N KLEÁRIS BIZTONSÁ ÉS TÁRSADALO F K SHI A TÁN

A KULÖNBÖZŐ TUDOMÁNYTERU LETEK VISZONYA ÉS SZEREPE A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIÉPÍTÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON a

a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya, uszaki Tudomanyok Osztalya es a azdasa - es o tudomanyok Osztalya e yuttes tudomanyos ulese a a yar Tudomany nne e ez ka csolódóan 2013. november 7.

N

KLEÁRIS BIZTONSÁ ÉS TÁRSADALO F K SHI A TÁN Nukleáris biztonság, társadalmi érdek és a jog Katona Tamás János

/1/ Tisztelt Elnök Úr! Höl yeim és raim! Az ener iaellátás na jainkban, s a jövőben is a társadalom életének, a azdasá fejlődésének, s az él ető környezet fenntartásának e yik kritikus eleme lesz. A tudomány számos me oldást kínál az ener iai ények kielé ítésére, amelyek alkalmazásával különféle straté iák kom onál atók meg. /2/ Nyilvánvaló, o y a különféle műszaki me oldások alkalmazása, bár nem azonos mértékben, de kivétel nélkül valamilyen kockázattal, környezetter eléssel jár, mé a zöldnek minősített tec noló iák is. A kockázat és a aszon között kell me találni az e yensúlyt, mé a közérdek ala ján.

edi a tudás és

A tudomány eredményeinek alkalmazásából eredő „kockázat- aszon” robléma a XX. század köze étől a fejlett vilá e yre súlyosabb ter e, amelynek filozófiai, morális feldol ozásán sem jutottunk túl. A dilemmát Dürrenmatt „Fizikusok” című komédiájából kivetített részlet jól szemlélteti. NEWTON: Ha itt az ajtó mellett felkattintja a kapcsolót, mi történik, Richard? FELÜGYELŐ: Felgyullad a villany. NEWTON: Maga elektromos érintkezést hoz létre. Konyít valamit az elektromossághoz, Richard? FELÜGYELŐ: Nem vagyok fizikus. NEWTON: Nos, én se sokat konyítok ozzá. Csu án a természet me fi yelése nyomán bizonyos elméletet állítottam fel róla. Ezt az elméletet a matematika nyelvén leírom, és ka ok né ány ké letet. Ekkor jönnek a technikusok. Ők már csak a tételekkel törődnek. Úgy bánnak az elektromossággal, mint a selyemfiú a nőjével: kihasználják. Gépeket szerkesztenek, de egy gép csak akkor használható, ha a feltalálásához vezető felismeréstől függetleníteni tudta magát. Így aztán manapság minden szamár képes rá, hogy villanykörtével világosságot gyújtson – vagy egy atombombát felrobbantson. (A felügyelő vállát veregetve) S maga engem ezért akar letartóztatni, Richard. Ez nem tisztességes dolog. FELÜGYELŐ: De át én nem akarom letartóztatni, Albert. NEWTON: Csak mert őrültnek tart. De maga hogyan merészeli felkattintani a villanyt, ha semmit sem ért az elektromossághoz? Maga itt a bűnös, Richard. Most pedig el kell dugnom a konyakot, különben art a Boll főnővér őrjön eni kezd. Sok szerencsét, Ric ard. FELÜGYELŐ: Sok szerencsét, Albert. NEWTON: Tartóztassa le saját ma át, Ric ard.

