NAGYKÖRŰ
ÁRA: 290 Ft
A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
2009. Április
Cseresznyevirágzás Alternatív munkaerő-piac Önkormányzati hírek Iskolai hírek Főzzünk együtt
Tartalom
Pályázatok Elindultunk az úton Nyugdíjasaink Szociális földprogram
Látogatóközpont Jeles napok Tájházi esték Mese
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
TÁMOP program A Nagykörűért Alapítvány április 29én szerdán délelőtt 10 órától a TÁMOP1.4.1-07/1-2008-0018 számú „Alternatív munkaerő-piaci program a KözépTisza mentén” című rendezvényét tarja a Művelődési Házban.
Az előadások témái: - Segély helyett munkát - Szakmával a hátrányok leküzdéséért - A tanulás szerepe az elhelyezkedésben - Egyedi képzési szükségletek - A projektben végzett szociális munka
AZ ÖNKORMÁNYZAT HÍREi Március 18-án, szerdán délután tartotta ülését a Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság, ahol meghallgatták Baksai Katinka idegenforgalmi menedzsert, aki az éves esemény-naptárat ismertette. A megújuló Cseresznyefesztiválról, annak szükségességéről Fenyves Attila a „Kultúr Café” tulajdonosa fejtette ki gondolatait, de vázolta az emberekkel való kommunikáció lehetséges útjait is. Az idei Cseresznyefesztivál programjának összeállítása nem kis feladat, de nem is megoldhatatlan. A megjelentek meghallgatták Szász József festőművészt is, aki egy Képzőművészeti Pályázat meghirdetéséről szólt, amelynek témája: „A Cseresznye”. Az ötlet jó, hogy megvalósul e, az önkormányzaton és a szponzorokon múlik. Március utolsó napjának délutánján ülésezett a nagykörűi Mezőgazdasági Bizottság. Elnökének megválasz-
tották Debreceni Lászlót, aki beszámolt a múlt évi növényvédelem szervezésének tapasztalatairól, amelyek nem a legjobbak. Tavaly, hogy legyen cseresznye és meggy az önkormányzat, megelőlegezte, azaz kifizette a permetezés költségét, amit később, a tulajdonosoknak be kellett volna fizetni. Sajnos sokan ezt nem tették meg. Így az idei permetezés veszélybe kerülhet, hiszen már májusban meg kell kezdeni a növényvédelmet, amennyiben ezt nem teszik meg, úgy nem lesz értékesíthető gyümölcs a „cseresznye hazájában”. Április elsején Nagykörűben megalakult az ÉszakAlföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program ütemében létrejövő Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű Tiszasűly Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás. Megválasztották a társulás tisztségviselőit, melynek elnöke dr. Veres Nándor Nagykörű polgármestere lett.
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
nyúlniuk a zsebükbe, ha azt akarják, hogy az iskolák és óvodák rendben tudjanak működni. Erre az évre egy befizetési tervet készítettek, aminek alapján tervezhetik a kiadásokat.
Április első napjának délutánján ülésezett a Nagykörűi Képviselő-testület. Dr. Veres Nándor polgármester beszámolt a két ülés között történt eseményekről, majd módosították a szociális földrendeletet, foglalkoztak ingatlanügyekkel és az éves közbeszerzési tervet is, elfogadták. Egyebek mellett szóba került a gyümölcsös permetezése is. Úgy döntöttek, felszólítják azokat a tulajdonosokat, akik még nem fizették be a tavalyi permetezés árát, rendezzék azt. Minden évben elég nehezen sikerül beszedni a gyümölcsösök tulajdonosaitól a permetezés árát, hiszen a zárt kertek fele nagykörűi lakosé, míg a másik fele az ország különböző részén lakik. Van, akit csak akkor látni itt, amikor szedni kell a gyümölcsöt. S ha nem lesz központi permetezés, akkor azt nagyon megsínyli majd a gyümölcsös, de a gazda is, mert nem tud majd mit eladni.
Hetedikén Csataszög és Nagykörű Önkormányzati Testülete ülést tartott a Szennyvíztisztító rendszer átadásáról-átvételéről. Tiszasűly képviselő-testülete már
Ez a társulás pályázik majd, a mintegy 600 millió forintos beruházásra, amelynek sikere esetén 2012-ben egy jobb minőségű vizet ihatnak az öt falu lakói. Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek és Nagykörű két évvel ezelőtt határozott úgy, hogy az iskolákat és az óvodákat közösen működtetik majd. A Társulási megállapodás szerint került sor az együttes ülésre, ahol megvitatták az intézmények fenntartásának aktuális kérdéseit. Szóltak a múltról, ami nem volt eléggé zökkenőmentes, de az hogy a normatívák egyre csak csökkennek, azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak jobban bele kell korábban hozott ez ügyben határozatot, így a többségi tulajdonos jogkörével élve e három falu kéri a GESZ-től (Kötelek), hogy adja át a rendszert, amennyiben ezt nem teszi, úgy jogaik érvényesítése érdekében bírósághoz fordulnak. Április 9-én ismét ülést tartott a Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság ahol a majális szervezéséről, programjáról beszéltek és a Nepomuki Szent János szobor avatásáról ami a tervek szerint május 16-án lesz. Beszéltek még a nyárról is, a tervezett Cseresznyevásárról és a fesztiválról is.
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
„ Kampány a f e n n t a r t h a t ó f ejlõdésért N a g y k ö r û b e n ” - címmel pályázatot nyert a Nagykörűért Alapítvány. A „Környezet és Energia Operatív Program” (KEOP) támogatásban részesítette.
Május 4. Hétfő - „Egy dunántúli példa: A helyi termékek helye és szerepe a Bakonyban” - „ A világ legrezisztensebb burgonyája”
A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás életünket, mindennapjainkat alapjaiban változtatja meg. Átalakítja gazdálkodásunkat, fogyasztásunkat és általános szokásainkat. A változás gyors, alkalmazkodnunk és fel kell készülnünk rá. A pályázat szemléletformáló, a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző céllal íródott. A kampány célja, hogy népszerűsítse a helyi lakosok körében a helyi termékek vásárlását, mert ezzel a mellett, hogy megerősödnek a helyi közösségek és a helyi gazdaság, a környezeti terhelést is csökkenteni tudjuk. A program alapkérdése és célja, hogy hogyan lehet helyi szinten a közösség szükségleteit, helyi erőforrásokból kielégíteni, közben e folyamat környezeti pozitívumait is felismerni. A program végrehajtása elkezdődött. Fenntartható „Faluműhely” sorozatot szervezünk, ahol előadók közreműködésével, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk szerezhetők meg. Az első ilyen előadás április 20-án, hétfőn este volt /lapzártánk után/ amiről természetesen részletesen beszámolunk majd olvasóinknak.
Május 11. Hétfő - „Fenntartható helyi boldogulás” - A helyi biotermékek szerepe a fenntarthatóságban, egészségügyi hatások, beltartalmi értékek A Faluműhely állandó helyszíne a Tájház. A jó gyakorlat megismeréséhez és átvételéhez szükséges személyes elkötelezettség megszületéséhez elengedhetetlen a jó példák megtekintése, ezért öt alkalommal „Tájbejárást” szervezünk. Április 24. péntek: Látogatás Galgahévízre a Galgafarm Ökofaluba
Április 30. Csütörtök: A Hubai család biogazdaságának megtekintése (Állattenyésztés, kertészet, szántóföldi gazdálkodás, bioboltok) Berekfürdő, Karcag A Faluműhely aktuális előadásainak témáit, a további Tájbejárás programjait későbbi lapszámainkban közöljük Olvasóinkkal. A helyi termék ismérvei között az is szerepel, hogy nagyjából 50 km-en belül megtermelt, gazdát cserélt és elfogyasztott árúról beszélünk.
A „Faluműhely” témái:
- A helyi termékek és a helyi gazdaság útjában álló akadályok és azok elhárításának időszerűsége és szükségessége - A helyi termék és a környezeti állapot összefüggéseinek eseti feltárása, az extenzív kecsketartás és kecsketej feldolgozás bemutatása helyi példán keresztül
A rendezvényeken, fesztiválokon való megjelenéskor, önálló standunkon az általunk összegyűjtött tapasztalatokat az érdeklődők rövid, aktív bevonásával adjuk át és ahol lehet, kóstolóval, élőszóval mutatjuk be a helyi termékeinket.
