MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSİOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŐVELİDÉSBEN (andragógiai) ESET-TANULMÁNYOK (a projektek készítıje és vezetıje: Dr. Cserjés Katalin PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Modern Magyar Irodalomtörténet Tanszékének oktatója)
Öt esztendıvel ezelıtt, 2004-ben kezdtem meg múzeumpedagógiai, helyesebben: kép-szöveg olvasási, tárlat-bejárói, mővészettörténeti, interdiszciplináris és intermediális egyetemi kurzusaim tartását, hosszú évek hasonló tárgyú kutatásai mint elızmények után. Szemináriumaimnak jelentıs hányada sok esztendı óta irodalom és képzımővészet határterületeit vallatja; másfelıl e kurzusok középpontjukba mindinkább a közelmúlt és kortárs érdeklıdést és tájékozódást helyezik; végül, nem utolsósorban: e kurzusok mind intenzívebben épülnek össze a múzeumi kiállítótérben végzett munkával. E kollégiumok hallgatói közt szép számmal akadnak felnıttkorúak mind a nappali, fıként pedig a kiegészítı levelezıs hallgatók körében, így már itt szóba kerülhet az andragógia mint diszciplína. Nagyjából ugyanebben az idıben indítottam meg lakhelyemen, Hódmezıvásárhelyen is galéria-látogatói, tematizált múzeumi tárlatvezetıi programjaimat, melyeknek célközönsége a város egész lakossága, fıként mégis az iskoláskorúak, illetve az idısebb, nyugdíjas korosztály: az olvasókörök, nyugdíjas klubok, a szociális létesítmények közép-, idıs- és szépkorúi, idınap elıtt nyugdíjra kényszerült vagy épp vétlenül munkanélküli lakosok. Végül 2004 óta mőködik vezetésem és koordinálásom alatt a Hódmezıvásárhelyi Mővészettörténeti Önképzıkör is, az itteni Mővelıdési Központ helyszínén. A jelen tanácskozás s az azt összegzı konferencia tematikája szempontjából ezt az andragógiai feladatokat teljesítı kört szeretném elsısorban bemutatni. Az elméleti-szakmai megalapozás, mővészettörténeti-múzeumpedagógiai, tárlat-kalauzi és mőhelymunkákat kivitelezı tevékenységeim alapvetése azonban egyetemi kurzusaimhoz és ottani projektjeimhez kötıdik. Meggyızıdésem, hogy nincs múzeumpedagógia, nincsen andragógia stb. komoly szakmai felkészültség nélkül. Aki efféle munkára vállalkozik, bármely részterületen tegye bár, elsıdleges kötelessége magát a szakmában, az adott tudományterületen megkérdıjelezhetetlenül kiképezni, hogy mondandója hiteles legyen. A módszer, a pedagógia, a „werk” csak ezután következhet sorrendben és rangban, még ha múlhatatlan fontosságban is. Le szeretném még szögezni, hogy – és eddigi munkálkodásaim csak megerısítettek ebbéli meggyızıdésemben – vakon bízom a választott tárgy erejében: a kiemelkedı mőtárgy, múzeumi objekt ön-erejében s az emberi (tanári, kutatói) szóban, mely ezt az erıt, e történetet, e formát stb. közvetíti. Alapvetıen ez kell, hogy hasson, minden hókuszpókusz nélkül. A játék, ötlet, tervezett és koordinált szabadság, mely a múzeumi vezetı munkájának lényege ugyanakkor: nem hókuszpókusz. Elıadásomban tehát elıször egyetemi kép-szöveg-elmélet-múzeum jellegő tevékenységeimrıl szólok.
E munkálkodásokat a Szegedi Egyetemen én magam kezdeményeztem, és tudomásom szerint e nemben egyedül is végzem, belsı ösztönzéstıl és kíváncsiságtól hajtva, hajdani grafikusmúltamra, autodidakta és ELTE-konzultációs (Németh Lajos tanszékvezetı professzor) mővészettörténeti tanulmányaimra visszatekintve és alapozva. Segítıim és társaim e szerteágazó és végtelen munkában: kiváló régebbi és mostani diákjaim, kik fogékonyak minden kísérletre, minden újra. Mivel igen sok és sokféle kollégiumot hirdettem és hirdetek a Tanszéken, ezenfelöl két mővészettörténeti önképzıkört is vezetek (egyet, mint jeleztem, lakóhelyemen, Hódmezıvásárhelyen; egyet Szegeden, a Reök Palotában), módomban áll viszonylag nagy közönséget megmozgatni ténykedésem céljaihoz. Ez megment a „múzeumpedagógia” (meg sem kísérlem meghatározni; megtették s teszik még sokan; én most – példáim alapján – azonosíthatónak ítélem) egyik fı nehézségétıl: az állandó közönségtoborzás kényszerőségétıl. Tevékenységemet szoros meghatározásban (ha van ilyen) nem is nevezném kifejezetten múzeumpedagógiának; végeredményeit tekintve mégis e munkával rokon: emberek sokaságát csábítom különbözı múzeumokba, hol vezetésem alatt a legváltozatosabb közös tevékenységet, szellemi munkát folytatják, gondolati kalandot őzik mint aktív befogadók. Az általam megvalósított egyetemi és a munkába bevont intézményekkel (múzeumokkal) koordinált tevékenységek a következık1: 1. Kép-szöveg szeminárium 3-4-5. éveseknek és speciális képzéseseknek (félévenként kb. 25 hallgató). A kurzus félévrıl félévre bıvülı munkaanyaga irodalmi szövegeket, képzımővészeti alkotásokat és elméleti munkákat egy-egy tömbben, hármasságban tartalmaz; a féléves tematikát a hallgatói igényeket kielégítve alakítom ki. (1. Melléklet) 2. Gondolkodás-módszertani gyakorlatok 4-5. éveseknek: Az olvasás, a mőelemzés: „Nyomozás és felfedezés”. Képelemzési és szövegértési gyakorlatok. „Képek olvasása” és szoros olvasás a textuson belöl (félévenként kb. 30-40 hallgató). (2. Melléklet) 3. Múzeumpedagógia-elıkészítı szeminárium 4-5. éves hallgatók részére, félévenként megújuló csoportokkal (szemeszterenként kb. 40-50 hallgató). Nincs heti kötelezı óraszám, ellenben a félév alatt minimum három múzeumlátogatás szükségeltetik vezetéssel. Gyakorlati jegyet szereznek a jelöltek, ehhez félévzáró dolgozatot kell beadniok, elıre meghatározott szempontokkal, szakirodalommal, internetes tájékozódási helyekkel. És maximális szabadsággal, a személyes érdeklıdés, választás, témakijelölés bekalkulálásával: ez mindig is pedagógiai elveim közé tartozott – a Németh László-i „megkínálás”, a kassáki „Mindig tovább!” jelszavai szerint. (3. Melléklet-csoport) 4. Tervezett Master fokozatban megvalósuló múzeumpedagógiai kurzus, 2009 szeptemberétıl. A kurzus tervét mellékelem. (4. Melléklet) 5. A hódmezıvásárhelyi Alföldi Galéria és az Emlékpont Humán Oktatási Centrum, annak képzımővészeti részlege („Paraszt Párizs”): tárlatvezetés, galéria-mőhelymunka. Tárlatbemutató ténykedés, mőhelymunka, galéria-kalauzi tevékenység Hódmezıvásárhelyen, eleinte csak az Alföldi Galéria állandó tárlatán, majd az Emlékpont festészeti és (belsı)építészeti blokkjában is, a helyi általános és középiskolák, késıbb a legkülönbözıbb értelmiségi- és nyugdíjas klubok számára. Az iskoláknak szóló meghívót és szóróanyagot 1
A Mellékletek szemelvény-jellegőek, egyfajta bepillantást, ha tetszik, olykor hangulati érzékeltetést céloznak.
1
mellékelem. Késıbb e már meglévı tevékenységhez kapcsoltam hozzá egyetemi kurzusaim tárlatlátogatói-múzeumpedagógiai gyakorlatát. E vidéki kiszállásokhoz néhány lelkes diák a Hallgatói Önkormányzattól költségtérítést igényelt és kapott társai számára. (5. Mellékletcsoport) 6. Reök Önképzıkör, Szeged. 2008 elsı féléve óta mőködik e kör, diákközönséggel, heti másfél órás foglalkozásban, szerda délutánonként. Dr. Újvári Edittel, a Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskola Felnıttképzési Intézetének docensével együtt, heti váltásban vezetem e kört. Vállalt feladatunk kettıs: a 19. század utolsó harmadától indítva tekintjük át prezentációk formájában a modern mővészet európai és magyar irányzatait, illetve a Reök aktuális tárlatain dolgozunk a kiállítótérben. Tárlatvezetéseket generálunk hallgatóink körében, igyekszünk ıket a múzeumpedagógiai munkára elıkészíteni, a kreativitást, szakmai igényességet beléjük oltani. E tevékenységrıl Újvári Edit konferencia-elıadása számol be részletesebben.(6. Melléklet) 7. Többoldalú együttmőködés a Ludwig Kortárs Múzeummal, a Hemrik László vezette ped.kedd-ekkel mint hallgató, résztvevı, majd mőhelymunkák vezetıje. E tevékenységet a magam részérıl egyfajta továbbképzésnek, kapcsolatszerzési lehetıségnek, a kurrens hazai kortárs kiállításokkal megvalósított állandó kapcsolatnak tekintem. Szegedi csoportjaimat igyekszem minél többször Budapestre kalauzolni, s itt, a Ludwigban, a legkiválóbb fiatal mővészettörténészek és múzeumpedagógusok vezetnek bennünket. (7. Melléklet: hozzászólás egy vitához)
Most rátérnék közelebbrıl vett feladatomra, a Hódmezıvásárhelyen végzett andragógiaiönképzıkörvezetıi munkára.
8. Mővészettörténeti és Múzeumlátogató Önképzıkör Hódmezıvásárhelyen.
A hódmezıvásárhelyi Petıfi Sándor Mővelıdési Központ Mővészettörténeti önképzıkörének bemutatása
2005. februárjában, indulásunkkor a jelentkezık köre teljesen vegyes volt: a gimnazista diákoktól a Szegedre járó fıiskolásokig, fiatal értelmiségiekig s az idısebb korosztályig, nyugdíjasokig egyaránt képviseltették magukat. Késıbb az arány változott: a fiatalok, sok más elfoglaltságuk, felvételire készülésük stb. miatt elmaradtak, s csakhamar kialakult a mindmáig tartó s így állandósultnak mondható állapot. Maradtak a középkorú vagy kissé idısebb felnıttek, idıs- és szépkorúak: elı-nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, nyugdíjasok néhány „vérfrissítı”, kitartó fiatallal, akiknek a száma aztán, érdekes mód ismét szaporodni kezdett: többen a korábban elmaradtak közül visszatértek. A törzstagság azonban a (kis)nyugdíjasokból kerül ki. Sok köztük az egyedülálló, vagy olyan, akinek felnıtt gyerekei már elegendı idıt engednek a kirándulásra, önképzésre. Ígyhát nekem (életemben nem elıször, mivel középiskolai tanár koromban s most, az egyetemen is foglalkozom levelezı oktatással) az andragógia feladata jutott: nagy kedvvel csinálom, amilyen kedvvel és invencióval járnak a csoport tagjai is a foglalkozásokra.
2
Mivel városunk életének immár színfoltjává váltunk, számolnak velünk Vásárhely mővészetpártoló életének palettáján, és nyilvános bemutatkozásunk is megtörtént a második év februárjában (kisebb jubileum!), mindig van új tagunk, s a kör holdudvara is szélesedik: más szakkörök, baráti- és olvasókörök tagjai kapcsolódnak hozzánk az „extrákon”, mikor kimozdulunk pénteki kultúrházi helyszínünkrıl, hogy templomokat, mőemlékeket, kiállításokat, szélmalmokat, mőtermeket, öreg gyárakat stb. látogassunk. Rendkívül érdekes feladat ezzel a korosztállyal együtt dolgozni. Az elıképzettség hiányát a lelkesedés, finom intelligencia, igaz érdeklıdés és szerénység pótolja. Megható látni, hogy az idısebbek hogy nyílnak meg, hogy bátorodnak fel, s vállalnak mind többen kiselıadást (hiszen itt nem tanári orációról, hanem önképzıkörrıl van szó). A fegyelem, egyetértés és nyugalom uralja foglalkozásainkat, és a maximális szakmai légkör. A csoport tagjai nyitottak az újra, s ha lettek volna elıítéleteik a mővészet bizonyos újabb áramlataival szemben, készek e gátló tényezıket levetkezni. „Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.” – valljuk Kölcseyvel. A kör tagjai kíváncsiak, derősek és elégedettek, mindennek tudnak örülni stb., azaz valóságos jutalom mindez a velük foglalkozó tanárnak. Németh Lászlóval (és hajdani jeles magyartanárommal, Láng Istvánnal) szólva: egy tanár feladata nem szükségszerően az ismeretek tömegének átadása, ellenben a „megkínálás”: felmutatni, érzékeltetni a jónak mindazt a sokaságát, ami a tudás megszerzése révén várhat az emberre. Bármely életkorban. Csoportom tagjai nem módos emberek. A Petıfi Mővelıdési Ház jóvoltából foglalkozásainkért igen csekély díjat kell fizetnünk, azt is csak a legutóbbi idıkben, s meghívott elıadóinkat is csak apró figyelmességekkel lepjük meg. Az Önkormányzat révén két ízben utazhattunk Budapestre, a Szépmővészeti Múzeum frekventált kiállításaira, késıbb rákaptunk az efféle utakra, s mind bátrabban, mind gyakrabban mozdulunk ki. A kör tevékenysége három részbıl áll: a) A mővészettörténeti korszakok áttekintése kisreferátumok formájában. Jelenleg a reneszánsz korszakon belöl a michelangelói életmő legvégénél járunk. Korábbi tematikáinkból mellékelek (8. Melléklet-csoport). b) A csoport részt vállal a város múzeumi életében. Az állandó és idıszakos tárlatok folyamatos terepei munkálkodásunknak. A csoport tagjai megtanulták elfogadni, hogy a mőalkotás nem konstans dolog; hogy abban az interakcióban képzıdik meg, mely közte és a befogadó közt esetrıl esetre létrejön. Hogy türelmesnek és elfogadónak kell lenni a kortárs mővészet szélsıségeivel szemben is. Hogy egy tárlatot lehetıség szerint nem egyszer és sosem sietve kell nézni. Mindezen posztulátumokat észben tartva járjuk a megye, az ország (kortárs) tárlatait. c) Extra programok közeli és távolabbi kiránduláscélokkal, fıként a nyári és téli szünidıben. Az öt esztendı alatt egyetlen foglalkozásunk sem maradt el, ünnepek idején is találkozunk, mivel ténykedésünket aktív pihenésnek, az önkéntesség és öröm forrásának tekintjük. Megjegyzem még, hogy évek óta járok az országos múzeumpedagógiai évnyitókra, konferenciákra, tanácskozásokra, és rendszeresen pályázok is e tárgykörben. Legutóbbi nyertes pályázatom anyaga a Pro Renovanda Cultura Hungariae Tudomány az oktatásban Szakalapítványnál készül el ez év szeptemberére. Remélem, hogy fent összefoglalt anyagom képes volt bemutatni a tevékenységek körét, melyet mindennapi munkámul választottam, modern és kortárs magyar irodalmi kurzusaim mellé.
