„MUNKAANYAG”
Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program
2010.
1
Tartalom Vezetői összefoglaló......................................................................... 3 1. Általános elvek ........................................................................ 8 2. Helyzetelemzés ....................................................................... 9 2.1 Településünk általános jellemzői ................................................ 9 2.2 Foglalkoztatás ........................................................................10 2.3. Szociális biztonság és egészségügy ...........................................13 2.4. Lakhatás................................................................................19 2.5. Oktatás és képzés...................................................................20 2.6. Szolgáltatások igénybevétele, akadálymentes környezet ..............22 3. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok ...............................................................................22 3.1. Foglalkoztatás területén ....................................................22 3.2. Szociális biztonság és egészségügy területén .......................23 3.3. Lakhatás területén............................................................24 3.4. Oktatás és képzés területén ..............................................24 3.5. Szolgáltatások igénybe vétele, akadálymentes környezet megvalósítása területén ..........................................................25 4. Ajánlás a dévaványai munkáltatók számára az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek a foglalkoztatás során történő érvényesítése érdekében .....................................................................................25 5. Szankcionálás ............................................................................27
2
Vezetői összefoglaló Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű feladata. Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése az esélyegyenlőség előmozdításának alapjait teremti meg, amikor kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”. Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, annak érdekében, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, illetve projektek tervezésében. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Az esélyegyenlőségi szempontok értelmezése és alkalmazása új kihívás a települési döntéshozók és a település lakói számára is. Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű. Az Alkotmány általános érvénnyel mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez; végül számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény, stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat. A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény célja a korábban szétszabdalt, töredékes ágazati szabályozás helyett átfogó és részletes anti-diszkriminációs szabályokat előírni a jogrendszer egésze számára. A törvény kifejezett célja az Európai Unió joganyagával való minél erősebb összhang megteremtése, ugyanakkor a törvény több ponton túlmutat a létező európai szabályozáson, mivel az összes védett tulajdonság esetén érvényre juttatja a 2000/43/EK irányelvben található, ott csak a faji- vagy etnikai származás esetére előírt szigorú és átfogó szabályokat. A törvény az általános szabályok mellett külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és
3
szolgáltatások igénybevétele megkülönböztetéssel.
területén
tapasztalt
hátrányos
Úgy gondoljuk, hogy az igazi változás garanciája – a pénzügyi feltételek biztosítása mellett – a feladatmegosztás az önkormányzat, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint a családok és egyének között. Emellett a probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel. Valljuk, hogy az ehhez szükséges érzékenységet – a fogékonyság erősítését – gyerekkorban kell kezdeni, amelyben az oktatásnak és a képzésnek kulcsszerepe van. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösség jogi követelményeire, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (1)bekezdése értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás - a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével - öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetét és meg határozza a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk módját és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az Európai Unió elvárásai alapján a települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.
4
E program célja, hogy Dévaványa minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítja az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű – főleg roma – polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén. A demográfiai változásokhoz alkalmazkodó közszolgálat, a foglalkoztatás növelése, a képzettség- és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása Dévaványán is csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Önkormányzatunk kiemelt célja, hogy Dévaványa minden lakója számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy • egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, • kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,
5
a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
6
(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Stratégiai célok és alapelvek A cél az, hogy Dévaványa olyan településsé váljon, ahol senki sem tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. Alapelveink Szolidaritás Városunk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját valamint a foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.
7
1.
Általános elvek
A törvény részletes meghatározását adja a hátrányos megkülönböztetésnek minősülő magatartásoknak. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés mellett tiltja a közvetett hátrányos megkülönböztetést (amikor egy látszólag semleges rendelkezés eredményeképp szenved egy csoport hátrányt), valamint a zaklatást, a jogellenes elkülönítést, és a megtorlást is. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi csoportok esélyegyenlőségének biztosítására: • • • • •
a nők helyzetére, a 40 évesnél idősebb munkavállalókra, hiszen a munkába való elhelyezkedéskor veszik figyelembe elsősorban az életkort, fogyatékossággal élők illetve a megváltozott munkaképességű személyek, testi vagy szellemi fogyatékosság esetén, kettőnél több, tíz éven aluli gyerekeket nevelő, illetve őket egyedül nevelő munkavállalók esetén, romák.
A hátrányos helyzetűek nem csak etnikai származásuk miatt kerülnek hátrányba, hanem döntő szerepet játszik sorsuk irányításában a település is. E dokumentum által is deklarált legfontosabb célunk Dévaványán a hátrányos megkülönböztetés megszűntetése, az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, az összetartó, szolidáris társadalom erősítése. Ehhez kapcsolódva 1. Gazdasági területen a minimális forráshoz való jog biztosítása. 2. A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása, valamint a város intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási, területfejlesztési célokat.
8
2.
