NAGYKÖRŰ. KIÁLLÍTÁS február 22.-március 8. Budapest, XIII. ker. Visegrádi utca 6. Kóka Galéria Családi-vonás Tóták Budapesten

NAGYKÖRŰ KIÁLLÍTÁS

2011. február 22.-március 8. Budapest, XIII. ker. Visegrádi utca 6. – Kóka Galéria

„Családi-vonás” – Tóták Budapesten

A

ki a Tóta nevet viseli az ország bármely részén, vagy a nagyvilágban biztos lehet benne, hogy Nagykörűből származik. A név ugyanis itt keletkezett, ezt alátámasztja a nagykörűi születésű nyelvészprofesszor, Dr. Juhász Dezső a nagykörűi nevek eredetéről írt gyűjteményében is. Az egyházi anyakönyvben már háromszáz évvel ezelőtt is jegyeztek be Tóta nevezetűeket. Érthető, hogy az azóta szétszóródott rokonság, a ma élő számos Tóta nevű csak előnévi titulussal tudja megkülönböztetni egymást, s a rokoni vonást csak hosszas kutatómunkával lehetne kimutatni. Azok a Tóták, akik meghívást kaptak a budapesti Kóka Fe-

2

2011. április

renc Művészeti Galériába, erős gyökerekkel kötődnek Nagykörűhöz. Tótáné Pethő Rózsa, a Nagykörűben élő és alkotó festőművész és művésztanár a már nemzetközi elismerést kivívott iparművészeti nemezfiguráival mutatkozott be Újlipótvárosban. Rózsa néni nemezbabái életre keltik a mitológia, a mesevilág hőseit. Munkáit a naiv báj, a kedvesség, a szeretet jellemzik. Fiai, Tóta József és Tóta András alkotásait már Nagykörűben is megismerhette a nagyközönség. Tóta József bútortervező egyedi bútoraiból láthattak néhányat az érdeklődők. Tóta András grafikus, toll- és tusrajzai mellett izgalmas és humoros akvarelljei kerültek a kiállított művek közé. Tóta W. Árpád édesapja budapesti születésű, de a nagyapjára Tóta Bélára bizonyára még sokan emlékeznek a faluban. Ő, az első magyar Pulitzer-díjas internetes újságíró, a kiállításon nem a szavak embere, hanem a vizuális fantáziáé. Izgalmas és szépen megmunkált térplasztikái a kor, az idő ellentétében keresik a mulandóságot legyőző állandót. Az Alapítvány nevét viselő festőművész, Kóka Ferenc alkotásaival is megismerkedhettek az ide látogatók. A kiállítás megnyitó performansz színdarab szintén rendelkezik nagykörűi vonásokkal, írója és rendezője Tóta András, előadói Kántor Judit és Rudas Attila. A Családi-vonás című kiállítás két héten keresztül várta az érdeklődőket és méltán öregbítette Nagykörű hírnevét. moki

Tartalomjegyzék ÖNKORMÁNYZATI HÍREK……………………………………3

Közbiztonság – A megújuló falu Megszűnik a közös iskolai fenntartás CKÖ hírek

Önkormányzati hírek

IDEGENFORGALOM…………………………………………7

Testületi ülés

TANODA………………………………………………………11

2011. február 16.

ISKOLAI ÉS ÓVODAI HÍREK………………………………13

Jelen vannak: dr. Veres Nándor polgármester, Barát József, Jerkovics Miklós, Kiss István, Pravda Julianna képviselők. Távolmaradását előzetesen bejelentette: Marsi Istvánné és Veres Zsolt képviselő.

Utazás kiállítás: az év legnagyobb turisztikai vására Cél: Nagykörű Öko-,vízi-, kerékpáros-, vagy bakancsos turizmus Ezüst oklevél Nagykörűnek, a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó megyei bemutatójáról Játszunk együtt – Alapítványi bál Farsang és macikiállítás

MÉCSES………………………………………………………19

Krisztus a feltámadás és az élet! Készülünk a húsvétra

ÜLÜNK A KANDALLÓNÁL…………………………………21

Kolduló tenyerek – Serfőző Simon költő Faluról, városról, emberekről – Lakatos László író

SPORT………………………………………………………26

Tavaszi rajt a megye II-ben Bajnoki cím női kézilabdában!

NAGYKÖRŰ GALÉRIA………………………………………29

Művésztelepi disznótor – Nagykörű Budapesten Nagykörűi premierem: Cseh „Bagoly” János kiállítása Lelket öltött tárgyaim: Bácskai Bertalan festményei

A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szerkesztő bizottság Szerkesztő: V. Kálmán András Munkatársak: Túró Noémi, Tóta Gábor Tördelés: Babay Zsolt Szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1. út 1. Telefon: 30/405-97-51 e-mail: [email protected]

Tanácskozási joggal jelen van: dr. Varga Zoltán körjegyző, G.Nagyné Récsányi Zsuzsanna vezetőóvónő, Fürj János, rfhdgy, Módos Róbert r.ftzls, Bakos István r.ftörm. a Szolnoki Rendőrkapitányság képviseletében, Póta Lászlóné MP, Pádár Imre MSZP, Romhányi József JOBBIK-ügyvivő, Nádas Emilné és Szabó Istvánné a Nyugdíjasklub, Farkasné Gombai Nagy Margit a Baráti Kör, Lipták Péter az Egyháztanács, Rácz Gábor, Lukács Zoltán, Rácz Zsigmond és Ráczné Like Éva a CKÖ, Szász József a Nagykörű Galéria KhKE képviseletében, Cseh Judit mb. műv.ház igazgató, Galsi Ferencné pénzügyi főelőadó. Napirend: 1. A település közbiztonsági helyzetének értékelése. 2. Polgármester beszámolója a két ülés között történt fontosabb eseményekről. 3. K  örjegyzőség 2011. évi költségvetésének elfogadása. 4. 2 011. évi költségvetés elfogadása. 5. 2 011. évi közbeszerzési terv elfogadása. 6. Tájékoztató a település szabadidős és versenysport helyzetéről. 7. Művelődési ház szervezeti és működési szabályzatának elfogadása. 8. Beszámoló a jegyző adóhatósági tevékenységéről. 9. Tájékoztató a kőröstetétleni lakosságbővítő projektről.

tékelésével kezdték meg tanácskozásukat a képviselők: Fürj János r.hdgy, a Szolnoki Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője az írásban kiadott beszámolót az alábbiakkal egészítette ki: Az előző évekhez viszonyítva 2010-ben a településen elkövetett bűncselekmények száma 33-ról 28-ra csökkent, szintén csökkent a lopások, betörések száma is, azonban a testi sértések, garázdaság száma növekedett. 2007-től minden héten egy alkalommal változó időpontban fokozott ellenőrzést tartanak a faluban. Ez évben elindult a szórakozóhelyek ellenőrzése a különböző hatóságok bevonásával, főként a hétvégi rendezvényeket látogatják. A jövőben szeretnék elérni, hogy Nagykörűben két körzeti megbízott lásson el szolgálatot. Módos Róbert ftzls köszönetét fejezte ki az önkormányzat és a polgárőrség felé a körzeti megbízott munkájának ellátásához nyújtott segítségért. Hozzászólások: Dr. Varga Zoltán körjegyző hasznosnak tartotta 2010-ben a településőrök tevékenykedését, sajnálatát fejezte, hogy az idén már nincs a foglalkoztatásukra lehetőség. Dr. Veres Nándor polgármester örvendetesnek tartja a javuló statisztikai adatokat, de véleménye szerint aggasztó méreteket ölt a falopás a község kül- és belterületén egyaránt. Bakos István kmb. tájékoztatta a polgármestert, hogy számtalan esetben ellenőrzött fát szállító személyeket, minden egyes személy fakivágási engedéllyel rendelkezett. Farkasné Gombai Margit a József A. út elejére Zsákutca tábla kihelyezését kérFürj János

Zárt ülés 1. Körzeti megbízott üzemanyag támogatásának módosítása. 2. B  érlő kijelölések és lakbértámogatások. 3. N  agykörűi Tájtermék logó elfogadása A település közbiztonsági helyzetének ér2011. április

3

NAGYKÖRŰ te, mert annak ellenére, hogy az utca túlsó végén árvízvédelmi töltés van, nagy az átjáró forgalom. Fürj János közölte, hogy ez nem a rendőrség feladata, hanem az önkormányzaté és a Zsákutca tábla helyett Behajtani tilos tiltó tábla kihelyezését javasolta. A napirenddel kapcsolatban kérdés, több hozzászólás nem volt, a képviselő-testület a polgármester indítványára 5 érvényes igen szavazattal a következő határozatot hozta: 1/2011. (II. 12.) határozat: Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta a Szolnoki Rendőrkapitányság vezetőjének a település közbiztonsági helyzetéről szóló beszámolóját. Második napirendi pontként a polgármester beszámolóját hallgatták meg a két ülés között történt fontosabb eseményekről. Dr. Veres Nándor polgármester a következőkről tájékoztatta a képviselőket: ● A bölcsőde építése elkezdődött és jó ütemben halad. ● A látogatóközpont belső építészeti terve most készül, a GESZ asztalosai készítik majd el a bútorokat. ● A hajókikötő építéséhez szeretnénk hozzáfogni, mindez a időjárás- és talajviszonyoktól függ. ● A művelődési ház átalakítási munkái egyre nagyobb területet igényelnek. ● Az általános iskolába tegnap érkezett egy EU-s küldöttség. ● Az egyházközségnek új vezetője lett Lipták Péter személyében. A templom felújítására pályázatot nyújtott be az egyházközség. ● A könyvtár könyvállományának gyarapítására 500 ezer forintos pályázatot nyertünk. ● Néhány héttel ezelőtt tanácskoztak a szennyvíztársulásba tartozó önkormányzatok pol-

gármesterei a szennyvíztisztító telep további üzemeltetéséről. Gondok vannak, a Kőtelki Önkormányzat akar, de nem tud, a Tiszasülyi Önkormányzat tudna, de nem akar fizetni. Ez 2010-re 13-14 millió forintot jelent. Ezt minél hamarabb rendezni kell, mert így nem lehet fenntartani a szennyvíztisztító művet saját üzemeltetésben. Tehát, vagy meg kell teremteni a fenntartás költségeit, ha ezt egy önkormányzat nem tudja vállalni, akkor lépjen ki a társulásból. Jelenleg várnak egy pályázat kedvező elbírálására, de ha a pályázat támogatást nyer, még az sem oldja meg az előzőekben említett problémát. ● Budapesten bemutatkozott a Nagykörű Galéria. ● A turizmus fejlesztésének koncepcióját mutatta be a Brivia Kft. ügyvezetője néhány héttel ezelőtt és örömmel tapasztalhattuk, hogy sok érdeklődő volt. ● A közfoglalkoztatásról kedvezőtlen hírekkel tudott szolgáltatni, mindössze 7 személyt sikerült 8 órában foglalkoztatni. Őket javarészt a GESZ-hez vették fel, mivel ott van szükség a szaktudásukra. Ezen felül kb. 30 főnek tudtak munkát biztosítani napi 4 órában. ● A művelődési házban dolgozók létszámát jelentősen csökkentette. A létszám felfej-

lesztésére a művelődési ház bővítési munkáinak befejezése után kerülhet sor. Hozzászólások: Pravda Julianna: a helyi munkaerő foglalkoztatását sürgeti. Tv-ben látott, hallott példákat sorolt fel, amikor is árvízvédekezésnél csakis helyi munkaerőt foglalkoztattak. dr. Veres Nándor polgármester tájékoztatta Pravda Julianna képviselőt, hogy az árvízvédekezés a jövőben kizárólagos vízügyi feladat lesz, csak rendkívüli helyzetben léphet be az önkormányzat. Több hozzászólás nem volt, a képviselőtestület 5 érvényes igen szavazattal elfogadta a polgármester beszámolóját. A képviselők elfogadták a Körjegyzőség 2011. évi költségvetését, az önkormányzat közbeszerzési tervét és megtárgyalták a 2011-es költségvetést, ami másfélmilliárd forint. Dr. Varga Zoltán körjegyző szerint jelentős megtakarítás lenne elérhető azzal, ha a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat a kistérségtől visszakerülne az önkormányzathoz. Pravda Julianna nehezményezte az Elizium Kft. eljárását, mely szerint a több mint 25 éve váltott sírhelyek újra megváltását kérik. Kérdezte mi lesz azokkal a sírokkal, amelyeknek a hozzátartozóját nem tudják fellelni, vagy nem lesz aki az újra megváltási díjat kifizesse? Dr. Veres Nándor polgármester közölte, hogy tárgyalni fog a Kft. ügyvezetőjével, továbbá készíttet egy olyan listát, amelyen az ún. védett sírok lesznek. A költségvetéssel kapcsolatban más kérdés, hozzászólás nem hangzott el, a képviselő-testület 5 érvényes minősített többségű szavazattal megalkotta 1/2011. (II. 17.) rendeletét a Nagykörű Községi Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről.

4

2011. április

A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a település szabadidős és versenysport helyzetéről és a sportegyesületnek a tartalékalap terhére 800 ezer Ft támogatás nyújt. Művelődési ház szervezeti és működési szabályzatát is elfogadták a testület tagjai, majd beszámolót hallgattak meg a jegyző adóhatósági tevékenységéről végül egy tájékoztató hangzott el a kőröstetétleni lakosságbővítő projektről. Dr. Veres Nándor megköszönte a tanácskozási joggal megjelentek részvételét és közölte, hogy a továbbiakban a testület zárt ülésen folytatja munkáját. ✺✺✺✺✺✺✺✺✺✺✺✺✺

Együttes ülés 2011. március 23.

 Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek és Nagy-

körű Községi Önkormányzata képviselő-testülete együttes ülés tartott Nagykörűben. Három napirendi pont szerepelt a meghívón: 1. A Nagykörű-Kőtelek Közoktatási Intézményfenntartó Társulás megszüntetése. 2. Nagykörű-Kőtelek Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény főigazgatójának megbízása. 3. Egy fő létszámcsökkentés elrendelése a közös oktatási intézményben. Mindhárom előadója dr. Veres Nándor polgármester volt.