3
1. Melléklet
Kép//szöveg. Kép és irodalom. Képzımővészeti alkotások irodalmi megjelenítése a modern lírában, prózában és esszében (Munka-anyag, folyamatosan bıvítve2) „Valamit, ami élı, organikus, ábrázolni képtelenség. Tehát, hogy ennek ellenére kísértésbe esünk e felıl a dolog felıl, úgy vélem, ez a mővészet.” /Hajnóczy Péter/
A szó-kép elméletek idıszerőségének és újszerőségének igazolására Mieke Balt szeretném idézni a Túl a szó-kép oppozíción címő Enigma-beli tanulmányából: „Verbalitás és vizualitás integrációja benne van a levegıben. Több folyóirat szentel neki különszámot (Style, Poetics Today) vagy tárgyalja befejezett tényként az integrációt (Semiotica, October), és ezzel egyidejőleg új lapok születnek, kifejezetten ezeknek a témáknak a körüljárására (Representations, Word and Image). Még jelentısebb az a tény, hogy az egyetemek kezdik az ilyen irányú programokat támogatni (…) Kutatási csoportok tevékenykednek különbözı európai egyetemeken és egyetemek között.(…) Kultúrakutatás, a vizuális poétika, a szó és kép viszonyát firtató stúdiumok és az összehasonlító mővészetek területén folyó programok mind olyan kísérletekrıl tanúskodnak, melyek egy másik terület bevonásával próbálják újjáéleszteni a mővészettörténetet. E nélkül az óvintézkedés nélkül fennáll a veszély, hogy a kutatási terület megmerevedik, elszegényedik, elhal.” A tudományterület fı kutatási irányai: 1. Képi narratívák (a képi idıszerkezetek irodalmi közlésformákkal szembesített formái). Ez a nézıpont „módszertanilag olyan koncepcióból indul ki, amely a képi mőnek autonóm státust, éspedig szöveg-státust tulajdonít. Szerinte a képi mő mint primer jelentést létrehozó számára ugyanazt az autonómiát kell posztulálni, mint a nyelvi szöveg számára” (F. Thürlemann). Ez a Bildtext, a „képszöveg”, ahol az egymástól igen eltérı fogalomhasználattal élı humántudomány, a mővészettörténet és az irodalomtudomány közti közvetítés és egyeztethetıség feltételét a szemiotika multidiszciplináris módszertana szolgáltatja. A képi narratívák vizsgálata a vizuális kódok (pl. biblikus, mitologikus motívumok) hermeneutikus felfejtésére irányul (lásd Mieke Bal Rembrandt-tanulmánya; Max Imdahl Giotto freskóival foglalkozó munkája). 2. Kalligráfia és képvers (itt Kibédi Varga Áron A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei címő tanulmányára utalnék): a) a kalligráfiánál az az elgondolkodtató, hogy a bető vált-e képpé vagy a kép betővé. E jelenség társadalmi és esztétikai jelentısége valószínőleg nagyobb a latin ábécét használó kultúrán kívül: az iszlám és a Távol-Kelet világában. „A szó esztétikai tárggyá lesz.” b) a képversnél a mő tipográfiai alakzata is jelentéshordozó. 3. A kép-stúdiumok harmadik területe az interreferenciális viszonyban lévı képek és szövegek kapcsolatát öleli fel. Emblémák, plakátok, illusztrációk tartoznak ide, de a festmény és címe közt fennálló sokrétő viszony is: 2
A terjedelmes anyag elsı témáit mellékelem csupán, ízelítıül.
4
a) amennyiben a szó megelızi a képet, illusztrációról beszélünk; b) ha a kép elızi meg a szöveget, ekphrasziszról, képleírásról van szó. E csoporton belül további distinkciót kell tennünk. Szorosabban véve az ekphraszisz eredetileg olyan pontos leírást jelentett, amely a festmény felidézésére és helyettesítésére szolgált. Mellette ott áll a Bildgedicht. Olyan írásmőrıl van ekkor szó, mely festı vagy festmény ihletésére keletkezett. Ezeken a tudomány által immár elkülönített területeken kívül a szeminárium számos további szempontból is vizsgálja a szó-kép-párhuzamokat, együtt-létezéseket. Helyenként egész témakomplexumok jönnek majd létre, téma-bokrok, ahol egyik opusz több csatornán megszüli a másik mőbe – s a másik diszciplínába – való átmenetet. Tervezett (bı) tematika, az elsı négy témakomplexum részletesebb bemutatásával. (A kollégiumot több félévesre tervezem):
1. Diego Velázquez: Las Meninas (Az udvarhölgyek) /1656, olaj, 318x276, Madrid, Prado/; képi parafrázisok; mitológiai kiegészítések; párhuzamok az irodalomból Egy sokat elemzett, problematikus, parafrázisok sorát inspiráló festmény és a belıle fakadó mővészetelméleti kérdések érintése. A „nyitott mő” problémája. Önreflexivitás: önarckép, festmény, tükör és tükrözıdések a képen. „Mit fest a festı?” A „láthatatlan festmény” és az üres vászon (az üres lap/fehér papiros tabula rasája). Rekonstruálhatatlan perspektivikus viszonyok a képen; ismét csak: mit fest a festı, ki a modell? Impresszionista jelenet – vagy beállított modellek? Képek a parafrázisok közül: • Pablo Picasso: Las Meninas, Velázquez után /1957, olaj, 194x260, Museo Picasso, Barcelona/; • Salvador Dalí: Velázquez Las Meninas-a nyomán; A gyöngy (1981); Velázqueznek három beszélgetı emberré átalakuló mellszobra (1974). Magyarázat-kísérletek: • Juan B. M. del Mazo másolatai Rubens Minerva és Arakhné, ill. Jordaens Apollo és Marsyas címő képei – a Velázquez-kép termének hátsó falán lévı két festmény mitológiai hátteréhez; • A vonatkozó mítoszi helyekrıl: Apollodorosz: Mitológia. Európa Kk. Bp. 1977; Ovidius: Metamorphoses. Magyar Helikon, Bp. 1975; R. Graves: A görög mítoszok. Európa Kk. Bp. 1970; Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. Gondolat, Bp. 1970; Kerényi Károly: A görög mitológia. Gondolat, Bp. 1977. • A mitológiai kiegészítések nyomán bekapcsolandó Velázquez A szövınık /1656-57, Madrid, Prado/ címő képe. (Szakirodalom: Tolnay Károly tanulmánya: Velázquez: A szövınık és Az udvarhölgyek. »Mőértelmezés«. In: T.K.: Teremtı géniuszok. Van Eycktıl Cézanne-ig. Gondolat, Bp. 1987, 197-209.; André Chastel írása: Alak az ajtó keretében Velázqueznél; Kép-a-képben. In: A.Ch.: Fabulák, formák, figurák, ford. Görög Lívia, Gondolat, Bp. 1984. 258-271., ill. 217-239.; Michel Foucault: Az udvarhölgyek. In: M. F.: A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája. Osiris, Bp. 2000, 21-34. Szöveg-kapcsolatok a képhez: • Ottlik Géza: Iskola a határon (Magvetı Kk. Bp. 1950); a regény három vonatkozó szöveghelye. Segítségül Szegedy-Maszák Mihály Ottlik-monográfiája, Kalligram, Pozsony, 199 • Antonio Tabucchi: Fonák játék. In: A. T.: Fonák játék. Noran Kk., Bp. 2001/02 5
További irodalmi kapcsolódások a festmény nyomán felvetıdı mővészetelméleti problémákhoz: • H. Balzac: Az ismeretlen remekmő. Magyar Helikon, Bp. 1977; • Camus: Jonas, vagy a mester dolgozik. In: A. C.: Regények és elbeszélések. Európa Kk. Bp. 1979; • Akutagava R.: İszi hegyoldal. In: A. R.: A vihar kapujában. Ulpius-ház, Bp. 1999; • Hajnóczy Péter: Pókfonál. In: H. P. összes mővei, Szépirodalmi Kk. Bp. 1982. Az Apolló–Marsyas-párhuzamhoz továbbá: Babits Mihály esszéje: A vers jövendıje. In: B. M. mővei. Esszék, tanulmányok. Szépirodalmi Kk. Bp. 1978; ugyanı: Thamyris. In: B. M. összegyőjtött versei. Osiris, Bp. 1999; Sarkadi Imre: A szatír bıre (sokáig a hagyatékban lévı mitologikus parafrázis); Jacopo Palma (1544-1628): Apollo és Marsyas /Braunschweig, Herzog A.U. Museum/; Hendrick de Clerck: Midas ítélete /1620 k., Amsterdam, Rijksmuseum/ 2. Nádas Péter: Mélabú. In: N. P.: Játéktér. Esszék. Caspar David Friedrich Partmenti táj holdfényben (1831, 77x97, Berliner Nationalgalerie). Vizsgálatunk tárgya: Nádas Péter „képelemzése” és maga a Friedrich-festmény. Földényi F. László nyomán járva (F. F. L.: Melankólia. Magvetı, Bp. 1984) Nádas itt egy Caspar David Friedrich-képet elemez, és a melankólia természetrajzát értelmezi rajta. Ezt az érzékeny, bonyolult nyelviségő esszét tesszük vizsgálatunk tárgyává és rajta keresztül C. D. Friedrich képét is. Itt felhasználjuk még Heinrich von Kleist írását C. D. Friedrichrıl (Különbözı érzések Friedrich egyik tengeri tája elıtt, amelyen egy kapucinus látható, 1811), ill. G. F. Kersting két, Friedrich mőtermérıl készült képét. C. D. Friedrichre vonatkozóan Beke László tanulmányára (Caspar David Friedrich Corvina, Bp. 1986) és Földényi F. László könyvére (C.D.F. Helikon Kk. Bp. 1986) hivatkozunk. Nádas Péter felvetése nyomán megvizsgáljuk a Próteusz-mítoszt is s a hivatkozott homéroszi szöveghelyet, Kerényi Károly segítségét híva (Kerényi K.: A görög mitológia. Gondolat, Bp. 1977). A Próteusz-történethez elolvassuk Weöres Sándor hasonló címő költeményét. A képen megjelenı melankóliatématikát tovább bıvítendı, megnézzük A. Dürer Melankólia /1514, 239×138/ címő rézmetszetét, és elolvassuk hozzá Aby Warburg tanulmányát (In: A.W.: Pogány-antik jóslás Luther korából, ford. Adamik Lajos, Bp. 1986). A melankolikus alkat megértéséhez Hamletutalásokat teszünk. 3. ifj. Hans Holbein: Halott Krisztus /1522, 30×210, Bázel/. Dosztojevszkij képleírása Holbein mővérıl; egy másik, szakembertıl (H. Klotz) származó képleírás és a festıi téma egyéb, rokon felfogású megjelenései a festészetben. A félkegyelmő címő regény (ford. Makai Imre. Európa Kk. Bp. 1964. 276. 514-16.) elején Miskin herceg hiába próbál beszélni a képrıl, amit Bázelban látott. Késıbb Rogozsin lakásán felfedezi a festmény másolatát. Ekkor kiált fel: „De hát ennek a képnek a láttára némelyik ember még a hitét is elveszítheti!” A képleírást Ippolittól, egy mellékszereplıtıl kapjuk, aki gyakorta az elbeszélı és Miskin herceg szócsöveként tőnik fel. Hozzáolvassuk e leíráshoz H. Klotz 1967-es német munkájának képleírását, melyet Victor I. Stoichita idéz (Egy félkegyelmő Svájcban. Képleírás Dosztojevszkijnél, ford. Kovács Tímea. In: Narratívák-I. Képelemzés. Kijárat Kiadó, Bp. 1998. 59-74.) Felhasználjuk A.G. Dosztojevszkaja Emlékeim címő mővének (a mő 1911-1916 közt született; Bonkáló Sándor 1928. évi fordítását Harsányi Éva dolgozta át. Bp. 1989. 175.) vonatkozó helyeit az 1867 augusztusában történtekrıl. Julia Kristeva Holbein Halott Krisztusa címő tanulmánya (ford. Z. Varga Zoltán. In: Narratívák-I., 37-58.) nyomán további festményeket vizsgálunk meg a témában: M. Grünewald Halott Krisztusa (Sírbatétel) az Isenheimi oltár predellájáról /1794 óta Colmar, Unterlinden Múzeum/; A. Mantegna: Pietá /1480?, Brera, Milano/; Ph. de Champaigne Halott Krisztusa
6
/1654 elıtt, Louvre/. Jézus magányához, a sír elfedettségéhez: Pascal Gondolatok (ford. Pıdör László, Gondolat, Bp. 1978.). 4. Hajnóczy Péter: Az unokaöcs. In: H.P. Összes mővei. Szépirodalmi Kk. 1982. 62-75. Kelemen Károly munkái • Az „unokaöcs”-témához: D. Diderot: Rameau unokaöccse. Második szatíra (17721773, ford. Szívós Mihály, Matura sor. Pannonklett Kiadó, 1997.); F. Kafka: A főtı (ford. Györffy Miklós. In: F. Kafka: Elbeszélések. Európa Kk. Bp. 1973. 51-85.); Mészöly Miklós: Térkép, repedésekkel (benne a bolíviai epizód és Guevara Naplója). In: Alakulások, 1975 • A Hajnóczy-novella Che Guevara-témájához elolvassuk a gerillavezérrıl azt a tanulmányt, amit Hajnóczy P. is olvashatott: Vámos Imre: „Che” Guevara legendája (Gondolat, Bp. 1968.). Guevara mint kortárs képzımővészeti téma: Kelemen Károly: Quasimodo → hozzá, érintılegesen: V. Hugo: A párizsi Notre Dame); Transzcendentális gondoskodás – Che Guevara – Az avantgard halála (1980): a Che Guevara-fotósorozat darabjai → hozzá: Földényi F. László: Démonok küzdelme. Kelemen Károly fényképsorozatairól. In: F.F.K.: A testet öltött festmény. Látogatások mőtermekben. Jelenkor, Pécs, 1998. 105-109. Hegyi Lóránd: Új festészet és radikális eklektika Magyarországon 1980-1986. In: H.L.: Alexandria. Jelenkor, Pécs, 1995. 123126. • Kelemen Károly további fotósorozatai (Yves Klein; Joseph Beuys) • Kelemen Károly Picasso-átfestései, radírozásai; Az avignoni kisasszonyok parafrázisai. Picasso: Avignoni kisasszonyok /1907, 243×233; The Museum of Modern Art New York/ F.F.L.: A Portrait of the Artist as a Teddy-Bear. In: i.m. 109-119.
A továbbiakban részletezetlenül és egyelıre rendezetlenül sorolok lehetséges (a csoportok által közösen választandó) témákat (az utóbbi évek legjobb hallgatói dolgozat-témái közül is3): - A „legelsı ekphraszisz”-ról: Akhilleusz pajzsa Homérosznál. Wystan Hugh Auden: Achillesz pajzsa: egy képleírás-parafrázis (Válogatott versek. Európa, 1968. 123-127. Ford. Lakatos Kálmán). Akhilleusz pajzsa görög vázaképeken.
3
E felsorolást most épp csak megkezdem, az elsı modullal.
