MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Jelen utasítással hatályba léptetem az MTA Nyelvtudományi Intézet MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉT.

Készült: 1 példányban Érvénybelépésének ideje: 2013. 05. 21. Érvényes: visszavonásig

Készítette:

Jóváhagyta:

Aláírás:

Aláírás:

Horváth József

Dr. Kenesei István

Global Safety Kft.

Igazgató

Munka-tűzvédelmi Tanácsadó

MTA Nyelvtudományi Intézet

Foglalkozás-egészségügyi orvos

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES ADATOK______________________________ 3 2. BEVEZETÉS_______________________________________________________________________ 4 2.1. A kockázatértékelés célja _________________________________________________________ 4 2.2. A kockázatértékelés elemei, folyamata _______________________________________________ 5 2.3. A kockázatértékelés jogszabályi háttere ______________________________________________ 6 3. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS, MUNKAKÖRÖNKÉNT FELMERÜLŐ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ____ 8 3.1. Munkakörök ___________________________________________________________________ 8 3.1.1. Kutató ______________________________________________________________________ 9 3.1.2. Gazdasági adminisztráció; egyéb adminisztráció/titkárság ______________________________ 13 3.1.3. Könyvtáros _________________________________________________________________ 17 3.1.4. Portás ___________________________________________________________________ 22 3.1.5. Takarító __________________________________________________________________ 26 3.1.6. Karbantartó_______________________________________________________________ 29 4. KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS _______________________________________________________ 33 4.1. Az értékelésre vonatkozó megállapítások ____________________________________________ 33 4.2. Határértékek szerinti elemzés / Expozícióbecslés_______________________________________ 40 4.3. Összegző kvalitatív kockázatbecslés eredménye _______________________________________ 41 5. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK __________________________________________________________ 42

2

1. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES ADATOK 1. Intézmény neve: MTA Nyelvtudományi Intézet 2. Címe:

1068 Budapest, Benczúr u. 33.

3. Alkalmazottak száma: 112 fő Munkakör Kutató Gazdasági adminisztráció Egyéb adminisztráció Könyvtáros Portás Takarító Karbantartó Üzemeltetés vezető

Létszám (fő) 90 6 5 2 4 3 1 1 Összesen: 112 fő

Fogl.-egészségügyi osztály „D” „C” „D” „C” „D” „C” „C” „C”

4. A foglalkozás - egészségügyi orvos neve, címe, elérhetősége: Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb 1125 Budapest, Kútvölgyi út 4. Telefon: +36 (1) 325-1100 Fax: +36 (1) 201-7503

5. Kockázatértékelést készítette: Horváth József Global Safety Kft. Bizonyítvány száma: PTI200172

3

2. BEVEZETÉS Az Intézmény munkahelyi kockázatértékelésének elkészítésére azért került sor, mert a jelenleg hatályos jogszabályok alapján már egyetlen, alkalmazotti jogviszonyban levő munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkavállaló(ka)t érő munkahelyi kockázatokat felmérni, azokat értékelni és az emberi egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés biztosítása érdekében intézkedéseket foganatosítani a kockázatok csökkentése érdekében. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján jelen kockázatértékelési dokumentáció meglétét és tartalmát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság helyileg illetékes szerve, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai ellenőrizhetik.

2.1. A kockázatértékelés célja A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-től hatályos módosítása 54. §. (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A „kockázat” és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a munkavállalók

munkahelyi

biztonságának

és

egészségvédelmének

javítását

ösztönző

intézkedések

bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése, ami azt jelenti, hogy olyan műszaki és technológiai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek nem okoznak veszélyt, b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése, miszerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

esetén mennyiségileg

is

értékelni a

munkavállalók

egészségét

és

biztonságát

veszélyeztető kockázatokat annak érdekében, hogy a megelőzést szolgáló intézkedéseket meg lehessen határozni, c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése, d) az emberi

tényező

munkafolyamat

figyelembevétele a

megválasztásánál,

munkahely

különös

kialakításánál,

tekintettel

az

egyhangú

a munkaeszközök vagy

kötött

és

ütemű

munkavégzés időtartamának mérsékelésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, e) a műszaki fejlődés eredményeinek, valamint a korszerűbb technológiai folyamatok alkalmazása, amely nemcsak a munkavállalók munkakörnyezetének javítása miatt fontos, hanem a termelés gazdaságossága és a színvonalának emelése érdekében is, f)

veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel, amennyiben ez lehetséges, ha nem, akkor biztosítani kell a megfelelő védőeszközöket,

4

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására, h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest, tekintettel az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos „emberi” vonatkozásokra, vagyis ha az egyéni védőeszköz viselése kényelmetlen, vagy megterhelő, a munkavállaló nem fogja viselni, i)

a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása, ami azt jelenti, hogy a munkáltatónak a megfelelő

időben

munkavállalókat

(munkába

kioktatni

a

lépés

előtt,

helyes

technológiaváltáskor,

munkamódszerekre,

és

stb.)

arra,

és

módon

kell

a

hogy

hogyan

kell

a

tevékenységet munkabalesetek, mérgezések bekövetkezése és foglalkozási megbetegedések kialakulása nélkül végezni. A munkáltató tehát köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények

javulását,

beépülnek

a

munkáltató

valamennyi

irányítási

szintjén

végzett

tevékenységbe. A kockázatok értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi és munkaegészségügyi tevékenységnek központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek, ártalmak megelőzésének alapja. A

kockázatértékelés

célja

tehát

nem

elvont,

nem

matematikai

valószínűségeket

vagy

elméleti

összefüggéseket kell keresni, hanem megvizsgálja az adott munkahelyen, munkakörben a konkrét helyzetet, veszélyeket, és annak alapján meghatározza a konkrét teendőket. A kockázatértékelés fő célja tehát: 

a kockázatok elhárítása, illetve minimálisra csökkentése,



a szükséges intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.

2.2. A kockázatértékelés elemei, folyamata A kockázatértékelés folyamatának tartalmilag legfontosabb elemei a következők. 1. Az adott munkahelyen, munkakörben fennálló, a munkavállaló egészségét, biztonságát veszélyeztető kockázatok azonosítása, 2. A veszélyeztetettek azonosítása, 3. A

kockázatok

minőségi,

illetve

mennyiségi

értékelése,

szükség

esetén

mérési

eredményekkel

alátámasztva, 4. A szükséges teendők meghatározása és intézkedések megtétele, 5. Az intézkedések eredményességének ellenőrzése és a kockázatértékelés rendszeres felülvizsgálata.

