Nagy Erika DE Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet
[email protected]
Kérdések Melyek az idős emberekkel kapcsolatos leggyakoribb sztereotípiák, előítéletek? 2. Milyen általánosan hasznosítható megoldások segíthetik az idős emberrel való kommunikációt? 3. Mire érdemes kitérni szorongás és depresszió esetén? 4. Melyek a legfontosabb interjúszempontok az időskori öngyilkosság veszélyének felmérésénél? 1.
Ráhangolódás Képzeljetek el az ismeretségi körötökből egy idős embert, aki lehet egy családtag, távolabbi rokon, családi barát, ismerős stb.! Hívjátok elő / elevenítsétek fel a vele kapcsolatos emlékeiteket, tapasztalatotokat: külső megjelenés, kinézet, arcvonások, hang, beszédstílus, mozgás stb.
Felépítés I.
II. III. IV. V.
Az interjú általános szempontjai. Az idős emberekkel való kapcsolatot nehezítő általános tényezők. Sztereotípiák, előítéletek. Kommunikációs jellemzők az egészségügyi szakember szempontjából Kommunikációs jellemzők a beteg részéről Az időseknél alkalmazott interjú speciális szempontjai Összegzés
I. Az interjú általános szempontjai. Az idős emberekkel való kapcsolatot nehezítő általános tényezők. Sztereotípiák, előítéletek.
Az idős emberekkel való kapcsolatot nehezítő tényezők nehezebb megértés: szokatlan nyelvi fordulatok, szókincs. információ visszatartása: a páciens szándékosan visszatartja az információt sztereotípiák, előítéletek: az idősebb emberekkel kapcsolatos negatív vagy pozitív beállítódások, idealizálások vagy előítéletek
Sztereotípiák, előítéletek Főként fiatalabb egészségügyi dolgozók
körében: a nagy lelkesedés és segíteni akarás átfordul terápiás nihilizmusba nehezíti az érzelmi problémák felszínre hozását, korrektebb becslését Idős emberek idealizálása: „bölcs, kedves öregurak”, „nyájas, kedves, megértő idős hölgyek” Számtalan negatív sztereotípia, szexuális élettel kapcsolatos sztereotípiák (példa?)
Negatív sztereotípiák A leggyakoribb negatív sztereotípiák:
Az idős emberek nem képesek logikusan megfogalmazni panaszaikat. Gyakran túl hosszan, követhetetlenül beszélnek, előadásmódjuk nagyon szubjektív. 2) Kezelésük sokkal időigényesebb, nem jó „befektetés” a terápiájuk. 3) A preventív terápiás megközelítésnek nincs haszna a várható rövid élettartam miatt. Az egészségügyi ellátás különböző szintjein, és a hallgatók körében is jelen lehetnek. Felmérés az amerikai orvostanhallgatók és frissen végzett orvosok körében (1970): 1) Negativizmus és antipátia 2) Az idős betegek izgágák, buták, szociálisan kellemetlenek, érzelmileg betegebbek a fiatalabbakhoz viszonyítva. 1)
További nehezítő tényezők Indulatáttételek és viszont-indulatáttételek: Indulatáttétel: automatikusan, „tudattalanul” megjelenő, más személyekkel, előzetes hasonló helyzetekben tapasztalt élmények aktiválódnak. itt: idős betegben a gyógyszerészével kapcsolatban jelenik meg (példa). Viszont-indulatáttétel: az egészségügyi személyzetben is mobilizálódhatnak ilyen élmények, és azok idős páciensekre vetülhetnek (példa). Mind színezhetik, befolyásolhatják a gyógyszerész-beteg
kapcsolatot.
További nehezítő tényezők Nemi különbségek Az idős férfiak (különösen a falusi
környezetben szocializálódott idős férfiak) hajlamosabbak: megszűrni a tüneteket; kevesebb panaszt és érzelmet közvetíteni a hasonló korosztályú nőkhöz képest.
? Mi lehet ennek az oka? ? Mi lehet ennek a következménye?
További nehezítő tényezők „Aktivitásközpontú társadalom”: A csúcsteljesítményt és az aktivitást
idealizáló társadalmi elvárások, értékek jellemzik. A„menedzser típusú” embert tekinti ideálisnak.
II. Kommunikációs jellemzők az egészségügyi szakember szempontjából
Kommunikáció az egészségügyi szakember szempontjából Viszonyulásuk nagyon változatos lehet. A 65 év feletti idős embereket hajlamosak olyan homogén
csoportba tartozóknak látni, akiknek: gyenge az egészségi állapotuk, szociálisan és anyagilag rossz helyzetben vannak, szemléletmódjuk rugalmatlan, kognitív károsodásuk van, boldogtalanok, nincs szexuális érdeklődésük, és „öregségre vannak ítélve”.
