IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Napi Gazdaság Szerbián át könnyebb az út Oroszországba 2014.02.04 - 18. oldal - [5936286] *MAGYAR-SZERB VEGYESKAMARA A Szerbiába készülő vállalkozók tisztában vannak a piaci összefüggésekkel, azok részleteit azonban leegyszerűsítik, és nem szentelnek elég figyelmet az Európai Unión kívüli státusból fakadó sajátosságokra - mondta a Napi Gazdaságnak Kovács László, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) elnöke. Az utóbbi években számos projekt indult Szerbiában: útépítések, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, valamint a FIAT megjelenését követően autóipari beruházások, amelyekben magyar cégek is szerepet vállalhatnak. A mezőgazdaságban elsősorban korszerű technológiában, gépekben, vetőmagokban, vegyszerekben van hiány, de a gyógyszerpiacon is jelentős a növekedési potenciál. Fontos, hogy a magyar vállalkozások is részt vegyenek a szerbiai privatizációban - állítja a kamaraelnök. Szerbiában alacsonyak az árak és a termelési költségek, valamint olcsó a szakképzett munkaerő. Idén január elsején több, uniós tagországból származó termék vámilletékét megszüntették vagy jelentősen csökkentették, és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével a pályázati lehetőségek is folyamatosan bővülnek. Az uniós csatlakozásig - amelynek dátumát Kovács László 2020-ra teszi - érdemes kihasználni a 11 vámszabad terület nyújtotta adó- és illetékmentességeket, valamint az orosz-szerb szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit. Szerbia azon kevés európai országok egyike, amely jelképes, egyszázalékos vámilleték mellett exportálhatja termékeit Oroszországba. Mindezt az országban létesített vállalkozásaik révén a magyarországi cégek is kihasználhatják. Az MSZKIK célja e lehetőség népszerűsítése, a középtávú terv pedig egy a határon átnyúló ipari park létrehozása. A Gate to Europe elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek, a létesítmények egymástól nyolc kilométerre, Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán épülnének. A projekt előkészítését az MSZKIK, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara menedzselte, finanszírozását 85 százalékban uniós forrásokból biztosították. A jogharmonizációs folyamat javában tart, a hivatali ügyintézés azonban bürokratikus, ezért a helyismeret és a kapcsolati tőke nélkülözhetetlen az induló vállalkozások számára. A cégbejegyzésre hivatalosan három napot kell várni, a szükséges dokumentumok és engedélyek beszerzése azonban egy-két hónapot is igénybe vehet, a költség a cégforma függvényében kétezer és tízezer dinár között van. Piacszerzés, forgalombővítés céljából elsősorban azoknak a vállalatoknak érdemes a szerb piacon megjelenniük, amelyek Magyarországon stabil pénzügyi háttérrel, bejáratott üzletstratégiával, befutott termékpalettával rendelkeznek. A kamarához segítségért forduló 10 vállalkozóból 8 úgy hiszi, hogy a külföldi piacokon való megjelenés a gyengén teljesítő vállalkozás menekülő útvonala lehet, ennek azonban rendszerint bukás a vége. A vegyes kamarához leggyakrabban egyszerű kérdésekkel fordulnak a vállalkozók: mekkora bizonyos termékek vámilletéke, vagy hogyan lehet például marhahúst Magyarországról exportálni, de olykor bonyolultabb, jogi és gazdasági szaktudást is igénylő témában kérnek segítséget. A kamara - a Kárpát Régió Üzleti Hálózattal (KRÜH), a vajdasági kamarákkal és helyi önkormányzatokkal együttműködve igyekszik a kérdésekre választ adni, igény esetén megnevezve a potenciális partnereket, gyártókat, importőröket vagy viszonteladókat. A szerb üzletemberek nyitottak az országba érkező befektetőkkel szemben, a rendszerint étkezéssel egybekötött üzleti tárgyalások - déli mentalitásuknak köszönhetően - hosszadalmasak, általános az üzleti ajándékozás, a találkozókról azonban hajlamosak elkésni. Tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusa, valamint az etnikai és vallási különbségek. Tavaly az év első kilenc hónapjában 13 százalékkal, 19,4 milliárd euróra nőtt Szerbia külkereskedelmi forgalma 2012 azonos időszakához képest a hivatalos statisztikák szerint. A szerb export 26,7
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