5

A veszélyek azonosítása a kockázatértékelés alapja. Első lépésként számba vesszük a kockázatértékelésbe bevont összes munkahely, ezen belül a különböző munkakörök valamennyi munkafolyamatát, technológiáját, munkaeszközeit és munkamódszereit. A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelésénél az alábbiakat vettük figyelembe: 

Munkaeszközök, munkagépek balesetmentessége, az utóbbi évben előforduló munkahelyi balesetek okai,



Fizikai kóroki tényezők: klímaviszonyok, helyi hőhatás (égés), zaj, megvilágítás, elektromos áram, elektrosztatikus feltöltődés, rezgés okozta ártalmak,



Kémiai kóroki tényezők: veszélyes vegyi anyagok és készítmények felhasználása,



Biológiai kóroki tényezők (nyers hússal, tojással való érintkezés)



Ergonómiai és pszichoszociális kóroki tényezők: nehéz fizikai munka, kézi tehermozgatás, egyhangú vagy túl intenzív munka.

Megvizsgáltuk, hogy az adott munkahelyi kockázati tényezőt milyen kollektív-műszaki védelemmel, munkaszervezési intézkedéssel illetve egyéni védőeszközzel próbálta a munkáltató kiküszöbölni. A fenti három védelmi intézkedés fontossági sorrendje meghatározó. Elsőként a kollektív-műszaki védelem a legfontosabb, amely az esetleges kockázatot minden egyes munkavállaló és más személyek védelmét is biztosítja. Amennyiben a műszaki védelem nem megoldható, munkaszervezési intézkedéseket kell foganatosítani, amelyekkel azt kell elérni, hogy a veszély idején munkavállaló ne tartózkodjon pl. az adott gép, munkaeszköz hatóterében. Végül, ha az előző két módszer nem alkalmazható, egyéni védőeszközökkel kell a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét biztosítani, figyelembe véve azok emberi szempontjait is (pl. a munkavállaló nem hordja a fültokot, mert kényelmetlennek érzi).

2.3. A kockázatértékelés jogszabályi háttere A kockázatértékelésről mindenekelőtt a fent részletezett, a munkavédelemről szóló, 1997. évi CII. és a 2001. évi LXXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi XCIII. törvény 54.§-a tesz említést. További jogszabályok, amelyek a munkahelyi kockázatokról, valamint azok értékelésével kapcsolatban általánosságban megemlítendők:

Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletei: 1. A végrehajtására kiadott és az 5/2010. (III.9.) SZMM rendelettel módosított 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet. 2. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. 3. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet. 4. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet.

6

5. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Kormány rendelet előírja, hogy szervezett

munkavégzés

esetén

foglalkozás-egészségügyi

orvossal

szerződést

kell

kötnie

a

munkáltatónak, aki figyelemmel kíséri a munkavállalók munkahelyi expozícióit és azok hatásait az emberi egészségre, 6. A

munkaköri,

szakmai

illetve

személyi

higiénés

alkalmassági

orvosi

vizsgálatról

és

annak

véleményezéséről szóló, 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelettel módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírja az előzetes, időszakos, soron kívüli, valamint záróvizsgálatokra vonatkozó szabályokat, 7. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, amennyiben a munkahelyen előfordul biológiai kockázat, 8. Elsősorban hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, ahol nehéz terheket kell mozgatniuk a munkavállalóknak

Kémiai biztonsági törvény és végrehajtási rendeletei: 1. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 19-21. §, 2. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5-7. §, 3. A

veszélyes

anyagokkal

és

a

veszélyes

készítményekkel

kapcsolatos

egyes

eljárások,

illetve

tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.

7

3. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS, MUNKAKÖRÖNKÉNT FELMERÜLŐ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni. A munkahelyen fellépő veszélyek becslése és értékelése az alábbi szempontok alapján történik munkakörnek megfelelően: a.) Fiziológiai igénybevételek: túl intenzív vagy egyhangú munka, nagy koncentrációt igénylő munka, b.) Hőhatás okozta kockázatok: égés vagy fagyás veszélye c .) Mechanikai kockázatok: becsípődés, zúzódás, ütés, súlyosabb esetekben csonkolás d .) Elektromossággal kapcsolatos biztonsági kockázatok: villamos berendezések használata, áramütés veszélye e .) Munka környezeti terhelésekből: f.) Fizikai terhelések: nehéz fizikai munka, ergonómiai tényezők figyelembe vétele, kényszertesthelyzetek, gerinc és hátsérülések kockázata. g .) Pszichoszociális kóroki tényezők: túl nagy vagy túl kevés felelősségvállalás, konfliktushelyzetek gyakorisága, hierarchizáltság, gyakori túlóra h .) Gépek biztonsága (folyamatos érintésvédelmi ellenőrzés megléte és karban tartás esetén nincs kockázat)

3.1. Munkakörök Az Intézmény területén jelenleg 112 fő áll alkalmazásban, a kockázatértékelés munkakörönként történik. Munkakörök:

       

Kutató Gazdasági adminisztráció Egyéb adminisztráció Könyvtáros Portás Takarító Karbantartó Üzemeltetés vezető

8

3.1.1. Kutató

Terület MTA Nyelvtudományi Intézet

Munkakör Kutató

Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó

Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Megnevezés

Vizsgálati szabvány száma

Éleslátást biztosító védőszemüveg

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ? Képernyő előtt végzett munka során biztosítja az éles látást, megelőzve a látásromlást.

Munkavégzés során használatos vegyi anyagok Megnevezés Veszélyjel

Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó Munkakörnyezeti tényezők Zaj

-

Határérték

Feladat Szakirodalmi kutatás az adott szakterületen Publikációk írása Konferenciákon való részvétel Kurzusok megtartása hallgatók részére

Használatos munkaeszközök Számítógép

Munkavégzés személyi feltételei Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas

Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt

-

65 dB Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s Hőmérséklet Határérték 24 C (K) EH Munkavégzés jellege/időtartama %ban Álló Ülő X

Képesítési követelmények Szakirányú felsőfokú végzettség

Vegyes

Idegen nyelv ismerete

Ebből ülés

Ebből járás

80 %

20 %

9

Munkavégzéshez szükséges alapoktatások és gyakorisága Téma Gyakoriság

Előzetes munkavédelmi oktatás Ismételt munkavédelmi oktatás

Belépéskor Munkakör változás, új technológia esetén, évente.