Előterjesztés Közoktatási Intézményfenntartó Társulás megszüntetésére Tisztelt Képviselő-testületek!

gármester úrral, aki egyetértve indokainkkal javasolta, hogy szüntessük meg a társulást. A megszüntetéshez mind a négy önkormányzat egybehangzó határozata szükséges. A településeknek pedig külön-külön – Kőteleknek Hunyadfalvával, Nagykörűnek Csataszöggel - létre kell hozni egy új társulást a kőteleki illetve a nagykörűi iskola működtetésére, mivel Csataszög és Hunyadfalva csak ebben a formában tudja ellátni a kötelező közoktatási feladatait, és így vehető igénybe a társulási normatíva. Tekintettel arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (9) bek.-e szerint: „A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szervezhet át, és nem szüntethet meg,

c) a z iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.”, javaslom a Tisztelt Képviselő-testületeknek, hogy az intézményfenntartó társulást 2011. június 30.-ai hatállyal szüntesse meg. A képviselő-testületek külön-külön, de azonos szövegű határozatot fogadtak el. 15/2011.(III.23.) Kt. számú határozat Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a Nagykörű-Kőtelek Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodásának 5. pont b) bekezdése alapján úgy dönt, hogy a Társulást 2011. június 30.-i hatállyal megszünteti. A mai napon vettem kézhez Sági István főigazgató úr lemondását a főigazgatói beosztásról. Sági István a beosztásáról 2011. március 23.-ai hatállyal mondott le. Az intézmény vezetését továbbra is biztosítani kell, ezért javaslom a Tisztelt Képviselő-testületeknek, hogy a társulás megszűnésének időpontjáig a közös intézmény főigazgatói teendőinek

2007. július 12-én a Kőtelek Községi Önkormányzat és a Nagykörű Községi Önkormányzat társulási megállapodást kötött közoktatási intézmény közös fenntartására. Ennek keretében a nagykörűi és kőtelki általános iskolát és mindkét település óvodáját közös irányítás alá vonta. A társulási megállapodáshoz – kötelező közoktatási feladatinak ellátása érdekében - csatlakozott Hunyadfalva Községi Önkormányzat és Csataszög Községi Önkormányzat is. Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 128/2010. (XII. 21.) határozatában a társulási megállapodásban megjelölt célok teljesülésének ellehetetlenülése miatt döntött a Nagykörű-Kőtelek Közoktatási Intézményfenntartó Társulásból való kilépésről. Ezt követően egyeztettem Lovász Tibor pol2011. április

5

NAGYKÖRŰ ellátásával Nagyné Baráth Ágnest, a nagykörűi tagintézmény igazgatóját bízza meg. Javaslom továbbá, hogy Sági Istvánt a nagykörűi tagintézmény állományába helyezze át pedagógusi beosztásba és döntsön a nagykörűi tagintézmény egy fővel történő létszámcsökkentéséről. Figyelemmel arra, hogy az 5/2011. (III. 03.) BM rendelet 6. § (1) bek.-e szerint „Az igénylő a – tényleges létszámcsökkentést megvalósító – jogviszony megszüntetése miatt fizetendő egy havi felmentési illetményre és annak járulékaira, továbbá a jogszabály szerinti végkielégítés és járulékai teljes összegének felére, de max. 2 millió forintra igényelhet támogatást.”, előzetes egyeztetés alapján javaslom, hogy Kőtelek és Nagykörű a központi költségvetés által nem fedezett költséget 50-50 % arányban ossza meg. A képviselő-testületek külön-külön hozták meg azonos szövegű határozatukat. 16/2011.(III.23.) Kt. számú határozat Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. március 24-től június 30-ig terjedő időszakra a Nagykörű-Kőtelek Általá-

nos Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény főigazgatói teendőinek ellátásával Nagyné Barát Ágnes, Nagykörű, Árpád út 1. szám alatti lakost, a Nagykörű-Kőtelek Általános Iskola, Óvoda és Művészetoktatási Intézmény Petrovay Általános Iskola Nagykörű Rákóczi út 22-24. tagintézményének igazgatóját bízza meg. 17/2011.(III.23.) Kt. számú határozat Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete dönt arról, hogy Sági István 2011. március 24-i hatállyal a Nagykörű-Kőtelek Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Petrovay Általános Iskola, Nagykörű, Rákóczi út 22-24. tagintézményének állományába kerül pedagógusként. 18/2011.(III.23.) Kt. számú határozat Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete dönt arról, hogy a NagykörűKőtelek Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Petrovay Általános Iskola, Nagykörű, Rákóczi út 22-24. tagintézményénél 2011. március 24-i hatál�lyal 1 fő létszámcsökkentést rendel el azzal, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél és hivatalánál a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatott jogviszonyban eltöltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli foglalkoztatásra nincs lehetőség.

A CKÖ hírei Sport  Ez év januárjában a Nagykörűi Cigány Ki-

sebbségi Önkormányzat kezdeményezésére indult futball-torna négy alkalommal került megrendezésre. Csapatok: Kőtelek, Nagykörű,Tiszaföldvár és Szolnok. Első alkalommal Nagykörűben, január 8-án rendeztük a tornát, ahol első helyezettek lettünk. Második Szolnok 2. csapata, harmadik Kőtelek, negyedik pedig Szolnok 1., ötödik pedig Tiszaföldvár lett. 6

2011. április

A játékosokat éremmel, három bőrfocival, és Lego játékkal jutalmaztuk. A Gólkirály ifjabb Osztás Norbert oklevelet és Lego

19/2011.(III.23.) Kt. számú határozat Kőtelek és Nagykörű Községi Önkormányzatok Képviselőtestületei megállapodnak abban, hogy a Petrovay Általános Iskola, Nagykörű, Rákóczi út 22-24. tagintézménynél elrendelt létszámcsökkentéssel összefüggő – központi költségvetés által nem fedezett – költséget 50-50%-ban viselik. Az igaz, hogy az iskola fenntartásában külön válnak útjaink, de azért vannak olyan programok, amelyekben együtt gondolkodunk és működünk. Ilyen például az ivóvíz minőség javító program, a pályázat elbírálására várunk – mondta dr. Veres Nándor polgármester. Amennyiben sikeres lesz, akkor a településeken megújulhatnak a vízművek, jobb, egészségesebb vízhez juthat a lakosság a felújított rendszeren keresztül. Másik pályázatunk a Hunyadfalvi szennyvíztisztító felújítása, ha ez is nyer, akkor szinte egy új tisztítóművet hozhatunk létre, amire ezután sokkal jobban kell vigyáznunk, mint az előzőre. készletet nyert. A gyerekeket Rácz Gábor, a Nagykörűi CKÖ elnöke készítette föl. A második tornát 2011 február 22én, Tiszaföldváron rendezték: 1. hely Nagykörű 2. hely Szolnok 2. 3. hely Kőtelek 4. hely Szolnok 1. 5. hely Tiszaföldvár A helyezéseket éremmel jutalmazták. A harmadik tornát 2011. március 9.én rendezték Kőtelken. 1. hely Nagykörű 2. hely Kőtelek 3. hely Szolnok 1. 4. hely Szolnok 2.

Farkas Dávid (Csataszög) lett a Gólkirály, akinek a teljesítményét futball labdával jutalmazták. Március 29-én, Szolnokon tartották Futball Kupát. Az ifjúsági csoport helyezései: 1 Szolnok 2. 2 Szolnok 1. 3 Nagykörű holtversenyben Kőtelekkel 4 Tiszaföldvár Muntyán Alexandra a torna ’legtehetségesebb játékosa’ címet érdemelte ki játékával. A felnőtt tornán 9 csapat vett részt. 1 Rendőrök 2 Szolnok 3 Nagykörű A Nagykörűi CKÖ meghívást kapott a Tiszasülyön megrendezett Rendőr futball Tornára, ahol hat csapat mérte össze erejét. A nagykörűi férfi együttes a negyedik helyen végzett. A mérkőzésekre Bózsó Péter, Bubori Sándor, Lukács Zoltán és a Nagykörű Községi Önkormányzat közreműködésével jutottunk el. Mezekkel a nagykörűi Sport Egyesület és az Általános Iskola ruházott fel minket.

A díjazáshoz a Petrovay általános Iskola könyveket, Bozókiné Molnár Etelka, a szülői munkaközösség elnöke, MP4-es lejátszót és fotóalbumot, Rácz Gábor könyveket és falinaptára, a CKÖ a díjazáshoz könyveket, számológépeket, DVD filmeket, írószereket, foglalkoztató könyveket ajánlott fel. A zsűri tagok: Nagyné Baráth Ágnes, Bozókiné Molnár Etelka, Dr. Varga Zoltán

voltak. A vetélkedő különdíját, az MP4 lejátszót, Farkas József érdemelte ki. A nagy sikerre való tekintettel a vetélkedőt minden évben szeretnénk megismételni. Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Sajtóközlemény

Újra jár a komp Fegyvernek és Nagykörű között Nagykör Község Önkormányzata sikeresen pályázott az Észak-Alföldi Operatív Program keretén belül ÉAOP-2009-5.1.2.C „Település szilárd és folyékony hulladéklerakók, állati hulladéktemetk, dögkutak rekultivációja” tárgyú felhívás keretén belül a nagyköri hulladéklerakó rekultivációjára. A beruházás teljes költsége 67.725.234.-Ft, az elnyert támogatás összege 60.952.710.-Ft.

Főzőszakkör

A fejlesztés célja Nagykör településen a felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja. A felhagyott hulladéklerakó rekultivációja a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása érdekében szükséges. A fenntartható fejldés céljainak megvalósítása értelmében a település Önkormányzata olyan rövid és hosszú távú intézkedéseket kell, hogy megvalósítson, amelyek biztosítják a kialakult szennyezdés mérséklését, a környezeti károsodások felszámolását.

Sajtóközlemény

Nagykörű Község Önkormányzata sikeresen pályázott a település mentesítetlen településrészein a biztonságosan üzemelő csapadékvíz-elvezető hálózat kialakítására az ÉAOP-2009-5.1.2D2 pályázati kiírás keretében. A beruházás teljes költsége 339.031.875 Ft, az elnyert támogatás összege 299.602.336 Ft. A fejlesztés célja, hogy a szakszerű kivitelezés és a megfelelő üzemeltetés hosszútávon biztosítja a kármentes csapadékvíz-elvezetést az érintett területekről.

 A helyi CKÖ havi rendszerességgel főző szakkört indított az iskolában. Első alkalommal palacsintát sütöttek Lőrinczné Szilágyi Judit tanárnő irányításával. 20 gyermek kavarta a palacsintatésztát. A következő alkalmakra a szülőket is szeretettel várjuk

Ki Mit Tud  Március 29-én rendeztük meg a Roma Ki

Mit Tud-ot. A gyerekek produkcióikkal a roma kultúrát elevenítették fel. Kategóriák: ének, tánc, hangszer (gitár, citera), mesemondás

A Nagykörű Községi Önkormányzat „Illegális hulladéklerakók felszámolása Nagykörű településen” című, és K-36-10-00041H számú pályázatát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1.511.578- Ft vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A program teljes költsége: 1.889.473 -Ft. A program során a település bel és külterületén 10 helyszínen történik az illegális hulladéklerakók felszámolása. A terület megtisztítása után növénytelepítés valósul meg. A projekt megvalósításában önkéntes segítőként részt vesznek a helyi civil szervezetek is.

2011. április

7

NAGYKÖRŰ UTAZÁS KIÁLLÍTÁS

2011. március 3-6.

Az év legnagyobb turisztikai vására a Hungexpo Vásárközpontban

A

z Utazás kiállításon a nyaralást idéző hangulat és a fantasztikus utazási kedvezmények várták a látogatókat. Az Utazás kiállítás külföldi díszvendége idén India, aki többek között tánc hagyományainak bemutatásával kápráztatta el a látogatókat. Belföldi díszvendégként Győrt köszönthette a közönség, aki többek között a híres Győri Balett és a Győri Filharmonikus Zenekar fellépéseivel, valamint híres sportolóinak felvonulásával adott ízelítőt a város sokszínűségéből. A kiemelt belföldi téma idén az egészségturizmus. Az Utazás kiállítás látogatói azonban nem csak a rengeteg kedvezményes utazási ajánlatot, az újdonságokat, a színes programokat és a Himalája Expo-t kapták élményül, a belépőjegy ugyanis érvényes volt az egyidejű Budapest Boat Show nemzetközi hajókiállításra, a Karaván Szalon lakókocsi és lakóautó bemutatóra és a Port.hu Bringaexpo-ra is. A Magyarországon még soha nem látott Himalája Expo egyenesen Franciaországból érkezett Budapestre, amelyet csupán négy napig tekinthettek meg és csak az Utazás kiállítás látogatói. Közel hatvanezer látogató az Utazás kiállításon és társrendezvényein. 8

2011. április

A múzeumba illő kiállítás tárlatain a látogatók bepillantást nyerhettek a Himalája felfedezésének történetébe. Megismerhették Sir Edmund Hillary és társa, Tendzing Norgaj történetét, akik 1953-ban elsőként hódították meg a Mount Everestet. Képeken és írásokon keresztül mutatta be az expo az első európai nőt, aki bebocsátást nyert Lhászába akkor, amikor

oda még tilos volt nőknek belépnie. A Himalája Expo-n felépült egy sztúpa, láthattak imahengert, imazászlókat és buddhista szentélyt is, sőt buddhista szerzetesek élőben készítettek homokmandalát. A kiállításcsokor kuriózuma a Himalája Expo volt, ahol a füstölők illata által belengett térben több tízezer látogató örökítette meg fényképezőjével a világon egyedülálló himalájai relikviákból álló gyűjteményt. Az Expo-n a legnagyobb érdeklődést kiváltó látványosságok a múlt század közepéből fennmaradt himalájai expedíciók felszerelései, az 1931-32-es Sárga Expedíció egyetlen működőképes Citroën terepjárója és a több napig készülő homokmandala volt. Szintén nagy volt az érdeklődés a Magyarok a Világ Nyolcezresein expedíciós csoport fotókiállítása és Erőss Zsolt hegymászó felszerelései iránt is. Ezen a hétvégén minden a mozgás jegyében telt, legyen az hajós navigálás, vagy távoli társas út tervezgetés, esetleg a Karaván Szalon lakóautós túraajánlatai, netán kerékpáros invitálás a Bringaexpo-ra. Összességében 32 ország 600 kiállítója mutatkozott be a kiállításokon. Mindenki megtalálhatta a számára legvonzóbb programot és mozgásformát. Nem csoda, hogy tízezrek voltak kíváncsiak a kiállításokra, s ös�szességében közel 60 000 érdeklődőt fogadott a Hungexpo Budapesti Vásárközpont. Az Utazás kiállításon leginkább a kedvezményes utak voltak kelendőek, s ebből a már hagyományos tavaszi seregszemlén nem volt hiány: akár 30%-kal olcsóbban is lehetett nyaralást foglalni a standokon. A kiállítók elmondása szerint a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb volt az érdeklődés, növekedett az utazásfoglalások száma és azt tapasztalják, hogy a látogatók – a nehezen múló gazdasági válság ellenére is – vágynak utazni és ebben az évben már nem szeretnének lemondani az igazi nyaralásról. Az Utazás kiállítás idei külföldi díszvendége India volt, aki naponta több alkalommal táncbemutatókkal varázsolta el a kö-

zönséget, a határainkon belülről pedig Győr, aki elhozta az Utazás kiállítás színpadára többek között a Győri Balett Queen c. produkcióját is. Mindezek mellett az egész világot beutazhatta, aki a Hungexpo pavilonjaiban csak egy rövid körsétát is tett. Sztárokból sem volt hiány a vásáron: a standokon és a színpadon fellépett Vastag Csaba és Wolf Kati, a Fivérek és MC DC is. A szervezők idén először meghirdették az Utazás kiállításon a legjobb attrakció versenyt, melynek győztese Észak-Alföld lett, ahol többek között virtuális hortobágyi pos-

takocsizáson is részt vehettek a látogatók. Második helyezést ért el a belföldi díszvendég Győr városa, harmadik lett Szlovákia. A Budapest Boat Show-n az idén 88 hajó kötött ki a G pavilon „szárazdokkjában”. A csodahajók kínálatára évről-évre egyre több vásárló kiváncsi. A Karaván Szalon minden bizonnyal legbájosabb látnivalói azok az oldtimer lakókocsik voltak, melyek közül a közönség választotta meg a számára leginkább tetszőt. A kiállítás látogatói két helyen is találkozhattak nagykörűi termékekkel. A nagykörűi standon megismerkedhetett a látogató a faluval, a látni valókkal, az itteni természeti kincsekkel, szálláshelyekkel, programokkal, de finom Bulyáki pálinkával és meggyes süteménnyel is kedveskedtek a leendő vendégeknek. Másik a SZÖVET standja volt, ahol megismerkedhettek az egyesület tevékenységével is. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesületcélja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. Az utazás kiállításon való részvételt támogatta: Accenture - „Képességek a sikerért” 2010. pályázat.

