219
К ÖZL E MÉ N Y E К
R esearch w o rk w ith a view lo e stab lish the degree of d e v elo p m en t of se ttle m e n ts is going on in several directions. In order to reach q u ick e r a n d m ore correct re su lts it w ould be d e sirab le to secure a higher degree of coo rd in atio n in th e w ork of the bodies dealing w ith s e ttle m e n t problem s b o th as regards research m eth o d s a n d the v a lu a tio n of th e facto rs fe a tu rin g th e degree of developm ent.
N Ő HALLGATÓK
RÉSZVÉTELE
A
FELSŐ O K T A T Á S B A N
1894-1941 JÁKI
LÁSZLÓ
A n ői eg y en jo g ú sítás kérdése h a z á n k b a n m a m á r b e fe je z e tt té n y . Az a lk o t m á n y szellem ében e ltű n te k m in d a zo k a h á trá n y o s m e g k ü lö n b ö ztetések , m ely ek o ly jellem zőek v o lta k a felszab ad u lás e lő tti id ő szak b an . T á rsa d a lm u n k n ő i ta g ja i k é p z e ttsé g ü k n e k m egfelelően az állam ig az g atá s, az ip a r és a m ező g az d aság szám os v ezető fu n k c ió já b a n m e g ta lá lta to k . Az e fe la d a to k e llá tá sá ho z szükséges isk o lai v ég zettség m egszerzésében is te lje sen egyenlő jo g g al és feltéte lek m e lle tt vesznek részt a férfiakkal. E z a m a m á r m a g á tó l érte tő d ő egyenjogúság, m in t an n y i m ás, felsz ab a d u lá s u tá n i fe jlő d ésü n k eredm énye. Az aláb b i k özlem én y a sta tis z tik a i a d a to k segítségével k ív á n ja m e g m u ta tn i a z t a hosszú u ta t, m e ly e t a nők a felső fo k ú o k ta tá s b a n való részvétel te ré n a te lje s eg yen jo g ú sításig m e g te tte k . K ö z o k ta tá s u n k m ú ltjá n a k erről a — m ég a szom szédos k a p ita lis ta o rszá gokhoz v isz o n y ítv a is — reakciós, bizonyos v o n a tk o z á sb a n feu d ális elem eket ta rta lm a z ó jellegéről m indm áig nem je le n t m eg feldolgozás. N ev e léstö rtén e ti m u n k á in k k ö z tu d o m á s ú té n y k é n t te szn e k e m líté st e k érd ésrő l (1), de kellő a d a to k h iá n y á b a n e m e g állap ításo k nem a lá tá m a s z to tta k . N ém i tá jé k o z ta t á s t n y ú jt e k érd ésrő l sta tis z tik a i szem p o n tb ó l a k ö z e lm ú ltb a n m eg jelen t A n ő k helyzete régen és m ost (2) cím ű k ia d v á n y , de ez a m u n k a á ltalán o s jelle génél fo g v a k é rd é sü n k re v o n a tk o z ó a n részletes a d a to k a t n em ta rta lm a z . Az a lá b b i k ö zlem ény nem t a r t ig é n y t e sokoldalú, és k ö z o k ta tá su n k szám os m ás kérd ésév el szorosan összefüggő p ro b lém ak ö r végleges fe ltá rá sá ra . F e la d a tá n a k m indössze csak a z t te k in ti, hogy a ren d elk ezésre álló a d a to k közlésével szem léletesen b e m u ta tá ssá a n ő k h á trá n y o s h e ly z e té t a felszab ad u lás e lő tti fe lső o k ta tá sb a n , s ezzel k iin d u ló p o n to t je len tsen egy szélesebb k o n ce p ció jú feldolgozáshoz. A
Ő N К
E G Y E T E M I
F E L V É T E L É N E K
K É R D É S E
K Ü L F Ö L D Ö N
A n ők felsőbbfokú to v á b b ta n u lá s a h a z á n k b a n az 1894. és 1895. évi k irá ly i le ir a tta l, illetv e re n d e le tte l k ap c so la to s. E rendelkezések te tté k leh ető v é, h o g y a n ő k az orvosi, gyógyszerészeti és bölcsészeti k a ro k o n to v á b b ta n u lja n a k . E z t a h a z a i k ö z o k ta tá s sz em p o n tjáb ó l nagyjelen tő ség ű esem é n y t azo n b an hosszú h a rc előzte m eg, m ely szoros k a p c so la tb a n Amit a jó v a l k o rá b b i külföldi tö rek v é sek k e l, illetv e eredm ényekkel. Az első orvosnő, Blackw elt Erzsébet (3), az E g y e sü lt Á lla m o k b an 1847-ben ira tk o z o tt be az egy etem re s azt 1849-ben v ég ezte el (4). E u ró p á b a n elsőként Z ü rich b e n 1864-ben (5) fo g a d tá k be ren d es h a llg a tó k k é n t a le á n y o k a t az eg y etem re. 1868-ban ped ig m á r S z e n tp é te rv á ro n is a v a tta k o rv o sn ő t az o rv o sseb észeti ak a d ém ián (6). A h a tv a n a s év e k tő l S v ájc b an , a n y o lc v an a s év ek tő l A n g liá b an v álik á lta lá n o ssá a n ők felvétele az orvosi és bölcsészeti k a ro k ra 1. V iszonylag h a m a r 1 E fe jlő d és ellen tm o n d á sa ira jellem ző , h o g y bár A ngliában 1877 és 1882 k ö z ö tt négy e g y e tem en is e n g e d é ly e z le k a nők felv ételét (7). nem k a p ta k k é p e síté si jo g o t, s íg y nem alk a lm a ztá k ő k et (8).
