ingyenes
közéleti havilap
2009. május
Sándor Irén Szilágyi Lászlóné – Lídia
Tóth Viktória
Ádám Anita Kovács Attiláné – Kovida
Kálna Tibor
S. Nagy Márta
Művészek Művek Művészetek találkozása – Tura 2009
A tArtAlomból 4 Sikeres faültetési akciók 4 Bercsényi Klárára és Benke Sándorra emlékezünk 4 Megyei mesemondóverseny 4 Óvodai beíratkozás 4 Új rovat: Könyvajánló 4 Életet az Éveknek 4 Egyszer volt egy strand Turán 4 A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatról
Tájékoztató a Képviselő-testület üléséről
A
z április 22-i rendkívüli képviselőtestületi ülés egyetlen témája az önkormányzat fenntartásában lévő sportlétesítmény felújítására kiírt pályázat benyújtásához szükséges döntés meghozatala volt. Az április 29-i, munkaterv szerinti testületi ülés első témája az elmúlt évi zárszámadás megtárgyalása volt. A 2008. év gazdálkodása kapcsán beszélni kell az útépítési pályázatok, beruházások megkezdéséről; a Többsincs Óvoda és Bölcsőde felújításáról, valamint a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (Tura Aqua Kft) létrejöttéről. A független könyvvizsgálói jelentésben az szerepel, hogy „Az Önkormányzat 2008 évi költségvetésének módosított előirányzata 980,1 mFt-ot tesz ki.” „A bevételi kötelezettség teljesítése 100,91%-ra történt, a kiadás előirányzatok felhasználása 103,41%-ra. A teljesítési adatok kiegyensúlyozott gazdálkodásra utalnak.” Marosvölgyi János a Pénzügyi Bizottság nevében elfogadásra javasolta a zárszámadást s megjegyezte, hogy jók a folyamatok, jó irányba haladunk. Szendrei Ferenc hozzátette, hogy sikerült az egyensúlyt megőrizni, ugyanakkor aggasztónak ítélte a kintlévőségek növekedését és reményét fejezte ki, hogy az útépítési hozzájárulást az érintettek közül mindenki időben be fogja fizetni. Ezzel kapcsolatban a Hivatalnak rendelet szerint kell majd eljárni. A testület egyhangúan elfogadta a 2008. évi zárszámadást. A következő téma a belső ellenőrzés éves jelentésének megtárgyalása volt. A tavalyi belső ellenőrzés kiterjedt az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményekre is. Az írásos jelentésen kívül az esetleges hiányosságok pótlására, javítására a helyszínen szóban is segítő szándékú javaslatot tettek az ellenőrzést végzők. Az összefoglaló jelentés elfogadásra került. Tárgyalta a testület az alapító okiratok felülvizsgálatát. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény három fő területen nyújt alapvetően új szabályozást: A költségvetési szervek jogállása (alapítása, átalakítása, megszüntetése stb.). A költségvetési szervek működése és
2
gazdálkodása. A közfeladatnak nem költségvetési szervi (hanem gazdálkodó szervezeti) formában való ellátása. Meg kell hozni a Törvényből adódó intézkedéseket: el kell végezni a költségvetési szervek törvény szerinti besorolását és módosítani kell az alapító okiratokat (44. § (4) bekezdés). Ezek szerint kell a Polgármesteri Hivatal, a Hevesy György Általános Iskola, a Kastélykert Óvoda, a Többsincs Óvoda és Bölcsőde, a Bartók Béla Művelődési Ház és a Városi Könyvtár esetében eljárni. A testület megállapította, hogy új költségvetési szervet nem hoz létre, a meglévőket fenntartja, a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból nem kívánja megváltoztatni. A törvénybe foglalt előírásokat június 1-ig az alapító okiratok módosításával, a költségvetési szervek besorolásának elvégzésével érvényesíti. Az Idősekért Turán Közalapítvány kuratóriumának két tagja, Bolbás Józsefné elnök és Erdélyi Ágnes, valamint az Felügyelő Bizottság két tagja, Matos Károlyné és Fülöpné Csépány Mariann lemondott tisztségéről. Alternatív javaslatként felmerült a közalapítvány megszüntetésének lehetősége. Az Ügyrendi Bizottság álláspontja szerint az Alapítványt továbbra is tartsa fenn az önkormányzat, új tagokat kell felkérni és megbízni az ügyek intézésével. A képviselő-testület megköszönte a lemondott tagok munkáját és döntött az új tisztségviselők felkéréséről. Döntött a testület a „Többsincs Óvoda és Bölcsöde” vezetői pályázat kiírásáról, ugyanis a közoktatási intézmény vezetőjének vezetői megbízása 2009. év augusztus hó 15. napján lejár. A magasabb vezetői beosztásnak minősülő álláshely betöltéséhez pályázati eljárás lefolytatása szükséges. Önkormányzati tulajdonban lévő területek haszonbérbe adásáról határozott a testület. A galgahévízi 0156/4 hrsz. alatti, 2,4464 ha, 40 AK értékű ill. a galgahévízi 0156/5 hrsz. alatti, 2,6129 ha, 40 AK értékű területről szóló, versenyeztetéssel történő földhaszonbérletbe adást a testület megtárgyalta és jóváhagyta. Dolányi Róbertné jegyző előterjesztésében tárgyalta és fogadta el a testület
2009. MájuS
az általános közbeszerzési tanácsadásra vonatkozó javaslatot. A döntés alapján a MultiContact Kft. közreműködésével történik az általános közbeszerzési tanácsadás. A jegyző tájékoztatta a képviselőket, hogy lehetőség van arra, hogy a későbbiekben az iskolai gyógytestnevelés kistérségi keretek között történjen, egyrészt erre a társulási megállapodás is kötelezi az önkormányzatot, másrészt a kistérségi közös feladatellátásban a jelenlegi heti 4 óraszám helyett, heti 10 órában történő gyógytestnevelésre nyílik lehetőség, kedvezőbb finanszírozással. A képviselő-testület egyhangúlag megszavazta, hogy 2009. szeptember 1-től a Pedagógia Szakszolgálat alkalmazásában álló közalkalmazott gyógytestnevelő lássa el a feladatot. Szendrei Ferenc az útépítés helyzetéről adott átfogó tájékoztatást. A Szőlő utca 90%-ban elkészült, a következő feladat a lakossági fórumok megszervezése. A Béke utcában folyik a parkosítás, a Széchenyi utcában megbeszélték a járda ügyet. A Magdolna és az Ady utcában nagy problémát okoz a vizesedés. Olyan magas a talajvíz, hogy azonnal feltör, amikor kimarkolják a földet. A kivitelező sem találkozott még ilyen helyzettel. A Bartók utcában az útszint és a telkek szintje néhol eltér, melyet nehéz kezelni. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt az Észak Magyarországi Áramszolgáltató (ÉMÁSZ) Nyrt. képviselőivel a fenti területek közvilágításának korszerűsítéséről. Az ajánlatuk szerint 145 db lámpatestet cserélnének le korszerűbbre és 30 db újat szerelnének fel. A beruházás teljes összege 7m Ft. Az energiatakarékos izzók költségmegtakarítást jelentenek. Előnyös a településnek, hogy jobb megvilágítás, korszerű közvilágítás lesz a régi lámpatestek helyén. Nem emelkedik a jelenlegi közvilágítás költsége, a többletüzemeltetési díj a megtakarítással egyenlő. A hatodik év után a megtakarítás az önkormányzatnál marad. A testület jóváhagyta az előterjesztést. Az egyebek között bejelentette a polgármester, hogy meghívót kaptunk a helyi CKÖ által szervezett majálisra. Két bizottsági elnököt, Kálna Tibor és Dr. Baka Gyulát kérte fel arra, hogy képviselje a képviselő-testületet a rendezvényen.
TurAi hírlAp
Sikeres faültetési akciók Zöldterületek kialakítása címén 3,75 mFt-os pályázat benyújtásáról döntött a Képviselõ-testület még tavaly szeptemberben. A 20%-os önrészt igénylõ pályázatból legalább ötszáz facsemetét és száz cserje beszerzését tervezte a Településfejlesztési Bizottság. A pályázat benyújtását három civil szervezet – a Szép Turáért Egyesület, a Vigyázó Kör Egyesület Turáért és a Tura Közbiztonságáért 2002 Polgárõr Egyesület – támogatta és vállalták a faültetésben való közremûködést. pályázat sikeres volt. A faültetésre elõször 2009. április 18-án és 25-én került sor, amikor 237 db fa és 100 db cserje került elültetésre. A nagybani piac és vásártér, valamint a parkoló köré mézgás égert és fûzfát, a sportpálya elé mézgás égert, a Park út kastély felõli oldalára nyírfát, a II. világháborús emlékmûhöz díszalmát és fagyalt, az új temetõbe borókát ültettek. Sok szorgalmas kezû ember végezte ezt a nemes feladatot – mondta a faültetést koordináló Jenei Csabáné. Külön dicséret az általános iskola tanulóinak, ezen belül a Zöldszíves Környezetvédelmi Szakkörösöknek, mert mindkét alkalommal helytálltak. Az Õszirózsa Nyugdíjas Egyesület tagjai vállalták a II. világháborús emlékmûnél az ültetést és a locsolást. Természetesen aktívan bekapcsolódtak a támogató egyesületek és a Képviselõ-testület tagjai is. Ahhoz, hogy ilyen sok fát elültessünk a Városüzemeltetési Csoport már napokkal elõtte elvégezte az elõzetes feladatokat: gödörásás, támogató karók hegyezése, szállítás és az akció napjain is dolgoztak. A tûzoltók mindkét szombaton a 'készenlét' alatt locsoltak és a terepen várták a riasztást – szerencsére nem volt tûzeset. Az elõzetes szervezést és lebonyolítást végzõ Jenei Csabáné elmondta még, hogy a környezõ lakosok hûsítõt vittek a faültetést végzõ gyerekeknek és felnõtteknek, kedvességüket ezúttal is köszönjük.
Õsszel folytatjuk a munkát további 217 db fával. A Turai Hírlapba közzé tesszük az ültetés idõpontját – ígérte a Településfejlesztési Bizottság elnöke. Minden korosztályból várjuk a jelentkezõket. Tíztõl a száz évesekig – tette hozzá tréfásan. A napokban még nagyon sok fa és cserje kerül elültetésre Tura városának utcáin, fõleg a Szõlõ utca és Magdolna utcában. A fák nemcsak díszítenek, hanem egészségesebbé teszik a levegõt, mert felfogják a port, oxigént termelnek és árnyékot adnak. Kérjük a gyerekeket és felnõtteket, vigyázzanak az új telepítésekre, gondozzák a házuk elõtt lévõ fákat és cserjéket. Ha kell, locsolják meg õket! Meghálálják a gondoskodást. Befejezésül Jókai Mórt idézte: „Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád. Árnyékában megpihenhetsz, gondot õ visel reád…”
Fotó: Morvai Szilárd
A
Az AláBB fElSorolT SzEMÉlyEK vETTEK rÉSzT A fAülTETÉSBEn, AKiKnEK KöSzönjüK MunKájuKAT: Az április 18-i fAültetés résztvevõi: általános iskolai tanulók: Baranyi viktor 8. o., récsány veronika 7.o., ortutay Katalin, faragó nikolett, Meleg Márk, német rómeó, Boda zsombor, Dóczi Dániel, ifj. Szendrei ferenc felnõttek: Kis András, Kálna Tibor, pásztor lászló, Sára józsef, Szilágyi péter, vidák Bertalan, Buzás zoltán, Kuti józsef, jenei Csabáné, Szendrei ferenc, juhász Sándor; Sára Tamás, Tóth Mihály, Kajtor péter, Győri lászló, Turcsányi ildikó, Tóth G. józsef, Tóth lászló, Morvai Szilárd, lukács istván, Gáspár józsef, Csontos pál, vandornyik józsef, Csősz zoltán, Seres ferenc tûzoltók: varga Krisztián, Bíró richárd, Gregus lászló Az április 25-i fAültetés résztvevõi: általános iskolai tanulók: jenei lívia 4. c, Kiss hajnalka 4.c, lakházi Krisztián 7.o., lakházi norbert, józsef Dániel, récsány veronika,
TurAi hírlAp
ortutay Katalin, Téglás Kármen, Mácsai Kinga, német rómeó, Meleg Márk, Boda zsombor, Dóczi Dániel, Szilágyi Máté, Szabó Martin, incze Martin, fábián ferenc, ifj. Szendrei ferenc, farkas Martin 8. o., Sárközi Adrienn, Kállai Katalin, Baranyi viktor, hegedûs richárd, Gólya Edit felnõttek: Sára Tamás, varju Mihály, jenei Csabáné, Kuti józsef, Szendrei ferenc, Dr. Baka Gyula, jeneiné Seres lívia, Molnárné fuksz ilona, Győri lászló, Buzás zoltán, vidák Ber talan, Turcsányi ildikó, Szabó jános, Morvai Szilárd, Szilágyi péter, Dolányi Sándor, Kuti Gergő, Marinka lászló, vandornyik józsef, Csontos pál, Belovai Tibor, udvarnoki józsef Nyugdíjas Klub tagjai: Marinka Sándorné, Marinka Sándor, Tóth zs. Andrásné, Diós istván, Diós istvánné, nagy Sándor, Gólya Andrásné, Gólya istvánné, Tóth M. ferencné, Káré jánosné tûzoltók: Gólya Katalin, nagy Tibor, lizák istván
2009. MájuS
Kuti J.
3
Fűtelepítés lakossági kezdeményezésre
Vagyis „zöldítés” a művelődés háza táján
Akik látogatják a Turával kapcsolatos internetes fórumokat (www.iwiw.hu), azok többször találkozhattak már a város füvesítését, fásítását vagyis városunk „zöldítését” tárgyaló, olykor parázs vitákkal is tűzdelt fórumtémákkal. A füvesítésről már sok szó esett a Turai Hírlap hasábjain is, de ezúttal az írott és kimondott szót tett követte. Irásunkban Tóth Lászlót – az egyik kezdeményezőt – kérdeztük a fűtelepítési program miértjéről és sikerességéről.