Rendkívüli munkavédelmi oktatás

Rendkívüli esemény történésekor Belépéskor

Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás

Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás

Évente

Rendkívüli tűzeset után Évente

Munkavégzésh ez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat

Munkahely általános ergonómiai kockázata Testrész

Kockázati tényező

Kéz / csukló Váll

Feszítés, markolás feszítés

-

Hát, derék

feszítés

Tűzvédelmi oktatási tematika Tűzvédelmi szabályzat

Nyak

feszítés

Láb

Hajlítás, feszítés

Szem

Merev figyelés

Egyéb szabályozások

Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen engedélyezett!

Tűzriadó terv EVE juttatási rend Menekülési útvonal Munkautasítás

Munkavégzés során a veszélyeztetettek

Összesen 90 fő

10

Munkavégzés műveleti sorrendje 1

Szakirodalmi kutatás, publikáció megírása

Veszély típusa / azonosítás 1.1 Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet:

Veszély oka Helytelenül beállított munkaszék.

monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb) Helytelen tartása a fel és alkarnak.

Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.

Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése. Helytelen tartása a vállnak.

Könyök vagy kartámasz használatának elmulasztása.

A veszély elkerülésének lehetősége

Veszélyek minőségi értékelése

További intézkedés szükséges

Felelős

A szék magasságának , háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása .A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben . A felkar és az alkar munkavégzés alatt lehetőleg derékszöget zárjon be.

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani. A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni. Használni kell az alkar támaszt vagy könyök támaszt. Az alkartámasz magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök derékszögben álljon miközben az alkartámaszon fekszik.

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

11

A munkaasztal és a munkaszék egymáshoz és a munkavállaló testméreteihez képest rosszul van beállítva.

Oktatása

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

A képernyős munkahelyen dolgozók szemészeti vizsgálata.

Munkáltató

Monitor figyelése, szemromlás

Nem megfelelő figyelési távolság, dőlés, reflexió, tükröződés, tisztaság.

Mozgástér mérete: ütés, feszülés

Nem megfelelően kialakított mozgástér.

Mozgástér megfelelő kialakítása.

III.D

Nem szükséges.

-

1.2 Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció

Nem megfelelően beállított klímaberendezés, a terek eltérő hőmérséklete Túl erős vagy gyenge világítás

A klímaberendezés megfelelő beállítása

III.D

Nem szükséges.

-

Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése

IV.D

Nem szükséges

-

II.A-II.B

A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.

1.3 Világítás: vakítás, káprázat látásromlás 1.4 Áramütés veszély

2

A munkaasztal munkafelület magassága az elvégzett munkától és a munkavállaló testméretétől függően 77,5 cm – 107,5 cm között változtatható legyen. A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével. Szabályos elhelyezés és használat

Sérült, hibás kábel

1.5 Padozat: botlás, csúszás

Kábelek nem megfelelő elvezetése

A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés.

III.A-III.B


Munkáltató

2.1 Fokozott pszichés terhelés

Felelősség viselése emberekért. Hallgatókkal foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. Határidők betartása Oktatás, illetve

Pihenőidő biztosítása Munkaszervezés

III.D

Nem szükséges.

-

12

vizsgáztatás során fokozott koncentráció

2.2 Pszichoszociális kóroki tényezők

Hierarchizáltság Foglalkoztatás bizonytalansága

Pihenőidő biztosítása

II.D

Nem szükséges.

-

3.1.2. Gazdasági adminisztráció; egyéb adminisztráció/titkárság; üzemeltetés vezető

Terület Intézmény területe

Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Munkahely Elemzés és értékelés időpontja Adminisztráció, üzemeltetés 2013.05.hó


Vizsgálati szabvány száma -

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?

Éleslátást biztosító Legalább napi 4 órás képernyős védőszemüveg munkavégzés esetén Feladatok Pénzügyi, számviteli tevékenység Levelezések lebonyolítása, postázás Iratok, dokumentumok naprakész nyilvántartása Üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása



-

Határérték

Használatos munkaeszközök Számítógép



65 dB Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s Hőmérséklet Határérték 24 C (K) EH Munkavégzés jellege/időtartama %ban

13

-

Álló Ülő

Képesítési követelmények Szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettség



Belépéskor Munkakör változás, új technológia esetén.


Rendkívüli esemény történésekor Belépéskor

Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás

Évente Rendkívüli tűzeset után Évente

X

Vegyes

Munkavégzésh ez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat

Munkahely általános ergonómiai kockázata

Ebből ülés

Ebből járás

80 %

20 %


Testrész



markolás feszítés

Munkavégzés a munkáltató által meghatározott és biztosított munkaruházatban folyhat, amennyiben szabályzatban előírta

-

Hát, derék

feszítés

Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen engedélyezett!


Nyak

feszítés

Láb


Tűzriadó terv EVE juttatási rend Menekülési útvonal Munkautasítás


14

12 fő


Irodai munkavégzés, számítógép kezelése

Veszély típusa / azonosítás 1.1 Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet:

Veszély oka Helytelenül beállított munkaszék.

monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb) Helytelen tartása a fel és alkarnak.

Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.

Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése. Helytelen tartása a vállnak.

Könyök vagy kartámasz használatának




Felelős

A szék magasságának , háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása .A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben . A felkar és az alkar munkavégzés alatt lehetőleg derékszöget zárjon be.

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani. A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni. Használni kell az alkar támaszt vagy könyök támaszt. Az

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

15

elmulasztása.


alkartámasz magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök derékszögben álljon miközben az alkartámaszon fekszik. A munkaasztal munkafelület magassága az elvégzett munkától és a munkavállaló testméretétől függően 77,5 cm – 107,5 cm között változtatható legyen. A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével. Szabályos elhelyezés és használat

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

A képernyős munkahelyen dolgozók szemészeti vizsgálata.

Munkáltató






III.D

Nem szükséges.

-

1.2 Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció



III.D

Nem szükséges.

-

Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése

III.D

Nem szükséges

-

II.A-II.B


Munkáltató

A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés.

III.A-III.B


Munkáltató

1.3 Világítás: vakítás, káprázat látásromlás 1.4 Áramütés veszély

1.5 Padozat: botlás, csúszás



16



Tartós figyelmet, nagy koncentrációt igénylő munka, figyelem megoszlás, időkényszer Felelősség viselése emberekért, anyagi javakért Túl kevés vagy túl sok információ a munkavégzés során Munkahelyi követelményeknek való folyamatos megfelelési kényszer Hierarchizáltság Foglakoztatási jogviszony bizonytalansága

Pihenőidő biztosítása Megfelelő munkaszervezés Képességnek megfelelő feladatok kiosztása

Pihenőidő biztosítása

III.D

Nem szükséges.