15a
D em ográfia
220
K Ö Z L E M É N Y E K
tá r t á k ki k a p u ik a t a nők e lő tt az orosz eg y e te m ek 2 (11). E ze k en az eg y etem e k en 1896-ban az ö sszhallgatóság m in te g y 4 % -a v o lt nő (12, 13), ső t 1903-ban m á r k ü lö n női g azdasági fő isk o lá t is n y ito tta k S z e n tp é te rv á ro n . A z E g y e sü lt Á lla m o k b an 1890-ben 2438 orvosnő, 2136 ép ítészn ő , 165 lelkésznő és 110 ü g y v éd n ő m ű k ö d ö tt (14). A n g liáb an 1879 ó ta lá to g a th a ttá k a nők az oxfordi e g y e te m et, a k épesítési jo g o t az o n b an csak 1911-ben szerezték meg. A lo n d o n i egy etem re 1897-ig 3762 nő ir a tk o z o tt b e (15). A fejlődés g yors ü te m é t b izo n y ító szám ok az o n b an szám os e lle n tm o n d á st ta rta lm a z ta k . L iebig p éld áu l sp a n y o lfa l m ögé ü lte tte a szab á ly o san b e ira tk o z o tt női h a llg a tó it, szám os n ém et professzor ped ig ad d ig nem k e z d te el ó rá it, m íg a n ő k el nem tá v o z ta k . E zen tú l az o n b an , a le g tö b b eg y etem en szám os m egkötéssel v e tté k fel a n ő k et, s a k k o r is csak bizonyos sz ám b a n és b izonyos f a k u ltá s o k ra .3 É rd e k e s, h o g y v a la m e n n y i o rszág b an a n ők jogi k a r r a való felvétele o k o zta a leg tö b b nehézséget. A száz ad fo rd u ló ra azo n b an leg tö b b eu ró p ai o rszág b an eng ed ély ezték a n ők jogi ta n u lm á n y a it, s az ü g y v éd i g y a k o rla t fo ly ta tá s á t. E z u tó b b it so k h e ly ü tt azzal a m egkötéssel, h o g y p ra x is u k a t csak férjh ezm e n etelü k ig f o ly ta th a tjá k , m e rt a k k o rtó l k ez d v e férjü k g y ám ság a a la tt á lln a k s ez összeférh etetlen az üg y v éd jogi s tá tu sá v a l. F ra n c ia o rsz á g b a n 1900-tól, G enf k a n to n b a n 1907-től lé p e tt először n ői ü g y v éd az esk ü d tszék elé. A n ők egy etem i felvétele elől — a jelen tő seb b eu ró p ai o rszá g o k at fig y e lem b e v év e — P o roszország és a M onarchia z á rk ó z o tt el le g to v áb b . A u sz t riá b a n , ahol u g y a n ren d eletileg a nők egyetem i felvétele soha n em v o lt tiltv a , csak a kérdés m a g y aro rszág i rendezése u tá n o ld o ttá k m eg h a z á n k h o z h a so n lóan a nők felsőfokú o k ta tá s b a n való részv ételét. A N Ö К E G Y E T E M I F E L V É T E L É N E K M A G Y A R O R S Z Á GON
P R O B L É M Á I A
A nők eg yetem i felvételének k é rd é sé t h a z á n k b a n H u g o n n a i V ilm a esete v e te tte fel. A grófnő u g y an is a zü rich i eg y etem en sz e rz e tt orv o si d ip lo m át, s o n n a n h a z a té rv e 1880-ban en g e d ély t k é r t a k u ltu s z m in isz te rtő l, h o g y az é re ttsé g it letehesse és oklevelét h o n o sítsák . K érésé t csak részben te lje síte tté k . É re tts é g ijé t 1881 m á rc iu sá b a n en gedélyezték — „k iv éte le sen és m in d en to v á b b i k ö v e tk e z te té s n élk ü l” — , de oklevelét nem h o n o s íto ttá k (17). A h o n o sítás fő ellenzője Trefort Á goston v o lt. A k ü lfö ld i tö rek v é sek , v a la m in t H u g o n n a i V ilm a esete erő tlen és gyenge v isszh an g ra ta lá lt a m a g y a r kö z v élem én y b en is.4 A fő k érd és term ész ete sen h a z á n k b a n nem az eg y etem nők e lő tt való m e g n y itá sa , h an e m a n n a k előfeltétele, a leán y k ö zép isk o la m eg te re m té se v o lt. H u g o n n a i V ilm a, ak i k érésén ek m e g tag a d ása u tá n m ag a is élh arco sa le tt a nők egy etem re való b e b o c sá tá sá n a k , u g y an c sa k a le á n y g im názium m e g te re m té sé t sü rg ette. „ H o g y m i lesz a le án y g im n áz iu m o t v é g z e tt le án y o k b ó l, m egm ondom : E g y ik -m ásik férjh ez fog m en n i és b o ld o g ab b lesz, m in t az, aki g im n áziu m o t nem v ég z ett, m e rt értelm eseb b lesz a feleség, az a n y a és háziasszo n y nehéz tisztsé g én e k b e tö lté s é re ; a tö b b i fo ly ta tn i fo g ja ta n u lm á n y a it az egy etem en , hogy ta n á r v a g y orvos lehessen. Igen ám , de nem já r h a t itth o n eg y etem re ! N em ? K i m eri a z t m o n d a n i, h o g y 8— 9 év m ú lv a M agyarország egyetem ei nem fo g n ak nők részére is n y itv a álln i” (18). A nők egy etem re való felvételének p ro b lé m á ja h e ly e tt a n y o lc v an a s év ek b en te h á t elsősorban a női középfokú o k ta tá s k érd ése á llt az előtérben. A nők egyetem i felvételének k érdése h iv a ta lo sa n először csak 1895-ben m e rü lt fel a k é p v iselő h ázb a n (19). W lassics G yula vallás- és k ö z o k ta tá s ü g y i m in iszter ez alk alo m m al k ije le n te tte : „ É n m agam az ir á n t te lje sen tis z tá b a v ag y o k , h ogy a gyerm ek- és nőorvosi és gyógyszerészeti p á ly á k ra m in d e n esetre célszerű lenne a képzésről g o n d o sk o d n i.” É g y h ó n a p p a l később a b u d a p e s ti felsőbb le á n y isk o la ta n ító te s tü le té n e k tisztelg ő lá to g a tá s a a lk alm áv a l W lassics ism ét 2 E nnek ellenére igen sok orosz női e g y etem i h a llg a tó v o lt a k ü lfö ld i eg y etem ek en . P árizsban p éld á u l 1899-ben 100 k ü lfö ld i n ő h a llg a tó k ö zü l 91 orosz v o lt (9). N y ilv á n v a ló a n k ö zrejá tszo tta k ebben azok a k orlátozások is, m ely ek a század ford u ló idején lé p te k é le tb e O roszországban (10). 3 B ad en b en példáu l csa k a te r m é sz e ttu d o m á n y i és m e n n y isé g ta n i szakra v e tte k fel n ők et (16). 4J e lle m z ő a m agyar k ö z v é le m é n y ellen tm o n d á so s felfogására, h ogy m ég a N e m z eti N ő n e v e lés c ím ű fo ly ó ira t is k ö zö lt o ly a n c ik k e k e t, m ely b en a n ő k felsőfok ú o k ta tá sá t e líté lté k .
