kifehérítésére tett lépésekre, az adóalap szélesítésére, valamint a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vártnál kisebb kiadásaira vezethető vissza - írta a kormány a konvergenciaprogram végrehajtásáról szóló jelentésben. A gazdasági növekedés tavalyi, mindössze 1,3 százalékos bővülését elsősorban a kiigazítás következtében visszaesett állami szolgáltatásokkal, illetve a mezőgazdaság és az építőipar gyengélkedésével magyarázzák. A későbbi növekedés szempontjából kedvező, hogy a termelési oldalon az ipar éves szinten 8,1 százalékkal bővült és ez a trend az év eleji adatok alapján folytatódik. A kormány az államadósság csekély mértékű csökkenését irányozta elő, ám Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint pillanatnyilag az is kétséges, hogy e jelentéktelen mérséklődés egyáltalán bekövetkezik-e. A szakember rámutatott: Magyarország jelenleg adósságcsapdában vergődik, s mivel nem várható a közeljövőben a gazdasági fejlődés dinamikus növekedése, tartozásainkat nem tudjuk majd nagymértékben csökkenteni. Suppan kiemelte továbbá: az államadósság összefügg a gazdaság fejlődésének (GDP) kérdésével, hiszen a tartozások szintjét a GDP-hez viszonyítva állapítják meg. Ha tehát a
tervezetnél alacsonyabb a növekedés, magasabb lesz az ez alapján számítandó adósságszint. Hazánk gazdasági teljesítményének emelkedését viszont túlzott optimizmussal állapította meg a kabinet vélte a szakember. A szerdán közöltek szerint a GDP az idén 2,4 százalékkal, míg jövőre 3,4 százalékkal fog emelkedni. Suppan azonban úgy vélte, hogy a gazdasági növekedés szintje 2008ban legfeljebb kétszázalékos lesz, s a fejlődés üteme 2009-ben sem haladja majd meg a 2,8 százalékot. Az elemző szerint tehát biztosan nem valósul majd meg a kormány által beharangozott GDP-emelkedés. Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy még folyamatban van Magyarország ellen a túlzott deficiteljárás, dacára annak, hogy tavaly jelentősen csökkent a költségvetési deficit. "Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy továbbra is hazánkban a legmagasabb a hiány az Európai Unióban - mondta -, amely sérülékenységet okoz a magyar gazdaságnak." Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint mindössze a hiánycél változatlan az új konvergenciajelentésben, vagyis újra kellene írni a programot. A Fidesz gazdasági kabinetje továbbra is a konvergenciatanácshoz hasonlítható, szűk körű költségvetési tanács felállítását javasolja. Az ellenzéki politikus szerint az a legnagyobb gond, hogy nem állt helyre a gazdaságpolitika hitelessége. (Napi Gazdaság 2.o., Népszabadság 17.o. Régi szöveg új számokkal, Magyar Nemzet 11.o. Ismét változtattak a számokon, Magyar Hírlap 7.o. Alacsonyabb növekedés, magasabb infláció, Népszava 5.o. Konvergenciaprogram kényszerpályán, Népszava 5.o. Szerkezeti változások, reformlépések 2007-ben)
A társadalom is súlyos állapotban van Magyarországon nemcsak a makrogazdasági helyzet nehéz, hanem a társadalom is elszomorító képet mutat - jelentette ki Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. Véleménye szerint a költségvetési konszolidáció csak annyit jelentett az ország számára, hogy túl van a krízisen, ám továbbra is súlyos gondok jelentkeznek a makrogazdaságban. Komoly gondnak tartja, hogy alacsony (57 százalékos) a foglalkoztatási szint, a rokkantnyugdíjasok aránya a lakosság 8 százaléka, akiknek a fele messze van még a tényleges nyugdíjkorhatártól. (Napi Gazdaság 3.o., Magyar Nemzet 11.o. Továbbra is súlyosak idehaza a gondok)
Magasak a bérterhek Magyarországon Tavaly tovább közeledett egymáshoz az uniós tagországok munkaköltségének szintje - derül ki a német statisztikai hivatal elemzéséből, amelyet az MTI-Eco idézett. E szerint a 27 tagországban átlagosan 3,4 százalékkal nőtt a magángazdaságban az egy órára jutó munkaköltség tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Így az unióban tavaly átlagosan 22,80 euró volt az egy órára jutó munkaköltség, ezen belül a legnagyobb Dániában, ott ugyanis 3,6 százalékkal, 35 euróra nőtt, míg a legalacsonyabb Bulgáriában, ahol viszont 16,9 százalékkal, 2,10 euróra emelkedett. Az összesítés szerint Magyarországon 15,2 százalékos volt a múlt évi növekedés, a 7,70 eurós érték pedig a lista huszadik helyére volt elég. (Napi Gazdaság 11.o.)
Többféle korszak határán Korszakhatárról beszélt tegnap Szili Katalin házelnök és Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő is. Ugyanazt a napot és eseményt jellemezték, mégsem valószínű, hogy ugyanarra gondoltak. Tény, a politika izzik, fordul. Eközben az érintett szférák a mozdulatlanság benyomását keltik. A többek által is történelminek minősített változás a szabad demokraták vasárnapi küldöttgyűléséhez kötődik. Ha itt kimondják a koalícióból való kilépést, akkor május elsejétől egypárti kormányzás kezdődhet Magyarországon. A Népszabadság információi szerint a megyei szervezetekben némiképp megosztottabbak a liberálisok, mint az országos vezetőség, de annyira nem, hogy kétséges volna a vasárnapi - bizonnyal nyílt - szavazás eredménye. Horn szerint ez a párt történetének három legfontosabb döntése közé tartozik. Az ügyvivő jelezte, hogy megfelelő előterjesztések esetén számíthatnak rájuk a parlamentben a szocialisták. A pénzügyi tárca új prognózisa szerint jövőre az adócsökkentés a tervezettnél - és az SZDSZ által eleve elfogadhatatlanul alacsonynak tartottnál jóval kisebb lesz. A GDP 0,9 százaléka helyett maximum 0,3 százalékról, mintegy 80-90 milliárd forintról tud lemondani a költségvetés. (Népszabadság 1.o., Népszabadság 2.o. Az SZDSZ utolsó
napjai a koalícióban)
Adósságcsapdát jósolnak hazánknak Az Institue of International Finance (IIF) nemzetközi pénzügyi szervezet adósságcsapdát, magasabb kamatokat, a londoni elemzők pedig stagflációt, vagyis megtorpanó gazdaságot, és jelentős pénzromlást valószínűsítenek Magyarországról szóló kitekintésükben. Az IIF prognózisa alapján az idei évre tervezett négyszázalékos GDP-arányos államháztartási hiány 2009-ben 4,6 százalékra, 2010-ben pedig 6,5 százalékra ugorhat. Az IIF szakértői szerint évente átlagosan csupán két százalék körüli ütemben nőhet a magyar gazdaság, de a magyar forint árfolyama viszonylag erős lesz. A szakértők úgy látják, nagy a veszélye annak, hogy adósságcsapdába kerül Magyarország, mert a külső finanszírozási igény továbbra is magas, hazánk pedig az országkockázat miatt csak nagyobb felárral juthat pénzekhez. Az IIF arra is figyelmeztet, hogy a világgazdasági hitelkrízis miatt tovább nőtt hazánk pénzügyi sebezhetősége. Eközben a londoni elemzői kör azt jósolja, hogy a magyar gazdaság a stagflációval "flörtöl": megtorpan a gazdaság növekedése, miközben emelkedik az infláció. (Magyar Hírlap 7.o., Bors 12.o. Nőhet az állam hiánya)
GKI: további áremelkedés Az idén a lakossági gázárak a várható tarifaemelésekkel együtt 25-30 százalékkal emelkednek, ami alig alacsonyabb a 2007-es 35 százalékos növekedésnél, míg a nem lakossági földgázárban húsz százalék körüli éves átlagos emelkedés várható - közölte a GKI Energiakutató Kft. A benzinnél tíz, a gázolajnál húsz százalék körüli éves átlagos áremelés esedékes. (Magyar Hírlap 7.o.)
Gráf drágulásra számít Gráf József agrárminiszter szerint Magyarországon az idén is a tavalyihoz hasonló, tíz százalékot meghaladó mértékű élelmiszerár-emelkedés várható. Mint mondta, az unió restriktív, visszafogást ösztönző agrárpolitikáját felül kell vizsgálni, mert megváltoztak a világgazdasági körülmények. (Magyar Hírlap 7.o.)