- Az önfenntartó falu két eltérő példája: Visnyeszéplak –„kulturális” modell; Rozsály – „szociális” modell. Április 27. Hétfő - Mitől környezetbarát a helyi élelmiszer? - „A fenntartható fejlődés és a turizmus”
Így szeretnénk megjelenni: „A nagy cseresznyevásáron – Nagykörűben június 20-án; a Csángó fesztiválon –Jászberényben; a Belvárosi utcafesztiválon –Szolnokon; a 11.Gulyásfesztiválon –Szolnokon és „A nagy befőzés és szüreti napon” – Nagykörűben. Ifj. barát József
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Ökoturisztikai Látogatóközpont Nagykörű Mint arról márciusi számunkban beszámoltunk az ökoturisztikai látogatóközpont terveit a Paládi Építésziroda készíti. Elküldték lapunknak elképzeléseiket, amelyeket most Önök is megismerhetnek
veszi figyelembe. A tornácról a szélfogón keresztül lépünk a tágas fogadótérbe. A bejárat melletti, a fogadótér inflexiós pontjára telepített információ nem csupán fogadja a látogatót és felvilágosítással szolgál, de innen a teljes belső tér áttekinthető, az épületen belüli minden mozgás ellenőrizhető. A látogatók csomagmegőrzője, hátizsák, babakocsi stb Az L-alakú összefüggő teret csak a meghatározó (de átrendezhető) bútorok tagolják: ily módon nagyfokú variációs lehetőség kínálkozik a tér multifunkcionális használatára (fogadás, kiállítások, rendezvények, időszakos anyagok bemutatása, ajándékbolt, kávézó stb.). Az L-alakú épület alapvetően kettős funkciót fogad magába: kulturális, illetve szolgáltató jellegűt. A ”kulturális-szárny” magának a fogadótérnek és egy vetítésre is alkalmas előadóteremnek ad helyet. A fogadótér időszakos vagy állandó jellegű kiállítások, bemutatók rendezésére is kedvező lehetőséget kínál (mobil paravánfalak, leporellók, posztamensek, variábilis kiállítási installációk stb.). A bemutató-kiállító tér befogadó képessége 30-40 fő (egy turista busznyi látogató).
2008 őszén kaptunk felkérést, hogy a Nagykörűi Látogatóközpont vázlatterveit elkészítsük, amelyet az Önkormányzat európai uniós támogatásért folyamodva pályázaton benyújtott. A terv az első fordulót sikeresen véve megkapta az első körös támogatást, és így hozzáfoghattunk a második fordulóban benyújtandó tervek elkészítéséhez. Az engedélyezési tervek 2009. januárjában elkészültek, amelyet a Szolnoki Önkormányzat illetékes hatósága dicsérettel jóvá is hagyott. Az engedélyek birtokában, reménykedve várjuk, hogy a második forduló is sikeres legyen, és a település a támogatást elnyerve felépíthesse a Látogatóközpontot.
Az épület belső bemutatása Az Okoturisztikai Látogatóközponttal egyrészt a község lakosai számára kívántunk kultúrált, igényes és kellemes tartózkodási helyet biztosítani, másrészt a zöldturizmusökoturizmus kedvelőinek – kisgyermekes, több generációs családok, iskolai osztályok, túrázó szervezetek – szeretnénk ökológiai szemléletű, környezetbarát, a helyi értékeket és termékeket is bemutató, netán árusító, aktív, kultúrált pihenőhelyet adni. A látogatóközpont épülete - követve a telek adottságait - L-alakú tömegével lezárja a Kossuth teret. Ily módon nem csupán kitölti a jelenlegi beépítetlenségből adódó hiátust, de egyben megfelelő térfalat képez a tér Ény-i részén. Ennek érdekében húztuk az épületet a telekhatártól néhány méterrel hátrébb, ami egyben kedvező lehetőséget kínált a kávézó-terasz kialakítására, illetve a kerékpártároló telken belüli elhelyezésére. A választott beépítési forma egyben egy nyugodt és védett, interaktív pihenésre is alkalmassá tehető, differenciáltan parkosított pihenőkert kialakítására is kiváló lehetőséget kínált. Az épület főbejárata a tér felől nyílik. A látogatót fogadó tornácot gádoros motívum gazdagítja, utalva az épített környezet hagyományaira. A tornácra a bejárati előlépcsőn lépünk fel, ugyanakkor a mozgáskorlátozottak és a babakocsis kirándulók igényeit a gádor alatti enyhe lejtésű rámpa
Az interaktív foglalkozások-tevékenységek megtartására-befogadására is alkalmas (csoportszoba) teret biztosító előadó (vetítő) terem kapacitása 25-30 fő. A terem mind a község lakossága, mind az ökoturisztikai célcsoportok (iskolai osztály, családok stb.) számára ismeretterjesztő előadások megtartását, rövid filmek vetítését stb. kívánja biztosítani. A lakosság kulturális igényeinek kiszolgálásán belül a létesítményben pl. filmklub is működtethető, de kisebb szakmai rendezvények befogadására is alkalmas lesz. A szükséges adminisztratív tevékenység az információ mellett (mögött) nyíló, és egyben mikro-térségi desztinációs központként is működtethető, irodában folyik. A pihenést és kikapcsolódást szolgálja az épület tér felőli szárnyában kialakított kávézó is. A kávézó egész évben üzemel: mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók rendelkezésére áll. Ezért a kávézó tér felőli oldalára kávézóteraszt terveztünk, de ugyanakkor közvetlen kapcsolattal bír a belső pihenő-terasz felé is. A központ, szolgáltató (kereskedelmi) funkciója a kávé-
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
zón kívül a helyi termékek bemutatását-árusítását szolgáló boltnak (népművészeti termékek, ajándék stb.) is helyet biztosít, hiszen a multifunkcionális tér viszonylag kötetlenül alkalmas különféle pultok, gondolák, bemutató installációk elhelyezésére is. A pihenőkert felé az épület belső terei egy gádorszerű, de - az egész éves használatot biztosítandó - üvegezett homlokzaton keresztül kommunikálnak. Fix- és nyílószárnyas kombinációt, vagy toló-szerkezetű, mélyen üvegezett nyílászáró rendszert javasolunk. A pihenőkertbe az épület védett öblében kialakított nagyméretű „elemózsiás” teraszon keresztül – lépcsőn vagy rámpán - mehetünk le.
talmában, mind pedig építészeti megfogalmazásában „küldetéses házban” gondolkoztunk: azaz legyen korszerű, de hagyományőrző, és egyben környezettudatos szemléletű épület (természetes, a környezetet kímélő és nem károsító anyagok felhasználásával!).
Paládi-Kovács Ádám, építész vezető tervező Hőnich Henrik, építész vezető tervező
Jegyzőtalálkozó
A létesítmény hő- és melegvíz termelését biztosító hőközpontot (kazánházat) az épület északi végében alakítottuk ki, ezáltal a közönségforgalmi helyiségeket egyben védelemben is részesíti a legkedvezőtlenebb égtáj felől. A hőellátást napkollektorok telepítésével egészítjük ki. A hőközpont melletti tüzelő (aprítékfa) tároló fészer az egész évi tüzelő szükséglet befogadására méretezett, megközelítése külön gazdasági bejáraton keresztül történik.
2009. április 16-án a kistérség jegyzői tanácskoztak Nagykörűben. A költségvetési szervek alapító okiratának felülvizsgálatáról Dr. Kollár István, az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltségének főosztályvezetője, a jegyzők előtt álló aktuális kérdésekről és feladatokról pedig Dr. Egervári Éva tartott előadást. A tanácskozás résztvevői meleg hangon nyilatkoztak rendezett, virágos és tiszta településünkről
A látogatóközpont külső megformálása Az Ökoturisztikai Látogatóközpont épülete a Kossuth téren - az első világháborús emlékművel szemközt - helyezkedik el. A teret körbevevő meglévő épületek arculata meglehetősen heterogén képet mutat: magastatős tagolt postaépület, lapostetős, a 60-as évek stílustalanságát magán viselő étterem stb. Az látogatóközpont architekturális megfogalmazásakor a helyi, jellemző léptékrendszerhez, építési módhoz és építészeti motívumokhoz igazodtunk. Szándékunk volt bemutatni és igazolni, hogy a hagyományos építési mód és formakincs megfelelő tartalommal megtöltve és az új XXIik századi) funkció támasztotta kívánalmakhoz adaptálva, korszerű épületet eredményez, amely a település életében akár meghatározó, mintaadó épületté is válhat. Mind tar-
Betörés
Betörők jártak a községházán április 7.-re virradóra. Az alsó szinten lévő helyiségekben, majd az emeleten is kutattak az értékek után. Felfeszítették az irodákban lévő lemezszekrényeket, majd készpénzzel, egy hordozható számítógéppel és tartozékaival távoztak, több mint 500 ezer forint kárt okoztak. A nyomravezetőnek Nagykörű Község Önkormányzata 100 ezer forint pénzjutalmat ajánlott föl. Bejelentéseiket Bakos István körzeti megbízottnál, vagy dr. Veres Nándor polgármesternél tehetik meg.