-

II.D

Nem szükséges.

-

3.1.3. Könyvtáros


Munkahely Könyvtáros



Vizsgálati szabvány száma

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?

Feladatok Könyvkölcsönzés-, visszavétel lebonyolítása Könyvtár naprakész nyilvántartása Könyvek rendezése Könyvek selejtezése Tájékoztatás nyújtása a könyvtár dokumentumairól


-

Használatos munkaeszközök


Határérték 65 dB Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték

17

Számítógép



-

0,2 m/s Hőmérséklet Határérték 24 C (K) EH Munkavégzés jellege/időtartama %ban Álló Ülő

Képesítési követelmények Szakirányú felsőfokú végzettség

Vegyes

X

Idegen nyelv ismeret

Ebből ülés

Ebből járás

60 %

40 %




Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás

Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás

Belépéskor Munkakör változás esetén, illetve évente. Rendkívüli esemény történésekor Belépéskor Évente

Rendkívüli tűzeset után Évente

Munkavégzésh ez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat -

Munkahely általános ergonómiai kockázata


Testrész



Feszítés, markolás, emelés Emelés, feszítés

Hát, derék

Emelés, feszítés

Nyak

feszítés

Láb


Szem

Merev figyelés


Azokon a munkaterületeken, ahol veszélyes anyaggal végzett munka folyik vagy veszélyes anyagot tárolnak, élelmiszer tárolása, fogyasztása tilos! Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen lehetséges!

Tűzriadó terv

18

EVE juttatási rend A vegyi anyagok biztonsági adatlapjai Menekülési útvonal


Munkautasítás Összesen 2 fő


Könyvtárosi feladatok ellátása

Veszély típusa / azonosítás

Veszély oka

Fizikai terhelés, veszély: Végtagok, fej sérülése

Helytelenül elhelyezett könyv leeshet

Létráról történő leesés

Létra használata szükséges a könyvek felső polcokon történő elhelyezéséhez

Fokozott pszichikai terhelés

Konfliktusveszélyes helyzetek kezelése Felelősség a könyvállományért Túl egyhangú vagy túl

A veszély elkerülésének lehetősége A könyveket az alsó élére állítva egymás mellé kell helyezni, könyvtámasz használata, ha szükséges. Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon felvagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő felvagy lelépéskor.



Felelős

III. D

Nem szükséges

-

II.A-III.A II.B-III.B

Nem szükséges

-

III. D

Nem szükséges

-

Pihenő idő betartása Munkaszervezés, időpontok egyenletes elosztása minden

19

intenzív munka szellemi terhelést jelenthet Önállóan végzett munka, döntés képessége Egyéni felelősség a döntéshozásról A feladatok szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, Pszichoszociális terhelés

2

Nyilvántartás frissítése, számítógép használata

Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet:

Hierarchizáltság Foglalkoztatás bizonytalansága Helytelenül beállított munkaszék.

munkahéten.

A szék magasságának, háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása. A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben. A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani.

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése.

A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.

III.D

Nem szükséges.

-

Helytelen tartása a vállnak.

Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni.

III.D

Nem szükséges.

-

monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb) Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.

20


A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.

III.D

Nem szükséges.

-



Szabályos elhelyezés és használat

III.D

Nem szükséges

-




III.D

Nem szükséges.

-

Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció



III.D

Nem szükséges.

-

Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés

IV.D

Nem szükséges.

-

Áramütés veszély


A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése

II.A-II.B

Nem szükséges.

-

Padozat: botlás, csúszás


III.A-III.B

Nem szükséges.

-

Fokozott figyelem, szellemi terhelés

Szoftverek kezelése

A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés. Lehetőleg magyar nyelvű szoftver használata

III.D

Nem szükséges.

-

Világítás: vakítás, káprázat látásromlás

21

3.1.4. Portás



Munkahely Porta


Feladatok -

Vizsgálati szabvány száma -

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ? -


-

-

Határérték 85 dB Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s

Használatos munkaeszközök Gépjármű

Hőmérséklet Határérték 24 C (K) EH (klimatikus tényezők miatt eltérhet) Munkavégzés jellege/időtartama %ban Álló

Az intézménybe érkezők fogadása, információval történő ellátása Létesítmény őrzése, védelme, a rend biztonsági szempontból való ellenőrzése.

Munkavégzés személyi feltételei


Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas

Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas

Munkaeszközök rendszeres ellenőrzése műszakonként, illetve a munkafázis megkezdése előtt


-

Ülő Képesítési követelmények Legalább középfokú szakirányú végzettség

X

Vegyes Ebből ülés

Ebből járás

22

80 %


Gépjárművezetés

Veszély típusa / azonosítás 1.1 Változó klimatikus tényezők

1.2 Csúszás, borulás veszélye közlekedés során

1.3. Közlekedési baleset

Fizikai támadás kockázata

Meleg időszakban kiszáradás veszélye.

Hideg időszakban meghűlés veszélye Klimatikus tényező is szerepet játszhat esős, havas időben, továbbá a figyelmetlen közlekedés is. Karambol, koccanás

1.4 Ergonómiai tényezők: Kényszertesthelyzet, folyamatos ülés

Helytelenül beállított ülés.

A közút folyamatos figyelése

Városon kívüli közlekedés során a monotonitás miatt lankadhat a figyelem, illetve elfárad a szem Vezetés nagy távolságra, lassú forgalom vagy forgalmi dugók stresszhelyzetet okozhatnak A támadó(k) (elkövetők ügyfelek, szolgáltatást

Fokozott figyelem, szellemi terhelés

2

Veszély oka

2.1. Mechanikai veszély: Zúzódás, horzsolás, vágás,

A veszély elkerülésének lehetősége Pihenőidő betartása Könnyen szellőző ruha viselete Védőital használata Ügyelni kell a réteges öltözködésre. Figyelmes közlekedés Közlekedési szabályok betartása Gumiabroncs rendszeres vizsgálata Biztonsági öv hazsnálata Közlekedési szabályok betartása Éber, figyelmes közlekedés Biztonsági öv használata Pihenőidő betartása A szék háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása. A comb és a kar enyhén legyen hajlítva. Az úton minél távolabb kell tekinteni, időnként más pontra kell pillantani Pihenőidő betartása


20 %


Felelős

Hőségriadó esetén védőital biztosítása

Munkáltató

Nem szükséges

-

Rendszeres karbantartás

Munkáltató

Nem szükséges

-

Nem szükséges.

-

Nem szükséges.

-

Nem szükséges.

-

Folyamatos képzések.