Békesi László volt pénzügyminiszter szerint adóreformra égető szükség van, ám jelenleg sem a politikai, sem a gazdasági feltételek nem kedveznek az adórendszer átalakításához. Ennek feltétele ugyanis a közmegegyezés és az erős költségvetés. (Napi Ász 3.o.)
Dübörög a mikrohitel program Eddig 200 hazai vállalkozás több mint 1 milliárd forintot kapott fejlesztésre az Új Magyarország Mikrohitel Programban - hangzott el a koordináló Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. tájékoztatóján. Egy-egy vállalkozás 20 százalékos önerő felmutatásával legfeljebb 6 millió forintos hitelt vehet fel kedvező visszafizetési feltételekkel. Országosan, 7 éves időtartamra összesen 60 milliárd forint áll rendelkezésre, ezt 85 százalékban az Európai Unió strukturális alapja,15 százalékban pedig a magyar költségvetés állja. (Figyelő 6.o.)
Újrahangolódás Egyre valószínűbb, hogy a koalíció felmondása után új együttműködést keres az SZDSZ és az MSZP. Az Országgyűlés asztalán mindenesetre nincs olyan kardinális törvény, amelynek el nem fogadása tarthatatlanná tenné a kabinet helyzetét. Leghamarabb az őszi ülésszakon tárgyalnak a honatyák stratégiai jelentőségű javaslatokat- így a 2009-es költségvetést, az adószabályokat és az egészségbiztosítás átalakításáról szóló új koncepciót-,amelyekhez, ha addig nem köttetik új koalíció, a kormánynak valamilyen módon külső támogató szavazatokat kell szereznie. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint a rendszerváltás óta először megtörténhet: december végéig nem lesz a jövő évre vonatkozó költségvetése az országnak. Az államháztartási törvény szerint ilyenkor az előző évi büdzsé számai szerint alakul az újraelosztás. (Figyelő 14-15.o. Magyar
Narancs 56-57.o. Tizenhat éven felülieknek)
A harmadik út Új megoldásokat keres a párton és a koalíción belüli válságra Weinek Leonárd, Zugló polgármestere, az SZDSZ ügyvivője. Úgy véli, hogy az SZDSZ jelenleg egy „szülőcsatornában" van, ahonnan nincs visszaút. Fel kell ismerni, hogy ami napirenden van, az a párt újjászületése. Ennek a kereteit kell közösen kidolgozni. (Figyelő 14-15.o. Magyar Narancs 16-17.o. Kovács Pisti és Paprika Jancsi együtt mennek a bálba)
Lemondó nyilatkozatok Nem tudta megvalósítani alapvető vállalásait a 2006 júniusában hivatalba lépett, s a szabad demokraták várható kiválásával május elsejével felbomló koalíciós kormány. A költségvetés bevételi és kiadási tételeinek szerkezeti reformja elmaradt, így nem sikerült megteremteni a tartós egyensúly feltételeit. Részeredmények látszanak, de ez a negatív összképet csak kissé módosítja. (Figyelő 16-21.o.)
Hitelességi hiányosságok Az elmúlt két évben a hiány lefaragásával valamelyest sikerült javítani a magyar gazdaságpolitika zéró hitelességén, a folytatásra viszont semmi garancia. Elfogyott a puskapor-értelmezi gazdasági megközelítésből a koalíciós válságot és a várható szakítást Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A konvergenciaprogram ugyanis csak azt alapozta meg, hogy a koalíció 2008-ig működjön. (Figyelő 22-23.o.)
Csak kiváló zenész improvizálhat Az állami apparátus, a közigazgatás nem vezérelhető az üzleti élet rutinjai mentén - mondja Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője. Úgy véli a megoldást a társadalom- és gazdaságszervezés harmonizációja hozhatja el. Az elmúlt években az „üzleti" és a felülről érkező vezérlés egyfajta keveredése érvényesült. Be kell látni, hogy az állami apparátus, a közigazgatás amely ennek a koordinációnak az egyik oldala - nem vezérelhető az üzleti élet rutinjai, és különösen nem a honi kis- és középvállalkozói beidegződések mentén. Bocsásson meg a hasonlatért, egy nagy tankernek több tíz kilométer kell, mire megáll, s ha felgyorsul, az is rengeteg idő. Egy ország kockázatközösségében is nagy hajó, és nem motorcsónak, ahol megrántom a kormányt, feltolom a gázkart és máris beveszem vele a kanyart. Be kell látni, hogy időt és türelmet igénylő finomhangolásra, egyeztetési mechanizmusra kell átállni, nem pedig a „húzd meg, ereszd meg" technikáját alkalmazni. (Figyelő 26-27.o.)
Étkészlet Évek óta nem nézett ki ilyen jól a határ, s ha valami nagy katasztrófa nem történik, kiváló búzatermés lesz, az pedig nem létezik, hogy a mennyiségnek ne legyen hatása az árakra harangozta be a szerinte várható búzaárcsökkenést egy agrárkonferencián Gráf József földművelésügyi miniszter. Ezzel némileg ellentmondott egy héttel korábbi, zömében termelők előtt tett kijelentésének, amikor is azzal biztatta a gazdákat, hogy termeljenek csak sokat, hiszen magasan maradnak az árak. (HVG 7.o.)
Tartozók és követelők Súlyosan eladósodnak az önkormányzatok. A viszonylag kedvező helyzetű budapesti kerületek körében az időnyeréssel kecsegtető, csak évek múlva törlesztendő kötvények a legvonzóbbak. Bár a kormány egy éve korlátozni akarja az önkormányzatok eladósodását, és az ősszel benyújtott egy törvényjavaslatot is, ennek elfogadására kicsi az esély. Biztos, ami biztos alapon sok helyütt úgy érzik, jobb, ha bespájzolnak. A fővárosi kerületek között akad olyan is, amelyik a nyereség reményében teszi ezt. A stabilan jobboldali I.kerületi,budavári önkormányzat 9,2 milliárdos költségvetésében nincs hiány, sőt a működés során 100 milliós többlet várható, készpénzállománya 1,6 milliárd forint körül mozog, 2007 végén mégis 1,5 milliárdos kötvénykibocsátásról döntött (18
éves futamidővel, a tőketörlesztésre négyéves türelmi idővel). A pénz felhasználásáról fejlesztési cél hiányában nincs döntés, viszont a svájcifrank-alapú, mintegy 3,3 százalékos kamatozású hitelt most 8 százalékos forintkamatra tudják kihelyezni. (HVG 71-73.o.)
Fékpróba Az önkormányzatok gyors hitelnövekedése miatt - kintlevőségük tavaly több mint 500 milliárd forinttal nőtt - a Magyar Nemzeti Bank szokásos elemzése a pénzügyi stabilitásról idén márciusban külön részt szentelt e szektornak. A jelentés a bankok megkérdezésén alapul, amelyek a kötvények népszerűvé válását a meglebegtetett hitelfelvételi korlátozástól való önkormányzati félelmekkel, illetve azzal magyarázzák, hogy esetleg megszűnik a kibocsátás közbeszerzés alóli mentessége. Bár a bankok nem számítanak az önkormányzati eladósodás mostanihoz hasonló további növekedésére, a kormányt idegesítik a fejlemények. (HVG 72.o.)
Ki mint vesz? Kétségtelenül alapos munkát végzett a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által a köztudatba februárban bedobott kedvezményes részvényvásárlási program megvalósítási javaslatainak kidolgozására hivatott társadalmi és szakmai tanács. A Mészáros Tamás egykori ÁPV-elnök, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem rektora által vezetett, ismert közgazdászokból, társadalmi szereplőkből, a nyugdíjasok, a munkáltatók, a munkavállalók és a fogyasztóvédők képviselőiből álló grémium március 5-ei megalakulása után alig öt héttel egy összességében közel 150 oldalas tanulmánnyal rukkolt elő, amely a programmal kapcsolatba hozható valamennyi szempontot részletesen kivesézte. Mindenekelőtt nem világos, hogy a program kiket is céloz majd meg. (HVG 93-94.o.)
Ahány ház, annyi kulcs Már túl is vannak a parlamenti pártok az MDF múlt héten kezdeményezett közteher-csökkentési javaslatának első egyeztetésén. A folytatás kérdéses, miután úgy tűnik: lényegi ügyekben aligha jutnak közös nevezőre. „Van pozitívuma az elképzelésnek. Nevezetesen: húsz év óta először fordul elő, hogy a parlamenti pártok adóügyben hajlandók egy asztalhoz ülni” - kommentálta VámosiNagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője az MDF múlt héten elővezetett köztehercsökkentési javaslatát. Eszerint 2008 októbere és 2009 februárja között 10 százalékos adó megfizetése fejében legalizálni lehetne az eltitkolt jövedelmeket, 2010-től 7 százalékponttal csökkenne a jelenleg 29 százalékos munkaadói társadalombiztosítási (tb) járulék, egységesen 18 százalék lenne a személyi jövedelemadó (szja), megszűnnének az szja-kedvezmények és a kisadók, az általános forgalmi adó (áfa) mostani 20 százalékos kulcsa 25-re nőne, ugyanakkor a meglévő 5 százalékos mellett lenne egy 12 százalékos kulcs is. (HVG 95-96.o.)
