MUNKÁLTATÓK ÉS DOLGOZÓIK MOZGÓSÍTÁSA A KÁROS ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A KÁBÍTÓSZERHASZNÁLAT MEGELŐZÉSÉRE

MUNKÁLTATÓK ÉS DOLGOZÓIK MOZGÓSÍTÁSA A KÁROS ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A KÁBÍTÓSZERHASZNÁLAT MEGELŐZÉSÉRE KÉZIKÖNYV A PROGRAMOK SZERVEZÉSÉHEZ

Budapest, 2005.

Készült az

ILO/UNDCP projekt kiadványa alapján

A MAGYAR VÁLTOZAT ADAPTÁCIÓJÁBAN KÖZREMŰKÖDTEK: Dr. Kaucsek Dr. Simon Dr. Cserne Dr. Dienes

György Péter István Erzsébet

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék .................................................................................................................. 3 Előszó .................................................................................................................................... 4 a. Rész: áttekintés, stratégia és irányelvek ........................................................................ 6 a/i. Áttekintés ................................................................................................................... 7 a/ii. A stratégia kialakítása ........................................................................................... 13 a/iii. A vállalati politika kialakítása és megismertetése az érintettekkel ................. 18 b. Rész: A megelőzési programok megtervezése és végrehajtása ................................. 24 b/i. Cselekvési terv ......................................................................................................... 25 b/ii. A vezetők bevonása ................................................................................................ 28 b/iii. Megelőzési program az alkalmazottak részére ................................................... 35 b/iv. Oktató-modul a vezetők számára ........................................................................ 40 Definíciók ....................................................................................................................... 57

-3-

ELŐSZÓ A kézikönyv eredeti változatát az ILO Munkahelyi Rehabilitációs Szakcsoportjának munkatársai dolgozták ki “A vállalatok és dolgozóik mozgósítása az alkohol- és kábítószerfogyasztás megelőzésére Közép- és Kelet-Európában” projekt keretében, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-kontroll Programjának (UNDCP) anyagi támogatásával. A projekt átalakuló régiónk vállalatainak a túlzott alkohol-fogyasztást megelőző programok iránti növekvő igényét hivatott kielégíteni. Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint a világon mindenütt, növekszik az alkohol és a kábítószerek káros fogyasztása. A hivatalos megnyilatkozások és a lakosság egyaránt sürgős és közvetlen beavatkozást igénylő problémának tekintik a különböző élvezeti szerek túlzott használatát. A munkáltatók számára a jelenség olyan következményei a legaggasztóbbak, mint a termelékenység csökkenése, a hiányzások vagy a balesetek. Az illegális kábítószerek fogyasztása és a folyamatosan terjedő alkoholizmus - az általánosan ismert káros következményeken túl - olyan további komoly veszélyeket jelentenek ezen régió országai számára, amelyek teljes súlyukkal leginkább a munkahelyeken, a dolgozók körében nyilvánulnak meg. Ezen országok ugyanis rendkívüli kihívásokkal találják szemben magukat. Termékeik és szolgáltatásaik immár a nemzetközi piacokon versenyeznek, és ez a minőség iránti igényeket növeli. A külföldi befektetők számára csak olyan üzleti légkör lehet vonzó a régióban, amelyet jogi és pénzügyi kedvezmények és a költségekhez képest nagy hatékonyságú munkaerő jellemeznek. Őrködnünk kell tehát a humán erőforrások felett az átmenet e nehéz szakaszában is. Nem engedhető meg, hogy a munkaerőt túlzott alkoholfogyasztás tegye tönkre, mivel az egyének éppen a bizonytalanság miatt nyúlnak gyakrabban az alkoholhoz és az egyéb szerekhez. Az ILO javaslatait a régió országainak szánta. A program a társadalom fontos szereplőinek - a kormányoknak, a munkavállalói képviseleteknek, a szakszervezeteknek és a munkáltatók képviselőinek - a mozgósítását ajánlja. A program elő kívánja segíteni az alkoholfogyasztást megelőző munkahelyi programok folyamatosságát és fenntarthatóságát. Hosszú távú célok: · az alkoholfogyasztás megelőzésében és csökkentésében való részvétel, a dolgozók és családjaik egészségének, biztonságának és jóléti szintjének emeléséért, · a vállalatok és az egész ország hatékonyságának növelése. Kézikönyvünk a folyamatos feladatként végzett elsődleges megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A kézikönyv két részből áll. Az első áttekintést és háttér-információkat nyújt az alkohol- és drogfogyasztásról, valamint a munkáltatók és alkalmazottaik ebből fakadó problémáiról. Érinti az egészség, a biztonság, a termelékenység és a jogi felelősség kérdéseit, amelyek alapul szolgálhatnak a belső vitákhoz és a cselekvési programok kialakításához. A vezetés feladata annak a stratégiának kimunkálása, amellyel a problémák megfékezhetők, illetve csökkenthetők. Az ezzel kapcsolatos információk a kézikönyv A/II. fejezetében találhatók. Kulcskérdésnek tekintettük, hogy a gyakorlati megközelítést a már működő programokra alapozzuk és megteremtsük a kapcsolódási pontokat a rendelkezésre álló segítő szolgáltatásokkal. Az A/III. fejezet a vállalati politika kialakításával foglalkozik, amelyhez a tények alapos elemzése, a lehetséges források felkutatása, valamint a vezetők és a szakszervezetek képviselőinek konzultációja szükséges. -4-

A második (B) rész a megelőzési program tervezésének és bevezetésének folyamatát ismerteti. A B/I. fejezetben bemutatjuk az ún. Akcióterv alapegységeit, valamint az ún. Programbizottságot. A B/II. fejezet azt tárgyalja, hogy miként lehet a vezetést megnyerni a káros alkohol- és kábítószer-fogyasztás megelőzésére, és hogyan lehet a vezetőket meggyőzni arról, hogy az alkalmazottak egészségének megóvása és a dinamikus munkahelyi környezet megteremtése az ő felelősségük. Itt lesz szó a vezetés szerepének elemzéséről is. A második (B) rész III. fejezete azzal foglalkozik, hogy a munkáltatók miként alakítsák ki és hajtsák végre a megelőzési programot. Ennek elemei: a speciális alapfogalmak és információk átadása, az önértékelő módszer, a képzés, az egészségvédelem, a munkahelyi feltételek megváltoztatása, a tanácsadás, a problémák korai felismerése, valamint a kezelés és a rehabilitáció. Az ehhez a részhez tartozó mellékletek segítséget nyújtanak az egyes részletek kidolgozásához. A programok irányítóinak célszerű az egész kézikönyvet áttanulmányozniuk. Ezután érdemes a vezetés és a dolgozók képviselőiből létrehozni azt a team-et vagy bizottságot (erre vonatkozóan lásd a B. rész I. fejezetét), amely meghatározza a munka további menetét.

-5-

A. RÉSZ

ÁTTEKINTÉS, STRATÉGIA ÉS IRÁNYELVEK

I.

ÁTTEKINTÉS

II.

STRATÉGIA

III. AZ IRÁNYELVEK KIALAKÍTÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE

-6-

A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek

A/I. ÁTTEKINTÉS Az első fejezet áttekintést nyújt az alkohol és a kábítószerek káros fogyasztásának természetéről, lehetséges ártalmairól és azokról a problémákról, amelyekkel a munkahelyek és az ott dolgozók szembekerülhetnek. Az egészség, a biztonság, a termelékenység és a jogi felelősség témakörei segítséget nyújtanak az elemzéshez, tervezéshez és cselekvéshez. Az elemzés és tervezés célja, hogy a vállalat kialakítsa azt a stratégiát, amely megoldhatja a káros alkohol-, és drog-fogyasztás okozta problémákat. A stratégiának elválaszthatatlan eleme az írásos vállalati szabályzat (erről lásd az A/III. fejezetet) és a megvalósítására szolgáló akcióterv (lásd a B. részt).

-7-


A/I. ÁTTEKINTÉS Alkohol és kábítószer-fogyasztás a munkahelyen · Elismert tény, hogy a különböző élvezeti szerek fogyasztása elleni munkahelyi intézkedésekre nagy szükség van. Az alkohol és a kábítószerek fogyasztása a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt növekszik, és ez veszélyezteti a munkahelyeket is. Közvetlen és közvetett következményei az alábbiak:

ð ð ð

Az alkohollal illetve a kábítószerekkel összefüggő munkahelyi balesetek az összes munkahelyi baleset 15-30 százalékát alkotják. Az alkoholfogyasztók 70 százaléka, a kábítószer- problémával küzdők 60 százaléka aktív dolgozói állományban van. Az alkohol világviszonylatban a harmadik halálok a szívbetegségek és a rák után.

· A különféle szerek (különösen az alkohol) előrehaladt károsító hatása annyira rejtett lehet, hogy gyakran a betegség késői stádiumáig észrevétlen marad, és romboló hatása szembetűnően csak ekkor jelentkezik. Az alkohol fogyasztás kérdéseinek nyílt megbeszélését - a téma érzékeny és összetett volta miatt - a munkahelyi szervezetek általában kerülik. Az alkohol és a kábítószerek fogyasztása Magyarországon · Az alkohol és a kábítószerek fogyasztása világszerte egyre növekszik. Semmi okunk azt hinni, hogy Magyarországon ez másképp van. Hazánk különösen ki van téve ennek a hatásnak, mivel az alkalmazottak sajátos problémákkal kerülnek szembe a munkakörülményeik és a gazdasági átalakulás hatásai miatt. · E tényre a döntéshozóknak külön figyelniük kell a jelenlegi kihívások időszakában. Ez az oka annak, hogy a Munkaügyi Minisztérium munkacsoportja ezt a programot ismét elindítja. Tesszük ezt azért, hogy a megelőzést célzó programokat adjunk a munkáltatóknak az alkohollal kapcsolatos nézetek megváltoztatása és a kábítószerek iránti kereslet csökkentése érdekében. · Magyarország évtizedek óta listavezető helyen áll a világ alkoholfogyasztási statisztikáiban. A magyar lakosság egészsége kritikus, amit a halálozási adatok és a várható élettartam adatai egyaránt jeleznek. A helyzet minden korosztályban, a nők és férfiak esetében is igen rossz, de a legriasztóbb a munkaképes korú, 30-60 év közötti férfiaknál. · A kóros alkoholfogyasztás káros hatását mutatja az a tény, hogy egyetlen alkohol-eredetű krónikus szövődmény, az alkoholos májzsugor adja a teljes magyar halálozás harmadik legnagyobb tételét! Súlyosbodnak a nők alkoholfogyasztásával kapcsolatos problémák is. Jelenleg minden évben ugyanannyi magyar nő hal meg alkoholos májzsugorban, mint a rettegett mellrákban.

-8-


A munkáltatók szerepe a kábítószer- és a káros alkoholfogyasztás megelőzésében Az ILO olyan átfogó, globális hálózatot tart fenn, melynek tagjai a kormányzatok, a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Az ILO munkatársai szerint az alkoholfogyasztást programoknak a maximális hatékonyság érdekében szektor-specifikusaknak kell lenniük. Az ILO további céljai között szerepel, hogy az egyes szektorok vállalatait a megelőző programok sajátos, egyedi igényeiknek megfelelő adaptációjára ösztönözze. Az ILO stratégia elsőnek a csúcsvezetőséget kívánja az alkoholfogyasztással kapcsolatos vállalati politika ügye mellé állítani, amelynek megvalósítása során sok múlik a vállalatvezetés elkötelezettségén. A stratégia lényege: olyan programok bevezetése, amelyek a káros alkohol fogyasztás megelőzésére, a kábítószerek és az alkohol iránti kereslet csökkentésére összpontosítanak az alkalmazottak körében. Szintén fontos elem a gyógyuló alkohol- és drogfogyasztók rehabilitációja. Végül pedig a program ösztönözi a közösség bevonását is, mert ez hidat képez a munkahely, a család és a társadalom között. A stratégia elemeit a magyarországi munkahelyek foglalkoztatási viszonyait figyelembe véve kell alkalmazni. A kézikönyv célja A cél egyszerű: amikor a vállalatok és vezetőik számára nyilvánvalóvá válik, hogy lépéseket kell tenniük a káros alkohol-fogyasztás megelőzésére, akkor ez a könyv fontos és azonnal föllapozható útmutatóként álljon rendelkezésükre. Így nem lesz szükség arra, hogy új modelleket keressenek, vagy hogy a nulláról indulva kezdjenek a megoldások kidolgozásába. E kézikönyv középpontjában az elsődleges megelőzés áll, amely a munkáltatók számára a leginkább fontos, és amelyet a legegyszerűbb bevezetni. A kézikönyv a felső- és a középvezetőkre alapozza a megelőzést. Kulcskérdés, hogy a vezetők mennyire tudják elfogadni azt a szemléletbeli váltást, amelyben a káros alkoholfogyasztás problémáját nem izoláltan kezelik, hanem mint a vezetés napi feladatainak egyikét. A kézikönyv ezt a szemléletváltoztatást kísérli meg elősegíteni. Egészség “A munkával kapcsolatban használt egészség kifejezés nem csupán a betegségek vagy a károsodások hiányát jelenti, hanem magába foglalja azokat az egészséget érintő fizikai és mentális elemeket, amelyek közvetett módon a munka biztonságával és higiéniájával állnak kapcsolatban.”1 E meghatározás értelmében a munkahelyen vagy a munkavégzést megelőzően fogyasztott alkohol vagy más kábítószerek jelentős hatással lehetnek a dolgozó egészségére. A legtöbb ágazatban azzal csökkentették a dolgozók egészségre ártalmas viselkedésének hatásait, hogy szigorúbb szabályokat és fokozott ellenőrzést vezettek be.

1

Az ILO 155 /1981 számú Foglalkoztatás-biztonsági és Egészségügyi Egyezményének 3. cikkelye.

-9-


Az alkohol vagy a kábítószerek esetében a munkáltatónak ugyanúgy meg kell óvnia a dolgozóját attól, hogy károsítsa önmagát, illetve veszélyeztesse munkatársait, mint más ártalmaktól. Az alkohol vagy a kábítószer használatának esetében ezek csupa olyan megfoghatatlan elemek, amelyek nem mérhetőek úgy, mint például a mérgező gázok jelenléte vagy a vibráció.

F

A káros szerfogyasztás nem a semmiből bukkan elő, nem indokolatlanul jelentkezik, hanem minden esetben életviteli problémákra adott reakció. Az alkoholt és a kábítószereket többnyire a látszólagos problémamegoldás eszközeként használják, ellazulás céljából vagy a sikertelenség érzésének tompítására, esetleg az egyhangú munka és az életmód színesítésére.

A késői következmények riasztóak: gondoljunk csak a hazánkban évente regisztrált 60000 rokkant nyugdíjasra vagy az évi 8000 feletti - májzsugor okozta - halálesetre. Munkabiztonság Minden munkahelyen fontos szempont a biztonság. A "biztonság mérése" azonban vitatott terület, pl. kérdéses a balesetek gyakorisága és súlyossága alapján történő megítélése is:

F “A balesetek száma a legkevésbé alkalmas mérőeszköze a biztonságnak, mivel ez kü-

lönböző manipulációkra ad lehetőséget. E mutató legnagyobb gyengesége az, hogy inkább a biztonság hiányát jelzi és nem a biztonság meglétét. A biztonságért felelős szakemberek a következőt állítják az effajta mérésekről: Mi az értelme a mérésnek, ha a veszteség úgy is bekövetkezik, mielőtt bármit is tehetnénk? Ez csupán reakció, - nem pedig kontroll.”