A szerző felvétele
de be kell vonni a lakosságot is, mert valószínűleg nincs erre elegendő anyagi forrása az önkormányzatnak. Valahogyan el kellene érni, hogy az emberek inkább abban versenyezzenek, hogy ki ültet több fát a háza elé és ne abban, hogy ki tudja a lakóingatlana előtt tökéletesebben kiirtani a füvet és mindennemű zöldet mechanikailag vagy akár vegyszeresen úton is. Ha azokat meg lehetne győzni, akik a kerítésen belül szépen füvesítik az ingatlanjukat, hogy tegyék ezt a kerítésen kívül is, az már nagy előrelépés lenne, hiszen nekik van fűnyírójuk és tudnak is füvet ápolni. – Miért tartja Ön kritikusnak Tura Város esetében a fák – A lakossági kezdeményezés egyik példája a Bartók Béla számát, a zöldfelületek nagyságát? Művelődési Ház előtti árok füvesítése is, amely esetében az – Úgy tudom – az április 18-án történt faültetéstől eltekintve Önök internetes közösségének kezdeményezésére történt – 1968-ban volt az utolsó fasor telepítése Turán, amikor a a fűtelepítés. Ennek eredményét már láthatjuk. Miért pont a templom és városháza között a gömbakác fasort kivágták és Bartók Béla Művelődési hársfákkal pótolták. Azóta Házat szólították meg? eltelt 40 év és semmiféle – A Városházától a körjelentős fásítás nem volt, forgalomig minden árok viszont rengeteg fasort és füves, kivéve a művelődési egyedülálló fát vágtak ki. Ház előtti árkot, tehát itt Én emellett úgy látom, feltűnő ez a sivár fűmentes hogy hasonló nagyságú teszakasz, a másik pedig talepülésekkel összehasonlítlán az, hogy a művelődési va Turán a legkevesebb a fa ház esetében nem kellett és sajnos, nem csak a fa kemagánembereket győzködvés, hanem a füves terület ni, hogy engedjék meg a is, így Turán van a legtöbb füvesítést. Itt kiemelném por és a legtöbb sár. A füves Seres Tünde művelődési területek hiánya nem csak ház vezető nagyon poziesztétikai kérdés, példaként tív hozzáállását, mert ye én dm emelném ki, hogy az aszfalt már az első levélre nagyon ere s A fûtelepítés 1 hónapo utak mentén a fűmentes kedvezően reagált és ell... A zöldet védeni kel beomló árokpartok balesetsősorban az ő érdeme, hogy megvalósult az egész veszélyesek is és súlyos anyagi károkat is okozhatnak az úttest- program, hiszen olyan nagy létszámú segítő csapatot nem ben. Rossz példákat egyébként a környező településeken is sikerült verbuválnunk, mint amekkorát szerettünk volna, lehet látni, de ha 20 kilométerre eltávolodunk Turától, akkor mivel egy szerencsétlen időpontot választottunk ki – egy szinte csak jó példák vannak. szombati munkanapot. Tehát úgy fogalmaznék, hogy ez a – Amint a Turai Hírlap áprilisi számában megjelent, a füvesítés a mi kezdeményezésünk volt, de a résztvevők számát Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pályá- tekintve a legnagyobb érdeme a művelődési ház dolgozóinak zatán városunk 484 fa és 70 cserje beszerzéséhez és ülteté- és az általuk szervezett csoportnak volt. séhez nyert támogatást. Önnek milyen további ötletei len– Hogyan ítéli meg a fűtelepítés sikerességét? nének a zöldfelületek növelésére? – Ahogyan én tudom, 2600 ingatlan van Turán, ebből – Mint ahogyan a közelmúltban is volt egy sikeres fásítási most sikerült egyet füvesíteni. Ez elsősorban figyelemfelhívás program, ebben az ütemben kellene felzárkózni. Gratulálok a volt. Én azt hangsúlyoznám, hogy más településekkel összepályázat sikeréhez és remélem, hogy most elindult valami, de hasonlítva Tura rosszul áll, úgyhogy legalább az országos ha el akarjuk érni azt, hogy körülbelül minden lakóházra jusson átlaghoz próbáljon felzárkózni városunk… egy fa az utcákon – amely nem túlzott sűrűség – akkor Én ezúton köszönöm meg a művelődési ház dolgozóinak véleményem szerint 5-10 év alatt elérhetjük az országos átlagot. és munkatársainak a belegyezését és segítségét, az önkor– A füvesítés és fásítás sok pénzbe kerül az amúgy is for- mányzatnak a területen lévő kiszáradt fák eltávolítását és a ráshiányos önkormányzatoknak. Örvendetes dolog, hogy talajjavító komposztot, valamint a Mint a többi ember nemrégiben nyert fásításra az Önkormányzat pályázati támo- Alapítvány vezetőjének és három tagjának munkáját, akik gatást, de ennek jelentős anyagi vonzata is van. Önnek milyen szintén segítettek. költségkímélő megoldásai lennének a kivitelezésre? – Én pedig a beszélgetést köszönöm. További sikeres – Én elsősorban önkormányzati feladatnak tartom, mivel együttműködést kívánok! közterületekről van szó, amelynek gazdája az önkormányzat, Ifj. Jenei Csaba
4
2009. MájuS
TurAi hírlAp
Klári néni életében a turai kastély meghatározó volt. A nagyszülei a báró alkalmazásában álltak. Nagyanyja házvezetõnõként, nagyapja fõkertészként dolgozott a kastélyban. Édesapját fiatalon elveszítette. A mai tsz-iroda volt a lakásuk, amit Viktor bárótól kaptak. Keresztanyja a báró lánya volt, ezért az õ neve után kapta a Klára keresztnevet. Tanítóképzõbe járt Zalaegerszegre, de az utolsó évet a család nehéz anyagi helyzete miatt nem tudta elvégezni. Hazatért Turára. Finom modora, kitûnõ pedagógia érzéke már ekkor kiteljesedett. A II. világháború után semmijük sem maradt. Édesanyját és két bátyját veszítette el ekkor. A nulláról kellett kezdeniük az életüket. A háború után a kastélyhoz tartozó intézõ lakásban, (mai Kastélykerti Óvoda) megszervezte és elindította Tura elsõ óvodáját. Álma valóra vált azzal, hogy gyerekek nevelésével foglalkozhatott. Klári néni lett a turai óvoda megalapítója. Késõbb háttérbe vonult, mert nem volt a végzettségérõl papírja. De diploma nélkül is kitûnõen értett a gyerkõcökhöz, a legképzettebb óvodapedagógus volt. Nyugdíj után a turai sportpálya szolgálati lakásába került a családjával. Alázattal mosta a focisták szereléseit, és tartotta tisztán az épületet. A településért tett érdemeiért Turai Sportért Emlékérmet, 1998-ban Turáért Emlékérmet kapott. Élete tragédiáktól terhelt volt. Sosem panaszkodott, méltósággal tûrt mindent az életében. Bercsényi Klára 95 éves korában hunyt el. Május 7-én a régi temetõben vettek tõle búcsút családtagjai, az óvoda munkatársai, ismerõsei. Szénási József
Még vannak szülõk, akik emlékeznek kedves, közvetlen egyéniségére, de azok a neveltjei is emlékezhetnek Rá, akiknek volt szerencséjük sportköri segítõként felnõttként is találkozni vele. Ezek a fiatalok a tanúim, hogy anyai szeretettel végezte azt a munkát is, aminek fejében lakást kaphatott, miután nyugdíjas lett. bercsényi Klára Megemlékezéskor jót illik mondani, de Õrá (1914-2009) csak jót lehet mondani, mert személyiségét a türelem, a mások iránti feltétel nélküli megértés és segíteni akarás jellemezte. Példamutató alázattal végezte akkor is a feladatát, amikor már nem óvónõként, hanem dajkaként dolgozhatott, mert a tanítóképzõt a háborús idõk miatt nem fejezhette be. Lefokozásával egy párhetes átképzõt végzett nevelõt helyeztek Turára. Természetes volt, hogy önzetlenül, emberségesen segítette a nálánál képzetlenebb munkatársat. Tisztes méltósággal élte végtelenül nehéz életét. A munkája mellett hosszú éveken át ápolta nagy beteg édesanyját, nevelte gyermekeit, szinte egyedül, mert politikailag „osztályidegen” párja kijelölt munkahelyre mehetett csak, ezért naponta járt gyalog Hatvanba dolgozni, szerény keresetért. Klárika néni, sajnos ezt a támaszt is hamar elveszítette. Férje halála után is volt ereje nem a nehézségein rágódni, hanem hivatástudattal tenni azt, amit vállalt. Nekem 1954 nyarától volt alkalmam közelebbrõl is megismerni. Ekkor kerültünk a turai óvodába osztálytársammal, Pásztor Magdával. Lelkes, de tapasztalatlan 18 évesek voltunk. Klári néni észrevétlenül, tapintatosan segítgetett minket. Fõleg a szülõkkel való kapcsolattartásban volt nagy támaszunk. Szerencsés voltam, hogy közel húsz évig közvetlen munkatársa lehettem. Figyelmes, anyai barátnõként segítette tevékenységemet. Soha nem éreztette, hogy Õ tapasztaltabb. Neki is köszönhetem, hogy számomra nem jelentett soha gondot, ha nehezen kezelhetõ gyermekkel találkoztam, vagy tájékozatlan szülõvel. Életem során sokszor merítkezhettem az Õ példájából. Õ adott mintát gyermekszeretetbõl, mások megértésébõl, szakmai alázatból, kitartásból, hivatástudatból és a nehézségeken felülemelkedõ vidámságból. Pászti Péterné
MOKÉP filmraktárában dolgozva premierfilmeket tudott hozni a helyi közönségnek, s ebbõl a lehetõségbõl adódóan a turai mozi nem volt kiszolgáltatva sokáig a Moziüzemi Vállalat mûsorpolitikájának, hanem társadalmi moziként üzemelt. Ropogós teltházas elõadásai voltak, s a képminõség javítása Nemcsak mûvelõje volt különbözõ sportágakérdekében Sanyi bácsi a vetítõeszközök fejlesztésénak (labdarúgás, asztalitenisz, kézilabda), hanem rõl is gondoskodott. Mintegy 14 éven keresztül, 1961-68, valamint 1973-78 között a Turai Közbenke sándor 1979-ig nyújtotta ezt a szolgáltatást. Emellett, ha ségi Sportklub elnökségében sportvezetõi tisztsé(1935–2009) kellett, éppúgy részt vett a mûvészeti csoportok munget is látott el. 1962-64 között sportvezetõi, kézilabda edzõi és játékvezetõi képesítést szerzett. 1964-68 kájában, a kultúrház körüli teendõk önkéntes ellátásában is. Egy településéért elkötelezett ember fáradhatatközött a Pest megyei Kézilabda Szövetség elnökhelyettese, Turán a kézilabda szakosztály vezetõje volt. A Pest me- lanságát ismerte el Tura Nagyközség Önkormányzata gyei Kézilabda Szövetség megalakulásának 45. évforduló- 1996-ban Turáért Emlékéremmel. ján emléklappal tüntették ki. 2009. április 17-én bekövetkezett váratlan halálát köA helyi mûvelõdési ház mozigépészeként számos filmra- vetõen szerettei április 21-én búcsúztak tõle. jongót örvendeztetett meg az 1960-as, 70-es években. A Seres Tünde Benke Sanyi bácsi vagy ahogyan Turán ismerték Cuki elkötelezett sportemberként és kultúrosként is jelen volt Tura közéletében évtizedeken keresztül.
KöszöNetüNKet fejezzüK Ki azoknak, akik szerettünket, benke sándort utolsó földi útjára elkísérték virágot, koszorút helyeztek el és gyászunkban együtt éreztek velünk. A gyászoló család
TurAi hírlAp
2009. MájuS
5
A HeVeSy GyörGy ÁLTALÁNoS ISKoLA HíreI meGYei mesemoNDó verseNY tUráN
Igen sok előkészületet és nagy összefogást igényelt a pedagógusok és a technikai dolgozók részéről is az a nagyszabású megyei vetélkedő, amelynek főszervezője ebben az évben Erdélyi Ágnes igazgatóhelyettes volt. Vele beszélgettem az immár hagyománnyá váló, évenként megrendezett mesemondó versenyről, melynek ezúttal is a mi iskolánk adott helyet. – Honnan és hány gyermek érkezett hozzánk erre az eseményre? – 15 településről, összesen 28 tanuló jött el a megmérettetésre. Többek között pl: Gödöllőről, Aszódról, Zsámbokról, de volt mesemondó Örkényből, Dányból is. Természetesen „hazai pályás” is indult. Ezenkívül fogadtuk még a kísérőiket is. – Mikor és hogyan zajlott le a verseny? – Április 27-én délután került sorra. Két zsűri figyelte és értékelte a kis előadókat. Az 1. korcsoportban az 1-2. osztályosok léptek fel. A zsűriben Szilágyi Józsefné, a Többsincs Óvoda és Bölcsöde vezetője, Seres Tünde, a művelődési ház vezetője és Pongó Csilla hitoktató, amatőr színjátszó foglaltak helyet. A 2. korcsoportban a 3-4. osztályosok szerepeltek. A zsűriben Balázs Gusztávné bagi tanár, három mesekönyv szerzője, Petrovics Sándorné volt igazgatóhelyettes, a mesemondó verseny kezdeményezője és Szita Eszter, a Kastélykerti Óvoda óvónője, népdalénekes értékelte a gyerekek produkcióját. – Milyen témájú meséket választottak a gyerekek? – Mindenfélét. Volt köztük humoros, tréfás, állatmese, tündérmese. Remek előadásokat hallottunk. Én magam nem szerettem volna a zsűri helyében lenni, mert nehéz dolguk volt. – Volt-e még valamilyen különlegessége a vetélkedőnek? – Nem csak „étellel-itallal” kínáltuk meg a vendégeinket, hanem az iskolások és a művelődési ház művészeti csoportjainak műsorával is kedveskedtünk nekik. – Mit tudnál elmondani, hogyan sikerült összességében a rendezvény? – Úgy érzem, sikeres volt. Sokunk munkája kellett hozzá. Nehéz volna mindenkit felsorolni, de ki kell emelnem a Park úton dolgozó kollégák, az őket segítő többi tanító, és a konyha dolgozóinak kiemelkedő részvételét. Erzsike takarító néni izgult a legjobban, vigyázó szemekkel őrizte a rendet és a tisztaságot. – Köszönöm a beszélgetést! Akkor most lássuk milyen eredményeket értek el a turai versenyzők! 1-2. osztálYosoK Között: ii. hely: Debre Noémi – Felkészítő pedagógus: Benke Sándorné Közönségdíj: Tóth A. Dominik – Felkészítő pedagógus: Benke Sándorné 3-4. osztálYosoK Között: zsûri különdíj: Pápai Gergő – Felkészítő pedagógus: Hubert Zoltánné
6
április 2. – bolDoG
Az évek során hagyománnyá vált nálunk, hogy egy-egy rendhagyó történelem óra keretében április 2-án ellátogatnak tanulóink Boldogra, az emlékcsata helyszínére. Közel 200 diák – ki kerékpárral, ki kocsival, busszal – vágott neki az útnak. A korhű ruhákba öltözött hagyományőrzők előadásában megtekinthették az egykori csata imitációját az odalátogatók.
április 6. – tUrA
E napon a 7-8. évfolyam rendhagyó irodalom órán emlékezett meg a Költészet Napjáról, április 11-ről, mivel ez utóbbi időpont már a tavaszi szünetre esett. A közönség József Attila verseket hallgathatott Tóth István tolmácsolásában, zongorán kísérte: Cserháti István. Mindkét tanár-előadó Hatvanból érkezett.
április 8. – zsámboK
„A Szépség koldusa” címmel megyei vetélkedőt rendeztek József Attila életéről, immár 17. alkalommal. A kiírás szerint 3 fős csapatok indulhattak. A turai gyerekek tisztes helytállással, soksok készüléssel, megérdemelten győztek. A dicsőséget hozó 1. helyezett csapat: Kálna Dávid – 8.d, Nagy Dóra – 8.d, Szemerédi Viola – 8.d, felkészítő tanár: Lakatos Gyula. Gratulálunk a nagyszerű teljesítményhez, hiszen ez a „sikercsapat” közben a megyei történelmi vetélkedőre is készült!
április 16. – bUDApest
Az Apáczai Kiadó által rendezett megyei történelmi szaktárgyi verseny döntőjébe jutott turai csapat a kiadó székházában lezajlott versengésen III. helyezést ért el. A „bronzérmes” csapat tagjai jutalomként megtekinthetik az István, a király c. rockoperát a Magyar Színházban. Ajándékkönyveiket Szabó József, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem docense, a zsűri elnöke és Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit látta el aláírásával. A rangos vetélkedőn az alábbi csapattagok öregbítették iskolánk és városunk hírnevét: Csörgi Ivett – 8.c, Kálna Dávid – 8.d, Nagy Dóra – 8.d, Szemerédi Viola – 8.a, felkészítő tanár: Kálna Tibor. A versenyzőink által készített rövidfilm hamarosan megtekinthető lesz iskolánk honlapján.
április 18. – péCel
A Turai Tekergők Társasága ismét útra kelt, s még az előző napi felhőszakadás sem riasztotta el azt az 50 embert a kalandozástól, akik ezen a ködös reggelen elindultak az igen furcsa nevű „LEMARADÁS TÚRA” útvonalán. Természetesen a mi Tekergőinkre nézve ezen elnevezés nem bizonyult igaznak, mivel 6 óra alatt teljesítették a 8 órás szintidőt. A túra vezetője és fotográfusa – mint már annyiszor – Kis Gábor tanár úr volt.
április 19. – bAG
„Galgaparti mesék” – címmel a Helytörténeti Baráti Társulat hagyományos mesemondó találkozót rendezett Bagon. Három korcsoportban indultak tanulóink. ereDméNYeK Az 1-2. évfolYAmos KorCsoportbAN 1. helyezett: Tóth Antal Dominik és Farkas Nikolett 2.c – Felkészítőjük: Benke Sándorné 2. helyezett: Sóti Félix 1.b Különdíjas: Tamás Panna 1.b – Felkészítőjük: Kis Andrásné
2009. MájuS
TurAi hírlAp
A 3-4. évfolYAmos KorCsoportbAN 1. helyezett: Vidák Beatrix 4.b – Felkészítője: Szilágyiné Szente Valéria szép kiejtésért különdíjat kapott: Szénási János 4.a – Felkészítője: Tóth Jánosné Az 5-6. évfolYAmos KorCsoportbAN 2. helyezett lett: Martonosi Márk 5.a
április 24. – bUDApest
Sára Péter 7.c osztályos tanulónk a Bendegúz Országos Levelezőverseny döntőjén vett részt Budapesten. Felkészítő tanár: Jónás Sándorné, kísérő tanár: Kálna Tibor.
április 30. – AboNY Az Apáczai Kiadó megyei rajzversenyén Dusa Barbara 5.a osztályos tanuló ii.; lajtos laura 3. osztályos tanulónk pedig iii. helyezést ért el. felkészítő tanár: Kálnáné ádám Anita.
április 19. – bUDApest mArGitsziGet: t-Com vivicitta városvédõ futás
Turáról második alkalommal vettek részt a sportolni vágyók ezen a rangos eseményen. 101 fő indult el a 3,5 km-es távon. Egy tanulónk – Bálint Artúr – a 6,5 km-es távot választotta. Külön gratulálunk az ő teljesítményéhez. A 3,5 km-t Csányi Petra 7.c osztályos tanuló futotta le a leggyorsabban a Hevesysek közül. Főszervezők voltak: Kovács Éva – tanítónő, Kovács Tibor – testnevelő tanár.