A beteg ember és családja is gyakran úgy véli, ezek az idős
kor elkerülhetetlen következményei. Kellő mértékű türelem és tapasztalat!
III. Kommunikációs jellemzők a beteg részéről
Kommunikáció a beteg részéről Érzékszervi hiányosságok
Általában alacsonyabb iskolázottság Más kulturális és vallási háttér Szituációs szorongás (nehezítheti a panaszok jól követhető
közlését, a korábbi kezelésekre, gyógyszerekre való emlékezést) felértékelődik a heteroanamnézis szerepe Érdemes figyelembe venni az eltérő iskolázottságból, kulturális és vallási háttérből, valamint a szituációs szorongásból adódó hatásokat.
IV. Az időseknél alkalmazott interjú speciális szempontjai
Az interjú speciális szempontjai A kognitív zavar magas gyakorisága megbizonyosodni arról,
hogy az idős ember érti-e a kérdéseket, a tanácsokat? Többen feledékenységre panaszkodnak, de a helyzetből adódó szorongás is okozhat enyhe kognitív zavart. Az érzékszervi hiányosságok, pl. nagyothallás üldöztetéses gondolatok alapja lehet, és a beteg izolálódásához vezethet. Súlyosabb testi-lelki állapotban, pszichiátriai zavar, súlyosabb kognitív károsodás esetén szükséges: a hozzátartozótól vagy gondozótól nyert információ
Az interjú speciális szempontjai A kommunikációt javító tényezők, követendő
megoldások:
A szakember nem kezeli gyermekként, nem „bácsizza” vagy
„nénizi” a pácienst. Viselkedése érdeklődő, nem siettető. Nem általánosságokban fogalmaz , mert az növelheti a beteg szorongását. Lassabban beszél vele, mint a fiatalabbakkal, de kerüli a „gügyögést”. Közelebb hajol hozzá, hangosabban beszél a nagyothallóknál. Egyszerre csak egy kérdést tesz fel A szedett gyógyszerek kiderítésében segítő kérdéseket tesz fel, és megnevez néhány, ezekben a betegségekben használatos gyógyszert.
Az interjú speciális szempontjai A geriátriai betegeket a különböző betegségeken kívül
általában jellemzik a funkcionális, a szociális, a pszichológiai és az anyagi problémák (példák). Amennyiben az idős személy állandó gondozásra szorul, fontos szempont lehet a kezelés, további betegvezetés szempontjából a gondozó egészségi állapota is. ! Nem ritka a pszichés probléma az idős személyt ellátó családtagnál, gondozó személynél sem.
A mentális állapot vizsgálata Az idős betegek körében gyakran jelentkezik depresszió és szorongás.
A depresszió és a szorongás vizsgálatára vonatkozó kérdések:
? Panaszkodik-e nyomott hangulatra? ? Csökkent-e az érdeklődése vagy aktivitása a korábbihoz képest? ? Képes-e örömet érezni? ? Változott-e az étvágya? Változott-e jelentősen a testsúlya? ? Van-e alvászavara? ? Van-e napszaki vagy szezonális ingadozás a hangulat változásában? ? Szorongás, gátoltság vagy agitáltság észlelhető-e? ? Túlzottan foglalkozik-e testi tüneteivel? ? Érez-e bűntudatot? ? Van-e elszegényedéssel vagy bűntudattal kapcsolatos túlértékelt, vagy téveszméje? ? Felszínre kerülnek-e öngyilkossági fantáziákra, kísérletre vonatkozó gondolatok?
Időskori jellegzetességek depresszió és szorongás esetén Gyakran állnak előtérben testi panaszok, vegetatív tünetek és
koncentrációs zavarok. Gyakori, hogy tagadja a depresszióját. Nem boldogul a feladataival, „feladja”. Csökkent az életereje. Gyakran túlzottan izgatott, felfokozott a viselkedése. Memóriazavarra panaszkodik objektíven kimutatható emlékezetzavar nélkül. A depresszió következtében butábbnak tűnik, gyakoriak a „nem tudom” válaszok. Túl sokat alszik. A spontán beszéde csökken. Gyakran kifejezetten elutasító a viselkedése. Kényszeres tépelődés jelentkezhet. Gyakori az elhízás. Ismétlődő kórházi kezelésben részesül a különféle betegségek miatt.