Sok baleset oka az emberi tévedés. E tény riasztó, különösen, ha összevetjük a képzési költségek takarékosság miatti csökkentésének tendenciájával. Az alkalmazottak sokat tehetnek munkatársaik biztonsága és jó közérzete érdekében. Az alkohol és a kábítószerek károsan befolyásolják a biztonságot, mivel fogyasztásuk tompítja a reflexeket és rontja a fizikai és szellemi képességeket. A biztonság és a kockázati tényezők kezelése a fizikai biztonságon kívül a döntéshozatali folyamatokat is magában foglalja. Ha olyan személynek kell kulcsfontosságú döntéseket hoznia, akinek döntéshozatali képességét alkohol vagy kábítószer-fogyasztás korlátozza, akkor a hiba kockázata nagy lesz és ez valószínűleg sokba kerül majd a vállalatnak.

- 10 -


Egy vizsgálat2 kimutatta, hogy amikor repülőgép pilótáknak szimulátoron rutin feladatot kellett végrehajtaniuk három féle vizsgálati helyzetben, az alábbi eredményeket kapták: Első próba:

alkoholmentes állapotban csak 10%-uk nem volt képes hibátlanul teljesíteni a feladatokat; Második próba: a véralkoholszint 0,10 g/100 ml értékénél 89% nem tudott hibátlan teljesítményt nyújtani; Harmadik próba: tizennégy órával később, amikor az alkohol már kiürült a szervezetükből, még mindig 68% nem teljesített hibátlanul.

A biztonság kérdése még sosem tartott ilyen nagy érdeklődésre számot, mint napjainkban, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak nyújtják a szolgáltatásaikat (például a közlekedési vállalatok). A biztonság növelése és a mások számára előidézett kockázat csökkentése elsőrendű feladat.

Tudta-e Ön? "A mértéktelenül ivóknál sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy alkoholeredetű problémáik lesznek, mint a mérsékelt ivóknál, ám a mérsékelt ivók között nagyobb számban fordul elő az ivással kapcsolatos probléma, mivel ők sokkal többen vannak. Ezért a megelőző programoknak az alkohollal kapcsolatos problémák csökkentése érdekében mind a két csoportot meg kell célozniuk." 3

Termelékenység Napjaink üzleti élete erősen versenyorientált. A profit gyakran alacsony és a vezetőknek nagyon kell ügyelniük a jövedelmezőségre. A termelékenységgel kapcsolatban irreális és ellentmondó követelményekkel is találkozhatunk: sokszor magasabb teljesítményt és jobb minőséget várnak el kevesebb alkalmazottól. Tegyük ehhez hozzá az ártalmas alkoholfogyasztást és a probléma még sokkal súlyosabbá válik. A szakemberek két fő osztályba sorolják a balesetekhez vezető teljesítmény-csökkenést. Ezek: a munkakörülmények és a helytelen magatartás. Az előbbire példa a rossz berendezés, szerszám, eszköz vagy a veszélyes munkakörülmények. Ez utóbbira példa az alkohol és a kábítószer fogyasztása. A lényeg mindig az, hogy a termelékenység csökkenésének alapvető okát kell megragadni ahhoz, hogy tartós javulást érjünk el.

2

Modell JG, Mountz JM.: Drinking and flying: The problem of alcohol use by pilots. (Ivás és repülés: az alkoholfogyasztás problémája pilótáknál). New England Journal of Medicine. 1990; 323 (7), 455-461 p.

3

Health Promotion in the Workplace: Alcohol and Drug Abuse. (Egészségvédelem a munkahelyen: alkohol és drogfogyasztás.) WHO Technical Report Series, Geneva,1993.10-11.

- 11 -


Az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás minden esetben csökkenti a fizikai vagy szellemi teljesítőképességet. Az olyan események, természeti csapások, mint a nagyobb robbanások, tűzesetek, vagy árvizek természetesen nagymértékben és kivédhetetlenül vetik vissza a produktivitást. De sokkal gyakoribb az, hogy gondatlanság, a figyelmetlenség és/vagy különböző mulasztások vezetnek az egyéni teljesítmény állandó csökkenéséhez, és ezek hátterében gyakran az alkohol vagy a kábítószer fogyasztása áll.

A munkaadó jogi kötelezettségei A munkaadó jogi és anyagi felelőssége a biztonsági és a munkavédelmi előírások megszegéséért valóban súlyos lehet, bírósági eseteket eredményezhet, és igen sokba kerülhet. Elképzelhető, hogy milyen nehéz olyan esetben védekezni, amelyben a bajt kábítószer- vagy alkoholfogyasztás idézte elő. Világszerte sok olyan esetet ismerünk, amikor az alkohol és a kábítószer vezetett légi, vasúti, tengeri vagy éppen országúti balesethez. Az Amerikai Egyesült Államokban 1991-ben olyan törvényt hoztak, amely a közúti, a légi és a tengeri közlekedési vállalatok körében alkohol megelőző programok bevezetését teszi kötelezővé minden olyan munkahelyen, ahol balesetveszélyes munkakörökben dolgoznak. Ezek a szabályozások gyakran állami és nemzetközi szintű alkohol-programokat eredményeznek és ily módon a jogalkotás is fontos szerepet játszik a megelőzési programok létrehozásának ösztönzésében.

- 12 -


A/II. A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA E fejezetben az alkohol- és kábítószerfogyasztás megelőzési stratégiájának három elemét tárgyaljuk. A három elem: az elsődleges megelőzés (a probléma tudatosításának segítése), a másodlagos megelőzés (a probléma korai felismerése és a tanácsadás), és a harmadlagos megelőzés (a kezelés és a rehabilitáció). Kulcsfontosságú a már létező programokba integrálódó megközelítés és a kapcsolódás a meglevő segítő szolgálatokhoz.

- 13 -


A/II. A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Miért van szükség az alkohol- és a kábítószer-fogyasztást megelőző stratégiára? Sok munkáltató úgy alkalmazza dolgozóit, hogy nem vállal értük hosszú távú kötelezettségeket. E cégek esetleg belátják az alkoholfogyasztást korlátozó vállalati politika szükségességét, de a megelőzést szolgáló programokat nem tartják fontosnak. A vállalatok azzal érvelhetnek, hogy a munkanélküliek nagy csoportja könnyen betöltheti az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás problémáival bajlódó dolgozók helyét. Sőt, azt is gondolhatják, hogy a legjobb ezt a kényes kérdést messze elkerülni. Figyelmen kívül hagyják azonban azt, hogy mekkora árat fizetnek azzal, ha elmulasztják a megelőzést célzó oktatást. A megelőzési stratégiáknak a cég átfogó humánerőforrás programjába kell beépülniük. A vezetők nyugodt szívvel alkalmazhatnak bármilyen, közérzet-javító programot, nem kell attól tartaniuk, hogy megsértenék a munkavállalók személyiségi jogait, netán visszaélnének a bizalmukkal. A preventív stratégia alkalmazása nem azt jelzi, hogy a cégnél ez a probléma létezik, hanem hogy éppen megelőzni kívánják a kialakulását. Az eszközök széles skálája áll rendelkezésre ahhoz, hogy informálják és felvilágosítsák a dolgozókat az alkoholfogyasztás csapdáiról és veszélyeiről. A vezetők tehát nem kényszerülnek sem ítélkező, sem fenyegető szerepbe. Mivel stratégiánk a megelőzésre összpontosít, ezért alkohol-ügyben járatos szakemberekre alig van szükség. Jó adag józan ész és egy útmutató arról, hogy az egyszerű programokat hogyan kell végrehajtani - ez jelenti a "csináld magad" megközelítés lényegét. A megelőzés a kommunikációra, a nyitottságra és a tabutémák körüli homály eloszlatására helyezi a hangsúlyt. Mindenkinek hasznára válik a kommunikációs készségek fejlesztése és a hagyományos kommunikációs csatornák kiszélesítése. A káros alkohol- és kábítószer-fogyasztást megelőző program komoly érték lehet a dolgozók számára, mivel a szerek fogyasztása esetén a vállalat egyéb szakmai és készségfejlesztő képzései sem érnék el a kívánt hatást. Ha az adott személy valóban érintett a káros alkoholvagy kábítószer-fogyasztásban, egy bonyolultabb módszerrel végzett gyakorlati vagy elméleti oktatás viszonylag kevés eredménnyel járna. Az előtt kell tenni ellene, mielőtt még több problémát idézne elő.

F

A dolgozók képzésének integrálódnia kell egy olyan karriertervezési programba, amely az egyént és a vállalat egészét egyaránt figyelembe veszi. Az alkalmi kísérletek, az “elindítom-abbahagyom” próbálkozások és képzések - amelyek mögött nem áll a résztvevők szempontjainak teljes körét átfogó elképzelés - egyáltalán nem vagy csak kevéssé hatékonyak. A vállalatok humán-erőforrás részlegei a legalkalmasabbak arra, hogy ilyen programokat átfogjanak, hogy összehangolják a vezetőség és a dolgozók legfontosabb szempontjait és szükségleteit.

Magyarországon az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás munkahelyi megelőzésére sajnálatosan kevés példát ismerünk. E programunk olyan kezdeményezés, amely a később bekapcsolódó munkáltatók számára is követendő példa lehet.

14


A stratégia összetevői Az átfogó megelőzési stratégiának három különböző szintje van:

· · ·

Elsődleges megelőzés: a dolgozó egészségének megőrzése a kábítószer-absztinencia megtartásával és az alkoholfogyasztás mérséklésével; Másodlagos megelőzés: segítség abban, hogy a veszélyeztetett személyek a maguk erejéből változtassanak viselkedésükön, emellett korai szűrés, tanácsadás és segítségnyújtás biztosítása, Harmadlagos megelőzés: a kezelés, a rehabilitáció és a gyógyuló dolgozó újra munkába állítása. Elsődleges megelőzés

Minden felnőtt embernek vannak olyan periódusai, amikor sérülékenyebb és ezért veszélyeztetettebb lehet, mint egyébként. Ebből kiindulva törekednünk kell az alkoholfogyasztás veszélyeinek tudatosítására, az egészséges életvezetés, az egészséges szokások megerősítésére, valamint az ezzel kapcsolatos készségek és a képességek fejlesztésére. Ezektől az akcióktól a különböző élvezeti szerek iránti igény csökkenése várható, amely minden megelőzési stratégia kritikus pontja. A stratégia kialakítása során a vállalatoknak olyan szempontokat érdemes megvizsgálniuk, mint: · Lehet-e hozzájutni alkoholhoz a munkahelyen? Bizonyos alkalmakkor megengedett-e alkoholfogyasztás a munkahelyen? · Egyforma elbírálás alá esnek-e az alkalmazottak a beosztástól függetlenül? Vagyis a főnöki szoba bárszekrényére ugyanaz vonatkozik-e, mint az alkalmazotti büfére? · Esetleg bizonyos szerek fogyasztását elnézik-e, ha az rövid távon fokozza a munkateljesítményt? Más szóval, a vezető hajlamos-e úgy tenni, mintha nem venné észre, hogy beosztottjainak egy része serkentőszereket fogyaszt azért, hogy fizikai állóképességét megőrizze a túlórák vagy a váltó műszakok során. Az elsődleges megelőzés keretében minden dolgozóban tudatosítani kell, hogy az alkoholvagy kábítószer-fogyasztás munkaidő alatt (vagy azt megelőzően, ha hatása még tart a munkavégzés idején) mindenképp veszélyes és nemkívánatos, legyen szó akár egyszeri, akár alkalmi vagy rendszeres fogyasztásról.

F

A vezetés és a dolgozók számára egyaránt tudatosítani kell, hogy a legnagyobb teljesítménybeli veszteséget, a legtöbb kockázatot és a legtöbb alkohollal kapcsolatos munkahelyi balesetet is az alkalmi ivók okozzák! Azért ők, , mert a mérsékelten ivók (akik többségben vannak) alkalmanként túl sokat isznak, néha berúgnak és ezek után a teljesítményük kiegyensúlyozatlanabb, mint a rendszeres nagyivóké.

Mindenki számára hangsúlyozni kell az alkoholfogyasztás teljesítmény csökkentő hatását, függetlenül az illető beosztásától, munkakörétől vagy képzettségétől. Ezért a kialakított és be-

15


vezetett szabályzat legyen világos, egyértelmű és a vállalat következetesen érvényesítse is azt minden szinten, a vezetőktől az alkalmazottakig. Másodlagos megelőzés A másodlagos megelőzésnek két lépcsőfoka van. · Az első: az elsődleges megelőzés hatására az alkalmazottak egy része fölismerheti, hogy alkoholfogyasztása veszélyes szintet ért el és viselkedésén hajlandó változtatni vagy pedig önszántából keres segítséget. Gyakran önértékelő tesztek segítik e felismerést. Ilyenek pl. a fogyasztást felmérő kérdőívek vagy az ivási szokásokat tisztázó oktató füzetek. A kérdőív tételei legyenek egyszerűek, ne keltsenek szorongást. Egy ilyen példaprogramot a Függelékek-ben ismertetünk. Akik a függőségük legelején és önszántukból keresnek segítséget, általában nagyobb sikerrel járnak, mint akik a későbbi fázisokban kísérlik meg ezt, mivel felismerik a függőség kialakulásának folyamatát, és lépéseket tesznek a káros folyamat megállítására! Ha a dolgozók bizonyosak lehetnek a titoktartásban és abban, hogy az állásuk nem kerül veszélybe, akkor a felettesükön keresztül is kereshetik a segítséget. Egyéb, külső segítségnyújtó és kezelőszolgálattal ugyancsak fölvehetik a kapcsolatot. · Második lépésként három érintett fél, azaz a vezetők, a középvezetők és a munkatársak, illetve a foglalkozás-egészségügyi, vagy a biztonsági szakemberek bevonásával történik a veszélyeztetett személyek azonosítása és a feltételek elfogadtatása. Hangsúlyozni kell, hogy könnyebben és hatékonyan lehet támogatást nyújtani annak a személynek, aki még a függőség legelején tart, mint megvárni a függőség késői szakaszát. A függőség korai jegyei is felismerhetők! A megelőzési kampányok során el kell érni, hogy a dolgozók észrevegyék: melyek a nehezen észlelhető korai jegyek és melyek jelzik azt, hogy a probléma már valóban veszélyes. Mivel a családtagokkal és a barátokkal való kapcsolatfelvétel gyakran korlátozott, és az érintett nem számíthat a segítségükre a leszokás folyamán, ezért a munkatársak szerepe mindenki másnál fontosabbá válik.

F Nem kell azonban minden eseményt a kelleténél jobban fölnagyítani. Ha valaki egy nap, tőle szokatlan módon, alkoholos lehelettel és véreres szemmel áll munkába, ez még nem jelzi szükségszerűen az alkoholproblémát. Nem kell az illetőt mindjárt gyanakodva méregetni. Amire viszont egyértelműen figyelni kell, az a munkateljesítmény folyamatos romlása. Ebben az esetben nem szabad megvárni, amíg a betegség krónikussá válik.