KÖZLEMÉNYEK
221
á llá s t fo g lalt a n ők eg y e te m i felvétele m e lle tt. É rd e k e s a z o n b a n , hogy a b ö l csészk ar ezeken a h ely ek en m ég szóba sem k e rü lt. A m in iszter n y ila tk o z a ta i u tá n a z o n b a n a k érd é s a sa jtó b a n álla n d ó a n n a p ire n d e n m a ra d t. W lassics te h á t k e z d e ttő l fogva tá m o g a tta a nő k eg y etem i felv ételét. T erv én e k v é g re h a jtá sá h o z azo n b an az eg y etem i ta n á c so k és a k irá ly h o zz á já ru lá s a v o lt szükséges. W lassics először az eg y etem i ta n á c s o k m egnyerésére tö re k e d e tt. A ta n á c s o k elvileg beleeg y eztek , hogy nem zá rk ó zn ak el bizo n y o s sz ak o k o n o ly an n ő k egyetem i felvétele elől, ak ik szab ály szerű ére ttsé g i v iz s g á la to t t e tte k (20). E z u tá n fo rd u lt W lassics a k irály h o z, ak in ek beleegyezése u tá n a k érd é s h o sszú időre ren d e z é st n y e rt. E z u tá n W lassics le ira tb a n é r te s íte tte az eg y e te m i ta n á c s o k a t a k irá ly döntésérő l : „Ő császári és a p o sto li kir. Felsége B ecsben, f. évi n o v em b er hó 18-án k elt legfelsőbb e lh a tá ro z á s á v a l ezen elő terje sztése m re legkeg y elm eseb b en m eg en g ed n i m é ltó z ta to tt, h o g y a n ő k n ek a bölcsészeti, orvosi és g yógyszerészeti p á ly á k ra lé p h etésö k cz é ljá b ó l— a felsőbb ta n in té z e te k re leendő felv ételre — a m e n n y ib e n a sz ab ály szerű felv ételn ek m egfelelnek, az illetékes felsőbb t a n in té z e t m e g h a llg a tá sa a la p já n , esetrő l-ese tre engedély ad assék és részü k re, m iu tá n ta n u lm á n y a ik a t, a fennálló sz ab á ly o k érte lm é b en sik errel befejezik , a k ép esítő oklevél k ia d a ssé k ” (21). A k érd és fe n ti m egoldása szám os p o zitív v o n á sa m e lle tt n e g a tív v o n á s o k a t is ta r ta lm a z o tt. Ily e n n e k te k in th e tő , hogy csak az e m líte tt h á ro m sz ak ra en g e d ély ez ték a n ők felv ételét, v a la m in t, h o g y a felv étel csak esetrő l-ese tre tö r té n h e te tt, s nem b iz to s íto ttá k in té zm én y esen a le án y o k közép isk o lai k ép z ését. A z 1895. évi 72.039 szám ú re n d e le t u g y an sz a b á ly o z ta a k érd é st o ly m ó d o n, h o g y m e g k ö n n y íte tte a m a g á n ú to n tö rté n ő é re ttsé g it (22). E z a z o n b a n m in d e n k ö n n y íté s ellenére — a m a g á n ta n u lá s d rág a ság a m ia tt — szám os n eh ézség et je le n te tt a szegénysorsú ta n u ló k n a k . W lassics a fe n ti re n d e le tte l p á rh u z a m o sa n ren d e zte a n ő k n ek a ta n á r i p á ly á n való elhelyez k e d é sé t (23) is, de o ly a n m egszorítással, hogy n ő ta n á r fiú g im n á z iu m b a n és re á lisk o lá b a n nem n y e rh e t a lk alm az ást (24). W lassics k étség k ív ü l n a g y je le n tő ségű in tézkedése — részben a sok felől m egn y ilv án u ló ellenállás m ia tt is — te h á t szám os e lle n tm o n d á st, felem ás m e g o ld ást ta rta lm a z o tt. Az eg y etem m e g n y itá sa u tá n is főkérdés a leány k ö zép isk o la ü gye m a ra d t, m e rt a m a g á n ú to n ta n u ló leán y o k elestek a ta n d íjm e n te sség tő l, m ag as v izsg a d íja k a t fiz e tte k s ez a tá rsa d a lm i szelekció egyik á llo m á sá t je le n te tte . N em so k a t v á lto z ta to tt a té n y e k e n , h o g y W lassics a M ária D o ro th ea E g y e sü le t k érésére en g ed ély ezte a z eg y etem en ta n u ló n ő k n e k ö sz tö n d íjb a n való része síté s é t, h a az ta n u lm á n y i szem p o n tb ó l in d o k o lt v o lt. A m a g y a r közv élem én y á lta lá b a n helyesléssel fo g a d ta W lassics re n d e le té t. A k ö zv élem én y k edvező f o g a d ta tá s á t b iz o n y ítja , h o g y a h a z a i eg y etem ek en — a k ü lfö ld i eg y etem ek k el szem ben — n ag y o b b k ellem etlen k ed ések n em tö r té n te k . A m a g y a r eg y etem i ta n á r o k zöm e öröm m el fo g a d ta a n ő h a llg a tó k a t, ső t tö b b e n m e g á lla p íto ttá k , hogy a n ők k edvező h a tá s s a l v a n n a k a férfih allg a tó k szo rg alm ára. A h iv a ta lo s á llá s p o n tra ezzel szem ben to v á b b ra is a m erevség és ro ssz in d u la t jellem ző. A z a la p re n d e le t m á r é r in te tt n e g a tív u m a it nem c sö k k e n te tte , h an e m fo k o zta az 1904-ben k ia d o tt 35.138/1904. sz. a la tt k e lt re n d e le t, m ely sz erin t a h á ro m elégségessel é r e tt leán y o k m ég re n d k ív ü li h a llg a tó k k é n t sem , ren d es h a llg a tó k n a k ped ig csak a jelesen é re tte k v e h e tő k fel. H ely esen á lla p ítja m eg errő l H acker, h o g y az „eg y etem i színvonal em elését eu ró p a i sz ín v o n alra n em a n ők, h a n e m az o d a nem való elem ek e ltá v o lítá sá v a l le h e t elérn i” (25). A h á trá n y o s m e g k ü lö n b ö zteté sek ellenére a nő k szám a az első v ilá g h áb o rú e lő tti id ő sz a k b a n ro h am o sa n em elk e d ett. E zzel az o n b an p á rh u z a m o sa n erő sö d te k azok a köv etelések , m elyek a jogi k a r és a m ű eg y etem m e g n y itá sá t k ö v e te lté k . 