MUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Jogi és igazgatás V. A szabálysértési jog különös rész 1. A követelménymodul megnevezése:

YA G

Dr. Sóti Kálmán

Jogi és igazgatás V. A

szabálysértési jog különös rész

M

U N

KA AN

1.

A követelménymodul megnevezése:

Általános őr-és járőrszolgálati feladatok A követelménymodul száma: 0731-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-006-50

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1.

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

YA G

RÉSZ 1.

Ön rendőri közrendvédelmi rendőrként két járőrtársával gépkocsizó járőrszolgálatot lát el a

Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. Kerületi Rendőrkapitányság területén. A járőrszolgálat teljesítése közben az ügyeletes tiszttől azt az utasítást kapja, hogy fokozott ellenőrzést

hajtson végre a Bp. VIII. Práter utcában. Az utasításnak megfelelően a Práter utca 32. sz előtt ellenőrzés igazolásra szólítja fel H. Gábor budapesti lakost. Nevezettnél ruházat és

KA AN

csomagátvizsgálása során több kést, boxert talál.

Mit kell tennie a helyszínen? Milyen intézkedések megtétele szükséges, azokat milyen

sorrendben hajtja végre? Milyen utasításokat ad járőrtársai részére? Hogyan minősíti H.

M

U N

Gábor cselekményét? Mit kell tennie az intézkedés alá vont személynél talált tárgyakkal?

1. ábra. Az igazoltatás végrehajtása 1

1

http://www.index.hu

1


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. AZ EGYES EMBERI MÉLTÓSÁG- ÉS A SZEMÉLYI SZABADSÁG ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK Becsületsértés

YA G

Sztv. 138. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

A szabálysértés jogi tárgya az emberi méltóság és becsület. A szabálysértésnek a sértettje

bárki lehet, akivel szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezést használnak, vagy akivel

szemben egyéb ilyen cselekményt követnek el. Az elkövetési magatartás mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, illetve egyéb – a becsület csorbítására

KA AN

alkalmas cselekmény – elkövetése.

Az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó fogalmi elemek: -

becsület:

a

társadalomban

az

emberről,

annak

jelleméről,

magatartásáról,

tulajdonságairól kialakult kedvező ítélet;

becsület csorbítására alkalmas kifejezés: olyan durva általánosítást tartalmazó értékítélet, amely a sértett korára, külső megjelenésére, testalkatára, értelmi képességeire

stb.

vonatkozhat.

A

bírói

gyakorlat

szerint

nem

minősül

becsületsértésnek az a kritikai véleményalkotás, szidalmakat is tartalmazó indulati

megnyilvánulás, amely nem tartalmaz becsületsértő kifejezéseket. Az, hogy az adott

kifejezés, értékítélet becsületsértő-e, minden esetben jogalkalmazói értékelést

U N

igényel. Az értékelés során a jogalkalmazó megvizsgálja az elkövető és a sértett

korábbi viszonyát, az adott szituációt és a kifejezés társadalmi megítélését. A becsület

csorbítására

közvetlenek,

közvetettek,

példázat formájúak;

kifejezések

feltételes

módúak,

megnyilvánulási

kérdésfeltevésbe

módjai

lehetnek

helyezettek

és

becsület csorbítására alkalmas cselekmény: minden olyan gesztus, amely alkalmas a

M

-

alkalmas

sértettel szemben lekicsinylő, megvető értékítélet kifejezésére (pl.: sértő kézjelek

mutogatása, a sértett felé köpés stb.). Alapvető feltétel a felelősségre vonás

szempontjából, hogy az elkövetési magatartásnak alkalmasnak kell lennie a becsület csorbítására és jogellenesnek kell lennie.

A szabálysértést bárki elkövetheti. A szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet megvalósítani. Az Sztv. 138. § (2) bekezdése értelmében becsületsértés szabálysértése magánindítványra üldözendő. A becsületsértés szabálysértésének elhatárolása a rágalmazás és a becsületsértés vétségétől:

2


Nem becsületsértés szabálysértése, hanem a Btk. 179. § rágalmazás vétsége valósul meg abban az esetben, ha valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ az elkövető. A Btk. 180.§ becsületsértés vétsége valósul meg, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatban követik el. Úgyszintén becsületsértés vétsége miatt kell felelősségre vonni az elkövetőt, ha a becsületsértést nagy nyilvánosság előtt vagy tettlegesen követi el.

YA G

Magánlaksértés

Sztv. 139. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

KA AN

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

A szabálysértés jogi tárgya a személyi szabadság, a magánlakás zavartalan használatához és birtoklásához fűződő jog 2 . (Ezt a jogosultságot „házijognak” szokták nevezni.) A tényállásban foglaltak alapján elkövetési magatartásnak minősül: -

a lakásba való bemenetel (aktív tevékenységgel valósul meg, amikor is az elkövető a lakás tulajdonosának vagy használójának engedélye nélkül a lakásba jogosulatlanul a lakásban való bennmaradás (passzív magatartással valósul meg, az elkövető ez

esetben jogosultan jutott be a lakásba, azonban azt a tulajdonos vagy a jogszerű

U N

-

bemegy);

-

használó kifejezett kérésére sem hagyja el);

a lakásba való bemenetel megakadályozása (olyan magatartás, amellyel az arra

jogosultat megakadályozzák abban, hogy a lakásba belépjen).

M

A szabálysértési tényállásban meghatározott elkövetési helyek: -

2

lakás: minden olyan zárt, a külvilágtól elhatárolt helyiség, amely rendeltetésénél fogva emberek tartózkodási helyéül, éjjeli szállásául szolgál;

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 59. § (1) bekezdésének értelmében mindenkit

megillet a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog. Az Sztv. 139. §-ában ezen alkotmányos alapjog védelme fogalmazódik meg.

3

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. -

egyéb helyiség: a lakással szorosan összefüggő, ahhoz tartozó helyiség, valamint emberi tartózkodási helyül szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági

tevékenység végzésére szolgál (pl. üzlethelyiség, műhely stb.), vagy amelyet emberek -

összejövetelére használhatnak attól függetlenül, hogy kapcsolatban áll-e a lakással;

a lakáshoz, vagy egyéb helyiséghez tartozó bekerített hely: minden olyan terület,

amely a külvilágtól egyértelműen el van határolva, s amely a már felsorolt helyiségekhez tartozik.

A szabálysértést bárki elkövetheti a lakás birtokosának vagy használójának kivételével. A szabálysértés csak szándékos felróhatósággal követhető el. Az Sztv. 139. § (2) bekezdése

YA G

értelmében az eljárást csak akkor lehet lefolytatni, ha a sértett magánindítványt terjeszt elő. A szabálysértés elhatárolása a bűncselekményi alakzattól:

KA AN

Nem szabálysértés, hanem a Btk. 176. § magánlaksértés vétsége bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével megy be vagy marad bent, illetve a fent felsorolt helyekre az elkövető az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztésével éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan megy be vagy marad bent. Úgyszintén a hivatkozott bűncselekmény valósul meg, ha az előzőleg meghatározott módon az elkövető megakadályozza az arra jogosultat abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.

2.