A társbérlet vége Március végi, a reformok leállítását bejelentő beszédével szinte felrobbantotta a koalíciót. Kisebbségbe került, társadalmi és parlamenti értelemben is. Mások szerint a nála is súlyosabb kisebbségben vergődő szabad demokraták egyes politikusainak úgy kellett ez a provokáló beszéd, mint egy falat kenyér. Gyurcsány helyzete pártjában ismét stabil. Meddig? Történelmi hibát követett el, vagy most sem hagyja cserben legendás szerencséje? (168 Óra 6-9.o.)
Ellenzéki koalíció Lát esélyt az ellenzéki pártok összefogására az MDF elnöke. Legalábbis az adóreform ügyében. Kérdésesnek tartja, hogy az SZDSZ már ellenzéki vagy még kormánypárti szervezetnek számít-e. Nem hisz a kisebbségi kormányzásban, szerinte a kormány két évig nem tétlenkedhet, és az országnak előrehozott választásra van szüksége. De erre kevés az esély. (168 Óra 12-13.o.)
Fordult a kocka Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég közzétette véleményét a Népszabadság hasábjain. Javaslata szerint mintegy 2500 milliárd forintnyi megtakarításra van szükség a
költségvetésben, hogy az ország ismét versenyképes legyen. A túlköltekezés első sorban a szociális, jóléti és lakásépítési támogatósok esetében van jelen. Szó szerint úgy fogalmaz: Magyarország számára ma az igazi kérdés ,;az állam emlőin tengődve fokozatosan lemaradni Európától vagy öngondoskodással, a piacgazdaságot; felelősséget és kockázatot vállalva felzárkózni a visegrádiakhoz. (168 Óra 56.o.)
Új többségből rendes többség A március 9-i népszavazási vereség elkezdett ráégni az MSZP-re. A papíron a vizitdíj, gondolatban a Gyurcsány-kormány ellen szavazókból áprilisra jórészt Fidesz-szimpatizánsok lettek. A párt 3,4 millió támogatójának háromnegyede szavazott igennel egy hónapja. Az átrendeződésért a győzteshez tartozás vágya mellett a kormány rossz válságkezelése okolható. A népszavazás még csak pillanatfelvétel volt - a szocialisták gyors intézkedésekkel visszaszerezhették volna a Fideszre korábban soha nem szavazókat. Ehelyett elbizonytalanodás következett; koalíciós, majd kormányzati válság alakult ki. Gyurcsány Ferenc előbb az SZDSZ-t hagyta kiválni a kabinetből, majd ejtette adó- és egészségbiztosítási terveit. Mindennapossá vált, hogy párttársai nyilvánosan bírálják a miniszterelnököt. Az „új többségből" tehát a Fidesz „rendes többsége" lett. (Heti Válasz 20.o.)
Nem értek egyet apósommal Nincs az az erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalom, amelynek ne lenne létjogosultsága, ha a kormány nem szór hamut a fejére a megfigyelési botrány miatt - mondja Orbán Viktor kabinetfőnöke. Deutsch-Für Tamás azt is elárulja: horngábori stílusban küldte el Bayer Zsoltot kalandos helyekre. (Heti Válasz 26-28.o.)
Inog az internetadó Már az MSZP is megingott az internetadót illetően. Márfai Péter szocialista képviselő ugyanis módosító indítványt nyújtott be a parlament elé, hogy töröljék el a szerinte vitatható és téves elképzelést. A kormányzat nemrég jelentette be, hogy az internet-, WAP- és MMS-szolgáltatásokra is kiterjeszti a giccsadónak nevezett kulturális járulékot, az országgyűlés költségvetési bizottsága pedig rábólintott az elképzelésre. A 0,8 százalékos járulék 2,5 milliárd forinttal gazdagítaná a Nemzeti Kulturális Alapot. Az internetszolgáltatók már a bejelentéskor tiltakoztak a járulék ellen később az ellenzék is kihátrált az elképzelés mögül. Az ellenzők főleg azt kifogásolták, hogy a járulék jelentette drágulás éles ellentétben áll az információs társadalom kiszélesítésével kapcsolatos kormányzati erőfeszítésekkel. (Heti Válasz 40.o.)
Egyre több lehet a bedőlt hitel A megszorító intézkedések már éreztetik hatásukat a bankok hitelportfóliójának romló minőségén derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. A cégek banki hiteleinél a 90 napon túl lejárt tartozások aránya 2007-ben két százalék fölé emelkedett. Gondok vannak a háztartásokkal is, amelyek romló jövedelmi pozíciójuk ellenére alig hajlandók csökkenteni fogyasztásukat, és részben hitelből 'igyekeznek megőrizni életszínvonalukat. A háztartási hitelportfólióban ötödik negyedéve nő a 90 napnál régebbi tartozások aránya. A rossz banki hitelek állománya megközelíti a 70 milliárd forintot. Az év során több mint 50 százalékkal bővült a hitelinformációs rendszerben nyilvántartott mulasztások száma. (Heti Válasz 40.o. Magyar Demokrata 46.o. Romló banki hitelállomány)
Túl gyorsan nőnek a keresetek? Szakértők az infláció szempontjából riasztónak találják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári béradatait, amelyek arról tanúskodnak, hogy nagyot nőttek éves alapon a hazai jövedelmek. A bruttó keresetek az előző havi 1,5 százalékos csökkenés után februárban 13,4 százalékkal emelkedtek. Az első hónapok nagy ingadozását egyébként a költségvetési szféra 13. havi illetménykifizetései okozták. A versenyszférában is megugrottak a bruttó keresetek, az első havi 9,7 százalékról 14,4 százalékra. Ugyanakkor a január-februári reálkereset - hétszázalékos áremelkedési ütem mellett - 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Heti Válasz 41.o.
Magyar Demokrata 46.o. Mérséklődő reálbércsökkenés)
Felpörög az infláció Egyelőre nem lehet csökkenteni az euróövezeti kamatlábakat, mivel a múlt heti adatok szerint márciusban a vártnál nagyobb mértékben gyorsult Európában az infláció. A valutauniós tagországokban átlagosan 3,6, a 27 EU-tagállamban 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban, ami évtizedes rekordnak számít. Három százalék alatt csak Hollandia és Nagy-Britannia teljesített, míg Magyarország magas, 6,7 százalékos adatát csak kevesen követik: Csehország, Románia, Bulgária és a balti államok. Szlovákia esetében az euróövezeti tagság múlhat a mostani inflációs helyzeten, mivel a márciusi az utolsó olyan adat, amely a tagság eldöntése előtt még számít. Összességében elmondható, leginkább az élelmiszerek és az energiahordozók árán érezhető a változás, de aggodalomra adhat okot, hogy más területekre is begyűrűzik az áremelkedés. (Heti Válasz 41.o.)
A Fidesz készen áll Ebben a politikai környezetben már több az esélye az előre hozott választásnak. De azt továbbra is fenntartom, hogy az MSZP mindent megtesz majd ennek elkerüléséért - mondta Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. (Magyar Demokrata 10-12.o.)
Túlterjeszkedett állam Magyarországon kirívóan magas az állami újraelosztás. A választás évében a GDP 53,3 százalékára rúgó újraelosztási ráta tavaly 50,1 százalékon állt meg - ennél többet csak a skandináv országok költenek jóléti kiadásokra. Mégis rosszabbul élünk. (Magyar Demokrata 44-45.o.)
Tanulmányok, publicisztika És mit csinál majd a Fidesz? Gyakorlatilag megbukott a Gyurcsány-kormány, hosszabb-rövidebb végjátékán csámcsogni nem érdemes. Ma már arról folyik a vita a városban, mit tesz majd a Fidesz, ha kormányra kerül. Van-e érdemi megoldásuk a kialakult súlyos válságra? Ezt tudakolta nemrégiben Sólyom László államfő is az ellenzéki párt elnökétől. A Fidesz múlt év végén közzétett Erős Magyarország elnevezésű programjából lehetetlen kiindulni: ellentmondásokkal teli kívánságlista, számok nélkül. A Fidesz az a párt, amely esetében egyedül Orbán Viktor nyilatkozataiból érdemes kispekulálni, mit is tesznek majd, ha hatalomra jutnak. Orbán annyival van előrébb Gyurcsánynál, hogy felismerte, Magyarországon a drámai - az OECD-országok közül lényegében a legrosszabb -foglalkoztatási helyzet javítása nélkül nem képzelhető el fenntartható költségvetési egyensúly, államháztartási reform. Ennek ellenére, sajnálatos módon,járhatatlan utat választott. Nyilatkozataiból ugyanis az olvasható ki, hogy megoldási javaslatának központi eleme az adócsökkentés, azon belül is a munkát terhelő adók mérséklése. Az, hogy milyen adó-vagy járulék nemeket faragna le és mennyivel, egyelőre titok. Orbán nemrégiben ezt „technikai kérdésnek" nevezte. (Figyelő 25.o.)