Harmadlagos megelőzés Még a legjobb megelőzési stratégiák és programok ellenére is vannak néhányan, akik életvezetési problémáikkal folytatott küzdelmük során különböző élvezeti szerek fogyasztásához folyamodnak. A káros alkoholfogyasztás olyan, fokozatos romláshoz vezető folyamat, amelyet a személy probléma-tagadása jellemez. Ha a személyhez nem jutottak el a megelőzési program információi, vagy a probléma már krónikussá vált, akkor támogatás, tanácsadás, detoxikáló, illetve viselkedésmódosító kezelés és emellett önsegítő és támogató csoportokban való részvétel válik szükségessé. 16


F

A vállalatoknak ezzel kapcsolatban különböző elvárásaik és kényszerítő eszközeik lehetnek. A munkahelyek többségének nincs kapcsolata a létező segítő szervezetekkel. Nehéz a feladata azoknak a programoknak, amelyek a hagyományos erőforrások mobilizálását támogatják, azaz a dolgozó, a család, a barátok, a vállalat és a lakóhelyi közösség együttes bevonását és összefogását szorgalmazzák az akadályok leküzdésében. Amikor a vállalatok az alkoholfogyasztással foglalkoznak, sokszor kevéssé érzik kötelességüknek a dolgozó támogatását, a problémát szívesebben hárítják a kormányzatra, vagy a társadalomra.

Világossá kell tenni a munkáltató felelősségét a felépülőben levő dolgozóikkal kapcsolatosan is. A cég érezze kötelességének az alkoholfüggőségben szenvedő dolgozóinak támogatását, majd későbbi munkába állítását. A felépülő személynek pedig bizonyítania kell, hogy egyre nagyobb felelősséget igénylő feladattal lehet megbízni. Az alkoholra és a kábítószerre vonatkozó belső szabályzat kialakításakor egyértelműen és világosan kell megfogalmazni a vállalat által kínált kezelési és rehabilitációs lehetőségeket azokban az esetekben, ha az eset ilyet igényel. Az alkoholfogyasztásból való kilábalás folyamata hosszadalmas és fokozatos. Leginkább célravezető ezért az elsődleges megelőzésre és a korai támogató programokra koncentrálni, mert ezért minimálisra csökkenthetjük a súlyosabb fázisokban már elkerülhetetlenül bonyolultabb beavatkozásokat, amikor már orvosi kezelésre is szükség lehet. Követendő út: az átfogó megközelítés Mielőtt a vállalat végleges programot alakítana ki, célszerű áttekinteni az alábbi összefüggéseket, mert ezek közül némelyik vagy akár az összes szempont meghatározhatja a program sikerét. ·

· ·

·

A kialakítandó vállalati politika különböző feladatokat ró a munka világának minden szereplőjére: a kormányzatra, a munkáltatókra és a munkavállalókra egyaránt. A munkáltatóknak föl kell ismerniük saját szerepüket az érdekeltekkel való együttműködésben, és működőképes szövetségeket kell létrehozniuk partnereikkel. A vállalati politika legyen átfogó: egyaránt terjedjen ki az oktatásra és a megelőzésre, a szűrésre, a felmérésre, valamint a rehabilitációra. Már a belső szabályzatok kialakításkor is látni kell, hogy mely területeken kell majd lépéseket tenni. A legjobb lépcsőzetesen haladni: a rövidtávútól és a kishatókörűtől a hosszú távú és széleskörű programokig. A hosszú távú távlat azon a felismerésen alapul, hogy ha egyáltalán léteznek alkohol-problémák, akkor azok sokkal inkább idült lefolyású ügyeket jelentenek, nem pedig különleges megoldásokat kívánó válsá helyzeteket. A programnak a régióban vagy az országban már létező biztonsági, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra kell épülnie, azok erősítésével és kiterjesztésével. A nem kormányzati szférában és a közösségekben is igen sok erőforrás lelhető föl, a munkáltatóknak e forrásokat is teljes mértékben hasznosítaniuk kell.

17


A/III. A VÁLLALATI POLITIKA KIALAKÍTÁSA ÉS MEGISMERTETÉSE AZ ÉRINTETTEKKEL

A következőkben a vállalati alkohol- és drogpolitika kialakításának menetét ismertetjük. Alapfeltétel a problémák gondos vizsgálata, az elérhető források föltérképezése, továbbá a vezetés és a munkavállalói érdekképviseletek közti konzultáció. Megvizsgáljuk a stratégia összetevőit, a vállalati alkohol-politika szempontjait és a munkáltatók lehetőségeit. (Ezt a részt az alkoholról, a kábítószerekről szóló és a munkahelyi felmérést tárgyaló mellékletek egészítik ki.)

18

B. rész: A megelőzési programok megtervezése és végrehajtása

A/III. A VÁLLALATI POLITIKA KIALAKÍTÁSA ÉS MEGISMERTETÉSE AZ ÉRINTETTEKKEL Általános kérdések Az írott szabályzat legyen egyszerű, egyértelmű és mindenekelőtt a szervezet összes tagja számára könnyen hozzáférhető. Annak érdekében, hogy a dolgozók nagy valószínűséggel megértsék és elfogadják a vállalati irányelveket, elengedhetetlen aktív részvételük azok kialakításában. A dolgozók képviselői azzal járulhatnak hozzá ehhez a munkához, hogy tudatosítják: a problémák alapvetően közösek. A szabályzat hitelességét és elfogadhatóságát növeli, ha abban az alkalmazottak igényei, érdekei és javaslatai is érvényre jutnak.

- Az alapelveket nem kell túlbonyolítani, minél egyszerűbb a szabályzat, annál jobb. - Átfogónak kell lennie, abban az értelemben, hogy illeszkedjen a már meglévő kommunikációs eszközökhöz, képzési formákhoz és a munkahely egyéb körülményeihez. - Az esetleges módosítások és bővítés érdekében lényeges, hogy rugalmasak maradjunk, és elfogadjuk: a kipróbálás és tesztelés után bizonyos változtatásokra lehet szükség. - Számos lehetőséget és ezek kombinációját kell kipróbálni addig, amíg a legjobb megoldást megtaláljuk. - A dinamikus és bármikor megváltoztatható folyamat első lépése: a téma felvetése.

F

A legfontosabb alaptétel az, hogy bármely munkahely, méretétől, erőforrásaitól függetlenül, a maga eszközeivel hatékonyan fel tud lépni a megoldás érdekében. Nem létezik az "egyetlen üdvözítő és tökéletes módszer". Minden cégnek fel kell mérni a saját szükségleteit, kiválasztva a hozzá illő módszereket. Tehát az aktuális szükségletekhez, a különböző jogi követelményekhez és a szocio-kulturális tényezőkhöz kell illeszteni a rendelkezésre álló vállalati, illetve közösségi erőforrásokat. A különféle lehetőségek figyelembe vételével végül kirajzolódik a hosszú távon életképes program.

A szabályzatnak „két lábon” kell állnia. Ennek érdekében: · a fokozott tudatosság kialakításával és a gyakorlati ismeretekkel a program az egyén vállára helyezi a problémák megoldásának felelősségét. Az alkalmazottak tehát maguk felelősek azért, hogy munkaköri feladataikat egészséges és biztonságos módon lássák el, de · a vállalati politika mondja ki azt is, hogy az egyén nem légüres térben dolgozik, nézeteire és viselkedésére számos külső tényező is hatással van. A vállalat ezért köteles gondoskodni a megfelelő munkakörülményekről, felel az egészséges és biztonságos munkakörnyezetet kialakításáért és fenntartásáért.

19


A vállalati politika lehetőség szerint vegye számításba a két fenti elemet és törekedjék ezek kombinációjára. A munkáltató többek közt az alábbi módokon javíthatja a munkavégzés feltételeit: · · · ·

az optimális munkakörnyezet kialakításával, az egészségügyi és munkabiztonsági előírások alkalmazásával, az kulturált körülmények közötti egészséges étkezés lehetőségének biztosításával. a pihenés és sportolás lehetőségeinek megteremtésével.

A vállalati irányelvek Minden vállalatnak olyan világosan megfogalmazott elvekkel kell rendelkeznie, amelyeket a dolgozók könnyen megértenek. A vállalati alkohol- és kábítószer-politikára vonatkozó minták a Függelékek között szerepelnek. Az írott irányelveknek az alábbiakat kell tartalmaznia: a./ A munkahelyi alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályzat Világos és egyértelmű kell, hogy legyen, nem tartalmazhat félreérthető, bizonytalan kifejezéseket. Mivel az alkohol fogyasztását általános tolerancia kíséri, a legcélszerűbb a teljes tilalom. A szabályzat kialakítóinak tudniuk kell, hogy a még “biztonságos” alkoholfogyasztásnak nincs mércéje, mivel a fogyasztók testsúlya, toleranciaszintje, genetikus adottságaik, anyagcsere folyamataik is különbözőek. Ami az egyik ember számára olyan mértékű fogyasztást jelent, ami nem okozhat problémát, az a másiknak esetleg már nem biztonságos. A munkáltató telephelyén kívül végzett munka, az ügyeletek és a túlórák stb. alatti alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályokat szintén világosan kell megfogalmazni. b./ A munkaidő előtti alkoholfogyasztásra vonatkozó korlátozások Általában nem fordítanak kellő figyelmet arra a fontos biztonsági szempontra, amelyet a munkaidőn kívüli szerfogyasztás jelent. Az, hogy a dolgozó hogyan tölti a szabadidejét, hatással van a teljesítményére és termelékenységére, így tehát ez is a munkáltató ügye. A cégek egy része előírja, hogy a munkakezdés előtt hány órától tilos az alkoholfogyasztás, sőt, előtte is csak olyan mértékben engedi meg, hogy az egyén cselekvőképességét, ítélő és döntési képességét ne befolyásolja. c./ Gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják a munkateljesítményt Ha a dolgozónak valamilyen gyógyszert kell szednie, erről felettesét informálnia kell, és a minimálisra kell csökkenteni a lehetséges negatív következményeket. Mivel bizonyos gyógyszereket gyakran kábító hatásuk miatt használnak, ezért a vezetőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a szert valóban orvosi rendeletre, valódi betegség kezelésére írták elő.

20


d./ Illegális kábítószerek fogyasztása E szerek fogyasztása nemcsak a motoros képességeket/készséget és az ítélő és döntési képességet befolyásolja, hanem törvénybe is ütközik. A vállalatok ezért az illegális kábítószerek fogyasztására vonatkozóan külön szabályzatot alkothatnak. Ebben gyakran semmi kétséget nem hagynak az alkalmi használók azonnali elbocsátását illetően. A dolgozóknak ez esetben tudniuk kell, hogy akár az egyszeri fogyasztással is a munkahelyük elvesztését kockáztatják. e./ Az alkoholra és a kábítószerekre vonatkozó szabályok megsértésének következményei Sok vállalat egyértelmű és szigorú szabályokat alkalmaz az illegális kábítószerekkel kapcsolatosan, ám engedékenyebb az alkoholfogyasztás terén. Amennyiben valóban különbséget tesznek, akkor ennek formálisan is meg kell jelennie a vállalati előírásokban. Néhány vállalat úgy oldja meg a kérdést, hogy két különböző szabályt alkalmaz. Mindkettőre láthatunk példát a Függelékek-ben. f./ A kábítószer-kereskedelem és előállítás következményei Csak egy intézkedést javasolhatunk a kábítószer kereskedelemre és előállításra vonatkozóan, ez pedig az állásból való azonnali elbocsátás. A szállítási és közlekedési vállalatoknak, a vegyi és gyógyszeripari cégeknek célszerű külön is foglalkozniuk ezzel a kérdéssel. Mivel a kábítószer csempészése, előállítása és terjesztése az egész vállalat negatív megítéléséhez vezethet, ezért minden erre vonatkozó gyanút is haladéktalanul közölni kell a felső vezetéssel. g./ Tennivalók az alkoholproblémával küzdő dolgozókkal A félreértések elkerülése végett érdemes ezt a kérdést egyértelműen kifejteni a vállalati politikában. A munkáltatók gyakorta nem ismerik, hogy ilyen esetekben mi a teendő. A téma kifejtésekor szerepeljenek az alábbiak: · · · · ·

F

az alkoholfogyasztás problémáit egészségügyi kérdésnek tekintik-e; hogyan határozzák meg az alkohol- és kábítószer-fogyasztás munkavégzéssel kapcsolatos összefüggéseit, és mik lesznek az alapvető fegyelmi következmények; hogyan ösztönzik a dolgozókat arra, hogy önként forduljanak segítségért; hogyan biztosítják az anonimitást és a titoktartást; milyen következményekkel jár, ha a dolgozó nem vesz részt rehabilitációban?

A vállalat készítsen részletes tervet arra vonatkozóan, hogy mit szándékozik elérni. Meg kell fogalmazni azt is, hogy melyek a tennivalók a káros alkoholfogyasztást megelőző stratégia ismertetett három szintjén. Ezeket megfelelő képzési és tájékoztató tanfolyamokon kell ismertetni a dolgozókkal.

21


Elsődleges megelőzés Információátadás és oktatás A dolgozókkal tudatni kell a következőket: · a kábítószerekre és az alkoholra vonatkozó alapvető tényeket: A kábítószerek esetében: - a probléma nagysága, - a kábítószerek típusai (kokain, heroin, kannabisz, a nyugtatók és altatók). Az alkohol esetében: - alkoholfogyasztás életkor és nemek szerint, - az “egy alkoholegység” meghatározása, - a veszélyeztetettség ismérvei és a kockázatmentes italmennyiség, - hogyan változtathatunk alkoholfogyasztási szokásainkon? · az alkohol- és a kábítószer-fogyasztásának hatását a munkahely biztonságára és a termelékenységre. Ezen az oktatáson a dolgozóknak célszerű a vállalathoz való belépésükkor részt venni. A munkakörnyezet javítása Nagy figyelmet kell fordítani az alkohol fogyasztásával kapcsolatos gondok kialakulásában a munkakörnyezetre is. Elsősorban tanulmányozni kell azokat a környezeti tényezőket, amelyek növelik a stresszt és a szorongást. Ezek némelyike bizonyos ágazatokban a munka velejárója, máshol azonban kiküszöbölhető. Ahogy korábban már említettük, a vállalatnak felül kell vizsgálnia az alkohol és kábítószerek fogyasztásával kapcsolatos magatartását.

Másodlagos megelőzés: Tematikus képzés és problémafelismerés a./

Az önértékelő kérdőíveket valamint az ismertető füzeteket könnyen hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók számára. Az önértékelő kérdőív segítségével diagnózist állíthatunk fel önmagunkról, az ismertető füzetek pedig részletesen leírják az alkohol- és kábítószer-fogyasztás ártalmait. A legtöbb dolgozó képes arra, hogy a rendelkezésére álló eszközök segítségével reálisan értékelje saját fogyasztását. A munkáltató készíttessen könnyen elérhető, személyes hangvételű írásos anyagokat (a példákat lásd a Függelékekben).

b./

Tematikus képzésen célszerű részt venniük mindazoknak a felső- és középvezetőknek, akik közvetlenül felelősek a cég politikájáért. Ennek a képzésnek a következőket kell tartalmaznia: · a vállalati politika és a gyakorlati megvalósítás egységének elvei;

22


· · · ·

a kábítószer- és alkohol-fogyasztással kapcsolatos ismeretek; annak tudatosítását, hogy a szerfogyasztók milyen nehézségekkel kerülnek szembe; hogyan lehet felismerni a káros fogyasztás jeleit; hogyan lehet segítséget nyújtani azoknak, akik tanácsadásra, kezelésre vagy rehabilitációra szorulnak.

