NAGYHEGYES TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017.
NAGYHEGYES TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017..
TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő
05. 3. oldal
01.
Bevezetés
02.
Nagyhegyes bemutatása 5. oldal általános településkép, településkarakter
03.
Örökségünk 7. oldal műemlékek, helyi védettség, helytörténeti értékek, táji- és természeti értékek
04.
Településképi szempontból meghatározó területek Nagyhegyesen 17. oldal eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával Központi településrész Lakó funkciójú településrész Külterület és egyéb terület Elep településrész
Ajánlások a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató
Külterület és egyéb területre 46. oldal Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Anyaghasználat (színek) Kerítés Ajánlások /Települési példák Homlokzatképzés, anyaghasználat
Központi településrészre 30. oldal Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Anyaghasználat (színek) Kerítés Ajánlások /Települési példák Ajtók, ablakok Homlokzatképzés, anyaghasználat Közterek, közparkok Utcák településképi útmutatója Lakó funkciójú településrészre 38. oldal Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Anyaghasználat (színek) Kerítések Ajánlások /Települési példák Ajtók, ablakok Homlokzatképzés, anyaghasználat Kerítések Kertek, kerti épületek Utcák településképi útmutatója
Elep településrészre 51. oldal Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Anyaghasználat (színek) Kerítés Ajánlások /Települési példák Homlokzatképzés, anyaghasználat, kerítések 06.
Jó példák - épületek, építészeti részletek, kerítések, kertek 54. oldal
07.
Jó példák - sajátos építményfajták, reklámhordozók 57. oldal
Tisztelt Nagyhegyesi Polgárok! Tisztelt Érdeklődők és Építkezők! Településünk, ez a most 65 éves, tanyavilágból alakult község mutatkozik be Önnek. A rövid történeti ismertetéssel és a településképi bemutatás segítségével mégis egy olyan községgel ismerkednek meg, amelynek lakói ezer szállal kötődnek otthonukhoz, közösen szépítik, fejlesztik lakóhelyüket, s azon fáradoznak, hogy az ide látogató észrevegye mindazt a szépséget, s „tartalmasságot”, amit e sok zöldövezettel tarkított, európai színvonalú intézményeivel ellátott kistelepülés nyújt. A rendezett, harmonikus településfejlődés fenntartása érdekében a közös gondolkodás, összefogás igen fontos tényező. Nagyhegyes lakói, a gyermekektől az idősekig rendkívül aktívak, tevékenyek. Az idelátogatók megtapasztalhatják a szíves vendéglátást, marasztalást, így kellemesen eltöltött napokat hagynak maguk mögött. A nagyhegyesiekre leginkább jellemző gondolattal köszöntöm Önt kedves olvasó: az ember nem azért szereti azt a falut, ahol született, ahol él, mert az nagy vagy kicsi, hanem mert az övé. A képviselő-testület nevében is tisztelettel:
Bajusz Istvánné polgármester
1
2
01.
BEVEZETÉS
Környezetünk használatát tudatosan meg kell terveznünk mind települési, mind egyéni szinten ahhoz, hogy az élhető és egyúttal esztétikus is legyen. A tervezés során különös figyelmet kell szentelnünk annak, hogy az egyéni és a települési szintek harmóniája egyaránt biztosított maradjon. A településünk lehetőséget kapott településképi arculati kézikönyv elkészítésére. Ebben a dokumentumban közösen kell meghatároznunk egy olyan fejlesztési irányt, amely elősegítheti az épített környezetünk minőségi formálását és egyben növelheti a komfortérzetünket is. Nagyhegyesen a meglévő településszerkezet (utcák, parkok, stb.), a műszaki infrastruktúra elemeinek térbeli elrendezése, továbbá a táji elemek rendezett összhangja tisztán felismerhető, ennek megtartása, illetve fejlesztése érdekében nem szabad a település fejlődését spontán folyamatokra bízni. A kézikönyv segítség kíván lenni: a település bemutatásával, az értékek megismertetésével, valamint az útmutató résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, amely nemcsak valódi büszkeséggel töltheti el, hanem még a település képéhez is illeszkedik, sőt azt ízléssel viszi tovább. Az ajánlások nem kötelező jellegűek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, éppen ellenkezőleg a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. A település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, azaz a valódi szabadság megismertetése. E kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, inkább nyitott, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogyan a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Következésképpen, ha egy újabb szép ház születik Nagyhegyesen, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy kerüljön a könyvbe, ezáltal büszke lehet rá építtetője, tervezője, kivitelezője, s nem utolsó sorban a település egésze. Egy lakóház elválaszthatatlan szerves kapcsolatban áll környezetével, úgy a szomszéd épületekkel, mint a település egészével. Valódi gyümölcse pedig csak annak a kapcsolatnak van, ahol a felek egymást megismerik, szeretik és békében élnek egymással. 3
HOGYAN HASZNÁLJUK A KÉZIKÖNYVET? Amennyiben a településről csak helyi jellegű információk szükségesek, úgy a kézikönyv 2. és 3. fejezetében találhatunk képekkel színesített részletes leírásokat. Azonban, ha kialakult elképzelésünk van arról, hogy mit szeretnénk építeni és hová, úgy keressük ki a 4. fejezetben található térképen, hogy az érintett terület milyen (központi településrész, lakó funkciójú településrész, külterület és egyéb terület, stb.) településrészen található. A területek beazonosítását színkódok segítik mind a térképnél, mind a fejezetek főcímeinél. A területek „általános” bemutatását a 4. fejezetben, míg a hozzá kapcsolódó településképi ajánlásokat az 5. fejezetben a színkód alapján találhatjuk meg. Az 5. fejezetben minden településrészhez kapcsolódnak települési jó példák. Ötlet-„merítésnek” a 6. fejezetben találhatunk még épületekre, építészeti részletekre, kerítésekre és kertekre is jó példákat. A kézikönyvet úgy állítottuk össze, hogy az abban foglalt ajánlások nem gátolják meg a modern építészeti törekvéseket. Országos szintű jogszabály által védett területen az abban foglaltakat is figyelembe kell venni.
4
02.
NAGYHEGYES BEMUTATÁSA
általános településkép, településkarakter A település fekvése, természeti értékei Nagyhegyes az Alföld nagy kiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros által meghatározott urbanizációs környezetben. A község természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon terül el, tengerszint felett 87-110 méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna, valamint az Alsó-Kadarcs-csatorna. Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó, és az Elepi-halastavak. Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett. E területen ma Olajipari Emlékhely található. A sziki legelők értékes állat- és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park. A park 1999 óta az UNESCO egyik magyarországi világörökség helyszíne. A település külterületének nyugati oldala e nemzeti park része. A község mindenkori vezetését, lakóközösségét egyaránt büszkeséggel tölti el a védett területek megléte, gondozása. Ez utóbbinál elsődleges szempontnak tekintik a táj ökológiai egységességének megőrzését a jelen és a jövő generációi számára. A természeti környezet iránti tisztelet és a közösségi összefogás eredményeképpen 2017 áprilisában a község elnyerte a „fecskebarát település” címet. 5
A település története A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében, azaz a község első írásos említésében Hegyesházas néven szerepel. A tatárjárás óriási pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, a török dúlást túlélő lakói Debrecenbe menekültek. A település, amely egykor Debrecen város külső birtokai közé tartozott, a XVIII. század közepétől újra benépesült. A szórt tanyákat építő letelepülők utódai a XX. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után elkezdődött ennek a településszerkezetnek a felszámolása. A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. 1950-ben megindult a középületek megépítése, 1952. január 1-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe a falut. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi iskolát is felszámolták. Nagyhegyes szabályos utcahálózatú, rendezett képet mutató, fejlett intézményi és közműhálózattal rendelkező településsé épült ki. A kitűnő talajadottságú területen egészen az 1960-as évekig a mezőgazdaság alakította-befolyásolta leginkább a falusiak életformáját, ennek volt meghatározó gazdasági szerepe. Ekkor tárták fel a vidék földgázvagyonát, amelynek kitermelése ma is folyamatban van. A földgáz mellett - a hajdúszoboszlóihoz hasonló minőségű - gyógyvizet is találtak. Általános településkép, településkarakter A község történetéből látható, hogy Nagyhegyes új építésű település. Következésképpen utcarendszere többutcás, szabályos jellegű, rácsos szerkezetű. A településen főként falusias lakóterület jellemző, oldalhatáron álló lakóépület elhelyezéssel. A község nyugati részén található az Elepi majorság, amely egykor tanyaközpont volt. A történeti múlt nyomait a község utcaszerkezete ma is őrzi. A településre a földszint, földszint+tetőtérszint magasságú beépítés, továbbá a viszonylag nagy lakótelek-méretek jellemzőek. 6
03.