7
2. Melléklet
Gondolkodás-módszertani és szövegértési/szövegelemzési/”kép-olvasási” gyakorlatok („Az irodalomtanítás módszertana”) Kötelezı szeminárium 4. évf. tanár szakos hallgatóknak; félévenként három csoportban (hétfı 8.30-10; csütörtök 10-11.30; 12-13.30; Dézsi Lajos terem) 1. Eddigi szemináriumi gyakorlatomból kinövı, bıvített tematikájú és módszertanú kollégium. Az önálló koncepciójú mőelemzésre való képességet igyekszünk kifejleszteni mőmegközelítési kísérletek segítségével. A mőalkotás magjához vezetı stratégiákat hozunk létre. A legváltozatosabb módszerekkel dolgozunk. A logikus szöveglátás, a jó kérdezés, nyitott, dinamikus válaszadás módszertanát követjük. Példáinkat alapvetıen a 4 (6) középiskolai év tananyagából vesszük, minél több szöveggel és szövegtípussal igyekszünk megismerkedni. A szövegek mellé, az interdiszciplinaritást erısítendı, festményeket is választunk elemzésre. Szöveg- és kép-centrikus elemzéseket végzünk, és nem riadunk vissza „némi grammatikai aprómunkától” sem. Alapvetı tehát a szövegértési kompetencia fontosságának tudatosítása. Vizsgálódásainkat kiterjesztjük a szépirodalmi szövegeken túl elméleti-szakmai szövegekre is, illetve a tankönyvek blokkjaira, feladatlapok, érettségi tételek megfogalmazásainak, kérdéstípusainak értelmezésére. Teljesítés követelményei: aktív órai munka; szóbeli beszámolók (egy szöveg és egy kép elemzési stratégiájának bemutatása 30 percben, a félév végén, elıre bejegyzett idıpontokban); gyakorlati jegy Ajánlott irodalom: Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba. Kritérion, Bukarest, 1983 Beke László: Mőalkotások elemzése a gimnáziumok I-III. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Bp. 1992.
8
3.1 Melléklet
Múzeumpedaógiai elıkészítı szeminárium címő kurzus leírása, a teljesítés követelményei: virtuális óra, tanterem nélkül, múzeumpedagógiai gyakorlatokkal. Kötelezı óra 4. éves tanárszakos hallgatóknak. Félév végén: beadandó dolgozat, alábbi szempontokra, információkra reflektálva; gyakorlati jegy.
1. Mit tud a múzeumpedagógiáról (nézzen utána a Ludwig Múzeum honlapján pl. a „PED.KEDD-eknek”! www.lumu.hu /MÚZEUMPEDAGÓGIA); mire jó ez a viszonylag új tevékenységi forma és diszciplína? Megítélése szerint hogyan hasznosítható a középiskolai gyakorlatban, a magyaróra, illetve a rajz- és vizuális nevelés oktatásának viszonylatában? A tájékozódást segítendı, néhány honlapcím (továbbiakkal kiegészítendı): Ludwig Kortárs Képzımővészeti Múzeum www.ludwigmuseum.hu//Események//Programok//Múzeumpedagógia: Szépmővészeti Múzeum www.szepmuveszeti.hu//nyitólap – Aktualitások//Szépmőhely – múzeumpedagógia Iparmővészeti Múzeum www.imm.hu//Kezdılap// Gyerekeknek stb. Magyar Nemzeti Galéria www.mng.hu//nyitóoldal// Paletta gyerekmúzeum Folytassa önállóan a tájékozódást! 2. A hódmezıvásárhelyi Alföldi Galériában (1. alkalom) és az Emlékpont Humán Oktatási Központ (Hódmezıvásárhely) képzımővészeti termeiben (2. alkalom) megtekintett anyaghoz és a látott múzeumpedagógiai gyakorlathoz főzött reflexiók. Javaslatok, ötletek, korrekciók; új szempontok felvetése. 3. Milyen nehézségekkel jár a múzeumpedagógiai munka, milyen hátulütıi, problémái lehetnek? Próbálja a választ vázlatpontokban modellezni! 4. Soroljon a középiskolás irodalmi tananyagból legalább hat témát, ahol indokolt és javasolt a múzeumi munka igénybe vétele! Részletezze, indokolja választásait! 5. Képzeljen el és tervezzen múzeumpedagógiai órát az Ön által legjobban ismert múzeum anyagára! (Vázlat) 6. Egy kötelezı, de szabadon választandó kortárs kiállítás megtekintése a Reök Palotában, a félév során. A Reök recepcióján lebélyegzett igazolólap és a kiállításról készült jegyzetek félév végi bemutatása; egy a Reökben látott mőalkotás elemzı bemutatása. Részvétel a Reök Önképzıkör minimum két foglalkozásán.
9
3.2 Melléklet
IGAZOLÁS A REÖK „ANDY WARHOL” KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGTEKINTÉSÉRİL www.reok.hu REÖK Pecsét (a tárlatnézést követıen kérhetı a REÖK recepción): Név: Kurzusnév: Mővészettörténet (BTK Média–Kommunkáció szak, II. évf. Újvári Edit és BTK Modern Magyar Tanszék, Cserjés Katalin kurzusai) Feladat: 2-3 oldalas esszé készítése házi dolgozat formájában: a POP ART irányzat bemutatása és az ANDY WARHOL kiállítás (2009.02.06–05.09.) egy szabadon választott alkotásának önálló ismertetése, elemzése (cím, téma, kompozíció, technika, értelmezés). Netes copy nem fogadható el! Formai követelmény: szakirodalmi hivatkozások (az információk forrásainak) pontos jelölése; felhasznált szakirodalom felsorolása – a netes forrásoké is!!! Ajánlott szakirodalom: Honnef, Klaus: Pop art. Bp., Vince, 2005.; Honnef Klaus: Andy Warhol. Tucatáruból mőalkotás. Bp., Vince, 2007.; Eric Shanes: Andy Warhol élete és mővészete. Bp., Gabo, 2007.
10
4. Melléklet
Tantárgy neve: Bevezetés a múzeumpedagógiai munkába. Tudományterületek közti átjárhatóság: interdiszciplinaritás. Az irodalom és a képzımővészet határterületei Óratípus: Kredit: Félév: Heti 1 2 Elıadás óraszám: 2 Szeminárium X
Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy X
Gyakorlat Tantárgy leírása: Egyetlen tantárgy sem állhat meg többé a maga légüres terében, elkülönülten. Az interszubjektivitás mellé az intermedialitás és – az interdiszciplinaritás lép mint szemléletmód és tantárgykoordinációs elem Az egész mőveltségterület számára hirdetett elıadásunk középpontjában azonban a képzımővészettel fennálló diskurzus áll. A cél: verbalitás és vizualitás integrációja, a szókép oppozíció (Mieke Bal) felmutatása és maghaladása. E terep a legváltozatosabb gondolkodás-módszertani helyzeteket, aspektusokat kínálja fel az iskolai gyakorlatban (képi narratívák; ekphraszisz; Bildgedicht; Bildtext; kalligráfia; interreferenciális viszonyban lévı képek és szövegek; illusztráció stb.). Tágítja a diák mőveltségbeli horizontját, új pályákra tereli gondolkodásmódját, érzékeltetve, hogy „a szavak és a dolgok” (Foucault) különbözı fenomének lévén, az egyes tudományterületek nyelvhasználata is más, elkülönbözıdı diszkurzus-típusba tartozik. Az iskola nyitása a múzeumi tér, kiállítótermek, a szabadban látható mőtárgyak felé. Épületek, szobrok „olvasása”. Kísérlet a kortárs képzımővészet radikális integrálására a tananyagba. A kontemporális mővészethez idomuló, gyökeresen új típusú, mozgékony, „megengedı” és együtt-alkotó látás- és befogadásmód kialakítására tett kísérletek.
Kötelezı olvasmányok: Bacsó Béla: Az esztétika destrukciója. „Mert nem mi tudunk…” Kijárat, 1999 Mieke Bal: Túl a szó-kép oppozíción. Enigma Oskar Bätschmann: Bevezetés a mővészettörténeti hermeneutikába. Corvina, Gadamer, H.-G.: Épületek és képek olvasása. A szép aktualitása. (Ford. Loboczky J.). Bp. 1994 Arnold Hauser: A mővészet és az irodalom társadalomtörténete. Gondolat, Bp. 1969 Werner Hoffman: A modern mővészet alapjai. Bevezetés a modern mővészet szimbolikus formáinak világába. Corvina, Bp. 1974 (Tandori D. ford.) Németh Lajos: Modern magyar mővészet. Corvina, Bp. 1968. Németh Lajos: A mővészet sorsfordulója. Gondolat, Bp. 1970. Németh Lajos: A XIX. század mővészete. A historizmustól a szecesszióig. Corvina, BP. 1974 11
Otto Pöggeler: Van Goghtól Rembrandtig, „Az álom az álomról”. Enigma, 1994 Max Raphael: A mőalkotás és a természeti minta. Athenaeum-I. 1993 Thomka Beáta: Térnyelv és temporalitás. In: Beszél egy hang. Elbeszélık, poétikák. Kijárat, Bp. 2001 Kép–Fenomén–Valóság. Kijárat, 1997 Narratívák-I. (Képleírás, képi elbeszélés). Vál. szerk. Thomka Beáta. Kijárat, 1998 A Ludwig Kortárs Mővészeti Múzeum Kiadványai; a „Ped.Keddek” dokumentációja Az Index. A mővészet helyszínei címő kiadvány supplementumai
Tantárgyfelelıs: Oktató: Cserjés Katalin
12
5.1 Melléklet
Felhívás a 2007/08 tanévre! Rendhagyó irodalom-, mővészettörténet- és osztályfınöki órák, délutáni foglalkozások, szakkör, önképzıkör a hódmezıvásárhelyi Tornyai János Múzeumban, az Alföldi Galéria emeleti és földszinti kiállítótermeiben (állandó és idıszakos tárlatok) (Általános iskola felsı tagozatosai és középiskolások számára) „A múzeum mint a mővészet temploma” – gondolatok Németh Lajos A mővészet sorsfordulója (Gondolat, Bp. 1970) címő tanulmánya nyomán A 19. század a múzeumok alapításának százada. A mai értelemben vett múzeumokról csak a 18. század második fele óta beszélhetünk. A Sloane-alapítvány nyomán megnyílik a British Museum; a Louvre kapuit heti két alkalommal megnyitják a nagyközönség elıtt; II. Katalin megalapítja az Ermitázst. A virágkor azonban a 19. század elejére esik. A romantika meghirdeti a mővészet-vallás gondolatát, s a mőtárgyak tisztelettıl övezve múzeumba kerülnek, a múlt rekvizitumai megtekinthetıvé válnak ırzıhelyükön. 1802-ben megnyílik a Nemzeti Múzeum Budapesten, 1824-ben a National Gallery Londonban. A múzeum a mővészetek temploma lesz, s ez áhítatot vált ki a nézıbıl. Ám az elmúzeumosodás folyamata szellemi krízis jele is. A mővészi alkotások, melyek eddig a valóság részeként, a maguk helyén funkcionáltak – most „mint valami kihaló faj még élı elsı példányai, hermetikusan elzárt környezetbe” vitetnek, hogy ott védelmezzék ıket a számukra ellenségessé vált külvilágtól. A múzeum a „perifériára szorult, vasárnapi látványossággá vált mővészetek menedéke” lett. A mővészetek Pantheonja, ahol a legkülönbözıbb korokból és mőfajokból állnak mőalkotások. A nézık áhítattal megcsodálják ıket, de ahhoz, hogy e szakrális helyen elébük járulhassanak, e mőveknek elıbb el kellett veszíteniök sokfajta, színes funkciójukat, hogy ezek közül csupán egyet: az esztétikait ırizzék meg. Szerény javaslatainkkal, terveinkkel lépéseket szeretnénk tenni abba az irányba, hogy a múzeum ne csak „vasárnapi látványosság”, hanem dinamikus, élı, szellemi mozgásra inspiráló hely legyen, tele kíváncsi, gondolkodni, a képekkel dialógusba kerülni vágyó fiatalokkal és felnıttekkel.
Hódmezıvásárhely múzeumi életérıl Vásárhelynek gazdag képzımővészeti múltja és igen szép múzeumai vannak. Jó lenne, ha nemcsak turistaként térnénk be múzeumokba idegen városokban. Jó lenne, ha a helybéli múzeumok állandó kiállításaira a vásárhelyiek nemcsak életükben egyszer, udvariasságból, illembıl zarándokolnának el. Jelen tervünk az, hogy az Alföldi Galéria felsı termeiben lévı gazdag állandó kiállítást (az alföldi festészet nagy korszakai), és a földszinti termek idıszakos (modern) tárlatait, illetve a Tornyai János Múzeum új régészeti kiállítását és idıszakos tárlatait nyitnánk meg a múzeumpedagógia, az aktív és interaktív múzeumlátogatások
13
számára. Az Emlékpontban is láthatunk kiváló festményeket, példákat a többjelentéső realizmusra! A tárlatvezetı csak koordinátor. A fıszereplık a képek és a – kíváncsi látogatók Célunk: elevenebbé tenni a vásárhelyi múzeumi életet, egyszersmind kimozdítani a gyerekeket az iskolából, a betők világából a képek felé nyitni. Tervem az, hogy diákcsoportokat kalauzoljak a város jeles tárlatain, a Tornyai-képek közt, Mednyánszky, Vaszary János vásznai elıtt, az İszi és Tavaszi Tárlaton, a Kerámia Biennálén stb. Szeretném, ha ezek a feladatokkal, beszélgetésekkel teli foglalkozások lassan a város (a diákság és más érdeklıdık) életének részei lennének. Szeretném, ha a szaktanárok elfogadnák tematikus blokkjaimat, illetve ık maguk kérnének tılem múzeumi órákat diákjaik (vagy tantestületük?) számára; ha maguk is kezdeményeznének ötleteikkel, s én segítenék a megvalósításban. Néhány lehetıség: Irodalomórák az Alföldi Galériában: Jellegzetes témák: 1. „Magyar táj, magyar ecsettel”: tájábrázolás az irodalomban és a képzımővészetben; az alföldi táj megjelenése irodalmunkban és festészetünkben. A hagyományos tájlátás átalakulása: a látványból látomás lesz. 2. Emberábrázolás az irodalomban és a képzımővészetben. Embertípusok, karakterek a kiállítás képein. Az emberalak mint fı- és mellékszereplı. Keressünk irodalmi párhuzamokat a festmények emberalakjaihoz! 3. A ház, a szoba, a kert, az udvar – az emberi élettér, életforma az irodalomban és a képzımővészetben. Enteriırök, közelképek, jelenetek, élet- és zsánerképek a múzeumban – és a diákok olvasmányaiban. 4. Tárgyak világa. Irodalmi és festészeti példák; a festmények beszédes tárgyai: fıszereplık és mellékszereplık. A halott dolgok megelevenedése a szerzı akaratából. A kiállítás képeinek élıvé varázsolt tárgyi világa. 5. Növények és állatok az irodalomban – és a képeken. Keressünk irodalmi megfelelıket a kiállítás állat- és növényábrázolásaihoz! Állatportré vagy burkolt emberarc? Mi mindenre használhatja a mővész az állatvilág ábrázolását? És a növényekét? A növények csoportosítása képen/szövegben elfoglalt helyük szerint. 6. A történelem a könyvek lapjain – és a festészetben. Hogyan szőrıdik be a történelem, a kor a mi kiállításunk képeire? Emberek, tárgyak, tájak, cselekmény által? Lehet-e festményen eseményt (idıt, mozgást, beszédet) ábrázolni?
14
Elméleti problémák: (a példákat a diákok irodalmi tanulmányaiból, illetve a kiállítás képeirıl vesszük) Az irodalom és a képzımővészet látás- és ábrázolásmódjának különbségei. Idı- és térábrázolás az irodalomban és a képzımővészetben. Mozgás, cselekményábrázolási lehetıségek az irodalomban és a képzımővészetben. A beszéd, a kommunikáció ábrázolása szövegben, képen. A jellemzés lehetıségei. Eligazodás a stílusirányzatokban: Az ismert irodalmi stílusok párhuzamainak visszakeresése a képeken. Klasszikus és modern, realista beállítottságú és a szürreálisba hajló festmények. Ellépés a konkréttól az absztrakció felé. A nonfiguratív mővészet problémái.