Egyes vállalatok szondákat és egyéb szűrőteszteket használnak az alkohollal kapcsolatos problémák megismerésére. Ezekhez részletes útmutató, az eljárásmódok és elvek ismerete szükséges, azért hogy az alkalmazott eszköz hatékony legyen, ugyanakkor a személy magánszférája védve maradjon. Harmadlagos megelőzés: A rehabilitáció lehetőségeinek megteremtése a./ Az irányelveknek egyértelműen ki kell fejezniük a munkáltató álláspontját az alkohol és a kábítószerek túlzott fogyasztásáról és azt a tényt, hogy a függőség kezelhető állapot. A felépüléshez az érintett személy együttműködése szükséges. A vállalatnak egyértelművé kell tennie, hogy milyen feltételekkel van lehetőség a kezelésre és mikor lépnek életbe fegyelmi intézkedések. b./ A munkáltatónak segítenie kell abban, hogy dolgozója könnyen igénybe vehesse a tanácsadást, a kezelést és a rehabilitációt. Az alkoholfüggő személyek előtt álló jól ismert akadályok egyike az, hogy nem tudják, hova és hogyan forduljanak segítségért. Ezért gyakran sodródnak még mélyebb kétségbeesésbe és kerülnek még súlyosabb állapotba. A munkavállalóknak tudniuk kell azt is, hogy nyugodtan fordulhatnak segítségért a munkahelyen. Tisztázni kell azt is, ki fedezi a tanácsadás vagy a kezelés költségeit. Ha az esetleges költségeket a munkaadó fizeti vagy legalábbis hozzájárul a költségekhez, ez biztosan további ösztönző tényezőként hat. c./ A tanácsadást, kezelést és rehabilitációt végezheti akár a vállalat önálló, a vezetéstől különálló részlege, akár külső, állami vagy magán egészségügyi szolgáltató. Sok vállalatnak nincsenek e probléma kezelésére fordítható erőforrásai. Ebben az esetben összegyűjthetik a naprakész információkat az olyan kezelési, gondozási programok elérhetőségéről, jellegéről, minőségéről, amelyeket dolgozóik igénybe vehetnek. Ezt az adatbázist a társadalmi-gazdasági tényezőktől, a helyzet sürgősségétől függően - mások is fölhasználhatják. A dolgozói érdekképviseletekkel való együttműködés segítheti ezt a folyamatot. d./ A szabályzatban ki kell fejteni azt is, hogy vajon a dolgozó számíthat-e arra, hogy a rehabilitációs program sikeres befejezését követően újra munkába állhat, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A legnagyobb ösztönző erő a segítség elfogadása során az, ha a dolgozó biztonságban érzi magát és nem tart az automatikus elbocsátástól vagy egyéb szankcióktól. A vállalatok az újbóli munkába állást feltételekhez köthetik, mint például a rendszeres tesztelés, időleges áthelyezés a balesetveszélyes beosztásból egy másik munkakörbe vagy próbaidő letöltése.

23


B. RÉSZ A MEGELŐZÉSI PROGRAMOK MEGTERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

I.

CSELEKVÉSI TERV

II.

A FELSŐ VEZETŐK BEVONÁSA

III.

MEGELŐZÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA A DOLGOZÓK SZÁMÁRA

IV.

OKTATÓ-MODUL A VEZETŐK SZÁMÁRA


B/I. CSELEKVÉSI TERV

Ebben a részben röviden ismertetjük a cselekvési terv különböző elemeit, valamint a vállalati Programbizottság létrehozásának menetét

B/I. A cselekvési terv Ha a vezetés elhatározza a megelőző és a problémamegoldó intézkedések bevezetését, akkor az első lépés: a cselekvési terv megfogalmazása. Ez a terv többek közt az alábbi szempontokat kell, hogy tartalmazza: · Kisebb munkabizottság vagy csoport létrehozása, amelynek munkájában részt vesznek a vezetés, valamint ha lehetséges, a szakszervezetek képviselői. (Egy már létező munkabiztonsági vagy szociális bizottság is elláthatja ezt a feladatot.) · A dolgozók tájékoztatása a program indításáról, annak céljairól és lehetőségeiről. · A programért felelős személyek kijelölése. · Az irányelvek alkalmazásának meghatározása. · Együttműködés kiépítése a közösség meglévő támogató rendszereivel · A program végrehajtóinak képzése. · A program gyakorlati bevezetése. · A program értékelése és fejlesztése. Bármilyen elemekből is állítjuk össze a programunkat - ezt minden vállalatnak saját méretéhez, működéséhez, személyi állományához és lehetséges anyagi forrásaihoz kell igazítania – a négy fő elem a következő kell, hogy legyen: 1. 2. 3. 4.

a munkahelyi alkohol- és drogproblémák megelőzése, a létező esetek feltárása, a dolgozók oktatása és motiválása, a rászorulók tájékoztatása a rendelkezésre álló (általában külső) kezelő és rehabilitációs intézményekről.

A Vállalati Programbizottság felállítása Amennyiben megszületett a döntés a bizottság vagy munkacsoport létrehozásáról (amire csupán közepes- és nagyvállalatoknál van lehetőség), akkor annak elsődleges feladata a célok meghatározása, a lehetőségek felmérése, a konkrét program összeállítása, az irányítók kijelölése, végül a folyamatos ellenőrzés lesz. Elengedhetetlen a felső vezetés egységes támogatása és részvétele a csoport munkájában, nemkülönben a szakszervezetek képviselőié ott, ahol a dolgozók szervezettek. Kisvállalkozásoknál ritkán nyílik arra lehetőség, hogy kizárólag egyetlen program érdekében létrehozzanak egy bizottságot. Ilyen esetben a végrehajtásáért a tulajdonos vagy az első számú vezető a felelős, aki ezt esetleg a helyettesére vagy másra ruházza át. Bárhogy döntenek, a szakszervezet képviselőjével, valamint a végrehajtásához szükséges külső intézményekkel együtt kell működni. Nagyvállalat esetében indokolt egészségügyi és szociális intézmények közreműködése, továbbá program-vezető vagy tanácsadó kinevezése a munka összehangolására. A bizottság munkájába ezen kívül érdemes még bevonni:

· · · · · · ·

a helyettes vezetőket, a szakszervezeti képviselőket, a szociális előadókat és szociális munkásokat, a munkavédelmi szolgálat vezetőjét, a személyzeti vezetőt a foglalkozás-egészségügyi nővért, az üzemi főorvost.

B/II. A VEZETŐK BEVONÁSA Miként lehet megnyerni a vezetőket a káros alkoholvagy más szerfogyasztási problémák megelőzésére? Hogyan épüljön be a megelőzés a biztonságos, egészséges és dinamikus munkahelyi körülményekért felelős vezetők gondolkodásába? A hangsúly az alkohol- és kábítószer-függőséget megelőző program létrehozásán van, amely a napi rutin feladatok egyike kell, hogy legyen. Ebben a fejezetben elemezzük a vezetők szerepét, a III. részben pedig bemutatunk egy számukra készült tréning-programot.

B/II. A VEZETŐK BEVONÁSA Általános kérdések A vállalat felső vezetőinek megnyerése azért fontos, mert a program bevezetéséről és megvalósításáról nekik kell dönteniük. Így az irányelvek, programok és tréningek hatékonysága nagyobb lesz, mintha azokat alacsonyabb szinten határozzák el. A vállalatoknak/cégeknek figyelembe kell venniük a döntéssel összefüggő időigényt és a pénzügyi következményeket. Napjaink üzleti világa ugyanis aligha mondható barátságosnak: pontosan tudni kell tehát, hogy az ilyesfajta programok mennyiben növelik a termelékenységet, a nyereséget, miként javítják a minőséget. Az eredmények meggyőzőek. Ma, amikor a “karcsú” szervezet, az azonnali szállítás, a szigorodó verseny és a korlátozott nyereségek korát éljük, a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy lemondjanak a költségcsökkentés és a nyereség-növelés egyik eszközéről, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos programokról. A sikeres programok egyik elsődleges célja a hosszú távú fenntarthatóság. Jól oktatható és érdekes programokat lehet tervezni, melyek sikerének legbiztosabb mutatója a megőrzött információk mennyisége. Ez pedig azzal mérhető, hogy a programot mennyire tudják hosszú távon alkalmazni és fenntartani a szervezet mindennapi életében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a vezetők sajátjuknak érzik az alkoholfüggőséget megelőző program tartalmát és megvalósításának gyakorlatát, akkor megsokszorozódik annak esélye, hogy a program tartós és jól látható eredményeket hozzon. A felső- és középvezetők az alkohol- és kábítószer-függőség megelőzésének fő tartalmi kérdéseit elsajátítva válnak a program híveivé. Ha saját idejük és energiájuk árán tettek szert a tudásra és az információkra, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a kérdés nem merül feledésbe. Amennyiben a vezetőket bevonjuk a program gyakorlati megvalósításába, ezzel részévé válnak annak a folyamatnak, amely végül az összes alkalmazottat érinti és az eredmény mindenkié lesz. Mivel tájékozottak lesznek a megelőzés kérdéseiben, az ő feladatuk lesz ezen információk továbbadása: vagy maguk oktatják beosztottaikat, vagy ellenőrzik a tréningeket. Röviden: a témával kapcsolatos alapvető szakismereteket a munkahelyi vezetők is elsajátíthatják. Így a téma elveszti titokzatosságát és mindenki számára könnyebben elfogadható lesz. Nem szükséges, hogy a vezető alkohol vagy kábítószer témában járatos szakértő legyen ahhoz, hogy hatékonyan tudja átadni a megelőzésről szerzett ismereteit, mint ahogy egy nevelőnek sincs szüksége orvosi diplomára, hogy tanítványait arra biztassa, hogy evés előtt mossanak kezet. Azonban mindkét esetben igaz, hogy súlyos gondok esetében szakember bevonása szükségessé válhat.

29

A vezetők felelőssége A vezetők azért is nélkülözhetetlenek a függőség munkahelyi megelőzése során, mivel felettesüknek (vagy a tulajdonosoknak) egyaránt felelnek a maguk és beosztottaik teljesítményéért. Amikor a dolgozó jó közérzetét és produktivitását káros mértékű alkoholvagy kábítószerfogyasztás fenyegeti, akkor a vezető köteles intézkedni az egyén és a többi dolgozó érdekében is. Ha a vezető szemet huny a felett, hogy egyik dolgozója megengedhetetlen helyzetbe sodródott, elveszítheti tekintélyét. A felső vezetők felelősek saját magukért is, hiszen ők is veszélyeztetettek. A függőséget megelőző vezetői szerepet egyes programok úgy tárgyalják, mintha minden vezető mindig mentes lenne az alkoholvagy kábítószer-fogyasztás problémájától. Felelős, döntéshozó beosztás betöltése sokszor kitüntető feladat, azonban gyakran stressz és szorongás kíséri. A határidők szorítása, a nehéz helyzetek, a hibák kijavítása, a hosszúra nyúló munkanapok mind hozzátartoznak a vezető életéhez. Mindez felboríthatja a vezető lelki egyensúlyát, hiszen alig marad ideje az egészséges kikapcsolódásra. Ezek a hatások oda vezethetnek, hogy a vezető a terheket különböző élvezeti szerek segítségével igyekszik elviselhetőbbé tenni: akár “felpörgetni” a munkatempóját, akár levezetni egy feszült nap hatását. Ezért is ajánljuk hát, hogy minden vezető vegyen részt a megfelelő tréningen és sajátítsa el a legfontosabb fogalmakat. Ez a megvalósíthatóság záloga – hiszen a program sikere azon múlik, hogy milyen mértékben sikerült megnyerni és elkötelezetté tenni a vezetést.

F Ha ugyanazon a tréningen a vállalat különböző szintű vezetői részt vesznek, ezzel a

cég minden dolgozója számára egyértelművé teszi a program melletti elkötelezettségét, és példát mutat arra is, hogy egyazon alapelvek érvényesek a cég minden alkalmazottjára.

· A felső és középvezetők a csoportos tréning során lehetőséget kapnak arra, hogy felmérjék saját veszélyeztetettségük mértékét és tudatosítsák az alkohollal és a kábítószerekkel kapcsolatos viselkedésüket. A vezetők számára azért is hasznos a tréningen való részvétel, mert egymás között megbeszélhetik a tapasztalataikat. A csoportmunka ezzel hozzájárulhat a témát körülvevő tabuk feloldásához. · A tréningek hatására a vezetők felfigyelhetnek majd olyan apró viselkedésbeli változásokra, hanyagságokra, amelyekkel korábban nem sokat törődtek. Hiszen előfordulhatott, hogy esetleg tudtak valakinek alkoholvagy kábítószer függőségi problémájáról, de nem ismerték fel annak mértékét, vagy nem tudták, hogy miként szembesítsék ezzel beosztottjukat. Más esetben a vezető esetleg tisztában volt azzal, hogy alkalmazottja alkoholvagy kábítószer fogyasztó, sőt függő, de úgy "segített" neki, hogy mentegette és szemet hunyt még a súlyos hibái felett is. A vezetők számára ezért szigorú parancs, hogy ne feledjék: az ilyen “jószívűség” emberéletekbe kerülhet! · A valóságban ez a hibás vezetői magatartás minden szempontból rendkívül káros. A mentegetés, a megértő jóindulat csak súlyosbítja az érintett személy helyzetét, hisz ezzel csak késlelteti a szükséges beavatkozást. Ráadásul az ilyen helyzet gyengíti a beosztottak vezetőjükbe vetett bizalmát: a vezető passzivitása úgy értelmezhető, hogy gyenge és tehetetlen egy nehéz helyzetben. Végül mindenki rosszul jár, hiszen másoknak kell

30

megoldani az illető hanyagságának következményeit. Később mindenki a főnökre neheztel, amiért ő nem tette meg a megfelelő lépéseket. Gyakran előfordul, hogy az ilyen eset rossz irányba befolyásolja a többieket, ha azt tapasztalják, hogy a problémának nincs következménye. Ezeket a súlyos problémákat fel kell vetni és meg kell vitatni a tréningeken. Ha a vezetők tisztában vannak a szükséges tennivalókkal, akkor ezeket fel tudják használni a mindennapi munkájuk során. A központi kérdés azonban továbbra is a függőség megelőzése, vagyis az, hogy miként segíthetnek a vállalat vezetői a beosztottak egészségének megóvásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az a leghatékonyabb módszer, ha az érintetteket a témával kapcsolatos ismeretek továbbadásával bízzuk meg. Hangsúlyozzuk, hogy az alkohol - vagy kábítószer fogyasztás megelőzésével foglalkozó munkahelyi program eredményességéhez nem szükséges, hogy a tréning vezetője alkoholvagy drog-szakértő legyen. A trénernek az alapelveket kell megértenie és úgy továbbadnia, hogy ezzel felkeltse a megelőzés iránti érdeklődést. Ehhez biztosan kell ismernie a tényeket és az adatokat, annyira, hogy erről beszélgetni és a kérdésekre válaszolni tudjon. A tréner akkor tesz igazán eleget a feladatának, ha a résztvevők is előállhatnak ötleteikkel, és feltehetnek olyan kényes kérdéseket, amelyekkel tovább mélyíthetik a programot vezető egyéni tudását és érdeklődését. A vezetőnek tehát elméletben és gyakorlatban is fel kell készülnie a megelőzéssel kapcsolatos feladatokra és csak ezután várható el tőle, hogy átvegye az irányítást, és szemináriumot szervezzen a beosztottainak. Ezek a tréningek számos pozitív lehetőséget teremtenek a felső- és középvezetők számára: · feszültségektől mentes kapcsolat a beosztottakkal, amelyben mindenki az alkohol- és kábítószer függőség megelőzésével foglalkozik, és senkit sem szégyenítnek meg, · nő az igény arra, hogy megfelelően tájékozottak legyenek a témában, · növekszik a felelősségérzetük a cég iránt azáltal, hogy beosztottaikat maguk képzik és ösztönzik őket a program alapelveinek alkalmazására, · magukénak tekinthetik a program során elért eredményeket melyekről a kiválasztott szempontok alapján vállalati értékelés ad majd számot. (Ilyen lehet például a termelékenység növekedése, a szolgáltatások minőségének javulása, a munkafegyelem erősödése, a balesetek számának csökkenése). Számos oka van tehát annak, hogy miért éppen a vezetőknek kell a megelőzés alapelveit ismertetni beosztottjaikkal. Íme néhány ezek közül: · Az információ átadása így egyszerű, inkább megelőzési, mint problémaközpontú, mivel a tanulási folyamatot nem szakember vezeti, · Egységes és következetes lesz a vezetők által közvetített üzenet, mert azt ugyanolyan tréningen adják tovább, mint amilyenen ők tanulták, · Világossá válnak a program indokai: ha a munkában a vállalat minden vezetője és alkalmazottja részt vesz, akkor mindenki egyformán érintett a program végrehajtásában; · Ez az alkalmazottakat arra készteti, hogy vállalják a felelősséget saját tetteikért és azok következményeiért, éppúgy, mint a közös munka eredményeiért.