1



II. ános Pál á át idézve: „A rossz az ember szabadsá án keresztül nyilvánul meg....” Az alkotó ember szabad, de a tudomány eredményeivel teljesen szabadon nem rendelkezhet a azdasá i tevékenysé szabadsá ára ivatkozva, mé akkor sem, ha a mai vilá unk szélsősé esen utilitarista. /3/ A nukleáris ener ia alkalmazásánál a társadalom által vállal ató kockázat és a aszon e yensúlyát a szabályozás és a felü yelet biztosít atja, az alkalmazók ozzáértése és felelős ma atartása mellett. A tartalmila adekvát és érvényesített szabályozás a fukus imai tra édiát követően azért került a fi yelem közé ontjába, mert e y fejlett orszá , a án jog- és intézményrendszere bizonyult kifo ásol atónak, ami részben oka volt az atomerőmű sérülékenysé ének, részben edi az el árítás során mutatta me yen esé eit. Hazánkban mellőz etetlen tényezője a villamosener ia-ellátásnak a Paksi Atomerőmű. Az atomerőmű blokkjainak üzemidejét me osszabbítják, í y a hazai villamosenergia-teremlés több mint 40 százalékát mé osszú idei az atomerőmű adja. Politikai szándék van új atomerőmű é ítésére is. Előadásomban a nukleáris jo tizene y ala leve közül a biztonság és a folyamatos ellenőrzés elvéről fo ok beszélni, mert – függetlenül attól, miként viszonyulunk a nukleáris energia alkalmazásához – értenünk kell, hogy /4/ ilyen kockázatot kell vállalni, illetve a szabályozás által biztosítani azért, o y a nukleáris ener ia alkalmazásából eredő asznot élvez essük? iként mérjük a kockázatot, illetve a biztonsá ot? Tudja-e ezt a társadalom ellenőrizni? /5/ A szabályozásnak szabatos fo almakkal kell o erálni. Az első kérdés, o y mi a kockázat? A kockázat a kárt okozó esemény bekövetkezésének valószínűsé e, megszorozva az adott esemény által okozott kár mértékével. Bár ez e y e yszerű szorzás, a szorzandót és a szorzót bonyolult elemzésekkel le et me atározni, amelyek nem csak bonyolultak, anem módszertanukat és eredményeiket tekintve is e ymásnak, és sokszor a tényeknek is ellentmondanak. /6/ Példaként lássuk a árom atomerőmű-baleset jellemzőit, mint a kiterjedés, a kibocsátott aktivitás, az evakuáltak és a alálesetek száma. A le súlyosabb a csernobili tra édia volt. /7/ A fukus imai tra édia kárát úsz és atvan milliárd dollárra becsülik, de ez is remél etően amarosan nem becslés, anem tényadat lesz. /8/ Na y talál atás folyik, mi lenne, ha másutt, éldául a pro-nukleáris Franciaorszá ban történne e y súlyos baleset. Ennek kárát 120 milliárd euróra 2



becsülik. Igaz, elé é kétsé es, o y az orszá -imázs vesztesé a kár ne yven ét százaléka lenne. S van egy csúsztatás is: Lehet, hogy az átla i ari balesetek 2 milliárd euró kárral jellemez etők, de tudjuk, hogy /9/ a nukleáris balesettel azonos súlyossá ú mexikói öbölbeli olajszennyezés – az össze asonlít ató kárelemeket számítva – 42 milliárd dollárba került. Ezek után kicsit félek kimondani, o y a me termelt ener iára vetítve az atomerőműveknek – Csernobillel és Fukus imával e yütt – mé is messze kisebb ne atív im aktja van, mint az összes a yományos ener etikai tec noló iának. A bölcsőtől a síri vett emisszió tekintetében edi a nukleáris nem rosszabb a zöld tec noló iáknál. /10/ Ettől fü etlenül, nyilvánvaló, o y az atomerőművek otenciális kockázata i en na y, ami különös kezelést i ényel. Mondhatjuk, legyen a kockázat a le ető le alacsonyabb. Ám ez a azdasá i tevékenysé alálát jelentené, mert bármikor le et mondani, o y „jó, de le yen a kockázat mé kisebb”. Ezért a yakorlatban és a szabályozásban az ésszerűen me valósít ató biztonsá elvét alkalmazzák. /11/ E y ábrával szemléltetve: Az adott kor műszaki-tudományos színvonalán ésszerűen me valósít ató biztonsá ra kell törekedni. A kérdés az, ol van az a bizonyos alsó atára a kockázatnak, ami már tűr ető. A társadalom kockázat-felfo ása itt nem se ít, az nem ké letek szerint működik. ár edi az ésszerűsé nehezen ké zel ető el számszerűsé nélkül. /12/ A követelmény a nukleáris erőművek esetében ú y szól: Le yen a kockázat ( romt fatalitás) e y nukleáris balesetből kisebb, mint e y tized százaléka (0,1%) annak, aminek összessé ében az e yén ki van téve, azaz az atomerőmű addíciója a teljes kockázat oz le yen mar inális. Ez azt jelenti éldául, o y az atomerőmű okán a fatalitás le yen 5x10-7/év, s az individuális látens rák- alál yakorisá a edi 2x10-6/év. Ezt ú y biztosítjuk, o y a zónasérülés yakorisá át 10-5/év, a na y korai kibocsátásét pedig 10-7/év értékben korlátozzuk. Tisztelt Höl yeim és raim! Ezt a kapcsolatot csak i en kevesen értik. o os a kérdés: Korunkban me bízik-e a társadalom azokban, akik ezt értik? Nyilvánvaló, a társadalmi ellenőrzés ez nem elé műveltsé el is kell rendelkezni.

