N r- 5 * Indúlt
B é t s b ö l , P é n t e k e n , J ú l i u s ’ 1 5 - d i k é n , 1881.
Béts. . ő Ts. K. és Apostoli Felsége Jul. 5-dikén költ felséges végzésében méítóztatottKardinális O Eminéntiájának, Ma gyar Ország Hertzeg Prímásának és Esz tergomi Érseknek abbeli legalázatosabb előterjesztését, hogy Nagy Szombatban Collegialis Káptalan állíttatnék fe l, ke gyelmesen helyben hagyni, és egyszers mind abban Fő Tiszt. B a 1 k o Jó’sef Urat Pudmerilzi Plebánust Fö Préposttá, L i e b Ignátz Újlaki Plebánus Urat L e c t o r-, V á g h y Lázár U rat, Vágh-Szerdahe lyi Plebánust Kántor- K u n s z t Ignátz Urat Sz. Vitenczi Plebánust Castos Ká nonokká, P a l s o v i t s Antal Sz. Benedeki Plebánus Urat pedig Idösbb- és K u li fa y István Urat a’ Pesti Fő Seminarium Vice Reclorát Ifjabb-Kánonokká kegyelmesen kinevezni. Azólta hogy Galitziában a’ Cholera kiütött felszámlálva a’ Kerületekben Jun.. 25-dikéig, és Lembergben Jül. 5;dikéig, a’ Katonaság közül pedig Jun. 50-dikáig ekként adódik, elő a’ nyavalya puszilták sának m ibenléte: A’ Polgárság k özü l:: megbetegedtek. 38,668 an; meggyógyultak 21113
Öszveséggel tehát a’ polgárok és ka tonák közül megbetegedtek a’ Cholerában 40,506 an ; meggyógyultak 21,806-an,, meghaltak 15,519• en , betegek még,, 5381-en. Né m e t a l f ö l d i Ki rál yság. B r ü s z e l Jun. 29 kén. A’ Belga' Követség L e o p o 1d Hertzegíöl London ból viszszajöve. O Herlzegsége elfogad ja a’ Koronát. A’ Londoni Conferenlzia által adta a’ hozzája küldöli Belga Biz tosoknak ( D e v a u x és N o t h o m b Uraknak) ugyan az napon, mellyen Leopold Hértzeg a’ Koronát elfogadta, az az 26 ikban, az új javallatokat, mel lyek a’ Protokoílumoktól sokban kiilőm— böznek. A’ Hértzeg , minekelötte Bel giumba e l j ö ne e l v á r j a elébb,. mit fog, a’ Nemzeti Gyűlés ezekre a’ Conférentziálól fel tett új javallatokra -mondani. A’ Belga Követek és Biztosok a’ múlt vasárnap*. indúltak el Londonból éjfél ben,. és tegnap reggel itthon valának; — JYlegjövetelek után a’ Nemzeti Gyűlés^ azonnal’iilést tartott, mellyben G e r l a c h e Ur^ mint feje a’ kiküldött Követ ségnek,, előadta, hogy ha a’ Követség azokról a’ mik Londonban történtek a’ ’ Gyűlést nem tudósította; annak oka nemi egyéb volt, hanem hogy maga is nagy/ ideig tellycs tudatlanságban és bizonylatlanságban volt, és tsak tegnapelőtt! jutt )0 ,
halott a’ líerízeghez, ki av meghívó be szédre a’ következő válaszszal felelt a’ Követségnek: U r a i m ! Méjjén megindí tanak engemét ezek a’ kívánságok, mellyeknek az Urakat a’ Nemzeti gyűlés tolmátsává tette. Egy nemzetnek léteiét és szabadságát erős talpkőre megfundálni, egy a’ legszebb tisztességek közzűl mellyeket a’ sors az embernek adhat. Engemet arra, hogy az ajánlást elfogad jam, és független helyheztetésemröl le mondjad, kiváltképpen az a’ megtisz teltetés indít, mallyet nékem ez a’ választás ád, mellyet nem kerestem. Elfo gadom azért az ajánlást, jól megjegyez ve, ha hogy a’ Nemzeti Gyűlés felfogad ja részéről azokat a’ , feltételeket, mellyek Belgiumnak léteiét bizonyos bátor ságba helyhetik és megőrzik a’ Hatal masságoknak barátságát, kik néki hasz nosok lehetnek.