április 21. – tUrA, HevesY Úti isKolA
Ezen a napon rendeztük meg a felsős Ki mit tud?-ot a Hevesy úti iskola tetőtéri rajztermében. Igen színes, változatos produkciókban gyönyörködhetett a kis létszámú nézőközönség és a zsűri. Láthattunk bűvészmutatványt, autentikus magyar és cigány néptáncot, hallhattunk kezdő „énekeseket”, „zenészeket”. A zsűriben Lakatos Gyula magyar tanár, Bauer Nóra könyvtáros és Gólya Gáborné magyar tanár foglaltak helyet.
sport – foCi tAvAszi KUpA
Április 7-én (kedden) rendeztük meg a mérkőzéseket a 7-8. évfolyamos fiúknak, április 8-án (szerdán) pedig az 5-6. évfolyamos fiúknak és – rendhagyó módon – lányoknak is! Idén ugyanis 4 lánycsapat is leadta a nevezését. A bajnokságot szervezte, vezette: Liszkai Zsuzsanna és Kovács Tibor testnevelő tanárok. ereDméNYeK 7-8. évfolYAmoN: Sajnos csak a 7. a osztály nevezett az évfolyamról, vállalva a küzdelmet három nagyon erős 8. osztállyal szemben. Gratulálunk a helytállásukhoz, valamint az első helyezett 8. d osztálynak, amely veretlenül nyerte meg a bajnokságot. Gólkirály: Szitai Béla. 5-6. évfolYAm: láNYCsApAtoK: 1. hely: 6. a osztály 1. hely: 8. a osztály 2. hely: 5. a osztály 2. hely: 7. a osztály 3. hely: 5 .b osztály 3. hely: 8 .c osztály Gólkirály: Pecze Péter 4. hely: 6 .b osztály Gólya Gáborné – sajtóreferens További infók: www.hevesytura.hu és a Turai Duma című lapban
Kedves Barátunk!
A podmaniczky Emil Mûvészeti iskola turai tagozata és a Bartók Béla Mûvelődési ház ismét meGHirDeti A NépzeNe oKtAtást 6-tól 22 éves korig. HelYezetteK: versmoNDás kategóriában: 1. lakatos zoltán – 5.a, 2. Tóth Alexandra – 6.a, 3. pócs petra 5.a – Dusa Barbara 5.a prózA: 1. Kolompár józsef – 5.c és Martonosi Márk – 5.a éNeK-zeNe: 1. farkas ákos – 7.c és nagy Dóra – 8.d, 2. Gregus Alexandra – 6.b, 3. pecze Dzsenifer – 6.a táNC: 1. Szénási péter – 8.c és Mezei Annamária – 6.b, valamint az 5.b-s csapat eGYéb KülöNDÍjAsoK: Bálint Artúr – 5.a (bûvészmutatványok), Kálna Dávid – 8.d (freestyle)
TurAi hírlAp
A zagyva Banda és az Emse zenekar után ismét szeretnénk egy ütős kis bandát összehozni Turán, és a Galga mentén. A zenekar alapjai már most megvannak, de nagyon várjuk a további jelentkezőket! Kérjük, ha ön vagy gyermeke, rokona, ismerőse zenét szeretne tanulni, keressen fel minket! bõvebb információ a honlapon: http://web.mac.com/cimbaliband/oktatas
2009. MájuS
Köszönettel: unger Balázs népzenetanár
7
„Táborélet jaj de szép, de jó!” 36. GALGA EXPEDÍCIÓ-NYÁRI ERDEI TÁBOR Bár a 35. Galga Expedícióról kissé csalódott szívvel tért haza a táborvezetés, de az fel sem merült egyikünkben sem, hogy talán abba kellene hagyni ezt a szülõföld felfedezõ táborozást.
C
salódottságunknak nem az volt az oka, hogy a 35. táborunk sikertelenül ért volna véget, hanem sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy három és fél évtizedes munkánkat bemutató tábori ünnepségünkre városunk önkormányzatának, iskolánk vezetõinek egyetlen képviselõje se jelent meg. Sem egy köszönõ levél, sem egy emléklap nem érkezett, de utána se kaptunk még egy elismerõ kézfogást sem az illetékesektõl. Bennünk azonban már az elmúlt években kialakult egy, úgynevezett „csakazértis” szemlélet, amely arra ösztönzi vezetõségünket, hogy igenis tovább kell folytatni, hiszen a tábor munkája nagyon hasznos tevékenység. Már korábban is elõfordult egy-két alkalommal, hogy közvetlen szülõföldünk felfedezése mellett kipillantunk szomszédainkra. Ez esetben a Tápióság kerített bennünket hatalmába, innen is Tápiógyörgye küldte el szívélyes meghívását az alábbi indokok felsorolásával: Tápiógyörgye a Tápió-vidék déli peremén helyezkedik el. Határának döntõ része igazi alföldi rónaság, ahol a táj egyhanAz óvodai átvétel, felvétel jelentkezés alapján történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Tura város önkormányzatának Képviselő-testülete 37/2006 (iii. 28) számú határozata szerint az óvodák felvételi (mûködési) körzete a következő: KAstélYKerti óvoDA (2194. tura, Kossuth lajos út 44.) felvételi (mûködési) körzete az alábbi utcákból áll: Csendes u., Délibáb u., Erdész u., Kossuth l. út, park u., Szövetség u., Temető u., vásár u., Akácos u., Alsóerdősor u., Délibáb u., Bocskai u., Gábor áron u., iskola u., Arany j. u., holló köz, vörösmarty u., Gyóni G. u., Tavasz u., Cinka p. u., Tárogató u., határ u., rajkó u., nyár u., zsámboki út, jókai u., Báthory u., liszt f. u., Már tírok u., Munkácsy u., régi vásártér, Sport u., Aradi u., hősök u., Tüzér u.
8
gúságát nem törik meg homokbuckák, vagy löszdombok. A falu lakói évszázadok óta a mezõgazdaságból élnek, így nem csoda, hogy bármerre nézünk, minden felé szántókat látunk. A kép azonban csalóka. A búza- és kukoricaföldek között megbújva a természeti csodák valóságos tárházát fedezhetjük fel. Tápiógyörgyén található a Tápió mente legtöbb szikes tava, egyetlen vetési varjú telepe, legnépesebb gyurgyalag kolóniája és legnagyobb szikes pusztáinak egyike. Ha meg szeretnénk ismerni ezeket a természeti értékeket, több napra van szükségünk, hogy végigjárjuk azokat. A tavaszi vizeken zsongó madárseregek látványa, a komótosan legelõ szürkemarha-gulya kolompolása, vagy a nádasból szóló énekesmadarak strófái felejthetetlenné teszik ezeket az órákat. Mindezek ismeretében készült el táborprogramunk, amelyet azért teszünk közzé, hogy a szülõk és támogatóink is megismerjék azt. Örömmel jelentjük azt is, hogy már másfél évtizede programjaink résztvevõje egy 12 fõs erdélyi felfedezõ csoport, amely ez évben is velünk tart. Takács Pál
tápióGYörGYe 2009. július 26. - augusztus 01. w július 26. (vasárnap) de: Megérkezés, táborhely elfoglalása, sátorverés, csoportalakítás. du: Strandolás és a „fülemüle” tanösvény megismerése (500 m a strand körül) – feladatok és megfigyelési szempontok megadásával! este: nyitó tábortûz w július 27. (hétfő) de: ismerkedés Tápiógyörgyével; történelmi, földrajzi, természeti értekei, nevezetes épületei, népviselete – feladatok és megfigyelési szempontok megadásával! du: Sportdélután /sakk, pingpong, tollas, kosárlabda, foci, karate/ w július 28. (kedd) de: Bíbic tanösvény a Tápió patak mentén 5,2 km-es gyalogtúra. du: Madaras nap – Solymár bemutató. este: Készülődés a Ki mit tud? -ra w július 29. (szerda) de: Madaras nap – Madárgyûrûzés. du: Strandolás. este: Ki mit tud? w július 30. (csütörtök) de: Közlekedésbiztonsági nap (rendőrség segítségével). du: A tégla születése kora este: főzőverseny w július 31. (péntek) de: Környezetvédelmi délelőtt. du: népi játék olimpia. este: záró tábortûz, értékelés, jutalmazás w augusztus 1. (szombat) de: Táborzárás, táborbontás, hazaindulás részvételi DÍj: 18.000 ft/fő jelentkezés: jenei Csabánénál ( hevesy ált. iskola) és Abért zsoltnál (Számtechbolt) lehet 2009. május 31-ig 9.000 ft előleg befizetésével. érDeKlõDés: 06-20-201-6054 vagy 06-20-927-6324
ÓvoDAi BEirATKozáS
tájékoztatjuk a tisztelt szülõket, hogy tura város önkormányzatának óvodáiba: Kastélykerti óvoda 2194 tura, Kossuth lajos út 44. többsincs óvoda és bölcsõde 2194 tura, Dózsa György út 2-3. a 2009/2010-es nevelési évre való beiratkozásra 2009. május 18-22-ig 8.00-16.00 óra között kerül sor. többsiNCs óvoDA és bölCsõDe (2194. tura, Dózsa György út 2.) felvételi (mûködési) körzete az alábbi utcákból áll: Madách u., vasút u., nyárfa u., árpád u., Alkotmány u., honvéd u., Bajcsy zs. u., Bem j. u., Szegfû u., ibolya u., Mária u. verseny u., Dobó u., Szent istván út, patak u., Éva u., Gyár u., Galga u., Köztársaság u., radnóti u., Toldi u., Bartók Béla u., Magdolna u., Ady E. u., Móricz zs u., rákóczi út, Galgahévízi út, Kender-
föld u., józsef A. u., Széchenyi u., hőforrás u., Bacsó B. u., puskin tér, Tó köz, lehel u., ybl M. u., Búbosbanka u., harkály u., pacsirta u., hajnal u., radics u., fráter u., Dankó u., Bar tók tér, Béke u., Damjanich u., Elnök u., Galábos u., hatvani u., Katona u., nefelejcs u., fûzfa út., petőfi tér., rózsa u., Szabadság u., Szele A. u., Szent jános sor., Szőlő u., Tabán u., Táncsics M. u., Templom köz, Thököly u., Dózsa Gy. u., Tövis u., vácszentlászlói út.
2009. MájuS
Az e körzetbe tartozó gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a gyermeknek, abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától (2009. szeptember 1.) legalább napi négy órát kötelező óvodai nevelésben részt kell vennie. Az ötödik életévüket betöltő, óvodaköteles gyermekek felvételét a felvételi (mûködési körzet) szerinti óvoda köteles biztosítani. A beirAtKozásHoz HozzáK mAGUKKAl: w A gyermek születési anyakönyvi kivonatát w A lakcím igazoló kártyát w Az étkezési térítési díj kedvezményre jogosító dokumentumot. SzErETETTEl várjuK A GyErMEKEKET ÉS SzülõKET! Intézményvezetõk
TurAi hírlAp
művelõDés, KUltUrális proGrAmoK, AjáNlóK
Marslakók szállták meg a művelődési házat
A művelõDési Ház UDvAráN meGvAlósÍtANDó játszóteret Kiemelten támogatták:
Csilla Fotó
Galga Coop (br. 240.000,- ft), Galgamenti szöv. (70.000,- ft)
T
ermészetesen csak jelképesen látogattak meg minket a marslakók – vagy ahogy Lévai József mondta a színdarabban: marsolók – 2009. április 25-én az aszódi Vécsey Kamarateátrum A Marslakók második inváziója c. előadásában. Az előző évekhez képest kissé megfogyatkozott kis csapat ismét nagyot alakított. Külön örömet okozott városunknak, hogy Lévai József turai lakos is tagja évek óta ennek a társulatnak, s évről évre lenyűgözi saját és társai tehetségével is a nagyérdemű közönséget. Sajnos, nem sikerült számukra teltházat összehozni, de úgy érzem, hogy aki jelen volt, elégedett lehetett a látottakkal: a játékkal, a szereplőkkel, a hang- és fényhatásokkal. Ismét szembesülhettünk Barabás Tamás különleges rendezői ambícióival, valamint a csapat összefogásának erejével. Érdekes darabválasztás volt, hiszen egy olyan világba kalauzoltak el bennünket, amit nekünk kellett magunk elé képzelni. A marslakókat, ill. a Föld elfoglalását nem jelenítették meg a színpadon, de olyan nagyszerű embertársadalmat alakítottak,
hogy általuk szinte már közöttünk szaladgáltak a kicsi, zöld földönkívüli lények. Szemünk elé tártak olyan problémákat, amelyek szinte minden korban igazak szociális, politikai, társadalmi szempontból. Kettéosztott társadalom harcolt egymással szemben egy felvonáson keresztül. Az egyik, aki a függetlenségért küzdött, a másik pedig értelmetlennek tartotta ugyanezt, mert szerintük az újabb izolált közösségek létrejöttéhez és egyben újabb hasadásokhoz vezethet. Éreztük a sorsba való beletörődést és a sors ellen hirtelen fellángoló harcot is, azt, hogy az élet nagysága az apró részletekben rejlik. De jaj annak, aki túl mélyre merül, s kicsinyességek fojtogató kuszaságában leli végzetét, aki pedig sasmadárként szeretne szállni – s így akar rátalálni a lényegre – nyakát szegi. Lehet, hogy ezeknek a marslakóknak kell(ett) ráébreszteniük az embert, hogy mit jelent az a hely, ahol él. Ahol mindig lesz egy „talpalatnyi Föld”, melynek ismeri a lakóit, az utcáit, ahová mindig HAZAjöhet. Gólya Ágnes
további anyagi hozzájárulást tettek: Tura 2003 TEAM Egyesület, Kuti-Békési judit, Móré lászlóné, nagy istván, Gera zsuzsanna, Seresné Gál Anikó, német Anita, Tóth-M. Tamás, Dr. Baka Gyula, Bolbás józsef, Dolányi Anna, Domoszlai Kálmán, Tóth istvánné Maczkó Mária, Szabó józsefné Szilágyi Mária, Szilágyi józsefné Szilágyi julianna, l & l Kft., varga lászlóné – flamingó presszó, Erdélyi ágnes, Tusor Erzsébet, Maczkóné fehér ildikó, Erdélyi Gáborné, jónás Sándorné, Kis Gábor, Győri lászló, hadrikné Molnár zsuzsa, Szénási józsef, Turai Takarékszövetkezet báli belépõjegy vásárlásával támogatták: Szendrei ferenc – Szendrei ferencné, Bereczki jánosné, lukács péter – pálinkás ildikó, Bencze Tibor -vidi Erika, Máté Gábor – Máté Katalin, Kuti istvánné, Mészáros ferenc – Seres Csilla, Gólya istván – Gólya istvánné, Szita Eszter, Maczkó Mária, Éliás zoltán, Boda Sándor – Boda Sándorné, Boros istván és Boros istvánné, Dr. Baka Gyula – Dr. Baka ida, Szalai zoltán – horák Mária, Edvi lajos – Edvi lajosné, horváth lajos, jenei Csabáné, juhász Sándor – juhász Sándorné, Kálna Tibor, Kiss Attila – Kiss Attiláné, Kuti józsef, lajtos jános – lajtosné fekete laura, id. lajtos jános – lajtos jánosné, fekete lászló – fekete lászlóné, láng istván – láng istvánné, lossinszky Andor – lossinszkyné Kozma Erika, lukács istván – lukács istvánné, Gódor imre – Gódor imréné, Domoszlai Kálmán – Domoszlai Kálmánné, Marosvölgyi jános, Sára Tamás – Sára Tamásné, Buzás zoltán – Buzás zoltánné, Szota jános – Szota jánosné, Tóth M. imre, Tóth Mihály – Tóth Mihályné, Turcsányi ildikó, varju Mihály, vidák Bertalan – vidák Bertalanné, Seres Tamás – jenei Szilvia, Simon Gábor – Seres Márta, Babecz norbert – Erdélyi Katalin, Sándor Attila, Sima istván – Simáné Meleg Anna, Seres lászló – Seres lászlóné, Szabó Endre – Szabóné Balla Erzsébet, pázmándi Erzsébet, Bolbás józsef – Bolbás józsefné, Köles Mihály, Katona Károly – Katona hargita, lévai józsef – Seres Tünde Köszönettel vesszük további felajánlásaikat, melyet a művelõdési házban tehetnek meg.
tUrA városi KöNYvtár AjáNlójA leGÚjAbb KöNYveiNKbõl paul stewart-Chris riddell: A szirt KróNiKái A szerzőpáros ezen a címen eddig két kötetet jelentetett meg, melyek az Erdőmélye és a felleghajtó alcímet viselik. A mûvek főként a 10-14 éves olvasókhoz szólnak, de garantáltan élvezhető azok számára is, akik felnőttként is szerették a harry pottert és a Gyûrûk urát. A főhős ágos, a fiatal fellegkalóz, akinek nagy feladatot rótt ki az Ég, meg kell szereznie a viharmennykövet, mely megmentheti egész Alvégváros népességét. Mindkét kötet izgalmas, olvasmányos alkotás, melyben csodálatos illusztrációkat találhatunk. 268 oldal és 388 oldal. Könyvtárunkban az első két kötet megtalálható, és már nagyon várjuk a folytatást...!
TurAi hírlAp
Neil Gaiman: CorAliNe Gaiman kifejezetten gyermekolvasóknak írott könyve nagyszerû olvasmány mindazoknak, akik szeretik a kissé szürreális, másik dimenziókat feszegető irodalmat. Coraline jones és szülei nemrég költöztek új házba, melyben csupa fura szomszéddal ismerkednek meg, így például a két idős hölggyel, akik valaha híres színésznők voltak, és tudnak tealevélből jósolni. vagy a padlástéren élő mogorva Úrral, aki egércirkuszt rejteget az ágya alatt. Coraline azonban ennél sokkal nagyobb titkot talál, egy téglafalra nyíló ajtó mögött... A könyvből készült animációs filmet idén mutatták be a hazai mozikban. 144 oldal
truman Capote: Az éjszAKA fájA A híres amerikai szerző, kinek nevéhez olyan nagy mûvek fûződnek, mint hidegvérrel, álom luxuskivitelben, természetesen kisprózával kezdte pályafutását. Ez a kötet valamennyi novelláját tartalmazza, így aki eddig nem ismerte munkásságát, az is megízlelheti Capote tehetségét egy-egy rövid elbeszélésen keresztül. Az írások a harmincas-negyvenes évek Amerikájába röpítenek vissza bennünket, ahol hőseink a leghétköznapibb helyzetektől kezdve a leghihetetlenebb és legijesztőbb pár órát, vagy napot is átélik „szemünk láttára”. Capote korai szakaszában roald Dahl stílusát idézi meg.
