Nagy Zoltán
eLearning szabványok elemző tanulmány: vezetői összefoglaló és követelményrendszer 2. változat 2005. június
2005. június
Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.................................................................................................................. 3 BEVEZETŐ ................................................................................................................................................ 3 IKT az oktatásban............................................................................................................................... 3 Szabványok ......................................................................................................................................... 3 Konklúzió............................................................................................................................................ 4 AZ ELEMZŐ TANULMÁNY TÁRGYA ........................................................................................................... 4 A SZABVÁNYOSÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGE ÉS ELŐNYEI ................................................................................... 5 Újrahasznosíthatóság ......................................................................................................................... 5 Hordozhatóság ................................................................................................................................... 5 A verseny élénkítése............................................................................................................................ 5 Globalizáció ....................................................................................................................................... 5 A JELENLEG LEGELTERJEDTEBB AJÁNLÁSOK ÉS SZABVÁNYOK ................................................................ 6 SCORM 1.2 ............................................................................................................................................. 6 Elterjedtség......................................................................................................................................... 6 Integráló jelleg ................................................................................................................................... 6 Gyakorlatiasság.................................................................................................................................. 6 Hitelesítés ........................................................................................................................................... 6 A mögötte álló szervezet ..................................................................................................................... 7 A legfrissebb verzió kockázatai .......................................................................................................... 7 AJÁNLÁS PÁLYÁZATOK KIÍRÓINAK .......................................................................................................... 7 KÖVETELMÉNYRENDSZER ................................................................................................................ 9 MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁK ................................................................................................................ 9 MEGFELELŐSÉGI SZINTEK ........................................................................................................................ 9 TANULÁSIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (LMS) MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI ............................................... 9 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények ................................................................. 9 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények opcionális adatmodell-elemekkel .......... 10 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények az összes opcionális adatmodell-elemmel .......................................................................................................................................................... 10 MEGOSZTHATÓ TARTALOMOBJEKTUM (SCO) MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI......................................... 10 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények ............................................................... 10 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények néhány kötelező adatmodell-elemmel.... 10 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények néhány opcionális adatmodell-elemmel 11 SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények néhány opcionális és néhány kötelező adatmodell-elemmel ......................................................................................................................... 11 TARTALOMHALMOZÁS, MEGOSZTHATÓ TARTALOMOBJEKTUM (SCO) ÉS TANANYAGELEM METAADATAINAK MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI ................................................................................... 11 SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények .................................................................. 11 SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények opcionális elemekkel ................................ 12 SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények kiterjesztésekkel ....................................... 12 SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények opcionális elemekkel és kiterjesztésekkel . 12 TARTALOMCSOMAG (ERŐFORRÁSCSOMAG ÉS TARTALOMHALMOZÁSI CSOMAG) MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI ........................................................................................................................................... 13 SCORM 1.2 Tartalomcsomagolás XML követelmények ................................................................... 13
2
eLearning szabványok – elemző tanulmány
Vezetői összefoglaló Bevezető IKT az oktatásban A informatikai és kommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) oktatásban történő felhasználása nem új keletű. Sok programcsomag mellékletként tartalmazott CBT-nek (Computer Based Training) nevezett oktatóprogramot, majd az internet, pontosabban a World Wide Web elterjedésével megjelentek a web-alaú oktatócsomagok is (WBT, vagyis Web-based Training). A hálózaton keresztül elérhető tananyagok mellett a tartalomipar előállít offline (CD-, vagy újabban DVD-alapú) oktatóprogramokat is, ezek előnye a gazdag multimédiás tartalom és a hálózatfüggetlenség. A fenti technológiákban egyvalami közös: szinte minden fejlesztő és gyártó egyedi formátumot használ, és nagyon gyakran nem válik el egymástól a tartalom és a vezérlés, vagyis a futtató környezet. Másként fogalmazva: a tartalom megváltoztatása csak a program módosításával vagy újraírásával, és természetesen újrafordításával lehetséges Az elektronikus tanulás fejlődésének a személyi számítógépek és az internet/intranet elterjedésén felül az adott lökést, hogy elkülönült a tartalom és a futtató környezet, és független szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg a kettő együttműködésére.