Öngyilkossági veszély vizsgálata Az idősebb életkor az öngyilkosságnak súlyozott rizikófaktora. A szuicidum-veszély vizsgálatára vonatkozó hasznos
szempontok: kérdésünk legyen tapintatos, kevésbé célzatos. Kerüljük a túlságosan szuggesztív, ijedelmet, visszautasítást vagy visszahúzódást keltő kérdéseket; figyeljünk a nem-verbális, érzelmi reakciókra; kérdezzünk rá a korábbi, tartósan rossz hangulattal járó időszakokra, öngyilkossági fantáziákra, kísérletekre; mindig vegyük komolyan az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokat; öngyilkossági veszély gyanúja esetén ne érezzük saját szakmai hiányosságunknak, ha nem tudunk egyértelműen dönteni
„Cry for help” Szinte minden öngyilkosságot elkövető ember valamilyen formában jelzi a szándékát, ami egy segítségkérésnek tekinthető. Ez az öngyilkossági krízisben tapasztalt ambivalens lelkiállapot . A nyílt segítségkéréstől egészen a rejtett, alig észrevehető jelzésekig terjedhet. Komoly esélyt jelent a segítségnyújtásra. Jelzések: megszűnésre, veszteségekre utaló kifejezések, direkt öngyilkossági fantáziálás, tagadó grammatika Az egészségügyi személyzet általában attól tart, hogy az öngyilkosság emlegetésével ötletet ad a páciensnek éppen fordított a helyzet. Tipp: néhány egyszerű kérdés pl. „Gondolt már valamikor arra,
hogy jobb lenne, ha már nem is élne?” jelentős segítséget nyújthat a páciensnek abban, hogy megnyíljon és megossza fenyegető gondjait.
Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem másképpen élni.
V. Összegzés
Összegzés Melyek az idős emberekkel kapcsolatos leggyakoribb sztereotípiák, előítéletek? 2. Milyen általánosan hasznosítható megoldások segíthetik az idős emberrel való kommunikációt? 3. Mire érdemes kitérni szorongás és depresszió esetén? 4. Melyek a legfontosabb interjúszempontok az időskori öngyilkosság veszélyének felmérésénél? 1.
Kommunikáció agresszív pácienssel Az egészségügyi személyzet tagjai sokszor értetlenül, és ezért készületlenül kerülnek szembe a beteg dühével, agressziójával. Két formája: nyílt agresszió: a beteg expressis verbis megfogalmazza kétségeit a szakember kompetenciáját illetően. maszkolt düh: jóval gyakoribb, hogy a beteg egyszerűen nem tartja be a gyógyszerésze/orvosa rendelését, tanácsait.
Kommunikáció agresszív pácienssel Két csoport – az agressziót kiváltó tényezők tekintetében: Akut és krónikus okok által keltett düh
1.
2.
Akut okok keltette düh: megbeszélhetőbb, hozzáférhetőbb. Példa: veszteség, vagy friss gyász keltette frusztrált állapot; vezető beosztású, A típusú személyiségű, szociálisan sikeres ember infarktus után. empátiás, megértő kérdések, affektív neutralitás (eset) Krónikus okok keltette düh: az akutnál nehezebben kezelhetőek. Egy részének hátterében a defenzív düh-igény mechanizmusa állhat (a beteg megjelenő érzelmei a korábbi, személyiségfejlődés szempontjából jelentős másik személyekkel való kapcsolataiból eredeztethető indulatáttételi reakciók). mechanizmus felismerése, ventilláltatás, „különlegesség-érzés” erősítése
Harag és Düh Kifejezési Mód Skála Oláh Attila adaptálta Magyarországon. A harag és a düh nyílt kifejezésére vagy elfojtására való hajlam mérésére szolgál. 20 tétel 3 alskála: 1. A/EX (anger expression): jelzi a düh és harag kinyilvánításának gyakoriságát. 2. A/IN (anger in): jelzi a harag benntartásának és önmagára irányításának mértékét. 3. A/OUT (anger out): jelzi a düh, indulatok kinyilvánításának mértékét.
Harag és Düh Kifejezési Mód Skála 3 alskála: 1. A/EX: mind a 20 tétel válaszát értékeljük. Fordított itemek: 1,3,5,6,8,10,12,14,15,16,18 2. A/IN: csak a következő tételeket értékeljük: 3,5,6,10,12,14,15,18 (nem kell megfordítani) 3. A/OUT : csak a következő tételeket értékeljük: 2,7,9,11,13,17,19,20 (nem kell megfordítani) Átlagértékek (főiskolás minta): 1. A/EX: 46 pont 2. A/IN: 16 pont 3. A/OUT: 14 pont
Köszönöm a figyelmet!