2009. MájuS
Arkagyij babcsenko: jeleNeteK eGY HáborÚból Egy alig 20 éves orosz kiskatona megrázó beszámolói a csecsen háborúról. Bepillantást nyerhetünk az újoncok kegyetlen „kiképzésébe”, majd következik a modern fegyverarzenált felvonultató, brutális „húsdaráló”. A harcok iszonyú veszteségekkel jártak mind az orosz, mind pedig a csecsen oldalon. 427 oldal a háborús történetek kedvelőinek.
SzErETETTEl várjuK rÉGi ÉS Új olvASÓinKAT! városi Könyvtár Tura – Bartók Béla tér 3., tel: (28)580-530
9
A szeretet nem ismer országhatárokat sem!
ANYáK NApjárA
Úgy gondolom, hogy az Anyák Napja, amióta megjelent kalendáriumunkban, a legnagyobb családi ünnepünkké vált. A kicsi gyermekek ilyenkor verseket tanulnak, virágcsokrokat készítenek, sok esetben mûsorokkal készülnek a drága édesanya köszöntésére. Óvodákban csoportonként, iskolákban osztályonként, a szülõk meghívásával és vendégül látásával teszik felejthetetlenné ezt a csodálatos napot.
N
emrégen egykori fotóim között kutatgatva találtam rá egy felvételre, amelyrõl már el is felejtettem, mikor és kikről készült. Aztán rájöttem, hogy Tóth István családja szerepel a felvételeken, de az évszám csak nem jutott az eszembe. Ezért döntöttem úgy, hogy felkeresem őket és együtt próbálunk meg visszaemlékezni. A család nagy szeretettel fogadott, de egy kissé hiányosnak tûnt a fotón szereplõk számához képest. Tóth Istvánné Pázmándi Marika, az édesanya rögtön elmondta, hogy legidõsebb gyermeke, Gabika 11 éves, Ádámka 6 éves és Zsófika mindössze 2 éves volt akkor. – De a mostani randevúnkra a két nagyobbik gyermek nem jelent meg, vajon miért? – kérdeztem Marikát. – Õk nagyon messze vannak jelenleg és nem is tudom, hogy ne használjam-e a
népi bölcsességet, amely szerint: Az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Nagyon hiányoznak, de ugyanakkor az életre való felkészülésük szempontjából fontos ez a távollét. – Tulajdonképpen hol is vannak? – Egyik régi kedves barátnõm tanácsára és segítségével Ausztrália fõvárosába, Sydney-be utaztak még az elmúlt évben. Utazásuk természetesen nem csupán kirándulási célokat szolgál, hiszen Gabika másfél, Ádámka pedig egy évet fog ott eltölteni. – Gondolom, a tanulmányaikat szeretnék folytatni ezen a frekventált helyen. – Valóban így van. Gabi kimagasló eredménnyel végezte el itthon a Közgazdasági Egyetemet, amelyet a Pénzügyi aktuárius (biztosítási) fõszakon folytat tovább. Közben természetesen dolgozik is,
„Édesanyám, harmat voltam: selyem rétre le is hulltam. virágokat nevelgettem, hogy ezután néked szedjem. harmat cseppje, eső szála, könnyû fényt vont a szárára.” (Devecsery László) tanácsadói munkakörben. Ádám leérettségizett Hatvanban a Damjanich Szakközépiskolában, õ marketinget tanul, de közben dolgozik is heti 20 órát alkalmi munkavégzés formájában. – Vajon marad-e arra idejük, hogy hazagondoljanak, megtartják-e valamilyen formában ebben a helyzetben is a családi ünnepeket? – Igen, nagy segítségünkre van mindezek ápolásában az internet, a születésés névnapot is e módon tartjuk meg. Legutóbb az édesapjukat köszöntötték márciusban és már nagyon készülnek az Anyák Napjára is. – Zsófikáról még nem szóltunk. Légy szíves elmondani, hogy te hol tanulsz jelenleg és hogyan élted meg testvéreid távozását? – Én is a Damjanichban tanulok informatika szakon. Természetesen nagyon hiányoznak a testvéreim, de örülök az ausztráliai lehetõségüknek. Egyszer talán majd én is ilyen szerencsés lehetek. – Sok szerencsét, jó egészséget és sikereket kívánok az egész családnak és nagyon Boldog Anyák Napját Marikának egy Ady idézettel búcsúzva: „Áldjon meg az Isten minden jóságodért!” Takács Pál
művészeK műveK művészeteK tAlálKozásA – tUrA 2009 A művelelõdési ház minden évben hagyományosan megünnepli a Költészet Napját egy összművészeti esemény formájában, melynek részeként kiállításmegnyitóra és szépirodalmi művek interpretációjára kerül sor. Idén kizárólag turai származású ill. lakóhelyű amatõr művészek mutatkoztak be alkotásaikkal.
KiSS MáriA KATAlin:
válÓCzy SzilviA (Szyl):
Sápi vEroniKA:
mi teNNe jót? (részlet) Most nem tudom, mi tenne jót velem, nem tudom, mi könnyíthetne terhemen, talán egy szó, ha jönne nesztelen, megsimogatna hûvös-fesztelen, ... talán egy séta, némán, társtalan, talán egy erdő, zöldbe öltözött, talán egy vers, mely belém költözött.
Nõ vAGYoK (részlet) nő vagyok, Ki félve ébredez, Kinek lelkében él A lágyan szomorú nesz, S a pillanat, A nemes pirkadat, Mit két kezével ringat a nap.
tüKör-Kép (részlet) ... Tudod, az angyalok megbuknak, ne akarj a glóriám lenni! nekem nem kellenek a szárnyak. Csak a hiányos valóságképhez a saját dallam. Mert az élet fája nem hosszabb, mint a veled élő árnyékod.
nő vagyok, néha lélekben szomjazó, némán kérő, S olykor hallgató, vagy eloltott, Magányos gyertyaláng, Kit tüzétől égve a szelídség szánt...
Talán már nem félek, és már talán te is látsz. Talán ugyanazt a kilincset fogjuk. ...
10
TurAi hírlAp
F
ebruár 13-án tartotta meg az elmúlt év értékelését és nőnapi ünnepségét a Turai Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület. A népes esemény vendége volt polgármesterünk, Szendrei Ferenc is. Marinka Sándorné klubelnök utalt arra, hogy mozgalmas évet zárhat a klub, amely 2007 óta egyesületté alakult. Nagy eseménynek számított az otthonra találás, ugyanis nyugdíjasházként a klub használatába került a Kaszinó téri egykori iskolaépület. Ebből az eléggé lepusztult ingatlanból a nyugdíjasok a helyi néphagyományokat bemutató házat alakítottak ki. Később az udvarban lévő pincehelyiségből egy nagyon szép pinceklub is létrejött. A polgármester által tartott átadási ünnepség vendégei voltak az ecseri, ecsédi, valkói és hévízgyörki nyugdíjasok. A klubelnök elmondta azt is, hogy nagyon sok segítséget kaptak a különböző intézményektől, vállalkozóktól. Az épületen belül átvehettek egy hat főzőhelyes konyhát, ahol különféle rendezvényekre vendéglátással készülhetnek. Az asztalokat és székeket Pestről az Arany János Szakiskolától kapták. A Samsung jászberényi gyára két nagyképernyős televízióval, Horváth Lajos természetgyógyász videó- és DVD-lejátszóval járult hozzá a berendezéshez, a turai Bartók Béla Műv. Ház pedig egy számítógépet biztosított. Önkormányzatunk folyamatos anyagi segítséget nyújt. Kiemelt és egyben első támogatójuk a Domoszlai Pékség, emellett rendszeres térítésmentes szállítást biztosít Diósék élelmiszerboltja, Hantai Józsefék szódával látják el őket, Tóth Tibor, a bagi szennyvíztelep vezetője birkahúst ajándékozott az egyik helyi rendezvényhez, tombolanyereményeket ajánlott fel dr. Lévai Mária, a Babu Virágbolt, Németi Péterné valamint a Super 100-as bolt. A néphagyományokhoz hű bútorzatot a nyugdíjas klub tagjai adták össze.
Minden héten kedden és pénteken folynak a kártyacsaták, a nosztalgia-videózások. Szita Eszter óvónő vezetésével működik egy népdalkörük, mely rendszeresen kap meghívást fellépésekre és versenyeken is eredményesen szerepel. 2008-ban a KÓTA, valamint a Vass Lajos Népzenei Verseny országos döntőiben arany minősítést és Nívó-díjat szereztek. Megemlékeztek a Költészet Napjáról, ahol vendégük volt Zsíros Sima Mária költőnő. Részt vettek Ecseren és Sülysápon a klubok jubiláló rendezvényein. Gyönyörű napot töltöttek el a domonyvölgyi Lázár Lovas Parkban, ahol az ebéd mellett lovasbemutató és kocsikázás is volt. Kirándulni voltak Jászberényben, ahol múzeum- és állatkert látogatás, majd pihentető fürdőzés volt a program. Az augusztusi „Gulyásparti” után jött az „Őszi randevú”, a klubtagok névnapjaira való megemlékezéssel. Az Idősek Világnapját az Aszódi Kistérség rendezésében ünnepelték meg. Decemberben házhoz ment a Mikulás, majd a művelődési ház évadzáró gálaműsorán színes csokorral köszöntötték a közönséget. – Jelenleg klubunk 97 fő aktív tagot számlál – mondta Marinkáné – és sokan megérdemelnék, hogy ők is dicséretet kapjanak. A népdalkör tagjai, akik sok esetben öregbítették Tura hírnevét. Köszönet illeti Bozóné Terikét a zsebkendők mintáinak előnyomásáért, a sok hímzőasszonyt, Erdélyinét az abroszok tisztántartásáért, Erdélyi Bandit a szemét továbbításáért, a csoportvezetőket a kiértesítésekért és a tagsági díjak begyűjtéséért. Egyszóval minden értünk végzett munka dicséretet érdemel. Szeretettel várunk klubunkba újabb tagokat is és természetesen támogatókat is! A folytatásban pedig egy nagyszabású rendezvényünk, a nyugdíjas majális sikeréről és hangulatáról szeretnénk beszámolni a lap hasábjain. Takács Pál
A holokausztra emlékeztünk
B
udapesten a holokauszt áldozatainak emléknapját – a zsidó húsvét, a pészah miatt – pár nappal késõbb, április 16-a helyett 19-én, vasárnap tartották. Az Élet menete résztvevõi a VII. kerületi Bethlen Gábor téri zsinagóga elõtt gyülekeztek. A szervezõk hangsúlyozták: a zsidó áldozatok mellet a romákra, a másságukért üldözöttekre, mindazokra emlékeznek, akik szembeszálltak a nácikkal és a nyilasokkal. A több ezer résztvevõ erõs rendõri biztosítás mellett a Józsefvárosi pályaudvarhoz indult emlékezni azokra, akiket innen 1944-45-ben megsemmisítõ táborokba hurcoltak. A szónokok közül többen tiltakoztak, amiért némelyek kétségbe vonják a haláltáborok és a gázkamrák létezését. Álmomban nem hittem volna, hogy ez elõfordulhat – mondta Kardos Péter fõrabbi. Emlékbeszédet mondott a parlamenti politizálástól visszavonult Boross Péter volt miniszterelnök is. Személyes élményeket idézett föl azokból az évekbõl, amikor az „újkori emberiség legnagyobb tragédiája zajlott”. Aztán a Weimari Köztársaságról beszélt. Weimarban – mondta – liberális urak azt emlegették, hogy nem lehet a szólásszabadságot korlátozni, mert
TurAi hírlAp
az ellentétes az európai eszményekkel. Nem korlátozták, és ezért drága árat fizettek. Boross Péter szerint lehet erélytelennek lenni, lehet a kimondott szörnyû mondatok fölött elsikkadni, de számolni kell a megszenvedettek érzékenységével és a weimari tapasztalatokkal. Gyanakodnunk kell minden olyan mondat hallatán, amely ma néha elsuhan a fülünk mellett, megszoktuk, vagy úgy gondoljuk, része a demokráciának. Erély kell ide, és határozott döntés, hogy ne gerjedjen félelem – jelentette ki. A 600 ezer magyar áldozat tiszteletére a Józsefvárosi pályaudvarnál 600 fehér léggömböt eresztettek az égbe. Én 12 éves voltam, amikor a holokauszt borzalmai zajlottak hazánkban. Természetesen településünket is nagyon kegyetlenül érintette ez a megmagyarázhatatlan gaztett, hiszen a II. világháborús emlékmûvünk tanulsága szerint 63 itt élõ zsidó lakost hurcoltak el. A holokauszt nekem is nagyon fájdalmas emlékeket jelent napjainkban is, hiszen olyan két kisgyermeket is elhurcoltak, akiket nagyon jól ismertem. Az egyik Weisz Laci volt, akinek a szülei az Újsor (ma Rákóczi út) elején egy kis üzlet tulajdonosai voltak,
2009. MájuS
nem messze tõlük laktam én is szüleimmel. Laci sokszor ellátogatott hozzánk, hiszen jó apám kovácsmester volt és Laci nagyon szeretett nézelõdni a lópatkolások és a ráfhúzások idején. Én meg többször érdeklõdtem a kis bolt árukínálatai iránt. Így hát összebarátkoztunk. Igaz egy alkalommal össze is vesztünk. Laci ugyanis azt állította, hogy Jézus zsidó volt. Engem ezzel akkor nagyon megbántott és másnap el is panaszoltam az esperes úrnak, hogy milyen „szörnyû dolgot” mondott. Az esperes úr megnyugtatott, hogy nem hazudott Laci, mert Jézus valóban zsidó származású volt. Én nem tudtam ezek után mást tenni, mint bocsánatot kérni Lacitól. A másik ismerõsöm Kovács Évike volt. Az õ szüleinek üzletét is sokszor meglátogattam, fõleg olyan alkalmakkor, amikor Évike is ott volt. Sokszor találkozott a tekintetünk, persze nem szerelem volt ez még, hiszen õ három évvel még tõlem is fiatalabb volt, de nekem õ jelentette az elsõ rácsodálkozást a másik nemre. A világháborús emlékmû lakásom közelében van, amikor reggel útnak indulok minden alkalommal egy fõbólintással az emlékmû felé tekintek és egy pillanatra rájuk és a háború többi áldozataira gondolok. Takács Pál
11
Csilla Fotó
„MOZGALMAS” Életet az Éveknek!
ezzel A törtéNettel szeretNém KöszöNteNi Az éDesANYáKAt!