AZ

EGYES

KÖZREND,

KÖZBIZTONSÁG

ÉS

KÖZNYUGALOM

ELLENI

SZABÁLYSÉRTÉSEK

U N

Ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés

M

Sztv. 140. § (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanó anyagot vagy robbanószerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, és ezt a tényt haladéktalanul a legközelebbi települési önkormányzat jegyzőjének vagy a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

4


(3) Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányafelügyelet, illetőleg a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozik. (4) Azt a pirotechnikai terméket, amelyre az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. A tényállás keretdiszpozíció, melyet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet,

továbbá a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.)

YA G

Korm. Rendelet tölti ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A szabálysértés elkövetési tárgya a

polgári felhasználású robbanóanyagok és a a pirotechnikai termékek

Elkövetési magatartás:

a polgári felhasználású robbanóanyagok

-

előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegése, továbbá robbanó anyag vagy robbanószerkezet találása, vagy annak hollétéről tudomást szerezés esetén a bejelentés elmulasztása, engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végzése, a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírások megszegése,

KA AN

-

A szabálysértés elkövetője az engedélyköteles tevékenységek esetén csak olyan személy lehet, aki a felsorolt elkövetési tárgyakat jogszerűen birtokolja, ezen túl a szabálysértést

U N

bárki elkövetheti. A szabálysértést szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

A szabálysértés elhatárolása a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntettétől: Amennyiben az elkövető a robbanóanyagok kezelésére, felhasználására és átadására

M

engedéllyel nem rendelkezik, úgy cselekményét a Btk.263.§ visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntetteként kell minősíteni. Nem minősülnek robbanóanyagnak a pirotechnikai anyagok, és az ezek felhasználására szolgáló eszközök, melyekre a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. Rendelet hatálya terjed ki.

Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés Sztv. 141. § (1) Aki a) a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi, 5


b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3)

YA G

b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

KA AN

(5) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt a légfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amelyre nézve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV.

törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII.

M

U N

31.) Korm. Rendelet tölt ki tartalommal.

2. ábra. Gázfegyver 3 A szabálysértés jogi tárgya: a közrend, közbiztonság.

3

http://nightstride.blogspot.com/2009/09/gazfegyver.html

6

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A szabálysértés elkövetési tárgyai: -

lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb

csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki; (a lőfegyver 4 jellege: sörétes

lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver

(rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule -

csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver; )

lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;

-

lőfegyverdarab: fegyvercső, váltócső, betétcső, zár, forgódob és az ezeket

-

lőszerelem: lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú

YA G

-

egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották;

és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;

légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver

kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;

gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és

-

hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná

-

KA AN

-

riasztótöltény működtetésére alkalmas;

tett lőfegyver;

lőtér

A tényállásban maghatározott elkövetési magatartások:

a) a lőfegyver vagy lőszer esetében: gyártásra, tartásra, kereskedelemre, javításra és használatra vonatkozó szabályok megszegése,

b) lőfegyverdarab vagy lőszerelem esetében: engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás vagy forgalomba hozatal,

U N

c) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver esetében: gyártásra, kereskedelemre, megszerzésre, tartásra vagy használatra vonatkozó

-

szabályok megszegése

d) a lőtér esetében: az üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegése,

A szabálysértés elkövetője csak engedéllyel rendelkező személy lehet. A szabálysértést

M

szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

4

fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver,

színházi fegyver; 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről 1.§ 1. pont szerint.

7


Számszeríj, szigonypuska jogellenes használata5 R.

21.

§

(1)

Aki

számszeríjat,

rendelkezésektől eltérően használ,

szigonypuskát

a

jogszabályban

meghatározott

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség

hatáskörébe tartozik.

31.) Korm. Rendelet tölt ki tartalommal.

YA G

A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A szabálysértés elkövetési tárgya a

számszeríj, vagy a szigonypuska. Az elkövetési magatartása a számszeríj vagy szigonypuska

M

U N

KA AN

jogszerűtlen használata.

5

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet (továbbiakban: R.)

8

KA AN

YA G


M

U N

3. ábra. Számszeríj 6

6

http://www.szip.hu

9

KA AN

YA G


4. ábra. Szigonypuska 7

A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó rendelkezések:

U N

Számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen viselhető és használható a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett. Szigonypuska csak tudományos vagy állategészségügyi célra használható. A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet elkövetni.

M

Rendzavarás

Sztv. 142. § (1) Aki

a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,

b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

7

http://www.konnyubuvar.hu

10


(2) Aki nyilvános rendezvényen a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetőleg rendelkezésének nem tesz eleget,

a

rendőrség

biztonságra

vonatkozó

felhívásának,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

YA G

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik. (5) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

KA AN

A jogi tárgy a közrend és a köznyugalom. A továbbiakban a tényállást az elkövetési

M

U N

magatartásokban meghatározott egyes cselekménytípusokra bontva tárgyaljuk.

5. ábra. Rendzavarás 8 1. Verekedés (142.§ (1) bek. a) pont

8

http://www.sportgeza.hu

11

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság, valamint a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás -

az (1) bekezdés a) pont első fordulata értelmében a verekedés. Verekedésnek

minősül minden olyan cselekmény, amely során az elkövetők egymást tettleg

bántalmazzák. Maga a verekedés kifejezés tehát fogalmilag feltételezi, hogy

minimálisan két személy vesz részt a cselekményben, melyben az egyik vagy mindkét fél tettleg bántalmazza a másikat. A verekedés leggyakrabban előforduló tipikus

esete az, amikor a két elkövető egymást kölcsönösen tettleg bántalmazza. Azonban a

YA G

kialakult joggyakorlat értelmében tényállásszerű az a magatartás is, amikor kizárólag

csak az egyik fél bántalmazza a másikat. A tettleges bántalmazás alatt más testének -

ellenséges célzatú erőszakos érintését értjük (pl. ütés, rúgás stb.);

az (1) bekezdés a) pont második fordulata értelmében a verekedésre felhívás. A

verekedésre felhívás fogalmilag nem más, mint felbujtói magatartás, amelynek célja a verekedés előidézése. Az Sztv. általános rendelkezései szerint ez a magatartás

felbujtói (részesi) magatartásként értékelendő, azonban a jogalkotó e tevékenységet

KA AN

a tényállásba emelte, így elkövetői (tettesi) magatartásként értékelendő.

A verekedés szabálysértés elhatárolása a garázdaság, a könnyű testi sértés, valamint a tettleges becsületsértés vétségétől:

Az elkövető cselekményét nem szabálysértésként kell minősíteni, hanem: -

a Btk. 271.§ garázdaság vétségeként, ha az elkövetési magatartást kihívóan

-

Btk. 170.§ könnyű testi sértés vétségeként, ha a verekedés nem a tényállásban

közösségellenes módon valósítják meg;

megjelölt elkövetési helyeken történik és eredményeként a sértett nyolc napon belül

U N

gyógyuló könnyű testi sértés szenved, továbbá a bíróságnál a bűncselekmény

-

elkövetése miatt magánindítványt terjeszt elő;

Btk. 180.§ tettleges becsületsértés vétségeként abban az esetben, ha a verekedés

nem a tényállásban megjelölt elkövetési helyeken történik és az elkövető célja a becsület csorbítására terjed ki és ennek érdekében valósítja meg a tettlegességet. Ez

M

esetben is szükséges, hogy az elkövető magánindítványt terjesszen elő.

