Az Öreg-Túr rehabilitációjának ökológiai tapasztalatai (vízterek vizsgálata, vízterekhez közvetlenül kapcsolódó hullámtér vizsgálata, vízkémiai vizsgálatok, összefoglaló értékelés)
Nagy Sándor Alex – Dévai György DE TTK Hidrobiológiai Tanszék
2016. április 27 Nagyar
I. Vízterek vizsgálata Vízi makroszkópikus gerinctelen élőlénycsoport (Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer (NBmR) alapján történő) monitorozása Gastropoda, Bivalvia, Hirudinea, Malacostraca, Ephemeroptera Odonata, Heteroptera, Plecoptera, Coleoptera, Trichoptera
Halak (Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer (NBmR) alapján történő) monitorozása
Fitoplankton vizsgálat
Vízi makroszkópikus gerinctelenek Mintavételi helyek: Báka-szegi csatorna Kotort szakasz 1 (Túristvándi) Kotort szakasz 2 (Kölcse) Kölcsei zsilipes fenékgát Kömörői osztómű Kövessy Győző Zsilip Nábrádi fenékküszöb és hallépcső Sonkádi zsilipes fenékgát Túristvándi elkerülő
Az összes taxonra elvégzett klaszter analízis eredménye, a gyakori taxonok relatív részesedése alapján
A Báka-szegi csatorna (B_SZ_CS a gyenge minőségű élőhely Sonkád S_ZS_F és Kölcse K_ZS_F, szegényes fajkészlet, lassan áramló jelleg Túristvándi (KOT 1), Kölcse (KOT 2), a két legjobb minőségű terület Kövessy Győző zsilip (K_Gy_ZS és Nábrádi fenékküszöb N_FH állóvízi jellegre utaló fajok Turistvándi elkerölő (T-E), állóvízi és folyóvízi fajok váltakozása Kömörői osztómű (K_O) áramláskedvelő fajok
Szitakötő (Odonata) fauna Kód T1A T1B T2 T2H T3 T4 ÖT0 ÖT1 ÖT2 ÖT3 ÖT4 ÖT5 ÖT6* ÖT7 ÖT8 ÖT9 ÖT10 ÖT11 NT1 NT2 ÖTEcs TeHT PszHT E1 E2 Bszcs
UTM FU31 FU31 FU32 FU32 FU32 FU22 FU32 FU22 FU22 FU22 FU22 FU22 FU12 FU12 FU02 FU02 FU02 FU02 FU12 FU12 FU22 FU32 FU32 FU22 FU22 FU02
Topográfiai név Túr, Káin-tag (Nagyhódos) Túr, Rekesz-dűlő (Kishódos) Túr, Kis-bukó (Sonkád) Túr-hullámtér, Kis-bukó (Sonkád) Túr, Fried-föld (Sonkád) Túr, Nagy-bukó (Szatmárcseke) Öreg-Túr, Nagy-szeg (Sonkád) Öreg-Túr, Gyakor-szeg (Sonkád) Öreg-Túr, Berek-köz (Kölcse) Öreg-Túr, Rendezvényház (Kölcse) Öreg-Túr, Vízimalom (Túristvándi) Öreg-Túr, Bitkai-szeg (Túristvándi) Öreg-Túr, Túr-hát-dűlő (Kömörő) Öreg-Túr, Bírhó-erdő (Fehérgyarmat) Öreg-Túr, Nagy-nyomás (Nábrád) Öreg-Túr, Ragya-dűlő (Panyola) Öreg-Túr, Dalha-köz (Olcsvaapáti) Öreg-Túr, Kövessy-Győző-zsilip (Olcsvaapáti) Nagyari-Túr, Gyepű-szeg (Nagyar) Nagyari-Túr, Nagy-rekesz (Nagyar) Öreg-Túr-elkerülőcsatorna (Túristvándi) Túr-erdei-Holt-Túr, Csaholci-úti-híd (Sonkád) Papp-szegi-Holt-Túr (Sonkád) Eszteró, Rendezvényház (Kölcse) Eszteró, Arany-János-utca (Kölcse) Báka-szegi-csatorna, Kis-sziget (Olcsvaapáti)
FETIVIZIG kódjel
S_ZS_F KOT_2 K_ZS_F KOT_1 K_O N_FH KGY_ZS T_E
B_SZ_CS
0,25 0,20
Coordinate 2
0,15 0,10 0,05 0,00 -0,05 -0,10 -0,15 -0,20 -0,4 -0,3 -0,2 -0,1
0,0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
Coordinate 1
A négy habitattípusba tartozó felmérési helyek helyzete a főkoordináta-analízis szerint:
(● és fekete: Öreg- és Nagyari-Túr, pangóvizes; + és piros: Öreg- és Nagyari-Túr, hínár- és mocsárinövényes; ◊ és zöld: Öreg-Túr, fás partszegélyű; □ és kék: Túr).