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Elindultunk az úton Az „Út a munkához” program keretében 2009. április 1-én 35 fő kezdte meg közhasznú munka végzését. 45 főt értesítettünk ki a munkakezdésről. Hárman nem vették föl a munkát, ezeknek a személyeknek a rendelkezésre állási támogatását április 1-i hatállyal megszűntettük. 1 fő másutt történő munkába állása miatt kérte a támogatás megszűntetését, 1 fő pedig közeli munkába állása miatt kérte a behívás elhalasztását, öten viszont egészségügyi okokból nem tudták megkezdeni munkájukat.
szág pont internetszobáját felügyeli, 1 fő dekoratőrként, 1 fő szakmunkásként dolgozik, a többiek pedig segédmunkási teendőket látnak el a GESZ szervezésében. Általuk folyik a közterültek takarítása, virágosítása, parkosítása, végzik az ártéri erdők tisztítását, néhányan pedig a vízmű és az asztalos üzem munkáját segítik.
A 35 főből 5 fő karbantartóként tevékenykedik az óvodában, az iskolában, az ÖNO-ban és a GESZ-nél, 1 fő kisegítőként dolgozik az óvodában, 2 fő adminisztrátort a körjegyzőségen alkalmaztunk, 2 fő foglalkoztatóként segíti az iskola és az ÖNO munkáját, 1 fő a művelődési házban végez kisegítői feladatokat, 1 fő az e-Magyaror-
A közmunka szervezésére Tiszasüly, Hunyadfalva és Csataszög településekkel közösen benyújtott pályázatunkkal 1 év időtartamra megnyertük 1 fő közfoglalkoztatás-szervező bérét. Ezt a tevékenységet Túró Noémi fogja ellátni.
A település közbiztonságának fokozása érdekében hamarosan 3 fő vagyonőr kezdi meg az éjszakai járőrözést a faluban.
2009 júliusában további 25-30 fő
Véradás
foglalkoztatását tervezzük. Reméljük a közhasznú munkások tevékenysége szemmel látható, pozitív változásokat fog eredményezni településünk arculatában, megakadályozza a munkanélküliek munkától való elszakadását, javítja családjaik életszínvonalát, és jövőképet nyújt a felnövekvő ifjúságnak. Körjegyzőségünk a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek támogatásának felülvizsgálata során megszűntette azoknak a szociális segélyezését, akiknek a vagyona a külön-külön számított forgalmi érték vonatkozásában meghaladta a minimális öregségi nyugdíj harmincszorosát, illetve az együttesen számított forgalmi érték annak nyolcvanszorosát. Van tudomásunk arról, hogy több feketén foglalkoztatott dolgozó munkaviszonyát legalizálták a foglalkoztatók. Dr. Varga Zoltán körjegyző
beteg embertársaink. Véradó lehet mindenki, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg-ot. A nők évente háromszor, a férfiak évente négyszer adhatnak vért. A levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy-egység teljes vér 3 beteg életén segíthet. Ne keressen tehát kifogást, ha egészséges adjon vért, mert ahogy a régi mondás szól: „Jobb adni, mint kapni!” Remélem a nyáron már többen leszünk!
25-en jelentkeztek arra a véradásra, amelyet a Magyar Vöröskereszt szervezett Nagykörűben. Március 19-én, csütörtökön délelőtt összesen 19-en adhattak vért, közülük hárman először. Köszöntsük hát őket a véradók táborában! Emlékszem, évekkel ezelőtt jóval többen voltunk, de mára megfogyatkoztunk. Sokakat kiszűrtek, másoknak a kedvük ment el, mert hiába a lelkes és jó szervezés, az összefogás, mondjuk ki őszintén, hogy a véradókat nem becsülik meg kellőképpen. A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente félmillió egység vérre van szükség. Ehhez évente közel fél millió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Faülteté s a Kenderföldön é s a Homokon Földet, cseresznye- és meggyfát, vetni való burgonyát és zöldség magokat kaptak a cigányok Gyümölcsösnek való földet adott bérbe térítésmentesen a rászoruló cigány családoknak az önkormányzat. A szociális földprogram célja a hátrányos helyzetű családok megélhetését segíteni, életminőségét javítani, hogy így próbáljanak kitörni sanyarú helyzetükből. Az önkormányzat nem titkolt célja, hogy a roma családok szociális segélyek nélkül, saját munkájuk gyümölcsét learatva teremtsék meg a normális élethez szükséges feltételeket. Túri Tibor köszöntötte a Kenderföldön megjelent cigány családok képviselőit, elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy voltak jelentkezők erre a programra és szerinte mindenki jól jár majd. Nem óriás fákat kívánnak nevelni, hanem egy újfajta koronaformát hoznak létre, hiszen senki sem szeret nagy magasságokban létrára járni. Közben a segítők már húzzák is ki a zsinórt, mérik a tőtávolságot, hogy hol is kell majd fúrni, hová kerül majd a fa. Az első terület bérlője az Osztás család, képviseletében Osztás Norbertné a következőket mondta: „786 négyzetméter területet kaptam, cseresznye- és meggyfát ültetünk bele, amit a program keretében kapunk. A földet már fölszántották, Tibi most fúrja ki a fák helyét és mi meg ültetünk. A fák alá burgonyát, zöldséget, hagymát vetünk majd. Öten vagyunk, és nagyon örülünk annak, hogy így jut-
hattunk földhöz. A gyümölcstermesztést tanulom most és remélem ez majd meg is, látszik a területen. Rotációs kapával műveljük majd a földet, így három sor fa fér el benne. Ennyire nem is számítottam, két sor cseresznye és egy sor meggyfa lesz a területen, összesen 78. Öt évre kaptuk a területet, de ha normálisan gondozzuk, akkor ez meghosszabbítható. Én úgy vagyok vele, hogy ha már kaptuk, akkor rende-
sen műveljük majd, mert ez elsősorban a mi érdekünk.” Rácz Melinda a szociális földprogram szakmai koordinátora elmondta: „Tíz család jelentkezett a programra, amelynek megvalósításához az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programja keretében kiírt pályázaton elnyert másfél millió forint adta az alapot. Facsemetéket és vetőmagokat vásároltunk belőle. Összesen harminc rászoruló családnak jut belőle, kilencen az önkormányzat tulajdonában lévő földeken gazdálkodnak majd, míg
a többiek saját területükön. Az ültetés és a fák gondozása – Regina és Bigarreau, valamint Érdi bőtermő – már az Ő feladatuk. Nehéz körülmények között élő családokról van szó, ahol a családfő munkanélküli, a feleség meg gyesen van. Most már több család is jelezte, hogy szeretne bekapcsolódni, mivel látják a fákat és a vetőmagokat. A helyi cigányok többsége szorgalmas és dolgozni akar. Nem félek attól, hogy öt év múlva itt egy elhanyagolt ültetvényt látunk majd, ellenkezőleg. A folyamatos szakmai segítséget megkapják az emberek és a munkájuk gyümölcse már három év múlva kézzel fogható lesz.” Túri Tibor az első cseresznyefát a bérlővel együtt ülteti és magyarázza, mutogatja a többieknek is, hogy mit és hogyan kell tenni. Milyen mélyre kell ültetni a fát, hol kell elvágni, mekkora legyen a törzse, miképp kell majd alakítani a koronát. „Az oldalhajtásokat majd le kell kötözni, mert ha fölfelé megy a hajtás, az csak levelet, hajtást hoz, amit elég nehéz eladni. Nekünk pedig az a célunk, hogy minél előbb teremjen a fa, ha így teszünk, akkor már 2011-ben termőre fordul, így legalább egy évet nyerünk és a termőterület jó része is itt lesz, tehát nem kell majd létráznunk sem.” Ezután elindul a munka, szaporodnak a lukak és a fák is az emberek szorgos munkájának köszönhetően. VKA
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
A Petrovay Iskola hírei ALAPÍTVÁNYI EST 2009. 1 ajándékcsomag 13. Nagy Kitti, Csataszög 1 ajándékcsomag 14. Bozóki László, Csataszög 1 ajándékcsomag 15. Napraforgó Sezi Kft. 2 láda narancs 16. Sági István, Kőtelek 5 ajándékcsomag 17. Káré László, Martfű 3 ajándékcsomag 18. Dr. Varga Judit, Nagykörű 1 festmény 19. G. Nagy István, Nagykörű 1 mézes csupor 20. Pravda Julianna, Nagykörű 2 könyv 21. Bózsóné Dr. Pravda Erzsébet, Nagykörű 1 könyv 22. Agócs Miklós, Kőtelek 1 kávéfőző 23. Ruházati Bolt, Nagykörű 3 db 2000 Ft-os vásárlási utalvány 24. Tüzép, Nagykörű 3 ajándékcsomag 1 db 5000 Ft-os vásárlási utalvány 25. Lovász Tiboré, Kőtelek 1 gyümölcskosár 26. Molnár Józsefné és Molnár Zoltán, Nagykörű 1 üveg bor 1 ajándékcsomag 27. Ládafia Kincse Kft. 6 ajándékcsomag 28. Marsi Istvánné – Nagy Bogrács Vendéglő, Nagykörű 1db 5000 Ft-os vacsorautalvány 29. Peinhardt család, Nagykörű 1 ajándékcsomag
Immár tizennegyedik alkalommal rendezte meg az iskolánk hagyományos alapítványi estjét 2009. március 14 - én. Az elmúlt években társasági eseménnyé vált rendezvény mindig nagy kihívás a szervezőknek, hiszen a jól bevált szokások megtartása mellett törekedni kell valami új dolog bemutatására is. Műsorunkban az idén elsősorban az osztályaink mutatkoztak be, ezt követően művészeti csoportjaink álltak színpadra. A résztvevők véleménye alapján a műsor és az újszerű vendéglátási forma is nagy sikert aratott. Szerencsére a hagyományok nem csak az est kialakult menetében találhatók meg, hanem a szervezésben is és a segítők körében is. Sokan kötődnek iskolánkhoz, illetve Alapítványunkhoz támogatásuk, munkájuk kapcsán. Szeretném Őket név szerint is megemlíteni, ezzel is megköszönve, hogy lehetőségük szerint felajánlásaikkal segítették munkánkat.
