Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP
Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények előrejelzése. 3. A gazdasági környezet átalakulásának figyelembe vétele. 4. A munkapiaci helyzetet meghatározó demográfiai változások számba vétele.
A munkapiac leírása és előrejelzése » a munkaerő kereslete és kínálata között várható eltérés (hogyan alakul a betöltetlen álláshelyek száma, milyen jelentős munkanélküliség várható, hogyan alakul az inaktivitás, stb.); » a foglalkozások, az egyes szakmák iránt várható kereslet, a hozzájuk szükséges képzettség szintje, tartalma;
» a pótlási kereslet (a munkahelyüket elhagyók, a munkapiacról visszavonulók nyomán nyíló felvételi lehetőségek); » a munkavégzés várható feltételrendszere, beleértve a javadalmazást; » a rugalmas foglalkoztatás (távmunka, részmunka és az atipikus foglalkozástatás, stb.).
Az oktatási igények előrejelzése » oktatási és képzési igények: a jövőben tipikusan szükségessé váló, keresett képzettségek; » az elsajátított szakmák, képzettségek hasznosíthatósága és rugalmassága jövőbeli pályamódosítások esetén (a jövőbeli helyettesítési képességek leírása).
A munkapiaci helyzetet meghatározó demográfiai változások számba vétele » Az öregedő társadalom eltérő munkaerő-kereslete. » Globalizációs hatások (be- és kivándorlás).
5
A gazdasági környezet átalakulásának figyelembe vétele
» Hogyan változik a GDP (a végső felhasználás) volumene és szerkezete? » Hogyan változik a nemzetgazdaság technológia, a vállalatok versenyképessége és egymásba fonódásuk? » Hogyan változik a nemzetgazdaság foglalkoztató képessége a GDP és a vállalatszerkezet változásának függvényében? Itt nem áll meg a 411C makró szinten, hanem mikró – főleg vállalati – szinten is folytat kutatásokat – kvalitatív survey: 150 interjú foglalkoztatók körében.
6
Az előrejelzés további paraméterei – 1. » A felhasznált módszerek o Alapvetően kvantitatív és részben kvalitatív módszerek. o A munkaerő-igény alapú modellezés. az iparág (sector, industry), a foglalkozás/szakma/munkatevékenység (occupation / work activity), illetve a képzés szintje és tárgya (területe). o A munkaerő kínálat modellezése. o A kereslet és kínálat eltérésének szofisztikált elemzése.
7
Az előrejelzés további paraméterei – 2. » A munkába bevont szereplők, valamint a felhasználók köre o a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részéről együttműködő szakértők, o a 411C projekt keretében felkért, szerződtetett szakértők, o az előrejelzések a konzorciumi partnerek igényeinek kielégítésén túl érdemes lehet több intézmény, illetve szakember számára hozzáférhetővé tenni, illetve o a felhasználók számára támogatás, elektronikus segédlet, magyarázó tartalom biztosítása. » Adatbázisok o Munkaügyi adatbázisok, o Népszámlálási adatbázis, demográfiai adatbázisok, o Az ágazati kapcsolatok mérlegei.
Az előrejelzés módszertana a számítások első körében Munkapiaci, képzési és nemzetgazdasági beruházási/befektetési szcenáriók AKM és a hozzá tartozó perem adatok Bt,xt,yt
Pályakezdők elhelyezkedését segítő programok, oktatás, bér- és jövedelempolitika, munkatörvénykönyv szabályozása, részmunkaidős foglalkoztatás, nemzetgazdasági szintű technológiai beruházások
Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges teljes termelés Qt
Qt+1
Egységnyi termelés munkaerő vonzata Ft = LDt<xt>-1
Ft+1
Termelési függvény (adott GDP-hez tartozó teljes termelés) Qt+1yt+1 = xt+1
Adott GDP variánshoz tartozó munkaerő kereslet levezetése LDt+1 = Ft+1Qt+1yt+1
Munkaerő kereslet LDt
A foglalkoztathatókat levezető mozgástábla L St
GDP variánsok Yt+1
A foglalkoztathatókat levezető mozgástábla továbbvezetése trend és egyéb hatások figyelembe vételével LSt+1
A kereslet és a kínálat eltéréseinek elemzése
A prediktív eredmények hasznosulása » A tervezés egyik értelme a felkészülés adott körülményekhez való legmegfelelőbb, leggyorsabb reagálásra.
» Egy munkapiaci előrejelzést a felhasználó stratégiai céljai és kérdései tölthetnek meg valódi tartalommal.