1915 d ecem berében p é ld á u l az egy etem a u lá já b a n g y ű lést ta r t o t t a k a n ő k n ek az eg y e te m ek re való k o rlá tla n b e b o c sá tásá ró l. A gyűlésen a n ag y te k in té ly n e k örv en d ő L enhossék p rofesszor elnökölt. B á r a g yűlésen résztv ev ő férfih allg a tó k zajos k ö z b e k iá lto z áso k k a l a d ta k k ifejezést ellen szen v ü k n ek , Lenhossék, В еk е M anó és Schwarcz Gusztáv tá m o g a ttá k a n ő k k ö v etelé seit (26). A jó v a l k éső b b , 1924-ben m e g jelen t k ö zépiskolai tö rv é n y a k é rd é st ren d e zte u g y a n , de a jogi k a r t te lje sen , a m ű e g y e te m e t ped ig n ag y részb en e lz á rta a nők 15a*
222
K Ö Z LE M É N Y E К
elől. Á tm e n etileg azo n b an a polgári fo rrad a lo m és a ta n á c sk ö z tá rsa sá g idején m e g szű n tek a h á trá n y o s m egk ü lö n b ö ztetések . 1918-ban Lovászi m inisztersége idején a 206.626/1918. szám ú ren d e let m in d en k o rláto zó in té zk e d ést m eg s z ü n te te tt.
Orvosi k ar
Bölcsész kar
(1)
(2)
Év
G yógy szerészeti ta n folyam (3)
M ennyiségta n i és te r m észettudo R endkívüli m ányi kar hallgatók (4) (5)
Összesen (ü)
R endes hallgatók 1 8 9 5 /9 6 1 8 9 6 /9 7 1 8 9 7 /9 8 1 8 9 8 /9 9 1 8 9 9 /0 0 1900/01 1 9 0 1 /0 2 1 9 0 2 /0 3 1 9 0 3 /0 4 1 9 0 4 /0 5 1 9 0 5 /0 6 1 9 0 6 /0 7 1 9 0 7 /0 8 1 9 0 8 /0 9 1 9 0 9 /1 0 1910 /1 1 1 9 1 1 /1 2 1 9 1 2 /1 3 1 9 1 3 /1 4 1 9 1 4 /1 5
............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............
_ 3 7 11 17 22 33 38 50 38 44 39 42 55 72 95 112 147 158 202
Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а :
1 2 4 7 16 53 89 116 148 126 129 157 121 149 169 157 141 148 208 259
_
_
— — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — — 1 3 3 2 1 1 3 6
— 3 4 16 14 4 5 5 0
(1) М едицинский ф акультет ;
(2)
7 5 2 9 3 11 8 15 12 43 42 63 69 56 70 80 96 191 265 253
8 10 13 20 36 SG 130 169 210 207 215 259 236 267 330 348 354 492 639 725
Ф илософский ф акультет ;
(3) Ф армацевтический к ур с ; (4) М атематический и естественнонаучны й ф акультет ; (5) Ч р ез вычайные студентки ; (6) В сего. H e a d in g : (1) M edical fa c u lty , (2) A rts a n d P h ilo so p h y fa c u lty , (3) P h arm aceu tical fa c u lty , 4 ) M ath em atics a n d N a tu r a l S cience fa c u lty , (5) E x tra o rd in a ry un d ergrad u ates, (6J to ta l.
A T an á csk ö z tá rsa ság a m á r b iz to s íto tt jogok m e lle tt a tén y leg es leh ető ségeket is m e g ad ta. A nők tá rs a d a lm i szerepének növekedése a ta n á c sk ö z tá rs a s á g rövid fennállása a la tt te rm észetesen n em m u ta tk o z h a to tt m eg a n ő h a llg a tó k szám szerin ti em elkedésében.5 A T an á csk ö z tá rsa ság leverése u tá n v issz a v o n tá k az 1918-ban k ia d o tt re n d e le te t, sőt még a b u d a p e sti orvosi k a r r a is m e g tilto ttá k a n ő k felv ételét. 1923-ban a M agyar E g y e te m i és F őiskolai H a llg a tó k O rszágos Szövetségének női szak o sz tály a ism ét k ö v e te lte v a la m e n n y i eg y etem m e g n y itá sá t a nők elő tt. A V allás- és K ö z o k ta tá sü g y i M inisztérium a k ö v etelé sn ek részben eleget t e tt, m e rt lek ü zd v e az egyetem i ta n á c so k ellenkezését, a k ö zép isk o lai tö rv é n n y e l egyidőben leh ető v é te tte a kérd ésn ek az egyetem i a u to n ó m iá tó l fü g g etlen ü l való ren d e zését (28). A középiskolai törvény k ö v e tk e z té b e n , illetv e a n n a k v é g re h a jtá sa so rán elő állo tt h e ly z e te t — m ely lényegében a felszab ad u lásig v á lto z a tla n m a ra d t — a k érd ések szerteág azó ság a m ia tt e g y e te m en k é n t, illetv e k a ro n k é n t v ázo lju k . A z orvosi karra és a gyógyszerészeti tanfolyam ra a k ö zép isk o lai tö rv é n y sz e rin t a nők m inden k o rláto zás nélk ü l felv eh ető k v o lta k (29). E n n e k ellenére sz ám u k — az első v ilá g h áb o rú u tá n i tetőzéssel — csö k k en t. 5 D ien esn é, Gölz Irén p éld á u l k ém iai k ated rát k a p o tt a T an ácsk öztársaság idején (117).