í{ Azután felolvasta G efl a c h e Ur L é o p o l d Hértzegnek a* R e g e n s he z írott levelét, mellyben ír ja Ö Hertzegsége, hogy attól a! pillan tástól fogva, mellyben a’ Nemzeti Gyű lés a’ Ganferentziának. új javallatit elfo gadja vala, részéről minden nehézség el vagyon hárítva és akkor egyszeriben eljö Belgiumba. — Azután t e b e a u Ur (a’ Külső Minister) felállváh felolvas ta a’ Gyűlés előtt azokat az Akta-dara bokat, mellyeket N o t h ó m b és D eVau x Urak a’ 'Londoni Gonferentziatól hoztak. E g y i k e ezeknek tsak egy pusz ta levél Lebeaú Úrhoz, mellyben a’ Cönferentzia megírja a’ Belga Ministernek, hogy új tzikkelyeket tészen fel javallat képpen a’ Belga Nemzetnek, de a’ mel lyek azonnal megsemmisülnek, mihelyt a’ Belga Nemzeti Gyűlés azokat egészen vagy részszerént félre vetné. M á s i k a , ’ ez alatt a’ feljülírás alatt: ,,A’ L ó n d oni G o n f e r e n t z i á n a k j a v a s l a t i í{ 18 tzikkelyeket foglal magában, melly ék ből , ha. mind Hollandia mind Belgium
rész*éről tetszést találnak , valóságös Al kukötés válhat. Ezek a’ következők: I T z i k k. Hollandiáéi maradnák mind. azok a* tárlornányok, várak'és városok, mellyeket a’ hajdani Német alföldi Köz társaság 1790 ben bírt. II T z i k k . A’ többi része az 1815-ben felállított Né., metál földi Királyságnak, Belgiumé. IIÍ T z i k k . L u x e m b u r g r a nézve külön alkudozások nyittassanak Hollandia és Belgium között, és azoknak végződé. s é i g i n S t a t u q u o maradjon. IV T z i k Ha bizonyosán kijöne, hogy M aest ri chl nem tartozott egészen ' a’ Németalföldi Köztársasághoz 1790 ben , akkor annak birtoka felett a’ két Fél egyezzen meg. V és VI T z i k k . Ha a’ fent megneve zett régi határ szerént Belgium és Hol landia E n fe l a v e kát (a’ másik Félnek határába eső helyeket) bírnának; azo kat tseréljék ki egymással. VII Tz i kk. A' Bétsi Tractatüsnak a’ szabad hajózást folyóvizeken és tsatornákon illető végzé sei megtartassanak. Vili T z i k k . A' ha tárnak kijegyzésére minél hamarébb Biz tosok küldettessenek ki mind a’ két rész* T Ő I . IX és X T z i k k . Belgium örökös n é ú t r a 1i s S t a t us fog lenni; de jus sát feltartja y hogy a’ külső megtámadás sok ellen magát oltalmazza. X I T z ik k . Antverpia’ Kikölője soha se lehessen hadikikötö, maradjon puszta kereskedői kikötőnek. XII és XIII T z i k k . A’ ré gibb Országos adósságok maradnák .an* nak a’ 'Félrieky ki azokat- felvette; az újabbak pedig (1815 ólta , mellyeket együtt vettek fel) ■igasságosan megosztatnak a’ két Fél között; ennek kiszám ít sára és" felvetésére egyszeriben Liijuid^ torok fognak mind a’ két vészről kincvezíetríi. X IV T z i k k . A ’ ' hadifoglyokköUsönössn viszsza adattatnak. X V Tzikk. > A’ privát jószágok mind a’ két Ország ban kiádattassanák a’ Sequestrum alól. XVI T z i k k . A ’ lakosokat, kik a’