Tematikus blokkok: Ady-órák Tornyai János képei elıtt (Ady E.: Lelkek a pányván, Tornyai J.: Bús magyar sors. Önéletrajz) Petıfi és Vajda János tájai. Mednyánszky László, Kelety Gusztáv, Ligeti Antal, Endre Béla tájképei Jelenetek a parasztság életébıl: Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Tömörkény István, Móra Ferenc; Tornyai János, Vaszary János, Rudnay Gyula, Koszta József, Endre Béla, Nagy Balogh János, Nagy István Az Alföldi Festıiskola arcképcsarnoka A modernizmus, a nonfiguratív és a fotó problémái a lenti Galéria idıszakos tárlatain És így tovább, még sok-sok lehetséges témával… Cserjés Katalin Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Tanszék 6800 Hódmezıvásárhely, György u. 24. 231-875 (30) 645 22 01 A tavalyi tapasztalatokhoz annyit tennék még hozzá, hogy, mivel a múzeumok sok iskolától elég távol vannak, így túl gyakran semmiképp se tudnak eljönni az osztályok –, én viszont felajánlom, hogy a múzeumi közös foglalkozást követıen magam megyek el egy-egy rajz-, mővészettörténet- vagy magyarórára, viszek képeket, s ott, az iskolában folytathatjuk a megkezdett munkát. Várom az iskolák jelentkezését!
15
5.2. Melléklet
Kérdések/feladatok/keresgélık a hódmezıvásárhelyi Alföldi Galéria négy, egymásba nyíló emeleti termében
Állapítsa meg a négy terem kép-elrendezési logikáját, haladási irányát! Tervezzen meg egy másik fajta sorrendet, más szerkesztési elvet! Kiket ismer e termekben kiállító festık közül? Kiknek a nevét nem hallotta még sosem? Mindannyian vásárhelyiek? Kik nem; kik azok, bizonyosan? Ki érdekelné legjobban az ismeretlenek közül? Melyik terem érdekelné legjobban? Hol unatkozott; miért? Mi tette kíváncsivá? Érzett-e olyant, hogy ez egyetlen képért szívesen visszajönne ebbe a galériába? Melyik volt a legrégebben festett kép? Ki a legrégebben született szerzı? Ki élt legtovább a festık közül? Milyen stílusokat, irányzatokat tud azonosítani a látott képeken? Melyek a fı témák?//Mely témák hiányoznak? Melyek a fı mőfajok?//Mely mőfajok hiányoznak? Jellegzetes, domináns színek, színcsoportok. Vannak-e hiányzó vagy ritka színek? Mely képek tetszettek legjobban? Válasszon hármat, indoklással! Volt-e kép, melytıl alapvetıen idegenkedett? Vagy mely iránt közömbös volt? Mit gondol, a diákcsoportok (statisztikailag) melyik kép(ek) mellett voksolnak? Mely(ek) az abszolút nyerı kép(ek)? Válasszon hármat, és: egyet!! Mutasson képeket, melyeken a festmény világa kilépni látszik a keretbıl! Miért épp ezeket választotta? Keressen kép(ek)et, ahol a festmény-ábrázolta világ mellett más egyéb is látszik, szemlélhetı! Tegyen végül hozzá fenti kérdésekhez egy olyant, mely nem hangzott el, nem fogalmazódott meg e feladatlapon, de fontos kérdés lehetne!
16
5.3. Melléklet
Szempontok az Alföldi Galéria Tornyai-termének (újbóli) megszemléléséhez (tréfásnak tőnı, de gondolkodtató kérdések; vedd komolyan ıket!)
1. Válaszd ki azt a képet, amelybıl „négy van a teremben”! Mi okát látod e sokszorozottságnak? 2. Válaszd ki a „legszomorúbb” képet! Választásodat indokold! 3. Válaszd ki most a legderősebbet! Indokolj itt is! 4. Végül a legdrámaibbat (ha érted, mit fed ez a kifejezés)! S ha megtaláltad a „legdrámaibb” képet, találj ki hozzá történetet is! 5. Keresd meg azt a festményt, ahol a tócsán egyszerre csillan a felleg alól visszatőzı nap s a vakító házfal fénye! 6. Melyik képen látsz ludakat és távoli délibábot? 7. Végtelen, átláthatatlan sötétség. Melyik képet jellemeztem így? Miért fest valaki ily’ éjsötét vásznat? 8. Keress rózsaszín s lila árnyalatokat a festményeken! 9. Hol látsz kicsi asszony-alakot, szélfútta kendıben? Mintha ecsetvonás sem volna, csupán foltokból, ujjnyomokból…? 10. Mely napszakban, milyen idıjárás- és fényviszonyok közepette látogatnád meg legszívesebben e kiállítást?
17
5.4. Melléklet Feladatlap (részletek) A feladatlapot a tárlat látogatói a) vagy kézbe kapják már a tárlatnézés elıtt, s a kiállítás megtekintése után töltik azt ki (szerényebb felkészültségő csoport esetén), vagy b) csak a kiállítás figyelmes áttekintése után kapják meg a feladatokat, és emlékezetbıl kell megoldaniuk azokat. A feladatlapot a múzeumpedagógus javítja, pontozza, értékeli, esetleg jutalmazza.
A Nagy Juss Tornyai-termének festményei (Feladatlap középiskolás diákoknak.)
1. Mely festményeken láthatóak az alábbi részletek?*
a)
b)
c)
d)
2. Hány képen látsz együtt szerepelni rózsaszín és zöld árnyalatot? Milyen jelentéseket tudnál ehhez kapcsolni? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 3. Hány képen vettél észre szivárványt? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 4. Melyik festményen van tükör, s e tükörben mi tükrözıdik? Gondolkodj el válaszod egyértelmőségérıl!** ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 5. Találtál-e olyan festményt, melynek címe ígér egy olyan tartalmi momentumot is, melyet aztán hiába keresünk a képen? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 6. A három Juss-változat közül melyikbıl használ fel legtöbbet a Nagy Juss? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 7. Mely képen tőnik fel templomtorony az ablak mögött? 18
___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 8. Mire figyel a zöldruhás nı? Kerekíts történeteket az asszony tekintetéhez!*** ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 9. Egy hervadt virágszál egy ágyon. Melyik képen láttad? Mit jelenthet? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
19
A megoldások/válaszok közül most csak néhányat dolgozok ki, tekintettel a múzeumpedagógiai helyzet jelen fikcionáltságára: *1.
a)
b) Gémeskút. Délibáb; 1910-es évek
c)..
Szivárvány; 1928
d)
Csokorkötés; 1933
Tengerpart, alkony, kis hotelszoba; 1934
**4. A Tengerpart, alkony, kis hotelszoba (1934) címő képen látunk a hátsó falon egy ferdén lefelé megdılt furcsa tükröt, amiben elvileg a szoba általunk nem látható része, netán a szobát épp most elhagyó asszony, a magára maradó szerelmes stb. lehetne látható. Ehelyett fehér-ezüst villanás, átcikázó fény játszik csak a tükrön, motívumot nem közvetít: „nem válaszol”. Érinthetjük itt a „tükör közönye” elméleti problémáját. ***8. Mire figyel a zöldruhás nı? (Zöld kabátos asszony, 1933-34) A képnek a Bodnár Éva-kötetben4 más címe van: A mi mindennapi kenyerünket!, a vásárhelyi tárlaton olvasható cím itt csak alcím. Ezt az információt megbeszélésünk végén közölhetjük. Az asszony erıteljes félalakja a kép közepén-elıterében áll, a nı felemeli arcát, és kifelé néz a keretbıl, nem tudni, nem látni, mire. Kezeit egymásba kulcsolja, arcán a pasztózus, elnagyolt, expresszív ecsetvonások pontos arcjátékot kivenni nem engednek. Talán egy madár dalára figyel? Talán aggódva, kezét tördelve vár valakire? Talán egy illatot érez, a nyíló virágokat kémleli a fán? Gondolataiba merül? Az újólag megismert cím gondolatainkat egészen más irányba indítja. A kép és címe viszonyának elméleti problémája.
4
Bodnár Éva: Az újra felfedezett Tornyai. Gondolat, Bp. 1986
20
További képek
1. kép: Radics Márk ▪ Szent István-szobor (fotó)
2. kép: Radics Márk ▪ Kétezerhárommájusnégy
3. kép: Nagy Attila ▪ … (kisplasztika)
4. kép: Nagy Attila ▪ … (kisplasztika)
5. kép: Tornyai János ▪ Juss (1904)
6.kép: Tornyai János ▪ Bús magyar sors (1910)
7. kép: Tornyai János Zöld kabátos asszony (1933-1934)
8. kép: Tornyai János Tengerpart, alkony, … (1934)
21
Képek/ 2. lap
9. kép: Fejér Csaba ▪ Veranda
10. kép: Fejér Csaba ▪ Tanya udvar
22
6. Melléklet
(Kortárs) mővészettörténet iránt érdeklıdık, érdeklıdı mővészettörténet-barátok, tárlatlátogatók, figyelem!
A Reök Múzeum modern mővészettörténeti és az aktuális kiállításokhoz kapcsolódó mőelemzı- és tárlat-vezetı önképzıkört indít Cserjés Katalin és Újvári Edit, az SZTE oktatói vezetésével. Önként vállalt kiselıadások és a témához kapcsolódó korreferátumok (kiegészítı elıadások; társ-elıadások) formájában indulnak a foglalkozások, melyek a terv szerint végigtekintenék a 2021. század legfontosabb mővészettörténeti irányzatait, érintve a mővészet-elmélet bizonyos problémáit is. Az elıadásokat közös megbeszélés és az épp aktuális tárlaton végzett gyakorlati munka követi. Az önképzıkör vezetıi csak koordinátorok, a megbeszélés, a vita irányítói, értı hozzászólók. Minden önképzıköri tag szabadon választhat a témák közül, maga is élhet témajavaslattal, s kedve szerint dönthet, hogy a tárlatvezetıi programban részt vesz-e. Korhatár nincs, osztályozás nincs; dolgozat nincs; de szabad jókedvvel, következetesen dolgozni. A foglalkozásokat hetente egyszer tartanánk, másfél órában. Az elsı alkalom 2008. február második szerdáján (13-án), du. 4 órakor lesz; ezen az idıponton a jelentkezıkkel való egyeztetés után még változtathatunk. Elképzelhetı, hogy sok jelentkezı esetén két csoportot is indítunk. Elsı megméretésünk: a Picasso-kiállítás (2008. március 1-május 13.)
23
(Az érdeklıdı kérdéseket és az elızetes jelentkezéseket a következı e-mail címeken várjuk:
[email protected];
[email protected]. Kérjük, hogy e-mailjükben tüntessék fel életkorukat, foglalkozásukat is, hogy az esetleges csoportbontáson tudjunk gondolkodni! Köszönjük. )
a Reök Önképzıkör vezetıi
24
7. Melléklet
Gondolatok a kortárs mővészet befogadásának problémáiról (elhangzott a Ludwig Múzeumban, 2008 tavaszán) Az Index link-supplementumok kezdeményezte és Hemrik László múzeumpedagógus által koordinált vitához szeretnék néhány (szándékosan kisarkított) megjegyzést főzni. Kijelentve már kezdetben, hogy a problémafelvetést túl általánosnak, illetve sokfelé nyitónak tartom ahhoz, hogy egy vitázó beszélgetés bármit megoldhasson, sínre tehessen.
1. A vitacikkekben megszólalók által körvonalazott dilemmát (óvni kell a kortárs mővészetet a befogadói felhígítástól) bizonyos szempontból, legalábbis innen nézve, Szeged-Vásárhelyrıl álproblémának érzem: „Szó, szó, szó…!” (Hamlettal szólva). Messze vagyunk a felhígulástól, mikor a befogadás sem történt még meg. Ez utóbbit (a kortárs mővészet befogásának lehetségességét) érzem fı kérdésnek; megoldási javaslataim nincsenek, csak puhatolózásaim. A kortárs, radikálisan kísérletezı mővészet minden kétséget kizáróan létezik, jelen van, mind több fórumon, intézményben követel helyet, ez még itt, vidéken (Szeged-Hódmezıvásárhely) is látszik. A közönség azonban alapvetıen konzervatív. Vagy sznob, azaz úgy hiszi, ért mindent, s ettıl modern. Vagy bizonytalan, s még ez a legjobb. A látogatók még mindig és mindörökre a márványfehérségő, eleven fényő krizantémot csudálják a vásznon, amint megcsillan és legurulni készül szirmairól a vízcsepp. És valóban: mivel tud szolgálni ehhez képest a kortárs kísérletezı? Elveszi a cselekményt, a kivehetı figurát, elveszi a „szépséget”, az „érthetıséget”. Végül elvész az is, amit korábban „mővészetként” írhattunk körül. Viszont az is kétségtelen, hogy ha valaki makacs állhatatossággal jár az alternatív tárlatokra, s egy idı után vissza akar térni a krizantémokhoz, nem fog neki maradéktalanul sikerülni. A kortárs mővészet felforgat, az idegekig, velıig nyúl. (Minden nagy mővészet felforgat, az idegekig, velıig nyúl. A kortárs mővészet így, mindenestül: „nagy” mővészet. Hibás következtetés.)
2. Magyarázat („múzeumpedagógiai munka”) nélkül egyszerően lehetetlen megérteni e szélsıséges, kaleidoszkópikus valamit, ami a kortárs mővészet. Kalauz nélkül bársony labirintusában elbizonytalanodik, eltéved az utazó. Éppen ellenkezıleg. Felesleges minden didaxis, nem kell magyarázat, ami mindig belemagyarázattá válik végül. A mő nyitott; az interpretáció szabad. Az interpretáció magányos tevékenység, és „a kulcs mindig a recepción van”5. De egyedül veszem át ezt a kulcsot.
5
E talált mondatot Szilasi László kollégámtól vettem, egy Esterházy Péterrıl értekezı tanulmányából; Szilasi viszont Szirák Pétert nevezi meg e mag-mondat fel-találójaként.