223
КÖ Z L EM É N Y E K
Rendes női h a l g at ók a m ásodik félévben a (1) h ittu d o m ányi karon (2)
Év
szám 1 91 8 /1 9 1 92 3 /2 4 1 92 8 /2 9 19 3 3 /3 4 1 93 8 /3 9 1940/41
.. .. .. .. .. ..
%
_
_
2 7 5 4 3
0,2 0,5 0,3 0,4 0,2
jog- és á lla m tu dom ányi k aro n (3)
o rv o stu dom ányi k aro n (4)
szám
%
szám
55 6 1 1 2 22
3,9 0,5 0,0 0,0 0,2 1,6
726 461 209 274 230 335
°/0
bölcsész t udom ányi karon (5) szám
%
51,9 602 43,1 39,2 474 40,4 14,3 982 67,5 16,5 1138 68,7 24,3 648 68,5 24,6 819 60,1
közgaz dasági karon (6) szám 0//о
_
_
gyógy szerész karon (7) szám
15 87 97 81 — — 62 52 3,8 132 147 12,5 163 11,2 160 9,2
tud o m án y egyetem eken összesen (8)
%
szám
1,1 7,2 6,7 4 ,9 6,6 9,7
1398 1175 1479 1659 946 1363
%. 1 00,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100.0
224-
K Ö Z L E M É N Y E K
A bölcsészeti, nyelv- és történettudom ányi, v a la m in t a m atem atikai és ter m észettudom ányi k a ro k ra a n ő k e t u g y a n c sa k m in d en k o rláto zás n élk ü l fel v e tté k (30). E n n e k a leh ető ség n ek b iz to sítá sa első so rb an an n a k elism erése v o lt, hogy a nők sa já tsá g o sá n alk a lm a sa k a nevelői p á ly á ra . E n n e k ellenére to v á b b ra is érv é n y b en v o lt egy o ly an rendelkezés, m iszerin t nők fiú isk o láb an nem ta n íth a tta k . Az e m líte tt szakokon v ég z ett n ő k jórésze ta n á r i p á ly á n h e ly e z k e d e tt el, a fé rfia k n á l h á trá n y o s a b b k ö rü lm é n y ek k ö zö tt (31). K o r n is ebből a z t a k ö v e tk e z te té st v o n ta le, hogy a n ő k első so rb an a d ip lo m áé rt és nem a tu d o m á n y é rt ta n u ln a k (32). A le g lá to g a to tta b b k a r a nők részéről a bölcsészkar v o lt. A tu d o m á n y e g y e te m e k re b e ira tk o z o tt összes n ő h allg ató közül 50— 6 0 % a b ölcsészkaron v o lt ta lá lh a tó .
szám
közgazdasági
szám
(4) 1931 /32 1 9 3 2 /3 3 1 9 3 3 /3 4 1 9 3 4 /3 5 1 9 3 5 /3 6 1 9 3 6 /3 7 1 9 3 7 /3 8 1 9 3 8 /3 9 1 9 3 9 /4 0 1940/41
.................... .................... .................... .................... .................... .................... .................... .................... .................... ....................
113 128 195 110 145 162 170 132 151 151
89,7 94,1 93,4 90,1 91,2 95,9 93,9 90,5 93,3 94,4
13 8 14 11 14 7 11 14 11 9
10,3 5,9 6.6 9,9 8,8 4Д 6,1 9,5 6,7 5,6
44 46 82 44 65 65 66 53 47 64
И 8 14 11 13 7 11 11 10 9
m ezőgazdaság m érnöki (5) 17 21 25 13 15 18 23 4 9 14
2
— — — 1
— — 2
— —
A m űegyetem re m e g szo rításo k k al, k o rlá to z o tt lé tsz á m b a n v e tte k fel n ő k e t (33). A tö rv é n y szerin t m érnöki, gépészm érnöki, v eg y észm érn ö k i o sz tá ly o k ra nők ren d es h a llg a tó u l nem v e h e tő k fel, s az ó rá k a t csak m in t v endég h a llg a tó k a sz a k ta n á ro k engedélyével lá to g a th a tjá k (34). A z ép ítészeti osz tá ly r a - am en n y ib e n a lé tsz ám a férfiakból nem v o lt fe ltö ltv e — n ő k e t is fe lv e tte k az összhallgatóság 5 % -á b a n . K o rlá tla n u l csak a k ö zg azd aság i osz tá ly r a v e tte k fel nőket (34). A jo g i kar a felszabadulásig' h e rm e tik u sa n e lz á rt m a ra d t a nők szám ára. K ülönösen súlyos v o lt ez az elzártság , h a a rra g o n d o lu n k , h o g y a H o rth y re n d sz erb en a tá rsa d a lo m irá n y ító vezető réteg eib e csak n em k izáró lag a jogi k a r o n k e re sz tü l v e z e te tt az ú t. A jogi v ég z ettség k iv á ltsá g o k a t je le n te tt s csak n e m v a la m e n n y i k ö z h iv a ta l elnyerésének előfeltétele v o lt. A közgazdasági k a r m ezőgazdasági, keresk ed elm i sz a k o sz tá ly a ira a n ő k e t k o rlá to z á s nélk ü l fe lv e tté k (35). U g y a n a k k o r azo n b an jellem ző m ódon a k a r közg azd aság i és kü lü g y i sz a k o sz tá ly a ira eg y á lta lá b a n nem v e tte k fel n ő k et. A n ag y szá m ú re n d k ív ü li h a llg a tó t a z é rt ta lá lju k ezen a k aro n , m e rt a ren d e lk e zések értelm éb en a nem je lesren d ű középiskolai é re ttsé g it te tte k és a k ö zép
KÖZLEMÉNYEК
225
isk o lai é re ttsé g it nem te tte k (például a kereskedelm i ére ttsé g isek 6) csak az első k o llo k v iu m o k sikeres le té te le u tá n v á lh a tta k ren d es h allg ató k k á. A h ittu d o m á n y i k a ro k kö zü l n ő h allg ató k csak az evangélikus és refo r m á tu s k a ro k ra v o lta k felv e h ető k (36). A ró m ai k a to lik u s h ittu d o m á n y i k a r r a n ő k n em ira tk o z h a tta k be. A g azd aság i a k a d é m iá k ra a n ő k e t k o rlá to z á s nélk ü l fe lv e tté k , de ezzel a nők csak igen kis m é rté k b e n éltek. fi. „4. tudományegyetemeken doktori oklevelet nyert hallgatók megoszlása nemenként, 1930/31— 1940/41 Р а сп р ед елен и е по п о ли ст уд ент ов уни вер си т ет о в, п о л у ч и в ш и х д о к т о р ск и й д и п ло м , 1930/31— 1940/41 D is trib u tio n b y S e x o f G raduates at U n iv ersitie s ( 1 9 3 0 /3 1 — 1940/41)
A d o k to ri oklevél fa jtá ja (1)
1. 2. 3. 1. 5. 6. 7. 8.
