Nagy Erika DE NK Magatartástudományi Intézet

Nagy Erika DE NK Magatartástudományi Intézet [email protected]

Felépítés I.

II. III. IV.

V. VI.

Bevezetés A tanulás különböző megközelítései Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás Modelltanulás Gyakorlati vonatkozások

I. Bevezetés

Bevezetés  Egész életünk a tanulásról szól  Bár a viselkedésünket jórészt a tanulás irányítja, sokszor nem vagyunk

tudatában a tanulás folyamatának (példa)  Tanulás: viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló viselkedésváltozás.

Nem tartoznak hozzá az érésnek vagy az élőlény pillanatnyi állapotának (pl. drogfogyasztás, fáradtság) tulajdonítható átmeneti változások.  Adaptív és maladaptív viselkedésformák

Bevezetés  Tanulás  Nem asszociációs tanulás: kizárólag egy bizonyos ingerre

vonatkozik. Általános rövid ideig tart. Egysejtű papucsállatkától az emberig megtalálható. 1.

2.

Habituáció (megszokás): az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi (pl. autóduda). Szenzitizáció (érzékenyítés): az adott ingerre egyre erőteljesebb a viselkedéses változás (pl. autóduda sötét sikátorban).

 Asszociációs tanulás: bonyolultabb, mert bizonyos események

közötti kapcsolatok elsajátítását feltételezi. 1.

2.

3.

Klasszikus kondicionálás: azt tanuljuk meg, hogy egy bizonyos eseményt hamarosan egy másik követ. Instrumentális kondicionálás: azt tanuljuk meg, hogy bizonyos válaszaink bizonyos következményekkel járnak. Komplex tanulás: asszociációk kialakításán túlmutató tanulási forma.

II. A tanulás különböző megközelítései

1. Behaviorista megközelítés  A tanulás első vizsgálatai behaviorista indíttatásúak voltak.  Cél: feltárni, hogy a nem humán élőlények (patkányok, galambok)

milyen feltételek mellett tanulnak meg két inger, illetve egy válasz és egy inger közötti asszociációkat.  Jutalmazásra és büntetésre adott tanulási viselkedést vizsgálták, laboratóriumi körülmények között.  A hangsúly a külső ingereken és válaszokon van.  A behavioristák feltételezték, hogy:  mindenféle tanulás építőköve a klasszikus és az instrumentális

kondicionálás;  a tanulást mindig, minden esetben ugyanazok a törvények irányítják (pl. a patkányok útvesztőtanulásánál és az iskolások szorzótábla tanulásakor).

2. Kognitív megközelítés  A

behaviorista feltételezéseket a későbbi vizsgálatok alapján módosítani kellett  a kondicionálás és a komplex tanulás folyamatának megértéséhez nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az élőlények milyen már meglévő ismeretekkel rendelkeznek az inger és a válasz közötti összefüggésekkel kapcsolatban.  A viselkedés megértéséhez nem elég a külső tényezők figyelembe vétele.  A komplex tanulás esetében az asszociációk képzésén belül az alkalmazott stratégiák és szabályok is jelentőséggel bírnak.

3. Biológiai megközelítés  A biológiai megközelítés szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a

különböző tanulási helyzetek és fajok esetében nem ugyanazok a szabályok és törvényszerűségek érvényesülnek.

 Összegzés: a tanulás mai vizsgálatához integrált, mindhárom irányzatot (behaviorista, kognitív, biológiai) magában foglaló

megközelítésre van szükség.

III. Klasszikus kondicionálás

Mi a klasszikus kondicionálás?  Def.: olyan tanulási forma, amely során egy addig semleges inger

egy másik ingerrel való ismételt együttjárás következtében asszociálódni fog a másik ingerhez.  A tanulásnak azon formája, amelynek során egy adott helyzet egy adott következményhez kapcsolódik.  Időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. Két, időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak.  Ivan Pavlov: orosz fiziológus (1849-1936)  Állatkísérletek  észrevette, hogy az egyik kutya már az etetőtányér puszta látványára nyáladzani kezd, mivel a kutya megtanulta a tál látványához asszociálni az étel ízét.  Képesek-e a kutyák az ételt más dolgokhoz (pl. fényvagy hangjelzések) is asszociálni?

Pavlov kísérlete  Pavlov alapkísérlete:  1. lépésben húsport helyezett a kutya elé, mely minden kutyára jellemző, veleszületett reakciót váltott ki az állatból: nyáladzást.  Ezt követően közvetlenül a húspor feltálalása előtt megszólaltatott egy csengőt/felkapcsolt egy lámpát. A csengő/lámpa és a húspor bemutatásának néhány újabb időbeli összekapcsolása után a kutya már a hangra/fényre nyáladzani kezdett.