ÖRÖKSÉGÜNK / MŰEMLÉKEK
A településünket az egymást követő generációk építik és fejlesztik. Minden új nemzedék „örökségül” kapja a települést az épített, természeti és táji környezetével együtt. Az új generáció élhet azzal a lehetőséggel, hogy saját igénye, ízlése szerint tovább formálja, így tehetségéhez mérten hozzátegyen. A műemlékek jogszabályok által védettek, hosszú távú szakszerű megőrzésük, fenntartásuk a közösségi identitásunk megtartásának fontos eszközei. Nemzetünk közös értékei. Nagyhegyesen a Kadarcsi csárda műemlék, emiatt a település legfontosabb épített környezeti értéke is. Kadarcsi Csárda Hrsz.: 0740. Törzsszám: M 1778. Debrecen városa 1761 őszén a Kadarcs vízfolyása mellett új csárdát állíttatott. Az 1840-es években felújított, „kiigazított” szép klasszicista épület az árendátor, azaz a haszonbérlő szobáját, kamráit, továbbá a szabadkéményes konyhát, a borivó házat és a bormérő széket foglalta magában, illetve négy vendégszobát, amit a folyosóról fűtöttek. Az épület különleges szépségét az oszlopos tornác adja, mely nyáron hűvös, borozgató hely volt. A Kadarcsi csárdához tartozó - 1845-ben épült, majd a XX. század első felében elbontott - szekérállásra ma az egykori lábazat rekonstrukciója emlékezteti a látogatókat. A tiszai áradások által táplált lassú folyású pusztai vizek – Kadarcs, Kösely, Árkus, Hortobágy – dél felé kanyarogva szelték át Hortobágyot. A legfontosabb kereskedelmi útvonalakon, így a sóúton is kelet-nyugati irányban zajlott a forgalom, ezért az utazóknak át kellett kelniük ezeken a vízfolyásokon. Így a Kadarcs vizén is, amely a szikes puszta és a löszvidék határán szállította a hajdúböszörményi legelők vizét a Köselybe. A Kadarcsi csárdánál döntötte el a korabeli utazó, vajon Tiszafüred vagy Karcag-Szolnok irányába indul el Pest felé. A Kadarcson való átkelés megkönnyítésére fahidat, majd később az 1840-es években kőhidat építettek, amit 1962-ben, a kövesút építésekor elbontottak. 7
A szekérállás mellett az itatáshoz szükséges gémeskút állt, körülötte legelő, ahol a megfáradt lovak legelhettek. A gémeskút jellegzetes formájával napjainkban is a puszta látványának elválaszthatatlan része, emellett a legeltető állattartás gyors és biztonságos vízkivételi eszköze. A kút gödrét fonott sövénnyel és deszkával későbbi időkben téglával bélelték ki. Föléje ágas, gém, ostor, kútkáva, majd nehezéknek a kolonc, valamint vödör került. Az állatok létszámától függően csordakutak is készültek két, három, négy gémmel, hogy egyszerre több veder is járhasson. A Debrecen városa által készíttetett kutak alapanyaga a tölgyfa volt. A kutak nem csak itatásra szolgáltak, hanem a pásztorok fontos üzenő eszközei is voltak. A pusztából kimagasló, messziről is jól látszó kutakkal különböző jeleket, üzeneteket küldtek a távolban legeltető társaik, a szomszéd állások pásztorai, és esetenként a bujdosó betyárok számára. A csárda mellett álló istállót és gondozói lakást Borsos József, Debrecen főépítésze tervezte 1930-ban.
A csárda, a Hortobágy „keleti kapuja”, mely 1985 óta védett műemlék. A 33. sz. főút mellett található, a „Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta” világörökségi helyszín területén. A műemléki épület jelenleg csárdamúzeum és egyben rendezvények, tréningek helyszínekén is szolgál - autentikus keretek között.
8
ÖRÖKSÉGÜNK / HELYI VÉDETTSÉG Nagyhegyes településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományokat őrző építészeti és táji értékek védelme, valamint a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megóvása közös érdekünk. Lehetőségünk van arra, hogy a településtörténeti szempontból figyelemreméltó, kiváltképp jelentőségteljes építészeti és táji értékeket helyi védelem alá helyezzük. Községünkön két épület, egy szobor, továbbá egy - földtani kutatás eredményeként keletkezett - táji érték került helyi, egyedi védelem alá. I. Rickl-kúria Kiserdő út 1. Hrsz.:182. A kései klasszicista stílusú, szabadon álló földszintes kúriát az 1850-es évek elején-közepén építették. Az észak-déli tájolású, téglalap alaprajzú épület tömege tagolatlan, bejárata a déli oldalon található. Terveit feltehetően a tulajdonos, II. Rickl Antal Vilmos (1826-1857) készíthette. Az épülethez kapcsolódó park rendezése is az ő nevéhez fűződik, bár a források szerint a park ősi fáit még édesanyja ültette. Főhomlokzatán egykor 4 pilléren nyugvó, falsíkba simuló tornác húzódott. Felette a timpanon még ma is látható. A tornácra 4 vagy 5 ívesen kialakított téglalépcső vezetett fel, a lépcső két oldalán lévő kis téglapilasztereken Eros és Psyche szobra állt. A teljes homlokzat vakolt volt, az épület szélein vakolatból kialakított toszkán pilaszterekkel, az ablakok körül klasszicista vakolatdíszekkel. A hátsó homlokzathoz – a szépen gondozott sétányokkal átszelt erdőre néző oszlopos verandát építettek. Az épületet az elmúlt 60 évben szinte teljesen átalakították. Az államosítás után tsz-irodaként, majd általános iskolaként (Korom-iskola) használták. Ez utóbbi 2001-ig működött az épület falai között. Azt követően gazdasági célokra hasznosították a régen szebb napokat megélt kúriát. A helyi egyedi védelem alá helyezett épület 2011-ben végre méltó szerepet kapott a település életében, hiszen immár a Községi Könyvtárnak ad otthont. 9
II. Bekecs Sára Emlékoszlop 3405 számú Püspökladány-Balmazújváros összekötő út 28km403m szelvény Bekecs Sára egy debreceni földbirtokos polgárasszony volt, aki 150 református árva gyermek segélyezésére 360 katasztrális hold földbirtokot ajánlott fel. Az ő emlékre állítatta az emlékoszlopot férje, Kövesdy János 1892-ben. A szobor, amely a nyilvánosság számára készült, a település külterületén, a Nádudvar felé vezető úton található. Az önzetlenség, a jótékony célú támogatás bemutatása érdekében készült alkotás szellemiségével példamutató, szemléletformáló a felnövekvő generációknak.