12. Bozókiné Molnár Etelka, Csataszög
Tombolatárgyat ajánlottak fel:
1 süteményes tányér 2 üveg 0,5 l pálinka 3 üveg 0,1 l pálinka 5 kg vegyes gyümölcs bioméz 4. Minyák Lászlóné, Nagykörű 2 db dísztárgy 5. Ladányiné Mári Noémi, Szolnok 1 kosár 1 bon-bon 6. Posta, Nagykörű 1 polifoam figura 6 db könyv 7. Gazdagné Molnár Tünde, Nagykörű 1 db váza 1 üveg pezsgő 1 üveg konyak 1 salátáskészlet 1 db vasaló 8. Tourinform 2 ajándékcsomag 9. Vékonyné Házi Eszter, Hunyadfalva 5 ajándékcsomag 10. Kónya és Társa Bt., Nagykörű 5 ajándékcsomag 11. Jerkovicsné Molnár Krisztina, Nagykörű 3 ajándékcsomag 1. Surányi János, Nagykörű 2. Bulyáki József, Nagykörű 3. Csapó György, Nagykörű
Többen pénzbeli és a vacsora elkészítéséhez felhasznált természetbeni adományaikkal támogatták alapítványunkat. 1. Bozókiné Molnár Etelka, Csataszög szervezés Kolbász, Szalámi, Sajt, Vajkrém, Szalvéta 3 karton üdítő 2. Molnár Viola Hajnal, Nagykörű dekoráció-készítés 3. Dr. Veres Nándor, Nagykörű mangalica 4. Marsi Istvánné szervezés Saláta, Pogácsa, Uborka, Fasírt készítés A svédasztal elkészítésének járulékos költségei 5. Művelődési Ház, Nagykörű Teríték biztosítása 6. Kónya és Társa Bt, Nagykörű 10 karton ásványíz 7. Luzsi József 5.000 Ft
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
8. Tuti ABC, Nagykörű 60 l üdítő 36 l ásványvíz 9. Szilvás család, Nagykörű 5.000 Ft 10. Madarász Istvánné, Nagykörű saláta 11. Sziráki Sándor, Nagykörű 5.000 Ft 12. Sziráki Sándorné, Nagykörű 5.000 Ft 13. Pékség, Nagykörű 45 kg kenyér 14. Cseresznye és napraforgó Szöv. Nagykörű 3 db adidas futball-labda Süteményt sütöttek: 1. Rózant Jánosné – Őszibarack 2. Rózant Jánosné - Sünike 3. Tóth Gáborné – Zserbó 4. Tóth Gáborné – Pogácsa 5. Szilvás Jeremiásné – Kókuszgolyó 6. Szabó Szilvia – Óratorta 7. Minyák Lászlóné – Havas Himalája 8. Simonné Nagy Annamária – Méteres kalács 9. Molnár Ferencné – Babapiskóta álom 10. Molnár Ferencné – Almás lepény 11. Szabó Istvánné – Almás krémes 12. Dániel Ildikó – Kürtös kalács 13. Földes Józsefné – Boci szelet 14. Földes Józsefné – Fagyi szelet 15. Bozókiné Molnár Etelka – Raffaello 16. Lukácsné Balogh Erika – Papagáj szelet 17. Molnár Zoltánné – Márványszelet 18. Molnár Ferencné – Habos diós 19. Jerkovics Dóra – Csokis muffin 20. Jerkovicsné Molnár Krisztina – Pizzás csiga 21. Pongrácz Martin – Almás krémes 22. Lovász Tibor – Fekete rózsaszelet A sütemények készítőit díjazták is, az alábbi három kategóriában: A legfinomabb sütemény a Raffaello lett. Készítője: Bozókiné Molnár Etelka A legszebb sütemény a Sünike lett. Készítette: Rózant Jánosné A legjobb sütemény a Fagyi szelet. Készítője: Földes Józsefné Gratulálunk! Pártolójegyek vásárlásával támogatták alapítványunkat: 1. Volosinovszki Mihály 1000,- Ft 2. Bulyáki József 2000,- Ft
10
3. Bálint Józsefné 500,- Ft 4. Pócsainé Müller Elza 2000,- Ft 5. Varga György 1000,- Ft 6. Bozsó Lászlóné 500,- Ft 7. Túri Tibor 1000,- Ft 8. Bozóki László 1000,- Ft 9. Kis Veronika 1000,- Ft 10. Nagy Gyuláné 500,- Ft 11. Szabó Tiborné 1000,- Ft 12. Peinhardt Péterné 2000,- Ft 13. Bódi Lászlóné 1000,- Ft 14. Baráth József 2000,- Ft 15. Molnár Kálmánné 1000,- Ft 16. Molnár Zoltánné 5000,- Ft 17. Fekete Imre 1000,- Ft 18. Bognár Istvánné 500,- Ft 19. Bódi Jánosné 200,- Ft 20. Vágási Kálmán 2000,- Ft 21. Baráth József 400,- Ft 22. Nagy Zoltán 500,- Ft 23. Szabó Józsefné 1000,- Ft 24. Dr. Varga Zoltán 3000,- Ft 25. Nagy Elemérné 1000,- Ft 26. Madarász Katalin 1000,- Ft 27. Madarász Istvánné 1000,- Ft 28. Tarcsafalvi Edit 1000,- Ft 29. Nagy Józsefné 2000,- Ft 30. ifj. Pádár Mihályné 400,- Ft 31. Fenyő Attiláné 2000,- Ft 32. Túri Attiláné 2000,- Ft 33. Tóth Gábor 1000,- Ft 34. Tóta Ferencné 2000,- Ft 35. Molnár Ferencné 2000,- Ft 36. Molnár Viola Hajnal 2000,- Ft 37. Óvoda – középső csoport 1000,- Ft (Lázár Gellértné, Tóth Anikó, Kissné G. Piroska) 38. G. Nagyné Récsányi Zsuzsanna 1000,- Ft 39. Majzik Emilné 1000,- Ft 40. Szakály Máté 500,- Ft 41. Gregor Pál, Gregor Pálné 1000,- Ft 42. Majzik Borbála 500,- Ft 43. Csajbók Ferencné 500,- Ft 44. Kólya Istvánné 500,- Ft 45. Szabó Tibor 500,- Ft 46. Kiss Józsefné 500,- Ft 47. Mocselini Antal 500,- Ft 48. Molnár Károlyné 500,- Ft 49. Tóta Ildikó 1000,- Ft 50. Jerkovics Miklósné 500,- Ft 51. Jerkovics Miklós 2000,- Ft
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
Murvainé Papp Ibolya Hardikh László Molnárné Nagy Veronika Szász József Szász Józsefné Túri Mihály Majzik Attila Majzik Sándorné id. Marsi Istvánné
500,- Ft 1000,- Ft 500,- Ft 1000,- Ft 1000,- Ft 1000,- Ft 500,- Ft 500,- Ft 500,- Ft
Az összes résztvevő nevében köszönjük Barát Attilának, hogy fellépésével gazdagította műsorunkat ezzel is támogatva alapítványunkat. Köszönetet szeretnék mondani továbbá a hidegtálak és szendvicsek- elkészítéséért a Marsi-Gaszto Kft. Dolgozóinak és Marsi Istvánnénak. A büfé üzemeltetéséért Madarász Istvánnak és feleségének, Katikának, valamint a ruhatárban dolgozóknak: Szabó
Istvánnénak, Pádár Mihálynénak. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani azoknak akik értékes segítő munkájukkal támogatták rendezvényünket. Köszönöm közreműködését az Iskolaszéknek, a Szülői Munkaközösségnek, szülőknek, kollégáimnak az iskola dolgozóinak, a műsorban szereplő tanulóinknak és mindenkinek, akit esetleg kifelejtettem ebből a terjedelmes felsorolásból. Összegezve: 235.980,- Ft bevétellel zártunk, amely az alapítvány számláját gyarapítja. Úgy gondolom, érdemes volt dolgoznunk érte, hiszen iskolánk tanulóinak tevékenységét tudjuk támogatni, színesebbé tenni ebben a tanévben is. Az összeget az iskolai játékudvar fejlesztésére fordítjuk. Köszönjük támogató közreműködésüket! Nagyné Baráth Ágnes
A nyugdíjas klub hírei Megtiszteltetés volt számunkra, hogy mi köszönthettük - összeállításunkkal - március 15.-ét. Most is nagy és lelkiismeretes felkészülés előzte meg műsorunkat, melyet a községi ünnepségen mutattunk be a kultúrházban. Az összeállított programban köszöntöttük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulóját. Elhangzottak szebbnél szebb versek és dalok. A közönség nagy tapssal és köszönettel jutalmazta összeállításunkat, mely egy történelmi hősi korszakot mutatott be. Hétfői összejöveteleinket igyekszünk mindig tartalmassá tenni. Így kértük fel Dr. Reisz Viktor háziorvosunkat előadásra. Tájékoztatót hallgattunk meg az egészségügy helyzetéről, az ügyeletről. Előadásában kiemelte a szűrővizsgálatok fontosságát, a megelőzést. Meghívott vendégünk volt Réz Mezei Istvánné, Katika körzeti nővér is. Ő is beszélt a leggyakoribb betegségekről, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Szólt arról is, hogy mennyire oda kell figyelni az étkezésre, a fizikai megterhelésre. Ezután sor került a vérnyomásmérésre és vércu-