Szabványok Amikor Magyarországon a 90-es évek végén megjelent az e-learning, mint szakterület, a keretrendszerek és elektronikus tananyagok helyi fejlesztői általában nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat vagy szabványokat, amelyeket az iparág képviselői az USA-ban és Nyugat-Európában már széles körűen elfogadtak. Hazánkban kb. egy évtizeddel előtte lezajlott már egy hasonló folyamat: a 90-es évek elején, a személyi számítógépek és az irodai programok tömeges elterjedésekor kiderült, hogy a hazai fejlesztésű, általában saját (proprietary) dokumentumformátumot használó szövegszerkesztő programok az inkompatibilitás miatt nagymértékben megnehezítették az intézmények közötti elektronikus információcserét. Ahogyan mára ez a szám néhány, világszerte elterjedt formátumra redukálódott (pl. PDF vagy RTF), ugyanúgy az elearning fejlesztők többsége is úgy döntött az új évezred kezdetén, hogy nem alkot saját szabványt: hazánkban is megkezdődött a nemzetközi ajánlások követése. Ez azonban nem mindig történt zökkenőmentesen. Ismert mondás informatikusok körében, hogy „az IT-szabványokban az a jó, hogy olyan sok van belőlük”: sajnos ez az állítás az e-learning tárgykörére vonatkozóan is helytálló. Ugyan a piac logikája és a józan ész is az igazodást követelné meg, de nehéz eligazodni a nemzetközi „szabványok” kavalkádjában. Azért is, mert legtöbbjük egyáltalán nem nevezhető szabványnak, csupán a piaci szereplők egy nagyobb része által elfogadott ajánlásnak. De jure szabványról csak akkor beszélünk, amikor azt egy szabványosítási testület (pl. ISO) elfogadta. A de facto szabvány azt jelenti, hogy az adott szabvány (vagy ajánlás) törvényileg még nem elfogadott, de a gyakorlatban jól bevált, és szakmai elfogadottsága széles körű.
3
2005. június
Az egyszerűség kedvéért jelen tanulmányban az elterjedt de facto és de jure szabványokat is egységesen szabványként említjük, tekintet nélkül hivatalos elfogadásukra. Az utóbbi időben nem egyszer előfordult infokommunikációs technológiák esetében, hogy a „hivatalos” szabvány helyett - vagy mellett - a nemhivatalos „szabvány” terjedt el. Példa erre az elektronikus levelezés (e-mail), ahol az X.400-as szabvány annak ellenére nem vált széles körben elfogadottá, hogy biztonságosabb és megbízhatóbb, mint de facto alternatívája. Természetesen a fent említett jellemzői miatt kormányzati körökben az X.400-as rendszereket használják, de ma már elképzelhetetlen olyan levelezőrendszer, amely ne támogatná az SMTP protokollt (is), az e-mail széles körben elterjedt de facto szabványát. Ugyanez az analógia alkalmazható az elektronikus oktatási keretrendszerek és tananyagok esetében: a „hivatalos” szabályozás elfogadása gyorsabb és szélesebb körű, ha egy már bevált és az iparágban elfogadott de facto szabványt emel de jure rangra – még akkor is, ha bizonyos szempontok szerint nem az képviseli a legmagasabb technikai színvonalat. A piac amúgy sem tenné lehetővé olyan szabvány elterjedését, amely technikai szempontból kifogásolható. A pályázati kiírások, tenderanyagok gyakran esnek abba a hibába, hogy a piacon fellelhető szabványok követelményrendszerét összegyúrva, esetleg saját előírásokkal kiegészítve „öszvérmegoldást” kérnek a pályázóktól. Ez nagymértékben korlátozza a produktum hasznosítását. Az ajánlással abban is segítséget szeretnénk nyújtani, hogy ezt a hibát elkerülhessék.