Helyzetelemzés
2.1. Településünk általános jellemzői Településünk a Nagy Sárrét és a Nagykunság tájegységek találkozásánál található, 2000-ben nyerte el a városi címet. Területe 24. 673 ha, lakossága 8266 (2010. január). A település lakásállománya 3225 lakás. Az ingatlanok 99 %-a be van kapcsolva a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba, a csatornázottság 86 %-os. Háztartási gázfogyasztók száma 2552. Gázzal fűtött lakások száma 2552. A település alapellátását megoldó intézményhálózat kiépült. Biztosított az óvodás gyermekek napközbeni ellátása, az Általános Művelődési Központ intézményegységeként működő Bölcsőde 2 csoportban, 12 férőhelyen végzi a 3 év alatti kisgyermekek napközbeni ellátását. A helyi Nevelési Tanácsadó és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 2003 szeptemberében kezdte meg működését. Az alapfokú oktatás az 1.-8. évfolyamon az Önkormányzat által fenntartott Általános Művelődési Központ Ványai Ambrus Általános Iskola Intézményegységében és a Debreceni Református Egyházkerület által fenntartott Szügyi Dániel Református Általános Iskolában folyik. Középfokú oktatást a Békés Megye Képviselő-testülete által fenntartott Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium folytat. A közoktatás szolgáltatásait igénybe vevők többsége az aktív korú lakosság gyermekei közül kerül ki. 2000-ben megteremtődtek az alapfokú művészetoktatás feltételei is településünk gyermekei számára Művelődésre az Általános Művelődési Központ (intézményegységei: Ladányi Mihály Könyvtár, a József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység) valamint a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény programjai, sportolásra a helyi Sportegyesület szakosztályai biztosítanak lehetőséget. A Strandfürdő úszómedencéi alkalmasak az úszásoktatás szervezéséhez. A Strandfürdőben gyógyászati részleg is működik. Jelentős szerepet töltenek be településünkön a civil szervezetek, valamint a történelmi egyházak. Programjaikkal segítik a település lakosai szabadidős tevékenységének tartalmas eltöltését. Városunknak a Hargita megyei Székelykeresztúr településsel fennálló kapcsolata közel 15 éves múltra tekint vissza. E kapcsolattal
9
csereüdültetés is lehetővé vált, emellett sor kerül egymás kulturális értékeinek megismerésére is. 2.2.Foglalkoztatás Mivel településünk jellegzetes mezőgazdasági település aszályos, vízzáró agyagrétegének köszönhetően pedig egyben belvízveszélynek kitett növénytermesztéssel és jelentős állattartással. Az elmúlt évek során történt gazdasági átalakulás hatásaként munkahelyek sora szűnt meg, így településünket sem kerülte el a munkanélküliség. Új munkahelyek kis számban létesültek, induláskor munkaerő felvételük nem nagy létszámot jelentett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása tovább növelte a munkanélküliséget. A termelőszövetkezetekből és a megszűnt ipari létesítményekből felszabadult munkaerő munkanélkülivé, kis részük őstermelővé vált. A településen lévő munkahelyek (Ekuna Bt., Villamos Tekercselő Üzem, ÁFÉSZ, EJT Kft., Edunor Kft., Steel Design Kft., DÉSZOF Kft. ... valamint a költségvetési intézmények) nyújtanak megélhetést a lakosok számára. A település mezőgazdasági jellegéből adódóan meghatározó az agrárágazat. Több kisebb volumenű mezőgazdasági vállalkozás működik, 2960 fő rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, de közülük kb. 10 fő az, aki 100 ha feletti területen gazdálkodik. Az őstermelők nagyobb hányada csak jövedelmük kiegészítése érdekében végzi a mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági vállalkozásoknál bejelentett alkalmazottak száma nem számottevő, a munka jellegéből adódóan jellemző az idényjellegű foglalkoztatás. Településünk szociális és gazdasági helyzetéből adódóan komoly problémát jelent a munkanélküliség. Fontos tényezője a településről történő elvándorlásnak. A település munkanélküliségi rátája hosszú ideje12-14 % közötti. Mivel településünk elsősorban mezőgazdasági jellegű, így az alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalók a rendszerváltás előtt a mezőgazdaságban el tudtak helyezkedni. A rendszerváltást követően a termelőszövetkezetek megszűnésével az állandó munkát, valamint az idénymunkát jelentő gazdálkodó szervezetek munkaerő igénye csökkent, mivel a településen más, alacsony képzettségűeket foglalkoztató munkaadó csak kis számban van jelen, így a munkaerőpiacról kikerülők elhelyezkedni nem tudnak. A szakképzettséggel rendelkezők esetében jellemző, hogy képzettségük nem felel meg az átalakult munkaerő-piaci igényeknek.
10
Álláskeresési ellátásban részesült nyilvántartott álláskeresők létszáma (fő) (2009. november) Végzettség Általános iskolai végzettség nélküli Általános iskola Szakiskola/ Szakmunkásképző Szakközépiskola/ gimnázium/technikum Főiskola/egyetem Összesen:
Férfi 4
Nő 0
Összesen 4
107 219
44 79
151 298
70
60
130
1 401
8 191
9 592
Nem ellátott, tartósan nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszáma (fő) (2009. november) Életkor Végzettség Általános iskolai végzettség nélküli Általános iskola Szakiskola/ Szakmunkásképző Szakközépiskola/ gimnázium/technikum Főiskola/egyetem Összesen:
35 év alatt 0 0
Férfi 35-54 éves 0 0
55 év felett 0 0
Nő 35 év alatt 0 0
2 1
Összesen 35-54 éves 0 0
55 év felett 0 1
0 1
2 2
0 1
2 3
8 4
0 1
14 12
2
2
0
2
3
0
9
0 5
0 6
0 1
0 7
0 15
0 2
0 36
Rendelkezési támogatásban részesülők (fő) (2009. november) Végzettség Általános iskolai végzettség nélküli Általános iskola Szakmunkásképző Szakközépiskola/ gimnázium Főiskola/egyetem Összesen:
Férfi 0
Nő 1
Összesen 1
23 5 3
18 3 6
41 8 9
0 31
0 28
0 59
Az aktív korúak közül rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma (2009. november) 59 fő, melyből 28 nő és 31 férfi - arra utal, hogy sok a munkanélküli ellátásból már kikerült állástalan. Ezeknek az embereknek a 71%-a 8 általános iskolai végzettségű, 14 %-uk 11
szakmunkás végzettségű és 15 %-uk középfokú végzettségű. A fenti adatokból is látható, hogy a munkanélküli emberek legnagyobb százaléka alacsony végzettséggel rendelkezik, egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. A regisztrált munkanélküliek jelentős hányada nehezen tud elhelyezkedni, mivel közöttük nagyarányú az alacsony képzettségű, többszörösen hátrányos helyzetű munkavállalói réteg. A regisztrált munkanélküliek 27 %-a a munkanélküli ellátásba kerülés előtt segédmunkás munkakörben volt foglalkoztatva. Képviselő-testületünk évente visszatérően foglalkozik a foglalkoztatás helyzetével, keresi a lehetőségeket a munkahelyteremtésre és megtartásra. A közhasznú foglalkoztatás a közmunkaprogram, a közcélú foglalkoztatás valamint a szociális földprogram keretein belül is segíti a lakosok munkához jutását. Közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramban részt vevők száma az Önkormányzatnál és intézményeinél 2000-2005 Év
2006
2007
2008
2009
2010
Foglalkoztatott létszám (fő) Közhasznú Közcélú Közmunka Közhasznú Közcélú Közmunka Közhasznú Közcélú Közmunka Közhasznú Közcélú Közmunka Közhasznú Közcélú Közmunka
125 46 0 132 45 0 105 39 7 29 202 7 83 218 0
1 fő foglalkoztatásának átlagos időtartama 113 74 0 69 109 0 98 115 92 145 177 273 144 214 0
Nő
Roma
28 22 0 28 19 0 27 19 3 12 90 2 47 89 0
2 1 0 9 1 0 12 0 0 0 28 0 7 21 0
Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű családok megélhetését ne a különböző segélyek biztosítsák, hanem képesek legyenek önmagukról
12
és családjukról megfelelő színvonalon gondoskodni, településünk elindult a Szociális Földprogram. A program keretében történő foglalkoztatás 1997-től növénytermesztés terén kezdődött, majd 2003-ban megtörtént az állattenyésztéssel való kiegészítése, mely a Dévaványa külterület 01291/1 hrsz-ú területen a Kántor tanyán valósult meg. Napjainkban naposcsibe kihelyezéssel igyekszik enyhíteni a hátrányos szociális helyzetben élő családok hússzükségletét a Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete. A Képviselő-testület minden évben biztosítja a programhoz kötődő földés ingatlanterületeit, a programhoz szükséges pénzügyi és szakmai fedezetet. Városunkban több szervezet is foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyeket. A DÉSZOF Kft., Ekuna Bt., Villamos Tekercselő Üzem, Ványa Cipő Bt., Fővárosi Kézmű Nonprofit Kft. Winner Gyáregység, Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum. A jelenleg e foglalkoztatóknál alkalmazottakat az Önkormányzat (a Helyi Rehabilitációs Bizottság nyilvántartása) segítségével tájékoztatta a munkalehetőségről és az érdeklődők ezt követően kerültek foglalkoztatásra. Sajnos azonban az érdeklődők k. 1/3 részét tudták alkalmazni. Fentieken túlmenően a Megyei Munkaügyi Központ pályázatának segítségével több helyi munkáltató megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását is felvállalta. Ez az érintett munkáltatók dolgozói létszámának csak 2-3%-át teszi ki speciális, az általuk ellátható munkakörökben. 2.3. Szociális biztonság és egészségügy A szociális védelmi rendszeren belül a segélyezés funkciója a leghátrányosabb helyzetű rétegek részére védelmet nyújtani, az alapvető létszükségletek kielégítéséhez anyagi forrást biztosítani. Önkormányzatunk által nyújtott pénzbeli ellátások 2006-2009 Támogatási forma Év
Rendszeres szoc. segély Ellátott (fő)
Éves kifizetés (eFt)
Időskorúak járadéka Ellátott (fő)
Éves kifizetés (eFt)
Ápolási díj Ellátott (fő)
Éves kifizetés (eFt)
Lakásfenntartási támogatás
(fő)
Éves kifizetés (eFt)
Ellátott
Átmeneti segély Ellátott (fő)
Éves kifizetés (eFt)
Tárgyévi összes kifizetés (eFt)
2006
136
25100
9
3189
111
29745
664
30324
898
16483
104841
2007
161
41097
9
3228
96
31126
623
28520
825
16015
119986
2008
155
48899
9
3167
98
30363
534
24860
933
15452
122741
2009
25
14251
9
3244
72
25353
717
25833
1167
18729
87410
13
A gyermekek valamint a közép- és felsőfokú nevelési-oktatási intézményekben nappali tagozaton tanulmányokat folytató fiatal felnőttek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni támogatások településünkön 2006-2009
Év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (fő)
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre fordított összeg (eFt)
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma (fő) Pénzbeli
Természet beni
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra fordított összeg (eFt) Pénzb eli
Természet beni
Összes Támogatás (eFt)
2006
578
5170
485
38
5976
385
11531
2007
527
4810
481
53
5606
932
11348
2008
547
5627
389
72
4014
1317
10958
2009
593
6586
421
59
5014
762
12362
Településünk Önkormányzata Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásban részesíti azokat az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű magyar állampolgárokat, akik állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesznek részt, vagy felsőoktatási tanulmányokat folytatnak. Bursa Hungarica ösztöndíjban részesülők támogatására fordított összeg 2006-2009 Év Támogatásban részesülők száma (fő) Éves kifizetés (eFt)
2006 15 680
2007 15
2008 15
2009 15 750