31

A legfontosabb eredmény az, hogy megkezdődik a dialógus arról, amit általában kényes kérdésnek, tabutémának szoktak tekinteni. A program célja olyan kétirányú kommunikáció, amely az összes alkalmazottat bevonja a probléma feldolgozásába. A “természetes” csoportok jó eséllyel válnak a nyílt kommunikáció fórumaivá. A külső és belső dialógus megteremti a munkahelyi harmóniát, mivel az őszinte szó az együttműködés alapja. A program ily módon a felső- és középvezetők tevékenysége révén alakítja ki az elkötelezett vállalati magatartást. Ezzel pedig a vállalati minőség és termelékenység sokkal elérhetőbbé válik. Alapfeltételek A stratégia hatékonyságát néhány alapfeltétel határozza meg. ð Az elkötelezettség:

a legfelső vezetésé, a felső- és középvezetőké, a dolgozói képviseleteké.

A program sikere a résztvevők őszinte támogatásán múlik. ð Minél több dolgozó vesz részt a programban, annál valószínűbb, hogy a program üzenete a vállalati kultúra részévé válik és a dolgozók számára természetes és magától értetődővé lesz. A leghatékonyabban a már létező oktatási formák vagy tréningek programjába illesztve lehet átadni a függőség megelőzésről szóló információkat. Hatékony a módszer, ha: · az új dolgozók tájékoztatásának részévé tesszük a vállalati politikát és a megelőzés gyakorlatáról szóló ismertetést, · szakmai továbbképzések alkalmából az előadások részeként rövid és egyszerű blokkokat szentelünk az alkohol- és kábítószer-fogyasztás megelőzésének, · amennyiben vezető-továbbképző tanfolyamokon foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akkor ennek kettős haszna lesz: egyrészt a továbbképzés egy fontos témával bővül, másrészt a középvezetők gyakorlati képzési tapasztalatokat szerezhetnek. Þ Az alapvető információk legyenek lényegesek és hitelesek. A résztvevők olyan információkat akarnak hallani, melyek számukra fontosak. Þ Az üzenetek ismétlése. Tudni kell, hogy hol az a határ, ameddig az ismétlés segíti a jobb emlékezést, és mikor teszi unalmassá a témát. Ha semmit sem ismétlünk meg, akkor a kezdeti erőfeszítés hiábavalóvá válik. Másrészt egy téma állandó ismételgetése unalmat és érdektelenséget szül. Természetesen meg kell teremtenünk az egyensúlyt, de a program sikere érdekében elengedhetetlen, hogy bizonyos kérdéseket, különböző összefüggésekben újra és újra elővegyünk. Egyformán fontos alapelvek: az első benyomás, a határozott indítás hatása és a rendszeres ismétlés, ezek mind segítik az emlékezetbe vésést. Þ A kampány hossza és ütemezése. A tudatos kampányszervezéskor figyelembe kell vennünk: az időzítést, az időtartamot és a gyakoriságot.

32

Þ Információs eszközök és módszerek. Használhatjuk a legkülönfélébb kommunikációs eszközöket, például plakátokat, ismertető füzeteket, videófilmeket, szervezhetünk előadásokat, tanfolyamokat stb. Ismét azt mondhatjuk, hogy a választást minden esetben a vállalat pénzügyi és egyéb lehetőségei határozzák meg. Þ Hozzáférhető programok és önképző anyagok. Rendkívül lényeges az információkhoz való hozzáférés, ha el akarjuk érni a problémás dolgozókat. Az információkat olyan közös helyiségekben kell elhelyezni, ahol sokan megfordulnak, mellékelni lehet az új dolgozók tájékoztató anyagához vagy a fizetési borítékokhoz. Sokféleképpen gondoskodhatunk arról, hogy dolgozóink adott esetben könnyen rátaláljanak a segítségre. Þ Tájékoztatók a tanácsadó és kezelést végző intézményekről. A munkahelyi vezetőket alaposan fel kell készíteni arra, hogy milyen konkrét lépéseket tegyenek, ha beosztottjuk segítségre szorul. A legfontosabb azonban az, hogy a vezetők ne akarják diagnosztizálni beosztottjuk alkoholvagy kábítószer-problémáját. Az ő feladatuk a munkahelyi problémák megelőzése. Mindaddig, amíg az alkoholfüggőség megelőzése általánossá nem válik, addig szükség van alaposan megtervezett kampányokra. Érdekes ismeretterjesztő anyagok, plakátok, előadások, egymásra épülő szemináriumok jó szolgálatot tehetnek. Ha minden alkalmazott elfogadja a megelőzési program ajánlásait, akkor elértük kitűzött céljainknak. Ez persze nem valósulhat meg egyik napról a másikra, nincs “varázspálca”, amely azonnali, radikális változásokat idézne elő, sőt az eredmények esetleg csak jóval később jelentkeznek. A szakértők bevonása Előállhat olyan helyzet, melyben az egyszerű megelőzés már nem elegendő, a program szolgáltatása kevésnek bizonyul. Az alkoholvagy drog-függőség nehezen felismerhető és nehezen kezelhető, ezért a vezetők és az alkalmazottak képességeit próbára teszi az olyan helyzet, amikor komoly esettel találkoznak. Akadhatnak olyanok, akik különösen fogékonyak az alkohol- és kábítószer-függőségre és olyanok is, akik már hosszú ideje élnek alkoholvagy kábítószer-függésben. Értük a megelőzés nem sokat tehet. Az is előfordulhat, hogy néhány dolgozó olyan szubkultúrához tartozik, amely az alkoholvagy kábítószer-fogyasztásra biztat, tagjai gúnyt űznek a megelőzési program erőfeszítéseiből. Egy alkoholista vezető beosztottjai ugyancsak zavarban lehetnek. Ha a fenti esetek bármelyike előfordul, akkor az alkoholvagy kábítószer-függőség szakembereinek bevonására lehet szükség. A megelőzéshez, a jó közérzet megteremtéséhez nem feltétlenül szükséges a szakember, viszont ha a már megromlott helyzeten kell változtatni, akkor a függőség alapos ismerete felbecsülhetetlen érték.

33

Hazánkban még nem, de az USA és Nyugat-Európa után már Lengyelországban is léteznek olyan cégek, ahol a vállalaton belül nemcsak foglalkozás-egészségügyi szolgálat, hanem un. Dolgozói Segítségnyújtó és Tanácsadó Program (DSTP) is működik /lásd a Definíciókat/. A DSTP a szervezeten belül foglalkoztat külső szakembereket, és ez rendkívül előnyös a vállalatok számára. Eredetileg a bajba került dolgozók kezelése a feladatuk, de sok esetben a DSTP a megelőzési programok legfőbb szervezője. A DSTP a felmerülő problémás esetekben gondoskodik az intervencióról és a beutalásról is. A megelőzési program során előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek meghaladják a vezetők illetékességét, de több más okból is hasznos lehet a szakemberekkel való együttműködés: · A szakemberek fel tudják becsülni a megelőzési program sikerét, össze tudják hasonlítani annak eredményét más vállalatok eredményeivel. Az ilyen összevetés önvizsgálatra késztet és segíti a meglévő megelőző tevékenység fejlesztését. · A vállalatok szakemberektől tájékozódhatnak e terület újdonságairól, hogy lépést tudjanak tartani a változásokkal. · A vállalat külső szakemberekre bízhatja a program karbantartását, értékelését, valamint az új ismeretekről való tájékoztatást, és ezzel erősíti a külső kapcsolatokat is. A szerfüggőség nem csupán a vállalat gondja, hanem olyan kérdés, amely az egész közösséget, az egész társadalmat érinti. Egy megelőzési programnak igen dinamikusnak és folyamatosan megújulónak kell lennie. Ebben az esetben a vezetőktől elvárható, hogy sikeres megelőző munkát végezzenek, de mégsem nehezedik rájuk olyan felelősség, hogy a hatáskörükön kívül eső kérdésekkel foglalkoznak.

34

B/III. MEGELŐZÉSI PROGRAM AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE

E rész a munkahelyi program kialakításával foglalkozik. A program elemei: a speciális alapfogalmak és információk átadása, az önvizsgálat, a képzés, az egészségügyi támogatás, a munkakörülmények átalakítása, a tanácsadás, a korai felismerés, a kezelés és a rehabilitáció tartozik ehhez a részhez. Több függeléket is csatoltunk, hogy segítsük a trénereket a részletek kidolgozásában.

35

B/III. A MEGELŐZÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA A munkahelyi alkoholfogyasztás megelőzésének összetevői - röviden összefoglalva - az alábbiak: tájékoztatás és oktatás az alkoholfogyasztásból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó gondokról és veszélyekről, ¨ a teljes alkalmazotti állomány tájékoztatása azokról a szolgáltatásokról és programokról, melyek a káros alkohol- és kábítószer-fogyasztás csökkentését segíthetik, ¨ olyan általános stratégiák alkalmazása, mint amilyen a dolgozók egészségi állapotának felmérése és/vagy ennek javítása, ami gyakorlati tanácsadással és segítségnyújtással is kiegészül.

¨

A megelőzési program így a következőket tartalmazhatja: Tájékoztatás A megelőzési program indításától kezdve elengedhetetlen, hogy mindenkit tárgyilagosan és túlzásoktól mentesen tájékoztassunk az alkoholfogyasztással kapcsolatos gondokról, veszélyekről. Az általános információkat közzé lehet tenni a vállalati hirdetőtáblákon, kifüggesztett plakátokon, a fizetési borítékokba tett prospektusokon, a vállalati újságban vagy egyéb nyomtatott, illetve audio-vizuális anyagok segítségével. A tájékoztató anyagban feltétlenül szerepelnie kell az alábbiaknak: · · · ·

az egyes italok alkoholtartalma és kalóriaértéke, az alkohol- és a kábítószerek veszélyei az egészségre és a munkaképességre, az alkohollal és a kábítószerrel kapcsolatos magatartásformák, a különféle szerek (beleértve az ipari anyagokat is) egymásra gyakorolt hatása, speciális kérdések, például az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás hatása a terhes nőkre, a gépkocsivezetőkre, a családokra, illetve e szerek általános hatása az egészségre.

Önértékelő eszközök Különféle kiadványokon vagy prospektusokon keresztül tájékoztathatjuk a dolgozókat azokról az egyszerű önvizsgálati módszerekről, amelyek segítségével mindenki könnyedén felmérheti saját alkohol- és egyéb szerfogyasztási szokásait és megismerkedhet a fogyasztást csökkentő viselkedésmódosító stratégiákkal is. E kiadványoknak az alkoholfogyasztás lehetséges negatív következményeit is hangsúlyozniuk kell, azt is közölve, hogy hol és miként lehet belső (vállalati) és/vagy külső segítségért folyamodni. Az önvizsgálat olyan egyszerű és olcsó megközelítés, mely nagyban hozzájárulhat a munkahelyi alkoholproblémák csökkentéséhez!

36

Képzés Határozottan el kell választani egymástól a program tájékoztatási és tréning feladatait. Az információközlésnek az a célja, hogy felhívja a dolgozók figyelmét a káros alkoholfogyasztás veszélyeire. A tréningnek, mivel az a célja, hogy megváltoztassa a nézeteket, továbbá, hogy befolyásolja az alkohol- és kábítószer használattal kapcsolatos indítékokat és magatartásformákat, ennél sokkal részletesebbnek kell lennie. A képzés különböző programokba építhető be: · a témáról előadás hangozhat el tanfolyamon, szakszervezeti gyűlésen vagy az alkalmazottak értekezletein, · külön e témával kapcsolatos előadásokat lehet szervezni a vezetők és a dolgozók számára, · elképzelhető csoportos tanácsadás is, · az alkoholfogyasztás témája beiktatható a biztonsági és az egészségügyi tanfolyamok anyagába. A vezetők számára készült tréningcsomag (ezt lásd a B/III. Részben, valamint a Függelékekben) is felhasználható erre a célra. Egészségvédelem A dolgozók jó egészségi állapotának fenntartása, amit az alkoholfogyasztás nagymértékben veszélyeztet, fontos része a programnak. Sok múlik a vállalat tevékenységén, méretén, az elérhető (belső és külső) egészségügyi tanácsadó- és kezelőintézményeken, de az alábbiak vagy legalább ezek egy része bárhol megvalósítható: · a dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálata, amely magában foglalja a leletekre alapozott célzott, egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadást (például arra vonatkozóan, hogy a dolgozó mozogjon többet, dohányozzon kevesebbet, igyon kevesebbet stb.). · a megfelelő egészségügyi ellátás, · stressz-kezelő program szervezése, · a munkatársak (például a középvezetők, a szakmunkástanulók, a szakszervezeti képviselők, a biztonsági szakemberek) részvétele a munkahely egészségügyi és biztonsági helyzetének felmérésében, az eredmények közzétételében és a szükséges válaszlépések megtételében. · pihenő- és sportlétesítmények kialakítása, a meglevők fejlesztése.