2. Engedetlenség tanúsítása rendzavarás vagy garázdaság esetén (142.§ (1) bek. a) pont

Az elkövetési magatartás vizsgálatából megállapítható, hogy önmagában az engedetlenség

tanúsítása nem tényállásszerű magatartás. Csak akkor valósul meg a szabálysértés, ha az

engedetlenség a hatóság vagy hivatalos személy intézkedésével szemben és rendzavarás esetén történik. Az elkövetési magatartás fogalmi elemei:

12


rendzavarás:

nagyobb

közösség

rendjének

tömeg-megmozdulással

való

megzavarása. Gyakorlati értelemben tehát rendzavarásnak tekintjük a közrendet

zavaró nyilvános vagy nem nyilvános jellegű csoportosulást. Így a rendzavarást általában rendezvények vagy csoportosulások alkalmával követik el. Létrejöhet baleset, bűncselekmény, természeti csapás stb. helyszínén, vagyis minden olyan

helyzetben, ahol azonnali rendészeti beavatkozást igénylő teendőkre van szükség. Ilyenkor az élet- és vagyonbiztosító

vagy éppen bizonyítási célú hatósági

intézkedéseket nemcsak az érintettek aktív ellenállása akadályozhatja, hanem az is,

ha nem reagálnak a hatósági felhívásra. E jogsértés legtipikusabb megvalósulási

formája az, amikor az elkövető nem tesz eleget a helyszín elhagyására vonatkozó

YA G

felhívásnak. Csoportosulás alatt azt értjük, amikor a közrendet megzavaró körülmény (pl. verekedés) miatt annyi ember gyűlik össze, amely önmagában sérti a közrendet,

-

közbiztonságot. (pl. járművek és gyalogosok közlekedését);

engedetlenség: a hatóság vagy a hivatalos személy felhívásának tartalmával ellentétes magatartás tanúsítása. A felhívás rendszerint abban áll, hogy az ott tartózkodók a rendzavarás helyszínét hagyják el.

A rendzavarás szabálysértés elhatárolása a hivatalos személy elleni erőszak és

rendbontás bűncselekménytől:

-

Ha az elkövető aktív erőszakos vagy fenyegető magatartást tanúsít, akkor nem

KA AN

-

rendzavarás szabálysértést, hanem a Btk. 229. §-ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntette bűncselekményt kell a terhére megállapítani.

Abban az esetben, ha nyilvános rendezvényen az elkövető a rendezőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, terhére a Btk. 271/A. §-ában meghatározott rendbontás vétségét kell megállapítani.

3. Nyilvános rendezvényen: (Sztv.142.§ (2) bek.)

az Sztv. 142. § (2) bekezdés a) pontja értelmében: Megjelenés lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas

U N

-

-

eszközt magánál tartva

az Sztv. 142. § (2) bekezdés a) pontja értelmében: biztonságra vonatkozó felhívásnak, rendelkezésnek eleget nem tétel,

M

Az Sztv. 142. § (2) bekezdése keretdiszpozíció, amelyet a gyülekezési jogról szóló 1989. évi

III. törvény (továbbiakban: Gytv.) rendelkezései töltenek ki tartalommal.

Elkövetés helye a nyilvános rendezvény. Nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló

törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

Elkövetés eszköze a lőfegyver, robbanóanyag, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszköz.

13

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A szabálysértést bárki elkövetheti, aki nem áll felelősségre vonást kizáró ok hatálya alatt. A

szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet elkövetni. A szabálysértés csak

szándékos felróhatósággal követhető el. Elhatárolási kérdések: -

Nyilvános helyen a fegyver és robbanóanyag viselését (az engedéllyel rendelkező számára is!), illetve magánál tartását a szabálysértési tényállás eleve tiltja.

A tényállás minősítése az elkövetési tárgyak szerint változik. Lőfegyver vagy lőszer esetén a minősítés annak a függvénye, hogy a lőfegyverrel rendelkező személy a

lőfegyver (lőszer) tartására engedéllyel rendelkezik-e vagy sem. Amennyiben

YA G

engedéllyel nem rendelkezik, úgy a Btk. 263/A. § visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel

bűntette bűncselekmény valósul meg. Ha engedéllyel rendelkező tartja magánál a

rendezvényen a lőfegyvert, úgy az Sztv. 142. § (2) bek. a) pontja szerint minősülő

-

rendzavarás szabálysértés valósul meg.

Az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszköz magánál tartása

esetében szintén speciális minősítési kérdések merülnek fel. Az utóbb felsorolt eszközök birtoklása Sztv. 142. § rendelkezésével paralel módon szabályozott a R.

10. § közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés

KA AN

tényállásában. Álláspontunk szerint, amennyiben az elkövető az élet kioltására vagy

testi sértés okozására alkalmas (a 124/1993. (IX. 22.) kormányrendelet mellékletében felsorolt)

eszközt

tartva

magánál

jelenik meg

nyilvános

rendezvényen, úgy

cselekményét az Sztv. 142. § (2) bek. a) pont rendzavarás szabálysértéseként kell minősíteni.

Veszélyeztetés kutyával

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, valamint az ember élete, testi épsége.

U N

R. 3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,

M

b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja,

d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

14


(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

YA G

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) regionális vagy kistérségi intézet erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. 4. §

Az elkövetés tárgya, a felügyelet alatt lévő kutya. A szabálysértési tényállás szempontjából

felügyelet alatt álló kutyának kell tekinteni azt az ebet, melynek a tevékenysége felett az

emberi ellenőrzés biztosított. Elkövetetési magatartás az (1) bekezdésben foglalt, az ebek tartásával kapcsolatos előírások és kötelezettségek megszegése.

-

-

-

KA AN

Ennek alapján tilos ebet:

település belterületén felügyelet nélkül utcára engedni, illetve kóborolni hagyni;

természeti, védett természeti, vagy vadászterületen – vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedni, vagy kóborolni hagyni;

közforgalmi közlekedési eszközön póráz és szájkosár nélkül szállítani; játszótérre, élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdőbe beengedni vagy bevinni.

Valamint kötelező a harapós kutyát zárt helyen tartani, valamint a ház (lakás) bejáratára elhelyezni a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztetést.

U N

A szabálysértés elkövetési magatartásához kapcsolódó fogalmak magyarázata: -

4.§ b) pont határozza meg. Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek;

A védett természeti terület fogalmát a a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.

törvény 4.§ ) pont határozza meg.védett természeti terület: e törvény vagy más

M

-

A természeti terület fogalmát a a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

jogszabály

-

által

védetgté

vagy

fokozottan

természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

védetté

nyilvánított

(kiemelt

A vadászterület fogalmát a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló a 1996. évi LV. Törvény 8.§. határozza meg

A szabálysértés elkövetője a kutya gazdája, illetve a kutya a felügyeletével megbízott személy lehet. A szabálysértést szándékos és gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

A szabálysértés minősített esete valósul meg, ha a kutya gazdája vagy a felügyeletet ellátó személy

az

(1)

bekezdésben

meghatározott

kötelezettségét

megszegi

következményeként az eb másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz.