CSAK EGY ANYA Egy nõtõl – miközben jogosítványát újította meg egy önkormányzati hivatalban – egy adatfelvevõ hölgy megkérdezte, hogy mi a jelenlegi foglalkozása. A megkérdezett egy ideig tétovázott. Bizonytalan volt, hová is sorolja magát. „Arra gondolok – magyarázta az adategyeztetõ – hogy van-e munkája, vagy csak…?” „Természetesen van munkám!” – csattant fel a nõ. – „Anya vagyok.” „Nincs 'anya' kategóriánk foglalkozásként. A 'háztartásbeli' fedi le ezt.” – mondta az adatfelvevõ segítõkészen. Már el is felejtettem ezt a történetet, mígnem egyik nap ugyanilyen helyzetben találtam magam a városházán. A hivatalnok nyilvánvalóan egy karrierista nõ volt. Magabiztosan, hatékonyan dolgozott, olyan jól csengõ címet viselt, mint például „Hivatali kikérdezõ” vagy „Városi adatfelvevõ”. „Mi a foglalkozása?” – kérdezte. Mi késztetett arra, hogy ezt mondjam? Nem tudom. A szavak egyszerûen kibuggyantak belõlem: „Gyermekfejlõdési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatóként.” A hivatalnok abbahagyta pillanatnyi munkáját, golyóstolla megállt a levegõben. Felnézett, mint aki rosszul hallott. Megismételtem a titulust lassan, kihangsúlyozva a leglényegesebb szavakat. Aztán csodálkozva láttam, hogy ezt mind leírta nagy fekete betûkkel a hivatalos kérdõívre. „Megkérdezhetem – mondta a nõ érdeklõdve –, hogy egész pontosan mit csinál ezen a területen?” Hûvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül a hangomban, szinte kívülrõl hallottam, amint így válaszolok:
„Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem) laboratóriumban és terepen is (normálisan azt mondtam volna kint és bent). Dolgozom a Felettesemnek (elsõként az Úrnak, aztán egész családomnak), és van már négy kreditem is (mindegyik lány). Természetesen a munkámhoz tartozó tevékenység igényli a legtöbb figyelmet az ember-szakmákban (melyik anya tagadja?), és gyakran dolgozom 14 órát 1 nap (inkább 24-et). Ebben a munkában jóval több a kihívás, mint más, „átlagos” foglalkozásoknál. A jutalom inkább a megelégedettség, mint pusztán a pénz.” Érzékelhetõen folyamatosan nõtt az elismerés a hivatalnok hangjában, amint kitöltötte a nyomtatványt. Felállt, és személyesen kísért az ajtóig. Miközben hazafelé vezettem, fényes új karrierem lebegett a szemem elõtt. Otthon 13, 7 és 3 éves laborasszisztenseim üdvözöltek. Az emeletrõl hallottam új (6 hónapos) kísérleti modellünket gyermekfejlesztési programunkból, amint új hangmintáit próbálgatja. Úgy éreztem, ütést mértem a bürokráciára. Hivatalos feljegyzés készült rólam egy, az emberek számára elfogadhatóbb foglalkozásról. „Egy újabb anya”, vagy „Anyaság” már nem hangzik elég jól. Micsoda pompás pálya! Különösen, ha van egy titulus is az ajtón. Netán ez teszi a nagymamákat „haladó” kutatási munkatárssá a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok területén, a dédnagymamákat pedig a haladó kutatási munkatársak ellenõreivé? Szerintem igen! Még azt is gondolom, hogy a nagynénik kutatási munkatárs asszisztenssé léphetnének elõ! Kérlek, tudasd ezt a jó hírt a többi anyával, nagymamával, nagynénivel vagy más barátoddal, akiket csak ismersz. Legyen kevesebb gond és több áldás házadon, és kizárólag a boldogság lépjen be ajtódon! Palya János, plébános
XXXiii. bárDos lAjos zeNei HeteK vii. tUrAi NépzeNei- és KórUstAlálKozójA iDõpoNt: 2009. májUs 31., pünkösdvasárnap 16.00 – HelYszÍN: bartók béla mûvelõdési Ház tura A rendezvényt megnyitja: pAlYA jáNos – tura plébánosa
i. rész
ii. rész
püNKösDölõ – egyházi és világi szokások a magyar népi kultúrában l Maczkó Mária népdalénekes l jászberényi viganó AMi turai néptánc tagozata – vezető: Dudásné Mosóczi lívia l ovis népi gyermekjáték csoport – vezető: Szita Eszter l Turai Énekmondók – vezető: Maczkó Mária l Turai õszirózsa nyugdíjas Egyesület népdalköre – vezető: Marinka Sándorné l Bencze Mátyás prímás és a zagyva Banda HelYi és veNDéG KórUsoK: l ErDõKErTES – Kertesi Kamarakórus – karnagy: iványi Magdolna l GAlGAGyörK – Gyermek citerazenekar – vezető: nagy Gabriella l hÉvízGyörK – hévízgyörki Asszonykórus – vezető: Bóna Ervinné l SzolnoK – Damjanich jános Cserkészcsapat Kórusa – karnagy: Kas zoltán l TurA – Turai Templom Magyarok nagyasszonya Kórus – karnagy: Tóth péter lászló l TurA – világi női Kamarakórus – karnagy: lajkóné Kis Anita
12
l
Brecz Annamária – hárfa szakos végzős zeneakadémista vizsgakoncertje zongorán közremûködik: Mocsári Emma
iii. rész l
Tavaszbúcsúztató Galgamenti Táncház a zagyva Bandával
KÍsérõreNDezvéNY: l SzEKErES ErzSÉBET iparmûvész MÉzES-BáBoS textil faliképeinek kiállításmegnyitója megnyitja: Dr. lábadi Károly néprajzkutató MinDEn KEDvES ÉrDEKlõDõT SzErETETTEl várunK! belépõdíj:
gyermek (18 éves korig)/ nyugdíjas: 300 ft/fő felnőtt: 600 ft/fő l támogatói jegy: 1.000 ft/fő l l
SzErETETTEl várunK MinDEn KEDvES ÉrDEKlõDõT!
2009. MájuS
KISTÉRSÉGI GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
A SZERETETSZOLGÁLAT J óllehet sokak életében nyújt és nyújthat intézményes segítséget a szolgálat, mégis keveset tudunk működésükről. Helyi munkatársaik a 2007 februárjától családsegítőként tevékenykedő Bajnóczi Andrea, valamint a 2008 augusztusától és szeptemberétől Turán dolgozó Teszéri Györgyné Zsuzsa és Rácz Jánosné Marika gyermekjóléti munkatársak 2009 februárjában és áprilisában szakmaközi tanácskozást és előadást szerveztek a turai művelődési házban. Ez alkalmakkor némi rálátást kaptunk sajátos, nagyfokú elkötelezettséget igénylő feladataikra. Az első találkozást további személyes beszélgetésék követték azzal a nem titkolt céllal, hogy keressük az intézményeink közti kapcsolódási lehetőségeket, helyismeretünkkel segítsünk rávilágítani további potenciákra. A gyermekjóléti szolgálat havonta egy alkalommal tervezi játszóház beindítását a művelődési házban a szabad játék és az alkotótevékenység lehetőségeivel, kifejezetten általános iskolás gyermekek számára. Ennek mintegy előfutáraként a pedagógus kollégákkal együttműködve, a Park úti és az Iskola úti épületekben váltakozva már folyik két heti rendszerességgel péntek délutánonként ún. drámajáték az 1-2. osztályos napközis csoportoknak. Külön kiemelték a pedagógusok közül Erdélyi Gáborné Jutka személyét, aki az esetkezelések kapcsán nem áll meg a probléma bejelentésénél, hanem részt vesz a családlátogatásokon is. Ugyancsak a Hevesy Általános Iskola adott otthont április 3-án az alsó tagozatosoknak megtartott közlekedési ill. a felső tagozatosoknak szóló április 17-i drogmegelőző előadásaiknak az Aszódi Rendőrkapitányság bevonásával. A prevenciós célú előadások megsokszorozását szeretnék az általános és középiskolás korosztálynak, mint fő célcsoportjuknak, hiszen az iskolai hiányzások, a tanulói csellengések felszámolása a tevékenységük egyik legneuralgikusabb pontja. Bármilyen közhely, de a település és az itt élők jövője a gyermekekben van. A szolgálatnál végzett szociális munka napi kapcsolattartást jelent a polgármesteri hivatal gyámhatósági ügyekkel foglalkozó osztályával, ahol külön kiemelték Tóth S. Jánosnéval és Erdélyiné Imró Ildikóval való rugalmas és naprakész együttműködésüket. A hivatal ezen munkatársai ugyancsak gyors, lendületes információáramoltatásról számoltak be a szolgálat részéről. Ugyan a feladatellátásukat az
TurAi hírlAp
Aszódi Kistérségi Központ fogja össze, de a hatékonyság és a turai problémák széleskörű megoldása érdekében kívánatos és jelentős volna, ha ez a kapcsolat önkormányzati párbeszéddé szélesedne a szolgálat helyi munkatársai és a hivatalvezető ill. a képviselő-testület között, akár a Szociális Bizottság munkájába való bekapcsolódás, akár testületi beszámolók formájában. Hiszen olyan turai, az önkormányzati és közéletben meghatározó szerepet betöltő szervezetekkel állnak munkaviszonyban az iskola mellett, mint az óvodák, a védőnői szolgálat, a gyermekorvosok, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a polgárőrség, a Karitasz. Ez utóbbin keresztül Sápiné Lukács Ildikó vezető jóvoltából rendszeresen ruha- és élelmiszercsomagokat, bútoradományokat, iskolai étkeztetési hozzájárulásokat tudnak eljuttatni a rászorulóknak. A szolgálat egyes helyi szervezeteinek tevékenységére való rálátáshoz nem elégséges az aszódi kistérségi vezető beszámolója a kistérségi üléseken. A családsegítő munkatárs két jelentősebb mozgástere a munkanélküliség és az idősügy problémája. Az előbbihez kapcsolódva álláskereső klub beindítását tervezik, melyhez olyan partnerintézményt keresnek, amely helyet, internet-hozzáférést, aktuális álláskeresési újságokat tudna rendelkezésre bocsájtani. A munka világában való foglalkoztatottság érdekében minden héten szerdán 10-12 óráig Csámpainé Gáspár Tímea oktatásszervező ajánl képzési lehetőségeket az érdeklődőknek. Jó néhány sikeres tanfolyam megszervezésén túl vannak már. Nemrég fejeződtek be a Hevesy úti iskolában lezajlott általános iskolai felzárkóztatók és több szakmai cso-
port OKJ-s képzése. Várhatóan nyár végén, ősz elején újabb, képesítést adó szaktanfolyamok indulnak (virágkötő, óvodai dajka, vendéglátóipari előadó, adatrögzítő, masszőr, szociális gondozó, varrómunkás, takarító, könnyű- és nehézgépkezelő, személy- és vagyonőr, kazánfűtő, hegesztő, parkgondozó, stb.) A másik, időseket érintő feladatkör vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy 2008-tól bizonyos mértékű kiépítettségben már működik Turán a jelzőrendszer, de nagyon sürgető volna a további érintettek feltérképezése. Mivel az eredetileg működtető szervezettől vette át a kistérségi központ az üzemeltetést, még folyamatban van a bejegyzésük, ami most még akadályt jelent a további bekapcsolásokhoz. A házigondozottak létszámának háromszorosa lehet a jelzőrendszeres bekötés. Jelenleg azonban ehhez kevés a nyilvántartásba vett házigondozott, mely vélhetően nem fedi a valós rászorultságot, hisz az annál nagyobb lehet. A háziorvosok segítségével lehetne bővíteni ezt a kört. A házigondozásba vétel pontos kritériumairól körültekintő tájékoztatást kaphatnak a családsegítő szolgálattól. A szolgálat egyik működési területének sem ad lehetőséget a törvény közvetlen hatósági jogkör gyakorlására, mely a helyzetek megoldását jelentősen nehezíti. Céljuk azonban nem is a végrehajtás, egyegy család életébe való drasztikus beavatkozás, hanem a törvényi beavatkozás szükségességének megelőzése, a veszélyeztetettség megszüntetése. Azaz olyan szociális szolgáltatás, amely a gyermekek testi-lelki fejlődését, családban történő nevelkedését, az aktív korúak létbiztonságát és társadalmi szerepvállalását, az idősek méltó élethez való jogát, szakszerű gondozását hivatott segíteni. Seres Tünde
miNDeNKiNeK tANáCsoljUK, HoGY forDUljoN HozzájUK bizAlommAl:
w ha családi problémái vannak és nem tudja egyedül megoldani azokat, w ha nem ismeri a családtámogatási formákat vagy többet szeretne megtudni azokról; w ha nem tudja, kihez forduljon segítségért hivatalos ügyeinek intézésekor; w ha várandós anya, és nehéz helyzetben van; w ha gyermekei nevelésével nehézségei vannak; w ha családtervezési, életvezetési tanácsra van szüksége; w ha szüleivel konfliktusa van és megoldásához segítségre van szüksége; w ha személyre szóló pszichológiai vagy jogi tanácsadást igényel. tura, puskin tér 26. tel.: 28/466-707 és 06-30/693-5931 üGYfélfoGADás: Hétfõ: 8-16, Kedd: 8-12, szerda: 12-16, Csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óráig
2009. MájuS
13
réGi HázAK – réGi törtéNeteK
Hugyóka szálló és strand
Egyszer volt, hol nem volt a Vasút úton volt egy szálloda, táncterem, kocsma, pálinkafõzde és strand. Mindez egy helyen, a mai Szent István úton, a Kis Galga után a bal oldalt lévõ sok ablakos hosszú házban. Mielõtt bárki azt mondaná, hogy nem hiszi, az járjon utána és jöjjön velem egy kis múltidézésre Tóth Máriával, vagy ahogyan Turán mindenki ismeri: Hugyóka Mariska nénivel az 1920-as évek elejére. – Kevesen tudják, hogy itt ez az épület miért és milyen céllal készült? – 1922-ben 3 éves voltam, amikor a Vízsorról ideköltöztünk a Vasút útra (ma Szent István út). A bátyám, Tóth L. Mihály 12 éves volt. Itt az apáméknak épült meg a vendéglõ, a táncterem és a vendégszálló. 1886-os születésû apám, Tóth L. János felmenõinek ragadványneve a Hugyóka, anyám, Jenei Teréz a Puics családba született 1887-ben. – A nagyszülei gazdálkodó parasztemberek voltak, honnan jött az ötlet, hogy mégis ilyen tevékenységbe fogjanak? – Apu a Hanófer-féle kocsmában volt csapos. Ma a körforgalomnál lévõ gyógyszertár épülete az, a bejárat is ugyanott van, mint akkor volt. Hanófer (Hanoffer Sándor) mindig dicsérte apámat, hogy ügyes és talpraesett ember. Ezért is gondolta úgy, hogy önállóan is megpróbálja a vendéglátóipart. A Hanófer nagyon rendes zsidó ember volt, pénzzel is segítette apámat. Azt mondta neki: – János fiam, ha pénz kell, még éjjel is kopogtass be az ablakon és adok. Paraszttól sose kérj kölcsönt, mert másnap tudja az egész falu. Mindehhez még hozzájött, hogy apám a nõsülést is nagyon eltalálta, hiszen anyám talpraesett asszony volt, a fél falu lagzijában gazdasszonykodott. – Hogyan funkcionált az épület, milyen volt az elrendezése? – A táncterem bejárata, a mostani vaskapu mögött volt, a kocsmáé pedig a szélén lévõ ablak alatt. Ezzel még nem fejezõdött be az épület. A hátsó kert felõl volt egymás mellett három vendégszoba, ez a házrész szállóként üzemelt. A táncterem 12 x 5 méteres volt, a heti mulatságok mellett tánciskola is mûködött itt. Hatvanból és Pásztóról is jártak ide tanítani. Az iparos-kereskedõ, értelmiségi emberek, tanárok, orvosok igényelték ezeket a mulatságokat. Akkor azt mondták, az intelligencia mulatsága. Cigányzenészek muzsikáltak nálunk: András bácsi volt a prímás, Vidák István (öreg Búko) a brácsás, Kátai Sándor (öreg Sándor) a cimbalmos, Kátai János (öreg Kuka) a bõgõs. Az öreg Kuka,
14
Az öreg Hugyóka bácsi
csak úgy szólt apámnak: – Szevasz, komám! Ugyanis anyám keresztelte a lányát, a Kuka Márit. De a Bileget, Vidák Jánost is õ keresztelte. Akkor szinte minden cigány családnak magyarok kereszteltek egy-két gyereket. Akkor ez nem volt probléma, mint manapság. Amikor télen nem volt vendég, a cigányzenészek akkor is itt voltak. Anyám sütött nekik egy fél nyulat krumplival, kirakott az asztalra egy liter bort, egy üveg szódát. Azt mondta nekik: – Ha már kijöttetek ilyen messzire, ne menjetek éhesen haza. – A vendégfogadóban kik szálltak meg elsõsorban, turaiak vagy vidékiek? – A három vendégszoba mindig foglalt volt. Egyforma ágy, kis szék, asztal, mosdó, kiskályha volt a berendezés, sõt mindegyikben kagylós fülhallgatós kristályrádió is volt. Nálunk szállt meg Pock Aladár tanító, õ hat és fél évet lakott itt. Szász Sándor tanító négy évig lakott itt, amikor ide került Erdélybõl. Itt szállt meg Kovács László kántor-tanító, amíg meg nem választották kántornak. De jöttek Pestrõl ide vadászni, azok is itt vettek ki vendégszobát. Apám is szenvedélyes vadász volt. Amikor a Tura-Hatvan közötti kövesutat készítették, Szobról érkezett egy mérnök és a sofõrje, akik szintén nálunk aludtak. Pestrõl jöttek ügynökök likõrmintákkal, textiláruval, rövidáruval... Ezek mind koszt-kvártélyt, tehát ennivalót és szállást kaptak. – Itt mûködött a környék legnépszerûbb strandja, kitûnõ nyári szórakozást kínálva. Honnan jött az ötlet, hogy fürdõt nyissanak? – Nem is tudom, csak azt, hogy apám artézi kutat fúratott, az 1920-as évek közepén 10 x 20 méteres betonmedencét készíttetett. Az eleje 120 cm volt, ami 160 centire mélyült fokozatosan. Népszerû szórakozás lett, a környékrõl, sõt még Pestrõl is jártak ide. A szezonnyitó május elsején volt. Minden délután kerti cigánymuzsika várta a vendégeket. Nekem munkával járt ez az idõszak, mert a fürdõzõk folyamatosan rendelték a szendvicset. Rendezett itt kerti jótékonysági mulatságot Kálmán István országgyûlési képviselõ, de megfordultak nálunk pesti színészek is, pél-
2009. MájuS
dául a Latabár testvérek és Kiss Manyi, a kor ünnepelt sztárjai. A medence mellett kabinok voltak és kerti zuhanyzó. Nagy élet volt. Kint pingpong asztal és kuglizó, bent egy kitûnõ biliárdasztal várta a játékos kedvû vendégeket. Általában 1 pengõ volt a belépõ a strandra és mulatságokba. Kitûnõ forgalommal fordultunk mindig, hiszen egy nap alatt az akkor menõ Dreher sörbõl öt-hat hordót is megcsapoltunk. A kocsma sem volt veszteséges. Vendégek híján, a zenészek kártyáztak odabent. Aki veszített, annak az orrára fából készült csipeszt raktak. Volt amikor az öreg Kukának már lila volt az orra, annyi partit veszített. – A vendéglõt tudomásom szerint saját fõzésû pálinkával látták el? – A ház melletti részen volt a pálinkafõzde. Kitûnõ pálinkák készültek itt, de nem csak a mi vendéglõnknek. Apám ebben is újított, kitalálta, hogy bodzából készít pálinkát. Budapest legelegánsabb éttermeibõl jöttek Turára a bodzapálinkáért. A cigányasszonyok szedték a bodzát, szemezték és vödörben hozták ide, apám fizetett nekik érte. A tenyerüket, mintha kék festékbe mártották volna, úgy befogta a bodzaszem. Egyszer a Dunka néni jött hozzánk a bodzával és mondja anyámnak: – Aranyos Terka néném, érzem én, maga mit fõz! – Mit Dunka? – Bablevest csülökkel. – Na, akkor üljél le mindjárt berántom, aztán kapsz belõle. Az én anyámtól senki nem ment ki üres kézzel, mindig mondta, majd a Jóisten százszorosan megadja. – Kik dolgoztak önöknél, hiszen ennyi mindent nem bírhattak energiával? – Az egész vállalkozásban a család dolgozott: apám, anyám, a bátyám meg én. Volt két gyönyörû fekete lovunk, ezeket Marinka János gondozta, õ itt lakott nálunk. A lovak nemsokára fontos szerepet kaptak, mert én Szentkúton megismerkedtem egy horti fiatalemberrel, Nyitra Menyhérttel. Ebbõl eljegyzés, majd lagzi lett 1938 október 1-én. A terem és a kinti rész is teli volt vendégekkel. Az esküvõre hintóval mentünk. Dr. Herczegh János esperes úr akkor kapott egy hintót, s az õ nászajándéka volt, hogy használhattuk. – A lakodalom után maradtak a szülõi házban?