25
3. Van, aki azt szereti, ha mesélnek neki a mőtárgy keletkezésérıl, a szerzırıl, mőhelytitkokról; s végül mesélnek neki magáról a mőtárgyról is. Elmesélik, mirıl szól. Van, aki azt szereti, ha turistaként áldozhat a mővészet oltárán, s nagy külföldi múzeumok (monstre hazai tárlatok) belépıjét mondhatja magáénak. Van, aki örül, ha rajztanára kimozdítja ıt az iskolapadból, s a napfényes utcákon át egy múzeumba kerülvén, végre békét hagy néki az oktatás. Van, akinek az okoz örömet, ha ünnepnapon, barátnéját karon fogva betérhet egy frekventált múzeumba, e kiemelt helyre, a szépnek tudott tárgyak ırzıhelyére (tudjuk, gettójába is). Van, aki a megnyitókat szereti, … S „végül valahol van valaki”6, aki egy belsı parancsnak engedelmeskedve, sürgetı kívánságát követve magányosan igyekszik a múzeumba: rendszeresen, szórványosan vagy rapszodikusan. Akárhogyan is történjék a találkozás a kortárs mővészettel, egy bizonyosnak látszik: elengedhetetlen, hogy ott legyen, és minél többet legyen ott a látogató ezek között a mőtárgyak között. Hogy megszokja ıket. Megszokja szívni a levegıjüket, ezáltal, a befogadás-lélektan törvényeinek engedelmeskedve, akár kényszerőségbıl is, de lassacskán elfogadja ıket, ismerıseivé váljanak. A video-installáció, a fény-árny szobor, az environment és a koncept art Tót Endre-i üres keretei is. Elfogadja, hogy nem szükségszerően a”jelentés” és „üzenet” megtalálása a cél. Egy figyelmes tekintet, mely egészen átadja magát a látványnak, regisztrál és megállapításokat tesz. Vagy még azt sem, csak figyelmes türelemmel befogad. S ezután, az elfogadás után jöhet létre a (hitt és remélt) megértés. A múzeumpedagógusnak mindkét fázisban kiemelkedı szerepe lehet. De csakis akkor, ha magas szakmai tudású (ezáltal hitelő), ha van egyéni-eredeti koncepciója az adott mőtárgyról, s ha kellıképp invenciózus elıadó. A kortárs mővészet befogása: „nyomozás és felfedezés”7 – nemes intellektuális kaland. Ha a múzeumpedagógus a kalandnak s a komoly munkának ezt az auráját meg tudja teremteni, nem munkálkodott hiába. Amennyire módomban állt megismerni a Ludwig Múzeum (és a Szépmővészeti Múzeum) közönségprogramjait, a fenti szempontokat figyelembe véve: sokoldalúnak és hatékonynak találom az ott folyó tevékenységet. A „jelszó” pedig legyen, mindörökre, a kassáki: „Mindig tovább!”
6 7
A. Rimbaud: Gyerekkor-3. Halász László könyvének címét kölcsönöztem: Az olvasás: nyomozás és felfedezés.
26
8.1. Melléklet
Mővészettörténet iránt érdeklıdık, érdeklıdı mővészettörténet-barátok!
Mővészettörténeti önképzıkört indítok a Petıfi Sándor Mővelıdési Központ szervezésében, követve ezzel a próbálkozással hajdanvolt kiváló tanárom, Láng István kezdeményezését, aki annakidején a Bethlen Gábor Gimnáziumban vezetett izgalmas, az eredeti gondolatokat szorgalmazó irodalmi önképzıkört. Én ugyanezt szeretném most mővészettörténetbıl megvalósítani. Önként vállalt kiselıadások és a témához kapcsolódó korreferátumok (kiegészítı elıadások; társ-elıadások) formájában indulnak a foglalkozások, melyek a terv szerint végigtekintenék a mővészettörténet nagy korszakait. Az elıadásokat közös megbeszélés követi. Az önképzıkör vezetıje csak koordinátor, a megbeszélés, a vita irányítója, értı hozzászóló. Minden önképzıköri tag kedvére választhat a témák közül, maga is élhet témajavaslattal. Osztályozás nincs; dolgozat nincs; fizetni nem kell – csak szabad jókedvvel, következetesen dolgozni. A foglalkozásokat hetente egyszer tartanánk, másfél órában. Az elsı foglalkozás 2005. február elsı péntekén, du. 3 órakor lenne. Itt mód nyílna egy esetleges kedvezıbb idıpont kijelölésére. A jelentkezéseket 2005. január végéig várom a PMK irodájába (telefon: 62 / 241750 ).
Dr. Cserjés Katalin az önképzıkör vezetıje
(A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa vagyok; 18 éve dolgozom itt a Modern Magyar Irodalom Tanszéken. Szöveg- és képelemzı szemináriumaimon kívül a kortárs magyar prózával foglalkozom, ill. a képzımővészet és az irodalom határterületein mozgó témákról vezetek órákat.)
27
8.2. Melléklet
A 2007-BEN FEDOLGOZOTT MŐVÉSZETTÖRTÉNETI KORSZAKOK (Bepillantásra kiadott közönség-anyag második városi nyílt foglalkozásunkon. Az évzáró munka-anyagot mindig a tagok készítik el, koordinálásom alatt.)
1. „NAGY”-KÖZÉPKOR-I.: ROMANIKA 2. „NAGY”-KÖZÉPKOR-II.: GÓTIKA
Bevezetı és elıkészítı foglalkozások: KÉPELEMZÉSEK, MŐVÉSZETELMÉLET; tallózás a tárgyalandó korszak jeles mővei, problémafelvetı jelenségei közt (A feldolgozott mővészettörténeti korszakokban készült kiemelkedı alkotások elemzése; a megtekintett kiállításokhoz kapcsolódó felkészítı, elemzı órák; módszertani bevezetés: a mőalkotás létmódjáról; hogyan nézzünk a képekre; épületek, képek, szobrok „olvasása”; „a párbeszéd helyzetébe kerülni”)
1. Bevezetınek szánt mőértelmezések: A Kolozsvári testvérek Sárkányölı Szent György szobra; M. S. mester: Vizitáció (Dratsay Zsigmondné Eszter elıadása)
2. Bibliai történetek megbeszélése az azokat ábrázoló képek feldolgozásán keresztül. Egyes bibliai jelenetek különbözı korszakbeli megjelenítésének összehasonlítása.
3. Felkészülés a (modern; kortárs) kiállítások közös megtekintésére, majd a látottak megbeszélése. A csoport tagjai elemzı módon számolnak be a kiállításokon látott mővekrıl.
4. Ismerkedés a rézkarc, rézmetszet, fametszet, linóleum-metszet, üvegmővesség alapmőveleteivel; barátkozás a technikákkal (Ormos Zsuzsa szemléltetı elıadása).
5. Betekintés a képzımővészethez kapcsolódó irodalomba. A szakirodalom keresésének és feldolgozásának módszerei, könyvtárazás; a tudományos munka alapelvei, módszertana. 6. Elıadás a giccsrıl8. Mi a „mővészet”? Mi a „szép” s a „rút”? Szubjektivitás és objektivitás: a határok kijelölésének kísérlete (Spissák Lajos vetítettképes elıadása).
8
Dr. Spissák Lajos: A giccs. A szerzı elıadását Power Point reprezentációval szemléltette, amelyet ötven, döntı többségében saját, felvételébıl állított össze.
28
Közelítés fı témáinkhoz: ROMANIKA (A „harcoló egyház” kora) (11-12. sz.) 1. A romanika korának kronológiája; összevetések, párhuzamok az egyes földrajzi területek, társadalmi-gazdasági formációk, birodalmak között.9 2. A tudomány, az iskolák10, a vallás helyzete; a „nagy-középkor” mővelıdéstörténeti képének felvázolása. Szerzetesrendek 3. Írás és olvasás, a könyv helyzete a középkorban: a kódexekkel való ismerkedés; válogatás az elsı magyarországi kódexekbıl11. Magyar nyelvő kódexeinkrıl. Illumináció, miniatúrák, iniciálék. A Biblia illusztrálása. A giccs egzakt meghatározásával az elıadó, miként a szakirodalom is, adós maradt, helyette számos ismérvét, funkcióját és tulajdonságát sorolta fel. Kiemelten foglalkozott a kerti-törpe jelenséggel és a nanológia témakörével. Számos példa került elemzésre a képzımővészet, a fotográfia, a zene, az építészet és az irodalom területérıl. Az elıadás érintette a giccs kapcsolatát a film, a televízió és a bulvár világával is. Közben számos környezetünkben megtőrt, vagy éppen féltı gonddal ırzött, tárgyainkról készült fotó került bemutatásra. Az elıadás egyik kicsengése az volt, hogy talán könnyebb körvonalazni azt, hogy mi nem giccs. 9
Ma úgy tartják, a 8. század végétıl a 10. század elejéig virágzott Karoling mővészet és a 10. század Ottó-kori mővészete önálló korszak. E két periódus során következett be az elszakadás az antik építészettıl s azoknak a sajátos formáknak a kialakítása, amelyekhez azután kapcsolódni lehetett. A romanika mővészetének idıhatárai országonként változnak. Alapvetıen a 11-12 században érvényesült, de késıbbi alkotásokkal is találkozunk. Általában a 12. századot tekinthetjük a virágkornak. A stílus valóban termékeny korszaka 1050–1150 közé tehetı. Ez a korszak a „harcoló egyház” korszaka, a keresztény Európa már megszületett, de az egyházi és világi hatalmasságok állandó harcot vívtak az egyeduralomért (invesztitúraharc). 1054-ben véglegessé vált az egyházszakadás, ami meghatározta a román stílus földrajzi elterjedését. A normannok dél-itáliai és sziciliai uralma, a Nyugatrómai Birodalom terjeszkedése, a 12. századi keresztes háborúk mind befolyásolták a romanika elterjedését és stíluselemeinek kialakulását, ezért a romanika rendkívül gazdag helyi stílusokban és egyedi formákban. A „román kori mővészet” fogalmán 1824-ben Caumont francia mővészettörténész, meghonosítója Nyugat-Európa érett középkori mővészetet értette. A kifejezés utal az antik-római hagyományok és a betörı „barbárok” tradícióinak összeolvadására, s a törekvésére, hogy az ókori római mővészethez kapcsolódjék. (Dr. Bagi Mária összeállítása) 10 A középkori oktatásnak három szintje volt. A tanulás az alapiskolákban kezdıdött, melyek a templomok és kolostorok mellett mőködtek. A tanulás nyelve a latin volt már alapfokon is. A Biblia, a szentek élete, a vallásismeret volt a legfıbb tananyag. Ezt követte az írás, számolás, ének, imádság és természetrajz alapjainak elsajátítása. A középkor kezdetén csak a papi pályára készülık tanulták meg az írást és az olvasást. Az elemi szintő tudás megszerzése után foghattak hozzá a magasabb szintő iskolák elvégzéséhez. Ez az „artes septes liberales”, vagyis a „hét szabad mővészet” tudományát foglalta magában (trivium; quadrivium). (Vargáné Lugosi Mariann munkájából)
11
A kódex szó jelentése: kéziratos, többnyire képekkel, iniciálékkal díszített régi könyv. Az iniciálé nagyobb, díszesebb (sokszor festett) kezdıbető a középkori kéziratokon és a dísznyomtatványokon. A középkori kódexeknek két fajtája létezett: • kollektív kódextulajdon, egy vallási közösség közös használatára rendelt könyvek összessége, • magánhasználatra megrendelt kódexek (a megrendelı lehetett világi vagy egyházi személy is) A középkori kódexek anyagai és az elkészítésük technikája: 1. Pergamen: a kézmőves pergamenkészítı állati irhából finom fehér anyagot hozott létre, amely aztán alkalmas volt arra, hogy kódexlappá váljon. 2. Papirusz: a törékeny, egyiptomi nádból készült anyag használatban maradt a 7-8 századig. A papirusz készítése olcsó, könyvformában összetörik, így tekercsként maradt fenn. A papirusztekercsek 40 métert is elérhették, de általában 8-10 méteresek voltak. 3. A papírból készült könyvek elsı és utolsó oldalai pergamenbıl készültek. A papír kínai találmány a 2. században fedezték fel. Az 1450-es években a nyomtatás feltalálásával végleg olcsóvá vált. A középkori papírt lenrongyból állították elı. 4. Az oldalak vonalazása az írás egyenes vonalvezetésének érdekében történt. Minél fontosabb kódexrıl volt szó, annál szabályosabban és határozottabban vonalazták meg lapjait. Bonyolult vonalazások labirintusait tartalmazzák a gyönyörő kódexek. 5. A kódexek készítésére vagy tollat, vagy tintát használtak. A legjobb tollaknak a lúd vagy a hattyú legkülsı kb. öt evezıtolla bizonyult. A 12. századig a széntintát használták, ezt követıen a gubacstinta alkalmazása vált jellemzıvé.