Az érdeklődők megkóstolhatták a Rákóczifalvai Kósa méhészet termékeit, a Nagykörűi Hungleríz Gyümölcsdesszertet és megcsodálhatták a Tiszafüredi Terka Plusz Kft címkéit rézből, ónból, alumíniumból, a különleges üvegeket, hűtő-mágneseket, kitűzőket. A Maci Múzeum kiállított figurái mellett láthattuk a gyönyörű nemez használati tárgyakat melyek a YAS-COOP Kft termékei és a rongyszőnyegeket is, amelyeket a Nagykörűért Alapítvány dolgozói készítettek. A kiállítás látogatói körében nagy népszerűségnek örvendtek a Nagykörűi Békarokka Kft által forgalmazott különböző ízesítésű almalevek, szárított gyümölcsök. (Engedtessék meg nekem, hogy kivételesen szóljak egy-két szót magamról is, hiszen a „GYULAI KOLBÁSZ” próbatételen eredményesen szerepeltem. A város polgármestere – dr. Görgényi Ernő – „lovaggá” ütött, így tiszteletbeli tagja lettem a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének, melyet oklevél is bizonyít.) a szerk.

2011. április

9

NAGYKÖRŰ TURIZMUS

Cél: Nagykörű

2011. március 22. Sajtótájékoztató

Öko,-vízi,-verékpáros,-vagy bakancsos turizmus

N

agykörű, ahogy a település határában is olvasható „Magyarország cseresznyéskertje”. Az öreg cseresznyések és a gyümölcs köré szerveződő számtalan gasztronómiai attrakció mellett sok más érték is rejlik ebben a Tisza parti faluban. Az egyedi hangulatú utcák, a cseresznye fajtagyűjtemény, vagy a mellette kialakított magyar rózsafajtákat összegyűjtő rozárium, a szinte minden utcában felbukkanó szobrok, a falut körül ölelő ártér természeti értékei, vagy a határában legelésző szürke marha és rackanyájak, az ártéri erdőkben lakmározó kecskék, a szemnek és a léleknek készülő képzőművészeti és kézműves termékek a kerámiák, a nemez termékek, vagy a szebbnél szebb kosarak mind-mind nagykörű kincsei. Mégis a legnagyobb érték az itt élőkben keresendő, abban, hogy nem egy skanzen, egy múzeumfalu fogadja az ide érkezőket, hanem egy élő, eleven, alkotó közösség. Ennek az alkotó közösségnek teremt bemutató teret, egyfajta esszenciát az új Ökoturisztikai Látogatóközpont. Az új intézmény lesz hivatott a mikrotérség valamennyi produktumának bemutatására, hogy az ide érkezők valóban megismerhessék Körűt és környékét. Szeretnénk, hogy a lehető legszínesebb palettával találkozzon az ideérkező, ezért külön-külön feltérképezzük a turizmus valamennyi területről a lehetőségeket, legyen az öko-turizmus, sport-turizmus, rendezvényturizmus, gasztro-turizmus, vagy a klasszikus 10

2011. április

értelembe vett falusi és agrárturizmus. Szeretnénk, ha a történelmi értékek és szakrális helyek iránt fogékony utazók kedvelt úti célja is Nagykörű lenne, hiszen a múlt is számos kincset hagyott az utókorra, akár az „Illéskő” legendájára, a monostor romra, az avar kori és honfoglalás kori leletekre, vagy a nagykörűi alagútrendszerre gondolunk. A település a Tisza-tavi turisztikai régió része, melynek fő specialitása az ökoturizmus. A fejlesztés jól illeszkedik a desztináció (fogadó terület) kínálatába, egyben ki is egészíti azt, a falusi ökoturisztikai szolgáltatások, a település ökotúra útvonala, a Tisza-tavi vízi turizmus mellett új kínálatként jelentkeznek a folyami kikötő által nyújtotta lehetőségek. A megvalósuló Ökoturisztikai Látogatóközpont segítségével összeköthetőek a különböző szolgáltatások, mint vízi turizmus, bakancsos turizmus, kerékpáros turizmus. Kikötő létesítésével Nagykörű bekapcsolódhat a Tiszához kötődő turisztikai események fogadó helyszínei közé, mint pl. a Nemzetközi Tisza Túra, nemzetközi Big Jump. A tiszai vízi turizmusnak jelenleg is fontos állomása a falu, így stratégiai jelentőségű, hogy a vízi úton érkező vendégeket fogadni tudja és számukra megfelelő színvonalú szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Jelenleg a vízi turizmus csak, mint átmenő forgalom jelenik meg a településen, mivel nincs olyan fogadóközpont, mely további programokkal,

akár több napra is a településen tarthatná a vendégeket. A mikrotérség számára elengedhetetlenül fontos, hogy a különböző turisztikai ágakat megfelelően összefogja, a szolgáltatások minőségét javítsa és létrehozzon egy olyan látogatóközpont, mely képes a vendégek megfelelő színvonal fogadására és saját maga is turisztikai attrakciót jelent. Az együttműködő partnereken keresztül, mint a WWF Magyarország, Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége Nagykörű képes lesz megszólítani olyan speciális célcsoportokat, akik általános marketing eszközökkel nehezen, vagy csak nagyon magas költségek mellett érhetőek el. Céljaink megvalósításához Nagykörű Község Önkormányzata Öko- és víziturizmus fejlesztése a Közép-Tisza mentén című, ÉAOP2.1.1/B-2f-2009-0012 számú projektje során 192.596.541.-Ft vissza nem térítendő támogatást nyert egy 46 kishajó befogadására és kiszolgálására alkalmas kikötő, valamint egy 293,4 m2 nagyságú látogatóközpont építésére. A projekt teljes költsége 301.336.732 Ft. A projekt egyik mérföldkövét már elhagytuk, hiszen az épület elkészült, a belsőépítészeti munkák után jön azonban a leglényegesebb feladat, hogy a ház élettel teljen meg, és megkezdődhessen a valódi munka az itt élők és az ide érkező látogatók, vendégek lehető legnagyobb megelégedésére. ok

Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó

Fegyvernek. 2011. március 25-26.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei bemutatója A Magyar Drámapedagógiai Társaság a megyei és a regionális szervezőkkel együttműködve HUSZADIK ALKALOMMAL hirdeti és rendezi meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozót.

„Az ifjúság tanuljon különféle dolgokat figyelni: sok kérdésre rögtönözve megfelelni, mozdulatait illendően alakítani, arcával, kezével, egész testével természetes módon viselkedni, hangját módosítani és elváltoztatni, és tanulja meg mindezekben a szabad emberhez méltó magatartást, leküzdve a paraszti elfogódottságot.” (Comenius)

A

találkozóra az általános iskolás csoporttagok életkorának és képességeinek megfelelő színjátszó előadással lehetett nevezni, műfaji és tematikai megkötés nélkül. Az országos találkozó rendezvénysorozatának záró programjára – az országos fesztiválra – Debrecenben kerül sor, 2011. június 10-11-12-én. Tatár László Fegyvernek polgármestere nyitotta meg a kétnapos rendezvényt, amelyre Szolnokról, Nagyváradról, Karcagról, Tiszabőről, Kisújszállásról, Kunhegyesről, Nagykörűből és helyből érkeztek csoportok. Fegyvernek adott otthont – immár 17-szer - a rendezvénynek, amelyen a két nap alatt összesen 16 csoport mutatkozott be, köztük a „Nagykörűi Tanoda Színház” amely tavaly decemberben alakult meg dr. Varga Zoltán vezetésével. A Nagykörűért Alapítvány Tanodájába járó hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek közül kerültek ki a színház tagjai. A társulat nagy sikerrel mutatta be: Arany János: A fülemile c. művét. A választás azért esett erre, mert a - civilben - körjegyző birtokháborítási eljárásainak tapasztalatai, annak tanulságai, hasonlóságot mutattak a művel. A társulat: Burai Bettina, Lukács Anita, Nagy Mónika, Bolla Vivien, Demény Cintia, Nagy Éva, Farkas Mária, Papp Andrea, Rácz Gábor, Farkas József, Lázók Bertalan. A jelmezeket Kiss Lajosné tervezte és készítette, a kellékeket pedig a GESZ. A produkció a Nagykörű Községi Önkormányzat anyagi támogatásával jött létre. Külön köszönet Pravdáné Képes Ibolyának a csapatszervezésért és a lelkesítésért. A zsűri tagjai között volt Dolmány Márta drámatanár, a Magyar drámapedagógiai Társaság Alelnöke és Perényi Balázs drámatanár is, akik vezetésével az előadások után szakmai 2011. április

11

NAGYKÖRŰ tanácskozás volt. A fellépő csoportok mindkét nap egy-egy tortát kaptak, majd szombaton délután a zsűri értékelte és minősítette is a produkciókat. Perényi Balázs így szólt a Nagykörűi Tanoda Színház előadásáról: - Már rég láttam en�nyire tehetséges induló csoportot, érdemes sokat megtanulnotok a színházról, mert, ahogy ezt bemutattátok, nagyon ígéretes volt. Ahogy rátok nézek, mindenkiről eszembe jut egy jó pillanat, egy jó megszólalás és öröm lehet egy ilyen csapattal dolgozni. Az lenne a jó, ha jövőre is találkoznánk és akkor már jobban otthon éreznétek magatokat a színpadon, s így még jobb előadás születhet. Gratulálok a csoportnak és csak így tovább! A díjakat Dolmány Márta adta át. – Minden előadás oklevelet érdemel és ez már egy nagy eredmény. Három Arany, öt Ezüst és nyolc Bronz elismerést osztott ki a zsűri. Az ezüstből jutott egy a Nagykörűi Tanoda Színháznak is, amihez gratulálunk! Elsőre kiváló!

Tanoda

A

Nagykörűért Alapítvány fő célkitűzése, hogy elősegítse a település fenntartható fejlődését. Ezen belül, kiemelt fontosságú a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a

12

2011. április

leszakadó csoportok integrációjának elősegítése, az iskolázottság növelése, a településen élő lakosság körében a munkanélküliség csökkentése és a közösségépítés. A Tanoda célja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok iskolai előmenetelének javítása, továbbtanulásuk elősegítése érettségit, vagy szakmát adó középiskolákba, így hos�szútávon a munkaerő piaci esélyeik javítása.

Nagykörűben a halmozottan hátrányos tanulók aránya az össz.tanulói létszám 75%-a. A projekt célja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, (köztük a roma fiatalok) iskolai sikerességét javítani, továbbtanulásukat minél nagyobb arányban, érettségit, vagy piacképes szakmát adó középiskolában, elősegíteni, így a munkaerő-piaci esélyeiket javítani. A program csak kiegészítő tevékenységet végez, feladata az iskolai oktatás és a szociális ellátó rendszer kiegészítése azoknál a fiataloknál, akiknél családi viszonyaik a hiányosságok pótlására nem adnak lehetőséget. Az egyéni fejlesztési tervek készítése és megvalósítása, közösség fejlesztés, csoportos programok szervezése, mind a Tanoda tanulóinak esélyegyenlőségét hivatottak elősegíteni. A tanoda tanulóinak létszáma 30 fő. A projekt nemcsak a Tanoda épületének berendezéséhez nyújtott támogatást, hanem a napi tevékenységek, a konkrét tananyag elsajátításához szükséges háttérismeretek, kompetenciák és készségek fejlesztésre, a diákok személyiség-, és önismeretének fejlesztésére alkalmas eszközök beszerzéséhez is. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. vaka

Petrovay Iskola „Let’s play together!” – „Játszunk együtt!” a címe annak a Comenius pályázatnak, amelyben 8 ország vesz részt. Magyarországot mi, a Nagykörű-Kőtelek Általános Iskola Petrovay Tagintézménye képviseli. Rajtunk kívül Lengyelország, Románia, Portugália, Törökország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország egy-egy iskolája vesz

Alapítványi bál 2011

I

mmár tizenhatodik alkalommal rendezte meg az iskolánk hagyományos alapítványi estjét 2011. március 12 én. Az elmúlt években társasági eseménnyé vált rendezvény mindig nagy kihívás a szervezőknek, hiszen a jól bevált szokások megtartása mellett törekedni kell valami új dolog bemutatására is. Műsorunkban az idén elsősorban az osztályaink mutatkoztak be,

részt az együttműködésben. Célunk a régi idők játékainak összegyűjtése és megtanítása a gyermekeknek. A résztvevő országok a pályázat ideje alatt helyet adnak egy-egy találkozónak. Februárban a mi iskolánk volt a vendéglátó. A jó hangulatú rendezvényen bemutattuk az intézményünket, a község nevezetességeit, tartottunk kézműves foglalkozást, helyi termékek bemutatóját és vásárát, valamint népi játékokat is, bemutató néptánc előadást, és kirán-

dultunk Budapestre, Egerbe. Budapesten a Parlamentben a csoportot Sági István, intézményünk főigazgatója fogadta, mint J-N-SZ Megyei országgyűlési képviselő. A fénykép a parlament előtt készült.

ezt követően művészeti csoportjaink álltak színpadra. Szerencsére a hagyományok nem csak az est kialakult menetében találhatók meg, hanem a szervezésben is és a segítők körében is. Sokan kötődnek iskolánkhoz, illetve Alapítványunkhoz támogatásuk, munkájuk kapcsán. Szeretném Őket név szerint is megemlíteni, ezzel is megköszönve, hogy lehetőségük szerint felajánlásaikkal segítették munkánkat.