És bekopognak papírért A „nem fizetünk” híveinek a március 9-ei népszavazáson aratott győzelme után paradox módon felerősödött a költségvetési kiadások csökkentését s ezzel a lakossági terhek növelését igénylők hangja. Különösen a jegybank elnökének 2000-2500 milliárd forintos kiadásmérséklés mellett érvelő cikke váltott ki nagy visszhangot, ám az áldozatvállalás szükségességéről beszélt például az Állami Számvevőszék elnöke is. Mondhatták volna előbb és hangosabban is, de nyilván el akarták kerülni, hogy kormánypárti korteskedéssel vádolják őket. Különösen érdekes a Fidesz vezetőinek stílusváltása, a korábban szitokszóként használt reformok most már nem elvetendők, csak társadalmi támogatást kell hozzájuk találni; a korábban szinte csodaszerként beállított
adócsökkentés pedig az újabb nyilatkozatok szerint önmagában csak növelné a gondokat. (HVG 104-105.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Még többet szán befektetésre a kínai állami alap A pekingi kormány az eredetileg tervezett 66 milliárd dollár helyett összesen 90 milliárd dollárt szán külföldi befektetésekre a nemrég létrehozott, összesen 200 milliárd dolláros szuverén befektetési alapjából, amelynek kezelését a China Investment Corporation (CIC) nevű intézményre bízták. A külföldön elhelyezendő összegek kezelésére világszerte toborzott menedzsereket Peking, az erre vonatkozó pályázati kiírásokat korábban közzétették és le is zárták. A Financial Times úgy tudja, hogy már nagyobb számban választottak ki befektetési stratégákat, a nevük azonban egyelőre nem ismert, mert még folynak velük a tárgyalások alkalmazásuk feltételeiről. A CIC 200 milliárd dolláros, teljes eszközállományát eredetileg három részre kívánták osztani: az első vette volna át az ottani nagy, állami bankokat és alkuszcégeket, a másikkal a bajba jutott kínai pénzintézeteket kellett volna szanálni, és a harmadik hányad szolgált volna a külföldi befektetések finanszírozására. Mivel azonban a második tétel kevéssé bizonyult forrásigényesnek, ezért a kormány úgy döntött, hogy megemeli a külföldi befektetésekre szánható tételt. A külföldön elhelyezendő tételek tekintetében azonban az első súlyos leckéket már meg is kellett tanulni, mert például a Blackstone zárt befektetési társaságba fektetett összegnek mintegy harmada ment veszendőbe, a Morgan Stanley részére juttatott tőke pedig mintegy 5 százalékkal csonkult. (Világgazdaság 4.o.)
Amerikából jött, mestersége... Az amerikai jelzáloghitel- piacról kiinduló piaci turbulencia nagy veszteségeket okoz a globális pénzügyi közvetítő rendszerben, és a globális egyensúlytalanság korrekcióján keresztül felerősíti a világgazdasági növekedés lassulásának kockázatát. A megnőtt bizonytalanság a kockázat árának ugrásszerű emelkedéséhez, és a legtöbb eszközosztály esetében a befektetők kockázati kitettségének csökkenéséhez vezet. Magyarországra az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság a kockázati prémium emelkedésén keresztül hat negatívan. Ez főként a forinthozamok emelkedésében, az árfolyam leértékelődésében, s a gazdasági szereplők külföldi forrásainak drágulásában jelenik meg. Bizonytalanságot hordoz, hogy a piaci turbulencia elhúzódásával a kockázati étvágy tovább csökkenhet. Ugyancsak kedvezőtlen fejlemény, hogy a pénzügyi rendszerek erős integrációja miatt a pénzpiaci turbulencia következtében az EU gazdasága erősen lassulhat, és ez kedvezőtlenül érintheti hazánkat. Így összegzi a helyzetet a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról idei kiadványa. A jelentés rövid áttekintést ad mindennek az „eredőjéről”, a válsághoz vezető okokról és a kiváltott globális pénzpiaci turbulenciáról. (Világgazdaság 9.o.)
Árt a Suzukinak a gyenge dollár A Suzuki Motor Corp. 12 százalékkal növelte működési eredményét a márciussal zárult pénzügyi évben, de ez évre a vállalat a forgalom 6,3 százalékos mérséklődését prognosztizálja, tekintettel a dollár erőteljes értékvesztésére. A működési eredmény 149,41 milliárd jent (mintegy 1,35 milliárd euró) tett ki, ez elmaradt a szakértői várakozásokban szereplő 152,88 milliárd jenes eredménytől. Az idei pénzügyi évre a Suzuki 140 milliárd jenes működési eredményt tervez, mivel az ágazat jelentős árfolyamveszteséget szenved el, miközben az anyagköltségek nőnek. (Világgazdaság 15.o.)
Hatalmas veszteség a Credit Suisse-nél A svájci Credit Suisse Group első negyedéves veszteségei 2,15 milliárd frankot tesznek ki, szemben az egy évvel korábbi 2,73 milliárdos profittal. A bank vezérigazgatója, Brady Dougan nem
tartja meglepőnek az eredményeket, miután a kölcsönökből és a jelzálogalapú értékpapírokból 5,3 milliárdot írtak le. A Credit Suisse eredményeit túlszárnyalja a rivális UBS AG, a hitelező 12 milliárdos kiesést regisztrált az első negyedévben. A világ legnagyobb bankjai és értékpapír-kezelői eddig összesen 290 milliárd dollár értékű leírásokat jelentettek be az USA másodlagos jelzálogpiaci összeomlása kapcsán. (Világgazdaság 17.o., Napi Gazdaság 5.o. Nem úszta meg veszteség nélkül a Credit Suisse sem)
Újra szárnyalt a kínai tőzsde A legfontosabb kínai tőzsdeindex, a Shanghai Composite 9,3 százalékkal, 3583,02 pontig ralizott tegnap, a kisebbik, a Shenzen Composite pedig 8,7-et emelkedett, miután a kormány bejelentette: 0,3-ről 0,1 százalékra csökkenti a részvénytranzakciókra kivetett adót, hogy serkentse a pangó piacot. A blue chipek taroltak a parketten. (Világgazdaság 17.o.)
Már csak egy utolsót vág a Fed? A Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) jövő heti kétnapos ülésén általános várakozások szerint újabb 25 bázisponttal csökkenti a kamatot, ezt követően azonban minden bizonnyal szünetet tart. Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed a hitelválságra reagálva tavaly augusztus óta 5,25 százalékról 2,25 százalékra mérsékelte a hitelköltséget. Utolsó kamatos ülésén, március közepén 75 bázispontot vágott, az enyhítési kurzus azonban a végéhez közeledik, mert a döntéshozók mindinkább úgy látják, hogy az alacsony kamat jelentősen növeli az inflációs nyomást, miközben már kevéssé mozdítja elő a gazdasági növekedést. A jövő heti kamatdöntést kísérő közleményében a Fed minden bizonnyal jelezni fogja, hogy időre van szüksége az eddigi monetáris politikai lépések hatásának felmérésére, de szükség esetén folytatja a kamatcsökkentési kurzust. A svájcifrank-hitelek felvevői azonban egyelőre nem számíthatnak a kamat csökkenésére. A svájci jegybank (SNB) márciusban 2 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, miután a februári 2,4-ről 2,6 százalékra gyorsult az év/éves infláció. Az erős frank mindazonáltal valamelyest tompítja a növekvő árnyomást: a fizetőeszköz árfolyama idén eddig 12 százalékot emelkedett a dollárhoz képest - ami részben ellensúlyozza az olajár növekedését - és 4,5 százalékot az euróhoz képest, ami lassítja az importárak emelkedését. A bank március 13-i ülésén változatlanul hagyta a hatéves csúcsot jelentő 2,75 százalékos kamatot; legközelebb júniusban tartanak kamatos ülést. Japánban szintén nem várható kamatcsökkentés belátható időn belül. A jegybank (BoJ) márciusban érintetlenül hagyta a 0,5 százalékon álló kamatot, amit azzal indokolt, hogy bár januárban 0,8 százalékra gyorsult az év/éves infláció, a hitelválság következményeként nőtt a gazdaság lassulásának a veszélye. (Napi Gazdaság 7.o.)