10
III. Tájház Kossuth utca 4. Hrsz.:89. Kosztolányi László, az akkori tanyasi iskolák igazgatója indítványozta a telepített falu létrehozását. Ehhez a tervéjez Veres Péter író, miniszter személyében támogatót talált. A kormány 1949-ben elfogadta a javaslatot, majd száz egyforma házat épített. Ide a lakók 1952-ben költözhettek be. 20 évvel később, 1972-ben már csak egyetlenegy lakóházat találtak, amely megegyezett az alakuláskor átadott házakkal. Ez a Rákóczi utca 7. szám alatt volt, Máté József és családja tulajdonában. Nagyhegyes megalakulásának 50. évfordulójára, 2002-ben készítette el a Tájházat, mely küllemében és belső elrendezésében ugyanolyan, mint amelyekbe 1952-ben beköltöztek az emberek. Nagyhegyes több lakosa ajándékozott berendezési tárgyakat, hogy minél korhűbbé tegyék a házat. A belső teret kemence ékesíti. A tájház a tárgyi történelmi emlékeink összegyűjtésére, ápolására és bemutatására szolgál.
11
IV. Kráter-tó Hrsz.:067/1. Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az Alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek „melléktermékeként” vált világhírűvé a 73 oC-os termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. 1959. januárjában a Nagyhegyes és Hajdúszoboszló közötti Hsz. 2. jelű kút mélyítésével tárták fel a 30 Mrd köbméteres hajdúszoboszlói gázmezőt. A kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okozott. A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz 36-jelű kút kitermelése során történt. E kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A 6 napon át nagynyomással feltörő gáz egy közel 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, továbbá hordalékaként egy 12 méteres földsáncot emelt maga köré, elfojtva így önmagát. A kráter helyén kb. 5 méter mély tavacska keletkezett. Az ezt körülölelő sáncot most erdő borítja, amely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kiszolgáltatott szántóföldek klímájától, 2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából itt ipari emlékhelyet alakítottak ki. A földtani kutatás eredményeként keletkezett táji érték Hajdú-Bihar megye egyik legkülönlegesebb kincse, amit Debrecen felől a 33-as főúton haladva Nagyhegyes felé baloldalon, a mezőgazdasági terület közepén, a tavat körülölelő erdős területről már messziről észrevehetünk. Közkedvelt, nyugodt, csendes hely, ahol horgászni is lehet. A tó melletti területen lehetőség van bográcsozásra, szalonnasütésre, míg a gyermekek részére játszótér biztosítja a kikapcsolódást. A terület népszerű célpont lehet a kerékpártúrát kedvelők számára is.
12
ÖRÖKSÉGÜNK / HELYTÖRTÉNETI ÉRTÉKEK Szálkahalmi Tanösvény A tanösvény Nagyhegyes területén kezdődik a 33. főút 79. kilométerénél. A tanösvény látogatása során egy átfogó keresztmetszetet kapunk a Hortobágyi Nemzeti Parkban található legjellemzőbb szikes pusztai élőhelyekről, illetve a jellegzetes talajfelszíni formákról. A tanösvény kiinduló állomása és egyben névadója a Szálka-halom nevű őshalom, az úgynevezett kurgán, amelyet a 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt nomád, pusztai népek építettek. Eredetileg kultikus és temetkezési helyként, később megfigyelőpontként használták. Rajta fut keresztül az egykori debreceni-újvárosi határárok. A halom neve a két település civakodásainak emlékét őrzi, mert ez a halom mindig is szálka volt az érintettek szemében. A Hortobágy szikeseire jellemző összes növénytársulás megfigyelhető itt. A Tanösvény célja nemcsak az, hogy megismerjük a természet szépségét, hanem az is, hogy szeretettel forduljunk természetes környezetünk értékei felé egy-egy természetjárás alkalmával.
13
Halomsíros Temetők A régi korokból megmaradt régészeti lelőhelyek hűen mesélnek az adott kor szokásairól, kultúrájáról. A maradványok a szakértőknek tudományos kutatásokon keresztül - többek között - az egykori élet mindennapjait ismertetik. A község lakosai számára fontos, hogy a jelen- és az utókor számára mind teljesebben őrződjön meg a település múltja. Emiatt is kitüntetett jelentőséggel bír a halomsíros temetők megóvása. Nagyhegyes közigazgatási területén 63 db nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ebből a Nagyhegyes-Poroshát néven ismert régészeti lelőhely egyedileg védett, az ország egyik legismertebb szarmata lelőhelye. A III-IV. századra datálható halomsíros temető Nagyhegyes múltjának kiemelkedő része. A Szálka-halom, a Vajda-halom, az Őr-halom, a Dóka- halom, az Arczu Péter-halom és a Nyűvedi-halom, mint rézkori kurgánok az alföldi táj jellegzetes sírépítményei. A településen ezeken kívül még 2 db halom található. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a alapján a településen nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. A bal oldali képen a Vajda-halom látható, amely a tájból kiemelkedve messziről látszik, egyébként a NATURA 2000 terület része. Az oldal alján lévő kép a kilátást mutatja be a halomról a környezetében található területekre.
14
ÖRÖKSÉGÜNK / TÁJI- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Világörökségi Terület A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén vették fel a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Nagyhegyes külterületének keleti részét egyaránt érinti a világörökség területe, a világörökségi védőzóna, valamint a kultúrtáj is.
Keleti-Főcsatorna A Keleti-főcsatorna egy 98 km hosszú csatorna Tiszalök (Tisza) és Bakonszeg (Berettyó) között. A Tiszántúl vízgazdálkodását segítő csatornarendszer fontos része. A Keleti-főcsatornában szállított vizet többek között mezőgazdasági területek öntözésére, halgazdaságok fenntartására, lakossági és ipari igények kiszolgálására, valamint a Körös-mente vízhiányának pótlására használják. A csatornát több, mint évszázaddal az első tervek felmerülése után,1956-ban nyitották meg. Ma közvetlen gazdasági jelentősége mellett természetvédelmi szempontból is fontos, hiszen otthont ad a Tisza-vidék vízszennyezésre érzékeny halfajainak is. A csatorna Tiszalöknél kezdődik, majd dél felé, a Hortobágy peremén déli irányban halad Tiszavasvári, Hajdúnánás, Balmazújváros, Nagyhegyes érintésével Bakonszegig. Részben agyagos, részben homokos területeken halad át, melyek nagyrészt szántóként vagy legelőként hasznosítanak. A csatorna megépítését követően a partján fasorokat és erdősávokat is telepítettek. 15
Kiserdei Szabadidőpark A német származású kereskedő Rickl család 1819-ben szerezte meg az elepi birtokot. Az ifjú gazda, II. Rickl Antal Vilmos jó ízléssel, nagy körültekintéssel választotta ki azt a helyet, ahol fiatal felesége gyönyörűségére és önmaga örömére a kis kastélyt fölépíttette. Az erdőt még az édesanyja ültette egykor, talán a hűsítő nyári árnyékért, de lehet, hogy a téli tüzelőért. Ám utakat már II. Rickl Antal Vilmos vágatott bele, s parkot is Ő alakított ki belőle. Maga tervezett oda egy szép kis kastélyt, közvetlen az édesanyja által ültetett tölgy-, valamint ősakácos erdő mellé, majd remek angolparkkal vette azt körül, amelynek gondozására Hochenheimből hozatott képzett kertészt. Az elmúlt századokat megélt erdőt az 1952-ben alakult és gyorsan fejlődő településünk szép lassan körbe nőtte. 2010-ben az önkormányzat sétányokat, ágyásokat, játszóteret alakított ki. A terület újragondolásával a 1,5 hektáros tölgyes erdő településünk egyik gyöngyszemévé, a község tüdejévé vált, emellett az itt lakók valamennyi korosztálya számára kikapcsolódást nyújt.
16
04.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
eltérő karakterű területek lehatárolása Nagyhegyesen, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával Településrészek A település belterületének épületállománya lényegében egy időszakban 30 év alatt épült. Az eredeti, 1950-es években született épületek napjainkra teljesen eltűntek a településről, helyettük ma az 1970-80–as évekre jellemző típusterv-épületek a meghatározóak.