35 30 25
I
20
II III
15
IV V
10
TvrΣ
ThΣ
NTΣ
ÖTΣ
TΣ
ÖTf
ÖNTn
ÖNTp
NT1
ÖT4
T2
0
ÖT2
5
A szitakötő-fauna alapján történő élőhely-minősítés eredménye az egyes gyakorisági kategóriákhoz tartozó fajszámok szerint.
100% 80% I 60%
II III
40%
IV V
TvrΣ
ThΣ
NTΣ
ÖTΣ
TΣ
ÖTf
ÖNTn
ÖNTp
NT1
ÖT4
T2
0%
ÖT2
20%
A szitakötő-fauna alapján történő élőhely-minősítés eredménye a fajgyakorisági kategóriák egymáshoz viszonyított részesedése szerint.
Halak (Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer (NBmR) alapján történő) monitorozása A vizsgálatokat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokolljában leírtak szerint végeztük. A mintavétel során összesen 20 halfaj 1554 egyedét sikerült kimutatnunk a mintavételi szakaszon. A 20 faj közül hét faj (leánykoncér, nyúldomolykó, sujtásos küsz, tiszai küllő, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágócsík) védett hazánkban. A védett fajok mellett öt adventív eredetű faj (razbóra, ezüstkárász, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb) is előfordul. A leggyakoribb faj a védett szivárványos ökle (21%) volt.
Sonkádi zsilipes fenékgát: A halfauna abszolút természeti értéke 8, míg a relatív természeti értéke 1. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 29, ami közepes minősítésnek felel meg.
Kotort szakasz 1 A halfauna abszolút természeti értéke 15, míg a relatív természeti értéke 1,36. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 38, ami jó minősítésnek felel meg. Halfauna alapján egyértelműen ez az Öreg-Túr legjobb szakasza.
Kotort szakasz 2 A halfauna abszolút természeti értéke 10, míg a relatív természeti értéke 1,11. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 34, ami közepes minősítésnek felel meg.
Komorói osztómű A halfauna abszolút természeti értéke 8, míg a relatív természeti értéke 1. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 25, ami gyenge minősítésnek felel meg.
Kölcsei zsilipes fenékgát és vízszintszabályozó A halfauna abszolút természeti értéke 9, míg a relatív természeti értéke 1. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 31, ami közepes minősítésnek felel meg.
Nábrádi fenékküszöb és hallépcső A halfauna abszolút természeti értéke 4, míg a relatív természeti értéke 1. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 15, ami rossz minősítésnek felel meg. Halfauna alapján ez az Öreg-Túr egyik leggyengébb szakasza.
Kövessy Győző zsilip felett Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 15, ami rossz minősítésnek felel meg. Halfauna alapján ez az Öreg-Túr másik leggyengébb szakasza.
Kövessy Győző zsilip alatt /újonnan kijelölt pont A halfauna abszolút természeti értéke 18, míg a relatív természeti értéke 1,39. Az EQIHRF minősítés során kapott értékszám 42, ami jó minősítésnek felel meg. A kapott értékek alapján elmondható zsilip alatti szakasz valószínűleg a Tisza torkolat közelsége miatt lett két nagyságrenddel jobb minősítésű, mint a feletti szakasz.