H i ttu d o m á n y i ................................ K á n o n jo g i ....................................... Á l l a m t u d o m á n y i ........................... J o g i ...................................................... E g y e te m e s o r v o s i ......................... B ö lcsész ............................................ G y ó g y s z e r é s z .................................. K ö z g a z d a s á g i ...................................
9. Ö s s z e s e n
............................................
A férfiaknak Г2)
A nőknek (3)
Az összes (4)
k ia d o tt d o k to ri oklevelek szám a
_
181 80 758 492 771 221 71 2
— 4 10 451 566 11 1
17 5 7 6
1 0 43
4 7 3 1
4 7 4 1
181 80 762 502 222 787 82 3
IS 619
Az eg y etem ek re b e ira tk o z o tt n ő h allg ató k h á trá n y o s h e ly z e tb e n v o lta k a k o llég iu m i felv ételek n él is. 1928-ban p éld áu l 315 e g y e te m ista le án y v o lt k o llé g iu m b a n elhelyezve, s eb b ő l csak m indössze 90 v o lt B u d a p e ste n (37). T o v á b b ra is é rv é n y b e n v o lt az a h á trá n y o s m e g k ü lö n b ö ztetés, h o g y ren d es h a llg a tó u l csak jelesen é re ttsé g iz e tt n ő k e t v e tte k fel. H elyesen írja errő l 1933-ban egy p ed ag ó g u s, h o g y h a „ a n ő k kö zü l csak a je le st veszik fel a fő isk o lá k ra , o ly an n ag y -e a férfi és a női ta n u lts á g k ö z ö tt a különbség, h o g y a férfiak k ö zü l az alig elégséges is s z a p o ríth a tja a szellem i p ro le ta riá tu s t? M iért n em sz o rítjá k m eg a fé rfia k n á l is leg aláb b jó re n d ű b iz o n y ítv á n y . . . erejéig a felv ételt. A rra a p rin c íp iu m ra ped ig, hogy a fé rfit c salá d ala p ítá sh o z kell seg íten i, so k k al h a sz n o sa b b , h a h a m a ra b b a la p ít csalá d o t, s nem kell a fő isk o lá t hosszas sik e r te len ség ek u tá n elvégeznie” (38). E rendelkezés a n n á l is in k á b b felesleges és ig a z sá g ta la n v o lt, m e rt a n ők m in d a közép isk o láb an , m in d az eg y etem en so k k a l jo b b ere d m é n y e k e t é rte k el a férfiak n ál. A k ö zé p isk o láb an p éld áu l az 1918/19 — 1937/38. évek á tla g á t figyelem be vév e, az összes sikeresen é r e tts é g iz e tt ta n u ló k ö z ü l 18,6% k itű n ő és jeles, 2 8 ,2 % jó , és 5 3 ,2 % elég séges v o lt. U g y an a zo n év ekben az é re ttsé g iz e tt le án y o k k ö zü l 28,8 k itű n ő en és jelesen, 36,5% jó l és 3 4 ,7 % é r e tt elégségesen. Az eg y etem re b e ir a t k o z o tt le án y o k ere d m én y e is sokkal ked v ező b b a fiú k én ál. Í gy p éld áu l 1929/30 b a n az I. éves férfih allg a tó k közül 16,8% jeles és 45,8 % elégséges ére ttsé g iv el re n d e lk e z e tt. E zzel szem ben a le á n y o k n á l 33,4% v o lt a jeles és csak 2 2 ,0 % az elégséges (39). 6 A kereskedelm i érettség i és tanítóképzői oklevél nem sz á m íto lt középiskolai érettség in ek .