A településszerkezet tervezett, négyzethálós kialakítású, szabályos szerkesztésű. A lakóterületek jól elkülönülten jelennek meg a településen. Az építészeti karakterek tekintetében területi lehatárolásra került: a központi településrész, lakó funkciójú településrész, külterület és egyéb terület, továbbá Elep. A községben különálló településrészként jelenik meg Elep.
17
18
KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ A település szerkezetének vizsgálata során szembetűnő a Nagyhegyes kétközpontúsága. Az egyik a belterület nyitópontjaként viszonylag újonnan kialakult intézményi, kereskedelmi terület (polgármesteri hivatal, üzletek), míg a másik központ az általános iskola és vele szemben lévő egészségügyi centrum és környezete. Ez utóbbi területhez kapcsolódik a Kiserdei szabadidőpark, valamint a mögötte elterülő Rickly-kúria, amely a település történeti magjának tekinthető. A két központi területet egy közbeékelődő lakóterület választja el egymástól. A terület építészeti karakterét jellemzően egy- vagy kétszintes magas tetős épületek határozzák meg. Ezeket az épületeket jellemzően szabadon állóan, kerítés nélkül építették. Alapvetően jellemző a településre, hogy a közintézmények telkeit nem zárták le kerítéssel. A területek határát növényzet jelöli ki, ezáltal az épületek környezete szellősebb, naposabb. A központi településrészen található épületeknél a kontyolt tetőforma, 35-45 fok közötti tetőhajlásszög a jellemző. A közintézményi épületek magasabbak a lakó funkciójú településrész épületeitől. A közel egyforma építménymagasságú terület magasságilag kiugró pontja az 1996-ban felszentelt ökumenikus templom. A beépítéseket nagyméretű zöldterületek szakítják meg. Ezen a településrészen található a község sportközpontja. Érdekes színfolt a Jókai utcai üzletsor, amely egy központi tér köré szervezett kis üzletekből álló „teresedést” alkot. A helyi közintézmények megközelítése kényelmes, biztonságos, míg a terület vízelvezetése és a parkolók száma megfelelő.
19
20
21
LAKÓ FUNKCIÓJÚ TELEPÜLÉSRÉSZ A község lakóterületeinek kialakítása magán hordozza a mérnöki tervezés sajátságos jegyeit. Derékszögű utcahálózat, szabályos tömbök alkotta településszerkezet, közel egyforma szélességű telkek - összességében rendezett, áttekinthető és racionálisan használható település kialakulásához vezettek. A telkek mélysége a kialakítás időszakától függően változik. A korábban kialakított telkek nagyobb, míg a későbbiek kisebb mélységűek. Az épületállományban is megfigyelhető a kialakítás időszakának különbsége. A régi telkeken többnyire egyszintes, utcára merőleges gerincű, magas tetős épületek 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel épültek. A közterület szélességi mérete megfelelő, megoldott a gyalogos- és gépjárműforgalom térbeli szétválasztása, valamint a felszíni vizek elvezetése is.
A későbbi építésű részeken megjelent a négyzetes alaprajzú, kétszobás, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel tervezett, sátortetős, családi háztípus. Ennek a stílusa szakított a hagyományos, népi építészet formavilágával, kompakt kialakítású, de nehezebben bővíthető volt. Az épületek sátortetős kialakítása azért volt fontos, mivel a sátortető a leggazdaságosabb megoldás egy négyzet alaprajzú épületen. Az építési telken belüli épület-elhelyezés szabadon álló jelleget imitál, ám az valójában oldalhatáron álló beépítés. A kerítés átláthatóságát, egyes részeken, kísérő növényzet telepítésével csökkentették. A közterület szélességi mérete itt is megfelelő, megoldott a gyalogos- és gépjárműforgalom térbeli szétválasztása, valamint a felszíni vizek elvezetése is. 22
A rendszerváltás után született épületek esetén nincsen egyértelműen meghatározható tömegkialakítási forma. Az épületek a tetőforma, az építménymagasság, valamint és épületkialakítás szempontjából is vegyesen helyezkednek el. A településközpont szomszédságában kevert funkciójú területeken találhatók kétszintes lakóépületek is, de a településrész túlnyomó része építési időtől függetlenül földszintes tömegkialakítású lakóépületekkel épült be.
Az új építési lakóterületeken nagyobb alapterületű, földszintes, földszint+tetőtér kialakítású épület a jellemző. A gépjármű-elhelyezés számára kialakított garázs a lakóépülettel egy tömegben helyezkedik el Az előkertek méretében a településrész egységes. A közterület szélességi mérete itt is megfelelő, megoldott a gyalogos- és gépjárműforgalom térbeli szétválasztása, valamint a felszíni vizek elvezetése is. Itt is megjelenik az utcafásítás.
Néhány kivételtől eltekintve a település minden lakóterületéről elmondható, hogy a telkek beépítési módja oldalhatáron álló. Az előkertek tekintetében a településrész egységes, azok mérete mindenütt 5 méter. Az utcafronttól egyenlő távolságra lévő épületek egységes, nyugodt ritmusú képet adnak. 23
A telkek beépítési rendje a településen az idők folyamán átalakult. Ezt a változást mutatja be az oldalon látható két fotó. A régebbi telekhasználathoz tartozó beépítés az oldalhatáron elhelyezett lakóépületből, valamint az ugyanarra az oldalhatárra elhelyezett kisebb épülettömegű gazdasági vagy melléképületekből tevődik össze. Építésükkor még a konyhakerti növénytermesztés és az állattartás volt jellemző.
Az új építésű épületek esetén a gazdasági épületrészek elmaradnak vagy a főtömeg részét képezik. A lakó- és egyéb funkcióknak helyet adó terek egy tetőforma alatt kerültek. A beépítés strukturális változásai elsősorban az életmódváltással, időhiánnyal, illetve a háztáji gazdálkodás jelentős csökkenésével magyarázhatók.
24
25
KÜLTERÜLET ÉS EGYÉB TERÜLET Nagyhegyes külterülete jelentős nagyságú, ezért jól megférnek egymás mellett a nagyüzemi állattartás-, növénytermesztés épületei, a gázkitermelés létesítményei, a turisztikai, idegenforgalmi funkciójú területek, az üdülőterületek, horgászhelyek, s nem utolsósorban a védett természeti értékek. A mezőgazdasági üzemi területek nagyszámban, egyenletesen szétszóródva találhatóak a település területén. A telepek kialakítása az ott alkalmazott termelési technológiákhoz alkalmazkodik. Az állattartás számára itt kedvezőek a feltételek (rétek, legelők, kaszálók). Ám azokon a telephelyeken, amelyek a Hortobágyi Nemzeti Park területén találhatók, szigorú tájvédelmi előírásoknak kell megfelelniük az állattartóknak.
A település alatt található gázmező és a hozzá kapcsolódó ipari létesítmények, kutak telephelyek immár szorosan összekapcsolódtak a település nevével. A gázmező nagyobb része a település keleti határrésze alatt található. A külterületi részeken állandó látványelem a mindenfelé megtalálható gázkút.