Emelkedésbe csaptak át a tőzsdék Lapzártakor a Dow Jones ipari átlag 0,9, az S&P 500 0,8, a Nasdaq 1,1 százalékos emelkedésről tanúskodott, annak ellenére, hogy a nyitást jelző harangot követően először lefelé tartottak az irányadó amerikai indexek. A németországi befektetői hangulat nem várt romlását ellensúlyozta némiképp a Bayer jelentése, amely a várakozásoknak megfelelően alakult, hozzásegítve a DAX-ot a plusz 0,4 százalékos záráshoz. A fontosabb európai börzéken csak oldalazgatás folyt, ebben élen jártak a nehézipari társaságok részvényei; a Footsie 0,5, a CAC-40 pedig 0,3 százalékos mínusszal zárt. (Napi Gazdaság 15.o.)
Német importárak A márciusi német importárak havi változását teszik közzé, az elemzők 0,6 százalékot várnak, az előző adat 1,1 százalék volt. (Világgazdaság 1.o.)
A ruhákat is elérte a drágulási hullám A kínálat szűkösségétől a bioüzemanyagok színre lépéséig, a spekulációs vásárlásoktól az energiaárak megugrásáig számos tényezővel magyarázzák szakértők a mind nagyobb hullámokat vető agrárárrobbanást. Elemzők szerint a következő „áldozat” a ruhaipar lehet. Az Egyesült Államokban egyre több gyapottermelő áll át a nagyobb hasznot ígérő szójababra, kukoricára vagy
búzára, és emiatt a világ gyapottermelésének növekedése nem tud lépést tartani a kereslettel - mutat rá a Nemzetközi Gyapotpiaci Bizottság (ICAC). A szervezet jóslata szerint a világ idei termelése 26,9 millió tonna körül alakulhat, ezzel szemben 27,5 millióra lenne igény. Az eredmény: emelkedő ruhaárak, ezek nyomán csökkenő kereslet, ami tovább súlyosbítja a növekvő alapanyag- és energiaárakkal sújtott gyártók helyzetét. Az Economist Intelligence Unit az Egyesült Államok ruházati piacán 6,5, az EU-ban 11 százalékos keresletcsökkenést valószínűsít az idei évre. Eközben egyre biztosabbnak látszik, hogy az élelmiszerárak emelkedése nem rövid távú kilengésnek, hanem hosszú távú trendnek tekinthető. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) legfrissebb elemzése szerint ennél fontosabb tényező, hogy a pénzpiaci zűrzavar nyomán egy sor agrártermény - a rizs mellett főleg a búza, a pálmaolaj és a szója - keresett befektetési célponttá vált. Ebből kiindulva az ADB az elosztási rendszerek hatékonyabbá tételében és - a jelenleg alkalmazott kereskedelmi korlátozásokkal szemben - az éhínségtől fenyegetett rétegek célzott segélyezésében látja a megoldást. Hasonlóan vélekedik az EU kereskedelmi biztosa, Peter Mandelson is, aki szerint a Világkereskedelmi Szervezet nyomást kellene gyakorolnia a termelő országokra az exportkorlátozások felfüggesztése érdekében. (Világgazdaság 1+4.o.)
Romlott a francia üzleti bizalom Másfél éves mélypontra csökkent a francia üzleti bizalmi index értéke. A márciusi 108 pont után már csak 106 pontot jelzett az Insee statisztikai mutatószáma, köszönhetően annak, hogy az euró folyamatos erősödése rontja az exportkilátásokat, az olajárak emelkedése pedig drágítja a termelést. (Világgazdaság 4.o.)
Korszerűsítenék az elszámolásokat Módosítaná az Európai Bizottság az értékpapír-elszámolási rendszerekre és a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó direktívákat annak érdekében, hogy olajozottabbá tegye az európai pénzügyi rendszer működését. A javaslatok az elszámolási rendszerek éjszakai használatának védelmére, a hitelkövetelések biztosítékként való felhasználására és egyéb technikai kérdésekre vonatkoznak. (Világgazdaság 5.o.)
Túlhevülhet az orosz gazdaság Erős jelek utalnak az orosz gazdasági növekedés túlpörgésére, ez pedig a jelenleginél szigorúbb gazdaságpolitikát tesz szükségessé - állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Alekszej Kudrin pénzügyminiszter és jegybankbéli barátai is osztják a szervezet álláspontját, ugyanakkor a moszkvai gazdasági tárca, az ipari lobbi és a Kreml egyes közgazdászai további gazdaságélénkítő intézkedéseket tartanának kívánatosnak - írja a The Guardian. Miközben az USA-ban recessziótól tartanak, a moszkvai gazdasági tárca 7,1-ről 7,6, százalékra emelte a folyó évre vonatkozó növekedési előrejelzését, és az IMF is hasonló lépésre készül saját 6,8 százalékos prognózisával kapcsolatban. A látványos GDP-mutatók mellett aggasztóan magas szintet értek el az inflációs számok is: a tavalyi 11,9 százalékos pénzromláshoz hasonlót jósol 2008-ra is a valutaalap, ha a jelenlegi monetáris politika folytatódik. A növekedés kiegyensúlyozatlanságára utalnak az orosz statisztikai hivatal friss adatai is: miközben a fogyasztás 16,7 százalékkal bővült az elmúlt negyedévben, a reálkeresetek növekedése csak 10,8-et tett ki ugyanebben az időszakban. Az ellentmondás egyik oka a dollár árfolyamának csökkenésével magyarázható - mutat rá a NZZ. A pénzromlás elleni harcban egyébként Moszkva új módszerre kíván áttérni: a rubel felértékelése helyett a rövid távú kamatlábak szabályozásával igyekszik befolyásolni a monetáris folyamatokat. (Világgazdaság 6.o.)
Tempós szerb növekedés Az IMF szakértői szerint Szerbia az idén 4 százalékos gazdasági növekedést ér el. A jövő évben pedig 6 százalékos bővülés várható - idézte az IMF-szakértők prognózisát a B92 szerb rádió. (Világgazdaság 6.o.)
Lengyel privatizációs roham A legtöbb elemző ambiciózusnak nevezi a lengyel kormány tegnap nyilvánosságra hozott privatizációs programját, azonban néhányan túlzottan szélesnek tartják a továbbra is állami kézben maradó „stratégiai cégek” körét. A Donald Tusk kormányfő és Aleksander Grad pénzügyminiszter által vázolt tervek szerint 2011-ig összesen mintegy 740 cég állami részvényei kerülnének teljesen vagy részlegesen magántulajdonba. A 19 legnagyobb vállalat papírjait tőzsdére viszik: idetartoznak a PKP vasúttársaság személy- és áruszállító leányvállalatai, a LOT légitársaság, egy sor energetikai cég és az ország legnagyobb bankja, a PKO BP. Utóbbi 48 százalékát már korábban börzére vitték, és a mostani tervek szerint az állami tulajdonrész 30 százalékra csökkenhetne - összegzi a Financial Times Deutschland. Persze a privatizációs listán szereplő cégek közül sem mindegyiknél válik meg az állam összes részvényétől. Így például az Európa egyik legdinamikusabban fejlődő tőzsdéjének számító varsói börze papírjainak 51 százaléka továbbra is állami kézben marad. A fennmaradó 49 százalék egy részét kisbefektetőknek értékesítik, és mindössze 30 százalékra számíthatnak a kiválasztandó stratégiai befektetők, amelyek között a bécsi, a frankfurti és a londoni tőzsde is szerepelhet - írja a Die Presse. A varsói parkett vezérigazgatója, Ludwik Sobolewski szerint szóba sem jöhet, hogy egyszerűen összeolvadjanak például az osztrák versenytárssal. (Világgazdaság 6.o.)