százalékkal, 8,1 milliárd euróra, az import 4,8 százalékkal, 11,2 milliárd euróra emelkedett, a külkereskedelmi deficit 27,2 százalékkal 3,19 milliárd euróra csökkent. Az export-import arány az egy évvel korábbi 59,3 százalékról 71,8 százalékra emelkedett. Szerbia legnagyobb exportpartnerei Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Montenegró. Az import tekintetében a sorrend: Olaszország, Németország, Oroszország, Kína és Magyarország. TÁBLÁZAT Adók és járulékok mértéke Szerbiában (százalék) Forrás: MSZKIK Áfa 10 vagy 20 Kamat- és osztalékadó 20 Személyi jövedelemadó 10 vagy 15 Nyereségadó 15 Vagyonadó (ingatlanadó) 0,3-2 (progresszív) Munkaadói és munkavállalói járulék (fele-fele arányban) 39,8 * Túrós-Bense Levente
==***==
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Napi Gazdaság A kétoldalú gazdasági kapcsolatok terén nincs negatív változás 2014.02.04 - 7. oldal - [5936294] *ÁRUCSERE -FORGALOM Az Ukrajnával kapcsolatos magyar vállalkozói félelmek nagy része alaptalan, a bankok működésében, a nemzetközi tranzakciók terén egyelőre nem tapasztalható negatív változás, a gazdasági kapcsolatok ugyanúgy működnek, mint eddig: a magyar terméket továbbra is keresik, az ipar termel, a lakosság fogyaszt - mondta lapunknak Kota György, a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója. A nemzetközi és a magyar sajtóban szerinte nagyon kevés a hiteles anyag Ukrajnáról, az elmúlt napokban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint Ukrajnával nincs érdemi árucsere-forgalma az országnak, a keleti szomszédunk piaca kizárólag az orosz gáz miatt fontos Magyarországnak. Ezzel szemben - mutatott rá Kota György - a statisztikai hivatal adatai mást tükröznek. A kétoldalú áruforgalom 2012-ben meghaladta a 3,8 milliárd dollárt, tavaly az év első tíz hónapjában Magyarország kivitele Ukrajna felé 12 százalékkal, az import 8 százalékkal nőtt, reális tehát az esély arra, hogy az éves forgalom meghaladja a 4 milliárd dollárt. Az unión kívüli országok közül Ukrajna egyik legfontosabb exportpiacunk, közel azonos az ide irányuló export, mint az USA-ba. Az élen Oroszország áll, az ide irányuló magyar export 32 százalékkal haladja meg az Ukrajnába irányulót, a Kínába tartó kivitel ugyanakkor több mint 20 százalékkal marad el az ukrajnaitól. Az EU 28 tagja közül tizeneggyel valóban nagyobb forgalmat bonyolít le hazánk, 17 tagország esetében - köztük Spanyolország, Horvátország, Svédország és Belgium - jóval kisebb a volumen. Ukrajna elsősorban energiát, acélipari termékeket és félkész termékeket exportál Magyarországra, az importban első helyen szerepelnek a gépjárművek, gyógyszeripari termékek, a vetőmagvak és a mezőgazdasági gépek. Szentpéteri Bertalan, a vegyes kamara elnöke szerint nem elhanyagolandó ugyanakkor a két ország közötti, a bevásárlóturizmus révén jelentkező magánexport sem, amely elsősorban a határ menti cégek forgalmát növeli. Ukrajnában több mint ezer magyar érdekeltséggel működő céget tartanak nyilván, melynek 50 százaléka jelentős üzleti tevékenységet is folytat. Ezek zömmel kis- és közepes vállalkozások, de az országban jelentős pozíciót épített ki a WizzAir, a Richter, az OTP, a KÉSZ Kft., a Masterplast és a Videoton Holding is. Szoros együttműködés van a villamosgép-gyártás területén is, amely a kijevi magyar külgazdasági iroda becslései szerint megközelítőleg egymilliárd eurós forgalmat generál éves szinten. Ukrajna szomszédainak és Kijevnek is érdeke, hogy a jelenlegi helyzet mielőbb rendeződjön, a politikai helyzetelemzés, illetve előrejelzés azonban nem a kamara feladata. Az egyértelműen látható, hogy a stabilitásnak komoly ára lesz - hangsúlyozta Kota. * Túrós-Bense Levente
==***==
MTI
Nagy Márton: januártól akár földvásárlásra is fordítható a növekedési hitelprogram
Lajosmizse, 2014. február 4., kedd (MTI) – Januártól az őstermelők és családi gazdálkodók is részt vehetnek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában, amelynek új feltételei akár a földvásárlást is lehetővé teszik - jelentette ki a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keddi gazdasági évnyitóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.