Munkáltató

III.A-III.B

II.A-II.B

III.A-III.B

III.A-III.B

III.D

IV.D

Pihenőidő betartása Tájékozódás az aktuális közlekedési helyzetről

III.D

A biztonsági őr képzés vagy tapasztalat az ilyen

III.B

23

3

4

Munkaszervezéssel kapcsolatos kockázatok

Ergonómiai kockázatok

3.1. Egyedül végzett munka esetén

4.1. Álló testhelyzetek

4.2. Ülő testhelyzetek

6

Nyilvántartások, formanyomtatványok kitöltése

6.1. Fokozott pszichés terhelés

igénybe vevő személyek stb.): számuk, fizikai tulajdonságaik, alkohol vagy drog általi befolyás fennállásának lehetősége, az agresszivitás és erőszak szintje, esetleges fegyverhasználat stb. Támadás

helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.

II.B Baleset vagy rosszullét, melynek esetében azonnali segítség igénybevétele szükséges. Vészhelyzetek, előre nem látható körülmények és fizikai támadások, amennyiben a munkavállaló nem tud ezekre megfelelően reagálni. Munkaszervezés (szünetek ideje, szünetek száma, az elvégzendő feladatok stb.) A munkavállaló: helytelen testtartási szokások stb. A munkahely nagysága: túl kicsi, nincs elég hely a lábak számára stb. Munkaszervezés: az elvégzendő feladatok, a rájuk szánt idõ, a pihenőidő stb. mind olyan tényezők, melyek meghatározzák az egyes testtartások időtartamát és gyakoriságát. Pontos, precíz kitöltés és nyilvántartás Túl sok adminisztráció

A biztonsági őr képzés vagy tapasztalat az ilyen helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.

Kielégítő pihenő időszakokat biztosítani a munkavállaló számára.

III.A II.B


Munkáltató

III.A II.B

II.B

III.A II.B III.A II.B Kielégítő pihenő időszakokat biztosítani a munkavállaló számára. Megfelelő székek, asztalok biztosítása.

Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása


Munkáltató

III.A II.B

III.D

Nem szükséges

-

24

7

Pszichoszociális tényező


Túl sok vagy túl kevés információ az adminisztráció elvégzéséhez. Túl sok vagy túl kevés információ, egyedül végzett munka Felelősség vállalás az elvégzett munkáért A feladatok szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége Időkényszer, pontos kézbesítés teljesítése

Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása

III.D

Nem szükséges

-

Pihenő idő, pozitív megerősítés a munkáltató részéről

III.D

Nem szükséges

-

Pihenő idő betartása Megfelelő munkaszervezés

III.D

Nem szükséges

-

Veszélyes tevékenység végzése (pl: hegesztés) 7.2 Pszichoszociális kóroki tényezők

Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága Esetenként túlóra, készenlét, huzamosabb távollét a családtól

25

3.1.5. Takarító



Munkakör Takarító


Védőkesztyű

Vizsgálati szabvány száma MSZ EN 166

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ? Vegyszerek, takarítószerek használata során

Feladatok - napi takarítási munkák elvégzése (a helyiségek takarítása, porszívózása, szemetes ürítése, mellékhelyiségek, közlekedő tisztán tartása) - heti takarítási munkák (mellékhelyiségek vízkőtlenítése, ajtók, ablakpárkányok tisztítása)

Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó Munkavégzés során használatos vegyi Munkakörnyezeti anyagok tényezők Megnevezés Veszélyjel Zaj

Inofluid Acids

C

Határérték

Klór Granulátum Chlor-Sept

Xn, N C

65 dB Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s

Használatos munkaeszközök Seprű

Hőmérséklet Határérték 24 C (K) EH Munkavégzés jellege/időtartama %ban Álló



Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas

Egyéb háztartási gép épségének ellenőrzése a takarítás előtt

Felmosó készlet

Ülő Képesítési követelmények Legalább középfokú iskolai végzettség

Vegyes

X

Ebből állás

Ebből járás

26

20 %


Takarítás, portalanítás

Veszély típusa / azonosítás 1.1 Bőr irritációja

1.2 Szem irritációja

1.3 Légutak irritációja

1.4 Csúszás, botlás veszély

1.5 Áramütés veszélye

Veszély oka A használt tisztítószerek többsége irritatív. A vegyi anyagok bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak, illetve a bőr kiszáradhat, kirepedezhet. A használt tisztítószerek többsége irritatív. A vegyi anyagok szembe kerülve irritációt okoznak. A használt tisztítószerek többsége irritatítv. A vegyi anyagok gőzének belélegzése irritálhatja a légutakat, súlyosabb esetben tüdőkárosodást okozhatnak. Felmosás során csúszóssá válik a padozat. A közelben lévő vödör, tisztítószeres flakonok botlásveszélyt jelenthet. Az elektromos eszközök letakarítása, portalanítása során áramütés veszélye állhat fenn.



Védőkesztyű viselése a tisztítószerek használata során. Használat után kezet kell mosni.

III.A-III.B

El kell kerülni, hogy a szembe kerüljön a tisztítószer. Ajánlott védőszemüveg használata. A tisztítószerek használata során az adott helyiségben minden esetben figyelni kell a megfelelő szellőztetésre.

II.A-II.B

Csúszásmentes talpú védőcipő használata. A tisztító eszközöket lehetőleg a fal mellett kell tárolni. Az elektromos eszköz takarítása előtt meg kell győződni arról, hogy nincs bekapcsolva, illetve nem sérült-e a burkolat és a kábel. Sérült elektromos eszközt nem szabad letakarítani, erről a felettest értesíteni kell. Csak kikapcsolt, ép elektromos eszközt szabad takarítani az arra megfelelő tisztítószerrel

80 %


Felelős

A védőeszközök használatának ellenőrzése, megkövetelése.

Munkáltató

II.D-III.D

Nem szükséges

-

III.B

Nem szükséges

-

II.B

Nem szükséges

-

27

1.6 Ergonómiai tényezők: Hajolás, térdelés, nyújtózkodás, emelés

Bútorok, berendezések, játékok, bordásfal takarítása során.