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1997-ben kezdte meg működését. Később – 2007-ben – az intézményi struktúra oly formában változott, hogy a településen működő szociális alap- és szakellátások egy intézmény keretein belül valósulnak meg. Az integrált intézmény ellátotti körébe beletartozik a város népességének minden generációja, hiszen a gyermekjóléti szolgálat céljai és feladatai teljesítése alatt a gyermekek egészséges szocializációjának elősegítése, testi- lelki- erkölcsi fejlődésük családban történő nevelésük érdekében valósul meg. A családsegítői szolgáltatás a fiatal felnőttek, a felnőtt korú lakosok egyéni és társadalmi normáknak megfelelő életvitel kialakításában és fenntartásában való segítségnyújtást biztosítja. Különös figyelemmel a munkaerő-piac 14
szempontjából hátrányos helyzetű rétegek – nők, alacsony iskolai végzettségűek, tartós munkanélküliek – speciális segítésére. Az idősek számára házi gondozás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, illetve idősek bentlakásos otthona által nyújtott szolgáltatások segítik az önálló és aktív életvitel fenntartását, a korukhoz és állapotukhoz igazodó, szükségleteiket kielégítő szolgáltatások a Margaréta Idősek Otthona keretein belül valósulnak meg. A szociális biztonság megteremtésének és megtartásának érdekében a családsegítő szolgálat feladata a családoknál felmerülő problémák komplex módon történő kezelése, mely magába foglalja a megelőzés érdekében tett intézkedéseket és szervezéseket, a problémák feltárását, a megoldás során tett intézkedéseket, segítést, az egyének és családok mentális gondozását és utógondozását. Mentális és szociális segítséget nyújt a szociális problémával veszélyeztetett vagy azzal már rendelkező, illetve krízis helyzetben lévő egyének és családok számára. A város központjához közel elhelyezkedő, akadálymentesen megközelíthető épületben található helyiségek száma, azok berendezése megfelelően kialakított a személyes segítő kapcsolat kialakításához szükséges intimitás megtartásához. Az információáramláshoz szükséges technikai eszközök megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak, segítik a hatékony és gyors munkavégzést. A szolgálat működésének alapelve az igényekre épülő és szükségleteket kielégítő segítő szolgáltatás nyújtása. A segítő kapcsolat kialakítása a lakosok önkéntes megkeresésén és együttműködésén alapszik. Csak a családsegítői szolgáltatást igénybevevők száma évente 900 és 1200 fő között mozog. A 2009-es évet vizsgálva ez 5,5 %-os növekedést az összes kliens számot tekintve, de ha csak a munkaerő-piac szempontjából aktív korú kliensek (18-61 éves) számának alakulását nézzük, akkor 14,5 %-os a növekedés az előző évhez képest, illetve a 62 évesnél idősebb kliensek száma 18 %-al nőtt. Ezt elsősorban az okozta, hogy már 2008. év végén érezhetővé vált a dévaványai a családokban is az a gazdasági nehézség, ami az egész országot sújtja. Fokozatosan növekedett a segély kérelmek száma, illetve az egyéb – tájékoztatás, érdeklődés, információnyújtás - segítséget kérő emberek száma. Jellemzővé vált a mindennapi probléma típusokban a munkahelyét elvesztett, leépített, vagy a munkahely megszűnésének következtében állástalanná vált problémákkal jelentkező kliensek, illetve az eddig valamilyen passzív nyugdíjszerű ellátásban részesülő (rokkant nyugdíj, rehab.járadék, stb.) elvesztésével, vagy annak csökkentésével felmerülő anyagi problémák. A következő diagramm az elmúlt 5 év klienseinek számát (fő) mutatja korcsoportos megosztásban.
15
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
0-17 éves 18-61 éves 62 évtől
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
A családsegítői szolgáltatást igénybe vevők által hozott problémák típusai és száma: Hozott problémák típusainak Esetek száma megnevezése 2009. Életviteli 32 Családi – Kapcsolati és gyermeknevelési 92 Lelki - mentális 318 Anyagi eredetű 422 Foglalkoztatással kapcsolatos 76 Egészségkárosodás következménye 118 Ügyintézéshez segítségkérés 716 Információkérés 314 Gyermeknevelési Családon belüli bántalmazás Összesen:
34 20 2142
Több probléma együttes előfordulása 649 esetben fordult elő, ami 30 %-a az összes eset számnak. Több probléma együttes megléte nehezíti a megoldás megtalálását, ami meghosszabbítja az együttműködés – a családgondozás időtartamát is és sok esetben kilátástalanná válik a család helyzete. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek és családok szociális helyzete – megélhetési körülményei fokozatosan romlanak és ez az állapot tartóssá válik. A probléma típusokon belül érdemes megemlíteni a lelki – mentális problémák eset számát, ami az elmúlt évihez képest 21 %-al nőtt. Ez következik az előzőekben említettekből is, illetve a táblázatban szereplő egyéb probléma típusok magas számából is. Azt is jelzi, hogy az emberek egyre nagyobb számban fel merik vállalni mentális problémáikat, ebben nem szégyellnek segítséget kérni. A családsegítő szolgálat működésének (12 éves) történetében még egyszer sem fordult elő olyan nagyszámú krízis helyzet, mint 2009-ben. 67 krízis probléma volt, (előző években 3-5-7-4 eset) ami azt jelenti, hogy azonnali intézkedésre van szükség, mert a helyzet nagy, esetleg végleges változást okozhat a kliens életében. Ezekben az esetekben a probléma csak a legvégső stádiumában kerül felszínre és olyan súlyos állapotában, hogy azonnali intézkedést és megoldást igényelt.
16
Az elmúlt 5 év hozott problémáinak száma és a három legjellemzőbb probléma típus nagysága 600
2500
500
2000
400
1000
életviteli
200
500
lelki-m entális
100
problémák száma
1500
anyagi
300
0 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
0 2005
2006
2007
2008
2009.