adott vagy hitserélt városokban lij Urat scvel tellyességgel - nem Játszik megelé kapnának, elébbi politikai vélekedéseikért gedve, — Egy két nap alatt el kell váK vagy tetteikért háborgatni nem szabod. ni jobbra vagy balra a’ dolognak. XVII T z i k k . Az öt Hatalmasságok, ha Hága Jun.50 kán. Báró VYessenőket az illető Felek e’ végre megszóllí- berg , Austriának egyik Meghatalmazott tanáíí, ezentúl is ajánlani fogják jó szol ja a’ Londoni Conferentziánál, Jun.29gálatokat. XVHI T z i k k . Ha ezek‘a1 Jkén estvp Londonból Hágába érkezeit. tzihkelyek mind a’ két részről elfogad A ’ Iíövet U r, a’ mint hallatszik , abban tatnák , valóságos T r a c t a t u s's á fog fog munkálkodni, hogy á’ Hollandiai Ud nak változtattatok (Aláírás) E s z t e r - vart a’ Conferentzia utolsó javalíatin&k h á z y , Ta 11 e y ra n d , P a l m e r s t o n , elfogadására reá bírhassa. B ü l o w , Ma t u s c e v i c z . “ A’ fel olvasást méjj halgatás követte a’ Gyű Nagy Bri tanni a. lésben. B r ü s z s z e l Jun. 29 Kén. Á’Londo- ; . L ó n do n Jun. 50 kán. DomP e d r o tii Conferentziának; utolsó javallatig, a’ .Jun. í27 kén, estve , B r a g a n z a i H e rmint látszik, kissebb ellenkezésbe fog . t z e g név alatt j Londonba megérkezett; nak találni a’ Nemzeti gyűlésben, mint másnap Ő Fgét a’ Királyt meglátogatta, a’ minapi Prolokollumok. A’ Nemzeti l
Londonba váratnak; számokra ház va rettenés valamennyire múlni kezd ala kosok között. —- O d e s s á b a n Jun. 21gyon kifogadva’ kén a’ Cholera újra kiütött; hasonlóan O r o s z Or s z ág, Bessarabiának némelly helységeiben. RíA’ Cholera T hw er, Jaroslaw, és gába a’ Tsászár parantsolatjából Orvo Tíisnyi-JVowgorodban újra kiütött. A’ sok küldetnek elegendő Számmal , és Wizebsky Igazgatásnak Drisai Kerüle 50,000 rubel a’ Chölerában megholt sze tében is meglepett ez a’ nyavalya nemei- gények Özvegyeinek és árváinak kioszlyeket ’s at ember közül a’ kikre az el tatik. Meg vagyon egyszersmind paran*"ragadott 24 óra alatt 5 meghalt. Erre tsolva, hogy a’ rabok közzűl válaszszák nézve a’ Contumátz Intézetek szaporít ki az arravalókat a’ betegek mellé ápolhatnak, és a' Jaraslavból jövő bárkahajók gatóknak, és sír ásóknak a’ holtaknak míg Ladogaba érnének háromszor tar eltemetésére; az illyenek osztán kégyeltoznak a’ hajóslegényeket változtatni, met kapnak. ! Sz. Pétérvárába az Igazgató Szék rendeléséből 40 Orvos Doktorok tanátsL e n g y e l O r s z a g . kozást tartottak, a’ Cholera nyavalya ter mészetének megvizsgálása fe lö l, melly V a r s ó Jul. 4 kén. A’ Biztosság, ’ ben 38-an azt erősítették ’s voksáikat mellyre a’ Jun. 29 kén elfogott szemé arra adlak, hogy a’ Cholera elragadó lyek papírosainak megvisgálása bízva nyavalya ’s ehezképest hasznos és s z ü k volt, - elvégezte ‘munkáját és visgálódás é g e s is Sz o r o s Contumatziákat vagyis sainak resultatumáröl a’ jelentést az Igaz Veszteglő intézeteket állítani, a’ melly gatószékhez felküJdptte. — Az Ujságleállításnak két Orvos volt ellene, azt állít velek írnak ugyan elég sokat erről az ván, hogy ez a’ vérhas neme tsak járvány öszveesküvésrölj de belölök átaljában nyavalya. tsak annyit láthat az em ber, hogy a’ Rigából jött tudósítások íg y adják dolog még nintsen tisztában. Az elfogatelő a’ Cholerának ottani terjedését. táttak közzül némellyek egészen ártatla j
beteg v olt :, .