és

ennek

15


Csendháborítás R. 6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken,

tömegközlekedési

eszközön,

továbbá

természeti

és

védett

természeti

területen

indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti

vagy a védett természeti értéket zavarja,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá

a

helyi

önkormányzat

képviselő-testülete

hivatalának

erre

felhatalmazott

YA G

ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

A tényállás keretjogszabály, melyet a környezet védelmének általános szabályairól szóló

1995. évi LIII. törvény, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet tölt ki tartalommal. Ezek ismertetésétől terjedelmi okok

KA AN

miatt eltekintünk.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend és a köznyugalom. Az elkövetési magatartása a zaj okozása. A zaj okozása csak akkor tekinthető tényállásszerűnek, ha az indokolatlan, és a megengedettnél nagyobb mértékű, továbbá alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, a természeti vagy a védett természeti értékeket zavarja. A tényállásban meghatározott elkövetési helyek: -

lakott terület;

-

lakott területen lévő épülethez tartozó telek;

lakott területen lévő épület;

U N

-

-

-

-

tömegközlekedési eszköz; természeti terület;

védett természeti terület.

A tényállást bárki elkövetheti. A szabálysértés szándékos vagy gondatlan felróhatósággal

M

követhető el.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés

R. 10. § (1) Aki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, szállítására, forgalmazására vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azt az eszközt, amelyre az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. 16


(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről rendelkező 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet tölt ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. Az elkövetés tárgyai a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, melyeket a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet melléklete

A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: -

YA G

határoz meg az alábbiak szerint:

az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t

meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés,

-

-

a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);

KA AN

-

szigonypuska, parittya, csúzli);

a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;

az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével

támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);

az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);

az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);

az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál

(különösen:

álkulcsok,

mechanikus

vagy

elektromos

elven

működő

zárnyitó

U N

szerkezetek).

Az elkövetési magatartás a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, gyártásra, kereskedelmére vonatkozó szabályok megszegése. A meghatározott birtoklási,

gyártási, kereskedelmi szabályok a következők: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve

M

az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni. Nem vonatkozik a tilalom: -

a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a

szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz

birtoklását, használatát jogszabály megengedi;

17


azokra a rendeltetésszerűen munkavégzési, sport és a szokásos életvitel körében

használt eszközökre, melyeknek közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő

járművek belső tereit is -, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása

indokolt, feltéve, ha a tényleges munkavégzésen (tevékenységen) vagy az igazolható munkavégzéshez (tevékenységhez) szükséges szállításon kívül a birtoklás (szállítás)

rejtve vagy a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben,

-

azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges;

a pelargonsav-vanillilamid és az olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó,

legfeljebb

20

gramm

töltőanyag

tömegű

gázsprayre,

közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket.

A forgalmazásra, szállításra vonatkozó szabályok:

-

-

a

Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray csak a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek részére forgalmazható. 9

Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység,

házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem

KA AN

-

kivéve

YA G

-

illetőleg egyéb biztonságos módon történik;

forgalmazható.

Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és

nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint

tiltott eszköznek minősül. Ez a tilalom a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök

birtoklására és használatára engedéllyel rendelkező szervekre és személyekre is

U N

vonatkozik.

-

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen -

ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve

M

birtokolható (szállítható).

A szabálysértés elkövetője bárki lehet, kivéve, aki a felsorolt eszközöket jogszabály

felhatalmazása alapján birtokolja. (pl. rendőr). A szabálysértést szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

Szeszesital árusítás-, kiszolgálás- és fogyasztás tilalmának megszegése R. 12. § (1) Aki

9

Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén

állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi;

18


a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott tilalmat megszegi, b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki, c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki,


YA G

d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterületfelügyelő, illetőleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

KA AN

A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, továbbá az egyes önkormányzatok ilyen tárgyú helyi rendeletei töltenek ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A tényállásban megjelölt passzív alany

a fiatalkorú. 10 Az elkövetés tárgya a szeszes ital. Szeszes italnak minősül minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az

U N

ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat 11 ;

A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások: szeszes ital árusítására, közterületen történő fogyasztására vonatkozó jogszabályi tilalom megszegése;

M

-

-

-

szeszes ital kiszolgálása 18. életévét be nem töltött személy részére;

szeszes ital eladása során szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személy kiszolgálása;

fiatalkorú lerészegítése.

A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartásokhoz kapcsolódó rendelkezések:

10

A fiatalkorú fogalmát az Sztv.29.§ határozza meg. „E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés

elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. 11

Megállapította a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet

28.§. e) pont.

19


Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a

versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő

-

kezdetét

megelőző

két

órától

a

sportrendezvény

A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelésioktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.

A megjelölt intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital

kimérést a jegyző - a kimérés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint a

YA G

-

sportrendezvény

befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.

vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével - engedélyezheti. A szabálysértés elkövetője az (1) bekezdés:

a) pontja értelmében a szeszes ital árusítója, fogyasztója; b) pontja értelmében a szeszes ital kiszolgálója;

c) pontja értelmében a szeszes ital eladása során a kiszolgáló;

KA AN

d) pontja értelmében a szabálysértést bárki elkövetheti.

A szabálysértést szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

Kitiltás szabályainak megszegése

R. 15. § (1) Aki olyan helységben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

U N

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A tényállás keretdiszpozíció, melyet a Büntetőtörvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 64.§ és a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi

M

11. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Bvtvr.) 70;74.§-i töltenek ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A szabálysértés elkövetési magatartása

a bíróság által tiltott helységben, vagy országrészben történő tartózkodás.

A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó rendelkezések: A kitiltás a Btk. szankciórendszerének 64. §.-ban meghatározott mellékbüntetés, mely a tartózkodási helyének szabad megválasztását korlátozza.

20


A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek egy vagy

több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás legrövidebb tartama egy év,

leghosszabb tartama öt év. A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására

vonatkozó rendelkezést [57. § (2) bekezdés] a kitiltás esetében megfelelően

-

A kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelő határozatot vagy annak hiteles kivonatát magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.

A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetőleg a szabadságvesztésből szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet

YA G

-

alkalmazni kell.

(helységeket), illetőleg államigazgatási területet, az általa szabadon választott -

helységbe távozni, és ott a rendőrségnél jelentkezni. A

rendőrség

fontos

okból

a

kitiltás

végrehajtását

félbeszakíthatja,

illetőleg

engedélyezheti, hogy az elítélt rövid tartamra visszatérjen olyan helységbe, ahonnan kitiltották.

A szabálysértés elkövetési helye a bíróság által meghatározott helység, illetve országrész.

KA AN

A szabálysértést csak az követheti el, akit a bíróság kitiltással sújtott. A szabálysértést csak

szándékos felróhatósággal lehet elkövetni.

Sportrendezvényről kitiltás szabályainak megszegése

15/A. § (1) Aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a bíróság, illetve a szabálysértési hatóság kitiltotta, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

U N

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. 16. §

A tényállás keretdiszpozíció, melyet az Sztv. 22. § rendelkezése tölt ki tartalommal.

M

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A tényállás elkövetési magatartása a

pártfogó felügyelet szabályainak megszegése.

A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó rendelkezések: Sztv.22/A. § (1) A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. (2) A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év.

21

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A szabálysértést elkövetője a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés

miatt kitiltott személy lehet. A szabálysértést szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

Tiltott kéjelgés Sztv. 143. § (1) Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

YA G

(2) Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha a)

b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással. (3)

KA AN

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A tényállás keretdiszpozíció, melyet a szervezett bűnözés, valamint azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról

szóló1999. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Szbtv.), illetve a - a törvényi felhatalmazás alapján hozott - helyi önkormányzati rendelet tölt ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közerkölcs valamint a közrend, közbiztonság.