Tombolatárgyat ajánlottak fel: 1. Marsi Gasztro Kft., Nagykörű 2. Sulibüfé, Madarász Istvánné 3. Győri Imréné, Kőtelek 4. Óvoda, Kőtelek 5. Szigligeti Színház, Szolnok 6. J ászárokszállás és Vidéke Körz.Takszöv. 7. Haladás Zrt. 8. Szász Judit – Tájház, Nagykörű 9. Coop ABC, Nagykörű 10. Molnár Józsefné, Nagykörű 11. Minyák Lászlóné, Nagykörű 12. Bulyáki József, Nagykörű 13. Nagy Józsefné, Nagykörű 14. Túri család 15. Vékonyné Házi Eszter 16. Kónya és Társa Bt, Nagykörű 17. Kisebbségi Önkormányzat, Nagykörű 18. Gregor János, Nagykörű 19. Ráczné Like Éva, Nagykörű 20. Dr. Moldvay Csongor, Nagykörű 21. Gazdagné Molnár Tünde, Nagykörű 22. TÜZÉP, Nagykörű 23. Lovász Tibor, Kőtelek

5 db utalvány 1 óriás csokitojás 1 váza 1 pohárkészlet 2 ajándékcsomag 1 ü bor 1 ü pezsgő 2 ajándékcsomag 1 ajándékkosár 5 kerámia 5 ajándékcsomag 1 ajándékcsomag 3 ajándékcsomag 4 ajándékcsomag 1 tálca 3 ajándékcsomag 5 ü bor 6 ajándékcsomag 1 könyv 2 ajándékcsomag 1 ü bor nemez tartóban 1 kismalac 2 ajándékcsomag 2 ü bor díszdobozban 4 ajándékcsomag 3 ajándékcsomag 1 szakácskönyv

24. Agócs Miklós, Kőtelek 1 ajándékcsomag 25. Bózsóné Dr. Pravda Erzsébet, Nagykörű 1 ajándékcsomag 26. Bozóki László, Csataszög 1 ajándékcsomag 27. Bozókiné Molnár Etelka, Csataszög 1 ajándékcsomag 28. Nagy Kitti, Csataszög 1 ajándékcsomag 29. id. Bozóki család, Csataszög 1 ü pezsgő 30. Kovács Edit 1 ajándékcsomag 31. Bozóki Erzsébet 1 ajándékcsomag 32. Varga György, Nagykörű 10 cs. kecskesajt 33. Molnár Krisztina, Nagykörű 1 ajándékcsomag 34. Molnár Viola Hajnalka, Nagykörű 1 csokor virág 35. Pongrácz Miklós, Nagykörű 1 ü pezsgő 1 ü cherry 36. Mester Bálint 1 kerámia kancsó 1 kerámia pálinkás üveg 2 gyümölcskosár 37. Csataszögi Önkormányzat 13 könyv 38. Ruházati Bolt, Nagykörű 3000 Ft-os vásárl.utalv. 39. Cseresznye és Napraforgó Szövetkezet 1 őszibarack nektár 1 almaszirom 1 5l-es 100%-os almalé 40. Molnár Zoltán és Dániel Ildikó 1 torta Többen pénzbeli és a vacsora elkészítéséhez felhasznált természetbeli adományaikkal támogatták alapítványunkat. 1. Bozókiné Molnár Etelka, Csataszög szervezés 2. Marsi Istvánné szervezés, vacsora készítés, pogácsa 2011. április

13

NAGYKÖRŰ 3. D  r. Veres Nándor szürkemarha 60.000 Ft értékben 4. H  aladás Zrt. 20.000 Ft értékben irodaszer 5. TUTI ABC, Nagykörű 20 kg fejeskáposzta 10 karton ásványvíz 6. D  r. Joó Péter és felesége 25.000 Ft 7. D  r. Varga Zoltán 2.500,- Ft 8. P ékség, Nagykörű 30 kg kenyér 9. S zentimrei Gábor, ötvös mester jurta kölcsönadása 10. M  olnár Zoltánné, Csataszög 10.000 Ft 11. R  uházati Bolt, Nagykörű 5.000 Ft-os vásárl. utalv. 12. L  uzsi József 5.000 Ft 13. M  adarász István és felesége 8.000 Ft Süteményt sütöttek: 1. Tóth Gáborné – Linzi koszorú 2. Túri család – Barackmag 3. Minyák Lászlóné – Oroszkrém torta 4. Bozókiné Molnár Etelka – Diótorta 5. Bozókiné Molnár Etelka – Kókusztorta 6. Nyeső Pálné – Kosárka 7. Szabó Istvánné – Almás krémes 8. Pádár Mihályné – Mézes zserbó 9. Pádár Mihályné – Kakaós kókuszos 10. Nagy Emilné – Macskaszem 11. Nagy Emilné – Diós jó 12. Lovász Tiborné – Pöttyöske 13. Molnár Krisztiánné – Csokis csoda

A süteménysütő verseny nyertesei: Szabó Istvánné – a legjobb sütemény, Minyák Lászlóné – a legszebb sütemény díjat nyerte el. Pártolójegyek vásárlásával támogatták alapítványunkat: 1. Nagy Elemérné. Nagykörű 500,- Ft 2. Mihály János, Csataszög 2000,- Ft 3. Galsi Józsefné, Nagykörű 1000,- Ft 4. Rabiné György Mária, Nagykörű 1500,- Ft 5. Pádár Mihályné, Nagykörű 500,- Ft 6. Nagy Emilné, Nagykörű 500,- Ft 7. Szabó Istvánné, Nagykörű 500,- Ft 8. Bálint Józsefné, Nagykörű 1000,- Ft 9. Nyeső Pálné, Csataszög 1000,- Ft 10. Szilvás Brigitta, Nagykörű 1000,- Ft 11. Szilvás Tamás, Nagykörű 1000,- Ft 12. Szilvás Péter, Nagykörű 1000,- Ft 13. Szilvás Tibor, Nagykörű 1000,- Ft 14. Szilvásné Molnár Katalin, Nagykörű 1000,- Ft 15. Surányi Istvánné, Nagykörű 1500,- Ft 16. Rácz András, Nagykörű 1000,- Ft 17. Romhány Józsefné, Nagykörű 1000,- Ft 18. Bódi Lászlóné, Nagykörű 1000,- Ft 19. Vácz Zoltánné, Csataszög 500,- Ft 20. Récsányi Erika, Nagykörű 1000,- Ft 21. Kóródi Károlyné, Nagykörű 1000,- Ft 22. Kissné Gazdag Piroska, Nagykörű 500,- Ft

Köszönetet szeretnék mondani továbbá a vacsora elkészítéséért Marsi-Gasztro Kft. dolgozóinak és Marsi Istvánnénak. A büfé üzemeltetéséért Madarász Istvánnak és feleségének, Katikának, valamint a ruhatárban dolgozóknak: Szabó Istvánnénak, Pádár Mihálynénak és Nagy Emilnének. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani azoknak is, akik értékes segítő munkájukkal támogatták rendezvényünket. Köszönöm közreműködését az Iskolaszéknek, a Szülői Munkaközösségnek, szülőknek, kollégáimnak az iskola dolgozó-

Március 15.

M

inden évben műsorokkal, koszorúzással emlékeznek meg az ország településein történelmünk egyik legszebb időszakáról az 1848/49es eseményekről. Idén Nagykörűben a helyi általános iskola 4. osztályos tanulóinak jutott az a megtiszteltetés, hogy az iskola udvarán, községi szinten bemutathatta ünnepi műsorát. Nagy lelkesedéssel és izgalommal készültek erre a nagy napra a gyerekek. Kicsik és nagyok ünneplő ruhát öltve, kokárdát tűzve rótták le a tiszteletüket a múlt eseményei előtt. Együtt ünnepeltek a tanulók, pedagógusok és a meghívásnak eleget tévő vendégek. Dalok, versek meghallgatását követően a műsort a népviseletbe öltözött tanulók táncos produkciója zárta. A megemlékezés összeállításában és lebonyolításában közreműködött: Mári Noémi, G. Nagyné Récsányi Zsuzsanna és Surányi István. Az ünnepi műsort a koszorúzás követte. M.N. 14

2011. április

inak, a műsorban szereplő tanulóinknak és mindenkinek, akit esetleg kifelejtettem ebből a terjedelmes felsorolásból. Összegezve a bál bevételeit és a befolyt támogatásokat 238.600,- Ft bevétellel zártunk, amely az alapítvány számláját gyarapítja. Úgy gondolom, érdemes volt dolgoznunk érte, hiszen iskolánk tanulóinak tevékenységét tudjuk támogatni, színesebbé tenni ebben a tanévben is. Az összegből a tantermekre sötétítő függönyöket vásárolunk. Köszönjük támogató közreműködésüket! Nagyné Baráth Ágnes

A magyarság tudat alakítása már óvodás korban is nagyon fontos. A gyermekekkel csákókat és papír kardokat hajtogattunk, zászlókat festettünk. Meghívtuk Szolnoki István bácsit, aki elhozta lovait ezzel is emelve az ünnepi hangulatot.

Óvoda képekben Farsangi bálunkat az Óvoda csoportszobáiban tartottuk. A jelmezes felvonulás végén az előkertben égettük el a tél jelképét: a Kisze-bábot.

A Cseresznyevirág Óvoda téli Ünnepköreiben került megrendezésre a Maci kiállítás, az óvoda tornatermében. A gyerekek szüleik segítségével elhozták otthonról a „legkedvesebb” macijukat. A kiállítást egy héten keresztül lehetett megtekinteni, amelynek nagy sikere volt.

A mi az isk o lai o ktat á s b ó l kimara d t …

Tudjuk-e?

Lőrincz István rovata

Régóta foglalkoztat a különböző családnevek kialakulása. Az ezzel kapcsolatos kutakodásaimból tennék közre egy csokorra valót. Névmagyarosítás, családneveink II. József egységesítési törekvéseinek egyike volt, a telekkönyv, az utcák és házszámok névrendelet bevezetése mellett, a névrendelet is (1787-ben), melyben elrendelte, hogy mindenkinek legyen megváltoztathatatlan családneve. Előtte ugyanis az egyes személyek családnevei egy emberöltőn keresztül, akár többször is változhattak, attól függően, hogy miként változtatott foglalkozást (pl. kovács mesterből lehetett mondjuk halász), lakhelyet (pl. felvégről átköltözött a falu másik szélére, s így felvégiből lett faluszéli, ami később Vég vagy Szél családnév formába véglegesedett), vagy egyéb egyéni tulajdonságokra utaló un. ragadvány nevekkel különböztették meg a sok azonos családnevű személyt (pl. Nyalka Kovács, Sánta Szabó, stb.) Ezek a ragadvány nevek az egyén élete során aztán kiszorította az eredeti családnevet, s így könnyen előfordulhatott, hogy valaki Kovács Jánosnak született és Sánta Jánosként halt meg, mert patkolás közben egy ló úgy megrúgta, hogy örökre sánta maradt. Az sem volt ritka, hogy egy Asztalos nevűnek balkezes fia született, aki a balos (Balog) ragadványnevet kapta és halála után már Balog Asztalos nevet írtak a fejfá-

jára, illetve az ő fia nevéből, főleg ha a mesterséget sem örökölte, már kimaradt az Asztalos név, s maradt a Balog(h). II. József ezt a követhetetlen névváltozásokat akarta megszüntetni, mert a birodalom érdekei ezt megkövetelték. Igen ám, de két népcsoport is létezett Magyarországon, amelynek tagjainak semmilyen családnevük nem volt. Ezek voltak a zsidók, akik addig apjuk nevével különböztették meg egymást, és a cigányok. Mivel a császár a birodalmának a nyelvét is egységesíteni akarta, a zsidók csak német neveket választhattak. Ezek aztán lehettek tulajdonságra utalók (Klein, Grosz, stb.), foglalkozás nevek (Schneider, Schmidt, stb.) és egyéb jelentést hordozók (Grün, Schwartz, Rubinstein, Goldschmidt Goldmann stb.) Érdekes módon ez a nyelvi megkötés nem vonatkozott a cigányokra. Ők foglakozásuk, származási helyük, vagy testi tulajdonságuk után kaphattak családnevet. Így lett belőlük Hegedűs, Orsós, Rézműves, Kolompár (üstkészítő, üstfoltozó), Kanalas, Kalányos (ez is kanálkészítőt jelent), Rácz, Horvát Hosszúhajú stb.) Mivel a ragadvány nevet nem az illető személy választotta, hanem a közösség ragasztotta rá, ezért ezek lehettek igen kellemetlenek is.

Csak a finomabbakat említeném: Nagyfejű, Figura, Tömlő, Gömböc, Kancsal stb. Ferenc császárt 1816-ban környezete meggyőzte arról, hogy tegye lehetővé, hogy ezeket a nem túl hízelgő neveket meg lehessen változtatni. Ennek következtében született meg az a rendelete (1950-ig volt érvényben), hogy az életben egyszer, bárki megváltoztathatja a neki nem tetsző családnevét. Eleinte, természetesen a hátrányos nevek kezdtek eltűnni, de később, főleg az 1848-as forradalmat megelőzően, illetve azt követően a nemzeti identitás is kifejezésre jutott a nevekben. Innen lehet eredeztetni a névváltoztatás szinonimájaként megjelent névmagyarosítás kifejezést. Ennek legismertebb esete, ahogy Petrovics Sándorból Petőfi Sándor lett. Természetesen ellenkező esetek is előfordultak, amikor is a magyar nevet németesítették. Haynau rémuralma idején például a magyarosított német neveket, a katonatisztek esetében, kötelező volt vissza változtatni németre. A kiegyezés után a névmagyarosítás folyamata felgyorsult. A nem létező, vagy túl általános földrajzi nevekhez köthető un. származási nevek túlnyomó része, valamint a keresztnevekből kialakított családnevek, magyarosítás eredménye. Ilyenek a Tiszai, Dunai, Alföldi, Kárpáti, Szolnoki, Szegedi, Ságvári, Kőhalmi, Széplaki, Péter, Gábor, Piroska, Magda stb. A névváltoztatásban olykor a politikai megtévesztés is szerepet kapott, amikor a magyar, vagy magyarosan hangzó név mögé kívánták elrejteni az eredeti származást. Így lett Rosenfeld Mátyásból Rákosi Mátyás, Kohn Bélából Kun Béla, Samuel Tiborból Szamuely Tíbor, Eisenberger Benjaminból Péter Gábor, Spitzer Endréből Ságvári Endre és a sort még hosszasan lehetne folytatni. 2011. április

15

NAGYKÖRŰ

A nyugdíjas klub hírei

A

lig lett vége a téli szabadságunknak, már is gazdag programok elé néztünk. Részt vettünk az Ülünk a kandallónál rendezvényén, amelyen Kolduló tenyerek címmel Serfőző Simon József Attila díjas költő mutatkozott be. Pótáné Helénke, Tihanyiné Borika és Tóthné Julika mondott verset az irodalmi esten. Minden évben megrendezzük a farsangot és ez most sem maradt el. A Művelődési Ház átalakítása miatt a Halász vendéglő adott otthont nyugdíjasainknak. Nagy izgalommal készültek a jelmezesek, tizenhatan öltöttek álarcot, illetve jelmezt. A finom ebéd elfogyasztása után Szolnoki Pista ragadott dobverőt és Ő adta meg a ritmust a felvonuláshoz. Pillanatok alatt kialakult a jó hangulat és erről Ábel Tibor zenész gondoskodott. Rangsor itt nincs, de mindenki kap ajándékot, most hímzett terítőt és bort kaptak a jelmezesek. Jó érzés volt látni, hogy nyugdíjasaink milyen gondtalanul tudnak kikapcsolódni.