kor ellenőrzésre. Úgy gondolom, hogy nagyon hasznos volt összejövetelünk ezért köszönetet mondok a Doktor Úrnak és Katikának, hogy elfogadták meghívásunkat. Remélem máskor is sor kerül egy ilyen hasznos találkozásra. Már készülünk a költészet napjára, melyet április 20-án tartunk. A műsort vezeti Szirákiné Marika. A nyugdíjasok verssel készülnek. Főleg Radnóti és Petőfi versekben gyönyörködhetünk, de azért egy pár ének szám is elhangzik majd. Májusban a Szolnoki „Együtt Egymásért” klub nyugdíjasai lesznek vendégeink, és együtt ünnepeljük az Anyák Napját. A klubbal régi és jó kapcsolatunk, kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit. Természetesen mire leülhetünk a fehér asztal mellé, addig még sok feladatunk van, hogy zökkenőmentes és emlékezetes legyen ez a nap is.
11
Nádas Emilné klubvezető
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
A Cseresznyevirág óvoda hírei Húsvét előtt
Óvodai beíratkozás!
Fórum
Húsvét előtti kedden az óvodában a három csoport közösen – különböző technikákkal – készítette el a hímes tojásokat. Voltak akik zsírkrétát olvasztottak, s azzal pöttyözték, díszítették, míg mások papírformákat vágtak ki, vagy apró növényeket szedtek, azokat rögzítették harisnyával a tojásra, úgy tették bele a festékbe. Minden kisgyerek örömmel vett részt a tevékenységekbe, a fiúk elmondták a locsolóversikéket is, majd délután minden kis lurkó hímes tojással térhetett haza.
Az óvodai beíratkozás időpontja: 2009. május 4. - május 15. 8-16 óráig, amelynek helyszíne a nagykörűi óvoda (5065 Nagykörű, Május 1 út 7.). Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehető fel, de az 5. életév betöltése után kötelező a beíratás. A beíratáshoz az óvoda kéri:
Óvodánkban első alkalommal szerveztünk fórumot, azoknak a szülőknek, kiknek szeptemberben iskolába megy a gyermeke. Tettük ezt azért, mert úgy véljük ebben a felkészítő munkában a szülőknek és pedagógusnak egyaránt komoly szerepe van. Az óvoda-iskola átmenet csak ekkor lehet sikeres, ha abban egyaránt részt vesznek a gyermekek mellett, szülők és az intézmények. A nagycsoportos óvó nénik mellé vendégeket is hívtunk, hogy az esetleges felmerülő problémák megoldásában ők is segítségünkre legyenek. Előadás hallhattunk Debreczeniné Simon Marianna fejlesztőpedagógustól, aki arról beszélt, milyen lelki változásokon megy keresztül egy 6-7 éves gyermek elhagyva az óvodát, és mit tehetnek a szülők, ha valamiféle pszichés problémát észlelnek iskolakezdéskor. A leendő elsős tanító néni Szabóné Baranyi Judit gyakorlati tanácsokkal segítette a szülőket, milyen és mennyi tanszert vásároljanak évkezdésre. Beszélt arról is mi várja gyermekeiket az iskolában. Az előadások után kötetlen beszélgetés formájában mindenki választ kaphatott kérdésére.
- A szülő személyi igazolványát - Lakcímkártyát - A gyermek születési anyakönyvi kivonatát - Amennyiben a szülő a gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, az erről szóló határozat másolatát. - a gyermek TAJ kártyáját
Meghívó Szeretettel meghívjuk 2009.05.29én 14.30-kor kezdődő óvodai ballagási-évzáró ünnepségünkre, melynek helyszíne az óvoda!
Foci A nagycsoportos focisták Jászkiséren vettek részt foci-kupán, ahol II. helyezést értek el. Gratulálunk!
-Óvodások és a nevelőtestület-
GYEREKSZÁJ - Óvónéni! A méhecskék bepiszkítják tavasszal a virágokat! - Az én anyukám petárdát tett a kabátomra! (kokárda) -Óvónéniii! Sós Toma nem adja vissza a játékomat! (Tóth Soma)
12
Bízunk benne, hogy sikerült minden megjelent számára egy tartalmas délutánt szervezni, hiszen a sikeres iskolakezdés közös érdekünk. -vez.-
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Jeles napok Április Szent György hava – Bika hava – Tavaszhó – Szelek hava Népi mondóka György-nap előtt, ha nem esik, György-nap után sok is esik. Hogyha Vitálisz didereg, Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága, Jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége, Fáknak termőképessége.
Április 24. – Szent György napja
György napja volt a magyarságnál az A középkorban a diákok és a céhlegéelső kihajtásának legfontosabb időpontja, nyek kivonultak a természetbe, és vidám a pásztorok, béresek szegődtetése. majálist tartottak. 1889-ben május elsejét a munkások nemzetközi ünnepévé nyilvánították. A majálisnak nincs előírt, köÁprilis 25. – Márk napja tött szertartása, nincsenek formaságai. Lényeg a szabadba vonulás és a közösBúzaszentelés napja. Ha megszólal a ségi megnyilvánulás. béka, jó termés lesz. Szent Márk napján nem szabad dolgozni sem mezőn, sem kertben, mert másképp nem lesz istenálMájus 4. – Flórián ünnepe dás. Flórián a tűzoltók védőszentje. A monda szerint egymaga hatalmas erdőtüzet Május fékezett meg, megmentve ezzel katonáit a biztos tűzhaláltól.
Pünkösd hava vagy kettősök hava – Tavaszutó Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás, rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt.
Május 1. Sok helyütt elsején májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A római Florália pogány szokásból eredezhető, ezen a napon ünnepelték Maiát, a termékenység egyik istennőjét és a természet virágba borulását. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszíNévadója Sárkányölő Szent György, tették szalagokkal, virágokkal, tojással, a lovagi erények megtestesítője. Óke- borral, és a lányos házak elé állították. resztény eredetű szent, aki hitéért 303- Ezzel adták tudtára a falu népének, hogy ban szenvedett vértanúhalált. melyik lány tetszik nekik.
13
Május 12-13-14. – Pongrác, Szervác, Bonifác napja
Ókeresztény vértanúk napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen ilyenkor a gyümölcsösökben füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak fagyosszentek után ültették el.
Május 16. – Nepomuki Szent János napja Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Községünkben is található egy „Jánoska”, amely eredeti pompájában látható a Majzik Viktor utcában.