A klasszikus kondicionálás terminológiája  Feltétlen inger (UCS): olyan inger, amely automatikusan, előzetes

kondicionálás nélkül is kivált egy bizonyos választ.  ÉTEL  Feltétlen válasz (UR): tanulást nem igénylő, a feltétlen inger által kiváltott természetes, veleszületett reakció.  NYÁLADZÁS  Feltételes inger (CS): tanult, eredetileg semleges inger.  HANG/FÉNY  Feltételes válasz (CR): egy feltételes inger által kiváltott tanult reakció.  NYÁLADZÁS

Kondicionálás előtt:  A fény- vagy hangjelzés eredetileg

semleges inger volt, a kutya mégis megtanulta összekapcsolni a fényvagy hangjelzést az étellel.

CS: hang  nincs válasz UCS: hús  UCR: nyáladzás

Kondicionálás után: CS: hang  CR: nyáladzás UCS: hús  UCR: nyáladzás

A kondicionálás néhány fontos jellemzője  Példák (ember és állatvilág)  Próbák: a feltételes inger és a feltétlen inger párosításai.

 Tanulási fázis: azok a próbák, amely során az élőlények fokozatosan elsajátítják a két inger közti kapcsolatot.  Kioltás: amennyiben a feltétlen inger ismételten elmarad, a feltételes válasz fokozatosan csökkenni fog. Az élőlény megtanulja, hogy a

feltételes inger már nem tekinthető a feltétlen inger előjelzésének.  Spontán felújulás: az eredeti feltétlen inger-feltételes inger kapcsolat kioltás utáni továbbélését jelzi. Azt jelenti, hogy a feltételes válasz bizonyos idő elteltével újra megjelenhet.

Másodlagos kondicionálás  A feltételes inger úgy eredményez feltételes választ, hogy soha nem volt a

feltétlen ingerrel párosítva.  1. példa: 1.

2. 3.

4. 5.



Étel  nyáladzás Lámpa + étel Lámpa  nyáladzás Hang + Lámpa Hang  nyáladzás

2. példa: 1.

2. 3.

4. 5.

Kemoterápia  hányinger Kemoterápia + fagyi Fagyi  hányinger Ropi + fagyi Ropi  hányinger

Generalizáció és diszkrimináció  Generalizáció: ha egy feltételes válasz összekapcsolódott egy bizonyos

ingerrel, akkor az ehhez az ingerhez hasonlóak is kiváltják a választ. Minél hasonlóbb, annál inkább kiváltja a feltételes választ.  Példa: érzelmi reakciót váltunk ki a c hangra (érzelmi reakciót GBR-rel

ellenőrizzük). Generalizáció hatására a személy GBR-mutatói egy kicsit magasabb vagy mélyebb hangokra is kimozdulnak.

 Diszkrimináció: generalizáció ellentéte. A különbségekre adott válasz, a

differenciális megerősítés és kioltás eredménye.  Példa: két hang közül az alacsonyabbat (CS1)mindig, a magasabbat (CS2)

soha nem követi áramütés. Kezdetben mindkét hangra jelentkezik GBRreakció, de a CS1-re adott feltételes válasz fokozatosan csökken,a CS2-re adott pedig fokozatosan nő.

 Mindennapi példák

A kognitív tényezők szerepe a klasszikus kondicionálásban Kontiguitás vs. bejósolhatóság  Pavlov: kontiguitás (időbeli érintkezés)  A klasszikus kondicionálás, az asszociáció kialakulásához a két ingernek

időben közel kell lennie egymáshoz.

 Kognitív nézőpont: bejósolhatóság  A kondicionálás létrejöttéhez az szükséges, hogy a feltétlen inger magasabb valószínűséggel jelenjen meg a feltételes inger után, mint a feltételes inger nélkül. Tehát a feltételes inger megbízható bejóslója legyen a feltétlen inger megjelenésének.

 Rescorla kísérleteiben szembeállította a kontiguitást és a

bejósolhatóságot. A bejósolhatóság bizonyult kritikus tényezőnek.  emberi példák

IV. Operáns kondicionálás

Mi az operáns kondicionálás?  Def.: a tanulásnak az a fajtája, amikor a viselkedésünk és bizonyos  

 

következmények közötti összefüggésekre jövünk rá. Azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni, mert ha így teszünk, környezetünktől megerősítést kapunk. Az élőlények viselkedésükkel igyekeznek környezetüket befolyásolni  klassz.kondicionálás (az élőlények pusztán külső ingerekre válaszolnak). A legtöbb tanulás operáns kondicionálás szabályait követve megy végbe (példák). A behavioristák szerint minden viselkedés kivált valamilyen megerősítést, és az egyéni viselkedésbeli különbségek azokból a tanulási tapasztalatokból erednek, amelyekkel neveltetésünk folyamán találkozunk.