Mind az anyagi, mind a lelki-mentális problémák összefüggésben vannak a kliensek gazdasági aktivitásával. Ezekben az esetekben a kliens vagy munkanélküli, vagy inaktív kereső. Az anyagi eredetű gond több probléma halmozott megjelenését generálja, ami természetesen összefüggésben áll a kliens szellemi és érzelmi aktivitásával is. Az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedik a mentális problémák száma, annak lehet a következménye, hogy az emberek létbizonytalansága növekszik, kilátástalanok, nincs jövőképük, nem tudnak tervezni sem rövid, sem hosszú távra. A családsegítői szolgáltatás igénybevevők 2009-ben Gazdasági aktivitás szerint Gazdasági aktivitás megnevezése Fő Aktív kereső 228 Álláskereső 222 Inaktív kereső 429 ebből nyugdíjas 265 Eltartott 125 ebből kiskorú (0-17 56 éves) Összesen: 1004
Iskolai végzettségük szerint Iskolai végzettség megnevezése Tanköteles kornál fiatalabb 8.ált.isk.alatti végzettségű 8.ált iskolát végzett Általános Isk. 10. osztálya Szakmunkás iskolát végzett Gimnáziumot végzett Szakközépiskolát végzett Főiskolát végzett Összesen:
Fő 56 45 62 290 352 68 130 1 1004
A családi összetétel szerinti: Családi Összetétel Fő Házastársi (élettárs) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermek(ek)kel Házastársi (élettárs) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül Egy szülő 18 év alatti gyermek(ek)kel
414 180 101
17
Egyedül élő Egyéb Összesen
253 56 1004
A gazdasági aktivitás vizsgálatánál azt látjuk, hogy a családsegítőt felkereső kliensek csak a 22 %-a aktív kereső ez valamivel az országos átlagtól is alacsonyabb, ha az össz lakosságot viszonyítjuk az aktív keresőkhöz. Ha az inaktivitást vizsgáljuk szintén hasonló adatot kapuk az országoshoz képest, hiszen az álláskeresők, az inaktívak és az eltartottak mind olyan jövedelemből élnek, amelyeket a társadalombiztosítás és a munkaügyi szervezet biztosít ez a kliensek 78 %-át érinti. A kliensek iskolai végzettsége és a gazdasági aktivitás, szoros összefüggésben van, hiszen a magasabb és többféle iskolai végzettség még mindig nagyobb aktivitásra ad lehetőséget. Az alacsony iskolai végzettség egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy munkát találjanak az emberek. A munkaerő piacon jelen lévő felnőttképzés lehetőséget ad több képesítés és szakirányú végzettség megszerzésére, ami elvileg növelné az elhelyezkedési esélyeket, de a gyakorlatban sajnos az egyes szakmákból a túlképzés jelentkezik, és az adott lakókörnyezetben nem könnyíti az elhelyezkedést. Az álláskeresők közül csak kevesen vállalják, hogy a lehetséges munkahely miatt lakóhelyet is változtassanak. Rendszeres Szociális Segélyben részesülők munkaerő-piaci beilleszkedését segítő programban az aktív korú nem foglalkoztatottaknak kötelező együttműködni a családsegítő szolgálatokkal annak érdekében, hogy részt vegyenek egy olyan programban, ami a munkaerő-piaci beilleszkedésüket segíti. A program nagy segítséget ad a szakmai munka eredményessége érdekében, hiszen olyan segítői módszereket és ismereteket nyújt ami, az 55 év felettiek újbóli elhelyezkedésének segítésében növelheti a hatékonyságot. A gyermeknevelési problémák legtöbbjében a szülői odafigyelés hiánya, a nem mintaadó magatartás, a felületes gondoskodás lelhető fel okként. A szülők egy része maga sem rendelkezik olyan szocializációs képességekkel, melyeket tovább tudna adni. A szolgálatot felkereső időskorúak nagy része egyedülálló, rokoni kapcsolatokkal alig rendelkező, kis nyugdíjból élő. Az önálló életvitelük könnyítését segítő szolgáltatásokat keresik. Általános gondjuk az egészségi állapotuk instabilitása is. Egyéb szolgáltató tevékenység: Tevékenység jellege Szolgáltatások közvetítése (jogi segítségnyújtás) Pszichológiai szolgáltatás Dologi javak közvetítése és nyújtása (2x400 fő részére Eu. Intervenciós adományosztás, alma, burgonya
fő 87 297 500 18
kedvezményes vásárlása, mindenki ebédel program gyermekek számára egész éven át) Adósságkezelési tanácsadó szolgáltatás Beilleszkedési program Csoportos szociális munka
146 24 27
A családsegítést igénybe vevő új kliensek száma 2009-ban 356 fő volt, ami több mint háromszorosa az előző évinek (ami 112 volt). Ők elsősorban egy-egy segély kérelem miatt, vagy egyes ügyintézésekben való segítségkérés miatt keresték fel a szolgálatot. Településünkön az egészségügyi ellátást 4 háziorvos, két gyermekorvos és két fogszakorvos, valamint a védőnői szolgálat biztosítja. A gyermek szakorvosok végzik az életkorhoz kötött, kötelező szűrővizsgálatokat és kötelező védőoltásokat. A biometrikus és érzékszervi szűrővizsgálatokkal kapcsolatos teendőket a 0-6 éves korosztályra, valamint a helyi nevelési-oktatási intézményekkel tanulói jogviszonnyal rendelkező összes iskolásra vonatkozóan a védőnői szolgálat látja el. Az általános és középiskolás gyermekek fogorvosi szűrése évente megtörténik. 2.4. Lakhatás A település lakásállománya 3225 lakás. A tradicionális generációs együttélés nem jellemző, inkább a lakásviszonyok kényszere miatt kialakult három generációs együttlakás a gyakoribb. Településünkön hajléktalan személy/család nincs. Az önkormányzati tulajdonú lakások száma 65. E lakások kiutalása kizárólag rászorultsági szempontok alapján történik. Egyetlen igénylő kérelme sem került elutasításra faji, felekezeti, és más okok miatt. Településünk a rászoruló (és igénylő), szociálisan hátrányos helyzetű családok önálló lakáshoz jutását az önkormányzat szociális keretéből - 5 év alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsönnel támogatja. Otthonteremtés helyi támogatásában részesülő családok száma és a támogatás mértéke 2000-2005 között Támogatás mértéke Lakásépítésre 400 eFt Lakás vásárlására 100-300 eFt közötti összeg,