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
M ájus elseje a munka és a szerelem ünnepe
Manapság május elseje az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), de tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza. A munka ünnepének gyökerei az Egyesül Államokban vezetnek, ahol a nyolcórás munkanapot követelő sztrájkhullámok egyik állomása, az 1886. május elsején Chicagóban megtartott demonstráció volt. Az országosra nőtt sztrájk negyedik napján a rendőrség közbeavatkozása miatt a tiltakozásoknak halálos áldozatai voltak. A II. Internacionálé 1889-ben ülésezett, és felmerült a gondolat egy nemzetközi munkásmegmozdulás szervezéséről. Számos variáció látott napvilágot az ideális időpontról, többek között július 14-e, a Bastille bevételének napja vagy a chicagói munkásdemonstráció, a szervezők ez utóbbi mellett döntöttek. Amerikában és Európában először 1890. május elsején megtartott munkásfelvonulás pedig hagyományt teremtett. Magyarország rögtön az első évben csatlakozott a II. Internacionálé felhívásához és a Magyarországi Általános Munkáspárt szervezésében Budapesten és az ország nagyvárosaiban demonstrációkat tartottak 1890. május elsején. A soron következő évek hasonló forgatókönyvet hoztak: a tiltás miatt szervezett felvonulást nem, csak sztrájkot és piknikezést hozott május elseje. A minden évben megrendezett ünnep 1899-ben vált legálissá, ettől kezdve az első világháború kitöréséig minden évben megtartották. Az első háborús év, 1915 vetett véget az akkor már évtizedes hagyományoknak. A világháború utáni első május elseje pont a Tanácsköztársaság idejére esett. A Tanácsköztársaság után megszilárduló Horthy-rendszer nem támogatta a május elsejei munkásmegmozdulást, így ismételten a tiltás évei következtek. Ezután 1945. május elsején volt szabad a felvonulás, a nagygyűlés és a majálisozás. Pár éven belül a régi hagyományok végleg elkoptak, az ünnep a moszkvai tükörképe lett: felépült a tribün, kötelező lett a Sztálin-szobor előtt a felvonulás, megjelentek a gigantikus dekorációk. A Kádár-rendszerben a tüntetés helyét a
felvonulás vette át május elsején. A rendszerváltás után az ünnep háttérbe szorult, már csak az emlékeztet rá, hogy a naptárban piros betűvel van feltüntetve. 2004-ben ezen a napon csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Sokan még emlékeznek a régi május elsejei felvonulásokra, majálisokra. Ma ilyenek már nincsenek, de vidéken még sok helyen őrzik a hagyományokat. A májusfa állításának hagyománya több mint hatszáz évre tekint vissza, ugyanis 1400-tól jegyzik ezt a népszokást. Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa nyárfa vagy jegenye, krepppapírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén “kitáncolták” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Ha a hagyományokat ma már nem is követjük, országszerte sok rendezvény van ezen a napon. Családdal, barátokkal kellemes időtöltést, jobbnál-jobb programokat találhatunk. Töltsük kellemesen ezt a szép tavaszi napot. Azért valami hiányérzet mindannyiunkban maradt mára, azoknak a falu-, lakóhelyi-, munkahelyi-, sport- vagy egyéb közösségeknek a hiánya ma fájó űrt hagyott maga után életünkben, és akik sosem élték át ezt nem is, érezhetik; Mi is az, ami miatt kicsit nehézkesebb, kesernyésebb lett életünk. Tóta Ildikó
14
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Portré 2.rész
Tóth András A háború előtt a politizálás akkor érintett meg először, amikor a Kisgazda Párt és a Nyilas Párt képviselői korteskedtek Nagykörűben. A nagykörűi emberek közelebb álltak a Kisgazda Párthoz. Fiatal ésszel is felismertük a választások körüli praktikákat. A háború kitörésének híre Nagykörűt is felkavarta. A készülődés a rekvirálásokkal kezdődött, terményt, lovat vittek el. Arról beszéltek az emberek, hogy a harc az elcsatolt területekért folyik, a magyarok azért harcoltak. 1943-ban hívtak sorkatonai szolgálatra, Nyíregyházára a huszárokhoz. Engem huszárnak képeztek ki, három lovat kellett naponta meglovagolni. Volt egy kivonuló ló, egy pótcsikó, harmadik egy versenyló. A kivonuló ló akkor szolgált, amikor az egész egység kivonult, erre a célra jó nyugodt lovakat használtak. A pótcsikók parasztoktól felvásárolt fiatal lovak voltak, az engedelmességre mi tanítottuk őket. A versenylovakat sportcélokra használtuk. Az újoncok között első voltam az ugratásban, megtiszteltetés volt számomra, hogy rám bízták a Babér nevű versenylovat. 1944-ben volt a mozgósítás a német megszállás után. Nyíregyházát május 2-án szállták meg, német motorosok jelentek meg a városban. A magyar huszárokkal a kocsmában találkoztak össze, ahonnan a hencegő németeket a huszárok kidobálták. Nagy botrány lett belőle, az ezredparancsnok összehívta az ezredet és elmondta, hogy büszke arra, hogy nem fordítva történt az incidens, de a szövetségessel másként kell bánni, és az egész ezredet laktanyafogságra ítélte. A mozgósítás azt jelentette számunkra, hogy a kaszárnyából ki kellett vonulni a Nyíregyháza körüli tanyabokrokba. Itt volt a szállásunk, de nappal különböző harci gyakorlatokat kellett végezni. Készültünk a há-
A háború
borúra. Ezen a tanyai szálláson kedveltem meg a nyers tojást. Egy alkalommal esős időben nagyon megfáztam, elrekedtem és a gazdasszony addig etette velem a nyers tojást, míg meg nem gyógyultam. Ily módon később is gyógyítottuk magunkat. 1944. június közepén vagoníroztunk be és vittek bennünket a frontra, Fehérorosz területre, itt már harcok nyomaira bukkantunk, lóháton, majd gyalogos menetben eljutottunk a Pripet mocsarakig. Ezt a területet keményen támadták az oroszok. Csakhamar rájöttünk, hogy a németek úgy manővereztek, hogy mi, magyarok kerültünk szembe az orosz támadással. Mögöttünk pedig a németek megakadályozták a visszavonulásunkat. Legemlékezetesebb az első ütközet. A Pripet mocsarak között golyószórónak készítettünk tüzelőállást. Lovainkat a közelben lévő településen szállásolták el. Hajnalban vártuk az orosz támadást. Támadtak is hajnalban, de nem a várt irányból, hanem a lovak szálláshelye felől. Akik a lovakat őrizték, gyorsan felnyergeltek és vágtattak hozzánk, hogy meneküljünk. Mire fölpakoltuk a hadi eszközöket, az oroszok már látótávolságban voltak. Tankokkal és gyalogosan jöttek. Megkezdődött a folyamatos menekülés, amelyben a németek állítottak meg bennünket. Tüzelőállást foglaltunk, de ez nem volt jelentős ellenállás. Arra szolgált csak, hogy a németek utat nyerjenek. Hátrálás folyamán eljutottunk Lengyelországba. Varsóba a varsói felkelés után érkeztünk, itt még részt vettünk egy ütközetben. Nyomasztóan hatott ránk az általunk teljesen lakatlannak ítélt város. Varsóból kijövet egy légi támadás ért bennünket, itt halt meg a mi málhás lovunk vezetője. Innen vonultunk vissza Magyarországra. Varsó után vagonba raktak bennünket. Mi Kecskemét környékén
15
vagoníroztunk ki. Ekkor az oroszok már Magyarországon voltak. Minket a Tiszaugi híd megvédésére osztottak be. Ott ért bennünket Horthy kapitulációja október 15-én. Az volt a parancs, hogy lőni nekünk nem szabad. Több teherautó idegen katona jött felénk a Tiszántúlról. Helyi parancsnokunk mégis elrendelte a tüzelést. Az első autóról leszálltak a katonák, a többi teherautó megfordult és elmenekült. Az autóról leszállt katonák közül a mieink elfogtak egy párat. Kiderült, hogy román katonák voltak, akiknek azt mondták, hogy szabad az út Budapestig. Hamarosan megtudtuk, hogy Szállasi átvette a hatalmat, s nekünk esküt kellett tenni Szállasira. A tisztek elmondták, hogy nekünk nem lesz semmi bajunk, ha nem mondjuk az esküt, de a tiszteknek kötelező volt. Voltak még harcok Kerekdombnál, Tiszakécskén, majd kivontak bennünket a harcokból és Budapesten át Tökölre kerültünk. Itt téli öltözetet kaptunk november lévén, majd tüzelőállást kellett foglalni. Másnap reggel támadtak az oroszok, mi nagyon kevesen voltunk. Póttartalékosokkal feltöltöttek bennünket. A németekre nem számíthattunk, el voltak foglalva magukkal, meg az ország kifosztásával. Itt már nem volt harci barátság. A feletteseink tudtunkra adták, hogy ne engedjük magunkat a németek által semmire sem kényszeríteni. Reggeli támadás előtt engem elküldtek reggeliért. Mire az élelemmel visszaértem, az oroszok megkezdték a támadást. A mieink ellenálltak, de hamarosan ellőtték az összes lőszerüket. Vártuk a parancsot a visszavonulásra; mire szétosztottam a reggelit a bajtársaimnak, ott voltak az oroszok. Tóth András, Nagykörű, 2007. június Lejegyezte: Sziráki Sándorné
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Fõzzünk együtt Folytatjuk háztartási rovatunkat, ahol finom ételek készítését, konyhai mûveleteket, apró de hasznos fogásokat, tanácsokat kínálunk olvasóinknak. Egyben kérjük Önöket, hogy írják meg az általuk ismert különleges, falunkat jellemzõ ételek, italok készítésének módját. Ezeket a recepteket is közzé tesszük, a beküldõk bemutatásával. Várja leveleiket a rovat vezetõje: Gombai Margit.