szapo-’ rodott^
felgy ógvúit,
megholt.
Jun. 22 reggel 448 99 92 30 — 25 — 465 113 70 36 — 24 — 472 103 83 22 — 25 — 470 89 40 -38 ' Gyógyuló felben van 124 személy. Sz. Pé t é r vá r Jun. 30-kán., Egy ■ember a’ fővárosban megbetegszik teg napelőtt a’ Cholera jegyeivel, és hirtelensmeghal. Ez az ember , azt mondják, nagyon részeges volt és utolsó napjaiban józanon látni nem lehetett. Ugyan az nap megbetegszikj egy másiU -is hason lóan Cholerának látszó nyavalyában jde ez nem bolt meg és már jobban van. Azólta több gyanús megbetegedést vagy ihalált ‘hallani nem leivel; és az elíö meg
nok lehetnek, minthogy sokan tsak ab ból az okból fogattattak m eg, mivel a gyanúsoknak esmerősei vagy atyafiai. így p. o. az a’ h íre, hogy Oberster Sl upec ki papírosai között nem tsak semmi gyanús darabot nem találtak, hanem in kább hazafiúságáriak legtisztább bizony ságait lelték. SöL tzukros míves L es* s e 1ről is azt beszéllik , hogy _ gyan lannak találtatott. Akkordélután, a’ melly nap az elfogatás történt, kézről, járt és nagyon kapós volt az Őszveesküdteknek egy listája 19 névvel. De ezt a laislromot a’ S la t us U j s a g hamisnak hirdeti, és azokat a’ beszédeket is, p1®*' lyek akkor vele együtt jártak, alaP^a^an ‘költeményeknek. Azonközben a’ mi egy*
szer írva van, írva marad; és azokról a’ ménységet nyújtani: annálfogva köteles*, neveltről, mellyeU a’ listában előfordul ségemnek tartottam, mint jó lengyel, el tak, megmarad a’ bal emlékezet. Né- nyomni inkább ezt az engemet szemé mellyek,' nevezetesen Z a v a d z k i , Re- lyesen illető érzést, és azt a’ haza oltá d e l , és S k a r z y n s k i Generálok, az rára áldozatúl vinni. De most, minekUjságlevelekben felköltek magok mentsé utánna nevem a’ Nemzeti tanátskozásokgére vagy mások is felköltek melletlek. ,nak szent helyében megneveztetett j (az General Sk a r z y ns ki ellen azt hozták Ország gyűlésen egyszer szó volt róla , fel vádul, hogy tetemes hibát ejtett mi mit vétettek S z e m b e k , és U m i n s dőn a’ N a r e v mellé lévén kirendelve k i Generálok, hogy a’ szolgálatból el(mikor a’ Generalissimus , S i e n i z a b a n botsáttattak ? és ha mit vétettek, miért volt a’ táborral, és Generál Rüdiger el nem állíttatnak hadiszék elébe ? ) ; feívalen az Expeditiot megindította) az ellen gyok mentve el tekintetek alóli és bátor ségnek szemmel tartására, hamarkodás- kodom a’ dolgoknak-igaz mibenlétét ezen ból és gondatlan félelemből küldözte a’ nel nyilván valóvá tenni.'— Mi okaiéit postát, egyiket a’ másik után, az Igaz légyen a’ Generalissimusnak arráy hogy gatószékhez és a’ Generálissimushoz azzal tőlem a’ Kommandót elvégye, megtet a’ tudósítással, hogy az ellenség erővel szik a’ következő rendeléséből: „O -M o d által akar szállani a’ Visztulán és reá „ z i e l e f a l u b a n a’ f ő h a d i s z á l l á s akar törni Varsóra, holott a’ hídverés á r ó l Máj. 25 kán 1851. A’ GeneralissiOsztályos Generál U m i