22C
K ÖZ LEMÉ NYEK
Igen érd ek es a le án y o k p á ly a v á la sz tá si sz án d é k a és an n a k m e g v aló sítása k ö z ö tti eltérés. A leán y o k u g y an is sokkal nagy o b b sz ám b a n k ív á n ta k to v á b b ta n u ln i, m in t a r r a lehetőségeik a lk a lm a t a d ta k v o ln a. A fiúk épp en ellenkező leg, kisebb m é rté k b e n je lez té k to v á b b ta n u lá s i sz á n d é k u k a t az ére ttsé g i e lő tti h ó n a p o k b a n , m in t am e n n y it u g y an a zo n év őszén az eg y etem en ta lá lu n k , íg y p éld áu l az 1933/34 — 1936/37. év k ö z ö tt 12 504 k ö zépiskolás fiú ta n u ló jelez te to v á b b ta n u lá s i sz á n d é k á t s u g y a n a k k o r 13 126 h a llg a tó ira tk o z o tt be. (+ 622 h allg ató .) U gy an azo n év ek b en 2672 k ö zép isk o lás le á n y ta n u ló szán d é k o z o tt to v á b b ta n u ln i s ez csak 1921-nek sik e rü lt, ( — 751 h allg ató ). Az összes b eira tk o z n i, illetve to v á b b ta n u ln i szándékozó 82,4 százalék a v o lt férfi és 17,6 százalék a nő. E zzel szem ben a ténylegesen b e írta k k ö z ö tt 8 6 ,9 % férfit és 13,1% n ő t ta lá lu n k . E zek az a d a to k m esszem enően b iz o n y ítjá k , h o g y a n ő k n él so k k al n ag y o b b m é rté k b e n érv é n y esü ltek a belső igények m e g v a ló sítá sá t ak a d ály o zó tá r s a d alm i gátló té n y e z ő k , m in t a férfiak n ál. E hely en te rm ész ete sen nem leh et fe la d a tu n k részletesen elm ezni a férfi és n ő h allg ató k szociális ö sszetételét. Földes Ferenc k ö zism e rt a d a ta i a la p já n csak u ta ln i a k a ru n k a rra , h o g y a tá r sa d a lm i szelekció a n ő knél sokkal n ag yobb m é rté k b e n érv é n y esü lt, m in t a férfiak n ál (40). A m u n k ás v a g y sz eg é n y p arasz t n ő h allg ató az eg y etem en még az u g y an a zo n o sz tály b ó l k ik e rü lt fé rfia k n á l is so k k al k isebb a rá n y b a n szerep elt.
A nő k és a férfiak eg y e n jo g ú sá g át a m űvelődés te ré n csak a k u ltú rfo rra d alo m k e re té b e n v é g re h a jto tt intézk ed ések hosszú so ra v a ló s íth a tta meg. Ma m á r az alsófokú iskoláktól az egyetem ekig, sőt az a z t b etető ző a sp irá n sk é p zésig, férfiak és nők egyenlő jo g o k k a l, egyenlő leh etőségekkel fo ly ta th a tjá k ta n u lm á n y a ik a t. I RODALOM 1. R a v a sz J á n o s , F e lk a i L á szló , B d l é r B é la , S im o n G i/ula : A m a g y a r n e v e lé s tö r t é n e te a fe u d a liz m u s és a k a p ita liz m u s k o rá b a n . B u d a p e s t, 1960. 174. p. 2 . A n ő k h e ly z e te ré g e n és m o s t. S ta tis z tik a i Id ő sza k i K ö zle m é n ye k , 32 . k ö te t. B u d a p e s t, I9 6 0 . 58. p. 3. Szabó D énes : A n ő k felső b b o k ta tá s a . K ln y . a K o lo z sv á ri F e rc n c z J ó z s e f m . k ir . t u d o m á n y e g y e te m 1 9 0 1 /2 . ta n é v i a k tá ib ó l. K o lo z sv á r, 1902. 18 —20 . p. 4. M a g y a r N ő i S z e m le , 1936. 121. p. 5. B o b u la Id a : A z e g y e te m i n ő k é rd é s M a g y a ro rsz á g o n . K ln y . a N a p k e le t 1928. 15. s z á m á b ó l. 2. p. 6. M a g y a r N ő i S ze m le , 1936. 121. p. 7. N e m z e ti N ő n ev e lé s, 18SS. 258. p. 8. N e m z e ti N ő n evelés, 1887. 21 0 . p. 9. N e m z e ti N ő n evelés, 1900. 178. p. 10. K erékg yá rtó E l e k : L e á n y a in k n e v e lé sé rő l és o k ta tá s á r ó l. M a g y a r P edagógia, • 1894. 26 . és 285. p p . 11. M e d in s z k ij: A n e v e lé s tö r t é n e te . B u d a p e s t, 1951. 523. p. 12. M e d in s z k ij i. m . 52 3 . p. 13. K o rn is : N ő k a z e g y e te m e n . B u d a p e s t, 1925. 5. p. (K ln y . a N a p k e le t 1925. é v fo ly a m á b ó l.) 14. K o r n is : i. m . 5. p . 15. B re m m e r C. S . ; A le á n y o k és n ő k n e v e lé se N a g y B r ita n n iá b a n . L o n d o n , 1897. I s m e r te ti : S o m ü g y i Géza, M a g y a r P a ed a g ó g ia 1897. 638 — 610. p. 16. É le t, 1892. 140. p . ' 17. B obula : i. m . 3. p. 18. H u g o n n a i V ilm a : E g y s z a v a z a t a le á n y g im n á z iu m ü g y é b e n . É let, 1892. 442. p. 19. A n ő n e v e lé s k é rd é s e a k é p v is e lő h á z b a n . N em ze ti N őnevelés, 1895. 51. p. 20. Sebestyénné, S le tin a Ilo n a : A n ő k e g y e te m i k é p zé se. N e m ze ti N őnevelés, 1895. 258. p . 21. A m . k ir. v a llá s - és k ö z o k ta tá s ü g y i m in is z te r n e k 1895. évi 67.719 sz. a b u d a p e s ti és k o lo z sv á ri e g y e te m ta n á c s á h o z in té z e tt le ir a ta a n ő k n e k a b ö lc sé s z e ti, o rv o si és g y ó g y s z e ré s z e ti p á ly á ra lé p h e té s e tá r g y á b a n . H iva ta lo s K ö zlö n y , 1896. 1 —3. p. 22. A m . k ir. v a llá s - és k ö z o k ta tá s ü g y i m in is z te r n e k 1895. évi 72.039. sz. a. k e lt rc n d e le te a nők k ö z é p isk o la i ta n u lm á n y a i r a v o n a tk o z ó a n . H iv a ta lo s K ö zlö n y , 1896. 25. p. 23. 7 2 .038. sz. re n d e le t a z o rsz ág o s k ö z é p isk o la i ta n á rv iz s g á ló b iz o tts á g h o z . H iv atalos K ö zlö n y, 1896. 4 0 . p . • 24. 6 5 .719. sz. re n d e le t. H iva ta lo s K ö zlö n y , 1896. 3. p. 25. H a c ke r B o riska : N ő k a z e g y e te m e n . N em ze ti N őnevelés, 1915. 353. p. 26. N ő k a z e g y e te m e n . B u d a p e sti H ír la p , 1915. d e c e m b e r 12. 27. B ellér B éla : F e ls ő o k ta tá s u n k a p o lg á ri fo rra d a lo m és a T a n á c s k ö z tá rs a s á g id e jé n . F első o kta tá si S zem le , 1960. é v i 2 —3. szá m . 2 8 . S im o n G yula : A z 1924-es k ö z é p isk o la i re fo rm n é h á n y k é rd é se . P edagógiai S zem le , 1959. 6. sz. 29. H iva ta lo s K ö zlö n y , 1927. 2 6 4 - 2 6 5 . p. 30. H iva ta lo s K ö zlö n y , 1927. 2 6 4 - 2 6 5 . p .