U N

A szabálysértés elkövetési magatartása: -

önkormányzati rendeletben meghatározott szexuális szolgáltatással összefüggő

korlátozás vagy tilalom megszegése;

a (2) bekezdés b) pontja esetében zaklató jellegű felajánlkozás szexuális szolgáltatás

igénybevételére. (zaklató jellegűnek kell tekinteni a felajánlkozást, ha az más

M

-

az (1) bekezdés esetében törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján hozott

személy

mozgásának

megakadályozásával,

megzavarásával,

agresszív,

szeméremsértő szóbeli felhívással, illetőleg a prostituált erre utaló magatartásával

-

történik.);

a (2) bekezdés c) pontja esetében szexuális szolgáltatás nyújtása oly módon, hogy a prostituált nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolással.

Az Szbtvt-ből az első három elkövetési magatartással kapcsolatos rendelkezések az alábbiak:

A prostitúcióval kapcsolatos fogalmak: 22


prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt,

függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az

ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra

-

tekintettel - más személytől származik;

szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális

-

vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul; közterület:

a

közhasználatra

szolgáló

minden

olyan

magán-,

állami

vagy

önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül

-

közforgalom elől el nem zárt részét;

YA G

igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a

védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi)

önkormányzat

(a

továbbiakban:

önkormányzat)

képviselő-testülete

rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre

-

vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;

türelmi zóna: közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra vagy

elfogadhatja; Védett övezet: -

-

szexuális

szolgáltatására

irányuló

kezdeményezést

a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;

az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;

lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület; a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és

konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik

elhelyezésére

rendelt

épületek,

szolgáló

U N

-

a

KA AN

felajánlkozhat

épületek,

köz-

és

felsőoktatási,

köznevelési,

gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására a

személyforgalom

célját

szolgáló

terminálok

(repülőtér,

pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a Magyar Honvédség objektumai, valamint a temetkezési és egyéb

M

kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;

-

az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését

szolgáló,

valamint

gyermekjóléti

és

gyermekvédelmi

intézmény

működik. A meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.

További szabályok: -

A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

23


Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy

türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen - ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges - több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti

települések esetében. Az önkormányzat rendeletében a meghatározott védett övezeteken kívül a közterület más részein, illetve az ott működő egyes nyilvános

-

-

Türelmi zóna létesítése esetén az önkormányzat - kivételesen - a pontjaiban meghatározott távolsági korlátozásoktól akkor térhet el, ha a zóna határvonala másként nem jelölhető ki.

Az önkormányzat a védett övezeteken kívül időben is korlátozhatja a prostituáltak

YA G

-

helyeken is megtilthatja a prostituáltak tevékenységét.

tevékenységét. Az önkormányzat e jogosultságát - türelmi zóna kijelölése esetén - a zónában folyó közcélú rendezvények időtartama alatt is érvényesítheti.

A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött

személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el. Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja. A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor

ajánlkozhat fel, ha rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében szexuális -

KA AN

előírt orvosi igazolással. Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szolgáltatás

nyújtására

szolgáltatásának felajánlását elfogadni.

felhívni,

illetve

más

személy

szexuális

Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma

U N

Sztv. 144. § (1) Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

M

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A tényállás keretdiszpozíció, melyet az Szbtv. 10. §-ában foglalt rendelkezések töltenek ki tartalommal (lásd a Tiltott kéjelgés szabálysértésénél írtakat). A szabálysértés jogi tárgya a közerkölcs és a közrend, közbiztonság. Az elkövetési magatartások: -

24

a védett övezetben más személy szexuális szolgáltatásra való felhívása anyagi

ellenszolgáltatást felajánlva; illetve

más személy szexuális szolgáltatásának elfogadása.

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A törvényi tényállásban foglalt elkövetési magatartás már megvalósul azzal, hogy a

szolgáltatásra való felhívást megteszik, illetve más felajánlkozását elfogadják, mivel a

jogalkotó nem kívánja meg, hogy e két elkövetési magatartási formán túl más jogsértő

cselekmény is megvalósuljon.

A szabálysértést bárki elkövetheti, aki a védett övezeten belül a tényállásban foglaltakat kimeríti. A szabálysértés szándékos vagy gondatlan felróhatósággal követhető el.

Közerkölcs megsértése

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

YA G

R. 1. § (1) Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít,

(2) Aki a szexuális árut mások számára észlelhető módon közterületen vagy kirakatban elhelyez, illetőleg a szexuális áruk forgalmazására vonatkozó előírásokat egyéb módon megszegi,

KA AN


(3) Aki erőszakot öncélúan bemutató reklámot tesz közzé, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában öncélú a bemutatás, ha az erőszak bemutatását a reklám tárgya vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá. (5) Azt a szexuális árut, amelyre nézve a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

U N

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

M

(7) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik. 2. §

A szabálysértés jogi tárgya a közrend és a közerkölcs. A közerkölcs nem jogi kategória, hanem a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi normáinak összessége.

A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.)

Korm. rendelet, továbbá az egyes önkormányzatok ilyen tárgyú helyi rendeletei töltenek ki tartalommal. 25

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. Elkövetési magatartás: -

az (1) bekezdés értelmében közerkölcsbe ütköző magatartás tanúsítása. (pl.:

-

a (2) bekezdés első fordulata értelmében a szexuális áru mások számára észlelhető

köpködés, káromkodás stb.);

módon közterületen vagy kirakatban történő elhelyezése; második fordulata értelmében a szexuális áruk forgalmazására vonatkozó előírások egyéb módon

-

történő megszegése;

a (3) bekezdés értelmében az erőszakot öncélúan bemutató reklám közzététele.

Az elkövetési magatartásokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tölti ki az

YA G

alábbi tartalommal:

Szexuális termék: olyan birtokba vehető forgalomképes dolog, amelynek elsődleges célja a

szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy

szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve a - rendeltetése szerint - szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható

KA AN

eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével,

Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szexuális terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élő állat, valamint szexuális termék. Szexuális terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális termék nem forgalmazható. A szabálysértés elkövetője az (1) és (3) bekezdés esetén bárki lehet, míg a (2) bekezdés esetén csak a szexuális áru forgalmazója.

U N

A szabálysértést az (1) és (3) bekezdés esetében csak szándékos, a (2) bekezdés esetében szándékos és

gondatlan

felróhatósággal

lehet

elkövetni.

szabálysértés elhatárolása a közszemérem megsértése vétségtől:

A

közerkölcs

megsértése

Nem szabálysértés, hanem a Btk. 272. §-ában meghatározott közszemérem megsértése

vétsége bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető a szexuális áruk forgalmazásával

M

kapcsolatos

előírásokat

súlyosan

megszegi.

E

rendelkezés

szempontjából

súlyos

szabályszegésnek minősül, ha a szeméremsértő termék közszemlére tétele durva módon

valósul meg, illetve a szabályszegés miatt már többszöri felelősségre vonást alkalmaztak, vagy az elkövető több szabályt sért meg egyidejűleg.

Koldulás R. 5. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

26


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában másokat zaklató módon koldul: aki a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, illetőleg aki házról házra, lakásról lakásra járva kéreget. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. Elkövetési magatartás a koldulás, amely kéregetve történő adománygyűjtésben nyilvánul meg.