29
4. Az ısmagyar mitológia, sámánhit, táltosok12. Nyelvünk finnugor rokonsága: nyelvészeti szempontok. Az antropológia nézıpontjai. A honfoglaló magyarság szóbeli kultúrája, költészete s e költészet nyomainak fellelése. Énekmondók; az (elveszett?) magyar ıseposz kérdése. A szájhagyományozó költészet továbbélése. 5. Nyelvemlékeink a kora-középkorból. A Tihanyi apátság alapítólevele; Halotti beszéd és Könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. Képzımővészeti párhuzamok a szövegemlékekhez. 6. A román-kor építészetének jellemzıi13. A román templom szimbolikus programja. A templom antropomorf vonásai. A keresztboltozat. Az aacheni palotakápolna; a cluny-i bencés apátsági templom; a moissaci Saint-Pierre apátsági templom. 7. A román-kor építészetének néhány hazai példája: Ják, Lébény, Zsámbék, Bélapátfalva; a tihanyi apátság és a pécsi székesegyház altemploma, Ócsa. A nemzetségi monostor fogalma14.15 6. Az aranyozás vagy aranylemezzel vagy aranyporral történt. Az elsı magyar tárgyú, de nem teljesen magyar nyelven írott könyvünk a Pray-kódex, amely a 12. század végén a boldovai bencés kolostorban készült. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban van. Benne maradt fenn a legrégibb magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés. Nevét onnan kapta, hogy Pray György jezsuita szerzetes már 1770-ben hivatkozott rá. Mőfaját tekintve sacramentárium (könyörgésgyőjtemény). Az elsı, teljes egészében magyar nyelven írott könyv az 1440-es évekbıl való Jókai-kódex, amely Assissi Szent Ferenc életérıl való írást tartalmaz. (Kovács Andrea összeállítása) 12
Az ısi magyar mitológia kutatása csak a nemzetté válás korszakában, a 19. században lendült fel (Bakay Kornél, Solymossy S., Róheim Géza, Sebestyén Gyula). Ipolyi Arnold mese- és mondagyőjteménye akadémiai díjat kap. A csodaszarvas-mítosz, a „vezetı állat” belsı-ázsiai eredetünket támasztja alá. A mesék archetípusai megtalálhatók azon népek mítoszaiban, akikkel hosszú századokon át éltünk együtt. (A turulmadár csak az Árpád-család totemállata.) A sámándob, a révülés, a világfa, az alsó- és felsıvilág mind gazdagon megmutatkozik ısi meséinkben. (Dratsay Zsigmondné összeállítása) 13
A román-kor építészetének jellemzıi A román stílusú építészet a római hagyományokat átörökítı korai keresztény és Karoling építészetbıl alakult ki. A stílus római eredetére utaló nevét a XIX. század elején kapta. A stílus szülıhazája a mai Franciaország és Németország területe, innen terjedt tovább a XI. században Nyugat-, és Közép-Európa egész területére, Angliára, és Írországra, Itáliába, Skandináviába, keleten Magyarországra és Lengyelországra. Fı feladatának a kereszténytemplomok építését tekintette. A templom volt a legfontosabb mővészi feladat, szobrászat, festészet és kézmővesség minden erejét ennek díszítésére fordította. A különféle templomok méretét és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg. A templomok fı részei az elıcsarnok, a hosszház, a keresztház, és a kórus, vagy szentély, továbbá a sekrestye. A szentély az oltár helye. A kolostorok közvetlenül kapcsolódnak a templomuk oldalához. Helyiségei a négyszögő kertes udvart körülvevı oszlopos-árkádos folyosóból, a kerengıbıl nyílnak. A román-kori építészet stílusjegyei a legigényesebb és legkiforrottabb alkotásain, a templomokon ismerhetık fel legtisztábban. A román-kor építészetére jellemzı: boltozatok hangsúlyos alkalmazása (dongaboltozat, keresztboltozat, hevederes dongaboltozat, kupola) közepes mérető épületek nagy falfelületek szők ablaknyílások (félköríves záródásúak) támpillérek díszítı jellegő, szimbolikus jelentéssel bíró szobrászati alkotások freskók A romanika változatos formában jelenik meg, fejlıdik. Jellemzıje, hogy országonként más-más jellemzıit lehet kiemelni a több azonosság mellett. Az építészet döntıen a templomépítészetrıl szól, a korai keresztény bazilika típusát fejlesztik tovább. Franciaországban gyakori az apszist övezı szentélykörüljáró, és az ebbıl sugarasan nyíló, rendszerint félkörös kápolnák sora, koszorúja (kápolnakoszorú). Építıanyagok túlnyomó részben kemény, de jól faragható mész, és homokkı. A boltozatok kıbıl, néha a kıbordák között téglából épültek. A teherhordó szerkezeteinek alakulását a térlefedések módja szabta meg. A boltozatok jelentıs súlya és oldalnyomása az alátámasztó szerkezetek, falak, pillérek, oszlopok keresztmetszetének növekedéséhez vezetett, emiatt az épületek tömörek és viszonylag rosszul megvilágítottak voltak. (Brenda Péterné dr. összeállítása) 14 A premontreiek ısi fészke a zsámbéki monostor, ma templomrom. A rend megalapítása egy német származású nemesember, Szent Norbert nevéhez főzıdik, aki a halál torkából menekülve Istennek ajánlotta hátralévı életét. A rend anyakolostora Észak-Franciaországban áll, egy hatalmas tisztáson, valahol Laon és Reims között. Lakhelyüknek a
30
8. Valami egzotikum: a romanika egy különös szelete: a szicíliai normann építészet bemutatása. 9. A korszak zenei emlékei. A kódexek neumái. A gregorián zene: latin szöveggel énekelt, hangszeres kíséret nélküli egyszólamú dallamok.16 10. Még egy exkluzivitás: kitekintés a román-kor bútoraira17. Ridegség és a kényelem hiánya? Vagy éppen: kényes ízlés a vaskos várfalak közt? 11. Szobrászat és festészet a román-korban18. Templomszobrok, konzolok, oszlopfık, szörnyek és autoportrék a román templomok falain (Ják). Freskófestészet, szerzetesek a Premontre nevet adták (jelentése: Pratum monstratum, azaz „megmutatott rét”, utalva arra, hogy a rend alapítója egy álomban látta meg a tisztást). A zsámbéki monostorról biztosan tudjuk, hogy 1234-ben már létezett. Alapítói egy francia lovag, Aynard leszármazottai voltak (Egyed és Smaragd ispánok), kiknek birtokjogait IV. Béla erısítette meg. A 12-13. században alapított premontrei kolostorok közül az egyik legimpozánsabb a romjaiban is lenyőgözı zsámbéki templom. A török és tatár hordák pusztítása után a kegyelemdöfést a természet adta meg a templomnak: az 1763-as földrengés. A lakosság a nagyobb köveket széthordta, s a mőemlék helyreállításához 1889-ben kezdtek csak hozzá. 1933-ban a Lehel téri Szent Margit templomot is a zsámbéki mintájára építették. (Szabó Antónia Jusztina összeállítása) 15 A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre – toronyra, hajóra, szentélyre – oszlik. A templom már említett három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi háromosztatú szentély épült elıször, mint teljes templom. A terület betelepülésébıl és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén kezdhették építeni, de 1220ban már állnia kellett, mert abban az évben „Igyházasvisl”-t említenek az oklevelek. Itt ırzik a Károlyi Gáspár prédikátor által fordított 1590-es Biblia egy példányát. (Szabó Antónia Jusztina összeállítása) 16
Gregorián ének: egyszólamú, kíséret nélküli liturgikus dallamkincs, a katolikus egyház hivatalos zenéje. Kisázsiai és más népzenei hagyományokat ıriz. E dallamokat I. Gergely pápa idején győjtötték össze (590-604). Formai szempontból a gregorián két részre osztható: énekbeszéd és ékítményes melódia. Hangjegyírás szempontjából részben a bizánci eredető emlékeztetı jeleket, a neumákat; részben a görögök betőírását fejleszti tovább. A neumák nem egyenlık a mai hangjegyekkel. Sohasem fejeznek ki idıtartamot, sem hangmagasságot, csupán a dallam vonalát rajzolják ki. (Ihász Istvánné összeállítása) 17
A román-kor bútorai A középkorban minden házieszközt és felszerelést még a bútort is a birtokon vagy a parasztudvarban házilag állították elı. Nincs még elég jó képességő kézmőves, ezért kezdetlegesek a tárgyak, bár a célnak megfelelnek. A létrejövı mővészet nem „szabad”, névtelen a munkás is. Munkáját szigorú hagyományok kötik. Minden és mindenki az egyház céljait szolgálja. A középkori lakásról, bútorról a várkastélyokban fennmaradt berendezés és a templomi bútorok adnak támpontot. A családok nagy része még lakótornyokban lakott. A kibontakozó városi életet szerény lakások jellemzik. A szobák szőkek, homályosak, a bútorzat durva, kezdetleges. A színek rikítóak. A bútorformákat a ládákon és az egyházi stallumokon át ismerhetjük meg. A durva pallókból épített szekrényeket kovácsoltvas pántok és veretek fogták össze. A kárpitozást még egyáltalán nem ismerik. A középkor univerzális bútora a láda, mely fekvıhely, ülıbútor és utazóbırönd szerepét is betölti. Fogantyúkat szereltek rá, így a kincs szállítására is alkalmas volt. E ládatípus máig fennmaradt példája a népi „szuszék”. A láda sokféle formaváltozatban fejlıdik tovább, az agyonvasalt módozatából lett a páncélszekrény. A vaspánttal megerısített ládát, amikor a végére állították, szekrény lett belıle. Ülésre a falak mentén húzódó padka vagy ládák szolgáltak, csak elıkelı családfınek járt önálló szék, ahol a támla magassága jelezte a rangot. A szék elé lábzsámolyt készítettek, hogy a láb ne fázzon. A székek lába már esztergályozott volt. Az ágyakat az esztergályozott lábakra épített fekvıkeret és alacsony rács jellemezte, a hideg ellen védekezésül a mennyezetgerendákra függönyt szereltek fel. Az asztalok nagyon egyszerőek voltak: két bak levehetı asztallappal. Csak étkezés alkalmával állították fel, földig érıen leterítették. Napközben szétszedték, félreállították. A románkori mővészetforma és színvilág a bizánci és barbár, majd keleti hatásokból származtak. (Szabó Antónia Jusztina összeállítása) 18
A román kori szobrászat szoros kapcsolatban állt az építészettel. A szobrászat nyelvén ugyanazt hirdette a középkor emberének, amit az épület architektúrájával. Témája az egyház és a vallás tanítása. Kıbe faragott biblia, melyben fontosnak tartották, hogy a szimbolikus tartalmú formákat és jeleneteket az írástudatlan emberek is megértsék, olvasni tudják a jeleneteket. A szobrászati alkotások az épület hangsúlyos részein kaptak helyet: kapubélletekben, a kapu fölötti timpanonban, oszlopfıkön, párkányokon stb. Az elbeszélı jellegő figurális szobrászat mellett jelentıs szerepe volt a geometrikus és növényi elemekbıl alkotott díszítıfaragásnak, de motívumai között szerepelnek még a régi pogány hitvilág totemállatai is. Ott bujkálnak ezek a titokzatos ısi alakok a növényi indák között, ekkor már keresztény szimbólumokká alakulva és a hagyományt ırizve. Az alakok az épületrészlet befoglaló formájához igazodva hol zömök, vaskos, hol pedig furcsán csavarodott megjelenésőek. A szobrász célja nem a természethőség elérése, hanem az építészeti kerethez alkalmazkodó
31
ornamentális elemek a templomfalakon. Ádám és Éva földi élete. A hildesheimi székesegyház Bernward-kapuja bronzból, dombormővekkel. GÓTIKA (A „diadalmas egyház” kora) (13-14. sz.) 1. A gótika korának kronológiája19; milyen fontosabb idıbeli csomópontokról kell tudnia annak, aki a gótika korával szándékszik foglalkozni20. Folyamatos vagy ugrásszerő átmenetet érzékelünk a két korszak között? 2. A gótika történeti háttere: mi mindenben változott a világ a román korhoz képest. 3. Irodalmi párhuzamok: Dante21, Petrarca, Boccaccio kora; Villon. A magyarországi írásbeliség és irodalom helyzete.
kompozíció megtervezése és az eszmei tartalom kifejezése volt. Hozzá sem fogott a munkához addig, amíg meg nem ismerte a megrendelt szobor helyét. A román stílusú épületszobrok általában merev tartású, zömök, elnagyolt, leegyszerősített formák, melyeken a ruharedık nem követik a test vonalát. Az arcok érzelemmentesek, a szobrok kidolgozása részlethiányos, de mégis kifejezıek. Az egyetemes mővészettörténet talán legszebb példáját találjuk a francia chartres-i székesegyház hármas kapuzatán, melynek ornamentikája, jelképes alakjai és elbeszélı figurális ábrázolásai az egész középkori világképet együtt szemléltetik. A magyarországi román stílusú szobrászat kiemelkedı emlékei közé sorolható a jáki templom kapuépítménye és minden faragványa, a pécsi székesegyház szobordíszei, közülük is a Sámson történetét elmesélı jelenet. Székesfehérváron látható Szent István királyunk szarkofágja, Kalocsáról származik egy vörösmárvány királyfej, amely már sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a szimbólumhoz. A román stílusú festészet színvonala elmaradt a szobrászaté mögött. Kevés megmaradt monumentális emléke erıs bizánci hatásra vall. A falfestmények a szobrászathoz hasonlóan a bibliai történetek illusztrálásával az egyház tanításait szolgálták. A képek többnyire Krisztus életébıl vett jeleneteket mutatnak be, az alapvetı téma a Maiestas Domini ábrázolása. A könyvfestést, a miniatúrát jóval több emlék képviseli. A kézzel írt kódexek szövegét és a történeteket illusztráló miniatúrákat a kolostorokban élı szerzetesek készítették. A kódexek lapjain aránytalanul nagy helyet foglalnak el a gazdagon díszített kezdıbetők –az iniciálék- és a szöveget keretezı szegélydíszek. A miniatúrafestık fı törekvése az érthetıség és a dekorativitás volt. A román stílusú festészetben a szín szimbólikus jelentéssel bírt. (Ormos Zsuzsa összeállítása) 19
A gótika korának kronológiája A gótikus stílus elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélı értékelése. A reneszánsz ember felfogása szerint az antik mővészet aranykorát a középkor barbár, a gótoktól eredı torz mővészete követte. Valójában azonban a gótok és a gótikus stílus között nincs összefüggés. A gótikus építészet a francia királyok központi tartományának, a Párizst körülvevı Île-de-France, majd a szomszédos Champagne és Pikardia városaiban született meg a 12. század közepétıl meginduló nagy székesegyházak építésével. Angliában a gótika a 12. század második felében jelenik meg, és a 16. század közepéig tart. Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így fıként az antik római építészettıl idegen gótika nehezen honosodott meg. Részben a ciszterciek, majd a kolduló rendek, ferencesek és domonkosok építkezései révén a 13. század folyamán terjed el, jobbára Észak-Itáliában és a francia Anjouk nápolyi királyságában, majd a 15. század derekáig marad uralkodó, megırizve a helyi sajátosságokat. Németországban a gótika a 13. század közepétıl kezdve terjedt el, és a 16. század elejéig virágzik.A helyi sajátosságok mellett megkülönböztethetık erısen eltérı stílusváltozatai is, amelyek az egyes országokban és tájegységeiken eltérı mértékben jutnak érvényre. Ezek: - a francia katedrális gótika (1140–1350); - a ciszterci és kolduló rendi építészet (1200–1400) és - a polgári gótikus építészet (1350–1550). Magyarországon a gótika a 13. század második felében kezd meghonosodni, és a 16. század elejéig érvényesül. Virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késı virágzása Mátyás és II. Ulászló korára esik. (Dr. Bagi Mária összeállítása)
20
A gótika történelmi/mővelıdéstörténeti hátterébıl: Az invesztitúra harc hosszú századai alatt a középkor embere mind kiszolgáltatottabbá vált. Harcok áldozatai. Nagy járványok, pestis. Felkelések, önkínzó szekták (flagellánsok, katharok). A fentiek mellett és fölött ott világolt a az örökkévalóság túlvilági fénye, a valószínőtlen káprázat. Ereklyetisztelet. Kiátkozások, kiközösítések. Zarándoklatok, keresztes háborúk. (Vargáné Lugosi Mariann munkájából)
21
Dante Alighieri Színjátékát a kortársak lexikonnak, de legalábbis kézikönyvnek tekintették. A világirodalom legnagyobb eposzaihoz fogható ez a mesterien szerkesztett, terzináival, toszkánai olaszságával lenyőgözı nagy mő, mely kárhozatra ítélte a simóniákus papok lelkét. A „Divina” (isteni) jelzıt az utókor csodálata illesztette hozzá. Létünk értelmezéséhez útravaló. (Dratsay Zsigmondné gondolatai)
32
4. A gótika építészetének fı jellemzıi22: a katedrális mint a Mennyei Jeruzsálem megképzıdése. A Földre szállt Paradicsom, Isten lakhelye. 5. Példák a gótika építészetéhez23: Saint-Denis, Chartres, Reims, a párizsi Notre Dame, Amiens, Köln, Strassbourg katedrálisai. 6. Szárnyasoltárok24: az oltármensára állított szekrény, a gótika kései fejleménye; a templom kicsinyített mása/templom a templomban. A selmecbányai Szent Katalin-
22
A gótika építészetének jellemzıi A gótika a román stílust felváltó nagy európai kor-stílus. A gótika Franciaországban született a XII. század közepén és innen terjedt el egész Európába, meghatározva az elkövetkezendı 350 év építészetét. A stílus jellemzıje az erıs vertikalitás (felfelé törekvés), a korábbiaknál könnyedebb épületszerkezetek, színes üveggel kitöltött ablakok, amelyen át a napfény beárad a templom belsı terébe. A gótikus építészet legfontosabb ismertetı jegyei: a csúcsív bordás boltozat támívek Ezek a jellemzık külön-külön már a román-kori épületeken is megjelentek, de az új stílus legfontosabb ismertetıjegye e három elem együttes elıfordulása. A gótikában a félkörívet felváltja a csúcsív, így a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak. A csúcsív ugyanis a boltozat terheit meredekebben vezeti le, kisebb az oldalnyomása. Ennek köszönhetıen karcsúbbak lehetnek a terhet hordó oszlopok, pillérek. Így sok terhet hordó falszerkezet szükségtelenné válik, oda nagyobb ablakokat lehet beépíteni, tehát az épület világosabb lesz. Kívülrıl gyakran támpillérek támasztják a falakat, amin néha fiatornyok is ülnek. Az ablakokon megjelenik a kıcsipke, más néven mérmő.