A munkakörülmények megváltoztatása Már utaltunk arra, hogy az egyhangú, elégedetlenséget okozó munka az alkohol- és kábítószer-fogyasztás egyik meghatározó oka lehet; és azt is tudjuk, hogy némely munkahelyen már a csekély mértékű alkohol- és kábítószer-fogyasztásnak is súlyos következményei lehetnek. Éppen ezért a munkafeltételek változatosabb kialakítása, illetve a munkakörülmények időszakonkénti vagy rendszeres változtatása is hozzátartozik a megelőzési programhoz. A munkahelyen a biztonsági és egészségügyi szakember minden bizonnyal tanácsokat tud adni a veszé-

37

lyes gépek biztonságosabb működtetésére vagy az olyan ipari anyagok biztonságosabb kezelésére, amelyek különösen nagy veszélyt jelentenek a dolgozók számára, ha alkoholt vagy kábítószert fogyasztottak. Előfordulhat, hogy a dolgozót kevésbé veszélyes munkakörbe kell áthelyezni vagy olyan csoportot kell szervezni, amelynek tagjai egymást váltva végzik a veszélyes munkafázisokat. További lehetőségek: · nagyobb mértékben lehet bevonni az alkalmazottakat és képviselőiket azokba a döntési folyamatokba, amelyek mindennapi munkájukat érintik, · rendszeres megbeszélések és viták eredményeként újfajta megállapodások jobb kapcsolatot teremthetnek a munkatársak, valamint a középvezetők és a beosztottaik között, · érdemes újragondolni a szervezet felépítését, a kommunikációs csatornák rendszerét, az alkalmazottak felelősségét és speciális feladatait. Tanácsadás Az alkoholproblémákkal küzdő munkatársak sokszor szorulnak szakemberek tanácsaira, segítségére. Nagyvállalatoknak rendszerint már vannak olyan képzett szakembereik a személyzeti, szociális vagy egészségügyi részlegen, akiktől joggal elvárható, hogy az alkohol kezelési program helyi specialistái legyenek. Kisebb cégeknek fel kell kutatniuk a lehetséges külső szolgáltatásokat, rendeléseket, tanácsadó központokat vagy más intézményeket. A tanácsadó fő feladatai: · vizsgálat és tanácsadás azoknak számára, akiknél felmerül az alkohol- és a kábítószer probléma (önként jelentkezőknek és azoknak is, akiket felettesük vagy a szakszervezeti megbízott küldött), · szükség esetén megtalálni a vállalaton belüli és/vagy a külső szaksegítséget (például szükség lehet orvosi diagnózisra, kezelésre vagy rehabilitációra), · folyamatos kapcsolatot tartani a kezelésre beutaltakkal (ha hozzájárulnak, akkor a családjaikkal is), és gondoskodni arról, hogy minden támogatást megkapjanak, · kapcsolattartás a helyi közösségben működő kezelő és támogató intézményekkel. Korai beavatkozás A korai beavatkozás azért fontos, mert az alkohol okozta károsodásokat legeredményesebben a korai szakaszban lehet orvosolni. Az A. részben összegyűjtöttük azokat a helyzeteket, amelyek valószínűsíthetően az alkoholvagy kábítószer-fogyasztásból erednek. Mivel ezek a gondok károsan befolyásolják a munkavégzést, ezért legkönnyebben a középvezetők ismerhetik föl a problémás eseteket. Ők azok, akik meggyőzhetik az érintetteteket, hogy szakember segítségére, tanácsadásra, diagnózisra, adott esetben kezelésre és rehabilitációra van szükségük.

38

Kezelés és rehabilitáció Előfordul, hogy még a leggondosabb ellenőrzési és megelőzési intézkedések is kudarcot vallanak a munkahelyi alkoholfogyasztás megelőzésében. Ezért meg kell szervezni az alkoholfüggők kezelését és rehabilitációját. Ide tartozik a korai felismerés, a tanácsadás, a megfelelő helyre való beutalás, valamint az utókezelés. E szolgáltatásokat, a vállalat szervezeti struktúrájától függően különböző módon lehet megszervezni. A vezetőkkel és a szakszervezetekkel szorosan együttműködő egészségügyi, jóléti, személyzeti vagy más speciális részlegeket lehet megbízni az összehangolt segítségnyújtással. Rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználjuk az elérhető tanácsadói, kezelői és rehabilitációs szolgáltatásokat, és az is, hogy megnyerjük a témában érintett hatóságok támogatását. Minden vállalatnak naprakész információval kell rendelkeznie az ilyen szolgáltatásokról, és ki kell alakítania a megfelelő programokban való aktív részvétel lehetőségeit.

39

B/IV. OKTATÓ-MODUL A VEZETŐK SZÁMÁRA

Ez a fejezet bevezeti az olvasókat a drogok és az alkohol kérdéskörébe. Ezután olyan képzési modulokat tartalmaz, amelyek felkészítik a trénereket a teljes vállalatra kiterjedő megelőzési program végrehajtására. Több, a Függelékek közt található anyag segíti az információk hasznosítását. Fontosnak tartjuk, hogy a vezetők a program egészének beindítása előtt részesüljenek a tréningben. Ettől várható, hogy a cég a munkavállalók teljes körét érintő prevenciós program kialakítására váljon képessé. Ha csak lehet, a dolgozói képviseleteket is meg kell hívni a képzésekre. Alternatív lehetőségként a képzési modult a dolgozói képviseletek is felhasználhatják a megfelelő személyek kiképzésére.

40

B/IV. OKTATÓ-MODUL A VEZETŐK SZÁMÁRA

Bevezetés: a modulok használatának módja ¨

Az alkohol- és drogproblémák szakembereinek hosszú évekre van szükségük a káros fogyasztás és a függőségi problémák kialakulásának igen bonyolult biológiai, lélektani és szociális összetevői terén való jártasságuk megszerzéséhez.

¨

A függőséget a szakemberek nagy része olyan betegségként fogja fel, amelynek kezelése tudományos megközelítést és nagyfokú elmélyedést igényel. A függőség valóban bonyolult dolog, a megelőzés fogalmai azonban egyszerűen megérthetők. Az átlagemberek más betegségek részleteinek beható ismerete nélkül is jól megértik azok okait és betarthatják mindazokat a szabályokat, amelyek révén megóvhatják egészségüket. Elegendő annyit tudnunk, hogy táborozáskor ne igyunk forralatlan vizet, ha nem akarunk megbetegedni, és nem feltétlenül kell tisztában lennünk azzal, hogy bizonyos kórokozók pontosan milyen elváltozásokat okoznak emésztő rendszerünkben.

¨

Az alábbi egyszerű képzési tömböket úgy állítottuk össze, hogy az alkohol- és drogfogyasztás munkahelyi jelentőségét egyfelől a csoportmunka, másfelől az alapkérdésekre adott válaszok révén ismerhessék meg a résztvevők. A tréner, hogy sikerrel adhassa tovább az anyagot, alaposan ismerkedjék meg az abban foglalt tényekkel és információkkal és tegyen szert kellő rutinra abban is, hogy hallgatóságát (vagyis beosztottait) hogyan viszi végig a tanulási folyamat állomásain. Ez sikeresen elvégezhető anélkül, hogy a trénernek ehhez drog- vagy alkohol szakemberré kellene válnia.

¨

A megadott modulok nem merítik ki a drog- és alkoholkérdések teljes körét. A cél az, hogy a megelőzési programot elindítsuk és azt a vezetők és a munkavállalók saját kezébe adjuk.

A modulok használatba vétele előtt nyomatékosan ajánljuk, hogy a leendő oktató alaposan tanulmányozza át azok valamennyi részletét, különös tekintettel az idő- és eszköz igényekre. A Függelékek között számos írásvetítő fóliát talál, amelyeket a képzési program kiindulópontjaiként használhat fel. Az egyes modulok tartalma következő: a./ a kérdéseket tartalmazó munkalapok a résztvevők számára, b./ jegyzetek a képző számára, és c./ írásvetítő fóliák a válaszokhoz fűzött magyarázatok alátámasztására. A fejezet végén a közvetlen munkahelyi vezetők számára néhány; a korai problémafelismerést segítő szempontot közlünk.

41

IDŐIGÉNY A fogalmak megismerése és a megelőzés alapgondolatának átadása négy-hat órás együttlétet igényel. A kiinduló kérdések mintegy "megtörik a jeget" a témák körül: megismerhetjük, hogy mit tudnak a résztvevők a témákról és megindulhat a beszélgetés. Az egyes modulok interaktívak, vagyis erőteljesen bevonják a munkába a résztvevőket. A képző törekedjen rá, hogy minden résztvevőt megszólítson, hogy mindenki kifejthesse véleményét. A visszahúzódókat bíztassuk, míg azokat, akik "túlbeszélik" a többieket, kérjük meg, hogy engedjék szóhoz jutni a többieket is.

ESZKÖZIGÉNY Kényelmes, nyugodt hely szükséges a tíz-tizenkét résztvevő számára. A székeken és az írásra alkalmas asztalokon kívül a trénernek az alábbiakra lesz szüksége: ü tábla (flipchart) és íróeszközök ü írásvetítő, üres fóliákkal és alkalmas tollakkal ü az előadás anyagának fóliái ü a résztvevők közt szétosztandó anyag fénymásolt példányai A résztvevőknek jegyzetfüzetre és tollra van szükségük

42

I. AMIT MINDENKINEK TUDNIA KELL A KÜLÖNFÉLE SZEREKRŐL (Kérdés-sorozat a résztvevők számára) Ezek az alapkérdések arra szolgálnak, hogy megismertessék Önnel az egyes szerek hatásait, és egyben felmérjék, vajon mennyire ismeri Ön ezt a területet. Lehet, hogy meglepődik majd azon, hogy milyen sokat tud valójában ezekről a dolgokról, vagy éppen hogy milyen kevés információval rendelkezett korábban e témában.

·

Mit jelentenek az Ön számára a következő kifejezések: drog, drogfüggőség, addikció?

·

Sorolja föl, milyen drogokat ismer /ez természetesen nem azt jelenti, hogy használta ezeket, csupán hogy hallott már róluk valamit/.

·

Tudomása szerint milyen hatása van a kémiai szerek káros használatának az emberi szervezetre? Soroljon föl annyiféle hatást, amennyit csak tud.

·

Mi a különbség a szerek fogyasztása és a szerek káros használata között?

·

Milyen tényezők hajlamosíthatják a személyt a káros szerfogyasztásra?

·

A tárgyalt összes szer közül melyeket fogyasztják leggyakrabban az Ön környezetében, illetve a társadalom különböző csoportjaiban /a fiatalok, a munkások, a nők stb. körében/?

43

INSTRUKCIÓK A TRÉNEREK SZÁMÁRA 1. A DROGOK ÉS A DROGFÜGGŐSÉG FOGALMAI

Mit jelentenek az Ön számára a következő kifejezések: drog, drogfüggőség?

A kérdés célja: A kémiai szerek és a függőség kérdésköre még a legjobb esetben is zavaros és érzékeny terület, a legrosszabb esetben pedig teljesen rejtélyes és zavarba ejtő téma marad. A témát körülvevő titokzatosság és tagadás ugyanis általában elfedi a lényeget. A társadalmi konvenciók és tabuk szintén arra késztetnek bennünket, hogy ritkán beszéljünk ezekről a kérdésekről nyíltan és egyenesen. E bonyolult és összetett probléma egyszerű és világos meghatározása érdekében tehát, szükségünk van egy olyan közös nyelv kialakítására, amelyen meg tudjuk magunkat értetni a dolgozókkal. Azzal, hogy a résztvevőknek válaszolniuk kell bizonyos kérdésekre és meg kell fogalmazniuk gondolataikat az adott témával kapcsolatban, a kiképző eléri célját: felszínre hozza az egyéni és a közös benyomásokat, ismereteket. Már önmagában az a tény is megkönnyíti a helyzetet és csökkenti a kérdést övező feszültséget, hogy minden résztvevőnek nyíltan ki kell fejeznie gondolatait. Mivel a válaszok semleges és tényszerű hozzáállást kívánnak, a résztvevők rossz érzései hamarosan elmúlnak és a továbbiakban szívesebben vesznek részt a foglalkozásokon.

Hogyan dolgozzuk föl az első kérdést? Osszunk föl egy nagy lapot két részre és írjuk az így kapott oszlopok fölé: drogok, drogfüggőség. Gyűjtsük össze szóban az első résztvevő válaszait, majd a kulcsszavakat rögzítsük írásban a nagy lapra. Folytassuk a következő résztvevővel, majd így sorban haladva a csoport minden tagjának válaszát gyűjtsük össze. Ha eközben kiegészítő kulcsszavak, vagy egyéb ötletek merülnek föl, azokat is rögzítsük a nagy lapon. Emlékeztessünk mindenkit, hogy itt nincsenek sem rossz, sem pedig jó válaszok, de fontos minden résztvevő benyomása és meglátása. Ez a szakasz legyen egyszerű és rövid, biztosítsuk minden résztvevő szóhoz jutását. Kérdezzük meg, hogy vajon maradt-e még bármilyen megjegyzésük, kérdésük a témához és biztosítsuk a résztvevőket arról, hogy ezekkel még fogunk foglalkozni a tréning során. /Ha pedig ez mégsem történik meg, valószínű, hogy az illető kérdés kívül esik a prevenciós tréning látókörén és a szükséges elmélyültebb választ egy szakembertől lehet megszerezni a későbbiek során./ Ezek után osszuk ki a szórólapokat az alábbi egyszerű meghatározásokkal: "A drogok olyan kémiai anyagok, amelyek megváltoztatják a testi és lelki működéseket." "A drogfüggőség olyan szenvedély, amely egy kémiai anyag ellenőrizhetetlen fogyasztásában nyilvánul meg, annak ellenére, hogy a fogyasztásnak káros hatásai mutatkoznak."

44

Bátorítsuk a résztvevőket annak a ténynek a megvitatására, hogy a kémiai szerek nem önmagukban károsak, hanem a fogyasztás módja lehet ártalmas hatású az egészségre és a jó közérzetre. Megjegyzés: Nagyon fontos, hogy minden résztvevő gondolatát és válaszát összegyűjtsük, mielőtt még kiosztanánk a szórólapokat. Ezzel a módszerrel a kiképző szemléltetni tudja azt a tényt, hogy minden résztvevőnek voltak előzetes gondolatai a témához.

45

2. A DROGOK FAJTÁI

Sorolja föl, hogy milyen drogokat /kémiai szereket/ ismer! /Ez természetesen nem azt jelenti, hogy használta ezeket, csupán azt, hogy hallott már róluk valamit./ A kérdés célja: A dolgozók eltérő tudással rendelkeznek a drogokról. Sokan egyáltalán nem ismerik az egyre növekvő számban piacra kerülő drogfajtákat. Mások nincsenek tudatában annak, hogy egy bizonyos orvos által felírt, vagy külföldről beszerzett gyógyszer ártalmas, vagy függőséget okozó hatású is lehet. Sokan az alkoholt nem tekintik drognak, vagy esetleg úgy vélik, hogy a szerves oldószerek szippantásához nem lehet hozzászokni. Közép és Kelet-Európa határai nyitottak, ezért az új drogok bármely országba bekerülhetnek. Továbbá, a fiatalok NyugatEurópa iránti vonzalmukban hajlamosak a negatív szokásokat is átvenni, így van ez például a drogfogyasztással is. Ezért hasznos a résztvevők számára rövid áttekintést nyújtani és ismertetni a szerek különböző csoportjait. Hogyan dolgozzuk föl a második kérdést? Tanulmányozzák a különféle szercsoportokról szóló csatolt anyagokat. Ezek a listák nem merítik ki a témát, de a világ különböző részein elterjedt legáltalánosabb drogokat azért tartalmazzák. Ossza föl a lapját tetszőlegesen három részre. Még ne nevezze el ezeket a területeket, de majd a későbbiekben a három különböző részen helyezze el a serkentőszerek /stimulánsok/, a tompító szerek /nyugtatók és altatók/ és az egyebek hatóanyagok /hallucinogének/ csoportjait. Például az amfetamin-származékok a serkentőszerekhez, a kannabisz-félék a hallucinogénekhez, az alkohol- és a barbiturátfélék pedig a tompító szercsoporthoz fognak tartozni. Ha az Önök dolgozói körében bármelyik szercsoport jelentéktelen problémának tűnik, akkor azokat a szereket elég csak szóban megemlíteni. Saját feladatát megkönnyítendő, egy kis jelzést tehet a kiképző a nagy lap azon területére, ahová az adott csoporthoz tartozó szereket gyűjtötte, hogy el ne felejtse, melyik szercsoport hol helyezkedik el a papíron. Kérje meg a résztvevőket, hogy egyenként olvassák föl válaszaikat. Ezzel párhuzamosan írja föl ezeket a három kialakított hely közül a megfelelőbe. Gyűjtse össze a válaszokat /de hagyja ki az ismétlődőket/ szercsoportonként, egészítse ki a később felmerülő válaszokkal a csoportokat. Végül adjon nevet a csoportoknak: serkentő szerek /stimulánsok/, tompító szerek /depresszánsok/ és egyebek /hallucinogének/. Használjon három különböző színű filctollat és röviden magyarázza el a szercsoportok közti különbségeket és hasonlóságokat. Legvégül osszon ki egy információs szórólapot a témáról.