Alkotmányellenes cseh reformok Az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a cseh alkotmánybíróság azt a rendeletet, amellyel a kormány mindennemű táppénzt megvonatott a betegség első három napjára. A testület várhatóan rövidesen dönt az ottani, 30 koronás vizitdíjról és a gyógyszerek árához fizetendő önrész sorsáról is. Ehhez képest a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éppen a járulékos egészségügyi díjak emelésére szólította fel Prágát. (Világgazdaság 6.o., Napi Gazdaság 1+5.o. A cseh alkotmánybírák a reform ellen döntöttek)
Az országok külső megítélése differenciált A gyors hitelbővülés általános jelenség. A kelet-közép-európai térségben a magánszektornak nyújtott GDP-arányos hitelállomány a 2002-2006 közötti időszakban gyakorlatilag megkétszereződött; ebben meghatározó szerepe volt a háztartásoknak nyújtott kölcsönök dinamikus bővülésének. A lakosság és a vállalatok lendületes eladósodása részben természetes és a felzárkózás része. A folyamat ugyanakkor mind a bankok, mind a lakosság esetében új típusú pénzügyi kockázatok megjelenéséhez vezetett. Egyrészt a banki megtakarítások növekedése nem tartott lépést a hitelbővüléssel, így a bankszektornak jelentős mértékben nőtt a külső forrásokra való ráutaltsága. Másrészt számos régiós államban a hitelbővülés meghatározó része külföldi devizában történt. Ez elsősorban két országcsoportban volt jellemző: azokban, ahol a hozamszint jelentősen meghaladja az idegen devizában denominált eszközök hozamát, azaz viszonylag magas a kamatkülönbözet (Magyarország, Románia, Lengyelország), s ott, ahol a rögzített, illetve kvázi fix árfolyamrendszer következtében még viszonylag alacsony kamatkülönbözet mellett is „érdemes” devizában eladósodni (balti államok, Bulgária). Míg a legtöbb régiós ország esetében a folyamat a felzárkózás részének tekinthető, a Baltikumban, valamint Bulgáriában és Romániában egyre nyilvánvalóbbak a túlfűtöttség jelei, s megnőtt a valószínűsége egy ingatlan- árbuborék kialakulásának. Ezekben az államokban a gyors keresletbővülés kiugróan magas fizetésimérleg-hiányhoz és az infláció felpörgéséhez vezetett. (Világgazdaság 12.o.)
Kipukkadhat a földárbuborék Az élelmiszerárak megállíthatatlan növekedésével párhuzamosan sorra dönti a rekordokat a termőföld ára, ahogy egyre több befektető érdeklődését kelti fel. Máris számos földvásárlásra specializálódott tőkealap jött létre. Európában a jó befektetési lehetőség mellett az is hajtja a vásárlókat, hogy óriási különbségek mutatkoznak a földárakban. Luxemburgban, ahol a legdrágább a föld, 22-szer többet kell fizetni egy hektár termőföldért, mint Litvániában, de Magyarország is a legolcsóbbak között van. Szakértők attól tartanak, hogy a termőföld piacára áramló óriási pénzek pénzügyi buborékot fújhatnak fel, ami kipukkadhat. (Napi Gazdaság 1+5.o., Magyar hírlap 7.o.
Kiszemelt földek)
Optimisták az európai gyáriparosok Óvatosan derűlátó a Businesseurope, az európai gyáriparosok és munkaadók szövetségének tavaszi gazdasági előrejelzése. Jóllehet a Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott prognózis lefelé módosítja a növekedési mutatót, nem tükröz recessziós félelmeket. Az EU 27 tagállamában a tavalyi 2,9 százalékos gazdasági növekedéssel szemben idén 2,0, jövőre pedig 2,1 százalékos bővülést vár, az eurót bevezetett országokban a tavalyi 2,6 után 1,7, illetve 1,8 százalékot. Az elemzés hat tényezőre alapozza optimizmusát. Az elmúlt két esztendő 3 százalékos növekedési rátája robusztusnak tekinthető, erősebb volt, mint az Egyesült Államokban, ezért a visszaesés kevésbé drámai. A munkaerőpiac folyamatosan javul, az elmúlt három évben 10 millió új munkahelyet teremtettek, és az előrejelzések szerint idén további kétmillió létesül. Hasonlóan derűlátást indokol a vállalatok beruházási szándéka, ami idén 3,2 százalékos bővülést jelez. Az euró árfolyamának történelmi erőssége és a nemzetközi negatív körülmények ellenére az európai export töretlen, idén öt százalékkal nő. Ezt a feltörekvő gazdaságok és a kőolajtermelők keresletével magyarázzák. Mindent összegezve az európai gazdaság stabilabb pilléreken áll, mint az USA-é, növekedése harmadik éve meghaladja az amerikaiét, amire a kilencvenes évek eleje óta nem volt példa. Viszont az is tény, hogy a tavaly novemberi prognózis óta a bizalmi index hanyatlik, különösen a szolgáltatásoknál. Ugyanakkor az üzleti élet elégedett az Európai Központi Bank inflációellenes küzdelmével, szerinte is az árstabilitás megőrzése a legfontosabb. Felhívja a szakszervezeteket, hogy ennek elérése érdekében legyenek visszafogottak a bértárgyalásokon. (Napi Gazdaság 5.o.)
Bedobja a törülközőt a német gazdaság is Úgy tűnik, mégsem állja olyan jól a német gazdaság a világgazdaság lassulását, mint ahogyan az korábban látszott. Az Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe a vártnál nagyobb mértékben, 102,4 pontra csökkent áprilisban a márciusi 104,8-ről. A Bloomberg által megkérdezett szakértők 104,3 pontra számítottak. Az Ifo-index napvilágra kerülése előtt meglehetősen derűlátón nyilatkozott a gazdasági kilátásokról a BDI iparszövetség, amely 107 ezer német vállalatot reprezentál, köztük olyan óriásokat is, mint a Siemens AG. A szervezet szerint nem irreális várakozás, hogy 2008-ban 2 százalékkal bővül a német GDP. A BDI tapasztalata szerint jelentős a vállalatok beruházási kedve, aminek hosszabb távon pozitív hatása lesz a gazdaságra. A Deutsche Bank elemzői hasonló véleményen vannak: az első negyedév nagyon erős volt az iparvállalatok számára - állapítják meg -, ami megmutatkozott a 0,7 százalékos gazdasági növekedésben 2007 utolsó három hónapjához képest. Óvatosabban ítéli meg a kilátásokat a kormány. A gazdasági minisztérium 2008-ra 1,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, 2009-re pedig - a parlamenti választások évére - már csak 1,2 százalékot vár. (Napi Gazdaság 5.o.)
Az éhínség harminchárom országot destabilizálhat A nemzetközi közösség egyre nehezebben tud segíteni a rászorulókon. Bár Párizs és Berlin is jelentősen megemelte az élelmiszersegélyre szánt összegeket, az ENSZ Világélelmezési Programjánál (WFP) lassan kiürül a kassza. A szervezet 45 éves történelmében ez a legnagyobb válság, az árak emelkedése miatt egyes programokat már a napokban fel kell függeszteni - jelentette be Josette Sheeran, a WFP vezetője. Becslések szerint eddig is 850 millió ember feküdt le rendszeresen üres gyomorral, a számuk további 100 millióval nőhet a következő hónapokban a drágulás miatt. A válság komoly, az Egyesült Államokat is elérte. Tervgazdaságokra emlékeztető lépésre kényszerült az amerikai Wal-Mart egyik leányvállalata: az Egyesült Államok területén lévő boltjaiban maximalizálta a fogyasztók által vásárolható rizs mennyiségét. A rizs világpiaci ára az idén több mint 70 százalékkal nőtt, részint a nagy termelő országok (Kína, India, Vietnam) exportkorlátozásai miatt. A nagy népességű államok így tartják alacsony áron a szegény hazai fogyasztóik számára szinte egyedüli táplálékot jelentő élelmiszert - árrobbanást okozva a világ többi részén. A klímaváltozás fenyegető hatásai után egy újabb globális kihívással szembesül a nemzetközi közösség. A növekvő élelmiszerárak miatt egyre több ember éhezik a Földön. „Fennáll
a háború veszélye, a legrosszabb talán még csak most jön” - jelentette ki alig egy hete a Valutaalap vezetője. Dominique Strauss-Kahn felszólította az országok vezetőit, ne vegyék félvállról a problémát. A Világbank igazgatója is hasonlóan látja a dolgokat. „Politikai zavargások” és „szociális káosz” következhet be - figyelmeztet Robert Zoellick. Az éhínségek által kiváltott erőszakos tiltakozások már most elszaporodtak. (Népszabadság 1+7.o.)