A település kihasználja Debrecen és Hajdúszoboszló közelségét, ezért több olyan funkciójú hely található, amely a kikapcsolódást, pihenést szolgálja. Ezek a területek nagyrészt magánkézben vannak. Megemlíthető jelentősebbek közül a Kadarcsi-tó, a Tüskevár horgásztó, a belterülethez közvetlenül csatlakozó Daru-tó és a távolból is vendégeket vonzó Tuba tanya. A nagyszámú horgásztó többségének vízellátását a Keleti-főcsatorna biztosítja. A csatorna keleti oldala önmaga is rekreációs területként funkcionál, sűrűn beépítve kisméretű üdülőházakkal („horgásztanyákkal”). 26
Daru tó
Kadarcsi -tó
27
Keleti-főcsatorna
Tüskevár horgásztó
A település külterületének nagy része a Hortobágyi Nemzeti Park területe, mely 1999 óta az UNESCO világörökség része. A terület kiépített, látogatható részei sok érdeklődőt vonzanak a világ minden tájáról. Itt található hazánk egyik csillagoségbolt-parkja a Hortobágyi Csillagoségboltpark. A csillagoségbolt-park az a védett, közösségi tulajdonú vagy használatú terület, amelyet az állami, vagy a helyi köztestület kezel. A parknak kiemelkedően jó minőségű és zavarásmentes éjszakai égbolttal kell rendelkeznie. Emellett még több fontos kritériumnak kell megfelelni. Például, hogy a közvilágításban ernyőzött lámpatesteket használjanak, vagy a park kezelési terve kitüntetett szerepet szánjon az égbolt védelmének, továbbá legyen lehetőség az éjszakai látogatásra. Ezek a feltételek itt, a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban mind teljesülnek. Az oldal alján a Tuba tanya (régebbi nevén Suba tanya) látható, amelyet szántóföldek vesznek körül. A képen megjelenő bal oldali épület közel 100 éves, a település egyik legrégebbi háza. A felújításnak köszönhetően igen jó állapotban látható. A tanya vonzereje a csendes környezetben, igényesen felújított épületekben, a rendezett tanyaudvarban és a színvonalas vendéglátásban rejlik. Mindezeknek köszönhetően többféle rendezvények (lakodalom, családi események) ad otthont, s kiváltképp népszerű helyszín a pusztán kikapcsolódni vágyók körében.
28
ELEP Természeti adottságait tekintve Elep nem tartozik a Hortobágyhoz. Az elepi térség földrajzi ütközőterület: a hajdúsági löszhát peremvidéke, közel a hortobágyi szikes puszták pereméhez. A nádudvari út jobb (Hortobágy felé eső) oldala: a Mike- és a Fertő-laposi tavak környéke mélyebb fekvésű, rétesmocsaras vidék. Az út bal (Nagyhegyes felé eső) oldalának területei magasabb fekvésű löszhátak. Egészében véve, jó termőhelyi adottságokkal bíró, állattenyésztésre is kiválóan alkalmas, tanyás terület. Az elepi Állami Gazdaság 1950-ben jött létre a Rickl-család Pece-ér menti majorjában. Ez a gazdaság képezte a később kialakuló településrész magját. Elep kis méretű lakó-, valamint állattartással foglakozó gazdasági területből áll. A gazdasági épületek kialakítása a bennük működő technológiához alkalmazkodik.
A lakóépületek zöme ikres kialakítású, földszintes, az utcával párhuzamos gerincű, 35-40 fok tetőhajlásszögű épület.
29
05. AJÁNLÁSOK / KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató Arra a kérdésre, mitől szép egy épület, nem lehet egy mondatban válaszolni. Neves építészek és filozófusok - a különféle megközelítések ellenére – abban egyetértenek, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szépség nem szubjektív, nem részrehajló. „Szép az, ami érdek nélkül tetszik”- mondja Kant. A szépség sokféle lehet. Viszont szeretnénk bemutatni, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi illeszkedési szempontrendszer, mely végigvezet a központi településrészen ajánlott telepítés, magasság, tetőhajlásszög, tetőforma, homlokzatképzés, anyaghasználat, kerítés, ajtók, ablakok, közkertek, közparkok, utcák kialakítási módozatain. Telepítés A terület építészeti karakterét jellemzően egy- vagy kétszintes, magas tetős épületek határozzák meg. Ezek az épületek jellemzően szabadon állóan, kerítés nélkül kerültek telepítésre. Ez a telepítési mód megtartandó.
Magasság A központi településrészen az épületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak a környezetükhöz hasonló magassággal kell épülniük. A túl magas házak nem illeszkednek Nagyhegyes központi településrészének utcaképébe. 30
Tetőhajlásszög A településrészen a házak tetőhajlásszöge közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell rendelkezniük, mint a környezetüknek. A túl magas vagy a túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek Nagyhegyes központi településrészének utcaképébe.
Tetőforma A településrészen lévő családi házak tetőformája egyszerű. Új házak építésénél a szomszédos épületek tetőformájának figyelembevételével kell illeszkedni. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős tetőformájú.
Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.
31
Anyaghasználat (színek) Az épületek színvilága változatos. Emellett azonban megfigyelhető egy visszafogott illeszkedés is, ami többnyire a hasonló anyag- és színhasználatban nyilvánul meg. Elsősorban a már meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott. Nem fogadható el a feltűnő és kirívó színhasználat (kék, sárga, élénk piros), valamint a rikító színű fémlemezfedés vagy burkolat. Kerülendők a tükröződő felületek. Ezen a területen nem fogadható el az utcafronton elhelyezett szendvicspanel burkolatú épület.
Kerítés A településrészen sok helyen nem készült kerítés, növényzet jelöli a telekhatárokat. Amennyiben mégis szükséges kerítés építése, abban az esetben ajánlott a teljesen áttört vagy az oszlopos kerítés, amelynek maximum egyharmada lábazat, kétharmada az áttört rész. 32
AJÁNLÁSOK / TELEPÜLÉSI PÉLDÁK Ajtók, ablakok Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt épülettömeggel így nyitunk a külvilág felé, ezért nem mindegy, milyen módon tesszük azt. A területrészen több helyen is megjelenik a Kadarcsi csárda íves tornácmotívuma. Az építések során előnyben részesítendők a faszerkezetű nyílászárók pácolt vagy festett felülettel. Árnyékoló szerkezetek esetén a zsalugáterek alkalmazása előnyösen változtatja meg a településképet.
33
Homlokzatképzés, anyaghasználat Az épületek homlokzata többnyire vakolt kialakítású legyen: a finomtól a durva felület kialakításig. Amennyiben burkolat készül az épületen akár díszítő, akár teljes felületet fedő kialakításban, úgy a hagyományos natúr téglaburkolat alkalmazása javasolt. Nem megengedhető a terméskő és az ahhoz hasonló, ragaszott kőutánzatú lapok használata. Kerülendő a homlokzatok kváderes kialakítása, továbbá a tűzfalas kialakítás. A szemnek is kedvesebbek a túlnyúló oromzatos megoldások. Az oromzatok és a díszítések faelemek felhasználásával alakítandók ki. Tetőfedő anyagént a natúr agyagcserép vagy a mattszürke fémlemezfedés ajánlott.
34
Közkertek, közparkok A közösségi használatú szabadterek azok a találkozási - továbbá pihenést és kikapcsolódást biztosító - pontok, ahol a településhez, településrészhez, valamint a helyi közösséghez tartozásunkat a természethez kapcsolódva, szabadabban élhetjük meg. Mivel rendszerint hosszabban tartózkodunk ezeken a helyeken, megjelenésük fokozottan fontos. A teresedések kialakításakor fontos előzetesen felmérni a használók várható szokásait, az itt élők számát, a használat időszakait, jellegét. A növényfajok megválasztása és ültetése során azok térigényét is figyelembe kell venni, számolva növekedésükkel, egymásra árnyékolásukkal. Nagyhegyesen a közintézmények jelentős részét a zöldterület közepén szabadon állóan telepítették. Ezt a telepítési formát a továbbiakban is javasolt megtartani. A területeket nem zárták le kerítéssel, így szabadon bejárhatóak maradtak, ennek köszönhetően nemcsak önálló parkok jöttek létre, hanem az épületek közvetlen környezete is parkként funkcionál.