TurAi hírlAp
– Hazatérésük után hogyan folytatódott az életük? – A vendégszobákat oroszok foglalták el. Volt velük egy erdélyi magyar, Lakatos Miklós tolmács, sokszor õ mentett meg minket attól, hogy ne lõjenek agyon. A Sára jegyzõ házában orosz tiszti konyha volt, oda egy õr kísért minket kötelezõ munkára Futó Laci anyukájával, Mari nénivel. Néha sikerült onnan egy kis kockacukrot hozni, vagy
Fotó: archív és a szerző felvételei
– Hatvanba kerültünk, mert a férjem vasutas volt. 1942-ben megszületett a fiam, Nyitrai Zoltán, aki ma is a hatvani Bajza József Gimnáziumban tanít földrajz-biológia szakos tanárként. Ott is él családjával. 1944-ben Hatvant, mint fõ közlekedési vasútvonalat bombázták a németek. Az apám féltett minket, ezért a front miatt hazajöttünk. Eközben november 4-én Turára bejöttek az orosz csapatok, a házból mene-
A régi strand és ami megmaradt belõle: egy korabeli strandszék, kugligolyókkal
külni kellett. Elõször a Vízsorra a bátyánkhoz mentünk, onnan az Alvégbe Csombor Jani bácsiékhoz. Bujkáltunk, kenderbálákon aludtunk, majd 1945 húsvétja elõtt jöhettünk haza. Fél év alatt a házban, üzletben, táncteremben semmi sem maradt egyetlen vaságyon kívül. A strand kabinjai eltûntek. A táncterem ablakain lovak néztek ki az útra. Minden mozdíthatót elvittek, amiben a turai embereknek is nagy részük volt. A régi családi fotók is eltûntek. Egyetlen szobában heten aludtunk szalmákon, apu, anyu, a párom meg én és Zoli fiam, valamint Nagy Lajos iskolaigazgató és felesége, akik közben bekéredzkedtek hozzánk. Apunak mondtam, minek jöttünk haza, semmink sincs! Akkor magához ölelt bennünket és azt mondta: – Nem baj, kislányom majd a jóisten megsegít minket, fontos, hogy a család élve maradt, mindent lehet pótolni csak az életet nem. (Itt elerednek Mariska néni könnyei, majd pár perc múlva folytatja.)
TurAi hírlAp
tyúk belsõséget és azt fõztük meg. Nem volt akkor élelem sehol, szegénység volt. Itthon kórházi szennyest mostunk anyánkkal és fõztünk a tisztekre. Aztán lassan elkezdtünk élni, az oroszok elmentek, a rokonok adtak pár dolgot. Anyám testvére, Puics Jula néne a népmûvész adott párnát, a többiek tyúkot, krumplit, kinek mije volt. Nagy Lajosék hazamentek, mi eladtuk a házat Hatvanban és végleg itt maradtunk. Apu 1946-ban kinyitotta a kocsmát, mert a pult megmaradt, mivel nehéz volt, azt nem vitték el. A strand felszerelésébõl mindösszesen egy szék és egy kosárnyi kugligolyó emlékeztetett a szép idõkre. A vasút a páromnak akkor jól fizetett. Volt az a nóta, hogy “kétszáz pengõ fixszel, az ember könnyen viccel”. Így a strand is elkezdett mûködni. – Aztán jöttek az 50-es évek, az államosítások kora. A felépített vállalkozások megmaradtak? – 1952-ben államosítottak mindent. Ha jól tudom, Törökszentmiklósról jött a Pápainé Juliska tanácselnöknek. A három vendégszobát lefoglalta, két tanítónõt és a Lidike bábaasszonyt tette ide lakóknak. Mi a saját házunkért lakbért fizettünk, 1953 januárjától 1957-ig. Apuék 50 forintot, mi pedig 60-at. A szeszfõzdéhez oda sem mehettünk. A tanács mûködtette a stranddal együtt, de nem tudták rendesen, mert nem értettek hozzá. Így a strand bezárt. A szesz-
2009. MájuS
fõzde náluk veszteséges volt, ezért apámat kérték fel, legyen újra a vezetõje. 1956. szeptember 20-ától 1968. április 30-ig, nyugdíjba meneteléig dolgozott itt. – A 70-es évek elején enyhült a politikai rendszer. Nem gondoltak az újrakezdésre? – A fiam Hatvanból már nem jött haza, hiszen odakötötte minden. Itt maradtam a férjemmel és a szülõkkel. Az idõ elment, nem gondoltunk arra, hogy újrakezdjük. Az apám rendkívüli ember volt. Sosem ivott, nem veszekedett sem a családjával, sem másokkal. Tudott beszélgetni mindenkivel, nem számított, hogy iparos, tanár vagy parasztemberrel áll szemben. Vadászott, iskolaszéki tag volt Kálmán István országgyûlési képviselõvel és Franz Jakus állatorvossal. A pénzt megbecsülte, sosem szórta el, mint nagyon sokan akkor. – Szülei, miként élték meg, hogy a kemény munkával felépített álombirodalom szertefoszlott? – Apám annak a betege volt. Nem sokkal nyugdíjba vonulása után lebénult, beszélni sem tudott. Senkitõl nem fogadta el az ételt, csak tõlem, bárhol voltam, addig nem evett, míg haza nem értem. Amikor megetettem, magához húzott, homlokon csókolt és folyt a könynye az arcán, így köszönte meg a gondozást. Aztán 1969-ben apukám, 75-ben a párom, 78-ban pedig anyukám halt meg. – Mariska néni egyedül maradt. Lassan szétforgácsolódik az épületegyüttes. A pálinkafõzde helyén új épület áll, a lakás felét már mások lakják. Apránként csak az emlékek maradnak. – Mikor egyedül maradtam, a pálinkafõzde egy darabig még mûködött a tanács vezetése alatt, majd az is bezárt. A rendszerváltás után visszakaptuk a fõzdét, de már nem volt, aki üzemeltesse. A szeszfõzde már a múlté. A strand betonrészét benõtte a fû. Nem volt könnyû életünk, de nem panaszkodtunk. Ilyenkor mindig eszembe jutnak Fõzõ doktor szavai. Egyszer apám talált egy diót és el akarta ültetni. Arra jött a doktor és hallja anyámat morogni. – Mi a baj Tóth néni, miért zsörtölõdik a Tóth bácsival? – Jaj, doktor úr, nézze már valahol talált egy diót és el akarja ültetni, de hát õ már nem eszik arról. Erre a doktor: – Jegyezze meg, Tóth mama, addig ér az élet valamit, még tervezünk. Ha már terv nincs, vége mindennek. Majd az utód eszik róla. Ma, 90 évesen is látom, mennyire igaz ez. A dió el lett ültetve, a fa a nyárikonyha mögött magasodik az égre. Õsszel a lehullott diót kezembe véve felnézek a diófára, aminek a lombja körülöleli a kis házat, örök emléket állítva a Hugyóka családnak. Szénási József
15
% %
TAVASZI KAMATZÁPOR A Turai Takarékszövetkezet meghosszabbítja
„Tavaszváró” betétakcióját 2009. május 01-től május 31-ig! Takarékszelvényt most fix 9,25% átlagkamattal válthat 3 hónapos lekötésre. A nem akciós Takarékszelvény átlagkamata: 7,5%. A Takarékszelvény 3 hónap után nem kamatozik.
%
Továbbra is lehetőség van számla mellett lekötött betét elhelyezésére fix
kamattal
2 hónapos egyszeri lekötésre. A kamat 1.500.000 Ft-os lekötött összegig 9%, 1.500.001,- Ft feletti lekötéstől 9,25%.
% % % % % `
A garantált évi fix kamat a 2 hónapos futamidő végén realizálódik. A nem akciós számla mellett lekötött betétek kamatai összegtől függően 3,2 – 6,13%.
A betét az Országos
Betétbiztosítási Alap által, a törvény szerint meghatározott mértékig biztosított.
Jelen tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül nyilvános ajánlattételnek.
KEDVEZMÉNYES FELÚJÍTÁSI HITEL
Felújítani, korszerűsíteni szeretne, lakása tatarozását tervezi, ajánljuk figyelmébe akciós felújítási hitelünket. Kedvezményes hitel igényelhető
%
31. között. % 2009. május 5. és 2009. július % % % % % % % % % A felvehető hitel összege: 1.000.000.- Ft-tól 3.000.000.- Ft-ig. A lejárati idő: 1-20 év 1.000.000.- Ft hitelösszeg 60 havi lejárata esetén a THM: 15,38%
A THM meghatározása az aktuális feltételek és hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén mértéke módosulhat. Jelen hirdetésben meghatározott THM értéke az ügyfelek előzetes tájékoztatását célozza. Az egyedi kölcsönszerződés tartalmazza a szerződéskötés napján érvényes feltételek alapján számított THM-et, amely eltérhet a jelen hirdetésben meghatározott értéktől. A fenti hirdetés nem minősül ajánlattételnek.
%
További részletekért látogasson el honlapunkra a www.turaitakarek.hu címen, vagy kérjük keresse fel Takarékszövetkezetünk kirendeltségeit, ahol Kollégáink készséggel adnak bővebb tájékoztatást.
%
A Turai Takarékszövetkezet tájékoztatja a kedves olvasókat, hogy pénzügyei intézésének megkönnyítése % % május 16-tól az alábbi kirendeltségei érdekében 2009. szombaton is, 8-12 óráig nyitva % % % tartanak:
Tura, % Bartók t. 21.
16
l
Aszód, Kossuth L. u. 1.
%
l
Galgamácsa, Vasút u. 10.
2009. MájuS
%
l
Dány, Pesti u. 47.
TurAi hírlAp
tUrA freKveNtált területei
FOLYÓNK A GALGA
A folyóknak titokzatos közösségi erejük van! Az alapvetõen társaságot igénylõ emberek – nemhiába – általában az életet adó víz mellett alakították ki virágzó településeiket. A bennünket éltetõ, helyi kultúránkat fakasztó és mindennapjainkat elkísérõ folyó, szinte észrevétlenül tudatunkba is beivódik, s láthatatlan szálakkal összeköt bennünket. A mi városunkat szelíden körülölelõ folyó a Galga, melynek partjain sétálva bármikor erõt meríthetünk dolgos hétköznapjainkhoz.
hogy a régebben állandó jelleggel szennyezett víz minõsége az utóbbi években sokat javult. A halak közt megtalálhatjuk a védett csíkféléket is. Gyakori a bodorka, a domolykó, a küsz és a fenékjáró küllõ, valamint a csuka. A tapasztalt horgászok ismerik tartózkodási helyeiket, s kifinomult módszereikkel eredményesen meg is akaszthatják õket. A madárvilág gazdagnak mondható, hiszen az erdõ és mezõ mellett vizes élõhelyet is bõven találunk a közelben.
Galga patak a Nógrád-megyei Becskén, a cserháti Szanda-hegy nyugati lábánál ered. 58 kilométeres út megtétele után, három megyét megjárva, Jászfényszarunál ömlik a Zagyvába, így annak jobboldali mellékfolyója. Vízgyûjtõ területe 568 km2. Hegyi szakasza igencsak szeszélyes, váratlan jelentõs áradásokkal kísérve. Szinte egész völgye lakott terület, ezért már szabályozva, megszelídülve, gátak közé szorítva érkezik a néprajzi hagyományairól és természeti szépségeirõl méltán nevezetes Galga mente legnépesebb településére, Turára. A vízfolyás két partját a Hatvani út alatt, hajdanán négy híd is öszszekötötte (többnyire gyaloghidak), melyek a pezsgõ életet bizonyították. Mára ezekbõl sajnos csak egy árválkodik.
Galga utcai látkép
A Galga völgy élõvilága rendkívül változatos. Tura környékén a növények eredeti vegetációja jellemzõen ártéri mocsárrét, sásos és nádas területekkel, melybe helyenként szigetszerûen nedves láprét foltok ékelõdtek. Helyükön ma nagyrészt szántók, kaszálók és puhafás (fûz és nyár) ligetek terülnek el. A réteken egykor igen intenzív rétgazdálkodás folyt, illetve folyik ma is, ezért az eredeti növénytársulások csak helyenként és csekély területi kiterjedésben maradhattak fenn (lásd a múlt havi cikket). A Galga parti kitûnõ minõségû öntéstalajok, a szorgos gazdák munkájával párosulva virágzó fóliagazdaságokat eredményeztek. A további tisztességes megélhetés záloga lehetne, ha a mélyben lévõ kincseink, a hévizek energiáját, többek között végre a melegházak fûtésére is hasznosíthatnánk. A Galgában élõ számos gerinctelen állat közül említésre méltó a folyami rák, amelynek megjelenése azt jelzi,
TurAi hírlAp
A szerző felvételei
A
szomszédunk a vidra
A Galga parton sétálva, különösen most tavasszal, örömmel tapasztalhatjuk a csodás természet lágy érintését. Ilyenkor még kicsi a növényzet takarása, ezért a csendesen, nyitott szemmel járó látogató sok váratlan érdekességgel szembesülhet. Utunk során akár értékes védett állatok életébe is bepillantást nyerhetünk, jó esélyünk van többek között a vidrákkal és a nagykócsagokkal való találkozásra is! Felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk, ha megismerjük a vidracsalád lakóhelyét, táplálkozását és felhõtlen játszadozását. Az élõ folyó, itt lakó emberekre való pozitív hatását sok minden bizonyítja. E gondolat alátámasztására büszkén írhatjuk le, hogy a Galga Expedíció, a Tura–Galgahévíz–Bag, fiataljait összefogó hagyományõrzõ csapat, ma is él és mûködik. A csapat 1974 nyarán alakult, tizennégy lelkes ifjú által, akiket a kalandvágy, a szülõföld szeretete és a szûkebb haza megismerésének igénye hozott össze. Alapító névadójuk, Takács Pál, az a városunkban köztiszteletben álló pedagógus, aki immáron harmincötödik éve töretlen lelkesedéssel és irigylésre méltó energiával vezeti õket, a Galga vidék kifogyhatatlan történelmi, népi, vallási és etnikai hagyománykincsének felkutatásában. A táborozások egyre nagyobb népszerûségét bizonyítja, hogy az nemzetközivé vált, a határokon túl élõ magyar testvéreinken kívül, külföldi vendégek is rendszeresen részt vállalnak belõle! 1998-ban alapították meg a Galga-díjat azok részére, akik munkásságuk során azzal is támogatták az expedíciót, hogy az utókor számára is jelentõset alkottak a Galga mentén. A kuratórium döntése alapján, a csak erkölcsi elismeréssel járó díjat, minden évben egy arra érdemes személy ünnepélyesen veheti át. Láthatóan, a folyók közösségösszetartó ereje, a gyökerek, még a határokon túlra is átívelnek, kifejtve áldásos hatásukat! Petõ János
2009. MájuS
17
sport – A tUrA vsK HÍrei
A játékvezető főszereplőként
Szükség játékvezetõvel lehet meccset játszani, de csapatok nélkül nem bajnoki mérkõzések:
salgótarján bfC – tura vsK (0-1)
tura vsK – Gyöngyös AK: 0-1 nagy G. – Téglás (Aranyos) – lilik – Kiss A. – Sukaj – Kuti (Kiss l) – horváth – less T. – Balog (Szûcs) – nagy j. – less K. Az évek óta szinte baráti viszonyban lévő két csapat lépett pályára május első vasárnapjának délutánján. Nagy iramú változatos mérkőzést produkáltak, melynek a hazaiak részéről egy szépséghibája volt: csatáraink naggyá tették a frissen igazolt gyöngyösi kapust, Szén Lászlót, aki szintén régi ismerős az egykor NB.III-as Gyöngyöshalász csapatából. A mérkőzés játékvezetője, Bial Pál azonban valószínűleg még nem hallott a fentebb leírtakról, mert azt hitte róla szól a mérkőzés. Minden erejével a mérkőzés főszereplőjévé igyekezett válni és vágyait siker koronázta. Tönkretette 90 perc alatt azt, amiért csapatok hónapokon, éveken át dolgoznak keményen. Rendre rosszul ítélte meg a szabálytalanságokat, indokolatlanul osztott ki 10 sárga lapot, ebből hatot a hazai játékosoknak. A lapot kívánó szabálytalanságoknál viszont egyszer sem nyúlt a zsebébe. Ennek volt köszönhető, hogy a mérkőzés 80. percében Téglás Máté eszméletlenül terült el a füvön. Mentő szállította a hatvani kórházba. A játékvezető működésére a 70. percben esett gyöngyösi gól tette fel a koronát, mely lesből született, de a vendégeknek győzelmet eredményezett. Gratulálunk a győztesnek, de megjegyezzük, a mai napon a leggyengébb láncszem a játékvezető volt.