a civil kurázsi, me felelő

Érteni kell, o y mit is jelentenek ezek a ne atív atványkitevős számok.

3



Például, hogy a 10-4/év azt jelenti, o y e yszer tízezer év alatt biztosan előfordul az adott esemény. Az idő érzékeltetésére edi szol áljon, o y tízezer évvel ezelőtt volt a jé korszak. A 10-7/évnek me felelő tízmillió év pedig olyan időtávlat, amikor a Himalája kialakult. indezek ellenére a véletlen események természete olyan, o y akár ebben a illanatban is bekövetkez etnek. S nem csak a nukleáris területre érvényes, hogy a konzumáló, laikus társadalom ellenőrzése atástalan, anem az olyan „ u a” dol okra is, mint a mindenki me fi yelésére és mani ulálására alkalmas információ-tec noló ia, vagy a biotec noló ia, vagy a genetika alkalmazása. De hát nem épp a tudományos ismeretek széleskörű birtoklása jellemzi a tudásalapú társadalmat? /13/ A biztonsá ra való tervezés a mélysé i védelem elve ala ján történik. Öt védelmi szint van: (1) a ibás működés me előzése me felelő tervezéssel, minősé el és me bíz atósá al, (2) olyan eszközök biztosítása, amelyek me akadályozzák a normális álla ottól való eltérést, (3) a ez me történne mé is akkor le yenek olyan eszközök, amelyekkel a reaktor biztonsá os álla otba juttat ató, s a elyzet nem fejlődik súlyos balesetté, (4) s a ez mé is elindulna, akkor ezt meg kell állítani, (5) s a ez nem sikerülne, akkor el kell árítani a következményeket. Ho y me értsük, mit jelent ez az öt védelmi szint, me róbáltam u yanezt egy személyautó esetében azonosítani. Csak ármat sikerült. Az ötödik szint az, amelyet a fukus imai tra édia tanulsá a tette i en fontossá. Azaz, legyen bármilyen kis valószínűsége egy katasztrófának, súlyos balesetnek, az soha sem zárható ki teljes bizonyossággal, tehát jó előre fel kell készülni az elhárításra, s nem elég biztonsági elemzésekkel igazolni, hogy a valószínűsége elhanyagolható. Ezért vannak Pakson éldául súlyos balesetkezelő dízel-generátorok a blokkonként árom üzemzavari dízel enerátor mellett. A é kocsi analó iáját véve a ne yedik és ötödik szint olyan, mintha minden autóst le alább áromszoros rendőr eszkort, s egy-egy mentőkocsi és tűzoltó autó kísérne. /14/ Az atomerőműveket i en kis valószínűsé ű veszélyekre, me ibásodásokra tervezik. Ez azért szüksé es, mert a kockázatnak kicsinek kell lenni, s mivel az atomerőmű baleseteinek következményei súlyosak, akkor a baleset bekövetkezésének valószínűsé ét kell drasztikusan csökkenteni. Az atomerőművet na y biztonsá i tartalékokkal tervezik a kis yakorisá ú eseményekre. E tartalékok révén valósul me a biztonsá a mé kisebb valószínűsé ű eseményeknél, mí az ennél is valószínűtlenebb eseményekhez kellenek a balesetkezelési eljárások.