35
Utcák településképi útmutatója A település közlekedése a község működésének egyik alapvető feltétele. Az utcák külső képét annak szélessége, burkolata, világítása, talaj alatti és feletti műszaki berendezések (közműhálózatok), járókelők számára elegendő szélességű járda, valamint a meglévő növényzet állománya határozza meg. A központi területen a mérnöki szerkesztésű utcák nyugodt ritmust sugároznak a rajtuk közlekedőknek, ezért az ott található épületek megközelítése kényelmes, biztonságos. A gépjárműforgalom számára megfelelő szélességű közút áll rendelkezésre. Autóbuszöböl és buszváró az igények szerint, optimálisan kialakított. A nagyrészt elválasztott rendszerű kerékpárút és a járda megteremtette a biztonságos közlekedés feltételeit. A meglévő közműhálózati infrastruktúra ellátja a település központi területét. A használatra alkalmas kialakítással tervezett parkoló területek lehetővé teszik az intézmények, üzletek kényelmes megközelítését. Az út mentén létesített vízelvezető árokrendszer kialakítása funkciójának megfelelő, karbantartása biztosított. Az utak többnyire kétoldali fasorral ellátottak, amelyek továbbra is megóvandók. A közintézmények akadálymentes, valamint kerékpárúton történő megközelítése is biztosított. A szükséges kerékpártárolók, közterületi pihenőpadok településképbe illő kialakítása megfelelő. A központi településrész utcái jelenlegi kialakításukkal kielégítik a közlekedési rendszerrel szembeni elvárásokat, így azok a meglévő szerkezetükkel őrzendők meg. Emellett továbbra is javasolt a közúti felfestésekről folyamatosan gondoskodni.
36
37
AJÁNLÁSOK/LAKÓ FUNKCIÓJÚ TELEPÜLÉSRÉSZ Az épített környezet alakítása, formálása során olyan települési környezet létrehozása, megtartása és fejlesztése a cél, amely minden korosztály számára élhető környezeti feltételeket teremt. Az ajánlások arra szolgálnak, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen általános elveket vegyünk figyelembe lakókörnyezetünk építése, újítása, szépítése esetén. Az alábbi illeszkedési szempontrendszer végigvezet a lakó funkciójú településrészen ajánlott telepítés, magasság, tetőhajlásszög, tetőforma, homlokzatképzés, anyaghasználat, kerítés, ajtók, ablakok, kertek, kerti építmények, utcák kialakítási módozatain. Telepítés A településrészen a családi házak telepítése oldalhatáron álló, a telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű. A házak az utcafronttól egyenlő távolságra vannak. A nem utcára merőlegesen telepített, indokolatlanul, s nagy mértékben „hátrahúzott” családi ház építése nem javasolt. A családi házak a telek oldalhatárán állnak, így a ház mögött, növényzettel határolva kialakítható a védett kert. Az előkert mérete 5 méter. Az újonnan épített családi házakat ugyanannyira kell visszahúzni az utca vonalától, amennyire a szomszédos házakat telepítették. Magasság Településrészen az épületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint környezetükben találhatók. A túl magas házak nem illeszkednek Nagyhegyes lakó funkciójú településrészének utcaképébe. Tetőhajlásszög Településrészen a háztetők hajlásszöge közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint a környezetüknek. A túl magas vagy a túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek Nagyhegyes lakó funkciójú településrészének utcaképébe. 38
Tetőforma A településrészen lévő családi házak tetőformája egyszerű. Új házak építésénél a szomszédok figyelembevételével kell illeszkedni. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős tetőformájú.
Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.
Anyaghasználat (színek) Az épületek színvilága változatos, ám megfigyelhető egy visszafogott illeszkedés, azaz hasonló anyag- és színhasználat. Ajánlott, hogy az új házak a már meglévő épületek színvilágához alkalmazkodjanak, illeszkedjenek. Nem fogadható el a feltűnő és kirívó színhasználat (kék, sárga, élénk piros), a rikító színű fémlemezfedés és burkolat. Kerülendők továbbá a tükröződő felületek. Nem fogadható el az utcafronton elhelyezett szendvicspanel burkolatú épület sem.
39
Kerítések A településrészen az áttört kerítések kívánatosak, a tömör és nem átlátható megoldások nem fogadhatók el.
40
AJÁNLÁSOK / TELEPÜLÉSI PÉLDÁK Ajtók, ablakok Az építések során előnyben részesítendők a faszerkezetű nyílászárók pácolt vagy festett felülettel. Árnyékoló szerkezetek esetén a zsalugáterek alkalmazása előnyösen változtatja meg a településképet.
41
Homlokzatképzés, anyaghasználat Az épületek homlokzata többnyire vakolt kialakítású legyen: a finomtól a durva felületi kialakításig. Amennyiben burkolat készül az épületen akár díszítő, akár teljes felületet fedő kialakításban, úgy a hagyományos natúr téglaburkolat alkalmazása javasolt. Nem engedhető meg a terméskő vagy az ahhoz hasonló, ragaszott kőutánzatú lapok használata. Kerülendő a homlokzatok kváderes kialakítása. Kerülni kell továbbá a tűzfalas kialakítást is. A szemnek is kedvesebbek a túlnyúló oromzatos kialakítások. Az oromzatok kialakítása, díszítése történhet faelemek felhasználásával. Tetőfedő anyagént ajánlott a natúr agyagcserép vagy a mattszürke fémlemezfedés. Betoncserép alkalmazás esetén kizárólag természetes színek választandók. Kerülendő az utca felé garázskapuval forduló kialakítás, helyette inkább egy olyan megoldás javasolt, amelynek köszönhetően a garázsokba oldalról, a telken belülről lehet behajtani. A garázskapu ne legyen hangsúlyos része az épületnek.
42
Kerítések A kerítések építése során előnyt kell biztosítanunk a hagyományos építőanyagok alkalmazásának. A tégla-, a fa- vagy az élő növényzetből kialakított kerítések jóval színvonalasabb lakókörnyezet biztosítanak, mint az olcsó hatást keltő társaik. Elvárás, hogy a kerítések ne legyenek tömörek. A tömör kerítés csak ott fogadható el, ahol valamilyen indokoltsága van. Egyéb helyen az áttört kerítések javasoltak, amelyek nem csak a külső szemlélő számára esztétikusabbak, hanem az ott lakók számára is kilátást engednek a környezetükre és elősegítik a telek „benapozásának” biztosítását. A kerítések kialakítása során a lakóépületünknél is felhasznált anyagok, színek alkalmazásával még harmonikusabb, egységesebb hatást érhetünk el. A kertkapu kialakításakor hangsúlyozzuk a belépés helyét, ám kerüljük a túlzottan hivalkodó bejárati kialakítást.
43
Kertek, kerti építmények A mai lakóépületek szerves része a kert. Ha nem megfelelően alakítjuk ki a kertet, hiába az épület gondos tervezése, a jól megválasztott alapanyagok, a ház mégsem fogja maradéktalanul betölteni funkcióját, tulajdonosai nem fogják örömüket lelni az épületükben. A kertek gondos megtervezése is igen fontos. A növényzet nyáron árnyékot ad, felfogja a szelet. Télen a lombkorona nélküli ágak között besüt a nap. A kert növényzete arra is lehetőséget teremt, hogy az épület ne egy sebhelyként, hanem a környezet részeként jelenjen meg. Lényeges az is, hogy a kertnek legyen intimebb része, ahol az ott élők el tudnak rejtőzni, és a nyugalmat biztosító térben ki tudnak kapcsolódni. Növényekkel az épületeket csak részlegesen takarjuk, árnyékoló fákat kizárólag a déli „kitettségű” falak közelében ültessünk! Az előkertbe ültetett növények helyének megválasztásakor a ház homlokzati kialakítását, nyílászáróinak elhelyezését is vegyük figyelemebe. Az előkertbe legfeljebb 1,20 m magas cserjék telepítése javasolt. Fontos, hogy a felszín alatti közművezetékek (víz, gáz, csatorna, elektromos áram, telefon- és internetkábel), valamint a járdák tervezésekor, kialakításakor is gondoljunk a növényzet gyökereinek helyigényére. A kerti épületeket hasonló körültekintéssel alakítsuk ki és helyezzük el a telken, mint a főépületeket. Egy rossz helyre épített kerti filagória sokat tud rontani az összhatáson. Kerüljük a különálló gépjárműtárolókat, trapézlemez- garázsokat, tárolókat. A különálló épített kerti pavilonok is „feldarabolják” a kertet, annak kezelését nehézkesebbé tehetik. A pavilon építése kerülendő, helyette az épületekkel összeépített és megfelelő tájolású tornác kialakítása javasolt. A tornácok kiszélesítésével teraszok alakulhatnak ki, melyek tavasztól őszig a család nyugodt pihenését szolgálhatják.