Gól: Less K. nagy G. – Téglás – lilik – nagy Cs. – Sukaj – Kuti – less T. – horváth – Szabó – Aranyos (havasi) – less K. A tarjáni Tóstrandon (SBTC pálya) rendezték a mérkőzést, mivel a volt SBFC elnök (jelenleg Egri FC elnök) rendezetlen ügyei miatt a salgótarjáni csapat nem játszhat a Szojka Ferenc Stadionban. Ezen a mérkőzésen is erős játékvezetői segítséget kapott a hazai csapat. A 16. percben emberhátrányba kerültünk Téglás Máté (jogtalan) kiállítása miatt. A kapunk felé megiramodó hazai támadó a kapunktól 17 méterre a labda elrúgása közben elesett, ezért a mögötte egy méterrel futó, de a játékost el nem érő védőnket kiállította a játékvezető. Az emberhátrány nem viselte meg csapatunkat és Less K. 70. percben lőtt bombagóljával sikerült megnyerni a mérkőzést.
magyar Kupa: szentmártonkáta – tura (0-4)
tura vsK – vasas ii. (4-1) Gól: Lilik, Havasi, Nagy J., Less K. nagy G. – Senyviczky – lilik – Kiss A. – Sukaj – Kuti (Kiss l.) – horváth (Szûcs) – less T. – Szabó á. (nagy j.) – havasi – less K. Az első félidőben kiegyenlített játék folyt a pályán, sőt a Vasas néha tetszetősen futballozott. A szünet után a hazaiak agresszívabb, látványosabb játéka meghozta eredményét.
maglód KsK – tura vsK (0-3)
A tavalyihoz hasonlóan ismét felkerültünk a Magyar Kupa főtáblájára. Reméljük ismét sikerül egy nívós ellenfelet Turára hozni.
U-13
Gól: Less K., Kiss L., Kuti L. nagy G. – lilik (Téglás) – nagy Cs. – Kiss A. – Sukaj – Kuti (Kiss l.) – less T. – horváth – havasi – nagy j. (Balog) – less K.
Az 1996-97-es korosztály május 1-én az IKLAD Kupán szerepelt, ahol EZÜST érmesek lettek. Gratulálunk!
Jól szervezett maglódi csapat ellen, agresszív és gyors csatárjátékkal, jó helyzetkihasználással, magabiztosan nyertük meg a mérkőzést. Amire a Maglód egész héten készült, nem tudta megvalósítani: gyorsaságban nem tudták velünk felvenni a versenyt.
Tura VSK – Ózdi FC bajnoki labdarúgó mérkőzés május 17. helyett május 14-én csütörtökön 17 órai kezdettel került megrendezésre
idõpont változás:
vérADás: A turai Bartók Béla Mûvelődési házban május 26-án 14.00-18.00-ig TurAi hírlAp
2009. MájuS
Horák Mária
sport – sAKK Köszönet tóth m. imrének
Ezúton mondunk köszönetet Tóth M. Imrének, a TIM tulajdonosának nagylelkû adományáért, minthogy a Galgavidéki Sakkbarátok Sportegyesülete számlájára átutalta több havi járandóságát, mely önkormányzati képviselõi munkájának tiszteletdíja. Azt is megemlítenénk, hogy Imrének nem ez volt az elsõ adománya részünkre, hiszen a korábbiakban is kaptunk tõle sakkórákat ajándékul, nem beszélve a gyönyörû vándorserlegrõl (Március 15 Kupa), mely a piactéri TIM üzlet ajándéka volt a minden évben megrendezésre kerülõ versenyünk gyõztesének. Hogy mi motiválja Tóth M. Imrét a helyi sakksport támogatására, ezzel kapcsolatban csak találgatásaink lehetnek, hiszen versenyszerûen soha nem ûzte ezt a sportot. Azt persze tudhatjuk róla, hogy az egykori kiváló labdarúgó edzõ ismeri az egyesületi munkát belülrõl, tisztában van bármely sportegyesület mûködésének nehézségeivel csakúgy, mint az utánpótlás nevelésének fontosságával. Sportegyesületünk tehetségesebb ifjúsági játékosainak fejlõdése csak a színvonalasabb versenyeken való részvétellel biztosított, melynek költségei nem fillérekben mérhetõ. Sportegyesületünket egyik napról a másikra persze fenn tudjuk tartani (a szülõk segítségével), ám ifjú játékosaink szerepeltetése a rangosabb tornákon már csak az érintett önkormányzatok támogatásával oldható meg. Hivatalosan pályáztunk ugyan támogatásért, de semmi elõjelét nem látjuk a pályázat sikerének, így tervezni sem nagyon tudunk. Ettõl függetlenül szándékunkban állt legalább 7-8 ifi játékosunkat nevezni a balatonföldvári Nyárnyitó Open-re, mely FIDE verseny, egyhetes idõtartammal. Az ugyanitt párhuzamosan mûködõ sakktáborban országos hírû mesteredzõk tartanak kurzust, s itt is szerepeltetünk 7-8 kisiskolás korú sakkozót. A tizenöt fiatal versenyzõ részvételi költsége közel félmillió Ft-ba kerül, melynek elõlegét már át is utaltuk a szervezõ Hüvösvölgyi SC-nek. Mindez csak úgy vált lehetõvé, hogy az utolsó pillanatban kaptuk meg az értesítést Tóth M. Imre adományáról, melyet ezúton köszönök meg fiatal sakkozóink nevében, mint a sportegyesület edzõje és elnöke. Közel negyedszáz, zömében ifjú játékosunkkal vettünk részt Egerben (április 4.) az Agria Pláza hétfordulós versenyén. Ezen a tornán FIDE mester is asztalhoz ült Földi István (késõbbi gyõztes) szemé-
20
lyében, de a 11 éves Gledura Benjámin (korosztályos Európa bajnokság 5. helyezett) indulása, valamint néhány NBII.-ben szereplõ egri és pásztói játékos részvétele emelte a torna színvonalát. Ebben a rangos mezõnyben két középiskolás sakkozónk is kiválóan teljesített, s végig az élmezõnyben harcolt és végzett. Végül is a turai Pásztor Zoltánnak 4. helyezést sikerült megcsípnie az egyáltalán nem könnyû élbolybeli küzdelmekben, Virganc Roland pedig közvetlenül utána, az 5. helyre futott be. Gratulálunk két tehetséges sakkozónknak! Kronovetter Márton és Tóth Dániel is az élmezõnyben végzett (7. és 8. hely), s veterán játékosunknak, László Béla bácsinak a 16. helyezés jutott, ami nem is rossz eredmény az 51 fõt számláló versenyen. Két tehetséges alsó tagozatos sakkozónk, Steyer Ferenc és Téglás Mátyás a középmezõnyben végzett, mellyel elégedettek lehetünk. Az eredmények és a helyszínen készült fotók természetesen megtekinthetõk honlapunkon (www.gvse.fw.hu). Április 18-án rendezték meg Dunakeszin az I. Nógrádi Attila Emlékversenyt majdnem száz résztvevõvel. A tragikusan (és fiatalon) elhunyt versenyzõ családja is megjelent a megnyitón, sõt Nógrádi apuka sakkasztalhoz ült a felnõttek csoportjában. Közel harminc Galga vidéki versenyzõ tisztelgett az egyperces néma felállást követõ hétfordulós versenyen az alig huszonévesen elhunyt versenyzõ emlékének. A versenynek a
Radnóti Miklós Gimnázium adott otthont, ahol Nógrádi Attila érettségizett. Az 51 fõt számláló alsó tagozatos korosztályban Téglás Matyi bronzérmet szerzett, de nagyon jól teljesített Steyer Ferenc és Zséli Bence is (8. és 9. hely). Szilágyi Lacikának, aki épphogy fél éve kezdte a versenyzést, sikerült megszereznie a 16. helyezést, ami dicséretes teljesítmény egy ilyen rutinos mezõnyben. A felsõ tagozatosok csoportjában Benedek Andrásnak ment legjobban a játék (7. hely), Kánai Ádámnak a 10. helyezést sikerült megszereznie. Középiskolás versenyzõink a felnõttek csoportjában indultak, s a mostanában remek formában versenyzõ Virganc Roland holtversenyben 1. lett, csupán a gyengébb Buchholz-pontszáma miatt szorult a 2. helyre. Õ vehette át az ezüstérmet az ezzel járó, Nógrádi család által adományozott pénzdíjjal együtt. Gratulálunk! Egyébként ennek a versenynek az eredményei és fotói is megtekinthetõk honlapunkon (www.gvse.fw.hu), s mindenképp szeretném megköszönni a honlap szerkesztõinek, Kapitz Tibornak és Tündének (Sednüt Bt.) önzetlen és naprakész munkáját. Kapitz Tiborról és tehetséges ifjú versenyzõ fiáról, Kapitz Dominikról tudni kell, hogy lelkes résztvevõi minden versenyünknek, s természetesen tagjai a Galgavidéki Sakkbarátok Sportegyesületének. Tóth Máté edzõ
KeDves tUrAiAK! Kérjük, idén is támogassák Az iDõSEKÉrT Turán KözAlApíTványT jövedelemadójuk 1 %-ával, hogy még többet segíthessünk idős, beteg embertársainknak. ADószámUNK: 18678895-1-13 A tavalyi évben 234.501.- ft érkezett az alapítvány számlájára az önök jóvoltából. Ebben az évben fontos használati tárgyakat szeretnénk vásárolni az õszirózsA iDõseK ottHoNA lakói részére.
TáMoGATáSuKAT KöSzönjüK! iDõSEKÉrT Turán KözAlApíTvány KurATÓriuMA
MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁS Személy- és teherautó forgalomba helyezés Rendszám ügyintézés, zöldkártya eredetiségvizsga, stb. TEREPJÁRÓ KATONAI TEHERAUTÓK IMPORTJA TURAKRAFT KFT. 2194 TURA, SPORT u. 1. e-mail:
[email protected] l www.turakraft.hu LENDVAI MÁRTON, Tel.: 06-30-9322-685
2009. MájuS
TurAi hírlAp
sport: A GAlGAmeNti WADo-rYU KArAte eGYesület AKtUális eseméNYei 2009. március 21. – shibamori szeminárium
A galgahévízi tornaterem második alkalommal telt meg a hazai wado karatestílus követőivel. Shibamori Kando 8 danos japán nagymester évente többször tart két napos instruktori tréninget Magyarországon. Budapesten tart edzést a magasabb övfokozatú klubvezetőknek. Csupán háromszor látogatott el egy-egy klub edzőtermébe, és 1987 óta először fordult elő, hogy fél éven belül kétszer is bemutassa tudását egy olyan egyesületben, mint a helyi dojo. Ezúttal is megjelentek a fekete öves klubvezetők, nemzetközi versenyzők, ám most nem volt övfokozat-határ, a legkisebbek, az abszolút kezdők is közvetlenül tanulhattak Shibamori Mestertől.
3. gyermekfokozat – Bakonyi Márk, Barta Zsombor, Kalina Simon, Köles Koppány, Nemes Bálint, Nemes Máté, Rasovszki Miklós, Rasovszki Sára, Trencsényi Tímea 8. kyu (sárga öv) – Bazán Attila, Hadrik Lilla, Kronovetter Sára, Mekes Mihály, Mészáros Istvánné Tóth Erzsébet, Szádoczki Gergő, Zsidi Zsombor 7. kyu (narancs öv) – Hajdú Dániel, Kosik Blanka, Tóth Máté Bence, Ujhelyi Péter 6. kyu (zöld öv) – Maschek Tamás, Oravecz Bence, Szilágyi Henrietta.
2009. április 18. – iWKU opeN eb, budapest
2009. április 5. – összevont övvizsga
Március 14-én a helyi egyesület szervezte meg és bonyolította le az IWKU KODOMO Nemzetközi Utánpótlás Bajnokságot. Kb. 100 fő nevezett be a különböző versenyszámokra (kata, csapatkata, kumite, superfight-csapatküzdelem), Nagy-Britannia, Írország, Románia, Ukrajna és Magyarország képviseletében. India is képviseltette magát egy kisebb (7 fős) delegációval, de a magas színvonal láttán inkább visszaléptek a versengéstől. A korcsoportoknál lehetőség volt a felnevezésre, tehát többen, több korosztályban is összemérték tudásukat. Rostás Tibor 6 danos wadokarate főinstruktor, a verseny főszervezője segítséget kért tőlünk, miszerint technikai személyzetként vegyünk részt a lebonyolításban. Néhány karatékával a bírók munkáját próbáltuk könnyíteni a pástok mellett (konferálás, pontszámítás, eredményhirdetés). Tapasztalt karatékák mellé kerültünk, így remek tanulási lehetőséget nyújtott számunkra ez a rendezvény. A Galgamenti Wado-Ryu Karate Egyesület két versenyzővel vett részt ezen a bajnokságon: Hajdú Gréta – kata (3. hely, kumite 4. hely) Kosik Botond (kata 4. hely)
összesített eredmények, elért fokozatok:
GYORSHÍR: A bátaszéki IWKU karate versenyen (május 09-én) Gregus Alexandra I. helyezést ért el kata gyakorlatával. Hihetetlen jó eredményt ért el Szandi, amihez gratulálunk. Az Egyesület tagjai nevében Hubert Orsolya, Takács Pál
Az Egyesület karatékái évente két alkalommal adhatnak számot tudásukról. A tavaszi hónapok idén a verseny izgalmában teltek, ezért áprilisra tolódott az idei övvizsga. A megmérettetés részei: bázisgyakorlatok (kihon), kombinációs gyakorlatok (renraku), formagyakorlatok (kata), küzdelmi gyakorlatok (kumite). Természetesen mindez csak megfelelő erőnlét birtokában kivitelezhető. A galgahévízi tornateremben felsorakoztak a turai, a hévízgyörki, az aszódi és a helyi karatékák, hogy bemutassák, mit sajátítottak el Fási Tibor Sensei és Hajdú Pál Sempai útmutatásai alapján. A vizsga meghívott vendégei, szakértői emelték az esemény színvonalát: Dr. Basa Antal (polgármester), Kozma Kálmán (3. danos SEIBUKAI Mester, aki a 2008. évi össz-japán full-contact kumiteverseny ezüstérmese), Váradi István (2. danos MKDE AIKIDO Mester), Juhász Attila (1. danos wado-mester). Kozma Kálmán és Váradi István látványos aikido-bemutatóval lepték meg a megjelenteket, továbbá mindhárom Sensei részt vett a vizsgagyakorlatok értékelésében is.
1. gyermekfokozat – Abért Márton, Petrovics László, Seres Adrián, Szántó András, Szántó Bálint 2. gyermekfokozat – Basa Bence, Czanik Csanád, Hadrik Máté, Nagy Kristóf, Nyerlócz Csaba, Recski Janusz, Szilágyi Bence, Torda Dávid
AsztAlosipAri ANYAGoK szárított szélezetlen fenyő ragsztott: toldásmentes, táblásított, hossztoldott hajópadló, lambéria. UtCAi KerÍtésemeleK.
NimrA Kft. 2116 zsámbok, jászfényszarusi út 1. tel./fax: 28/592-065 e-mail:
[email protected] Nyitva: H–p 7–16-ig szo.: 8–12. óráig
Komplett tetõszerKezeteK igény szerinti gyalulással
szállÍtás meGolDHAtó
A válság katasztrófa vagy lehetőség? MÚLTHAVI ÍRÁSOM ÍGY VÉGZŐDÖTT: „+INFO: Most a válság közepén ár alatt lehet vásárolni értékpapírokat, így néhány éven belül extraprofitra lehet szert tenni.” Sokan kérték, hogy fejtsem ki bővebben mit takar pontosan az idézett mondat. Feltételezem, hogy az olvasók közül azt többen tudják, hogy a részvény és értékpapír árak 2007 októbere óta esnek és a hitelpiaci válság 2008 őszi kirobbanásával további óriási zuhanás következett be. A realisztikushoz képest felére/negyedére csökkent a cégek (számos egészségesen fejlődő, tőkeerős világcég is) részvényeinek ára. Így átmenetileg jelentősen eltérnek attól a valós értéksávtól, amelynek közelében tartózkodniuk kellene (a cég valós eredménye, piaci pozíciója, fejlődése stb. alapján).
miért értékes információ ez most?