n s k i ----- ,, ----—j a’ Narev vizén S i e r o c k n á l az Oroszók ,mus,, í: — wt . i tt___ i. „hoz. — Generál Ur! Az Urnák Ma/. részéről tsak színlett mozdulás volt. Elő is hozták nevét az Ország gyűlésben', j,17 iki Jevele, mellyre én itt semmi ész hogy hebehurgya lárma ütéséért hadi revételt tenni nem akarok , arra indí szék eleibe kell állítani; de a’ mit a’ Ge t o t t engemet, hogy az Urtól a’ Koraneralissimus még eddig nem tselekedett. ' „mandót elvégyem. Adja által azt az Ur A’ V a r s ó i K u r í r menti a’ Generált „egyszeriben JVI ühl ber g Generálnak, ez *ellen a’ véd ellen, és viseletét igen j,és magát Varsóba jelentse a’ Hadi Mihelyesnek találja, mivel abban az eset „nisteriumnak dispositioja alá. En ezzel ben , ha az Oroszok valósággal keresz- ,,a’ lépéssel a’ katonai szolgálatnak, matülszáltak volna a’ Visztulán , Varsó nagy agamnak, és a’ Nemzetnek, melly engéni bizodalmával megtisztelt, tartoveszedelemben forgo'lt volna a’ lengyel „zom. S kr z y n e c k i.“ — A’ Generatábornak távol létében. General U m i ns k i a* L e n g y e l íissimus gondol hozása sokkal esméreteK u r í r b a a’ következő tzikkelyt iktat- sebb mint sem fel lehetne tenni, hogy tatta : „A ’ ki a’ köz vélekedést oiJy nagy ő , ha más egyéb ellenem valója lett vol ra betsüli mint é n , annak igen érzéke na, azt nyilván közönségessé nem tette nyen és fájdalmasan kellett esni , hogy volna. De ha én eddig lüredelmesen szen í°eg nem mondatván az okok, mellyek vedtem is az engem érdéit 1ö Vádoláso miatt a’ Kommandó tőlem elvétetett, kii kat a’ közönségnél; mindazáltal nem mu lömbféle rágalmazó hírek repitgetésének lattam el az Igazgatószéknél lépéseket tenni, hogy annak idejében a’ törvényes kitéve lettem.... Én azt hittem, hogy lífon j a’ közönséges Vélekedés elötímcgroszsz volna ebben a’ pillantásban visztiszlítlassam... . Választ nem nyervén szálkodást és perlekedést hintegétni és még ekkorig arra a’ KéröJevélro, mel»z állal az ellenségnek örvendetes re
.38 sú lyét az Igazgátószékhezi-felnyújtáni •szerentsém v b lt ,; tovább - nem máradhatok ebben az állapotban , mélly mind len gyel szívemet mind betsület érzésemet fellázzasztja , kéntelén vagyok Előterjesz•tésemefcrhegújítaniazzaLa’ kéréssel , hogy az Igazgátószék ne sajnáljon ívég hatá rozást adni e’ dologban. Nem kinézésflktöl vakiüalva, sem korhelységböl., hanem ; Hazámat szolgálni kívánásból követtem én a’ felkelő Hazának,hívó szavát , és bát ran merem magamnak; azt a’ bizonysá got adni, hogy] mint Lengyel és mint katona illendően megfeleltem hívattatáöomnali. De a’ Fővezér General S k r z y jie iskimegy üres szín alatt, a’ Komman dót tőlem elvette és által adta General J a n ko v sk i nak, abban, a’ vélekedés ben*, hogy az arra méltóbb és alkalma tosadba de nékem nem akar másikait (t.i. Kommandót) találni^ mintha éppen én ütközetet vesztettem volna hibám miatt, vagy a’ tábor mozdulásait; Compromít'táltam volna. Nem