Konklúzió A magyar e-learning piac fejlődése, a versenyképesség és a széles körű hasznosíthatóság szempontjából elengedhetetlen a szabványok követése és egy általános érvényű ajánlás megfogalmazása. Tanulmányunkban bemutatjuk a legelterjedtebb nemzetközi ajánlásokat, valamint azok státuszát abból a szempontból, hogy hol tartanak a de jure szabvánnyá válás útján. Érvekkel támasztjuk alá, miért nem indokolt saját szabványok kidolgozása, és azt is, miért nem célszerű a legfrissebb, még nem kiforrott és elterjedt ajánlások követése. Megmutatjuk, miért tartjuk a jelen piaci helyzetben a legcélravezetőbbnek a SCORM 1.2 ajánlás követését, azzal a kiegészítéssel, hogy az ajánlás évenkénti felülvizsgálata szükséges, a piac és a nemzetközi szabályozás folyamatos fejlődése miatt.
Az elemző tanulmány tárgya Az elemző tanulmánynak deklaráltan nem célja az e-learning fogalmának definiálása vagy tisztázása. Nincs konszenzus annak tekintetében, hogy mit nevezünk elearningnek. Az IKT sokféleképpen megjelenik az oktatásban, kezdve a tantermi oktatási formák kiegészítésétől az önálló feldolgozásra szánt oktatási tartalmon át a képzés teljes folyamatát menedzselő alkalmazásokig, a konszenzus alapvetően a tekintetben nincs meg, hogy hol húzódik a határ az IKT-vel színesített vagy támogatott oktatás, illetve az e-learning között. A továbbiakban megfogalmazott ajánlások a számítógép és internet/intranet hálózat segítségével, önállóan végzett tanuláshoz használt, tipikusan egymástól függetlenül fejlesztett futtató környezet és tanulási tartalom interoperabilitására vonatkoznak. Nem célunk a nem hálózatos terjesztésű (offline) multimédia tartalmakra vonatkozó szabványok elemzése és ajánlása, emellett jelen elemzés nem terjed ki a tantermi tanulást a
4
eLearning szabványok – elemző tanulmány
tanteremben kiegészítő, IKT-alapú eszközökre és tartalomra, valamint az élő oktató által virtuális tantermi környezetben tartott oktatásra sem.
A szabványosítás szükségessége és előnyei Mint a bevezetőben már említettük, egy elektronikus oktatórendszer működésekor elválik egymástól a tartalom és a vezérlés. Ennek oka az is, hogy a tanulásmenedzsment (Learning Management System, LMS) és tartalomkezelő rendszerek (Learning Content Management System, LCMS) fejlesztése és a tartalomfejlesztés két külön szakma, másrészt minden piaci szereplőnek elemi érdeke, hogy külön tudja beszerezni és bevezetni a futtató környezetet és a tartalmakat. Ahhoz azonban, hogy különböző forrásokból beszerzett tartalmak betöltése, megjelenítése és a hallgatói munka követése megvalósulhasson, két dolgot meg kell határoznunk: egyrészt a tartalom és a tartalmat leíró információ (metaadatok) formátumát, másrészt azt, hogy a tartalom hogyan kommunikál a futtató környezettel. A szabványok alkalmazása több előnnyel is jár:
Újrahasznosíthatóság Ha a tartalom formátuma megfelel a szabványoknak, minden olyan futtató környezetben lejátszható, amely szintén követi azokat. Egy olyan kisméretű piacon, mint a magyar, gazdaságossági szempontok miatt nem indokolható ugyanazon tartalom többszöri kifejlesztése különböző futtató környezetek számára. Azonban anélkül, hogy a tartalom ezekkel kompatibilis lenne, nem lehet újrahasznosítani egyetlen tananyagot sem.
Hordozhatóság Ha egy intézmény lecseréli tanulásirányító rendszerét, nem szeretné az összes tananyagot újraíratni. Egységes formátumok és kommunikáció nélkül ez nem lehetséges. Emellett, minél nagyobb hallgatósághoz jut el egy tartalom, annak egy főre eső költsége annál alacsonyabb.
A verseny élénkítése Minden piaci szereplőnek érdeke, hogy több megoldás közül lehessen kiválasztani azt, amelyik az adott szervezet igényeire a legmegfelelőbb választ adja. Az egyedi formátumok, a csak egyetlen beszállító által frissíthető vagy módosítható tartalom azonban korlátozza a versenyt és hátrányosan hat az egész piacra.