46

Megjegyzés: előzetesen jól föl kell készülnie! Tudnia kell kívülről a szercsoportokat és az azokba tartozó főbb drogokat. Nem kell azonban szakembernek lennie ahhoz, hogy hatékony legyen az Ön által vezetett képzés. Minimális, de pontos információk szükségesek ahhoz, hogy képes legyen a problémát tudatosítani a résztvevőkben. Előfordulhat, hogy olyan kérdést tesznek föl, amelyekre nem tudja a választ. Ebben az esetben akár a későbbiekben utána nézhet a megoldásnak, vagy akár a résztvevők feladatául is szabhatja ezt.

47

3. A DROGOK HATÁSAI

Tudomása szerint milyen hatása van a kémiai szerek káros fogyasztásának az emberi szervezetre? Soroljon föl annyiféle hatást, amennyit csak tud! A kérdés célja: Ez a kérdés az ártalmas szerhasználat sokféle, szerteágazó kérdéskörét fogja a felszínre hozni. A szakirodalomban túlzottan nagy hangsúlyt kapnak a szerek fizikai hatásai, illetve a testi ártalmak. Ez természetesen nagyon fontos szempont, azonban a káros szerhasználat fizikai jelzései a szerfüggőség késői stádiumában válnak csupán szembetűnőkké. A májzsugor például csak hosszú idővel azután kerül felismerésre, miután a személy már régen alkoholfüggővé vált. A fizikai tünetek túlhangsúlyozásának az a veszélye, hogy a legtöbb kezdeti stádiumban lévő szerhasználó nem fogja felismerni önmagán ezeket a jegyeket. Ez pedig erősítheti a probléma tagadását. Kevésbé szokták hangsúlyozni a szerfogyasztás okozta érzelmi és mentális zavarokat, valamint a családnak és a tágabb közösségnek okozott sérüléseket. Gyakran alulértékelik a szerhasználat és függőség kezdeti stádiumában a társas ártalmak mértékét, valamint a dolgozó családja körében és a munkahelyén végbemenő romboló folyamatokat. A prevenciós szűrések lehetővé teszik az érzelmi és társas probléma jelzések fölismerését, már jóval azelőtt, hogy a fizikai romlás bekövetkezne. Hogyan dolgozzuk föl a harmadik kérdést? Ossza négy részre a lapot. Ezek a következő területeket foglalják magukba: fizikai/mentális egészségi problémák; családi problémák; anyagi problémák; társas/viselkedésbeli problémák csoportjai. Kérje meg a résztvevőket, hogy olvassák föl válaszaikat. Ezzel párhuzamosan Ön rögzítse a lapon a válaszokat. Figyeljen arra, hogy azok a később kialakítandó kategóriákhoz rendelve kerüljenek a lap megfelelő részére. Ha zavar támad egy bizonyos drog hatásait illetően, irányítsa a beszélgetést a szerek hatásainak bejósolhatatlanságának témájára. Például az alkohol eufóriát és gátlástalanságot kelt egyszerre, de a következő percben váratlan kétségbeesést válthat ki. Egészítse ki a négy kategóriát a hiányzó tünetekkel és hatásokkal saját információi alapján /ld. a csatolt mellékletet/, majd adjon a kategóriáknak megfelelő címeket. Használjon eltérő színű filctollakat. Hangsúlyozza a családi és a társas problémák csoportjainak kiemelt jelentőségét, mivel ezek alapján jobban megérthetővé válik a prevenciós szűrések, a primér prevenciós programok és a korai probléma felismerés szükségessége a munkahelyen.

48

Információs lap: AZ ALKOHOL ÉS A DROGOK ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK

Fizikai és mentális problémák: · szív, máj, gyomor, vese, idegrendszer,

Anyagi problémák: · adósságok,

· balesetek,

· állásvesztés,

· eszméletvesztések, emlékezetkiesések, álmatlanság, rendszertelen alvás

· felelőtlen kiadások, kockázatos ügyletek,

· hosszú reakcióidő, csökkent motoros teljesítmény,

· a család szükségleteinek elhanyagolása

· látászavar, a megosztott figyelem romlása, · labilis érzelmek és hangulatváltozások, tanulási és emlékezeti problémák, szegényes intellektuális teljesítmény, · ...

· ...

Társas és viselkedésbeli problémák: · állandó harcok, · elmagányosodás, marginalizáció, · ingerlékenység, a társakkal való együttműködési nehézség,

Családi problémák: · elidegenedés, eltávolodás a rokonoktól, partnertől,

· késztetés hiány, ésszerűtlenségek, kényszeres vitatkozás, arrogáns viselkedés,

· otthoni erőszak, harcok és konfliktusok

· önfelnagyítás, üldöztetési gondolatok,

· elhanyagolt gyerekek,

· visszahúzódás és elkülönülés, a közösségtől való visszahúzódás

· elmagányosodás

· jogi problémák, kriminalitás

· ...

49


4. SZERFOGYASZTÁS, ABÚZUS, FÜGGŐSÉG

Mi a különbség a szerek fogyasztása és káros használata között?

A kérdés célja: Szükséges, hogy a résztvevők éppúgy elgondolkozzanak a szerhasználat veszélyeiről, mint a függőség kérdéséről. Azért is fontos ez a pont, mert sok alkohollal és droggal összefüggő probléma nem a szerfüggőségből, vagy ártalmas szerhasználatból ered. A drogfogyasztás attól válik ártalmas használattá, hogy káros, vagy nagy valószínűséggel káros következményekkel jár magára a fogyasztóra, vagy a környezetére nézve. Sokan nem tudják, de igaz az, hogy gyakrabban okoznak balesetet az alkalmi ivók, mint a rendszeresen alkoholizálók és a dolgozók munkahelyi biztonsága szempontjából nincs különbség a kétféle alkoholizálás között. Hogyan dolgozzuk föl a negyedik kérdést? Ossza föl négy részre a lapot. Címezzen meg kettőt közülük: "Felelősségteljes fogyasztás" és "Ártalmas fogyasztás" felirattal, a másik kettőt hagyja cím nélkül. Magában jegyezze meg, hogy e kettő címe "intoxikáció" és "rendszeres fogyasztás" lesz. Olvastassa föl egyenként a résztvevők válaszait és írja be a megfelelő blokkba. Még mindig ne fedje föl az "intoxikáció" és "rendszeres fogyasztás" kategóriákat, ám ha említenek ideillő válaszokat, jegyezze föl azokat is. Miután már összegyűltek a válaszok, írja a megfelelő helyre a hiányzó címeket. Kezdeményezzen beszélgetést a csoport által összehozott anyagról. Ha a válaszok nagyon akadoznak, tegyen föl segítő kérdéseket a kategóriák elkülönítéséhez. Például: mikor vált át a meggondolt alkoholfogyasztás részegségbe? Mi szokott történni hétvégeken, szabadságok alkalmával, ünnepeken, karácsonykor? Ha egy kategóriához csak szórványosan érkeznek válaszok, a megbeszélés idejét töltse azzal, hogy az illető dolog jelentőségét tudatosítja. Ossza ki az információs lapot és folytassa a megbeszélést a felmerülő kérdések megvitatásával. A fönti megbeszélést provokáló kérdés fölhívja a dolgozók figyelmét az olyanfajta szerhasználat veszélyeire, amely már bizonyos kritikus küszöböt átlépett.

50


Információs lap a 4. kérdéshez Intoxikáció · Az intoxikáció /részegség, drogos állapot/ nem szükségszerűen a függőség jele, inkább a drog- és/vagy alkoholfogyasztás leggyakrabban látható jelzése. Az intoxikáció balesethez vezethet, mivel ez az állapot erőszakos viselkedéssel, emlékezet kieséssel és csökkent koordinációs teljesítménnyel jár. · Különösen veszélyes a túlzott szerfogyasztásból adódó intoxikáció olyan munkakörökben, ahol a biztonsági szempontoknak kiemelt szerepük van. · A gyakran ismétlődő intoxikáció nemkívánatos hatást gyakorol a kapcsolatokra, a munkateljesítményre, a személyes fejlődésre és az egészségi állapotra egyaránt.

Rendszeres szerhasználat · A drog és alkoholfogyasztás ismétlődése egy bizonyos időperióduson keresztül /akkor is, ha a szer mennyisége csekély/. Nem szükségszerűen jelentkezik intoxikációs epizód, de ettől függetlenül valószínűleg egyéb problémák jelentkeznek. Anyagi, egészségügyi, munkahelyi és munkateljesítménybeli problémák állhatnak elő a szerfogyasztás következtében. A rendszeres szerfogyasztás gyakran drogfüggőséghez vezet.

Szerfüggőség · A drog, vagy alkoholfüggőség mértéke az enyhétől a súlyos fokozatig terjedhet. A függőség mértéke abban is megmutatkozik, hogy mennyire képes az illető tartózkodni az alkohol, vagy drogfogyasztástól. Az akut és gyakori problémákat a dolgozó társaival és főnökeivel történő súrlódásai is jelzik /veszekedések, fizikai támadás/, valamint a hanyag munka és a balesetek előfordulása. A drogok segítségével történő "felszabadulás" és a "menekülés" szenvedéllyé válik. Ez a szenvedély ugyanakkor fájdalmat, kellemetlen érzéseket okoz és az általános állapot romlását hozza magával egy idő után.

51


5. A DROG ÉS ALKOHOLPROBLÉMÁK OKAI Milyen tényezők hajlamosíthatják a személyt a káros szerfogyasztásra? A kérdés célja: Számtalan tényező játszhat szerepet a szerfogyasztásban, illetve az ártalmas használatban. A résztvevők számára annak felismertetése a fontos, hogy a hajlamosító tényezők száma végtelen. Valójában mindannyian sérülékenyek lehetünk - és így veszélyeztetettek a droghasználatra - különféle okok következtében életünk különböző állomásain. A fiatalok a tekintéllyel kapcsolatos kihívások miatt, szégyenlősségből, a meg-nem-felelés érzéséből adódóan, a világgal való szembenállásuk miatt, vagy egyszerűen kíváncsiságból és a kortársak nyomásának engedve fogyaszthatnak alkoholt, vagy drogot. A felnőttek szerfogyasztásának oka lehet az ellazulás, vagy éppen a feldobódás igénye, a divat, a valahová tartozás szükséglete. Az idősebbek azért fordulhatnak a szerek felé, mert tőlük várják a komfortérzést, a megnyugvást, vagy a fájdalomtól való megszabadulást. Nincs olyan életkor a személyiségfejlődés során, amely védett lenne a menekülés és felszabadulás érzéseinek csábításával szemben. Egyes szerek, mint például az alkohol, elfogadottak, sőt védettséget élveznek bizonyos kultúrákban és társadalmakban. Ezekben a körökben elfogadhatatlan, szokatlan lehet, ha valaki nem iszik. A családtörténet, a genetikai és etnikai háttér fontos szerepet játszik a személy szerfogyasztásra való hajlamának kialakulásában, ezeket a tényezőket már régebb óta kutatják. A társadalmi változások, a támogató rendszerek felbomlása, a migráció, a szegénység és az urbanizációs ártalmak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek keresik a feledést és a teljes kikapcsolást világunkból. Egyes életesemények, mint például a balesetek, tragédiák, a gyász arra késztethetnek, hogy tompítsuk a fájdalmas élményeket. A munkahelyi stressz és feszültség is - amelyek egyaránt származhatnak sikerből, kudarcból vagy monotóniából - szerfogyasztáshoz vezethetnek. Röviden: minden személy mozgó célpont - fejlődik, örökkön változik, de mindig sérülékeny marad e szerek használata tekintetében. Hogyan dolgozzuk föl az ötödik kérdést? Rajzoljon mondjuk hét koncentrikus kört a nagy lapra, úgy, hogy minden körben legyen elegendő hely a résztvevők kulcsszavai számára. Jegyezze meg magában, hogy a körök a legbelsőtől kezdve a következőket reprezentálják: egyén, család, kortársak, munkahely, tágabb közösség, társadalom, kultúra, faj és külső körülmények, amelyek hatással vannak a személy szerhasználattal kapcsolatos veszélyeztetettségére. Kérje meg a résztvevőket a válaszadásra és írja le a kulcsszavakat a megfelelő körökbe. Ösztönözze a csoportot élénk beszélgetésre! Nagyon fontos - emlékezzen csak! -, hogy minden résztvevő átgondolja saját és mások sebezhetőségét. Hangsúlyozza, hogy semmi elítélő mozzanat, szégyen, stigma nem tapad a sérülékenységi tényezőkhöz. Ellenkezőleg: az emberek ilyesféle gyengeségének felismerése - önmagukat is beleértve - vezethet olyan felelősségteljes, pozitív viselkedéshez, amellyel más megoldásmódokat, megküzdési élet-stratégiákat fognak keresni.

52


6. A GYAKRAN HASZNÁLT SZEREK

A tárgyalt összes szer közül melyeket fogyasztják leggyakrabban az Ön környezetében, illetve a társadalom különböző csoportjaiban?

A kérdés célja: Számtalan előfeltétele van az adott kultúrában az alkohol vagy a drog fogyasztásának, amelyet figyelembe kell venni, bármely populációról is legyen szó. Az alkohol jó példa arra, hogy egyes szerek minden korosztályt vonzanak. Néhány más drog nem egykönnyen hágja át a generációs határokat és például csak a fiatalok körében népszerű. Más szereket tradicionálisan csak a társadalom bizonyos rétegeiben fogyasztanak előszeretettel, másokban nem. A földrajzi elhelyezkedés és a kulturális preferenciák hatással vannak a drogok megválasztására. Lehetséges például, hogy bizonyos mezőgazdasági területeken csupán alkoholt fogyasztanak, sőt, csak bizonyos fajtájú alkoholos terméket isznak az emberek. Hasznos lehet ezért tudni, hogy melyek az általánosan fogyasztott szerek az adott környezetben. Ellenkező esetben a prevenciós "üzenet" tartalma érdektelenné válhat a résztvevők számára. Hogyan dolgozzuk föl a hatodik kérdést? A résztvevők olvassák föl válaszaikat, ez már önmagában életszerű légkört alakít ki a beszélgetésre és a kérdés ezzel eleget tesz rendeltetésének. A kiképzőnek az a feladata, hogy minden jelenlévőt ösztönözzön gondolatainak kifejtésére és válaszlehetőségeinek megfogalmazására. Meg kell dolgoztatnia a csoportot olyan kérdések fölvetésével, hogy van-e valaki, aki nem ért egyet az előző fölszólalásával; van-e olyan pontja a kérdéskörnek, ami fölött elsiklottunk volna; vajon tud-e még valaki említeni olyan régiót az országban, vagy városokat, ahol másként jelentkezik a kérdés, vagy éppen hasonló a helyzet stb.. A csoportmunka során a kiképző felszínre hozza a személyek "rejtett tudását": megmutatja számukra, hogy sokkal több dolgot tudnak, mint azt hitték volna magukról és valójában tudomásuk van a közösséget érintő fontos kérdésekről .