halgathatom el ,h ogy pallérozott Európának egyik Országá éban is, akárhol történt volna is egy il, lyen eset rajtam, meg nem tagadták vol•Jia -azt tőlem,; a’ mit még a’ gonosztevő ás igaz jusson kívánhat t. i. törvényes visgálatot és ítéletet vétségére. —Litvániából egy Kurír érkezett Jun. '2 9 kén Varsóba,- melly. a’ Generalissimushoz! leveleket, hozott C hl a p ó v s ki é s - Gi e l g ud Generáloktól, Litvániában egy Ideigleni fő Kormányszéket állítot tak fel, mellynek Elölülője General és "Senator T y s z k i e vi ez. Ez a’ Kormány szék főképpen a’ hadi; erőnek rendbe szedésével;, foglalatoskodik. A’ Litvániái ’’ regemenlélv a’ -mieinknek formájára organizáltalnak , és regementjeinknek számjait folytatják p. o. 24-dik és 25 ik lineagyalog regement ’s a’ t.
A’ M od l i n i várban kiütött a’ Chqlera; D r L e ó két más Orvosokkal oda kiküldetett. A ’ , fö városban múló fél ben van ez a’ gonosz betegség. A’ Cho lera betegek a’ B a g a teLle nevű Ispo: tályban feküsznek, és számok öszveség.gél 45. .' ,r. ’^ . _L é g ú j a b b t u d ó s í t ás o k P e t e r s b u r g . Ö Felsége a’ Tsászár azt a’ szomorú tudósítást vette Jul» 1 nap. W i t e p s k b ő i, hogy Ó Ts. Nagy Hertzegsége C e s a r e v i t s C o n s t a nt i n Jun. 27 dikén ugyan ott, kilentz órai betegsége után meghalálozott. ] P a r i s b a n az a’ Tetegráfí tudósí tás jött Jul. 7-dikén,’ hogy a’ Londoni , Conferentzia végzéseit a’ Belgiumi Con,gressus hat napi vitatások után, Jul. 6dikán 120 voksal, 80 ellen, e l fo ga d t a. ; E l é g y e é D o l g o k . Bé t s . Jul. 12-dikén. Az Austriai Béobachter ezt közli: A ’ Közönséges Újság (Allgemeine Zeitung) Jul. 7-dikén költ levelében ezen jel után * í egy Pá risi levelezőnek tzikkelye s z e m ü n k b e . tűnt, ’s nem állhatjuk meg h o g y arra egy két szót ne mondjunk. Két felekezetre oszlik ma a’ polgá ri Társaság^ egyik a’ jelen valót fel akar ja ^forgatni , •a’ másik azt megtartani. Amazt jól nevezik nyughatatlan vagyis h á b o r g ó félnek , emezt pedig e l l e nt á l l ó n a k . Az egyik ' F é l hóbortosokból és önhaszon hajhászó mindenféle speku lánsokból áll; a’ másik o l l y a n o k b ó l kik a? dolgot jói megfontolják és ,a’ keresett vagyont bizonytalannak ’s mégkeresen dőnek eleibe teszik. Amazok minden kon módokon törekszenek a’ közönség
vélekedését magolt részére hajtani, ’s a’ t. Végre: „Frantzia Országnak, vala Mii kellessék az ollyan levelezőtől) vár mint egész Európának is , kell a’ békes n i, a’ Isi készakaftva színmulálő szavok- séget kívánni, ’s Királyunk minden sza kai mindent megtesz, á’ mit egyes em va azzal a’ reménnyel bíztat, hogy azt ber tehet, hogy a’ Közönség vélekedését megnyerjük. Úgy de a’ békesség és há a’ mellyet megnyerni igyekszik, megszé ború között nints bizonyos közép lít, és dítse, az indulatoskodást gerjeszszé, és : aligha; a’, háború, mellyet most már vi a* nemzeti érzést viadalra buzdítsa? —* hetnénk, ollyan