A koldulás önmagában még nem tekinthető tényállásszerű tevékenységnek mivel csak akkor

YA G

von maga után szabálysértési felelősséget, ha azt másokat zaklató módon történik. Zaklató

módon koldul a (3) bekezdésében foglaltak alapján, az, aki a járókelőket, illetve a nyilvános helyen lévőket pénz átadása céljából leszólítja illetőleg az aki házról házra, lakásról lakásra járva kéreget.

A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A szabálysértés csak szándékos felróhatósággal követhető el.

KA AN

Természetvédelmi szabálysértés Sztv. 147. § (1) Aki

a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

U N

b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

M

d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

27


(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. (5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.

YA G

A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a védett

állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról

tartalommal.

szóló

348/2006.

(XII.

23.)

Korm.

rendelet

rendelkezései

töltenek

ki

A szabálysértési jogi tárgya a közrend és a természet védelméhez fűződő társadalmi érdek.

KA AN

A szabálysértés elkövetési tárgyai: -

a védett élő szervezet egyede, származéka;

-

barlangi képződmény;

-

védett vagy fokozottan védett állatfaj egyede;

A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások:

engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenység engedély vagy

szakhatósági hozzájárulás nélküli, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon történő végzése vagy végeztetése;

U N

-

-

-

bejelentési kötelezettség elmulasztása;

a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytatása;

-

szemetelés, a terület más módon szennyezése;

-

engedély nélkül tűzrakás,

-

jogellenes megrongálás;

M

-

tiltott helyen tartózkodás,

-

-

-

-

elvitel;

állatfaj egyedének élettevékenységében jelentős mértékben zavarása; jogellenes elpusztítás;

a természet védelmére vonatkozó rendelkezések egyéb módon történő megsértése.

A szabálysértés elkövetője bárki lehet, akire a kitöltő jogszabályok hatálya kiterjed. A szabálysértés szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal követhető el.

28


Környezetvédelmi szabálysértés Sztv. 148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet a környezet védelmének általános szabályairól

YA G

szóló 1995. évi LIII törvény rendelkezései töltenek ki tartalommal.

A szabálysértési jogi tárgya a közrend és a környezet védelméhez fűződő társadalmi érdek. A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások:

-

-

hatósági engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenység engedély vagy

hozzájárulás nélküli, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon történő

végzése vagy végeztetése;

KA AN

-

a környezet elemeinek terhelése, vagy szennyezése;

a környezetvédelmi előírások más módon történő megszegése;

A szabálysértés elkövetője bárki lehet, aki a kitöltő jogszabály hatálya alatt áll. A szabálysértés szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal követhető el.

Köztisztasági szabálysértés R. 7. § (1) Aki

U N

a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,

M

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el;

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterületfelügyelő, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. 29

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény, valamint az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény rendelkezései töltenek ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A szabálysértés elkövetési tárgyai a szemét, szennyezés, illetve települési szilárd vagy folyékony hulladék A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások: szemetelés, szennyezés;

-

hulladék engedély nélküli lerakása, elhelyezése;

-

YA G

-

felügyelet alatt álló állat által okozott szennyezés megszüntetésének elmulasztása;

A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartásokhoz kapcsolódó rendelkezések

szerint a közterület tisztántartásáról általában a települési, fővárosi önkormányzat képviselő

testülete gondoskodik. Ez alól kivételt képez:

az ingatlan előtti járdaszakasz és a mellette lévő nyílt árok és műtárgyai, amelyeket a

-

tömbtelkeken az épületek közötti gyalogút;

-

szórakoztató, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakasz;

-

-

-

KA AN

-

tulajdonosnak kell tisztán tartania;

országos közutak belterületi szakaszai;

végállomások, pályaudvarok, várakozó helyek;

épület, lakás, lakás céljára szolgáló más helyiség, tömegforgalom lebonyolítására

szolgáló létesítmények.

Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője köteles

U N

gondoskodni.

A szabálysértés elkövetési helyei: -

közterület;

-

közforgalom céljait szolgáló épület;

-

szemétlerakásra ki nem jelölt hely.

közforgalmú közlekedési eszköz;

M

-

Az (1) bekezdés a) pontja szerint a szabálysértés elkövetője bárki lehet, míg az (1) bekezdés

b) pontja szerint a szabálysértést a szennyezést okozó állat felügyeleti jogával rendelkező

személy követheti el. A szabálysértést szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

Jogosulatlan vadászat Sztv. 149. § (1) Aki a) idegen vadászterületen, 30


b) tiltott helyen vagy időben jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

YA G

(3) Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vadászik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény rendelkezései töltenek ki tartalommal.

társadalmi érdek.

KA AN

A szabálysértés jogi tárgya a közrend védelméhez és a vadászat rendjéhez fűződő

A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások: -

idegen vadászterületen, tiltott helyen vagy időben jogosulatlanul, vad elejtésére

-

vadászjegy nélküli vagy pedig olyan vadászat, amely nem felel meg a vadászat

-

-

használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodás; gyakorlására megállapított feltételeknek;

tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vagy tiltott módon történő vadászat;

a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével történő vadásztatás.

U N

A szabálysértés elkövetője bárki lehet, aki a kitöltő jogszabályok hatálya alatt áll. A szabálysértés szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal követhető el.

Tiltott fürdés

M

R. 17. § (1) Aki tiltott helyen fürdik,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterületfelügyelő, bányatavak esetében a bányakapitányság, a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet tölt ki tartalommal.

31

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A szabálysértés jogi tárgya a közrend fenntartásához és a folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való fürdés szabályozásához fűződő társadalmi érdek. A szabálysértés elkövetési magatartása a tiltott helyen való fürdés.

Az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó rendelkezések: A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek

tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek. Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható

YA G

eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII.

törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem

kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással. Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.

Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék. A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz

Tilos fürdeni: -

-

hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;

vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi

műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;

kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet ski), valamint

egyéb

motoros

U N

-

hajóútban;

KA AN

közlekedésére szolgáló pálya nem jelölhető ki.

-

-

sporteszköz

közlekedésére

szolgáló

pályák,

hajóállomások területén;

egészségre ártalmas vizekben;

a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő

szabad vizekben;

vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól

1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél

M

-

vízi

nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb

-

-

32

távolságra;

éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig; ahol azt tiltó tábla jelzi.

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A fürdési tilalmat 60x30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet

ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék

mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a

tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni. Hat éven

aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben. Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.

felróhatósággal lehet elkövetni.

YA G

A szabálysértést elkövetője bárki lehet. A szabálysértést szándékos vagy gondatlan

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése

R.18. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

KA AN

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet tölt ki tartalommal. A

szabálysértés

jogi

tárgya

a

közrend

fenntartásához

és

a

jégen

tartózkodás

szabályozásához fűződő társadalmi érdek.A szabálysértés elkövetési magatartása a szabad vizek jegén tartózkodás szabályainak megszegése.

U N

Az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó rendelkezések az alábbiak: A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó

rendelkezés alá. A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő

szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

M

Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni: -

éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

-

kikötők és veszteglőhelyek területén;

-

-

járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével; folyóvizeken.

33

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását -

jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére. Aki

jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett,

legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor. Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb

léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz

ágak) is fel lehet használni. Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a

YA G

munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

A szabálysértés elkövetésének helye a szabad vizek jégfelülete. A szabálysértést elkövetője bárki lehet. A szabálysértés szándékos vagy gondatlan felróhatósággal is elkövethető.