A XIII. század második felétıl az egyes Európai országok elszakadtak a francia mintától, mindegyik vidék a saját adottságainak megfelelı, eredeti változattal gazdagította a gótikus mővészetet anélkül, hogy megváltoztatta volna annak alapvetı vonásait. Ez a gótika regionális változatainak termékeny korszaka. (Brenda Péterné dr. összeállítása) 23
A gótikus építészeti alkotások közül elsısorban az egyházi épületekkel foglalkoztunk. A chartresi székesegyház kiforrott tér- és tömegalakításával mintaképe lett a késıbbi székesegyházaknak. A párizsi NotreDame, az amiensi, a reimsi székesegyházak más-más okból kiemelkedı épületek, melyek építésénél a stílust továbbfejlesztették. Más országokban egyes helyi sajátosságok alkalmazásával (Németország, Anglia, Spanyolország) a francia gótikát vették át, míg Itáliában csak az elemeit. Mindezeket a hasonlóságokat és különbözıségeket megfigyeltük többek között a kölni, az ulmi székesegyházak, a Canterbury Székesegyház a Westminster-apátság, a firezei Dóm tanulmányozása során. A velencei Doge-palotával, mint a gótikus világi építészet egyik legjellemzıbb példájával foglalkoztunk. Mindegyik épület valamilyen szempontból „leg”. Egy kicsit bıvebben a számomra legcsodálatosabbról, a reimsi Notre-Dame székesegyházról írok, amely mind belsı terével, mind külsejével a francia gótika legharmonikusabb alkotása. A francia királyok hatalmas (140 m hosszú, 30 m széles, 38 m belmagasságú) koronázó temploma 1211-tıl a 14. század közepéig épült. Nyugati tornyait 1427-ben fejezték be. Chartres alaprajzát és felépítését fejleszti tovább. (A szélességhez mérten magasabb a fıhajó, módosultak a részletek, így: megszőnt a rejtett támváltás, a pillérek egyformák és sudárabbak). Az oszlopok sora perspektívikus átfedésben vizuálisan térfallá zárul, ezzel is kifejezve, hogy a gótika az érzelmekre hat, szemben a román stílus érelemre hatni kívánó szándékával. A gótika dinamizmusát példázzák a kettıs támívek, melyek a tartás „mozdulatát” jelenítik meg. A fıhomlokzatra is a mozgás lendülete jellemzı, a párkányok vízszintes vonalát mindenütt átvezeti valamilyen függélyes elem: kapuk, szoborfülkék sorozata. A formálást nem kizárólag a díszítı szándék gazdagítja, fellazítja a határokat, organikus kapcsolatot teremt a tömeg és a külsı között. (Dr. Bagi Mária összeállítása) 24
A 15. század közepétıl hatalmasan kibontakozó szárnyasoltár-mővészet a városok ábrázoló mővészetének legjellegzetesebb megnyilatkozásai, amelyek egyesítik magukban a késıgótika szinte minden mővészi ágát. Épülettıl független, de abba szervesen beilleszkedı, annak elemeit finoman kihasználó alkotások. Felszívják magukba a 14. században erıteljesen meginduló önálló szobrászat és táblakép-festészet eredményeit. Kompozíciós rendszerük a gótikus asztalos mővészet pazarul kialakított keretei között fejlıdik ki. A szárnyasoltárok festett, aranyozott szobrai, tájképekbe simuló dombormővei és festményei a történeti forrásoknál is meggyızıbb hitelességgel és páratlan változatossággal jelenítik meg a polgári élet úgyszólván valamennyi rezdülését. Ez a mővészet valóban a városokban gyökerezik. Virágzása középkori peremvárosainkkal együtt bontakozott ki. Elszakíthatatlan szálak főzték annak szervezetéhez, de különösen a céhrendszerhez. A falfestészettel és miniatúrával szemben mővészete elsısorban a szomszédos országoknak azokhoz a városaihoz kapcsolódik, amelyekhez a kereskedelem, az ipar, az utak és a városi szervezet szálai kötik. Az új építészet sima, komor kötegpillérei vagy oszlopai, falai nem voltak alkalmasak szobrászati dísz elhelyezésére. Ezek helyett, sıt mintegy ellentétül, minden ragyogás, mővészi dísz a szárnyasoltárokon jelenik meg, és személyesebb kultuszt
33
templom; a garamszentbenedeki szárnyasoltár; a kassai dóm, a krakkói dóm oltárai. Hubert és Jan van Eyck: genti oltár; Matthias Grünewald: isenheimi oltár. 7. A késı-középkori magyar festészet: Kolozsvári Tamás; a névtelenek; M. S. mester munkássága: Vizitáció; Kálvária; Sírbatétel; Feltámadás25. 8. Gótikus szobrok26: budavári szoborlelet a Várban, 1420-30; Utolsó ítélet, a kassai Szent Erzsébet-templomkapujának dombormővő tümpanonja; a szobrok lassú elválása a háttérépítménytıl. 9. Az internacionális gótika festészete; Eörsi Anna könyve (Az internacionális gótika) nyomán vizsgáltuk meg az országokon átívelı gótikus festészet, táblaképek és kódexfestmények motívumait27. 10. Szent László legendája és ábrázolásai (falfestmények, legendárium, herma, kódexfestmények)28: Bögöz; Kakaslomnic; a Képes Krónika miniatúrái. fejez ki, mint a templomépítkezések személytelen hozzájárulásai. Ezeket az oltárokat gazdagabb polgárok alapították, tartották karban, javadalmazták papjait és miséztettek elıttük. (Dr. Lenkei Edit összeállítása) 25
M. S. mester gyönyörő oltárát Selmecbánya (a középkori Hont megye) gazdag polgárai igényelték. M.S. mester 1500-ban, a Szentévkor járt Itáliában, és megismerte Mantegna képeit. Drámaian felfokozott egyénisége a passiótörténet expresszív kifejezıjévé tette. Stílusa késıgótikus. Mintaképei a német nagymesterek (Dürer, Lucas Cranach). Veit Stoss (Krakkó), de Lıcse, Kassa fafaragói is hatottak rá. Mohács elıtt vagyunk; a nemzeti kataklizma után sokáig nincs magyar képzımővészet. M.S. mester képei közül is csak keveset találtak meg. Négy híres passióképének Jézusa minden festményen más orcát visel. (Dratsay Zsigmondné összeállítása) 26 Gótikus szobrok Ahogyan az építészet szervesen alakult át a románból a gótikába, a szobrászat is ezt az utat követte. Az építészethez szorosan kapcsolódó díszítıszobrászat szerepe a gótikus stílus idıszakában egyre jelentısebbé vált. Az építészetben a dómok falai karcsúvá, égretörıvé, könnyeddé váltak, amelyek már derős szépségő díszt kívántak, olyan szoboralakokat, amelyek már földi emberek módjára mozognak. Az alakok merevsége fokozatosan felengedett, kilendültek egyenes tartásukból, testük gerince „S” vonalban enyhén meghajlott. A test lendületével együtt megmozdult, duzzadt és hullámzott a ruhák redızete, amely engedi láttatni a test vonalát. A figurák kecsesek, ajkukon gyakran mosoly látszik. Nagyon szép példa erre a reimsi székesegyház kapubélletének szobrai, amely Jézus születésének és gyermekkorának eseményeit jelképezik. A szobrok egy társasági beszélgetés illuzióját keltve lépnek ki az oszlopok elé, talapzaton állva, fejük fölött baldahinnal. Kedélyesen egymás felé fordulnak, gesztikulálnak, mosolyognak, hiszen egy örömteli esemény részesei. Az amiens-i székesegyház „Aranyos Szüze”már boldog anyaként –bár még ott a korona a fején- gyöngéd mosollyal tekint gyermekére és az vissza rá. A „szép stílus” Madonna szobrai is a nıiesség jelképévé váltak. A világi tárgyú, földi személyeket ábrázoló szobrok jó része is a dómokban kapott helyet. A naumburgi székesegyház építését anyagilag segítı donátor házaspár életnagyságú szobrai – Ekkehard és Uta – tökéletesen illeszkednek az épületszerkezethez. Tartásuk méltóságos, ruháik a korra jellemzıek. Karakteres alakok, de nem portrék. Ekkehard az eszményi lovag, Uta a nıi báj megtestesítıje. A gótikában születnek meg a középkori mővészet lovas szobrai is. A természet megfigyelésének és a játékos, dekoratív könnyedségnek különös ötvözete a Kolozsvári testvérek Sárkányölı Szent György szobra. A gótikusan részletezett ifjú karcsú alakja, a sárkány, a ficánkoló ló, mind részese a küzdelemnek. Az alkotás részletgazdag, de az alkotók nem rendelik alá az összhatásnak. A mővet a kompozíciója és az ágaskodó paripa megformálása a reneszánsz szobrászat elıfutárává avatja. A budai királyi vár 1974-ben történı ásatásakor hatvan szobrot és szobortöredéket találtak a romok alatt, melyek valószínőleg az 1420-as években készültek. A szobrok egyik csoportja világi, a másik bibliai alakokat ábrázol. A Zsigmond király kıfaragó mőhelyében készült, valósághőségre törekvı szobrok a kor jellegzetes karaktereit elevenítik meg. A szobrokat festették, így a festés maradványaiból a ruhák színére is következtethetünk. (Ormos Zsuzsa összeállítása)
27
Az internacionális gótika egységes európai mővészeti formanyelv. (A 19. sz. végén figyeltek fel rá elıször a kutatók, és csak néhány évtizede ismerik el önálló mővészettörténeti jelentıségét.) Jellemzıi: megnyújtott alakok, fogékonyság az emberi érzelmek és a természet iránt, lírai hangulatot árasztó gyengéd, lágy formaképzés, díszes vonalvezetés, ritmikus mozgás, tüzes, élénk színek. Ez az irányzat 1400 után Európa-szerte az uralkodói udvarok kifinomult ízlésvilágát, karcsú, gótikus formáit ırizte meg az elvilágiasuló reneszánsz kultúrában. Legnagyobb mővészei – különösen Franciaországban és Csehországban − felhasználták, sıt továbbfejlesztették az elızı generáció újításait is. A két látszólag ellentétes ábrázolási mód keveredésébıl csodálatra méltó szintézis alakult ki. Természetesen a helyi hagyományoktól, a megrendelés körülményeitıl erısen függött, hogy hol melyik tendencia és milyen arányban érvényesült erıteljesebben. Egyes területeken, pl. Kölnben vagy Angliában az internacionális stílus szervesen belesimult a helyi gótikus hagyományokba. Az egyik fı képviselıje Pisanello (kb. 1395-1544.) A Hercegkisasszony az Este-házból c. portréja a korai quattrocento egyik legszebb nıi arcképe. (Imolya Sándorné összeállítása)
34
11. A katedrálisok ablakai29: rózsaablak, mérmővesség. A templom fényszimbolikája. Kıés fafaragók, ácsok, ötvösök: a gótika a kismővészetekben30.
28 Szent László legendája és ábrázolásai Hazánkban a gótika már a 13. század második felében „lehatolt” a falvakig. Az egyhajós, egyenes, majd sokszögzáródású szentéllyel ellátott templomok alapjában véve megırzik románkori szerkezetüket, de nagyobbak, díszesebbek lesznek. A háromrészes, szentélybıl, hajóból, toronyból álló épület arányai kellemesek, néha szinte zenei finomságúak. A falusi templomok igazi dísze a 13. század végétıl a falkép, amely gyakran az egész belsıt beborítja. A hagyományos, Krisztus életét és dicsıségét bemutató sorozatok mellett, különösen kedveltté váltak a szentek, kiváltképp a magyar szentek ábrázolásai. Így festik a lovag-király, László legendáját a falakra. Az ábrázolt jelenetek nagyon hasonlítanak egymásra, mert a király legendájából ugyanazokat a fıbb részeket örökítették meg: a kunok elleni harcot, a magyar leányt elrabló kun vezér üldözését, a király és a kun vezér harcát és a leány kiszabadítását, a király imájának hatására meghasadó sziklát és a sziklából fakadó forrást. Kiemelkedıen szép példái ennek a kakaslomnici, a gelencei, a székelyderzsi és a bögözi plébániatemplom freskói. A festményekre a síkszerő ábrázolás jellemzı, az egyszerő háttérben csak jelzésszerő formák láthatók, az erıs kontúrok a kifejezés legfıbb hordozói. A történetek jelenetei frízszerő kompozícióban követik egymást. A gazdagon díszített kódex - az Anjou legendárium – mely károly Róbert kisebbik fia számára készült, szintén feldolgozza Szent László legendáját. A képeskönyv a 14. századi miniatúrafestészet egyik legszebb darabja. A falfestményekkel szoros kapcsolatot mutató kis képek kortörténeti, irodalmi, ikonográfiai igényőek. Ötvösmővészetünk talán legszebb darabja a Gyırben található Szent László herma. A fejereklyetartóban a király koponyacsontját ırzik. A portré valószínőleg III. Béla király hiteles arcmása, ugyanis a kor szokása szerint a hermát a megrendelı uralkodó képmására kellett elkészíteni. A szimmetrikus kompozíciójú szobor nemes vonása nyugalmat áraszt. Tekintete a végtelen felé tart, elnéz felettünk. A herma egyik kutatója ezt írja: „Tekintete , kifejezése örökké emlékezetes annak, aki látta.” A fejen csak a két szemgolyó ezüst, a fej és a haj tömege arany. A mellrész sodrottzománc technikával készült. (Ormos Zsuzsa összeállítása)
29 A katedrálisok ablakai Már a korai középkorban is kísérleteztek színes üvegablakok készítésével. Az olvasztott üveghez különféle vegyi anyagokat /pl. fémoxidokat/ kevertek, majd a színes üvegdarabokból mozaikszerően összeállított szınyeghatású, geometrikus mintázatú kompozíciót hoztak létre. A szınyegszerő díszítés késıbb egyre inkább háttérbe szorult, és helyét a figurális, alakos ábrázolás foglalta el. Az üvegfestészet virágkora a 13-14. század. A templomok belsejét ekkor már nem falfestmények, hanem a bibliai történeteket megjelenítı hatalmas üvegablakok uralták. A teherhordó szerep alól mentesülı falak már csak a tér lezárására szolgáltak, a felületükbe épített ablakok méretét nem korlátozták statikai tényezık. A gótikus épületek már szinte csak tartóvázból és ablakokból álltak, a rajtuk átszőrıdı fény elvarázsolta a templomba lépıket, akik a szín és a fény egységében Isten megtestesülését és a hit erejét látták. Az üveglemezek anyaga és az ólomkeretek erıteljes vonala megkötötte az ábrázolás lehetıségeit. Így az üvegfestészetre jellemzı a térhatás nélküli síkkompozíció, a finom részletek üvegtartalmú festıanyaggal történı rajzolása, a merevítıvasak kompozíciós szerepe. Legjellemzıbb színek a vörös és a kék, majd a fehér, a bíbor, a sárga és a zöld. A templomi üvegablakok királyok, fıurak, egyházi méltóságok vagy kézmővescéhek ajándékai voltak. A kitüntetett helyekre –a nagy rózsaablakokra, a hozzájuk tartozó lándzsaablakokra, az apszis ablaksorára- a legelıkelıbb családok adományai kerültek. A legszebb emlékek Chartres üvegablakai, itt a 186 üvegfestménybıl 152 maradt ránk. Ezeken az ablakokon a geometrikus és növényi elemeken túl elsısorban legendák, ó-és újszövetségi jelenetek láthatók. Eredeti és szép példa még a párizsi SainteChapelle vagy Rouen, Strassburg és York katedrálisainak ablakai. (Ormos Zsuzsa összeállítása)
30
Nemcsak a monumentális, hanem a kismővészetek központja is Párizs lett. Építészek, kıfaragók, kımővesek, ácsok, fafaragók, szobrászok, ötvösök, festık mőködtek a páholyokban és a céhekben. A vallásos mővek mellett a 14. században használati tárgyakat is készítettek: tükör, féső, dobozka, elefántcsont jegyzetfüzet-borító, díszítı dombormővekkel, faragványokkal. A szövött kárpit központja szintén Párizs volt eleinte, késıbb Brüsszel is mellé emelkedett rangban. (Nádai Márta győjtése)
35
8.3. Melléklet
Kiállítás- és elıadás-látogatások, kirándulások 2007-ben (ugyanahhoz a bemutatkozó anyaghoz) Kiállítások január
február
március
április
május
június július szeptember
október
december
Simon Miklós festményeibıl rendezett kiállítás /Tornyai János Múzeum IX. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium VÍZ címő kiállítása / Alföldi Galéria Eifert János fotómővész NEGYVEN ÉV címő győjteményes kiállítása / Alföldi Galéria Tanyavilág 2006 címő fotókiállítás / Alföldi Galéria Szenti Tibor író, néprajzkutató vezetésével Gránitz Miklós A magyar történelem nagymúltú templomai címő fotó-kiállítása / Alföldi Galéria Losonczi Lilla tárlata / Alföldi Galéria Van Gogh-kiállítás Budapest / Szépmővészeti Múzeum Esterházy kincsek; Az Iparmővészeti Múzeum gyüjteményeibıl / Iparmővészeti Múzeum Tyll Aran szoborkiállítása / Alföldi Galéria Dudás Gyula erdélyi festımővész tárlata / Alföldi Galéria Dehény Lajos festımővész tárlata /Tornyai János Múzeum Kınig Róbert „ Omnis Nobilitas ab Equuo” címő kiállítása / Alföldi Galéria; Lelkes István festımővész vezetésével Tavaszi Tárlat / Tornyai János Múzeum Az Alföldi Galéria állandó kiállításának többszöri tematikus megtekintése feladatmegoldásokkal Látogatás a Vásárhelyi Levéltárban Kogart Gyüjtemény: A mővészet arca, a mővészek arca címő kiállítás / Orosháza Vallauris – Hódmezıvásárhely, Kerámiaünnep / Alföldi Galéria (feladatmegoldásokkal) Tagtársunk, Spissák Lajos: „Idı érlelte szépség” címő fotókiállítása / Szeged A Mártélyi Képzımővészeti Szabadiskola tárlata / Tornyai János Múzeum Rejtett szépségek / Móra Ferenc Múzeum F. Goya 80 rézkarcból álló nevezetes Caprichos-sorozata és Kondor Béla mőveinek kiállítása / REÖK Tóth Menyhért festımővész és Tóth Ernı festı és fafaragó tárlata /Tornyai János Múzeum az 54. Vásárhelyi İszi Tárlat többszöri megtekintése, egyik alkalommal Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgató vezetésével X. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium / Alföldi Galéria Fülöp Erzsébet festımővész és Mihály Árpád szobrászmővész kiállítása / Alföldi Galéria Hódmezıvásárhelyi céhemlékek kiállítás megtekintése Nagy Vera néprajzkutató vezetésével Szárnyasoltárok termei a Nemzeti Galériában Vaszary János31 emlékkiállítás
31
Vaszary János (1867-1939) A modern magyar festészet egyik legszellemesebb nagyhatású mestere, a modern irányzat megteremtıje. 1887-ben beiratkozott a müncheni akadémiára, de fejlıdését fıleg a Hollósy-kör irányította. 1899-tıl Párizsban a Julian Akadémián tanult.