16

2011. április

Mindig megtiszteltetés számunkra, ha nyugdíjasainkat kéri föl egy kis segítségre. A Tündérország Meseklub Tihanyiné Borikát kérte

fel, hogy meséljen a kicsi gyerekeknek, akik csodálkozó szemmel figyelték a meséket. Az iskolai Alapítványi bálon finom süteményével első díjat nyert Szabóné Erzsike, amihez innen is gratulálunk. Vendégünk volt dr. Varga Zoltán körjegyző úr, aki arról szólt, hogy a különböző népcsoportok közötti ellentétek hogyan rombolják a jövőt, mi a teendője az embernek, hogy az egymás iránti megértésen javítson. Hogyan tudunk közösen, együtt dolgozni falunkért. Az óvódások egy csoportja – Récsányi Zsuzsa vezető-óvónő vezetésével – is ellátogatott hozzánk, akiknek a régi hagyományokról, játékokról, ünnepi szokásokról meséltünk. Bácskai Bertalan nívódíjas festőművész kiállításának megnyitóját énekkarunk Tiszai népdalcsokorral színesítette. Nádas Emilné

Jeles napok ÁPRILIS 24-25.

HÚSVÉT

 Húsvét a feltámadás, az újjászületés ün-

nepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325-ben állapította meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás a húsvéti motívumokban és népszokásokban. Böjti játékok A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fo-

tergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek. gyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, az ifjú leányok arcpirító, avatórítus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tetsző leányoknak. Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mes-

Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajították, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojással díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelképezte. Ételszentelés Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. Locsolás Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. Forrás: Húsvéti, tavaszi népszokásaink (gondola) 2011. április

17

NAGYKÖRŰ egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak. A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. ◆ Pünkösdölés: Más néven mimimamázásnak, mavagyonjárásnak is nevezik. Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végigjárta a falut, és adományokat gyűjtött.

MÁJUS ELSŐ VASÁRNAPJA

JÚNIUS 13.

ANYÁK NAPJA

PÜNKÖSD

 Az amerikai eredetű hagyományt Magyar-  Május legnagyobb ünnepe a pünkösd, elországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük. József Attila:

ANYÁM A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhomályban

nevezése a görög „ötvenedik” (pentekosztész) szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Időpontja változó, május 10-e és június 13-a közé eshet. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon, amikor is Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a „hesspávázás”, „törökbasázás”, „rabjárás”, a Pünkösdi királyné - járás.

Látom, megáll a vasalóval. Törékeny termetét a tőke megtörte, mindíg keskenyebb lett gondoljátok meg, proletárok

◆ Pünkösdi királyválasztás: Ez a szokás a középkor óta, a 17.-18. század óta ismeretes, még egy közmondás is ismert hozzá: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” A pünkösdi királyi címet a pünkösdkor rendezett ügyességi verseny (leggyakrabban lovas próbatétel volt, de a versenyben szerepelt tuskócipelés, karikába dobás) nyertese vehette át. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott, különböző kiváltságokkal, mint pl. minden lakodalomra hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott.

A mosástól kicsit meggörnyedt, én nem tudtam, hogy ifjú asszony, álmában tiszta kötényt hordott, a postás olyankor köszönt néki 1931. január 6.

◆ Pünkösdi királynéjárás: A Dunántúlra jellemző ez a szokás. 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban

Kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktől vacsoráját, lefeküdtünk és eltünődtem, hogy ők egész fazékkal esznek Anyám volt, apró, korán meghalt, mert a mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket lábuk és fejük fáj a vasalástól S mert hegyvidéknek ott a szennyes! Idegnyugtató felhőjáték a gőz s levegőváltozásul a mosónőnek ott a padlás

18

2011. április

Egy ilyen ének (mondóka): „Elhozta az Isten Piros pünkösd napját. Mi is meghordozzuk Királyné asszonykát. Jácintos, jácintos, Tarka tulipános; Hintsetek virágot Az Isten fiának!...” ◆ Párválasztó és udvarló szokások: Egyes vidékeken a legények egy szál pünkösdi rózsát csempésztek a kiválasztott lány ablakába. A lányok koszorút fontak, majd átadták a legénynek. Mátkálás: a legény annak a lánynak aki tetszett neki egy kaláccsal és borral teli tálat küldött, ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.

Krisztus a feltámadás és az élet!

K

észülünk a legnagyobb ünnepünkre. Nagyon szeretjük a karácsonyt, sokat készülünk rá, a külsőségek, és az ajándékok fokozzák az ember ünnepi várakozását. A családok látogatása, együttléte, bearanyozza ezt az ünnepet. Egészen más a húsvétra való előkészület. A nagyböjtre csupán az igen vallásos emberek figyelnek oda. A gyakorlati böjtölést pedig kevesen tartják meg. Ennek oka, hogy a farsangról megfeledkezünk. Nem a bálról, az ünnepségekről, hanem a farsang időpontjáról. Ahogy meg van a napja a karácsonynak, úgy a farsangnak is. Ezt mindig hamvazószerda előtti napokban tartjuk meg. Ez a báli időszak csúcsa. Ilyenkor tartják a legnagyobb felvonulásokat, híres farsangi ünnepeket, melyekre az egész világ odafigyel. Velence, Brazília, és ne feledkezzünk el a busó-járásról sem. A gyakorlat nálunk az, hogy szinte a nagyhétig tartják a farsangi ünnepeket. Mivel most igen soká lesz húsvét, még néhány helyen április első, második hetében is tartanak farsangi mulatságot. Bizonyára ez azért van így, mert a vallásos háttere elveszett az ünnepnek. Megtartjuk ami nekünk kedves és kellemes, de elfeledkezünk azokról a dolgokról, melyek már a visszafogottságra, a böjtre, a megtérésre, a szenvedő Jézusra hívják fel figyelmünket. Jól látjuk azonban, hogy a feltámadás nincs szenvedés és halál nélkül. A győzelmet meg kell előznie a sokszoros küzdelemnek az edzésnek,

Mécses

gondoljunk csak a sportolókra, mennyiszer kell önmagát megtagadni, erőt kifejteni, akaratot edzeni, hogy ne keseredjen el, hogy legyen kitartás, hogy legyen győzelem. Az ünnepre való előkészülethez is ezért tartozik hozzá a negyven napos böjt. Húsvét előtt a nagyböjt, mely felhívja a figyelmet arra, hogy Jézus győzelme a halálon az értünk való szenvedésen keresztül vált teljessé. Ahogyan nem figyelünk az előkészületekre, ugyanúgy elszaladunk a legnagyobb ünnepünk mellett. Húsvét a feltámadás. Húsvét az öröklét biztosítéka. Húsvét az emberiség reménységének az ünnepe. Húsvét körül nincs olyan bevásárlási hisztéria, mint karácsony körül. Húsvét végzetes realitás ünnepe. Jézus teszi azzá ezt az ünne-

pet. Két igen fontos ténnyel. A nagypéntek valóságával és a húsvét diadalával. A nagypéntek bemutatja minden ember számára a szenvedés útját. Ez elől senki nem menekülhet el. Lehet testi szenvedés, de lehet lelki is. Egyik fájdalmasabb, mint a másik. Nagyon nehezen tudjuk a szenvedést elviselni. Mindig támaszt keresünk a szenvedésben. A keresztény ember számára ez a támasz maga Jézus Krisztus. A nagypéntek ünnepe a keresztre feszített Jézus. Mi belekapaszkodunk Jézus keresztjébe, ha szenvedést érzünk. Nem magunk visszük a keresztet, hanem vele együtt. Ő számunkra az, aki felemeli a keresztünket és elviselhetővé teszi szenvedésünket. Jézus életének csúcspontja azonban a húsvét vasárnap. A feltámadás napja. Ezért történik minden. Efelé halad minden. Ez a mi végső reményünk. Szenvedés és feltámadás. Kereszthordozás és dicsőséges győzelem a szenvedésen és halálon. Ezért a legnagyobb ünnepünk a húsvét. Nem kerülhetjük ki. Sokan elmenekülnek az ünneplés elől. Kirándulás, kerti munka, játék, TV, számítógép és eltelik az ünnep. Ne hagyjuk, hogy a világ fölénk emelkedjen és elvegye tőlünk, ami a miénk. Miénk a kereszt és miénk a feltámadás. Miénk a szenvedés, de miénk lesz az örök élet is. Készüljünk nagy szeretettel a böjti időben. Legyen ott a böjt, a jócselekedet, hogy megérezzük a halálon győzedelmeskedő Jézus örömét. Minden kedves nagykörűi lakosnak és olvasónak kívánok kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket. Galsi János plébános

Kérjük, támogassa a Nagykörűért Alapítvány munkáját adója 1%-ával A Nagykörűért Alapítvány 1993. évben azzal a céllal alakult meg, hogy elkötelezetten dolgozzon Nagykörű lakóinak érdekében. Az alapító Nagykörű Barátainak Köre kiemelten fontos célul tűzte ki a fiatalok, hátrányos helyzetűek támogatását, a felnőtt lakosság életminőségének javítást, a kulturális és sport célú rendezvények, tevékenységek létrehozását, a település infrastruktúrális fejlesztését, a község környezetvédelmének, utcák, terek arculatának szebbé tételét elősegítő kezdeményezések támogatását. Az Alapítvány 2008 évtől folyamatosan és sikeresen pályázik Uniós támogatásokra. Pályázati forrásokból valósította meg a felnőtt lakosság számára, az alternatív munkaerő piaci program segítségével OKJ-s végzettséget adó tanfolyamait, melyek a szakma megszerzése mellett továbbfoglalkoztatást is biztosítottak a programban részt vevőknek. A hátrányos helyzetű fiatalok számára megvalósított Második Otthon program folytatásának nevezhetnénk a Nagykörűi Tanoda működtetését, mely a hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítja a közel két évig tartó, iskolán kívüli, kiegészítő tevékenységet, tanulási és személyiségfejlesztő képzést. A környezettudatos nevelés érdekében 11 héten át tartó táboroztatást valósított meg a faluban 220 gyermek számára. A településen élő gyermekek számára szervezte meg a Mesterségek napja elnevezésű kulturális rendezvényét a faluban alkotó kézművesek közreműködésével. Az Alapítvány nem csupán saját kezdeményezésű projektekben vállal részt a község érdekében, szorosan együttműködik a Nagykörű Községi Önkormányzattal, a Szövettel, a Kisebbségi Önkormányzattal, a WWF Magyarországgal a helyi Általános Iskolával. 2008 évtől a pályázatokon elnyert támogatások összege meghaladja a 100 millió forintot. A Nagykörűért Alapítvány céljai megvalósításának érdekében elkötelezetten folytatja pályázati tevékenységeit, kérjük az adója 1 %-ával Ön is támogassa munkánkat.

Adószámunk: 19221238-2-16 Alapítványunkról olvashat a www.nagykoruertalapitvany.hu weblapon.

Dr. Veres Nándor, Kuratóriumi elnök 2011. április

19

NAGYKÖRŰ

Főzzünk együtt… Gombai Margit rovata

Egy finom, böjtös étel leírását adom közre. Lencsés tészta Hozzávalók: • 2 0–25 dkg lencse • 2 5 dkg orsó tészta • 1 5 dkg füstölt szalonna • f okhagyma • b abérlevél, só. A lencsét sós vízben, babérlevéllel puhára főzzük. A tésztát is megfőzzük sós vízben. Mindkettőt melegen tartjuk. Egy akkora serpenyőben, amibe az összes hozzávaló belefér, az apróra vágott füstölt szalonnát kisütjük. Picit hűtjük és az apróra vágott fokhagymát belekeverjük. A fokhagymás szalonnazsírban összeforgatjuk a lencsét, kifőtt tésztát. Tálalás előtt felforrósítjuk és tejfölt, kecsöpöt kínálunk hozzá. Nagyon finom – aki szereti –erős paprikával.

20

2011. április

Finomabb a húsvéti sonka és tojás, ha a sonkának a levében főzzük és abban hagyjuk kihűlni. A sonka is ízesebb, ha a sonkával egy szál füstölt kolbászt is főzünk. Szebb az ünnepi asztal, ha a kalácstésztából fonott karikát sütünk és festett tojást teszünk a közepébe. A kék ibolya ehető mossuk meg és a letépkedett virágokkal díszítsük a sonkás hidegtálat. A reszelt torma erejét csökkenti, ha kevés időre forró sütőbe tesszük. Utána keverjük ös�sze cukorral, sóval, ecettel és sok tejföllel. ****** Biztos vagyok benne, hogy akik sütnek, főznek, tudnak értékes és használható ötletet mondani. Kérem adják közre!

Torkos csütörtök 2011. március 10.

A

magyar néphagyomány és szokásrend egyik kiemelt jelentőségű időszaka a farsang. Ez a húsvétot megelőző, vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, váltakozó hosszúságú időszak számos érdekes, mármár elfeledett népszokásnak ad teret. Ilyen például a farsang elejét jelző „regélő hétfő” vagy a „farsang farkát” jelölő három jeles nap, a húshagyókedd, a hamvazószerda és a Torkos Csütörtök. Az egyik ilyen népszokás felelevenítésével, a hamvazószerdát követő Torkos Csütörtök újjáélesztésével szeretnénk ráirányítani a figyelmet a hagyományok csodás tárházára. Torkos Csütörtökön – annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő hamvazószerdát követően ünnepeljük – ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás „kötelező” volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is. Az akcióhoz mindazon éttermek és vendéglátóipari egységek csatlakozhattak, akik vállalták, hogy március 10-én egész nap – teljes nyitva tartási idejük alatt – a la carte kínálatukból 50 százalékos kedvezményt biztosítanak a számla végösszegéből a helyben fogyasztásra. A magyar gasztronómia és vendéglátás népszerűsítése érdekében 2006-ban útjára indított akció keretében évről évre többszázezer vendég „torkoskodik”. Nagykörűből a Suttogó Étterem és Lovasudvar csatlakozott a Torkos Csütörtökhöz.

Ülünk a kandallónál 2011. február 18.

„Kolduló tenyerek” – és az adomány, amit csak a költészet adhat nekik – Serfőző Simon irodalmi est Nagykörűben –

Mint az üvegen

Koldusok

Mint az üvegen, az lát át rajtam, aki akar. Nincs mivel s miért belül elfüggönyözni magam.

Mennyi szegénység valahány útfélen! Mennyi nyomorúság! S hiába a szégyen.

Takarni mások elől, amit rejtenem kéne, nincsen olyan, nem lelne bennem a keresés se. Csak apró gyarlóságot, amin nevetni lehet, s a fülem belepirul, szégyellem, mint egy gyerek. Életművéért kapta meg 2008ban a legrangosabb hazai irodalmi díjat, a Balassi-kardot. Földműves szüleinek háza Zagyvarékason állt. – Szolnokra jártam iskolába első osztályos koromtól kezdve, mert közelebb volt a zagyvarékasi indóház a tanyához, mint a falu. Azért is vonatoztam, mert anyám mindennap járt a szolnoki piacra, tejet vitt, meg mindenfélét, és így tudtam neki segíteni. Hosszú lenne elmondani, miért jártam három iskolába, a gimnáziumot sem fejeztem be, a lényeg az, hogy tizenhat éves koromban már Újpesten dolgoztam; először segédmunkás, majd betanított munkás lettem. Ekkor már írtam. – Az én meghatározó élményem az ötvenes és hatvanas évek. Az erőszakos téeszszervezések, a tanyabeszántások ideje. Azután ezekről a tanyákról és a falvakból elkényszerített emberek sorsa a városi munkásszállásokon, illetve ki hova vetődött, hol tudott megkapaszkodni. És természetesen az a vidék-Magyarország, amelyikről alig esett és ma is alig esik szó. A mindenkori szegénység megfogalmazása, fölmutatása, és ennek a vidéknek Magyarország magasába fölemelése az írói feladatom.