Megérkezett a tavasz. Itt volt a húsvéti szünet, benne a húsvét szent ünnepével. Ilyenkor mindenki a megszokott – családi örökségként – megtanult ételeket készítette a vendégeknek, a családnak. Ha maradt volna a finom sonkából és a főtt tojásokból, készítsünk belőle töltött tojást. Ez melegen, dinsztelt krumplival, salátával, hidegen majonézes zöldségekkel kiadós és finom ebéd, vagy vacsora lehet. Személyenként 2 db főtt tojást hosszában vágjunk ketté. A sárgáját vegyük ki és tegyük egy tálkába. Áztassunk be langyos tejben két zsemlét. A fehérjéket kivajazott (zsírozott) tűzálló tálba rendezzük el, mint a kis kosárkákat. Egy kis fej hagymát apróra vágunk, és pici zsíron megdinszteljük. Ha meghűlt, beletörjük villával a tojások sárgáját és a tejben áztatott, kinyomott zsömléket. Ízlés szerinti mennyiségű füstölt sonkát szeletelünk és apró
csíkokra, kockára vágva azt is belekeverjük. Tejföllel lazíthatjuk, ha sűrű lenne a massza. Ízlés szerint lehet fűszerezni. Én húsvétkor nem teszek a són kívül semmit bele. Szeretem az intenzív sonka-tojás ízt. Ezzel a keverékkel megtöltjük, illetve tojásformára kiegészítjük a fehérjéket. Ha hidegen tálaljuk, akkor majonézt keverünk, és azzal locsoljuk le. Ha sütni fogjuk, akkor tejfölt egy nagyon pici sóval kikeverünk és a tojások tetejére, kanalazzuk. Minden tojás tetejét megdíszítjük, 20 percre forró sütőben átsütjük. A személyenkénti két kisebb krumplit meghámozzuk és megmosás után közepes vastagságú karikákra, szeleteljük. A tálban megsózzuk, jól összerázzuk kevés, de nagyon forró olajba dobjuk. Fél deci vizet öntünk hozzá, a fedőt rátesszük és időnkénti rázogatás mellett 10-15 perc alatt pirosra, sütjük. Tíz perc elteltével szabad lapáttal forgatni. Aki szereti kevés darált köménymaggal, szórja meg sütés előtt.
Anyakönyvi hírek 2009. február - március hó Születés
Halálozás
Gillich Richárd Zoltán 2009. január 14. (an: Kelemen Éva) Nagy Gábor 2009. január 26. (an: Sós Erika)
Miheller László (Nagykörű Sallai út 29.) életének 62. évben 2009. március 8. napján
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álom évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gy.)
Kiss Lászlóné (Nagykörű Hunyadi út 28.) életének 79. évében 2009. március 26. napján elhunyt.
Emléküket szívünkben őrizzük. 16
Guth István (Nagykörű Szabadság út 42.) életének 92. évében 2009. február 27. napján
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Tájházi esték A GULYÁSKIRÁLY „Szösszenetek a gasztronómiában” címmel tartott előadást március 13-án, pénteken este a Tájházban Csányi Sándor. Polgári, századfordulós, népi, őshonos, nemzetközi és a szabadságharc ételkészítési szokásairól, valamint neves készítményekről beszélt. A vendéget dr. Varga Zoltán mutatta be az érdeklődőknek, aki elmondta, hogy milyen hazai és nemzetközi gasztronómiai egyesületek tagja, illetve elnöke a „Gulyáskirály”, aki régi barátja Nagykörűnek. 1999-ben alapítottam a Magyar Gulyás Gasztronómiai és Turisztikai Egyesületet, akkor még Gulyásfesztivál Egyesület volt. Megszerveztem az első Gulyásfesztivált, aminek nagyon-nagy sikere volt. Láttam, hogy a magyar értékek nagy veszélyben vannak, ezért szerettük volna megmenteni a hazai étkezési kultúrát. Ennek érdekében összehoztam a Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségét, amelynek 11 város a tagja. Rendben van, hogy ma már nagyon sokan főznek bográcsban, illetve szabad tűzön, de mi van a fiatalokkal? Fegyverneken, ahol tanítottam megszerveztük a Diák Gulyásfesztivált, azóta igen sokan követték a példánkat. Négy nagy „főző” nemzet van a világon: a francia, az olasz, a kínai és a magyar. Olyan levest, amelyet nálunk főznek, olyat sehol sem készítenek a világon! „Ha idegen ül az asztalodnál, gondolj arra, hogy angyalt látsz vendégül.” – ez nagyon jellemző a mi vendéglátásunkra. 2001-ben megalakítottuk a Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Egyesületét, amelynek 82 város a tagja, de a Vajdaságban is szervezkedtünk, majd Erdély és a Felvidék következett, Kárpátalja még hiányzik. A pörköltet szinte mindenütt ugyanúgy készítik, csak a délvidéken tesznek bele babérlevelet, Erdélyben lestyánt, de a főzési szokások nem változtak. A Magyar Hagyományőr Világszövetség keretein belül a csaták helyszínén már főzőversenyek is vannak, hiszen annak idején is ettek és ittak a katonák. Néhány érdekesség: a Székelykáposzta. Sokan azt hiszik, hogy ez a Székelyföldről származik, pedig nem így van. Székely József könyvelő volt, Petőfi köréhez tartozott. Sze-
rették a jó ételt, a tepertős pogácsát és a jó vörösbort. „Józsi bácsi kocsmájában” gyűltek össze, és Székely József szólt a kocsmárosnak, hogy a savanyú káposztát főzze össze a pörkölttel. Jó időbe telt, amíg az rászánta magát, de megérte, hiszen Pest nagy slágere lett a Székelykáposzta. Ady Endre kedvenc étele: lencsefőzelék pörköltszafttal, - húst nem is nagyon evett hozzá - és a kapros-túrós palacsinta. Andrássy gróf kedvence – az enyém is - a gulyás volt, bár ő ecetet tett bele. Csokonai Vitéz Mihály a salátákat, a könnyen emészthető ételeket kedvelte. Deák Ferenc már más volt, nagyon szerette a disznóságokat, a hurkát, a kolbászt, a szalonnát. Móra Ferenc például nem szeretett enni, a felesége pedig imádott főzni és ezt le is írta, szakácskönyve hatalmas sikert aratott. Jókai Mór megfőzte a bablevest, amibe füstölt húst tett. Egyébként semmi köze a Jókai bableveshez. Ő írta a „bakagombóc” hiteles történetét. Azt mondják rólam, hogy én vagyok a „Gulyáskirály”, mivel 12 ezer adaggal tartom a Guinness rekordot, amit Adán készítettem és ott fával tüzeltünk a bogrács alá, ami nem volt könnyű; a pörköltét is én tartom: 1.5 tonna birkahúst főz-
17
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
tem meg egy bográcsban. Járva az országot itt is, ott is megkérdezem, hogyan főzik a gulyást, a pörköltet, a paprikást. A pörköltet úgy tesszük föl, hogy a húst egy kicsit megpirítjuk, és utána tesszük rá a hagymát. A paprikást: zsír, hagyma és úgy a hús. A gulyásról. A pásztorok - a Hortobágyon és a Nagykunságban - a falvaktól távol élve maguknak főztek és ehhez egyetlen edényük volt, a fémbogrács. Kenyeret, szalonnát, fűszereket vittek magukkal, a hús adott volt. A gulyás se nem paprikás, se nem pörkölt. A húst és az apróra vágott hagymát zsír nélkül, a szükséges mennyiségű vízzel tették föl erős tűzre főni. A sót, esetleg egy cső erős paprikát és az őrölt paprika felét forrás közben tették bele, a másik felét közvetlenül a főzés befejezése előtt, hogy minél élénkebb színt adjon. A darabokra vágott krumplit a hús félpuha állapotában adták az ételhez, így egyszerre puhultak meg.