2

Létra használata takarítás során

2.1 Leesés veszélye

Létra nem megfelelő támasztása Sérült létrafok Nem megfelelő használat

3



Túl sok vagy túl kevés információ, feladatok szervezetlensége Egyedül végzett munka Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága


(pl.: számítógép esetén nem szabad konyhai eszközökhöz használt tisztítószert alkalmazni). Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne hajlított háttal, hanem guggolva végezzük el a feladatot. Emelni csak egyenes derékkel szabad. Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon felvagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. A takarítóeszközt stabilan kell elhelyezni a létra tetején. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő felvagy lelépéskor. Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása


III.D-IV.D

Nem szükséges

-

III.B

Nem szükséges

-

III.D

Nem szükséges

-

III.D

Nem szükséges

-

28

3.1.6. Karbantartó

Terület intézmény területe


Munkahely Karbantartó


Védőcipő Védőkesztyű

Vizsgálati szabvány száma MSZ EN 344 MSZ EN 388 MSZ EN 420

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ? Folyamatosan Vegyszerek, takarítószerek használata során

Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó Munkavégzés során használatos vegyi Munkakörnyezeti anyagok tényezők Megnevezés Veszélyjel Zaj

Lakkbenzin

F+, Xi Határérték

Feladatok

85 dB

Napi ellenőrzési feladatok ellátása (pl: tűzoltó készülék, fali tűzcsapok, lift) Az intézmény területének ellenőrzése, javítási feladatok ellátása Festés, barkácsolás, kisebb javítási feladatok elvégzése

Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s



Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat alapján alkalmas

Kézi elektromos szerszámok használata előtti ellenőrzés szemrevételezéssel

Képesítési követelmények Legalább középfokú iskolai végzettség

Használatos munkaeszközök Csiszoló

Fúrógép

Hőmérséklet Határérték 24 C (K) EH Munkavégzés jellege/időtartama %ban Álló

Lapát

Ülő

Fűnyírógép

Vegyes

X

Ebből állás

Ebből járás

30 %

70 %

29


Csiszoló, fúrógép, fűnyírógép használata

Veszély típusa / azonosítás

Veszély oka

1.1 Mechanikai veszélyek: Kéz sérülése (horzsolás, vágás)

A kézi szerszámok helytelen fogása, csiszoló védőburkolatának eltávolítása

Ergonómiai tényező: esetenként guggolás, térdelés

Láb sérülése

2

Veszélyes keverékek (ragasztó, lakkbenzin) használata

Megbotlás, felbukás a kézi szerszámok kábelében. Esetenként guggoló vagy térdelő helyzetben kell a karbantartást elvégezni. Fűnyíró használata során a munkavállaló a lábára húzhatja a fűnyírót.

1.2 Fizikai tényezők: Szálló por 1.3 Villamos veszély

Felszálló por belélegezve a tüdőben lerakódik. Sérült, hibás kábel

2.1 Bőr irritációja

A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak, illetve a bőr kiszáradhat, kirepedezhet. A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok szembe kerülve irritációt okoznak.

2.2 Szem irritációja

2.3 Légutak irritációja

A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok gőzének belélegzése irritálhatja a




Felelős

Csiszoló védőburkolatának használata. A kézi szerszámokat csak a fogásra kialakított résznél szabad megfogni. Kábelek botlás mentes rendezése Figyelmes munkavégzés Pihenőidő betartása

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges.

-

III.D

Nem szükséges

-

Csak előre tolva használjuk a fűnyírót, hátramenetben nem szabad Fémbetétes védőcipő használata szükséges. Megfelelő szellőztetés

III. B II. C

Védőcipő használatának megkövetelése

Munkáltató

III.D

Nem szükséges

-

Kábel ellenőrzése minden használat előtt. Időszakos szerelői ellenőrzések elvégzése Védőkesztyű viselése a keverékek használata során. Használat után kezet kell mosni.

II.B

Nem szükséges

-

Munkáltató

El kell kerülni, hogy a szembe kerüljön a vegyi anyag. Ajánlott védőszemüveg használata.

II.A-II.B

A védőeszközök használatának ellenőrzése, megkövetelése.

A keverékek használata során az adott helyiségben minden esetben figyelni kell a

II.D-III.D

Nem szükséges

-

III.A-III.B

30

légutakat, súlyosabb esetben tüdőkárosodást okozhatnak. A vegyi anyagok használata során a kezelt felület csúszóssá válhat.

megfelelő szellőztetésre.

Csúszásmentes talpú védőcipő használata.

III.B

Nem szükséges

-

2.6 Ergonómiai tényezők: Hajolás, térdelés, nyújtózkodás, emelés

A keverékek használata során előfordulhat kényelmetlen testhelyzet.

Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne hajlított háttal, hanem guggolva végezzük el a feladatot. Emelni csak egyenes derékkel szabad. Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon felvagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. A takarítóeszközt stabilan kell elhelyezni a létra tetején. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő felvagy lelépéskor. Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása

III.D-IV.D

Nem szükséges

-

III.B

Nem szükséges

-

III.D

Nem szükséges

-


III.D

Nem szükséges

-

2.4 Csúszás, botlás veszély

3

Létra használata

3.1 Leesés veszélye

Létra nem megfelelő támasztása Sérült létrafok Nem megfelelő használat

4



Túl sok vagy túl kevés információ, feladatok szervezetlensége Egyedül végzett munka Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága


31


I.

II.

III.

IV.

V.

Valószínűtlen

Lehetséges,

Lehetséges

Valószínű

Elkerülhetetlen

de nem valószínű A) Elsősegélynyújtásos

I. A

II. A

III. A

IV. A

V. A

I. B

II. B

III. B

IV. B

V. B

I. C) 1.

II. C) 1.

III. C) 1.

IV. C) 1.

V. C) 1.

I. C) 2.

II. C) 2.

III. C) 2.

IV. C) 2.

V. C) 2.

C) 3. halálos

I. C) 3.

II. C) 3.

III. C) 3.

IV. C) 3.

V. C) 3.

C) 4. egyéb

I. C) 4.

II. C) 4.

III. C) 4.

IV. C) 4.

V. C) 4.

I. D

II. D

III. D

IV. D

V. D

I. E

II. E

III. E

IV. E

V. E

munkabaleset B) Munkanapkieséssel járó munkabaleset C) Súlyos

C) 1.

munkabaleset

csonkolással járó C) 2. életveszélyes

D) Foglalkozási megbetegedés E) Tömeges halálos baleset

32

4. KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Követelményjegyzék:           

  



  





2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1993. év XCIII. törvény a munkavédelemről 25/2000. (IX.30.) Eü.M.-SzCsM. együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM. rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 65/1999. (XII.22.)EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 13/2002. (XI. 28.) ESZCSM–FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 1 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról 75/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról 12/2002. (XI. 16.) ESZCSM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról 77/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról 2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról2 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről 7/2007. (II. 13.) EüM–KvVM–ÖTM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról 56/2005. (XI. 29.) EüM–KvVM–BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról 270/2005. (XII. 15.) Kormányrendelet a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról 26/2007. (VI. 7.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről

4.1.