Támogatásban részesülő családok száma
Összesen
2000
2001
2002
2003
2004
2005
10
21
8
6
5
1
51
23
11
23
23
25
33
138
19
(legfeljebb a lakás vételárának 25 %-a) Összes támogatott A összes támogatás mértéke (eFt)
33
32
31
29
30
34
10.288 9.050 9.625 9.100 9.025 1.0188
189 57.276
Az állami gondoskodásból kikerülők közül helyi otthonteremtési támogatásban részesült fiatalok száma 2001-2004. Év 2001 2002 2003 2004 Támogatásban 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő részesülők száma A lakosság közüzemi díjtartozásaiból származó adósságok rendezése érdekében településünk a szociális keretéből a rászoruló lakosok részére kamatmentes szociális kölcsönt biztosít. E kölcsönök biztosításakor kizárólag a rászorultsági szempont kerül előtérbe, az ilyen gonddal küzdő lakosok között semmiféle hátrányos megkülönböztetésre nem kerül sor. 2.5. Oktatás és képzés Az óvodai nevelés megszervezése az önkormányzat alapszolgáltatási körébe tartozik Településünk önkormányzata e kötelező feladatáról helyben, saját fenntartású intézményben gondoskodik. Az intézmény integrált formában végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, egyéni fejlesztését, egyes esetekben külső szakember bevonására is sor kerül. Az általános iskolai nevelés-oktatás is a települési önkormányzat kötelező feladata. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolai oktatásról. A nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók számára a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai nevelésről és oktatásról, ez a kötelezettség magába foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátást is, amennyiben a többi gyermekkel együtt nevelhetők. Településünk kötelező alapfeladatát ellátja. Fenntartja az Általános Művelődési Központot, melynek egyik intézményegysége Ványai Ambrus Általános Iskola, közoktatási megállapodás alapján, átadott feladatként végzi a Debreceni Egyházközség Tanügyi Hivatala által fenntartott Szügyi Dániel Református Általános Iskola a dévaványai általános iskoláskorú gyermekek egy részének nevelését-oktatását. A Ványai Ambrus Általános Iskola 8 évfolyamos. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is végzi.
20
A település tanköteles enyhe értelmi fogyatékos gyermekeinek oktatását külön osztályokban, az egyéb sajátos nevelést igénylő gyermek, nevelését – oktatását a többi gyermekkel integráltan történik. Kisebbségi oktatás Dévaványán nem folyik. Városban egy középfokú intézmény működik. A Békés Megye Képviselőtestülete által fenntartott Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium. A Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium összetett intézmény. A megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb oktatási központja 2007. július 1-jével jött létre 6 intézmény integrációja révén Békésen, Dévaványán és Tarhoson. Az iskola sokszínűségének előnye, hogy a legjobb képességű és a speciális igényű tanulóknak egyaránt tud használható tudást adni, ugyanakkor maximálisan biztosítja az átjárhatóságot. Székhely intézménye Békésen található. Az iskola biztosít gimnáziumi oktatást (a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára), érettségivel rendelkezők részére képzést, szakiskolájában a 16 életévet betöltött tanulók részére és a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára is hirdetnek képzéseket, valamint a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára szakközépiskolai osztályokat is indítanak. A legelső diákok 2002-ben szereztek érettségi bizonyítványt. Az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását is ellátja integrált formában. A tanulólétszám 1/3 része naponta más településekről jár be. Kollégiumi ellátást az iskola épületegyüttesében biztosít. A helyi nevelési-oktatási intézményekben etnikai alapon történő szegregációra nem került sor. Mindhárom nevelési-oktatási intézmény kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozásra. Gyermek-és ifjúságvédelmi feladataik ellátása során rendszeres kapcsolatot tartanak a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekorvosokkal. 2003. szeptemberétől önkormányzatunk létrehozta a Napköziotthonos Óvoda tagintézményeként a Pedagógiai Szakszolgálat, ahol főállású szakemberek végzik a logopédiai ellátással, a nevelési tanácsadással, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. 2007. évtől pedig egy új „mamut” intézmény létrejöttével az Általános Művelődési Központ intézményegységévé kovácsolódott. Településünkön a közoktatási intézményi feladatok, mint óvodai nevelés, általános iskolai oktatás 1-4., általános iskolai oktatás 5-8., alapfokú művészetoktatás adott. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül helyben nyújtott szolgáltatások pedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. Gyermekjóléti alapellátások tekintetében