4



Az euró ai stressz-teszt fókuszában é a súlyos baleset el árítására és kezelésére való felkészülés volt. Ez nem új követelmény. a yarorszá on a súlyos baleset kezelés az ezredforduló óta a biztonsá növelés köz onti feladata, í y éldául a baleset során keletkező idro én-kezelése, már a fukushimai tra édia előtt jórészt me oldott volt a Paksi Atomerőműben. Ennek az előrelátásnak volt köszön ető, o y a Paksi Atomerőmű me felelt az E által kezdeményezett Célzott Biztonsá i Felülvizs álaton, s teljesítette az üzemidő osszabbításra vonatkozó biztonsá i normákat is. Vajon a Fukushimai Atomerőművet nem tervezték ezekre a kis valószínűsé i eseményekre? De tervezték! Ám e y adott kor adott ismeretei szintjén. /15/ S itt kell szólni a folyamatos ellenőrzés elvéről, ami együtt jár a biztonság folyamatos növelésével is. A nukleáris energia alkalmazása folyamatos és rendszeres felügyelet tárgya. Ennek legfontosabb eleme az időszakos biztonsági felülvizsgálat. Itt hangsúlyozni kell a műszaki-tudományos fejlődés szerepét. í a szabályozás morális indítéka örök, „Óvd, amit a óisten me teremtett!”, a műszaki-tudományos ismeretek elé yorsan változnak. Ez a változékonysá akár csökkent eti a társadalom bizalmát, de é az ismeretek yara odása miatt kell az atomerőmű biztonsá át a rendszeres fejlesztés tár yának tekinteni. a ánban nem volt kötelező az időszakos biztonsá i felülvizs álat. Ebben szere et játszik a ja án szic é és tradíció, ami miatt a fukus imai tra édiát több vonatkozásban is „made in a an”-nak minősít etjük. Ezt itt nincs mód elemezni. A legfőbb tanulság az, hogy a prevenciónak gyakorlatilag ki kell zárni a súlyos baleset kialakulásának lehetőségét, s a biztonságot ellenőrizni s folyamatosan növelni kell. /16/ Az Euró ai nió most kodifikálja ezeket az elveket. /17/ Az nió ezzel, ahogy a stressz-teszttel is, i yekszik ótolni olitikai mulasztásait a nukleáris energetika terén. A hazai nukleáris szabályozás me felelőnek minősít ető, s általában is, a nemzeti szabályozások és intézményrendszer ma fejlettebb, mint a közössé i. A közössé i köz ontosító szándékok azonban erőteljesek, é orszá ok törekvései miatt.

az antinukleáris

Elé é nyilvánvaló, o y a szabályozás és a felü yelet jo ával annak kell rendelkezni, aki felelőssé is te ető. Ú y tűnik, ez ma nem Brüsszel. /18/ Összefo lalva mondandómat: Tény, o y ma a társadalom viszonya a nukleáris ener etiká oz ambivalens. 5



Ám az is tény, o y a kockázatok ellenére az emberisé nem, csak e yes orszá ok mondtak le a nukleáris ener ia alkalmazásáról. Az alkalmazás feltétele, o y szabadsá unkban mi alkalmazók korlátozzuk ma unkat a felelőssé ünk tudatában, s a szabályok edi kívülről korlátozzanak, hogy  a nukleáris ener iát csak a köz javára asználjuk,  az alkalmazás kockázatát a mindenkori le jobb tudásunk szerint minimalizáljuk,  s felkészüljünk minden es etősé re, az i en kis valószínűsé ű balesetek következményeinek el árítására is, isz a kockázat nullára nem csökkent ető. Mindehhez szüksé van a társadalom fi yelmére, a társadaloméra, amely nem csak élvezi a javakat, anem tudatában van minden ezzel járó atásnak és kockázatnak, rendelkezik me felelő ismeretekkel és műveltsé el, o y a saját felelőssé ét me ért esse, s jogait gyakorolhassa. Köszönöm me tisztelő fi yelmüket! Fadd, 2013. november 7. Dr. Katona Tamás ános

6

N KLEÁRIS BIZTONSÁ ÉS TÁRSADALO F K SHI A TÁN

Recommend Documents