36
Elıadások, filmvetítések február április
május
június november
Farkas Ferenc nyugalmazott középiskolai tanár illusztrált elıadása az orawai fatemplomról Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgató: Klasszicista épületek Vásárhelyen. Elıadás az Emlékpontban Nagy Katalin régész elıadása: Hódmezıvásárhely 17. századi leletei A könyvtár centenáriumi emléknapja / Németh László Városi Könyvtár Ismerkedés a Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárának kincseivel Simon Ferenc könyvtáros elıadása alapján Nagy Gáspár emlékest / Németh László Városi Könyvtár Nagy Vera néprajzkutató elıadása: A Majolikatelep és a kismőhelyek kölcsönhatása
Több alkalommal vettünk részt filmvetítéseken, író-olvasó találkozókon az Emlékpontban és a Németh László Városi Könyvtárban (Hídember; Piaf; A zongorista; Jadviga párnája stb.)
Kirándulások a csomorkányi templomrom2 és a kardoskúti madárrezervátum Tanulmányút Pécs és környékére3: Kaposszentjakab – apátság, Kaposvár – Rippl-Rónai emlékmúzeum, Somogyfajsz – ıskohó múzeum, Mánfa – Sarlós Boldogasszony templom, Pécsvárad – vár, Mecseknádasd: Szt. István templom Pécs: Barbakán városfal, Dzsámi, Zsolnay múzeum, Csontváry Múzeum, zsinagóga, Vasarely Múzeum, Modern Magyar Képtár, Szent Péter és Pál székesegyház, ókeresztény sírkamrák, felfedezı séták a város szobrainak, mediterrán hangulatú tereinek és utcáinak megtekintésére júliustól-októberig a vásárhelyi köztéri szobrok, épületek megtekintése, elemzése – jövıre folytatjuk! augusztus Szalay Ferenc festımővész meglátogatása Mártélyon, a szélmalmában május július
2
Városunk határában a török hódoltság elıtt számos falu létezett, ezek között oklevelek 1231ben már említik Csomorkányt. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, amely természetes védelmet nyújtott az itt élıknek. Támadás esetén bemenekülhettek a nádas rengetegbe. Az Árpád-kori Csomorkány a 14. századra mezıvároskává fejlıdött. A 16. sz.
1920-ban a Képzımővészeti Fıiskola tanára lett. Stíluskorszakai: naturalizmus, szecesszió, impresszionizmus, expresszionizmus. Más szempont szerint: fekete háttérrel, fehér háttérrel, kék háttérrel. Drámai képeket alkotott a háború iszonyatáról. Az 1920-as években alakult ki legismertebb, dekoratív, franciás stílusa. Ez idı tájt már igen nagy hatással volt a fiatalokra, a Képzımővészek Új Társasága (KUT) egyik vezetı mestere, majd az Új Mővészek Egyesülete (UME) alapítója lett. Sokoldalúságát igazolja: könyvmővészet, plakát, textil, tárgyformálás (keret). Több mővészeti díj birtokosa volt, így 1898-ban társulati díjat, 1902-ben pedig állami kis aranyérmet, 1929-ben Genovában aranyérmet nyert. Mővészeti elveit több cikkben is összefoglalta. Az 1931 decemberében hivatalba lépı új kultuszminiszter, Karafiáth Jenı szeptemberben elrendelte, hogy a férfimodellek elıkötıt viseljenek. Csók István Az Estben az utasítást remek tréfának titulálta. Az elıírást és a miniszter személyét egyaránt kigúnyoló nyilatkozat miatt a miniszter Csók Istvánt azonnali hatállyal felfüggesztette tanári állásából, Vaszary Jánost pedig két hónapi kényszerszabadságra küldte, majd novemberi hatállyal ıt is felfüggesztette. Vaszary mindjárt elbocsátása után megnyitotta iskoláját Új Mővészeti Iskola néven. Expresszionista képei: Golgota, Krisztus siratása (Németh Katalin munkája)
37
második felében 38 házat számoltak össze, a lakosság száma 250-500 fıre tehetı. A helység 1590-re elnéptelenedett a török hódoltság idıszakában. Késıbb sem épült újjá. A templom utolsó állapotában átmeneti – román és gótikus – stílusban épült át a 13-14. században, félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bıvítéssel. Építıanyaga tégla. Ez a templom harmadik átépítése volt, mert korábban már volt egy kisebb mérető templom, aminek egyes részeit az átépítéskor felhasználták. A templomot valószínőleg a szomszédos falvak lakóival közösen használták, mert a környezı településeken nem volt másik templom. A templomromot 1892-95. között Szeremlei Sámuel tárta fel elıször. A kirándulás alkalmat adott arra, hogy gondoljunk az elıttünk itt élıkre. A 20. század utolsó harmadában végzett feltárásokról, régészeti eredményekrıl késıbb sok érdekes eredményt tudtunk meg Nagy Katalin régésztıl, aki vendégünk volt egyik foglalkozásunkon. İ számolt be arról, hogy a két téglaépületet megelızıen is nagy valószínőséggel állott itt egy kis „motta” – egy földbıl mesterségesen emelt domb, amelyre fából készített tornyot építettek. Ez részben védelmi részben vallási célokat szolgálhatott. (Összeállította Pesti Katalin) 3
Azt, hogy az Önképzıkör baráti közösséggé kovácsolódott, mi sem bizonyítja jobban, mint 3 napos pécsi tanulmányi kirándulásunk, melyen 21-en vettünk részt. Módunk volt ipartörténeti különlegesség, tanulmányainkhoz kapcsolódó román stílusú építészeti emlékek megtekintésére. Helyszínen ismerhettük meg Pécs városának közel két évezredet átfogó történeti, mővészeti emlékeit. Az építményekrıl (maradványokról) egy-egy tagtársunk tartott kiselıadást, estenként helyi szakértı segítségével mélyítettük el ismereteinket. Nagy élmény volt számunkra az, hogy a Csontváry, Vasarely alkotásokat és a zsolnay Kerámia Kiállítás darabjait eredetiben tekinthettük meg.
38
8.4. Melléklet A TORNYAI JÁNOS MÚZEUM ÉS KÖZMŐVELİDÉSI KÖZPONT (PETİFI SÁNDOR MŐVELİDÉSI KÖZPONT) MŐVÉSZETTÖRTÉNETI ÖNKÉPZİKÖRÉNEK és MÚZEUMLÁTOGATÓ CSOPORTJÁNAK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL (harmadik nyílt foglalkozásunk szóróanyaga)
A 2008. év önképzıkörünk életében is a reneszánsz jegyében telt el, mint ahogyan Magyarország-szerte minden mővészettel foglalkozó közösségben. Mi azonban több évig foglalkozunk e stíluskorszakkal a mővészek és mőalkotások sokasága s a magunk egyre mélyülı érdeklıdése miatt.
A reneszánsz világából többek között a következı témákkal foglalkoztunk: -
-
Bevezetés a reneszánsz alapjaiba, a protoreneszánsz mővészete Madonna-ábrázolások összehasonlító tanulmányozása Giotto di Bondone, a protoreneszánsz legnagyobb mesterének munkássága a freskóciklus kapcsán ismerkedés Assisi Szent Ferenc életével ismerkedés a mai Firenzével, a kora reneszánsz legjelentısebb központjával (Nagy Orsolya egyetemi hallgató /SZTE BTK/ elıadásában, aki Firenzében volt Erasmus ösztöndíjas) Dr. Újvári Edit fıiskolai oktató elıadása: Dicsfény Botticellitıl Ghiberti a Paradicsom kapuja, a firenzei Baptisterium kapuján látható dombormővek és az ábrázolt bibliai történetek tanulmányozása Egy kitekintés Itálián túlra: Albrecht Dürer, az érett északi reneszánsz képviselıje
39
-
a reneszánsz palotaépítészet jellemzıinek megismerése, különös tekintettel a Strozzi palotára Leonardo da Vinci élete és munkássága Leonardo da Vinci festményeinek elemzése külön-külön és összehasonlításban más mővészek hasonló tárgyú képeivel és a mővész maga készítette változataival Utolsó vacsorák különbözı korokból és különbözı mővészektıl Michelangelo Bounarroti élete, korai munkái (folytatása következik a 2009-es esztendıben)
Kiállítások látogatása, részvétel elıadásokon, kirándulások: -
-
„Fejezetek Erdély és Moldva népi építészetébıl” fotókiállítás – Árpád utcai gazdaház és mezıvárosi életmód- és helytörténeti kiállítóhely Kis Edina gimnáziumi tanuló természetfotói – Petıfi Mővelıdési Központ Picasso és a nemzetközi avantgárd – REÖK Palota Rejtelmek, ha zengenek – alkotó pedagógusok tárlata, ahol Ormos Zsuzsanna tagtársunk II. díjat kapott – Szentesi Galéria Hézsı Ferenc jubileumi kiállítása, a mővész tárlatvezetésével – Alföldi Galéria A Mediciek fénykora. Élet és mővészet a reneszánsz Firenzében – kirándulás a Szépmővészeti Múzeumba A varázsló kertje. Gulácsy Lajos festımővész győjteményes kiállítása – KOGART Galéria, Budapest Dr. Spissák Lajos tagtársunk és Varga András természetfotósok kiállítása – Móra Ferenc Múzeum, Szeged Népi textíliák a Maros mentén – Móra Ferenc Múzeum Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékkiállítása – Móra Ferenc Múzeum HÍD – Nemzetközi Kerámia kiállítás – Tornyai János Múzeum Tőzvarázs – kerámiaégetési bemutató – Alföldi Galéria Nem csak a múzsák vonzanak: kortárs kismesterek tárlata a Galériában Válogatás a magyar festészet remekeibıl – a Kovács Gábor győjtemény Szegeden – REÖK Palota „Búzát, bort és békeséget!” feliratos falvédık és Pittman Zsófi képzımővész falvédıkiállításának megtekintése Nagy Vera néprajzkutató vezetésével –Tornyai János Múzeum Picasso Vásárhelyen – Alföldi Galéria Az 55. Vásárhelyi İszi Tárlat két ízben, második alkalommal feladatmegoldással bıvített meglátogatása - Alföldi Galéria Nagy Gábor, az 54. İszi Tárlat Tornyai-plakettesének kiállítása – Tornyai János Múzeum Almási Gyula Béla emlékkiállítása – Tornyai János Múzeum Együttállás – Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet kiállítása – REÖK Palota "És látta Isten, hogy jó…" – öt évszázad bibliai témájú mőkincsei – Móra Ferenc Múzeum, Szeged Vöröss István munkásságáról – Bethlen Gábor Gimnázium Tisztelgı emlékezés László Gyula halálának 10. évfordulója alkalmából – Alföldi Galéria Nagy Vera néprajzkutató Pálannya és Fajancsi címő kötetének bemutatója – Németh László Városi Könyvtár
40
-
Filmklub: Hıs, Leány gyöngy fülbevalóval, Goya szellemei, Suttogások, sikolyok – Németh László Városi Könyvtár Algyıi kirándulás: Borbála Fürdı, Faluház, római katolikus templom, Tisza-part, Magyar Anna tagtársunk díszkertjének, festményeinek megtekintése Kirándulás Mártélyra, az Élı-Tiszához Kirándulás a Dunakanyarba: Kovács Margit Kerámiagyőjtemény, Ferenczy Múzeum, Barcsay Győjtemény, Ámos Imre – Anna Margit Múzeum, a Mővészetmalomban kortárs horvát képzımővészek kiállítása, Királyi palota Visegrád, Esztergomi Bazilika, a Bazilika Kincstára, Keresztény Múzeum, Esztergomi Vármúzeum
41
8.5. Melléklet
MEGHÍVÓ
Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet
A Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ Mővészettörténeti Önképzıköre tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a Kör III. nyílt foglalkozására.
A rendezvény 2009. február 2323-án, 17 órakor kezdıdik, a PMK II. emeleti elıadótermében. A foglalkozás programja: 1. Szentendre Szentendre--VisegrádVisegrád-Esztergom, 2008 nyarán. Kirándulás a mővészetek jegyében 2. VásárhelyVásárhely-kvíz. ”Az ördög a részletekben lakik.” Meglepetés! 3. Csordás Tibor csoporttársunk kiállításának megnyitója (Megtekinthetı 2009. március 66-ig) 4. Az itáliai reneszánsz legszebb mőveibıl. Kiselıadások 5. Zenei asszociációk legkedvesebb képeimhez. Ormos Zsuzsa csoporttársunk bemutatója A belépés díjtalan
42