21
településünkön adott a gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, iskolai napközi. 2.6. Szolgáltatások igénybe vétele, akadálymentes környezet A mozgásában korlátozott emberek részére különösen nagy gondot jelent a helyváltoztatás mindennapi ügyeik intézésében. A település középületei közül a Postahivatal, Polgármesteri Hivatal, az Általános Művelődési Központ Ványai Ambrus Általános Iskola Intézményegysége, valamint az Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium akadálymentesítése történt meg. A fogyatékos személyek önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének megkönnyítése érdekében településünkön 2004-ben Támogató Szolgálat kezdte meg működését a Családsegítő Gyermekjóléti és Védőnői Szolgálatba integráltan. Feladata elsődlegesen a lakások kívüli közszolgáltatások elérésének segítése. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítésén túl fontos az egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetben lévő emberek társadalmi és kulturális integrációjának növelése, a szállító szolgálat tevékenysége ezekre a programokra is kiterjed. A szolgáltatás felvállalta az ellátottak szociális és mentális gondozását is. Mindez személyes találkozások során valósul meg. Ezt segíti a fogyatékkal élők számára szervezett programokon való részvétel lehetőségének biztosítása. Településünk Ladányi Mihály Könyvtárának egyik feladata a lakosok számára közhasznú információs tevékenység végzése, vagyis biztosítani a lakosok számára az információhoz való szabad hozzáférést a kultúra, irodalom és gazdaság minden területén. Ezt segíti az is, hogy a könyvtárban 2004-ben létesült közcélú e - Magyarország pont, mellyel a lakosság számára térítésmentesen megteremtődött az egyéni információkeresés (pl. pályázati információk megszerzése stb.) lehetősége. 3. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok 3.1. Foglalkoztatás területén 3.1.1. Településünkön a Szociális Földprogramhoz kapcsolódóan azon a foglalkoztatottak és a családi gazdálkodás után érdeklődők, részére településünk a Munkaügyi Központ támogatásával képzés indul annak érdekében, hogy a programban részt vevők képessé váljanak őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mezőgazdasági tevékenységet folytatva a későbbiekben családjuk ellátására, önfoglalkoztatóvá válásra.
22
Ehhez a célhoz a Nemzeti Földalapból Dévaványán lévő állami tulajdonú földekből földterület igénylésére kell pályázni annak érdekében, hogy a programban résztvevő és önálló gazdálkodásra képes és rászorulók részére azok természetben kiadhatók legyenek. 3.1.2.
Az állattartó tevékenységének bővítése a mangalicatenyésztésen túl, húshasznú szarvasmarha tenyésztésével, mellyel agrár-környezetvédelmi szempontú gyepgazdálkodás megvalósítása mellett bioélelmiszer alapanyag előállítására is kíván törekedni.
3.1.3 Városunkban jelentős számban élnek olyan személyek, akiknek a megélhetése megváltozott munkaképességükből adódóan alacsony szinten megoldott. Az Önkormányzat e körbe tartozók foglalkoztatása és jövedelmi viszonyainak javítása érdekében olyan célszervezetekkel, melyek rehabilitációs foglalkoztatókat hoznak létre folyamatosan együttműködik. 3.1.4. Alapvető cél a női foglalkoztatottság növelése, a gyermekgondozáson lévő nők munkaerőpiacra történő visszatérésének ösztönzése. Ebből adódóan cél az elsősorban női munkaerőt alkalmazó foglalkoztatók felkutatása. 3.1.4 A munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő tanácsadó, pszicho-szociális háttérszolgáltatás biztosítása, a munkaerőpiaci, szociális, képzési, egészségügyi, kulturális szolgáltatások közötti együttműködés erősítése. 3.2. Szociális biztonság és egészségügy területén 3.2.1.A dévaványai lakosság életminőségében, megbetegedési és halálozási viszonyaiban érvényesülő kedvezőtlen, romló tendenciák fékezése, megállítása, a hosszú távú javulás feltételeinek fokozatos megteremtése, hiszen jó egészségi állapot növeli az emberek biztonságérzetét és elégedettségét. Az egészség feltételeit alapvetően a családok és közösségek környezetében kell elérhetővé tenni, biztosítani. Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezőkre, módszerekre direkt hatást kell gyakorolni és így a kedvezőtlen irányú folyamatokat megállítani. 3.2.2.Cél az egészségügy területén a hátrányos helyzetűek speciális szükségleteit szem előtt tartó prevenciós tevékenység továbbvitele, illetve fejlesztése. 3.2.3.A gyermekek egészséges felnőtté válása érdekében szükséges a hatékony gyermek és ifjúságvédelem, a hatékony
23
együttműködés az intézmények között mind hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.