Globalizáció Magyarország ezer szállal kötődik a világ tudományos és szellemi műhelyeihez. EU- és NATO tagok vagyunk, emellett egyetemeink, főiskoláink, kutatóintézeteink és egyéb tudományos intézményeink kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. E kapcsolatok révén elképzelhetetlen mennyiségű tanulási tartalomhoz nyílhat hozzáférés, és ugyanakkor az sem elhanyagolható lehetőség, hogy magyarországi tartalomfejlesztők munkája exportcikké váljon. Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha az általunk használt rendszerek, és az itt fejlesztett tananyagok megfelelnek a nagyvilágban alkalmazott szabványoknak.
5
2005. június
A jelenleg legelterjedtebb ajánlások és szabványok A tanulmány „Szervezetek”, illetve „szabványok és szabványjavaslatok” című fejezete részletesen tárgyalja a leggyakrabban alkalmazott de facto és de jure szabványokat, és azokat a szervezeteket, amelyek kifejlesztették őket.
SCORM 1.2 Munkacsoportunk az állami forrásokból finanszírozott projektek esetében a SCORM 1.2 verziójú szabvány használatának kötelezővé tételét javasolja, amelyet az alábbi szempontok indokolnak.
Elterjedtség A SCORM napjainkra az egyik legáltalánosabban elfogadott kvázi eLearning szabványnyá vált. Nemcsak a piacvezető keretrendszereket-, szerzői- és egyéb eLearning alkalmazásokat gyártók adaptálják termékeikben, hanem a non-profit szféra, valamint a felsőoktatási intézmények fejlesztői is szívesen alkalmazzák. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kritikus tömeget képvisel a piacon lévő alkalmazások és tananyagok tekintetében. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Magyarországon használt (hazai, illetve külföldi fejlesztésű) LMS és LCMS rendszerek is többnyire támogatják.
Integráló jelleg A SCORM egyesíti a különböző ajánlások legjobb elemeit, megtalálhatók benne többek között az AICC, az IMS és az IEEE által megfogalmazott előírások. A SCORM fejlődése című alfejezetben részletesen bemutatjuk, melyik ajánlás mely eleme mikor épült bele a SCORM-ba.
Gyakorlatiasság A SCORM azokat az ajánlásokat, illetve az ajánlásoknak azon elemeit integrálta, amelyek a gyakorlati alkalmazás során is beváltak. Ez a folyamat ugyanakkor ellenkező irányba is hatott: annak köszönhetően, hogy a SCORM általánosan elfogadott és a gyakorlatban is elfogadott szabványként működött, a SCORM-ot alkotó ajánlások is megerősödtek.
Objektumorientáltság A SCORM meghatározza a tartalom építőelemeinek jellemzőit, egymáshoz kapcsolódásuk módját, vagyis azt, hogyan épül fel a tananyagelemekből a kész tananyag. A szabványban meghatározott struktúrának köszönhetően a tananyag alkotóelemei könnyen újrahasznosíthatók, más tanulási tartalom részét is képezhetik. Emellett lehetőség van a személyre szabott tanulási tartalom hatékony összeállítására is.
Hitelesítés Fontos szempont, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen az ajánlott szabványnak való megfelelés. Az ADL több lehetőséget biztosít arra, hogy a vásárlók ellenőrizhessék, illetve hitelesíthessék hogy egy adott termék, vagy tananyag részben vagy egészben megfelel-e az általa kidolgozott szabványoknak. Lehetőség van arra is, hogy a fejlesztő maga bizonyosodjon meg terméke megfeleléséről. Erre a célra az ADL honlapjáról mindig letölthető az éppen aktuális támogatott SCORM verziónak megfelelő tesztszoftver, melynek segítségével önteszteket végezhetünk. Valamint néhány tananyagpéldát is
6
eLearning szabványok – elemző tanulmány
találhatunk a honlapon arra a célra, ha nem rendelkeznénk még SCORM kompatibilis tananyaggal alkalmazásunk teszteléséhez.