„Paprikások – borok” Ezzel a címmel tartott előadást márciusán, szombaton este Kopasz Árpád nyugállományú rendőr-dandártábornok, műkedvelő gasztronómus. Természetesen az elkészített babgulyást mindenki megkóstolhatta a hozzá harmonizáló borral együtt.
Rájöttünk arra, ha három napra kikapcsolják a villanyt, vagy elzárják a gázt, akkor vajon mit tehetünk egy városi lakás nyolcadik emeletén? Nagyon semmit sem. Egyre több embernek megjön az esze és megpróbál kimenni a természet közelségébe, ahol van mivel fűteni, főzni és van mit enni. A természettel együtt kell és tudunk már évezredek óta élni. A babgulyás az egyik legrégebbi ételünk. Elődeink az egyik ételt Kengnek nevezték – ez a pörkölt őse, a másik a Tekeng, ami a gulyás őse. Bronz üstben főztek, aminek nagyon jó a fajhője, annyira, hogy egy marék szárított ganéval fel lehet hevíteni, ez akkor volt jó, ha egy csepp zsírt tettek bele és az kékes füsttel azonnal elpárolgott belőle. A Sámán összevágta apróra a húst, a hagymát. Áldozatként felajánlotta, és a húst beleejtette az üstbe, majd amikor fél-fövésben volt, akkor tették bele a hagymát. Így készül a pörkölt, a hús saját levében pörkölődik az üstben, amit a mai napig így készítünk. A Tekeng, ami a mai gulyásnak megfelelő. Ekkor hidegen rakunk össze mindent az edényben és viszonylag nagy
tűzön készre, rotyogtatjuk. Ez a babgulyás így készült. A marhahús, a füstölt csülök, a pörkölt köröm és az áztatott bab egyszerre fő meg. A lényeg a rotyogtatáson van. Nagyon sokféle zöldségfélét is találhatnak a babgulyásban, hiszen őseink is így készítették. Ételkultúránk gyökere az „Öt elem” tanban gyökeredzik, mint az ősi kínai orvoslás. A kínaiak azt mondják, hogy öt alap íz van: édes – sós – keserű – savanyú és erős. Ehhez veszik hozzá a tüzet, a földet, a fémet, a vizet és a fát. A nyugati filozófia csak négy alapelemet ismer: tűz – víz – föld – levegő. Nem véletlen, hogy a nyugati területeken a sütés terjedt el, a keleti részen pedig a főzési technológia honosodott meg. Nem véletlen az, hogy a magyar ember szeret gyümölcsökkel főzni, vagy borral, hiszen ennek gyökere a vándorláskori időkre vezethető vissza. A főzés a harmóniának a konyhatechnikája, az a nép, amelyik főz, harmóniára törekszik, hiszen új ízeket hozunk létre. Ősi magyar italunk a bor. Eleink kétféle bort ismertek, az édeset, amely fehér volt és a vöröset. Főzött ételeinkhez, nagyon jól harmonizál a bor. Tartozéka volt az áldozati szertartásoknak, de a szerződések szentesítésének is. Köles és búzapálinkát használtak az ünnepeken, szokás volt, hogy a pálinkát két kicsi pohárba töltötték és a vendégnek mind a kettőt, ki kell innia. A disznótor őrzi még ennek az emlékét. A magyar ember nagyon szeret fűszerezni, ami jó dolog. Mindenféle sós ételbe, tessék egy kis mézet, vagy cukrot tenni és mindenféle cukros ételbe nyugodtan tegyenek bele egy csipet sót. Nagyon jól előhoz különböző ízeket. Végül arról, hogy mit és milyen bográcsban főzzünk. Az öt elem miatt nem mindegy, igazából jó lenne bronzból készült bográcsban főzni, de az sajnos nincsen, pedig abba szinte mindent lehet főzni. Borjút lehet vörösréz bográcsban főzni, birkát vasbográcsban készítsünk, de előtte avassuk be, égessük ki avas szalonnával. A legjobb az öntöttvas edény, ami nagyon jó a főzéshez, de a sütéshez is. vaka
Húsvét vasárnapján délelőtt kalácsot és kenyérlángost sütöttek kemencében, amit sonkával kínáltak. Délután a kézműves műhelyben az érdeklődők kipróbálhatták a karcolt és hagymás technikával készült tojásdíszítést. A gyerekek az udvaron a népi hagyományoknak megfelelően a kakaslövést próbálhatták ki. Este táncház és tánctanítás várta a szórakozni vágyókat.
18
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Nádas Rózsi
Brekiék és a folyó környéke
MESE
Béka Breki és a Béka Repi család kalandjai
Ahogyan telt-múlt az idő, elérkezett a várva-várt tavasz. A nap már ragyogóan sütött. A kis énekes madarak vidáman csiviteltek. A föld felszíne fölmelegedett, ébredezett a béka Breki és a béka Levi család. A vén béka Aga gondterhelten ült a parton és azon törte a fejét, hogy az új helyfoglalás hogyan alakul. Ilyenkor van a legtöbb veszekedés, némelyik béka mindig elégedetlen. Egyik sem akar a pocsolya szélére kerülni. Béka Aga brekegése elveszett a nagy hangzavarban. Ő jóra intette a fiatal békákat, kérte hogy tegyék félre a rossz szokásaikat, ne veszekedjenek, inkább segítsék egymást. Triki a nemes szívű béka mindig az apja nyomában ugrált. Figyelte, hogy mit kell segíteni. Közben Takó az engedetlen béka is megjelent a sor végén, úgy történt, hogy a pocsolya szélére került, mert nem igyekezett, csak lomhán ugrált ide-oda. Nem érezte jól magát az új helyen. A nagy nyüzsgésben úgy elment az idő, hogy egyszer csak azt látták, hogy a Nap korongja lemenőben
van az ég alján és kezdett sötétedni. Elcsendesedett a folyó környéke, csak Takó béka nem nyugodott. Úgy gondolta, hogy éjszaka leple alatt elindul és egy másik helyet, keres a pocsolyában. Arra is gondolt, hátha találkozik a hétfejű sárkánnyal. Körbe ugrálta a pocsolyát és egyszer csak meglátta a sárkány lába nyomát. Most már könnyű dolga volt, a nyomokat követte, úgy ugrált előre. Ahogyan előre haladt, a nagy sűrű bokor alá behúzódva meglátta a Sárkányt. Ott aludt. Takó addig brekegett, amíg felébredt a Sárkány. Nagyon örültek a találkozásnak. A Sárkány kérdezgette Takót, hogy mikor látta Zöldikét, Pepi Levi párját, mert szerette volna magának megszerezni. Együtt törték a fejüket, hogyan tudnák oda csalni. Közben Repi Levi béka is szétnézett, kereste a helyet, ahol le tudnának telepedni. Ez idő alatt Zöldike is elindult, hátha talál egy jó helyet. Digike a békalány a parton várakozott. Zöldike csak ugrált-ugrált előre és észre sem vette, hogy milyen messze került a családjától. A sűrű bokrok között eltévedt. Egyszer csak meglátta, hogy Takó közeledik. Tőle kérdezte Zöldike, hogy merre ugráljon, hogy hazaérjen. Gondolta Takó, hogy most itt az alkalom. Elcsalja a Sárkányhoz és ezt senki, sem tudja meg. Takó a legszebb hangján brekegett, biztatta Zöldikét, hogy csak őt kövesse, így jutottak el a Sárkány odújához. Ez alatt Digike a parton behúzódott a nagy fa alá és várta, a Zöldike mama, vagy a Levi papa előkerül. Bánatában elkezdett jó hangosan brekegni, Levi ezt meghallotta és a hang irányába indult. Nagyon meglepődött, hogy egyedül találta Digikét. Várták a fa alatt Zöldikét. Mindketten jó hangosan elkezdtek brekegni, de csak nem jött elő a mama, hiába várták. Most már valami rosszra gondoltak. Már éjfél is elmúlt, de nem jött álom a szemükre. Digike és Repi Levi béka átsírta az egész éjszakát és miután még a mama reggelre sem érkezett haza, elindultak Zöldike keresésére…
19
NAGYKÖRŰ 2009. ÁPRILIS
Húsvét a Tájházban
A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szekesztő bizottság Szerkesztő: V. Kálmán András Munkatársak: Túró Noémi, Fotó: Tóta Gábor, Tördelés: Sári Krisztián szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1 út 1. Tel.: 06/30/405-9751 e-mail:
[email protected]