Serfőző Simon számos nívós irodalmi elismeréssel rendelkezik, többek között József Attila díjjal is büszkélkedhet – bár ő ezt nem teszi. Azon a péntek estén, amikor is megismerkedhettünk műveinek egy részével – és segítségükkel az íróval magával, – egy végtelenül szerény és visszahúzódó emberrel találkoztunk. 2011 februárjának harmadik hétvégéjén vehettek részt az érdeklődők egy egyedülálló irodalmi esten a nagykörűi Községháza Házasságkötő termében. A nagysikerű „Ülünk a kandallónál…” című rendezvénysorozat keretein belül, ezúttal a Zagyvarékasról elszármazott, még élő, de már ismert és elismert költő műveinek előadásával és életének megismerésével táplálhattunk szellemünket.

A reszketeg bodzák is kiülnek az árokpartra. Ott koldulnak, a Napnak tányérjukat odatartva. Sugaraiból szegényeknek csak néhányat dobna. Neki van fölösen is, megszámolni se tudja. Legalább az aprajából adna, hadd örülnének, ahogy szapora fillérenként hullanak a fények. „… a bodza virágai, mint kolduló tenyerek.” Ezzel a hasonlattal fogalmazta meg a költő látásmódját Dr. Lambert Istvánné, Klári. Míg legtöbbünknek az említett virágot látva az abból készíthető finomságok jutnak eszünkbe, addig egy irodalmi tehetséggel megáldott író, kolduló tenyereknek látja és láttatja őket alkotásaiban.

Már háromnegyed hatkor gyülekeztek az érdeklődők a helyszínen. A teremben fényár, katonás sorrendbe rendezett székek, a megszokott vendéglátó asztal, teával és falatozni valóval fogadta a vendégeket. Az előadás kezdetéig a Csík zenekar kellemes zenéje alapozta a hangulatot és jelezte, hogy nem egy szokványos és sablonos estének nézünk elébe. Bár a hagyományoktól eltérően a kandalló áldásos hangulat-meghatározó jelenlétéről le kellett mondani, ez mit sem vont le a rendezvény nívójából. Az est fényét tovább emelték színvonalas közreműködésükkel a Nagykörűi Cseresznyevirág Óvoda gyermekei, valamint a Nagykörűi Őszirózsa Nyugdíjasklub versmondói. A csemetéket elkísérő szülők legnagyobb büszkeségére, és a hallgatóság örömére a legkisebbek a költő gyermekverseit szavalták el, mintegy csilingelő hangú kórust alkotva. A Nyugdíjasklubot képviselő három hölgy – Póta Lászlóné, Tihanyi Béláné és Tóth Gáborné – pedig, szívét-lelkét tárta a közönség elé Serfőző Simon versein keresztül. Kellemes emlékeket, mély gondolatokat ébresztettek bennünk is a költő sorai, melyeket – a nyugdíjasok és a gyermekek mellett – az estet levezénylő Dr. Lambert Istvánné és társelőadója, Szentmihályi Miklósné, valamint maga Serfőző Simon tolmácsoltak számunkra. 2011. április

21

NAGYKÖRŰ Nem lesz kegyelem Szétszóródhatunk, mint madarak a kavargó messzeségbe, szélbe? Elfogyóban, maradék magunkban sodródhatunk Európa útszélére? Dajkánk, e fölnevelő föld is ellenségünkké válhat? S oda dobhat más népek martalócainak, martalékának? Kegyelem, sem kímélet nem lesz? Ami miért is lenne? Ha mi magunkat pusztítjuk, más mért ne segédkezne? Ha a szél innen csak a lemondás, romlás állott szagát hordja, könyörületre nem számíthatunk. Csak megvető szánalomra.

2011. március 11. Az irodalom legnagyobb titka talán az Faluról, városról, emberekről emberközeliség – az a vékony szál, amely Irodalmi est Lakatos László íróval valamennyiünket összeköt, és lehetővé teszi, hogy beleképzelhessük magunkat az adott olvasott, látott, hallott alkotásba. Serfőző Simon verseinek varázsát az az érzés adja, amit keltenek bennünk, hogy akár mi is írhattuk volna azokat, ha lenne költői vénánk. Az ő költészetének csodája az egyszerűség – az, ahogyan megszemélyesíti a dolgokat és amilyen módon beszél a történésekről: hétköznapi nyelven, mintha csak mi mesélnénk egymásnak. Ugyanakkor benne van a világ csodálata, és a végtelen tisztelet a „megénekelt” személy, eszme, történés iránt.

Bölcső Az asszonyoknak bölcső e föld. A gödör kis gyermekágy. Szülnek bele gyereket. A mezők száradó pelenkák. A szélben, csöpp rékliben kicsinyük rugdalózik játszva. Fürdetik pocsolós levegőben. Játéknak van kisakácfa. Fölöttünk a dróton lebegő ég, röpdöső ingecske integet. S az árokban: járókában nevelnek virgonc életet. A hangulat olyannyira emelkedett volt, hogy az est végére még az is ünneplőbe öltözött szívvel, mosolyogva távozott, aki esetleg csak egy „hagyományos” irodalmi estre érkezett. A költő hozzánk szólt – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Nekünk szavalta verseit, melyek leélt életéről, sanyarú jelenünkről szóltak, vagy sötét jövőnket festették elénk. Ezen az estén mi, akik ott voltunk, mint kolduló bodza virág-tenyerek, bőséges adomán�nyal a lelkünkben térhettünk haza. Cs.J. 22

2011. április

Bús dallam Édes, bús dallam. Zöld, tiszta, mély, mint a tenger. Simogató lágy sóhaj. Nevető fájdalom űz messze. Hűs kéz, nyugtató, simító. Ölelő, ringató levegő, kéken vibráló. Vén sziklák szürke árnya, mint a köd borul a tájra. Eltakar, s kisimít a mélyből feltörő édes bús dallam. Számba tóduló keserű íz csal könnyet a szívembe. Lassuló lélegzet, s nyugalom álarca a tájon. Vihar közeleg.

NÉVJEGY

Lakatos László Született: Budapesten, 19 80. január 16-án. Családi állapot: Nős, Csata szö él családjával, a helyi önkorm gön ányzat képviselője Iskolai végzettség: Az Eötvö s Lóránd Tudomány Egyetemen szerzett történelemtanári diplomát. Munkahely: Szolnokon, a He gedűs T. András Integrált Oktatásér t Alapítványi Szakközépiskolában tan ít a diploma megszerzése óta. Írói pálya: A legtehetségeseb b fiatal írók antológiájában megjelen t a Férfiak nem sírnak című novellá ja. Első kötete 2009-ben, a könyvh étre látott napvilágot Faluról, városr ól, emberekről címmel.

„Az úton, hogy elindultam, az egyik szakközépiskolai történelemtanáromnak, Hugli Bálintnak köszönhetem. Nem véletlen, hogy annak idején az egyetemre is történelem tanári szakra jelentkeztem. Már régóta azon gondolkodom, hogy írásra adom a fejem. Sokat töprengtem, miről is írjak. Aztán egyszer csak villámként hasított belém! A körülöttem lévő dolgokról fogok írni, a faluról, ahol élek, a kisebbségről, amihez részben én is tartozom és a kisvárosról, ahol tanítok. Most felmerülhet a kérdés, hogy miért? Teszem mindezt azért, mert jó így példát mutathatok, és nem utolsósorban késztetés érzek az írásra. Egyébként is későn érő típus vagyok. Olyan ez, mint a tanítás. Legalábbis nekem: nehezen, döcögősen, de elindult és úgy érzem, hogy megtaláltam a helyem. Most úgy érzem, hogy jó, amit csinálok. Csak fogom a tollat, a papírt és hagyom, hogy a tinta ákom-bákomot karcoljon a tiszta lapra. Ím’, ilyen ez… Már gyerekként írtam verseket. A könyvheti (2009) dedikálásra édesanyám megemlítette, hogy az egyiket, amit 12 évesen írtam neki, megtalálta otthon. Később aztán jöttek a novellák. Az egyik, a Férfiak nem sírnak, a legtehetségesebb fiatal írók válogatásába is bekerült. A kötetemmel sok kiadót megkerestem. Biztattak, de olyan kevés a pénz a kultúrára, hogy sokáig nem jelent meg. Egy osztrák kiadó ugyan megkeresett, hogy megjelentetné a novellákat, de én magyar ember vagyok, így azt szerettem volna, hogy először itthon jelenjenek meg. Végül ez sikerült is, a könyvhétre. A novelláimban az adott percet, pillanatot igyekeztem megragadni. Azt próbáltam leírni, amit a józan emberek nem mondanak ki, mert nem illik vagy nem szabad. Az írások pedig szándékosan rövidek. Ma gyakran mondják, hogy nincs idő a könyvekre.

Egy hosszú beszélgetés után keletkeztek az alábbi gondolatok:

Igazából Egy perce azonban mindenkinek van. Egyegy ilyen novellát ugyanis el lehet olvasni a kávé mellett vagy buszra várva. Nagyon fontosnak tartom, hogy olvassunk. Olyan tanár vagyok, aki ír. Nincs számomra nagyobb elismerés, mint amikor az egyik diákom átkiált az utca túloldaláról: Jó napot, tanár úr!” Az esten közreműködött: Venczelné Polgár Anna és Klement Szabolcs. Idén megjelenő kötetéből néhány írás. ******** 2004-ben költözött feleségével Csataszögre, azóta érlelődtek az alábbi gondolatok:

Régi kép Régen látott kép bukkan fel újra, meg újra álmatlan éjszakákon. Nem egy rossz, kellemetlen képről van szó! Csak… Olyan időtlen ez az emlék, mint a nap, s a föld. Mikor ideköltöztünk, s a nagyfenyőfák is álltak még az udvaron, sétára indultam a környéken. Emlékszem meleg volt már. És por. Csend és por. A távolban egy embert pillantottam meg, és egy lovat. Nincs is ebben semmi szokatlan, hiszen falun lakunk. Mégis. Azaz ember úgy szántott, mint régen. Lóval. Együtt. Vén, rögös földet törtek ők ketten. Ember és állat újra együtt. Szó nem hallatszott, nem pattogott ostor. Csak a por szállt némán,

hangtalan méltósággal. Egyszerre léptek, izzadtak, lélegeztek. Egyik barázda a másik után. S én csak álltam ott bután, nem tudtam a látványtól szabadulni. A porral együtt az égbe szállt a lelkük. Éreztem. Mélyen égett emlékeim közé ez a kép. A látvány. A meleg. A por. És az a régi kép. ******** Nagyon sokat dolgozott és teszi ezt ma is. Így született a következő írás:

Én és magam Remegek. Remegek kívül, s remegek belül. Ocsmány féreg a fáradtság, és bizony most ő emészti testem. Kimerült agyam is fellázadt ellenem, és össze-vissza borogatta emlékeim fiókjait. Összekeverte az átok verte az emlékeket a jelennel, és összekuszálta a jövővel. Most is éppen a homlokcsontom rugdossa. Fáradtan legyintek, és visszamenekülök magam elöl, és az agyam elöl. Egy lélek bugyorba zuhanok. Itt talán elbújhatok. Magamba csavarodok. Megszűnt a kint, és megszűnt a bent. Már csak bent van, és egy kevés kint. Összekevertem a lentet és a fentet. Ostobán térdelek, vonaglok magam előtt. Fektemben hányom le magam. Csak nézem a gyötrődő ént. S mosolyogva átlépek magam felett.

Igazából. Igazából nem haragszom, miért is kéne? Hiszen az igaz szó nem fájó, bántó. De építő. Igazából. Igazából nem zavar semmi, Csak a zavar zavar. Kopott az elmém. Csorbítják hazug szavak. Kemények, mint télen a pocsolyák jege. Igazából. Igazából nem szeretem a telet, a hideget, Csak a fehéret. Azt a tiszta fátylat a Föld arcán. Igazából. Igazából csak a gyerekek őszinték, De őket hamar a saját képünkre rontjuk. Igazából. Igazából nappal s éj. Nincsenek csillagok, nap, hold. Mert mi Ragasztottuk őket oda, mi adtunk színt s nevet nekik. Igazából. Igazából érzem, hogy elmúlok, mint a tél. S igazából félem az elmúlást. Mi marad utánam? Fagyott sáros föld? Vagy termékeny, s fekete? Igazából? ******** Egy kicsit zordak, szomorúak az írásai, legalábbis ezt a hangulatot tükrözik – fogalmaztak a családias beszélgetés résztvevői. Az érzékeny író szereti a vidámságot,a gyerekeket is. Fél éve büszke édesapa. Lakatos László ma egyaránt vallja magát tanárnak és írónak. Szerintem inkább írónak. (a szerk.) VKA 2011. április

23

NAGYKÖRŰ

Juliska néni boltja

IV. rész

Szilvás Györgyné sz. Tóta Julianna elbeszélése Mikor 2007. augusztusában felkerestem Juliska nénit, azzal a közvetlen szívéjességgel fogadott engem is, ahogyan a nagykörüi emberek ismerik őt és emlékeznek az üzletükre. Beszélgetésünk során felelevenítettük gyermekkorát, fiatalságát és a kereskedelemben töltött több évtizedes felelősség teljes munkáját. Bizonyára sokakban szép emlékeket idéz Juliska néni elbeszélése.