A mögötte álló szervezet A SCORM gazdája az Advanced Distributed Learning (ADL) nevű szervezet, amelyet 1997-ben hozott létre az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, a Fehér Ház Tudományos és Műszaki Irodája, valamint az USA Munkaügyi Minisztériuma. Az ADL igen szerteágazó és gazdag kapcsolatrendszerrel büszkélkedhet, az ADL Co-Lab hálózata együttműködik katonai szervezetekkel, a NATO tagországok védelmi minisztériumaival, az akadémiai szektorban is rendelkezik egy együttműködő laboratóriumi hálózattal, valamint a vállalati szektorral, elsősorban, mint felhasználókkal. Az ADL mind az akadémiai, mind a vállalati szektorba tartozó szervezetek számára biztosít szabadon hozzáférhető támogatást, szolgáltatásokat.
A legfrissebb verzió kockázatai A SCORM első változata 2000-ben jelent meg. Az első igazán sikeres verzió a körülbelül egy év múlva megjelenő 1.1-es volt. Jelenleg a legelterjedtebb az 1.2 változat, amely 2001 őszén jelent meg. A SCORM szabványnak létezik egy frissebb változata is (SCORM 2004, 1.3.1), amelyet igen rövid vázlatos specifikációs időszak után vezetett be az ADL (2003. október – 2004. január). Mivel több szempontból nem kompatibilis az előző verzióval, az alkalmazások áttervezése szükséges, vagyis a SCORM 2004 támogatásához új verziók bevezetésére van szükség. Ez a folyamat a SCORM korábbi sikereihez képest kissé lassan folyik, s bár az ADL komoly erőfeszítéseket tesz az új verzió népszerűsítésére, ma még kevés termék támogatja a SCORM 2004-et. Az ADL által hitelesített 92 alkalmazás közül csak 11 felel meg a SCORM 2004-nek, és ezek közül is csak 5 LMS, szemben az 1.2-es változatot támogató 50 hitelesített LMS alkalmazással. Hogy a hazai szereplőket ne kényszerítsük olyan fejlesztésekre, amelyek egy még bizonytalan ajánlás előírásainak való megfelelést célozzák, célszerűnek tartjuk, hogy a jelen helyzetben a már bevált és széles körű támogatással bíró 1.2-es verziót támogassuk. Szükségesnek ítéljük ugyanakkor a jelen tanulmány és az ajánlás felülvizsgálatát a jövőben, ugyanis várható, hogy a SCORM 2004 kiforrottabbá és elfogadottabbá válik. A következő fejezet pályázati kiírásokban és közbeszerzési eljárás során alkalmazható, célunk az volt, hogy egy olyan követelményrendszert fogalmazzunk meg, amely szakmailag magas szintű, ugyanakkor nem zár ki indokolatlanul sok szereplőt.
Ajánlás pályázatok kiíróinak Az IHM által készített szabvány ajánlás elsődleges célja, hogy az állami forrásokból finanszírozott projektek esetében ennek betartása kötelező legyen mind a tananyagfejlesztők, mind a keretrendszer fejlesztők számára. A pályázati kiírásokat összeállítóknak azonban kevés lenne csak annyit megfogalmazniuk, hogy a beszerzendő tartalom vagy e-learning rendszer a SCORM 1.2 ajánlásokat kell, hogy kövesse. A keretrendszerre és tananyagra külön részletezett követelményrendszer mellett az alábbi irányelvek figyelembe vételét ajánljuk. •
Amennyiben üzletileg nem indokolt, további szabványoknak és ajánlásoknak való megfelelés nem követelhető meg.
7
2005. június
8
•
Saját szabvány kidolgozása nem megengedett, mert egyrészt megakadályozza a tartalom újrafelhasználhatóságát, másrészt növeli az e-learning szabványok amúgy is áttekinthetetlen tömegét.
•
Keretrendszer (LMS vagy LCMS) és tartalom együttes beszerzése esetén is kötelező a szabványoknak való megfelelés, kivéve, ha nemzetbiztonsági vagy egyéb érdek amúgy is kizárja a tartalom más szervezetnél történő használatát.
•
A futtató környezet (LMS vagy LCMS) esetén a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelmények (LMS-RTE1) kötelezők.