44
Utcák településképi útmutatója A lakóutcák funkciója a telkek megközelítése és kiszolgálása. Az utcák külső képét annak szélessége, burkolata, világítása, talaj alatti és feletti műszaki berendezések (közműhálózatok) összessége, járókelők számára elegendő szélességű járda, valamint a meglévő növényzet állománya határozza meg. A telkekkel való kapcsolat, azaz a garázs- és telekbejáró egységes kialakítása is jelentősen befolyásolja a településképi arculatot. A lakóterületen a mérnöki szerkesztésű utcák nyugodt ritmust sugároznak a rajtuk közlekedőknek, ezért az ott található épületek megközelítése kényelmes, biztonságos. A gépjárműforgalom számára megfelelő szélességű közút áll rendelkezésre. Önálló kerékpárút kialakítását a forgalomi viszonyok eddig még nem indokolták. A járdák kialakítása megteremtette a biztonságos közlekedés feltételeit. A meglévő közműhálózati infrastruktúra megfelelően ellátja a település lakóterületét. Önálló parkoló területek kialakítása nem indokolt, mivel saját telken biztosítják a megfelelő parkoló számot. Az út mentén a vízelvezető árokrendszer kialakítása funkciójának megfelelő, karbantartása biztosított. Az utak egy része fasorral ellátott. A fákat továbbra is óvni, gondozni kell, a fasorok szerepkörének megőrzése pedig feltétlenül ajánlott. A járda és a közút közötti „utcakertek” teremtenek kapcsolatot a lakótelkek és a közterületek között. A telektulajdonosok gyakran szépítik, gondozzák e területeket. Az egyéni megoldások során törekedjünk arra, hogy e felületek kapcsolatot teremtsenek az előkerttel és azok egymáshoz is illeszkedjenek, egységes rendezett utcaképet alkotva. A lakóutcák jelenlegi kialakításukkal teljes mértékben kielégítik a közlekedési rendszerrel szembeni elvárásokat, így azok továbbra is a meglévő szerkezetükkel megtartandók. Mint ahogyan időrőlidőre arról lelkiismeretesen gondoskodnak, továbbra is javasolt a közúti felfestéseket folyamatosan megújítani. A kereszteződéseknél kerülni kell a takaró növényzet alkalmazását. 45
AJÁNLÁSOK / KÜLTERÜLET ÉS EGYÉB TERÜLET Külterületen találhatók a nagyüzemi állattartás és a növénytermesztés épületei, a gázkitermelés létesítményei, a turisztikai idegenforgalmi funkciójú területek, az üdülőterületek, horgászhelyek, továbbá a védett természeti értékek és a megközelítésüket/ellátásukat biztosító infrastruktúrák. A telepek kialakítása az ott alkalmazott termelési technológiákhoz alkalmazkodik. Az alábbi illeszkedési szempontrendszer végigvezet a külterületen ajánlott telepítés, magasság, tetőhajlásszög, tetőforma, homlokzatképzés, anyaghasználat, valamint a kerítés, ajtók, ablakok kialakítási módozatain. A Hortobágyi Nemzeti Park területén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetett, egyedi előírások betartása szükséges! Telepítés A külterületi tanyás vagy mezőgazdasági területek épületállománya különálló épületek összessége. Ezeket a területeket széles fasorok határolják le - a szükséges védelem biztosítása érdekében. Ezek a fasorok megtartandók és a szükséges helyeken pótlandók. A gazdasági területre vezető bekötőút mentén kétoldali fasor telepítése javasolt. Látványvédelem érdekében jelentős mennyiségű fasor telepítése javasolt. A telken található gazdasági és lakó épületek összevonása nem elfogadható. Magasság A gazdasági épületek technológiai okokból magasabbak az általában földszintes lakóépületektől. Tetőhajlásszög A nem technológiai funkciót ellátó épületeken a 35-45 fok lejtésű nyeregtető az elfogadható. Az épületeken a nyeregtetős vagy fél nyeregtetős tetőforma az elfogadott, ám a lapos tetős vagy manzárd tetőforma nem fogadható el. Tetőfedő anyagként zsúp, nád, natúr vagy vörös égetett cserép ajánlott. 46
Tetőforma Külterületen a nyeregtetős tetőforma jellemző és ez továbbra is ajánlott. Lapos tetős tetőforma kerülendő ezeken a területeken.
Anyaghasználat (színek) Kerülendő az élénk (sárga, kék, vörös) színek használata, valamint a tükröződő, natúr fémfelületek alkalmazása. Törekedni kell az épületek hagyományos anyaghasználatára. Csak indokolt esetben alkalmazható szendvicspanel szerkezet. A világörökségi helyszínen és annak pufferterületén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetetett, egyedi előírások betartása szükséges!
47
Kerítés Amíg a településrészen az áttört kerítések kívánatosak, addig a tömör és nem átlátható megoldások nem fogadhatók el.
48
AJÁNLÁSOK / TELEPÜLÉSI PÉLDÁK Homlokzatképzés, anyaghasználat Külterületi részeken üdülő, rekreációs és gazdasági területek találhatóak. Az üdülő és a különleges idegenforgalmi területeken az elvárások azonosak a lakóterületeken megfogalmazottakkal. Az épületek homlokzata többnyire vakolt kialakítású legyen: a finomtól a durva felületi kialakításig. Amennyiben burkolat készül az épületen akár díszítő akár teljes felületet fedő kialakításban, úgy a hagyományos natúr téglaburkolat alkalmazása javasolt. Nem engedhető meg a terméskő, vagy ahhoz hasonló, ragaszott kőutánzatú lapok használata. Kerülendő a homlokzatok kváderes kialakítása. Kerülni kell továbbá a tűzfalas kialakítást is. Szemnek kedvesebbek a túlnyúló oromzatos kialakítások. Az oromzatok kialakítása, díszítése történhet faelemek felhasználásával. Az üdülő területeken a faszerkezetű épületek is megengedhetők. Tetőfedő anyagént ajánlott a natúr agyagcserép és a mattszürke fémlemezfedés, emellett a természetes anyagok – nád-, zsindely-, zsuppfedés – is elfogadhatók. Faszerkezetű épületeken még a bitumenes zsindely természetes színekben történő alkalmazása is megengedett. Kerítések építése során előnyt kell biztosítanunk a hagyományos építőanyagok használatának. Elsősorban a tégla-, a fa- vagy az élő növényzetből kialakított kerítések használata javasolt. Elvárás, hogy a kerítések ne legyenek tömörek.
49
Gazdasági területeken, a világörökségi helyszínen és annak pufferterületén Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett, egyedi előírások betartása szükséges! A többi területen úgyszintén elvárás a környezetbe illesztés, mivel az épületeket csak a tanyák esetében takarják fák. A színválasztásnál is törekedni kell a természetes színek használatára. Az épületek homlokzata többnyire vakolt kialakítású: a finomtól a durva felületi kialakításig. Az oromzatok kialakítása, díszítése történhet faelemek felhasználásával. Tetőfedő anyagént ajánlott a natúr agyagcserép vagy a mattszürke fémlemezfedés, emellett a természetes anyagok - nád-, zsindely-, zsuppfedés is elfogadhatók. A telephelyek esetén a kerítések építése nem jellemző. A rikító színek használatát kerülni kell. Ezek a színek károsan befolyásolhatják a környék élővilágát.