53


II. TOVÁBBI VEZETŐI ISMERETEK A káros szerhasználat tüneteinek felismerése a vezető hivatali kötelessége. Az alábbi jelzések közül nem mindegyik utal egyértelműen drog-, vagy alkohol problémára, mégis sokuk jelzésértékű: 1. Teljesítménycsökkenés · Változékony munka-minőség és csökkent produktivitás, szabálytalan munkatempó, koncentrációhiány, a fáradtság jelei. · Gyakori hibázás, figyelmetlenség, hibás ítéletek. · Érdektelenség. · Bizonytalan betegségek ismétlődő panaszai /influenza, gyomortáji kellemetlenség érzés, fejfájások/ · Igazolatlan eltűnések a munkahelyről.

2. Változások a viszonyulásmódban és a fizikai megjelenésben · · · · · ·

A részletek elhanyagolása, felületes munkavégzés. Mások hibáztatása saját mulasztások miatt. Munkatársak és vezetők szándékos kerülése. Rendezetlen személyes megjelenés. A munkatársaival való összhang romlása. Gyenge erkölcsi tartás jelei /neheztel arra, aki leleplezi/.

3. Az egészségi és biztonsági kockázati tényezők megnövekedése · · · ·

54

Az átlagosnál magasabb baleseti arány. A gépek és egyéb felszerelések figyelmetlen kezelése. Szükségtelen kockázatvállalások /elfedendő az alacsony produktivitású időszakokat/. A kollégák biztonságának figyelmen kívül hagyása.


4. A személyes problémák fokozódása · Panaszok a kollégákkal, családdal, vagy másokkal való személyes kapcsolatokra. · Gyakran visszatérő anyagi problémák. A klinikai diagnózis felállítása nem a vezető dolga. Azonban abban az esetben, ha a viselkedésváltozás a munkateljesítményt is érinti, a vezetőnek föl kell készülnie a változások részletes vizsgálatára, és lépéseket kell tennie a probléma rendezésére. A helyzet bagatellizálása, vagy a problémák takargatása a vállalati költségek növekedéséhez vezet - pénzben és energiában egyaránt - és csak felgyorsítja a szerfogyasztó állapotának teljes leromlását. Forrás: The National Clearinghouse for Alcohol and Drug Information, No. PHD638, US Dept. of Labor, Rockville, Md.

55


III. MIKOR ÉS HOGYAN AVATKOZZUNK BE? Az intervenció elvei. 1. Szigorúan csak a munkateljesítmény tényeiről beszéljünk. 2. Mindent dokumentáljunk, támaszkodjunk feljegyzéseinkre; ne hagyatkozzunk az emlékezetünkre, vagy szóbeszédre. 3. Magyarázzuk meg beosztottunknak, hogy teljesítménye nem felel meg az elvárásoknak. 4. Legyünk támogatóak, nyíltak, de mindenekelőtt határozottak. 5. Emlékezzünk arra, hogy a vezető sem a szerfogyasztó dolgozónak, sem a vállalatnak nem segít azzal, ha a problémát nem létezőnek tekinti.

56


DEFINÍCIÓK4 E kötetben számos szakkifejezést meghatározott jelentéssel használunk. Az alábbiakban e kifejezések meghatározásait ismertetjük. · Káros élvezeti szerfogyasztás (“visszaélés” a kábítószerrel, az alkohollal, a kémiai, pszichoaktív szerrel; túlzott szer-fogyasztás, abúzus): A kifejezést széles körben használják, erősen különböző jelenségek elnevezésére. A DSM III-R5 (A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) a pszichoaktív szerek túlzott fogyasztásán a következőket érti: 1./ “folyamatos fogyasztás ismert és tartós vagy visszatérő szociális, pszichológiai vagy fiziológiai probléma ellenére, amelyet a szer fogyasztása okoz vagy súlyosbít, vagy 2./ ismételt szerfogyasztás olyan esetben, amikor ez veszélyes, kockázatos”. Olyan kategóriáról van szó, melyet csak akkor használjunk, ha a függőség (dependencia) kritériumai nem alkalmazhatók. Az “abúzus” kifejezésen időnként a különféle szerek (különösen az illegális kábítószerek) bármely típusú fogyasztását értik. Az ICD-10 (BNO-10, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának hivatalos kézikönyve) a túlzott fogyasztás, az abúzus fogalmát, kétértelműsége miatt nem is használja (csak a függőséghez nem vezető szerek esetében, erről lásd alább). Az ICD-10, amely a WHO dokumentuma, nem tesz különbséget a fogyasztás káros és a veszélyes módjai között és veszélyek alatt csak az egészségügyi (nem pedig a szociális és jogi) következményeket érti. Az Egyesült Államok kábítószer-fogyasztást megelőző szövetségi intézménye (Office of Substance Abuse Prevention, OSAP) szintén ellenzi a "túlzott fogyasztás" kifejezés használatát, bár a "kábítószer abúzus" (substance abuse) és hasonló kifejezések - és ezekkel a pszichoaktív szerek fogyasztásának általános problémáit jelzik - széles körben használatosak maradtak Észak-Amerikában. Más összefüggésekben az abúzuson (kóros fogyasztás) a fogyasztás nem orvosi vagy nem jóváhagyott módjait értik, tekintet nélkül a következményekre. Így a WHO egy kábítószer-függőség tárgyú szakértői bizottságának 1969-es jelentése az alábbi meghatározást tartalmazza: “Tartós, avagy időnkénti túlzó kábítószer-fogyasztás, amely ellentétben áll az elfogadott orvosi gyakorlattal vagy megkerüli azt.” Alkohol: az olyan szerves vegyületek nagy csoportja, amely szénhidrogénekből és egy vagy több hidroxil (-OH) gyökből áll. Az etilalkohol (C2H5OH, etanol) az alkoholok csoportjának egyik tagja és a szeszes italok legfontosabb pszichoaktív összetevője. Az “alkohol”, tágabb értelemben, mindennemű szeszesital. Az etilalkohol a cukor erjedésével keletkezik, normál körülmények között az erjesztett szeszesitalok alkoholtartalma legfeljebb 14 %. Az égetett szeszesitalok előállításakor az erjedt anyagból az alkoholt forralással nyerik és tömény formában gyűjtik össze. Az alkoholt az emberi fogyasztáson kívül mint üzemanyagot, oldószert és vegyipari alapanyagot használják. Abszolút alkoholnak nevezik a legfeljebb egy súlyszázalék víztartalmú etanolt. Az alkoholgyártás vagy fogyasztás statisztikai adataiban a szeszesitalok 100 százalékos etanolra átszámolt alkoholtartalmát közlik. A metanol (CH3OH, metilalkohol, faszesz) a kémiailag legegyszerűbb alkohol. Ipari oldószerként és az etilalkohol denaturálására (ivásra alkalmatlanná tételre) használják. A metilalkohol erősen mérgező, az elfogyasztott mennyiségtől függően látászavart, vakságot, kómát 4

Források: Lexicon of alcohol and drug terms. (Az alkohol és drog fogalmak lexikona.) Geneva, World Health Organization, 1994; WHO szakértői bizottsági jelentés /WHO Technical Report Series, N. 833, Geneva. WHO 1993,/. Bizonyos definíciókat az ILO publikációiból és munkadokumentumaiból vettünk át.) 5 Washington, DC, American Psychiatric Association, 1987, magyarul: Magyar Pszichiátriai Társaság, 1991, 46. oldal.

57


vagy halált okoz. Egyéb ipari alkoholok, amelyeknek esetleges fogyasztása veszélyes lehet: izopropanol (izopropil-alkohol), amely tisztítófolyadékok gyakori alkotórésze, és az etilénglikol, amely autók hűtőfolyadékaként használatos. Az alkohol olyan nyugtató-altatószer, amelynek hatása a barbiturátokéhoz hasonlatos. A fogyasztás szociális hatásain túl a részegség alkoholmérgezéshez, sőt halálhoz vezethet, a tartós nagy mennyiségű fogyasztás pedig függőséghez, illetve a testi és szerves értelmi zavarok számos fajtájához vezethet. Az ICD-10 az alkoholeredetű értelmi és viselkedési zavarokat a pszichoaktív szerek fogyasztásából eredő zavarok közé sorolja. · Alkoholfüggőség: a valamitől vagy valakitől való függés általánosságban azt jelenti, hogy az egyén épségéhez vagy fennmaradásához valaki vagy valami támogatására van szüksége. A kifejezés az alkohol és az egyéb élvezeti szerek esetében azt jelenti, hogy a személy a szer ismételt dózisait igényli kellemes érzések elérésére vagy rossz érzések elkerülésére. · Az alkohollal és a kábítószerekkel kapcsolatos gondok: e kifejezés az alkohol- és egyéb szerfogyasztás bármely hátrányos velejárójának megnevezésére alkalmas. A “kap-csolatos” szó nem feltétlenül jelent oksági viszonyt. Magába foglalja a függőséget, a kóros, illetve túlzott fogyasztást és az egyéb problémákat is. · Detoxikáció: az a folyamat, melynek során az egyén megszabadul a pszichoaktív szer hatásaitól. · Dolgozói érdekképviselet: olyan személyek, akiket az adott ország jogszabályai vagy gyakorlata ilyenként ismer el az 1971/135. számú Dolgozói Képviseleti Egyezmény értelmében. · Kábítószer (drog): Az orvostudományban olyan anyagok összefoglaló neve, amelyek képesek betegségek megelőzésére vagy gyógyítására, vagy a testi és a szellemi állapot befolyásolására. A gyógyszertan mindazokat a kémiai hatóanyagokat nevezi így, amelyek megváltoztatják a szövetek vagy a szervezet biokémiai, élettani folyamatait. A köznyelvben a kifejezés elsősorban a pszichoaktív szereket, ezen belül is főleg az illegális szereket jelöli, azokat, amelyeket legális (orvosi) célokra nem is használnak. A szaknyelv szóhasználata (például “alkohol és egyéb szerek”) gyakran igyekszik azt az álláspontot közvetíteni, hogy a koffein, a nikotin, az alkohol és az egyéb, széles körben és nem orvosi célra használt szerek ugyancsak kábítószerek abban az értelemben, hogy használóik legalább részben pszichoaktív hatásukért fogyasztják őket. · Dolgozói Segítségnyújtó és Tanácsadó program (DSTP), [Employee Assistance Programme (EAP)]: A munkáltató vagy a dolgozók szervezete vagy e kettő közösen működtetheti, amely a dolgozóknak (valamint gyakran családtagjaiknak is) segítséget ajánl fel olyan problémáikra, amelyek hatással vannak (lehetnek) a munkateljesítményükre. A DSTP olyan személyes kérdések megoldásában is képes segítséget nyújtani, mint a családi gondok, a depresszió, a munkahelyi stressz, a pénzügyi problémák vagy jogi nehézségek. · Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: elsősorban preventív céllal a munkáltató, a dolgozók és a dolgozói képviseletek számára szaktanácsadóként működnek az optimális munkahelyi testi és lelki egészséget elősegítő, biztonságos és egészséges munkakörnyezet megteremtéséért és fenntartásáért. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat javaslatokat tehet arra is, hogy a munkát miként kell a dolgozók testi és szellemi egészségének érdekében a teljesítő-

58


képességhez igazítani. · Intoxikáció: pszichoaktív szer fogyasztása utáni állapot, amely a tudatállapot, gondolkodás, észlelés, ítélőképesség, érzelmek és magatartás vagy más lélektani és élettani folyamatok, reakciók zavaraiból áll. A zavarok a szer gyógyszertani hatásaiból és tanult válaszokból tevődnek össze, idővel teljes mértékben oldódnak (kivéve a szervi károsodás vagy egyéb szövődmények esetét). · Károsodás: a lélektani, élettani vagy szervi működések bármely sérülése vagy abnormitása. · Káros szerfogyasztás: a pszichoaktív szerek fogyasztásának egészséget károsító módja. A károsodás lehet testi (például vénásan adagolt kábítószer miatti fertőző májgyulladás) vagy lelki (súlyos alkoholfogyasztást követő depresszív epizódok). A káros szerfogyasztásnak rendszerint (bár nem okvetlenül) hátrányos szociális következményei is vannak. A szociális következmények nem elegendők a káros fogyasztás tényének megállapításához. A kifejezést az ICD-10 vezette be, kiszorítva ezzel a “nem függő szerfogyasztás” diagnosztikus kategóriát. Legközelebbi megfelelője más diagnosztikus rendszerekben (például a DSM-IIIRben) a “túlzott fogyasztás” (abúzus), amely rendszerint a szociális következményeket is magába foglalja. · Közösségi intézmények: a lakóhelyi közösség olyan egészségügyi vagy nem egészségügyi szervezetei, amelyek alkohol és kábítószer eredetű problémákban nyújtanak segítséget az egyéneknek. Ilyen szervezet az Alcoholics Anonymous (AA, Anonim Alkoholisták), az állami és nem-állami segítő és kezelő intézmények és irodák, a közösség egyesületei, társaságai, klubok, vallásos szervezetek vagy bármely más csoport, csoportosulás, amely alkohollal és kábítószerrel kapcsolatos problémákkal küzdő egyéneknek segítséget nyújt. · Munkáltató: bármely természetes vagy jogi személy, aki egy vagy több dolgozót foglalkoztat. · Pszichoaktív szer vagy anyag: olyan szer, amelynek elfogyasztása befolyásolja a lélektani folyamatokat, például a gondolkodást vagy az érzelmeket. Ez a kifejezés és a vele egyenértékű “pszichotrop szer” elnevezés olyan semleges leíró kifejezések, amelyek a kábítószerekre vonatkozó szabályzatokban és jogszabályokban szereplő valamennyi legális és illegális szert felölelik. A “pszichoaktív” jelző nem szükségszerűen foglalja magában a dependenciát keltő jelleget. A köznyelv gyakran csak kábítószerről vagy szerről beszél (például “kábítószer abúzus”, “szerfogyasztás”). · Utógondozás: a kezelés, a tanácsadás és a rehabilitáció utáni fázisban nyújtott szolgáltatás, amelynek célja az, hogy az egyénnek támaszt nyújtson a közösségbe való önálló beilleszkedés eléréséig.

59

MUNKÁLTATÓK ÉS DOLGOZÓIK MOZGÓSÍTÁSA A KÁROS ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A KÁBÍTÓSZERHASZNÁLAT MEGELŐZÉSÉRE

Recommend Documents