Kényszerszabadság a Putyin-sztori miatt Egy hónapos kényszerszabadságra ment tegnaptól annak a moszkvai lapnak a teljes szerkesztősége, amelyik Vlagyimir Putyin állítólagos válásáról és a 2004-es olimpia tornászbajnoknőjével nyárra tervezett házasságáról számolt be. A Moszkovszkij Korreszpongyentnél tagadják, hogy a szeptemberben indított lap ideiglenes bezárására az orosz elnök és Alina Kabajeva románcáról szóló cikk miatt került sor. A Kreml reakciója kiszámítható volt, így továbbra sem világos, mi lehetett a célja a lapot birtokló 48 éves milliárdos, Alekszandr Lebegyev célja a publikációval, azt ugyanis kizárják, hogy csak egyszerű reklámkampányról lett volna szó. Lebegyev tagadja, hogy tudott volna a készülő cikkről. A 3,1 milliárd dolláros vagyonával 39. leggazdagabb oroszként számon tartott bankárnak a közelmúltig nem volt látványos konfliktusa az orosz vezetéssel. Az általa 1994-ben - részben a Gazpromtól - megvásárolt Nemzeti Kincstári Bank (NRB) néhány év alatt a legnagyobbak közé emelkedett, jó kapcsolatai révén pedig az 1998-as pénzügyi összeomlást is átvészelte. A bank Ukrajnában is terjeszkedett, igaz, tavaly az orosz állami Szberbanknak 100 millió dollárért eladta ottani érdekeltségét. 2003-tól parlamenti képviselő lett - először a Kreml projektjének számító, később kellemetlen önállósodása miatt felszámolt, soviniszta retorikától sem idegenkedő Rogyina (Haza) párt tagjaként, később a szintén Kreml jóváhagyással létrejött, lojális kváziellenzéki Méltányos Oroszország (SZR) soraiban -, sőt, megpályázta Moszkva polgármesteri posztját is, ahol 13 százalékkal futott be Jurij Luzskov mögött. Nem kizárt, hogy a Putyin tekintélyét karcolgató cikk a májusban államfői székből a kormányfőibe átülő „nemzeti vezető” árnyékából kibújni képtelen Dmitrij Medvegyevnek tett gesztus volt. (Népszabadság 8.o.)
Londonban hej, drága a hely Londonban kell a legtöbbet fizetni a minőségi lakóingatlanért, az angol fővárost Monaco, és egy felkapott kis dél-franciaországi üdülőhely, St. Jean Cap Ferrat követi a Knight Frank ingatlanközvetítő cég éves listáján. A világelső a pénzvilág központja, a City, ahol az átlagár 46 ezer euró, azaz 11,6 millió forint négyzetméterenként. Monaco 43,7 ezer euróval, St. Jean Cap Ferrat 43,4 ezerrel jön a sorban. E három településen egymillió euróval a zsebben is legfeljebb egy 22-23 négyzetméteres apartmant lehet vásárolni. Az abszolút első Londonban a minőségi lakások ára tavaly 29 százalékkal nőtt, ám az idén legfeljebb három százalékkal kúszhatnak fel az egységárak a Knight Frank elemzői szerint. Az ok: a jelzáloghitel-piaci válság, amelynek nyomán banki tisztviselők ezrei kerülnek az utcára, s kényszerülhetnek ingatlanuk eladására, erősítve ezzel a kínálati oldalt. (Népszabadság 20.o.)
A BoE történelmi mentőakciója Beindította a pénzpiacok történetében eddig nem látott méretű likviditásbővítő programját a Bank of England (BoE). A minimum 50 milliárd font sterlinges, de felső értékhatár nélküli mentőakció keretében a brit bankok államkötvényekre cserélhetik kockázatosnak tartott jelzáloghiteleiket. A lehetőség csak a már a 2007 végén is a könyveikben szereplő követelésekre áll fenn. A jegybanki beavatkozás azért vált szükségessé, mert a brit bankrendszer lényegében befagyott, a pénzintézetek a korábbinál jóval drágábban is alig hajlandóak jelzáloghiteleket nyújtani ügyfeleiknek, de még az egymás közti hitelezésben is rendkívül óvatossá váltak. (Figyelő 7.o.)
Európai kamatvita Michael Deppler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója szerint könnyen elképzelhető, hogy az Európai Központi Bank(ECB) hat hónapon belül kénytelen lesz kamatot csökkenteni. „Amint a mezőgazdasági termékek ára elkezd mérséklődni, szükség lehet a monetáris lazításra" - nyilatkozta
Deppler a Bloombergnek. Az IMF becslése szerint jövőre 2 százalék vagy az alatti lehet az eurózóna inflációja. Az ECB irányadó kamata jelenleg 4,0 százalékon áll. (Figyelő 10.o.)
Szénből aranybánya Két magyar származású üzletember is érintett abban a hatalmas sikersztoriban, amit a New World Resources bányatársaság küszöbön álló nyilvános kibocsátása fémjelez. Az eddigi legnagyobb közép-európai tőzsdei bevezetést követően Kádas Péter vagyona vetekedhet majd a leggazdagabb magyarokról szóló listák éllovasaiéval. (Figyelő 68-70.o.)
És mégis korog Az agrártermelés szerkezetének újragondolására, a kereskedelem korlátozására késztetheti a világ országait az élelmiszer-piaci árrobbanás, ami számos helyen pánikreakciókat váltott ki. A drágulás tartós, hatása pedig szerteágazó lehet. A Világbank és az IMF tavaszi washingtoni közgyűlésén az élelmiszer-piaci krízis háttérbe szorította a világot tavaly nyár óta foglalkoztató - és dollárszázmilliárdokban mérhető veszteséget okozó, az amerikai gazdaságot recesszióba taszító, számos nagy bank pozícióját megrendítő - hitelpiaci válságot is. Se szeri, se száma a problémát elemző és kiutat kereső kezdeményezéseknek. (HVG 6-9.o. Magyar Narancs 7.o. Élelmiszerválság Heti Válasz 30-32.o. Enni vagy nem enni)
Fűtőérték Merész elhatározásra jutott Zdenek Bakala cseh üzletember: az amerikai hitelválság nyomán kialakult kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat ellenére még az idén tőzsdére viszi cége egy részét. Az észak-morvaországi bányaérdekeltségei okán szénbáróként emlegetett vállalkozó a Hollandiában bejegyzett New World Resources (NWR) nevű - a legnagyobb cseh bányavállalatot, az ostravai OKD-t tulajdonló - cége részvényeinek a harmadát dobná piacra a londoni, a prágai és a varsói tőzsdén. Bakala reményei szerint a tőzsdei megjelenés után a cég részvényeinek a jegyzése olyannyira megugrik, hogy a holding a legértékesebb cégek árfolyammozgását követő FTSE 100-as indexbe is bekerülhet. (HVG 87-88.o.)
Részvénykibocsátások Nem tántorította el a cégeket a tőzsdei részvénykibocsátástól a tavaly nyáron kipattant amerikai hitelpiaci válság - derül ki az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég elemzéséből. A részvénykibocsátások értéke és száma tavaly világszerte meghaladta a 2006-ost. Ugyanakkor a pótlólagos tőkére szomjazó vállalatok a korábbi évekbelinél lényegesen alacsonyabb összegű kibocsátásokkal léptek a parkettre. A legnagyobb az orosz VTB Bank 8 milliárd dolláros tőzsdei megjelenése volt, ami eltörpül az eddigi csúcstartó Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) 2006os 21,9 milliárd dolláros tőzsdére menetele mellett. (HVG 90.o.)
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank... ... (EBRD) 1,08 milliárd eurós tavalyi nyereségéből 135 milliót ad az 1986-ban felrobbant ukrajnai csernobili atomerőmű maradványainak biztonságban tartására, 115 milliót technikai segítségnyújtásra fordít, 830 milliót pedig tartalékalapba helyez. (HVG 101.o.)
Elbukott exportgarancia Torzítaná az Európai Unión belüli határokon átnyúló versenyt a tervezett magyar exportgarancia közölte Neelie Kroes versenypolitikai biztos, miután az Európai Bizottság megállapította, hogy a kisvállalkozóknak szánt magyar állami garancia ellentétes az uniós támogatási szabályokkal, mert túl széles a lefedett kockázatok köre. A garanciát a Magyar Export- Import Bank Zrt. (Eximbank) nyújtotta volna kétéves lejáratra külföldre szállító kisvállalkozók exporthiteleinek visszafizetésére, bár a garancia kedvezményezettje lehetett volna a külföldi vevő is. A Pénzügyminisztérium ezért lemondott az uniós vizsgán elbukott állami támogatásról, így a kis- és középvállalkozóknak csak a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. rövid lejáratú exporthitel- biztosítása maradt meg, amire már rábólintottak az unióban. (HVG 101.o. Magyar Demokrata 46.o. Nem lesz kkv-exportgarancia)
Oktatás és jogkövetés Mi a gazdagság forrása századunkban? Miért sikerül egy nemzetnek felzárkózni a fejlettekhez, és miért vall kudarcot a másik? Miben rejlik a nemzetek gazdagsága? E kérdésekre keres választ a Világbank tanulmánya, mely 120 országot vizsgál azt kutatva, milyen szerepet játszik egy nemzet jólétében a gazdagság három forrása: a természeti kincsek, az emberek által létrehozott javak és a nem anyagi javak bősége vagy szűkössége. De miben is jelenik meg egy nemzet gazdagsága? Minél szegényebb egy állam, annál nagyobb a természeti kincsek - föld, nyersanyagok, energiahordozók, erdő - aránya a teljes gazdagságból, és minél gazdagabb egy nemzet, annál kisebb ezek hányada. A szegény országokban a természeti javak a teljes gazdagság 30 százalékát adják, s ebből a legelő és a termőföld 70 százalékkal részesedik, a gazdag országokban - idetartozunk mi is, 16 ezer dollár feletti jövedelemmel viszont a természeti javak a teljes gazdagság csupán két százalékát jelentik. (Heti Válasz 38.o.)