Az effektus törvénye  Edward Lee Thorndike (1874-1949)  Kísérlet: éhes macskát egy retesszel csukódó ajtajú

ketrecbe helyezett, egy darab halat a rácsokon kívülre, a ketrec ajtajához közel. A macska a legváltozatosabb viselkedésekkel próbálkozik. Egyszer véletlenül rácsap a reteszre, az ajtó feltárul, az állat kimegy és megeszi a halat. Ismételt ketrecbe helyezések után, fokozatosan elhagyja az irreleváns viselkedéseket.  Az effektus törvénye: a macska viselkedése próba-szerencse jellegű, melynek egyes elemei azáltal erősödnek meg, hogy közvetlenül jutalom követi őket. Az „értelemnek” ehhez semmi köze.

Skinner kísérletei  Burrhus Frederic Skinner (1904-1990)  Új típusú inger-reakció modellt dolgozott ki.

 Állatkísérletek: éhes állatokat (patkány, galamb) Skinnerdobozába helyezett (ketrechez hasonló doboz). A doboz

belsejében, az etetőtál felett egy kiálló pedál, fölötte egy lámpa helyezkedik el. Az állat ide-oda mászkál, vizsgálódik, egyszer rálép a pedálra. A k.v. bekapcsolja az ételadagolót, és valahányszor az állat megnyomja a pedált, étel hullik a tálba.  Mivel az étel folyamatosan megerősíti a pedálnyomást, a nyomkodás gyakorisága drámaian megnő.  Ha az ételadagolót kikapcsolják, a pedálnyomás gyakoriság csökken (kioltás).

Az operáns kondicionálás alapfogalmai I.  Megerősítés: arra a folyamatra utal, amely során egy

jutalomértékű (appetitív) inger megjelenése vagy egy kellemetlen (averzív) inger megszűnése növeli a viselkedés valószínűségét.  Pozitív megerősítés: a viselkedést követő jutalomértékű inger

megjelenése (pl. pedálnyomás  ennivaló; Valentin nap).  Negatív megerősítés: a viselkedést követően egy kellemetlen inger megszűnését vagy elkerülését eredményező tényező (pl. pedálnyomás  áramütés elmarad; veszekedés otthon).

Az operáns kondicionálás alapfogalmai II.  Büntetés: megerősítés ellentéte. Egy kellemetlen inger

megjelenése vagy egy jutalomértékű inger megszűnése csökkenti a viselkedés valószínűségét.  (Pozitív) büntetés: a viselkedés közvetlen kellemetlen

következménnyel jár (pl. pedálnyomás  áramütés).  Negatív büntetés: a viselkedés egy jutalomértékű ingernek vet véget (pl. pedálnyomás  elmarad az étel).

Az operáns kondicionálás alapfogalmai III.  Shaping: fokozatos viselkedésformálás. Az az eljárás, amely

csak a k.v. által elvárt válaszok irányába mutató viselkedést erősíti meg lépcsőzetesen.  Minden, célhelyzet felé irányuló mozgást jutalmaznak.  Példa: Priscilla, a finnyás malac (bekapcsolta a TV-t, összeszedte a piszkos ruhát), kutya mutatványt tanul, galambok hajótöröttek felkutatása.

V. Modelltanulás

Modelltanulás  Olyan tanulási forma, melyben a személy

megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el válaszait, azaz megfigyel másokat (modelleket) és megismétli viselkedésüket.  A modelltanulás hatékonyságát befolyásolja: modellszemély szociális hatékonysága, tekintélye, a hozzá fűződő érzelmi viszony.  A behavioristák szerint számos mindennapi emberi viselkedés modellkövetés segítségével alakul ki, pl. nyelv, arckifejezések.  Bandura kísérletei (Bobo baba)

VI. Gyakorlati vonatkozások

Gyakorlati vonatkozások  Személyiséglélektan: a személyiség behaviorista megközelítése szerint:  Operáns kondicionálás  viselkedés

 Klasszikus kondicionálás  érzelmek, affektusok

 Pszichoterápia: a viselkedésterápia alapját a korábban bemutatott kísérletek

képezik.  Társas élet: szinte minden viselkedés kondicionálás eredménye.  Klasszikus kondicionálás: gyermek félelme a homoktól, „Kis Albert”

(szisztematikus deszenzitizáció, szembesítés stb.)  Operáns kondicionálás: gyermeknevelés – viselkedéses alapszabályok (megerősítésen alapuló módszerek)  Modelltanulás (pl. megfelelő viselkedés demonstrálása)  Viselkedésterápiás elemek alkalmazása az egészségügyben

(kommunikáció/kezelés) (pozitív és negatív megerősítés, büntetés) Példák?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!