50
AJÁNLÁSOK / ELEP Az alábbi illeszkedési szempontrendszer végigvezet Elep településrész ajánlott telepítés, magasság, tetőhajlásszög, tetőforma, homlokzatképzés, anyaghasználat, s végül kerítés-kialakítási módozatain. Telepítés A településrészen a családi házak telepítése jellemzően ikres, a telken belüli elhelyezkedése az utcára párhuzamos rendszerű. A házak az utcafronttól egyenlő távolságra találhatóak. Az indokolatlanul, s nagymértékben „hátrahúzott”, utcára nem párhuzamosan telepített családi ház építése nem javasolt. Az előkert mérete 5 méter. Az újonnan épített családi házakat ugyanannyira kell visszahúzni az utca vonalától, amennyire a szomszédos házakat telepítették. Magasság Településrészen az épületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell rendelkezniük, mint környezetüknek. A túl magas házak nem illeszkednek településrész utcaképébe. Tetőhajlásszög Településrészen a házak tetőhajlásszöge közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint környezetüknek. A túl magas, illetve túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe. 35-45 fok lejtésű nyeregtető az elfogadható. Anyaghasználat (színek) Kerülendő az élénk (sárga, kék, vörös) színek használata, valamint a tükröződő, natúr fémfelületek alkalmazása. Törekedni kell az épületek hagyományos anyaghasználatára. Csak indokolt esetben alkalmazható szendvicspanel szerkezet. 51
Kerítés A településrészen áttört kerítések kívánatosak, a tömör és a nem átlátható megoldások nem elfogadhatók.
52
AJÁNLÁSOK / TELEPÜLÉSI PÉLDÁK Homlokzatképzés, anyaghasználat
Kerítések
Az Elepi településrész lakóterületei esetén a település egységes arculatának kialakítása miatt a lakó funkciójú területekre vonatkozó előírások alkalmazása szükséges.
Kerítések építése során előnyt kell biztosítanunk a hagyományos építőanyagok alkalmazásának. A tégla-, fa- vagy élő növényzetből kialakított kerítések jóval színvonalasabb lakókörnyezet biztosítanak, mint az olcsó hatást keltő társaik. Elvárás, hogy a kerítések ne legyenek tömörek. A tömör kerítés csak ott fogadható el, ahol valamilyen indokoltsága van, egyéb helyen az áttört kerítések javasoltak.
Az épületek homlokzata többnyire vakolt kialakítású: a finomtól a durva felületi kialakításig. Amennyiben burkolat készül az épületen akár díszítő, akár teljes felületet fedő kialakításban, akkor a hagyományos natúr téglaburkolat alkalmazása javasolt. Nem megengedhető a terméskő vagy az ahhoz hasonló, ragaszott kőutánzatú lapok használata. Kerülendő a homlokzatok kváderes kialakítása. Kerülni kell a tűzfalas kialakítást is. Szemnek kedvesebbek a túlnyúló oromzatos kialakítások. Az oromzatok kialakítása, díszítése történhet faelemek felhasználásával. Tetőfedő anyagént a natúr agyagcserép és a matt szürke fémlemezfedésfogadhatóak el. Betoncserép alkalmazás esetén kizárólag természetes színek választandók.
53
A gazdasági területek esetén a külterület gazdasági részére vonatkozó ajánlások az iránymutatóak. Elvárás a környezetbe illesztés a HNP területének közelsége miatt, mivel az épületeket csak a tanyák esetében takarják fák. A színválasztásnál törekedni kell a természetes színekre. Tetőfedő anyagént a natúr agyagcserép és a matt szürke fémlemezfedés fogadhatók el, valamint a természetes anyagok: nád-, zsindely-, zsupp fedés. A telephelyeken a kerítések építése nem jellemző. A rikító színek használatát kerülni kell. Ezek a színek ugyanis károsan befolyásolhatják a környék élővilágát.
06. JÓ PÉLDÁK / ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK A házunk építészeti részletei, a telkünket lehatároló kerítés kialakítása, valamint a kertünk elrendezése közötti harmonikus „viszonyhálózat” megteremtése igen fontos feladat. A jól összehangolt külső és belső tér mindamellett, hogy kedvező esztétikai élményt nyújt, javítja az életminőségünket is. Ezért a jó példák bemutatása nemcsak az egyes részletek kiemelésére, hanem az összkép bemutatására is hangsúlyt helyez, mivel csak így érhető el a szemet gyönyörködtető, nyugodt, békés összhatás. Az épület jól tükrözi a hagyományos és a modern építészet elemeinek összhangját. Az oromzat, a nyílászárók kialakítása, a tornác mind a népi hagyományokon alapul, ugyanakkor az épület megalkotásának jellemző anyaghasználata immár a mai kor igényeihez igazodik. Tömegalakítása, egyszerű tetőzete mentes a fölösleges felépítményektől. Épület színvilága harmonikus, visszafogott. Udvara rendezett, növényzete dús, gondozott.
Jó arányokkal rendelkező lakóház, amely kialakításával belesimul az utcaképbe. Egyedi részletkialakításai kiemelik a többi épület közül. Ez a ház jó értelemben vett hagyományos épület. Külön figyelmet érdemel az épület növényzettel alkotott kölcsönhatása.
54
Példa arra, hogy a 1970-80-as években épület sátortetős kockaházak miként alakíthatóak át a mai kor igényeinek úgy, hogy a régi idők hagyományos építészeti elemei, motívumai (eresz-, nyílászárók kialakítása) is megjelennek az épületen. Az épület a módosításoktól teljesen új „ízt” kapott a lakóház. Külön érdekes a borostyánnal befutatott kerítés.
E két épület jó példa arra, hogy a szomszédos épületek hogyan képesek egységes utcaképi megjelenést kialakítani. A Keleti-főcsatorna melletti területen épült faszerkezetű üdülő épületek tömegükben kialakításukban eltérőek ugyan, ám az egységes anyaghasználat és színvilág mégis harmonikus összképet eredményez. Az épületek részleteikben visszatükrözik a hagyományos népi építészetet (tornác, zsalugáterek). Az épületekhez illeszkedő kerítések kialakítása is figyelemreméltó.
55
Építészeti részletek tekintetében is gazdag a település. Jellegzetesek a kéményfejek kialakításai. Még látható a településen az épület körüli járdák hagyományos kialakítása. Tornácmotívumok.
56
07. JÓ PÉLDÁK / SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK REKLÁMHORDOZÓK Az utcaképhez a hirdetőtáblák, a reklámfelületek, a cégérek is ugyanúgy hozzátartoznak, mint az épületek vagy a növényzet. Amíg a középületeken inkább a plasztikus betűfeliratok dominálnak, addig a cégérek tekintetében az épület építészeti stílusához illeszkedő természetes anyagokat és formákat használó kialakítások jellemzőek. A településen óriásplakát nem helyezhető el. A hírközlési adótornyok csak a külterületen helyezhetők el. A település sajátos építményfajtája a gémeskút. A műszaki berendezések (gépészeti berendezések, klímaberendezés kültéri egysége, napelem, napkollektor) elhelyezése úgy történjen, hogy azok közvetlenül ne jelenjenek meg az utcaképben.
57
58
IMPRESSZUM NAGYHEGYES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA www.nagyhegyes.hu
[email protected] 4064 Nagyhegyes, Kossuth utca 2. Telefon: +36 52 367 010 Polgármester: Bajusz Istvánné Főépítész: Kótai Csaba okl. építészmérnök KÉSZÍTETTE: 4K STÚDIÓ Kft. 4024 Debrecen, Nap utca 5 II/8. 06-20-561-911 SZÖVEG: Kótai Csaba, Zoboki Bernadett, Internet FOTÓ: Kótai Csaba, Zoboki Bernadett, Nagy Balázs, Internet ÁBRÁK: Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti És Informatikai Nonprofit Kft.
Készült Magyarország kormánya megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényhez kapcsolódóan. Debrecen, 2017.