Tűzvédelmi szabálysértés R. 20. § (1) Aki

KA AN

a) a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi, b) a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi, c) tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti, d) tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,

U N

e) szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,

f) nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,

M

g) tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények tekintetében a bányakapitányság hatáskörébe tartozik. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos tűzoltóság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. 34

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A tényállás keretdiszpozíció melyet a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló1996. évi XXXI. törvény, a tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.)

kormányrendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM

rendelet, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, az erdők

tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet rendelkezései töltenek ki tartalommal. A szabálysértés jogi tárgya a közrend és közbiztonság sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.

YA G

A szabálysértési tényállásban meghatározott elkövetési magatartások: -

tűzvédelmi előírások, szabványok megszegése;

-

az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásainak megszegése;

-

tűzgyújtás a jogszabályi tilalom ellenére;

-

tűzeset vagy tűzveszély észlelése esetén a bejelentés elmulasztása;

-

megtévesztő tűzjelzésadás;

-

távbeszélő rendelkezésre bocsátásának elmulasztása tűzeset bejelentésekor;

hatósági felhívás ellenére a tűzoltásban való személyes közreműködés elmulasztása;

KA AN

-

-

hatósági felhívás ellenére jármű vagy tűzoltásra alkalmas eszköz rendelkezésre

-

a tűzoltást vezető által meghatározott intézkedés elmulasztása;

-

bocsátásának elmulasztása;

a tűzoltás érdekében szükséges felvilágosítás meg nem adása.

A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A szabálysértést szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni. Kivétel az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott

megtévesztő

tényállásszerű.

tűzjelzésadási

magatartás,

mely

csak

szándékos

felróhatóság

esetén

U N

A tűzvédelmi szabálysértés elhatárolása a közveszély okozás bűntettétől: Amennyiben az elkövető a tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, úgy a cselekményét a Btk. 259. §-ba ütköző közveszély okozás bűntette bűncselekményként kell minősíteni.

M

Tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés

R. 22. § (1) Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az útiokmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) 35


(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A tényállás keretdiszpozíció, melyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, a

harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásáról szóló 328/2007. (XII. 11.) Korm. Rendelet, a harmadik

YA G

országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,

valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. tartalommal.

KA AN

évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet rendelkezései töltenek ki

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság és az államhatár rendjének fenntartásához és biztosításához fűződő társadalmi érdek.

A tényállásban megjelölt elkövetési magatartások két csoportba sorolhatók: a Magyar

Köztársaság államhatárának engedély nélküli, vagy meg nem engedett módon történő átlépése, vagy ezek megkísérlése;

Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt

U N

nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti,

vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad

átlépni. határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Közösségi Kódex)

M

2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom, A

tényállás

elkövetője

bárki

lehet.

felróhatósággal is el lehet elkövetni.

A

szabálysértést

szándékos

vagy

gondatlan

A tiltott határátlépés, úti okmánnyal kapcsolatos szabálysértés és a tiltott határátlépés bűntettének elhatárolása:

Ha az elkövető a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül fegyveresen, vagy meg nem engedett módon fegyveresen lépi át, úgy cselekményét a Btk.327.§. tiltott határátlépés bűntettének kell minősíteni.

36


Határrendészeti szabálysértés R. 23. § (1) Aki a) a határterületen fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget, b) az államhatár rendjével és őrzésével vagy a határforgalom ellenőrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi,

YA G

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2)

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

KA AN

A tényállás keretdiszpozíció, melyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, a

harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásáról szóló 328/2007. (XII. 11.) Korm. Rendelet, a harmadik

országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,

U N

valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.

évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet rendelkezései töltenek ki tartalommal.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság és az államhatár rendjének

M

fenntartásához és biztosításához fűződő társadalmi érdek. A szabálysértés elkövetési tárgya

az (1) bekezdés a) pontja alapján a határterületen fekvő ingatlan, az (1) bekezdés a) pontja alapján az államhatár.


-

az ingatlan használatára vonatkozó korlátozó, vagy egyéb intézkedések megszegése.

az államhatár rendjével és őrzésével vagy a határforgalom ellenőrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezések megszegése,

A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A szabálysértést szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

37


Határjel-hamisítás és jelrongálás R. 24. § (1) Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet gondatlanul megsemmisít vagy elmozdít, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki

YA G

a) a megye-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, b) természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát,

c) a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt megsemmisít, elvisz vagy áthelyez, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

KA AN

(3)

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a (2) bekezdés b) pontja esetében a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság és az államhatár rendjének fenntartásához, illetve a határjel, valamint a tényállásban meghatározott hivatalos jel, létesítmény, tábla sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A tényállásban meghatározott elkövetési tárgyak: -

megye-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jel, vagy

U N

-

államhatár megjelölésére szolgáló jel;

-

-

létesítmény;

természetvédelmi hatósági és tájékoztató tábla;

a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jel vagy létesítmény.

M

A szabálysértés elkövetési magatartása: -

megsemmisítés (a dolog teljes fizikai állagsérelmét okozó erőszakos magatartás);

-

elvitel (a dolog eredeti helyéről történő elszállítása);

-

-

elmozdítás (a dolog rendeltetésszerű pozíciójának megváltoztatása);

áthelyezés (a dolog eredeti helyétől eltérő más helyen történő elhelyezése).

A szabálysértést bárki elkövetheti. A szabálysértést az (1) bekezdés esetében gondatlan, míg a (2) bekezdés esetében szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni.

38

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. A határjel-hamisítás és jelrongálás szabálysértés és a határjelrongálás vétségének elhatárolása:

Amennyiben

az

elkövető

az

államhatár

megjelölésére

szolgáló

jelet

szándékosan megsemmisíti, megrongálja vagy elmozdítja, úgy cselekményét a Btk. 220.§ában meghatározott határjelrongálás vétségének kell minősíteni.

Veszélyes fenyegetés Sztv. 151. § (1) Aki a)

YA G

b) mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság és a köznyugalom.

való fenyegetés.

KA AN

Elkövetési magatartás: a becsületcsorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával

A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. §-a határozza meg. Ennek értelmében a fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly

félelmet keltsen. Önmagában a fenyegetés nem valósít meg szabálysértést, csak abban az esetben tényállásszerű, ha az mással szemben történik és komolyabb súlyú. Komolyabb súlyúnak tekintendő a fenyegetés akkor, ha magában hordozza a veszélyes állapot

bekövetkezésének reális veszélyét és alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben félelmet keltsen.

U N

A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A tényállás csak szándékos felróhatósággal követhető

el. A szabálysértés célzata másban félelem keltése.

A veszélyes fenyegetés szabálysértésének elhatárolása más jogsértő cselekményektől: Ha a félelemkeltés jogellenes eredmény létrehozására irányul, abban az esetben, nem a veszélyes fenyegetés szabálysértése, hanem a Btk. 273. §-ában meghatározott

M

-

-

önbíráskodás vétsége bűncselekmény valósul meg.

Abban az esetben, ha az elkövető haszonszerzési célzattal alkalmaz mással szemben élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, úgy a tényállási elemekre tekintettel a Btk. 321. §-ában meghatározott rablás bűntette, vagy a Btk. 323. §-ban meghatározott zsarolás bűntette valósul meg.