káros lenne reánk néz Más Izéiből illyenekétj ‘mint a’ miilye ve, .mint az a’ ibizonytalanság állapotja, nek itt következnek^ írni nem is lehetne;' melly mindent,elzsibbaszt, a’ melly se „Tegnap a’ ’ Börzén ijesztgető hírek regeinket elkedvetleníti, midőn őket sza foroglak , ’si’a’ ; Status, obligatiók hirtelen porítjuk, táboroztaljuk, a’ nélkül, hogy és nagyon leszállónak; de azért a’ bé valami i’eménységet-ínyúj tanánk nékik a’ kességhez?még van reménység, sőt las betsülct és rang; szerezhejtésére.^ san lassan bételyesedik a’ mit Géni Se* , r Ebből azegész irkái ásból (ezt teszi ba s ti a n i hónapokkal ez elölt mondott, utánna,a1 jBeobachter). egyetlen, egy té hogy Frantzia Ország állapotja ollya'n, telt említünk meg,!m ert ez igaz: F r a nmellyben parantsolhatja, hogy bé ké s * t'z i a O r s z á g n a h , m i n t *e g é s z E u e é g l e g y e n . De étkár'iegyenfez,,akár r ó p á n a k i s, k e 11 a’ bé kess ég e t pedig múlhatatlan ól kiüssön, (mert a’ k í v á n n i ; éppen azért mivél az a’ Párt, parantsolás nem segíthet mindég a’ dol melly a’ Státus alkotmányok felforgatá g o n ), annyi bizonyos, hogy most az ide sára ’s a’ régibb durva revolutionak visz je 5 a’ midőn Frantzia Ország hatalma sza hozására törekszik, minden erejé san előállhat, ’s eddig mutatott félénk ből h á b o r ú t idézne elő. A’ többi Stá^ ségét ’s határozatlanságát hathatós sza tusokban minden okos és igazságos em vakkal feltserélheti, mellyeknek külföl ber kívánja a’ békesség fen tartatását; mert a’ felfargatásnak mindenüvé kitérdön foganatosaknak kell lenn i/f , 'továbbá. „Orosz Országtól, melly jedett felekezete ,a ’ mint a’ Monitor igen a* mull észt. Oclóberben fenyegetödzve helyesen jegyzi meg,, a’ háborút tsak állott ki ellenünk, most midőn Lengyel önhaszonvadaszó plánuma eszközének Ország elég dolgot ád neki , nints miért nézi. Minthogy tehát a’ Közönséges U|félnünk, Austriávál ésBurkus országgal ság levelezője A u s t r i a t z é Í j a i t ke pedig még akkor is , ha egyesítnél; ma v é s b b é t i sz t án a k tartja, mint más gokat könnyen s z e m b e szállhatna lírán* -Igazgalószékekét, szeretnénk tudni, hogy tzia Ország,:ha hogy fontos dolog fo-<- ugyan mellyil; Párthoz számlálja ő az rogna kérdésben, melly a’ Nemzet ja . A;U s t r i a i K o r m á n y s z é k e t ; a’ vát vagy betsiiletét ilietné. Hanem , Prusz- n y u g h a t a t l a n vagya’ t s e n d f e n n , fizía, mellywek bölts és elgondoltt politi t a r t ó Félhez? . ’S ímé e’ féle ő r ü l t fetsegésekkája van, bennünket n e m ingerel, úgy ; mint Austria; .amattól nem szükség azt lt ei^; naponként száz meg száz újságle kívánnunk,íhögy mondja ki mit akar, velek töltetnek m eg, meliyeket azok vagy hogy seregeit idegen földről húzza Olvasóiknak drága -pénzekért', úgy ad viszsza. Austria tzélzásai' kevésbbé tisz- *nak e l, mint a’ k ö z ö n s é g e s g o n iák.“ ^ ,. ' • • -' " d o l k o z á s n a k szavait!!!