M

ikor az üzletünk szövetkezeti bolt lett, sok bajom volt az árubeszerzéssel. Ha nem járok utána, hogy legyen áru, legyen forgalom, a fizetés is kevesebb lett volna. A kiszolgáláskor mégis mindig jókedvű voltam, örültem, hogy van áru. 600 Ft volt az alap, és a forgalom után még valamennyi százalékot megszabtak. A szövetkezet bérelte az üzletünket, 420 Ft-ot fizettek egy évre, de ugyanannyit kellett adóba fizetni, ezért egy fillér haszon nem volt a bérleten. A szövetkezeti boltosoknak el kellett végeznünk egy nyolc hónapos iskolát, amiről oklevelet kaptunk. Egy héten kétszer bejártunk Szolnokra. Nekem kön�nyű volt a gyakorlat, mert a kiszolgálásban megvolt a tapasztalatom. Minden sikerült, dekára eltaláltam, amit kértek. A bevételről és a kiadásról tablót kellett vezetni. Az áruk után el kellett könyvelni a számlákat, a befizetési csekkeket is egyenként. A tablókból még most is őrzök egy pár darabot. Egyszer hat tablót vitt el az unokám, és mikor legközelebb jött, mondta: „Mama, egy hiba sincs benne!” Este, zárás után takarítottam, meg a tablót is este csináltam nyugodtan, azt nem vezettem kiszolgálás közben. A férjem is sokat türelmetlenkedett, hogy este dolgoztam a boltban. A rendeléseket is csak nyugodtan lehetett megírni. Mindig rá volt írva, hogy hány nappal előbb kell beérkezni a rendelésnek a vállalathoz. Azt is figyelni kellett. Ha nem érkezett be időben, akkor várhattam volna 10 napot, de nagy gondom volt rá. Bevittük az irodába a rendelést, ott összesítették a többivel együtt. 24

2011. április

Onnan küldték a rendelést és hozták az árut. Mindent Szolnokról szállítottak. A boltban mindig fehér kendőben és fehér köpenyben voltunk. Az egészség ellenőrök meg is büntettek volna, ha ez nincs. A maszek boltban kötény volt előttem, mert akkor nem voltam benn állandóan kiszolgálni, csak ha többen voltak. A magánüzletben papíron számoltunk, és én később is úgy számoltam, nem mertem a gépet használni. Mikor nyugdíjasként kisegíteni jártam, akkor sem tanultam meg. Mindig ceruzával adtam össze. Egyszer csináltunk egy próbát Majzikné Annuskával. Jó hosszú tételt összeadtunk, én ceruzával, Annuska meg a géppel, és egyezett a végösszeg. A magánboltban nem tudtak lopni, mert az üzletben pult volt körül. A kapát, ásót, ami szabadon volt, azt nem bántották. Ahol az apróságokat tartottuk, oda meg nem mehetett a vásárló. Mikor már szövetkezeti bolt volt és önkiszolgáló, akkor már előfordult, hogy loptak. A ’60-as évek elején három évig még büfével is foglalkoztam. Pintér Bözsike volt a büfés, és szülési szabadságra ment. Kérdezte, hogy leváltanám-e három évre, mert kiveszi a három éves szabadságot. Elvállaltam azt is. A boltból vittem az árut büfének, így nem kellett máshonnan számlázni, az is növelte a forgalmat. Egyszer búcsúra olyan sokat rendeltem, selyemcukrot, cukorkát, csokoládét, hogy Majzik Jeremet, aki nagykörűi volt, odahívták az édességhez, hogy nézze már meg, nem írták-e el a rendelést. Sokallották. Aztán ő mondta, hogy büfének kell, nyugodtan adják oda, ami meg van rendelve. Búcsúkor rengeteg cukorka elfogyott, mert nem volt mindig idegen árus. Egy asztalra kipakoltam, azon voltak a dobozok meg a mérleg, ennyi volt az árusítás. Piacra, vásárra, bálba és moziba vittem még büféárut. A moziban, az egyik sarokban el volt rekesztve egy kis helység, és onnan ablakon adtam ki az árut.

Mikor nyugdíjba mentem, azután Gúth Kálmánné Négyesi Bözsike jött oda boltosnak a cukrászdából, de ő hamar belefáradt. Azt gondolta, milyen jó lesz, hogy lesz vasárnapja. De amíg kőút nem volt, borzasztó volt oda árut beszállítani. Minden nap jött valami, de nem bírt az autó bejönni. Ha Rénes bácsi nem lett volna, a boltot be lehetett volna zárni. Akkor már csak a kenyeret hozták lovas kocsival, de még az is tengelyig lejárt a sárba. Aztán Négyesi Bözsike azt mondta, akarjuk-e a boltot tartani, mert ha nem, ő kimegy a felvásárló térre. Mondtuk, hogy nem, inkább a helység kell. 1979-ben kivitte az árut Erzsike, kivitt a másik boltba mindent. Azután a lányomék, Erzsikéék átalakították a bolt helységet szobának. Mikor Négyesi Bözsike átvette az üzletet, ő könnyen volt velem. Olyan viszonyban voltunk, mintha társak lettünk volna. Ha el kellett mennie, ide vagy oda el kellett szaladnia, akkor behívott a boltba. Egyszer elment egy hónapra. Elhozta a kulcsot hétfő reggel, hogy Kálmánt, a férjét elvitte a mentő, és ő is megy, hogy a vizsgálatnál ott legyen. Egy hónapig vitte neki az ebédet, mert nem ette meg a kórházi kosztot. És egy hónap múlva jött csak vissza. Az iroda is tudta, hogy leltár nélkül vettem át az üzletet, de azt mondta Erzsike, hogy felel értem. Máskor is előfordult, hogy hosszabb-rövidebb időre helyettesítettem. Ilyenkor Erzsike azt mondta, felel értem, nem leltározunk. Ezt az iroda is tudta. Dehogy nyúltam volna még 10 fillérhez se, mikor annyira megbíztak bennem. Az, hogy Erzsike felelősséget vállalt értem, nekem többet ért akárminél. Úgy hozzánk szokott Bözsike, mintha családtag lett volna, olyan jó bizalmas viszonyban voltunk. Ő is nagyon szerette a boltot. Neki nem volt családja, és Edinát, az unokámat, mikor kislány volt, gyakran beültette a boltba. Beszélgettek vagy segített kekszet kirakni a polcra. Nagyon beszédes volt a gyerekekhez. Egyszer fánkot sütöttem, Bözsike meg ott ült a konyhában. Mikor Erzsike, a lányom hazajött, azt mondja: „Bözsike néni, még nem eszik?”, annyira családtagnak számított nálunk. A részeg embereket nem szerettem, azoktól féltem. Akkoriban volt vagy öt férfi, aki rendszeres ivó volt. Mikor a vendéglő már bezárt, ott kötöttek ki nálam. Kivittek volna az árokba egy üveg bort, és ott iszogattak volna, de ezt nem volt szabad. Ha odajött volna valamelyikük berúgva az üzletbe, le nem tagadhattam volna a finánc előtt, hogy nem itt ivott. Ha bezárt a vendéglő, már féltem, hogy jönnek. Inkább behúztam a nagyajtót, mint hogy én kínlódjak velük. Nagyon durva emberek voltak. Amikor elmentek, akkor újra kinyitottam. 1973-ban, mikor nyugdíjba mentem, az

ügyvezető gyűlést tartott. Előadta, hogy jó dolgozó voltam, sose panaszkodtam, nyugodtan, megbízhatóan dolgoztam. Beteg sose voltam, táppénzre se mentem egy napra sem. Nyugdíj után 11 évig még visszajártam kisegíteni. Betegség esetén, szabadság, nyaralás idejére hívtak a kollégák, és akkor leváltottam őket. Mikor leadtam a boltot, Veres Imréré Erzsike hívott először cseresznye szüret idejére, aztán hívtak a többiek is. Kisegítettem Juhász Dezsőné Mariskánál a szobor melletti boltban, és 6 évig jártam a kultúr házzal szembeni üzletbe. Ott Majzik Zsigmondné Annuskával dolgoztunk együtt. Még a zöldség boltban is voltam. 1984-ben végleg abbahagytam. A lányomék, Erzsikéék 1986-ban költöztek a Haladás útra az új házukba, és ’87-ben és is idejöttem. Itt megint volt dolgom, két Kenderföldet munkáltam, baromfit gondoztam, főztem, mosogattam. Erzsike takarított, mosott, vasalt, így osztottuk meg a házimunkát. Volt sok vidám eset az üzletünkben, azt mondták, hogy a nevetésem még a szobába is behallatszott. A vevőkkel is mindig kedvesnek kellett lenni, de nekem ez nem volt teher, mert ilyen a természetem. Nem úgy álltam

hozzá, ha egy vevő bejött a boltba, hogy addig kibírom, hogy rendesen beszéljek vele, vagy kedvesen nézzek rá, amíg kiszolgálom. A múlt évben is volt Mohácsról egy látogatónk, akit még gyerekkorában szolgáltam ki. Azt kérdezte a férfi, hogy még mindig ilyen jókedvű vagyok? Mondom, ez még nem hagyott el, mert ez velem született. Édesapám volt olyan jó kedélyű ember. Ennek a férfinek keresztapja volt Király doktor, aki valamikor körzeti orvos volt Nagykörűben. Eljöttek Mohácsról Liptákékhoz. Onnan van az ismeretségük, hogy ez a látogatónk a Dunántúlon vadász cimborája volt Lipták Péternek, a keresztlányom férjének. Kiderült, hogy Liptákék Nagykörűbe valók, és elmesélte, hogy ő itt nyaralt valamikor gyerekkorában. Emlékezett rá, hogy hozzánk járt a boltba. Liptákné Erzsike mondta, hogy az ő keresztmamája dolgozott a boltban, és hogy még él a néni. Kérdezte a férfi, hogy mi van velem, eljöhet-e meglátogatni? Így találkoztunk. Elsorolta, hogy mi hol volt az üzletben, még arra is emlékezett, hogy hol volt a petróleum, és hogy szeretett odajönni. Ahogy beszélgettünk, közben felhívta őt a Király doktor úr felesége: „No, hol tartotok, mit

láttatok már Nagykörűben?” Azt válaszolta, hogy most ott vagyunk, akinél a keresztapa az első szülést levezette, a néni itt ül velem szemben. A Király doktor felesége emlékezett az esetre. Azt mondta, a doktor úr előkapott gyorsan egy könyvet, mert szülésnél akkor még sose volt. De mikor Király doktor odajött hozzánk, Marika néni, a bába néni már ott volt. A doktor úrnak azért kellett kijönni, hogy ha valami komplikáció adódik, akkor ott legyen. Király doktor nagyon megkönnyebbült, mikor hazaért: „A bába néni ott volt, nekem semmit sem kellett csinálni, csak az öltést.” A doktor úr nagyon kedvelte a lányomat, Erzsikét, hogy ő volt az első baba, akit a világra segített. Mikor még kislány volt Erzsike, a boltba is sokszor belépett, ha arra járt és megkérdezte, hogy van a kislány? A látogatóm elment az otthonba is, mert ott volt az orvos lakás valamikor. Volt, aki jelentkezett, hogy Király doktor neki húzott először fogat. Olyan jó érzéssel töltött el, hogy még kíváncsi volt rám ez a régi vásárlónk, akit gyerekkorában szolgáltam ki. Juliska néninek köszönöm az elbeszélését és további szép nyugdíjas éveket kívánok. Sziráki Éva

Halálozás

Anyakönyvi hírek

✟

„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.”  (Juhász Gy.)

György János

Mező Béla

Surányi Sándorné

(Liszt F. út 1.)

(Petőfi út 22.)

(Deák F. út 14.)

életének 69. évében

életének 72. évében

életének 78. évében

2011. január 26-án

2011. március 13-án

2011. február 19-én

Burai Andrásné

Kólya Istvánné

Kiss Emil

(Köztársaság út 20/a.)

(Batthyány út 9.)

(Haladás út 18.)

életének 71. évében

életének 83. évében

életének 53. évében

2011. február 7-én

2011. február 6-án

2011. március 27-én

elhunyt. Emléküket szívünkben őrizzük. 2011. április

25

NAGYKÖRŰ

Labdarúgás MLSZ Jász-NagykunSzolnok Megyei Igazgatósága Megyei II. osztály Jászság 2010/2011 Nagykörű–Jászkisér 0:5 (0:2)

 Kezdeti puhatolózás után, a két szélső kö-

zéppályásunk nem akart védekezni, majd 10. percben egy vendégtámadásnál Peszeki Attila nem jött vissza és az embere megrúgta élete gólját a hosszú felsőbe 16 méterről, oldalról. A négy védős védekezésből váltottunk 3-ra, több lehetőségünk is volt. Méri szépen becselezte magát, de a lövése középre ment, Balogh Burait játszotta meg szépen, aki beadás helyett kapura lőtt. Ávár hozta fel szépen a labdát majd 30-ról gyönyörű lövést engedett el, a kapus a lécre tornázta, de a kipattanót nem sikerült Mérinek a hálóba helyeznie, a kapus mentett előle. A félidő végén Peszeki Ádám mögé bejátszott labdára nem ért oda keresztezni Osztás, a csatár spiccel befejezte. A félidőben három csatárra álltunk át, negyed órán át nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, de nem sikerült gólt lőni. Ellentámadásból a centerezett labdára ketten érkeztek, Ávár mentése a csatárról a hálóba pattant. Kováccsal, Marsi-

val és Csőke Antival frissítve még támadóbbak lettünk, de sajnos hátul már nagyon fellazultunk és újabb két gólt kaptunk. Több ziccerünk volt gólt rúgni, de most nagyon rossz döntéseket hoztunk és szerencsénk se volt, 5 perccel a vége előtt Méri elpöckölte a labdát a

kapus mellett, aki szabálytalanul állította meg, a kiállítás után sem tudtunk javítani. Csapatunk ma a szerencsével is hadilábon állt, de kérek mindenkit, hogy elsőnek magában keresse a hibát, mert ha még jobban pas�szolunk, és fegyelmezettebbek vagyunk, még

Tavaszi Sorsolás 14. 03. 20. Vasárnap 15.00:

NAGYKÖRŰI LC – JÁSZKISÉR

0:5 (0:2)

15. 03. 27. Vasárnap 15.00:

SZÁSZBEREKI SE – NAGYKÖRŰI LC

1:1 (0:0)

16. 04. 02. Szombat15.30:

NAGYKÖRŰI LC – JÁSZFÉNYSZARU VSE

2:1 (2:1)

17. 04. 10. Vasárnap 15.30:

JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY KSE – NAGYKÖRŰI LC

18. 04. 16. Szombat16.00:

NAGYKÖRŰI LC – TÓSZEG KSE

19. 04. 23. Szombat16.00:

JÁSZBOLDOGHÁZI SE – NAGYKÖRŰI LC

20. 05. 01. Vasárnap 16.30:

NAGYKÖRŰI LC – JÁSZJÁKÓHALMA KSE

21. 05. 07. Szombat16.30:

NAGYKÖRŰI LC – TISZAJENŐI KSE

22. 05. 15. Vasárnap 16.30:

PUSZTAMONOSTORI SE – NAGYKÖRŰI LC

23. 05. 21. Szombat17.00:

NAGYKŐRŰI LC – KŐTELEKI FK

24. 05. 28. Szombat17.00:

TISZAPÜSPÖKI FC – NAGYKÖRŰI LC

25. 06. 04. Szombat1700:

NAGYKÖRŰI LC – ZAGYVARÉKAS KSE

26. 06. 12. Vasárnap 17.00:

FC JÁSZSZENTANDRÁS – NAGYKÖRŰI LC

26

2011. április

tant labda és gólt kaptunk. Szerencsére volt tartása a csapatnak és Méri Gabit kétszer is 100% helyzetbe hoztuk, amiből egyet higgadtan kihasznált, a másik lécről a gólvonalra vágódott, a csattanó az ellenfél büntetője volt, amit Korpás kapusunk bravúrral hárított, a végére próbáltuk döntésre vinni a mérkőzést, de végül reális döntetlen született az előkelő helyen álló hazaiakkal szemben. Szervezettségünk biztató volt a jövőre nézve és köszönöm játékosaim hozzáállását. Ifi: Szászberek–Nagykörű 2:0 *********

többet futunk, csak akkor léphetünk előre. Ezt pedig csak edzésen lehet fejleszteni, mert sok jó játékosunk van, de csak együtt tudunk ös�szeszokni, pár játékosunk pedig gondolkozzon, próbáljon a játékával kiemelkedni, ne visszafele szóljon. Ifi: Nagykörű–Jászkisér 1:6 ********* Szászberek–Nagykörű 1:1 (0:0) gól: Méri Gábor  Nyolc játékosunk hiányzott munkahelyi elfoglaltság miatt. Szomorú, hogy sokan csak

hétvégén jelezték ezt, így kevesen, de nem tartalékosan léptünk pályára. Csapatunk a szervezettségre és védekezésre fektette a fő hangsúlyt, végre hibátlanul végrehajtva egyenlő erők alakultak ki, támadásainkba még mindig sok hiba csúszott, Peszeki Attila három embert is kicselezve indított szép támadást, Száz centerezését Méri lőtte a kapusba. A második félidőben már bátrabban támadtunk, Rahó beállásával megtartottuk a labdát az ellenfél térfelén, és helyzeteink is akadtak. Már amikor elhittük, hogy nyerhetünk egy helyezkedési hibát kihasználva, Peszeki lemaradt az ellenfélről és Korpás Pistiről szerencsétlenül pat-

Nagykörű–Jászfényszaru 2:1 (2:1) gól: Száz Krisztián, Méri Gábor  A hiányzók ellenére /Peszeki Ádám,Bohács Tibor és még többen... / kiválóan kezdtünk. Csőke Anti mélységi passzát a kiugró Száz Krisztián helyezte a hosszú sarokba. A 15. percben Méri forgatta meg az ellenfél védelmét, majd helyezett éles szögből a hosszú sarokba. Az első félidőben több helyzetünk volt, de nem tudtuk növelni az előnyünket, majd az ellenfél gyönyörű szabadrúgás góllal szépített. A második félidőben végig támadott az ellenfél, de kontráik végig veszélyesek voltak, csapatunk hősiesen védekezett és megszerezte a nagyon fontos 3 pontot. Sajnos Marsi Gergő és Rahó János komoly bokasérülést szenvedett. Reméljük, minél hamarabb felépülnek, jobbulást mindkettőjüknek. Ifi: Nagykörű–Jászfényszaru 2:5 gól: Nyerluc Gabi, Simon Laci

VL

Női kézilabda  Szenzációs eredménnyel zártuk az idei

bajnokságot, hiszen az alapszakasz küzdelmeiben a legtöbb pontot szerezve jutottunk a márciusi döntőbe, ahol a tavalyi bajnok besenyszögi csapattal találkoztunk. Végig kiélezett, magas színvonalú mérkőzésen sikerült győznünk, megszerezve ezzel a BAJNOKI címet! Nem indult könnyen számunkra ez a bajnokság, hiszen a tavalyi csapatunkból az idén többen (ilyen-olyan okból) nem vállalták a szereplést. Volt aki tanulmányi és munkahelyi elfoglaltságok, volt aki anyai örömök miatt, de sajnos volt olyan is, aki sértődésből lépett vissza. Mivel 4-5 lánnyal

nem vághattunk neki a bajnokságnak valami megoldás után kellett néznem. Jelentkezett nálam egy mezőtúri kislány, aki a Szolnoki Főiskolára járt, hogy szeretne nálunk kézizni, s ha lehet, jönne még néhány barátnője is. Megörültem a lehetőségnek, hiszen megoldódtak létszám gondjaink. Már a közös edzéseken látszott, hogy egy nagyon jó csapat kezd formálódni, s ez a bajnokság során be is bizonyosodott. A 12 lejátszott mérkőzésünkből kilencet megnyertünk, egyet adtunk döntetlenre, s mindös�sze kétszer kellett vesztesen elhagynunk a pályát. A megszerzett 19 pontunkkal megszereztük az alapszakaszbeli elsőséget a 18

A serleget a bajnoki döntő díszvendége, Skaliczki László szövetségi kapitány, a Pick Szeged BL-döntőbe jutott férfi kézilabda csapatának edzője és a Sport Televízió szakkomentátora adta át Rabi Niki csapatkapitánynak.

pontos Besenyszög előtt. Így ez a két csapat játszotta a bajnoki döntőt, amely a mi sikerünkkel végződött (Nagykörű - Besenyszög 22 – 19). 2011. április

27

NAGYKÖRŰ

A lefújás utáni pillanatok (feketében a mieink)! Óriási fieszta vette kezdetét…

A harmadik helyet a Szolnok HSE csapata szerezte meg a Tiszatenyővel szemben, az ötödik pedig Tiszasüly csapata lett. A lányok névsora, akik valamit is tettek a

Éremmel a nyakunkban büszkék voltunk az elért eredményünkre és arra is, hogy ezzel a sikerrel községünknek is jó hírnevet szereztünk!

„Csapatunk egy része a díszvendéggel (Skaliczki Lászlóval)”

siker érdekében: Pakai Katalin és Gergely Krisztina (kapusok), Oláh Andrea, Rabi Nikoletta, Kovács Gabriella, Madarász Nóra, Kovács Anna, Zsibó Beatrix, Mága Mária, Gonda Eszter, Papp Nikolett, Túri Tímea, Ugrai Nikoletta, Surányi Szilvia. Edző: Csörghe Tamás Csörghe Tamás (edző): „Végtelenül boldog vagyok! Sok munka van ebben a csapatban, s ez most eredményben is megmutatkozott. Köszönöm mindenkinek, aki segített bennünket! Nagy fegyverténynek tartom a bajnoki cím megszerzését! A folytatás részemről még igen bizonytalan, de ha úgy alakulna, hogy mégsem velem, ez előtt a csapat előtt akkor is szép jövő áll.” 28

2011. április

Művésztelepi disznótor! NAGYKÖ RŰ GALÉRIA

N

em tudom, hogy Olvasóink közül kit kínáltak már szódásüvegből pálinkával, nos, ez velem megesett és mondhatom, hogy az üveg kiváló minőségű barackpálinkát tartalmazott.

A „nagykörű budapesten”

Hogy jött ki szénsav nélkül a pálinka az üvegből? Ez maradjon a mi titkunk. Immár hatodik alkalommal rendezte meg hagyományos-rendhagyó disznótorát a Szolnoki Művészeti Egyesület a Szolnoki Művésztelepen. A torona Nagykörű Galériát Szász József művészeti vezető és szerény személyem képviselte. Munka volt bőven, a hangulatra sem lehetett panasz és az étel, nagyon ízletes volt. A Tor 2011. február 12-én 7.00 órától éjszakáig tartott. A programban szerepelt: vágás, darabolás, darálás, fűszerezés, töltés, főzés, sütés, evés, ivás, mulatozás!

Pogány Gábor Benő szobrásztól a hús szeletelése sem idegen

Menü: hagymás vér, pecsenye friss kenyérrel, savanyúsággal, orjaleves, toros káposzta, sült hurka és kolbász. Este örömzene szórakoztatta a kicsit fáradó állandó és a frissen érkezett változó társaságot. Igazi disznótor volt a javából!

A kiállítást Angyal Mária, Művészettörténész nyitotta meg. Elmondta, hogy az utóbbi években reneszánszukat érik az alkotó tábori kiállítások. A művészek szívesen mennek felfedező útra, a más környezet jó hatással van rájuk. Beszélt a kezdetekről, a nemzetközi és hazai alkotótelepekről is. Magyarországon, mintegy 30 éves múltra tekint vissza az alko-

szen olyan szép a környezet, gyönyörű a természet, más a mikroklíma, rendezett a település, vendégszeretőek a helyiek, tehát minden című kiállítás megnyitóját február lehetőség adott arra, hogy ott jól érezzék ma14.-én délután tartották a MaVíz gukat az emberek, így a művészek is, akik más szemüvegen keresztül nézik a világot. Titkárságán, a Sas utca 25-ben. Az alkotótábor résztvevői jórészt határon A Nagykörű Galéria örömmel és büszkén túli, valamint helybéli művészek, festők, gramutatja be a Magyar Víziközmű fikusok, fafaragók és legújabban szobrászok. A tíz alkalom során Szövetség égisze alatt rendezett budapesti vendégkiállításán a főeddig mintegy 40 művész forváros és az ország művészetkeddult meg a táborban, sokan kövelő közönségének az eddig tíz zülük rendszeresen visszatérő alkalommal megtartott Nagykövendégként. rűi Nemzetközi KépzőművészeA téma adott: nemcsak a község ti Alkotótábor „terméséből” ös�és környéke legszebb tájai –igazi szeválogatott ízelítőt. nagykörűi „veduták”- láthatók a A megnyitón dr. Bukta Endre műveken, hanem a „szőke” Tisza a szövetség főtitkár-helyettese ellátképei és Nagykörű fő terméke, mondta, hogy negyedévenként új jelképe, a cseresznye is. Néhány tárlat várja a művészetek kedvejellegzetes épület, tájelem több lőit, most Nagykörűt ismerhetik művész feldolgozásában is gyömeg az érdeklődők. nyörködteti a nézőt, módot adva Balról jobbra: dr Bukta Endre a szövetség főtitkár-helyettese, Dr. Veres Nándor polgármes- Angyal Mária művészettörténész és dr. Veres Nándor polgármester a különböző stílusok, felfogások, ter megköszönte a lehetőséget és technikák összevetésére. A kiállítás május közepéig látogatható Buröviden bemutatta a települést, annak szelle- tótelepi létforma, amikor is egy-egy ismert mi, művészeti életét. Büszkék lehetünk erre, művész köré csoportosultak. Ezekből a nyári dapest belvárosában. az alkotótáborokra, az ott született képekre, iskolákból nőttek ki az alkotótelepek. NagyNyitvatartási idő: H-Cs 9-16; P 9-13 szobrokra. körű fölismerte, hogy valamit tenni kell, hi2011. április

29

NAGYKÖRŰ

Nagykörűi premierem

címmel nyílt Cseh „Bagoly” János festőművész képeiből a Galéria idei első kiállítása február 23-án.

C

seh „Bagoly” János elmondása szerint tavaly augusztusban akaratlanul festetette meg azt a képét, ami az ördögöt ábrázolja. Ekkor még nem sejtette, hogy ennek következményei lehetnek. „Augusztus 26-án reggel felkeltem, és azt vettem észre, hogy egy nagy folt van a hasamon. Amikor jobban megnéztem, láttam, hogy egy piros, jól látható tenyérlenyomat, ötnél is több ujjal. Három hét után sem múlt el, arra gondoltam, hogy a feltűnő üzenet magától az Antikrisztustól érkezhetett” – véli a festő, akit amúgy sem kerülnek el a furcsa események: művésznevét például annak köszönheti, hogy megtámadta egy bagoly. A mostani kis affér a gonosszal már komolyabbnak tűnik, azonban a művész egy kicsit sem aggódik. Nemrég különdíjat kapott „Az árvízkárosult” és „Iván a moszkvai erdőtűz-

Lelket öltött tárgyaim

Bácskai Bertalan nívódíjas festőművész kiállítását március 30-án nyitotta meg Szász József a Nagykörű Galéria művészeti vezetője:

A

művész szülővárosa, Békéscsaba színházában kezdte pályafutását, majd a főiskola elvégzése után –ahol mesterei Pataki Ferenc és Dér István voltak- Túrkevére került. Itt hamarosan a helyi és a megyei alkotóközösség prominens személyiségévé válva, szervezője lett a nagy múltú Kevi Körnek és a közelmúlt nevezetes túrkevei alkotótáborainak. Jelenleg is Túrkevén él és alkot. Sokoldalú művész: Festményein kívül nevezetesek linóleum-metszetei, jelentős a művészet-szervezői és közéleti tevékenysége is. Művészi hitvallása saját szavaival a következőkben foglalható össze: „Én nem dokumentálom, vagy megőrzöm a tárgyakat, hanem megszemélyesítem, betűvé, kifejezésekké formálom őket. Így nyelvvé ért tárgyakká válnak, és képtőmondatok lesznek, hiszen 30

2011. április

ből” c. képeiért. „Ha az ördög megharagudott volna, akkor biztosan nem történhetett volna meg velem ennyi jó dolog” – mondta Cseh „Bagoly” János. A megnyitót Grint Vilmos festőművész tartotta, aki sokat segített, hogy elinduljon a pályán: Autodidakta festő, Besenyszögön született. Régi telekszomszédok vagyunk, bár ismeretségünk csak későbbre tehető. A képzőművészet mindig is érdekelte. Sokoldalú művész. Bokros László festőművész, rajztanár segítette

hozzá az első művészi élményekhez. Szentendrén megismerkedett az ikonok világával, heraldikával, címerek kutatásával, számítógépes festészettel is foglalkozott. A Szolnoki Művésztelep alkotói nagy hatással voltak művészetére. Szürrealista „lélekfestészetén” – melynek néhány darabja a kiállításon is látható – túl tájképei, ikonjai és a magyar Szent Korona rekeszzománcaira alapozott táblái is ismertek. A kiállítást március 19-ig látogathatták az érdeklődők.

nyelvünk, a magyar nyelv is képi, nem fogalmi… Alázat, hagyomány, ráció a lényege az igazság feltárásának… Én szellemiséget, tartalmat szeretnék lehelni a tárgyakba, hiszen a mű: imádság… Nekem Kodály, Bartók, Kondor Béla, Kohán György, Sütő András, Csoóri Sándor a példám. Sehova sem tartozom. Igyekszem magyar festő lenni… A technika csupán forma, tehát nem fontos. Nem festek szép és eladható képeket, mert ilyen az életem és a környezetem, neveltetésem”. Arra vonatkozóan, hogy milyen ez az „ilyen élet”, Bácskai Bertalan művészetének egy méltatóját, Szakolczay Lajost idézem a Bárka c. folyóiratból: „Bácskai Bertalan képein egy eltűnő életforma, a parasztság jelenik

meg tárgyi rekvizitumaival… Búcsúhangulatot sejtetve, mintha azt mondaná a művész – mondja is, képírással: ez a sokak által megvetett világ formált engem ilyenné! Dacossá, az életformát értékként tisztelő hagyományból építkezővé! Innen a gondolkodásmódom, a tartásom, az érzékenységem, a tárgyakhoz – eme szentséges ereklyékhez – fűződő kapcsolatom!”. Egy másik műkritikus (Sárközi Zoltán) szerint Bácskai művészete „absztrakt líra”. Másutt –megint Szakolczay- azt írják a művészről (idézem): „Művein az egyszerű tárgyak egyben bibliai szimbólumok is, tárgyi valóságukban kivetítik azokat a lélek-tartalmakat, amelyek által eme -elsőre nosztalgikusnak tűnő - búcsú az eltűnőben lévő paraszti létformától drámaivá válik.” Bácskai Bertalan műveit elmélyülten szemlélve elhisszük neki, hogy a tárgyaknak lelkük van és hogy a művészet (az övé mindenképpen): imádság! Kiállítása április 30-ig tekinthető meg a Nagykörű Galériában. Nyitva tartás: K., Cs., P.: 16.00-18.00, Szo.: 10.00-12.00, 16.00-18.00.

Nagykörűi premierem Cseh „Bagoly” János festőművész képei

Lelket öltött tárgyaim Bácskai Bertalan nívódíjas festőművész munkái