Szlovákia az euróövezet kapujában Az Európai Bizottság várhatóan május 7-én nyilatkozik arról, hogy Szlovákiát érettnek tartja-e az euró jövő évi bevezetésére. A pozsonyi kormány által a múlt héten közzétett adatok szerint az ország megfelel mind a négy maastrichti kritériumnak (költségvetési deficit, államadósság, kamatstabilitás; árstabilitás). Az Európai Központi Bank azonban kételyeket fogalmazott meg a tekintetben, hogy hosszabb távon fenntartható-e az infláció jelenlegi alacsony szintje, s ezt az aggályt magáévá teheti az Európai Bizottság is. Szlovákia 2005 novemberében csatlakozott az euróövezet előszobájának tekintett ERM 11: árfolyammechanizmushoz. (Figyelő 6.o. Heti Válasz 35-37.o. Tátrai görbe tükör)
Élet az erődben Sokan diadalnak tartják Izrael puszta létét is. Mások inkább arról beszélnek, hogy az államalapítás keltette regionális konfliktusok hatvan éve megoldatlanok. A május 8-ai hatvanadik évforduló közeledtével egyre többen emlegetik büszkén az ország gazdasági fejlődését. "Amikor 1949-ben emigráltam ide, sehol nem termett alma, ma pedig Izrael alig importál gyümölcsöt és zöldséget, sőt exportra is futja" - emlékezett vissza Josef Weiss, Magyarország jeruzsálemi tiszteletbeli konzulja. Az alapítás utáni első években még jegyre adták az élelmiszert, mára Izrael egy főre jutó hazai összterméke (GDP) elérte a Nyugat szintjét. (HVG 26-28.o.)
Helyi értékek Bár a gazdaság virágzik, a tartományi főváros is számos új beruházással gazdagodott, Szászország miniszterelnöke lemondott. Pedig nem sértette meg a törvényt - csak a német politikai etikettet. Szászország az egykori NDK-ból alakult öt új tartomány legsikeresebbje. Az egyesítés után tömegével jöttek létre nagyberuházások: az Infineon és az AMD mikroelektronikai gyárai Drezdában, a Porsche és a BMW új telephelyei Lipcsében, a VW Zwickauban, illetve Drezdában, a nevezetes "látványautógyárral", az üvegfalú manufaktúrával. A kedvező feltételekkel idecsábított beruházásoknak köszönhetően az egyéb NDK-s területeknél alacsonyabb, 13,4 százalékos a munkanélküliség (Mecklenburgban 15,1, Szász-Anhaltban 14,6, de Berlinben is magasabb, 14,2), és Szászország az egyetlen tartomány, amelynek három éve nem deficites a költségvetése. Ez utóbbi a beruházások beindulása után áramló adóbevételek mellett a takarékos gazdálkodás eredménye is, amit a köztudat elsősorban Milbradt szakértelmével kötött össze, aki - mielőtt politikára adta a fejét - a közgazdaságtan professzora volt. (HVG 28-29.o.)
Minimálprogram Választási vereség, lázadó képviselők, ingatlanpiaci válság, lassuló gazdaság - nem csoda, hogy egyre népszerűtlenebb Angliában Gordon Brown munkáspárti kormánya. Legsúlyosabb politikai kudarcát szenvedheti el a brit Munkáspárt a konzervatívokat 18 évi kormányzás után ellenzékbe kényszerítő 1997-es parlamenti választási diadala óta a jövő héten.A május elsejére, a munka ünnepére időzített részleges, 172 helyhatóság összetételéről, valamint a londoni főpolgármester személyéről döntő voksoláson a közvélemény-kutatások szerint a Gordon Brown
expénzügyminiszter által kilenc hónapja vezetett kormányzó párt a három évvel ezelőtti, földcsuszamlásszerű önkormányzati vereségnél is nagyobbra számíthat. (HVG 30-31.o.)
Távküldés Fogyasztásra és nem beruházásra költik a fejlődő országokból a fejlettekbe vándorolt dolgozók hazautalásait, amelyek egyes kelet-európai országokban is egyre nagyobb összeget érnek el. Megduplázódtak a hazautalások világszerte az utóbbi öt évben. Tavaly a Világbank legfrissebb jelentése szerint a külföldön dolgozók hivatalos csatornákon összesen 240 milliárd dollárt küldtek haza a fejlődő országokba, nem hivatalosan - például ismerősök útján - pedig további 60 milliárdot. Komoly bevétel ez a fejlődő országoknak: háromszor annyi, mint amennyit fejlesztési segélyként kapnak, és megközelíti a külföldi befektetések értékét is. (HVG 85-86.o.)
Lemondott Stanislaw Gomulka lengyel pénzügyminiszter-helyettes... ... akit a befektetők az euró mielőbbi bevezetését támogató politikusnak tartottak. Korábban kifogásolta az állami szektorban végrehajtott nagy arányú béremelést és az egykulcsos adó gyors bevezetésének tervét, az államháztartási reformokhoz pedig a támogatást Donald Tusk kormányfő részéről. (HVG 101.o.)
Pénz az alpesi oázisból A történet egy februári reggelen kezdődött, amikor a német posta vezérigazgatójának kölni villája előtt megjelentek a tartományi ügyészség emberei, majd több láda irattal felpakolva kihallgatásra kísérték az üzletembert. Klaus Zümwinkel előállítása, az adócsalás bizonyítottnak vélt esete a hamburgi és a hesseni tartományi választási kampányban felerősítette az osztályharcos hangokat, és jelentős hátszelet adott az egykori állampárt kádereiből és a nyugatnémet szélsőbal furcsa alakjaiból összeállt pártnak, a Baloldalnak. Ez az a formáció, melynek egynémely vezetője részese volt a keletnémet pártvagyon eltüntetésének. Az állampárt vagyonának maradékát nemcsak Magyarországon, Luxemburgban és Svájcban, hanem abban a törpeállamban is keresték, melynek nyilvánosságra került banki adatai Zumwinkel vesztét is okozták. (Heti Válasz 33.o.)
Brüsszel a Dunaferrnél vizsgálódik Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a legnagyobb magyar acélipari vállalkozás, a Donbass/Duferco cégcsoportba tartozó Dunaferr beruházásaihoz nyújtott állami támogatások miatt. Az uniós szabályok ugyanis megtiltják az acéltermékek előállításához nyújtott szubvenciókat. A magyar kormánytól 2006 decemberében 37,4 millió eurós beruházási támogatást kapott a Dunaferr. Magyarország érvelése szerint a hatóságok a támogatást a bizottság által jóváhagyott feltételek alapján nyújtották, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott kormány adókedvezményekkel ösztönözze az elmaradott régiókban megvalósuló termelő beruházásokat, s azok nem érintették az acélágazati termékeket. (Heti Válasz 40.o. Magyar Demokrata 47.o. Tiltott támogatás a Dunaferrnek?)
A csehek „egyablakos" adót szeretnének Újabb adóreformot terveznek a csehek: „egyablakos" rendszert készülnek bevezetni, amelynek célja az igazgatási költségek csökkentése. Ez azt jelenti, hogy egy lépéssel vonnának el minden állami jövedelmet (a-megállapított bruttó térek személyijövedelemadó-előlegét, az egészségbiztosítási járulékokat és a többi társadalombiztosítási összeget) a munkavállalóktól. Mivel ezeket a bruttó bérből vennék el, jobban tudatosodna vele a közteherviselés ténye is. Nem változna ellenben a terhek mértéke és GDP-hez viszonyított arányuk sem. Az ellenzék bírálja ugyan az ötletet, de a bürokrácia csökkentésével egyetért. A kormány pedig tovább folytatná az adóreformokat, méghozzá a tőkejövedelmek és a külföldön szerzett jövedelmek után járó adófajták összegének csökkentésével. (Heti Válasz 41.o.)