Fitoplankton vizsgálat Sonkádi zsilip, fenékgát Közepes tápanyag ellátottság
Kotort szakasz 2 A kotrás kedvező hatású
Kölcsei fenékgát Más összetétel, de jó minőség
Túristvándi elkerülő
A mintavételi helyek függvényében az egyes főbb algataxonok egyedszám viszonyai ind./L egységben megadva
Csekély fajszám, jó minőség
Kotort szakasz 1
Nábrádi fenékküszöb – alacsony fajszám, mezotróf
Csekély fajszám, jó minőség
Bákaszegi-csatorna – eutróf
fonalas cyanofiták
Kömörői osztómű (mint a Kövessy Győző zsilip – mezotróf Sonkádi zsilip)
víztér
II. Vízterekhez közvetlenül kapcsolódó hullámtér vizsgálata Az Öreg-Túr mentén NBmR alapján történő (Á-NÉR) élőhely térképezés, kiemelten a beavatkozással érintett területeken. Célja a vízvisszatartás következtében kialakuló vízellátás-változás hatásának kimutatása, az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. Megtörtént a 2006-2008 közötti felmérés és az aktuális felmérés eredményeinek összehasonlítása
Kövessy Győző zsilip és közvetlen környezetének élőhelyei
Báka-szegi-csatorna
Túristvándi (kotort 1)
Nábrádi fenékküszöb
Túristvándi elkerülő
Kömörői osztómű
Kölcse, kotort 2
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a rekonstrukcióval, meder és partbiztosítással érintett szakaszokon az újra megtelepedett állományok stabilizációja viszonylag lassan megy végbe, a mederbiztosítás nehezíti a vízfolyásra jellemző zonáció kialakulását (lásd Kömörői osztómű, Kövessy Győző zsilip). Az új műtárgyak helyén az állománykép (a környezetből, korábbi dokumentációkból következtetve) átalakult, új élőhelyek jöttek létre (lásd Báka-szegi-csatorna, Nábrádi fenékgát). Az új műtárgyak hosszabb távon hozzájárulnak a vízkészletek javulásához, mellyel szemben az eredeti növényzet beavatkozás következtében létrejövő károsodása elhanyagolható. A kotort szakaszok helyén a kivitelezés során sérült, degradálódott az eredeti fás vegetáció (Kotort szakasz 1), valamint átalakult és csak nyomokban maradt meg az eredeti növényzet (Kotort szakasz 2), a regeneráció viszont elindult.
Sonkádi fenékgát tervezett helye
Kölcsei fenékgát tervezett helye
A tervezett beruházások helyének környezetében uralkodó, ősi állapotot tükröző területek sértetlenségére a kivitelezés során kiemelt figyelmet kell fordítni. Minimalizálni szükséges a felvonulási terület nagyságát, a műtárgyak megépítése után pedig meg kell akadályozni az invazív növényfajok megtelepedését és elterjedését a területen. Kiemelt figyelmet kell fordítani a védett területekre vonatkozó előírásokban (Természetvédelmi Kezelési Tervek), valamint a Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokban (Fenntartási Tervek) foglaltak betartására.