Nagy Márton az eseményen kiemelte: tavaly nyáron a program első lépcsőjében mindössze 4 hónap alatt a magyarországi kis- és középvállalkozások hitelállományának mintegy 20 százalékát kitevő, 701 milliárd forint került a gazdaságba. A második, 2013. október 1-től indult és ez év végéig tartó szakaszban 15 hónap alatt 2000 milliárd forintot szán hasonló célokra az MNB, tehát nem kell attól tartani, hogy a pénz elfogy – fogalmazott. Az idei változások között említette, hogy 3-ról 10 milliárdra növelték a felvehető összeget, amely akár uniós támogatást elnyert fejlesztések megvalósítását is segítheti. Az MTI kérdésére válaszolva Nagy Márton úgy fogalmazott: a magánszektor versenyképességét javító második hitelprogram új szemléletet tükröz. Így jóval több „gondolkodási időt” hagy a lehetőséggel élni kívánóknak és az első keret volumenéhez hasonló igény ebben a konstrukcióban magasabb növekedési hatást generál. Az igazgató arról is beszélt: az új nemzeti bank nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra, az e célra szánt forrásokat pedig a fogyasztókat megkárosító, szabálytalanul működő bankoktól beszedett bírságokból teremti elő. Jelezte, a tervek szerint több, értéket teremtő és őrző intézménnyel is stratégiai megállapodást köt az MNB. Ide sorolta az első a duális képzésben élenjáró Kecskeméti Főiskolát, amellyel kedden, Lajosmizsén írták alá az együttműködésről szóló nyilatkozatot. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt: „a gazdaság számára választások idején a legnagyobb veszélyt a politikai ígéret jelenti, különösen akkor, ha azt betartják”. Felidézte: az elmúlt háromnegyed évben a magyar gazdaság meredekebben nőtt a németnél, és ez a folyamat az előrejelzések szerint a következő félévben is folytatódik. Közölte: az elmúlt 4 évben végrehajtott strukturális reformok szükségszerűek voltak, de visszafogták a vállalkozások teljesítményét. "Nyakunkon van a holnapután, ezért nagyon fontos a kutatás-fejlesztési innováció hatékonyabbá tétele, hiszen jelenleg ebben vagyunk talán a leggyengébbek" – húzta alá az elnök.
Rausch Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében kijelentette: Magyarország nem használta fel jól az előző uniós fejlesztési időszak forrásait. "Könnyen jött, talált pénzként tekintettünk erre a keretre, miközben európai riválisaink jót mosolyogtak azon, hogy mi szökőkutakat és főtereket újítottunk fel gazdaságfejlesztés helyett" - állította. Tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között 36 milliárd forint EU támogatás áll rendelkezésére a megyének. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere rámutatott: a nagyvárosok közül egyedül Kecskeméten 1,6 százalékos az iparűzési adó. E mérték fenntartása mellett a következő időszakban is elkötelezett az önkormányzat – húzta alá hozzátéve: további nagy logisztikai, turisztikai és ipari termelő beruházások letelepítését tervezik a megyeszékhelyen.
vg.hu Több mint száz cég jelentkezett a márciusi, ötödik Junior Expóra
Eger Eddig közel száz vállalkozás jelentkezését regisztrálták az idei Junior Expo szervezői. A legtöbben Budapestről, Pest megyéből, Hevesből és Csongrádból szeretnének kiállítani, de vannak érdeklődők Tolnából, Fejérből, Borsodból is. Idén már a határon túlról is várták a 35 év alatti vállalkozókat, a Kárpát Régió Üzleti Hálózathoz még most is érkeznek a jelentkezések. Hogy melyek azok a cégek, amelyek bemutathatják tevékenységüket, e héten kiderül, hiszen a zsűrizés folyamatosan zajlik.
A legtöbb jelentkező szolgáltatást kínál ügyfeleinek, a terméket értékesítő vállalkozások többsége egyedi, saját fejlesztésű termékkel érkezik. Erős lesz a webes szolgáltatásokkal foglalkozók versenye. A bemutatkozók között sok a visszatérő vendég.
Három zsűritag kilétét már nyilvánosságra hozták a szervezők, ám a többiek titokban maradnak, hogy "civilként" tájékozódhassanak a kiállítók teljesítményéről. Az már biztosan tudható, hogy Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős alelnöke, Tóth Tamás Antal, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kossuth Rádió csatornakoordinátora és Fejérdy Zsófia, a PromoBox Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a IV. Junior Expo győztese is részt vesz a díjazottak kiválasztásában.
Nem csupán a standot, a PR-anyagokat, az eredetiséget és a személyes kommunikációt értékelik, de nagy hangsúlyt kap a vállalkozás jövőorientáltsága, a tevékenység kidolgozottsága, fenntarthatósága is. A maximális hat pontot az kapja meg, akinek a vállalkozása rentábilis, továbbá üzleti tervvel és piacelemzéssel, megfogható fejlesztési elképzelésekkel, bemutatható innovációval is rendelkezik, és vannak forrásai, amire bővülését alapozhatja.