Valótlan bejelentés 153. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 39


(2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság, valamint a hatóságok zavartalan

YA G

működéséhez fűződő társadalmi érdek.

A szabálysértés csak olyan hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv sérelmére követhető el,

amelynek a bejelentés alapján azonnal és mérlegelés nélkül ki kell vonulnia a veszélyhelyzet vagy a közrendet, köznyugalmat zavaró magatartás elhárítására. A közfeladatot ellátó szerv fogalmát sem az Sztv., sem más jogszabály nem határozza meg. Erre vonatkozólag az Alkotmánybíróság 39/1997. (VII. 1.) AB, valamint 16/1998. (V. 8.) AB. határozata ad

iránymutatást melyekben rámutat, hogy a közfeladat jellegét tekintve szélesebb kategória,

mint a hatósági jogkör gyakorlása. Minden olyan tevékenységi kört közfeladatnak kell

KA AN

tekinteni, melyet jellegénél fogva az államnak kell megvalósítani. Mindezek alapján

közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni – e tényállás alkalmazásában – azt a hatósági jogkörrel nem rendelkező szervet is, melyet a személy- és vagyonmentés érdekében kivonulási és intézkedési kötelezettség terhel.

A szabálysértés elkövetési magatartása valótlan bejelentés megtétele. Valótlannak tekintjük

a tényállás szempontjából azt a bejelentést, amely vészhelyzetről, vagy rendzavarásról szól

és nem felel meg az objektív valóságnak.

Elkövető bárki lehet, aki valótlan bejelentést tesz. A szabálysértés csak szándékos

U N

felróhatósággal követhető el.

A valótlan bejelentés szabálysértés elhatárolása a hatóság félrevezetése és közveszéllyel fenyegetés bűncselekményektől: Amennyiben a bejelentő büntetőeljárás alapjául szolgáló bejelentést tesz, feltéve,

hogy cselekményével nem hamis vád valósul meg, úgy nem a valótlan bejelentés

M

-

szabálysértése, hanem a Btk. 236. §-ában meghatározott hatóság félrevezetése

-

bűncselekményt kell az elkövető terhére róni.

Ha az elkövető más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, abban az

esetben nem szabálysértés, hanem a Btk. 270/A. §-ban meghatározott közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye valósul meg.

Tiltott szerencsejáték Sztv.154. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 40


(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) (4) Azt a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. A tényállás keretjogszabály, amelyet a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXVI. törvény,

valamint

az

egyes

szerencsejátékok

engedélyezésével,

lebonyolításával

és

ki tartalommal.

YA G

ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet tölt

A szabálysértés jogi a tárgya a közrend fenntartásához és a szerencsejátékok jogi szabályozásához fűződő társadalmi érdek.


tiltott szerencsejáték szervezése (szervezés a szerencsejáték lebonyolítására irányuló

-

részvétel tiltott szerencsejátékban (részvételen a szervezésen kívül eső minden olyan

KA AN

tevékenység);

tevékenységet érteni kell, amely a szerencsejátékban való nyereményjogosultságot eredményez).

U N

Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás és a pénznyerő automata üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is. Tiltott szerencsejátéknak minősül, ha a szerencsejátékot engedély nélkül, vagy az engedély kereteitől eltérő módon folytatják. A tényállásban megjelölt elkövetési hely a közterület vagy nyilvános hely.

M

A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet elkövetni.

A tiltott szerencsejáték szabálysértés és a tiltott szerencsejáték szervezése vétség elhatárolása:

Ha a tiltott szerencsejáték szervezése rendszeres, vagy ehhez helyiséget bocsátanak rendelkezésre

úgy

a

Btk.

bűncselekmény valósul meg.

267.

§

szerinti

tiltott

szerencsejáték

szervezés

vétség

41


TANULÁSIRÁNYÍTÓ A tananyag elsajátításához az alábbiakban részletezett aktivitás szükséges Öntől: -

olvasott szöveg feladattal vezetett egyéni feldolgozása;

-

a kötelező irodalom áttekintése,

-

olvasott szakmai szöveget kell megértenie,

rendszerekben kell gondolkodnia, a tananyagelem belső az összefüggéseit fel kell ismernie,

az olvasott szakmai szöveget a benne lévő feladatokhoz vezető útként értelmezve, problémaelemzésre, és problémafeltárásra és problémamegoldásra van szükség.

YA G

-

válaszadás írásban az önellenőrző kérdésekben meghatározott mondatszintű

kérdésekre;

-

önállóan és egyedül végzett munka a tananyag feldolgozása, a tanulás során,

-

a megjelölt jogszabályok használata, feldolgozása szükséges az egyes feladatok

a tanulás során szerzett tapasztalatok feldolgozása, értelmezése; megoldásához.

M

U N

KA AN

-

42


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Feladat: Írja le a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés elkövetési magatartásait! _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. Feladat:

U N

Sorolja fel a természetvédelmi szabálysértés elkövetési magatartásait! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

43

JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. 3. Feladat: Sorolja fel a határrendészeti szabálysértés kitöltő jogszabályait! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

44


MEGOLDÁSOK 1. feladat a) a lőfegyver vagy lőszer esetében: gyártásra, tartásra, kereskedelemre, javításra és használatra vonatkozó szabályok megszegése,

b) lőfegyverdarab vagy lőszerelem esetében: engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás

YA G

vagy forgalomba hozatal,

c) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver esetében: gyártásra,

kereskedelemre, megszerzésre, tartásra vagy használatra vonatkozó szabályok megszegése d) a lőtér esetében: az üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegése, 2. feladat

-

-

-

KA AN

A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások:

engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenység engedély vagy

szakhatósági hozzájárulás nélküli, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól

eltérő módon történő végzése vagy végeztetése; bejelentési kötelezettség elmulasztása;

a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytatása;

-

szemetelés, a terület más módon szennyezése;

-

engedély nélkül tűzrakás,

-

jogellenes megrongálás;

U N

-

tiltott helyen tartózkodás,

-

elvitel;

-

jogellenes elpusztítás;

-

-

állatfaj egyedének élettevékenységében jelentős mértékben zavarása; a természet védelmére vonatkozó rendelkezések egyéb módon történő megsértése.

M

3. feladat -

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi

-

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

-

II. törvény,

tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,

a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásáról szóló 328/2007. (XII. 11.) Korm.

-

Rendelet,

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet,

45


-

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet,

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,

valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló

2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet

M

U N

KA AN

YA G

rendelkezései töltenek ki tartalommal.

46


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről és végrehajtási rendeletei 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről

YA G

Kincses Ildikó – Kántás Péter: A szabálysértési jog I. kötet (Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, 1999, Budapest)

M

U N

KA AN

Dr. Sóti Kálmán – Takács János: Szabálysértési jog I.-II.-III. (Rejtjel Kiadó, 2000. Budapest)

47

A(z) 0731-06 modul 006-os szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: 52 861 02 0000 00 00 52 861 06 0010 52 01 52 861 06 0010 52 02

A szakképesítés megnevezése Határrendész Határrendészeti-rendőr Közrendvédelmi-rendőr

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

M

U N

KA AN

YA G

20 óra

YA G KA AN U N M

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

MUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Jogi és igazgatás V. A szabálysértési jog különös rész 1. A követelménymodul megnevezése:

Recommend Documents