a
3.2.4.A gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakítása érdekében cél az Iskolatej programban való további részvétel. 3.2.5.A gyermekek, tanulók egyenlő iskolai esélyeinek biztosítása érdekében a szociális háló kiterjesztése. 3.2.6.Mivel a mozgásszegény életmód következtében a települési nevelési-oktatási intézményekbe járó gyermekek/tanulók több mint 40 %-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredetű betegségben szenved. Leggyakoribb a lúdtalp, a mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, az asztma, a kóros elhízás, a vegetatív labilitás. Kisiskoláskorban még van esély arra, hogy a gyermekek természetes igényű mozgása szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassítsa, megállítsa, legjobb esetben visszafordítsa. Az előrelépés érdekében legfontosabb az életkor és az egészségi állapot alapján differenciált csoportok működésének lehetővé tétele, valamint ezen csoportok működtetéséhez a tárgyi, személyi, anyagi feltételek biztosítása. 3.2.7. Cél a lakosság (ezen belül az ifjúság) egészségi, edzettségi állapotának javítása érdekében az iskolai sporttevékenység, valamint a szabadidősport tárgyi feltételeinek megteremtése (tornacsarnok építése). 3.3. Lakhatás területén 3.3.1.Továbbra is cél a rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű családok önálló lakáshoz jutásának támogatása az önkormányzat szociális keretéből. 3.3.2.A támogatás megítélésekor semminemű hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható, kizárólag a rászorultsági szempont vehető igénybe. 3.4. Oktatás és képzés területén 3.4.1.Minden gyermek járjon óvodába, tankötelességét a legmegfelelőbb helyen szükséges biztosítani. Az iskolaköteles korosztály minden tagja legyen valamelyik intézmény tanulója, és eredményesen végezze el az előírt évfolyamokat. 3.4.2.Minden rászoruló gyermeknek (etnikai hovatartozástól függetlenül) segítséget kell nyújtani a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú oktatás befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való részvételhez. 3.4.3.Cél a hátrányos helyzetű tanulók tanköteleskor utáni iskolai lemorzsolódásának csökkentése. Ennek érdekében feladat a helyi nevelési-oktatási intézmények gondoskodjanak a
24
komplex felzárkóztató programok feltételeinek megteremtéséről. 3.4.4.Tanulási kudarcok, devianciák iskolarendszert elhagyó tanuló. 3.5. Szolgáltatások igénybe megvalósítása területén
vétele,
bevezetése
miatt
ne
akadálymentes
személyi
legyen
az
környezet
3.5.1.Településünkön a mozgáskorlátozottak száma 217 fő, a más fogyatékkal élő emberek száma 55-60 fő. A települési közintézmények feltételrendszer csak kis mértékben felel meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben meghatározott követelményeknek, ezért kiemelt cél a közintézmények alkalmassá tétele a mozgásuk/vagy más okok miatt hátrányos helyzettel élő személyek befogadására. 3.5.2.A fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának segítése érdekében elengedhetetlen, hogy a különböző szolgáltatások számukra mind fizikailag, mind kommunikációs szempontból elérhetővé váljanak. Ezen cél elérése érdekében a már működő Támogató Szolgálat további működtetése, (esetleges bővítése) szükséges. 3.5.3.Biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyekkel kapcsolatos intézkedések megfogalmazásra kerüljenek, s a folyamatokba az érintett személyek, illetve képviselőik is kerüljenek bevonásra. 4. Ajánlás a dévaványai munkáltatók számára az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek a foglalkoztatás során történő érvényesítése érdekében A megkülönböztetés tilalma - egyenlő bánásmód -
A munkáltatók a foglalkoztatás során - a munkaerő-felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározásánál, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekben - a munkavállalók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti hátrányos megkülönböztetésétől tartózkodjanak; törekedjenek annak megakadályozására - kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit. Fordítsanak kiemelt figyelmet a munkavállalók életkora miatt bekövetkező közvetlen és közvetett diszkrimináció megelőzésére és megszüntetésére.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása 25
-
-
A munkáltatók a foglalkoztatás során tartsák tiszteletben a negyven év feletti munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltatók a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve átlátható szerződéses viszonyokat alakítsanak ki. Olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket teremtsenek, amelyek az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak.
A méltányos és rugalmas elbánás -
-
A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely a negyven felettieket érheti foglalkoztatásuk során. A munkáltatók törekedjenek olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket hozni, amelyek elősegítik az érintett korosztály foglalkoztatási pozícióinak javulását, megőrzését.
Munkaerőfelvétel, munkában történő alkalmazás esetén -
A munkáltatók az álláshirdetéseik megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál széles korosztályt célozzanak meg.
-
Álláshirdetéseikben és munkaerő kiválasztási szempontjaik meghatározásánál korhatár ne szerepeljen, kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő szükségszerű megkülönböztetés eseteit.
-
A munkáltatók a munkaerő felvétele során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezzék.
-
Az előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a negyven felettiek jelentkezését ne utasítsák el csak arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés.
Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás A szakképzett és alkalmazkodó-képes munkaerő számának növelése érdekében, a munkáltatók biztosítsák az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. - A munkáltatók a munkavállalóik tanulási, továbbképzési és fejlődési igényeit folyamatosan vizsgálják át, azokat érdekekkel hangolják össze. A negyven év felettieket kiemelten ösztönözzék a tanulásra, a továbbképzés, az átképzés és egyéb fejlődési lehetőségek igénybevételére. A munkafeltételek, munkakörülmények kialakítása, egészségvédelem -
-
A munkáltatók a munkakörülményeket úgy alakítsák ki és szükség szerint oly módon alakítsák át, hogy ez folyamatosan segítse elő az idősebb korúak fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését.
26
-
A munkáltatók legyenek elkötelezettek a munkavállalóik egészsége és biztonsága iránt, ezért olyan személyügyi politikát alakítanak ki, amely hozzájárul a munkavállalók egészségéhez és biztonságához. A munkavállalók jó egészségi állapotának megtartására, betegségeik megelőzésére a munkáltatók aktív eszközökkel ösztönözzék a munkavállalókat az egészséges életmód kialakítására, folytatására.
5. Szankcionálás Biztosítania kell, hogy a város minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési terv Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Ki kell jelölnie a Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési terv megvalósításának irányítóját. Az ő feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A város vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Amennyiben a program értékelése során kiderül, hogy a vállalt célokat nem vagy nem mind sikerült teljesíteni, a program felelőse jelzi a képviselőtestületnek, a lehetséges korrekciókkal és azok időbeli ütemezésével együtt. A fenntartó vizsgálat keretében feltárja a kitűzött célok meg nem valósulásának okait. Felszólítja az intézményt a megfelelő intézkedés megtételére, melynek megtörténtéről utóellenőrzés keretében meggyőződik. 27