Az értékelésre vonatkozó megállapítások

Expozíciós idő jegyzéke: 1 2 3 4 5

Műszakonként kevesebb, mint 5 perc, vagy ritkábban, mint naponta Műszakonként 5-30 perc Műszakonként 30 perc – 2 óra Műszakonként több mint 2 óra Az egész műszakban

1

A rendelet a 4. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2008. január 14. napján.

2

A törvényt az Országgyűlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kirdetés napja: 2007. december 21. A törvény a 18. §-

a alapján 2008. január 31-én hatályát veszti.

33

Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba a munkavállaló: Besorolási szám 1 2 3 4 5

Tevékenység megnevezése Szállítás Anyagmozgatás Tárolás, raktározás Felhasználás Egyéb veszély

MK érték jelölése: b i k m sz

bőrön át felszívódik ingerlő anyag rákkeltő anyag maró hatású anyag túlérzékenységet okozó

Valószínűség: 1 2 3 4 5

A A A A A

kockázat kockázat kockázat kockázat kockázat

jelentéktelen, intézkedést nem igényel olyan mértékű, hogy intézkedést igényel ugyan, de nem sürgősséggel olyan mértékű, hogy sürgős intézkedést igényel olyan mértékű, hogy azonnali beavatkozást, intézkedést igényel olyan mértékű, hogy a munkavégzés azonnali leállítását igényli

Veszélyszimbólumok:

Értékelési módszer: Az esemény várható következményei: Esemény megnevezése

A Elkerülhetetlen

B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető Jelentéktelen sérülés Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés Azonnali intézkedés szükséges:

X

X

(Az intézkedési tervben szerepeltetni kell a kockázat csökkentésére megtett intézkedést.) X

34

DOMESTOS CITRUS FRESH Gyártó/forgalmazó megnevezése: Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Halmazállapota: Összetevők jellemzői: R mondat száma Összetevők jellemzői: S mondat száma Veszélyek jelölése : Veszély jellege: Tűzveszélyességi besorolása: Exponált munkavállalók száma: Expozíciós idő: Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása:

Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? Bekövetkezés valószínűsége Kockázatbecslés Várható következmény Veszélyes összetevők Koncentrátum (%) AK érték (mg/m3) Határértékek a 25/2000. 3 (IX. 30) EüMSzCsM rendelet CK érték (mg/m ) szerint MK érték (mg/m3) Jellemző tulajdonságok Mért érték Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Intézkedés szükségessége:

NaOHCL 1-5% NaOH0 0,5-1,0% Nemionos aktívanyag 1-5% Folyékony 31, 36, 38 2, 25, 26, 46, 50 Xi irritatív Nem tűzveszélyes változó 2 Szemizgató hatású, bőrizgató hatású. Stabilitása: rendeltetésszerű használat esetén nincs bomlás. Savval érintkezve klórgáz szabadul fel. Veszélyes bomlástermék nem ismert. Toxikológiai tulajdonságai: bőrre és nyálkahártyákra irritáló hatású, a szemet erősen irritálja. Belégzés, bőrre jutás, lenyelés. 1, 2, 3, 4 1 C NaOH 0,5-1,0 % 2 2

Megfelelő védőruhát, kesztyűt, szem-, arcvédőt kell viselni. Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos

Az esemény várható következményei: Esemény megnevezése

A Elkerülhetetlen

B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető Jelentéktelen sérülés Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés

X

35

CIF ACTIVE CREAM SÚROLÓSZER Gyártó/forgalmazó megnevezése:

Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Halmazállapota: Összetevők jellemzői: R mondat száma Összetevők jellemzői: S mondat száma Veszélyek jelölése : Veszély jellege: Tűzveszélyességi besorolása: Exponált munkavállalók száma: Expozíciós idő: Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása:

Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? Bekövetkezés valószínűsége Kockázatbecslés Várható következmény

Veszélyes összetevők

Koncentrátum (%) AK érték (mg/m3) Határértékek a 25/2000. 3 (IX. 30) EüMSzCsM rendelet CK érték (mg/m ) szerint MK érték (mg/m3) Jellemző tulajdonságok Mért érték Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Intézkedés szükségessége:

UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT. Nátrium-karbonát Anionos aktív anyag Nátrium-hidroxid Nátrium-hipoklorit oldat Folyékony 36/38 2, 25, 26, 46, 50 Xi Irritatív Nem tűzveszélyes változó 3 Irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyát és a szemet. Lenyelve és belélegezve irritáló lehet, és allergiás tüneteket okozhat érzékeny személyeknél Testfelületre fröccsenve, vagy szájon át. 1, 2, 3, 4 1 C

Nátrium-hidroxid

<0,5% 2 2

Megfelelő védőkesztyűt, szükség esetén védőszemüveget kell viselni. Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos


A Elkerülhetetlen

B Lehetséges

C Nem valószínű


X

36

DOMESTOS ZÉRO VÍZKŐOLDÓ Gyártó/forgalmazó megnevezése:

Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Halmazállapota: Összetevők jellemzői: R mondat száma Összetevők jellemzői: S mondat száma Veszélyek jelölése : Veszély jellege: Tűzveszélyességi besorolása: Exponált munkavállalók száma: Expozíciós idő: Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása:

Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? Bekövetkezés valószínűsége Kockázatbecslés Várható következmény Veszélyes összetevők Koncentrátum (%) AK érték (mg/m3) Határértékek a 25/2000. 3 (IX. 30) EüMSzCsM rendelet CK érték (mg/m ) szerint MK érték (mg/m3) Jellemző tulajdonságok Mért érték Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Intézkedés szükségessége:


UNILEVER Hidrogén-klorid ....% (oldat) Szulfaminsav bis (2-hydroxyethyl) oleylamine cetrimonium chloride Folyékony 34 26, 45, 24/25, 36/37/39, ½, 64, 27/28, 50A C maró Nem tűzveszélyes változó 2 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni. Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást. Megfelel_ védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni. Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletlen). Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű vízzel azonnal le kell mosni. S50A Ne használja más termékekkel kombinálva (pl. fertőtlenít_ő fehérítő vagy más WC tisztító) Belégzés, bőrre jutás, lenyelés. 1, 2, 3, 4 1 C Hidrogén-klorid (oldat) 5-10 % -

Szulfaminsav

5-10 % -

Megfelelő védőruhát, kesztyűt, szem-, arcvédőt kell viselni. Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos A