K Ö Z L E M É N Y E K
227
Д И H A M II К A Ч И С JI A С Т У Д Е Н Т О К В В Ы С Ш И X У Ч Е Б Н Ы Х З А В Е Д Е Н И Я Х В 1894 — 1941 Г О Д А Х Резюме А втор данного сообщ ения ставит перед собой в к ач естве зад ач и п о к а за ть в свете статисти ческих д ан н ы х тот длин ны й п у ть, которы й ж енщ ины п р о дел ал и в области своего у ч асти я в высш ем о бр азо ван и и до полного р ав н о п р ави я . В В ен гри и, н ач и н ая с 1894 года, ж енщ инам бы ла п р ед о ставл ен а возм ож н ость п р о д о л ж ат ь образован и е на м едицинском , ф арм ацевтическом и философском ф аку л ь тетах . З а гр ан и ц ей первы е студен тки п о яви л и сь го р азд о р ан ьш е, в середине 19 века, а н ач и н ая с 80-ых годов высш ее о б р а зо ван и е ж енщ ин стало повседневны м явлен ием . В В ен гри и и после о тк р ы ти я д л я ж енщ ин у н и вер си тета основным вопросом и дальш е п р о д о л ж ал о о ставать ся дело ж е н ск и х ср едн и х ш ко л , которое п ол учи л о, н ак он ец , свое стаби льное реш ение л и ш ь в период после п ервой мировой войны. Н а р я д у с этим М инистерство ц ер к ви и п у б личн ого о б р азо ван и я у р егу л и р о в а л о , - - независим о от автоном ии у н и верси тета, — вопрос высш его о б р азо ван и я д л я ж енщ ин. Н а ч и н а я с этого врем ени вп л оть до полного освобож дения ж енщ ин без в с я к и х о гр ан и ч е ний п рин и м ал и н а м едицинский, ф илософ ский, ф илологически й и и сто р и ческий ф акультеты , далее, на м атем атический, при родовед чески й , эко н о м ический, агр ар н ы й и ком м ерческий ф акультеты , в экон ом и чески е а к а д е мии, п а реф орм атские и ев ан гел и стск и е теологи чески е ф аку л ьтеты и ф арм ац евтические курсы . П рием в техн и чески й ун и вер си тет был о г р а н и чен, а на ю ридический ф ак у л ь тет ун и вер си тета ж ен щ и н не п р и н и м али . П олное р ав н о п р ави е м уж ч и н и ж енщ и н в области о б р а зо в а н и я было осущ ествлено то л ько после освобож ден ия В ен гр и и . Сегодня м у ж ч и н ы и ж ен щ и ны в у с л о в и я х полного р а в н о п р а в и я и р ав н ы х возм ож н остей у ч а тс я в ун и вер си тетах и, более того, т а к ж е и в системе асп и р ан ту р ы .
A D M I S S I O N OF F E M A L E S T U D E N T S TO I N S T I T U T I O N S OF S U P E R I O R E D U C A T I O N 1 8 9 1 — I 941 S u m m ary.
T he a u th o r uses sta tis tic a l figures to illu stra te th e long w a y covered b y w om en in superior e d u ca tio n to w a rd s fu ll e m a n cip a tio n . In th is c o u n try it w as m ade possible in 1894 for w om en to pcrsue superior stu d ies a t th e F a c u lties of M edicine, P harm aco lo g y a n d P hilosophy. It. w as m u ch e arlie r, to w a rd s th e m iddle of th e 19tli c e n tru ry th a t fem ale stu d e n ts a p p eared a t in stitu tio n s of superior
228
KÖZ L E MÉ N Y E К
ed u catio n a b ro ad , and by 1880 th e superior studies of wom en h a d assum ed a general c h ara cte r. In H u n g a ry , even a fte r th e adm ission of w om en to u n iv ersities, th e p rin cip al problem c o n tin u e d to be th a t of Secondary Schools for Girls, n o t to re ac h a lastin g solution, e v e n tu a lly , before th e end of W orld W a r I. A t th a t tim e th e M inistry of Religion a n d E d u c a tio n solved th e pro b lem of th e superior studies of w om en, in d ep e n d en t from th e a u to n o m y of th e un iv ersities. F ro m th is period on, rig h t to th e L ib eratio n , w om en w ere a d m itte d w ith o u t re s tric t ion to th e F acu lties of M edicine, P hilosophy, L anguages a n d H isto ry , as well as of M athem atics a n d N a tu ra l Sciences, to th e F acu lties of A g riculture a n d Com m erce of th e U n iv e rsity of E conom ics, to th e H igh Schools of F a rm in g , to th e F acu lties of D iv in ity of th e P re sb y te ria n a n d L u th e ra n C hurches as well as to th e F a c u lty of P h arm acology. T he adm ission of w om en to th e P o ly tech n ical U n iv e rsity w as re stric te d , w hereas wom en were com pletely b a rre d from th e F a c u lty of Law . It w as only th e L ib eratio n th a t b ro u g h t full e q u ality of rig h ts of m en a n d wom en in th e field of e d u catio n . T o d ay m en a n d w om en enjoy th e sam e possibilities w hen persuing th e ir stu d ies b o th as u n d e rg ra d u a te s a n d p o stg ra d u a te s.