•
A tartalomra vonatkozóan A SCORM 1.2 megosztható tartalomobjektumra (SCO-RTE1), a metaadatokra (MD-XML1) és a tartalomcsomagolásra (ADLCP-PIF1) vonatkozó minimális követelmények teljesítése szükséges
eLearning szabványok – elemző tanulmány
Követelményrendszer Kivonat a „Sharable Content Object Reference Model (SCORM™) Version 1.2 Conformance Requirements” c. dokumentumból (1.2 verzió, 2002. február 15., forrás: www.adlnet.org, © Advanced Distributed Learning). A pályázati kiírásokba értelemszerűen beemelhetők az alább felsorolt követelmények, a pályázat tárgya és a kívánt megfelelőségi szint szerint kiválasztva.
Megfelelőségi kategóriák •
Tanulásirányítási rendszerek
•
Megosztható tartalomobjektumok
•
Tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum és tananyagelem metaadatai
•
Tartalomcsomag
Megfelelőségi szintek •
Minimális követelmények
•
Minimális követelmények egyes opcionális elemekkel
•
Minimális követelmények az összes opcionális elemmel
Tanulásirányítási rendszerek (LMS) megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények Megfelelőségi címke: LMS-RTE1 Követelmények összefoglalása: az LMS •
Képes a SCORM tartalomhalmozási modell 2.3 fejezetében meghatározott tartalomcsomag importálására és feldolgozására
•
Képes a SCORM tartalomhalmozási modell 2.1 fejezetében meghatározott megosztható tartalomobjektum (SCO) elindítására
•
Képes a SCORM tartalomhalmozási modell 2.1 fejezetében meghatározott tananyagelem elindítására
•
Dokumentum objektummodellként (DOM) elérhetővé tesz egy API adaptert, és megfelelően megvalósítja a SCORM futtató környezet 3.3 fejezetében leírt APIhívásokat
•
A SCORM 1.2 futtató környezet adatmodellje minden kötelező elemének támogatását megfelelően megvalósítja, a SCORM futtató környezet 3.4 fejezetében leírt módon 9
2005. június
Megjegyzés: Ha az LMS hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több opcionális elemét, és nem valósít meg helyesen egyetlen más opcionális adatmodell-elemet sem, az LMS megfelel az LMS-RTE1 követelménynek, amennyiben teljesíti a fenti kritériumokat.
SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények opcionális adatmodell-elemekkel Megfelelőségi címke: LMS-RTE2 Követelmények összefoglalása: az LMS •
Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett
•
Megfelelően megvalósítja a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több (de nem az összes) opcionális elemét
Megjegyzés: Ha az LMS hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több opcionális elemét, az LMS még ebben az esetben is megfelel az LMS-RTE2 követelménynek, amennyiben egy vagy több adatmodell-elemet helyesen implementál.
SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények az összes opcionális adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: LMS-RTE3 Követelmények összefoglalása: az LMS •
Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett
•
Megfelelően megvalósítja a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének összes opcionális elemét
Megosztható tartalomobjektum (SCO) megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények Megfelelőségi címke: SCO-RTE1 Követelmények összefoglalása: az SCO •
Egy, a szabványoknak megfelelő, LMS-ben elindítható, a SCORM futtató környezet 3.2 fejezetében leírt módon
•
Megtalálja az API-adaptert, mint dokumentum objektummodell (DOM) objektumot.
•
Legalább az LMSInitialize() és az LMSFinish() API-függvényeket meghívja, a SCORM futtató környezet 3.3 fejezetében leírt módon
•
Bármely további API-függvényt helyesen hív meg.
SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények néhány kötelező adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: SCO-RTE1+Mandatory 10
eLearning szabványok – elemző tanulmány
Követelmények összefoglalása: az SCO •
Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett
•
A SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének LMS-ben kötelező elemei közül egy vagy több lekérdezésének és/vagy módosításának támogatását megfelelően megvalósítja (Megjegyzés: LMS-ben kötelező elem az adatmodell azon eleme, amelyet az LMS-ben megvalósítani szükséges)
Megjegyzés: Ha az SCO hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több kötelező elemét, az SCO nem megfelelő
SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények néhány opcionális adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: SCO-RTE1+Optional Követelmények összefoglalása: az SCO •
Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett
•
A SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének LMS-ben opcionális elemei közül egy vagy több lekérdezésének és/vagy módosításának támogatását megfelelően megvalósítja (Megjegyzés: LMS-ben opcionális elem az adatmodell azon eleme, amely az LMS-ben opcionálisan megvalósítható)
Megjegyzés: Ha az SCO hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több opcionális elemét, az SCO nem megfelelő
SCORM 1.2 futtató környezet – minimális követelmények néhány opcionális és néhány kötelező adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: SCO-RTE1+Mandatory+Optional Követelmények összefoglalása: az SCO •
Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek néhány kötelező adatmodell-elemmel, emellett
•
Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek néhány opcionális adatmodell-elemmel
Tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) és tananyagelem metaadatainak megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények Megfelelőségi címke: MD-XML1 Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: •
Jólformált XML dokumentum
11
2005. június
•
Megfelel az IMS tanulási erőforrás metaadat 1.2.1 verziójú XML sémadefiníciójának (XSD)
•
Olyan elemeket tartalmaz, amelyek megfelelnek az adattípusukra vonatkozó specifikációnak
•
A megfelelő metaadat-alkalmazásprofil (tartalomhalmozás, SCO vagy tananyagelem) minden kötelező dokumentumelemét tartalmazza, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint
•
A korlátozott adatszótárral definiált elemek megfelelnek a meghatátozott adatszótárnak, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint
SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények opcionális elemekkel Megfelelőségi címke: MD-XML1+Optional Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: •
Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek
•
Tartalmaz egy vagy több olyan elemet, amely a megfelelő metaadatalkalmazásprofil (tartalomhalmozás, SCO vagy tananyagelem) szerint opcionális metaadat-elemnek tekintendő, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint, a kiterjesztéseket kivéve.
Megjegyzés: Ha a metaadat-példány helytelenül valósít meg egy vagy több olyan elemet, amely a megfelelő metaadat-alkalmazásprofil (tartalomhalmozás, SCO vagy tananyagelem) szerint opcionális metaadat-elemnek tekintendő, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint, a metaadat-példány nem megfelelő.
SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények kiterjesztésekkel Megfelelőségi címke: MD-XML1+Extensions Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: •
Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek
•
Egy vagy több kiterjesztést tartalmaz. A kiterjesztésnek jólformáltnak és érvényesnek kell lennie a megfelelő szállítói XML sémadefiníció (XSD) szerint.
SCORM 1.2 metaadat XML – minimális követelmények opcionális elemekkel és kiterjesztésekkel Megfelelőségi címke: MD-XML1+Optional+Extensions Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: •
Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek opcionális elemekkel
•
Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek kiterjesztésekkel
12
eLearning szabványok – elemző tanulmány
Tartalomcsomag (Erőforráscsomag és tartalomhalmozási csomag) megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 Tartalomcsomagolás XML követelmények Megfelelőségi címke: ADLCP-PIF1 Követelmények összefoglalása: A tartalomcsomag •
Ha a tartalomcsomagot Package Interchange File (PIF) tartalmazza, a PIF-nek kompatibilisnek kell lennie a PKZIP 2.04g verziójával
•
A manifestet a csomag (pl. ZIP fájl vagy CD-ROM) gyökérmappájába kell elhelyezni
•
A manifest neve kizárólag “imsmanifest.xml” lehet
•
Minden támogató dokumentumot a PIF vagy más hordozó gyökérmappájába kell elhelyezni
•
Az “imsmanifest.xml” csak jól formált XML lehet
•
Az “imsmanifest.xml”-nek meg kell felelnie az IMS tartalomcsomagolás XML sémadefiníciója (XSD) 1.1.2 verziójának
•
Az “imsmanifest.xml”-nek meg kell felelnie az ADL tartalomcsomagolás XML sémadefiníciója (XSD) 1.2 verziójának
•
A tartalomcsomagnak legalább egy megosztható tartalomobjektumot vagy tananyagelemet kell tartalmaznia (A SCORM tartalomhalmozási modellben meghatározottak szerint)
•
Az “imsmanifest.xml”-ben definiált megosztható tartalomobjektumok (SCO) mindegyikének ki kell elégítenie legalább az SCO-RTE1 követelményt
•
Az “imsmanifest.xml”-ben használt metaadatok mindegyikének ki kell elégítenie a megfelelő SCORM metaadat alkalmazásprofilra vonatkozó követelményeket.
13