Annyit érdemes tudni, hogy az „ár” újra és újra az „érték” fölé törekszik (a kereslet és kínálat általános piaci törvényszerűsége alapján). A túlzottan magas vagy alacsony ár mindig visszamozdul a reális sáv felé! Ebből következik, hogy a részvények ára előbb utóbb korrigálódik, ami a folyamat végére 50 – 300% árfolyam nyereséget (vagy ennél többet is) jelenthet. Erős, középtávú (max. 1-5 év) tőzsdei korrekciós trend várható, amely rendkívül ritka és szokatlanul magas hozammal kecsegtető befektetési lehetőségeket rejt magában. (Igaz még egy újabb átmeneti mélypont elérése sem kizárt.) 80 éve (1929-30-as gazdasági válság óta) nem adódott ilyen lehetőség, mint most 2009-ben.
ÉLeTüNK TALÁN eGyIK LeGNAGyobb LeHeTőSÉGe rejLIK A jeLeNLeGI ÁrFoLyAMoKbAN!!! Joggal kérdezhetné: Ha ez ilyen egyértelmű, akkor miért nem hallani ugyanezt a hírekben, miért nem olvasható a sajtóban? – A sajtó nem középtávra fókuszál. – A szakirányú média publikuma rövidebb távú (napon belüli) hírekben érdekelt. – A savanyú hozzáállás mindig „divatosabb”. – A jó hír eleve nem hír.
milyen lehetõségei vannak?
1. Nem vesz tudomást a fentiekről és pár év múlva irigykedve hallgatja a szomszédja beszámolóját, hogy 2009 nyarán milyen szenzációs döntést hozott és ezzel mennyit profitált. (Ez hogyan érintené?) 2. Továbbra is vadássza a 10 % feletti banki kamatokat és 2-3 havonta rakosgatja a megtakarított pénzét egyik helyről a másikra (ha el nem felejti). (Ennyire ráér?) 3. Beszáll a kiszámítható és biztos kamatért egy Lakástakarékpénztári konstrukcióba, amelynek reálhozamát érdemes
22
lenne tisztán látnia (ha nem megy segítek) valamint azt is érdemes számba venni, hogy ez a takarékoskodás sok esetben kölcsönben végződik. (Ezt szeretné?) 4. Elmegy valamelyik bankba és nyit egy értékpapír számlát, amely alapján a bank közreműködésével tud vásárolni különböző részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat stb... (Ez már jó gondolat, de ebben az esetben egyedül kell döntenie mindenben, ami nem biztos hogy könnyű!) 5. Tanácsadóhoz fordul, aki „fogja a kezét” és hozzásegíti egy jelentős extra profithoz, továbbá megmutatja hogyan használhatja ki az adózási előnyöket, mitől van a pénze biztonságban és menetközben is tanácsokkal látja el. (Úgy gondolom, hogy ez a legjobb megoldás!) A fentiek által egy olyan információhoz jutott, amit ha jól hasznosít, nagyon sok pénzt hozhat. Gondolja végig és cselekedjen okosan, de saját érdekében azt javaslom: ki semmiképpen ne maradjon belõle! Ha segítségre vagy további információra van szüksége, akkor engem nyugodtan kereshet! Ne féljen, a titoktartás engem is köt. (A fenti piaci megitélés nem értelmezhető konkrét befektetési tanácsként. Bármi nemű tanácsadás csakis az Ügyfél pénzügyi helyzetének, lehetőségeinek, célkitűzéseinek és rizikóvállalási hajlandóságának ismeretében történhet.) foNtos iNformáCió: lakossági kérésre egy rendezvény (sorozat) körvonalazódik, ahol szakértő kollégáim járnak majd körül egy-egy témát (nyugdíj, lakáshitel, befektetés válság idején, stb.), egy-egy rövidebb előadás keretében. (Az aktuális témához kapcsolódó gyakorlati tippek, megoldások, érdekességek fognak elhangozni hétköznapi nyelven.) A rendezvény megtartásához kellő számú jelentkező, ezért előregisztráció szükséges a 06-70-311-2289-es telefonszámon vagy a
[email protected] e-mail címen. KArrier és állásleHetõséG: Dinamikusan fejlődő csoportunkba munkatársakat keresek fő- és mellékállásba. Olyanok jelentkezését várom (korra és nemre való tekintet nélkül), akik: Szeretnek és tudnak emberekkel foglalkozni. Jó kommunikációs és empatikus képességgel rendelkeznek. Érdekli őket a pénz világa, a gazdaság, a pénzügyek. Átlag feletti jövedelmet szeretnének és ezért hajlandóak is tenni. Milyen feltételeknek kell megfelelni? Minimum érettségivel rendelkezzen, de a felsőfokú végzettség előnyt jelent. Számlaképesség (egyéni vállalkozóként vagy társas vállakozás tagjaként). Folyamatos tanulási hajlandóság. Meglévő ügyfélkör, nagy ismeretségi kör előnyt jelent. További részletekről személyes találkozás keretében tudom tájékoztatni. Tóth M. Imre – pénzügyi tanácsadó
2009. MájuS
TurAi hírlAp
A tUrAi HÍrlAp postAláDájából tisztelt szerkesztõség! Szeretnék megjegyzést fűzni a Turai Hírlap 2009. áprilisi számában olvasható Füvesítés, faültetés című cikkükhöz, melyben engem név szerint említenek. Közölték egy levelemet, melyet nem a Turai Hírlapnak, hanem egy önkormányzati képviselőnek címeztem, a képviselő-testületi ülésen való megvitatás céljából. Ezzel a lap levéltitkot sértett, jogosulatlanul nyilvánosságra hozta a levél tartalmát, a levélíró és sok egyetértő aláíró nevét, lakcímét. Ezúton kérek elnézést a nem sajtóbeli közlésre szánt levél aláíróitól. A Füvesítés, faültetés című írást nem tudjuk válaszként elfogadni levelünkre. Nem ismeri el (cáfolni sem tudja), hogy az árokpartok füvesítésével súlyos útkárokat és balesetveszélyt lehetne elhárítani, és a túlzottan elterjedt vegyszeres fűirtás visszaszorítását sem tartja megfontolásra méltónak. Kérem az illetékeseket, olvassák el még egyszer a levelünket, nézzék meg a mellékelt képeket, és fontolják meg az árokpartok (más településeken hasznosnak bizonyult) füvesítését. A fásítási programhoz sok sikert kívánok, hiszen a fa ugyanolyan fontos mint a fű, (és Tura közterületein mindkettőből nagy hiány van), de egyik sem pótolja a másikat. 2009. április 24. Tisztelettel: Tóth László
tisztelt tóth Úr! A Turai Hírlap szerkesztősége nevében sajnálattal vettük tudomásul, hogy Ön levéltitokként gondolta kezelni a képviselő-testületnek megvitatásra küldött beadványát, mely egyértelműen egy közéleti probléma felvetését tartalmazza és nem utal a nyilvánosság elkerülésére, azaz zárt ülés keretében történő megtárgyalásra. A képviselő-testület által az illetékes önkormányzati szakbizottságnak leosztott feladat válaszadási formáját, mint önkormányzati fenntartású lapnak – nem is kérdés – lehetővé kellett tennünk. Kérésének értelmezéseként, mi azonnal továbbítottuk a jelen számba küldött levelét, hangsúlyozva az ismételt megvitatást és újragondolást a Településfejlesztési Bizottság részére, de ez idáig nem kívántak további kommentárt hozzáfűzni, mint ami lapunk áprilisi számában válaszként megjelent beadványára. Az önkormányzat szándékát nem kompetenciánk megítélni, feltételezzük, hogy a Pálinkás Ildikó képviselő által írt, a Településfejlesztési Bizottság által is véleményezett cikk alábbi mondata: „már az önkormányzatnál is nyitott kapukat döngetett” – egy kommunikációjában még akadozó, de azonos célú együttműködés lehetőségét hordozza magában az Önök kezdeményezése és az önkormányzat illetékesei között. Egyet viszont biztosan tudok, a szerkesztőségünknek nem állt szándékában személyi-
TurAi hírlAp
márt megint egy rosszul végzett munka!
A Thököly utca és a hatvani út csomópontját javították ki, ami a hatvani út aszfaltozásakor hanyagul lett kialakítva. Most ismét. A képekről jól látszik, hogy a körforgalom felé gondos munkát végeztek, de a hatvan felé kanyarodóknak kővel, téglával betömött gödrön kell áthajtani. A második képen látható, hogy aszfalt még volt, ugyanis a minden útalapot nélkülöző földes rész gödreinek feltöltéséhez jutott bőven. Ortutay Mihály ségi jogokat sérteni, s bárkit is lejáratni, hanem sokkal inkább az eredetiség megőrzésével, ferdítés nélkül közzétenni egy olyan közéleti problémát, mellyel az aláírók is – feltételezve jól megfontoltan – nyomatékosították kérésüket. Úgy gondoltuk és gondoljuk, hogy az Olvasóknak adtunk lehetőséget azzal, hogy azonosuljanak a megfelelő állásponttal, esetleg csatlakozzanak egy Turáért tenni akaró „mozgalomhoz”. Ezért kívántunk nagyobb felületet is biztosítani a témával kapcsolatos személyes véleménynyilvánításának is, ahogy tettük egy külsős munkatársunk e havi számunkban megjelent interjúja által. Személy szerint nemcsak egy lapot, de a lapkiadásért felelős intézményt, jelesül a Bartók Béla Művelődési Házat is képviselve tanúbizonyságot igyekeztünk tenni előítéletektől, egyéni felhangoktól nem befolyásolt közös együttműködésünkre egy jó cél, egyik intézményi árkunk füvesítése kapcsán, melyet ezúton ismételten megköszönünk Önöknek. A Turai Hírlap és a művelődési ház nevében is állunk rendelkezésre a jövőre nézve is, s kívánjuk, hogy mindannyian jól értelmezve a demokráciát segítsük és tiszteljük egymás tevékenységét! Tisztelettel és köszönettel: Seres Tünde felelős szerkesztő
KérjüK támoGAssA öN is, polGárõrséGüNK műKöDését
adójának 1%-ával, adószámunk: 18703980-1-13, adományával a 65900107-13024136 -os bankszámlaszámon. KöszöNjüK!
2009. MájuS
tisztelt olvasók! Örömmel jelentjük,, hogy az első alkalommal meghirdetett nyílt szerkesztőségi ülésünket, ha szerény mértékben is (4 fővel), de érdeklődés övezte. A lakosokat foglalkoztató témajavaslatok sem maradtak el, melynek feldolgozását a közeljövő feladatának tekintjük. Ízelítőképpen csak címszavakban: – Állatvédelem, állatkínzásokkal kapcsolatos problémák, állatmenhely létrehozásnak lehetőségei Turán – Lovas kultúra, lovassport művelői Turán, magángazdák lótartási lehetőségei, lovagoltatási, lovasoktatási lehetőségek a településen és környékén – Tura egykori arculatának bemutatása régi fotókkal – Dora Malom sorsa – A közismert sportágak (foci, karate, sakk) melletti sportlehetőségek a településen – Közmunkavégzésekről szóló előzetes hivatali értesítések közlése a lakosságnak – Galgahévíz úti CBA területrendezésének ügye – Filmes archívumból feldolgozandó helytörténeti témák – Közéleti témák lakossági közvéleménykutatása piac-vásár alkalmain – Tura egyedi területének, a Galábos utcának sajátos problémái, kiemelten az utcát érintő korlátozott telefon-, internet-, kábeltv hozzáférési lehetőségeket A résztvevőknek ezúton is köszönjük az aktivitást, s szerkesztőségünk minden igyekezetével a hiánytémák feldolgozására fog törekedni. Seres Tünde felelős szerkesztő
lApzártA: jÚNiUs 5. Következõ megjelenés: június 15.
23
reNDõrséGi HÍreK változik a gyorshajtásért kirótt közigazgatási bírság kiszabásának szabálya
Törd a fejed
2009. május 1-től változik a gépjármû üzembentartójának objektív felelősségén alapuló, a közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések. Május 1-től nem a sebességtúllépés százalékos, hanem a kilométer/órában megadott mértékétől függ, milyen összegû bírságra számíthat a jármû üzemben tartója. meGeNGeDett sebesséG 40 km/h sebességkorlátozó jelzőtábla esetén meGeNGeDett sebesséG 50 km/ h (lakott területen belül )
meGeNGeDett sebesséG 90 km/h (lakott területen kívül )
meGeNGeDett sebesséG 130 km/h (autópálya)
HAlADási sebesséG 59 - 68 69 – 78 79 –88 89 –98 HAlADási sebesséG 69 – 78 79 –88 89 –98 99 – 108 HAlADási sebesséG 109 -123 124 -139 140 -154 155 -180 HAlADási sebesséG 155 -169 170 -185 186 - 200 201 -216
KöziGAzGAtási bÍrsáG 30.000.45.000.60.000.90.000.KöziGAzGAtási bÍrsáG 30.000.45.000.60.000.90.000.KöziGAzGAtási bÍrsáG 30.000.45.000.60.000.90.000.KöziGAzGAtási bÍrsáG 30.000.45.000.60.000.90.000.-
szÍNHázbUsz
idõpont: május 24., vasárnap Autóbuszos indulás: 17.15-kor a mûv.ház elöl Új szÍNHáz: fogat fogért c. francia vígjáték Rudolf Péter, Hirtling István, Huszár Zsolt, Derzsi János, Pálfi Kata, Fodor Annamária
jegyárak: 2300, 2600 és 3200 ft. Útiköltség: 1200 ft/fő jelentkezni a programra legkésőbb május 19-ig lehet, személyesen vagy a mûv.ház elérhetőségein: tel.: 28/580-581 vagy 30/638-4603 e-mail:
[email protected]
HirDesseN A tUrAi HÍrlApbAN! A hirdetési díj kifizetése történhet átutalással, csekken vagy személyesen Tura város polgármesteri hivatala pénztárában (hétfőtől-csütörtökig: 9-12 és 13-15 óráig, pénteken 9-12 óráig).
1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/6 oldal 1/8 oldal apróhirdetés
34 500 ft 17 250 ft 8 625 ft 6 000 ft 4 800 ft 60 ft/szó
100 éve, 1909. május 5-én született rADNóti miKlós. A költõ Nyolcadik ecloga c. versének egy sorát fejtheti meg a vízszintes 10., függõleges 1. és a vízszintes 32. sorokban. vÍzsziNtes 1. Akik valahonnan lakásukba jutnak. 12. Az Aranykoporsó c. regény írója (ferenc) 13. Északi nyelvrokon nép. 15. nagyon régi. 16. női név. Kosztolányi verscíme is. 17. A Sodrásban c. film rendezője (istván, 1933 - 2007) 19. nitrogén vgyj. 20. A Dunakanyar kapujaként ismert város polgárai. 23. Szlovén állami autópályákért felelős társaság (DArS). 24. Mezők közepén (!) 25. német és norvég gépkocsijel. 26. … Allan poe. 28. Szláv nyelvekben: vár, város (vise…) 29. ráma-… - rámacandra megjelenési napja márciusban-áprilisban. 30. övé. 31. íj része (!) füGGõleGes 2. fagyból kiengedés (névelővel) 3. nulla. 4. Szarvféle. 5. vérszállító része. 6. Dó, …, mi, fá. 7. nincs eleje (!) 8. Ernő női párja. 9. Kálium vgyj. 11. pontosan rúgja/dobja ki a labdát a kapus (két szó) 14. Gyárat, iskolát vezet. 18. önmagába visszatérő szabályos vonalat rajzoló eszköz (névelővel). 21. Százszemû óriás pásztor a görög mitológiában (… szemek) 22. nem késik el. 24. A nagy-tavak egyike az uSA és Kanada határán (a legdélibb). 27. Allgemine Musikalische zeitung. 32. Személyes névmás. A megfejtéseket június 10-ig postai úton várjuk a mûv.ház címére (2194 Tura, Bartók tér 3.). Kérjük, írják rá azt is: Turai hírlap május! Egy fő szerencsés nyertes a libra könyvesbolt 2000 ft-os könyvutalványában részesül. jó fejtörést! Elõzõ lapszám rejtvényének helyes megfejtése: Tibeti-angol szótár. nyertesünk: GólYA józsef (Tura, rozgonyi u. 4.) GrATulálunK!
A számlázáshoz szükséges, a hirdetésfelvevő által rögzítendő adatok: – hirdetés igényelt mérete, – hirdetés igényelt lapszáma, – számla vevőjének neve, címe és adószáma, – fizetés módjának kiválasztása, – számla postázási címe. Hirdetésfelvételi lehetõségek: – Tura Város önkormányzata bartók béla Mûvelődési Ház E-mail:
[email protected] – Tel.: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 – Városi Könyvtár Tura E-mail:
[email protected] – Tel.: 06-28/580-530 – Éliás Zoltán, E-mail:
[email protected] –Tel.: 06-30/407-8786
24
2009. MájuS
KözÉlETi hAvi lAp
felelõs kiadó: Tura város önkormányzata Bartók Béla Mûvelődési ház felelõs szerkesztõ: Seres Tünde szerkesztõségi tagok: Köles Tamás, Kuti józsef, pálinkás ildikó, pető jános, Szénási józsef, Takács pál tördelés: ro-lA nyomda, Szabados Tamás e-mail:
[email protected] vagy
[email protected] Nytsz: B/Bhf/567/p/91 levélcím: Bartók Béla Mûvelődési ház 2194 Tura, Bartók tér 3. Készült 3 000 példányban a ro-lA Kft. nyomdaüzemében valkón Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
TurAi hírlAp