Habitusképek
Báka-szegi-csatorna
Nábrádi fenékküszöb és hallépcső
Felvízi szakasz a Nábrádi fenékküszöbnél
Kotrással érintett terület alatti szakasz Túristvándinál
III. Vízkémiai vizsgálatok Helyszíni mérések oldott oxigénkoncentráció vezetőképesség vízhőmérséklet pH
Laboratóriumi mérések Oxigénháztartás: Oldott oxigén, oxigén telítettség, KOIp, KOId, BOI5 Tápanyagháztartás: Ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, ortofoszfát, összes foszfor Sóháztartás: Vezetőképesség, összes keménység, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát Fémek (oldott) Cink, réz, ólom, kadmium, higany
Helyszíni vizsgálatok K_O B_SZ_CS
KGY_ZS
KOT_1
KOT_2
N_FH
S_ZS_F
T_E
K_ZS_F
Vízhőmérséklet (C°)
27,89
21,63
22,24
23,33
21,21
21,92
22,61
21,95
21,01
Vezetőképesség (µS/cm)
367,9
275,9
247,4
341,3
250,7
286,1
308,1
284,8
253,3
pH
6,84
7
7,07
6,87
6,95
7,02
7,09
7,17
6,98
O2 (mg/l)
4,75
6,57
5,74
5,05
6,67
6,24
3,05
6,81
5,82
O2 (%)
60,7
74,6
66
59,3
75,2
71,2
35,4
77,9
65,3
A helyszínen mért sajátosságok értékei az egyes mintavételi helyeken valamint a mintavételi helyek vízminőségének értékelése az egyes paraméterek alapján (kék – kiváló; zöld – jó; sárga – tűrhető; piros – szennyezett; fekete – erősen szennyezett). Nábrádi fenékküszöb és hallépcső!!!!
Tápanyagháztartás B_SZ_CS
K_ZS_F
K_O
KGY_ZS
KOT_1
KOT_2
N_FH
S_ZS_F
T_E
Ammónium-N
0,009
0,028
0,024
0,066
0
0,028
0,467
0,029
0,002
Nitrit-N
0,0013
0,0034
0,0015
0,0009
0,0012
0,00058
0,0246
0,0014
0,0024
Nitrát-N
0,263
0,468
0,457
0,485
0,374
0,373
0,443
0,243
0,360
Összes-N
2,02
4,73
4,56
0,5
1,92
1,03
1
1
4,12
Ortofoszfát-P
0,02
0,02
0,05
0,11
0,04
0,04
0,15
0,03
0,04
Összes-P
0,16
0,08
0,08
0,18
0,06
0,07
0,24
0,06
0,06
Nábrádi fenékküszöb és hallépcső
Laboratóriumi mérések eredményei Oxigénháztartás
Báka-szegi-csatorna – erősen szennyezett
B_SZ_CS KOI p KOI d
BOI
K_ZS_F
K_O
KGY_ZS
KOT_1
KOT_2
N_FH
S_ZS_F
T_E
± 0,30
± 0,09
± 0,61
± 0,17
± 0,48
± 0,35
± 0,79
± 0,45
± 0,57
± 0,00
± 0,42
± 0,69
± 1,11
± 1,03
± 0,69
± 0,55
± 1,52
± 1,66
± 0,11
± 0,08
± 0,03
± 0,29
± 0,16
± 0,02
± 0,13
± 0,12
± 0,17
5
0,67 1,95 1,84 1,78 0,66 3,77 1,48 1,05 5,23 3,92 6,17 12,54 7,15 6,80 12,15 6,76 7,54 38,40 3,31 3,21 4,56 4,77 3,61 4,97 4,92 4,16 21,68 0,022 0,007 0,006 0,009 0,023 0,010 0,067 0,017 0,047
Báka-szegi csatorna Nábrádi fenékküszöb és hallépcső B_SZ_CS
K_ZS_F
K_O
KGY_ZS
Oxigénháztartás Oldott fémek KOT_1
KOT_2
N_FH
S_ZS_F
T_E
Cink
0,015
± 0,0005
± 0,0005
0,006
0,014
± 0,001
± 0,0005
± 0,0005
0,022
Réz
± 0,0005
± 0,0005
± 0,0005
± 0,0005
± 0,0005
0,008
± 0,0005
± 0,0005
± 0,0005
Ólom, kadmium és higany kimutatási határérték alatt
Összegzés Vizes élőhely rendszer Klímaváltozás – vízkészlet változás A beavatkozások szükségessége elvitathatatlan Az Öreg Túr rehabilitáció II. üteme sikeres volt Kedvező változások A további beavatkozások legyenek - körültekintőek - a lehető legkevesebb zavarást okozók - hatásuk ellenőrzött Távlatok: Víztározás, vízpótlás (régi ágak)
Köszönjük a figyelmet!