A’ pénz folyamat Július’ 14-dikén; árrP / A ’ Státus’ öp.Centes Obligátzióji 795/16 Aa 1820-béli sorsosok, 1543/4
•í •
*
Az 1821-béli hasonlók, 1141/2 Bétsvárosa 2 1 /2 p. Centes Bankó Obligátzióji, 5 8 1 /2 fór. keltek, mind Conv. A’ Bank-Aktziák keltek 1004 for.ton Conv. Pénzben. v
Tudományos
Hirjdetés.
E.u r ó p a t e k i n te t e , vagy is közönséges, Földleírása, a’ Világ egyébb irészeinek rövid kivonatjával; jelen való Természeti, Míveleti, és Rorm ányi’Állapotjában, XII. Kötet. nagy 8. szép Medián posta papíroson, mintegy 200 ív. Európa F ö ld k é p é Ve i Magyar Nyelven. D ó c z y J ó ’se f :által: Bétsben, Ns Haykul Antal betüjivel, 1829— 50— 31. .■ J* Az ára : itt Bétsben kötetlen 8 fór. perig. Borítva 8 fór. 48 kr. peng. ’ A’ Fold kép a’ Munka nélkül magán 1 fór. peng. l>;Áa 'Átlást az egész Munkához meg lehet szerezni Pesten Ns Karats Ferentz Kéz Metsző Mester* Urnái. A.’ Munkát pedig Bétsben Ns Haykul Antal Könyv nyomtatójában a’ bel ső városban:: In dér oberen Backerslrasse, Nro 755 náchst dér Universitat. Magyar Országban a’ Könyv-ároá Uraknál. Foglalatja az egész Munkának: I. Köt. Európa átaljában. Portugallia, és Hispania. II. — Frantzia, Helvetzia, és Brittannia, Irrlandiával. III. -— Svétzia , Norvégia, és Dánia. I V . —- Belgium, Hollandiával. Felső, és (részint) közép Itália. * V. — Közép (részint) és alsó Italia. V I .;/— A’ Kisebb Német szövetséges Tartományok, Bavariával. VII. — A’ Nagyobb Német szövetséges Országok. V V ili. — Az Aüstriai Német (és Slaw) Birodalmak. Ji ; IX. — Magyar, és Erdély Ország, a’ hozzá tartozókkal. X . — Áz Európái Orosz, és T örök Birodalmak. XI. —- Asia, Afrika, Amerika, és Australia rövid ki vonatban. A’ Föld: leírási "Elő esmeretek- : ;1;: - ■ ; XII. Szó könyvetske a’ M unkához/és Mutató Könyv. A’ Munka Köteteit egyenként is meg lehet venni 30 kr.jával; kivévén a? TI., és IX-dik Kötetét, a’ mellyekből feleslegvaló Nyomtatványok nintsenek. Hasonló m ódon; és formában megjelent ugyan ott: Magyar Ország Tekintete (Föld le írása) a’ hozzá tartozókkal, és Erdély országgal ; ’s a’ hozzá járuló', tökéllétes Mutató Könyvvel.. 2 Kötet. $ Az ára itt- Bétsbea Kötetlen 2 fór; peng., szépen borítva 2 fór. 16 kr. pen g. 1 A! Mutató. Könyv magán 1 ' fór. peng., szépen: b orítva 1 fór. 12 kr^ peng* Sierkesztető,és. K iadó M á r t o n J ó 's e f ,, P rofessor. (Landstrasse N ro 315.) Nyomtató : Nemes, Haykul Antal* (Obere BSclfer-Strasse Nro 755.)