B

C 37

Elkerülhetetlen

Lehetséges

Nem valószínű


X

PUR MOSOGATÓSZER Gyártó/forgalmazó megnevezése: Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Halmazállapota: Összetevők jellemzői: R mondat száma Összetevők jellemzői: S mondat száma Veszélyek jelölése : Veszély jellege: Tűzveszélyességi besorolása: Exponált munkavállalók száma: Expozíciós idő: Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása: Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? Bekövetkezés valószínűsége Kockázatbecslés Várható következmény Veszélyes összetevők Koncentrátum (%) AK érték (mg/m3) Határértékek a 25/2000. 3 (IX. 30) EüMSzCsM rendelet CK érték (mg/m ) szerint MK érték (mg/m3) Jellemző tulajdonságok Mért érték Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Intézkedés szükségessége:

Henkel Magyarország Kft. Nem veszélyes készítmény Folyékony Nem tűzveszélyes változó 2 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. Bőrre jutás, lenyelés. 1, 2, 3, 4 1 C -

-

Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos


A Elkerülhetetlen

B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető Jelentéktelen sérülés

38

Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés

X

AJAX ÁLTALÁNOS LEMOSÓSZER Gyártó/forgalmazó megnevezése: Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Halmazállapota: Összetevők jellemzői: R mondat száma Összetevők jellemzői: S mondat száma Veszélyek jelölése : Veszély jellege: Tűzveszélyességi besorolása: Exponált munkavállalók száma: Expozíciós idő: Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása: Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? Bekövetkezés valószínűsége Kockázatbecslés Várható következmény Veszélyes összetevők Koncentrátum (%) AK érték (mg/m3) Határértékek a 25/2000. 3 (IX. 30) EüMSzCsM rendelet CK érték (mg/m ) szerint MK érték (mg/m3) Jellemző tulajdonságok Mért érték Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Intézkedés szükségessége:

Henkel Magyarország Kft. Nem veszélyes készítmény Folyékony Nem tűzveszélyes változó 2 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. Bőrre jutás, lenyelés. 1, 2, 3, 4 1 C -

-

Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos


A Elkerülhetetlen

B Lehetséges

C Nem valószínű


X

39

4.2.

Határértékek szerinti elemzés / Expozícióbecslés

A vizsgált műveleteknél alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények munkahelyi légtérben megengedett határ értékeit a 25/2000. (IX. 23.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza A rendelet a munkahelyi levegő minőségével szemben az alábbi követelményeket támasztja: >

a vizsgált légszennyezők mért koncentrációinak átlaga nem haladhatja meg az ÁK, valamint a CK, és az MK értékeket. Vegyi anyag neve

ÁK érték

CK érték

MK érték

Jellemző tulajdonságok/ meghivatkozá

Domestos NaOH

2 mg/m3

2 mg/m3

-

m I.

Vízkőoldó HCl

8 mg/m3

6 mg/m3

-

I, m I. EU3

Nátrium Hipoklorit Klór

1,5 mg/m3

1,5 mg/m3

-

I I. EU2

Jelmagyarázat: b: bőrön át felszívódik i: ingerlő anyag (izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat) k: rákkeltő m: maró hatású anyag (felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat) sz: túlérzékenységet okozó (szenzibiláló) tulajdonságú anyag *: „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva ***: az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza EU2: 2006/15/EK irányelvben közölt érték EU3: 2000/39/EK irányelvben közölt érték BEM: biológiai expozíciós mutatóA felhasznált és a táblázatokban felsorolt egyéb vegyi anyagokra vonatkozóan, a rendelet, a munkahelyi levegőben nem határoz meg egészségügyi határértéket. Az

egészségügyi

toxikológiai

adatok

figyelembevételével

használatuk

során

fellépő

kockázat

valószínűsíthetően „0 " közeli.



Megfelelő egyéni védőeszközök alkalmazása (kézvédelem, légzésvédelem).



A takarítás során történő felhasználás minden esetben hígított állapotban történik.

Az alkalmankénti felhasznált mennyiség kevés, cl és/vagy dl-ben mérhető

40

4.3.

Összegző kvalitatív kockázatbecslés eredménye Az esemény valószínűsége

Egészségkárosító események

Lehetetlen1

nem valószínű, de lehetséges2

lehetséges 3

Elkerülhetetlen (időnként)4

+

figyelmeztető esemény (fokozott expozíciós eset) jelentéktelen sérülések

+

könnyű munkabaleset, (8 napon belül gyógyuló sérülések)

+

foglalkozást megbete-

+

gedés, súlyos munkabaleset, nem életveszélyes +

életveszélyes munka baleset, halálos kimenetelű foglalkozási megtömeges halálos mérge-

+

zés, halálos baleset

1.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat l:103 , gyakran nem becsülhető

41

5. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK

A kockázatértékelés során feltárt hiányosságok:

1. A salgo-dexion polcok egy része nincs rögzítve, illetve a terhelhetősége nincs feltüntetve, EPH-ba kötésük szükséges. Felelős személy: Üzemeltetési vezető Határidő: 2013.06.30. 2. A

veszélyes

anyagoknak

vagy

keverékeknek

minősülő

vegyi

anyagok

biztonsági

adatlapjai

hiányoznak. Felelős személy: Üzemeltetési vezető Határidő: 2013.06.30. 3. A cédularaktárban az ajtóval szemközti falon lógnak a konnektorból a vezetékek, amelyek végei szikszalaggal vannak leragasztva, ez közvetlen érintésveszélyt jelenthet. Felelős személy: Üzemeltetési vezető Határidő: Azonnal és folyamatos 4. A raktárban a lomtalanítás során ügyelni kell arra, hogy a közlekedési utak ne legyenek eltorlaszolva. A szortírozás befejezése után, ha polcokon kívül más helyen is tárolnak egyes tárgyakat, a tároló helyet jelölni kell sárga-fekete vagy piros-fehér csíkozással, ha fenn áll a veszélye a tárgyak esésének, továbbá a közlekedési utat se torlaszolja el a tároló terület. Felelős személy: Igazgató Határidő: Azonnal és folyamatos 5. Több irodai helyiségben botlásveszély áll fenn a kábelek nem balesetveszélyes elhelyezése miatt. Felelős személy: Üzemeltetési vezető Határidő: Azonnal és folyamatos

Összességében megállapítható, hogy a fenti hiányosságok megszüntetése után, illetve a folyamatos szinten tartás mellett a munkahelyi kockázat

ALACSONYNAK MINŐSÜL. (számszerű értéke: 0 /nulla/)

A munkahelyi kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja három év múlva, 2016. május hónapban esedékes.

42

MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Recommend Documents